A gyorsaság, mint kondicionális képesség Készítette: Lucza László 4. évfolyam Testnevelés- Rekreáció 1 Tartalomjegyzék: 1. A gyorsaság fogalma és fajtái 2. A gyorsasági edzés feladatai 3. A gyorsaság élettani háttere 4. A rostok tipusai 5. Gyorsaságfejlesztı módszerek 6. Gyorsaságfejlesztés a fejlıdés- érés korában 7. Vizsgálati eredmények bemutatása 8. A sebesség növekedését korlátozó tényezık 9. Felhasznált irodalom 2 1
A gyorsaság fogalma: A gyorsaság az a kondicionális képesség, amely az adott feltételek mellett az érzékelési, megismerési folyamatok és az ideg-izomrendszer segítségével a lehetı legnagyobb reagálási és mozdulatsebesség elérését teszi lehetıvé. Harsányi László 3 A gyorsaság fajtái: Gyorsaság Reakciógyorsaság Aciklikus gyorsaság Ciklikus gyorsaság Szupramaximális gyorsaság Rajtgyorsaság Hangra Egyszerő Ugrógyorsaság Fényre Választásos Dobógyorsaság Tapintásra Ütıgyorsaság Felgyorsulási képesség Gyorskoordináció Az akaratlagos maximális ciklikus gyorsaság felett található, kényszerítı körülmények hatására kialakuló sebesség 4 2
A gyorsasági edzés feladatai: A, Racionalizálni kell a mozgástechnikát. B, Fejleszteni szükséges az anticipációs képességet. C, Biztosítani kell a magas szintő motivációt, koncentrálókészséget és az agresszív mozgásvégrehajtást. D, Nagy intenzitású gyorserıedzésekkel elı kell segíteni a tesztoszteronszint vérbeli megemelkedését. E, Növelni kell az izomrostok vastagságát, majd át kell térni az intramuszkuláris koordinációs erınövelésre. 5 A gyorsasági edzés feladatai: F, Az erıfejlesztésnél a gyors rostok keresztmetszetét kell növelni. G, Növelni kell az izomösszehúzódás sebességét. H, Javítani kell az ideg- izom együttmüködést. I, Csökkenteni szükséges az izmok viszkozitását és a reagálási idıt. J, Gondoskodni kell az izmok nyújthatóságáról és a célszerő izomlazaságról. 6 3
A gyorsaság élettani háttere: 1. Háromféle izomrostunk van. Ezek a gyors illetve a lassú izomrostok. 2. Az összes emberi izom tartalmazza a gyors és a lassú rostokat. 3. Genetikailag meghatározott, hogy ki milyen izomösszetétellel születik, mely izma milyen arányban tartalmaz lassú illetve gyors izmokat. 4. A születési adottságok és az edzettség összecsengése adja ki az adott futóteljesítményét. 5. Ez a képesség sokkal kevésbé fejleszthetı. 7 A rostok típusai: I. Lassan összehúzódó izomrostok, ezeket régen vörös izomrostoknak nevezték el. Ezek a rostok magas oxidatív kapacitással rendelkeznek, lassan fáradnak el, jól bírják a hosszú aerob terhelést. II. A gyorsan összehúzódó rostok egyik típusa. Anaerob funkciókat látnak el, igen kicsi az állóképességük. III. A gyorsan összehúzódó rostok másik típusa. Még kevesebb benne a mitokondrium, mint a másik gyors rosttípusban. Gyors és erıteljes kontrakcióra képes rostokról van szó. Fıleg a sprintekhez, hirtelen mozgásokhoz használják. 8 4
Gyorsaságfejlesztı módszerek: A gyorsasági gyakorlatoknak, gyorsaságot fejlesztı módszereknek meghatározott jellemzıik vannak. Ezek közül a leglényegesebbek: A maximálisan gyors mozgás lehetıségét a technika adja meg, ne korlátozzuk a mozdulat sebességét. A technika olyan szintő legyen, hogy a sportoló a figyelmét az erıkifejtésre, a megoldásra összpontosíthassa. A gyakorlás legyen olyan idıtartamú, hogy a fáradás ne csökkentse a gyors végrehajtást. 9 Gyorsaságfejlesztés a fejlıdésérés korában: Szenzitív szakaszok: A gyorsaság fejlıdését alapvetıen meghatározó tulajdonságok egy része a fejlıdés- érés korában javul és fejleszthetı a legnagyobb mértékben. Ha ezekben a szenzitív szakaszokban elmarad a többi képesség fejlesztésénél nagyobb arányú ingerek biztosítása, akkor az egyén nem éri el az öröklés által meghatározott adottságának megfelelı színvonalat. A sportoló a gyorsaság szempontjából pszichomotoros deficittel zárja pályafutását. 10 5
