A KAB-HEGYI ERDŐTERVEZÉSI KÖRZET KÖZJÓLÉTI FEJLESZTÉSI TERVE

NÉBIH Erdészeti Igazgatóság Erdőtervezési és Terészetvédeli Osztály 023 Budapest, Frankel Leó utca 42-44. A KAB-HEGYI ERDŐTERVEZÉSI KÖRZET KÖZJÓLÉTI FEJLESZTÉSI TERVE 202 Tervező: Dávid József... Kalincsák Péter... Osztályvezető: Czirok István Igazgató: Wisnovszky Károly.. Veszpré, 202. április

TARTALOMJEGYZÉK. Bevezető... 2. Az erdő igénybevételének, látogatásának általános szabályai...2 3. A körzet erdőterületének állapota és kezelésének közjóléti vonatkozásai...3 4. A körzet erdészeti közjóléti szepontú vizsgálata...6 4.. A körzet erdőterületeinek látogatottsága, idegenforgali adatok...6 4.2. A közjóléti tevékenység általános értékelése...7 4.3. Közjóléti létesítények...8 4.3.. Meglévő közjóléti létesítények...8 4.3.2. Megszűnt közjóléti létesítények...9 4.4. Közjóléti feltártság...9 4.4.. Turistautak...9 4.4.2. Teatikus nyovonalak...20 4.4.3. Kerékpáros nyovonalak...2 4.4.4. Lovas túra nyovonalak...2 4.5.Egyéb lényeges turisztikai adottságok...2 5. Erdészeti közjóléti fejlesztési progra...22 5.. A turizus fogala, erdőt érintő forái...22 5.2. A körzet erdészeti közjóléti fejlesztése...22 5.2.. Általános fejlesztési célok...22 5.2.2. A körzetre vonatkozó általános közjóléti javaslatok...23 5.2.3. Közjóléti létesítények fejlesztési javaslatai...23 5.2.4. Közjóléti feltáró-hálózat fejlesztési javaslatai...26 5.2.5. Az erdőgazdálkodás közjóléti szepontú változtatásainak javaslata...28 Mellékletek Meglevő közjóléti létesítények törzslapjai Térképelléklet Kab-hegyi erdőtervezési körzet közjóléti fejlesztési terve - Átnézeti térkép

. Bevezető Az erdőről, az erdő védeléről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Evt.) 37. (2) bekezdése szerint az erdők és az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületek közjóléti funkciójának fejlesztése és összehangolása érdekében erdőtervezési körzetenként közjóléti fejlesztési tervet kell készíteni. Az erdők közjóléti szerepe ne csupán az erdő látogatásához és a szabadidő eltöltéséhez szükséges feltételek egteretését jelenti, aely a közjóléti tevékenység által válik valóra, hane az erdei közjólét az erdő társadali (közösségi) jólétben betöltött szerepét is, aely az eberi léthez éltó feltételek fenntartásához járul hozzá egyre jelentősebb értékben. Az erdő a legagasabb szervezettségi szintű szárazföldi ökoszisztéa, aely az általánosan isert szénegkötő, oxigénterelő tulajdonságai ellett a terészet szátalan olyan eleének biztosítja az életfeltételeit, aelyek eltűnése nehezen egjósolható folyaatok kiindulása lehet. Eellett az erdő védi többek között a vízbázisokat, a településeket, utakat, csökkenti az eróziót és ne utolsó sorban nyersanyagot terel és unkahelyeket teret, aelynek egyre nagyobb szerepe lesz a vidék lakosság-egtartó erejében. Ennek a társadali szerepvállalásnak csak egyik szegensével, az erdőben végzett közjóléti tevékenységgel foglalkozunk kieelten a Kab-hegyi erdőtervezési körzet közjóléti fejlesztési tervében. A közjóléti fejlesztési terv tájékoztatást ad a körzet közjóléti állapotáról és az érintettekkel egyeztetett közjóléti fejlesztések erdészeti hatóság által javasolt irányairól. Közjóléti szepontból vizsgálja és értékeli a körzet erdőálloányát, annak kezelését és a jelenlegi közjóléti tevékenységet. Meghatározza a közjóléti fejlesztési prograot, javaslatot tesz a eglévő közjóléti létesítények fejlesztésére vagy felszáolására, újak létesítésére. Az erdőterületek közjóléti funkciójának ellátása szepontjából szerepe van az erdőterületek közjóléti feltárásának is, ezért a terv foglalkozik az erdőtervezési körzet erdeit érintő turistaút hálózattal, a kerékpáros- és lovas túra nyovonalakkal, azok fejlesztési lehetőségeivel.

2. Az erdő igénybevételének, látogatásának általános szabályai Az alábbiakban az erdőben elhelyezett/tervezett közjóléti létesítényekkel és az erdő látogatásával kapcsolatos általános szabályozást foglaljuk össze az Evt. és annak végrehajtásáról kiadott 53/2009 (XI. 3.) FVM rendelet (továbbiakban: Vhr.) alapján. Az erdei közjóléti létesítények erdei közjóléti berendezések elhelyezésével kialakított erdészeti létesítények, elyek a látogatók rekreációját, szabadidejük eltöltését, isereteik gyarapítását szolgálják. Közjóléti létesítény létesítéséhez, bővítéséhez, felújításához stb. az erdészeti hatóság engedélye szükséges. Közjóléti létesítény létesítése az erdő igénybevételének 2 inősül. Az Evt. szerint néhány kivételtől eltekintve kizárólag a közérdekkel összhangban, közcélok érdekében lehet erdőterületet igénybe venni. Az erdőben 3 és az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületeken 4 elhelyezett közjóléti létesítényekről az erdészeti hatóság nyilvántartást vezet. Az erdészeti hatóság közjóléti nyilvántartása egyben alapját képezi a közjóléti létesítények táogatásának, ezért is fontos, hogy inden létesítény bekerüljön a nyilvántartásba és a létesítény állapotában bekövetkező változások (pl. területváltozás, berendezések darabszáának változása stb.) bejelentésre és átvezetésre kerüljenek. Aki az erdőben ne erdőgazdálkodással összefüggő tevékenység céljából tartózkodik, az Evt. egfogalazása szerint az erdő látogatójának 5 inősül. Másként rendelkező jogszabály (pl. terészetvédeli, honvédeli stb.), vagy időlegesen elrendelt korlátozás hiányában az erdőben saját felelősségére gyalogosan bárki tartózkodhat. Az erdő látogatója az erdőben és az erdészeti létesítényekben ne okozhat kárt és csak indokolt esetben zavarhatja ások pihenését vagy az erdőgazdálkodási tevékenységet. Az erdőgazdálkodó az erdő látogatójától díjat ne kérhet, azonban jogosult felerült kárának egtérítésére. Az erdőgazdálkodó köteles az erdőgazdálkodási tevékenysége során egrongálódott közjóléti létesítényt rendeltetésszerű használatra alkalassá tenni, eredeti állapotába visszaállítani. Az erdő látogatásakor az erdősítés területe (íg a faálloány átlagosan a két éteres agasságot el ne éri) és az erdőrezervátu agterülete csak a kijelölt úton és csak gyalogosan vehető igénybe. Erdőben csak az arra kijelölt úton szabad lovagolni, kerékpározni vagy gépjárűvel közlekedni. Az erdőben 24 órát eghaladó tartózkodás, sátrazás illetve sportrendezvények szervezése, turistaút és ideiglenes elárusítóhely kialakítása csak az erdőgazdálkodó hozzájárulásával történhet. Az erdőgazdálkodó figyeleztető táblák kihelyezésével, valaint a helyben szokásos ódon korlátozhatja az erdő látogatását, aennyiben az a látogató testi épségét vagy az erdőgazdálkodási unkálatokat veszélyeztetné. Az erdő látogatását vadászat időtartaára a vadászatra jogosult is korlátozhatja. Az erdő látogatója csak a kialakított tűzrakóhelyen gyújthat tüzet a tűzvédeli rendelkezések betartásával. Fokozott tűzveszély 6 időszakában a kialakított tűzrakóhelyen, valaint az erdőn Evt. 5. 2 Evt. 77.-82. 3 Evt. 6. 4 Evt. 3. () alapján: tisztás, rakodó, vadföld, erdei tó, cseetekert, cserjés stb. 5 Az erdő látogatásának szabályairól az Evt. 9-96. -ai rendelkeznek. 6 A fokozott tűzveszély időszakában elrendelt tűzgyújtási tilalat és annak feloldását az erdészeti hatóság honlapján, két országos napilapban, a közszolgálati televízióban és rádióban közlik. 2

