Állattenyésztési melléklet
22 Állattenyésztés Fôszerepben az állattenyésztés Átfogó állattenyésztés-fejlesztési programot jelentett be az idei év elején a vidékfejlesztési miniszter. Fazekas Sándor úgy vélte: a szaktárca egyik legfontosabb feladata a mezôgazdaságon belüli termelési szerkezet korábban megbomlott egyensúlyának javítása. Jelenleg ugyanis a növénytermesztés és az állattenyésztés részaránya a mezôgazdaságon belül mintegy 2:1. A kívánatos arány a szakemberek szerint 50 50 százalék volna. Ezt szolgálja a Darányi-programhoz szervesen kötôdô Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia is. Növekvô támogatások A kormányzat minden lehetséges eszközzel növelni kívánja a termelésen belül az állattenyésztés súlyát. Ez az egyik fontos feltétele annak, hogy Magyarországról minél magasabb feldolgozottságú élelmiszereket vigyenek külföldre. Ezért döntött a kormány arról, hogy 10 milliárd forint többlettámogatást biztosít az állattartóknak. Így összesen mintegy 23 milliárd forint olyan állatjóléti támogatást lehetett kifizetni 2012-ben, amelyek az állattartók helyzetét javítják. A program idén legalább hasonló nagyságrendben folytatódik. A számok e szempontból is reményt keltôek. Az állatbetegségek megelôzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások a meghirdetett 6,5 milliárd forintról 8,1 milliárd forintra emelkedtek. A baromfitartók támogatása tavaly 4 milliárd forintot tett ki, az idén ez az összeg 4,8 milliárd forintra nôtt. Nôtt a sertéstartók állatjóléti támogatása is, a tervezett 6 milliárdról 7,2 milliárd forintra. (Ez 2013-ban az Agrárium információi szerint a betegségmegelôzésre fordított kerettel együtt meghaladhatja a 10 milliárdot is.) A kormány elfogadta a sertésstratégiát, amelynek finanszírozására további 2,6 milliárd forintot hagyott jóvá. Ezzel megkezdôdött annak a programnak a végrehajtása, amely a mostani, mintegy 2,9 millióról 6 7 millióra kívánja emelni a sertések számát Magyarországon 7 év alatt. A miniszter jelezte: a területalapú támogatás és a különleges tejtámogatás elôlegét már október közepén kifizették a termelôknek. Ez mintegy 157 milliárd forintot tett ki. Kulcselem a stratégiában A tavaly elfogadott Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia leszögezi: az emberiség létszáma dinamikusan nô, és növekvô az életszínvonal is. Egyre többen kívánnak állati fehérjét fogyasztani, s az életszínvonal növekedésével erre lehetôségük is van. Ez, amellett, hogy jósolhatóan hiányhoz vezet, többlettermelésre is sarkall. Magyarországon mind a gabona, mind a szálastakarmányok adottak a megfelelô takarmányellátáshoz. Hazánk még mindig erôs állattenyésztési ágazattal rendelkezô ország hírében áll, bár teljesítménye az 1990-es évek óta volumenében 42%-kal csökkent, és jelentôsen lecsökkent az állatállomány is. A beruházások nagyrészt a nem termelô beruházásokra terjedtek ki (trágyatárolás és -kezelés létesítményei). Az állattenyésztésben a természeti és emberi erôforrásainkban rejlô lehetôségeket csak korlátozottan használjuk ki. Ennek következtében is az import baromfihús a fogyasztás több mint 10 százalékát teszi ki, az import sertéshús aránya a belföldi felhasználásból meghaladja a 30 százalékot, csökkenést mutat a marhahústermelés, a hazai édesvízihal-termelés, az étkezési tyúktojás termelése, a hazai tejtermelés pedig gyakorlatilag stagnál. Magyarország lakossága alapvetôen három húsféleséget fogyaszt: sertés-, baromfi- és marhahúst. A húsfogyasztás tekintetében az EU középmezônyében foglalunk helyet. Húsfogyasztásunk összességében a korábbi, hosszú idôn át tartott 70 73 kg/fô/év átlaghoz képest 1990 óta lassan csökken, mára már nem éri el a 60 kg/fô/év mennyiséget, és a mérséklôdés várhatóan tovább folytatódik. Birka- és kecskehúst alig fogyasztunk, viszont az egyébként nagyon alacsony szintû halfogyasztásunk fokozatosan emelkedik. A hazai tej- és tejtermékek fogyasztása jóval elmarad az EU-s átlagtól és az egészségügyileg indokolt értéktôl, évente megközelítôleg 160 kg/fô/év tej-, tejterméket fogyasztunk. Gyors intézkedéseket kell hoznunk az állattenyésztés fejlesztésére; ezt indokolja az ország gazdasága, a munkahelyteremtés, s az emberek egészséges táplálékkal, állati eredetû fehérjével való ellátása, a környezeti egyensúly megteremtése. Helyre kell állítani a növénytermesztés, kertészet és állattenyésztés 50 50%-os egészséges arányát. Meg kell teremteni, illetve rekonstruálni kell az extenzív és intenzív állattartás technológiai feltételeit. El kell érni, hogy az állati termékek döntô többségben feldolgozva kerüljenek exportálásra. Meg kell teremteni a hagyományos háztáji állattartás lehetôségét is, és ezzel arányban a helyi értékesítési lehetôségeket.
Állattenyésztés 23 Állattenyésztés-fejlesztési program Az állatállomány erôteljesen lecsökkent, az ágazati egyensúly felborult, így kiemelt programként fogalmazódik meg az állattenyésztés fejlesztése. Ennek kedvez az a hazánkban is jellemzô, de világszerte tapasztalható tendencia, hogy az emberiség egyre több állati eredetû fehérjét fogyaszt. Magyarországon mind a gabona, mind a szálastakarmányok adottak az állatállomány megfelelô színvonalú takarmányellátásához. A gabonafélék termesztéséhez kötôdik a baromfi- és a sertéstenyésztés, a szálastakarmányokhoz a ló-, szarvasmarha-, juh és kecskeágazat. Stratégiai irányok és teendôk: 1. Az állattenyésztés fejlesztését eredményezô gyors intézkedések a munkahelyteremtés és az emberek egészséges táplálékkal, állati eredetû fehérjével való ellátása érdekében. 2. A növénytermesztés és állattenyésztés optimális arányának helyreállítása. 3. Ágazati alprogram összeállítása és megvalósítása a sertéstenyésztés fellendítésére, fejlesztésére (sertésstratégia). A kis- és nagyüzemi sertéstartás kiegyensúlyozásával a mai sertésállomány középtávon (hat-nyolc év alatt) történô megkétszerezése. 4. Ágazati alprogramok összeállítása és megvalósítása a többi állattenyésztési ágazatra és termékpályákra. 5. Az extenzív állattartás körülményeinek ökológiai szempontokra is figyelemmel lévô rekonstruálása, az intenzív tartásmód állatvédelmi elôírásokat érvényesítô technológiai feltételeinek megteremtése támogatások segítségével. 6. Az állati termékek döntô többségében feldolgozott formában történô exportálása, a piacra jutás segítése. 7. A hagyományos háztáji állattartás lehetôségének megteremtése, ezzel arányban a helyi értékesítési lehetôségek biztosítása. 8. A hazai biológiai alapokat fenntartó/termelô gazdálkodók számára támogatási lehetôségek biztosítása. 9. Az állattartás engedélyezése, az állattartást tiltó helyi önkormányzati rendeletek felülvizsgálatának kezdeményezése a vidéki településeken, falvakban. 