Polgárőr 2015. December XX. évf. 12. szám Magazin Tisztújító Közgyűlés Megújul a SZEM Nyilvános alapképzés facebook.com/opsz www.opsz.hu
Leváltak az érdi egyesületről Polgárőrség alakult Diósdon Hosszú évek óta az Érdi Polgárőr Egyesület diósdi lakosokból álló csoportja látta el az önkéntes bűnmegelőzői feladatokat Diósdon. A közterület felügyelőként és egyben közbiztonsági referensként tevékenykedő Pisztovics Antal régóta dédelgetett álma volt, hogy városukban is alakuljon meg a polgárőr egyesület. Az elgondolást tett követte, s december 7.-én 17 önkéntes vállalta, hogy polgárőrként a Diósdi Polgárőr Egyesület tagjaiként látják majd el az itt élők védelmét, javítják a lakosok szubjektív biztonságérzetét. A Diósd Városi Hivatal Dísztermében rendezett alakuló ülésre díszvendégként hívták meg dr. Túrós Andrást, az OPSZ elnökét, ott volt Bogó László polgármester egyben polgárőr is, Pintér Lajos r. alezredes, az Érdi Rendőrkapitányság vezetője, dr. Bilisics Péter, a Pest Megyei Polgárőr Szövetség elnöke és a társ polgárőr egyesületek képviselői, közöttük elsősorban Macsotay Tibor, az Érdi PE elnöke. Az alakuló ülésen 17 kéz lendült a magasba arra a kérdésre, ki szeretne Diósdon polgárőr lenni, s ugyanennyien azaz egyhangúan szavaztak arról, hogy megalakuljon a Diósdi Polgárőr Egyesület. Ugyancsak egyhangúan szavazták meg az egyesületi Alapszabályt és a Szervezeti és Működési Szabályzatot. Megválasztották 17 szavazattal az egyesület elnökének Pisztovics Antalt, alelnökének Kredán Józsefet, titkárának Csomai Andrást, s a felügyelő bizottság három tagja is egyhangú szavazatot kapott. Megállapodtak abban, az éves tagdíj 1200 forint lesz, s hogy kérik a Bíróságon az egyesület nyilvántartásba vételét. Örömmel vette az új egyesület megalakulását dr. Túrós András, aki borítékolta: sikerre van ítélve a diósdi csapat! Az OPSZ elnöke szerint polgárőrnek lenni ma jó dolog, mert komoly társadalmi, lakossági megbecsülése van a polgárőröknek. Mi a Rendőrség civil szervezete vagyunk, így mielőbb meg kell kötni a Pest Megyei Rendőr-főkapitánysággal az együttműködési megállapodást, hogy a Diósdon és külterületein élők is biztonságban érezhessék magukat közös munkátok eredményeként. Végül az új egyesület tagjai döntöttek arról is: kérik felvételüket a megyei, illetve az Országos Polgárőr Szövetségbe. Dr. Túrós András az induláshoz 200 ezer forintos támogatást, 20 láthatósági mellényt, dr. Bilisics Péter a megyei keretből két kerékpárt, egy Lada Niva gépkocsit és 20%-os kedvezményt biztosító partnerkártyát adott át a frissen megválasztott elnöknek. Minden Kedves Olvasónknak Kellemes Karácsonyt és Boldog Új Évet kívánunk!
TARTALOM Tisztújító közgyűlés a Polgárőrségnél 4. oldal Bemutatjuk 7. oldal Nyilvános alapképzés Kiskunhalason 9. oldal A Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából 12. oldal Szomszédok Egymásért Mozgalom /SZEM/ 15. oldal Dr. Bilisics Péter elismerése 17. oldal 2015: A technikai fejlesztés éve 18. oldal Az Országos Polgárőr Szövetség havonta megjelenő folyóirata Felelős kiadó: Dr. Túrós András az OPSZ elnöke Szerkesztőség: 1077 Budapest, Király u. 71. Telefon: 441-1827, Fax: 441-1821 Honlap: http/www.opsz.hu Főszerkesztő: Tóth Zoltán E-mail: sajto@opsz.hu ISSN: 1418-5369 Tervezőszerkesztő: György Melinda Címlapfotók és fotós: Sebestyén Jenő Megrendelhető levélben az Országos Polgárőr Szövetség címén (1077. Budapest. Király u. 71.) illetve emailban a sajto@opsz.hu címen. Nyomda: Adyvgrafika 1106 Budapest Fátyolka utca 2. Tóth Katalin ügyvezető igazgató, Telefon: 0620-410-4371, E-mail: katalin.toth@adyvgrafika.hu TÁmogatóink A Polgárőrség Lovas Tagozata 20. oldal Megyei küldöttgyűlések 22. oldal Egy akadémikus polgárőr naplójából 25. oldal Megyei hírek 26. oldal Polgárőr Mikulások 35. oldal
4 Rólunk Interjú Tisztújító közgyűlés a Polgárőrségnél Egyhangú szavazattal ismét dr. Túrós Andás az elnök Az Országos Polgárőr Szövetség november 28.-án a Rendőrség Igazgatási Központjának Auditóriumában rendezte előrehozott tisztújító és Alapszabályt módosító közgyűlését. A kétezer egyesületben tevékenykedő 52 ezer polgárőr 2012. és 2016. közötti kiemelkedő tevékenységével, bűnmegelőzési munkájával járult hozzá Magyarország kiegyensúlyozott közbiztonságához állapíthatta meg a 193 küldött közül jelenlévő 154 szavazati jogú polgárőr. Mint dr. Túrós András, az OPSZ elnöke az elmúlt időszak munkájának értékelésében megállapította: 2012. és 2016. között a Polgárőrség fejlődése csúcsára ért. Ezt a társadalmi megítélés és megbecsülés fémjelzi leginkább. A korábbi húsz évben nem volt olyan változás, fejlődés az önkéntes bűnmegelőzők civil szervezetében, mint ebben a négy évben, s ez a fejlődés a Polgárőrség minden területét érintette. Új jogi környezetben, új stratégiai partnerekkel, új polgárőr igazolvány bevezetésével, új formaruhával, az oktatás, képzés megreformálásával ezek sorában különösen a Polgárőr Akadémia bevezetésével, új szakmai programok sorával vált lehetővé ez a jelentős fejlődés. Ezek a jelentős változások két tényezőre vezethetők vissza hangoztatta az elnök. Részben az 52 ezer polgárőr felelősségteljes önkéntes munkájára, valamint Magyarország kormánya, a Belügyminisztérium és a Rendőrség kiemelt támogatására. Az elmúlt négy év alatt amit a Polgárőrség Aranykorának nevezett dr. Túrós András, a kormány 4 milliárd 12 millió forinttal támogatta a Polgárőrség munkáját, emellett pályázati forrásból 570 új járőrautót vehettek át az egyesületek. Az Országos Rendőr-főkapitányság 920 kerékpárral, 51 robogóval, illetve a lovas polgárőrök formaruhájára és üzemanyag kártyák beszerzésére 35 millió forinttal segítette az önkéntes bűnmegelőzők tevékenységét. A Polgárőrség mindennapos munkájával jelentős mértékben járult hozzá a kiegyensúlyozott közbiztonsághoz. Új típusú és tartalmú szakmai programjaik a 250x100 Polgárőr Bűnmegelőzési Mintaprogram, a Külterületek biztonsága, az idősek védelme, a lakásbetörések megelőzése és a SZEM mozgalom újjáélesztése nem csak a hazánkban, de határainkon túl is elismerést váltottak ki. Az elmúlt években a bűnmegelőzés mellett hősiesen álltak helyt a migrációval érintett déli országrészben az önkéntes bűnmegelőzők, akik kiemelkedő teljesítményt nyújtottak a katasztrófahelyzetekben és az évszázad árvize megfékezésénél is. A Polgárőrség ily módon az ország polihisztora lett mondotta befejezésül dr. Túrós András. Akinek tájékoztatóját követően Török Barnabás, a Felügyelő Bizottságának elnöke szólt négy éves tevékenységükről, kiemelve: az OPSZ-nél a gazdálkodás jogszerű volt. Cseh István, az Etikai Bizottság elnöke a négy év alatt beérkezett 246 bejelentésről elmondta: döntő többségük
