ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail: eszakdunantuli@zoldhatosag.hu Ügyfélfogadás: Hétfő: 8.30-12 Szerda:8.30-12,13-16 Péntek:8.30-12 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! G:\Fevi\2013\KoczkaA\14434-24.doc A határozat JOGERŐS: év: hó: nap: KÜJ: KTJ: Iktatószám: 14434-24/2013. Hiv. szám: Tárgy: Komárom Előadó: dr. Hegyi-Koczka Ágnes/ Hegedüsné Lengyel Eszter/ Pnadur László/ Takácsné Németh Éva/ Tarjányi István/ Perjés Katalin Melléklet: Komáromi Mg. Zrt. öntözőtelep fejlesztésének előzetes vizsgálati eljárása határozat HATÁROZAT I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a Komáromi Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (2900 Komárom, Bartusekpuszta) által benyújtott, Ács, Csém, Komárom, Mocsa, Nagyigmánd, Naszály külterületén öntözőtelep építésével kapcsolatos előzetes vizsgálati eljárást lezárja, és az alábbiakat állapítja meg: II. 1. A vizsgált tevékenység adatai: 1.1. A tevékenység célja: Öntözési lehetőség megvalósítása Az öntözőtelepi beruházás I.-II ütemre bontottan valósul meg, ezen belül nem összefüggő területekre kiterjedően. A Zrt. saját mezőgazdasági területein kívül lehetőséget biztosít egyéni gazdálkodóknak is az öntözésre, ezzel növelve a termés mennyiségét és biztonságát is. 1.2. A tevékenység adatai: Komárom-Esztergom Megye területén a Komáromi és Tatai Járás településeit érinti a beruházás. Komáromi Járás területén az alábbi települések külterületén épül ki az öntözőtelep: Ács Csém Komárom Mocsa Nagyigmánd Tatai Járás területén az alábbi település külterületén épül ki az öntözőtelep: Naszály

A beruházás I. és II. ütemre tagozódik. I. ütemben megvalósul: Nagyigmánd külterületén 0148/3, 0156, 0156/1, 0170, 0169/1, 0168, 0173/1, 0133 hrsz-ú ingatlanokon (víztározó, út, legelő, árok, szántó) ebből öntözésre berendezett terület:119 ha +159 ha mobil technológiával öntözött Ács külterületén 0530 hrsz-on az öntözött terület nagysága:117 ha Naszály külterületén a 0230, 0232, 0246/1 hrsz-ú szántó művelési ágú ingatlanokon 91 ha öntözés. II. ütemben megvalósul: Az öntözésre tervezett területek : Ács 0555, Csém 048/6,7 Komárom 0170, 0167/2, 0162, Mocsa 0357,0366/1,0351/1, 0314/4 0345 hrsz-ok 385 ha os területe. Naszály 0172,0174,180, 187, 0196, 0198, 0230 0228 Naszály 0225, 0250, Mocsa 0591, 0616 hrsz-ok 237 ha-os területe. Az öntözésfejlesztési beruházással mindösszesen 1106 ha on valósul meg az intenzív szántóföldi termelés lehetősége. A tervezett közösségi jellegű vízellátó rendszer a Zrt. üzemi területein kívül idegen, a környező területeken gazdálkodók számára is biztosít öntözési lehetőséget, így vízszolgáltató tevékenységet fog folytatni. A tervezett közösségi létesítmények az alábbi külterületi ingatlanokat érinti: Hrsz. Művelési ág Tulajdonos Tervezett létesítmény Ács 088 Duna folyam Magyar Állam (vízügy) gravitációs csatorna 054/4 Concó patak Magyar Állam (vízügy) gravitációs csatorna 047/4 vízmű Komáromi Mg. ZRt. vízkivétel, szivattyútelep, tápvezeték 047/2 csatorna Komáromi Mg. ZRt. tápvezeték 047/3 csatorna Komáromi Mg. ZRt. tápvezeték 0158 udvar Komáromi Mg. ZRt. tápvezeték 0587/8 szántó Csabai Dezső tápvezeték 0586 közút Közútkezelő Kht. tápvezeték 0583 közút Ács Önkormányzat tápvezeték 0548 út Magyar Állam tápvezeték 0539 út Magyar Állam tápvezeték Csém 033 vasút Magyar Államvasutak Zrt. tápvezeték 035/5 kavicsbánya Komáromi Mg. ZRt. tápvezeték, víztározó, szivattyútelep 044 közút Csém Önkormányzat tápvezeték 053 közút Csém Önkormányzat tápvezeték 060 közút Közútkezelő Kht. tápvezeték 077 út Magyar Állam tápvezeték Mocsa 0352 közút Mocsa Önkormányzat tápvezeték 0449 közút Mocsa Önkormányzat tápvezeték Komárom 0350/2 kavicsbánya Dr. Vida Sándor vízkivételi szivattyútelep (a) Almásfüzitő 022/1 közút Almásfüzitő tápvezeték 2

Önkormányzat 022/2 közút Almásfüzitő tápvezeték Önkormányzat 024 árok Magyar Állam tápvezeték Naszály 0102 közút Magyar Állam tápvezeték 0178 közút Naszály Önkormányzat tápvezeték 0186 út Magyar Állam tápvezeték 0192/4 út Magyar Állam tápvezeték 0196 szántó Magyar Állam tápvezeték 0197 út Magyar Állam tápvezeték 0223/2 út Magyar Állam tápvezeték 0222 út Magyar Állam tápvezeték 0226 út Magyar Állam tápvezeték Mocsa 0593/2 b út Magyar Állam tápvezeték A tervezett üzemi létesítmények által érintett külterületi ingatlanok Hrsz. Művelési ág Tulajdonos Tervezett létesítmény Ács 0530 (a) szántó Magyar Állam nyomócsővezeték, földkábel Csém 033 vasút Magyar Államvasutak Zrt. nyomócsővezeték 035/5 kavicsbánya Komáromi Mg. ZRt. nyomócső, víztározó, szivattyútelep 049 udvar Komáromi Mg. ZRt. nyomócsővezeték 048/7 szántó Magyar Állam nyomócsővezeték, földkábel 048/6 szántó Magyar Állam nyomócsővezeték 050 út Komáromi Mg. ZRt. nyomócsővezeték Komárom 0167/2 szántó Magyar Állam nyomócsővezeték, földkábel 0162 szántó Magyar Állam nyomócsővezeték Mocsa 0357 (a) szántó Magyar Állam nyomócsővezeték 0366/1 szántó Magyar Állam nyomócsővezeték, földkábel 0345 szántó Magyar Állam nyomócsővezeték, földkábel 0314/4 szántó Magyar Állam nyomócsővezeték, földkábel Naszály 0172 (a) szántó Magyar Állam nyomócsővezeték 0174 (a, szántó, Magyar Állam nyomócsővezeték b) mocsár 0180 szántó Magyar Állam nyomócsővezeték 0181 út Magyar Állam nyomócsővezeték 0222 út Magyar Állam nyomócsővezeték 0225 (g) szántó Magyar Állam nyomócsővezeték 0250 szántó Magyar Állam nyomócsővezeték Mocsa 0591/2 szántó Magyar Állam nyomócsővezeték (a) 0616 (a) szántó Magyar Állam nyomócsővezeték 3