10. A környezetkímélô tartástechnológiák ösztönzése, a hígtrágyás állattartó telepek környezetvédelmi rendszereinek kialakítása, a környezeti károk figyelembevétele. Sertéságazat-fejlesztési alprogram Az állattenyésztés-fejlesztési törekvések keretein belül kiemelt cél a sertéságazat fejlesztése. Az ágazat hazánkban mind az elôállítást, mind a fogyasztást illetôen nagy hagyományokkal rendelkezik. A sertéstartó kis- és közepes gazdaságok termelésbe vonása, a nagyüzemek technológiai szinten tartása révén az állomány viszonylag gyorsan növelhetô a belsô fogyasztási és exportcéljainknak megfelelô 6 7 milliós szintre. A sertéságazat fejlesztése hozzájárul a Nemzeti Vidékstratégia további fô céljaihoz, a munkahelyteremtéshez, a helyi ellátáshoz, a megtermelhetô gabonamennyiség hatékony felhasználásához. Törekedni kell a gabonaféléket helyettesíthetô élelmiszer-ipari melléktermékek felhasználására a sertéságazatban. A jelenlegi kukorica-, árpa-, szójaalapú sertéshízlalás veszteséges. Baromfiágazat fejlesztési alprogram A baromfiágazat biztosítja a világszerte leginkább fogyasztott és legolcsóbban elôállítható, ugyanakkor táplálkozásegészségügyi szempontból is elôtérbe helyezendô húsféleséget, valamint az ugyancsak értékes táplálékforrást jelentô tojást. Hazánk abraktermelô képessége lehetôséget biztosít az ország szükségletét meghaladó hús- és tojástermelésre. A részben félextenzív, extenzív körülmények között is tartható víziszárnyas állományunk ugyancsak növelhetô. Fontos cél az ágazatban az állatvédelmi elôírásokra hivatkozó alaptalan támadások kivédése, valamint az állatvédelmi és állat-egészségügyi szabályok racionalizálása uniós szinten is. Kérôdzô szerkezetátalakítási alprogram A szarvasmarha-, juh- és kecskeágazatok számára az adottságokhoz képest kihasználatlan lehetôség a gyepre alapozott, extenzív tartástechnológia. A Magyarország teljes területének mintegy 10%-át képezô, hozzávetô-legesen 1 millió hektárnyi gyepterület (rét, illetve legelô) jelentôs része jelenleg alulhasznosított, illetve nem is hasznosított. Ennek következményeként a gazdaságos hozamú gazdálkodásra gyepterületeink jelentôs része alkalmatlanná vált. Az újrahasznosításhoz elengedhetetlen a megfelelô létszámú állatállománnyal történô legeltetés, illetve a terület kaszálása, melynek hiányában e területek végképp elértéktelenednek. E tartásmódban ismét szerepet kaphatnak az ôshonos fajtáink, mind tisztavérû, mind haszonállat-elôállító keresztezésben. Az extenzív állattartási körülmények mellett nem mondhatunk le az ágazatban az intenzív tartásmódról sem, mellyel a jó minôségû tej és hús tömegterméket lehet elôállítani. Ezt megalapozza az ország gabona- és szálastakarmány-termôképessége, valamint az intenzív tartásmódra kitenyésztett állatfajták. Kisállat és méhészeti alprogram Elsôsorban a kis- és közepes gazdaságok számára jelenthet alternatívát a húsnyúl és húsgalamb tartása. Az ágazat fejlesztése nemcsak önellátási célból indokolt, hanem választékbôvítésként, prémium termékként biztosíthat bár szûkebb körben értékesítési lehetôséget. Adottságaink révén az EU-tagállamok közül Magyarországon a legnagyobb a méhsûrûség. A mézexport az agrárkülkereskedelem lényeges szegmense, a megtermelt méz 80%-a exportra kerül. Ugyanakkor a méhészet a növénytermesztésben és a kertészetben is nélkülözhetetlen szerepet játszik. Mindezek indokolják, hogy folytatódjon a Magyar Méhészeti Nemzeti Program, a még kihasználatlan adottságaink mértékéig továbbfejlesszük a méhállományt, továbbá megtartsuk jó méhegészségügyi státuszunkat, mely elengedhetetlen feltétele a nemzetközi piacon való megjelenésnek. K. T.
Állattenyésztés 25 Mindenki növekedést remél Az összes húságazatban visszafogott optimizmussal várják a közeljövôt a nagy exportôrök. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet, az Eustat és a Vidékfejlesztési Minisztérium adatai szerint a világ meghatározó szállítói a válság elmúltával piaci konjunktúrában bizakodnak. Sertés Az Amerikai Egyesült Államok Agrárminisztériumának (USDA) adatai szerint az USA sertéshústermelése 2,2 százalékkal 10,56 millió tonnára emelkedett 2012-ben. Az USDA 2022-ig szóló, hosszú távú elôrejelzése szerint az idei esztendôben 1,4 százalékkal visszaeshet a sertéshús-kibocsátás az elôzô évihez képest. A termelés ezt követôen folyamatosan növekszik, és 2022-re elérheti a 11,96 millió tonnát. Az amerikai szakértôk a takarmányköltségek csökkenését feltételezik a következô dekádban, és ennek alapján a fialások számának emelkedését, a tenyészállomány bôvülését és a vágási súlyok növekedését valószínûsítik. Az USA sertéshúsexportja várhatóan 5 százalékkal nô 2013-ban az egy évvel korábbihoz képest. Az export a termelés bôvülése miatt elôreláthatóan folyamatosan emelkedik 2022-ig. Az idôszak végére több mint 20 százalékkal több sertéshúst értékesíthetnek a nemzetközi piacon a 2011. évi mennyiséghez képest. Az USA sertéshúsimportjának menynyisége nem változik jelentôsen 2013-ban az elôzô két évihez viszonyítva, azonban 2014-tôl 17 százalékos növekedés várható 2022-ig. Az USA-ban a sertés ára 1,82 dollár/kg hasított súly volt 2013. januárban, ami csaknem 3,5 százalékos emelkedést jelent a 2012. decemberihez képest, míg az egy évvel korábbinál 1,6 százalékkal volt magasabb. Brazíliában a sertés ára 2,6 százalékkal (5,27 brazil reál/kg hasított súly) csökkent 2013 januárjában a decemberihez képest, ugyanakkor 28 százalékkal volt magasabb, mint az elôzô esztendô azonos hónapjában. A Brazil Sertéshús Termelôk és Exportôrök Szövetségének (Abipecs) adatai szerint Brazília sertéshúskivitele 5 százalékkal növekedett 2013 januárjában az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Hízómarha Az Amerikai Egyesült Államok Agrárminisztériumának elôrejelzése szerint az USA-ban a bika ára 1 4 százalékkal emelkedik 2013 elsô negyedévében az elôzô év hasonló idôszakához képest. Az USA marhahústermelése várhatóan 1,8 százalékkal csökken, a marhahús exportjában 6,6 százalékos, az importban 7,4 százalékos bôvülésre számítanak a vizsgált idôszakban. A Brazil Marhahús Exportôrök Szövetségének adatai szerint Brazília marhahúsexportjának mennyisége 43 százalékkal nôtt 2013 januárjában az egy évvel korábbihoz képest. A három legnagyobb importôr Oroszország, Hongkong és Venezuela voltak. Argentína Mezôgazdasági és Halászati Minisztériumának (Minagri) adatai alapján Argentína marhahústermelése 2012-ben 4 százalékkal nôtt az elôzô évihez képest. Az Európai Bizottság közlése szerint az Unió 19 százalékkal kevesebb élô szarvasmarhát és marhahúst értékesített a nemzetközi piacon 2012. január novemberben, mint egy évvel korábban. A legnagyobb piacok továbbra is Törökország (20 százalék) és Oroszország (19 százalék) voltak. Törökország csaknem 39 százalékkal, míg Oroszország 30 százalékkal vásárolt kevesebb marhahúst. Az EU élômarha- és marhahúsimportja 4 százalékkal esett vissza 2012 elsô tizenegy hónapjában 2011 azonos idôszakához képest. A behozatal háromnegyede Brazíliából, Uruguayból és Argentínából származott. Az Unió nettó exportôr volt élô szarvasmarhából és marhahúsból a vizsgált idôszakban. Vágóbaromfi Az Európai Bizottság rövid távú elôrejelzése szerint a stagnáló gazdasági növekedés és a magas munkanélküliség miatt csökkent a rendelkezésre álló jövedelem, ami a magas takarmány- és húsárakkal együtt befolyásolja az EU baromfihús-piacát 2013-ban. A jelentés szerint a Közösség baromfihús-termelése 1,5 százalékkal nôtt 2012-ben az elôzô évihez képest. Az EU-15 tagországai továbbra is meghatározóak a baromfihús-termelésben, azonban a kibocsátás növekedési üteme csökkent. Az EU-12 országainak baromfihústermelése csupán 22 százaléka a Közösség teljes kibocsátásának, de az elôrejelzés növekvô tendenciát mutat. Horvátország csatlakozása után, 2014-ben várhatóan 65 ezer tonnával emelkedik a közösség baromfihús-termelése. Az Európai Unió baromfihús-kibocsátása 2010-ben 4,5 százalékkal, majd 2013-ig évente 2 százalékkal nôtt. Ez a tendencia valószínûleg változni fog, mivel a baromfihús-termelés elôreláthatóan 0,7 százalékkal mérséklôdik 2014-ben. Ez a folyamat ismét jól bizonyítja, hogy a baromfiágazat gyorsan reagál a kereslet és kínálat változásaira. A baromfihús összes húsfogyasztáson belüli részaránya 29,6 százalékra emelkedik 2013-ban. A baromfihús egy fôre jutó fogyasztása folyamatosan bôvült az elmúlt években, és 2013-ban 24,3 kg-ot érhet el, ami rekordszintnek tekinthetô. A prognózis szerint az EU baromfihús-exportja 1,2 százalékkal növekszik 2013-ban és 0,6 százalékkal csökken 2014- ben, míg az import 2,4 százalékkal csökken 2013-ban és 0,4 százalékkal gyarapszik 2014-ben. A magas takarmányárak miatt az egész csirke uniós átlagára januárban öt éve nem látott magasságba emelkedett (196 euro/100 kg). K. T.