kívül, annak 200 éteres körzetében is tilos tüzet gyújtani. A tűzgyújtási tilalo idején az erdészeti hatóság korlátozhatja vagy egtilthatja az erdőben való tartózkodást is. Tilos az erdőben élő fáról, cserjéről lobot, gallyat levágni, ohát gyűjteni. Azonban állai területen ha ás jogszabály ne korlátozza, tiltja (pl. védett faj) naponta, szeélyenként legfeljebb 2 kg goba, vadgyüölcs, gyógynövény gyűjthető. A gyűjtött ennyiség az egyéni szükségletet ne haladhatja eg és ne hozható kereskedeli forgaloba. Tilos az erdőben és a közforgalo elől elzárt erdei utakon az erdő látogatójának otorfűrészt, 0,5 kg-nál nagyobb fejtöegű fejszét, 30 c-nél hosszabb vágólapú fűrészt agánál tartani. Aennyiben az erdő látogatója az erdőt veszélyeztető vagy károsító cselekényt követ el, az erdészeti szakszeélyzet jogosult az elkövető ellen eljárást kezdeényezni, járűvét feltartóztatni, átkutatni. 3. A körzet erdőterületének állapota és kezelésének közjóléti vonatkozásai A fejezetben közjóléti szepontból vizsgáljuk a körzet erdőterületeinek állapotát és az erdőálloányok kezelését. A Kab-hegyi erdőtervezési körzet (továbbiakban: Kab-hegyi ETK) Veszpré egye egyik legerdősültebb egysége, az Adattári 7 területből száított erdősültsége integy 50%, aely több int kétszerese az országos átlagnak. A körzeten belül legerdősültebb helységek Pula (70%) és Nagyvázsony (68%), íg területarányban legkisebb erdőterülettel rendelkező települései Ajka (a körzet egyetlen városa, 38%), továbbá Öcs (27%). A körzet erdeinek 69%-át két állai erdőgazdaság hat erdészeti egysége kezeli. A agántulajdonú erdőket közel azonos arányban erdőbirtokosságok (5%), egyéb társulások és egyéni gazdálkodók (3%) kezelik. Az erdőknek indössze 3%-a rendezetlen gazdálkodási viszonyú, ezeknek nincs jogosult erdőkezelője. Ezekben az erdőkben jogszerű gazdálkodás ne folyhat, azonban kivételes esetekben (pl. az erdő veszélyeztetettsége esetén) az erdészeti hatóság elrendelheti ezen erdők kezelését. Az Evt. új fogalat vezetett be az erdők terészetességi állapotának 8 egállapításával. A terészetességi állapot erdőrészletenként van eghatározva aszerint, hogy a terészetes folyaatok és az erdőgazdálkodás együttes hatására kialakult jelenlegi erdőálloány ennyire áll közel a terőhelynek egfelelő terészetes erdőálloányokhoz. Terészetes erdő terészetességi állapotú erdőrészlet aelyre többek között a bolygatatlan erdő terészetes összetétele és szerkezete jellező ne található a körzetben. A bolygatatlan erdőkhöz hasonló szerkezetű, terészetes úton, de akár esterségesen is létrehozott erdők, aelyben erdészeti tájidegen fajok kis ennyiségben és intenzíven terjedő fajok csak elvétve találhatók eg, a terészetszerű erdők. A körzet erdeinek 57%-át terészetszerű erdők alkotják, ez az arány az országos átlagnak több int kétszerese. Ebbe a terészetességi kategóriába tartoznak a kocsánytalan- és kocsányos tölgyesek illetve a bükkösök túlnyoó része. A körzet eghatározó faálloánytípusait agába foglaló cseresek egközelítően felerészben a terészetszerű illetve a szárazék erdő terészetességi kategóriába sorolhatók. A szárazék erdők főként őshonos fajokból állnak, azonban a terészetes erdőszerkezet bizonyos részei hiányoznak és jelentős az idegenhonos és az intenzíven terjedő fajok aránya. Az alacsonyabb terészetességi kategóriájú erdők (áteneti erdők, kultúrerdők, faültetvények) aránya indössze 0 %, aely essze elarad az országos átlagtól (47%) 9. 7 Országos Erdőálloány Adattár 8 Evt. 7. 9 Az országos adatok az Országos Erdőálloány Adattár 20. januári állapotát tükrözik 3

A körzet legjellezőbb, főfafajként és elegyként is előforduló erdőálloányt alkotó fafajai területarányuk sorrendjében a cser, a bükk, a gyertyán, és a nees tölgyek. A kultúrerdőket, faültetvényeket alkotó akác, nees nyár és fenyő fafajcsoportok elsősorban a körzet erdőtöbjeit szegélyező folterdőkre, árkos, vízosásos területekre és a ezőgazdasági területek közé ékelt erdőkre jellezők. Ezek közül legnagyobb arányban a feketefenyő található eg. Területi aránya az igen gyenge terőképességű, sekély terőrétegű kopárok erdőtelepítéseinek eredénye, aely reélhetőleg az erdészeti tájban őshonos fafajokból álló álloányok fejlődésének feltételeit tereti eg. A körzet erdeinek korosztályegoszlása egyenetlen. Általánosságban az idős erdők túlsúlya jellező. A 60 évesnél idősebb erdők a teljes erdőterület felét teszik ki, ezen belül is a 60-80 éves korosztály aránya kiugróan agas, ez a korosztály az erdőterület egynegyedét alkotja. Igen jelentős aránnyal bírnak ezen túlenően a 00 év feletti álloányok (~%), aelyek között 60 évesnél idősebbek is előfordulnak. Az erdőgazdálkodás társadali egítélésének egyik legfőbb tényezője az erdők véghasználatának és felújításának ódja. A körzeten belül a felújítóvágások túlsúlya jellező, aely során az idős faálloányt fokozatosan, időben elhúzva, több lépcsőben terelik ki, törekedve az erdő terészetes felújulásának elősegítésére. Felújítóvágásokat főként a nagy hozaú, értékes loberdőkben alkalaznak, de van példa az őshonos lobos fajokkal alátelepült fenyvesek több lépcsős véghasználatára is. Tarvágással főként az intenzíven terjedő akácot, és idegenhonos álloányokat, fenyőt és nees nyarat terelnek. A 96/20. (X. 7.) VM rendelet (továbbiakban: erdőtervrendelet) alapján a Kab-hegyi ETKben az elkövetkezendő 0 évben 2.500 ha a axiális véghasználati terület. A véghasználati területen belül indössze 250 ha erdőterület érinthető tarvágással, aely a körzet erdeinek alig több int %-a. Közjóléti szepontból kedvező képet nyújt a körzet erdőterületeinek üzeód 0 szerinti egoszlása is, aely eghatározza az alkalazható erdőfelújítási eljárásokat és a fakiterelés ódját. A folyaatos erdőborítást biztosító üzeódok közül jelenleg közel.400 ha átalakító üzeódú agánerdő van, aelyben a fő szakai cél a vágásos üzeódról való áttérés a szálaló üzeódra. A faanyagterelést ne szolgáló üzeódú erdőterület jelenleg eghaladja a 200 hektárt és területe jelentősen növekedni fog. Főként eredek oldalakban, kopárokon található sziklakibúvásos gyepekkel tarkított észkedvelő tölgyes, virágos kőrises álloányokban kérelezték az erdőgazdálkodók ennek az üzeódnak a egállapítását. Ezek az erdők általában igen értékes élőhelyek, aelyeknél a talaj- és élőhelyvédeli szepontok egelőzik a gazdasági érdekeket. Az ide sorolt álloányokban csak kísérleti, erdővédeli vagy erdőfelújítási céllal végezhető fahasználat, ivel ezekben az álloányokban a terészeti folyaatok szabad érvényesülése a cél. Többek között az erdők közjóléti funkciójának erősítése érdekében fogalazta eg az Evt. azt az előírást, aely kötelezi az állai erdőgazdálkodókat a folyaatos erdőborítást biztosító átalakító, szálaló vagy faanyagterelést ne szolgáló üzeódok alkalazására. Az állai tulajdonú, védeli vagy közjóléti rendeltetésű, terészetes, terészetszerű illetve szárazék erdőkben a jelenlegi körzeti erdőtervezést követően az erdőterületnek legalább egyötöd részén kell folyaatos erdőborítást biztosítani (ne lehet vágásos üzeódot alkalazni). Ezt az arányt a következő erdőtervezések során tovább kell növelni (egynegyed, ajd egyharad rész). Ennek egfelelően a körzet állai tulajdonú erdeiben a következő 0 évben közel 2.500 ha-on kell folyaatos erdőborítást biztosító üzeódokat alkalazni. Tekintettel arra, hogy jelenleg állai kezelésben indössze 75 hektáron található folyaatos erdőborí- 0 Evt. 29. ()-(2) 4