feltételezéseken, hallomásokon alapult. Természetesen minden évben volt eljárás alá vont polgárőr, ám a döntő többség elkötelezetten és fegyelmezetten végezte munkáját. A beszámolók elhangzása után előrehozott tisztújításra került sor. A jelenlévő 154 küldött egyhangúan biztosította bizalmáról és öt évre az OPSZ elnökének választotta ismét dr. Túrós Andrást. Egy ellenszavazat mellett választották be a küldöttek 19 megye és Budapest képviselőit az elnökségbe. Egyhangú szavazattal lett ismét a FB elnöke Török Barnabás, helyettese pedig Gyarmati Sándor. A bizottság kilenc tagját egy ellenszavazat mellett választották meg. Az Etikai Bizottság elnöke Cseh István is egyhangúan kapott bizalmat, míg helyettesének egy tartózkodás mellett választották dr. Hegedűs Györgyöt. A hét bizottsági tag egy ellenszavazat és egy tartózkodás mellett kapott bizalmat. E választásokat követően dr. Túrós András lépett a mikrofonhoz, megköszönve a küldöttek teljes körű bizalmát. Elmondta: gondolkodott azon, hogy a csúcson hagyja abba, ám a 18 megyei elnök felkérése döntő volt abban, hogy ismét jelöltesse magát. Az egységnek meg kell maradnia, deviáns megnyilatkozásoknak nincs helye a Polgárőrségen belül! hangoztatta, s azt is kiemelte: az Ifjú Polgárőr Tagozatnak 2016-ban be kell robbannia a köztudatba, minél több 14-18 éves fiatalt kell sorainkba integrálni! Emiatt is kevesebb programot hirdetünk majd meg. Rövid köszönő beszéde után tett javaslatot az Alapszabály értelmében a megválasztandó tisztségviselők körére. Általános és oktatási elnökhelyettesnek Csóra Györgyöt egyhangúan fogadták a küldöttek a javaslatot, gazdasági-pénzügyi helyettesnek dr. Fekecs Dénest egy tartózkodás mellett fogadták el, külkapcsolati elnökhelyettesnek Markos Györgyöt két tartózkodás mellett, önkormányzati elnökhelyettesnek Tóth Attila Sándort egyhangúan és igazgatási elnökhelyettesnek dr. Barnucz Szilviát egyhangúan választották meg a küldöttek. Szakmai alelnökként Zámbó Péter, katasztrófavédelmi alelnökként Kardos Pál, ifjúsági, sport és karitatív alelnökként Horváth Róbert egyhangú szavazatot kapott, míg közlekedési alelnök Pausz Ferenc egy tartózkodás, környezetvédelmi alelnök Kolozsi József egy nem szavazat és három tartózkodás mellett lett. Végül az OPSZ Jelölő és Választási Bizottságának elnöke Somogyi János lett, helyettesének dr. Hegedűs Györgyöt választották, s a 20 tag is megkapta a szükséges szavazatokat. Így az OPSZ Elnökségének tagjai lettek az elnök dr. Túrós András mellett: Batiz István, dr. Barnucz Szilvia, Bárdos Zoltán, Prof. Dr. Besenyei Lajos, dr. Bilisics Péter, dr. Christián László, Csaplár Zoltán, Csóra György, dr. Fekecs Dénes, Horváth Róbert, Kardos Pál, Kolozsi József, dr. Korondán Katalin, dr. Kökényesi Antal, Kovács Imre, Krug Gusztáv, Markos György, Matajsz András, Márton Zoltán, Pausz Ferenc, Peszt Péter, Somogyi János, Szél Pál, Széles János, Tóth Attila Sándor, Vas Miklós, Völgyi Ferenc és Zámbó Péter. Normaszöveg javaslat került a küldöttek elé, a korábbi Alapszabályt ugyanis a Polgári Törvénykönyv szabályainak megfelelően kellett átdolgozni emelte ki a következő Alap- 5 Rólunk Interjú
6 Rólunk Interjú szabályt módosító napirend előterjesztője, dr. Soós László, az OPSZ jogásza. A módosított Alapszabályt jó szívvel és tisztességgel javasolta a küldötteknek elfogadásra. Akik közül ketten módosító javaslattal éltek. Pető Ernő / Budapest/ a 139. pontnál hiányolta, hogy a bejelentési kötelezettségnél kimaradtak a szakmai tagozatok és munkabizottságok vezetői. Dézsi János /Veszprém/ nem értett egyet azzal, ahogy a küldöttek száma egy-egy megyében kialakult, hiszen a polgárőrök és egyesületek száma állandóan változik. Azt is javasolta: miután a kitüntetések körét a küldöttközgyűlés hagyja jóvá, ne nevesítsék azt az Alapszabályban, hiszen bármikor jöhet újfajta elismerés. A jelenlévő küldöttek Pető Ernő javaslatát egyhangúan elfogadták, míg Dézsi János mindkét javaslatát elvetették. Végül a módosított Alapszabályt öt tartózkodás és 149 igen arányban fogadták el.
A közgyűlés elismerések átadásával folytatódott. Dr. Pintér Sándor belügyminiszter a migrációs helyzet kezelésében végzett kiemelkedő munkája elismeréseként Belügyminiszteri Dicséretben és tárgyjutalomban részesítette Batiz Istvánt, a Csongrád Megyei Polgárőr Egyesületek Szövetségének elnökét. 70. születésnapja alkalmából Belügyminiszteri Dicséretet és tárgyjutalmat, valamint az OPSZ elnökének jutalmát vehette át Dr. Hegedűs György /Budapest/. A Polgárőrség legmagasabb elismerését, a Kopácsi Sándor Érdemrendet vehette át Prof. Dr. Besenyei Lajos, az OPSZ Tudományos Tanácsának elnöke. Az OPSZ Elnöksége Életmentő Emlékérmet adományozott Kuris István polgárőrnek /Szekszárd/, aki egy idős házaspárra lett figyelmes, amelynek férfi tagja epilepsziás rohamot kapott. Haladéktalanul az idős párhoz rohant, s miközben értesítette a mentőket, stabil helyzetbe fektette az idős férfit, biztosítva a légutakat. A mentőtiszt szerint szakszerű segítségével megmentette az idős ember életét. Az OPSZ elnöke a Polgárőr Érdemkereszt Arany fokozatával tüntette ki a korábbi elnökségi tagokat, Kiss Viktóriát /Vas/, Pető Ernőt /Budapest/, dr. Bíró Gyulát / Hajdú-Bihar/ és Tóth Tibor Endrét /Baranya/. Az OPSZ elnökének Dicséretét és tárgyjutalmát vehette át Török Iván, a Söjtöri PE elnöke. Az elismeréseket dr. Túrós András adta át. Az OPSZ közgyűlése a levezető elnök Markos György zárszavával ért véget. Tóth Zoltán Fotó: Sebestyén Jenő 7 Rólunk Interjú Bemutatjuk Az OPSZ új tisztségviselőit Az Országos Polgárőr Szövetség november 28.-án rendezett közgyűlésén dr. Túrós András újraválasztott elnök javaslatára a 154 polgárőr küldött három új tisztségviselőt választott meg. A két elnökhelyettest és egy alelnököt mutatjuk be ezúttal. Dr. Fekecs Dénes, gazdasági-pénzügyi elnökhelyettes Hetényegyházán, amely immáron Kecskemét városrésze születtem 1955. július 1.-jén. Édesapán hivatásos katonatiszt, anyám gyári munkás volt. Iskoláim elvégzése után a József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szereztem jogi diplomát. A Kecskeméti Rendőrkapitányság bűnügyi osztálya volt 1981-ben az első munkahelyem, egyenruhásként számos beosztást betöltöttem. 27 éves szolgálat után 2007 végén mentem ezredesként nyugállományba. Ezt követően különböző társadalmi tisztségeket töltöttem be, jelenleg is immáron ötödik éve a Személy- és Vagyonvédelmi Kamara Bács-Kiskun Megyei Szervezetének vagyok elnöke. A Polgárőrséggel régi a kapcsolatom, 2008 nyarán a megyei szövetség elnökhelyettesévé választottak. Szabó Mihály elnök sajnálatos halála után rendkívüli közgyűlésen választottak megyei elnökké. Nős vagyok, feleségem is rendőr, sőt három gyermekünk közül a legnagyobb az Izsáki Rendőrőrs parancsnokaként tevékenykedik.
