Pedagógiai program 2009 Székesfehérvár OM 030058 A dokumentumot készítette a nevelőtestület jóváhagyásával: Módosítva: 2009. augusztus Frank Józsefné igazgatóhelyettes 1
ISKOLÁNK NEVELÉSI PROGRAMJA Iskola a Vízivárosban A város egyik legnépesebb lakóterületének iskolája 1978-ban kezdte meg működését. Az intézmény és környezetének története, fejlődése és mindenkori helyzete szorosan összefügg. A kezdeti tanulólétszám a lakótelep folyamatos épülésével 1 2 év alatt az iskola kapacitást meghaladó szintre emelkedett. A város több intézményében működött kihelyezett tagozat, míg 1991- re minden tanulócsoport helyet kaphatott az intézmény épületében. A hajdan patinás kertváros területén emelkedő panelházak lakói az egykori családi tulajdonuk lebontását kényszerűen elfogadó közép és idősebb korosztály, a vidékről munkalehetőség reményében idetelepült nagycsaládosok, és az önálló éltetet itt kezdő fiatalok három, különböző életmódhoz szokott, eltérő életszférájú és kötődésű réteget alkottak. E másság a gyerekek között kezdetben éppúgy feszültséget okozott, mint a felnőtték körében. Több éven át jelentős volt a lakók fluktuációja. A ma itt élő fiatalok egy része már iskolánk diákja volt. Az ő gyermekkori kapcsolataik is hozzájárultak, hogy mára konszolidált társasházi közösségek élnek a környéken. Az egykori tanítványaink közül sokan szülőként is kötődnek az iskolához, mely 25 éves történetében a második generációt fogadja falai között. Az iskola alapítása óta körzeti beiskolázású. A 80-as években ennek a feladatnak helyhiány miatt alig tudott megfelelni. Jelenleg a diákok mintegy ötöd része körzeten kívül lakik de élnek a szabad iskolaválasztás lehetőségével. Az 1-8. évfolyamon a 2-2 párhuzamos osztály, 25 fő/csoport átlaggal tervezhető. 3 6.évfolyamban egy osztályban emelt óraszámban angol nyelvi tehetséggondozást folytatunk és kiemelt tehetséggondozást informatikából szintén a 3 6. évfolyamban. 2
Minőségpolitikai nyilatkozat A mint alapfokú oktatási intézmény vezetője, tantestülete és minden technikai dolgozója elkötelezi magát amellett, hogy a vele kapcsolatban álló valamennyi partnere igényét minél szélesebb körben igyekszik kielégíteni. Ennek érdekében vállaljuk, hogy működtetjük és továbbfejlesztjük az önértékelésre épülő minőség irányítási rendszerünket. E rendszer segítségével biztosítjuk a minőségi nevelés és oktatás körülményeit. Értelmezésünk szerint minőségi a nevelés és oktatás akkor: Ha tanulóink képességeikhez mérten optimálisan fejlődnek. Ha színvonalas EU- konform oktatással szilárd alapműveltséget nyújtunk. Ha tanulóink jól érzik magukat iskolánkban. Ha pedagógusaink folyamatosan keresik és megtalálják az adott gyermek és tanulócsoport fejlesztéséhez az adekvát módszereket. Küldetésnyilatkozat Intézményi működésünk alapelve a nyitottság és az alkalmazkodás a megváltozott társadalmi igények és vevőink, partnereink érdekei kielégítése érdekében. Fontosnak tartjuk hagyományaink ápolását. Felelősek vagyunk tehetséges tanulóink eredményes továbbtanulásáért. Törekszünk rászoruló tanulóink felzárkóztatására az esélyegyenlőség biztosítására. Vevőink érdekében nagyobb hangsúlyt fektetünk az angol nyelv emelt szintű képzésére, az informatika irányultság támogatására. Felelősséget vállalva segítséget nyújtunk abban, hogy diákjaink harmonikus, a felnőttek világában boldogulni tudó emberekké váljanak. 3
Jövőkép A a lakótelepen továbbra is ellátja oktatási és nevelési feladatait, valamint vállalja szabadidős programok szervezését. Elsődleges élként fogalmazzuk meg, hogy javítsuk iskolánk megítélését az oktatás és a nevelés színvonalának emelésével és jobb PR-munkával. Az angol emelt szintű oktatással a jó képességű tanulóinknak az átlagnál magasabb szintű tudást nyújtunk, a tehetségeseket felkészítjük a nyelvvizsgára. Számítógépes felszereltségünk lehetővé teszi, hogy minden tanulónk számára biztosítsuk a modern élethez szükséges, nélkülözhetetlen informatikai ismereteket, az érdeklődőknek a többlettudást. Pályázatok segítségével kiegészítjük és bővítjük szűkös anyagi lehetőségeinket. Meglévő hagyományainkat megtartjuk, fokozottan figyelünk a városi rendezvényekre. Erősítjük a Kodolányi János Főiskolával meglévő jó kapcsolatunkat azzal, hogy fogadjuk végzős nyelvszakos hallgatóit tanítási gyakorlatra. NEVELÉSI PROGRAM Pedagógiai alapelveink A pedagógiai elvek az iskolai sajátosságoknak megfelelően tartalmazzák a NAT közös követelményeit, illeszkednek az iskolai célokhoz, alapját képezik az egyes tantárgyak cél- tartalom- és követelményrendszerének. A nevelés oktatás folyamata az iskolai tevékenység valamennyi területén és szintjén biztosítja, hogy a tanulók ismeretanyagába, értékrendjébe, életmódjába meghatározóan épüljenek be ezek az alapvető elemek. 4
A hazaszeretet, a nemzeti kultúránk értékeinek ismerete, megbecsülése, hagyományaink továbbvitele Az egyetemes emberi kultúra és az európai értékek befogadása A természet tisztelete, cselekvő felelősség a természet értékeinek megőrzéséért A gyermekek mindenek felett való érdeke hatja át munkánkat és így törekszünk az esélyegyenlőség megteremtésére A kommunikációs kultúra, az együttműködésre és a másság tolerálására épülő emberi kapcsolatok igénye, megteremtésének képessége Egészséges, harmonikus életvitel kialakítása Az aktív informálódás, az önművelés igénye, a gondolkodási kultúra igényének felkeltése A lehetőségek és valóság összehangolása, az önismeretre épülő választás, reális pályaorientáció Az egész életen át tartó tanulás, művelődés igényének megalapozása Használható és korszerű tudás átadása úgy, hogy a tanulók ne váljanak túlterheltté Demokratikus szemlélet hangsúlyozása, a tárgyi feltételek és a személyek közötti kölcsönös megbecsülés elfogadtatása Az esélyegyenlőség lehetőségének megteremtése A tanuló személyiségének tiszteletben tartása A tanulók bevonása saját iskolai életük megszervezésébe A diákok előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük Minden gyermek számíthat a pedagógus jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémájában Az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk A hátrányos megkülönböztetés tilalmát mindenkor szem előtt tartjuk Az iskola pedagógus közössége a nevelés központjába a humanista értékek közvetítését állította, mert ez minden ember értékének alapja, ugyanakkor beleépíthetőek sajátos tartalmak, melyek a közvetlen kompetencia megteremtésével az egyén motívumai, képességei tudata fejlődését elősegítik. Ez az az értékrend mely befogadó teret enged a személyes érdekeltségnek mindaddig, amíg az nem irányul a másik ember ellen. A nevelés oktatás folyamatában a humanisztikus pszichológia nevelési gyakorlata, a személyiségfejlesztő eljárások alkalmazása kedvező légkört, jó feltételeket teremtenek az eredményes tanuláshoz is. 5
