ALPOKALJAI ERDŐTERVEZÉSI KÖRZET KÖZJÓLÉTI FEJLESZTÉSI TERVE

Átírás

1

2 NÉBIH Erdészeti Igazgatóság Erdőtervezési és Természetvédelmi Osztály 1023 Budapest, Frankel Leó utca Tervszám: KT-4/2012 ALPOKALJAI ERDŐTERVEZÉSI KÖRZET KÖZJÓLÉTI FEJLESZTÉSI TERVE 2012 Tervező: Dávid József... Osztályvezető: Czirok István Igazgató: Wisnovszky Károly.. Veszprém, szeptember

3 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető Az erdő igénybevételének, látogatásának általános szabályai A körzet erdőterületének állapota és kezelésének közjóléti vonatkozásai A körzet erdészeti közjóléti szempontú vizsgálata A körzet erdőterületeinek látogatottsága, idegenforgalmi adatok A közjóléti tevékenység általános értékelése Közjóléti létesítmények Meglévő közjóléti létesítmények Megszűnt közjóléti létesítmények Közjóléti feltártság Közforgalom előtt megnyitott erdészeti magánutak Turistautak Tematikus nyomvonalak Kerékpáros nyomvonalak Lovas túra nyomvonalak Erdei közjóléti tevékenységhez kapcsolódó létesítmények erdőn kívül Egyéb lényeges turisztikai adottságok Erdészeti közjóléti fejlesztési program A turizmus fogalma, erdőt érintő formái A körzet erdészeti közjóléti fejlesztése Általános fejlesztési célok A körzetre vonatkozó általános közjóléti javaslatok Közjóléti létesítmények fejlesztési javaslatai Erdőn kívüli jóléti létesítmények fejlesztési javaslatai Közjóléti-feltáró hálózat fejlesztési javaslatai Turistautak Tematikus nyomvonalak Kerékpáros nyomvonalak Lovastúra nyomvonalak Az erdőgazdálkodás közjóléti szempontú változtatásainak javaslata...58 Térképmelléklet Alpokaljai Erdőtervezési Körzet közjóléti fejlesztési terve - Átnézeti térkép

4 1. Bevezető Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 37. (2) bekezdése szerint az erdők és az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületek közjóléti funkciójának fejlesztése és összehangolása érdekében erdőtervezési körzetenként közjóléti fejlesztési tervet kell készíteni. Az erdők közjóléti szerepe nem csupán az erdő látogatásához és a szabadidő eltöltéséhez szükséges feltételek megteremtését jelenti, amely a közjóléti tevékenység által válik valóra, hanem az erdei közjólét az erdő társadalmi (közösségi) jólétben betöltött szerepét is, amely az emberi léthez méltó feltételek fenntartásához járul hozzá egyre jelentősebb mértékben. Az erdő a legmagasabb szervezettségi szintű szárazföldi ökoszisztéma, amely az általánosan ismert szénmegkötő, oxigéntermelő tulajdonságai mellett a természet számtalan olyan elemének biztosítja az életfeltételeit, amelyek eltűnése nehezen megjósolható folyamatok kiindulása lehet. Emellett az erdő védi többek között a vízbázisokat, a településeket, utakat, csökkenti az eróziót és nem utolsó sorban nyersanyagot termel és munkahelyeket teremt, amelynek egyre nagyobb szerepe lesz a vidék lakosság-megtartó erejében. Ennek a társadalmi szerepvállalásnak csak egyik szegmensével, kiemelten az erdőben végzett közjóléti tevékenységgel foglalkozunk az Alpokaljai Erdőtervezési Körzet közjóléti fejlesztési tervében. A közjóléti fejlesztési terv tájékoztatást ad a körzet közjóléti állapotáról és az érintettekkel egyeztetett közjóléti fejlesztések erdészeti hatóság által javasolt irányairól. Közjóléti szempontból vizsgálja és értékeli a körzet erdőállományát, annak kezelését és a jelenlegi közjóléti tevékenységet. Meghatározza a közjóléti fejlesztési programot, javaslatot tesz a meglévő közjóléti létesítmények fejlesztésére vagy felszámolására, újak létesítésére. Az erdőterületek közjóléti funkciójának ellátása szempontjából szerepe van az erdőterületek közjóléti feltárásának is, ezért a terv foglalkozik az erdőtervezési körzet erdeit érintő turistaút hálózattal, a kerékpáros- és lovas túra nyomvonalakkal, azok fejlesztési lehetőségeivel. Hétforrás A Kőszegi-hegység egyik leglátogatottabb helyszíne 1

5 2. Az erdő igénybevételének, látogatásának általános szabályai Az alábbiakban az erdőben elhelyezett/tervezett közjóléti létesítményekkel és az erdő látogatásával kapcsolatos általános szabályozást foglaljuk össze az Evt. és annak végrehajtásáról kiadott 153/2009 (XI. 13.) FVM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) alapján. Az erdei közjóléti létesítmények erdei közjóléti berendezések elhelyezésével kialakított erdészeti létesítmények 1, melyek a látogatók rekreációját, szabadidejük eltöltését, ismereteik gyarapítását szolgálják. Közjóléti létesítmény létesítéséhez, bővítéséhez, felújításához stb. az erdészeti hatóság engedélye szükséges. Közjóléti létesítmény létesítése az erdő igénybevételének 2 minősül. Az Evt. szerint néhány kivételtől eltekintve kizárólag a közérdekkel összhangban, közcélok érdekében lehet erdőterületet igénybe venni. Az erdőben 3 és az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületeken 4 elhelyezett közjóléti létesítményekről az erdészeti hatóság nyilvántartást vezet. Az erdészeti hatóság közjóléti nyilvántartása egyben alapját képezi a közjóléti létesítmények támogatásának, ezért is fontos, hogy minden létesítmény bekerüljön a nyilvántartásba és a létesítmény állapotában bekövetkező változások (pl. területváltozás, berendezések darabszámának változása stb.) bejelentésre és átvezetésre kerüljenek. Aki az erdőben nem erdőgazdálkodással összefüggő tevékenység céljából tartózkodik, az Evt. megfogalmazása szerint az erdő látogatójának 5 minősül. Másként rendelkező jogszabály (pl. természetvédelmi, honvédelmi stb.), vagy időlegesen elrendelt korlátozás hiányában az erdőben üdülés, sportolás, kirándulás céljából gyalogosan bárki saját felelősségére ott tartózkodhat. Az erdő látogatója az erdőben és az erdészeti létesítményekben nem okozhat kárt és csak indokolt esetben zavarhatja mások pihenését vagy az erdőgazdálkodási tevékenységet. Az erdőgazdálkodó az erdő látogatójától díjat nem kérhet, azonban jogosult felmerült kárának megtérítésére. Az erdőgazdálkodó köteles az erdőgazdálkodási tevékenysége során megrongálódott közjóléti létesítményt rendeltetésszerű használatra alkalmassá tenni, eredeti állapotába visszaállítani. Az erdő látogatásakor az erdősítés területe (míg a faállomány átlagosan a két méteres magasságot el nem éri) és az erdőrezervátum magterülete csak a kijelölt úton és csak gyalogosan vehető igénybe. Erdőben csak az arra kijelölt úton szabad lovagolni, kerékpározni vagy gépjárművel közlekedni. Az erdőben 24 órát meghaladó tartózkodás, sátrazás illetve sportrendezvények szervezése, turistaút és ideiglenes elárusítóhely kialakítása csak az erdőgazdálkodó hozzájárulásával történhet. Az erdőgazdálkodó figyelmeztető táblák kihelyezésével, valamint a helyben szokásos módon korlátozhatja az erdő látogatását, amennyiben az a látogató testi épségét vagy az erdőgazdálkodási munkálatokat veszélyeztetné. A vadászat időtartamára az erdő látogatásának korlátozását a vadászatra jogosult kezdeményezheti az erdőgazdálkodónál. Az erdő látogatója csak a kialakított tűzrakóhelyen gyújthat tüzet a tűzvédelmi rendelkezések betartásával. Fokozott tűzveszély 6 időszakában a kialakított tűzrakóhelyen, valamint az erdőn 1 Evt Evt Evt Evt. 13. (1) alapján: tisztás, rakodó, vadföld, erdei tó, csemetekert, cserjés stb. 5 Az erdő látogatásának szabályairól az Evt ai rendelkeznek. 6 A fokozott tűzveszély időszakában elrendelt tűzgyújtási tilalmat és annak feloldását az erdészeti hatóság honlapján, két országos napilapban, a közszolgálati televízióban és rádióban közlik. 2