8 Rólunk Interjú Dr. Barnucz Szilvia, igazgatási elnökhelyettes Debrecenben, 1980. november 22.-én születtem. Iskoláimat itt végeztem, a Kossuth Lajos Tudományegyetem Gyakorló Gimnáziumában érettségiztem. Jogász akartam lenni, egyenes volt hát az út a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karára. Jogászként Hajdúsámson Város Önkormányzatának aljegyzőjeként dolgozom. Milyen érdekes: dr. Bíró Gyulának köszönhetően egyetemi tanulmányaim során ismerkedtem meg a Polgárőrséggel, s mert akkor még volt az egyetemen polgárőr egyesület, magam is tagja lettem. A jogi diploma megszerzése után sem mondtam le önként vállalt tevékenységemről, ma a Debreceni Polgárőr Egyesület a Cívis Városért elnökségi tagja, s a Hajdú-Bihar Megyei Polgárőr Szövetség alelnöke vagyok. Az OPSZ-nél az Etikai Bizottság elnökhelyettese voltam igazgatási elnökhelyettessé választásomig. Hobbim a versenytánc, amelyet a sok elfoglaltság miatt is immáron inkább tanítok, mintsem űzök. Pausz Ferenc, közlekedésbiztonsági alelnök Szolnokon, 1956. október 21.- én születtem, iskoláimat Törökszentmiklóson végeztem. A BME közlekedésmérnöki karára nyertem felvételt, ám előtte 11 hónapos katonai szolgálat következett. Egyetemistaként az álláslehetőségeket nézegetve találtunk rá a Rendőrségre, így ötödévesként már a BRFK közlekedésrendészetének rendőre voltam. Itt kezdtem dolgozni, s miközben különböző beosztásokba kerültem, elvégeztem a Rendőrtiszti Főiskolát, majd a Közgazdaságtudományi Egyetemet is. Az ORFK közlekedésrendészetén voltam osztályvezető, főosztályvezető-helyettes, majd főosztályvezető. Nyugállományba 2007. végén kerültem, azt követően lettem a GRSP Magyarország Egyesület ügyvezető igazgatója. A Polgárőrséggel régi a kapcsolatom, számtalan esetben volt közös tevékenységünk rendőri éveim alatt, s ez a GRSP-nél sem szűnt meg, hiszen az OPSZ is tagja egyesületünknek. Nős voltam, van egy fiam, de később elváltam. Bízom benne, meg tudok majd felelni annak az elvárásnak, amelyre felkért dr. Túrós András.
9 Ifjú Polgárőrök rovata Nyilvános alapképzés Kiskunhalason Mint ismeretes, a Polgárőr Törvény idei módosítása június 21.- étől lehetővé tette a 14-18 éves korosztály számára, hogy Ifjú Polgárőrként az önkéntes bűnmegelőzők népes táborának tagjai lehessenek. Ahhoz azonban, hogy be is tölthessék ezt a korosztályuknak megfelelő funkciót, akárcsak a polgárőröknek, nekik is alapismereti képzésen kell átesniük. Hogy milyenen is? erről szerezhettek tapasztalatokat a résztvevők Kiskunhalason, november 14.-én. Az Országos Polgárőr Szövetség és a Bács-Kiskun Megyei Polgárőr Szövetség hatékony támogatásával a Kiskunhalasi Szakképzési Centrum Humán Szakképző Iskolájában rendezett nyilvános alapképzésen dr. Fekecs Dénes, a megyei szövetség elnöke köszöntötte az alapképzésben részesülő 40 Ifjú Polgárőrt, a megyék azon képviselőit, akik saját területükön lesznek az alapképzés felelősei, s a megjelent vendégeket. Kovácsné Gáspár Erika igazgatónő köszönetet mondott azért, hogy náluk debütálhat az alapképzés, s azért a támogatásért, amelyben az OPSZ részesíti oktatási intézményüket. Ózdon született meg az ötlet Csóra György, az OPSZ oktatási elnökhelyettese a polgárőr képzés rejtelmeibe vezette be a fiatalokat, megemlítve, hogy rövidesen minden megyében hasonló alapképzésen esnek majd át az Ifjú Polgárőrnek jelentkezett fiatalok. A köszöntő szavak után dr. Christián László PhD tanszékvezető egyetemi docens, a Polgárőr Akadémia igazgatója vette át a szót, s Kalandvágyból felelősség címmel tartotta meg az országosan első foglalkozást. Amelyen bevonva a hallgatóságot is olyan, fiatalokat érintő kérdésekről ejtett szót projektoros kivetítést is segítségül hívva, mint a biztonság, a trendi veszélyek, az X, Y és Z generációk, az internethasználat veszélyei és az akkut probléma, a kábítószer. Végül Fókuszban az Ifjú Polgárőr címmel a fiatalokra vonatkozó aktuális kérdések felvillantásával zárta a több, mint két órás eszmecserét. A foglalkozás végére megérkezett dr. Túrós András, az OPSZ elnöke, Papp Gyula, a Kiskunhalasi Szakképzési Centrum főigazgatója, Markos György, az OPSZ külkapcsolati elnökhelyettese és Szűcs Csaba, Kiskunhalas alpolgármestere is. Akik Csóra György társaságában adták át az alapképzésen részt vett 40 fiatalnak a Tanúsítványt. Ez alkalomból dr. Túrós András elmondta: Ózdon született meg az ötlet egy Ifjú polgárőrök
10 Ifjú polgárőrök regionális tanácskozáson, ahol Abasár polgármester asszonya vetette fel: miért ne lehetnének a 14-18 éves korosztály tagjai is polgárőrök. Csaknem három éves előkészítés után bólintott rá a Parlament a javaslatra, s az idén szeptemberben Százhalombattán bontott zászlót az Ifjú Polgárőr Tagozat. Kiskunhalas ennek a mozgalomnak a központjává lett, hiszen ahol ilyen kiváló lehetőségek, ilyen remek oktatók, tanárok vannak, élére állt a tagozatnak. Az OPSZ-től nagy figyelmet kap az oktatási intézmény, hiszen a 3 ezer tanulóból már negyvenen elvégezték az alapképzést, s reméljük, mind többen lesznek a folytatásban. Így már a polgárőrök remek közösségéhez tartoztok, találkozzatok minél több bennünket támogató, stratégiai partnernek tekintő rendőrrel, polgárőrrel, szerezzetek minél több kellemes élményt. Szeressük közösen még jobban Magyarországot, tegyünk többet mindannyiunk biztonságáért! emelte ki az OPSZ elnöke. Papp Gyula főigazgató röviden arról szólt: köszönik a lehetőséget, amit az OPSZ-től kaptak, s igyekeznek hatékonyan élni ezzel. Mert továbbra is együtt kívánunk működni a Polgárőrséggel, s azt szeretnénk, ha mind az öt tagintézményünkben sok-sok Ifjú Polgárőr lenne. Úgy tervezzük, hogy a jövő év elejére tanulóink mintegy tizede, azaz legalább 300 hallgató lenne Ifjú Polgárőr. Ebéd közben sikerült szót váltanunk Vezdán Csabával, az intézmény tanárával, a közszolgálati szakmacsoport vezetőjével, akinek nagy szerepe volt abban, hogy a halasi oktatási intézet lett az Ifjú Polgárőr képzés központja. Mit jelent Önnek az ifjú polgárőrök képzése Kiskunhalason, hogyan zajlott az idáig vezető út? Iskolánkban évek óta folyik rendészeti képzés, ahol nagy hangsúlyt helyeztünk a gyakorlati ismeretek megszerzésére is. Így kerültünk kapcsolatban a Kiskunhalasi Önvédelmi és Bűnmegelőző Polgárőr Egyesülettel és annak elnökével, Juhász Lászlóval. Akkor még nem gondoltam, hogy ez a kapcsolat ilyen sikeres és