Pedagógiai célok és feladatok A pedagógiai program tartalmával a közoktatás keretein belül lehetővé teszi egy olyan program biztosítását: Célok Feladatok Amely biztosítja a személyiség és Az általános műveltséget megalapozó képességfejlesztés egyensúlyát, melyben nevelés és oktatás biztosítása melyben a a tanuló egy közösség aktív és alkotó tanuló felkészül az érdeklődésnek, tagjává válhat. képességének és tehetségének megfelelően a középiskolai továbbtanulásra, illetve pályaválasztásra. A viselkedéskultúra fejlesztése, ennek Tudatosítjuk a gyermekekben a szűkebb részeként a jó kommunikációs képesség és tágabb környezetből megismerhető kialakítása. erkölcsi értékeket, megerősítjük a humánus magatartásmintákat, szokásokat. Elsajátítjuk a társadalmi beilleszkedés alapvető formáit. Az anyanyelvi kultúra, a kommunikációs és kooperációs készségek és az A sajátos nevelési igényű és a hátrányos helyzetű tanulók iskolai lemorzsolódás csökkenjen. A tanulóifjúság idegen nyelvi és informatikai képességei az általános iskolai tanulmányaik alatt mérhetően fejlődjenek. önismeret fejlesztése. A sajátos nevelési igényű és hátrányos helyzetű tanulók iskolai beilleszkedésének megkönnyítése. Napköziotthonos és tanulószobai férőhely biztosításával, felzárkóztató foglalkozások megszervezésével a nevelők, tanulók és a szülők személyes kapcsolatainak bővítésével. Biztosítjuk a magas szintű oktatás megvalósításához szükséges személyi és tárgyi feltételeket. Támogatjuk az egyéni képességek kibontakozását a 3-6. évfolyamon az idegen nyelvet emelt óraszámban oktatjuk és a 7-8.évfolyamon. Lehetőséget adunk a számítástechnika tanterv anyagának kiegészítéséhez. 6
Javuljon a partnerek elégedettsége az intézmény működésével oktató nevelő munkájával kapcsolatban. Működő partnerkapcsolatok kialakítása. - Rendszeres tájékoztatás szülői értekezleteken, fogadó órákon, nyílt napok szervezése, társintézményekkel bővülő kapcsolat kialakítása. - Iskolafejlesztési alapítvány működtetése. - Dinasztia Tankönyvkiadó referencia programja. - Társadalmi szervezetekkel való együttműködés (ANTSZ, Rendőrség, Polgárőrség, Tűzoltóság) Nyitottság a szakma elméleti és gyakorlati fejlődése iránt. - A könyvtár állományának bővítése szakmai kiadványokkal. - Előadásokon, konferenciákon való részvétel. - Módszertani továbbképzések látogatása. - Belső szakmai képzések szervezése. - Folyamatosan figyelemmel kísérjük az új pályázati kiírásokat és az új taneszközjegyzékeket (Internet). Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eszközök és eljárások Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolata révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. 7
1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek 2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése 3. Tudatosítás (meggyőzés kialakítása) Közvetlen módszerek Közvetett módszerek - Követelés - Gyakoroltatás - Segítségadás - Ellenőrzés - Ösztönzés - Elbeszélés - Tények és jelenségek bemutatása - Műalkotások bemutatása - A nevelő személyes példamutatása - Magyarázat, beszélgetés - A tanulók önálló, elemző munkája - A tanulói közösség tevékenységének megszervezése - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása - Hagyományok kialakítása - Követelés - Ellenőrzés - Ösztönzés - A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből - Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról - Vita Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Teret kell, hogy adjunk a színes, sokoldalú iskolai életnek, amelyben a tanár szerepe is megváltozott. Így nemcsak irányító, hanem közreműködő, segítőtárssá válik a tanulásban, játékban. Személyes példán keresztül adja át nehézségek, konfliktusok, bonyodalmak megoldásaihoz vezető technikákat, utakat. A nevelőtestület kiemelten az osztályfőnökök feladata a tanulók önismeretének, együttműködési készségének fejlesztése. A folyamatosan változó világban a tanulók legyenek képesek sikerorientált személyiséggé válni. 8
Feladataink: A személyiségekben rejlő lehetőségek és gátak feltárása, a személyiség stabilizálása A személyiségjegyekkel összehangolt egyéni tanulási módszerek, eljárások kialakítása Képessé tenni a tanulókat a tartalmas, egyenrangú, harmonikus emberi kapcsolatok teremtésére Egészségmegőrzési igények felkeltése, az egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzése Felelős állampolgár nevelése, előítéletekkel való szembesülés, ezek leküzdése, a másság elfogadására való nevelés A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. - az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembe vétele a tanulóközösségek fejlesztésében. - a tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz. 9