26 Állattenyésztés Galldorf Takarmánygyártó és Kereskedelmi Zrt. az alábbi tevékenységeit és szolgáltatásait ajánlja leendô Partnerei figyelmébe A Galldorf Takarmánygyártó és Kereskedelmi Zrt. tevékenységének rövid bemutatása a megalakulástól napjainkig A Galldorf Zrt. jogelôdje, a Galldorf Kft. 1997-ben alakult 3 millió Ft törzstôkével. A megalakulást követô években cégünk fô tevékenysége a broilercsirke-nevelés és a fôleg saját célra történô keveréktakarmány-gyártás volt. Az 1998 2003-as években a Galldorf Kft. intenzív technológiai fejlesztésbe kezdett. Több ütemben 188 millió Ft-ra emeltük a cég törzstôkéjét, támogatásból, hitelbôl és saját erôbôl 8000 m 2 alapterületû, 13 korszerû baromfiistállóból álló baromfitelepet és egy 10 tonna/óra kapacitású keverôüzemet létesítettünk. A keverôüzemünkben a keveréktakarmány mellett több gyártósoron premix, zsírpor és full-fat szója elôállítása folyik jelenleg is. A Galldorf Kft. 2006. év végén a csirkenevelést végleg befejezte, a meglevô erôforrásainkat az ömlesztett takarmányok, full-fat szója és a különbözô takarmány kiegészítôk gyártására és forgalmazására fordítottuk. Cégünk fontosnak tartja a dolgozói továbbképzését, a balesetmentes üzemelést és a különbözô minôségbiztosítási rendszerek bevezetését. 2009-ben a már korábban bevezetett HACCP és ISO 9001:2000 tanúsítás mellé megszereztük az ISO 22000:2005 tanúsítást is, amely élelmiszer-ipari szintre emeli a takarmánygyártás során az élelmiszer-biztonság és a minôségirányítás követelményeit. A minôségbiztosítás további erôsítése érdekében 2012-ben cégünk megszerezte a GMP + B3 minôsítést is, amely a jó gyártási és kereskedelmi gyakorlat bevezetését és folyamatos ellenôrzését hivatott bizonyítani. E rendszer erôsítése és a fullfat szója gyártási folyamatának kiegészítése érdekében üzembe helyeztünk egy saját GMO-labort, amely különbözô gyorstesztek használatával hivatott elkülöníteni a bejövô alapanyagok és a kimenô késztermékek közül a GMO-t tartalmazó tételeket. A GMO-ellenôrzés mellett a megvásárolt rendszer alkalmas különbözô toxinok mennyiségének (Aflatoxin, DON toxin, Zearalenon stb.) gyors és pontos megállapítására. A 2012-es gazdasági évben az árbevételünk meghaladta a 16 milliárd Ft-ot, a Galldorf Kft. legyártott és értékesített cca. 90 000 tonna ömlesztett és zsákos takarmányt, full-fat szóját, premixet és zsírport. Cégünk kereskedelmi részlege a fentiek mellett közel 100 000 tonna gabonát, olajos magot, fehérjehordozót és egyéb takarmányozási alapanyagot értékesített belföldre és exportra. 2013. január 1-jétôl cégünk átalakult Galldorf Takarmánygyártó és Kereskedelmi Zártkörûen Mûködô Részvénytársasággá. A Galldorf Zrt. vezetôinek szakképzettsége (a felsôvezetôk felsôfokú, egyetemi végzettséggel, 2 fô esetében kiegészítô diplomával és szakmérnöki oklevéllel, valamint igazságügyi szakértôi végzettséggel rendelkeznek) lelkesedése, hozzáállása és a termelésben, kereskedelemben megszerzett tapasztalata a biztosíték arra, hogy a cég fejlôdése az elkövetkezô években is dinamikus és töretlen legyen. Takarmánygyártás és -forgalmazás Magyarország egyik legmodernebb, az SGS Hungária Kft. által évente auditált, tanúsított HACCP, ISO 22000:2005 és GMP + B3 minôségbiztosítási rendszerben mûködô takarmány-, premix- és full-fat szója üzeme, felkészült szakemberek irányítása mellett saját gyártású termékeivel áll Megrendelôi rendelkezésére. A takarmányforgalmazáshoz kapcsolódó szolgáltatásaink Receptúrakészítés, technológiai, fertôtlenítési, állategészségügyi tanácsadás; mintavételek, laborvizsgálatok, ezen belül toxinvizsgálatok elvégzése, elvégeztetése; minôségbiztosítási rendszerek kiépítésében történô közremûködés, tanácsadás.
Állattenyésztés 27 Gabonafélék és különbözô takarmányalapanyagok nagykereskedelme Különbözô gabonaféleségek, olajos magvak, fehérjehordozók, malomipari, söripari, szeszipari melléktermékek, takarmány szójaolaj, napraforgóolaj stb. forgalmazásával segítjük Partnereinket. Takarmánykiegészítôk nagykereskedelme Különbözô, a takarmánygyártás során felhasználásra kerülô alapanyagokat forgalmazzuk Partnereink felé. Pl. MCP, aminosavak, savanyítóanyagok, enzimek, vitaminok, só, szódabikarbóna stb. Sörárpa- és szójababvetômag forgalmazás, integráció Royalpro: Éréscsoport: középérésû (140 nap) (betakarítás szeptember közepén) Magassága: magas Elágazás: elágazásra hajlamos Növekedési típusa: korlátlan, indeterminált Levél: közepesen nagy, alakja csúcsos tojás Virágzás: korai Virágszíne: lila Hüvely: világos Mag: nagy (TKW 250), alakja lapított gömb Köldöke: sárga Fehérjetartalom: ~40% Olaj: 17 19% Ajánlott tôszám: 450 500 ezer/ha Ajánlott sortávolság: 45 50 (52) cm, de vethetô sûrûsorosan is. Vetésmélység: 3 5 cm, talaj vetôágy állapotához igazodva. Vetésidô: április 15. május 5. (talaj: 12 14 C) Ha a szója hosszú ideig fekszik a talajban betegségek, kár- és kórokozók támadhatják meg, és a korai vetés nem befolyásolja az érés idôpontját. Növényvédelem: két kritikus szakasz figyelembevételével 1. a szója lassú kezdeti fejlôdése miatt (6 8 hét) nem rendelkezik gyomelnyomó képességgel. 2. érés idôszaka a lombhullás kezdetétôl növényállomány fellazul, herbicidhatás csökken. Szárítása: ha szükséges 14% nedvesség felett történhet hideg v. meleg levegôvel, de kíméletes legyen. Fajtatulajdonos: Nemzedék Bt. / Northland Organic Europa Kft. Forgalmazó: Galldorf Kft. / Northland Organic Europa Kft. A Galldorf Zrt. söripari partnerei biztonságos ellátása érdekében a piacon elterjedt és a termelôk által megkedvelt ôszi és tavaszi vetésû sörárpafajtákat forgalmazza, különös tekintettel a tavaszi Bojos és az Ebson fajtákra. Szójababtermelés területén együttmûködô partnerünk fajtáit kínáljuk Partnereink részére, melyek között korai és középérésû fajták (Royalpro, Hipro) egyaránt megtalálhatóak, melyekre magas beltartalmi paramétereik (nyers fehérje, nyers olaj) miatt szívesen kötünk felvásárlási szerzôdést már a vetés pillanatában. Popovics Tamás, igazgató Kérjük, keressen bennünket az alábbi elérhetôségeinken: Postacím: 2376 Hernád, Köztársaság út 92. Iroda: 2376 Hernád, Köztársaság út 92. Telefon: 29/374-250 Telefax: 29/374-639 E-mail: info@galldorf.hu Web: www.galldorf.hu HiPro 15: Éréscsoport: középérésû (130 145 nap) Magassága: magas Elágazás: elágazásra hajlamos Növekedési típusa: korlátlan, indeterminált Levél: közepesen nagy, alakja csúcsos tojás Virágzás: korai Virágszíne: lila Hüvely: világos Mag: nagy (TKW 200 250 g), alakja lapított gömb Köldöke: nem antociános Fehérjetartalom: > 40% Olaj: 16 17,6% Ajánlott tôszám: 450 550 ezer/ha Ajánlott sortávolság: 45 50 (52) cm, de vethetô sûrûsorosan (24 cm) is. Vetésmélység: 3 5 cm, talaj vetôágy állapotához igazodva. Vetésidô: április 15. május 5. (talaj: 12 14 C) Növényvédelem: két kritikus szakasz figyelembevételével történjen. 1. a szója lassú kezdeti fejlôdése miatt (6 8 hét) nem rendelkezik gyomelnyomó képességgel. 2. érés idôszaka a lombhullás kezdetétôl növényállomány fellazul, herbicidhatás csökken. Szárítása: ha szükséges 14% nedvesség felett történhet hideg v. meleg levegôvel, de kíméletes legyen. Fajtatulajdonos: Nemzedék Bt. / Northland Organic Europa Kft. Forgalmazó: Galldorf Zrt. / Northland Organic Europa Kft.