6 kívül, annak 200 méteres körzetében is tilos tüzet gyújtani. A tűzgyújtási tilalom idején az erdészeti hatóság korlátozhatja vagy megtilthatja az erdőben való tartózkodást is. Tilos az erdőben élő fáról, cserjéről lombot, gallyat levágni, mohát gyűjteni. Azonban állami területen ha más jogszabály nem korlátozza, tiltja (pl. védett faj) naponta, személyenként legfeljebb 2 kg gomba, vadgyümölcs, gyógynövény gyűjthető. A gyűjtött mennyiség az egyéni szükségletet nem haladhatja meg és nem hozható kereskedelmi forgalomba. Tilos az erdőben és a közforgalom elől elzárt erdei utakon az erdő látogatójának motorfűrészt, 0,5 kg-nál nagyobb fejtömegű fejszét, 30 cm-nél hosszabb vágólapú fűrészt magánál tartani. Amennyiben az erdő látogatója az erdőt veszélyeztető vagy károsító cselekményt követ el, az erdészeti szakszemélyzet jogosult az elkövető ellen eljárást kezdeményezni, járművét feltartóztatni, átkutatni. 3. A körzet erdőterületének állapota és kezelésének közjóléti vonatkozásai A fejezetben közjóléti szempontból vizsgáljuk a körzet erdőterületeinek állapotát és az erdőállományok kezelését. Az Alpokaljai Erdőtervezési Körzet (a továbbiakban: Alpokaljai ETK vagy ETK) Vas megye jól erdősült térsége, az Adattári 7 területből számított erdősültsége 37,6%, amely közel kétszerese az országos átlagnak (a megye erdősültsége 28,1%). A körzeten belüli legerdősültebb település Velem (72,4%) és Kőszeg (59,8%), míg területarányban legkisebb erdőterülettel rendelkező települései Gyöngyösfalu (9,8%), továbbá Lukácsháza (5,0%). A körzet erdeinek 65%-a állami tulajdonban van, ezek 95%-át a Szombathelyi Erdészeti Zrt. egy erdészeti egysége (Szombathelyi Erdészeti Igazgatóság, a továbbiakban: erdészet) kezeli. A magántulajdonú erdőknek (35%) mindössze 8%-át kezelik erdőbirtokosságok vagy egyéb társulások, itt az egyéni erdőgazdálkodók túlsúlya alakult ki. Az erdők 5%-a rendezetlen gazdálkodási viszonyú, ezeknek nincs jogosult erdőkezelője. Ezekben az erdőkben jogszerű erdőgazdálkodás nem folyhat, azonban kivételes esetekben (pl. az erdő veszélyeztetettsége esetén) a tulajdonos terhére az erdészeti hatóság elrendelheti ezen erdők kezelését. Az Evt. új fogalmat vezetett be az erdők természetességi állapotának 8 megállapításával. A természetességi állapot erdőrészletenként kerül meghatározásra aszerint, hogy a természetes folyamatok és az erdőgazdálkodás együttes hatására kialakult jelenlegi erdőállomány mennyire áll közel a termőhelynek megfelelő természetes erdőállományokhoz. Az ETK területén 24ha természetes erdő természetességi állapotú erdőt talált a jelenlegi erdőtervezés. A bolygatatlan erdőkhöz hasonló szerkezetű, természetes úton, de akár mesterségesen is létrehozott erdők, amelyben erdészeti tájidegen fajok kis mennyiségben és intenzíven terjedő fajok csak elvétve találhatók meg, a természetszerű erdők. A körzet erdeinek 39%-át természetszerű erdők alkotják, ez az arány az országos átlagnak pontosan másfélszerese. Ebbe a természetességi kategóriába tartozik a bükkösök háromnegyede, a kocsányos tölgyesek fele, a gyertyánoskocsánytalan tölgyesek, a kocsánytalan tölgyesek és az erdeifenyvesek kétötöde. A felsorolt faállománytípusok maradék része jellemzően a származék erdő természetességi kategóriába tartoznak, ennek aránya az ETK-n belül 41% (országos átlaga 27%). A származék erdők főként őshonos fajokból állnak, azonban a természetes erdőszerkezet bizonyos részei hiányoznak és jelentős az idegenhonos és az intenzíven terjedő fajok aránya. Az alacsonyabb természetességi kategóriájú erdők (átmeneti erdők, kultúrerdők, faültetvények) aránya mindössze 20 %, amely lényegesen kevesebb az országos átlagtól (47%) 9. 7 Országos Erdőállomány Adattár 8 Evt Az országos adatok az Országos Erdőállomány Adattár júniusi állapotát tükrözik 3