3. Az önkormányzás képességének kialakítása. - a tanulói közösségek nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. - tudatos és folyamatos szervezés. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. - a tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. Beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: Azok a tanulóink tartoznak ide, akiknek szükséglet-kielégítési lehetőségei, életkörülményei s lehetséges életmódja a társadalom nagy részénél lényegesen kedvezőtlenebb. Éppen ezért fokozott figyelemmel kell kísérnünk, hogy ezen tanulóink érzelmi kapcsolatai és társas viszonyai rendezettek legyenek mind az iskolában, mind a családban, mind a társadalomban. Feladataink: A problémákat kiváltó okok ellensúlyozása az esélyegyenlőség biztosításával A konfliktus helyzetek kezelése Sikerélményeket nyújtó életritmus kialakítása Bizalomra épülő tanár diák viszony kialakítására törekszünk Egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése Szoros kapcsolat a helyi óvodákkal, a nevelési tanácsadóval és a gyermekjóléti szakszolgálattal A konfliktushelyzetek kezelése Színtereink: a napközi otthon a tanulószoba a családlátogatások könyvtári kölcsönzés, szolgáltatás számítógépek használata, internetes hozzáférés biztosítása 10
A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység: A kiemelkedő képességű tanulók azok, akiknél a képességek maximális kibontakoztatásának, az egészséges személyiségfejlődésnek gátja a mai túlzottan kötött, átlagra szabott, nem eléggé differenciált oktatási eljárásrendszer. Mindezt az alábbi tevékenységek segítik: Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése A nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása A tehetséggondozó foglalkozások Az iskolai sportkör A szakkörök Versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb. ) A szabadidős foglalkozások ( pl.: színház és múzeumlátogatások ) Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A továbbtanulás segítése Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység felöleli mindazokat a pedagógiai, pszichológiai, egészségügyi, mentálhigiénés, szociális és jogi feladatokat, melyek a gyermekek egészséges fejlődését erkölcsi és anyagi érdekvédelmét biztosítják. E tevékenység fő feladatai: 1. Prevenció A gyermekjogok biztosításával és érvényesítésével el kell kerülni az iskolai élet minden viszonylatában, hogy a tanulók személyisége károsodjon A tanulók életkorához mért optimális terheléssel, megfelelő óra- és időbeosztással, helyes munkaszokások kialakításával a gyermek túlterhelésének megakadályozása A tanulók képességeihez mért tanítási tanulási módszerek alkalmazásával el kell kerülni az iskolai kudarcok halmozódását 11
A megfelelő iskolai környezettel, az alapvető higiéniai és életmódbeli szokások kialakításával, az iskolai szűrővizsgálatok és egészségügyi felvilágosítások révén elő kell segíteni az egészségkárosodás megelőzését Személyiségfejlesztő munka részeként kell a tanulók életvezetési stílusát úgy alakítani, hogy képessé váljanak az antihumánus szenvedélyek elutasítására Minden nevelési helyzetben biztosítani kell, hogy a segítségre szorulók és támogatást igénylők megkapják a szükséges odafordulást és törődést 2. Helyzetfeltárás és nyilvántartás A különböző nevelési szituációkban a gyermekek iskolai viselkedése, kapcsolatai, képességeinek megfigyelése és a szűrővizsgálatok eredményei alapján fel kell deríteni, a személyiségzavarokat, organikus és pszichés károsodásokat és fogyatékosságokat. A családlátogatások: amennyiben az osztályfőnök új közösséget kap, meglátogatja az iskolához közel lakó családokat, a távol lakók szüleit pedig bekéri beszélgetésre. Problémás esetben, szükség esetén a gyermekvédelmi felelőssel együtt ismételten tesz látogatást. Az iskola és a szülők valamint az iskola és a diákok kapcsolatain keresztül fel kell tárni a károsító, veszélyeztető okokat, nevelési ártalmakat. A fenti kapcsolatokon, valamint a gyermek megfigyelésén (öltözete, taneszközei, étkezése) keresztül informálódni kell szociális hátrányairól. A veszélyeztetettség súlyosságára figyelemmel kell dönteni a nyilvántartásba vételéről. 3. Intézkedések Az iskolai kereteken belül az egyéni és differenciált fogalakozás, a különleges bánásmód, a tanórán kívüli lehetőségek (reggeli ügyelet, napközi, tanulószoba, korrepetálás stb.) igénybe vétele, a nevelési tényezők együttműködése, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős családsegítő tevékenysége segítő fokozatok kapcsolata, egymásra épülése Az iskolán kívüli lehetőségek, szolgáltatások (iskolaorvos, védőnő, nevelési tanácsadó, családsegítő stb.) s a hatóságok megkeresése, tájékoztatása, együttműködés kialakítása. Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység a gyermekvédelmi felelős szakmai irányítása, koordinálása, szervezése, módszertani útmutatása alapján a nevelőtestület minden tagjának feladata. 12
A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Egyre gyakrabban találkozunk olyan gyermekekkel, akiknél az átlag életkorhoz mért eljárásokkal, módszerekkel nem tudunk eredményt elérni. Ők az átlagra szabott követelményeknek nem vagy csak igen nehezen tudnak megfelelni. Ezeknek a tanulóknak a segítése a következő tevékenységek során történik: Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése A napközi otthon A tanulószoba Az egyéni foglalkozások A felzárkóztató foglalkozások Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A továbbtanulás irányítása segítése Első négy évfolyamon a felzárkóztatásra szorul minősítést kapott tanulók részére a tanító egyéni fejlesztési programot készít a szülő bevonásával, amely segíti a gyermeket a minimum követelmények elérésére. 13
A szociális hátrányok mérséklését elősegítő tevékenység A lakótelep látja el gyerekekkel intézményünket. A heterogén környezetből érkező gyerekek közül sok az alacsonyan motivált, hátrányos helyzetű, akik nem tudnak megfelelőképpen haladni, tanulni, befogadni, mert az erre irányuló igényt nem hozták otthonról. Feladatunk az, hogy ezeknél a tanulóknál is felkeltsük az igényt, és képessé tegyük őket arra, hogy az iskolánk lelkes tagjaivá váljanak. A szociális hátrányok mérséklését elősegítő tevékenységek: Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése A napközi otthon A tanulószoba A diákétkeztetés A felzárkóztató foglalkozások Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai A szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése A családlátogatások A továbbtanulás irányítása, segítése Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége Szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók, minél hamarabb segítségben részesüljenek A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke A program megvalósításához szükséges eszközrendszerrel az intézmény rendelkezik. A törvény által előírt eszközöket a mellékelt lemez tartalmazza, amely alapján történik az eszközök ütemezett beszerzése. 14