Gyorsaságfejlesztés a fejlıdés- érés korában: Nem csak szenzitív idıszakokban fejleszthetı képesség, de késıbb már a fejlıdés irama elmarad a szenzitív idıszakokétól vagy az elért színvonal fenntartása lesz lehetséges. 1. A lépésfrekvencia fejlesztési lehetıségei: A lépésfrekvencia a 9/10 éves kor után sem edzettleneknél, sem edzetteknél nem javul. De a vágtafutó eredmény másik alapvetı összetevıje a lépéshosszban megnyilvánuló ellépıerı még késıbbi idıszakban is hatékonyan növelhetı. 2. Az elemi ideg- izom mozgásprogram végrehajtási sebességének javítása: ( Bauersfeld- Voss felmérése alapján) Az ideg- izom mozgásprogramok végrehajtásának sebessége csak kb. 14/15 éves korig javítható nagymértében. 11 Vizsgálati eredmény bemutatása*: * Készítette:Prof. Dr. Frenkl Róbert, Prof. Dr. Mészáros János, Semmelweis Egyetem Budapest, Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF) 12 6
Vizsgálati eredmények bemutatása: A próba: 30 m futás a gyorsaság jellemzésére. Végrehajtás az atlétika szabályai szerint. A leolvasás pontossága: 0,1 s. Megállapítható, hogy nincs különbség a 25 évvel ezelıtt és a 2000-ben vizsgált eredmények átlagai között. Csupán az emelhetı ki, hogy 1975-ben a vizsgált 9-14 éves fiúk gyorsasági teljesítménye lényegesen kiegyensúlyozottabb (homogénebb) volt, mint 2000-ben. A legjobb és a leggyengébb futóteljesítmények között a differencia 0,9-1,0 s, lényegében egyforma. Az is feltőnô, hogy mindkét vizsgálatban a 12 és 13 éves korcsoportok átlagos teljesítménye közötti eltérés a legkifejezettebb. A vizsgált gyermekek gyorsasága testnevelı tanári megítélés alapján átlagos. 13 A sebesség növekedését korlátozó tényezık: A vágtázókat az egyén képességei és futótechnikája által meghatározott sebesség elérése után a további sebességnövekedésben a következı hatóerık akadályozzák: 1.A növekvõ sebesség függvényében csökken a támaszfázis idıtartama, és ezzel csökken a kifejthetı erı nagysága is. 2.A növekvı sebességel négyzetesen növekszik a légellenállás. 3. A sebesség növekedésével együtt nı a belsı fékezıerõhatások nagysága az ízületekben, antagonista izmokban. 4.A sebesség növekedésével a talajfogás helye egyre inkább a test súlyponti vetülete elé kerül. Ezáltal növekszik a talajfogáskor fellépı vízszintes irányú fékezıerõk nagysága. 14 7
Felhasznált irodalom: 1 Dr. Harsányi László: Edzéstudomány 1., Budapest-Pécs 2000, Dialóg- Campus Kiadó, 239.- 256.oldalig 2. Dr. Nádori László: Sportelmélet és módszertan, Janus Pannonius Tudományegyetem Pécs 1995, 101.-113. oldalig 3. Dr. Nádori László: Az edzés elmélete és módszertana, Budapest 1976, Sport Kiadó, 100.-111.oldalig 4. Dr. Gyetvai György- Kecskemétiné Petri Adrien: Testkultúra elméleti- és kutatásmódszertani alapismeretek, SZTE JGYTFK 2004 5. Prof. Dr. Frenkl Róbert, Prof. Dr. Mészáros János : Pubertás-korú fiúk fizikai teljesítménye, Semmelweis Egyetem Budapest Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF), Hippocrates 2000. Képek: 1. http://www.sulinet.hu/ikep/2003/10/running.jpg 2. http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/86/kim_gevaer t_2002.jpg/180px-kim_gevaert_2002.jpg 3. http://biegajznami.pl/uploads/stasiu1.jpg 15 Köszönöm a megtisztelı figyelmet! Elérhetıségek: luczalaci@freemail.hu 0630/4670002 16 8