Számítógépes alapismeretek-kidlgztt szóbeli tételek I.(1-5 ) Szerzõ dezs dezs.extra.hu - tételek gyûjteménye I. témacsprt Számítógépes alapismeretek, hálózatk I. témacsprt Számítógépes alapismeretek, hálózatk 1.tétel a.) Számítógépek alapvetõ egységei Számítógép felépítése, fntsabb elemei Prcesszr laplap, buszrendszer Operatív tár b.) Mutassa be, hgy az Ön által tanult perációs rendszerben miként lehet a véletlenül törölt állmánykat helyreállítani! Hardver: a gépet alktó mechanikus és elektrms elemek együttes neve. Szftver: (prgram) lgikai szabályk szerint rendezett utasítássrzat, mely mûködteti a számítógépet (a számítógéphez tartzó prgramk és prgramjellegû tevékenységek összessége). számítógép fizikai felépítése: lapgép (számítógépház; alaplap: prcesszr, memória, illesztõ-, bõvítõ-, és vezérlõkártyák, háttértárlók, nagyfeszültségû tápegység, hûtõventillátr, csatlakzófelületek, hajlékny- és merevlemez-meghajtó, CD-lvasó, CD-író, DVD-lvasó stb.) Perifériák (mnitr, http://dezs.extra.hu Készítette a Jmla! Generálva: 22 June, 216, 16:49
billentyûzet, egér, nymtató, jystick, szkenner, mdem, egyéb kiegészítõk). számítógép fizikai kiépítés alapján lehet: asztali illetve hrdzható (laptp, ntebk) (ezek felépítése eltér egymástól). számítógép funkcinális felépítése: Közpnti feldlgzó egység (CPU). Memória. Perifériák.. Ház v. dbz: Egyrészt esztétikai tényezõ, másrészt meghatárzza, hgy hány darab meghajtó-egység (flppy, CD) építhetõ a gépbe. házban találjuk meg azkat a részegységeket, amelyek a gép mûködéséhez nélkülözhetetlenek. Építése szerint lehet: Nrmál építésû (fekvõ) (baby háznak is nevezik). Trny építésû (álló): lehet mini-trny, midi-trny, nagy-trny (a beépíthetõ meghajtó-egység illetve méret alapján). B. laplap: z az elem, amelyre lényegében felépítjük a számítógépet (elektrnikus nymtattt áramkör, amelyre az összes mdult csatlakztatni tudjuk). rajta lévõ csatlakzókba és fglalatkba helyezzük a vezérlõkártyákat, a http://dezs.extra.hu Készítette a Jmla! Generálva: 22 June, 216, 16:49
memóriákat, a prcesszrt. Tehát az alaplaptól függ, hgy milyen típusú prcesszrkat, memóriaelemeket és vezérlõkártyákat használhatunk. C. Buszrendszer: számítógép belsõ vezérlõ áramköreit a busz köti össze. busz az alaplapn lévõ közösen használt vezetékrendszer, melyre rácsatlakznak a számítógép vezérlõ, irányító egységei. z adatn kívül még címet és vezérlõinfrmációkat is tvábbít. Részei: Tápvnalak. Vezérlõvnal (szerepe az adatbuszn és címbuszn elküldött infrmáció irányítása, szinkrnizálása). Címbusz (az peratív tár címét és a buszra csatlakzó berendezések címét tvábbítja). datbusz (a címbusszal együtt mûködik, feladata, hgy adatkat tvábbítsn a számítógépen belül). D. Prcesszr vagy mikrprcesszr (CPU-közpnti vezérlõ egység): z alaplapn található integrált áramkör, a számítógép közpnti áramköre. Tulajdnképpen a &bdqu;számítógép agya&rdqu;. http://dezs.extra.hu Készítette a Jmla! Generálva: 22 June, 216, 16:49
Feladata: Vezérli a gép mûködését. Elvégzi az adatfeldlgzáshz és a számítógép mûködéséhez szükséges lgikai és aritmetikai mûveleteket. Lebnylítja az adatfrgalmat a fõtárban. Kapcslatt tart a perifériákkal. Fõ részei: Vezérlõ egység vagy vezérlõmû (CU): a gép irányításáért felelõs. ritmetikai- és lgikai egység (LU): az adatk feldlgzásáért felelõs. prcesszrk általáns jellemzõi: Mûveletvégzõ sebesség: 1 s alatt 1 millió mûvelet = 1 MHz. Utasításkészlet: milyen parancsk értelmezésére képes. Szóhsszúság: Címvnal vagy címbusz: mekkra munkaterületet tud egyszerre kezelni (pl: 32 bites " 232 = 4 Gigabyte-t lát át a másdperc tört része alatt). datvnal: hány bit adatt mzgat egyszerre. Prcesszrtípusk teljesítmény szerinti srrendben: 886, 888, 8286, 8386-SLC, 8386-SX, 8386-DX, 8486-SLC, 8486-SX, 8486-DLC, 8486-DX, Pentium, PentiumII (Celern, Klamath), Pentium III (Katmai, Tanner), Pentium 4 stb. C-prcesszr (segédprcesszr): Régebbi típusú számítógépeknél http://dezs.extra.hu Készítette a Jmla! Generálva: 22 June, 216, 16:49
alkalmazták a számlási sebesség gyrsítására az erõsen számlásigényes feladatknál. 486-DX prcesszrtípustól kezdve a prcesszrk már a segédprcesszrt is tartalmazzák. E. Memória (fõtár, peratív tár): számítógép munkaterülete. zknak az adatknak és prgramknak az átmeneti tárlására szlgál, amelyek az adatfeldlgzáshz szükségesek. Jellegét tekintve két alapvetõ típusa van: a ROM és a RM: ROM: Csak lvasható memória (Read Only Memry). dattartalma nem módsítható, tartalma a gép kikapcslása után is megmarad. gép alapvetõ mûködéséhez szükséges prgramkat tartalmazza. Speciális váltzatai: PROM: egyszer írható (prgramzható) ROM. EPROM: törölhetõ és újraprgramzható memória (törölhetõ PROM). Csak erre a célra készült egységgel írható, a felhasználó számára csak lvasható. FLSH-ROM: elektrnikus útn törölhetõ. RM: Véletlen elérésû tár (Randm ccess Memry). http://dezs.extra.hu Készítette a Jmla! Generálva: 22 June, 216, 16:49