Ács, Csém, Komárom, Mocsa térségi üzemi öntözésfejlesztést érintő hrsz-ok és vízkivétel összefoglaló táblázata: Település/ hrsz Körforgós öntözött ha Lineár ha Mobil ha Üzemi ha Víznyerőhely hrsz kiemelés módja Ács 0555 26,5 26,5 Dunai T1 tápvezeték Traktormeghajtású Csém 048/6,7 nyomásfokozó szivattyúval 23,5 23,5 T2 tápvezeték, Csémi víztározóból 035/5 Komárom 20 20 0170 0167/2 55 55 0162 24 24 Mocsa 0357 32 32 0366/1 77,5 77,5 0351/1 23 23 (0366/1) 0314/4 58 58 0345 45 45 283 32 69,5 384,5 Elkészülte után az Ács 0530 is innét kap vizet Naszály, Mocsa térségi közösségi öntözésfejlesztés Település/ hrsz Körforgós öntözött ha Lineár ha Mobil ha Üzemi ha Naszály 0172 0174 77,5 77,5 0179 0180 0187 22 22 0196 0198 40 40 0230 0228 30 30 Naszály 0225 Mocsa 37 37 0591/2 Naszály 0250 Mocsa 30,5 30,5 0616 Összesen 175 62 237 Ebből közösségi ha Víznyerőhely hrsz kiemelés módja Tápvezetéken keresztül a Komárom 0350/2 hrsz kavicsbányatóra telepített szivattyútelep. Elkészülte után a Billegi tó mobilszivattyú megszünik A vízellátó rendszer létesítményei A táblázatokban megjelölt tavakon kívül az öntözővizet egy vízkivételi művel a Dunából biztosítják egy puffertavon keresztül, ahonnan a teljes területen való vízszétosztást tápvezeték biztosítja, nyomásfokozók segítségével. 4

Tápvezeték: Dunai vízkivételi mű gravitációs csatorna, DN 150 szívóakna, meglévő szivattyúház új gépészettel. T 1 tápvezeték I. szakasz (DN 500). Meglévő nyomócsőszakasz (DN 350). T 1 tápvezeték II. szakasz (DN 500). Csémi víztározó és szivattyútelep. T 2 tápvezeték (DN 400 350 300 250). A vízkivételi mű a Conco torkolatában (Ács 047/2, 047/3, 047/4 hrsz) van a Duna 1776,8 fkm.-nél. 1.3. A tervezett tevékenység során várható környezeti hatások: Rendszeres, a növények egyenletes fejlődését biztosító vízpótlás optimális feltételeket teremt, tehát kedvező hatással bír nemcsak a haszonnövények számára. A talajon, illetve talajban lakó élőlények számára kedvezőtlen körülményeket nem eredményez a természetes csapadék hiányát pótló öntözés. A keletkező taposási károk agrotechnikai módszerekkel orvosolhatóak. A növényekre és a talajra juttatott többletvíz egy nagy részét a növények hasznosítják, másik része elpárolog és a többi beszivárog. A talajvízszint emiatt nem emelkedik meg, mert a bejutott víz is felhasználásra kerül. A talajszerkezetet viszont tömöríti, amit megfelelő agrotechnikai módszerekkel kezelni kell. Levegő-és zajszennyezés csak a berendezések telepítésekor lehet, nagyon kismértékű. A létesítés során a földmunkálatokból adódó por szennyezéssel és a munkagépek, szállítójárművek kibocsátásának légszennyezésével lehet számolni, melyek a kivitelezési időszak elteltével megszűnnek. Természetvédelem: Az érintett ingatlanok közül az Ács 088 és 054/4 hrsz-ú ingatlan része az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelettel létesített HUDI20034 kódszámú, Duna és ártere nevű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területnek, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet értelmében. Ezen ingatlanok és az Ács 047/2 és 047/4 hrsz-ú ingatlanrészei az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvénnyel létesített Országos Ökológiai Hálózat övezetének is. A tevékenység során keletkező hulladékok gyűjtése megoldott. Üzemeltetés során a környezetet nem éri terhelés. Havária helyzetet csak egy nagycsapadék teremthet, de ilyenkor az öntözőgépek és berendezések üzemét le kell állítani. Fentiek alapján jelentős környezeti hatás nem feltételezhető, ezért környezeti hatásvizsgálat elvégzése nem indokolt. 1.4. A tervezett beruházás részeként kiépülő vízilétesítmények megvalósításához, majd üzemeltetéséhez a Felügyelőségtől előzetesen vízjogi létesítési, majd vízjogi üzemeltetési engedélyt kell kérni. A vízjogi engedély kérelmet a 18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet szerint összeállított tervdokumentáció és a szükséges mellékletek csatolásával kell megkérni. III. Az ügyben érintett szakhatóságok állásfoglalásai: 1. A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala KE-06D/EP/1274-2/2013. számú szakhatósági állásfoglalása: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől 2013. június 28. napján érkezett megkeresésre a "Komárom, Mezőgazdasági Zrt. - öntözőtelep fejlesztésenek előzetes vizsgálata" ügyében indított eljárásban szakhatósági hozzájárulást adok 5

a következő kikötésekkel: - A létesítési engedélyezési eljárásban részt kívánunk venni. - A majdani létesítési engedélykérelem szakhatósági elbírálása során várhatóan régészeti szakfeladatok elvégzésének előírására lesz szükség. Döntésem ellen önálló fellebbezésnek nincs helye; az csak az eljáró hatóság határozata, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzése elleni fellebbezésben támadható meg. 2. Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Földhivatala 10147/2013. számú szakhatósági állásfoglalása: Az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021. Győr, Árpád u. 28-32.) által folytatott Komáromi Mezőgazdasági Zrt. öntözőtelep fejlesztésének előzetes vizsgálati eljárásában a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Földhivatala részéről a szakhatósági hozzájárulást az alábbiak szerint adom meg: -A tervekkel kapcsolatosan kifogást nem emelünk. A szükséges munkák elvégzéséhez előzetesen hozzájárulunk. Felhívjuk figyelmüket a konkrét megvalósítással kapcsolatosan a Termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX:tv. termőföld más célú hasznosítására vonatkozó szakaszainak betartására és betartatására! Termőföld igénybevétel esetén a beruházás megkezdése előtt le kell folytatni az illetékes földhivatalnál a végleges és az időleges más célú hasznosítási eljárást. Végzésem ellen önálló fellebbezésnek helye nincs. Jogorvoslatra az eljárás eredményeként meghozott érdemi döntés ellen benyújtott fellebbezés formájában van lehetőség. 3. Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve KER/067/00028-1/2013. számú szakhatósági állásfoglalása: A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve (továbbiakban: Intézet) a Komáromi Mezőgazdasági Zrt. (2900 Komárom - Bartusekpuszta) öntözőtelepe fejlesztésének előzetes vizsgálati dokumentációjának engedélyéhez közegészségügyi szempontból hozzájárul. Az állásfoglalás ellen jogorvoslatnak helye nincs, az, a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés ellen jogorvoslat keretében támadható meg. 4. Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága a KEF/20.2/1427-2/2013. számú szakhatósági állásfoglalása: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (továbbiakban Felügyelőség) fenti számú megkeresése, valamint az EKHT-01/2013. munkaszámú ELŐZETES HATÁSVIZSGÁLAT KOMÁROMI MEZŐGAZDASÁGI ZRT. ÖNTÖZŐTELEP FEJLESZTÉSÉHEZ című dokumentációban (Készítette: Földért 2005 Kft. 2890 TATA, Szilágyi E. 101.; továbbiakban EVD) foglaltak alapján az elsőfokú talajvédelmi hatóság TALAJVÉDELMI SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁS - a a következő: Az EKHT -ban foglaltak talajvédelmi szempontból elfogadhatóak. Jelen állásfoglalásunkkal szemben az eljáró hatóság elsőfokú határozata, vagy eljárást megszüntető végzése ellen benyújtott fellebbezéssel lehet élni. Szakhatósági közreműködésünk során a talajvédelmi igazgatási szolgáltatási díjon felül további eljárási költség nem merült fel. 5. Naszály Község Jegyzője 1310-2/2013. számú szakhatósági állásfoglalása: Az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, mint eljáró hatóság fenti számú megkeresésére - az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján a Komáromi Mg. Zrt. öntözőtelep fejlesztésének előzetes vizsgálati eljárása tárgyában helyi természetvédelmi hatóságként az öntözőtelep fejlesztéséhez hozzájárulok. Állásfoglalásom ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. 6

6. Nagyigmándi Közös Önkormányzati Hivatal Csémi Kirendeltsége 174-3/2013. számú szakhatósági állásfoglalása: A Komáromi Mezőgazdasági Zrt. (2900 Komárom. Barlusekpuszta) öntözőtelep fejlesztésének előzetes vizsgálati eljárása során a helyi környezet és természetvédelemre kiterjedően a szakhatósági hozzájárulást megadom. Egyben nyilatkozom arról, hogy a fenti tevékenység Natura 2000 területet nem érint, természetvédelmi értékeket és érdekeket nem sert, illetve nem veszélyeztet, és az érvényben levő településrendezési eszközökkel és helyi rendeletekkel nem ellentétes. Nyilatkozatom nem mentesít más hatósági engedélyek és előírások megkérése alól. A^szakhatósági állásfoglalás ellen külön fellebbezésnek nincs helye, az ügyiéi az engedélyező hatóság 1. fokú határozat ellen irányuló fellebbezés keretében gyakorolhatja az ezzel kapcsolatos jogorvoslati jogát. 7. Mocsai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 943-2/2013. számú szakhatósági állásfoglalása: A Komáromi Mezőgazdasági Zrt (2900 Komárom, Bartusekpuszta) öntözőtelep fejlesztésének előzetes vizsgálati eljárása során a helyi környezet és természetvédelemre kiterjedően a szakhatósági hozzájárulást megadom. Egyben nyilatkozom arról, hogy a fenti tevékenység Natura 2000 területet nem érint, természetvédelmi értékeket és érdekeket nem sért, illetve nem veszélyeztet, és az érvényben levő településrendezési eszközökkel és helyi rendeletekkel nem ellentétes. Nyilatkozatom nem mentesít más hatósági engedélyek és előírások megkérése alól. A szakhatósági állásfoglalás ellen külön fellebbezésnek nincs helye, az ügyfél az engedélyező hatóság I. fokú határozat ellen irányuló fellebbezés keretében gyakorolhatja az ezzel kapcsolatos jogorvoslati jogát. 8. Komárom Város Jegyzője 9514-2/2013. számú szakhatósági állásfoglalása: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség megkeresésére a Komáromi Mezőgazdasági Zrt. (2900 Komárom, Bartusek puszta.) kérelmező részére az öntözőtelep fejlesztésének előzetes környezeti vizsgálati eljárásához helyi környezet-, és természetvédelmi szakhatósági hozzájárulásomat kikötés nélkül megadom. Döntésem ellen fellebbezésnek helye nincs. Végzésem csak az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadható meg. 9. Ács Város Jegyzője 1712-3/2013. számú szakhatósági állásfoglalása: A Komáromi Mezőgazdasági Zrt. (2900 Komárom- Bartusekpuszta), mint kérelmező kérelmére a FÖLDÉRT 2005. Kit. (2890 Tata, Szilágyi E. u. 101.) által készített Előzetes hatásvizsgálat Komáromi Mezőgazdasági Zrt. öntözőtelep fejlesztéséhez c. dokumentáció alapján, mint természetvédelmi szakhatóság a tervezett létesítmény építéséhez hozzájárulunk. Nyilatkozunk, hogy a tervezett építmény(ek) nem érintenek helyi jelentőségű természetvédelmi területet az érvényben lévő 157/2006 (IX.14.) számú határozattal elfogadott településszerkezeti terv, mely egységes szerkezetben van a 239/2009. (X.29.) számú határozat szerinti módosításokkal. Jelen szakhatósági állásfoglalás az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján meghozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadható meg. 10. Almásfüzitő Község Jegyzője 1019-4/2013. számú szakhatósági állásfoglalása: A Komáromi Mezőgazdasági Zrt. (2900 Komárom-Baitusekpuszta) öntözőtelep fejlesztésének előzetes vizsgálati eljárása során Almásfüzitő 022/1, 022/2, 024 hrsz.-ra tekintettel a helyi környezet és természetvédelemre kiterjedően a szakhatósági hozzájárulást megadom. Egyben nyilatkozom, hogy a fenti tevékenység Katiira 2000 területei nem érint, természetvédelmi értékeket és érdekeket nem sért, illetve nem veszélyeztet, és az érvényben lévő településrendezési eszközökkel és helyi rendeletekkel nem ellentétes. Nyilatkozatom nem mentesít más hatósági engedélyek és előírások megkérése alól. 7