A szülő tanuló pedagógus együttműködés formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Pedagógiai munkánk sikere és eredményessége nagymértékben függ attól, hogy milyen kontaktust tudunk kialakítani a ránk bízott gyermekek szüleivel: Igyekszünk ezt a viszonyt egyenrangú nevelő társak kapcsolataként kialakítani a gyerekek érdekében. Ebben a folyamatban a megelőlegezett bizalom, az empátia a barátságos, humánus értékelés olyan követelmények a pedagógus viselkedésében, melyek az együttműködés alapját képezik. Ha a szülő érzi, hogy gyermekében a pedagógus igyekszik minél több pozitívumot fellelni és erre, mint alapra támaszkodva építeni tovább a személyiségét, akkor ehhez a szülő segítséget fog adni. Legfontosabb a bizalom kialakítása a szülő és az iskola között. Ennek érdekében a kapcsolattartás következő formáit alkalmazzuk Családlátogatás első és ötödik évfolyamokon minden tanulónál, valamint szükség esetén azoknál a tanulóknál, akiknél a felmerülő probléma ezt indokolttá teszi. Szülői értekezlet minden évfolyamon évente két alkalommal; és a beíratást megelőzően, valamint a pályaválasztás előtt a nyolcadik évfolyamokon. Fogadóóra minden évfolyamon havonta Szülői fórum alkalmanként. Ünnepélyek, rendezvények alkalmanként. Nyílt nap évente egy alkalommal, illetve szülői igény esetén. A szülőkkel való napi kapcsolattartás lehetőségét biztosítják: a tájékoztató füzetbe, ellenőrzőbe írt észrevételek, levél- illetve telefonüzenetek Az SZM a fejlesztési tervek, pedagógiai célok hatékony támogatója és segítője. Jelentős szerepet vállal az intézményi érdekek iskolán kívüli megjelenítésében és az iskola képviseletében működését az SZMSZ rögzíti. A továbbiakban is kiemelt feladatunknak tekintjük, hogy a szülőket folyamatosan tájékoztatjuk az intézmény életéről, és a szülők számára hozzáférhetővé tesszük az őket és gyermeküket érintő dokumentumokat. Kapcsolataink: a diákokkal: diákönkormányzaton keresztül ( havonta DÖK tanács, osztályfőnöki óra, évente parlament rendezése ); 15
szülőkkel: szülői értekezlet, fogadóóra, nyílt napok SZM keretén belül tartjuk a kapcsolatot; az iskolaorvos, védőnő, pszichológus, stb. munkáját, segítségét alkalomszerűen vesszük igénybe, az óvodákkal való kapcsolattartás formái: adatközlés, információcsere, iskola-előkészítő szülői értekezlet, óvodások iskolai látogatása ( játszóház, sport játék, egyéb fejlesztő foglalkozások, ünnepélyek); Hétvezér Általános Iskolával való kapcsolattartás formái: adatközlés, információcsere, egyeztetés, ünnepi műsorok cseréje, munkaközösségek együttműködése; ANTSZ: egészségnapok, osztályfőnöki órák szakirányú témáinak előadása; Pedagógiai Intézet: szakmai szolgáltatások igénybe vétele: továbbképzéseken való részvétel, pályaválasztási tanácsadás nyolcadikos gyerekeknek és szüleiknek, videotársulási szerződés az intézet könyvtárával; Rendőrkapitányság: felsős osztályfőnöki órák szakirányú témákban: drog- prevenció, ifjúkori bűnmegelőzés, közlekedés - KRESZ szabályok; Tűzoltóság: sportnapok tűzoltó bemutatói, látogatás a laktanyában; Vízivárosi nyugdíjasklubbal: a tanév során alkalomszerűen (legalább két ízben) egy egy gyerekcsoportunk műsort ad a nyugdíjasoknak; EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM Az iskola egészségnevelési programjának általános célja: Valamennyi tanulóban tudatosítani, hogy a teljes emberi élet elengedhetetlen feltétele az ember egészségének megóvása. Felismertetni, hogy az ember egészséges olyan érték, amelyért mi magunk felelősek vagyunk. Az egészségnevelési program további célja a civilizáció társadalmi, környezeti összefüggései révén a tudatos életvezetés megismerése, a toleráns személyiség kifejlesztése, a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása, a helyes önértékelés, a konfliktuskezelés. A képzési ciklus végén a nevelőmunka eredményeként az egészségesen szocializálódó iskolai terepen egy egészséges személyiségfejlődést megvalósítani, a harmonikus élet értékként való tiszteletére nevelni. 16
Az egészségnevelési célok megvalósulásának pedagógiai feladatai: Színterek: alakítsa ki a tanulók problémák iránti érzékenységét, építse erre a tanulásirányítási folyamatait, teremtsen folyamatosan életközeli, társas helyzeteket, amelyben konkrét tapasztalatokat szerezhet, szokásrendeket sajátíthat el, hatékonyabban tanulhat, valamennyi nevelési folyamatban építsen a tanulók előzetes tudására-, az elsajátított ismeretek megerősítésére, beillesztésére és fordítson kiemelt figyelmet alkalmazására, a fejlesztés, a kívánt magatartás konstruktív életvezetés elérése érdekében szövetkezzen a szülővel, építsen a gyermek természetes nevelő környezetére, az értékelés, a visszajelzés legyen jelen az egészségnevelés egész folyamatában indirekt formák alkalmazásával - óvakodva az ítélkezéstől a másságot, a szociokultúrális különbségeket maximálisan vegye figyelembe, építsen a tanulók értékeire, alakítsa ki a rendszeres testmozgás, az egészséges táplálkozás igényét. Alakítsa ki a tanulókban azt, hogy ismerjék fel az egészséget veszélyeztető helyzeteket, anyagokat és azokat utasítsák el (drogok, veszélyes anyagok, készítmények, cselekedetek, közlekedési helyzetek, káros függőségek) a tanórák, valamennyi tantárgy bekapcsolásával, de meghatározó jelentőségűek az osztályfőnöki órák, a tanórán kívüli, szabadidős tevékenységek, napközis foglalkozások, klubnapközi, szakköri formák, könyvtári órák, a szabadban végzett megfigyelések, anyaggyűjtések, az iskola falain kívüli programok tanulmányi kirándulások, túrák, célséták, táborok, erdei iskola szülői igény szerint - versenyek és egyéb iskolán kívüli rendezvények Partnerek: az intézmény egészségügyi felelősei: az iskolaorvos, fogorvos, védőnői hálózat, a gondozói szervezetek a település sportszervezetei, sportlétesítményei, önkormányzati képviseletek 17