tást biztosító üzeódú erdő (faanyagterelést ne szolgáló), igen kooly elvárásoknak kell egfelelni az erdőgazdaságoknak. Az elvárás teljesülésével a körzet egészére vonatkozóan 0 éven belül közel 4.000 ha-on lesz folyaatos erdőborítás, aely közjóléti szepontból is igen kedvező. Meg kell elíteni, hogy az erdők terészetes felújítását, ill. a folyaatos erdőborításon alapuló erdőkezelési ódok bevezetését a terület vadeltartó képességéhez viszonyított agas vadlétszá erőteljesen korlátozza. Az újulat életfeltételeinek egteretése és egvédése érdekében a vadkárelhárító kerítések építése az állai erőgazdaságoknál az üzeszerű gyakorlat része, de a agánszektorban is egyre több gazdálkodó alkalazza. A körzetben a vadkárelhárító kerítéssel védett erdősítés integy 800 hektárra tehető és évről-évre növekvő. Az egyre gyarapodó erdei kerítés-hálózat (aely országos jelenség) lerontja a jó terészetességi állapotú erdők túlsúlyával rendelkező körzet erdőképét. Az erdőgazdálkodás hosszú távú célját az elsődleges rendeltetés adja eg, aelyet erdőrészletenként határoznak eg. Az elsődleges rendeltetés ellett további rendeltetések is egadhatók, elyeket figyelebe kell venni az erdőgazdálkodás során. A körzet erdeinek elsődleges rendeltetése 75%-ban védeli rendeltetés (ezen belül területarányuk sorrendjében: honvédeli, talajvédeli, terészetvédeli rendeltetések). A közjóléti rendeltetések főként további rendeltetésként jelennek eg. A közjóléti elsődleges rendeltetésű erdők összterülete 22 ha (0,6%), további rendeltetésként.928 ha-on (9,4%) jelenik eg. Az elsődlegesen közjóléti rendeltetésű erdők egy kivétellel szétszórtan, kis területen helyezkednek el. Az egy kivételt a Hárskút 76-os erdőtag jelenti a aga közel 60 ha-os parkerdő rendeltetésével. A terület kerítéssel körbevett, jelenleg csak előzetes bejelentés alapján látogatható, így ez az erdő jelenleg ne tölti be rendeltetés szerinti funkcióját. Az Árin-völgyi Parkerdő Ajkától délkeletre fekvő, gyakorlatilag egy többen található kirándulóerdő. A kirándulóerdőhöz kötődő közjóléti rendeltetés (parkerdő) további rendeltetésként szerepel. A Mátyás Király Vadaskertben is további rendeltetésként jelenik eg a közjóléti rendeltetés (tanerdő). Itt az egyás ellett folyó erdőgazdálkodási és vadgazdálkodási tevékenység beutatása a cél. Az erdők közjóléti használhatóságát az erdőt ért károk akár hosszabb időre is erősen befolyásolhatják. A 200 ájusában bekövetkezett több száz hektárnyi erdőt érintő széldöntést követő balesetveszély iatt az erdőgazdálkodóknak korlátozniuk, esetenként tiltaniuk kellett az erdők látogatását. A széldöntés közvetlen kárfelszáolási unkálatai ég 20-ben is tartanak, a károsodott álloányokban az egészségügyi okokból történő fakiterelésekre ég hosszú ideig szükség lesz. A széldöntések következényei a hatalas terészeti és gazdasági károk ellett közjóléti szepontból is károsak. A körzet, ill. a egye területén az erdő látogatását ellehetetlenítette a 2004-2005-ös években a korábban soha ne tapasztalt értékű gyapjaslepke töegszaporodás. 2005-ben az Árinvölgyi Parkerdő területén ill. a települések belterületével határosan közegészségügyi céllal, a akkterések ill. újulatok egvédése, valaint a bükkösök kárláncolatának (díszbogár, bükkszú) egelőzése érdekében több ezer hektáron légi védekezés történt környezetkíélő szer kijuttatásával. A közjóléti létesítények állapotával külön fejezet foglalkozik, azonban eg kell elíteni, hogy a széldöntések több helyen a létesítényekben is kárt okoztak. Az erdőgazdálkodók az Evt. 22.-26. 5

erdő biztonságos látogatását szinte indenhol lehetővé tették, a közjóléti létesítényekben okozott károk felszáolására, a berendezések helyreállítására száos helyen ég ne került sor. Az erdőterületeken található hulladék ennyiségét nagyon nehéz egbecsülni. Hazánk erdeihez viszonyítottan a Kab-hegyi ETK területei ebből a szepontból igen jó helyzetben vannak, azonban itt is tapasztalható a települések környezetében levő erdőben a hulladék kihordása. Eellett a kirándulók részéről is folyaatosan jelentkezik a szeetelés, aelyben szintén csak hosszú távon várhatunk kooly változást. Összességében elondható, hogy a Kab-hegyi ETK erdőálloányai közjóléti szepontból kiváló adottságokkal bírnak. A agas erdősültség, a változatos, döntő többségében az erdészeti tájban őshonos fajokból, zöében középkorú vagy idős álloányokból álló erdőálloány az erdővel szeben táasztott igen széleskörű közjóléti célú társadali elvárásoknak eleget tud tenni. 4. A körzet erdészeti közjóléti szepontú vizsgálata 4.. A körzet erdőterületeinek látogatottsága, idegenforgali adatok A körzet erdeinek látogatottságára közvetlen adat a Hubertus Erdei Iskolát kivéve ne áll rendelkezésünkre. Az erdei iskolában évente egközelítően 5.000 diák tartózkodik jellezően egy tanítási napot. Az erdők turisztikai leterheltsége a körzeten belül erősen változó. Legnagyobb látogatói forgalo Ajka város közvetlen környezetében jelentkezik. A látogatói forgalo kezelésének céljával létesítettek évtizedekkel ezelőtt a bányaváros lakói száára a belterület közelében található kirándulóhelyeket, sportolási és vendéglátási célokat szolgáló létesítényeket, erdős környezetben üdülőtelkeket alakítottak ki. A körzet főbb kirándulóhelyein (Sárcsi-kút, Csinger-völgy, Padragkúti pihenőerdő) kiránduló időben, hétvégéken ötven-száz fő fordul eg naponta. Ez a létszá ünnepnapokon, rendezvények alkalával akár többszörösére is duzzadhat. A körzet erdőterületein évente száos rendezvény van (tájékozódási versenyek, teljesíténytúrák akár kutyával is, kerékpárversenyek, stb.), ezek az alkalak ugyancsak több száz fő száára jelentenek erdei élényt, kikapcsolódást. A Nyugat-Bakony térségében 938 kereskedeli szállásférőhelyet tartanak nyilván, ezek kihasználtsága indössze 4%, ai évente közel ötvenezer vendégéjszakát jelent. Ennél ég gyengébb utatóval rendelkeznek a agánszállások (228), aelyeknél csupán 5%-os az éves kihasználtság (kb. ötezer vendégéjszaka). Nehéz eghatározni a szállásférőhelyek igénybevétele és az erdei turizus kapcsolatát. Véleényünk szerint a körzet turisztikai forgala szátalan tényező hatására alapvetőn két részre osztható. A tényezők közül kieelhető a körzet erdőterületeinek és településeinek egyáshoz közeli elhelyezkedése és az erdőlátogatási szokásokat a últban erőteljesen eghatározó (korlátozó) bányászati tevékenység, a vadászati érdekek érvényesítésének áig tartó hatásai. Ajka és a környező települések lakossága adja az erdőterületeket rekreációs célból felkeresők zöét, ezeknél alapvetően a néhány órás erdei tartózkodási idő a jellező. Jelentős néhány órás látogatói forgalo jellező az erdőkben pl. a gobaszedési időszakokban, azonban az erdei ellékterékek gyűjtése, aellett, hogy társadali jóléti szepontból igen nagy jelentősége van a helyi lakosság körében, ne tekinthető turisztikai célú látogatásnak. 6