A szakhatósági állásfoglalás ellen külön fellebbezésnek helye nincs, az ügyfél az engedélyező hatóság I. fokú határozata ellen irányuló fellebbezés keretében gyakorolhatja jogorvoslati jogát. Jelen határozat a más hatóságok által kiadandó engedélyek beszerzése alól nem mentesít. IV. V. A Komáromi Mezőgazdasági Zrt. (2900 Komárom, Bartusekpuszta) az eljárás lefolytatásáért a 250.000,- Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel. VI. Jelen határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 125.000,- Ft, melyet az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 10033001-01711899-00000000 számú számlájára kell befizetni. A díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot vagy annak másolatát a fellebbezéshez mellékelni kell. Az eljárásba bevont szakhatóságok állásfoglalása jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. INDOKOLÁS A Komáromi Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Zrt. (2900 Komárom, Bartusekpuszta, továbbiakban Zrt.) kérelmet nyújtott be hatósághoz a fenti tárgyú ügyben. Kérelméhez csatolta a EKHT-01/2013. munkaszámú engedélyezési dokumentáció 2 példányát, valamint 1 példány elektronikus adathordozót mellékelt. A hatóság a dokumentáció alapján megállapította, hogy a tervezett létesítmény a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (R.) 3. (1) bekezdés a) pontja, valamint a 3. számú melléklet 4. pontja alapján előzetes vizsgálat köteles. A kérelmező a hatóság felhívására megküldte a Natura 2000 hatásbecslési dokumentációt, a zaj- és rezgésvizsgálati dokumentációt, térképeket, melyeken bejelölte, hogy melyek azok a területek, melyeket ténylegesen öntözni kívánnak, és melyek, amelyeken csak áthalad a tápvezeték, feltüntette a helyrajzi számokat, területnagyságot, a vízkivételi helyeket, valamint a kivenni tervezett vízmennyiségeket, valamint benyújtotta a vízkivételi megállapodást. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 29. (3) bek. a) pontja alapján, a hatóság elektronikus úton értesítette az érintett civil szervezeteket az eljárás megindításáról, az eljárással kapcsolatban azonban nem tettek nyilatkozatot. A hatóság a R. 3. (3) bekezdése alapján a nyilvánosság bevonása érdekében közleményt tett közzé Ács, Csém, Mocsa, Komárom, Almásfüzitő és Naszály Önkormányzatánál, valamint a Felügyelőség ügyfélszolgálati irodáján és honlapján. A közleménnyel kapcsolatban a közzététel jogszabályban rögzített időtartama alatt észrevétel nem érkezett. A hatóság a pótlólag csatolt iratokat, valamint a kérelem mellékleteként benyújtott az előzetes vizsgálati dokumentációt hulladék-, vízgazdálkodási-, levegőtisztaság- és zaj-, rezgés-védelmi, valamint táj- és természetvédelmi szempontból megvizsgálva megállapította, hogy a tevékenység/létesítmény megvalósítása során várható környezeti igénybevételek a következők: 8

Vízgazdálkodási és vízminőségvédelmi szempontból: A tervezett beruházás során kiépülő vízilétesítmények megvalósítására vízjogi létesítési engedélyt kell kérni hatóságunktól a 18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet szerint összeállított tervdokumentáció és a szükséges mellékletek csatolásával. Levegő-tisztaság, zaj- és rezgésvédelmi szempontból: A beruházás megvalósulása során légszennyező pont- és diffúz forrás nem létesül. A működés során nem várható jelentős légszennyezés, 2014. évtől villamos motorral üzemelő szivattyúk emelik és továbbítják az öntözővizet, így nem okoznak légszennyezést. A létesítmény célállapotnak megfelelő üzemeltetése során érzékelhető környezeti zajkibocsátás nem várható, az elektromos üzemű szivattyúk lakóterületektől távol, erre a célra létesített szivattyúaknákban működnek. Természet- és tájvédelmi szempontból: Előírásainkat a vízjogi létesítési eljárás során fogalmazzuk meg, de a tervezésnél kérjük figyelembe venni az alábbi ajánlást: Az Ács 054/4 hrsz-ú ingatlanon a vezetéket sajtolásos csőfektetéses technológiával kell kivitelezni úgy, hogy az ingatlan felszíne ne kerüljön megbontásra. A vízkivételi helyen (Ács 088 hrsz) a szívócsövet halráccsal le kell zárni, hogy a védett és Natura 2000 jelölő halfajok vezetékbe jutása ellehetetlenüljön. Ennek ellenére a kisebb halivadékok beszívása előfordulhat, melyek a Csém 035/5 hrsz-ú tóba kerülnek. A tavat emiatt évente kétszer le kell halászni és a kifogott védett és Natura 2000 jelölő halfajokat vissza kell juttatni a Duna folyamba. A Natura 2000 hatásbecslési dokumentációban megállapítást nyert, hogy az érintett Natura 2000 hálózat részét képező ingatlanokon nem fordulnak elő olyan védett vagy Natura 2000 jelölő fajok, melyek életfeltételeit a vezetéképítés megszüntetné. A létesítés a környező vegetáció és az értékes halfajok megsemmisülésével nem jár. A szívócső végére építendő halrács ugyan kiküszöböli a halfajok legtöbb fejlődési stádiumában a rendszerbe jutást, ám előfordulhat kisebb ivadékok beszívása. Ezen egyedek a vezetéken keresztül a Csém 035/5 hrsz-ú tóba kerülnek, ahol évi kétszeri lehalászással visszajuttathatók eredeti élőhelyükre. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 42. (1) szerint tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, károsítása, élőhelyeinek veszélyeztetése, károsítása. A 43. (1) szerint tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4. (1) szerint a Natura 2000 területek lehatárolásának és fenntartásának célja az azokon található, az 1-3. számú mellékletben meghatározott fajok és a 4. számú mellékletben meghatározott élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása. A 8. (2) szerint a védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területen tilos engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon olyan tevékenységet folytatni, illetve olyan beruházást végezni, amely - a 4. (1) bekezdésére figyelemmel - a terület védelmi céljainak a megvalósítását akadályozza. 9

Hulladékgazdálkodási szempontból: Az üzemelés során a dieselmotoros aggregát karbantartásakor fáradt olaj és olajos szűrő keletkezésével számolnak, amelyet a Zrt. központi telephelyén lévő üzemi gyűjtőhelyen gyűjtenek. A felhagyáskor elvégzik a bontási és helyreállítási munkákat. A Dunába telepített vízkivételi mű és a talajba fektetett nyomóvezeték működőképes marad. A tavak halas-, ill. horgásztavakként funkcionálnak tovább. A felesleges talajba fektetett vezetékek felszedésre kerülnek. A berendezések, ill. a fém- és műanyag csővezetékek értékesítése tervezett. A keletkező fém- és műanyag hulladékokat engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezet részére adják át. - A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 31. értelmében a hulladékbirtokosnak a Ht. 12. (1) bekezdése szerint- elkülönítetten gyűjtött hulladék kezeléséről a hulladék kezelőnek/közvetítőnek/kereskedőnek/közszolgáltatónak vagy a hulladék átvételi helyen, ill. az átvételre kötelezettnek történő átadás útján kell gondoskodni. A hatóság a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (Korm. rendelet) 32/A illetve a 4. sz. melléklete alapján megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat. A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala KE-06D/EP/1274-2/2013. számú szakhatósági állásfoglalását a hatóság jelen határozat III. fejezet 1. pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: A Komáromi Mezőgazdasági Zrt. kérelmére a "Komárom, Mezőgazdasági Zrt. - öntözőtelep fejlesztésének előzetes vizsgálata" ügyében indult eljárásban az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől szakhatósági megkeresés érkezett hivatalomhoz. A tervdokumentáció átvizsgálása során megállapítottam, hogy a Hatóságom nyilvántartása szerint jelenleg ismert régészeti érdekű területet a kivitelezési nyomvonal nem érint. A létesítendő vízvezeték mindazonáltal nagy területen húzódik keresztül, viszonylag nagy az esélye annak, hogy bizonyos pontjain korábban nem azonosított régészeti lelőhely(ek)et érintsen. Ebből kifolyólag a földmunkák végzéséhez várhatólag régészeti szakfelügyeletet kell biztosítani. Az esetlegesen előkerülő régészeti objektumokat megfelelően fel kell tárni és dokumentálni. A felmerülő régészeti szakfeladatok elvégzését a beruházó és az illetékes Múzeum (Klapka György Múzeum, 2900 Komárom, Kelemen L. u. 22.) közötti szerződés alapján, beruházó költségviselésével kell biztosítani. Felhívom az engedélyt kérő/beruházó/kivitelező figyelmét, hogy a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 24. -ában foglaltak értelmében amennyiben az építkezés során régészeti emlék, illetőleg lelet kerül elő, a felfedező {a munka felelős vezetője) köteles a régészeti emléket veszélyeztető tevékenységet felfüggeszteni, és a területileg illetékes múzeumhoz, valamint az illetékes települési önkormányzat jegyzőjéhez bejelenteni, továbbá a helyszín és a leletek őrzéséről gondoskodni. A bejelentési kötelezettség elmulasztása a Kötv. 82. (1) bekezdése, valamint az örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001. (XI. 18.) Korm. rendelet alapján örökségvédelmi bírság kiszabását vonhatja maga után! Hatóságom hatáskörét a Kr. 2., (1) bek. a) pontja, a Kr. 3. (2) bekezdése, az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésekről szóló 193/2009. (IX.15.) Korm. rendelet 6. (1) bekezdése, az 5. melléklet 16. pontja; illetékességét a Kr. 2. (3) bekezdése, és 1. melléklete határozza meg. A jogorvoslat módjáról a Ket. 44. (9) bekezdése rendelkezik. A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Földhivatala 10147/2013. számú szakhatósági állásfoglalását a hatóság jelen határozat III. fejezet 2. pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: A Komáromi Mezőgazdasági Zrt. (2900 Komárom, Bartusekpuszta) által az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnél indított előzetes vizsgálati eljárásban 10