a szülői ház, családtagok, rokonok az egyesületek, alapítványok, az egyházak szervezetei a segítő szervezetek helyi, vagy országos képviseletei, közalapítványok Fejlesztési feladatok: 1. Pozitív beállítódások, motivációk kiépítése az egészségmegőrzésével kapcsolatban. Prevenció. 2. Az egészségi állapotot javító, fejlesztő magatartás és szokásrend kialakítása. Törekvés a tiszta, egészséges környezet megteremtésére. 3. Felismertetni a helyes döntések szerepét a felnőtt életre, önálló életvezetésére vonatkozóan - a döntési kompetencia kialakítása. 4. Önmaga megismerése, biológiai állapotával való együttélés elfogadása, törekvés a teljes életre. Rendszeres szűrővizsgálat. A másság elfogadása, tolerancia, segítőkészség. 5. Képesség az örömteli párkapcsolatra, a felelős családi életre, a harmonikus életvitelre. 6. Képesség a folyamatos testmozgásra, a test fejlesztésére, az erőnlét, állóképesség karbantartására. 7. Képesség a szűkebb, a tágabb környezettel való konfliktusmentes együttélésre, a konfliktus kezelésére, a közösségi lét ápolására. Testnevelés a helyi tantervben: 1-4. évfolyam 3óra/hét 5-8.évfolyam 2,5óra/hét A mindennapos testedzés programja Diáksport: Hetente legalább kétszer negyvenöt percet biztosítani kell, a nem kötelező tanórai foglalkozások megszervezésére rendelkezésre álló, a KTV.52. (7) bekezdés alapján számított időkeretből. Az iskolai sportkör kezdeményezésére a (7) bekezdés alapján az egész iskolára számított nem kötelező tanórai foglalkozásokra rendelkezésre álló időkeret legalább húsz százalékát, az iskolai sportkör foglalkozásainak a megszervezéséhez kell biztosítani, ha az iskolában a sportcsoportok száma eléri az egész iskolára számított nem kötelező tanórai foglalkozások számának a tíz százalékát. 18
Mindennapos testnevelés, testmozgás: Az általános iskola első- negyedik évfolyamán biztosítani kell a mindennapos testmozgást. A mindennapos testmozgás a helyi tantervben meghatározott legalább heti három testnevelési óra és a játékos testmozgás keretében valósul meg. Az általános iskola első- negyedik évfolyamain mindeni olyan tanítási napon, amelyben nincs testnevelési óra, meg kell szervezni a tanuló életkorához és fejlettségéhez igazodó játékos, egészségfejlesztő testmozgást. A hét minden napján napi egy órát biztosítunk az egészségfejlesztő testmozgásra. Az általános iskola 5-8.évfolyamán biztosítani kell a mindennapos testmozgást. A mindennapos testmozgás a helyi tantervben meghatározott legalább heti 2,5 testnevelés óra és a hét minden napján tartott 45 perces (2*45 perces) sportfoglalkozás keretében valósul meg. A sportfoglalkozások helyszíne: tornaterem aula sportudvar A sportfoglalkozások célkitűzéseinek megvalósítását a különböző helyszínek egyidejű kihasználásával tudjuk megoldani. A benti foglalkozások alatt (tornaterem, aula) elsősorban tartásjavító gerinctorna, labdás testnevelési játékokra (fogyasztó, vadászlabda, bombázó, tollaslabda, röplabda stb.), valamint a fogójátékok oktatására fektetnénk a fő hangsúlyt, míg a kinti (sportudvar) foglalkozásokon a sportjátékok (kézilabda, kosárlabda, labdarúgás) kapnak elsődleges szerepet. A testnevelők szakszerű irányítása mellett a tervezett testedző- és sportprogram a szakmai követelményeknek megfelelően valósulna meg. Intézményünk a széleskörű mozgáslehetőség biztosítására törekszik. Az iskola minden tanulója részére biztosítunk sportolási lehetőséget a labdarúgás, kézilabda, kosárlabda röplabda, tollaslabda, asztali tenisz, a torna és az atlétika sportágakban. Napközi: Az összefüggő, a napi három órát meghaladó napközis, tanulószobai nevelés és oktatás esetén minden olyan délutáni tanítási időszakban, amelyben nincs testnevelési óra biztosítani kell a tanuló életkorához és fejlettségéhez igazodó játékos, egészségfejlesztő testmozgást. A játékos testmozgást, ha az időjárási 19
viszonyok megengedik, szabadban kell megszervezni. A játékos testmozgás ideje legalább napi 45 perc, a tanítási óra és napközi, tanulószobai foglalkozás között. Gyógytestnevelés: A gyógytestnevelés feladata a gyermek, a tanuló speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása, ha az iskolaorvosi vagy szakorvosi szűrővizsgálat gyógy- vagy könnyített testnevelésre utalja. 16 tanulóként heti 3 óra áll a rendelkezésre. A gyógytestnevelésre utalt tanulók más iskolában összevontan vesznek részt a foglalkozásokon. Az iskola a kötelező tanórai foglalkozások keretében köteles gondoskodni a könnyített testnevelés szervezéséről. Szakmai terv a mindennapos iskolai testnevelés megvalósítására oktatásszervezési munkaterv: Alsó tagozaton: órarendbe építve heti három testnevelési óra plussz napi egy sportfoglalkozás, amely 45 perces Felső tagozaton: órarendbe beépítve heti 2,5 testnevelés óra minden évfolyamon a hét minden tanítási napján 2*45 perces, szaktanár által vezetett, szervezett mozgást biztosítunk a tanulóknak; ezekhez a foglalkozásokhoz éves foglalkozási tervet készítenek a nevelők; ezeket a foglalkozási terveket a szakmai terv alapján készíti el a testnevelő Ezeken az órákon igyekeztünk a tanulók számára biztosítani: a megfelelő keringési és légzőrendszeri terhelést, megfelelő ismereteket a különböző testnevelési és sportjátékok elsajátításához és gyakorlásához, a lehetőségeinkhez és helyi adottságainkhoz igazodóan különböző életmódokhoz tartozó sportágak megismertetését, a gyengébb fizikai adottságú tanulók számára is sikerélményt nyújtó mozgásformákat. 20
