Korszerű mérnöki tudással a környezetért. Záró konferencia kiadvány

Átírás

1 Korszerű mérnöki tudással a környezetért Záró konferencia kiadvány Debrecen 2008 Az Európai Unió által társfinanszírozott projekt 1

2 ZÁRÓKONFERENCIA KIADVÁNY Felelős kiadó: Prof. Dr. Fésüs László rektor Szerkesztette: Prof. Dr. Kátai János dékán Debrecen A környezetgazdálkodási mérnöki, illetve a természetvédelmi és vadgazda mérnöki alapképzési (BSc) szakok képesítési követelményeinek kidolgozása, a szakok beindítása HEFOP P /1.0 2

3 Tartalomjegyzék Veres Pál... 5 A felsőoktatás és a szakképzés kapcsolata A felsőfokú szakképzés a felsőoktatás rendszerében Kátai János A DE Mezőgazdaságtudományi Karának tevékenysége, különös tekintettel az oktatásban bekövetkezett változásokra Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar Kátai János Korszerű mérnöki tudással a környezetért Anda Angéla - Burucs Zoltán Juhász Csaba Tamás János Tantervfejlesztés a környezetgazdálkodási agrármérnök szakon Juhász Lajos Kondorossy Előd Tananyagfejlesztés a természetvédelmi szakon Juhász Csaba Átjárhatóság vizsgálata a hulladékgazdálkodási technológus környezetgazdálkodási agrármérnök és a gyógynövény- és fűszernövénytermesztő és feldolgozó természetvédelmi mérnök felsőfokú szakképzések és BSc alapképzések között (DE AMTC MTK) Borbélyné Hunyadi Éva HEFOP P /1.0 projekt Felsőfokú szakképzés képesítési követelményeinek átdolgozása és a szakok közötti átjárhatóság kidolgozása Anda Angéla Bevezetés az egységes tananyag-tankönyv fejlesztéshez Tamás János Újabb tankönyvek a környezetgazdálkodási agrármérnök képzés szolgálatában Juhász Lajos Újabb tankönyvek a természetvédelmi mérnöki képzés szolgálatában Tamás János E-Learning tananyagainak fejlesztése 3

4 Harsányi Endre A projekt keretében megvalósuló oktatási infrastruktúra fejlesztésről Juhász Csaba A környezetgazdálkodási agrármérnök és természetvédelmi mérnök BSc alapképzések kompetenciáinak tartalmi értékelése és fejlesztése Varga Emilné Szűcs Edit A Mezőgazdaságtudományi Kar minőségbiztosítási rendszerének kialakítása Tamás János A projekt eredményeinek terjesztéséről Lénárt Csaba E-oktatási portálok információtechnológiai megoldásai az agrár felsőoktatásban 4

5 A felsőoktatás és a szakképzés kapcsolata A felsőfokú szakképzés a felsőoktatás rendszerében Dr. Veres Pál szakmai tanácsadó OKM A felsőoktatás mint szakképzés A felsőoktatás tömegesedésével ma már minden második új munkavállaló (pályakezdő) a felsőoktatásból kerül ki. A felsőoktatás meghatározó funkciója tehát a felkészítés a munka világában való helytállásra, a szakterületek széles körében munkakörök betöltésére. A többciklusú képzési rendszer évi általános bevezetésének előkészítésekor követelményként fogalmazódott meg, hogy az alapképzés (bachelor képzés) egyik funkciója a felkészítés a munkavállalásra. A szakok képzési és kimeneti követelményei ennek az elvárásnak megfelelően explicit módon tartalmazzák, hogy a végzett hallgatók a felsőfokú végzettséggel együtt felsőfokú szakképzettséget is nyernek. A követelményekben meghatározott kimeneti kompetencia-szerkezetben a meghatározó részt képviselnek a munkavégző, gyakorlati feladatmegoldó készségek, képességek (kompetenciák). A mesterképzések általában a képzési ág szűkebb területén nyújtanak mélyebb, specializáltabb a foglalkoztatthatóságot szem előtt tartó - gyakorlati ismereteket, illetve készségeket. A felsőoktatás sajátos szakképzési eleme a szakirányú továbbképzés. E képzési formában legalább alapképzésben szerzett végzettséggel (diplomával) lehet részt venni. A programokat a felsőoktatási intézmények a gazdaság igényei szerint, gyakran közreműködésével dolgozzák ki és finanszírozásával hajtják végre. A rövid ciklusú programok egyik funkciója, hogy összehangolják az alapképzésben szerzett és a konkrét munkakörhöz szükséges kompetenciákat. A szakirányú továbbképzésben tehát lényegében diplomára épülő felsőfokú szakképzettséget lehet szerezni. A felsőfokú szakképzés Az érettségire épülő felsőfokú szakképzés óta létezik és a magyar felsőoktatási rendszer részét képezi, ugyanakkor az OJK legfelső (55) szintjén ad felsőfokú szakképesítést. A képzés elméletileg jól megalapozott, gyakorlat igényes, felkészít a munkaerő-piacra való kilépésre, de a továbbtanulásra is. Továbbtanulás esetén kredit beszámítható az alapképzésbe. A beszámítás kétirányú, lehetőség van az alapképzésbe felvettek számára is, hogy a felsőfokú szakképzésben fejezzék be tanulmányaikat és igy felsőfokú szakképzettséget szerezzenek. 5

6 A felsőfokú szakképzési programok ki- és továbbfejlesztését a felsőoktatási intézmények végzik. Együttműködnek ugyanakkor szakközépiskolákkal, amelyek a felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján ugyancsak folytathatnak tanulói jogviszonyban felsőfokú szakképzést. E képzési forma tehát hidat képez a felsőoktatás és szakképzés, a felsőoktatási intézmények és a szakközépiskolák között. Saját hallgatóik tekintetében a képző intézmények szakmai vizsgáztatási jogosultsággal rendelkeznek. Iskolai rendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképzés a felsőoktatásban A felsőoktatási intézmények jogosultak arra, hogy az OKJ-ban szereplő szakképzéseket iskolarendszeren kívüli képzési formában folytassák. A szakképzésért felelős ágazati miniszterek által kiírt pályázatok alapján a felsőoktatási intézmények az iskolai rendszeren kívüli szakképzésben meghatározott szakképesítések esetén általános vizsgaszervezési jogosultságot szerezhetnek. A felsőfokú szakképzés kivételével a felsőoktatási intézmények akkor folytathatnak iskolai rendszerű szakképzést, ha szakképző iskolát létesítenek, vagy ilyen ilyen fenntartóivá válnak. Szakképzési hozzájárulás óta a felsőoktatási intézmények szakképzési hozzájárulást is fogadhatnak. Ez elismerése a felsőoktatásnak, mint szakmai képzésnek. A hatályos szabályozás szerint a hozzájárulást a felsőfokú szakképzésben illetve az un. gyakorlatigényes alapképzési szakokon tanuló hallgatók száma alapján fogadhatják az intézmények. A teljes mesterképzési kör és az Ftv. meghatározása szerint nem gyakorlatigégnyes alapképzési szakok kizárása éles vitát és ellenkezést váltott ki a felsőoktatási intézmények részéről (jelenleg a teljes műszaki és természettudományi képzés ki van zárva a szakképzési hozzájárulásból). Ez a szükítés ellentétes az EU elvárásaival ugyanúgy mint a alapképzéstől és mesterképzéstől elvárt gyakorlat orientáltsággal. A képzés célja, jellemzői A felsőfokú szakképzés a szakmai képzési rendszerben A felsőfokú szakképzés (korábban: akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés) 1998-ban indult Magyarországon. A képzés szakmai előkészítésére a gazdaság és felsőoktatás kapcsolatának erősítését szolgáló PHARE program keretében került sor. A felsőfokú szakképzés szakmai képzési rendszerben elfoglalt helye több tekintetben is új elemet hozott a magyar szakmai képzési rendszerbe. A magyar felsőoktatás tömegesedési folyamatának derekán szükségessé váló diverzifikáció mellett, hidat képezett az Országos Képzési Jegyzék és a szakmai és vizsgakövetelmények által szabályozott szakképzés valamint a képesítési illetve képzési és kimeneti követelményekre és intézményi autonómiára alapozott felsőoktatás között. 6

7 A felsőfokú szakképzés sajátos híd jellege számos problémával is együtt járt. Próbára tette a közigazgatás, a szakközépiskolák és felsőoktatási intézmények, a felsőoktatási intézmények és a munkaadók együttműködési készségét, annak hiányos kultúráját. Ebben a tekintetben az új képzés sajátos kihívást jelentett a képzésben érdekelt szereplők beleértve a kormányzati szereplőket is - számára, megtörve korábbi hagyományokat, különösen az oktatási alrendszerek eltérő működési és szervezeti logikáját, a kapcsolatok és együttműködés alacsony szintjét. A képzést nem csak a szakmai képzési rendszerben kellett elhelyezni. A képzés nyújtotta szakképzettséget is értelmezni kellett a munkamegosztás rendszerében. A híd szerepet ebben a tekintetben, mint a képzés kettősségét kell értelmeznünk. A felsőfokú szakképzés tartalmilag és szerkezetileg a szakképzéssel és a felsőoktatással, közös jellemzőkkel bír. A szakképzéshez kötődik, amennyiben a szakmai és vizsgakövetelményekben a FEOR szerinti munkakört vagy munkaköröket kell megjelölni, amelyek betöltésére a végzettek alkalmasak lesznek. A felsőoktatással rokon jellemzője a képzésnek a szakképzésben szokásosnál erőteljesebb elméleti megalapozás. E két jellemző eredőjeként tehát gyakorlat orientált és gyakorlat igényes képzésről van szó, amely egyben felsőoktatási tanulmányokra is felkészít. Ez olyan kettős feladat, amely ma már látjuk nem konfliktusmentes és nem könnyű mindkét feladatnak megfelelni két év képzési idő (rövid képzési ciklus) alatt. Ha megvizsgáljuk a felsőfokú szakképzésben szerezhető szakképzettségek munkamegosztási rendszerben elfoglalt helyét, akkor - a teljesség igénye nélkül az alábbi jellemzőket emelhetjük ki. Amennnyiben a munkamegosztási rendszert elméleti igényesség, bonyolultság és felelősség szempontjából hierarchikus rendszerként értelmezzük, a felsőfokú szakképzettséggel betölthető munkakörök a felsőfokú iskolai végzettséggel betölthető munkakörökhöz kötődnek. Az itt végzett szakemberek - kompetencia struktúrájuk alapján - képesek kommunikálni és együttműködni a felsőfokú iskolai végzettséget igénylő munkaköröket ellátó szakemberekkel, például az alábbiak szerint. Döntés előkészítő tevékenységet végeznek. Bonyolultabb folyamatokban döntésvégrehajtó szerepük van. Részfeladatokat végeznek nagy önállósággal és kezdeményezőkészséggel. A fenti megközelítés csak példa kívánt lenni és egyben figyelemfelhívás, hogy a felsőfokú szakképzés sikere a képzési rendszerben való adekvát elhelyezésén múlik, amit a szakképzettségek munkamegosztási rendszerben elfoglalt helyéből kell levezetni. A felsőfokú szakképzés a többciklusú képzési rendszerben A Bologna-deklaráció aláírásával vállalt magyar kormányzati elkötelezettségnek megfelelően szeptember 1-jétől a felsőoktatásban a kivételektől eltekintve - áttértünk a többciklusú képzési rendszerre. Ezzel párhuzamosan került sor az új Országos Képzési Jegyzék kidolgozására. A felsőfokú szakképzést tehát újra definiálni kellett a két rendszerhez viszonyítva és el kellett helyezni a két rendszer találkozásánál. 7