28 Állattenyésztés Alternatív fehérjeforrások A gazdasági állatok takarmányozásában napjainkban a világ számos országában keresik azokat a lehetôségeket, amelyek segítségével az eddig alkalmazott alapanyagok köre bôvíthetô, ezen belül különösen az egyre költségesebb fehérjeforrások, így például a halliszt vagy a szójadara mennyisége csökkenthetô. Figyelembe kell venni azt is, hogy az állati eredetû melléktermékek felhasználása egyes tejipari melléktermékek és vérkészítmények kivételével az Európai Parlament döntése értelmében továbbra sem engedélyezett a gazdasági állatok takarmányozásában. A fent említett tilalmak miatt nagyon szûk lehetôségek állnak rendelkezésre nagy fehérjetartalmú takarmányalapanyagok bevezetésére. Ezek közül napjainkban a leginkább elterjedt az egyes ipari melléktermékek ilyen célra történô alkalmazása. Az ipari tevékenységek közül a keményítô- és a bioetanol-gyártás egyre növekvô volumene szolgáltat olyan mennyiségû mellékterméket, amelyek a szójadara valós alternatívái lehetnek. A DDGS felhasználási köre A bioetanol-gyártás során a legnagyobb mennyiségben (300 kg/tonna feldolgozott kukorica) keletkezô melléktermék a DDGS (hivatalos magyar elnevezéssel: szeszipari száraz gabonamag az oldható anyagokkal), amely takarmányozási célra széles körben javasolt, nagy fehérjetartalmú. A DDGS-t napjainkban már sikerrel alkalmazzák hízóbikák, lovak, sertések, sôt baromfi takarmányozásában is. A DDGS átlagos szójadara-kiváltási egyenértéke 0,40 0,45, amely az 1 hektár termô-területrôl nyerhetô fehérjehozamot tekintve, kukorica alapanyaggal számolva 0,80 t/ha. A bioetanol-gyártás során jelenleg alkalmazott új technológiák a gyártás során képzôdô melléktermékek, így a DDGS táplálóanyag-tartalmát, valamint annak emészthetôségét is kedvezô mértékben és irányban befolyásolták. Ennek révén annak egyre nagyobb mennyisége használható fel a gazdasági állatok takarmányozásában, ezzel jelentôs mennyiségû kukorica és szójadara kiváltását téve lehetôvé. A DDGS táplálóanyag-tartalma (1. táblázat) függ a fermentációhoz felhasznált gabonától és a feldolgozási technológiától is. A hazánkban leginkább alkalmazott kukorica alapú bioetanol-gyártás során a keményítôt elôbb fruktózzá alakítják, majd a cukrot etanollá fermentálják. A DDGS emiatt keményítôt csak nyomokban tartalmaz, energiatartalmát viszont annak olajtartalma jelentôs mértékben befolyásolja. Energiatartalmának emészthetôsége emiatt kedvezô, sertésnél például 72,9%. Nyersfehérje-tartalma ugyanakkor jelentôsen nô a fermentáció során, amelynek biológiai értéke azonban sertés és baromfi esetében csak közepes, mivel az esszenciális aminosavak közül lizinben és triptofánban szegény. A kukoricaolaj zsírsav-összetétele kedvezô, mivel jelentôs mennyiségben (kb. 50%) tartalmaz az esszenciális zsírsavak közé tartozó linolsavat. Nyersrost tartalma közepes, ezen belül viszont sav-detergens rost (ADF) tartalma magas (12 14%), ami gazdasági állataink közül csak hízóbikák takarmányozása során nem kedvezô. A nyersrosttartalom emellett baromfifajok esetében is korlátozhatja a maximálisan bekeverhetô mennyiséget, amely azonban enzimkiegészítéssel (xilanáz + glükanáz) befolyásolható. A hízósertések vagy kocák viszont már fejlett vastagbél flórával rendelkeznek, így képesek hatékonyan fermentálni a rostalkotó anyagokat, emiatt a DDGS rosttartalma sertésnél nem okoz gondot. A gyártási mûveletek során azonban a DDGS-ben esetenként jelentôs mennyiségû kéntartalom (0,5 1,2%) halmozódhat fel, amely hízóbikák és lovak esetében tekinthetô aggályosnak, emiatt a DDGS kéntartalmát feltétlenül szükséges tekintetbe venni ezen állatfajok esetében a bekeverhetô mennyiség meghatározása során. 1. táblázat. A különbözô eredetû DDGS táplálóanyagtartalma Táplálóanyag % Szárazanyag 87 93 Nyersfehérje 23 29 Nyerszsír 3 12 Lizin 0,59 0,89 Nyersrost 2,8 4,2 ME (sertés) MJ/kg 16,58 ME (baromfi) MJ/kg 11,72 NEg (hízóbika) MJ/kg 7,19 A DDGS veszélyei A DDGS alkalmazásának elônyei mellett lehetséges hátrányaival és veszélyeivel is számolni kell. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a termék táplálóanyag-tartalma az egyes üzemek között, sôt még azonos üzembôl származó egyes gyártási tételek között is eltérô lehet az alapanyagtól és a fermentációs folyamattól függôen, amelyet a receptúra készítés során szükséges figyelembe venni. Emellett a bioeta-
Állattenyésztés 29 2. táblázat. A DDGS javasolt bekeverési aránya a sertések teljes értékû keveréktakarmányába Korcsoport Bekeverési arány (%) minimum maximum Malacok (> 7 kg) 10 15 Növendék/hízó 10 20 Vemhes koca 20 30 Szoptató koca 10 20 Kanok 20 30 3. táblázat. Szójadara DDGS-sel történô kiváltásának hatása a hizlalási teljesítményre Szójadara DDGS növendék hízó növendék hízó Nyersfehérje növendék hízó Szójadara 15% 11% Szójadara/DDGS 8% 5% nol-gyártás céljára termesztett kukorica alapanyag sem minden esetben felel meg a takarmányozási célra felhasználható kukoricával szemben támasztott követelményeknek. Így például egyes DDGS tételek mikotoxintartalma meghaladja az EU-rendeletben (aflatoxin B1), valamint ajánlásban (DON, fumonizin, zearalenon) meghatározott maximális értéket, így annak folyamatos ellenôrzése szükséges. A bioetanol-gyártás során a fermentáció hatékonyságának növelése érdekében számos esetben olyan antibakteriális szereket is felhasználnak az élesztôgombák mûködését gátló baktériumok ellen, amelyek jelenléte a takarmányalapanyagokban még nyomokban is tiltott, amely takarmány- és élelmiszer-biztonsági kockázatot is felvet, így annak ellenôrzése is indokolt. A DDGS hízóbikáknak javasolt mennyisége a napi adag szárazanyag-tartalmára számítva maximum 20%. Lovaknál csak kevés adat áll rendelkezésre és nagyon eltérô mennyiséget javasolnak (3 15%), hasonlóképpen eltérô mennyiségben (5 25%) javasolják alkalmazni baromfifajoknál is. Ezen belül brojlercsirkékkel aggálymentesen etethetô akár 18% mennyiségben, és tojótyúkoknál sem rontotta a termelési paramétereket 15 16% mennyiségben alkalmazva. Mennyisége leginkább a pulykahízlalás során növelhetô a takarmányban, akár 25%-ra is, természetesen csak megfelelô aminosav-kiegészítés mellett. A legtöbb adattal a sertés takarmányozásában való felhasználásáról rendelkezünk, az egyes korcsoportokban természetesen jelentôs mértékben eltérô javaslati értékekkel (2. táblázat). A felhasználható mennyiség meghatározása során figyelembe kell venni a DDGS relatív kukorica (120 125) és extrahált szójadara (45 55) értékét is. 17,8% 16,3% 8% 10% 17,8% 16,6% Súlygyarapodás 1010 g/nap 998 g/nap Húskihozatal 54,4% 54,7% Hátszalonna 29,0 mm 28,4 mm 4. táblázat. A különbözô eredetû szárított CGF táplálóanyag tartalma Táplálóanyag % Szárazanyag 86 90 Nyersfehérje 21,5 23,9 Nyerszsír 1,2 1,4 Lizin 0,59 0,68 Nyersrost 2,8 4,2 ME sertés (MJ/kg) 13,26 DDGS alkalmazásával még jelentôs mennyiségû szójadara kiváltása mellett is fenntartható, sôt némiképp növelhetô a sertéshízlalás hatékonysága és a termelési paraméterek értéke is (3. táblázat). A DDGS sertéstakarmányozásban való alkalmazása során azonban tekintetbe kell venni, hogy a javasolt (10 20%) mennyiség felett már jelentôsen megnöveli a sertészsír többszörösen telítetlen zsírsav tartalmát. Ennek hatására a