A körzet erdei kirándulóforgalának ásik szegense a hagyoányos érteleben vett bakancsos turizus, aely jóval kisebb látogatói létszáoal jelentkezik, azonban hoszszabb látogatási időtarta jellezi (egész napos vagy több napos kirándulások). A körzeten áthalad az Országos Kéktúra, a Közép-dunántúli piros és a Dornyai Béla (sárga jelzésű) turistaút, így a körzet erdőterületeiben a bakancsos turisták egjelenésére száítani kell. Száukra vonzó a nagy távolságok egtételének lehetősége, a kevés kirándulóval való találkozás, ne okoz probléát nekik az alacsonyabb létesítény-ellátottság illetve azok kofortszintje. Míg a településkörnyéki turisztikai forgalo igényeit alapvetően az erdőben elhelyezett közjóléti berendezések (asztalok, padok, tűzrakóhelyek stb.) kihelyezésével lehet kielégíteni, addig a bakancsos turizus száára legnagyobb jelentőséggel az erdőterületen lévő szálláslehetőségek bírnak. Jelenleg a Kab-hegyi ETK területén ilyen célú igénybevételre csak az Augusztintanya áll rendelkezésre, ezért szükség lenne a turistaházak, kulcsos házak hálózatának újraélesztésére. 4.2. A közjóléti tevékenység általános értékelése A Kab-hegyi ETK-n belül a közjóléti tevékenység alapvetően a közjóléti létesítények fenntartásában, turistautak és teatikus nyovonalak kijelölésében és fenntartásában nyilvánul eg. Az erdészeti ágazat több évtizedes sikeres unkájának eredényeként létesített és fenntartott közjóléti létesítények ennyisége a Kab-hegyi ETK-n belül az erdészeti hatóság közjóléti nyilvántartása szerint 4, ezeket részletesen a 4.3.. fejezet utatja be. A körzet közjóléti létesítény-ellátottsága ne egyenletes. A körzet egyetlen városa Ajka. A város környezetében lévő erdőkben száos közjóléti létesítény van, íg a körzet délkeleti részén csak elvétve található. A Mátyás Király Vadaskerten belül (4.034 ha) közjóléti tevékenység ne folytatható, a jelentős nagyságú bekerített terület látogatása erősen korlátozott, az átközlekedés kizárt. Az elaradó karbantartási unkák következtében a közjóléti berendezések állapota közepes vagy rossz. A Kab-hegyi ETK területén dél-észak irányban halad keresztül az Országos Kéktúra nyovonala. Ezen kívül egyéb jelzett turistautak is feltárják az erdőt, aelyek Ajka környezetében illetve az ETK Magas-Bakony felé kiterjedő részén sűrűsödnek. A turistaútjelzések inősége általában jó, azonban egyes szakaszai felújításra szorulnak. A teatikus nyovonalak között tanösvények, a források felkeresését segítő Vízkeresők Útja, egyéb jelzett sétautak találhatók. A körzet erdőterületein kijelölt lovastúra- vagy kerékpáros nyovonal ne található. A közjóléti feltárást szolgáló nyovonalak részletes beutatása a 4.4. fejezetben található. A Kab-hegyi ETK erdeinek és a területet jellező közjóléti tevékenységek turisztikai értékeit eeli, hogy az erdőtervezési körzet a Balaton Kieelt Üdülőkörzet ellett helyezkedik el és déli községei (Nagyvázsony, Pula, Öcs, Tótvázsony) az üdülőkörzet részét képezik. A körzet területén több helyen is találkozunk a vandalizussal (elsősorban Sárcsi-kút környékén), aely nagyon sok eber unkáját teszi tönkre és ég több látogató szabadidejének eltöltését keseríti eg. A helyreállítás anyagi költségeit táogatás hiányában az erdőgazdálkodók vállalják fel, legtöbb esetben indenféle ellentételezés nélkül. A közjóléti tevékenység ellátásában az állai források egszűntével az erdőgazdálkodók az önként vállalt közjóléti tevékenységük ellátása során egyre nehezebb helyzetbe kerülnek, iközben a társadalo erdőhöz kötődő igényei folyaatosan növekednek. A 7

közjóléti berendezések (padok, védőházak, tájékoztató táblák) állaga a fenntartás hiánya iatt folyaatosan rolik, használhatatlanná válik, beruházási és felújítási forrás hiányában az erdő közjóléti szolgáltatásai iránt jelentkező igényeket az erdőgazdálkodók ne tudják színvonalasan kielégíteni. Állai és önkorányzati táogatás, együttűködés hiányában ég inkább háttérbe szorul a többletfeladatot, erdőgazdálkodási korlátozást jelentő erdészeti közjóléti tevékenység, tovább fog rolani a közjóléti berendezések állaga, a térítésentesen használható közjóléti létesítények száa várhatóan tovább csökken. 4.3. Közjóléti létesítények 4.3.. Meglévő közjóléti létesítények A. Kiránduló erdők Kiránduló erdőnek nevezzük az elsősorban gyalogos turizus által igénybevett, jelzett turistautakkal feltárt és erdei közjóléti berendezésekkel érsékelten ellátott egybefüggő erdőterületet. A Kab-hegyi ETK területén az alábbi kiránduló erdő típusú közjóléti létesítények találhatók: - Árin-völgyi Parkerdő - Padragkúti pihenőerdő - Hajagi kiránduló erdő A felsorolt kiránduló erdők nevezéktanában egőriztük a korábbiakban kialakult elnevezéseket, ezért jelenik eg nevükben a parkerdő, pihenőerdő. Árin-völgyi Parkerdő Elérési lehetőség: Elhelyezkedés: Terület: Járűvel közúton, közcélú forgalo előtt egnyitott erdészeti úton, gyalogosan turistautakon és a Vízkeresők Útján Ajka, Padragkút, Nagyvázsony 834 ha HM VERGA Zrt. Több száz fő Az Árin-völgyi Parkerdő a közel 30.000 lakosú Ajka város kirándulóerdeje, az önkorányzat dolgozói Molnár Gábor Parkerdőnek nevezik. A kiránduló erdő egadott területe csak a HM VERGA Zrt. által kezelt állai, agán és vegyes tulajdonú erdőket, erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületeket tartalazza. Közbezártan ás tulajdonú (önkorányzat, agán) földrészletek is előfordulnak. Az állai tulajdonú erdők elsődleges rendeltetése honvédeli, további rendeltetése parkerdő. Az önkorányzati tulajdonú erdők (együttes területük 3,2 ha) elsődleges rendeltetése parkerdő. A Padragkút 77 A jelű erdőrészlet agántulajdonú erdő, jelenlegi elsődleges rendeltetése faanyagterelő, ezt javasoljuk parkerdőre ódosítani. A kiránduló erdő gépkocsival az alábbiak szerint érhető el: - Bódé nevű városrész irányából a Jókai-bánya Köleskepe-árok útvonalon Sárcsikútig - Alsócsinger irányából az Árin-akna Köves árok útvonalon a közút végéig. A kiránduló erdőn belül a fentiekben egadott nyovonalakon engedélyezett a gépkocsival történő közlekedés, ezek együttes hossza 6,0 k, ebből közcélú forgalo előtt egnyitott erdészeti agánút 3,7 k. 8