8 Osztatlan képzés A 1. sz. ábra a felsőfokú szakmai képzési rendszer beleértve a felsőfokú szakképzést - szerkezetét ábrázolja a többciklusú képzés bevezetése után. Jól szemlélteti az életen át tartó tanulás logikáját, a tanulás és munka életen át tartó párhuzamosságát, a súlypontok lehetséges változását. Az oktatási rendszer akkor szolgálja leginkább az egyéni, társadalmi és munkaerő-piaci igényeket, ha minden szintjén és pontján nyitott és reális alternatívákat kínál a tanulni vágyók számára. Az ábra a tényleges helyzetnek megfelelően megmutatja a felsőoktatás és szakképzés kapcsolatát is, beleértve a korábbi tanulmányok beszámításának lehetőségét is. 1. sz. ábra A többciklusú képzési rendszer 6 szemeszter/ 180 kredit Doktori képzés (PhD) Szakirányú továbbképzés + kompetencia 4 + szemeszter/ 120 kredit Mesterképzés (Master) Munkaerőpiac 6 + szemeszter/ 180 (+30) kredit Felsőfokú Alapképzés (Bachelor) 4 szemeszter/ 120 kredit Felsőfokú Szakképzés Dr. Veres Pál 23 Forrás: saját szerkesztés 8 Más OKJ-s képzés A felsőfokú szakképzés bevezetésekor elsősorban azokat az érettségizett szakképzettség nélküli - fiatalokat célozta meg, akik az egyetemi, főiskolai képzésnél rövidebb képzési idő után, felsőfokú munkaerő-piaci gyakorlati ismeretek birtokában kívántak elhelyezkedni. Az új Országos Képzési jegyzék az elágazásokkal együtt több mint 70 programot (szakképzettséget) tartalmaz, kiterjesztve a modulrendszert a felsőfokú szakképzésre is. A képzési forma előnyének tekinthető a nagyfokú rugalmasság, a munkaerő-piac szempontjából releváns ismeretek mellett a továbbtanulás irányában is nyitott, amennyiben a képzés befejezése és a szakmai bizonyítvány megszerzése után szakirányú továbbtanulás esetén minimum 30, maximum 60 kredit beszámítható a

9 felsőfokú tanulmányokba. Amennyiben a képzés szakközépiskolákban folyik, a beszámítást a befogadó felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás garantálja. A képzés teljesen újszerű megoldásként a felsőoktatási intézmények és a szakközépiskolák együttműködésére is épített. A képzés indulása óta és minden bizonnyal az új felsőoktatási törvény elfogadása után is kettős jogviszonyban folyhat: a szakközépiskolákban, tanuló jogviszonyban, a felsőoktatási intézményekben pedig hallgatói jogviszonyban. A képzés tehát iskolai rendszerű, tanfolyami képzés formájában nem folytatható. A képzés iskolai rendszerű jellege miatt a felnőttképzési törvény szerint nem minősül felnőttképzésnek. Ugyanakkor törekvésünk, hogy ne csak a frissen érettségizettek, hanem felnőttek is például részidős képzés formájában - válasszák a sikeres programokat. A képzés fejlődése 2008-ra a felsőfokú szakképzésben (tanulóként és hallgatóként) részt vevők száma meghaladta a 28 ezret, ami a teljes felsőoktatási hallgatói létszám több mint 7 %-a. A növekedés tehát igaz, igen alacsony szintről rendkívül dinamikus és folyamatols volt eddig. A 7 %-os arány egyébként már európai összehasonlításban sem elhanyagolható. Az oktatási kormányzat a felsőoktatási szerkezet átalakítása során évek óta preferálja a felsőfokú szakképzést, az utóbbi években lényegében stagnáló, 2007-ben pedig már csökkenő államilag támogatott felvételi helyeken belül a felsőfokú szakképzési helyek száma nem változik, aránya pedig nőtt. Az 2. sz. ábra jól szemlélteti a felsőfokú szakképzés dinamikáját tanulói és hallgatói jogviszonyban egyaránt. 2. sz. ábra Felsőfokú szakképzésben résztvevők számának alakulása Hallgató Tanuló Összesen Hallgató Összesen Forrás: OM statisztika Dr. Veres Pál 14 9

10 A 3. sz. ábra a végzettséget adó felsőfokú képzésben, a felsőfokú szakképzésben valamint a szakirányú továbbképzésben részt vevők számának alakulását mutatja. Jól látszik a növekedési trend megtörése, a felsőfokú szakképzésben egyelőre a létszám stabilizálódása. Minden statisztikai elemzésben a év tűnik trendfordulónak. 3. sz. ábra Hallgatók száma alapképzés költségtérítése s alap szakirányú FSZ Dr. Veres Pál 3 A fenti ábrán bemutatott trendforduló mögött minden bizonnyal döntően demográfiai okok állnak. Erre vezethető vissza, hogy néhány éve erőteljesen csökken a felsőoktatásba jelentkezők száma, miként a 4. sz. ábra mutatja. 4. sz. ábra Felvételre jelentkezők száma (1000 fő) Dr. Veres Pál 12 Forrás: Az 5. sz. ábrán kiemeltük a felsőfokú szakképzés iránti érdeklődést. Azt láthatjuk, hogy a jelentkezések tekintetében e képzési forma sem tudta kivonni magát az általános trend alól. 10

11 5. sz. ábra FSZ jelentkezések felvettek száma Összesen Első helyen Felvettek Forrás: A felsőfokú szakképzésben az egyházi intézményeket nem számolva ma már gyakorlatilag valamennyi felsőoktatási intézmény és több száz szakközépiskola vesz részt. A szakközépiskolák csak felsőoktatási intézménnyel együttműködve indíthattak képzést. A képzés finanszírozása A kettős (hallgatói és tanulói) jogviszonynak megfelelően a képzés finanszírozása is eltérő. A tanulói jogviszony esetén a költségvetési törvényben évente meghatározott közoktatási normatívák alapján történik a finanszírozás. Hallgatói jogviszony esetén az államilag finanszírozott hallgatók a megfelelő (befogadó) korábban főiskolai tól alapképzési szak - normatívájának megfelelő finanszírozást kapnak. Akik az államilag finanszírozott hallgatókra az adott programra érvényes felvételi követelményeket nem teljesítik, költségtérítéses képzésben vehetnek részt. A kormány évente határozza meg a felsőfokú szakképzésre a felsőoktatásban az államilag támogatott képzési helyek számát. Az 1. sz. táblázatban a hatályos felsőoktatási törvény alapján mutatjuk be a hallgatói jogviszonyban tanulók képzési normatíváinak arányait az egyes képzési szintek között. 11

12 1. sz. táblázat A képzési normatíva éves összegének megállapításához rendelt szorzószámok Finanszírozási Mester Szakirányú továbbk épzés csoport Alapképzés képzés Doktori képzés Felsőfokú szakképzés Első 1 1,75 2,5 1 1 Második 1,5 2,625 3,75 1,5 1,5 Harmadik 2,25 4-2, Dr. Veres Pál 18 Forrás: évi CXXXIX. törvény (Ftv.) melléklete A felsőfokú szakképzéssel kapcsolatos viták Az új képzési forma létrejötte óta viták kereszttűzében áll. A viták, illetve kritikák elsősorban a képzés gyakorlati jellegét, ismertségét és elfogadottságát valamint a képzés befejezése után a túlzottnak ítélt továbbtanulási arányokat illetik. Nézzük sorban a felvetett kérdéseket. Ami a képzés utáni felsőfokú továbbtanulási ambíciókat illeti, figyelembe kell venni, hogy Magyarországon (is) rendkívül erős a felsőfokú diploma társadalmi presztízse, a megszerzésére irányuló törekvés. Ezt a mai napig a munkaerő-piac azzal igazolja vissza, hogy a diplomások számára- a középfokú végzettséghez viszonyítva európai viszonylatban is jelentős életjövedelem többletet biztosít. A munkaerő-piaci ösztönzés és a szakmunka alacsony presztízse magyarázza, hogy a felsőfokú szakképzésre biztosított államilag finanszírozott keretszámot a felsőoktatásban rendre nem sikerül betölteni. A felvételizők a többes jelentkezés biztosította lehetőséget kihasználva a felsőfokú szakképzést többségében nem az első helyen jelölik meg, így csak akkor nyernek felvételt, ha a magasabban preferált felsőfokú végzettséget biztosító szakra nem jutottak be. A fentiek ismeretében már érthető, hogy sokan, akik felsőfokú szakképzésben kezdték meg tanulmányaikat, ismételten kísérletet tesznek valamely felsőfokú végzettséget biztosító képzésre történő bejutásra. A szakmai bizonyítvány megszerzése után a sokan kísérletet tesznek újabb felvételre, a kredit beszámítás érvényesítésére. Meg kell jegyezni, hogy Európa több országában a hasonló típusú képzéseknél hasonló tendenciákat lehet megfigyelni. Az is hozzá tartozik az igazsághoz, hogy a kép, szakok szerint erősen differenciált, illetve a továbbtanulási szándék és annak sikere között képzési területenként és áganként is jelentős az eltérés. 12

13 A felsőfokú szakképzés megítélésekor nem lehet eltekinteni attól, hogy Magyarországon is bekövetkezett a felsőfokú tömegképzés. Ebben a helyzetben a felsőfokú szakképzés akarva-akaratlan egyfajta felvételi előkészítő, előszoba szerepet is betölt. Meg kell jegyezni azt is, hogy egyes felsőoktatási intézmények vizsgálatai szerint, akik felsőfokú szakképzés elvégzése után (értelemszerűen a magasabb teljesítményt nyújtók közül) kerültek be egyetemi vagy főiskolai szakra, átlag feletti teljesítményt nyújtottak. A képzés gyakorlati jellegét illetően a képet inkább változatosnak, a programtól és a képző intézménytől függőnek nevezhetnénk. A képzés újszerűsége, a gyakorlati igény sajátosságai kétségtelenül kihívást jelentettek egyes felsőoktatási intézmények számára. A két éves képzési idő is sajátos korlátot jelent, amennyiben legalább három feladatot kell megoldani: konvertálható szakmai alapokat kell adni, biztosítani kell a gyakorlati képzést, és meg kell alapozni a felsőfokú tanulmányokat. A három követelmény esetenként valóban a gyakorlati képzés rovására valósult meg. Sok kritika érte a képzés ismertségét is. Az első években a képzés újszerűsége miatt is érthetően nagy volt a bizonytalanság a szülők, a felvételizők és a munkaadók körében egyaránt. A tájékozatlanságot különböző tájékoztatókkal igyekeztünk enyhíteni. Az utóbbi években végzettek közül a munka világát választók a terméket tapasztalatilag is megismerhetővé tették a munkaadók számára, illetve fontos visszajelzést adtak a képzős intézményeknek. A legfontosabb kritika a munkaadók részéről a gyakorlati felkészültséget, a programok és a tényleges igények időnként laza kapcsolatát, illetve fontos programok hiányát illette. A tanulói és hallgatói jogviszony kettősségéből fakadó problémák végig kísérték a képzés történetét. Mára a kettős jogviszonyból fakadó adminisztratív és finanszírozási különbségeket amelyek egyébként kezelhetőnek bizonyultak háttérbe szorította a demográfiai folyamatokkal összefüggő érdekellentét a felsőoktatási intézmények és a szakközépiskolák között. A demográfiai hullámvölgy mindkét intézményrendszert sújtja. A felsőoktatási intézmények talán ezért is helyeztek nagyobb súlyt az utóbbi néhány évben a hallgatói jogviszonyban folyó képzésre. Az alábbi ábra mutatja, hogy az általános dinamika mellett a kétféle jogviszonyban folyó arányának változása is figyelemre méltó. 13