7 Amennyiben az erdőket alkotó fafajokat honosságuk szerint vizsgáljuk, úgy azt tapasztaljuk, hogy azok 80%-a tájhonos, 20%-a pedig idegenhonos (tájidegen). A körzet jellemző faállománytípusai területarányuk sorrendjében: erdeifenyvesek, kocsánytalan tölgyesek, bükkösök. A körzet legjellemzőbb, főfafajként és elegyként is előforduló erdőállományt alkotó fafajai területarányuk sorrendjében a kocsánytalan tölgy, az erdeifenyő, a bükk, az akác, a lucfenyő. A körzet erdeinek korosztálymegoszlása jellemzően egyenlő, ez egyrészt a hossztávú tartamos erdőgazdálkodást tükrözi, másrészt a változatos faállomány összetételre is utal. A 100 éven felüli erdők aránya 10%, ezek jellemzően a Kőszegi-hegységben találhatók. Az erdőgazdálkodás társadalmi megítélésének egyik legfőbb tényezője az erdők véghasználatának és felújításának módja. Ezek a fogalmak a vágásos és átalakító üzemmódhoz kapcsolódnak, amelyekben a fakitermelés mértéke és üteme látványos, a nem szakemberek részére riasztó lehet. Végrehajtásuk során ún. felújítási kötelezettség keletkezik, azaz a kivágott fák helyén új erdőt kell nevelni. A körzeten belül a szálaló vágások 13%-os aránya jelentősnek mondható. Ez egy olyan természetes erdőfelújítási mód, melynek időtartama év, eredménye egy vegyes korú és méretű, jellemzően változó fafajösszetételű erdő létrejötte. Ezt a véghasználati módot jellemzően az átalakító üzemmódban alkalmazzák, melynek célja a folyamatos erdőborítás kialakítása. A felújítóvágások részaránya 40%, ennek során az idős faállományt fokozatosan, időben elhúzva, több lépcsőben termelik ki (5-25 év), törekedve az erdő természetes felújulásának elősegítésére. Felújítóvágásokat főként a nagy hozamú, értékes lomberdőkben alkalmaznak, de van példa az őshonos lombos fajokkal alátelepült fenyvesek több lépcsős véghasználatára is. A véghasználatok közötti tarvágások részaránya 47%, ekkor a faállományt egyszerre termelik le és az erdőt mesterségesen újítják fel. A körzeten belül így kezelik az akácosokat, az elegyetlen lucfenyveseket, a tölgy elegyes erdeifenyvesek negyedét, az égereseket és az idegenhonos erdőállományokat. A 96/2011. (X. 17.) VM rendelet (a továbbiakban: erdőtervrendelet) alapján az Alpokaljai ETK-ben az elkövetkezendő 10 évben 1.400ha lehet a maximális véghasználati terület, ennek egésze tarvágással érinthető. Ezzel szemben a most elkészült körzetterv csupán 575ha-on ír elő tarvágást (ez a körzet valamennyi erdejének 6%-a), e mellett a felújítóvágások és szálalóvágások területe 643ha (tervezett véghasználati terület együttesen 1.218ha). Ez a változtatás környezetvédelmi és közjóléti szempontból egyaránt rendkívül kedvező. Közjóléti szempontból kedvező képet nyújt a körzet erdőterületeinek üzemmód 10 szerinti megoszlása is, amely meghatározza az alkalmazható erdőfelújítási eljárásokat és a fakitermelés módját. A folyamatos erdőborítást biztosító üzemmódok közül jelenleg 42ha-on szálaló, 41ha-on pedig faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódú erdő van ezek mindegyike állami tulajdonú. Többek között az erdők közjóléti funkciójának erősítése érdekében fogalmazta meg az Evt. azt az előírást, amely kötelezi az állami erdőgazdálkodókat a folyamatos erdőborítást biztosító átalakító, szálaló vagy faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódok alkalmazására. Az állami tulajdonú, védelmi vagy közjóléti rendeltetésű, természetes, természetszerű illetve származék erdőkben a jelenlegi körzeti erdőtervezést követően az erdőterületnek legalább egyötöd részén kell folyamatos erdőborítást biztosítani. Ezt az arányt a következő erdőtervezések során tovább kell növelni (egynegyed, majd egyharmad rész). Ennek megfelelően a körzet állami tulajdonú erdeiben a következő 10 évben 739ha-on kell folyamatos erdő- 10 Evt. 29. (1)-(2) 4

8 borítást biztosító üzemmódokat alkalmazni. Az új körzettervben ezzel szemben 1.223ha-on (33%) teljesül ez a feltétel, azaz már most elérik az állami erdőgazdálkodók a 30 évvel későbbre kitűzött célt. A folyamatos erdőborítást biztosító üzemmódok természetükből fakadóan jellemzően tömbösen lettek kialakítva az arra alkalmas erdőrészletek besorolásával. A tömbök kialakítása során a közjóléti szempontok is érvényre jutottak, a parkerdők esetében a lehetőségekhez igazítottan megjelennek a folyamatos erdőborítást biztosító üzemmódok. Meg kell említeni az erdők természetes felújításának, ill. a folyamatos erdőborításon alapuló erdőkezelési módok bevezetésének és a terület vadeltartó képességéhez viszonyított vadlétszám kapcsolatát. Az újulat életfeltételeinek megteremtése és megvédése érdekében a magas vadlétszámmal bíró térségekben a vadkárelhárító kerítések építése az állami erőgazdaságoknál az üzemszerű gyakorlat része, de a magánszektorban is egyre több gazdálkodó alkalmazza. Tervezési területünk állami erdeiben a vadkárra érzékeny, elsődlegesen lombos fafajokból álló erdőfelújítások (főként tölgyesek és magas kőrisesek) teljes egészében, már az első kivitel során vadkárelhárító kerítéssel védettek a vadásztársasági és az üzemi területeken egyaránt. A magántulajdonú erdőkben jellemzően az első kivitel évében nem történik meg a vadkárelhárító kerítés építése. A vadkárosításoknak kitett több éves állományok esetében a vadkár megtörténte után, illetve a kötelezettségek keletkezése során jelentkezett sikerességi hiány következtében kerül sor vadkárelhárító kerítés építésére. Az erdőgazdálkodók legtöbb esetben nem veszik fel a kapcsolatot az illetékes vadgazdálkodóval, illetve nem akarnak konfrontálódni a vadászatra jogosulttal, és az erdészeti hatóság felé sem jelentik be a vadkár tényét. Általában csak a bírság kiszabása után próbálnak védekezni a vad által okozott károk ellen. A vadállomány létszámának szabályozásával kapcsolatban az erdészeti hatóság rögzítette, hogy az Alpokaljai ETK területén a kérődző nagyvadállomány (mindenek előtt az őzpopuláció) létszámát olyan szintre kell apasztani, ami a kerítés nélküli erdőgazdálkodást lehetővé teszi! Az Alpokaljai ETK Kőszegi-hegység részében csekély mértékű a vadkár, ez ellen vadriasztó szer kenésével, illetve vadállomány szabályozással védekezik az erdészet. Véleményük szerint a kiterjedt területen bevezetendő folyamatos erdőborítást biztosító üzemmódok sikerességét a vadlétszám nem fogja befolyásolni, nincs erdőgazdálkodást akadályozó magas vadlétszám. A Kőszegi alsó erdő Csepregi erdőtömb (a továbbiakban: Alsó erdő) területén már más a helyzet, ott az erdőfelújítások védelmére jellemzően állandó jellegű vadkárelhárító kerítést (nem villanypásztoros) építenek az erdőgazdálkodók. Ezek sűrű előfordulása zavarja a természetes erdőképet, turisztikai értelemben kedvezőtlen, ezért (is) törekedni kell arra, hogy ezek az állandó jellegű kerítések csak a szükséges ideig (15-20 évig) maradjanak helyükön, lehetőség szerint minél előbb elbontandók. Az erdőgazdálkodás hosszú távú célját az elsődleges rendeltetés 11 adja meg, amelyet erdőrészletenként határoz meg az körzeti erdőterv. Az elsődleges rendeltetés mellett további rendeltetések is megadhatók, melyeket figyelembe kell venni az erdőgazdálkodás során. A körzet erdeinek elsődleges rendeltetése 45%-ban védelmi rendeltetés (ezen belül a Kőszegi Tájvédelmi Körzetnek köszönhetően meghatározó a természetvédelmi rendeltetés). A közjóléti rendeltetések főként további rendeltetésként jelennek meg. A közjóléti elsődleges rendeltetésű erdők összterülete 71ha (0,8%), további rendeltetésként 440 ha-on (4,9%) jelenik meg. Ezek a közjóléti rendeltetésű erdők koránt sem fedik le a valóban parkerdőként használt erdőterületeket. A közjóléti rendeltetésű erdők 87%-a parkerdő, 13%-a kísérleti erdő. A parkerdő rendeltetésű erdők a Kőszegi-hegység délkeleti oldalában, Kőszeg, Cák és Velem fölött találhatók, továb- 11 Evt