A jelölt turistautak (sárga sáv, sárga+, kék+), továbbá a Vízkeresők Útja a kiránduló erdő gyalogos feltárását szolgálják. A turistautak kiránduló erdőn belüli együttes hossza 7,5 k. Az Árin-völgyi Parkerdőn belül kisebb csoportokban illetve elszórtan találhatók közjóléti berendezések. Ezek vegyes állapotúak, a karbantartás hiánya és a rongálások iatt állaguk folyaatosan rolik. Az Árin-akna közelében Bányaúzeu, Őslény- és Kőzettár várja az érdeklődőket. A Bányaúzeutól északra felvonóval ellátott sípálya és szánkópálya található. A kiránduló erdő területén (pl. Szerencse fel-forrás, László-kút, Szőke-kút, Sárcsi-kút) és közvetlenül ellette (pl. Jó szerencsét-forrás, Bükkös-kút) száos forrás található. Pihenő a Köves-árokban A kiránduló erdő vonzerejét növeli a Pokollik barlang (Savanyú Jóska barlang). A bányászattörténeti elékeken túlenően kultúrtörténeti szepontból érdekes helyszínek is találhatók a területen: - Cservár, őskori földsánc (Avar-sánc) - Cservárpuszta, halosírező. Ezek földfelszíni nyoai a terepen jelenleg is tanulányozhatók. A földsáncot a sárga jelzésű turistaút tárja fel, javasoljuk a halosírező bekötését is a turistaút hálózatba. A kiránduló erdő területét folyaatosan érintik bányabeszakadások, ezek feltárását és rekultivációját a HM VERGA Zrt. éves rendszerességgel elvégzi. A bányaszakadásokkal leginkább érintett részek esetében javasolt a parkerdő rendeltetés felülvizsgálata. Az Árin-völgyi Parkerdő területénél fogva több száz eber egyidejű tartózkodását teszi lehetővé, ez terészetesen ne jelenti azt, hogy ennyi eber száára kell biztosítani közjóléti berendezést, ez ne lehet cél. Padragkúti pihenő erdő Elérési lehetőség: Elhelyezkedés: Terület: Közút ellett kialakított parkolóból gyalogosan a sárga jelzésű turistaúton, a Vízkeresők Útján Padragkút 57-58 tag turistaúttal érintett erdőrészletei 30 ha Alsóerdei Ebt., Padragkút 20-30 fő A Padragkúti pihenő erdő a korábbiakban kedvelt kirándulóhely volt a padragkútiak, ajkaiak körében, erdőterülete agántulajdonban van. Ajka-Padragkúttól délre található. A feltárását biztosító sárga jelzésű turistaúton továbbhaladva a Sárcsi-kúthoz lehet elérni. A turistaútra jelölt Vízkeresők Útja elnevezésű túraútvonal egyik irányítótáblája a közút ellett van. A Padragkúti pihenő erdő területén található a Padragkúti sziklák elnevezésű helyi jelentőségű terészetvédeli terület, az általa érintett erdőrészletek elsődleges rendeltetése terészetvé- 9

deli. A sziklák határolta völgyben halad a turistaút, aelyről gyönyörű látvány nyílik a hatalas sziklafalakra. A turistaút ellett négy helyszínen alakított ki az Alsóerdei Ebt. közjóléti berendezésekből álló pihenőhelyet, az egyiket a Mocsolya-kút (Sárosi-kút) ellett. A közjóléti berendezések rossz állapotúak, felújításra vagy cserére szorulnak. Ezeken kívül a völgy nyugati végének közelében, az egyik szikla tetején egy kilátó is épült, aely a karbantartás hiánya iatt (lépcsőfok hiány, korláthiány) jelenleg balesetveszélyes, ez az állapot sürgősen egszüntetendő (javítás vagy a kilátóra történő feljutás egakadályozása). Az erdőkezelőnek a eglévő közjóléti berendezések fenntartására, felújítására, cseréjére nincs saját tőkéje, ezeket a unkákat a közjóléti célú táogatások hiánya iatt ne tudja elvégezni. Pihenőhely a Mocsolya-kút ellett Hajagi kiránduló erdő Elérési lehetőség: Elhelyezkedés: Terület: Kilátó a sziklák fölött Gyalogosan turistautakon és erdészeti agánúton Szentgál - Hajag 28 ha Hajagi Véderdő Ebt. 00 fő A Szentgál községhatár északi részén lévő Hajag erdőterületei agántulajdonban vannak. Ezek közül a Hajagi Véderdő Ebt. kezelésében lévő 28 ha-os erdőterület a Hajagi kiránduló erdő, aelyet integy 22 k hosszúságban tárnak fel jelzett turistautak, egyedi jelöléssel ellátott sétautak. A hegytetőn és a eredek hegyoldalon lévő gyalogösvények nyovonalát beutató tájékoztató tábla nagyon jó inforációtartalú. A teatikus sétautak feltárják a birtokossági erdők és környezetük igen gazdag látnivalóit (idős fák, kilátópontok, sziklapere, barlangok, források, Mátyás pince, elékhelyek). A Hajagi kiránduló erdőt déli irányból (Herend felől) kb. 5 k-t egtéve a sárga jelzésű turistaúton (Dornyai Béla turistaút) vagy közforgalo elől elzárt erdészeti feltáró úton, keleti és nyugati irányból a piros jelzésű turistaúton (Közép-Dunántúli piros) lehet elérni. A piros jel- 0

zésű turistaútra északi irányból (Bakonybél és Pénzesgyőr felől) több ellék turistaút és egy közforgalo elől elzárt erdészeti feltáró út is ráköt. A Hajagon létesített és fenntartott közjóléti létesítény-együttes (kiránduló erdő, tanösvény, erdei tábor) csodálatos terészeti környezetben több napos szabadidős, rekreációs, iseretszerzési lehetőséget kínál. B. Erdei kirándulóhelyek A Hajagi kiránduló erdőt beutató tájékoztató tábla Erdei kirándulóhelynek nevezzük az intenzíven látogatott és berendezett, huzaosabb ott tartózkodást biztosító, több közjóléti berendezés-csoportból álló erdei közjóléti létesítényt, aely a kirándulók száára pihenési, rekreációs lehetőséget biztosít. Általában valailyen kirándulási célt szolgáló, egy-két hektáros erdőterületet foglal agába. A Kab-hegyi ETK területén az alábbi erdei kirándulóhelyek találhatók: - Sárcsi-kúti kirándulóhely - Tálodi kirándulóhely Sárcsi-kúti kirándulóhely Elérési lehetőség: Elhelyezkedés: Terület: Járűvel közcélú forgalo előtt egnyitott erdészeti úton, gyalogosan a sárga jelzésű turistaúton és a Vízkeresők Útján Padragkút 0 TI ha HM VERGA Zrt. 00 fő A kirándulóhely az Árin-völgyi Parkerdőn belül található, elkülönítése intenzív látogatottsága, eltérő funkciója iatt szükséges. A Köleskepe-árokban a gépkocsis közlekedés a Sárcsi-kútig engedélyezett, az innen továbbhaladó aszfaltos erdészeti feltáró út közforgalo elől elzárt erdészeti agánútnak inősül, rajta a járűves közlekedés tiltott.