14 6. sz. ábra A felsőfokú szakképzésben résztvevő tanulók és hallgatók arányának alakulása % 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Tanuló Hallgató Forrás: OM statisztika Dr. Veres Pál 15 Jogszabályi változások - a képzés fejlesztése Az új felsőoktatási törvény 1 a Bologna-folyamat magyarországi megvalósításában a felsőfokú szakképzést az eddigieknek megfelelően - a felsőfokú képzési rendszer szerves részének tekinti. Megmarad tehát az érettségi utáni alternatív felsőfokú képzési formának, ugyanakkor továbbra is biztosított a felsőfokú alapképzésben történő továbbtanulás esetén a 60 kredites beszámítás. Új és lényeges szabály, hogy maga a felsőfokú szakképzés is nyitott az egyéb OKJ-s képzések irányában, tehát ilyen előzmény esetén is lehetséges 60 kredit beszámítás. A törvény által garantált 12 államilag finanszírozott félév a felsőfokú szakképzésre igénybe vehető időbeli megkötés nélkül. Az új felsőfokú szakképzési programokat a gazdasági, szakmai kamarákkal (munkaadókkal) együtt kell kidolgozni. Komolyabb és egységesebb követelmények és támogatások lesznek a gyakorlati képzés tekintetében. Alkalmazni lehet a tanulói szerződés mellett az un. hallgatói szerződés intézményét is. Folyamatosan felül kell vizsgálni, és tovább kell fejleszteni a korábban jóváhagyott programokat is. A képzés indítása óta eltelt idő lehetővé és szükségessé teszi ugyanakkor, hogy egy átfogóbb munkaerő-piaci vizsgálat induljon a képzés tényleges beválásával, a szükséges szakmai, tartalmi korrekciókkal kapcsolatban. A 2. sz. táblázat jól mutatja, hogy a felsőfokú szakképzésnek is köszönhetően a felsőoktatási intézmények és gazdálkodó szervezetek kapcsolata a gyakorlati 1 A felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény 14

15 képzésben évről-évre fejlődik, aminek fontos ösztönzője a szakképzési hozzájárulás január 1-jétől a felsőoktatási intézmények a felsőfokú szakképzés valamint a gyakorlat igényes alapképzési és mesterképzési szakok gyakorlati képzésének fejlesztéséhez vehetik igénybe a szakképzési hozzájárulást. 2. sz. táblázat Felsőoktatás részesedése a szakképzési hozzájárulásból (millió ft.) Év MPA képzési alaprész központi MPA képzési alaprész decentralizált Fejlesztési megállapodás alapján Összesen ,0 441, , , ,5 404, , , ,5 180, , , Összesen 366,6 88, ,3 308,9 414, , , ,0 18,273, , , , Dr. Veres Pál 17 Forrás: OMAI adatok alapján saját összeállítás Összefoglalás A közelmúltban az AIFSZ Egyesület 2 a 10 éves múltra visszatekintő felsőfokú szakképzést szakmai konferenciával ünnepelte. A konferencián az itt leírtakkal összhangban megállapítottuk, hogy a felsőfokú szakképzés minden hibájával és vitával együtt is életképesnek bizonyult és fontos tabukat tört meg. Láttuk ugyanakkor, hogy további megerősödése csak a szakképzési és felsőoktatási rendszer összehangolt fejlesztésével lehetséges. A felsőoktatási intézmények, a szakközépiskolák és a munkaadók együttesen tudják a programokat továbbfejleszteni, a képzések gyakorlati jellegét erősíteni. Az elmúlt években a képzés szabályozása számos változáson ment át. E változások során egy dolog bizonyosan nem változott. Ez pedig a képzés hídszerepe a szakképzés és a felsőoktatás, a szakképző és a felsőoktatási intézmények, a felsőoktatási intézmények és a munkaadók, gazdálkodó szervezetek között. A képzés további sorsa e szereplők, és a kormányzat jó együttműködésén múlik. Ebben az együttműködésben különösen fontos az OKM és az SZMM jó együttműködése. 2 A felsőfokú szakképzést folytató felsőoktatási intézmények és szakközépiskolák egyesülete, mely fontos szakmai érdekvédelmi és fejlesztési szerepet tölt be. 15

16 Ehhez szemlélet változás is kell, amelynek lényege a szakképzés prioritása a képző intézménnyel szemben. Konkrétabban és érthetőbben szólva, a felsőoktatási intézmények elfogadása szakképzést (is) folytató, regionálisan a szakképzésben is meghatározó potenciális képzési centrumként. A perspektivikus feladatok mellett a felsőoktatás, az SZVK-kat kiadó minisztériumok és az Oktatási Hivatal számára nagy kihívás 2008-ban, hogy az SZVK-k időben megjelenjenek, elkészüljenek az ajánlott és az intézményi képzési programok, megtörténjen az új képzések regisztrációja és az intézmények szeptemberben felkészülten indíthassák az új programokat. Az új OKJ-tól várható előnyök a felsőoktatás számára 1. A követelménymodulok meghatározásán alapuló SZVK szerkezet biztosítja, hogy a szakképzési programokba foglalandó folyamatszabályozás a kimeneti követelményekből lesz levezetve. 2. A tananyagegységek és elemek a legracionálisabban szervezhetők, a szakmai szinergiák kihasználásával, az idővel való gazdálkodás elvét is érvényesítve. 3. A képzési folyamat végig kompetencia alapú lesz. 4. Tartalmában és metodikájában is új típusú, kompetencia elvű tananyagok és taneszközök készíthetők. 5. A különböző szakképesítések összekapcsolhatók, a modulrendszer segítségével megteremtődik a képzések közötti horizontális és vertikális nyitottság, a tanulói-hallgatói mobilitás. 6. A szakképzés és felnőttképzés közötti szerves kapcsolat megteremthető, a szakképzési kínálat egyben széles körű felnőttképzési kínálatot is teremt. 7. Újra definiálható a beszámítás a különböző szakképesítések, az FSZ és a felsőoktatási alapképzés között. 8. Megteremthető a kompetencia alapú vizsgáztatás. 9. A formális nyelvvizsga követelmény helyett releváns szaknyelvi kompetencia követelmény érvényesül. 10. Remény van arra, hogy a felsőfokú szakképzés, illetve az új OKJ kapcsán felkészített szakemberek továbbviszik a szemléletet és módszereket a felsőoktatás egészére, a képzési és kimeneti követelmények valamint a tantervek és tananyagok készítése tekintetében. További teendők, vizsgálatok 1. A következő években az új OKJ rendelet adta lehetőségek felhasználásával sorra elemezni kell az egyes FSZ szakképesítéseket a munkaköri relevancia, az elágazások valamint a követelménymodulok további konkretizálása tekintetében. 2. Meg kell vizsgálni további FSZ programok indokoltságát a munkaerő-piaci igényekkel összefüggésben. 3. Szisztematikusan össze kell vetni az 55-ös és 54-es szakképesítéseket, a párhuzamosságok megszüntetésének igényével. 4. Hosszabb távon meg kell vizsgálni, indokolt-e az 54-es és 55-ös szint egyidejű fenntartása. 16

17 5. Az ÚMFT TÁMOP keretében támogatást kell biztosítani az új típusú szakképzési programok valamint tananyagok és taneszközök kidolgozásához. 6. Széles körű és rendszeres továbbképzést kell biztosítani a fejlesztésben tevékenykedő intézményi szakemberek részére. 7. Meg kell vizsgálni a záróvizsgarendszer egyszerűsítésének, a záróvizsgák és a modulzáró vizsgák összhangjának további javítását. 8. Jogszabályi korszerűsítéssel biztosítani kell a hatékony és illeszkedő szakmai gyakorlati rendszert. 9. A NSZFI és az AIFSZ Egyesület közreműködésével az egyes szakképesítésekre a felelős tárcáknak el kell készíttetniük az ajánlott, egységes (kvázi központi) programokat. Összefoglalás, következtetések A felsőoktatás mint szakképzés és a felsőoktatási intézményekben folyó szakképzés bemutatásával célunk azt volt, hogy ráirányítsuk a figyelmet a felsőoktatás szerepével kapcsolatos paradigmaváltásra és annak szükségszerű következményeire. A felsőoktatási intézményekben folyó képzés valamennyi formájában a tartalmak és módszerek meghatározásánál a társadalmi és ezen belül a munkaerő-piaci igényekből kell kiindulni. Ennek lényege pedig, hogy a képzésnek a foglalkoztathatóságot mindenképpen szolgálnia kell. Ebből lehet és kell levezetni a kialakítandó kompetenciákat, e célnak kell alárendelni a tanterveket, tantárgyi programokat, oktatási módszereket. A képzések tervezésének és megvalósításának módszereit tekintve fontos a felhasználók bevonása, a folyamatos konzultáció a munkaadókkal. A gyakorlati megközelítések intézményen belül és a külső szakmai gyakorlatok a képzések szerves részét kell, hogy képezzék. A felsőfokú szakképzés e tekintetben úttörő, miközben maga is folyamatos fejlesztést igényel. Híd szerepét azonban semmiképpen sem szabad feladni. Felhasznált Irodalom 1. Barakonyi Károly (2003) A lépcsős képzés struktúrája. In.: Educatio, 12. évfolyam 1. szám, o. Oktatáskutató Intézet, Budapest 2. Cséfalvay Ágnes- dr. Sediviné Balassa Ildikó (2007): Az FSZ-hallgatói szerződés rendszere és működése a felsőfokú szakképzésben, Módszertani útmutató, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, Budapest 3. Hrubos Ildikó (1999): A felsőoktatás dilemmái a tömegessé válás korszakában. Educatio füzetek, Oktatáskutató Intézet, Budapest 4. Hrubos Ildikó (2000): Új paradigma keresése az ezredfordulón. In.: Educatio, 9. évfolyam, 1. szám, o. Oktatáskutató Intézet, Budapest 5. Magda Kirsch-Yves Beenaert-Soren Norgaard (2003): Tertiary short cycle education in Europe, Eurashe 2003, Brussels 6. Dr. Veres Pál (1999):A felsőoktatási és tudományos szakterület álláspontja a felsőoktatás és a szakképzés kapcsolatáról. Szakképzési Szemle szám, o., o. 7. Dr. Veres Pál (2000):Az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés (AIFSZ) és a felsőfokú szakmai képzés továbbfejlesztése. In: Tapasztalatok az 17