a Felügyelőség megkereste a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Földhivatalát, mint a hatáskörrel rendelkező, illetékes szervet. Az ügyfél a szakhatósági eljárási díjat megfizette. A dokumentációt megvizsgáltuk, áttanulmányoztuk. Az adatok alapján megállapítható, hogy a termőföld területek igénybevétele a szükséges minimumra korlátozódik. Ezek alapján feltétel nélkül megadtuk szakhatósági hozzájárulásunkat, kérve a 2007. évi CXXIX. tv-ben megfogalmazott földvédelmi jogszabályi előírások betartását! Szakhatósági állásfoglalásunkat a Ket.44-45 alapján valamint a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 4. számú melléklete alapján adtuk ki. A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve KER/067/00028-1/2013. számú szakhatósági állásfoglalását a hatóság jelen határozat III. fejezet 3. pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a Komáromi Mezőgazdasági Zrt. (2900 Komárom - Bartusekpuszta) öntözőtelepe fejlesztésének előzetes vizsgálati engedélyével kapcsolatosan szakhatósági állásfoglalás kialakítása céljából kereste meg az Intézetet. A benyújtott dokumentáció áttanulmányozása után az alábbiak kerültek megállapításra. A beruházás Komárom-Esztergom megye területén a Komáromi (Ács, Csém, Komárom, Mocsa, Nagyigmánd) és Tatai Járás (Naszály) településeit érinti. A megvalósítása két ütemre tervezett, az I. ütem üzembe helyezése várhatóan 2013., míg a II. ütem 2014 évben kerül kiépítésre, ezen belül nem összefüggő területekre kiterjedően. 1. ütemben: Nagyigmánd külterületén 0148/3, 0156, 0156/1, 0170, 0169/1, 0168, 0173/1, 0133 hrsz-ú ingatlanokon (víztározó, út, legelő, árok, szántó) ebből öntözésre berendezett terület: 119 ha + 159 ha mobil technológiával öntözött Acs külterületén 0530 hrsz-on az öntözött terület nagysága: 117 ha Naszály külterületén a 0230, 0232, 0246/1 hrsz-ú szántó művelési ágú ingatlanokon: 91 ha öntözés. A II. ütemben a 2013. évben megkezdett (1. ütem), állami támogatással megvalósuló öntözésfejlesztési beruházásait a Zrt. további területek bevonásával közösségi és üzemi fejlesztést valósít meg. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a jelenleg öntözésre tervezett területek egy részére korábban létesítési engedélyt adott ki, azonban a megvalósítás késése okán azok időbelisége hatályát vesztette. Ács, Csém, Komárom, Mocsa, Naszály a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 2. számú melléklet 2. pontjában foglalt szempontok szerint "érzékeny" településként nyilvántartott. Az építés hatósugarának 1000 m-es körzetében egyetlen helyen 1 db lakott épület található Ghyczy pusztán, 0163/2 hrsz-on. A vizsgált terület egésze felszíni szennyeződésekre érzékeny, szemcsés, porózus, jó vízvezető (víztartó) rétegekkel jellemezhető. A rendszerek kiépítését követő szezonális öntözések az öntözött területek levegő minőségét kedvezően alakítják. A vizsgált öntözővizek ismeretében kiöntözésük a felszín alatti vizekre kedvezőtlen hatást nem eredményez. A telep közelében jelentős környezeti, egészségkárosító hatások nem várhatók, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntött az Intézet. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. (9) értelmében zárta ki a jogorvoslati lehetőséget és adott tájékoztatást a jogorvoslati lehetőségrő1. Az Intézet állásfoglalását a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdése és a 4. számú mellékletében biztosított jogkörében elj árva, a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Kormányrendeletben, a felszínalatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendeletben, a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (11.7) Kormányrendeletben, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002.(IV.10.) EüM rendeletben az országos településrendezési és építési 11

követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendeletben, a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 27/2008. (XII. 3) KvVM-EüM rendeletben foglaltak figyelembe vételével hozta meg. Az Intézet illetékességét a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. (1) és 2. (3) bekezdése, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a" gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. (2) bekezdése állapítja meg. A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága a KEF/20.2/1427-2/2013. számú szakhatósági állásfoglalását a hatóság jelen határozat III. fejezet 4. pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: A Komáromi Mezőgazdasági Zrt. (2900 Komárom - Bartusekpuszta, továbbiakban: Ügyfél) kérelmet nyújtott be a Felügyelőséghez, melyben kérte fenti tárgyú tevékenységgel kapcsolatos előzetes vizsgálati eljárás lefolytatását. Kérelméhez mellékelte a Földért 2005 Kft. által készített EKHT-t. A Felügyelőség 2013. június 26-án kelt, 14434-6/2013. számú levelében megkereste Igazgatóságunkat, mint elsőfokú talajvédelmi szakhatóságot, hogy a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. -a és 4. számú melléklete alapján fenti tárgyban adja ki szakhatósági állásfoglalását. Megállapítottuk, hogy az EKHT -ban foglaltak alapján a beruházás megvalósítása, Üzemeltetése az érintett és a környező mezőgazdasági művelésű területeket talajvédelmi szempontból várhatóan nem veszélyezteti, a gazdálkodás feltételeit nem rontja. A vízjogi létesítési és Üzemeltetési engedélyek talaj-, talajvíz- és öntözővíz vizsgálatokon alapuló talajvédelmi terve alapján adhatók ki, melyek tilalmát, a talajra gyakorolt hatásokat a szakhatósági eljárások során vizsgáljuk. Szakhatósági állásfoglalásunk a fent idézett jogszabályi előírásokon túl a Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (Ket.) 44. (1) és (6), valamint n. (1) bekezdésén alapul. A talaj védelmi szakhatósági eljárás 2013. június 27-én indult, a rendelkezésre álló 15 napon belül a szakhatósági állásfoglalás kiadásra