BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE M E G H Í V Ó Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 16/2010. (XI. 25.) sz. rendelete 4. (1) bekezdése alapján a Képviselő-testület rendkívüli ülését 2015. július 15. napjára (szerda) 15.00 órára összehívom, melyre Önt tisztelettel meghívom. Az ülés helye: Balmazújvárosi Közös Önkormányzati Hivatal díszterme I. N y i l v á n o s ü l é s 1. Előterjesztés a Helyi Esélyegyenlőségi Program felülvizsgálata tárgyában Előterjesztő: dr. Veres Margit polgármester II. Z á r t ü l é s 1. Előterjesztés szociális jelleggel bérbe adott önkormányzati lakás lejáró bérletének meghosszabbítása tárgyában Előterjesztő: dr. Veres Margit polgármester 2. Előterjesztés szociális jelleggel bérbe adott önkormányzati lakás lejáró bérletének meghosszabbítása tárgyában Előterjesztő: dr. Veres Margit polgármester (Az előterjesztés később kerül megküldésre.) Balmazújváros, 2015. július 13. dr. Veres Margit polgármester
BALMAZÚJVÁROS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Törvényességi szempontból ellenőrizte: Tóthné dr. Kertész Mariann jegyző ELŐTERJESZTÉS Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. július 15-én tartandó ülésére a Helyi Esélyegyenlőségi Program felülvizsgálata tárgyában Tisztelt Képviselő-testület! Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testülete az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 31. (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a 175/2013. (VI.25.) számú határozatával Balmazújváros Város Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programját (a továbbiakban: HEP) 2013. július 01. napjától 2018. június 30. napjáig elfogadta. A Programban foglaltak szerint a Képviselő testület folyamatosan nyomon követi a program megvalósulását. Az intézkedési tervek megvalósításáról a HEP végrehajtásáért felelős személy a képviselő-testületnek minden évben beszámol. A HEP megírását követő második év a kötelező felülvizsgálat ideje. A helyi esélyegyenlőségi program időarányos megvalósulását, illetve a helyzet esetleges megváltozását kétévente át kell tekinteni, az áttekintés alapján szükség esetén a helyi esélyegyenlőségi programot felül kell vizsgálni, illetve a helyzetelemzést és az intézkedési tervet az új helyzetnek megfelelően kell módosítani. A helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 6. -a értelmében a települési önkormányzat vizsgálja felül a helyi esélyegyenlőségi programot. A felülvizsgálatnak ki kell terjednie, a) arra, hogy a helyzetelemzés továbbra is helytálló-e, b)a lejárt határidejű intézkedések teljesülésére és eredményeinek felmérésére. Ha a felülvizsgálat alapján szükséges, a települési önkormányzat a) módosítja a helyi esélyegyenlőségi programot, vagy b) új helyi esélyegyenlőségi programot fogad el. A felülvizsgálatot a Türr István Képző és Kutató Intézet által működtetett esélyegyenlőségi mentori hálózat munkatársai segítik. Erre tekintettel a helyi esélyegyenlőségi program felülvizsgálata megtörtént. A helyzetelemzésben, több esetben is adatfrissítések miatt kiegészítésekre volt szükség. (Az adatmódosításokat, illetve az egyéb kiegészítéseket kék színnel illesztettük be a Képviselő- testület által elfogadott helyi esélyegyenlőségi programba.) Megállapítást nyert, hogy a 2013. évi helyzetelemzésben megfogalmazott következtetések, a feltárt problémák mindegyike jelenleg is helytálló. A jelenlegi felülvizsgálat során az intézkedési tervek vizsgálatára is sor került, ennek során megállapítható, hogy új intézkedési terv meghozatalára nincs szükség, hiszen azok módosítására a 2014. évi
felülvizsgálat alkalmával is sor került. Ezen módosítások beépültek a HEP már meglévő intézkedési tervei közé. Tisztelettel kérem a Képviselő- testületet, hogy az előterjesztést megtárgyalni, valamint a Helyi Esélyegyenlőségi Program módosítását elfogadni szíveskedjen. HATÁROZATI JAVASLAT a Helyi Esélyegyenlőségi Program felülvizsgálata tárgyában Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testülete az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 31. (4) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a helyi esélyegyenlőségi program felülvizsgálata alapján a Program módosítását elfogadja. Határidő: folyamatos Felelős: Vezendi Andrásné Balmazújváros, 2015. július 10. dr. Veres Margit polgármester
Helyi Esélyegyenlőségi Program Balmazújváros Város Önkormányzata 2013. június 25. Módosítás 2015. június 30.
Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...2 Bevezetés...2 A település bemutatása...4 Értékeink, küldetésünk...13 Célok...14 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)...15 1. Jogszabályi háttér bemutatása...15 2. Stratégiai környezet bemutatása...19 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége...21 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység...55 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége...84 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége...90 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége...98 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása...104 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága...107 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)...108 1. A HEP IT részletei...108 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése...109 A beavatkozások megvalósítói...112 Jövőképünk...114 Az intézkedési területek részletes kifejtése:...115 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)...144 3. Megvalósítás...152 A megvalósítás előkészítése...152 A megvalósítás folyamata...152 Monitoring és visszacsatolás...154 Nyilvánosság...154 Érvényesülés, módosítás...156 4. Elfogadás módja és dátuma...157 1
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Balmazújváros Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. Az Európai Bizottság 2004 májusában tette közzé az Esélyegyenlőség és diszkriminációmentesség a kibővített Európai Unióban című Zöld Könyvet, amelyben konzultációra hívta az érintett szervezeteket, szereplőket. Ezek a konzultációk megerősítették azt az álláspontot, mely szerint kiemelkedően fontos mind az esélyegyenlőség, mind a diszkrimináció elleni küzdelem terén megvalósuló közösségi akciók kezdeményezése, beleértve az Európai Unió diszkrimináció ellenes jogalkotása hatásának maximalizálását. Az önkormányzat tudatosan, komplex programok keretében munkálkodik a különböző társadalmi helyzetű városrészek és lakóik jobb életkörülményeinek megteremtését szolgáló folyamatok elősegítésében. Az elkészített és folyamatosan aktualizálódó városfejlesztési stratégiai dokumentumokban (Integrált Városfejlesztési Stratégia, Szolgáltatástervezési koncepció, stb.,) nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a város minden családja megtalálja helyét és szerepét az évszázados hagyományokra építő, a jelen kihívásaira korszerű választ adni tudó közösségben. Alapvető cél, hogy Balmazújváros Város Önkormányzata az általa biztosított szolgáltatások révén hozzásegítse a lakosságot a város bármely pontján egy minőségi, az egyén és közössége számára egyaránt értékes élethez, s lehetővé tegye a szükségletek kielégítésével a szolgáltatások magas színvonalon történő elérését. A társadalmi integráció megteremtése érdekében elengedhetetlen a civil szervezetek és egyházak szorosabb bevonása a közszolgálati feladatok ellátásába, a pályázati lehetőségek kihasználása, a társadalom perifériájára szorult csoportok, így különösen az idősek, fogyatékkal élők, egyedülállók, a gyermeket nevelők, az etnikai kisebbség nehéz sorsú családjai számára olyan segítő, hátránykompenzáló programok indítása, amelyek révén garantálható lesz évtizedek múltán is a város kohéziója. Új munkahelyek teremtésével, kialakításával, az oktatás újjászervezésével és a szociális háló megerősítésével a társadalmi kirekesztődés elleni küzdelem aktív résztvevőjeként kíván Balmazújváros város fellépni. Az esélyegyenlőség minden állampolgár számára fontos érték. Az esélyegyenlőség nem csupán követelmény, hanem az önkormányzatok hosszú távú érdeke is, hiszen azt a célt szolgálja, hogy mindenkinek esélye legyen a munkavállalásra, a karrierre, a jó minőségű szolgáltatásokra függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges, vagy fogyatékossággal élő, milyen a származása, vagy az anyagi helyzete. 1 Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció 2
Az esélyegyenlőség, az egyenlő bánásmód követelménye kétirányú, negatív és pozitív kötelezettségeket is takar. Egyfelől azt kívánja meg a kötelezettektől, hogy tartózkodjanak minden olyan magatartástól, mely bizonyos tulajdonságaik (pl.: nem, kor, faji hovatartozás, nemzetiség, bőrszín) alapján egyes személyek vagy személyek bizonyos csoportjaival szemben közvetett vagy közvetlen hátrányos megkülönböztetést, zaklatást, megtorlást vagy jogellenes elkülönítést eredményez. A kötelezettek tehát ez alapján nem sérthetik meg mások egyenlő emberi méltóságát, a jogosultaknak pedig a szabályozás alapján kikényszeríthető igénye van arra, hogy őket egyenlő méltóságú egyénként kezeljék. Az eleve hátrányos helyzetben levő személyek formálisan egyenlőnek tekintése ugyanakkor a hátrányos helyzet konzerválásával járna. Ahhoz hogy a hátrányos helyzetben levő személyek ezt a hátrányukat ledolgozhassák nem elegendő annak biztosítása, hogy őket a többiekkel azonos jogok illessék meg, hanem olyan pozitív intézkedésekre van szükség, amelyek lehetővé teszik, hogy a helyzetükből fakadó hátrányaikat csökkenteni, illetve megszüntetni lehessen. Az Önkormányzat vállalja, hogy az elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja az alapdokumentumát, és a megjelölt stratégiákat, fejlesztési terveket, koncepciókat, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. az Esélyegyenlőségi Program elkészítésébe bevonja partneri kapcsolatrendszerét. A helyzetelemzés adatai az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. 3