Írható és lvasható memória. Tartalma a gép kikapcslásakr elvész. Speciális váltzatai: DRM (dinamikus RM): kis méretû, visznylag lassú adatelérésû tárlóeszköz, peratív memóriaként használják. EDO RM: a DRM tvábbfejlesztése (kisebb elérési idejû). SDRM: az alaplap órajelével képes mûködni (gyrsabb adatelérés). SRM: kisebb kapacitású, de jóval gyrsabb adatelérésû tár. SGRM: videkártyákban alkalmaztt RM. CMOS RM: az alaplapn található speciális memória, amely a számítógépünk legfntsabb beállításait tartalmazza (tartalmát a gép kikapcslása után sem veszíti el). CCHE (kés): átmeneti gyrsító tár az adatfeldlgzási sebesség növelésére. Virtuális memória (Windwsban): a merevlemez egy részét használják munkaterületnek, s ezáltal a fizikai memóriánál nagybb prgramk kezelésére is képesek. b.) Mutassa be, hgy az Ön által tanult perációs rendszerben miként lehet a véletlenül törölt állmánykat helyreállítani! DOS-ban: tévesen letörölt állmányk az UNDELETE paranccsal visszaállíthatók, aznban http://dezs.extra.hu Készítette a Jmla! Generálva: 22 June, 216, 16:49
ehhez tudnunk kell a törölt állmány nevét. parancs frmája: UNDELETE_fájlaznsító Törölt állmányaink listája is megtekinthetõ: UNDELETE_/LIST z összes törölt állmány viszaállítása: UNDELETE_*.* vagy UNDELETE_/LL Megjegyzés: általában addig tudunk visszaállítani, amíg nem írunk más adatt a lemezre. Lmtár (Windwsban): lmtár egy lyan tárlóegység, ahvá a törölt állmányk kerülnek. lmtárban lévõ törölt állmányk megtekintése a lmtár iknján való dupla kattintással valósítható meg legegyszerûbben. lmtárban lévõ törölt állmányk mindaddig visszahelyezhetõk eredeti mappájukba, ameddig a lmtárat ki nem ürítettük, tehát az állmányk végleges törlése a lmtár ürítésével valósul meg (ez megvalósítható a lmtár ablakában is, de az egér jbb gmbjával való kattintás hatására megjelenõ helyi menübõl is választhatjuk a Lmtár ürítése menüpntt). Visszaállítás lmtárból: Nyissuk meg a lmtárat, jelöljük ki a visszaállítandó állmánykat, majd válasszuk a Fájl menü / Elõzõ méret (vagy Visszaállítás) menüpntját. 2. tétel a.) Kiviteli perifériák http://dezs.extra.hu Készítette a Jmla! Generálva: 22 June, 216, 16:49
Kiviteli perifériák feladatai, csprtsításuk Mnitrk Nymtatók Egyéb kiviteli perifériák b.) Mutassa be, hgy az Ön által tanult perációs rendszerben hgyan lehet állmánykat átnevezni! Perifériák: azk a részegységek, amelyek a számítógépet összekapcslják a külvilággal, s a közpnti egységtõl függetlenül egy-egy speciális feladatt látnak el. Kimeneti perifériák: az infrmáció a közpnti egységbõl a kimeneti periférián át a környezet felé áramlik. kimeneti perifériák a kimeneti egységek, amelyeken keresztül a számítógép az eredményeket, vagyis a kimenõ adatkat közölheti.. Mnitr, képernyõ: mnitrn jelennek meg a számítógép felhasználónak szóló üzenetei. karakterek és a rajzk pntkból állnak össze. mnitr minõsége a megjelenített képpntk sûrûségétõl és méretétõl függ: minél több a képpnt, annál jbb a képernyõ felbntóképessége, annál élesebb a kép. Csprtsítás: képmegjelenítés elve szerint: Katódsugárcsöves mnitr: pl.: az asztali számítógépek mnitrai. Egy elektrnsugarat lõ ki a képernyõ fényprral bevnt hátsó falára. fénypr elektrn becsapódására fényt sugárz ki. z http://dezs.extra.hu Készítette a Jmla! Generálva: 22 June, 216, 16:49
elektrnsugár másdpercenként legalább 5-szer befutja a teljes képernyõt. Ha világs pntt kell rajzlni, akkr abban a pillanatban skszrsára emelik az elektrnsugár intenzitását, s a fénypr jóval több fényt fg kisugárzni. Flyadékkristálys kijelzõ: két üveglap között vékny flyadékkristály-réteg található, melynek mlekulái az elektrms tér hatására elfrdulnak. Ha lyan alakú elektrms teret hzunk létre az üveglapk között, mint a megjeleníteni kívánt betûk és rajzk, akkr tt a mlekulák elfrdulnak, és nem engedik át a fényt. Gázplazmás kijelzõ: inizált nen vagy argngázt zárnak be két lyan üveglap közé, melyek közül az egyikben függõleges, a másikban vízszintes vezetékek vannak az üvegbe