felemelő lesz, amelyben még az Országos Polgárőr Szövetség is támogatni fog bennünket. És hogy olyan megtiszteltetésben lesz részünk, hogy munkánk elismeréseként iskolánkat jelölik képzési centrumnak. Mikor került sor az első lépésre? Az előző tanév áprilisában kaptunk meghívást a Lajosmizsén rendezett egyesületi közgyűlésre. Itt fektettük le az együttműködés alapjait az OPSZ elnökével, dr. Túrós Andrással. Ennek egyik eredményeként 15 diákunk vehetett részt nyáron az Országos Polgárőr Ifjúsági Táborban, Gyenesdiáson, ahol felejthetetlen élményekben volt részük. Bár a diákok a kezdetektől igen lelkesek voltak, a szülők és tanár társaim eleinte hitetlenkedve fogadták azt a sok segítséget és kedvezményt, amit az együttműködést nyújthatott. A kételyek a nyári tábort követően eloszlottak. A gyerekek élménydús beszámolóit hallgatva mindenki meggyőződött róla: a Polgárőrséggel való összefogás gyümölcsöző lesz diákjaink és az iskola számára is. A Tanúsítványok átvétele után a sportcsarnokba vonultak le a jelenlévők, ahol a fiatalok Óber Tamás, Nagy Zsuzsanna és Árva Ferenc krav-maga instruktorok irányítása mellett önvédelmi gyakorlatokat mutattak be. Ebéd után pedig a Rendőrség átalakítás előtt lévő lőterén rövid lőelméleti foglalkozást követően légpuskával vehették célba öt-öt lövés erejéig a körkörös céltáblákat. Mit hozott még a konyhára az OPIT sikere?. A táborozás sikerének köszönhetően a polgárőri tevékenység is egyre népszerűbb lett diákjaink körében. Örömmel láttam, hogy a kiskunhalasi szüreti fesztiválon már részt vettek iskolánk rendész hallgatói a Polgárőrség régi, szakavatott kollégái mellett a biztosításban. És azután jött Százhalombatta, az Ifjú Polgárőrök Tagozatának zászlóbontása. Büszke voltam diákjainkra, akik felemelt kézzel mondták el az Ifjú Polgárőrök fogadalmát. Tanúja voltam annak: iskolánk főigazgatója, Papp Gyula és az OPSZ elnöke, dr. Túrós András elsőként írt alá együttműködési megállapodást oktatási intézménnyel. Itt éreztem azt: munkánk gyümölcse kezd beérni, nem volt hiábavaló a sok fáradozás. És azután jött egy újabb elismerés az intézménynek Amikor októberben Csonka Györgyi, az OPSZ elnökének bűnmegelőzési tanácsadója megkeresett bennünket, hogy legyen iskolánk a Polgárőrség ifjainak oktatási központja, rendkívül megörültem a hírnek, s megtisztelőnek éreztem. Büszke is voltam iskolánkra, tanártársaimra
emiatt. És persze a diákokra is, hiszen amikor kiderült: 15 helyett 40-en vehetnek részt a mintaoktatáson, kétszeres volt a túljelentkezés! Látva magát az oktatást, hatalmas sikerként könyveltem el ezt az eseményt. Nem tagadom, megkönnyeztem, amikor a 40 diák átvette a képzés végén tanúsítványát. Végtelenül büszke voltam rájuk! Mi sem természetesebb, kikértük a mintaképzésen részt vevő egyik diák véleményét is. Szalai János 11/D osztályos rendészeti tanuló így összegzett: Már kisiskolás korom óta tudom: a rendészeti pályák érdekelnek! Rendkívül örülök annak, hogy lehetőséget kaptam Ifjú Polgárőrként részt venni ebben. Célom a közbiztonság javítása és szeretném a rendfenntartó szervek munkáját a legjobb tudásom szerint segíteni. Az előadáson jó volt mélyebben belelátni ebbe a nemes hivatásba. Megerősített abban, hogy az iskola elvégzése után rendészeti szakirányban helyezkedjem majd el, vagy tanuljak tovább. Az elmélet mellett tetszett a lövészet is! Szöveg és kép: Tóth Zoltán Tele van élménnyel! Miután az érettségihez 50 óra kötelező közösségi szolgálat van előírva, valahol le is kell ezt dolgozni. Van egy ikertestvérem, Szilágyi Enikő, aki azt ajánlotta: jelentkezzem a Polgárőrséghez, tudjam le itt a kötelezettségem. Miután elvégeztem a kötelező időt, e szolgálat leteltével rögvest jelentkeztem Ifjú Polgárőrnek. Az egyesületnél szívesen fogadták jelentkezésem. Nyáron jelentkeztem, s lehetőséget is kaptam arra, hogy eljussak az Országos Polgárőr Ifjúsági Táborba. Úgy fogalmaznék: iszonyat jó volt ez a hét. Mint sokaknak, nekem is a Krav-maga önvédelmi napi edzés nyerte el leginkább a tetszésemet, de remek hangulatban zajlottak az előadások, képzések és a szabadidős programok is. Nagyon sok újdonságot tudtunk meg az OPIT idején a Polgárőrséggel kapcsolatban, természetesen csak pozitív dolgokat. Nem tagadom, hazatérve még jobban beleszerettem a polgárőr tevékenységbe. Ajánlom minden fiatalnak, aki közösségi munkát szeretne végezni. Tele van élménnyel! írta levelében Szilágyi Gréta hajdúsági Ifjú Polgárőr. Szolgálatkész fiatalok fogadalomtétele Létszámukat tekintve a kaposváriak vitték a prímet Százhalombattán, az Országos Polgárőr Szövetség Ifjú Polgárőr Tagozata zászlóbontó ünnepségén. Amikor 250 fiatalt fogadott köreibe a Polgárőrség, közülük 23-an a somogyi megyeszékhelyről, Kaposvárról érkeztek a rendezvényre. Akik immáron egy mentor illetve rendőr mellett teljesíthetnek szolgálatot. Domán Tibor, a Kaposvári Kistérségi Polgárőr Egyesület elnöke elmondta: a 23 kaposvári fiatal az Eötvös Lóránd Műszaki Szakközépiskola tanulója, akik önként jelentkeztek Ifjú Polgárőrnek. A fiatalok a belvárosban fognak járőrszolgálatot adni a mentoruk mellett, illetve a vidékiek a lakóhelyük szerinti polgárőr egyesületnél, csoportnál. /Sáska Annamari/ 11 Ifjú polgárőrök
12 Rólunk Interjú A Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából Ülésezett az OPSZ Tudományos Tanácsa A polgárőr törvény és a polgárőröket érintő egyéb jogszabályok hatályosulása ezzel a címmel szervezett eszmecserét a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából a Belügyminisztérium I. emeleti tárgyalójában november 16.