9 bá a csepregi Bene-hegytől nyugatra lévő közel 45ha-os erdőtömb tartozik ide. Ezeken túl a Rumi-házat (Csepreg), a Peruska-kápolnát (Horvátzsidány, Kiszsidány) és a Holdfényligetet (Gyöngyösfalu) övező erdőrészletek tartoznak ebbe a körbe. Az erdők közjóléti használhatóságát az erdőt ért károk akár hosszabb időre is erősen befolyásolhatják. A körzetben az elmúlt 10 évben jelentős mértékű volt a biotikus és abiotikus károsítás. A évi aszályos időszak elsősorban az elegyetlen, csökkent életképességű, túltartott lucfenyvesekben okozott jelentős károkat (aszálykár, szúkár), amely a Kőszegi-hegységben több száz hektár fenyves kivágását kényszerítette ki. Ezzel a hegység vonzó susogó fenyvesei nagy mértékben megcsappantak, továbbá az erdőlátogatót az ijesztő tarvágás képe fogadja (ez a kép az elvégzett erdőfelújításoknak köszönhetően hamar meg fog szűnni). A biotikus károsítások között meg kell említeni a szelídgesztenye fafaj esetében fellépő Cryphonectria parasitica (szelídgesztenye kéregrák) gomba károsítását, amely átterjedt az elegyben lévő kocsánytalan tölgy és kocsányos tölgy fafajokra is. A gomba a Kőszegihegységben a mbf tengerszint feletti magasságig előforduló gesztenyével elegyes tölgyesekben károsít. Az Alsó erdőben az erdőrészletekben elegyként előforduló gesztenyék is fertőzöttek. A károsítás következtében szükségessé váló fakitermelések felújítási kötelezettséget eddig még nem követeltek. Abiotikus károsítás Az Alpokaljára, illetve a nyugati határszélre jellemző gyakori, helyenként viharos szelek a hegységben jelentős károkat okoznak. A felújítás során megbontott állományokban, a völgyekben lecsapódó forgószelek hatására évente több száz köbméter faanyag dőlt le, és került kitermelésre. A gerinceken a letermelt szúkáros fenyőállományok következtében felgyorsult szelek az ellenkező oldalon lévő fiatal, középkorú lombos állományokban is jelentős kárt okoztak. A téli időszakban meg kell említeni a fákra lerakódott zúzmara által okozott károkat, mely a fiatalosokban koronatörést, idősebb állományokban jelentős mértékű dőléseket eredményezett. Az erdőterületeken található hulladék mennyiségét nagyon nehéz megbecsülni. Az Alpokaljai ETK erdei intenzíven látogatottak. A kirándulók részéről folyamatosan jelentkezik a szemetelés, e mellett tapasztalható a települések környezetében levő erdőben a hulladék kihordása is. Ezekben a káros tevékenységekben csak hosszú távon várhatunk komoly változásokat, bár tervezési területünkön azért valamelyest jelen van a nyugat nevelő hatása. A keletkező hulladék összegyűjtése jelentős munkát jelent az erdőgazdálkodóknak, az önkormányzatoknak. Összességében elmondható, hogy az Alpokaljai ETK erdőállományai közjóléti szempontból jó adottságokkal bírnak. A magas erdősültség, a változatos, döntő többségében az erdészeti tájban őshonos fajokból, a középkorú vagy idős erdőállományok megléte az erdővel szemben támasztott igen széleskörű közjóléti célú társadalmi elvárásoknak eleget tud tenni. 6

10 4. A körzet erdészeti közjóléti szempontú vizsgálata 4.1. A körzet erdőterületeinek látogatottsága, idegenforgalmi adatok A körzet erdeinek látogatottságára közvetlen adat nem áll rendelkezésünkre. Becslések szerint évente több százezer kiránduló keresi fel az erdőterületet, a látogatottság csúcsa a nyári hónapokban van. 15 évvel ezelőtt az ország első natúrparkjaként alakult meg az Írottkő Natúrpark, amely immáron 16 települést felölelően a jellegzetes természeti és kultúrtáj megőrzése mellett a természetközeli turizmus meghatározó szervezője és irányítója. Az Alpokaljai ETK a Sopron-Kőszegalja Kiemelt Üdülőkörzet része. A körzet erdei a helyben élőkön kívül a szombathelyiek ( lakosságszáma fő) legfontosabb rekreációs területe. Ezen túlmenően a rendszerváltás előtti elzárt területnek még mindig nagy az országos és nemzetközi idegenforgalmi vonzereje. Az erdők turisztikai terhelése a körzeten belül megosztott. A Kőszegi-hegységben sokszorosan több látogató jelenik meg, mint az Alsó erdőben. Ez a közvetlen határmentiségből, a hegyvidék vonzóbb mivoltából, a jobb turisztikai feltárásból, az erdőt határoló települések - Kőszeg, Cák, Velem - egyre növekvő idegenforgalmi szerepvállalásából adódik, illetve a hegyvidékre koncentrálódó turisztikai programoknak köszönhető. A kőszegi kistérségben a szállásférőhelyek száma becsült adatok szerint db, a vendégéjszakák száma fő/év. Ezen túlmenően számos hétvégi ház is létesült a közelmúltban, az itt pihenők száma nem jelenik meg az említett adatokban. A kistérségben megszállók átlagos tartózkodási ideje 3-4 nap. Az alpokaljai térségbe a csupán egy napra érkezők száma az előző adatokhoz képest lényegesen nagyobb, erre vonatkozóan közvetlen adat nem áll rendelkezésre. Az idegenforgalomban részt vevők döntő többsége rövidebb-hosszabb időt az erdőterületeken is eltölt A közjóléti tevékenység általános értékelése Az Alpokaljai ETK-n belül az erdőt érintő közjóléti tevékenység igen szerteágazó. Ez az egész évet felölelő turisztikai programok szervezésében és lebonyolításában, turisztikai központok kialakításában és fenntartásában, közjóléti létesítmények fenntartásában és bővítésében, az erdei iskolai oktatásokban, turistautak és tematikus nyomvonalak (tanösvény, vándorút, zarándokút, borút stb.) kijelölésében és fenntartásában nyilvánul meg. Az erdőgazdaság, az Írottkő Natúrparkért Egyesület, egyéb önkormányzati és civil szervezetek több évtizedes közjóléti munkájának eredményeként jelenleg az Alpokaljai ETK területén az erdészeti hatóság nyilvántartása szerint 39 db közjóléti létesítmény található (az ezek között található parkerdők, kiránduló erdők területén 24 db közjóléti helyszín van), ezeket részletesen a fejezetben mutatjuk be. Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság (a továbbiakban ÖNPI) az ETK erdeiben nem létesít, nem tart fenn közjóléti létesítményeket. Közjóléti tevékenysége a Bechtold István Természetvédelmi Látogatóközpont üzemeltetésén túlmenően tájékoztató anyagok megjelentetésében és terjesztésében, vezetéses túrák és előadások lebonyolításában nyilvánul meg. Az Írottkő Natúrparkért Egyesület Fogadj örökbe programot működtet. A programban részt vevők vállalják, hogy az adott helyszín tisztítását folyamatosan felügyelik, takarítását önállóan megszervezik és elvégzik. 7