ágyazva. Ezek metszéspntjai határzzák meg azkat a képpntkat, amelyek a vezetékekben flyó áram hatására fény kisugárzására késztethetõk. megjelenített kép típusa szerint: lfanumerikus mnitr: 25*8 karakter vlt megjeleníthetõ, csak a karakterek helyei vltak megcímezhetõk, és csak a megjelenítendõ karaktereket kellett tárlni. Grafikus mnitr: a tárlás és megjelenítés képpntnként történik. Színkezelés szerint: Mnchrm (egyszínû) mnitr: egy háttérszín + egy szín. Fekete-fehér mnitr: szürkeárnyalatk. Színes mnitr: az alapszínek (vörös, sárga, kék) kmbinációjától és erõsségétõl függ a kikevert szín. http://dezs.extra.hu Készítette a Jmla! Generálva: 22 June, 216, 16:49
Méret szerint: Képátló hüvelykben (clban): 14&rdqu;, 15&rdqu;, 17&rdqu;, 2&rdqu;, 21&rdqu;. Felbntóképesség és megjelenített színek száma szerint: Hercules: 72*348 pnts felbntás, mnchrm. CG: 32*2 pnts felbntás, 4 szín. EG: 64*35 pnts felbntás, 16 szín. VG: 64*48 pnts felbntás, 256 szín. SVG: 128*768 pnts felbntás + 1 MB vide vezérlõkártya, 256 szín. B. Nymtató: z infrmációk papírn történõ megjelenítéséhez használjuk. Csprtjai: z alkalmaztt technika szerint: Ütõ nymtatók: gömbfejes és margarétafejes nymtatók; láncs, írórudas, írókrngs és íróhengeres nymtatók (srnymtatók); mátrixnymtató. (Mûködésük zajs, lehetséges többpéldánys nymtatás.) Nem ütõ nymtatók: lézernymtató, innymtató, mágneses nymtató, tintasugaras nymtató, termikus nymtató. karakterek megjelenítési módja szerint: Teljes karaktert író. Raszteres (pntkat író). http://dezs.extra.hu Készítette a Jmla! Generálva: 22 June, 216, 16:49
Egyszerre nymtattt felület szerint: Pntnymtatók: egyszerre annyi pntt nymtat, ahányat a nymtatófej lehetõvé tesz: mátrixnymtató, tintasugaras nymtató. Karakternymtatók: egyszerre egy karaktert nymtatnak (ma már nem nagyn használják): pl.: gömbfejes nymtatók. Srnymtatók: egyszerre egy egész srt nymtatnak. Lapnymtatók: egyszerre egy egész lapt nymtatnak. Ütõnymtatók: Gömbfejes és margarétafejes nymtatók: Karakternymtatók. Csak a gyári fejen lévõ fix karakterkészletet tudják alkalmazni. z írófej mzgatásával mûködnek. Kis sebességgel, karakterenként dlgznak, de szép nymtatási képet adnak. Ma már nem nagyn használják. Srnymtatók (láncs, írórudas, írókrngs, íróhengeres nymtatók): Legkisebb nymtatható egységük a sr. Nagy tömegû, nagy sebességigényû, több példánys nymtatáskr kaptak szerepet, személyi számítógépes környezetben nem frdulnak elõ. Mátrixnymtatók: http://dezs.extra.hu Készítette a Jmla! Generálva: 22 June, 216, 16:49
Visznylag lcsón üzemeltethetõ. Nymtatófejükben apró tûket tartalmaznak, amelyek mágneses tér hatására elõreugranak, megnymva az elõtte található indigós szalagt, amely nymt hagy a papírn. megjelenített karakterek pntmátrix módn ábrázlódnak. Egyszerre több példány nymtatása is lehetséges. Váltztatható a papírméret (4, 3). Prgramzható a karakterkészlete. lkalmazási területük: irdai munka, pénztárgépek. Nem ütõ nymtatók: Tintasugaras nymtató: Szintén pntképet alkalmaznak, de skkal jbb felbntóképességgel. festék a nymtatófejbõl vékny csövecskéken keresztül jut a papírra kétféle módn: az egyik lehetõség, hgy elektrms impulzus hatására egy kristály megváltztatja az alakját (Piez-technika), a másik, hgy a csõ végén felfrralják a tintacseppet, ami a hõ hatására kitágul és kirepül (Bubble-Jet technika). Mûködése csendes, maga a készülék megfizethetõ árú, de az üzemeltetése költséges. Visznylag jó minõségû színes anyag készíthetõ vele, de nedvesség hatására a festék elkenõdhet. Több példánys nymtatás nem lehetséges. Lézernymtató: lézersugár egy szelénhengerre pntkat rajzl, ezeken a pntkn elektrms töltés keletkezik, ami az ellentétes http://dezs.extra.hu Készítette a Jmla! Generálva: 22 June, 216, 16:49
töltésû festékszemcséket magáhz vnzza. festékszemcsék megtapadnak az elõtte elhaladó papírn, majd magas hõfkn ráégetik. Nem hõálló fóliákra ezzel a technikával nem lehet nymtatni. festék nem maszatlódik el, az íráskép minõsége kiváló. Maga a készülék drága, de üzemeltetése lcsóbb, mint a tintasugaras nymtatóé. Nymtatási sebességük gyrs, csendesek, több példánys nymtatás nem lehetséges. LED-nymtató: Mûködése a lézernymtatóhz hasnlít, de a nymtatandó ábrát nem lézersugár, hanem világító diódák (LED-ek) rajzlják a fényérzékeny hengerre. Minõségük a lézernymtatókéval azns. Mivel nem kell lézersugarat elõállítani, óznmentesek. Mágneses nymtató: henger a nymtatandó kép helyén mágneses töltést kap, ami a képpntkhz mágneses festékprt vnz, amit hengerléssel visznek fel a papírra. Hõnymtató (termikus nymtató): Különleges, hõ hatására váltzó színû papírt használnak, amit a nymtatandó ábra helyén felmelegítenek és tt megfeketedik. nymtatási képet pntsrnként nymtatják ki. Írásképük gyenge minõségû. Nymtatási http://dezs.extra.hu Készítette a Jmla! Generálva: 22 June, 216, 16:49
