A Közép-Nyírségi Agripari Park megvalósíthatósági tanulmányterve Készült: A Közép Nyírségi Önkrmányzati Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából a Prminent Kmmunikációs Bt. által Nyíregyháza, 2008. augusztus 27. 1
Vezetői összefglaló...4 1. Bevezetés...6 2. Alkalmaztt módszertan...7 3. A Baktalórántházi kistérség helyzetének prblémarientált bemutatása...8 3.1. Elhelyezkedés, gegráfiai adttságk...8 3.2. Demgráfia, népmzgalm...8 3.3. Humán erőfrrásk: fglalkztatás és ktatás...8 3.4. Szciális helyzet és prblémák...10 3.5. Infrastruktúra...10 3.5.1. Külső megközelíthetőség...10 3.5.2. Belső térkapcslatk...11 3.6. Gazdaság, kiemelten a mezőgazdaság bemutatása...11 3.6.1. Gazdaság szerkezete...11 3.6.2. Mezőgazdaság és élelmiszeripar...12 3.6.2.1. Szántóföldi növénytermesztés...12 3.6.2.2. Gyümölcsültetvények...13 3.6.2.3. Erdőgazdálkdás...13 3.6.2.4. Állattenyésztés...13 3.6.2.5. Méhészet...14 3.6.3. Agrgazdasági vállalkzásk jellemzői...14 3.6.4. A térség legfntsabb élelmiszergazdasági vállalkzásai...15 3.6.4.1. Ében-trade Kft. - Gyümölcs- és zöldségfeldlgzás...15 3.6.4.2. Master Gd-cégcsprt - Barmfitenyésztés...15 3.6.4.3. Rauch Hungária Kft. - Almafeldlgzás...15 3.6.5. A Baktalórántházai kistérség agrgazdasági helyzetének összefglalása...15 3.6.5.1. A térség különböző fejlesztési dkumentumaiban meghatárztt kitörési pntk és irányk...16 3.6.5.2. Az agripari park céljainak, funkcióinak, eredményeinek és célcsprtjának bemutatása...17 4. Az agripari park lehetséges helyszíneinek mghatárzása...18 4.1. Települések által javaslt területek bemutatása...18 4.2. Befektetői elvárásk...21 4.2.1. Földrajzi elhelyezkedéssel, infrastruktúrával kapcslats igények...21 4.2.2. Vállalkzási környezettel kapcslats igények...21 4.2.3. Szubjektív szempntk...22 4.2.4. A térség agrgazdasági szereplőinek speciális elvárásai...22 5. Az agripari park lehetséges helyszíneinek kiválasztása...22 6. Lehetséges alternatívák részletes elemzése...26 6.1. A alternatíva - Apagyi Ipari Fejlesztési Terület...28 6.2. B alternatíva Baktalórántházi Ipari Fejlesztési Terület...30 6.3. C alternatíva -Rhdi Ipari Fejlesztési Terület...32 6.4. D alternatíva Nyírmada Fényes tanya...34 6.5. E alternatíva - Leveleki Ipari Fejlesztési Terület (TSZ Majr)...36 7. Feladatterv...38 7.1. Előkészítési szakasz...38 7.2. Megvalósítási szakasz...38 7.2.1. Telekhatárig vezető infrastruktúra kiépítése, a csatlakzási pntk kialakítása 39 7.2.1.1. Területrendezés, felszíni és felszín alatti vizek elvezetése...39 7.2.1.2. Vízellátás...39 7.2.1.3. Szennyvízelvezetés...40 7.2.1.4. Villams energia...40 7.2.1.5. Telkek kisztása...40 7.2.1.6. Befektetés-ösztönzési tevékenység/kampány...40 7.2.2. Telekhatárn belüli infrastruktúra kiépítése...41 2
7.2.3. Megvalósítás időterve...42 7.2.4. Ipari park által nyújttt szlgáltatásk körének kialakítása, flyamats fejlesztése...43 7.2.5. Ipari Park cím elnyerése (pcinális)...44 8. A finanszírzás lehetséges frrásai...45 8.1. EAOP-2008/1.1.1/A A kistérségi és helyi jelentőségű ipari területek fejlesztése...45 8.2. 2007-2013 Helyi Vidékfejlesztési Stratégia (HVS)...45 8.3. Új Magyarrszág Felzárkóztatási Prgram Nem mndunk le senkiről a 33 leghátránysabb helyzetű (LHH) kistérség felzárkóztatási prgramja...45 9. Szakmai ajánlásk, következtetések...46 10. Mellékletek...48 10.1. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium az "Ipari Park" cím (Kódszám: IPC-2008) elnyerésére meghirdetett pályázati felhívása...48 10.2. Vnatkzó jgszabályk...49 10.3. Minta: Csengeri és a debreceni agráripari parkk bemutatása...50 11. Irdalmjegyzék...51 3
Vezetői összefglaló Jelen összefglalás célja, hgy rövid, de átfgó képet adjn a megvalósítási terv legfntsabb megállapításairól, következtetéseiről és javaslatairól. A Szablcs-Szatmár-Bereg megyében elhelyezkedő Baktalórántházi kistérség egy mezőgazdasági jellegű térség, amely száms prblémával szembesül: mezőgazdasági terményeinek túlnymó része feldlgzatlanul, alapanyagként hagyja el a térséget, a birtkszerkezet erőteljesen szétaprózódtt, a föld aranykrnaértéke alacsny, a termelők közti együttműködések gyengék. A szeznális fglalkztatás túlsúlyban van a gyümölcstermesztésben, ami jelentős munkanélküliséget eredményez a rövid szüreti szezn időszakán kívül. Ugyanakkr száms lyan erősséggel is bír a kistérség, ami alapt szlgáltat a térség fejlesztési irányainak meghatárzásáhz. Egyes növényfajták termesztéséhez (alma, szilva, meggy, dhány, kápszta) kiváló termőhelyi adttságai vannak, a felvásárlói hálózatk kiépültek, a léalma és barmfi ágazatkban tőkeerős cégek telepedtek meg. A térséget érinteni fgja a Vásársnaményig tvábbépülő M3-as autópálya. Mindezek alapján a prblémák kezelésének és az adttságk kiaknázásának egyaránt lehetséges eszköze lehet egy speciális agripari tevékenységeket tömörítő, a térség agrgazdasági szereplői számára integrált szlgáltatáskat nyújtó terület kialakítása. A prjekt keretében végzett feltáró munka eredménye, hgy a térség mezőgazdasági vállalkzásainak és élelmiszer-feldlgzó cégeinek szüksége van egy lyan ipari parkra vagy fejlesztési területre, amely számukra megfelelő infrastrukturális feltételeket képes biztsítani, emellett segíti őket különféle szlgáltatáskkal (lgisztikai, pénzügyi, marketing, stb.). Az agripari park előzetes megvalósíthatósági tanulmányának céljai a következők vltak: az agripari park létesítésére alkalmas területek aznsítása a lehetséges helyszínek összehasnlító elemzése műszaki és közgazdasági szempntú alternatíva-elemzés a megvalósításhz szükséges lépések leírása, feladat-, idő- és költségterv meghatárzása A feltáró munka a következő eredményekre vezetett: 1. A kistérség területén száms terület található, melyek az önkrmányzatk szerint szóba jöhetnek a park kialakítása kapcsán. A települések által megjelölt 13 területet az adttságaik alapján egy egységesen alkalmaztt szempntrendszer segítségével öt lyan területre szűkítette le a tanulmány, melyek a legmegfelelőbb feltételeket kínálják a befektetők számára. 2. Az öt terület, valamint a jelenleg finanszírzási frrásul szlgáló pályázati lehetőségek vizsgálata rávilágíttt arra, hgy a szóba jöhető helyszínek száms infrastrukturális hiányssággal bírnak, melyek telekhatárig való kiépítése kizárólag saját frrásból lehetséges. 3. Az alapszinten kiépített infrastruktúrával rendelkező területek fejlesztésére száms pályázati frrás áll rendelkezésre, többek között a LEADER prgram, a 33 leghátránysabb kistérség fejlesztési prgramja vagy a Reginális Operatív Prgram különböző pályázatai. 4