A Sárcsi-kúton a sárga jelzésű turistaút halad át és a Sárcsi-kúti tanösvény is eléri. A Sárcsi-kút az ajkaiak körében kedvelt kirándulási célpont, nagyon sok autós és gyalogos turista keresi fel, látogatottsága egész évesnek ondható. A helyszín alkalas kisebbnagyobb szabadtéri rendezvények egtartására, száos szabadidős tevékenység végzését teszi lehetővé, akár 00 fő egyidejű tartózkodását is biztosítani tudja. A Sárcsi-kút elnevezésű foglalt forrás bővizű, vize iható. A kirándulóhely vonzerejét a kb..000 2 -es kis víztározó is növeli, aelyen a feltöltődés, benövényesedés iatt ekkora szabad vízfelület ne látható. Az erdei kirándulóhelyen sok közjóléti berendezés található, állapotuk a sorozatos rongálásoknak köszönhetően annak ellenére igen vegyes, hogy a kezelő rendszeresen felújítja, cseréli, illetve új berendezéseket helyez ki. Ahhoz, hogy a Sárcsi-kúton folyaatosan rendezett viszonyok fogadják az ide érkezőket, a vandál pusztítást fel kell száolni (rendőrség, polgárőrség hatékonyabb közreűködésére lenne szükség), az önkorányzatnak szerepet kellene vállalnia a fenntartás anyagi fedezetének biztosításában. A kirándulóhely további fejlesztésére új tűzrakóhelyek létesítésén túlenően nincs szükség, azonban a eglévő közjóléti berendezések felújítására, vagy cseréjére (pl. tájékoztató táblák, garnitúrák, tűzrakóhelyek) igen. Erdei bútor garnitúrák és az oktató pavilon Sárcsi-kútnál Tálodi kirándulóhely Elérési lehetőség: Elhelyezkedés: Terület: Gyalogosan az Országos Kéktúrán vagy erdei-ezei földutakon Pula 26 G és környezete 3 ha Nagyvázsonyi Mezőgazdasági Kft. 40-50 fő A kirándulóhely a Pula Nagyvázsony közötti közúttól délre, attól,5 k-re van, csak gyalogosan érhető el. Az Országos Kéktúra ellett lévő Tálodi középkori kolostorro környezetében, valaint az erdőbe benyúló gyepterület végében kialakított kirándulóhely közjóléti berendezései igen vegyes állapotúak, új és régi berendezések egyaránt egtalálhatók. Nyáron a gyepterület egy részét sátorozó helyként használják. A Kinizsi-forrás foglalása és 00 2 -es vízfelülete üde színfoltja a kirándulóhelynek. Az elhasználódott közjóléti berendezések felújítandók vagy cserélendők, fára szegezett tájékoztató tábla ne aradjon a területen! 2

A kirándulóhely kezelője a száos közjóléti berendezés karbantartását, felújítását önerőből ne tudja a szükséges üteben végrehajtani, a unkák jó színvonalú elvégzését csak anyagi táogatás segítségével tudja egoldani. C. Erdei pihenőhelyek A Tálodi teploro és a Kinizsi-forrás edencéje Az erdei pihenőhely rövid, legfeljebb egy-két órás pihenésre, esetenként valailyen látványosságot agába foglaló, erdei közjóléti berendezésekkel érsékelten ellátott erdei közjóléti létesítény, aely egy hektárnál kisebb területet foglal el és ne része parkerdőnek, kiránduló erdőnek. A Kab-hegyi ETK területén ebbe a közjóléti létesítény-típusba a Kab-hegyi kilátóhely és a Macskalik tartozik. Kab-hegyi kilátóhely Elérési lehetőség: Járűvel közúton, gyalogosan az Országos Kéktúrán Elhelyezkedés: Nagyvázsony 28 ÉP Terület: - HM VERGA Zrt. 6-8 fő A kilátóhely a Kab-hegy tetején, a rádióadó délkeleti kerítése ellett van, innen gyönyörű és széles panoráa nyílik déli irányba. Ez a panoráa a kilátóhely alatti fiatalosoknak köszönhetően jelenleg a földről is élvezhető. Az erdő- 3

kezelő az egykori Kinizsi Pál-kilátó helyére új kilátó építését tervezi, a kilátónak ár jogerős építési engedélye van. A jelzett turistaúton (az Országos Kéktúráról lecsatlakozó kék hároszög jel) elérhető kilátóhelyet nagyon sokan felkeresik, ennek köszönhetően sok szeét keletkezik, ennek rendszeres gyűjtése egoldandó. A eglévő közjóléti berendezések ellé tájékoztató tábla kihelyezését is javasoljuk, elynek téája a panoráa beutatása legyen. Macskalik Elérési lehetőség: Gyalogosan a K+ jelzésű turistaúton, a Vízkeresők Útján, tölgylevél jelzésű sétaúton Elhelyezkedés: Nagyvázsony 8 A Terület: - HM VERGA Zrt. 0-5 fő A Macskalik barlang tulajdonképpen egy víznyelő, elynek kútszerű aknája a Kab-hegy északi lábánál vezeti le a felszínen összegyűlt csapadékot a föld alatti észkőüregekbe. A 2-3 átérőjű víznyelő a környező terepszinthez viszonyítva kb. 5 -es élyedés alján van, elynek széle száraz időben gyalogosan egközelíthető. A víznyelő ellett a Vízkeresők Útjának kialakítása során 2 ülőpad és hulladékgyűjtő került kihelyezésre. A hulladékgyűjtőnek itt nincs létjogosultsága, áthelyezését javasoljuk. D. Beutatóhelyek A beutatóhely helyszínhez kötött iseretanyag átadását szolgáló erdei közjóléti létesítény erdőben, erdős környezetben. A beutatóhely téája lehet erdészeti, vadászati, terészetvédeli vagy régészeti vonatkozású. A Kab-hegyi ETK területén a következő beutatóhelyek találhatók erdőben, erdős környezetben: - Szentgáli tiszafás - Csárda-hegyi Őskarszt - Szent Ilona teplo Szentgáli tiszafás Elérési lehetőség: Elhelyezkedés: Terület: Gyalogosan jelzett turistautakon, Bánd irányából ezőgazdasági földúton járűvel is Szentgál 9-20-2 tag 25 ha HM VERGA Zrt. 50 fő 4