18 akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés (AIFSZ) bevezetéséről. Nemzeti Szakképzési Intézet, Budapest o. 8. Dr. Veres Pál (2001):Törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról, Magyar Felsőoktatás, 2001/ oldal 9. Dr. Veres Pál (2003): A felsőfokú szakképzés a megújulás útján. Magyar Felsőoktatás, oldal. 10. Dr. Veres Pál (2004):A felsőoktatás fejlesztési stratégiája. Szakképzési Szemle, évf. 2. szám Dr. Veres Pál (2006): A gazdaság és a felsőoktatás kapcsolatának néhány kérdése, 2. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia, Corvinus University of Budapest, March, 2006, Debrecen, MELLearN Felsőoktatási Hálózat az életen át tartó tanulásért Egyesület, Debrecen, o. 18

19 A DE Mezőgazdaságtudományi Karának tevékenysége, különös tekintettel az oktatásban bekövetkezett változásokra Prof. Dr. Kátai János Dékán A debreceni agrár-felsőoktatás rövid története és helye a debreceni felsőoktatásban A debreceni agrár-felsőoktatás közel száznegyven éves múltra tekint vissza, ban alakult meg a Debreceni Országos Felsőbb Gazdasági Tanintézet. Ezzel Debrecenben és Kelet-Magyarországon kezdetét vette az agrár-felsőoktatás. Az agrárképzés 1906 és 1944 között Magyar Királyi Gazdasági Akadémia néven működött, majd 1953-ban Debreceni Mezőgazdasági Akadémiaként alakult újjá és 1970 között Agrártudományi Főiskola megnevezéssel folytatta tevékenységét. A Debreceni Agrártudományi Egyetem 1970 és 1999 között két vidéki karral (Szarvas, kezdetben Hódmezővásárhely később Mezőtúr) bővült. Az 1990-es évektől a Debreceni Egyetem létrejöttéig (2000. január 1.) 1991-től a Debreceni Universitas Egyesülés, 1998-tól a Debreceni Egyetemi Szövetség szervezeti formák működtek január 1.-jén öt egyetemi, három főiskolai karral és három kutatóintézettel megalakult a Debreceni Egyetem ben létrejött az Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar és 2006-ra 15-re növekedett az Egyetem karainak száma. 19

20 A Debreceni Egyetemen a karok és az oktatást, kutatást segítő egységek centrumokat alkotnak. A Debreceni Egyetemen három centrumában agrár- és műszaki tudományok, orvos- és egészségtudományi, tudományegyetemi 18 szervezeti egység működik július 1-től az Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma az alábbi szervezeti egységekből épül fel: Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar Mezőgazdaságtudományi Kar Műszaki Kar Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet Karcagi Kutató Intézet Nyíregyházi Kutató Központ A január 1-je óta működő Debreceni Egyetem széles képzési választékot nyújt hallgatói számára. A megvalósult egyetemi integráció fő célja, hogy hallgatóink kiválóan képzett szakemberekké váljanak, piacképes diplomát szerezzenek. Multidiszciplináris egyetemünk páratlan lehetőséget biztosít a korszerű ismeretek megszerzésére az agrártudomány, a bölcsészettudomány, az egészségtudomány, a jogtudomány, a közgazdaságtudomány, a műszaki tudományok, a neveléstudomány, az orvostudomány, a társadalomtudomány, a természettudományok, továbbá a zeneművészet területén, az egyetemi tananyagon túlmutató, szakmai, tudományos tevékenységre. Tudományos súlyát jelzi a több mint 900 tudományos fokozattal rendelkező oktató, kutató, a 21 akkreditált doktori iskola, a nemzetközi hírű kutatások. Oktatóink, kutatóink közül 133-an az MTA doktorai, 26 fő az akadémikusok száma. Egyetemünk tudományos potenciája és teljesítménye alapján az országos rangsorban évek óta az első helyek valamelyikét foglalja el. A Debreceni Egyetem hallgatóinak száma 2000 óta dinamikusan gyarapodott, melynek mértéke elérte a 35 %-ot, így 2007-ben a hallgatói létszám meghaladja a 29 ezret. Úgy gondoljuk, hogy a jelentős hallgatói létszám növekedés oka a képzés sokszínűsége. Mind az államilag finanszírozott, mind a költségtérítéses képzésre egyre több fiatal jelentkezett és került felvételre. A Debreceni Egyetemen 2006-ig összesen 73 egyetemi (öt éves), 50 főiskolai (három vagy négy éves) és 41 kiegészítő (két vagy három éves) szakon tanulhattak hallgatóink ben a Debreceni Egyetemen kísérleti jelleggel bevezetésre került 12 alapszak, majd 2006-ban a művészeti képzés kivételével teljes körben, 53 alapképzési szakon indult el a képzés, négy osztatlan (orvosi, fogorvosi, gyógyszerész és jogi) egységes szak működése mellett. A Bolognai képzési rendszer második szintjének, a mesterképzési szakoknak a kidolgozása 2005-ben felgyorsult, az országos szinten kialakult konzorciumi együttműködésekben a Debreceni Egyetem karai méltó módon vettek részt közepéig az Egyetem Szenátusa 34 mesterszak indítását támogatta. A mesterszakok (MSc) széleskörű bevezetését 2008 őszétől tervezzük. 20

21 A Mezőgazdaságtudományi Kar küldetése a multifunkciós mezőgazdaság és a vidék fejlesztése az észak-alföldi régióban és Kelet-Magyarországon. Az intézmény ennek megfelelően az elsődleges szakemberképzésen túl regionális, országos, illetve nemzetközi kutatási és szaktanácsadási feladatokat is ellát az AMTC keretében. Az elmúlt években a kar hallgatói és oktatói létszáma nagymértékben változott. A sokarcú és feladatú mezőgazdaság és vidékfejlesztés követelményeinek megfelelően bővültek oktatási-képzési, kutatási területei. A tudományok egymás közötti kapcsolata egyre erősödnek, ami közép- és hosszútávon is kívánatos. Törekvésünk akár jelszóként is használható: sokszínű képzés - átjárhatóság. A Mezőgazdaságtudományi Kar hagyományos képzési formái A Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma kiemelkedő szerepet töltött, ill. tölt be az ország agrár-felsőoktatási intézményei között ig egy karon, egy szakon (agrármérnöki egyetemi szak) folytattunk képzést a Mezőgazdaságtudományi Karon. Ezt követően szeptember 1-jével megalakult az Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar. A karok képzési kínálata is folyamatosan bővült. Célunk a többszintű képzési rendszer kialakítása volt. Így próbáltunk felkészülni a Bolognai képzési rendszer bevezetésére. A hagyományos képzésben a Karon, 2005-ig a következő szakokra hallgatóink: Egyetemi szakok (5): Agrármérnöki, Agrár mérnöktanári, Agrárkémikus agrármérnöki, Élelmiszer minőségbiztosító agrármérnöki, Környezetgazdálkodási agrármérnöki; Főiskolai szakok (4): Kertészmérnöki, Mezőgazdasági mérnöki, Természetvédelmi mérnöki, Vadgazda mérnöki; Felsőfokú szakképzés (1): Hulladékgazdálkodási technológus; A diplomával rendelkezők számára (2): Agrármérnöki kiegészítő képzés, Mérnöktanár; Szakirányú továbbképzési szakok (13): Geodéziai és térinformatikai, Halászati, Ingatlangazdálkodási, Környezettechnológiai, Mezőgazdasági termékminősítő, Minőségügyi, Növényvédelmi, Takarmánykeverék-gyártási, Tápanyag-gazdálkodási, Terület- és településfejlesztési szakértő, Szarvasmarha-tenyésztési és tejgazdasági, Vadgazdálkodási, Vetőmag-gazdálkodási; Doktori Iskolák (3): Állattenyésztés tudományok, Kertészeti és növénytudományok, Interdiszciplináris agrár- és természettudományok. A kari oktatási struktúra átalakulása Az agrár-felsőoktatási intézmények a 2005/2006-os tanévben indították utoljára a hagyományos szakokat, de néhány BSc szak esetében már ebben a tanévben, ún. kísérleti jelleggel bevezettük a BSc alapképzést. Majd a 2006/2007-es tanévben, a törvényi előírásoknak eleget téve, már csak BSc alapképzést hirdettünk. Az agrár képzési területen hat képzési ágban, 15 alapképzési szakot akkreditáltak országosan. A 6+1 féléves képzés egyik új eleme a 7., egy gyakorló helyen eltöltött félév követelményrendszerének kidolgozása és megszervezése. Ezen alapképzési szakok közül a Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma Mezőgazdaságtudományi, valamint az Agrárgazdasági és 21

22 Vidékfejlesztési Kara 11 alapképzési (BSc) szak indításának engedélyét kapta meg. A Mezőgazdaságtudományi Kar 8, míg az Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar 3 BSc alapképzési szak indítási engedélyével rendelkezik. Mezőgazdaságtudományi Karon az alábbi BSc szakok indítására kaptunk engedélyt: Állattenyésztő mérnöki Élelmiszermérnöki Kertészmérnöki Környezetgazdálkodási agrármérnöki Mezőgazdasági mérnöki Növénytermesztő mérnöki Természetvédelmi mérnöki Vadgazda mérnöki A Kar a Mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki BSc alapszak indítási, valamint az Agrár- és élelmiszergazdasági logisztikai mérnöki BSc alapszak létesítési kérelmét is elkészítette és benyújtotta a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottsághoz. A Bolognai képzési rendszer bevezetésének folyamatában elindítottuk képzéseinket a BSc alapszakokon ben és 2008-ban kiemelkedő, meghatározó feladatunknak tekintjük a BSc szakokra épülő mesterkurzusok (MSc) kialakítását, akkreditáltatását. A Debreceni Egyetem és ezen belül az Agrár- és Műszaki Tudományok Centrumának karai a szakok kidolgozására létrehozott konzorciumok munkájában jelentős feladatot vállaltak, ill. vállalnak. A szakok akkreditációs kérelmeinek kidolgozásánál fontos célkitűzésünk a térség gazdasági, társadalmi fejlődésében betöltött eddig szerepünk további erősítése. A Kar a Debreceni Egyetem többi szervezeti egységeihez hasonlóan rugalmasan reagál a társadalom igényeire és kihívásaira, összekapcsolja a tudományos és üzleti élet szereplőit, emellett szoros kapcsolatot ápol a környező országokkal is. Olyan MSc szakokat szeretnénk akkreditáltatni, amelyek a multifunkciós agrártudomány egy-egy területén speciális ismeretek megszerzését, elsajátítását biztosítják. A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság 2007-ben és 2008-ban eddig 6 MSc (mester)szak indítását engedélyezte a Mezőgazdaságtudományi Karon: Agrármérnöki Állattenyésztő mérnöki Élelmiszerbiztonsági és minőségi mérnöki Kertészmérnöki Növényorvosi Természetvédelmi mérnöki Akik az MSc, mesterszakokon végeznek és közülük, akik oktatói-tudományos kutatói pályára készülnek, három Doktori Iskola keretében bővíthetik tovább tudásukat, részt vehetnek PhD képzésben: növénytermesztési és kertészeti tudományok, állattenyésztési tudományok, interdiszciplináris agrár-és természettudományok területén. 22