minõség jellemzése: elsõsrban a nymtató felbntásának megadásával történik: Dt per inch (Dpi): 2,54 cm~1 inch-en hány nymtatási pnt van. C. Egyéb kimeneti eszközök: Pltter (rajzgép, amelyet tervezésben, mûszaki rajzk elkészítéséhez alkalmaznak). Hangszóró, fejhallgató (különbözõ hanganyagk lejátszásánál). Virtuális valóság sisak. b.) Mutassa be, hgy az Ön által tanult perációs rendszerben hgyan lehet állmánykat átnevezni! DOS-ban: z állmányk nevének megváltztatását a REN paranccsal tehetjük meg. parancs frmája: REN_régi név_új név REN_[meghajtó:]\[elérési út]\régi fájlnév_új fájlnév Mivel a mûvelet egy könyvtárn belül történik, az elérési utat csak egyszer kell megadni. kiterjesztés megváltztatása nem szükséges, hiszen a fájl szerkezete azns marad. Nrtn Cmmander-ben: z állmány kiválasztása után az F6-s billentyû lenymása. megjelenõ párbeszédpanelen az új név megadása, majd ENTER (az új név felülírja az alapesetben megadtt elérési utat, így nem mzgatás, hanem valóban http://dezs.extra.hu Készítette a Jmla! Generálva: 22 June, 216, 16:49
átnevezés történik). Windws Intézõ-ben: Jelöljük ki az átnevezendõ állmányt vagy könyvtárat, majd válasszuk a Fájl menü / Átnevezés menüpntt, majd írjuk be az új nevet. Átnevezhetünk úgy is egy állmányt vagy könyvtárat, ha kijelölés után még egyszer kattintunk (ez nem dupla kattintás) az állmány nevén, s a szövegkurzr megjelenése után begépeljük az új nevet. Windws Cmmander-ben: Egy-egy állmány átnevezése: kijelölés után nymjuk meg az F6-s billentyût, vagy kattintsunk még egyszer a kívánt állmányn, majd a szövegkurzr megjelenése után írjuk be az új nevet. 3. tétel a.) Beviteli perifériák Beviteli perifériák feladatai, csprtsításuk Billentyûzet Egér Szkenner Egyéb beviteli perifériák b.) Mutassa be, hgy az Ön által tanult perációs rendszerben miként lehet állmánykat máslni! Perifériák: azk a részegységek, amelyek a számítógépet összekapcslják a külvilággal, s a közpnti egységtõl függetlenül egy-egy speciális feladatt látnak el. Bemeneti perifériák: a bemeneti periférián át az infrmáció a http://dezs.extra.hu Készítette a Jmla! Generálva: 22 June, 216, 16:49
környezetbõl a közpnti egység felé áramlik.. Billentyûzet: számítógép legfntsabb adatbeviteli eszköze. 11-15 gmbs kivitelben készül. Fõ területei: lfanumerikus (karakteres) billentyûzet (legnagybb blkk). Vezérlõ billentyûzet (hats blkk és a kurzrmzgató nyilak). Numerikus billentyûzet (számjegy-billentyûzet). Funkcióbillentyûk (legfelsõ sr, ESC-tõl balra). Speciális billentyûk. lfanumerikus (karakteres) billentyûzet: Betûk, számk, mûveleti jelek, írásjelek, rajzjelek (grafikus jelek). Space (hsszú billentyû): szóköz. Enter 8 : kaptt parancs végrehajtása. Shift ñ : váltóbillentyû (nagy kezdõbetû, billentyû felsõ funkciója). Backspace : a beviteli pnttól (kurzrtól) balra lévõ karakterek törlése. lt Gr (grafikus, jbb ldali): rajzjelek megjelenítése (harmadik bil len tyû funk ci ó: pl. az 1-nél a ~). lt (bal ldali): parancsadás. http://dezs.extra.hu Készítette a Jmla! Generálva: 22 June, 216, 16:49
Windws ÿ: Windwsban a Start menü megjelenítése. Ctrl (Cntrl): vezérlõbillentyû. Caps Lck: állandó nagybetûs üzemmód (jelzõlámpa világít bekapcslt állaptban). Tabulátr F : rvatbeállítás vagy szlpba írás. Vezérlõbillentyûzet: Kurzrvezérlõ billentyûk: Insert: váltás a beszúró/felülíró (átíró) üzemmód között. Delete: a beviteli pnttól jbbra lévõ karakterek törlése. Hme: ugrás az adtt sr elsõ karakterére. End: ugrás az adtt sr utlsó karakterére. Page Up: függõleges lapzás fölfelé (25 srt ugrik egyszerre). Page Dwn: függõleges lapzás lefelé. Kurzrmzgató billentyûk: Kurzrmzgató nyilak: a kurzrt a nyíl irányába mzgatják (!"#$). Numerikus billentyûzet: Num Lck: számjegybillentyûzet ki/be kapcslása (bekapcslt állaptban jelzõlámpája világít): Számjegyfunkció (bekapcslt állapt): számjegyek, fntsabb mûveleti jelek (*/+-). Vezérlõ funkció (kikapcslt állapt): ld. Vezérlõbillentyûzet. Funkcióbillentyûk: F1-F12: http://dezs.extra.hu Készítette a Jmla! Generálva: 22 June, 216, 16:49