szalonna lágyabb lesz, továbbá csökken a hús és a szalonna eltarthatósága. CGF kukorica glutén takarmány A bioetanol-gyártás másik fontos mellékterméke a CGF (hivatalos magyar elnevezéssel: kukoricaglutén takarmány), amelyet nedves és szárított formában egyaránt javasolnak a szarvasmarha-, sertés- és baromfitakarmányozásban. Nedves formában való etetésének elônye, hogy nyersrosttartalma a szárított formánál kedvezôbb még monogasztrikus állatok esetében is, ennek ellenére a hazai gyakorlatban leginkább a szárított formát használják. A CGF csak a kukoricaszem fehérje és rost alkotóit tartalmazza a korábban eltávolított csíra és a keményítô nagy része nélkül (4. táblázat). Energiatartalma és annak emészthetôsége közepes, sertésnél például 70,6%. Nyersfehérje-tartalma meghaladja a kukoricaszemét, bár annak biológiai értéke csekély, mivel lizin- és triptofántartalma csekély, ami felhasználásának mértékét korlátozza a sertés- és a baromfitakarmányozásban. Keményítô- és olajtartalma is alacsony, viszont jelentôs nyersrosttartalommal rendelkezik. Táplálóanyag-tartalma az egyes gyártási tételek között jelentôs
30 Állattenyésztés mértékben eltérhet, amit a receptúrakészítés során feltétlenül tekintetbe kell venni. További probléma, hogy nem ízletes, ami fôképp sertésekkel való etetése során okozhat problémát. Tejelô tehenek és hízómarhák takarmányában 25 30%- ban javasolják alkalmazni a napi adag szárazanyag-tartalmára számítva. Ebben a mennyiségben etetve tejelô teheneknél még a tej zsírtartalmát is növelheti 0,3 0,5% mértékben. Malacoknak és növendék sertéseknek 5 10%, kocáknak pedig 5 20% mennyiségben adható. A sertéstakarmányok összeállítása során figyelembe vehetô, hogy relatív kukorica értéke 110 130, míg relatív extrahált szójadara értéke 45 55. Brojlercsirkék takarmányában 2-10%, míg tojótyúkoknál 5 10% mennyiségben alkalmazható. Összefoglalva a bioetanol-gyártás melléktermékei alkalmasak gazdasági állataink takarmányozásában, ezzel jelentôs mennyiségû import fehérjehordozó, valamint kukorica váltható ki, de csak abban az esetben, ha azok alkalmazása során tekintetbe veszik a mennyiségi korlátokat. A receptúrakészítés során nem kerülhetô el az egyes gyártási tételekbôl származó melléktermékek táplálóanyag-tartalmának pontos ismerete, mivel csak ilyen módon biztosítható a folyamatos és egyenletes táplálóanyag-ellátás. Végül, de nem utolsó sorban a felsorolt termékek alkalmazása esetén azok aktuális bekerülési költsége is limitáló tényezô lehet. Mézes Miklós Szent István Egyetem, Takarmányozástani Tanszék, Gödöllô Hol tart a hazai tenyészállattartás? Az állatállomány csökkenése mellett és a rosszabb piaci körülmények között az egyik legnehezebb feladat egy tenyésztô számára állatai genetikai képességének megôrzése és annak fejlesztése. Akár a különösen nehéz helyzetben lévô sertéstartót, akár a növekvô szarvasmarha ágazat szereplôi közül szólítunk meg valakit, egyöntetû a vélemény arról, hogy a termeléshez nélkülözhetetlen a megfelelô genetika. A A statisztikák megmutatják a haszonállatok létszámát, de nem tükrözik az országban lévô tenyészállatok minôségét. Nemzetközi viszonylatban a mai napig elismertek a hazai tenyészállattartók, akik egyes ágazatokban képesek jelenleg is versenyképes, kiemelkedô genetikával szolgálni. A Magyar Állattenyésztôk Szövetségének igazgatójától, Dr. Wagenhoffer Zsombortól a jelenlegi tendenciákról kértünk helyzetértékelést. Ugyan változtak a biológiai alapok, vannak ágazatok, ahol felére, és vannak, ahol harmadára csökkentek az állatlétszámok, de azt tudom mondani, hogy a genetikai színvonal ennyit nem romlott. Ez annak köszönhetô, hogy a tenyésztés iránti fogékonyság és kreativitás továbbra is jellemzô maradt a hazai tenyészállat-elôállítással foglalkozók körében. Nem állítom, hogy minden egyes ágazatban büszkék lehetünk, de vannak eredményeink, amire más ország tenyésztôi is fejet hajtanak mondja Dr. Wagenhoffer Zsombor. A sertéságazat helyzete A KSH elôzô év végi adatai szerint a sertésállomány hároméves csökkenés után valamelyest nôtt. Azonban a 11 ezerrel csökkenô kocalétszám továbbra is borús képet mutat. A sertéságazat genetikai szempontból is a legkritikusabb helyzetben áll. Elment az a hajó a sertéságazatban, hogy csak a hazai genetikára alapozva elôállíthatjuk a szükséges árualapot. Amit lehet, a magyar fajtákon keresztül kell elérni, de nyitottnak kell lenni a külföldi tenyészállatokra, szaporítóanyagra is, ha azzal javíthatunk az állományunkon. A hibridsertéseket elôállító világcégeket sem lehet figyelmen kívül hagyni, úgy kell velük együttmûködni, hogy a legtöbb döntést itthon hozhassuk meg. A Magyarországon elôállított sertéshús minôségére a takarmányozásunk miatt nem lehet panasz. A hazai tenyészállatoknak a minôségi sertéshús elállításában alapvetô szerepük van és lesz a jövôben is, a hibridsertéseknek pedig inkább a tömegáru megteremtésében. Mindkettôre igény van a piacokon, hiszen az olcsóbb és a drágább sertéshúsnak is van keletje. Láthatunk sikereket jelenleg is a különleges minôségû sertéshús tekintetében, hiszen a mangalica sertésfajtákban rejlô lehetôségeket sikerült még idôben megragadni kommentálja a helyzetet az igazgató. Méltó eredmények A szarvasmarha ágazatban az elmúlt idôszakban nôtt a létszám, a húsmar-
Állattenyésztés 31 hapiacon kialakult erôs kereslet, a magas felvásárlási árak, valamint a támogatási rendszer pozitív változásai miatt. Tej és húshasznú tenyészmarhákra külföldrôl jelentôs igény mutatkozik. Szaporítóanyag tekintetében még mindig a külföldi bikáktól származó örökítôanyagot részesítik elônyben a termelôk, holott ezt a hazai holsteinfríz genetikai állománya nem teszi indokolttá. Talán az erôsebb marketing miatt jobban hisznek a külföldinek a magyar gazdák. Pedig ha összehasonlítják az eredményeket, sokszor kiderül, nem is biztos az, hogy a külföldi a jobb. Szerencsére a szarvasmarha ágazatban több olyan eredményünk is van, amire joggal lehetünk büszkék. Márciusban a Fribourgban szervezett Holstein Európa Bajnokságon a biharnagybajomi elsô laktációs tehén negyedik helyezést ért el. Több nagyobb tenyésztôi múlttal rendelkezô országot maga mögé utasítva. Magyarországra a holstein-fríz fajta a hetvenes években érkezett, akikkel versenyzünk, azoknál sokkal régebb óta tenyésztik, tehát ez hatalmas eredmény. A magyar tarka fajta esetében a hegyi tarka fajtacsoport nemzetközi összehasonlításában a Magyarországon tenyésztett állatok elôkelô helyet foglalnak el a rangsorban fôleg hústermelés szempontjából. Az elmúlt években az országban tenyésztett húsmarha fajtákra is hatalmas igény mutatkozik Oroszországból, Belorussziából, Kazahsztánból és még lehetne sorolni foglalja össze az eredményeket Dr. Wagenhoffer Zsombor. Érdemes megbecsülni ezt a pozíciónkat mert a lehetôség adott még több tenyészállat exportálására. Legelô állatokról A juhágazatban is nôtt az állomány a tavaly elôtti évhez képest, jelenleg 1,1 millió körüli. A magyar bárány továbbra is keresett, és tenyészállatokra is van igény Törökországból, Bulgáriából, Romániából és Szlovákiából is, de távolabbi országokból is érkeznek vevôk. A magyar báránynak jó híre van a felvevôpiacon kezdi az ágazat bemutatását az igazgató. A tenyésztésben rengeteg