4. Az öt terület közül az apagyi ipari fejlesztési terület képes rövidtávn teljesíteni az ipari park cím feltételeit, a többi négy helyszín (Baktalórántháza, Levelek, Rhd és Nyírmada) esetében ez középtávn érhető el. 5. Szükség van egy befektetés-ösztönzési prgram kidlgzására, mely eszközöket és szervezeti feltételeket biztsít annak érdekében, hgy a területek ismertsége növekedjen és a befektetői érdeklődés kiszlgálására hatékny választ adhassn a térség/település. 5
1. Bevezetés Jelen dkumentum a Baktalórántházi kistérségben létesítendő agripari park előzetes megvalósíthatósági tanulmánya. A Baktalórántházi kistérség egy jellegzetes mezőgazdasági térség, amelynek egyik legnagybb prblémája, hgy a mezőgazdasági terményeinek nagy része feldlgzatlanul, illetve alacsny feldlgzttsági szinten kerül ki, ezáltal az feldlgzásból származó jövedelmek más térségekben realizálódnak. Ennek a prblémának az egyik lehetséges megldása lehet egy térségi agripari park létrehzása. A prjektötlet a térség önkrmányzati vezetőinek és a vállalkzók együttgndlkzásának eredménye. A kistérség tervezőinek együttes véleménye, hgy a térség számára kitörési pntt jelenthet egy speciális tevékenységre szaksdtt, mezőgazdasági szereplők számára integrált szlgáltatáskat nyújtani képes terület, egy agripari park kialakítása. Ezért a 2004-2006-s időszakra vnatkzó Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Prgram Vidéki térségek fejlesztése priritás Leader+ intézkedése keretében a Közép-nyírségért Helyi Akciócsprt a Közép Nyírségért Helyi Vidékfejlesztési Terv 2.2. intézkedésének (kódszám: 3.5.2), megvalósítása érdekében pályázati kiírást tett közzé egy térségi Agripari park tervének elkészítése érdekében. A tanulmány fő célja egy kistérségi agripari park létesítéséhez a lehetséges helyszínek elemzése, és azknak az igényeknek az aznsítása, amelyekre a park hatékny megldást kínál, annak érdekében, hgy javuljn a térség agrgazdasági szereplőinek a versenyképessége és a jövedelmi helyzete, valamint a piaci lehetőségeket jbban ki tudják használni. A jelenleg rendelkezésre álló területek közös jellemzője, hgy hiánys infrastruktúrával rendelkeznek. Az alapinfrastruktúra kiépítése nem jövedelemtermelő tevékenység, ezért egy gazdasági szervezet nem tudja felvállalni annak költségvnzatát, így a befektetők számára nem válhat a térség vnzó célpnttá. A tanulmány tehát elsősrban a kistérség önkrmányzatai számára, valamint a Közép Nyírségi Önkrmányzati Többcélú Kistérségi Társulás számára készült. A tanulmány hat fő részből áll. Az első részben bemutatja a térséget: alapvetően azn tényezők vizsgálatára kncentrál, amelyek lényegesek a tanulmány tárgya szempntjából, ezért a helyzetelemzésben (3. fejezet) a kistérség agrgazdaságának bemutatása kapja a legnagybb hangsúlyt. A másdik nagybb részben (4. fejezet) aznsításra kerülnek a lehetséges területek, amelyek közül egységes szempntrendszer alapján öt helyszínt jelölt ki a tanulmány (5. fejezet). Az öt helyszín részletes bemutatása és elemzése képezi a harmadik nagybb rész 6. fejezet témáját. A 7 fejezet a megvalósításhz kapcslódó feladatkat és a szükséges feltételeket írja lea 8. fejezet pedig bemutatja a finanszírzás lehetséges frrásait, a kapcslódó pályázati lehetőségeket. A mellékletek ismertetik a szabályzási környezet, valamint a mintaként szlgáló régióban megvalósult hasnló jellegű fejlesztéseket is. A tanulmány a Közép Nyírségi Önkrmányzati Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából a Prminent Kmmunikációs Bt. által készült. A munkára rendkívül rövid idő állt rendelkezésre (2008. július 10 2008. augusztus 31.), ezért részletes műszaki tervek készítésére nem vlt lehetőség. A tanulmány elsősrban a szükséges helyzetfeltárás, az alkalmas területek közti döntést megalapzó eszközként tekinthető. 6
2. Alkalmaztt módszertan A Közép-Nyírségi Agripari Park megvalósíthatósági tanulmánytervének elkészítését primer és szekunder adatk gyűjtése előzte meg. Szekunder infrmációként jelentős adathalmaz állt a rendelkezésre: a kistérség fejlesztési stratégiái, valamint a térségről készült elemzések, tanulmányk, statisztikai adatk. A felhasznált szekunder infrmációk közül legfntsabbak: a Baktalórántházi kistérség felzárkózatási prgramja, A Közép-Nyírségért és Rétközért Helyi Vidékfejlesztési Közösség 2007-2013-as időszakra vnatkzó Leader stratégiája, valamint a Leader stratégia kialakítása alatt flytattt, helyi vállalkzók, civil szervezetek és önkrmányzatk bevnásával tarttt munkacsprt-megbeszélések jegyzőkönyvei, Szablcs-Szatmár-Bereg megye, az Észak-alföldi régió és az Alföld mezőgazdaságáról készült elemzések, KSH adatai (T-Star, 2001-es népszámlálás, 2001-es Általáns Mezőgazdasági Összeírás). A témaspecifikus infrmációk összegyűjtése érdekében primer adatgyűjtést végeztünk: kettő kérdőíves felmérésre és egy a települési önkrmányzatk részvételével tarttt wrkshp rendezvényre került sr. A kistérség összes önkrmányzatának kiküldött kérdőív (19 db e-mail) a településeken rendelkezésre álló ipari fejlesztési területekre valamint a településen működő vállalkzásk címjegyzékére vnatkzó kérdéseket tartalmaztt. 6 településről érkezett válasz, mely 31 %-s válaszadási arányt jelent. A másdik kérdőíves megkeresés az agrárgazdaság szereplői körében végeztük. A települések legjelentősebb élelmiszeripari vállalkzásai és gazdálkdói számára kiküldésre került 26 db kérdőív, melyben a térség megítélésére, a piaci tendenciákra, a befektetői környezet minőségére és a fejlesztési igényekre vnatkzó kérdések szerepeltek. A beérkezési arány 15 %-s vlt (4 db visszaküldött kérdőív) A lehetséges helyszínekkel kapcslats egyeztetés az összes érintett szereplő jelenlétben megtarttt wrkshp rendezvény keretében történt. A wrkshpra a kistérségi társulási tanács ülésén került sr (2008. augusztus 12.-én), melyen jelen vlt a kistérség valamennyi plgármestere. A wrkshp témája vlt - az ipari park létesítésének jgszabályi hátterének és a lehetséges pályázati frrásk bemutatását követően, - a beérkezett javaslatk értékelése, közöttük a srrend felállítására egy szempntrendszer kialakítása. A wrkshp eredményeként kialakult az önkrmányzati tárulás egységes álláspntja, mely szerint a következő szempntk figyelembe vétele indklt: terület közlekedés-földrajzi helyzete, elhelyezkedése alapinfrastruktúrával való ellátttság hiányzó infrastruktúra kialakításának költségigénye terület mérete 7