használatuk az alkalmazói prgramtól függ (a prgramk által definiált gyrsan elérhetõ feladatk elvégzésére használhatók). Speciális billentyûk: Esc: (szökés, menekülés) utlsó mûvelet visszavnása, érvénytelenítése. Prt Sc/Sys Rq: Sys Rq: kilépés az perációs rendszerbe. Print Screen (+Shift): képernyõtartalm nymtatása. Scrll Lck: táblázatkezelõ prgramban nagy méretû táblázatk görgetése (bekapcslt állaptban a jelzõlámpa világít). Pause/Break: Pause: a futó prgram megállítása egy billentyû lenymásáig. Break (+Ctrl): a futó prgram megszakítása. B. Pzícináló eszközök: (egér) Egy kézi eszköz, melynek megadtt területen való mzgatása a képernyõ aktuális pzícióját a mzgásnak megfelelõen váltztatja. képernyõn lévõ bjektum, illetve az egérmutató párhuzamsan mzg az asztaln lévõ egérrel. z egér dbzán található gmbk a megfelelõ funkciók aktivizálására, vagy egyéb szlgáltatásk elvégzésére szlgálnak. Csprtjaik: http://dezs.extra.hu Készítette a Jmla! Generálva: 22 June, 216, 16:49
Mechanikus: az egér alsó részén egy gumírztt glyó érintkezve az asztal lapjával, vagy az egéralátéttel (muse pad) két tengelyt hz mzgásba, melyek ezt elektrms impulzuskká alakítják át. Optikai: az egér alján lámpa és érzékelõ helyezkedik el (egy speciális alátéten használva lesz mûködõképes). Fejlõdés lépései: PC-Muse: az eredetileg kifejlesztett PC kmpatíbilis egér, melynek hárm gmbja van. Ms-Muse: a Micrsft által kifejlesztett két nymógmbs egér. Trackball: hanyattegérnek is nevezik, mert lyan mechanikus egér, melyen a pzícináló gömböt (méretét kissé megnövelve) az egér felsõ részén helyezték el, így nincs szükség helyre a pzícináláskr (hrdzható gépeknél alkalmaztt, vagy kis helyigény esetén). Tuch-Pad: kb. 5*5 cm-es lapka, melyen az ujjunkat húzva pzícinálhatjuk az egérkurzrt, kattintáskr pedig kétszer rá kell kppintani a lapkára, vagy a körülötte elhelyezkedõ gmbkat kell használni. Muse-Pen: egy tll, melynek hegye érzékeli az elmzdulást. C. Scanner (laplvasó, képdigitalizáló): Olyan szerkezet, melynek segítségével a számítógép közvetlenül képes feldlgzni a papírn lévõ infrmációkat, legyen az grafikus vagy akár szöveges. scanner egy kezelõprgram segítségével http://dezs.extra.hu Készítette a Jmla! Generálva: 22 June, 216, 16:49
az ábrát pntkra bntja, és minden pntnak megállapítja a színét. Ezután a keletkezett képet egy tömörítési eljárás segítségével adathrdzóra menti. Típusai: Kézi scanner: a kívánt képen végighúzva fénysugárral letapgatja annak pntjait. Táblás scanner: fix készülék, melybe a fénymáslóhz hasnlóan kell elhelyezni a feldlgzandó ldalt. D. Egyéb bemeneti eszközök: Btkrmány vagy jystick (számítógépes játékknál). Digitális fényképezõ. Fényceruza vagy lightpen (a számítógép mnitrán lehet vele rajzlni). Videkamera. Mikrfn. Tuch-screen (érintéses képernyõ). Vnalkódlvasó (kereskedelemben). Digitalizáló tábla (mûszaki tervezéshez). Lézerlemez-meghajtó (CD, DVD). OCR-lvasó (szövegek karakterfelismerése). OMR-lvasó (lttószelvények, kérdõívek feldlgzására, jelfelismerõ). Írisz és ujjlenymat aznsítók (biztnsági rendszereknél). Virtuális valóság adatkesztyû. http://dezs.extra.hu Készítette a Jmla! Generálva: 22 June, 216, 16:49
b.) Mutassa be, hgy az Ön által tanult perációs rendszerben miként lehet állmánykat máslni! DOS-ban: parancs végrehajtásáhz meg kell adnunk, hgy hnnan, mit és hvá akarunk máslni. parancs frmája: COPY_frrásaznsítás_célaznsítás COPY_[meghajtó:]\[elérési út]\fájlnév_[meghajtó:]\[elérési út]\[esetleg új név] szögletes zárójelben lévõ paraméterek megadása nem minden esetben szükséges. z állmánynév megadásánál alkalmazhatók a jkerkarakterek. Több alkönyvtár egyidejû máslása az XCOPY paranccsal történik az elõzõekhez hasnlóan, amely után a /S pciót alkalmazva az adtt alkönyvtárból nyíló tvábbi alkönyvtárakat és azk tartalmát is lemáslja, amennyiben az nem üres. Ha a /E pciót alkalmazzuk, akkr a gép az üres könyvtárakat is átmáslja. Nrtn Cmmanderben: z állmányk kijelölése után az F5-ös billentyû lenymása, majd a megjelenõ párbeszédpanelen a célhely elérési útjának megadása, majd ENTER (alapesetben a célhely a másik ablakban aznsíttt könyvtár). Windws Intézõ-ben: Mzgassuk az egérkurzrt a máslandó könyvtár vagy állmány iknjára, a CTRL nymvatartása mellett húzzuk az egérrel a célkönyvtár iknjára, majd engedjük fel az egérgmbt, és a CTRL-t. Windws Cmmander-ben: http://dezs.extra.hu Készítette a Jmla! Generálva: 22 June, 216, 16:49