A település bemutatása A mai városközpont déli részén állt a XV. század elején az a Hímes nevű falu, amelyet a század második felében a mai Nagyhát helyén álló Balmaz birtok lakói elfoglaltak. Az egyesült település, Balmazújváros 1465-ben kapott mezővárosi rangot. A város a többi alföldi mezővároshoz hasonló módon fejlődött: a török korban sokszor elnéptelenedett, a kis településmaghoz nagy, lakatlan külterület kapcsolódott. A település népessége a XVII. században is csupán 2000 fő volt, ám 1766-ban a német telepesek beköltöztetésével megindult a település mai képének kialakulása, a betelepítés emlékét máig őrzi Németfalu településrész neve. A korábbi rendszertelen balmazfalu a német lakosság betelepítése nyomán, illetve a Semseyek által végrehajtott településrendezéssel vált szabályos szerkezetűvé. Balmazújváros az Alföld sajátos, mezővárosi jellegű települése Hajdú-Bihar megyében. A nagy kiterjedésű város két jellegzetes alföldi táj, a Hortobágy és a Hajdúság határán fekszik. A város közigazgatási területén két természetes élővíz található, a Hortobágy folyó és a belterületi főgyűjtő vizét befogadó Kadarcs- Karácsonyfok csatorna. A várostól 3 kilométerre folyik az 1953-ban épített Keleti-főcsatorna. Balmazújváros Debrecentől 23 km-re, Hajdúböszörménytől 16 km-re, Hajdúszoboszlótól 21 km-re található. Az egykori mezőváros főleg az utóbbi évtizedekben sokat fejlődött. A város idegenforgalmi vonzerejét a településközpont jellegzetes és hangulatos mezővárosi megjelenése adja. Balmazújváros a népi hagyományok őrzője a kézműves kismesterségek művelésében is, mint citerakészítés, vesszőfonás, szíjgyártás, kalapkészítés, nádművesség, fazekasság. A város neves szülöttei: Veres Péter író, politikus, Lengyel Menyhért drámaíró, Soós Imre színész, Sarkadi Imre író, Semsey Andor mineralógus, a tudományok mecénása. Büszkék vagyunk Molnár László színész, Holb Margit iparművész, Palotai Erzsébet festőművész, Mihalkó Zoltán kalaposmester, Csomós Lajos színész, Pozsonyi József történész munkásságára, hogy a ma élő alkotóinkat" se feledjük. Balmazújváros kész az előremutató változásokra, melyet az itt élők az elmúlt években jelentős anyagi hozzájárulásaikkal, áldozatvállalásaikkal sorozatosan kinyilvánítottak. A város településfejlesztési koncepciója elsősorban a lakóhely minőségének javítását, a szolgáltatások bővítését, új munkahelyek létrehozását helyezi előtérbe. Ezt is figyelembe véve a város rövid és hosszú távú fejlesztési terveiben szerepel a belvízelvezető rendszer teljes körű felújítása, a település valamennyi útjának szilárd burkolatúvá tétele, a városi sport- és szabadidőcsarnok megépítése, kerékpárutak építése. Gazdaság A város döntően mezőgazdasági jellege, az ipar viszonylagos fejletlensége, az infrastrukturális feltételek és a szolgáltató szféra hiányosságai az 1970-es évekig csak lassú ütemű fejlődést biztosítottak Balmazújvárosnak. A hetvenes évektől viszont folyamatosan növekedett a városnak a térség társadalmi-gazdasági életében betöltött szerepe, lényegesen átalakult a helyi gazdálkodás szerkezete, s megindult a várossá válás folyamata. Az 1990-es népszámlálási adatok már stagnálásról tanúskodnak, különösen, ami a mezőgazdaságban és az iparban foglalkoztatottak arányát illeti. Kedvező jelenség viszont, hogy a városi funkciók erősödésével egyidejűleg jelentős növekedésnek indult a tercier szektor. A város gazdasági szerkezetére jellemző, hogy a munkaképes lakosság 25%-át ma is a mezőgazdaság foglalkoztatja. A vagyonnevesítés, a szervezeti, tulajdonjogi átalakulások és a kiválások után az egykori Vörös Csillag MGTSZbõl, a csődeljárás lefolytatása után jött létre az új típusú szövetkezés, a Kossuth Szövetkezet, a Lenin MGTSZ-ből pedig az Agrobalmaz Szövetkezeti Társulás. 4
A korábbi két MGTSZ-ből a sorozatos és egyéni kiválások nyomán számos egyéb mezőgazdasági profilú kft., s még több egyéni magánvállalkozás kezdte meg tevékenységét. Az átalakult Kossuth Szövetkezet és az Agrobalmaz Szövetkezeti Társulás gazdálkodásában a döntően növénytermesztési profil mellett fontos szerepet játszik az egyéni gazdálkodóknak és vállalkozóknak nyújtott mezőgazdasági szolgáltatási tevékenység (művelés, szállítás, szárítás, felvásárlás, takarmányozás stb.). Igen jelentős a gyepgazdálkodás és a juhtenyésztés szerepe is. A Kossuth Szövetkezet, mint egy 100, az Agrobalmaz Társulás pedig 40-50 aktív foglalkoztatottnak biztosít állandó munkaalkalmat. A gazdasági rendszerváltás és a privatizáció során az egykori Vörös Csillag MGTSZ, 1000 darabos szarvasmarha ágazatából született a megfelelő átalakulás után a harmadik, kifejezetten állattenyésztési profilú szövetkezet, a Tejtermelő Szövetkezet. Mindhárom, a hagyományos szövetkezeti gazdálkodási formákhoz és tevékenységhez talán legjobban hasonlító szövetkezeti társulás az 1990-es években stabilizálta gazdasági tevékenységét és üzletmenetét. Szerepük a város gazdasági életében, különösen pedig a foglalkoztatási gondok enyhítésében továbbra is jelentős. Balmazújvárosban 1976-ban a Vörös Csillag Termelőszövetkezet és a Hajdú Megyei Tejipari Vállalat közös beruházással tejfeldolgozó üzemet épített. A fejlesztés elsődleges célja az volt, hogy Debrecen városát és Hajdú megyét ellássák étkezési tehéntúróval. A sikeresen induló üzem termelőkapacitását, hűtőraktárát a 80-as években több lépcsőben bővítették, a túrógyártás mellett megkezdték a tejfel és a joghurt-puding gyártását. Az üzem fokozatosan fejlesztette kereskedelmi tevékenységét is. Indulása óta önálló egységként működött, 1989-ben betéti társasággá, majd 1992-ben Kft-vé alakult, Balmaz-Tej Feldolgozó, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. néven működött. A különféle mezőgazdasági vállalkozások, mindenekelőtt az egykori téeszekből kivált kft-ék és szövetkezeti jellegű társulások, valamint az egyéni gazdálkodók gazdasági teljesítménye is javuló tendenciát mutat, bár az utóbbiak között igen sok a kényszervállalkozó. Az ipari vállalkozások között sikeresen indult az ACEX Acéltermékgyártó Kft. Böszörményi úti (Északi Városrész, Bánlak) telephelyén 1950-ben alapították meg az első jelentősebb ipari létesítményt, Magyar Állami Gépállomás néven. A bekövetkezett átalakulások és változások folytán előbb MEZŐGÉP, majd Szerszámipari