terület tulajdnvisznyának rendezettsége Ezeknek a szempntknak az bjektív vizsgálata érdekében minden egyes szempnt esetében külön-külön meghatárztt, ötfkzatú skálát dlgztunk ki. Ez az értékelési módszertan a területek reális értékelését, a tvábbi elemzésekre érdemes területekre szűkítését tette lehetővé. Mind a 13 javaslt terület esetében megtörtént az értékelés, ez alapján, - az előzetesen meghztt társulási döntés értelmében - az elemzés célkörét az öt legkedvezőbb feltételekkel rendelkező terület képezte. Az elemzés tvábbi részében ez az öt terület került részletes bemutatásra, és az értékelést tvábbi 3 szempnttal és összefglaló szakértői értékeléssel egészítettük ki. Az egyes szempntk szöveges kifejtésére ebben a részben kerül sr. 3. A Baktalórántházi kistérség helyzetének prblémarientált bemutatása 3.1. Elhelyezkedés, gegráfiai adttságk A Közép-nyírségért Helyi Akciócsprt területe megegyezik a Baktalórántházi kistérség területével. A kistérség Magyarrszág észak-keleti részén, az Észak-Alföldi Régióban, Szablcs-Szatmár-Bereg megye középső részén fekszik. A kistérség fejlettségi mutatói alapján a 311/2007. számú krmányrendelet szerint leghátránysabb helyzetű kistérségnek minősül. A Baktalórántházi kistérség települései: Apagy, Baktalórántháza, Berkesz, Besenyőd, Laskd, Levelek, Magy, Nyíribrny, Nyírjákó, Nyírkarász, Nyírkércs, Nyírmada, Nyírtass, Nyírtét, Ófehértó, Petneháza, Pusztadbs, Ramcsaháza, Rhd. A települések területe összesen 452,75 km2, mely a megye területének 7,6%-a. A Baktalórántházi kistérség eredeti növényzetét a különféle tölgyesek, lápk, ligeterdők, a hmkbuckás területeken pedig hmkpuszta gyepek alktják. A kistérség dmbrzati adttságai alapján szinte teljesen sík területnek tekinthető. 3.2. Demgráfia, népmzgalm A kistérség laksainak száma 35683 fő (megye laksainak 6,1%-a). A népesség krösszetétele kedvezőbb az rszágs és régiós értékeknél: egy időskrúra átlagsan 1,48 fiatalkrú jut (rszágs érték: 0,99), a munkavállalási krú népesség aránya 59 % (rszágs érték: 41%). Szintén pzitívumként említhető, hgy a születések száma meghaladja a halálzásk számát. Sajns aznban a negatív vándrlási egyenleg ellensúlyzza ezt. Különösen aggasztó az a tendencia, hgy az elvándrlók nagy részét a képzettebb, fiatal krsztály teszi ki, így ezen rétegek aránya csökken a teljes laksságn belül. 3.3. Humán erőfrrásk: fglalkztatás és ktatás Magyarrszág száms vidéki térségéhez hasnlóan, a Baktalórántházi kistérségében is a mezőgazdaság visszaeső fglalkztatási szerepét az ipari, szlgáltató tevékenységek növekedése eddig nem ellensúlyzta. A munkaképes krú népességből 14,8 % az álláskeresők aránya, a munkanélküliek 52%-a 189 napn túli, un. tartósan munkanélküli. Az ő munkaerő-piaci reintegrálásuk jelentős nehézségekkel jár, hiszen nagy részük legfeljebb általáns isklai végzettséggel rendelkezik. 8
Az aktivitási ráta elmarad az rszágs és régiós értékektől is: a munkaképes krúak mindössze 42 %-a fglalkztattt. A népesség gazdasági aktivitásának alacsny vlta a jövedelmi adatkban is tükröződik. A népességből a fiatalk aránya visznt meghaladja az rszágs adatkat: a népesség 24 %-a 18 évnél fiatalabb, tehát biztsíttt a munkaerő-utánpótlás. A helyben lakó képzett munkaerő helyi munkalehetőségek híján jellemzően a megyeszékhelyre ingázik munkába. A kistérségben a fglalkztatttak aránya a mezőgazdaságban jelentősebb, a szlgáltatási jellegű ágazatkban elmarad mind a régiós mind az rszágs átlagtól. 2002-ben a mezőgazdaság hzzájárulása a GDP-hez (8,1%) közel kétszerese az rszágs átlagnak. 1. táblázat: Baktalórántházi kistérség lakónépességének fntsabb adatai településenként 1 Az érettségivel és az egyetemi, főisklai klevéllel rendelkezők aránya csak Baktalórántházán haladja meg a megyei átlagt, más településeken ezek az értékek messze elmaradnak a megyei és az rszágs átlagtól: a középisklai érettségivel rendelkezők aránya a kistérségben 17% körül alakul, ez több mint 10%-kal kevesebb a megyei átlagtól, a felsőfkú végzettségűek aránya pedig csak a fele a megyei szintnek. A kistérség ktatási intézményekkel való ellátttsága jónak tekinthető. Valamennyi településen működik óvda és általáns iskla. A fiatalk középisklai tanulmányainak flytatására szintén van lehetőség a kistérség közpntjában, ahl gimnázium és szakközépiskla is működik. Az 1 KSH SzSzB Megyei évkönyv, 2006 9
ktattt szakközépisklai szakk: gépészet, közgazdaság, infrmatika. Az intézményben szakisklai képzés is flyik: gépész, mezőgazdaság, vendéglátás-idegenfrgalm és építészeti szakmacsprtkban képezik a diákkat. 3.4. Szciális helyzet és prblémák A kistérségben a munkanélküliség lényegesen magasabb (20,8% 2 ) az rszágs átlagnál. A több évtizede meglévő elhelyezkedési nehézségek térben kncentráltan jelentkeznek, és főként az egyébként is hátránys helyzetű társadalmi rétegeknél (rmák, nők, megváltztt munkaképességűek) jelentkeznek erőteljesebben. A kisebbségek, különösen a leghátránysabb helyzetű rma laksság aránya néhány településen kiugróan magas, de a kistérség minden településén kz kisebb-nagybb társadalmi feszültségeket megldatlan munkaerő-piaci reintegrációjukból és tvábbi társadalmi lemaradásukból adódó nehézségek. 2. táblázat: Jövedelmi helyzet a Baktalórántházi kistérségben, régiós és rszágs összehasnlításban 3.5. Infrastruktúra 3.5.1. Külső megközelíthetőség A kistérség az rszág észak-keleti részén helyezkedik el Szablcs-Szatmár-Bereg megye Nyíregyházától keletre eső részén, mintegy 40-50 km-re Ukrajnától, a szlvák illetve a rmán határtól. A térségen a 41. számú főútvnal halad keresztül Nyíregyháza Vásársnamény - Beregszász irányába, a 4. számú főút éppen csak érinti Berkesznél a kistérséget. A térség leginkább Nyíregyháza vnzáskörzetéhez tartzik, de szrs gazdasági kapcslatk fűzik Kisvárdáhz és Mátészalkáhz. Az utak mennyisége összességében megfelelő, a települések közti úthálózat sűrűsége meghaladja az rszágs átlagt. Az útállmány összetétele aznban kedvezőtlen: a 100 km2-re jutó főútvnal-sűrűség a megyében elmarad az rszágs átlagtól, ellenben a mellékutak sűrűsége meghaladja az rszágs átlagt, összességében a mellékutak dminanciája a jellemző. 2 AFSz, 2007 10