került, határidő túllépés nem történt. A talaj védelmi szakhatóság közreműködéséért fizetendő díj mértékét a 63/2012. (VII.3.) VM rendelet (továbbiakban R.) 1. sz. melléklet 12.9.4. pontja határozza meg, melyet az Ügyfél megfizetett. A fellebbezési jog gyakorlásának lehetőségéről és feltételeiről a Ket. 98. (1)-(4) bekezdése rendelkezik. Igazgatóságunk a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII.27.) Korm. rendelet 17. (1) bekezdése alapján járt el. A Naszály Község Jegyzője 1310-2/2013. számú szakhatósági állásfoglalását a hatóság jelen határozat III. fejezet 5. pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: Az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség megkeresésére a Komáromi Mezőgazdasági Zrt. öntözőtelep előzetes vizsgálati eljárása ügyében szakhatósági eljárást indult hivatalomnál. A szakhatósági eljárás során a benyújtott kérelmet megvizsgáltam és a következőket állapítottam meg: - Az előzetes vizsgálati eljárás 2013 júniusában indult. - A fejlesztéssel érintett földrészletek a Naszály Község Önkormányzat Képviselőtestületének a 8/2002. (IX.27.) KT. számú önkormányzati rendelete - Naszály község Helyi Építési Szabályzata - szerint védett természeti területeket a nyomvonal kijelölés nem érint, illetve, illetve a környezetet károsan nem befolyásolja. - A tervezett fejlesztés a Helyi Építési Szabályzata előírásaival nem ellentétes. A fentiekre tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Döntésemet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 44. (6) és (8) bekezdése, a környezetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/A., illetve 4. sz. melléklete alapján hoztam meg. 12

Az önálló jogorvoslatot a Ket. 44. (9) bekezdése alapján zártam ki, s e jogszabályi helyre hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről. A Nagyigmándi Közös Önkormányzati Hivatal Csémi Kirendeltsége 174-3/2013. számú szakhatósági állásfoglalását a hatóság jelen határozat III. fejezet 6. pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: Az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi felügyelőség az 14434-5/2013. számú megkeresésében a 347/2006. (X1T.23.) Kormány- rendelet 32/A. (1) bekezdése, illetőleg 4. számú melléklet 4 pontja alapján, fenti ügyben a helyi környezet és természetvédelemre kiterjedően szakhatósági nyilatkozatot kért. A fenti hatóság által honlapján megtalálható dokumentáció áttekintésével megállapítottam, hogy a tervezett tevékenység helyszíne nem áll Natura 2000 védettség alatt. Megállapítottam továbbá, hogy a tervezett projekt nem sérti Csém Község Képviselőtestülete 5/2003. (V.28.) számú önkormányzati rendeletével elfogadott, egységes szerkezetbe foglalt településrendezési terve és helyi építési szabályzata előírásait, ezért ahhoz hozzájárultam. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet alapján különleges természet megőrzési területekkel érintett földrészletek Csém Község közigazgatási területén nincsenek kijelölve. Jelen hozzájárulásom a fenti jogszabályhelyeken, illetve a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL, törvény 44. (1) és (6) bekezdés előírásai alapján adtam meg. Az önálló jogorvoslatot a Ket. 44. (9) bekezdése alapján zártam ki. Fentiek alapján a rendelkező részben foglalt tartalommal a szakhatósági hozzájárulást megadtam. A Mocsai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 943-2/2013. számú szakhatósági állásfoglalását a hatóság jelen határozat III. fejezet 7. pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: Az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség az 14434-5/2013. számú megkeresésében a 347/2006. (XII.23.) Kormány- rendelet 32/A. (1) bekezdése, illetőleg 4. számú melléklet 4 pontja alapján, fenti ügyben a helyi környezet és természetvédelemre kiterjedően szakhatósági nyilatkozatot kért. A fenti hatóság által honlapján megtalálható dokumentáció áttekintésével megállapítottam, hogy a tervezett tevékenység helyszíne nem áll Natura 2000 védettség alatt. Megállapítottam továbbá, hogy a tervezett projekt nem sérti Mocsa Község Képviselő-testülete 7/2005.(IV.25.) számú önkormányzati rendeletével elfogadott, egységes szerkezetbe foglalt településrendezési terve és helyi építési szabályzata előírásait, ezért ahhoz hozzájárultam. Mocsa Község Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi építési szabályokról szóló 7/2005. (IV.25.) számú önkormányzati rendeletének 1. számú függeléke tartalmazza azon helyrajzi számokat, amelyek helyi jelentőségű természetvédelmi területek, ilyenek a mocsai 0543, 0632, 0512, 0588/1, 0486, 0541/2, 0587 és a 0595. hrszámú területek. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet alapján különleges természet megőrzési területekkel érintett földrészletek Mocsai ürgés legelő (HUDI20032), és a Mocsa 0476/1, 0476/2, 0476/4, 0476/5, 0476/6, 0477/1, 0499/1, 0595/13, 0595/14, 0595/15, 0596/2, 0599/2. hrszámú területek. Jelen hozzájárulásom a fenti jogszabályhelyeken, illetve a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. (1) és (6) bekezdés elő-írásai alapján adtam meg. Az önálló jogorvoslatot a Ket. 44. (9) bekezdése alapján zártam ki. Fentiek alapján a rendelkező részben foglalt tartalommal a szakhatósági hozzájárulást megadtam. Komárom Város Jegyzője 9514-2/2013. számú szakhatósági állásfoglalását a hatóság jelen határozat III. fejezet 8. pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség megkereste hatóságomat a helyi környezet-, és természetvédelemre kiterjedően szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében, a Komáromi Mezőgazdasági Zrt. által Komárom, Bartusek puszta területén tervezett öntözőtelep fejlesztésének előzetes környezeti vizsgálati eljárása miatt. Megállapítottam, hogy az egyes városi természeti értékek védetté nyilvánításáról szóló Komárom Város Képviselő-testület 1992. évi 3. számú önkormányzati rendelete szerint az érintett területen helyi 13