11 A látogatottsághoz igazítottan a közjóléti létesítmény-ellátottság sem egyenletes. A Kőszegi-hegység keleti-délkeleti részében szinte egymást érik a közjóléti létesítmények, míg az Alsó erdőben szórt a megjelenésük és méretükben, tartalmukban is jelentősen lemaradnak az előzőktől. A különbség a minőségükben is megmutatkozik, ez különösen az alpannonia projekt keretében ben végrehajtott fejlesztések miatt szembetűnő. A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Programban az Európai Unió és a Magyar Köztársaság társfinanszírozásával, az alpannonia L00051 szám keretében valósult meg, kedvezményezettje Kőszeg város Önkormányzata. A turisztikai attrakciók fejlesztése elnevezésű program terv szerinti végrehajtásában az erdőgazdaság is részt vett (Hétforrás, Ciklámen-forrás, és Hörmann-forrás). A hegyvidék délkeleti oldalában, továbbá a csepregi Bene-hegy mellett jelentős kiterjedésű kiránduló erdők, parkerdők létesültek számos közjóléti berendezéssel, ám a parkerdőkön kívüli területen is szép számmal található pihenőhely. A hegyvidék turisztikai vonzerejéhez számos forrás is hozzájárul. A Kőszegi-hegység lakott területhez kapcsolódó részeit közforgalom előtt megnyitott erdészeti magánutak (aszfalt burkolat) tárják fel. A szabadon használható útszakaszok végpontjaiban parkolók vannak. A sűrű turistaút-hálózat (205km) mellett számos tanösvény (32km), különböző elnevezésű túraútvonalak is kialakításra kerültek és várják az Alpokaljára érkezőket. Ezek mellett Kőszeg és Bozsok között a Natúrpark Kerékpárút (17km) is rendelkezésre áll. Az Alsó erdőt illegálisan kijelölt lovastúra nyomvonal tárja fel, a nyomvonalnak erdészeti hatósági engedélye nincs, kijelöléséhez az erdészet nem járult hozzá. A közjóléti feltárást szolgáló nyomvonalak részletes bemutatása a 4.4. fejezetben található. Az Alpokaljai ETK erdőterületein folyó közjóléti tevékenység a széles körű összefogás szép példája. Az előzőekben említett részvevők színvonalas turisztikai szolgáltatást biztosítanak, még annak ellenére is, hogy a szoros napi kapcsolat, a részletekre kiterjedő kölcsönös tájékoztatás nem mindig konfliktusmentes Közjóléti létesítmények A fejezetben a nyomvonalas (erdei tanösvény, erdei tornapálya) közjóléti létesítményeket nem tárgyaljuk, azokat a 4.4 fejezet tartalmazza Meglévő közjóléti létesítmények A. Kiránduló erdők Kiránduló erdőnek nevezzük az elsősorban gyalogos turizmus által igénybevett, turistautakkal feltárt és erdei közjóléti berendezésekkel mérsékelten ellátott egybefüggő erdőterületet. Az Alpokaljai ETK területén az alábbi kiránduló erdő típusú közjóléti létesítmények találhatók: - Kőszegi Parkerdő - Cáki Kirándulóerdő - Velemi Kirándulóerdő A felsorolt kirándulóerdők nevezéktanában megőriztük a korábban kialakult elnevezéseket, ezért jelenik meg a nevükben a parkerdő kifejezés. 8

12 Kőszegi Parkerdő Elérési lehetőség: Elhelyezkedés: Terület: Kezelők: Befogadóképesség: Járművel közúton, közforgalom előtt megnyitott erdészeti magánúton; gyalogosan turistautakon, tematikus utakon Kőszeg, Kőszegdoroszló 510 ha Erdészet, magánszemélyek megbízási szerződés alapján több száz fő A Kőszegi Parkerdő Kőszeg belvárosához és zártkertjéhez közvetlenül csatlakozó erdőtervezett terület. Északi határát az Andalgó lábánál folyó Gyöngyös-patak, nyugati határát a Pintértető országhatár - Vöröskereszt, déli határát a település közigazgatási határa adja. Sűrű turistaút-hálózat, igen magas látogatottság jellemzi. Területén áthalad az Országos Kéktúra, a Vasfüggöny turistaút (zöld), továbbá számos nyomvonalon feltárja az alpannonia túraút gerinc- és mellékvonala. A kiránduló erdő területén egy erdei tornapálya és két erdei tanösvény (Csillaghúr, Andalgó) is található. A Szabó-hegy irányából a közforgalom előtt megnyitott erdészeti magánúton a Kincspihenőig (Okmányos parkoló) illetve a Velem irányába vezető Tervúton járművel is bejárható. Az utak mellett kis parkolók vannak kialakítva, innen gyalogosan lehet kisebb-nagyobb túrákat megtenni. Kirándulási szezonban a Kincs-pihenőnél akár 100 db gépkocsi is parkol, ezek nagyon gyakran akadályozzák az üzemi célú közlekedést. A probléma megoldására 2011-ben az erdészet új leállóhelyeket alakított ki. A Kőszegi Parkerdő fontosabb helyszínei: - Szabó-hegyi pihenő- a városhoz közeli hegycsúcs oldalában levő, már a 19. században is kedvelt kirándulóhely 2012-ben újult meg. Védőház, tűzrakóhelyek, padasztal garnitúrák, tájékoztató tábla várja az ide látogatókat. Szabó-hegyi pihenő - Kincs-pihenő (Okmányos parkoló) a szabad járműves közlekedés végpontja. Innen járművel továbbhaladni csak Behajtási engedély birtokában lehet, erre tájékoztató táblák is figyelmeztetnek. Sorompók akadályozzák meg a továbbhaladást. Büfé, védőház, számos asztal-pad garnitúra, erdei WC, tájékoztató és irányító táblák vannak itt. Közelében található a Szálasi bunker, részleges megnyitásával bemutatása tervezett. Komfortos gyalogos elérhetősége érdekében a parkoló és a bunker között erdei falépcső képzésére lesz szükség. 9

13 - Hétforrás- a Kőszegi-hegység legismertebb és legnagyobb foglalt forrása védőházzal, számos pad-asztal garnitúrával, tájékoztató és irányító táblákkal. Nagy forgalmú turistautak érik el. Közjóléti berendezései 2012-ben részben megújultak. Hétforrás - Óház- az egykori határőrizeti célú vár (13. század) helyén kőből és fából épített bástyaszerű kilátótorony. Iskolás csoportok kedvelt kirándulási és oktatási célpontja. Közjóléti berendezései 2012-ben megújultak, jelenleg asztal-pad garnitúrák, tűzrakóhely, védőház, tájékoztató táblák, erdei WC-k találhatók itt. A szemétszedés többé-kevésbé megoldott. - Vöröskereszt- a gyalogos búcsújárók egykori pihenőhelye, jelenleg forgalmas turistautak találkozópontja. A hatalmas tölgyek védelmében álló, vörös színűre festett fafeszületet övező korlát 2012-ben megújult, továbbá egy tájékoztató táblán olvasható a helyszín múltja. A közjóléti helyszín mellett az erdészet közbenső farakodót tart fenn, ehhez tartozik a szép kivitelű rönkház, a faanyagszállítás dokumentálási helye. Ebből eredően a faház nem közjóléti célokat szolgál, ezért találja az erre járó turista zárva. Vöröskereszt 10