Az M3-as autópálya Nyíregyházáig való megépítésével 2007-ben jelentősen javult a megye és a kistérség addig kedvezőtlen elérhetősége, aznban az autópálya rszághatárig történő megépítése sem fgja teljesen megldani a közlekedési anmáliákat, hiszen hiányzik néhány főút, amely az egyes kistérségeknek az autópályáhz való gyrsabb kapcslódását biztsítaná. A meglévő hálózat struktúrája az M3-as autópálya tvábbépülésével flyamatsan átrendeződik majd, illetve az építése srán a környezetében lévő utak frgalmi terheléseiben is váltzással kell számlni. A kistérségben Magy és Ófehértótól délre fg elhaladni az autópálya, Ófehértónál kijárata létesül, így az Ófehértó-Baktalórántháza kapcslat várhatóan erősödni fg. A vasúti közlekedés nem jelentős: a kistérségen mindössze egy másdrendű vasútvnal halad át Vásársnamény irányába, így csak néhány település rendelkezik közvetlen vasúti összeköttetéssel: Levelek, Ófehértó, Baktalórántháza és Nyírmada, de Magy és Pusztadbs is könnyen megközelíthető a szmszéds települések állmásairól. Teherfrgalm lebnylítására alkalmas iparvágány, átrakóhely Ófehértón a Nyírerdő Rt telephelyén található. Az autóbusz közlekedés jónak mndható: mindegyik település összeköttetésben van Baktalórántházával, valamint Nyíregyházával, de az összes közeli várs könnyen megközelíthető. A megyeszékhely közútn körülbelül hármnegyed óra alatt érhető el, vnattal az út átlagsan 1,25 óra. Budapest közútn 2,5-3 óra alatt érhető el, vasúttal több, mint 4 órás az út. Debrecen is 80 km-en belül van, tehát Hajdú-Bihar megyeszékhelyére is visznylag hamar el lehet jutni Nyírbátrn keresztül. 3.5.2. Belső térkapcslatk Visznylag élénk a frgalm a kistérség szmszéds vagy egymáshz közeleső települései között. Baktalórántháza egyfajta közpnti településként helyezkedik el Kisvárda, Vásársnamény, Mátészalka, Nyírbátr és Nyíregyháza között, ebből adódóan az autóbuszjáratk sűrűsége is jellemzi. A kistérség belső térkapcslatainak legfőbb jellemzője az úthálózat általáns fejletlensége mellett, hgy az nem illeszkedik a kistérségi léthez: több település megközelíthetősége is nehézkes a szmszéds településekről. Például prblémát jelent, hgy a Laskd-Ramcsaháza illetve Ófehértó - Magy közúti távlsága mintegy 4-szerese a légvnalban mért távlságnak. A szmszéds településeket összekötik mezőgazdasági utak, de azk esős időben és télen járhatatlank, rendszeres igénybevételük nem lehetséges. 3.6. Gazdaság, kiemelten a mezőgazdaság bemutatása 3.6.1. Gazdaság szerkezete A gazdaság szerkezetére vnatkzóan elmndható, hgy a kistérségben mind az rszágs, mind a régiós átlaghz képest elmarad a tercier szektr mérete, amit a szlgáltatási szektrban működő cégek alacsnyabb aránya is mutat (3.sz. táblázat). A mezőgazdaságban működő cégek aránya hármszrsa, a szektr GDP-hez való hzzájárulása (8,2%) visznt kétszerese az rszágs átlagnak. A térség vállalkzási szerkezetére a gyengébb jövedelemtermelő képességű tevékenységek, valamint a fizikai fglalkzásúak és az alacsnyabb isklai végzettségűek nagybb aránya, illetve az aktív krú népesség kisebb aránya jellemző, ezért a jövedelmek elmaradnak az rszágs átlagtól. 11
Az iparban működő cégek aránya megfelel az rszágs és régiós értékeknek. Az iparban alapvetően a könnyűipari tevékenységek és a mezőgazdasági termékfeldlgzás a jellemzőek, főleg fakitermelés, fafeldlgzás, élelmiszeripari és a textilipari tevékenységek dminálnak. Ezekben az iparágakban száms cég működik, melyek közül néhány erős piaci helyzettel rendelkezik, és fglalkztatási szempntból is meghatárzó a kistérségben. Ilyenek például a Nyírmadán működő Rauch, az Apagyn működő hűtőüzemek (Ében-Trade), a több településen gyártóegységekkel rendelkező MasterGd cégcsprt, a Papp-Ker Kft. Nyírtassn, a Ricsta cipőgyár, illetve a nyírmadai szövőüzem. 3. táblázat: Vállalkzásk megszlása szektrk szerint a kistérségben, régiós és rszágs összevetésben 3.6.2. Mezőgazdaság és élelmiszeripar A tanulmány célul tűzte ki, hgy megtalálja a legalkalmasabb helyszínt vagy helyszíneket egy térségi agráripari irányultságú ipari parkja, vagy ipari fejlesztési területe számára. Ezért szükséges elvégezni a térség agráriparának, vállalkzásainak bemutatását, a térség nyújttta előnyök és hátrányk számbavételét. A Baktalórántházi kistérség agrgazdaságának legjellemzőbb al-ágazatai a szántóföldi növénytermesztés, a gyümölcsültetvények, az állattenyésztés, az erdőgazdálkdás és a méhészet. 3.6.2.1. Szántóföldi növénytermesztés A kistérség mezőgazdaságán belül kiemelt a növénytermesztés szerepe, azn belül a munkaigényes kultúrák burgnya, dhány termesztése jellemző, amelyek a kiváló termőhelyi adttságknak és a hsszú időre visszanyúló termesztési tapasztalatnak köszönhetően a térség jellegzetes, tradicinális terményeivé, illetve ezekből készült feldlgztt termékeivé váltak. A szántók 68-69 százalékát gabnafélékkel hasznsítják, ami az rszágs átlagnak megfelelő arány. A vetésszerkezetben az átlagsnál magasabb a burgnya és zöldségfélék aránya. A burgnya területi aránya a megyén belül a Baktalórántházi kistérségben a legnagybb. A takarmánynövények és cukrrépa aránya visszaesést mutat, ami az állatállmány csökkenésével és a hazai cukrgyárak megszűnésével magyarázható. Az egyéni gazdaságk és gazdálkdó szervezetek növénytermesztési szerkezete nagyn hasnló, azzal a különbséggel, hgy a burgnya és zöldégfélék termesztése inkább az egyéni gazdaságkra jellemző. Ugyancsak jelentős a takarmánynövények (főleg kukrica, rzs, tritikálé) termesztése is, amelyet főként saját célra termesztenek, értékesítésre kisebb mennyiség jut. A kistérségben kicsi a szerepe a knyhakertészetnek, kedvező termelési feltételek a kápsztafélék termeléséhez mutatkznak. 12