-án az Országos Polgárőr Szövetség Tudományos Tanácsa. A tanácskozáson résztvevőket akik között ott volt dr. Janza Frigyes, a Magyar Rendészettudományi Társaság főtitkára, dr. Németh József r. alezredes, a Rendőrség Tudományos Tanácsának elnöke és dr. Túrós András, az Országos Polgárőr Szövetség elnöke is Prof. Dr.h.c.mult. Dr Besenyei Lajos, az OPSZ Tudományos Tanácsának elnöke köszöntötte. A köszöntő szavak után Besenyei professzor ismertette annak a kérdőíves felmérésnek az eredményeit, amelynek keretében több száz polgárőrt kérdeztek meg. A válaszok alapján készített összegzés szerint a polgárőrök tevékenysége a közfigyelem középpontjába került. A Polgárőrség rendkívül heterogén szervezet, a 8 általánost végzettől a diplomásig, a közkatonától a tárbonokig, a tinédzsertől a 80 évesig mindenki megtalálható közöttük, aki a közbiztonság javítása érdekében tenni akar. Ezért is nehéz megfogalmazni az üzeneteket úgy, hogy mindenki értse összegzett a TT elnöke. Ismert, hogy a Polgárőrség korfája egészségtelen, amin az Ifjú Polgárőr intézményének bevezetése javíthat majd. Ebben a heterogén szervezetben nehéz a minőségi munkát megvalósítani. Mindezek ellenére az önkéntes bűnmegelőzők rendkívül értékes tevékenységet végeznek, ami a társadalom elismerését is kivívta. Jelzésértékű ugyanakkor, hogy a válaszokból kitűnően a legnagyobb gondként az erkölcsi és anyagi megbecsülés hiányát jelölték meg. Sokan vetették fel a polgárőr jogosítványok kérdéskörét, mert szerintük a vadőrnek is több joga van, mint nekik. A másik legnagyobb gondként a belső kommunikáció hiányát jelölték meg, miszerint a felső vezetéstől nem, vagy csak jelentős késéssel érkeznek meg az információk. Felvetették a Polgárőrség technikai ellátottságának hiányát elsősorban a rádiókra, számítógépekre, telefonokra gondolva. Többen is megjegyezték: területükön csaknem évtizede nem volt képzés, míg mások azt vetették fel: az OPSZ honlapján régebben sokkal több információt olvashattak, mint napjainkban. Az elmúlt hónapok eseményei a migrációs és a terrortámadások nyomán felértékelődött a biztonság jelentősége csatlakozott a felmérés összegzéséhez szociológiai szempontokat is vizsgálva dr. Furmanné dr. Pankucsi Márta, a Miskolci Egyetem jogász szociológusa, az OPSZ TT titkára. Új hangsúlyt nyert az emberi kapcsolatok elsivatagosodása, magányos tömeggé lett a társadalom, amelyben az egyének agresszívvé válnak, vagy védekezést produkálnak. Az ország legnagyobb civil szervezete törvénnyel védetten segítheti ebben a környezetben a lakosság védelmét. Jó szívvel ülhetünk itt jelentette ki, mert bár vannak kritikai észrevételek, a döntő többség öntudatos polgárőrökről szól, s a válaszadók alapvetően elismertnek érzik magukat. Számadatokkal is igazolta állítását, amelyek közül talán meglepő, de a válaszadók 91 százaléka kedvezőnek ítélte az új polgárőr igazolvány bevezetését. S több, mint a kétharmad ítélte meg úgy: nem kell változtatni a Polgárőrség stratégiáján! A közbiztonság, mint versenyképességet alakító tényező.
Ezzel a címmel végeztetett felmérést nyolc nagyvárosban Győr, Kecskemét, Debrecen, Miskolc, Pécs, Szeged, Székesfehérvár és Veszprém a BM Közszolgálati Személyzetfejlesztési Főigazgatósága, amelynek osztályvezetője, dr. Sabjanics István osztotta meg a jelenlévőkkel e felmérés konklúzióit. A kérdőíves, 784 fős felmérés adatai szerint a Polgárőrséget, mint a közbiztonságot alakító tényezőt 94 százalékuk jelölte meg, ami igen előkelő helyet biztosít az önkéntes bűnmegelőzőknek. Miután a Polgárőrség fő szabályként a lakosságra fókuszál, nyitni kell a társadalmi felelősségvállalás felé. Ily módon megnyílhat a lehetőség arra, hogy Ipari Parkok, cégek, nagyvállalkozók is bekapcsolódhassanak a polgárőr egyesületek támogatói körébe. Zámbó Péter, az OPSZ szakmai elnökhelyettese arról szólt expozéjában: a Polgárőrségről szóló Törvény, majd annak módosítása során is volt kezdeményező szerepe a Polgárőrségnek. Bizonyságul az Ifjú Polgárőr Intézményének törvénybe iktatását hozta fel a szónok, kiemelve: ígéretet kaptak arra is, hogy a még felmerülő kérdéseket is beépítik a jövőben a törvénybe annak megalkotói. Az eszmecsere vitájában kilencen mondta véleményt az elhangzottakról. Tóth Attila, a Hajdú-Bihar MPSZ elnöke az önkormányzatok és a polgárőr egyesületek kapcsolatának fontosságát emelte ki, Csóra György, az OPSZ oktatási elnökhelyettese az önkéntes bűnmegelőzők oktatását vette górcső alá, míg Varga József, Ráckeve járás polgárőr koordinátora a Rendőrség Polgárőrség stratégiai partnerségét kérdőjelezte meg, mert szerinte a végeken nem olyan rózsás a helyzet, mint országosan. Dr. Bíró Gyula, az OPSZ Elnökségének tagja az egyetemista, főiskolás polgárőrök kérdéskörét feszegette, míg dr. Finszter Géza, az OPSZ TT tagja, a Belügyi Szemle szerkesztőbizottsága nevében ígérte meg: a polgárőrségi kutatás eredményeinek összegzését leközlik folyóiratukban. Nagyon elégedett vagyok azzal a szemlélettel, ahogy a tudomány és az oktatás eredményeit a Polgárőrség beintegrálja a mindennapjaiba kezdte hozzászólását dr. Janza Frigyes, aki a Rendészettudományi Társaság egyik tagozataként emlegette OPSZ Tudományos Tanácsát. Miután a közbiztonságot civil oldalról egyedül a Polgárőrség jogosult biztosítani, azt javasolta: a többi civil szervezet álljon be a Polgárőrség mögé. Végül kiemelte: el kell látni a Polgárőrséget azokkal a javakkal, amelyeket kiérdemelt! Markos György, az OPSZ külkapcsolati elnökhelyettese azt feszegette: sokan nagyobb törvényi lehetőséget várnak a polgárőrök számára, megfeledkezve arról: civilek vagyunk, még ha rendkívül sokat is teszünk az állampolgárok biztonságáért. Cseh István, a Fejér MPSZ elnöke a polgárőr egyesületekre háruló egyre nagyobb adminisztrációs terhet említette meg, míg Török Barna, az OPSZ Felügyelő Bizottságának elnöke az ellenőrzés nagyobb hatékonyságát segítő, támogató módon jelölte meg a jövő tennivalói között. Stratégiai partnerségünk kiváló, ugyanakkor hasonló problémák foglalkoztatnak bennünket is jegyezte meg hozzászólásában dr. Németh József. A Rendőrség TT elnöke azt is kifejtette: mind a Rendőrség, mind a Polgárőrség a gyakorlatorientált kutatásban érdekelt. Az eszmecserét mintegy lezárandó, dr. Túrós András köszönetét és elismerését fejezte ki a 160 oldalas kutatási anyagért, amelyet fantasztikusnak aposztrofált, s amely nagyon magas szintű támogatást ad a Polgárőrség vezetői számára. E kutatás is rámutat arra: gondok ugyan vannak a Polgárőrségnél is, de nincs szükség paradigmaváltásra, mert a polgárőrök többsége azonosul a kijelölt iránnyal. Miközben tény, hogy a közterületeken kizárólagos a jogkörünk, hamis az a megközelítés, hogy a 13 Rólunk Interjú