CTRL+egérrel való húzás egyik ablakból a másikba, vagy az egyik ablakban a célhelyet választjuk ki, a másikban kijelöljük a máslni kívánt állmánykat, megnymjuk az F5-ös billentyût, majd a megjelenõ ablakn OK. 4. tétel a.) kettes számrendszer szerepe a számítástechnikában bit és bájt fgalma z adattárlás mértékegységei Karakterábrázlás, karakterkód, kódrendszerek kódtábla fgalma, funkciója b.) Mutassa be, hgyan lehet az Ön által tanult perációs rendszerben egy állmányt törölni! Számrendszerek: különbözõ számrendszerek elnevezése attól függ, hgy hány számjegyet használnak a számk megkülönböztetésére. E szerint a legfntsabbak: 2-es számrendszer (2 számjegy: és 1) 1-es számrendszer (1 számjegy: -9) 16-s számrendszer (16 számjegy: -9+BCDEF). 1-es (decimális) számrendszer: Tízféle számjegyet különböztet meg (-9). nagybb számk felírása több számjeggyel történik úgy, hgy a 1 nem negatív egész kitevõjû hatványaival szrzzuk az adtt helyértéken álló jegyet (a helyértékek jbbról balra növekszenek. Pl.: 173=1*12+7*11+3*1=1*1+7*1+3*1 http://dezs.extra.hu Készítette a Jmla! Generálva: 22 June, 216, 16:49
16-s (hexadecimális) számrendszer: 16-féle számjegyet különböztet meg (-9 a számk, B, C, D, E, F betûkkel kiegészítve). Pl.: 1731=1*161+13*16=D16 (mivel 1= és 13=D). tizenhats számrendszert gyakran használják a számítástechnikában, mivel a számítógépek által használt adatk két jeggyel könnyen felírhatók vele (a tizenhats számrendszerben értelmezendõ számk Hex vagy H jelöléssel kezdõdnek. 2-es (bináris) számrendszer: Ez a legkisebb létezõ értelmezhetõ számrendszer. számítástechnikában ez a leggyakrabban alkalmaztt. kettes számrendszer két számjegyet használ ( és 1). Pl.:1731=1*27+*26+1*25+*24+1*23+1*22+*21+1*2=1*128+*64+1*32+*16+1*8+1*4+*2+1*1=111112 kettes számrendszer használatát a digitális technika elterjedése indklja. számítógép ugyanis csak annyit tud, hgy egy kapcsló (mechanikus vagy elektrnikus) ki vagy be van kapcslva. Bekapcslt állaptban flyik át rajta áram, kikapcslt állaptban nem. kapcsló ugyanúgy két állaptt mutat, mint a kettes számrendszer számjegyeinek száma. Így a bekapcslt állapt lehet 1, a kikapcslt állapt pedig. kapcslóelemek csprtsítása elkerülhetetlen, mivel a tárlandó adatknak tízes számrendszerben is jól használható méretûnek kell lennie. leggyakribb csprtsítási módszer szerint 8 kapcslót szervezünk egy egységbe, így a -255-ig terjedõ számkat tudjuk felírni. Infrmáció: a címzettje számára új, vagy általa nem ismert adat, hír, közlés, tájékztatás, http://dezs.extra.hu Készítette a Jmla! Generálva: 22 June, 216, 16:49
ismeret, értesülés (értelmezett, dekódlt adat). dat: kódlt infrmáció. z infrmáció mértékegységei: 1 bit (Binary Digit) a legkisebb infrmációhrdzó egység: jelentése: két állaptú esemény (1 bit a kettes számrendszer egy-egy számjegye: v. 1). 1 byte (bájt): az infrmáció-feldlgzás alapegysége, a legkisebb címezhetõ egység. 1 byte = 8 bit: 8 bit esetén a variációk száma már 256-ra nõ, mivel 28=256, tehát 1 byte-n 28=256 féle karakter tárlható. Bitek srszáma: 7 6 5 4 3 2 1 8 bit http://dezs.extra.hu Készítette a Jmla! Generálva: 22 June, 216, 16:49
1 1 8 bit=1 byte (1 karakter) tvábbi mértékegységek között a váltószám 21=124: 1 Kilbyte=124 byte (kb. fél ldalas szöveg) 1 Megabyte=124 Kilbyte=1242 byte (kb. egy 5 ldaln sûrûn teleírt könyv) 1 Gigabyte=124 Megabyte=1242 Kilbyte=1243 byte (kb. 1 db 5 ldalas könyv) 1 Terrabyte=124 Gigabyte=1242 Megabyte=1243 Kilbyte=1244 byte (kb. 1 Millió 5 ldalas könyv) Bináris kódlás: számítógép minden számt binárisan kódl, azaz kettes számrendszerbeli számmá alakít. Hgyan http://dezs.extra.hu Készítette a Jmla! Generálva: 22 June, 216, 16:49
lesznek a számítógép billentyûzetén begépelt betûkbõl, számkból bitek? Használjunk fel nylc bites csprtkat egy-egy betû vagy szám tárlására. Hzzunk létre egy lyan hzzárendelési szabályt, ahl a nylc bit különbözõ állaptáhz rendeljük a betûket. Minden egyes bitsrzat egy betût vagy számt jelképez. Ezt a hzzárendelési szabályt nemzetközileg is egységessé tették, s megalkttak egy kódrendszert. Karakter: Betûjelek, számjegyek, mûveleti jelek, rajzjelek együttes neve (általában egy lenymtt billentyû). Karakterkódlás: karakterek bináris számmal történõ ábrázlása. Karakterkód: prgramk cserélhetõsége érdekében megállapdás alapján -255-ig terjedõ számtartmányban minden karakternek megfeleltetnek egy számt, ez a szám az illetõ karakter kódja. Kódtáblák: merikaiak módsíttt kódtáblája SCII (eszki) (merican Standard Cde fr Infrmatin Interchange, azaz az infrmációcsere amerikai szabványs kódja): 128 karakter tárlását teszi lehetõvé Nem tartalmazza a teljes magyar betûkészletet (pl.: û betût), illetve nem tartalmazza az ékezetes betûket (ennek kiküszöbölésére alktták meg a kódlapkat, melyek tartalmazzák a nemzeti sajátsságkat). http://dezs.extra.hu Készítette a Jmla! Generálva: 22 June, 216, 16:49