14 A Kőszegi Parkerdő további helyszínei: - Trianoni-kereszt- a Kálvária-templom fölötti erdőben áll a trianoni békeszerződés mementójaként. 8m magas vasbeton kereszt hármas halomra illesztve, emléktáblával. - Sípálya, síház- jelenleg használaton kívüli létesítmények - Mohás-kút- a Jurisics Gimnázium fogadott forrása, 1963-ban épült a foglalás, mellette védőház, pad-asztal garnitúrák, hulladékgyűjtők vannak. Mohás-kúti pihenő A Kőszegi Parkerdő fejlesztési javaslatai: - Hétforrás - A használaton kívüli közjóléti berendezéseket fel kell számolni, ezek ittléte a évi felújítást követően különösen zavaró. A számos irányító- és tájékoztató tábla szintén zavaró. Ezek tartalmát egy-két táblán össze kellene foglalni s ezt követően a régiek eltávolítását javasoljuk. - Sípálya, síház A sípályát kitettsége, a csökkenő havas napok száma miatt nem használják. A felvonó aktualitását vesztette, látványa zavaró, elbontását javasoljuk. A sípálya két ágán kerékpáros ügyességi pálya, akadálypálya kiépítése a megfelelő engedélyek birtokában megvalósítható lenne főleg annak tükrében, hogy a síház a Kőszegi Kerékpáros Egyesület kezelésében áll. A jelenlegi funkció nélküli épületben az Egyesület a közeljövőben információs pontot kíván létrehozni. Erre a helyszín kiválóan alkalmas, hiszen a város felől járművel érkezők itt állhatnak meg először, az útelágazás miatt itt válik kérdésessé először a továbbhaladás iránya, innen lehet először rálátni Kőszeg belterületére. - Óház- Az építmény és közvetlen környezetének kezelését Kőszeg városa át kívánja venni, ennek előkészítése megkezdődött. A kilátón a balesetveszélyes lépcsőszakaszok megszüntetendők. Valamilyen megoldást kell arra találni, hogy a WC-k folyamatos tönkretétele megszűnjön ( más típus alkalmazása, állandó felügyelet a kirándulási szezonban, térfigyelő kamera alkalmazása stb.). Jelenleg csak jóhiszeműen bízni lehet abban, hogy az új közjóléti berendezések nem vállnak a rongálások áldozatául. - Vöröskereszt- A jelentős gyalogos turistaforgalomra való tekintettel legalább 1db kisméretű védőház létrehozását javasoljuk. olya módon, hogy az az üzemi forgalmat ne akadályozza. - Trianoni kereszt- A Kálvária sétaút és a Kálvária templom előtti tér rendbetétele megkívánja, hogy a kereszthez vezető gyalogösvény határozottabbá váljon (a behajló ágak rendszeres visszavágása, irányító táblák vagy fatörzsre festett jelek al- 11

15 kalmazása), a kereszt környezetébe 2-3 támlás ülőpad elhelyezése, a vésett fatábla felújítása szükséges. - Herman Ottó Emléktábla- a Tervút melletti kősziklába erősített emléktábla felirata festéssel felújítandó. Az úton járművel közlekedők figyelmét egy irányító tábla kihelyezésével célszerű felhívni rá. - Mohás-kút A forrásfoglalás felújítandó, a közvetlenül mellette kialakult vízmosás felszámolandó, a forrás felett olyan vízelterelési megoldást kell kialakítani, amely megakadályozza azt, hogy a völgyön alkalmanként megfutó víz a forrásfoglalásban kárt okozzon. A pad-asztal garnitúrák, a tűzrakóhely, a padok karbantartási munkája sürgősen elvégzendő a szükségessé váló felújításokkal együtt. A védőház felületkezelése, aljának zúzalékkal történő feltöltése, ennek elmosódás elleni védelme szintén elvégzendő. A használhatatlan, elkorhadt hulladékgyűjtők sürgősen eltávolítandók. Megfontolandó, hogy ide kell-e egyáltalán hulladékgyűjtőt kihelyezni. Cáki Kirándulóerdő Elérési lehetőség: Elhelyezkedés: Terület: Kezelők: Befogadóképesség: Járművel közúton, közforgalom előtt megnyitott erdészeti magánúton ( Tervút ), gyalogosan turistautakon, tematikus utakon Cák, Kőszegszerdahely 265 ha magánszemélyek tulajdonosi használatában vagy megbízási szerződéssel, erdészet kb. 100 fő A kirándulóerdő a Cák belterületéhez és híres, látogatott műemléki pincesorához, gesztenyéseihez közvetlenül csatlakozó erdőtervezett területet foglalja magába. Északi és déli határát a községhatárok, illetve a két szomszédos kirándulóerdő adja, nyugati határa a Kopasz-Kendig oldalában lévő turistaút (piros kereszt) közelében lévő erdőrészlet határokon van. Az állami és magántulajdonú erdők aránya közel 50-50%. A magántulajdonú erdők egy részének nincs bejegyzett erdőgazdálkodója. A lakott területek közelében álló erdőknek magasabb a látogatottsága, az erdő határának közelében, de nem erdőterületen pihenőhelyek, bemutatóhelyek, felhagyott kőbányák találhatók. Az ezeket felkeresők rövidebb-hosszabb sétát tesznek az erdőterületen. A kirándulóerdő lakott területektől távolabbi, magasabb részein az átmenő turistaforgalom jellemző mind járművel, mind gyalogosan. A Cáki Kirándulóerdő közjóléti helyszínei: - pihenőhely a Tervút mellett (Kőszegszerdahely 1I jelű erdőrészlet) védőházzal, pad-asztal garnitúrával, hulladékgyűjtővel - Enikő-forrás- a Tervút közelében, látogatott helyszín, rossz állapotú foglalás - Gerebincs-forrás (Elektromos-forrás) elhagyatott turistaúton, tanösvényen elérhető. A forrás mellett óriás szelídgesztenye elkorhadt törzse található. Mindkét forrás a Források útja tanösvény része. A Cáki Kirándulóerdő fejlesztési javaslatai: - Pihenőhely - 2-3db személygépkocsi leállóhelyének kialakítása mellett létére a Tervúton jelzőtáblával fel kellene hívni a figyelmet. A meglévő jó állapotú közjóléti berendezések mellé 1db tűzrakóhely kialakítását, a pihenőhely könnyebb 12

16 megközelíthetősége érdekében az erdészeti magánút bevágási rézsűjére 5fm doronglépcső létesítését javasoljuk. - Enikő-forrás Az igen érdekes, egyedi megjelenésű forrásfoglalás jelenleg nagyon elhagyatott állapotban van, pedig jó és könnyű megközelíthetőségének köszönhetően sokan felkeresik. Eredeti formájának megőrzése mellett a forrásfoglalás felújítandó vagy újjáépítendő, környezete rendezendő, a fakadó vizeket összegyűjtve el kell vezetni. A forrás mellett legalább 1-2db pad-asztal garnitúra és 1db tűzrakóhely létesítését javasoljuk. Enikő-forrás - Gerebincs-forrás A juharfa tövénél fakadó forrásfoglalás szerény felújítása 2009-ben megtörtént. Ennek ellenére a forrásvíz nem a kifolyócsövön jelenik meg. Mivel tanösvény vezet hozzá, a forrásfoglalás megbízható módon felújítandó, környezete rendezendő, s a múlthoz hasonlóan újra pihenőhely alakítandó ki mellette. A Cáki-patak völgyében kialakított kellemes pihenőparkban (erdőterületen kívül) 1db tájékoztató tábla kihelyezésével javasoljuk a Cáki Kirándulóerdő térképes és szöveges bemutatását. A pihenőhely a Natúrpark Kerékpárút mellett helyezkedik el, vonzó kialakítása számos kerékpárost késztet megállásra. Velemi Kirándulóerdő Elérési lehetőség: Elhelyezkedés: Terület: Kezelők: Befogadóképesség: Járművel közúton, közforgalom előtt megnyitott erdészeti magánúton, gyalogosan turistautakon és tematikus utakon Velem 198 ha Erdészet, a magántulajdonú erdők erdőgazdálkodási jogviszonya rendezetlen Több száz fő A Velemi Kirándulóerdő a Kőszegi-hegység délkeleti fogadókapuja, a hegy legfőbb megközelítési területe. Velem belterülete és a Hörmann-forrás között húzódik, északkeleti határa közvetlenül kapcsolódik a Cáki Kirándulóerdőhöz, s így a hegy délkeleti-keleti oldalán egészen az Andalgóig összefüggő kirándulóerdő-övezet várja az erdő iránt érdeklődőket. Ezt az összefüggő erdőterületet korábban Herman Ottó Parkerdőnek nevezték. A Velemi Kirándulóerdő északkeleti határát Velem közigazgatási határa, északi határát a Kendig oldalában levő erdészeti feltáróút, nyugati határát a Hörmann-forrás közvetlen környezete, déli határát a Hosszú-völgyi fokozottan védett terület, míg keleti határát Velem belterülete illetve a Cák felé húzódó zártkerti része adja. Elhelyezkedéséből adódóan igen sűrű turistaút-hálózat és nagyon magas látogatottság jellemzi. Az Írott-kő felkeresésére érkezők döntő többsége Velem irányából érkezik, járművel áthalad a kirándulóerdőt feltáró panorámaúton. A település belterületéről kivezető közút folytatásában lévő aszfaltos erdészeti magánút egészen a Hörmann-forrásig, valamint a Kőszeg felé 13