A mindennapi egészségfejlesztő testmozgást biztosító sportfoglalkozások oktatásszervezési terve Osztály Testnevelés óra 1.évfolyam 3 2.évfolyam 3 3.évfolyam 3 4.évfolyam 3 5.évfolyam 2,5 6.évfolyam 2,5 7.évfolyam 2,5 8.évfolyam 2,5 : 22 15 Tömegsport óra 1*45 perc = 5 óra 2*45 perc *5 nap = 10 óra A tanulók fizikai állapotának mérése, értékelése Intézményünkbe évente két alkalommal, ősszel és tavasszal felmérjük tanulóink fizikai állapotát. Az általános fizikai teherbíró képesség mérésére Dr. F. Mérey Ildikó főiskolai docens által kidolgozott módszert alkalmazzuk. Az eredmények rögzítését a testnevelő tanárok végzik, az erre rendszeresített tanulói mérőlapokon. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatokat, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámokat a testnevelés tantárgy tantervei tartalmazzák. 21
AZ ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉS PROGRAMJÁNAK CÉLJA A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalomnak fenntartható fejlődését. A helyi környezeti problémák megismertetése, megoldása, illetve a helyi környezeti értékek megismertetése és az aktív megóvás. Rendszerszemléletre nevelés; a tanulók legyenek képesek megérteni a fejlődés és környezet kérdéseinek összefüggő rendszerét. A globális összefüggések megértése, ne csak egyenként lássák meg a tanulók a gazdasági, társadalmi problémát, hanem azok okait is megértsék. A létminőség választásához szükséges értékek megmutatása; a hozzátartozó viselkedési normák és formák kialakítása A természet, az élet, a biológiai sokféleség jelentőségének megértése Fel kell fedeztetni a tanulókkal, hogy biológiai sokféleség nélkül nincs emberi létezés sem. A szerves (organikus) kultúra fontosságának megismertetése a fenntartható fejlődésében. Váljék meghatározóvá életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvésben Feladatok: Különös figyelmet kell fordítani a tanulók természettudományos gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ki kell alakítani, hogy a tanulók érzékennyé váljanak a környezetük állapota iránt, hogy képesek legyenek, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi pozitív és negatív folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. 22
Kapcsolódjanak be a tanulók a közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. A környezeti nevelési célok megvalósításának pedagógiai feltételei: a fejlesztési folyamat vegye figyelembe a tanuló sajátos fejlődési ütemét alakítsa ki a tanulók problémák iránti érzékenységét teremtsen folyamatosan életközeli helyzeteket, amelyben konkrét tapasztalatokat szerezhet, szokásrendeket sajátíthat el valamennyi nevelési folyamatban építsen a tanulók előzetes tudására az elsajátított ismeretek megerősítésére, beillesztésére és fordítson kiemelt figyelmet alkalmazására A környezeti nevelési program megvalósításának színterei: a tanórák, valamennyi tantárgy bekapcsolásával, de meghatározó jelentőségűek, a természetismeret és az osztályfőnöki órák a tanórán kívüli, szabadidős tevékenységek, napközis foglalkozások, könyvtári órák, szakköri formák, a szabadban végzett megfigyelések, anyaggyűjtések az iskolán kívüli programok tanulmányi kirándulások, táborok, erdei iskola szülői igény szerint -, túrák, séták, versenyek és egyéb iskolán kívüli rendezvények, terepgyakorlatok, akciók, környezet vagy természetvédelmi tevékenységek. A program megvalósításában közreműködő partnerek: az intézmény önkormányzati képviseletek egyesületek, civil szervezetek közalapítványok szülők 23
FOGYASZTÓVÉDELMI ISMERETEK Fontos feladatunk, hogy megismertessük tanulóinkat az alapvető fogyasztóvédelmi tudnivalókkal. Tudatosítsuk bennük, hogy ne vásároljanak olyan termékeket, illetve ne vegyenek igénybe olyan szolgáltatásokat, amelyek nem felelnek meg az alapvető követelményeknek, nem rendelkeznek megfelelő igazolással. Ismerjék azokat a jogokat, amelyekkel áruvásárlás, illetve szolgáltatások igénybevételekor alkalmazniuk kell. Tanulóink többsége csak vásárláskor találkozik az árúval vagy szolgáltatással, ezért az a feladatunk, hogy megtanítsuk őket olyan ismeretekre, amelyek lehetővé teszik, hogy tudatos fogyasztóvá válhassanak. Ennek érdekében tisztában kell lenniük az áruk: minőségével mennyiségével összetételével szavatosságával származásával gyártására vonatkozó adatokkal és információkkal garanciával 24
HELYI TANTERV A tantárgyi és modul integrációs hálója Műveltségi terület Részterület és modulok Tantárgyak és modulok Osztály Integráció Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom 1. - 4. o. Magyar nyelv Magyar nyelv 5. - 8. o. Magyar irodalom Magyar irodalom Élő idegen nyelv Angol / Német 3. - 8. o. Matematika Matematika 1. - 4. o. 5. - 8. o. Ember és társadalom Társadalmi ismeretek 1. - 4. o. Magyar irodalom Társadalmi, gazdasági és állampolgári ismeretek Történelem 5. - 8. o. Ember és társadalom, etika modul Ember és társadalom, etika 5. - 8. o. Osztályfőnöki Történelem 7. o. Hon és népismeret modul Hon és népismeret 5. - 6. o. Rajz Földünk és környezetünk Földrajz 7. - 8. o. Ember és természet Természetismeret Környezetismeret 1. - 4. o. Biológia egészségtan modul Természetismeret 5. o. Természetismeret és egészségtan 6. o. Biológia és egészségnevelés 7. - 8. o. Fizika Fizika 7. - 8. o. Kémia Kémia 7. - 8. o. Természetismeret és egészségtan, integárlt tantárgy Biológia és egészségtan integrált tantárgy - 8. Ének - Zene Ének 1. - 8. o. Művészetek Tánc és dráma modul Tánc és Dráma 5. - 6. o. Magyar irodalom Informatika Vízuális kultúra Rajz 1. - 8. o. Mozgókép kultúra és média ismeret modul 8. o. Informatika Számítástechnika Informatika Számítástechnika 5. - 8. o. Könyvtárhasználat 1. - 8. o. Magyar irodalom, informatika, könyvtár informatika 25
Kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai A kötelező tanítási órák számát az óraterv tartalmazza, valamint a csoportbontásokat, a tömegsport órákat és a választható órákat is. A nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokat felzárkóztatásra, tehetséggondozásra fordítjuk, mert intézményünk tanulóinak érdeke és igénye ezt kívánja meg. Iskolánk tanulóinak nagy része szociálisan hátrányos környezetből érkezik, melynek leküzdésére ily módon kívánunk lehetőséget nyújtani. Elsősorban a közismereti tantárgyak köréből választunk az adott évfolyamon tanuló tanulók szükségleteinek megfelelően (matematika, magyar, természetismeret). 26
27
Nem szakrendszerű oktatás óraterve 5-6. évfolyamon A 133. (1) bekezdése alapján, az ötödik évfolyamon első ízben a 2008/2009. tanévben, majd felmenő rendszerben kell megszervezni az oktatást. A nem szakrendszerű oktatásra fordítható óraszámok: A kötelező órák terhére heti 5,625 óra, míg a nem kötelező órakeret terhére heti 1,4 óra használható fel minimálisan. 5. évfolyam 6. évfolyam kötelező óra terhére nem kötelező óra terhére kötelező óra terhére nem kötelező óra terhére heti éves heti éves heti éves heti éves Magyar nyelv és irodalom 2 74 2 74 modul: Tánc és dráma Történelem és állampolgári ismeretek 1 37 Idegennyelv 1 37 1 37 Matematika 2 74 1,5 55,5 Informatika 0,5 19 0,5 18,5 modul: Informatika Természetismeret 1,5 55,5 1 37 : 5,5 204 1,5 55,5 5,5 203,5 1,5 55,5 28
Az 1. évfolyam óraterve Tantárgy/osztály Általános tantervű Emelt óraszám Kötelező Modul Összes Kötelező Modul Összes Magyar nyelv és irodalom Tánc és dráma Történelem és állampolg.ism. Idegen nyelv 8,5 Matematika 4,5 Informatika Környezetismeret 1 I/m. Természetismeret Egészségtan Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene 1 Rajz 1 Technika és életvitel 1 Testnevelés 2,5 Osztályfőnöki Modul: Mozgókép és médiaismeret Összes óra: 20 Ebből bontás: Választható törvényi keret 52 (11) 1 1 8,5 4,5 1 1 1 1 3 29
A 2.évfolyam óraterve Tantárgy/osztály Általános tantervű Emelt óraszám Kötelező Modul Összes Kötelező Modul Összes Magyar nyelv és irodalom Tánc és dráma Történelem és állampolg.ism. Idegen nyelv 8,5 Matematika 4,5 Informatika Környezetismeret 1 I/m. Természetismeret Egészségtan Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene 1 Rajz 1 Technika és életvitel 1 Testnevelés 3 Osztályfőnöki Modul: Mozgókép és médiaismeret Összes óra: 20 Ebből bontás: Választható törvényi keret 52 (11) 1 1 30 8,5 4,5 1 1 1 1 3
A 3.évfolyam óraterve Tantárgy/osztály Általános tantervű Emelt óraszám Kötelező Modul Összes Kötelező Modul Összes Magyar nyelv és irodalom Tánc és dráma Történelem és állampolg.ism. 8 8 8 8 Idegen nyelv 2 Matematika 4 4 4 4 Informatika Környezetismeret 1,5 1,5 I/m. 1,5 1,5 Természetismeret Egészségtan Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene 1 1 1 1 Rajz 1,5 1,5 1,5 1,5 Technika és életvitel 1 1 1 1 Testnevelés 3 3 3 3 Osztályfőnöki Modul: Mozgókép és médiaismeret Összes óra: 20 22 Ebből bontás: 2 2 Választható törvényi keret 52 (11) 1 1 2 31
A 4.évfolyam óraterve Tantárgy/osztály Általános tantervű Emelt óraszám Kötelező Modul Összes Kötelező Modul Összes Magyar nyelv és irodalom Tánc és dráma Történelem és állampolg.ism. 7 7 7 7 Idegen nyelv 3 3+2 3 5 Matematika 4 4 4 4 Informatika Környezetismeret 2 2 I/m. 2 2 Természetismeret Egészségtan Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene 1 1 1 1 Rajz 1,5 1,5 1,5 1,5 Technika és életvitel 1 1 1 1 Testnevelés 3 3 3 3 Osztályfőnöki Modul: Mozgókép és médiaismeret Összes óra: 22,5 24,5 Ebből bontás: 3 3 5 5 Választható törvényi keret 52 (11) 1 1 32
Az 5.évfolyam óraterve Tantárgy/osztály Általános tantervű Emelt óraszám Kötelező Modul Összes Kötelező Modul Összes 4 4 Magyar nyelv és irodalom 4,5 4,5 Tánc és dráma 0,5 0,5 Történelem és állampolg.ism. 2 2 2 2 Idegen nyelv 3 3+2 3 5 Matematika 4 4 4 4 Informatika 0,5 0,5 0,5 0,5 Környezetismeret I/m. Természetismeret 1,5 1,5 Egészségtan 1,5 1,5 Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene 1 1 1 1 Rajz 1,5 1,5 0,5 2 0,5 2 Technika és életvitel 1 1 1 1 Testnevelés 2,5 2,5 2,5 2,5 Osztályfőnöki 0,5 0,5 0,5 0,5 Modul: Mozgókép és médiaismeret Összes óra: 22,5 24,5 Ebből bontás: 4,5 4,5 6,5 6,5 Választható törvényi keret 52 (11) 1,5 1,5 33
A 6.évfolyam óraterve Tantárgy/osztály Általános tantervű Emelt óraszám Kötelező Modul Összes Kötelező Modul Összes 4 4 Magyar nyelv és irodalom 4,5 4,5 Tánc és dráma 0,5 0,5 Történelem és állampolg.ism. 2 2 2 2 Idegen nyelv 3 3+2 3 5 Matematika 3,5 3,5 3,5 3,5 Informatika 0,5 0,5 0,5 0,5 Környezetismeret I/m. Természetismeret 2 2 Egészségtan 0,5 2,5 0,5 2,5 Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene 1 1 1 1 Rajz 1 1 0,5 1,5 0,5 1,5 Technika és életvitel 1 1 1 1 Testnevelés 2,5 2,5 2,5 2,5 Osztályfőnöki 0,5 0,5 0,5 0,5 Modul: Mozgókép és médiaismeret Összes óra: 22,5 24,5 Ebből bontás: 4,5 4,5 6,5 6,5 Választható törvényi keret 52 (11) 1,5 1,5 34
A 7.évfolyam óraterve Tantárgy/osztály Általános tantervű Emelt óraszám Kötelező Modul Összes Kötelező Modul Összes Magyar nyelv és irodalom Tánc és dráma Történelem és állampolg.ism. 3,5 Idegen nyelv 3 Matematika 3 Informatika 1 Környezetismeret I/m. Természetismeret Egészségtan Fizika 1,5 Biológia 1,5 Kémia 1,5 Földrajz 1,5 Ének-zene 1 Rajz 1 Technika és életvitel 1 Testnevelés 2,5 Osztályfőnöki 0,5 0,5 Modul: Mozgókép és médiaismeret Összes óra: 25 2 Ebből bontás: 5 5 Választható törvényi keret 52 (11) 1,5 1,5 3,5 2 3 3 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 2,5 1 35
A 8.évfolyam óraterve Tantárgy/osztály Általános tantervű Emelt óraszám Kötelező Modul Összes Kötelező Modul Összes Magyar nyelv és irodalom Tánc és dráma Történelem és állampolg.ism. Idegen nyelv 3 Matematika 3 Informatika 1 Környezetismeret I/m. Természetismeret Egészségtan Fizika 1,5 Biológia 1,5 0,5 Kémia 1,5 Földrajz 1 Ének-zene 1 Rajz 1 Technika és életvitel 0,5 Testnevelés 2,5 Osztályfőnöki 0,5 Modul: Mozgókép és médiaismeret 0,5 0,5 Összes óra: 25 4 2 Ebből bontás: 4,5 4,5 Választható törvényi keret 52 (11) 1,5 1,5 36 4 2 3 3 1 1,5 2 1,5 1 1 1 0,5 2,5 0,5