23 A bemutatott eredményekből kitűnik, hogy 2000-től, a Debreceni Egyetem megalakulásától napjainkig az Egyetem és a Kar oktatási tevékenysége dinamikusan fejlődött és a hallgatók képzések iránti érdeklődésének növekedése tapasztalható a korosztályi létszám csökkenése ellenére (demográfiai hullámvölgy). Az intézmény a képzési területeken többségében megvalósította a Bolognai folyamat első szintjét és elkezdődött az MSc szakok akkreditációja, amely nagy kihívást jelent a Kar számára. A 2007/2008-as tanévben két hagyományos főiskolai, öt egyetemi szakon, valamint négy felsőfokú szakképzési szakon, nyolc BSc, hat szakirányú továbbképzési szakon, továbbá egy külföldön, Nagyváradon kihelyezett szakon folytattuk a képzést. A Kar további feladatai az oktatási struktúra átalakításában 2008-ban újra akkreditáltatjuk az alábbi felsőfokú szakképzési szakokat: gyógy- és fűszernövénytermesztő és feldolgozó; hulladékgazdálkodási technológus; logisztikai és műszaki menedzser asszisztens; növénytermesztő és növényvédő technológus; ménesgazda; nemzetközi logisztikai és szállítmányozási szakügyintéző; energetikai mérnökasszisztens. Ebben a tanévben újra akkreditáltatjuk az alábbi szakirányú továbbképzési szakokat: térinformatikai és alkalmazott távérzékelés; halászati; ingatlangazdálkodási; környezettechnológiai; növényvédelmi; terület- és település fejlesztési szakértő; terület- és vidékfejlesztő; településfejlesztés; nemzetközi agrárágazati szakértő; környezetinformatikai; környezet management; hulladékgazdálkodási; vadgazdálkodási; vetőmaggazdálkodási. Az Agrár mérnöktanári, a Növénytermesztő mérnöki, a Környezetgazdálkodási agrármérnöki, Mezőgazdasági biotechnológus és a Környezetmérnöki mesterszakok akkreditációs kérelmeinek kidolgozása folyamatban van. Felvételi jelentkezés, hallgatói létszám A Centrum karai által folytatott, a Bolognai folyamat bevezetését célzó akkreditációs tevékenység sikerességét igazolja a karok iránt mutatkozó széleskörű érdeklődés (1. ábra). A demográfiai hullám, az agrárágazati hallgatói létszám csökkentése ellenére 2007 őszén is be tudtuk tölteni kialakított keretszámunkat. 23

24 FELVÉTELI JELENTKEZÉSEK AZ AMTC KARAIN AVK MTK MFK Első helyen Első helyen Összesen Összesen ábra A létszámadatokat tekintve, szembetűnő a karokon folyó rendkívül sokszínű képzés. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a többciklusú képzési rendszer bevezetésével, még az ún. hagyományos képzéseken egyetemi, főiskolai is oktattak kollegáink. (2. ábra) LÉTSZÁMADATOK KÉPZÉSI TÍPUSONKÉNT MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Szakirányú továbbképzés Felsőfokú (levelező); 89 szakképzés (nappali); 101 Partiumi Keresztény Egyetem (levelező); 104 Kiegészítő képzés (levelező); 51 Hagyományos képzés (nappali); ábra BSc képzés (nappali); 686 Hagyományos képzés (levelező); 205 A felsőfokú szakképzések közül 2007-ben a nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző, a hulladékgazdálkodási technológus, a gyógy- és fűszernövény termesztő és feldolgozó technológus, valamint a ménesgazda szakokat indítottuk el. (3. ábra) 24

25 i létszámadatok a felsőfokú szakképzésben (nappali tagozat) ménesgazda; 17 gyógy- és fűszernövény termesztő és feldolgozó technológus; 17 nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző; 22 hulladékgazdálkodási technológus; ábra A 2007/2008-as tanévben mind a nyolc akkreditált BSc szakunkat beiskoláztuk. A legnépszerűbb ezek közül a környezetgazdálkodási agrármérnöki, a természetvédelmi mérnöki és az élelmiszermérnöki szakok. (4. ábra) i létszámadatok a BSc képzésben (nappali tagozaton) mezőgazdasági mérnöki; 157 körny ezetgazdálkodási agrármérnöki; 110 élelmiszermérnöki; 110 vadgazda mérnöki; 61 természetv édelmi mérnöki; 100 növ ény termesztő mrénöki; 17 állatteny észtő mérnöki; 35 kertészmérnöki; ábra A HEFOP pályázatban résztvevő szakok hallgatóinak évfolyamonkénti létszám adata: (5. ábra) Hallgatói létszámok a 2007/2008-as tanév 2. félévében környezetgazd. agrármérnöki (nappali) termvéd. mérnöki (nappali) termvéd. mérnöki (levelező) gyógy- és fűszern. (nappali) hulladékgazd. (nappali) III. évfolyam II. évfolyam I. évfolyam 5. ábra 25

26 A Debreceni Egyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem több szak esetében valósít meg közös képzést. A mezőgazdasági mérnöki BSc szaknak van egy kihelyezett, a magyar állam által támogatott levelező tagozata Nagyváradon. Az első évfolyam 2005 szeptemberében indult. A Mezőgazdaságtudományi, valamint az Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar oktatói együttesen oktatják a hallgatókat. A kihelyezett képzés iránt nagy érdeklődés mutatkozott, ill. mutatkozik. A karon hagyományosan nagy hangsúlyt helyeznünk az idegen nyelvi, szaknyelvi képzésre az idegen nyelvek oktatási programja keretében. Ezen belül az Agrárszaknyelvi és Kommunikációs Tanulmányok Tanszék angol, német orosz, francia nyelvekből négy féléves térítésmentes nyelvi képzést nyújt és felkészít a Zöld út szaknyelvi vizsgára. Azok számára, akiknek középfok-közeli szintű a nyelvtudásuk, lehetőséget kínálunk a gazdasági szaknyelvi kommunikációs tantárgyi blokk választására. Alapvető szerepet kapnak a professzionális nyelvi és kultúraközi kommunikációs készségek, az üzleti nyelv, a környezetvédelmi, a hivatali, illetve a jogi nyelvi ismeretek fejlesztése, különösen országunk Európai Uniós csatlakozására való tekintettel. A külföldi csereprogramok és a gyakorlati képzés lehetőségei A külföldi csereprogramok, farmgyakorlatok gazdag választéka áll a hallgatók rendelkezésére. Külföldi részképzési lehetőségek, szakmai gyakorlatok teljesítésére az AMTC negyvenhét (elsősorban európai, de egyesült államokbeli) felsőoktatási intézménnyel is szerződést kötött a Socrates, az Erasmus, a Ceepus programok keretében. Ezekben a programokban tanévenként húsz-harminc hallgató és számos oktatónk vesz részt. A szakmai gyakorlatok szervezése és lebonyolítása a korábbi években is a kar erősségei közé tartozott. Az AMTC keretében működő tangazdaság, a Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet (DTTI) összesen 516 ha területen gazdálkodik, ebből 440 ha szántó és 76 ha rét és legelő. Alapvető feladatai: a mérnökképzés gyakorlati oktatásának differenciált megvalósítása, a működő bázisüzemi hálózat meghatározó tevékenységeinek vállalása, s a gyakorlati szaktanácsadás, a K+F feladatok, az innováció gyakorlati feladatainak ellátása, térségi fejlesztési feladatok, a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó vidékfejlesztési feladatok támogatása. Ezeket három telepén látja el: a Látóképi növénytermesztő, a Kismacsi állattenyésztő és a Pallagi kertészeti telepeken. Gyakorlati képzésünk további színhelyét jelentik a bázisgazdaságok, így többek között: KITE Zrt., IKR Rt. Bábolna, Mezőhegyesi Ménesbirtok, Hajdúböszörményi Mezőgazdasági Rt., Agrárgazdaság Kft., Nagisz Kft., Kasz-Coop Kft., Baromfi-Coop. A kutatás főbb irányai Az egyetemi szintű oktatás fenntartásához és folyamatos fejlesztéséhez fontosnak tartjuk a hazai és nemzetközi programokban, kutatási témákban történő, meghatározó kutatások folytatását és az ehhez szükséges magas színvonalú infrastruktúra jelenlétét. Ennek eléréséhez oktatóink doktori iskoláink köré szerveződő tudományos műhelyeinek minőségi publikációs munkássága és konferenciaszervező tevékenysége is jelentősen hozzájárul. 26

27 A technológiai szemléletű kutatásokat a környezetet kímélő és az életminőség szempontjait figyelembe vevő kutatások egészítik ki. Az átalakuló kutatás finanszírozási lehetőségek és gazdasági nehézségek folyamatos alkalmazkodást igényelnek. Ugyanakkor - az Európai Uniós csatlakozásunkat követően kutatási tevékenységünkkel az európai kutatási térség kihívásainak is meg kell felelnünk. A karon folyó klasszikus mezőgazdasági kutatási területeken kiemelt fontosságúak a hagyományos növénytermesztési és a hozzá kapcsolódó tudományterületek. Ide tartoznak a kertészeti kutatásokban, a tájökológiai feltételeknek megfelelő gyümölcsés zöldségfajok komplex vizsgálata, az állattenyésztés terén a hagyományos kutatások (sertés, juh, hal, baromfi) témakörei mellett, az új interdiszciplináris területek is többek között a szaporodásbiológia, az állatélettan, a biotechnológia, az ökológiai állattartás. A kiemelt témák között találjuk az agrárkutatások környezetvédelmi összefüggéseit, a termék- és élelmiszerminőségre ható tényezőket és paramétereket, a mezőgazdasági alap és kiegészítő tevékenységek ökonómiai vizsgálatát. Új irányként jelentkeznek: az élelmiszertudományi, a molekuláris-genomikai, a környezetgazdálkodási és a természetvédelmi kutatások. A szaktanácsadást az egyetemi oktatók bevonásával végzik az alábbi formákban: falugazdászok továbbképzése, új eredmények bemutatása, átadása, gazdakörökben szakmai előadások tartása, szakmai kiadványok készítése. A szaktanácsadás és kutatás szervezése az AMTC keretein belül történik. A hallgatói tehetséggondozói programok A kar különösen nagy figyelmet fordít a tehetséggondozásra a Debreceni Egyetem Tehetséggondozó Program -ja keretében. A programon belül folyik a legtehetségesebbek kiválogatása. A kiválasztott hallgatót egy oktató segíti tudományos tevékenysége kibontakoztatásában, a Tudományos Diákköri (TDK) munkába, valamint a Tormay Béla Szakkollégium foglalkozásaiba való bekapcsolódásban. Évente 10 fővel bővül a kiválasztottak köre, amely a majdani PhD képzésben résztvevők utánpótlás - neveléseként is értelmezhető. Az Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma volt a színhelye a áprilisában megrendezésre kerülő Országos Tudományos Diákköri Konferencia Agrártudományi Szekciójának, amely nagy elismerést jelent a Mezőgazdaságtudományi Karon, valamint az Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Karon folyó tehetséggondozó tevékenységnek. Hallgatóink ezen a konferencián is sikeresen helytálltak: négy első, három második és hat harmadik helyezést, valamint egy különdíjat kaptak. Infrastrukturális fejlesztések Az elmúlt néhány évben komoly infrastrukturális fejlesztések történtek a Karon és a Campuson egyaránt: átadásra került az élettudományi központ, új élelmiszertudományi valamint, informatikai épületet adtak át, felújították a színháztermet, több nagy előadót, a médiatermet, folyamatosan korszerűsítik a tanszékeket, melyek az oktatási-kutatási feladatok színvonalasabb ellátását 27