védelem alatt álló természetvédelmi terület, érték nem található, az előzetes környezeti vizsgálat az önkormányzati rendelet előírásaival nem ellenkezik. A fentiekre tekintettel a rendelkező részben foglaltak alapján döntöttem. Szakhatósági állásfoglalásomat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (Ket) 44. (1) alapján adtam ki. A jogorvoslati lehetőséget a Ket 44. (9) bekezdése alapján zártam ki. Hatáskörömet a 347/2006. (XII. 23.) sz. Kormány rendelet 32/A., illetve a 4. számú melléklete 4. pontja állapítja meg. Ács Város Jegyzője 1712-3/2013. számú szakhatósági állásfoglalását a hatóság jelen határozat III. fejezet 9. pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) megkereste hivatalomat, hogy a Komáromi Mezőgazdasági Zrt. (2900 Komárom- Bartusekpuszta), mint kérelmező kérelmére a FÖLDÉRT 2005. Kft (2890 Tata, Szilágyi E. u. 101. ) által készített Előzetes hatásvizsgálat Komáromi Mezőgazdasági Zrt. öntözőtelep fejlesztéséhez alapján, szakhatósági állásfoglalásomat kérje. Jelen hozzájáruló nyilatkozatunkat Ács város Önkormányzatának 157/2006 (IX.14.) számú határozattal elfogadott településszerkezeti terv, mely egységes szerkezetben van a 239/2009. (X.29.) számú határozat szerinti módosításokkal alapján adtuk meg. A szakhatósági állásfoglalás a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. -án alapul, amely kimondja: 44. (1) Törvény vagy kormányrendelet az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság számára előírhatja, hogy az ott meghatározott szakkérdésben más hatóság (a továbbiakban: szakhatóság) kötelező állásfoglalását kell beszereznie. A szakhatóság olyan szakkérdésben ad ki állásfoglalást, amelynek megítélése hatósági ügyként a hatáskörébe tartozik, ennek hiányában törvény vagy kormányrendelet annak vizsgálatát szakhatósági ügyként a hatáskörébe utalja." Hatóságomhoz a szakhatósági megkeresés 2013. június 28.-án érkezett az ügyintézési határidő 15 nap, melyet mai nappal hatóságom teljesített. A szakhatósági állásfoglalás tartalmilag a fent nevezett törvény (KET) alapján készült. A fellebbezési lehetőséget a Ket. 98. (2) bekezdés alapján adtam meg. Hatáskörömet a 343/2006 (XII. 23.) Korm. rendelet 1/B melléklete állapítja meg. A hozzájárulás a 2004. évi CXL. tv. (KET) 44. (1)- (2) alapján került kiadásra. Almásfüzitő Község Jegyzője 1019-4/2013. számú szakhatósági állásfoglalását a hatóság jelen határozat III. fejezet 10. pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: Az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, mint első fokon eljáró környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság a 14434-5/203. számú megkeresésében a 347/2006.(XII.23.) Korm. rendelet 32/A (1) bekezdése, illetve a 4. számú melléklet 4. pontja alapján a fenti ügyben a helyi környezet és természetvédelemre kiterjedően szakhatósági állásfoglalást kért. A fenti hatóság által elektronikusan közzé tett dokumentáció átvizsgálása eredményeképpen megállapítottam, hogy a tervezett tevékenység helyszíne Almásfüzitő Községre vonatkozóan nem áll Natura 2000 védettség alatt. Megállapítottam továbbá, hogy a tervezett beruházás nem ellentétes Almásfüzitő Község Önkormányzatának a helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervétől szóló 16/2007. (XII.20.) ÖK. rendeletével. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet alapján különleges természet megőrzési területekkel érintett föld részletek Almásfüzitő Községben a fentiekben megjelölt helyrajzi számok tekintetében nincsenek kijelölve. Jelen hozzájárulásom a fenti jogszabályhelyeken, illetve a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Tv. (a továbbiakban: Ket.) 44. (1) és (6) bekezdésén alapul. Az önálló jogorvoslat lehetőséget a Ket. 44. (9) bekezdése alapján zártam ki. 14

A hatóság a fentiek alapján megállapította, hogy a hatályos jogszabályokban foglalt előírások betartása mellett a beruházás megvalósítása várhatóan nem okoz jelentős környezeti hatást, környezeti hatásvizsgálat elvégzése nem szükséges. A hatóság az általa feltárt tényállás és a szakhatóságok állásfoglalásai alapján döntött, a R. 5. (2) bek. ac) pontjában foglaltaknak megfelelően a rendelkező részben foglalt döntést hozta. Tárgyi vízilétesítmény a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet, valamint a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényben foglaltak szerint vízjogi engedély köteles létesítmény. Az eljárást az előzetes vizsgálatot lezáró jogerős határozat birtokában kell lefolytatni. Az eljáró hatóság a fellebbezés lehetőségét a Ket. 98. (1) bekezdése alapján biztosította. A szakhatósági állásfoglalás elleni fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. (9) bekezdése biztosítja. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díját az eljáró hatóság a KvVM rendelet 2 (4) bekezdése alapján határozta meg. Az eljáró hatóság hatáskörét és illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet állapítja meg. Győr, 2013. 08.30. dr. Buday Zsolt igazgató 15