fajtával dolgoznak a magyar juhtartók, talán kevesebb fajta többet jelentene, még egységesebb, versenyképesebb lehetne a magyar bárány. Legfôbb riválisunk Románia, ahonnan olcsóbb és egyelôre minôségben gyengébb bárányokat exportálnak. Nem szabad tehát hátradôlni a juhtenyésztôknek sem, a tenyésztési programokra jobban oda kell figyelni és kevesebb fajtával még jobb eredményt elérni. A lovas ágazat teljes egésze jövedelmezô ágazat lehet, de jelenleg az európai átlag alatt szerepel. Lótenyésztésünk mára drámai helyzete helyzetbe került. Lovas nemzet vagyunk, de ma már nehéz bebizonyítani, hogy valóban azok volnánk. A lovak értéke egyelôre jóval kisebb, mint amennyit ráfordítanak a szakemberek. Mivel a sok munkát nem hozza vissza a ló ára, a hagyományos lófajták állománya rendkívül lecsökkent. Az egyesületeknek keményen meg kell határozniuk, milyen irányba mennek tovább, mennyire zárják be a lehetôséget a cseppvér-keresztezések idegen genetika elôtt. Árutermelés hazai alapokból A tenyészállat-elôállítás és az árutermelés különbözô igényeket támaszt az állattenyésztésben. Mindkét tevékenységben áldozatokat kell hozni, de vitathatatlan, hogy a törzstenyészetek vállán nagyobb a teher. Az ország állatitermék-elôállításának fô irányvonala a minôségi termékek piacra juttatása lehet, és ehhez döntôen magyar tenyészállatok beállítása szükséges. Nem szabadna gyakran megtörténnie annak, hogy a tenyészállatnak szánt jószágok hosszú, kemény munka után nem egy árutermelô telepre kerülnek, hanem a vágóhídra. Nyitott tenyésztést kell folytatnunk, hiszen szükségszerû a külföldi genetika a fejlôdéshez, mert egy teljesen zárt populációval nem lehetnénk versenyképesek. Azonban tudni kell a megfelelô mértéket tartani az import tenyészállatok és szaporítóanyagok vonatkozásában, különben a sokéves magyar tenyésztôi munka csak árnyéka lesz önmagának zárja a beszélgetést Wagenhoffer Zsombor. G.P.
Állattenyésztés 33 A hazai baromfiágazat középtávon Hét évre szóló fejlesztési stratégiát dolgozott ki a Baromfi Termék Tanács (BTT), hogy meg lehessen állítani a mára felgyorsult ágazati leépülési folyamatokat. A BTT konkrét felmérései szerint a baromfiszektornak összesen 315 milliárd forint beruházásra lenne szüksége. A BTT a stratégia megvalósításához együttmûködési lehetôségeket keres a kormánnyal. A z ágazat középtávra kidolgozott stratégiája közvetlenül építhetô az elmúlt néhány év teljesítményére, illetve a visszatekintésben látható történésekre, tapasztalatokra. Összességében elmondható, hogy a baromfiágazat, bár közel állt és bizonyos mértékig ma is közel áll egy veszélyhelyzethez, mégis talán egyedüli agrárágazat volt és remélhetôleg marad is, amely a már évek óta tartó és meg-meghosszabbodó világgazdasági válságban nem omlott össze. A vágóbaromfi-termelés 2012-ben újra elérte az 1980-as évek második felében már egyszer elért félmillió tonnás rekordot. Ez a tény és a terméktanács szervezettségi fokának már-már a 100% felé tendáló növekedése a baromfiágazat életképességét, a szervezeti formák egészséges mûködését bizonyítják, és mondjuk ki bátran, hogy annak reményteljes jövôjére is utalnak. Mindezeket érdemes figyelmébe ajánlani azoknak, akik majd az alább vázolt fejlesztési stratégia egyes részleteirôl, valamint teljes egészérôl dönteni fognak Általános helyzet és a fejlesztési igények indoklása A hazai baromfiágazati vállalkozások az elmúlt években felélték tartalékaikat, mert meglévô forrásaikat fejlesztések helyett a túlélésre kellett fordítaniuk a gazdasági és állat-egészségügyi nehézségek miatt. A beruházások kényszerû elmaradása ahhoz vezetett, hogy az ágazat szereplôi elveszítették európai versenyképességüket. Emellett az uniós szinten is irreálisan magas hazai áfakulcs is hozzájárult ahhoz, hogy megszaporodtak a hazai és külföldi szürke-, illetve feketepiaci szereplôk. Mindezek eredményeként a baromfiszektor leépülése megkezdôdött, és ez azzal a veszéllyel fenyeget, hogy belátható idôn belül akár 12 15 ezer munkahely is megszûnhet a ma még 60 ezer fôt foglalkoztató ágazatban. A kedvezôtlen folyamatok megfordítása érdekében a Baromfi Termék Tanács valamennyi tagszövetségének támogatásával hétéves baromfistratégiát dolgozott ki, amely az egyes termékpályák fejlesztési elképzeléseinek és forrásigényeinek tényleges felmérésén alapul. Az elemzésekbôl kiderül, hogy a baromfiszektornak összesen 315 milliárd forint kedvezményes fejlesztési forrásra lenne szüksége a következô hét évben. Ezen belül az ágazati szereplôk a legfontosabbnak a végtermék-elôállítás hatékonyságát növelô épület- és technológia beruházásokat tartják, amelyekre összesen mintegy 150 milliárd forintot kellene fordítaniuk. A baromfistratégia eredményei A BTT szerint az új stratégia alapot nyújthat ahhoz, hogy a nélkülözhetetlen fejlesztések megvalósításához megfelelô együttmûködés alakuljon ki a piaci szereplôk és a kormányzat képviselôi között. A beruházási program révén az ágazat foglalkoztatotti létszáma a mostani 60 ezerrôl 10 12 ezerrel bôvülhetne a ma prognosztizált leépülés helyett. Emellett az ágazat jelenlegi 30 milliárd forint (áfa nélküli) költségvetési befizetései 40 milliárd forintra nônének a hatékony ágazati fejlesztéseknek köszönhetôen. Így a stratégia megvalósulása esetén akár 280 milliárd forint befizetés is teljesülhet a 7 éves idôszak végére, az adóterhek emelkedése nélkül. Fontos szempont az is, hogy a baromfiszektor megôrizhetné 95 százalékos magyar tulajdonosi hátterét, illetve a baromfihús-termelésben javíthatná 141 százalékos önellátottsági szintjét, amellyel már ma is a harmadik helyen áll az uniós tagországok között. Ez pedig megalapozhatná az ágazati export további növekedését, amely hozzájárulhatna a nemzetgazdasági mutatók javulásához is. Termékpályánkénti fejlesztési elképzelések A húscsirke (broilercsirke) ágazatban az alapanyag-termelésben tapasztalható a legnagyobb gond, mivel ma az épületállomány 60 70 százaléka már húsz évnél idôsebb. Ezért a hatékonyság javításához mindenekelôtt a broileristállók korszerûsítésére van szükség, de ezzel összhangban forrásokat kell biztosítani a szülôpár- és tojótelepek, illetve a takarmánykeverô, a keltetô, a vágó és a feldolgozó üzemek fejlesztésére is. A termelési hatékonyság növelése a pulykaágazatban is fontos, mivel a konkurens országok fajlagos mutatóikban elônyre tettek szert. A hazai versenyképességi hátrányt az okozza, hogy a nagy teljesítményû pulykahibridek igényeit a jelenlegi épületállomány és technológia nem elégíti ki, illetve nem megfelelô a takarmányozás sem. Magyarországon nem épültek a faj igényeihez igazított istállók, hanem azokat általában más állattenyésztési ágazatoktól örökölték a termelôk. Ugyanakkor a fejlesztések mellett kulcskérdés a pulykatermelés jövedelemtermelô-képességének visszaállítása is, amelyhez közvetlen (nemzeti) támogatásokra lenne szükség. A víziszárnyas ágazatban (a kacsaés a libatermelésben) a beruházások mellett a termelés, a takarmányozás és az integráció finanszírozására (támogatására) kellene helyezni a hangsúlyt, elsôsorban a nagy tôkeigény