28 szolgálják és segítik a hallgatók, az oktatók kényelmét, kultúrált környezetben való munkáját, egy gyönyörű, folyamatosan fejlődő, igazi egyetemi campuson. A HEFOP pályázatban végzett, sokszínű aktivitás szintén jelentős hatást gyakorolt az oktatás tananyag fejlesztésére és a képzés infrastruktúrális feltételrendszerének magasabb színvonalú biztosítására. Az említett pályázat közvetlenül a környezetgazdálkodási agrármérnöki, a természetvédelmi mérnöki BSc, valamint a gyógy- és fűszernövény termesztő és feldolgozó; és a hulladékgazdálkodási technológus felsőfokú szakképzési szakokat érintette, ill. érinti, ugyanakkor nem tagadhatjuk, hogy közvetett hatása jelentős a többi szakra is. A Kar hazai és külföldi kapcsolatrendszere A Debreceni Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kara szoros oktatási és kutatási kapcsolatot tart fenn az egyetem többi karával és más magyar agrár felsőoktatási intézménnyel a Szent István Egyetemmel, a Szegedi Tudományegyetemmel, a Nyugat-Magyarországi Egyetemmel, a Pannon Egyetemmel, a Kaposvári Egyetemmel, ill. a térség korábbi agrárjellegű főiskolai karaival, amelynek székhelyei Mezőtúr, Hódmezővásárhely, Szarvas, Nyíregyháza. A Kar fokozott figyelmet fordít a külföldi intézményekkel való kapcsolattartásra. Külügyi kapcsolatai keretében több, mint negyven külföldi agrár felsőoktatási intézménnyel alakított ki együttműködést, amelyek közül a legaktívabbak: Romániában a Nagyváradi Egyetemmel, az Aradi Egyetemmel, a Temesvári Egyetemmel, a Partiumi Keresztény Egyetemmel, Szlovákiában a Nyitrai Egyetemmel, a Kassai Egyetemmel, az Eperjesi Egyetemmel, Horvátországban a Zágrábi Egyetemmel, az Eszéki Egyetemmel, Ausztriában a bécsi Bodenkultur Egyetemmel, Németországban a Rostocki Egyetemmel, Egyiptomban az Ain Shams, valamint az El-Mansuriai Egyetemmel, Hollandiában a Wageningeni Egyetem társintézményeivel. Ezek a kapcsolatok közös oktatási, kutatási programok, rendszeres konferenciák és tudományos műhelyek (workshop-ok) keretében mélyültek és erősödtek. A Mezőgazdaságtudományi Kar kezdeményezésére a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság támogatta, hogy a Kar kihelyezett mezőgazdasági mérnöki BSc alapszakot indítson. Így, a 2004/2005-ös tanévtől karunk oktatói elkezdték a képzést a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen. Rendkívül fontos a kari szintű kapcsolatok mellett, az egyes tudományos műhelyekben dolgozó oktatók, kutatók személyes kapcsolatainak ápolása. A Mezőgazdaságtudományi Kar számos tudományterületén, különböző országokban rendelkezik gyümölcsöző kapcsolatokkal, melyek közül a legeredményesebbek az európai felsőoktatási térségben működő egyetemekkel és kutató műhelyekkel kialakított együttműködések. Nagyon sokat javultak kapcsolataink az Európán kívüli térségek intézményeivel (Indiában, Kínában, Közép- és Dél-Amerikában). Évente átlagosan oktató, kutató, azaz oktatói és kutatói létszámunk közel egyharmada vesz részt hosszabb-rövidebb külföldi tanulmányúton. 28

29 Törekvések a minőségi oktatásra, minőségbiztosítás, elismerések Az AMTC Mezőgazdaságtudományi Kara a minőségbiztosítás keretei között rendszeresen végzi az oktatók hallgatói véleményezését, valamint dolgozói elégedettségi méréseket is készítünk. Célunk az oktatási, kutatási és stratégiai kari bizottságok létrehozása, mely érdekében a Kari Tanács elkezdte a kari minőségbiztosítási rendszer áttekintését. Törekszünk egy olyan információs adatbázis kialakítására, mely segítségével oktatóink oktatási és tudományos tevékenysége nyomon követhető lesz. A HEFOP projekt keretei között előkészítjük az EFQM 2. szint, az ISO 9001 és az ISO minőségi tanúsítványok megszerzését. A Karunkon folyó képzés színvonalára, hallgatóink elégedettségére vonatkozóan több független szervezet is készített felmérést. A Világgazdaság üzleti napilap (2005. november 4.) a felsőoktatási intézményekben folytatott képzés színvonalát elemezte, melyet országos reprezentatív minta alapján készítettek, megkérdezve az oktatókat, kutatókat, hétezer főiskolai és ötezer egyetemi hallgatót. A kapott objektív adatok alapján felvázolták, milyen eséllyel jelentkezhetnek a felvételizők egy egy Karra, ilyen módon segítve a tájékozódást a diplomák piacképességéről. A Heti Világgazdaság a következő összegzést adta a Karra vonatkozóan: Feltűnően jó véleménnyel vannak intézményükről még a Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karának és a Debreceni Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karának hallgatói. A megszerezhető diploma magyarországi elismertségét igen jónak tartják mindkét helyen (3,80, illetve 3,82), továbbá az agrárintézmények átlagához viszonyítva a tanulmányi követelményeket is rendkívül nehéznek ítélik (3,97, illetve 4,10). Ez utóbbi fényében vagyis hogy nagyon nehéz megfelelni az Egyetem által támasztott elvárásoknak viszont említést érdemel, hogy a hallgatók véleménye szerint a debreceni agrárkarra nem túl nehéz bekerülni (3,05). [ ] Úgy tűnik, az agrártudományi képzést folytató felsőoktatási intézmények jelentős részének megegyező sajátossága, hogy ugyan viszonylag könnyű felvételt nyerni, de lényegesen nehezebb megszerezni a diplomát. A kicsit furcsának tűnő jelenség mögött az húzódik meg, hogy viszonylag alacsonyak a ponthatárok, másrészt az intézményeket, az ott folyó képzést magas szakmai színvonal jellemzi. HVG Diploma 2007 Hasonló megállapítást olvashatunk a képzés színvonalának értékelésére vonatkozóan a Heti Világgazdaság Diploma számában, ahol a felsőoktatási intézmények, ezen belül az agrár felsőoktatási intézmények között felállított rangsorban a Debreceni Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kara az előkelő második, majd a Diploma számában arról ad számot, hogy az első helyre került. Az összesített kari rangsorban a Mezőgazdaságtudományi Kar az előző évi 35. helyről a 27. helyre lépett. A Kar jövőképe Az oktatás feltétel rendszere Az oktatás és a kutatás infrastruktúrájának fejlesztése folyamatos feladat a Campuson. A kar rendelkezik a kialakuló lineáris képzés valamennyi szintjének személyi és infrastruktúrális feltételeivel. A Kar oktatási programjaira jellemző, hogy felépítésében, szerkezetében rugalmasak, tartalmában sokszínűek, a későbbiekben is erre törekszünk. 29

30 Infrastrukturális háttér Az akkreditált laboratóriumok lehetőséget nyújtanak olyan szegmensek elnyerésére, amelyek folyamatos piaci igényeket elégítenek ki. Célunk magas színvonalú hallgatói és kutatói laboratóriumok kialakítása. Speciális, nagy értékű műszerek és speciális mérési eljárások feltételrendszerének biztosítása. Kutatási adottságok és fogadókészség A térségi elhelyezkedés, az üzemi környezet, a mezőgazdaság súlya, a feldolgozói kapacitás olyan adottságok az intézmény számára, amelyek lehetőséget nyújtanak a regionális, az országos és nemzetközi kutatási feladatok megoldására. A keleti régióban nagy a fejlesztési igény, jó az innovációs készség, ez biztosítéka lehet annak, hogy a kutatási eredmények a gyakorlatban is hasznosulnak. Tehetséggondozás A kiemelkedő tehetségű hallgatók számára több lehetőség is kínálkozik: a Debreceni Egyetem Tehetséggondozó Programja; a Tormay Béla Szakkollégium évek során sikeres tevékenységet folytatott. Az évente megrendezendő kari, illetve országos Tudományos Diákköri Konferenciákon hallgatóink jelentős létszámmal vesznek részt és rendszeresen érnek el kiemelkedő szakmai helyezéseket, s kapnak szakmai elismeréseket. A kar valamennyi tanszékén a hallgatók demonstrátori munkát végeznek. Doktori iskolák A Karon működő és egyre szélesebb területekre kiterjedő doktori iskolák és azok doktori programjai - megfelelő hátteret nyújtanak a tehetséges fiatalok tudományos továbbképzéséhez. Külső kapcsolatok, intézményközi együttműködés Az egyre bővülő kooperációs, interdiszciplináris rendszerben a kar egységeinek erőteljes a részvétele a regionális, országos, és részben nemzetközi tudományos projektekben. Kiegyensúlyozott együttműködésre törekszünk a helyi, a regionális és országos intézményekkel, hatóságokkal, minisztériumokkal, valamint a Magyar Tudományos Akadémiával. A gyakorlati képzés feltételei A gyakorlati képzés feltételei az átlagosnál kedvezőbbek, megfelelőek a tangazdasági lehetőségek és az üzemi kapcsolati rendszer, de azok bővítése és fejlesztése mindennapi feladataink közé tartozik. Értelmiségivé válás feltételei Minden hallgató számára elérhető az integrált egyetem, és Debrecen város kiemelkedő sport- és kulturális lehetőségei. A DE AMTC Mezőgazdaságtudományi Karon 2005-től elkezdődött az oktatási struktúra átalakítása. A 2007/2008-as tanév végén fejezik be tanulmányaikat azok a hallgatók, akik elsőként nyertek felvételt az ún. kísérleti jelleggel elindított BSc képzésekbe. A 2008/2009-es tanévben indítjuk el az első mesterkurzusainkat. Ezzel párhuzamosan még a hagyományos képzés kifutó évfolyamai fejezik be tanulmányaikat. A 2007/2008-as tanévben megújítjuk felsőfokú szakképzéseinket és szakirányú továbbképzési szakjainkat. A hallgatóknak további lehetőséget kínálunk a különböző szintű képzésekbe való bekapcsolódásra. A debreceni agrár felsőoktatás, hagyományaihoz híven, színvonalas kutatási és infrastruktúrális hátteret, valamint több szinten, sokszínű képzéseket biztosít hallgatói számára. 30