Az országos jelentőségű terészetvédeli területből 73 ha bekerített. A tiszafást a piros jelzésű turistaút tárja fel, aelyről az 95 óta védett sajátos őshonos erdőtársulás, a bakonyi tiszafás bükkös figyelhető eg. A tiszafás a közeli Bánd irányából a földútra jelölt P+ jelzésű turistaúton, továbbá Szentgál irányából a piros jelzésű, helyenként nehezen járható turistaúton közelíthető eg. A piros jelzésű nyovonalon a barlang jelzés (közelben van a Kőlik barlang) és a Mária út jelzése is egtalálható. A beutatóhely közjóléti berendezései vegyes állapotban vannak. A 200. ájusi viharkár nyoán a tiszafásban is száos bükk kidőlt. A fadőlésnek közjóléti berendezések is áldozatul estek, ezek helyreállítása, újjáépítése 20. nyarán egtörtént. A tiszafás további közjóléti fejlesztése ne tervezett. Csárda-hegyi Őskarszt Elérési lehetőség: Elhelyezkedés: Terület: Járűvel belterületi úton, gyalogosan az Országos Kéktúrán Úrkút 45 A 2,2 ha Balaton-felvidéki Nezeti Park Igazgatóság 20-30 fő A Csárda-hegyi Őskarszt Úrkút belterületének keleti szélén, a Magyar Álla tulajdonában lévő területen van. Az Úrkúti őskarsztot ár 95-ben védetté nyilvánították országos jelentőségű besorolással. A nezetközi viszonylatban is egyedülálló, különleges földtani képződény látványos töbörsora és annak környezete tanulányozható a beutatóhelyen. A beutatóhelyet a Pangea Kulturális és Környezetvédeli Egyesület alakította ki ösvényképzéssel, falépcső építéssel, tájékoztató táblák kihelyezésével. Az Őskarsztot az Országos Kéktúra nyovonalára felfűzték, továbbá a Kislődről induló erdei tanösvény utolsó, 25. álloását is ez a helyszín adja. Közjóléti berendezései közepes állapotúak. A balesetveszélyes helyszíneket jelenleg szögvasra erősített drótkötelek határolják. Ezek helyett környezetbe illő fakorlátok kihelyezését javasoljuk. A negyedik és hatodik beutatóhely tájékoztató táblája, továbbá két-háro irányító tábla hiányzik, ezek pótlására szükség van. A látványosságot adó sziklák között egyre több helyen jelennek eg a fafajok, cserjék újulatai. Ezeket vissza kell vágni. A beutatóhely további közjóléti fejlesztésére nincs szükség. A beutatóhely bejárata előtt a Gyalog és kerékpárral a Nyugat-Bakony tájain feliratú tábla fogadja a látogatót. A tájékoztató tábla különböző típusú kerékpárút-nyovonalakat ábrázol, ezek közül az erdőterületeket érintő erdészeti agánutak használata ne engedélyezett. A Látnivalók között szerepel a különböző gyűjtőhelyek (kövületek, ásványok, növények, gobák) helyszíneinek egjelölése. Ezzel kapcsolatban fel- 5

hívjuk a figyelet, hogy erdőterületet érintően a goba, vadgyüölcs, gyógynövény gyűjtése ne végezhető tetszőlegesen, ennek szabályozását a 2. fejezetben isertettük. Szent Ilona teplo Elérési lehetőség: Gyalogosan az Országos Kéktúrán vagy erdei-ezei földutakon Elhelyezkedés: Pula 27 B Terület: - Nagyvázsonyi Mezőgazdasági Kft. 4-6 fő A Szent Ilona teplo roja a Tálodi kirándulóhely közelében van. Az Országos Kéktúra elletti régészeti beutatóhelyen 2008-ban végezték el a teplo rojain a falkonzerválást és kiegészítést oly ódon, hogy a teplo alaprajza ost egyértelűen látható. A felújítással párhuzaosan a közvetlen környezet tereprendezése is egtörtént. A helyreállított ro ellett a középkori Tálod falu és Szent Ilona teploának elékére fakeresztet állítottak. A teploot beutató tájékoztató tábla inforációs felületét ellopták, pótlása szükséges. A eglévő közjóléti berendezések fenntartásán túlenően egy asztal-pad garnitúra kihelyezését javasoljuk. E. Erdei iskolák és azok környezete Az erdei iskolák a nezeti oktatási prograhoz kapcsolódóan rendelkeznek környezeti nevelési és oktatási prograal, ezek tartalaznak erdészeti és erdőgazdálkodási isereteket. Erdős környezetükben oktatási és pihenési célt szolgáló erdei közjóléti berendezések találhatók. A Kab-hegyi ETK területén az alábbi erdei iskolák létesültek: - Hubertus Erdei Iskola - Hajagi Erdei Tábor Hubertus Erdei Iskola Elérési lehetőség: Elhelyezkedés: Terület: Járűvel közcélú forgalo előtt egnyitott erdészeti úton, gyalogosan jelzett turistautakon és sétautakon, a Vízkeresők Útján Padragkút 2 C és ÉP 2 ha HM VERGA Zrt. 45-50 fő A Kab-hegy nyugati oldalán található Hubertus Erdei Iskolát a HM VERGA Zrt. a eglévő üzei épületek átalakításával 2002-ben létesítette. Az erdei iskola két épületben űködik. Ezekben két tantere, elegítőkonyhás éttere, osdók, WC-k, tanári szobák, összesen 32 6

ágyat agukba foglaló szobák, valaint zuhanyzók vannak. A két tantereben 45-50 gyereknek van hely. Az erdei iskola Ajka irányából közcélú forgalo előtt egnyitott aszfaltos erdészeti agánúton gépkocsival, autóbusszal egközelíthető. Ezen az úton van a sárga jelzésű turistaút. Az erdei iskolát északi irányból a S+ jelzésű turistaúton is el lehet érni, ezen a nyovonalon halad a Mária út is. A közkedvelt Hubertus Erdei Iskolában gyakorlatilag folyaatos az általános iskolai osztályok fogadása és oktatása. Elsősorban az ajkai általános iskolák osztályai látogatják szerződéses keretek között. Az erdei iskola űködési költségeinek túlnyoó részét jelenleg az erdőgazdaság biztosítja. Az erdei iskola környezete kerítéssel lehatárolt, szabadon ne látogatható. A környezet rendezett, közjóléti berendezései jó állapotban vannak. Az erdei iskolától indulóan a tanösvényen kívüli festett sétautakon (tölgy levél jelzés) a környék látnivalóit (bazaltbányák, Cservárpuszta, Macskalik) lehet felkeresni. Az erdőgazdaság részéről az erdei iskola fejlesztési elképzelései között helyi szennyvíztisztító, szabadtéri foglalkoztató, raktárépület létesítése szerepel. Szükséges lenne a taneszközök fejlesztése, új játszóeszközök beszerzése és kihelyezése is. Hajagi Erdei Tábor Elérési lehetőség: Gyalogosan turistautakon és erdészeti agánúton Elhelyezkedés: Szentgál 3 F Terület: - Hajagi Véderdő Ebt. 5-20 fő A Hajagi Erdei Tábor a Hajagi kiránduló erdő területén található. A központi faházból és kiszolgáló faépületekből álló, tavasztól-őszig terjedő időszakban üzeelő erdei iskola bentlakásos. Vezetékes infrastruktúra hiányában noád életkörülényeket biztosít az ott tartózkodás időtartaára, egyszerre 5-20 főt tud fogadni. Nyaranta a fenntartók által kidolgozott teatika alapján isertetik és szerettetik eg bárely korosztályba tartozó gyerekkel az erdőt. Az oktatáson, prograokon való részvétel előzetes bejelentkezés alapján lehetséges. Meglévő közjóléti berendezéseinek (erdei bútor garnitúrák, padok, védőházak, illehelyek, stb.) fenntartásán túlenően a kezelő jelenleg ne tervezi a közjóléti létesítény bővítését. A központi faház és a dr. Majer Antal foglalkoztató tere 7

F. Erdei tanösvények Az erdei tanösvény az adott térség erdeinek, növény- és állatvilágának, erdőgazdálkodásának egiserését és a környezeti nevelést segítő, erdős környezetben kialakított, beutató álloásokkal ellátott nyovonal. A Kab-hegyi ETK területén a következő erdei tanösvények találhatók: - Sárcsi-kúti tanösvény - Óriás pöfeteg tanösvény. Sárcsi-kúti tanösvény Elérési lehetőség: Elhelyezkedés: Hossza: Járűvel közcélú forgalo előtt egnyitott erdészeti úton, gyalogosan jelzett turistautakon és sétautakon Padragkút 4.000 HM VERGA Zrt. 30 fő Az önagába visszatérő tanösvény a Hubertus Erdei Iskola és a Sárcsi-kút közötti erdőt tárja fel, látogatottsága agas. Az erdei iskola oktatási prograjában szerepel a tanösvény látogatása, az azon szerezhető iseretanyagok agyarázatokkal kiegészített oktatása. A tanösvény közjóléti berendezései rossz állapotúak, sürgős felújításukra, továbbá folyaatos karbantartásra van szükség. Új tanösvény-álloások létesítése, nyovonalbővítés ne szükséges. Óriás pöfeteg tanösvény Elérési lehetőség: Elhelyezkedés: Hossza: A 2009-ben EU-s táogatás segítségével létesített tanösvény hat álloáshelyen utatja be az erdőbirtokosság területén és környezetében felkereshető látnivalókat, a Hajag földrajzát, az erdőálloányokat, az erdőgazdálkodást, a leggyakoribb fafajokat, cserjéket, lágyszárúakat, gobákat, állatokat. A tanösvény iseretanyaga nagyszerűen szolgálja a Hajagi Erdei Táborban részt vevő gyerekek oktatását, a tanösvényt felkeresők tájékoztatását. A tanösvény táblái jó állapotúak, szeléletesek. A nyovonal ellett lévő fák feliserését jól szolgálják a elléjük kihelyezett növénynév táblák. Gyalogosan turistautakon és erdészeti agánúton Szentgál 3 B-D-F.200 f Hajagi Véderdő Ebt. 5-20 fő 8