34 Állattenyésztés miatt. Ezenkívül ágazati és kormányzati összefogással egységesíteni kellene a törzstenyésztést, és bôvíteni kellene a továbbfeldolgozott termékek arányát is. Mivel az ágazat produktumai nagyrészt a külpiacokon találnak gazdára, szükség lenne egységes termékpályaszintû marketingstratégiára is. Az étkezési tojástermelésben a beruházások finanszírozása lenne a fô feladat. Elsôdleges és legfôbb cél a hazai piac igényeinek 100%-os kielégítése. Az úgynevezett nagyszülôpár- és szülôpártartás, illetve a keltetôtojástermelés technológiai színvonala többnyire átlagos, de elôfordulnak több mint negyvenéves épületek és berendezések is. A termelés ketreces technológiája a szigorú uniós követelmények miatt az utóbbi idôszakban nagyrészt megújult, de például a világítás fejlesztésére már nem maradtak kellô források. Az úgynevezett alternatív tyúktartás, illetve a tojáscsomagoló üzemek egy része elöregedett, a jércenevelô épületek férôhelyeinek csaknem fele pedig ma már húsz évnél idôsebb. Termékpályánkénti forrásigények A baromfiágazat hét évre szóló fejlesztési stratégiája a Baromfi Termék Tanács honlapján (www.mbtt.hu) teljes terjedelmében elérhetô. A részletes anyagból a forrásigények termékpályák szerinti kidolgozásának eredményeit az 1. táblázatban foglalták össze, bizonyos idôütemezéssel és a legfôbb prioritásokkal. A fejlesztési elképzeléseket másképp csoportosítva (2. táblázat) a prioritások súlya és sorrendje jól látható a fejlesztésiforrás-igények nagysága szerint. A termékpályákon külön-külön jelentkezô priorotások összegei azok teljes ágazati súlyára is utalnak. A fejlesztések megvalósulásának kulcskérdései 1. A magyar baromfihús- és tojástermelôk állatjóléti támogatása mielôbb érje el a sertés állatjóléti támogatások fajlagos értékeit, amihez mintegy 10 milliárd forint nemzeti boríték szükséges. 2. Átgondolt, komplex fejlesztési programokat kell indítani az alapanyag-termelés vertikumában (tenyésztés, szaporítás, hizlalás, takarmányozás). 3. Az alapanyag-termelés korszerûsítését integrációs háttérrel rendelkezô kis-, közepes- és nagyvállalatok piaci, gazdasági környezetébe kell csoportosítani. 1. táblázat. Fejlesztésiforrás-igények termékpályák szerint (milliárd forint) Termékpálya Beruházási igény az 1 3. évben Beruházási igény a 4 6. évben 2. táblázat. A fejlesztések fôbb prioritásai termékpályánként (milliárd forint) Forrás: BTT honlap. 2013 Beruházási igény 2014 2020-ig összesen Húscsibe 80 65 175 Pulyka 35 20 55 Összes forrásigény Tenyésztés Szülôpár, épület és technológia A termékpályafejlesztések prioritásai termelôistállók korszerûsítése, újak építése, technológia teljes termékpálya-fejlesztés, termékfejlesztés Lúd 20 15 35 tenyésztésfejlesztés, technológiafejlesztés Kacsa 30 20 50 technológiafejlesztés Étkezési tojás 15 15 30 állománynövelés, épületés technológiafejlesztés Összesen 180 135 315 Keltetés Termékpálya Végterméktartás, épület és technológia Vágás-feld. technológia, termék piacfejlesztés Húscsibe 145 5 17 30 55 38 Pulyka 55-5 2 32 16 Lúd 35 8 5 3 12 7 Kacsa 50-3 4 28 8 Étk. tojás 30 4 3 3 18 2 Összesen 315 17 33 42 152 71 4. Át kell értékelni a KKV és a nagyvállalat számviteli, illetve pályázati definícióját. Ugyanis ma Magyarország 5 legnagyobb baromfiipari nagyvállalata e tekintetben nem férne be Európa elsô 50 baromfiipari nagyvállalata közé. 5. A beruházások és korszerûsítések támogatási indexét 50%-ra kell emelni, a nettó kamatok pedig ne haladják meg a 3%-ot. 6. Érdemes megfontolni egy önkéntes alapon szervezôdô nemzeti exportvállalat létrehozását, amely árualapmennyiségével valódi megjelenést is lehetôvé tenne a nagyobb külpiacokon. Egy ilyen vállalat segítheti a hazai vállalati szereplôket abban, hogy az esetlegesen felmerülô többlettermelés egy jelentôs részét könnyebben elhelyezze. Ennek hatékony mûködését közösségi marketing eszközökkel is támogatni lehetne. Az ellátásbiztonság megteremtése A baromfi termékpályák jövedelmezôvé tételével megteremthetô a hazai piac biztonságos, hosszú távon fenntartható, reális árfekvésû, jó minôségû baromfitermékekkel történô ellátása. Ez persze feltételezi a védjegyek/márkák erôsítését, a termékpályán bizonyos kizárólagosságot és az áfa jelentôs csökkentését. A baromfihúsnál reális célkitûzés a volumenben és értékben egy fôre vetített export európai élvonalba emelése, az étkezési tojásnál pedig a hazai piac ellátási egyensúlyának helyreállítása. Forrás: BTT titkárság, honlap. 2013 Kállay Béla
36 Állattenyésztés Nemzetközi ágazati hírek Európa: Mikor organikus a tojás? Mark Clements szakújságíró véleménye szerint Európában jelenleg bajok vannak a termékek címkézésével. Már lóhúst, sertéshúst, sôt csirkehúst is adtak el marhahús címkével. A hamis címkézési botrány most elérte a tojást is. A marhahús-lóhús történettôl eltérôen a tojás valóban tyúktojás, de a termelés módja eltért attól, amit a címke jelöl. A német hatóságok csalás gyanújával vizsgálatot indítottak az ún, organikus tojás állítólagos termelôi ellen, mivel az illetékes farm nem felelt meg az organikus tojás elôállítási követelményeinek. A vizsgálatok kiderítették, hogy 150 farmon nem feleltek meg a tartási körülmények az organikus tojás elôállítási szabályainak, a tojásokat viszont így jelölték, és további 50 farm áll vizsgálat alatt. Németországban 36,6 millió tojótyúk van, az organikus tartásban lévô állomány létszáma 2012-ben 17%-kal nôtt ez némi fenntartással kezelendô. 2012-ben a Szövetségi Statisztikai Hivatal becslése szerint 10,6 milliárd tojást termeltek, 2010 és 2011 között 30%-kal nôtt az organikus tojás vásárlása, ami jelenleg a háztartások 10%-át(!) jelenti. Az organikus tojás iránti ilyen erôs kereslet állhat a hamis címkézések mögött. Ilse Aigner mezôgazdasági és élelmiszer-ipari miniszter kijelentette: A csalást nemcsak a fogyasztók ellen követték el, hanem azok ellen a farmerek ellen is, akik becsületesen dolgoznak. Az esetek tanulságaiból levont következtetés, hogy az EU és az USA között megegyezésnek kell létrejönni, amelyben meghatározzák az organikus tojás elôállításának egyenlô szabályait, ennek ellenôrzését és a szállítások feltételeit. A cikk emlékeztet a korábbi élelmiszer-botrányokra, ilyen volt például a dioxin ügy, amelynek a végkifejlete szerint legalább 5000 sertés- és baromfitelepet kellett bezáratni. Mindezek a problémák a külsô felügyelet hiányosságaira vezethetôk vissza. Rabobank: Rövid távú baromfiágazati kilátások A globális baromfiipar, bár még a kihívásokkal teli piaci helyzetet igyekszik kezelni, körülményei 2013-ban inkább javulnak, mivel a kukoricaárak a legutóbbi hónapokban esni kezdtek. A Rabobank szerint a baromfi versenyképes lesz a magasabb áron vetélytárs húsokkal szemben, beleértve az ellátási kötelezettség területeit is. A bank neves elemzôje, Nan-Dirk Mulder viszont ezzel együtt törékenynek látja a kilátásokat éppen a takarmányköltségek és az ellátás még nem ismert problémái miatt. Ha a gabona és a szója ára alacsonyabb marad, akkor az ellátás kulcsfontosságú lesz. Az országok helyzetében is jelentôs különbségek vannak, India és Dél-Afrika például kénytelen lesz felülvizsgálni túltermelését a következô hónapokban. Az elemzés kiemelten foglalkozik a helyi, belsô piacokkal. Az a nemzeti ágazat fog elônyöket élvezni, ahol ezek a piacok erôsödnek, bôvülnek. Brazília például a termelés visszafogását és a belsô piac megerôsítését