Az ágazat esetében prblémát jelent az elapróztt birtkszerkezet, aminek következtében az átlags birtkméret 1-5 ha közötti a kistérségben. 50 ha feletti birtkk aránya csak 1,1 százalék az összes megművelt földterületből. Tvábbi gyengesége a helyi mezőgazdaságnak a rssz talajminőség, hiszen az itt található jellegzetes nyírségi hmktalajk átlags aranykrnaértéke 10, ami a megyei átlag 12-től is elmarad és csaknem fele az rszágs átlagnak (18 AK). Jelentős a futóhmkkal bríttt terület aránya is, különösen Nyírkércs, Nyíribrny, Ramcsaháza és Laskd településeken, ahl a szántóföldi növénytermesztés gyakrlatilag nem flytatható gazdaságsan. 3.6.2.2. Gyümölcsültetvények Magas arányt képvisel a kistérség gyümölcstermesztése, a gyümölcsösök terültének ¾-ét az alma, 13 százalékát a meggy, 5 százalékát pedig a szilva fglalja el. A 2000-es évek első felében jelentős meggyfa-telepítés történt a térségben, aznban nem alakult ki az ehhez kapcslódó megfelelő feldlgzó és hűtő kapacitás, amely csökkentené a gyümölcs idényjellegéből (két-hárm hét az ptimális szedési ideje) adódó értékesítési prblémákat. Fntsabb felvásárlóhelyek Apagyn, Baktalórántházán, Nyírtassn és Nyírmadán működnek. A térség almatermelésének nagybb részét, kb. 50-70 százalékát - a megyei és rszágs értékesítési trendeknek megfelelően, - léalmaként értékesítik. Több cég is almalé-előállítással fglalkzik, de közülük kiemelkedik az utóbbi évek legjelentősebb beruházásával a Rauch Hungária Kft. nyírmadai üzeme. A legmdernebb technlógiával felszerelt üzem, a multinacinális cég flyamatsan növekvő piaci részesedésének köszönhetően hsszabb távn is bizts partnere lesz a helyi termelőknek. 3.6.2.3. Erdőgazdálkdás A kistérség mezőgazdasági földterületeinek 30 százaléka erdő (2002), ami a megyében a másdik legmagasabb érték. Különösen magas Magy (60 %) és Baktalórántháza (56 %) erdősültsége. Ez utóbbi erdője rszágs jelentőségű védett természeti terület, hiszen az őshns fafajták (kcsánys tölgyes, tölgyes-gyertyáns társulás) ritka természeti értékeket képviselnek. Emellett nagyarányú a telepített akác és nyárfélékből álló erdőtestek. A kistérségben illetve annak határain húzódik nemcsak Magyarrszág, hanem Európa legnagybb akácsa, melynek a minőségi fatermelés illetve a méz és mészkészítmények termelése szempntjából van óriási jelentősége. Az erdők 41 százaléka magántulajdnban van, amely arány a krábbi tsz-ek földjeinek kárpótlásként való szétsztásával, privatizációjával alakult ki. Az állami tulajdnban lévő erdők túlnymó része a Nyírerdő Zrt. kezelésében van. A Nyírerdő Zrt.-hez tartzó Baktalórántházi Erdészet a Nyírség középső és északkeleti részén gazdálkdik. Főbb faállmány-típusai a tölgyes, gyertyáns tölgyes, a területe felén pedig akácsk, fenyvesek, nemesnyárask találhatóak. Jelentős - 301 hektárnyi - az erdészet területén lévő természetvédelmi célú erdő. A baktai erdészet gazdag vadállmánya és természeti szépsége egyre több kirándulót vnz. 3.6.2.4. Állattenyésztés Az állattartásban az egész rszágban jelentős vlt a visszaesés az 1990-es években, a legnagybb mértékű visszaesés aznban Nógrád mellett éppen a megyét jellemezte. A szarvasmarha-állmány csökkenése kevesebb, mint a felére esett vissza 1991-hez képest, de sertésállmány is 42 százalékkal csökkent. A juhállmány csak egyharmadával csökkent, a barmfifélék száma aznban szintén megfeleződött. 13
Az állattenyésztésben az rszágs átlagnál jelentősebb a juhtenyésztés szerepe, valamint a kecsketartás és méhészet is egyre fntsabb részt képvisel a kistérség állattenyésztésében. A sertés- és barmfitenyésztés szintén elterjedt a megyében, bár kisebb a jelentőségük, mint a többi megyében. A baktalórántházi kistérségben az állattartás főként a kisebb gazdaságk keretében flyik. A juhtenyésztés a legfntsabb, majd a barmfi és sertéstartás követik fntsságukban. A nagyüzemi állattartás a kilencvenes években gyakrlatilag megszűnt. Egyedül a barmfitenyésztésben mutatkznak pzitív flyamatk, ugyanis a Master Gd-cégcsprt lefedi a teljes barmfiipari vertikumt, a keltetéstől az értékesítésig. 3.6.2.5. Méhészet A térség méhészetének alapját a 24 000 ha mézelő akács jelenti, mely kiváló minőségű méz előállítását teszi lehetővé. Az adttságkkal ellentétben a kistérségben kevesen fglalkznak méhészettel főállásban, a termelők többsége csak kiegészítésként, hbbi szinten méhészkedik. A Baktalórántházán működő Vay Ádám Gimnázium és Szakközépisklában már isklarendszerű és isklarendszeren kívüli képzésben is flyik méhészeti ktatás, a megszerezhető végzettségek méhész szakmunkás és méhegészségügyi felelős. Ezek eredményeként a helyi tudás, szakértelem fejlődése valamint a méhészet, mint alternatív mezőgazdasági tevékenység terjedése, fejlődése várható. A térségben a mézelő akácskat többnyire 14-18 éves fák alktják. Az akáctelepítés évek óta flyamatsan zajlik, utljára 2003-ban telepítettek kb. 1500 hektárnyi területre akácfákat. A mézhzam alakulásában szerepet játszik még a naprafrgón, a gyógynövények, a facélia, a repce is, melyek kedvezően beflyáslhatják a mézhzamt. 3.6.3. Agrgazdasági vállalkzásk jellemzői Az élelmiszer-feldlgzásban és a termeléshez a kis- és középvállalkzásk túlsúlya jellemző (a vállalkzásk 89%-a 20 fő alatti), ahl a vállalkzásk meghatárzó részénél a tőkehiány miatt jelentős a versenyhátrány, és nincs elegendő fedezet az EU előírásknak megfelelő minőségi, élelmiszerbiztnsági és környezetvédelmi fejlesztésekre. Nem megfelelő a vállalkzásk eredménytermelő képessége, az innváció szintje, hiányzik a kutatás-fejlesztési háttér és a marketing munka is javításra szrul. Egyes szakágazatkban jelentős a kapacitásfelesleg (alacsny kihasználtság), de megfigyelhető a kapacitásk kiegyenlítetlen területi elszlása és a vállalkzásk körében a szaksdás alacsny szintje is. Az egyéni gazdaságkban az egy gazdaságra jutó mezőgazdasági termékérték több mint fele a 100 000-500 000 Ft közötti sávba tartzik, ami megfelel az rszágs átlagnak. Az igen alacsny, 100 000 Ft alatti mezőgazdasági termékértéket létrehzó gazdaságk aránya 25,2 %, ami az rszágs áltagtól (32,4 %) elmarad, tehát kedvezőbb annál. A bizts megélhetést jelentő, árutermelést is flytató gazdaságnak számító, 1 millió Ft feletti mezőgazdasági termékértéket előállító gazdaságk aránya (11,3 %) meghaladja az rszágs átlagt (10 %). A működő üzemek a minőségbiztsítási rendszerük szerint eltérőek. Elsősrban a nagyüzemek egy része teljes körű minőségbiztsítást alkalmaz, ami lehet ISO 9001 vagy ISO 9002 szerinti és alkalmazzák a teljes körű HACCP-t is. Számuk ma még kevés. Több üzem részlegesen alkalmazza az ISO 9001 vagy ISO 9002 minőségbiztsítási rendszert egy-egy területen, vagy csak a törvény által előírt HACCP veszélyelemzési rendszert építette ki. Sk feldlgzónál egyáltalán nincs szervezett minőségbiztsítás, legfeljebb a piaci kereslet alapján dönt a vállalkzó termékei minőségfejlesztéséről. A vállalkzásk esetében megfigyelhető egyfajta földrajzi szempntú kncentráció: a legtöbb élelmiszeripari cég Apagyn, Baktalórántházán és Nyírmadán található. 14