4.3.2. Megszűnt közjóléti létesítények Csingeri tornapálya Az egykori tornapálya eszközei ár ne találhatók eg az erdőben, nyovonalát benőtték a cserjék, a fafajok újulatai. A kiránduló erdőben szükség van új tornapálya kialakítására, á annak a bányabeszakadások iatt új helyszínt kell keresni. Ajka Városliget A belterületen lévő erdőben egykor kialakított pihenőhely közjóléti berendezései eltűntek. A lecsökkent erdőterület állapota ne alkalas új pihenőhely kialakítására. Az erdőhöz csatlakozó zöldfelület (közpark) és annak padjai, sétaútja egfelelnek az erdőben egszűnt közjóléti funkciónak, így az erdő újbóli igénybevételére nincs szükség. 4.4. Közjóléti feltártság Az erdőtervezési körzet által érintett területen áthalad a 8-as száú főút, déli részén a Veszpré-Tapolca közötti közút. Mindkét úton jelentős közúti gépjárűves forgalo van. A két, közel párhuzaos közút között további alsóbbrendű közutak is találhatók, elyek hálózatát a hegyek (Kab-hegy, a Magas-Bakonyhoz tartozó hegyek) alapvetően eghatározzák. Ajkán a Jókai-bánya Sárcsi-kút közötti erdészeti agánút közcélú forgalo előtt egnyitott. Az erdőtervezési körzeten belül több ilyen közforgalo előtt egnyitott erdészeti agánút nincs és ne is tervezett ezek körének bővítése. A terepadottság iatt az erdőtervezési körzeten csupán egy vasútvonal halad át (Budapest- Szobathely vonal), aely a körzet két települését (Herend, Ajka) érinti. A körzet területén a últban Ajka környékén a bányászathoz kötődő ipari vasútvonalak voltak, ezek erdőterületet érintő szakaszait ár felszáolták. A últban faanyagszállításra használt erdei vasutak is voltak, ára ár ezeket is egszüntették, pályájuk sehol se aradt fenn. A fentiekben isertetett közutakra és eglévő vasútvonalra fűződik fel az erdőterületek közjóléti feltárását biztosító nyovonal-hálózat, elyet az alábbiakban isertetünk. 4.4.. Turistautak A Kab-hegyi ETK területét összességében 75,7 k hosszú turistaút tárja fel. Ezek közül a legfontosabb turistaút az Országos Kéktúra, aely az erdőtervezési körzeten dél-észak irányban halad keresztül, a körzeten belüli hossza 22,9 k. A Balaton-felvidék (Badacsony) felől érkezve először a Tálodi root érinti, ajd Nagyvázsony belterületén keresztül (pálos kolostor, Kinizsi-vár) a Kab-hegy és úrkúti Csárda-hegyi Őskarszt érintésével Városlőd irányába hagyja el a körzet területét. Tótvázsony déli határa entén lévő erdőn áthalad a Balatoni Kéktúra, aely a badacsonyi hajóálloás és Pétfürdő között tárja fel a Balaton-felvidéket. Erdőtervezési körzeten belüli hossza indössze 4,7 k. A vándorutak hierarchiájában a Közép-Dunántúli piros túraútvonal következik, elynek agas-bakonyi szakasza Hárskút és Zirc között húzódik. A Kab-hegyi ETK-n belüli szakasza 5,5 k hosszú, aely Hárskutat követően az Augusztintanya érintésével a Felső-Hajagon keresztül a Tiszta-víz-forrás (a Bakony legnagyobb forrása) irányába hagyja el a körzetet. A Dornyai Béla turistaút (sárga jelzés) a herendi és a porva-cseszneki vasútálloást köti öszsze, körzeten belüli hossza 3,7 k. Nyovonala a herendi vasútálloást követően a Közép- 9

ső-hajagot, az Augusztintanyát, a Ráktanyát, a Mester-Hajagot érintően a Szöörke-völgy irányába (Bakonybél felé) hagyja el a körzetet. Az előzőeken túlenően név nélküli főjelzésű (sáv jelzés) turistautak is vannak. Színük piros, sárga vagy zöld, együttes hosszuk 42,2 k. Ezek jellezően Ajka, Nagyvázsony, Neesváos és Szentgál déli részének erdeit tárják fel. A főjelzésű turistautak között ellék jelzésű (leágazó, átkötő) turistautak is vannak az erdőtervezési körzeten belül. Ezek forája úticéljukat szibolizálja, színük pedig annak a főjelzésnek a színével egyezik eg, aelyből az adott ellékjelzés leágazik. A körzeten belül összekötő, leágazó (kereszt), enedékhelyre vezető (négyzet), forráshoz vezető (kör), kilátóhoz, kilátóhelyre vezető (hároszög), barlanghoz vezető (Ω), rohoz vezető (L) ellék jelzésű turistaút egyaránt egtalálható. A turistaút jelzések felújítása folyaatosan történik, állapotuk az erdőtervezési körzeten belül jónak ondható. 4.4.2. Teatikus nyovonalak A teatikus sétautak valailyen egyedi jelzéssel ellátott nyovonalak, aelyek egy eghatározott cél, vagy annak elérése érdekében létesülnek. A jelzések fatörzsekre, tereptárgyakra, irányító táblákra kerülnek. Az újabb kiadású turistatérképeken, turistaatlaszokon ezek ár általában szerepelnek, továbbá száos weblapon is egjelennek. A Kab-hegyi ETK területén lévő források, víznyelők, felkereséséhez nyújt segítséget a Vízkeresők Útja elnevezésű túraút, aelyet Ajka Város Önkorányzatának vezetésével egy öt településből álló konzorciu pályázati táogatás igénybevételével létesített 2009-ben. A gyalogosan bejárható nyovonalat a terepen táblarendszer jelzi, aely az útvonalon található forrásokról ad tájékoztatást a túrázók részére. A nyovonal Magyarpolány és Haliba között vezet, a Kab-hegyi ETK-n belül érinti Úrkút, Nagyvázsony, Ajka, Padragkút közigazgatási területét, az ott lévő erdőterületeket. A kialakítás alatt álló Mária Út Közép-Európán átvezető zarándok- és turistaút-hálózat, elynek kelet-nyugati tengelye az ausztriai Mariazelltől az erdélyi Csíksolyóig vezet. A spirituális nyovonalhoz kapcsolódóan a körzet területét érintően is van egy Mária Út tervezet, aely nyugat-keleti irányban halad végig. Padragkútnál lép be és Sárcsi-kutat, a Hubertus Erdei Iskolát, Úrkút és Szentgál vallási helyeit érintve a Szentgáli tiszafáson áthaladva a bándi Séd-patak völgyén keresztül Veszpré irányába hagyja el a körzet területét. Körzeten belüli nyovonalának hossza 32,2 k. Részint turistautakat is érint, teljes egészében csak gyalogosan járható végig. A Hubertus Erdei Iskola oktatási prograjához kapcsolódóan az erdei iskola környezetében tölgylevél jelzéssel jelölt sétautak vannak, aelyek a környék látnivalóit tárják fel. Teatikus nyovonalnak tekintendők az erdei tanösvények is, ezek részletes beutatása a 4.3.. fejezetben található. 20