Művek Gyáregysége, végül a Magyar Gördülőcsapágy Művek Gyára elnevezéssel működött az üzem. 1992. március 1-jén, dolgozói kezdeményezés alapján létesült az ACEX Acéltermékgyártó Vállalat. Gazdasági társasággá történt átalakulás után, 1992. november 30-án megtörtént a privatizáció, magánszemélyek részvételével. Az ACEX Acéltermékgyártó Kft. fő profilja hegesztett acélszerkezetek és kisebb volumenben kardáncsapágyak gyártása. A közelmúltban árbevételének 80%-a német exportból származott. A másik legjelentősebb üzem a Bólyai úton (Északi Városrész, Újtelep) található Hexa-Metál Kft., mely 1991- ben alakult, de jogelődei révén 15 éve folytat önálló gazdálkodási és vállalkozási tevékenységet. Középnehéz vasszerkezeti lakatos-hegesztő munkát, forgácsolást, szerelést folytatnak és elvégzik a termékek alapozó és színre festését. Híd- és építési acélszerkezetek, felsőpályás daruk, mérlegtartozékok, hulladékgyűjtők, állványzati elemek, erőgépkarok kerülnek ki az üzemből. A felületkezelést korszerű, 400 m2-es festőcsarnokban végzik, szemcseszóró berendezéssel. Az üzem és a hegesztők is nemzetközileg elismert minősítéssel rendelkeznek. A vállalat az utóbbi években folyamatosan bővítette kapacitását, amit elősegített az új darugyártó csarnok megépítése, a vállalatnak jelenleg 125 alkalmazottja van. A mezőgazdaság és az ipar számára is csak viszonylagosan megfelelő infrastruktúra áll rendelkezésre. A termelés fellendülését főként a tőkehiány és a szabályozási rendszer akadályozza. Az ipari területek további fejlesztése és beruházók letelepítése javíthatna a település gazdasági és munkanélküliségi gondjain, ehhez a közeljövőben mindenekelőtt az ipari park cím elnyerésre kellene törekedni a város nyugati és északi kapujában, ott, ahol jelenleg is jelentős az ipari termelés, és szabad, a szabályozási tervben is e kategóriába eső területek találhatóak. 5
Az iparűzési adóból származó bevételek nagysága folyamatosan növekszik, 2008-ban 2 Mrd Ft. Az iparűzési adó viszonylag kis része, (2001 és 2006 között) 10-16%-a származik a legnagyobb befizetőktől, ami arra utal, hogy az összetétel kiegyenlített, a többihez képest nincsenek kiemelkedően nagy vállalatok Balmazújvároson. Balmazújváros és térségének gazdasági állapotát a továbbiakban a következő tematikus szempontok alapján elemezzük adatokkal: ágazati szerkezet és vállalkozások helyzete, turizmus. Forrás: IVS2010 Infrastruktúra Úthálózat: A belterületi úthálózat 77 km hosszúságú, szilárd burkolatú kiépítettsége 70% körüli. A burkolatlan utak elsősorban a városszéli lakóterületeken találhatók. A város központjában összefutó közutak csomópontjának közelmúltban befejeződött rehabilitációja sokat javított a főtér forgalmának egyenletesebb eloszlásában. Az utak állapota megfelelőnek mondható. A városi belterületi önkormányzati úthálózat kiépítettsége az elmúlt években folyamatosan bővült, a szennyvízberuházás kapcsán érintett utcák jelentős része aszfaltburkolatot kapott. Az Önkormányzat tárgyalások útján szorgalmazza a Magyar Közút Kht. felé a Hajdúszoboszló-Balmazújváros állami közút belterületi szakaszának, a Nádudvari utcának a korszerűsítését. Az önkormányzati utak kezelése, fenntartása és üzemeltetése a vízelvezetéssel, belvízárkokkal és járdákkal a Városgazdálkodási Kht. feladatkörébe tartozik. Kiépített kerékpárút a 3317. számú út szelvényezés szerinti bal oldalán a vasúti átjárótól a belterületi határig tart (4,1 km). Ezen út teljes kiépítésével kapcsolódhatna a Keleti-főcsatorna töltésén kialakítandó országos kerékpárút-hálózathoz. A rendezési tervben több kerékpárút kialakítása is megjelenik. A teljes gyalogúthálózat hossza 116 km. Elektromos energia: Balmazújváros elektromos energia ellátását 20 kv-os körgyűrűs hálózat biztosítja, mely a szakszerűen elhelyezett szakaszolási pontoknak köszönhetően többirányú energiaellátást tesz lehetővé. A lakóövezeti utak közvilágítással el vannak látva, de számos helyen az útkategóriának nem megfelelő a világítási szint. A hálózat kiépítettsége és a rendelkezésre álló kapacitás az elektromos szolgáltatás területén a városi igényeket kielégíti, a település biztonságosabb energiaszolgáltatása a beruházások kapcsán több irányú betáplálás révén biztonságosabbá vált. Az elmúlt ciklus elején a közvilágítás korszerűsödött, kiemelt városközponti műemléki és védett épületeknél díszvilágítás készült. Földgázellátás: A város vezetékes földgázellátása a Hajdúszoboszló-Hajdúböszörmény gázvezetékre kapcsolódó külterületen lévő 20000 m3/h kapacitású gázátadó állomásról történik, mely Hortobágy község gázszolgáltatását is biztosítja. A 80%-osan kiépített hálózat hosszútávon kielégíti a település igényeit. A városi gázátadó kapacitása (Telekföld) 20.000 m3/nap, mely hosszú távon biztosítja mind a lakosság, mind az ipari gázigényeket. A TIGÁZ Zrt. 2003-ban üzembe helyezte a település biztonságosabb gázellátását szolgáló Bajcsy Zs. utcai körzeti gáznyomás-szabályozó állomást, mellyel a kisnyomású hálózat, elsősorban a városközpont és a lakótelepek gázszolgáltatás biztonsága javult. Az elmúlt években, különösen a közelmúltban a közismert energiaköltségek növekedésére tekintettel is, csökkent a bekapcsolások üteme, ennek ellenére a vezetékes gázszolgáltatásba bekapcsolt lakások 76 száma a 2002. évi 4761-ről 5177-re növekedett, ez a lakásállomány mintegy 80-82%-a. Az elosztóhálózat a lakossági igényekhez és fizetőképességhez igazodva növekedett néhány utcában, így az Újkert soron, folyamatban van a Hajnal utcai házhelyeknél. További gázelosztó hálózat bővítések ipari vállalkozói beruházás esetén, illetve új telekalakítások, utcanyitások kapcsán indokolt. 6