14 Rólunk Interjú Polgárőrség egyedüli letéteményese a közbiztonságnak. Felmerül a kérdés feszegette az OPSZ elnöke, mi a helyzet a nagyvárosokban, ahol a Polgárőrség veszélybe került, akár száműzhetik is onnan az önkéntes bűnmegelőzőket. Példaként hozta fel a miskolci seriff rendszert, amelyet kapkodó bűnmegelőzési intézkedésnek nevezett, hiszen nem a 200 fős Polgárőrségre támaszkodik az önkormányzat. Ezért is foglalkozik majd kiemelten az OPSZ 2016-ban ezzel a kérdéskörrel. Rendkívül nagy eredménynek nevezte, hogy a Polgárőrség egységes, még akkor is, ha a közösségi munka leértékelődött. Végül arról szólt: foglalkoznunk kell azzal is, van-e küldetése a civil bűnmegelőzőknek a terrorizmus elleni küzdelemben. A nagyon tartalmas tanácskozást Besenyei Lajos azzal zárta: stratégiai kérdésként kell felvetnünk, hogyan tovább civil bűnmegelőzés? Generáljunk vitákat az ezzel kapcsolatos kérdések megválaszolására. Tóth Zoltán Fotó: Sebestyén Jenő Előzzük meg a szén-monoxid mérgezést! Minden fűtési szezon elején érdemes felhívni figyelmet a szén-monoxid mérgezés veszélyére. Kevesen tudják, de ez a mérgezés nem kizárólag a gázfűtés során keletkezhet, hanem a tűzifával való melegítés során, de az elektromos áram használatánál is előfordulhat. A balesetek megelőzése érdekében a legfontosabb, hogy minden fűtési szezon előtt ellenőriztessük a tüzelő- és fűtőberendezések, illetve a kémények műszaki állapotát! Fontos, hogy senki ne járassa a gépkocsi motorját zárt térben, különösen akkor, ha lakáshoz közvetlenül kapcsolódó a garázs. A nagyobb biztonság érdekében célszerű EU-s szabvánnyal rendelkező CO-érzékelőt beszerezni minden olyan helyiségbe, ahol nyíltlángú berendezés van, illetve a hálószobába külön is. Ezeket a berendezéseket tanácsos inkább tüzeléstechnikai szaküzletben megvásárolni. Itt a fogyasztó közvetlenül megtekintheti a mintadarabokat, a működését az eladóval is megbeszélheti, tanácsot kérhet, sőt az úgynevezett próbagombot is megnyomhatja. Tanácsos ezeknek a készülékek felszerelését szakember segítségével elvégezni még annak ellenére is, hogy általában részletesen útmutatás szolgál erre. A több hazai és nemzetközi díjat elnyert program együttműködő partnerei:
Szomszédok Egymásért Mozgalom /SZEM/ Folytassák országosan! 15 Rólunk Interjú Együtt a lakossággal a közbiztonságért! Ennek a szlogennek a jegyében rendezett országos fórumot november 7.-én Karcagon az Országos Polgárőr Szövetség, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés a Déryné Művelődési Központ színháztermében a SZEM mozgalomról. A ködös, párás idő ellenére az ország minden részéből szép számmal érkeztek érdeklődők a konferenciára, amelyen Brunner Márta moderátor köszöntötte a résztvevőket, közöttük dr. Hatala Józsefet, az NBT elnökét, dr. Túrós Andrást, az OPSZ elnökét, Kovács Sándort, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés elnökét, dr. Garamvölgyi Lászlót, az NBT igazgatóját, dr. Urbán Zoltán r. ezredest, a JNSZ Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjét, Dobos Lászlót, Karcag polgármesterét és a jelenlévőket. Ha ennyien itt vannak polgárőrök, ki vigyáz otthon a településeken élők javaira? adta meg kérdésével a tanácskozás alaphangját Kovács Sándor, aki a továbbiakban arra kérte a jelenlévőket és rajtuk keresztül az ország minden lakosát: figyeljünk még jobban egymásra, a szomszédra, az idősekre és a fiatalokra valamennyiünk érdekében. Ezt a gondolatot fűzte tovább dr. Hatala József, amikor azt hangsúlyozta: Magyarországon mindenki egyforma közbiztonságra jogosult. A nemzeti bűnmegelőzési stratégia is erre alapul, s ha az ebben foglaltakat sikerül közös összefogással megvalósítani, úgy csökken majd a bűncselekmények száma, az azokkal okozott kár. A biztonság a társadalom működésének legfontosabb alapja, s ezért nem csak a Rendőrség, a Polgárőrség, de mindenki tehet saját javai, szomszédai védelmével. Köszönet illeti a SZEM mozgalomban résztvevők sokaságát, bízom benne, mind többen lesznek az ehhez csatlakozók országszerte. Rendhagyó módon kezdte felszólalását dr. Túrós András, az OPSZ elnöke, aki megszondázta a közönséget: hányan polgárőrök a jelenlévők közül? A felemelt kezekből az tűnt ki, nem voltak látható többségben az önkéntes bűnmegelőzők, nem véletlenül jegyezte meg: aki nem nyújtotta kezét, azokra is számít a társadalom éppen a SZEM mozgalom keretében. Nem véletlenül másodszor is e mozgalom bölcsőjének számító Szolnok megyében rendezzük e fórumot, hiszen itt van a SZEM országos bázisa. Amely noha egyidős a Polgárőrséggel hullámvölgyeket és hegyeket járt be, míg a Polgárőrség Aranykorát éli. Az OPSZ elnöke szerint ez a mozgalom ott működik hatékonyan, ahol a Rendőrség és a Polgárőrség az élére áll. Mert vannak olyan bűncselekmény típusok, amelyeket nem lehet járőrözéssel, felderítéssel megelőzni. A lakásbetörések, a trükkös lopások, besurranások, idősek és gyermekek elleni támadások, a pedofília csak a lakóközösségek hatékony támogatásával leplezhetők le. Éberséget, jó szomszédságot, figyelő szemeket várunk el mindenkitől. A Polgárőrség mint az ország legfontosabb és legnagyobb civil szervezete újratölti a SZEM-et, Alapszabálya is kiemeli: tagozatként működteti az OPSZ e mozgalmat. Számíthatnak ránk mindazok, akik országszerte csatlakozni akarnak e mozgalomhoz! A továbbiakban a jelenlévők dr. Urbán Zoltán r. ezredes előadását hallgathatták meg a SZEM mozgalom hagyományos értékei és jövője a Rendőrség aspektusából címmel, aki bevezetésként emlékezett és emlékeztetett rá: dr. Kopácsi Sándor r. altábornagy, Budapest volt főkapitánya, az OPSZ alapítója Kanadából hazatérve honosította meg és ültette át magyar viszonyokra a
16 Rólunk Interjú SZEM mozgalmat. Amely nem megfigyelés, sokkal inkább segítés. Hiszen ha megszólítjuk az idegeneket, figyelünk a szomszédokra, nem csak bűnmegelőzünk, de akár életet is menthetünk! E mozgalom fő mozgatórugója a Polgárőrség, a Rendőrség kiemelt stratégiai partnere emelte ki a szónok, aki büszkén szólt arról: a megyében mintegy ötezer család házán található meg a SZEM táblája. A betörés megelőzési program amelyet az ORFK, az OPSZ, az NBT és az Aegon Biztosító indított öt megyében és Budapesten kísérleti jelleggel eredményeit vette górcső alá Zámbó Péter, az OPSZ szakmai alelnöke, majd Orosz Tibor r. főtörzszászlós, a Jászberényi Rendőrkapitányság munkatársa szólt a SZEM módszertani ajánlásairól a megyei tapasztalatokra építve. E két előadást követően dr. Hatala József, dr. Túrós András és Kolozsi József, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Polgárőr Szövetség elnöke Oklevelet adott át a mozgalomban kiemelkedő munkát végzetteknek: Magyari Bélának, a Csongrád MPSZ tiszteletbeli elnökének, Orosz Tibornak, a Jászdózsai Polgárőr Egyesület elnökének, Fejes Bálintnak, a Mezőtúr