választotta. Ennek éppen az ellenkezôje történik Dél-Afrikában és Thaiföldön. A legjobb teljesítményû ágazatok most Oroszországé és Ukrajnáé, kitûnô belsô kereslettel és ellátással, itt az ipar magas nyereséget realizál. A baromfiipari vállalatok teljesítménye 2013-ban leginkább attól függ, hogy mennyire tudják magukat függetleníteni a gabona- és az olajos mag áraktól. Ámbár a pillanatnyi kilátások a takarmányárak emelkedésének lassulását feltételezik, az alacsony árutartalékok és a gabonatermelés feltételeinek terén marad a bizonytalanság. Ezért az ágazatnak továbbra is fel kell készülnie az inputárak változásaira. Az is bizonyított tény, hogy az optimális ellátási rendszer kulcsfontosságú tényezô. Ehhez járulhat még további pozitív tényezôként az ipar struktúrájának célirányos fejlesztése, amelynek fô elemei az erôteljes piaci tevékenység, a hatékonyság és a rizikófaktorok minimálisra szorítása. USA: Az étteremláncok ketrecmentes tojást akarnak Az Au Bon Pain nevû, a kávézó és süteményes kategóriában vezetô étterem bejelentette, hogy a menüihez 2017- tôl kizárólag ketrecmentes tojást kíván felhasználni. Ezt a programot 2009-ben indították, most 2013 elején pedig már 25%-nál tart az átállás. E szándékuk indíttatása kettôs. Az egyik nyilvánvalóan az állatjóléti okokkal való összefüggés. A másik, hogy idén már 100%-ra fogják teljesíteni azt az korábbi elhatározást, hogy a gyorsétterem-hálózat ellátási láncából ki kívánják kapcsolni a vemhességi idôre elrekesztetten tartott vagy az e rendszerbôl származó sertéseket. A bejelentés a cég szerint a korábbi marketinstratégia folytatása az állatjólét és a fogyasztók irányában. USA: Hogy áll a baromfi-kereskedelem Európával? Az Egyesült Államok és az Európai Unió között ugyan folytatódnak a tárgyalások, de a mezôgazdasági ipar vezetô üzletemberei nem túl optimisták a tekintetben, hogy ennek eredménye egy kölcsönösen jó egyezmény lesz-e. Jim Sumner, az USA Baromfi és Tojás Export Tanácsának (USAPEEC) elnöke kedveli az európai nemzetekkel való kereskedelem gondolatát, de szerinte errôl könnyebb beszélni, mint valamit tenni is. Szerinte nem történik semmi, és bár sok kérdés van terítéken, ezek mérföldnyire vannak egymástól. Mi valamennyien egyetértünk abban, hogy szép lenne, és mind az EU, mind az USA kormányainak sok sikert kívánunk, de ettôl még nem áll el a lélegzetünk folytatta Sumner.
Állattenyésztés 37 Az elnök szerint az USA 1997 óta az Európai Piacon kívül van és 16 év alatt igen csekély elôrehaladás történt e téren. Az Unióval folytatott kereskedelmi megbeszélések alkalmával maga Barack Obama is szorgalmazta a nyitott trans-atlantic kereskedelem fontosságát. Hírforrások szerint a mezôgazdaság ennek a kerékkötôje. Ebben például komoly akadálynak tûnik a GM-termények ügye és más az USA agrártermékeire vonatkozó szabályozások. A Biotechnológiai Ipar Szervezet elnöke szerint a szabad kereskedelem nem megy agrártermékek nélkül. Kormány részrôl felvetôdött, hogy Európában van néhány erôs mezôgazdasággal rendelkezô ország, amelyek hajlanak egy szélesebb kereskedelmi kapcsolatra, ez Obama szerint Amerikának jó. Ha azonban akár csak egy ország is lezárja a komparatív elônyök útját, az elôrelépés rendkívül nehézzé válik. Régóta történtek lépések egy hosszabb távú trans- Atlantic kereskedelem érdekében, de az USA az EU szabályozásai, az EU pedig az USA magas agrártámogatásai miatt tiltakozik. Az egyezmények létrejötte esetén Sumner mindenesetre nagy kihívásnak tartaná az európai piacra jutást, annál is inkább, mivel Brazília domináns az európai import területén, és Kína, valamint Thaiföld is növekedési fázisban van e téren, tehát a verseny egyre keményebb lesz. A közleményeket a WATTAgNet - poultry news 2013. március áprilisi közlései nyomán válogatta és összeállította Kállay Béla
38 Állattenyésztés
Állattenyésztés 39 Gondolatok a kiállításokról! Az évente több városban is megrendezett állatkiállítások egyre nagyobb szerepet játszanak az állattenyésztô társadalom életében. A kiállításokon bemutatott állatok jelentôsen befolyásolják egy-egy állatfaj, fajta megítélését és hatással vannak a tenyésztési irányokra. Ez a hatás lehet nagyon pozitív, a fajta fejlôdését, elterjedesét segítô, viszont ha egy-egy tulajdonságot szisztematikusan kiemelve díjazunk, nagyon félre viheti a haszonállat-tenyésztést. Erre jó példa az európai húsmarha show tenyésztés. A volt nyugati országok kiállításain mindig a legnagyobb, a legszebb állat nyer. Ezért a kiállításra járó tenyésztôk minden módszert kitalálnak az állatok méretének minden áron való növelésére (a saját anyán kívül egy tejelô típusú dajka tehén is a borjú rendelkezésére áll). Így lesznek 400 500 kg-os választási súlyú borjak, és közben a saját anyának sokszor annyi teje sincs, hogy tisztességgel felnevelné a borját. A gyanútlan tenyésztôk ezen állatokat tekintik kívánatosnak, tûzik ki elérendô célnak, és megvásárolják a szaporító anyagaikat. Majd 2 3 év múlva jönnek rá ha rájönnek az átverésre. Minden tenyésztônek, tenyésztô szervezetnek fel kell mérni a saját fajtájának lehetôségeit, a piacot, a piaci igényeket. Be kell látni, hogy a piacot kis mértékben lehet ugyan befolyásolni, de az a fajta tud sikeres lenni, amelyik nemcsak igazítani próbál, hanem rugalmasan igazodik is. Például, ha tartósan nincs igény a 700 kg feletti súlyú végtermék bikákra, akkor nem biztos hogy jó tenyészirány az 1600 1700 kg-os tenyészbika! Az igényhez kell kialakítani az ideális méretet, húsformát, a tenyésztési programot, megrajzolni az ideális állatot. Ezután következetesen úgy szelektáljunk és értékeljük az állatokat, hogy az ideálishoz legközelebbi állatokat tegyük a sor elejére. A külsô megjelenésen kívül legalább annyira fontosak az értékmérô tulajdonságok: Ellési nehézség Két ellés közötti idô Hasznos élettartam 205; 400; 600 napos súly Borjúnevelô képesség A húsmarha-tenyésztés egyetlen hozama a borjú, gyakorlatilag neki kell eltartani az anyját és a gazdát. Ha a borjú bármilyen okból kiesik, az anya abban az évben vendég, és ebbôl nagyon keveset bír el a tenyésztô. A könnyû ellést hozó bika megválasztása hihetetlenül fontos, mert a legkisebb élô kisborjú is többet ér a legnagyobb élettelennél. Azt hiszem, a tenyésztôknek az értéknek kell a mértéknek lenni és nem fordítva. Ehhez ad jelentôs segítséget a breed-plan tenyészérték, becslô program, ami a charolais és heereford tenyésztôszövetség tenyésztôinek rendelkezésére áll. Összefoglalva: vigyük el, mutassuk meg legszebb állatainkat a kiállításokon. Merjük megfogalmazni a tenyészcéljainkat és a bírálatoknál következetesen alkalmazzuk. Véleményem szerint úgy a fajta fejlôdését, mint az egymás munkájának eredményességét ezzel is segíthetjük, és nem lesz öncélú megtévesztés egy-egy kiállítási érem. Bujdosó Márton Ellés lefolyása, Közv. (%) Ellés lefolyása, Leány (%) Vemhességi idô (nap) 2013 Magyar Charolais GROUP BREEDPLAN TÉ-ek Szül. súly (kg) 200 napos súly (kg) 400 napos súly (kg) 600 napos súly (kg) Felnôttkori súly (kg) Tejterm. kép. (kg) Here körméret (cm) TÉ +1.9 +2.3-1.8 +0.5 +15 +40 +56 +56 +4 +0.1 Ism. 56% 39% 55% 90% 87% 88% 86% 68% 41% 77% 2011-ben született borjak átl. TÉ-e a fajtán belül TÉ 0.0 +0.3-0.3 +0.5 +8 +15 +18 +16 +2 +0.1