31 Pannon Egyetem, Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar Dublecz Károly egyetemi docens, dékán A Georgikon története A keszthelyi Georgikon, Európa legrégebbi rendszeres mezőgazdasági felsőfokú oktatást végző intézménye július 1-jén kezdte meg működését. Nevét a csehországi Bulla Károly professzor javaslatára az intézményt alapító Festetics György gróf nevéről kapta. Alapításának célját Richard Bright brit utazó úgy fogalmazta meg, hogy az intézmény a mezőgazdaság ismereteinek átadásával szakképzett gazdatiszteket, a Festetics-birtokok számára gyakorlati ismeretekkel rendelkező béreseket bocsát útjukra. Az ország mezőgazdaságának javítása érdekében a földműveléssel foglalkozók részére képzési lehetőséget nyújt. A Georgikon az első magyar nyelvű agrároktatási intézmény volt, amely egyúttal lefedte az alap- és a középfokú szakképzést is, továbbá jogi, műszaki, erdészeti iskolákkal rendelkezett. Hatására és mintájára, sorra alakultak meg Európa-szerte a mezőgazdasági intézetek és 1906 között az intézmény neve többször megváltozott, miközben keretei között számos országos jelentőségű kutatóintézet jött létre tól 1945-ig Magyar Királyi Gazdasági Akadémia néven, majd 1945 és 1949 között, mint a Magyar Agrártudományi Egyetem Keszthelyi Osztálya működött ben politikai döntés alapján megszűnt az oktatás Keszthelyen és csak ben indult újra a Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémián. Az intézményt 1962-ben Agrártudományi Főiskolává szervezték át, amely egyetemi rangban működött. Az akadémiai tanárok visszatértek, melléjük új, neves személyiségek sorakoztak fel. Az intézmény integráló szerepe ezután kezdett megerősödni. Ennek első lépéseként 1970-ben létrejött az Agrártudományi Egyetem, Keszthely a keszthelyi és mosonmagyaróvári karokkal. Az integrációs folyamat következő lépése volt a kaposvári Mezőgazdasági Főiskola Állattenyésztési Karként való csatlakozása az egyetemhez, ami után 1989-től a Georgikon a Pannon Agrártudományi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Karaként végezte sokoldalú tevékenységét ben az Országgyűlés átalakította a magyar felsőoktatást. A törvény megszüntette a korábbi Pannon Agrártudományi Egyetemet és az ősi Georgikon az akkori Veszprémi Egyetemhez, mai nevén Pannon Egyetemhez csatlakozott. 31

32 A Georgikon napjainkban A Kar vezetése: Dékán: Dr. Dublecz Károly egyetemi docens Dékánhelyettesek: Dr. Kocsis László egyetemi docens, általános dékánhelyettes Dr. Lehoczky Éva egyetemi tanár, oktatási és akkreditációs dékánhelyettes Szervezeti egységek: ÁLLATTUDOMÁNYI ÉS ÁLLATTENYÉSZTÉSTANI TANSZÉK Tanszékvezető: Dr. Husvéth Ferenc egyetemi tanár NÖVÉNYTUDOMÁNYI ÉS BIOTECHNOLÓGIAI TANSZÉK Tanszékvezető: Dr. habil. Szabó István egyetemi tanár NÖVÉNYTERMESZTÉSTANI ÉS TALAJTANI TANSZÉK Tanszékvezető: Dr. Kismányoky Tamás egyetemi tanár KERTÉSZETI TANSZÉK Tanszékvezetõ: Dr. Kocsis László egyetemi docens 32

33 METEOROLÓGIA ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS TANSZÉK Tanszékvezető: Dr. Anda Angéla egyetemi tanár AGRÁRMŰSZAKI TANSZÉK Tanszékvezető: Dr. Pályi Béla egyetemi docens NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET Intézetigazgató: Dr. Lehoczky Éva egyetemi tanár GAZDASÁGMÓDSZERTANI TANSZÉK Tanszékvezető: Dr. habil. Urfi Péter egyetemi docens GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANSZÉK Tanszékvezető: Dr. Kocsondi József egyetemi tanár VÁLLALATÖKONÓMIAI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI TANSZÉK Tanszékvezető: Dr. Pupos Tibor egyetemi tanár Oktatás A Georgikon Kar 79 oktatója egy átfogó, független felsőoktatási felmérés eredményeképpen az ország összes intézménye közül egyik legjobb minősítést kapták nyelvismeretük, tudományos tevékenységük és publikációs eredményeik alapján. Méltán hisszük azt, hogy hallgatóinknak eredményes felkészülést és hátteret tudunk biztosítani tanulmányaikhoz. Az oktatás jelenleg az előzőekben felsorolt 9 tanszéken illetve 1 intézetben folyik. A keszthelyi Rekreációs és Sport Tanszék, valamint az Idegennyelvi Lektorátus egyetemi központi egységek keretében működik. Karunkon több akkreditált nyelvvizsga letételére is lehetőséget biztosít. Választható szakok Felsőfokú szakképzések: Ménesgazda Növénytermesztő és növényvédő technológus Gyógynövény és fűszernövény termelő, és feldolgozó technológus Gazdasági idegen nyelvi levelező Hulladékgazdálkodási technológus Informatikai statisztikus és gazdasági tervező Agrárkereskedelmi menedzser-asszisztens Alapképzések (BSc): Állattenyésztő mérnök Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök Informatikus és szakigazgatási agrármérnök Kertészmérnök Környezetgazdálkodási agrármérnök Mezőgazdasági mérnök 33

34 Növénytermesztő mérnök Természetvédelmi mérnök Turizmus-vendéglátás Mesterképzések (MSc): Növényorvos Agrármérnök Állattenyésztő mérnök Doktori Iskolák Állat- és Agrárkörnyezet-tudományi Doktori Iskola iskolavezető: Dr. Anda Angéla egyetemi tanár, az MTA doktora Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola iskolavezető: Dr. Major Iván egyetemi tanár, az MTA doktora Növénytermesztés- és Kertészeti Tudományok Doktori Iskola iskolavezető: Dr. Gáborjányi Richard, egyetemi tanár, az MTA doktora Gyakorlati oktatás A kar gyakorlati oktatási tevékenységének fő színtere a 2005-ben létrehozott Georgikon Tanüzem KHT. A Tan- és Kísérleti Üzem (tangazdaság) 2000-ben Minősített Tangazdaság, 2003-ban Aranykoszorús Tangazdaság elismerést kapott, továbbá Bemutató Üzem 2000 címet nyert gabonafélék termesztése, csemege- és borszőlő termesztés, burgonyatermesztés- és tárolástechnológia, sertéstenyésztés, húsmarhatenyésztés szakterületekre. 885 ha területen, 480 ha szántón gazdálkodik, közvetlenül az oktatási épületek mellett. Növénytermesztési, állattenyésztési, kertészeti oktató-kutató telepei közvetlenül a kollégiumhoz közeli Szendrey-telep köré koncentrálódnak. Cserszegtomajon lévő szőlészeti telepünk és pincészetünk központja a valamikori uradalmi pince, amely 1999-ben a balatonfelvidéki terület legszebb pincéje díjat nyerte el. Külföldi tanulmányutak, farmgyakorlatok Évente mintegy 100 keszthelyi hallgató vesz részt külföldi egyetemek képzésében (Németország, Hollandia, Anglia, Finnország, Olaszország) az Erasmus cserekapcsolatok, illetve az egyre bővülő külföldi farmgyakorlatok (USA, Hollandia, Németország, Dánia, Franciaország, Ausztria, Skócia) keretében. Főbb kutatási területek Szántóföldi, takarmány és kertészeti növények nemesítése, termesztése, földművelési technológiák fejlesztése. Több évtizedre visszanyúló tartamkísérletek, eróziókutatás, agrokémiai kutatások, integrált növényvédelmi eljárások fejlesztése. Növényvédelmi gépek alkalmazástechnikai minőségvizsgálata, környezetvédelmi diagnosztikája. Sertés- és húsmarhatenyésztés, populációgenetikai vizsgálatok, toxikológiai kutatások, hatékonyabb állati termék előállítást megalapozó állatélettani és takarmányozási kutatások, haltenyésztés. Vadgazdálkodás, természet- és környezetvédelem, biomonitoring rendszer kiépítése a Balaton vízgyűjtő területén. Új agrárstruktúrák ökonómiai értékelése, az agrártermelés tulajdon- és értékviszonyainak feltárása, agrárszociológiai kutatások, vezetési és irányítási 34

35 struktúrák módszertani vizsgálata. Agrárműszaki kutatások, alternatív energiaforrások alkalmazási lehetőségei, víztakarékos öntözési eljárások, a mikroklíma és a növények szárazságtűrésének modellezése. Agrárinformatikai kutatások, műhold alapú földértékelési rendszerek fejlesztése, térinformatikai kutatások, biotechnológiai kutatások. Az elmúlt évek kutatásait nagymértékben segítették az Európai Unió és az NKTH által kiírt nagyszabású kutatási és kutatásfejlesztési pályázatok. A Karon évente megrendezésre kerülő Georgikon Napok az agrárium területén az ország egyik legrégebbi tudományos rendezvénye szeptemberében szervezzük a jubileumi 50. rendezvényt. Burgonyakutatási Központ A központ az ország egyetlen kizárólag burgonyakutatásra szakosodott intézete, mely az elmúlt két évtizedben a burgonyatermesztés egészét támogató tudományos műhellyé, az ágazat kutatási háttérintézményévé vált. Elsődleges feladata a hazai burgonyatermesztés számára olyan fajták nemesítése, melyek a hazai ökológiai körülmények között is sikeresen termeszthetők. A keszthelyi rezisztens fajtákat hazánkban és külföldön is egyre nagyobb területeken termesztik. Kollégiumok A Kar jelenleg két kollégiummal és egy diákszállóval rendelkezik. Festetics úti kollégium A Balatontól 400 m-re található, a keleti fekvésű szobákból csodálatos kilátással a Balatonra. 430 fő elhelyezését biztosítja. A háromágyas szobák hűtőszekrénnyel, fürdőszobával, WC-vel, telefonnal, internet- és TV-csatlakozási lehetőséggel ellátottak, emeletenként főző- és mosókonyhával, valamint tanulószobákkal. Az épület földszintjén működik a színpaddal ellátott BEXI Klub, amely a hallgatói kulturális rendezvények legfőbb helyszíne. Ezen túl TV-terem, büfé, zeneterem, számítógépterem és fénymásoló áll a kollégisták rendelkezésére. Sportolási lehetőséget a sportcsarnok, a kondicionáló terem, a kardio terem és az épület melletti sportpályák biztosítanak. Napsugár úti kollégium A Balatontól 200 m-re fekszik a családias hangulatú, 41 férőhelyes, háromszintes épület, amelyben 19 db 2 ágyas és 3 db 1 ágyas szoba található. Szobánként hűtőszekrény, telefon, internet és TV- csatlakozási lehetőség áll a kollégisták rendelkezésére. Emeletenként közös vizesblokk, a földszinten kényelmes konyha, mosási lehetőség, TV-terem található. Georgikon Diákszálló Azok a hallgatók kerülnek itt elhelyezésre, akik a kollégiumnál színvonalasabb elhelyezést igényelnek és ezért magasabb térítési díjat tudnak fizetni. 42 fő elhelyezésére van lehetőség 2-3 ágyas, fürdőszobás szállodai színvonalú szobákban. 35