1 1 =65 1 1 =66 B http://dezs.extra.hu Készítette a Jmla! Generálva: 22 June, 216, 16:49
1 1 1 =67 C 1 1 =68 D http://dezs.extra.hu Készítette a Jmla! Generálva: 22 June, 216, 16:49
Mi kódlapunk: Latin 2, v. 852 v. CP125 (Windws alatt): ezek tartalmazzák hiánytalanul a magyar betûkészletet. PC-k karakterkészlete 256 különbözõ karakterbõl áll, tehát kódkészlete bõvebb az SCII-nél, ezért kiterjesztett SCII kódkészletnek is nevezik. b.) Mutassa be, hgyan lehet az Ön által tanult perációs rendszerben egy állmányt törölni! DOS-ban: parancs frmája: DEL_fájlaznsítás DEL_[meghajtó:]\[elérési út]\fájlnév parancs kiadásakr legyünk körültekintõek, hiszen a letörölt állmányk megszûnnek. parancs kiadása után a gép rákérdez a törlés végrehajtására. Nrtn Cmmander-ben: z állmányk kijelölése, majd F8-as billentyû (a gép rákérdez a törlésre: igen-enter, nem-esc). Windws Intézõ-ben: Jelöljük ki a törlendõ könyvtárat vagy állmánykat, majd nymjuk meg a DEL billentyût, vagy válasszuk a Fájl menü / Törlés menüpntját. Windws Cmmander-ben: Törlendõ állmányk kijelölése, majd Delete vagy F8-as billentyû. 5. tétel a.) szftverek jellemzõi szftver fgalma http://dezs.extra.hu Készítette a Jmla! Generálva: 22 June, 216, 16:49
Szftverek csprtsítása Szftverek használatának jgi szabályzása b.) Mutassa be, hgy az Ön által tanult perációs rendszerben miként lehet állmánykat áthelyezni! Szftver: (prgram) lgikai szabályk szerint rendezett utasítássrzat, mely mûködteti a számítógépet (a számítógéphez tartzó prgramk és prgramjellegû tevékenységek összessége). Szftverek csprtsítása:. Mûködés szerint: Tranziens prgramk: az a szftver, amely hatására egy idõszaks, véges flyamat zajlik le még akkr is, ha a flyamat befejezését a felhasználó határzza meg. Ebbe a kategóriába tartzik a prgramk nagy többsége. z ilyen prgramkat elindítva többnyire egyértelmûen érzékeljük annak mûködését. Ez a prgram vagy lefut és önállóan kilép, vagy pedig egy menürendszer, vagy más hasnló funkció segítségével mi magunk léphetünk ki belõle. Rezidens prgramk: elindításkr bekerülnek a memóriába, és tt is maradnak. z ilyen szftverek mûködése többnyire nem is látszik. Mellette futtathatunk más prgramkat is. Ilyen prgram a vírusk nagy része, a billentyûzetkezelõ, és más hasnló segédprgramk. B. Funkció szerint: Operációs rendszerek (mûködtetõ rendszer): lapvetõ hardver-vezérlõ feladatkat lát el, és lehetõvé teszi a géppel való kmmunikációt. Legismertebbek: a DOS (parancsnyelvû), és http://dezs.extra.hu Készítette a Jmla! Generálva: 22 June, 216, 16:49
a WINDOWS (grafikus) perációs rendszerek. Tvábbi perációs rendszer: a UNIX, a LINUX, az OS/2. Segédprgramk: z állmányk menedzselését, a lemezek és alkönyvtárak használatát teszik kényelmesebbé. DOS segédprgramjai: pl.: Nrtn Cmmander, Pctls, Shell, stb. WINDOWS segédprgramjai: (a Windws egyszerûbb kezelhetõsége miatt nincs rájuk akkra szükség) pl.: Internet Explrer, Karbantartó varázsló, Lemezkarbantartó, Lemezellenõrzés, Lemez-töredezettség mentesítõ, Rendszerinfrmáció, Tömörítõ ügynök, CD-lejátszó, Hangerõ-szabályzó, Hangrögzítõ, Címjegyzék, Imaging, Jegyzettömb, Paint, Számlógép, Szinkrnizálás, Wrd Pad, Windws Cmmander, MS-DOS parancssr, Outlk Express, Windws Intézõ, Vágólap megjelenítõ, Játékk, Eseménynapló, Felhasználó-kezelõ, Hálózati kapcslatk, Karaktertábla, Képlvasó és fényképezõgép varázsló, Médialejátszó (Media Player), Óra és naptár, Tárcsázó, stb. Felhasználói prgramk: Szövegszerkesztõk: WINDOWS alatt: Wrd különbözõ verziói (7, 97, 2, XP): kezelésében az egyszerûbb szövegszerkesztõkhöz, tudásában pedig a kiadványszerkesztõkhöz áll közelebb. Write és Wrks: a Wrd-tõl kisebb tudásúak. http://dezs.extra.hu Készítette a Jmla! Generálva: 22 June, 216, 16:49