17 vezető ága ( Tervút ) a közforgalom előtt nyitott, járművel szabad használni. Az út Hörmannforrás előtti 670m-es szakaszán a megszélesített, zúzalékkal borított padkán merőleges felállással legalább 250db személygépkocsi egyidejű parkolási lehetősége biztosított. A Kirándulóerdő területén öt tanösvény található. A Velemi Kirándulóerdő fontosabb helyszínei: - Szent-Vid kápolna, pihenő, parkoló Az itt található létesítmények, ösvények közvetlenül a kirándulóerdő szélén, ám már fokozatosan védett területen vannak. A gazdag történeti és régészeti múlttal rendelkező hegyen áll az egykori várak romjain a jelen kor őreként a kedves kis fehér kápolna. Innen nyugati irányban található a Kéktúra emlékmű, között az Országos Kéktúra nyugati végpontja itt volt. Mellette helyezkedik el az erdészet által létesített és fenntartott pihenőhely védőházzal, pad-asztal garnitúrákkal, Kéktúra emlékmű - Hörmann-forrás és környéke, parkolója Járművel szabadon idáig lehet közlekedni. Látogatottsága hatalmas, a Írottkőre indulók itt parkolnak, a férőhely legalább 250db személy-gépkocsinak elegendő. Három tanösvény nyomvonala érinti. A parkoló melletti területek közjóléti berendezései: pad-asztal garnitúrák, hulladékgyűjtők, állapotuk vegyes. A forrásfoglalás felújítása, környezetének rendezése, a fakadó vizek összegyűjtése, a pihenő felújítása ben megtörtént. Itt a foglalás lefedésén túlmenően pad-asztal garnitúrák, tűzrakóhelyek, hulladékgyűjtők, tájékoztató táblák találhatók. A közjóléti berendezések állapota újszerű, jó. A forrás és védőtetője tűzrakóhelyekkel, hulladékgyűjtőkkel (az előlapon látható ez a pihenőhely). A pihenőhely melletti kis dombon stációsor végét jelképező hármas fakereszt található. Állapota rossz, a folyamatos taposásnak köszönhetően a kis domb és a rá felvezető ösvények erodálódnak. A parkoló az igényekhez viszonyítva kis méretű, ám helybeni növelésére a terepviszonyok, a fokozottan védett terület miatt nincs lehetőség. Három tanösvény is indul innen. 14

18 Gyertyán-kúti pihenő A panorámaút közelében levő helyszínt az út melletti kis parkolóból lehet gyalogosan elérni. Ezen túlmenően elérhető jelzett turistaúton (piros kör), amely egyben a Források Útja tanösvénynek is része itt. A forrásfoglaláson nem jelenik meg a név, kifolyócsöve műanyag. A forrás melletti pihenőben a következő közjóléti berendezések találhatók: védőház, pad-asztal garnitúra, ülőpad, hulladékgyűjtő, irányítótábla a parkolónál. A berendezések közepes vagy rossz állapotúak. - Borha-kúti pihenő A forrás jelzett turistautakon, továbbá a Források Útja tanösvényen érhető el. Itt 1977 és 1990 között az Országos Kéktúra igazoló pontja volt. A régi kivitelű forrásfoglalásból nem folyik a víz, míg a foglalás alatti területen számos vízfakadás van. A forrás melletti pihenőben a következő közjóléti berendezések vannak: védőház, tűzrakók, pad-asztal garnitúrák, hulladékgyűjtők. A közjóléti berendezések állapota jó-közepes októberében a Szent Vid Egyesület a berendezések festését, környezetrendezését végezte el. - Szépkilátó A panorámaút fölött a Velem 10F jelű erdőrészlet széléről, egy szikla pereméről korábban nagyszerű panoráma nyílt a Kőszegi-hegység délkeleti lábára, a Szombathelytől északra lévő medencére. Az panorámaútról leágazó piros háromszög jelzésen lehet megközelíteni, a kilátóhelyen mára már csak egy gyenge állapotú, 8fm hosszú fakorlát maradt, megközelítő ösvénye nehezen járható. A kilátást a kilátóhely alatt felnőtt erdő (Velem 8B) már jórészt kitakarja, ezért a kilátóhely további fenntartását nem javasoljuk, a hozzá vezető turistaút-jelzést meg kell szüntetni. Az egyeztetések során az erdészet arról adott tájékoztatást, hogy erre a helyre már 10 éve terveznek kilátó építést. Megítélésünk szerint ez a sziklatető szűkössége miatt nem alkalmas kilátó építésére, a panorámába felnőtt erdő miatt legalább 10m járószint magasságúnak kellene lennie. Ezen túlmenően a jelenlegi balesetveszélyes megközelítési lehetőségét szélesebb és hosszabb gyalogösvény képzéssel lehetne felszámolni, amely jelentősnek mondható tereprendezési munka elvégzését igényli. Mindezeket figyelembe véve fejlesztési terünk nem támogatja a Szépkilátón a kilátó építési elképzelést. A Velemi Kirándulóerdő további forrásai: - Jávor-kút foglalás nélküli forrás, erdei vad által kedvelt ivóhely. A Források Útja tanösvény része. - Cseke-forrás az óriási szelídgesztenye mellett levő foglalt forrás nem ad vizet, környezete elhagyatott. A Források Útja tanösvény tízedik állomása. - Szent-kút A forrásnál éves római vízvezetékre bukkantak, amely az ivóvizet Savariába, a mai Szombathelyre szállította. A későbbiekben a búcsújárók pihenőhelye volt, innen ered elnevezése is. Ma itt törpe-vízmű van, amely Velem vízellátását biztosítja. A forrás a Velemből Szent Vid-kápolnához vezető kék L jelzés mellett található 15