Csapadékvíz elvezető rendszer: A belterületi felszíni vizeket három főgyűjtő csatorna szállítja a magas talajvízszint miatt állandóan telített külterületi csatornákba. A településen sok utca el van látva nyílt földmedrű és burkolt árokkal, ennek ellenére a domborzati és talajállapotok miatt a vízelvezetés igen kedvezőtlen. Különösen kedvezőtlen a Városközpont helyzete, itt kiemelt veszélyt jelent a belvíz. Ivóvízellátás: A vezetékes ivóvízellátás a városban a település északi belterületi határa mentén lévő mélyfúrású kutakból biztosított, mely mennyiségi szempontból a rendelkezésre álló adatok és vizsgálatok alapján, hosszabb távon kielégíti a lakosság, a szolgáltatások és ipari fogyasztók kommunális ivóvízigényét. A vezetékes ivóvízhálózat kiépült, de az 1970-es években kiépített vízellátó rendszer rekonstrukciója indokolt. A vízmű létesítményei a HB. Önkormányzatok Vízmű Zrt. vagyonát képezik, ezért továbbra is célja az Önkormányzatnak a korábbi évekhez hasonlóan, hogy megfelelő jogi és gazdasági keretek között visszakerüljön a vízmű vagyon önkormányzati tulajdonba. A vízmű kapacitása az Újkert sori vízmű telepen és a 7 mélyfúrású kúttal együttesen 3.709 m3/nap. A vízfogyasztás átlagosan 1.500-1.600 m3/nap. A TIVIZIG elkészítette és jóváhagyta Balmazújváros ivóvízbázis védelmét szolgáló diagnosztikai vizsgálatot, melynek figyelembevételével történhetnek a vízmű védőövezetében az iparterületi fejlesztések. Ivóvízhálózat bővítés a ciklusban lakótelkek kialakítása, új vállalkozói terület hasznosítása során indokolt. Szennyvízelvezetés: Az Önkormányzat központi címzett támogatással 2006. évben megvalósította a város teljes körű csatornahálózatát. Kiépült az új 2000 m3/napi kapacitású szennyvíztisztító-telep. A hálózatbővítéssel és fejlesztéssel a város belterületén jelenleg valamennyi ingatlan előtt biztosított a szennyvízcsatlakozás lehetősége, további fejlesztések lakótelkek tömbfeltárásánál, új utcanyitásoknál, illetve ipari övezetben vállalkozói fejlesztéseknél valósíthatók meg. A meglévő, üzemelő csatornahálózat, a vízgyűjtő területekről a felszíni vizeket nem tudja megfelelő biztonsággal elvezetni, ezért anyagi (pályázati) lehetőség szerinti ütemekben fejleszteni szükséges. A meglévő gyűjtő csatornák jelentős része vízelvezetés szempontjából sérülékeny földmederrel van kiépítve, megfelelő megoldást nyújtó burkolt medrű csatorna csak minimális mértékben létesült a településen. Népesség Lakónépesség számának változása évenként Fő 18500 18400 18300 18200 18100 18000 17900 17800 17700 17600 17500 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. Évek 7
lakónépesség 2007 (fő) 18295 fő 2008 (fő) 18269 fő Lakónépesség számának változása (%) 99,86 % 2009 (fő) 18167 fő Lakónépesség számának változása (%) 99,44 % 2010 (fő) 18122 fő Lakónépesség számának változása (%) 99,75 % 2011 (fő) 18067 fő Lakónépesség számának változása (%) 99,70 % 2012 (fő) 17961 fő Lakónépesség számának változása (%) 99,41 % Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Balmazújváros városban a demográfiai változások - ha csak szerény mértékben is -, de folyamatosan csökkenő tendenciát mutatnak. A népességfogyás adatait vizsgálva megállapítható, ha csúcspontként a 2007. évet vesszük alapul, 2011-re az állandó lakóhellyel rendelkezők száma mintegy 230 fővel csökkent. Településünk az esélyegyenlőségét érintő problémák egy részét a demográfiai változásoknak köszönheti, tekintettel arra, hogy mind az öregedési index, mind a belföldi vándorlások adatai, mind a természetes szaporodás 2008 2011. évek közötti eredménye negatív elmozdulást mutat. A 2015. évi kötelező felülvizsgálat idején tett kiegészítés: lakónépesség 2007 (fő) 18295 fő 2008 (fő) 18269 fő Lakónépesség számának változása (%) 99,86 % 2009 (fő) 18167 fő Lakónépesség számának változása (%) 99,44 % 8
2010 (fő) 18122 fő Lakónépesség számának változása (%) 99,75 % 2011 (fő) 18067 fő Lakónépesség számának változása (%) 99,70 % 2012 (fő) 17961 fő Lakónépesség számának változása (%) 99,41 % 2013 (fő) 17912 fő Lakónépesség számának változása (%) 99,73 % 2014 (fő) 17897 fő Lakónépesség számának változása (%) 99,91 % Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Lakónépesség számának változása évenként Fő 18500 18400 18300 18200 18100 18000 17900 17800 17700 17600 17500 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. Évek A fenti táblázat és diagram a 2015. évi kötelező felülvizsgálatot megelőző két év adatait tartalmazza, mely jól tükrözi Balmazújváros város további folyamatos népesség fogyását. 9
Élveszületések és halálozások számának változása évenként 230 220 210 200 190 180 Fő 170 160 150 140 130 120 2008. 2009. 2010. 2011. Évek Élve születések száma Halálozások száma év állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg 2008 184 291-107 2009 184 216-32 2010 160 183-23 2011 204 206-2 2012 nincs adat nincs adat nincs adat Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A 2015. évi felülvizsgálat alkalmával kibővített táblázat alapján a negatív egyenleg továbbra is az elvándorlások emelkedő számát mutatja, illetve a születések számának csökkenése is meghatározzák Balmazújváros lakosainak számát. Élveszületések és halálozások számának változása évenként 230 220 210 200 190 180 Fő 170 160 150 140 130 120 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. Évek Élve születések száma Halálozások száma 10
év állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg 2008 184 291-107 2009 184 216-32 2010 160 183-23 2011 204 206-2 2012 134 173-39 2013 170 180-10 Az állandó népesség életkor szerinti változását vizsgálva egyértelműen megállapítható a népesség öregedése (kivéve a 2010. esztendőt), hiszen az öregedési index folyamatosan 100 % feletti eredményt mutat. Az országos statisztikai eredményekhez hasonlóan Balmazújvárosban is realizálható a nők magasabb száma. Állandó népesség nemenkénti aránya 2012-ben Férfi Férfi; 8760 Nő Nő; 9201 8400 8600 8800 9000 9200 9400 Az öregedési index azt jelzi, hogy 100 fő 14 év alatti kiskorúra hány fő 65 éven felüli idős személy jut. Ez az adat megmutatja, hogy Balmazújváros népességére mi a jellemző: amennyiben 100 alatti az index, akkor túlsúlyban vannak a 14 év alattiak, vagyis fiatalos a népességszerkezet ha az index 100 felett van, akkor a 65 év felettiek vannak többen, és a település elöregedő. A kétféle helyzet legegyszerűbben esélyegyenlőség szempontjából úgy értelmezhető, hogy míg a fiatalos népességszerkezet esetén a gyerekek, addig az öregedő esetén az idősek fokozottabb ellátására van szükség. Öregedési index változása évenként 110 105 % 100 95 90 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. Évek 11