A habilitációs órákat jelen órakeret nem tartalmazza, annak mértékét a szakvélemények alapján a fenntartó évente határozza meg. A fenntartó 8 főként a fogyatékosság típusának megfelelő mértékű habilitációs órakeretet biztosít éves döntés alapján az iskola órakeretében, vagy az utazó gyógypedagógiai hálózatból. Az órakeretet úgy kell elosztani, hogy a tanuló a számára szükséges mértékű habilitációban részesüljön. Az előírt tananyagot és követelményeket a tantárgyak tantervei tartalmazzák Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Tantermi szaktantermi rendszer Az iskolai osztályközösségek tanórai és tanórán kívüli foglalkozásainak fő színtere az osztályterem. Az osztálytermi rendszer hozzájárul a tanulók nyugodt, kiegyensúlyozott iskolai életéhez; segíti kötődésüket, a közösségek formálódását; hozzájárul a környezetkultúra fejlesztéséhez. Szaktantermet az iskola azoknak a tantárgyaknak a tanításához tart célszerűnek kialakítani és fenntartani, melyek demonstrációs- és munkaeszközei helyhez kötöttek. A tananyagba van beépítve olyan tanulói gyakorlati tevékenység, mely speciális környezetet és feltételeket igényel. Ezen szempontok alapján szaktanterem szükséges a tanórák, valamint a témaköreihez kapcsolódó tanórán kívüli foglalkozások megtartásához a következő területeken: testnevelés ( tornaterem, sportudvar ) gyakorlati foglalkozás ( technika terem ) fizika, kémia (előadó ) számítástechnika ( géptermek ) idegen nyelv ( nyelvi labor ) biológia ( biológiai labor, melynek kialakítása tervezett ) rajz ( rajzterem, kialakítása tervezett ) ének terem 37
Iskolai tan- és demonstrációs eszközök, szaktantermi berendezések Az iskola- a tanterv készítésének időszakában minden tantárgyának tanításához a szükséges és alapvető eszköztárral rendelkezik. A bővítést és fejlesztést a következő szempontok alapján tervezi: korszerű színvonalon biztosítsa a pedagógiai program és helyi tanterv követelményeinek elsajátítását; legyen kompatibilis a meglévő eszközállománnyal; legyen továbbfejleszthető; legyen egyszerűen kezelhető, tartós és esztétikus kivitelű; biztosított legyen a költségvetési kondiciókkal a folyamatos működtetés és optimális kihasználtság. Tanulói taneszközök: Az iskola a tanulók kötelező taneszköz listájánál a lehetőségekhez mérten visszafogottságra törekszik. Figyelembe veszi az iskolába járó tanulók családjainak anyagi lehetőségeit, ugyanakkor a kötelező eszközök biztosításától eltekinteni nem tud. Tankönyvek kiválasztásánál az iskola a következő szempontokat veszi figyelembe: Szakmaiság: A tankönyv alaptankönyv legyen, mely azokat a lényeges és időtálló ismereteket tartalmazza, melyek a tantervi követelmények elsajátítását biztosítják; Kellő arányban közöljön tényanyagot, forrást, utalást; Olyan tankönyvcsalád eleme legyen, mely lehetőség az iskolában működő összes évfolyam (1-8.évf.) ismeretanyagának egymásra épülését biztosítja; Legyen melléklete egyszerű, olcsó munkafüzet, mely a tanulók gondolkodási és gyakorlati alkalmazási készségét, kreativitását fejleszti Tantárgy pedagógia: A tankönyv felépítése, szerkezete a tanulók számára könnyen áttekinthető és kezelhető legyen; Nyelvezetét az adott életkorú gyermek könnyen megértse; Keltse fel a tanuló érdeklődését; Legyen könyv abban az értelemben is, hogy élményszerzést, örömforrást biztosít. 38
Egyéb szempontok: Legyen a tankönyv tartós, Ára a családok számára elfogadható legyen. Az egyéb eszközök, segédkönyvek kiválasztásának elvei: Korszerű színvonalon segítsék a tanulást; Kompatibilisek legyenek a tankönyvekkel, az iskolai tan- és demonstrációs eszközökkel; Az iskolai tanulási ciklus (8 év) lehetőleg teljes időszaka alatt használhatók legyenek. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei 1. Iskolánk a beiskolázási körzetéből melyet a fenntartó határoz meg minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. 2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a 6.életévét május 31.napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31.napjáig tölti be a szülő kérje gyermeke felvételét az iskolába. 3. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: a gyermek születési anyakönyvi kivonatát a szülő személyi igazolványát a gyermek felvételét javasló óvodai szakvéleményt ( ha a gyermek óvodás volt ) a nevelési tanácsadó felvételt javasló szakvéleményét ( ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta ) a gyermek egészségügyi könyvét, a gyermekorvos felvételi javaslatával szükség esetén a szakértői bizottság véleményét 4. A 2-8.évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: a tanuló anyakönyvi kivonatát a szülő személyi igazolványát az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot 39
5. A 2-8.évfolyamba jelentkező tanuló, aki felvételt nyert iskolánkba köteles két hónapon belül hiányosságait a pedagógusok útmutatása alapján pótolni. 6. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. 7. Ha a körzeten kívüli tanuló 1-4.évfolyamra jelentkezik, vagy ha a 5-8. évfolyamon tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása, vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. Az iskolai beszámoltatások formái, rendje, korlátai a tanulók tudásának értékelésben betöltött szerepe, súlya Az értékelés a pedagógiai folyamatok egyik alapszakasza, a visszacsatolás funkcióját látja el. Értéket állapít meg a tanuló tudásáról, a tanár munkájáról, a tananyagtartalom elsajátíthatóságáról. Akkor jó, ha ez a motiváció alapvető forrása, és viszonyít egy korábbi helyzethez (honnan indult, hová jutott el), ezenkívül információt szolgáltat a különböző szintű döntésekhez. Tehát az értékelés lehetővé teszi a visszacsatolást. Az értékelés követelményei: tárgyszerűség: független a tanár személyétől nem tükrözi a tanár hangulatát, előítéletét, beállítódását, érzelmeit nem függ attól, milyenek voltak a tanuló korábbi eredményei megbizhatóság: ugyanarra a tudásra mindig ugyanazt az osztályzatot kell kapnia a tanulónak érvényesség: a jegyekben annak a tudásnak kell tükröződnie, amelyeknek a jellemzésére az adott osztályzatot használni akarjuk. 40