Városi PE elnökének, Mihályi Zsoltnak, a Városi Polgárőrség Jászapáti elnökének és Bene Istvánnak, a Városi Polgárőrség Törökszentmiklós tagjának. A fórum résztvevőinek hozzászólásai között hallhattunk arról: hogyan sikerült Balatonszárszón a sorozatos nyaraló betöréseknek elejét venni a Polgárőrség és az ott élők összefogásával, hogy a Törökszentmiklós külterületén egyedül élő asszony és hasonló körülmények között lakó szomszédja már nem félnek, mert naponta felkeresik őket a polgárőrök, s egymásra is figyelnek, hogy Kisújszálláson szívesen vennék, ha részesei lehetnének a lakás betörés megelőzési programnak, hogy Püspökladányban a Rendőrség Polgárőrség Önkormányzat hármasának összefogásával ahol a polgármester asszony és az alpolgármester is rendszeresen járőröznek önkéntes bűnmegelőzőként javítottak a bűnözési statisztikán, s az itt hallottak alapján bevezetnék a SZEM mozgalmat is. Végül a fórum narrátora osztotta meg: lakhelyén, Sóskúton maga is lovas polgárőr, s hogy a másikra figyelésnek köszönhetően mentették meg idős szomszédjuk életét, aki agyvérzéssel órák óta feküdt a földön lakásában. A tanácskozás zárásaként Kolozsi József összegzett: megköszönve az előadók és a hozzászólók értékes gondolatait, azt kérte a jelenlévőktől: vigyék hírét e mozgalomnak, táplálják bele mind többekbe a SZEM értékeit, a bűnmegelőzés leghatékonyabb és legolcsóbb formáját. Induljon be országos szinten is intenzíven ez a folyamat kérte. A program ünnepi műsorral folytatódott, amelyben nagy sikert aratva léptek fel Magyar Róza és Kolostyák Gyula magyar nóta énekesek és a Karcagi Néptáncegyüttes. Tóth Zoltán Fotó: Virág István
Dr. Bilisics Péter elismerése Pest Megye Közgyűlése 1999-ben hátorozott arról: december 4. napját Megyenappá nyilvánítja annak emlékére, hogy Pest- Pilis-Solt vármegyét 356 évvel korábban, 1659, december 4.- én alapították. E napon a megye közgyűlése köszönetet mond mindazoknak, akik a hivatásukban vagy a mindennapokban képesek voltak példamutató tettekre, átlagon felüli teljesítményre. Pest Megye Közgyűlése az ÉV Polgárőre díjat adományozta dr. Bilisics Péter részére a Pest megyei emberek biztonsága és a helyi közösségek fejlődése érdekében vállalt erőfeszítéseiért. Dr. Bilisics Péter kiváló szakmai munkája, szaktudása, példamutatóan mély, személyes elkötelezettsége hozzájárult ahhoz, hogy a polgárőrök Pest megyei közössége az ország egyik legnagyobb hatással bíró, helyi összefogáson alapuló civil mozgalma lett. Az idei ünnepséget Vitályos Eszter, az Európai Uniós fejlesztésekért felelős államtitkár nyitotta meg. Elmondta, hogy mint Pest megyei lakos, a mindennapokban is látja azokat az értékeket, amiket a díjazottak képviselnek. Kitért az önálló Pest megyei régióra is, kifejezve reményét, hogy mind a 187 település számára ideális megoldás lesz a fővárostól való elválás. 17 Rólunk Interjú
18 Rólunk Interjú 2015: A technikai fejlesztés éve Kerékpárokat kapott a Polgárőrség Az Országos Polgárőr Szövetség elnöke szerint 2015 a Polgárőrségnél a technikai fejlesztések éve. Dr. Túrós András erről azon a november 13.-ai ünnepségen beszélt a Készenléti Rendőrség alakuló terén, amelyen 258 kerékpárt vehetett át a Polgárőrség az Országos Rendőr-főkapitányság Országos Baleset-megelőzési Bizottságától. Papp Károly r. altábornagy, az ORFK vezetője példásnak nevezte köszöntőjében a Rendőrség és a Polgárőrség együttműködését. Külön köszönetet mondott a polgárőröknek azért, hogy hozzájárultak ahhoz: ne alakuljon ki közbiztonsági deficit az országban, amikor megnövekedett a Rendőrség határrendészeti feladata az illegális bevándorlás miatt. Példaként említette, hogy amikor erőt és eszközt csoportosítottak át a szerb-magyar határról a horvát-magyar határszakaszra, akkor a Polgárőrséggel feszesen és pontosan működtek együtt. Azt kérte: az ünnepségen résztvevők tolmácsolják köszönetét valamennyi polgárőrnek. Az Országos Rendőr-főkapitányság vezetője arról is beszélt, hogy a most átadott kerékpárokkal együtt már 918 kétkerekűt adott a Rendőrség a Polgárőrségnek. Felidézte: ígéretet tett az önkéntes bűnmegelőzőknek motorkerékpárokra is, ezek közbeszerzése folyamatban van, várhatóan jövő év áprilisában tudják átadni a robogókat. A Polgárőrség ezúttal 22.5 millió forint értékben kapott 173 férfi és 85 női kerékpárt, amelyekből valamennyi megyébe és Budapestre is kerül majd. Válaszbeszédében dr. Túrós András azt hangsúlyozta: a Polgárőrség létrejöttekor csak a lelkesedés segítette az önkéntes bűnmegelőzők munkáját. Az elmúlt 25 évben azonban jelentősen nőtt az eszközeik száma. Az idei évet a technikai fejlesztés
19 Rólunk Interjú éveként aposztrofálta, nem csak a ma átadott kerékpárok miatt, hanem azért is, mert mint felidézte a munkájuk ellátásához 427 vadonatúj járőrautót kaptak a kormánytól. Mindezek gyökeresen megváltoztatják a Polgárőrség mobilizációs képességét és hozzájárulnak ahhoz, hogy az eddigieknél is nagyobb területet tudjanak majd bejárni, elősegítve ezzel az ország közbiztonságának kiegyensúlyozottságát mondta az OPSZ elnöke. A kerékpárok átadása után Papp Károly és dr. Túrós András kötetlen formában elbeszélgetett a kétkerekűek átvételére érkezett polgárőrökkel és a megyei elnökökkel. Az ORFK vezetője elsősorban arról érdeklődött az önkéntes bűnmegelőzőknél: milyen a kapcsolatuk helyben a rendőri szervekkel. Örömmel hallhatta: szinte kivétel nélkül arról szóltak a polgárőrök: napi kapcsolatban állnak a körzeti megbízottakkal, az őrsparancsnokokkal, vagy éppen az illetékes kapitányság kijelölt munkatársával. Ezt az alkalmat használta fel dr. Túrós András arra is: az OPSZ Lovas Tagozata által összemontírozott, fotókból álló képet adott át Papp Károlynak, amely a Hajdúhadházon rendezett Lovas szemléről készült. MTI és T. Z. Fotó: Sebestyén Jenő