19 - Halastói-forrás az egykori tavat tápláló forrás mellett halad el a Ciklámen tanösvény A Velemi Kirándulóerdő fejlesztési javaslatai: - Szent Vid parkoló a szűkös parkoló széleire 2-3 db ülőpad és legalább 1db hulladékgyűjtő elhelyezését javasoljuk - Hörmann parkoló az elhasználódott pad-asztal garnitúrák, a hulladékgyűjtők felújítása vagy cseréje szükséges. a hatalmas kirándulóforgalommal érintett területen legalább a kirándulási szezonban üzemelő információs pont kialakítását, továbbá kulturált WC és mosdó létesítését javasoljuk. Illemhely hiányában a parkoló melletti területek nagy mértékben terheltek, a természeti környezethez, az emberhez méltatlan állapot alakult ki. - Gyertyán-kúti pihenő A forrásfoglalás felújítandó, a forrás neve megjelenítendő. Az elhasználódott közjóléti berendezések felújításán vagy cseréjén túlmenően 1 db tűzrakóhely és további 1 db pad-asztal garnitúra létesítését javasoljuk. Hulladékgyűjtő ne legyen a forrás menti pihenőhelyen, ám a panorámaút melletti kis parkolóban szükség van belőle egy darabra. A forrás környezetének rendezése szintén elvégzendő. - Borha-kúti pihenő A forrásfoglalás feltárását követően megvizsgálandó a vízhiány oka és a probléma lehetőség szerinti megszüntetésével újra biztosítani kell a vizet a forrásnál. A pihenőterületen lévő vízfakadások vizének összegyűjtésével és rendezett elvezetésével csökkenteni kell az elvizesedett területeket. - Cseke-forrás Feltárandó és lehetőség szerint megszüntetendő a forrás vízhiánya. Ezzel párhuzamosan a forrásfoglalás felújítandó, környezete rendezendő, továbbá kis pihenőhely kialakítását is javasoljuk. - Velemi Kirándulóerdő fogadókapuja A belterületi közút és az aszfaltos erdészeti magánút találkozási pontjánál ( a panorámaút első hajtűkanyarjában) tér le az aszfaltos útról a kék L jelzésű turistaút, a sárga jelzésű alpannonia túraút, a Régészeti és a Források Útja tanösvény. Ez a gyalogos nyomvonal elsősorban a Szent Vid megközelítését szolgálja, nagyon sok gyalogos kiránduló lép itt be az erdőbe, ezért ide egy kirándulóerdő-bejárat kialakítását javasoljuk. Célja annak tudatosítása, hogy a kiránduló itt a Velemi Kirándulóerdő területére érkezik. A közelmúltban felújított áteresz-együttes mellett induló erdészeti feltáróút elejére (ne közvetlenül az aszfaltút mellé!) egy bejáratot szimbolizáló faragott faoszlop-pár, 2-3 db padasztal garnitúra, 1 db nagyméretű tájékoztató tábla (rajta köszöntő és tájékoztató mondatok, fotók, a kirándulóerdő térképe a látnivalók, a nyomvonalak feltüntetésével), 1-2 db hulladékgyűjtő elhelyezését javasoljuk. Felújítását követően ebbe az együttesbe kellene behelyezni a Réti-patak másik oldalán lévő régi, vésett tájékoztató táblát is, amely az egykori Herman Ottó Parkerdőt mutatta be. A táblán jelenjen meg annak a készítési éve is! 16

20 B. Parkerdők Parkerdőnek nevezzük a nagy kirándulóforgalmú, jól megközelíthető, erdei közjóléti berendezésekkel, sétautakkal jól feltárt területet a hozzá tartozó tisztásokkal, utakkal, egyéb részletekkel. Egybefüggő területe általában az 50ha-t nem haladja meg. Az Alpokaljai ETK területén az alábbi parkerdő típusú közjóléti létesítmények találhatók: - Gyöngyösfalu-Holdfényliget - Csepregi Parkerdő Gyöngyösfalu-Holdfényliget Elérési lehetőség: járművel bel- és külterületi utakon, gyalogosan turistaúton (piros, sárga) és a Szent Márton úton Elhelyezkedés: Gyöngyösfalu Terület: 100ha Kezelő: Telekaland Kft. Befogadóképessége: több száz fő A magántulajdonú parkerdő tulajdonosa és kezelője az Alpokalja Kalandparkjaként hirdeti, népszerűsíti a kerítéssel lehatárolt létesítményt, amelyen belül erdőn kívüli területen fogadó és kezelő épületek, szálláshelyek, az Ilona Kápolna található. Éves látogatottsága kb fő. A parkerdőben színvonalas, egyedi szabadidős tevékenységi lehetőségek sokasága várja az érdeklődőket (kötélpálya, erdei kisvonat, quad és MTB pálya, mezítlábas élményösvény, mászófalak, kreatív játszótér, stb.). Ezen kívül számos táborozási és szálláslehetőséget kínál. Természetesen a parkerdő területén megtalálhatóak a megszokott közjóléti berendezések és a sétautak hálózata is. A kezelő igény esetén iskolás és egyéni csoportoknak környezetismereti oktatást tart. Kalandtúrákat és élményprogramokat szervez és vezet a parkerdőn belül és azon kívül, rendezvényeknek is biztosít helyszínt. Csepregi Parkerdő Elérési lehetőség: Elhelyezkedés: Terület: Kezelő: Befogadóképesség: járművel bel- és külterületi utakon, gyalogosan turistaúton (piros) Csepreg 46ha Erdészet 100 fő A Csepregi Parkerdő a város lakóinak kedvelt tartózkodási helye, számos szabadtéri rendezvényt szerveznek ide. A Parkerdő a Bene-hegyi zártkerthez csatlakozó erdőkaréjt foglalja magába, használati szempontból azzal alkot szerves egységet.. Területének elsődleges rendeltetése döntően parkerdő, üzemmódja pedig faanyagtermelést nem szolgáló erdő. A turistaúton kívül a Forrástól-forrásig sétaút is feltárja A Csepregi Parkerdő helyszínei: - Rothermann-kert A számos közjóléti berendezéssel (pad-asztal garnitúra, ülőpad, tájékoztató tábla, hulladékgyűjtő, játszóeszközök) ellátott helyszín a parkerdő legnépszerűbb helye, a szőlőhegyen tartott szabadtéri rendezvényeket itt szokták tartani. Berendezései jó állapotúak, felszíne cserjeirtással igény szerint növelhető. 17

21 Rothermann-kert - Parkerdő pihenő A Forrástól-forrásig sétaúttal is érintett, kedvelt pihenőt közel 40 évvel ezelőtt alakították ki. Közjóléti berendezései: védőház, pad-asztal garnitúra, tűzrakóhely, hulladékgyűjtő. A berendezések állapota közepes. Parkerdő pihenő - Rumi ház A jelenleg használaton kívüli, önkormányzati tulajdonú épület földrészlete ugyan nem erdőterület, ám teljesen körbeveszi az, így a Parkerdő részeként értelmezhető. A jelenlegi romos épület tervezett funkciója a Csepregi Borvidékhez kapcsolódóan egy színvonalas vendéglátóhely kialakítása, amely illeszthető a Csepregi Parkerdő kínálati körébe. Az új erdőtervi előírások is igazodnak ehhez a használati elképzeléshez, hiszen a Rumi házat körülvevő erdőrészlet elsődleges rendeltetése parkerdő, üzemmódja faanyagtermelést nem szolgáló erdő, továbbá tisztás és út kijelölésével biztosított tágas környezete és megközelítési lehetősége. - Sájbók-forrás Bár a foglalt forrás nincs közvetlenül a tárgyalt területen, a parkerdőhöz való közelsége miatt mégis a parkerdő részének tekinthető, szervesen kapcsolódik hozzá. Az állandó, ám csekély vízhozamú forrás a Forrástól-forrásig sétaút egyik végpontja, kedvelt pihenőhely, példamutatóan karbantartott. Közjóléti berendezései: pad-asztal garnitúra, tájékoztató tábla, hulladékgyűjtő, játszóeszköz. Állapotuk közepes. 18