év 65 év feletti állandó lakosok öregedési index 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) száma (fő) (%) 2001 2422 3652 66,32 2008 3064 2801 109,40 2009 2971 2818 105,43 2010 2839 2898 97,96 2011 2843 2813 101,07 2012 2665 2741 97,23 A 2015. évi felülvizsgálat alkalmával a megelőző két év adatai rendelkezésre állnak, így ezen adatokat diagram és táblázat formájában beépítettük. Megállapítást teszünk arra, hogy a korábban megállapított öregedési folyamat továbbra is jellemző Balmazújváros lakosságára. Öregedési index változása évenként 120 115 110 % 105 100 95 90 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. Évek év 65 év feletti állandó lakosok 0-14 éves korú állandó száma (fő) lakosok száma (fő) Öregedési index (%) 2001 2422 3652 66,32 2008 3064 2801 109,40 2009 2971 2818 105,43 2010 2839 2898 97,96 2011 2843 2813 101,07 2012 2665 2741 97,23 2013 2930 2685 109,12 2014 2983 2700 110,48 A vizsgált időszakban az öregedési index igen-igen változó képet mutat. Az elmúlt néhány év adatait összevetve a 2001- évi népszámláláskor tapasztalt adattal megállapíthatjuk, hogy Balmazújváros lakossága megdöbbentő módon mutatja az elöregedés jeleit. Az öregedési index 2012. évben ismételten 100 % alá került (tehát túlsúlyban vannak a 14 év alattiak a 65. év felettiekkel szemben), vagyis fiatalos a népességszerkezet, de figyelmesebben vizsgálva az adatokat azt 12
tapasztalhatjuk, hogy ez a halálozások magas száma (különösen az idősebb korosztályban), illetve a születések számának drasztikus csökkenése miatt következhetett be. Majd a 2015. évi felülvizsgálat során megállapítható, hogy az utolsó két év adatai szerint az öregedési index ismét tartósam a 100% fölé került. Értékeink, küldetésünk Az esélyegyenlőség minden ember számára fontos érték. Megléte segíti, hogy mindenkinek esélye legyen jó minőségű szolgáltatásokra, az esélyegyenlőtlenséggel küzdő emberek előnyben részesítését az élet minden területén, függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges vagy fogyatékossággal él, milyen a származása vagy az anyagi helyzete. Balmazújváros Város Önkormányzata folyamatosan érvényesíti az esélyegyenlőségi szempontokat a város működését, fejlesztését meghatározó alapvető dokumentumaiban. Az esélyegyenlőség megvalósítását horizontális elvnek tekinti, amely áthatja valamennyi önkormányzati tevékenységet: a kötelező és önként vállalt feladatok ellátását a helyi szintű közpolitika alakítása során. Az Önkormányzat az esélyegyenlőségi politikáját munkáltatói szerepkörben, közvetlen szolgáltatásai során és intézményfenntartói szerepkörben érvényesíti. Az esélyegyenlőséggel kapcsolatos tevékenysége folyamán mindent megtesz annak érdekében, hogy az egyes projektek kidolgozásában az érdekelt civil szerveződések is aktív szerepet játsszanak, elősegítve ezzel a város lakosságának ilyen irányú szemléletváltását is. Ennek eszközei szabályozás, támogatás és a jó gyakorlatok bevezetése, bemutatása. 13
Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Balmazújváros Város Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: - az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, - a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, - a diszkriminációmentességet, - szegregációmentességet, - a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terv (HEP IT) tartalmazza. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terv (HEP IT) célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. 14
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása Magyarország Alaptörvényének XV. cikkelye kimondja: (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes. (2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény nemzeti vagy társadalmi származás vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. (3) A nők és a férfiak egyenjogúak. (4) Magyarország az esélyegyenlőség megvalósulását külön intézkedésekkel segíti. (5) Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebk.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Kormányrendelet A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény előírásaira. Az Ebk-ban foglalt helyi esélyegyenlőségi programok intézkedései kapcsolódnak a következőkben felsorolt, EU és nemzeti szintű stratégiákhoz, ágazati politikákhoz. 15
EU 2020 stratégia Az Európa 2020 az Európai Unió 10 évre szóló növekedési stratégiája, a 2000-ben megkezdett Lisszaboni Stratégia folytatása, annak tapasztalatait beépítő új, közösségi gazdaságpolitikai célrendszer és ahhoz tartozó intézkedési terv. Célja nem csupán a válság leküzdése, a stratégia az uniós növekedési modell hiányosságait hivatott megszüntetni, és az intelligensebb, fenntarthatóbb és befogadóbb növekedés feltételeit kívánja megteremteni. Az esélyegyenlőség szempontjából megjelenik az oktatás területén (a lemorzsolódási arányt 10% alá kell csökkenteni), illetve a szegénység/társadalmi kirekesztés ellen ható intézkedésekben (legalább 20 millióval csökkenjen a kirekesztettségben, avagy annak veszélyében élők száma). Nemzeti Reform Program Tagállami szinten ez a program jelenti az EU 2020 stratégia megvalósításának legfontosabb eszközét. Az uniós kiemelt célok alapján nemzeti célokat rögzít, annak megvalósításának elemeit, intézkedésre jogosultak körét, költségvetési vonzatát. A Nemzeti Reform Program az esélyegyenlőségi célcsoportok helyzete javításának szempontjából közvetlen jelentőséggel bír. Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégia A Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégia a szegénység elleni fellépés érdekében megfogalmazott felzárkózás politikát helyezi középpontba, emellett hangsúlyos célja a roma közösségek kirekesztése szempontjából ható folyamatok megelőzése, felszámolása. Legyen jobb a gyerekeknek! Nemzeti Stratégia Ezen stratégia szükségességét elsősorban az indokolta, hogy csökkentse a gyerekek és családjuk nélkülözését, javítsa a gyerekek fejlődési esélyeit. Minden gyerek figyelmet érdemel, de elsősorban azoknak kell prioritást kapni, akiknek érdekei a legjobban sérülnek, a nélkülözés legjobban korlátozzák fejlődésüket. Roma Integráció Évtizede Program A Stratégiai terv négy prioritási területen (oktatás, foglalkoztatás, lakhatás, egészségügy) az egyenlő bánásmód érvényesítésével kapcsolatban, továbbá a kultúra, a média, és a sport területén határoz meg átfogó célokat, mutatókat, feladatokat intézkedéseket. Nemzeti Ifjúsági Stratégia Az Országgyűlés 2009-ben fogadta el Nemzeti Ifjúsági Stratégiáról szóló dokumentumot. A dokumentum részletezi az ifjúságpolitika hosszú távú társadalmi céljait, megvalósításukat, egyes területeken a horizontális és specifikus célokat, valamint az ezekhez kapcsolódó részcélokat. A települési önkormányzat az államháztartás alrendszereiből, az európai uniós forrásokból, illetve a nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programokból származó, egyedi döntés alapján nyújtott, pályázati úton odaítélt támogatásban csak akkor részesülhet, ha az Ebk. rendelkezéseinek megfelelő, hatályos helyi esélyegyenlőségi programmal rendelkezik [Ebk. 63/A. (6) bekezdés]. Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó szabályozás (1083/2006/EK rendelet) kiemel két olyan támogatási alapelvet, amelyet minden pályázat tervezése, elbírálása és végrehajtása során figyelembe kell venni: az esélyegyenlőséget és a fenntartható fejlődést. A két alapelv érvényesült az Új Széchenyi Terv, valamint az egyes Operatív Programok tervezése során, és érvényesül a döntéshozás és végrehajtás intézményrendszereiben, valamint érvényesíteni kell a kiválasztás jogosultságai és értékelési szempontjai között is. 16
1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2004. (IV.28.) számú rendelete az első lakáshoz jutók támogatásáról. A támogatás célja, hogy azok a Balmazújvároson élő lakosok, akik első otthonukat Balmazújváros közigazgatási területén kívánják felépíteni vagy megvásárolni támogatásban részesüljenek. Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2009. (IX.09.) számú rendelete a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokról. Az alapellátás hozzájárul a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelkedésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzéséhez. Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2010. (II.17.) számú rendelete a rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás helyi szabályairól. E rendelet célja, hogy meghatározza Balmazújváros Város Képviselő-testülete által biztosított, a Gyvt-ben is szabályozott, a gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásának forrásait, feltételeit, mértékét, valamint igénybevételük rendjét. E rendelet hatálya kiterjed Balmazújváros területén tartózkodó magyar állampolgárságú, valamint ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik a letelepedett, bevándorolt, illetve befogadott jogállású, továbbá a magyar hatóságok által menekültként, illetve hontalanként elismert gyermekre, fiatal felnőttre és szüleire, továbbá, az ide vonatkozó törvények szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik. Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2013. (IV.25.) számú rendelete a szociális ellátások helyi szabályairól. A rendelet hatálya kiterjed Balmazújváros közigazgatási területén élő és lakcímmel rendelkező: a) magyar állampolgárokra, b) bevándoroltakra és letelepedettekre, c) hontalanokra, d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre, e) lakcímre tekintet nélkül azokra a hajléktalan személyekre, akik az önkormányzat illetékességi területét jelölték meg tartózkodási helyként az adott szociális ellátás igénybevételekor megtett nyilatkozatukban. A rendelet hatálya az átmeneti segély, étkeztetés, szállás biztosítása ha ezek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti ellátások tekintetében az túlmenően kiterjed még Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is. A rendelet hatálya kiterjed a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik. 17
A 2015. évi felülvizsgálat során megállapítást nyert, hogy Balmazújváros Város Képviselő-testületének fent feltüntetett rendeletei helyébe a 6/2015.(II.18.) számú önkormányzati rendelete a települési támogatás megállapításának kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályairól. Ezen rendelet elfogadásával egyidejűleg hatályát vesztették a fentiekben feltüntetett rendeletek. A rendelet hatálya kiterjed a Balmazújvároson bejelentett lakó vagy tartózkodási hellyel rendelkező és életvitelszerűen is Balmazújvároson lakó a) magyar állampolgárokra b) bevándoroltakra és letelepedettekre c) hontalanokra, d) a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre, e) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (továbbiakban Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyekre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Magyarország területén gyakorolják, f) az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak Balmazújváros területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira és gyermekeikre, továbbá, g) a menedékjogról szóló törvény szerint arra a 18. életévét be nem töltött menedékjogi kérelmet benyújtó külföldi gyermekre, aki jogszabály, vagy szokás alapján felügyeletéért felelős nagykorú személy kísérete nélkül lépett Magyarország területére, vagy a belépést követően maradt felügyelet nélkül mindaddig, amíg ilyen személy felügyelete alá kerül- feltéve, hogy az illető gyermek kiskorúságát a menekültügyi hatóság megállapította. Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2000. (V.29.) számú rendelete a légúti allergiás megbetegedést okozó gyomnövények visszaszorításáról. A rendelet célja a légúti allergiás megbetegedést okozó gyomnövények irtása, visszaszorítása. Különösen fontos ez annak tükrében, hogy településünkön vezető betegségtípus a légúti megbetegedések, betegségek. A 2015. évi felülvizsgálat során megállapítást nyert, hogy fenti rendelet nem változott. Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2009. (XI.25.) számú rendelete a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó egyes szabályokról szóló A rendelet hatálya kiterjed Balmazújváros Város Önkormányzatának tulajdonában álló lakásra - ideértve a szükséglakást is -, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségeket. Az önkormányzati rendelet tételesen szabályozza az önkormányzati lakások hasznosításának jogcímeit, mely alapján az önkormányzati lakás hasznosítható: o szükséglakás céljára, o a lakástörvényben önkormányzat részére előírt elhelyezési kötelezettség biztosítására, o szociális jelleggel, o szakember elhelyezése céljából, o városi érdekből o költségalapú bérbeadás pályázat útján. 18
A kötelező felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a fenti rendelet 1/2015. (I.08.) számú rendelettel módosult. A módosítás az alábbiakban nyilvánul meg:..az intézményfelügyeleti, szociális és közbiztonsági bizottság nem csak a szakemberek elhelyezéséhez nyilvánít véleményt, de a sportolók is kaphatnak önkormányzati lakást. Jelen rendelet 2015. 01.01. napjától hatályos. 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal A 314/2012. (VI.08.) Kormányrendelet tárgyalja a Balmazújváros Város Képviselőtestülete által már korábban - a 4/2010. (I.15.) számú határozatával - elfogadott Integrált Városfejlesztési Stratégiát. Balmazújváros Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájának célja, hogy megfogalmazza a település hosszú távú jövőképét és ahhoz igazítsa közép illetve rövidtávú fejlesztési céljait. A település hosszú távú jövőképe: Balmazújváros, egy önálló arculatú település, bolygó város a debreceni település együttesben és kíván lenni. Városfejlesztési átfogó cél: a helyi társadalmi, gazdasági és természeti feltételekhez igazodó minőségi életkörülmények és fenntartható gazdasági fejlődés kialakítása. Ehhez meghatároz a stratégia négy tematikus középtávú célt: - városi környezet és infrastruktúra fejlesztése, - gazdasági. Természeti erőforrások dinamizálása, - humán erőforrások dinamizálása, - a város kistérségi kapcsolatainak erősítése. A 2015. évi felülvizsgálat során megállapítást nyert, hogy a Képviselő-testület a 176/2015.(VI.24.); a 177/2015.(VI.24.); a 178/2015.(VI.24.) sz. határozatával elfogadta az Integrált Településfejlesztési Stratégiát, mely dokumentum alapját képezi az Integrált Városfejlesztési Stratégia dokumentum. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (továbbiakban: ITS) a város középtávú fejlesztési irányait, célrendszerét és azok elérése érdekében tervezett tevékenységeket határozza meg az önkormányzat által jóváhagyott jövőkép és hosszú távú (15-20 év) átfogó célok alapján. Az ITS célja, hogy stratégiai tervezés eszközeivel segítse elő a következő 7-8 év városfejlesztési tevékenységeinek eredményességét. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása A kapcsolatok továbbfejlesztése a szomszédos településekkel a város regionális marketingjének kiépítése, kapcsolatrendszerének együttműködési rendszerének javítása a területi települési, társadalmi kohézió erősítését szolgálja. 19
Balmazújváros, mint a kistérség, illetve a járás központja felelősséggel tartozik a kistérség, valamint a járás többi települése iránt, fejlesztési programjaiban megfogalmazottak számukra is húzóerőt kell, hogy jelentsenek. Számos közszolgáltatás kistérségi szintű lefedettséget biztosít, elsősorban a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása érdekében a Nevelési Tanácsadó és a Balmazújvárosi Kistérség Humán Szolgáltató Központ, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata. A Balmazújvárosi Kistérség Humán Szolgáltató Központ jelzőrendszeres házi segítségnyújtása, illetve a házi segítségnyújtás területén az időskorúak, illetőleg a fogyatékkal élők csoportjának biztosítja a megfelelő minőségű szolgáltatást. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A települési esélyegyenlőségi program a Pécsi Tudományegyetem munkacsoportja által a Türr István Képző és Kutató Intézet megbízásából készített Sablon a Helyi Esélyegyenlőségi Programok megalkotásához, az emberi erőforrások minisztere 2/2012.(VI.05.) EMMI rendelete a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól, és a Kormány 321/2011.(XII. 27.) Kormányrendelete a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról alapján készült. A helyzetelemzés alapját szolgáló statisztikai adatokat a TeIR adatbázisból, a KSH adatbázisából, valamint a helyi nyilvántartásokból gyűjtöttük össze. Felhasználtuk az ágazati beszámolók megállapításait, a beszámolókat készítő szakemberek tapasztalatait. Emellett Balmazújváros Város Önkormányzata által szolgáltatott adatok, a településen személyesen gyűjtött anyagok és az elektronikus média Balmazújvárossal foglakozó oldalai is hasznos információkkal szolgáltak. Azoknál az adatoknál, amelyeknél nincs nyilvántartás, ott a 2011. évi népszámlálás előzetes adatait vettük figyelembe. Balmazújváros nem gyűjtött, és nem elemzett részletesen adatokat a romákkal kapcsolatban. 20