A soproni tanárképzés sajátosságai Műszaki Pedagógusképzők találkozója Dr. habil Lükő István Sopron, 2006 június 20-21
Az Egyetem és a tanárképzés Selmecbánya (laboratóriumi oktatás) Az EFE A szakegyetem nyit (tanárképzés, közgazdászképzés, művészképzés) Soproni Egyetem A többkarú universitas: NYME (7 kar: 2 műszaki, 1 közgazdaságtudományi, 2 pedagógiai, 2 agrár) A tanárképzés kezdete: 1992 harmadik egyetemi képzőhely az országban A Tanárképző Intézet megalakulása: 1993
Sajátosságaink I., oktatási struktúra ma Műszaki és környezeti szakterületek (faipari, könnyűipari, környezetvédelmi, erdészeti, vadgazda, természetvédelmi, agrár-élelmiszerbiztonsági) A vonzáskörzet országos: bázisiskolák és körzetek Regionális Képzési helyeink (Sopron, Mosonmagyaróvár, Budapest) Szakoktató, mérnöktanár, okl. mérnöktanár PhD nincs önálló (benne vagyunk 2 házi doktori iskolában, 2 más egyetemi, és 1 megalakulás alatt lévőben) Létszámok (nappali: 79+86 fő, levelező: 192 fő) 357 fő
Sajátosságaink II., Szervezet A Tanárképző megalakul 2 tanszékkel (Társadalomtudományi Tanszék Neveléstudományi Tanszék) A mai szervezet Műszaki,- és Környezetpedagógiai Tanszék Multimédia és környezet módszertani Laboratórium Humántudományi és kommunikációs Tanszék Pro Future Eurégiós Kutató központ Szakképzési és Továbbképzési Központ Kapcsolatrendszerünk (itthon és külföldön)
Sajátosságaink III., Lehetőségek, távlatok FSZ szinten Gyakorlati oktató BSc szinten Műszaki szakoktató? (országosan egyedi szakirányok) Mezőgazdasági szakoktató Andragógia (felnőttképzési szervező, személyügyi szervező) MSc szinten Mérnöktanár (6 szakképzettségre) Agrár-mérnöktanár (4 szakképzettségre) Andragógia Környezettan-technika közismereti tanár szak Iparművész tanár Közgazdász (gazdálkodási) tanár
Sajátosságaink IV., tudományos- kutatói tevékenység Művelt tudományterületek Szociológia - családszociológia, Történettudomány - politológia Pszichológia - ergonómia Filozófia esztétika, etika Neveléstudomány- szakképzés pedagógia, környezetpedagógia Fontosabb kutatási témák Kompetenciák, vertikális modularizáció Szakmastruktúra, szakképzési rendszerek nemzetközi összehasonlítása Nemzetközi szakképzés fejlesztés Környezeti nevelés,-szocializáció,- kultúra, design Tájesztétika Kisebbségek és családi szokások vizsgálata Holocaust Eredmények és hasznosulás
Műhelymunkainkból I. Fontosabb projektek, pályázatok World Bank projekt > Környezetvédelem Leonardo (Skócia, Svédország, Magyarország) InWeNT, ILO > MTP, Irak, Balkan Projekt Nyertes Pályázatok: 18 Ami meghatározó, karakteres Szakmastruktúra, vertikális modulrendszer Környezetpedagógia és módszertana Holocaust
Műhelymunkánkból II., Vertkális modularizáció A vertikális modulrendszer szükségessége Szerkezeti lényegek M11 M12 M13 M41 M42 M43 Ingenieur Techniker Facharbeiter Kommunikation Produktion Pr. Fächigkeitentwicklung Allg. Umwelterziehung (Turism. in Wald) Recycling project Erhaltbare Entwicklung M1 Praxis Lehrwerkstatt Praktische Ausbildung M2 Materialen kenntniss M3 Maschinen bauelementen M4 Umwelterziehung Umweltbildung A vertikális modulrendszer kipróbálása (Kísérlet)
Műhelymunkánkból III., A Szakképzés pedagógiai kísérlet Kísérlet menete: Szervezési és előkészítési feladatok után tanműhelyben történik a kísérlet végzése. Négy fő szakmunkás tanuló (SZ1, SZ2, SZ3, SZ4) a mérnökhallgató (M) feladatismertetése után elkészíti a munkadarabokat. Segítségükre van a mérnökhallgató, illetve a művezető (Mű). A kontaktometriás kísérlet során vizsgáltam a szakmai kommunikáció megnyilvánulásait. Táblázatos formában, tíz perces bontásban jelöltem a szakmai kommunikációt, feltüntetve a kezdeményezőt, illetve a kapcsolat minőségét. Ezek: kérdés, tanács, bírálat-kritika, rajzi segítség, manuális segítség, egyéb (pl.: vita, ismertetés, bírálat korrigálása) Elvégeztem a táblázat adatainak kiértékelését, és összegeztem az eredményeket.
Műhelymunkánkból III., A Szakképzés pedagógiai kísérlet 1. kísérleti napon 2. kísérleti napon
Műhelymunkánkból III., A Szakképzés pedagógiai kísérlet 1. kísérleti napon 2. kísérleti napon 3 Manuális segítségnyűj tás megoszlása 6 7 3 9 2 SZ1 SZ2 SZ3 SZ4 M Mű Manuális segítségnyújtás megoszlása 2. 1 3 0 Megfigyelések: Kérdezés: egyértelm rtelműen en az SZ2 és s SZ3 tanulók k a legaktívabbak, illetve második m nap SZ2 helyét t SZ1 veszi át, ahogyan módosulnak m a viszonyok is. Tanácsad csadásban sban is hasonló a helyzet, de itt nagy szerepet kap a művezető is. Manuális segíts tségnyújtásban élen áll a művezetm vezető,, de mindkét t napra jellemzően en kiemelkedő SZ4 szerepe, aki más m s téren t viszont nem mutat magas kapcsolatteremtési si értéket. 15 5 7 SZ1 SZ2 SZ3 SZ4 M Mű
Köszönöm a figyelmet! Dr. habil Lükő István Iluko@fmk.nyme.hu