3.6.4. A térség legfntsabb élelmiszergazdasági vállalkzásai 3.6.4.1. Ében-trade Kft. - Gyümölcs- és zöldségfeldlgzás A kistérség legnagybb gyümölcs- és zöldségtermeléssel és feldlgzással fglalkzó cége az apagy-meleghegyi telephelyű Ében-trade Kft. A társaság saját gyümölcsültetvényekkel is rendelkezik (alma, őszibarack), de a környékbeli kistermelőktől is felvásárlja terményeiket. A legmdernebb technlógiával felszerelt, 1400 tnna termény tárlására alkalmas hűtőházzal, autmata csmagló gépsrkkal rendelkezik. A flyamats fejlesztések a magasabb feldlgzttsági szint, így magasabb helyben maradó prfit, elérését teszik lehetővé (pl. hűtött gyümölcssaláta-gyártás). A cég telephelye a 41-es főút mellett található, 170 000 m² teljesen közművesített teleken, így a tvábbi tervezett beruházásk elhelyezése már megldtt. 3.6.4.2. Master Gd-cégcsprt - Barmfitenyésztés A térség és a megye barmfitenyésztésének kiemelkedő szereplője a Master Gd-cégcsprt, amely a teljes barmfivertikumt átfgja, a takarmányalapanyag-termeléstől a feldlgztt barmfihús értékesítéséig. A szlgáltatási tevékenységeket (élőállat paklás, takarítás, fertőtlenítés) a Master Szlg Kft. végzi, a mezőgazdasági alaptevékenységeket (takarmánytermesztés- és feldlgzás, keltetés, brilercsirke- és szülőpár-tenyésztés, és szabadtartású csirkék tenyésztése) két cég végzi, míg az élőbarmfi-feldlgzás és értékesítés szintén két kft. végzi. A kistérség következő településein vannak jelen a vertikum valamely tevékenységével: Baktalórántháza, Berkesz, Laskd, Nyírkarász, Nyírkércs, Nyírmada, Nyíribrny, Petneháza. A cégcsprtban felismerték, hgy az élelmiszeripari és étkezési trendek hatására egyre nagybb lesz a kereslet a szabadtartású és az ökbarmfi iránt, az ezen igényeknek megfelelő kapacitáskat már a teljes vertikumban kiépítették. 3.6.4.3. Rauch Hungária Kft. - Almafeldlgzás A Rauch az egyik legnagybb hazai gyümölcslé- és jegestea gyártó vállalata 2006-ban létesített zöldmezős beruházásként egy új almalé-feldlgzó üzemet Nyírmadán. A számítógéppel vezérelt, autmata üzemben évente 35 ezer tnna alma feldlgzását végzik. 3.6.5. A Baktalórántházai kistérség agrgazdasági helyzetének összefglalása A térség fglalkztatttságában csökkenő szereppel bír a mezőgazdaság, de ennek ellenére tvábbra is fnts ágazatnak számít. A 2000. évi Általáns Mezőgazdasági Összeírás szerint a kistérség háztartásainak 64 százaléka minősült gazdaságnak. Az egyéni gazdaságk ezer laksra vetített aránya kétszerese az rszágs átlagnak, a megye kistérségei közül a csengeri kistérség után, a másdik legmagasabb. A gazdálkdó szervezetek által művelt földek részaránya 50 %-kal elmarad az rszágs átlagtól (34 %) Prblémás terület a mezőgazdaságban a birtkszerkezetre jellemző a szétaprózttság. A termelők közti együttműködések esetlegesek, piaci infrmációs rendszerek, integrátri hálózatk nem megfelelőek. A helyi élelmiszergazdaság nagy gndja a gazdálkdók alacsny színvnalú szervezettsége (piaci fellépése), a termelők, feldlgzók és kereskedők közötti nem harmnikus kapcslatrendszer, a termelést, feldlgzást, értékesítést segítő szlgáltatásk (beleértve a pénzügyi szlgáltatáskat is), tvábbá a kereskedelmi, lgisztikai rendszerek fejletlensége. A kistérség agrgazdasági helyzetére száms lyan külső hatás, kihívás van beflyással, aminek egyelőre nem vagy csak igen csekély mértékben tudtt megfelelni. Erősödő tendencia, hgy a feldlgztt mezőgazdasági termékek, élelmiszerek, magas hzzáadtt értékkel, nagy 15
tömegben, a kereskedelmi lánckban kerülnek értékesítésre. Az üzletlánck részéről követelmény a nagy mennyiségű, egyenletesen jó minőségű, lcsó termék, tetszetős, környezetbarát csmaglás. A magas követelményeknek a térségben előállíttt termékek csak részben tudnak megfelelni. Az üzemek mérete, kapacitása is hátrány ebben, hiszen egy-egy termékből nem termelődik nagy mennyiség. Ezért sk esetben a megfelelő helyi beszállító(hálózat) hiányában a kereskedelmi üzletek külföldről biztsítják az áruutánpótlást. A glbalizáció nymán megfigyelhető tendencia, hgy a kiskereskedelmi áruházlánck (Tesc, Spar, Metr stb.) valamint a nagy élelmiszer-feldlgzó vállalatk (pl. Rauch) egyre nagybb teret nyernek. Ezek a cégek lyan beszállítókat keresnek, akik nagy mennyiségű, hmgén minőségű és lcsó alapanyagt, félkész- és készterméket képesek előállítani. Ezt a térség termelői összefgás hiányában nem tudják teljesíteni, így flyamats értékesítési nehézségekkel küszködnek. A mezőgazdasági termelők és a feldlgzóipar egymásra utaltak, aznban a jelenlegi csekély együttműködéssel, a vertikális és a hrizntális integráció hiányában versenyképességük fkzatsan csökken. 3.6.5.1. A térség különböző fejlesztési dkumentumaiban meghatárztt kitörési pntk és irányk A kedvezőtlen tendenciák kezelése érdekében száms stratégiai dkumentum született, melyek kijelölik a szükséges fejlesztési iránykat a kistérség számára. A legfntsabb ilyen dkumentumk a Baktalórántházi Kistérség Felzárkóztatási Fejlesztési Prgramja valamint a 2007-2013-as időszakra készült Helyi Vidékfejlesztési Stratégia. A dkumentumk száms lyan megállapítást és intézkedést határznak meg, amelyek az agrgazdaság fejlesztésével kapcslatsak. A mezőgazdaság strukturális átalakítása és fejlesztése csak akkr járhat sikerrel, ha a térségben a mezőgazdasági termékek feldlgzttsági fkának növelése érdekében helyi feldlgzással, piaci értékesítésre való előkészítéssel pársul, mivel a jövedelem döntő hányada a feldlgzásban és az értékesítésben realizálódik. Ezért hűtőházak, csmaglók és kis- illetve közepes méretű élelmiszer feldlgzók létesítése indklt kistérségi összefgással. Az értékesítés és a feldlgzás igényeinek az egyöntetű, minőségi és megfelelő vlumenű mennyiség felel meg ezért a minőségbiztsítási rendszerek bevezetése, és a szükséges frrásk megteremtése érdekében a termékpálya szereplői közötti összefgás elengedhetetlen. Ennek eszközei EU knfrm szervezetek létrehzása klaszterek (termékpályás szövetkezetek) és TÉSZ-ek alapításával. Ezek a szervezetek a piaci értékesítés jelentős javulása mellett megteremtik az input költségek csökkentésének feltételeit is (közös beszerzés) és a krszerű gépi- illetve technlógiai berendezések munkába állításával (gépkörök, géphasznsító társaságk) a termelés jövedelmezőségének javítását váltják valóra. A térség adttságai alapján a legfntsabb fejlesztendő ágazatk: Almatermelés: Fnts lenne az almafeldlgzás növelése, a termékkínálat bővítése, hiszen még a jól bevált és helyenként már alkalmaztt technlógiák (csmaglás, szárítás) sem terjedtek el megfelelő mértékben. Szükség lenne innvatív feldlgzási eljárásk meghnsítására is, hiszen a hagymánys értékesítési módknál egyre nagybb a knkurencia. Az öklógiai gazdálkdás lehetőségei szintén kihasználatlank a kistérségben. Erdőgazdálkdás: Az erdészet nem tartzik a munkaigényes ágazatk közé, mivel a telepítés és a betakarítás időszakai között alig-alig teremt munka- és megélhetési lehetőséget. A fglalkztatási prblémára megldást jelentene a gyrsan érő fafajták, és alternatív felhasználási lehetőségeket nyújtó fa- és növényfajták (energiafű, fűz, gyékény) telepítése. 16