20 Lovas polgárőrök Konferencia téma volt A Polgárőrség Lovas Tagozata A lovak rendészeti alkalmazásáról tartott előadást a polgárőrség vonatkozásában Rácz Adrienn az Országos Polgárőr Szövetség Lovas Tagozatának elnöke. November 24-én a Vajdahunyad várban megrendezett Bokodi Sándor emléknapon, a Lótartás jövője címmel tartottak szakmai konferenciát. A Lovak szolgálatban tematikán belül elsőként a rendőrségi alkalmazás történelméről, hagyományairól beszélt Farkas József rendelkezési állományban lévő alezredes, a Készenléti Rendőrség Lovas Alosztályának korábbi parancsnoka. Mint megtudtuk, 130 éves múltra tekint vissza a lovas rendőri szolgálat, amelynek fénykorában 250 rendőr szolgált nyeregben. Számuk 1984-ben csökkent drasztikus mértékben a gépkocsik létszámának növekedésével. Madarász Róbert őrnagy, az alosztály jelenlegi vezetője pedig a jelenről tartott előadást. Mint mondta, a rendőr lovaknak sokféle módon, sokféle körülmények között kell helytállniuk. Határszolgálat, díszelgés a Nemzeti Lovas Díszegység tagjaként, a fővárosi nevezetességek környékén nyáron turisztikai bűnmegelőzési célzattal, stb. Az igény még most is nagy a kihelyezett lovas szolgálat iránt: télen harmincszoros, nyáron kétszázszoros. Ezt követően Rácz Adrienn a polgárőrség szempontjából beszélt a lovak rendészeti alkalmazásáról. Már előadásának első gondolatával az OPSZ értékeit tükrözve az elnök asszony megjegyezte: az itt megjelentek közös jellemvonása, hogy szeretik a lovat. A jellemes ember ismerve ugyanis, hogy nem sodródik az eseményekkel, hanem alakítja azokat kitűzött céljainak megfelelően. A mai felgyorsult civilizált világban pedig jellemes emberekre van szükség ahhoz, hogy a lovas kultúránkat megőrizzük és fejlesszük, ahogy korábban Bokodi Sándor is tette. polgári értékek őrzői Mint mondta, az önkéntes bűnmegelőzők, a polgári értékek őrzői, elkötelezettek amellett, hogy a mindennapokban segítsék a helyi kisközösségeket. A sokarcú polgárőrség zászlajára tűzött olyan célokat és értékeket, amelyek együttesen szükségesek ahhoz, hogy világunk élhető maradjon. Az ifjúság nevelése, a családok, a helyi közösségek erősítése a polgári társadalom legfontosabb célkitűzései közé tartoznak. A lovas tagozat megalakulásával kapcsolatban Rácz Adrienn elmondta, az önkéntes bűnmegelőzők közül néhányan már 2000-ben nyeregbe pattantak, de ezek elszigetelt, egyedi példák voltak. 2005 szeptemberében az Országos Polgárőr Szövetség elnökségi ülésén foglalkozott ugyan a lóval megerősített polgárőr szolgálat létrehozásának gondolatával, de újabb két év telt el, amikor is az Országos Rendőr-főkapitányság somogysárdi ménesének felszámolásakor az OPSZ 19 anyakancát és hat szopós csikót kapott. Ezek 13 polgárőr egyesülethez kerültek használatra. Mégis, a lovas szolgálati forma nem felülről, hanem alulról, a tagszervezeti egyesületek szintjéről szerveződve kelt életre. 2007-2008-ban ugyanis már további 23 településen működött valamilyen formában önerőből lovas szolgálatadás.
Végül 2012. április 20-án dr. Túrós András elnök kezdeményezésére az OPSZ elnöksége az egységes elvek szerinti szolgálatadás és a szakmai ismeretek elmélyítése céljából létrehozta a lovas tagozatot. Első találkozóját május 17-én tartotta a tagozat, a lakiteleki Népfőiskola Alapítvány szervezésében, ahol Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Kincsem - Nemzeti Lovas Program fővédnöke, Lázár Vilmos, a Magyar Lovassport Szövetség elnöke, valamint az akkori országos rendőrfőkapitány, dr. Hatala József, is biztosította támogatásáról az önkéntes lovas bűnmegelőzőket. Mint Rácz Adrienn hangsúlyozta, a rendőrség részéről a támogatás azóta is töretlen, 2013-ban az ORFK-tól 25 millió forintos támogatást kapott az OPSZ a lovas szolgálat fejlesztésére, azóta pedig a Készenléti Rendőrség lovas alosztályának hathatós szakmai segítségére számíthatnak. A szakmai felkészültség ugyanis a lovas polgárőröknél is nélkülözhetetlen követelmény. Emellett elkészült az OPSZ lóval megerősített járőrszolgálatára vonatkozó oktatási rendszerének stratégiája is. Az eredményeket pedig semmi sem támaszthatná alá jobban, mint a számok. Jelenleg 160 településen 784 polgárőr lovas 613 lóval lát el rendszeresen lovas szolgálatot a polgárőrség kötelékében! Tavaly a lovas szolgálat az országos éves 7.242.886 óra polgárőr szolgálatból 53.543 órát tett ki. Amint azt a tagozat elnöke kiemelte, a lovas tudás mellett elengedhetetlen a polgárőrséget képviselő, nyeregbe pattant önkéntes bűnmegelőzők egységes arculata is. A bűnmegelőzési hatás ugyanis csak úgy érvényesülhet, ha az emberek meg tudják különböztetni a polgárőr lovasokat a többi szabadidő lovastól. A lovas szolgálat előnyeiről beszélve Rácz Adrienn kiemelte, lóhátról a polgárőrök többet tapasztalnak, mint a területet gyalogosan vagy gépjárművel bejáró társaik. Mivel helyzetüknél fogva magasabbról, jóval messzebbre ellátnak, illetve belátnak magasabb sövények, kerítések fölött is, könnyebben észlelik az anomáliákat (pl. betörés nyomait az ingatlanon, avagy magatehetetlen embert az udvaron, stb ) Emellett a nehéz időjárási és terepviszonyok esetén is alkalmazhatóak. A lovas polgárőr szolgálat elsődlegesen a külterületek (pl.: tanyás részek, üdülőterületek, hétvégi házak, gyümölcsösök, mezőgazdasági területek, állattartó telepek, erdők, természetes vizek, vízügyi létesítmények, stb.) vagyonvédelme érdekében alkalmazható a bűnmegelőzési tevékenység speciális formájaként, kiegészítve a gépkocsis járőrszolgálatot. A lovas szolgálat társadalmi hatásai kapcsán az elnök aszszony elmondta: a ló jó közvetítő közeg a lakossággal való kapcsolat erősítésére, mivel az emberek nagy része vonzódik a nemzeti hagyományaink jelképévé vált nemes állathoz. A lovas hagyományok ápolása mellett pedig a lovaglás napjaink egyik kedvelt sportja is. Emellett a polgárőrség arculatának kialakításában is fontos szerephez jut, mivel a lovas polgárőrök megjelenésükben impozánsak, figyelemfelkeltők. Emiatt állandó résztvevői a különböző tömegrendezvényeknek, falunapoknak, búcsúknak, szüreti felvonulásoknak, sport- és kulturális a ló jó közvetítő közeg rendezvényeknek. Szerepet kapnak a gyermek- és ifjúságvédelem területén: az önkormányzatokkal és az iskolafenntartókkal együttműködve a lovas szolgálattal megerősített polgárőr egyesületek bekapcsolódnak a lovaglás népszerűsítésébe a fiatalok körében. A lovakkal történő együttélés és munka helyes irányba tereli a fiatalok gondolkodását, segít a felelősségérzet és az egymásra figyelés kialakításában, a fegyelmezettség elfogadásában. Mindezek által jelentős hatással van az ifjúság szocializálódására, amely áttételesen eredményeket hozhat az iskolai bűnmegelőzési nevelőmunkában is, pl. a fiatalkori alkohol vagy kábítószer fogyasztás megelőzésében. Mindezek pedig a polgárőrség kedvező társadalmi megítélését is erősítik. Ferentzi Tünde Fotó: Sebestyén Jenő 21 Lovas polgárőrök