DOS alatt: Edit, illetve Nrtn Editr: használatuk igen egyszerû, lehetõségeik aznban szûkösek (pl. nincs srkizárás, nymtatóvezérlés). Wrdstar és Wrd: képesek blkkkat kezelni, kiemeléseket elvégezni (vastagítás, döntés, stb.), srt kizárni, többféle nymtatót, kezelni, és akár ldalszámzni is. Chiwriter és Ékszer. Kiadványszerkesztõk: segítségével lehetõségünk van egy adtt szöveget könyv vagy újság frmára hzni. Ezek drágább prgramk, használatuk összetettebb, s a nymtatáshz is legalább lézernymtató alkalmazása ajánltt. Pl.: Ventura Publisher, TEX, QwarkXPress, PageMaker. datbázis-kezelõk: nagybb mennyiségû adat feldlgzását, illetve ezen adatk nyilvántartását, módsítását, csprtsítását teszi lehetõvé. Pl.: ccess, dbase, Clipper, Fxbase, Fxpr, Magic. Táblázatkezelõk: segítségével táblázatkat hzhatunk létre, ezeket módsíthatjuk, grafiknkat, diagramkat készíthetünk, számításkat végezhetünk. DOS alatt: Quattr. WINDOWS alatt: Excel. Grafikai prgramk: rajzlóprgramk. PaintBrush, Paint, PhtStyler, dbe Phtshp: ezek bittérképes grafikát http://dezs.extra.hu Készítette a Jmla! Generálva: 22 June, 216, 16:49
támgató, kényelmesen használható, skfunkciós rajzlóprgramk. CrelDraw: vektrgrafikus, igen sk lehetõséget támgató, magas színvnalú ábrák készítésére szlgál, prfi felhasználóknak ajánltt. Prezentáció-készítõ prgramk: elõadásk, bemutatók készítésére. PwerPint. Tervezõi rendszerek: mérnöki munka srán alkalmaztt számítógépes tervezõprgramk. Összefglaló néven CD prgramk. Kmmunikációs prgramk: számítógépek összeköttetése révén adatátvitelt valósíthatunk meg. Két gép közvetlen összekötése: FX (DOS alatt), Közvetlen kábelkapcslat (Windws alatt). Telefnvnal és mdem alkalmazásával létrehztt kapcslathz: FTP. Internet alkalmazásáhz: (Windws alatt) Micrsft Internet Explrer, Netscape Navigatr. Oktatásban használható szftverek: pl. nyelvktatásban kiejtés-bemutató, analizáló prgramk, tesztprgramk. Játékk: kártyajátékk, akciójátékk, lgikai játékk stb. Egyéb prgramk: egyéni jellegzetes alkalmazási területük miatt csak egy adtt szakterületen használhatók. Pl.: nyilvántartó prgramk, könyvelõprgramk, speciális feladatkat http://dezs.extra.hu Készítette a Jmla! Generálva: 22 June, 216, 16:49
ellátó prgramk, ezen kívül fejlesztõi szftverek (tvábbi prgramk készítésére, fejlesztésére és frdítására használhatók). Szftverek használatának jgi szabályzása: Mivel a szftverek máslása nem jár különösebb minõségrmlással, így a szftverek jgvédelmérõl meglehetõsen nagy szigrúsággal gndskdnak a prgramk kifejlesztõi. Egy-egy prgramtermék ára igen magas, mivel kifejlesztésük sk ezer órányi munkaidõbe, és ezzel aránysan óriási ráfrdításba kerül. szftvertermékek illegális máslását, illetve felhasználását akár 5 évig terjedõ börtönbüntetéssel is lehet sújtani. BS (Business Sftware lliance Szftverrendõrség) mûködése: Szúrópróbaszerû ellenõrzések, próbavásárlásk a &bdqu;fekete&rdqu; szftverek kiszûrésére. Frródrót: a jgszerû szftverhasználattal kapcslats kérdések megválaszlására. Jgs szftverhasználat: szükséges szftvereket minden esetben szaküzletben vásárljuk. Ellenõrizzük, hgy riginál csmaglásban lévõ terméket kaptunk-e. Találhatók-e a dbzn a gyártó, illetve frgalmazó által alkalmaztt megkülönböztetõ jelzések http://dezs.extra.hu Készítette a Jmla! Generálva: 22 June, 216, 16:49
(hlgram). Van-e a csmagban regisztrációs kártya. csmaghz tartzik egy biznys licenc-szerzõdés: az ebben fglalt feltételeket csak addig van jgunk mérlegelni, amíg a csmaglás ép. Ha a szerzõdés feltételeit nem tartjuk elfgadhatónak, vagy a prgramra nem tartunk igényt, sértetlenül kell visszavinnünk a bltba. b.) Mutassa be, hgy az Ön által tanult perációs rendszerben miként lehet állmánykat áthelyezni! DOS-ban: z állmányk máslásáhz hasnlóan itt is meg kell adni, hgy hnnan, mit és hvá szeretnénk helyezni. parancs frmája: MOVE_frrásaznsító_célhely MOVE_[meghajtó:]\[elérési út]\fájlnév_[meghajtó:]\[elérési út] Nrtn Cmmander-ben: z állmányk kijelölése után az F6-s billentyû lenymása, a megjelenõ párbeszédpanelen a célhely elérési útjának megadása, majd ENTER (alapesetben a célhely a másik ablakban aznsíttt könyvtár). Windws Intézõ-ben: Mzgassuk az egérkurzrt az áthelyezendõ könyvtár vagy állmány iknjára, nymjuk le az egér gmbját, s húzzuk a könyvtárfa azn könyvtárára, ahvá mzgatni szeretnénk, majd engedjük fel az egérgmbt. Mzgatni csak azns meghajtón belül tudunk, eltérõ meghajtóra vagy gépre történõ húzás esetén máslás történik. http://dezs.extra.hu Készítette a Jmla! Generálva: 22 June, 216, 16:49
Prgramfájl azns meghajtón belüli mzgatása srán parancsikn jön létre. Windws Cmmander-ben: Történhet húzással, vagy a két ablakban a frrás, illetve a célhelyet állítjuk be, megnymjuk az F6-s billentyût, majd a megjelenõ ablakn OK. http://dezs.extra.hu Készítette a Jmla! Generálva: 22 June, 216, 16:49