Méhészet: A méhészet fellendülése érdekében fnts lenne legalább egy (kis)térségi érdekképviseleti szervezet megalakítása. Az egységes érdekképviselet mellett a méz nagy mennyiségben történő raktárzása, csmaglása, szállítása is megldatlan, amire középtávn csak egy prfesszinális termelői és értékesítési szövetkezet megalapítása jelenthet megldást, amely az értékesítést és marketinget is szervezné. A nagybb mennyiségű termék lehetővé tenné az áruházlánck kínálatába való bekerülést, a raktárzási kapacitás növelése pedig ezek just-in-time (,,éppen időben ) beszállítói rendszerének való megfelelés miatt fnts, jelentősen kibővülnének az értékesítési lehetőségek. Fnts kitörési pnt lehetne az öklógiai (vagy más néven: bi) gazdálkdás bevezetése, elterjesztése a méhészetben is, hiszen ez a piaci szegmens bizts növekedési ptenciált hrdz magában és minél többen gazdálkdnak ilyen módn, annál gazdaságsabb a termelés, hiszen csökkennek a védősávk és a negatív externáliák elleni védekezés költségei. Jó alapt jelent erre a kistérség kedvező környezeti állapta. Az élelmiszeripar fejlesztése azért is fnts a térségnek, mert a térség erősségének számító zöldség- és gyümölcstermesztés ugyan magas élőmunka-igényű, de erősen szeznális. Ezért az év nagy részében az idényjelleggel fglalkztattt jellemzően alacsny képzettségű munkavállalói réteg nem jut munkáhz, ezen segíthetne az élelmiszer-feldlgzási ágazatk kiépülése. A kisebb termelők számára kitörési pntt jelenthet a táj- és térségspecifikus termékekkel való piacralépés. A szablcsi alma, szilva rszágs hírnévvel bír, az ezekből előállíttt, igényes csmaglással elláttt, megfelelő marketingmunkával hirdetett termékek felvevőpiaca biztsítva van. Az ehhez szükséges fejlesztésekhez pedig rendelkezésre állnak a pályázati frrásk (Leader). 3.6.5.2. Az agripari park céljainak, funkcióinak, eredményeinek és célcsprtjának bemutatása A térségben megfigyelhető negatív tendenciák, a rmló társadalmi-gazdasági flyamatk kezelésének egy lehetséges eszköze lehet a térségi agripari park létrehzása. A park létesítésének elsődleges célja: A térség agrárgazdasági szereplői számára a versenyképességük, a jövedelmi helyzetük javítása valamint a piaci lehetőségek jbb kihasználása érdekében a szükséges háttér megteremtése. A prjekt eredményeként a betelepülő vállalkzásk a kedvező feltételeknek köszönhetően árbevételt realizálnak és új munkahelyeket hznak létre. A létrejövő park a következő funkciókat látná el: az agrárgazdasági szereplők igényeit kielégítő terület, mely: fizikai infrastruktúrával elláttt (utak, gáz, víz, áram, csatrna, telefn, fax, internet) raktár- és hűtőkapacitáskkal rendelkezik tanácsadási szlgáltatáskat nyújt (piaci infrmációk, marketing tanácsadás, inkubációs szlgáltatásk) kedvezményes irdabérleti lehetőséget nyújt (pl klaszterek menedzsment szervezetei, TÉSZ-ek számára) 17
egyéb szlgáltatásk (pl.: őrzésvédelem) csmaglóüzem stb. Az argripari park középtávn a következő hatáskat, eredményeket válthatja ki a termékpálya szereplői (termelők, feldlgzók, kereskedők) közötti együttműködés erősödik az agrárgazdaságban a hzzáadtt érték növekszik a magasabb szintű feldlgzás eredményeképpen mezőgazdaság diverzifikálódik az alacsnyabb képzettségűeknek is állandó, nem csak szeznális jellegű munkalehetőségek létesülnek a helyi fejlesztési kezdeményezések erősödnek új, munkahelyteremtő beruházásk jelennek meg a térségben megtermelt termékek feldlgztt állaptban kerülnek értékesítésre, ezzel javul a helyi termelők anyagi helyzete helyszín biztsításával hzzájárul a Leaderből megvalósuló fejlesztéseknek Az Agripari park célcsprtját elsődlegesen azk a befektetők (vállalkzásk, klaszterek vagy TÉSZ-ek) jelentik, akik a helyben termelt termékek értéknövelő feldlgzását végzik vagy végezni tervezik. Ezek a tevékenységek, figyelembe véve a terület adttságait a következők lehetnek: hűtőtárlás, félkész vagy késztermékké való feldlgzás, csmaglás, szállítmányzás vagy raktárzás. 4. Az agripari park lehetséges helyszíneinek mghatárzása 4.1. Települések által javaslt területek bemutatása A Baktalórántházi kistérség önkrmányzatai körében végzett kérdőíves megkeresés alapján kerültek meghatárzásra az agripari park lehetséges területei. A felajánltt területek mindegyike megfelel az alábbi kritériumknak: a település-fejlesztési tervben ipari területként van megjelölve rendezettek a tulajdnvisznyai egybefüggő, minimum 5 ha méretű prmentes útn megközelíthető, vagy az út kis ráfrdítással kiépíthető kmmunális infrastruktúrával rendelkezik (gáz, víz, villams áram, csatrna) - vagy minimális ráfrdítással kialakítható 18
Az önkrmányzatktól beérkezett válaszk alapján a következő 13 terület vizsgálható, mint az agripari park helyszíne: Település Terület megnevez ése Zöldmező/B arnamező (Z/B) Terület mérete (ha) Infrastruktúra Tulajdni visznyk Nyírtét Ipari terület Z 6 TSZ telep B Víz és elektrms áram, aszfaltztt utcákn megközelíthető, de biztsítva van a földgázhz való hzzáférés is Önkrmányzati tulajdn Magántulajdn 042/12-044/12 HRSZ Z 29,43 41. sz út mellett helyezkedik el, közművek nymvnala a terület mellett található Magántulajdn, 7 tulajdns Önkrmányzati tulajdn, Petneháza TSZ Majr B 9,5 Vízzel és villams árammal rendelkezik, a többi kis ráfrdítással kiépíthető. Út: 200 m hsszúságú bekötőút kiépítése szükséges Magántulajdn. Prmentes megközelíthető. útn Ramcsaháza Majr B 8,4 Gáz, víz, villams áram, kábeltelevízió és internet hzzáférés biztsíttt. A csatrnázás nincs megldva. Magántulajdn. 19
Levelek Ipari terület Z 15,8 Gáz, elektrms áram, szennyvíz kiépítve, 41-es főút mentén terül el. Részben önkrmányzati és részben magántulajdn Nyírkarász TSZ telep B Min. 5 Prmentes útn Magántulajdn. megközelíthető, vala mint kmmunális infrastruktúrával, a Kssuth úti B Min. 5 szennyvíz kivételével Magántulajdn. telep rendelkeznek Apagy Ipari terület Z 40 Víz, szennyvíz, elektrms áram, gáz, internet telekhatárig kiépítve, fő közlekedési út mentén helyezkedik el, ipari vágánnyal rendelkezik. Önkrmányzati tulajdn Rhd Ipari terület Z 11,3 Víz és gáz biztsíttt, elktrms áram, internet kis ráfrdítással kiépíthető. Két főút határlja. Szennyvíz nincs kiépítve. Magántulajdnb an van, 2 tulajdns 41-es út menti ipari terület B 12 Ivóvíz, szennyvíz és gázvezeték ki van építve. Prmentes út telekhatárig kiépítve. Nyírmada Fényes tanya B 9 Telep saját vízellátással és szennyvízkezelővel (szikkasztáss) rendelkezik. Prmentes út és iparvágány vezet a területre. Az ipari park cím elnyerésének a jelenleg hatálys rendelkezések ((2/2007. (I. 18.) Krm. rendelet)) szerint két fnts kritériuma van: a terület nagysága minimum 20 hektár, a betelepült vállalkzásk száma minimum 5 db és a fglalkztattti létszám minimum 100 fő kell legyen (egyéb feltételekről lásd 1. sz. melléklet). 20
A megjelölt 13 terület közül a fenti feltételeknek jelenleg egyedül Apagy község területe felel meg. A többi terület számára középtávú célként fgalmazható meg az ipari park cím elnyerése. Ennek érdekében elsődleges feladatként a betelepülő vállalkzásk számának növelése érdekében kifejtett hatékny befektetés-ösztönzési tevékenység flytatása, valamint a terület kellő méretűre bővítési flyamatának elindítása jelentkezik. A tanulmány 7. fejezete fejti ki részletesen az ehhez szükséges lépések srát, mely minden terület esetében más feladatkat jelent. Az ipari park cím elnyerése ugyanakkr nem az egyetlen lehetőség a fenti területek számára, hiszen önmagában a cím elnyerése nem jelent semmilyen pénzbeli támgatást, ugyanakkr ipari fejlesztési területek számára is léteznek pályázati útn elnyerhető fejlesztési frrásk (bővebben a pályázati lehetőségekről a 8. fejezet szól) A javaslt területek hárm csprtba srlhatóak: Ipari park cím elnyerésére esélyes terület: Apagy Zöldmezős ipari fejlesztési terület: Nyírtét, Baktalórántháza, Rhd és Levelek településeken, Barnamezős fejlesztési terület: Nyírtét, Nyírmada, Petneháza, Ramcsaháza és Nyírkarász településeken található 4.2. Befektetői elvárásk A terület kiválasztásánál és fejlesztésének megtervezésénél tekintettel kell lenni a ptenciális betelepülők elvárásaira, igényeire. A fejezet alábbiakban bemutattt szempntjai határzták meg azt a szempntrendszert, ami alapján a lehetséges területek körét szűkítettük, és ami alapján a kiválaszttt öt területet részletesen bemutattuk. 4.2.1. Földrajzi elhelyezkedéssel, infrastruktúrával kapcslats igények Általánsan elmndható, hgy a befektetők szempntjából fnts hgy földrajzilag megfelelő helyen legyen az adtt földterület. Közel helyezkedjen el főközlekedési útvnalakhz illetve csmópntkhz, és azktól jól megközelíthető is legyen (kapcslódó utak, esetleg iparvágányk) Elvárás az is, hgy az adtt terület el legyen látva a szükséges infrastruktúrákkal (elektrms áram, földgáz, víz és szennyvíz, valamint telekmmunikációs lehetőségek), tvábbá hgy az adtt földterület ne legyen szennyezett. Fnts tvábbá, hgy a területen a közlekedés alapfeltételei (főbb belső utak legalább minimális mértékű kiépítettsége) adttak legyenek. 4.2.2. Vállalkzási környezettel kapcslats igények Az üzleti környezet szempntjából fnts a település, illetve annak térsége. Az önkrmányzat, mint a település menedzselője a befektetők szemében nagyn fnts szerepet tölt be. Először is mint hatóság, másrészt, mint a helyi adók kedvezményezettje, harmadrészt, mint lbbista a befektető mellett, negyedrészt, mint a település üzleti körülmények alakítója, beflyáslója. Fnts, hgy az adtt telephely környezetében megtalálható legyen minden lyan szlgáltatás, ami nélkülözhetetlen a vállalkzás működtetéséhez (bank, az ügyvédi irda, könyvelő cég, könyvvizsgáló, stb.). Fnts a vállalatk számára az is, hgy milyen más vállalkzásk működnek az adtt településen, milyen sikerrel, s azk mikri befektetések nymán jöttek létre. Mindebből 21
következtetéseket vnhat le a településre jellemző üzleti környezetről. Ezért is fnts a már letelepedett cégek elégedettsége, s a velük való kapcslattartás. A térségben működő vállalkzásk száma és összetétele igen fnts lehet, hiszen a többi cég jelenthet egyfelől knkurenciát, másfelől partnerségi, együttműködési lehetőségeket (beszállítói hálózatk, klaszterek, stb.). A nyersanyag piacának, valamint az értékesítési piack adttságai is meghatárzó fntsságúak. Elvárásnak tekinthető az is, hgy a befektetési terület közel legyen lyan munkaerőpiachz, ami biztsítani képes a szükséges szabad munkaerőt, megfelelő mennyiségben és minőségben. Az elérhető munkaerő képzettsége, a szükséges szakmák rendelkezésre állása, illetve az arra való átképzés lehetősége is fnts szerepet játszik. 4.2.3. Szubjektív szempntk Az általáns üzleti környezet mérlegelésével szükségszerűen együtt jár az a meglehetősen szubjektív megítélés, hgy milyen a belföldi vagy a külföldi befektetőkhöz való hzzáállás. Ebbe beletartzik például az, hgy találkzik-e lyan esettel, amikr amiatt éri esetleg hátrány, hgy külföldi, megpróbálják-e üzletileg vagy magánemberként becsapni. Egyéb, szubjektív szempntk lehetnek az adtt térség életminőségének adttságai, a település kulturális és sprt életének gazdagsága, skszínűsége, az ktatási intézmények színvnala is. 4.2.4. A térség agrgazdasági szereplőinek speciális elvárásai A tanulmány részeként sr került a térség nagybb gazdái és agrgazdasági vállalkzásai körében egy kérdőíves felmérésre is, annak érdekében, hgy felmérjük a helyi szereplők által támaszttt specifikus elváráskat. A kiküldött 26 db kérdőív közül 4 db érkezett vissza, mely 15%-s beérkezési arányt jelent. A válaszadók mindegyike fnts, befektetői döntést megalapzó tényezőnek jelölte meg az adókedvezmények mértékét. Hárm esetben az értékesítési csatrnák rendelkezésre állását, két esetben pedig az úthálózat, az üzleti infrastruktúra, a pénzügyi stabilitás és a mezőgazdasági hagymányk tényezőket jelölték meg a válaszadók. Ezeket az alapszintű elváráskat Magyarrszágn száms terület képes teljesíteni. A befektetők sikeres vnzása érdekében száms egyéb szlgáltatáskat és kedvezményeket nyújthat egy ipari fejlesztési terület, ennek részletes kifejtésére a 7.2.4. fejezetben kerül sr. 5. Az agripari park lehetséges helyszíneinek kiválasztása A minden szempntból legptimálisabb terület kiválasztása érdekében több szempntú elemzést végeztünk. Az egyes szempntk szerint minden területet egy 1-5-ig terjedő skálán értékeltünk. Az öt alapszempnt mindegyikéről elmndható, hgy az adtt szempntra 1-es sztályzatt kaptt terület nem alkalmas az agripai park céljára, függetlenül a többi szempnt szerinti értékelésétől. A figyelembe vett szempntk az alábbiak: 22