36 Diákélet, hagyományok Az első egyetemi élmény a hagyományos Bulektábor. Az igényes diákélet garanciáit a különböző öntevékeny csoportok, mint a Fotó Kör, a Természetjárók, a Biblia Kör, a Magma Színpad és a Filmklub jelentik. Az irodalmat kedvelők kedvenc programja a Teaházi esték. A vízi sportokat szerelmeseinek ideális lehetőséget kínál a Kar víztelepe. Az egyetem egyik legnagyobb rendezvényévé nőtte ki magát az évente megrendezésre kerülő Balaton Regatta evezősverseny, amelyet a keszthelyi és veszprémi kampusz csapatai között rendezünk meg 4 kategóriában. A Kar rendelkezik lovardával, ahol a hallgatók a testnevelés órák keretei között vagy versenyszerűen is lovagolhatnak. A Kar méltán híres Georgikon Néptánc Együttese idén ünnepli fennállásának 50. évfordulóját. Régi hagyomány a tavasszal zajló Diáknapok, amely az évfolyamok és tanárok versengése a kitüntető Primus Magister és a Főpraxi címek megszerzéséért. A Kar hivatalos lapja a rendszeresen megjelenő Georgikon Újság. Hagyományosan az ötödévesek szervezésében működik a Xiros Gazdász Klub, amely heti rendszerességgel színvonalas előadásokra, élménybeszámolókra, továbbá a hallgatók és oktatók kötetlen találkozására nyújt lehetőséget. Az év legnagyobb, és leglátványosabb eseménye a végzős hallgatók Sárgulása, akik szerenádokkal, fáklyás felvonulással, koszorúzásokkal, hintós felvonulással, a Festetics kastély parkjában tartott ünnepséggel, felejthetetlen palotás tánccal és bállal búcsúznak a Georgikontól. 36

37 Korszerű mérnöki tudással a környezetért ( A környezetgazdálkodási mérnöki, illetve a természetvédelmi és vadgazda mérnöki alapképzési (BSc) szakok képesítési követelményeinek kidolgozása, a szakok beindítása c. pályázat - új célkitűzések megfogalmazása és megvalósításának értékelése) Prof. Dr. Kátai János Dékán A Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centrumának Mezőgazdaságtudományi Kara, mint konzorciumvezető, valamint a Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kara, mint konzorciumi partner a augusztus 1. és március 31. közötti időszakra elnyerte az Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő Igazgatósága által kiírt Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program (HEFOP) pályázatot, 349,5 millió forint támogatással. A HEFOP projekt célja, hogy segítse a felsőoktatásban résztvevőket, majd a végzettek sikeres elhelyezkedését a munkaerő piacon. A program és annak eredménye összhangban áll a magyar felsőoktatási stratégiával, amely Magyarország felkészítését célozza az Európai Felsőoktatási Térséghez történt csatlakozásában, valamint az egységes munkaerő piaci integrációban. Napjainkra a környezet védelme, a természeti értékek megőrzése a társadalmi gazdasági élet meghatározó részévé vált. Nyilvánvaló, hogy a környezetvédelmi természetvédelmi problémákat nem lehet egymástól és a gazdaság működésétől elkülönítetten kezelni. A konzorciumi partnerek az elnyert pályázatban a környezetgazdálkodási agrármérnöki és a természetvédelmi mérnöki BSc alapszakok oktatási struktúrájának, tematikájának áttekintését, valamint infrastrukturális fejlesztését tűzték ki célul, a mindenkori társadalmi gazdasági környezet elvárásainak figyelembe vételével, biztosítva ez által az egész életen át tartó tanulás lehetőségét. A programot megvalósító karok az agrár-környezetgazdálkodás és a természetvédelem területén évtizedes tapasztalatokkal rendelkeznek. A Debreceni Egyetem AMTC Mezőgazdaságtudományi Karán a környezetgazdálkodási agrármérnöki szak tekintetében előzményként említhetjük a következőket: A Karon már az 1980-as évek végén az agrármérnök képzés keretében elindult a környezetgazdálkodási szakirány, az 1990-es évek elejétől, pedig szakmérnöki szakon a környezetgazdálkodás-környezetvédelem, amelyet a környezettechnológiai szak váltott fel, 2000-ig a DE AMTC Mezőgazdaságtudományi Kar jogelőd intézményéhez, a Debreceni Agrártudományi Egyetemhez szervezetileg csatlakozott Tessedik Sámuel Főiskola Mezőgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási Főiskolai Karán több, mint 15 éve indult a környezetgazdálkodási agrármérnöki főiskolai szak, 37

38 majd később még a DATE Mezőgazdaságtudományi Karán az 1997/1998-as tanévben indult el a képzés a környezetgazdálkodási agrármérnök egyetemi szakon. A felsőoktatási képzési struktúra átalakítását követően, az elsők között kaptuk meg a környezetgazdálkodási agrármérnöki BSc alapszak szakindítási akkreditációs engedélyét, amely alapján a 2006/2007-es tanévben megkezdtük hallgatóink képzését ezen a szakon. A szak népszerűségét bizonyítja, hogy a 2007/2008-es tanévben is több mint négyszeres volt a túljelentkezés, az első helyen jelentkezők száma is elérte a felvehető keretszám kétszeresét. A képzési ág, egyben a pályázatban vállalt tevékenységek másik lényeges alapszakja a természetvédelmi mérnöki BSc szak. E szakterületen a szakalapítást a DE AMTC Mezőgazdaságtudományi Kar jogelődje, a DATE Mezőgazdaságtudományi Kara kezdeményezte. A szakindítási engedély birtokában a Kar a 2002/2003-as tanévtől levelező tagozaton költségtérítéses képzési formában, majd a 2004/2005-ös tanévtől nappali tagozaton, államilag finanszírozott képzés formájában kezdte meg a képzést. Az elmúlt évek során erre a szakra karunkon jelentős, esetenként hat - nyolcszoros túljelentkezést tapasztaltunk. A konzorciumi partner, a Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Karán a 2006/2007-es tanévben, a többciklusú képzési rendszer keretei között iskolázták be a hallgatókat, mind a környezetgazdálkodási agrármérnöki, mind pedig a természetvédelmi mérnöki BSc alapszakokra. Természetesen a Kar az említett képzéseket illetően szintén több éves múlttal rendelkezik. A két intézményben, az említett szakokon közel 500 hallgató vesz részt. A bemutatott előzmények alapján megállapítható, hogy az adott szakterületeken a konzorciumban részt vevők nagy tapasztalattal rendelkeznek, amely elősegíti az Európai Felsőoktatási Térséghez történő hatékonyabb csatlakozást és hozzájárulnak minden olyan intézményben a képzés feltételrendszeréhez, ahol ezeket a szakokat ma oktatják. Ezek alapján megállapíthatjuk, a karok megfelelő alapokkal kezdtek a HEFOP projektben vállalt tevékenységükhöz, Magyarországon napjainkban nyolc intézményben a környezetgazdálkodási agrármérnöki, ötben pedig a természetvédelmi szak oktatása folyik. Hat intézményben a hulladékgazdálkodási technológusokat, és kettőben pedig a gyógy- és fűszernövény termesztő és feldolgozó technológusokat képzünk. A projektben elvégzett tevékenységeket az alábbiak szerint csoportosíthatjuk: 1. Tantervfejlesztés: a környezetgazdálkodási agrármérnöki és a természetvédelmi mérnöki BSc alapszakok képesítési követelményeinek, tantárgyi programjainak áttekintése, az egyes tantárgyak előadás anyagainak fejlesztése. A hulladékgazdálkodási technológus és a gyógy- és fűszernövény termesztő és feldolgozó technológus felsőfokú szakképzések tantárgyi tematikáinak áttekintése. A mintatanterveket összevetettük a képesítési követelményekkel, amelyet ezt követően próbáltunk egységesíteni. Kidolgoztuk a két BSc szakon az oktatott tantárgyak Power Point -os, 14 hétre vonatkozó előadás anyagát, vizsgakérdéseit. 38

39 2. Átjárhatóság: a feladatterv keretében a két BSc alapszakhoz kapcsolódó felsőfokú szakképzések (hulladékgazdálkodási technológus, gyógy- és fűszernövény termesztő és feldolgozó technológus) tantervének áttekintését végeztük el. A felmérés alapján a konzorciumi tagok kidolgozták a két BSc szakhoz kapcsolódóan, az új Országos Képzési Jegyzék szerinti felsőfokú szakképzések dokumentumait, illetve elkészítették az új Országos Képzési Jegyzékben foglaltakkal megegyező szakmai és vizsgakövetelményeket. Lényeges feladatunknak tekintettük továbbá a szakok közötti átjárhatóság meghatározását: törvényi előírások alapján a felsőfokú szakképzések és a BSc alapszakok között a kredit beszámíthatóság meghatározása (hulladékgazdálkodási technológus környezetgazdálkodási agrármérnök, gyógy- és fűszernövény termesztő technológus természetvédelmi mérnök), valamint a konzorciumi partnerek intézményeiben folyó képzések közötti átjárhatóság lehetőségeinek vizsgálatát, az átjárhatóság intézményi szinten történő megvalósítását. 3. Egységes tankönyvek fejlesztése: a szakokon közösen használható, valamint szakspecifikus tananyagok kidolgozása. A projektben összesen 14 tankönyv készült el az érintett tudományterületeken, amelyek megalapozhatják a magas színvonalú, minőségi képzést. Szakspecifikus tankönyvek Környezetgazdélkodási agrármérnöki BSc alapszak: Vízszennyezés szennyvízkezelés Talajremediáció Precíziós mezőgazdaság Környezetállapot értékelés Környezetgazdálkodás Környezetmenedzsment Természetvédelmi mérnöki BSc alapszak: Magyarország természetföldrajza Gerinctelen állatok rendszertana és védelme Gerinces állatok rendszertana és védelme Természetvédelmi növénytan Természetvédelmi jog Erdő- és vadgazdálkodás A szakok által közösen használt tankönyvek Talajtan, Talajökológia Állattani ismeretek 4. E-learning: e-learning tananyagok kidolgozását, technikai kivitelezését végeztük el e programpont keretében. Az elkészített e-learning tananyagok kaput nyitnak a távoktatásban folyó képzés felé. Az e-learning tananyagok elkészítésével célunk a jelen kor kihívásainak való megfelelés, valamint hallgatóink vizsgákra való felkészülésének ilyen formán történő segítése, az esélyegyenlőség biztosítása. 39

40 5. Könyvtárfejlesztés: a szakok által képviselt tudományterületekhez kapcsolódó szakkönyvek beszerzése és bevezetése az oktatásba. 6. Oktatási infrastruktúra fejlesztés: a képzés igényeit kielégítő korszerű szaklaborok, előadó termek és terepgyakorlati háttér kialakítása a meglévő eszközállomány fejlesztésével, új eszközök beszerzésével. 7. Kompetenciák tartalmi értékelése és fejlesztése: a szakokhoz szükséges kompetenciák felmérése, értékelése és fejlesztése. Felméréseket végeztünk a hulladékgazdálkodási technológus és a gyógy- és fűszernövény termesztő és feldolgozó technológus felsőfokú szakképzések, valamint a környezetgazdálkodási agrármérnöki és a természetvédelmi mérnöki BSc alapszakok kompetenciáinak áttekintésére, megállapítására vonatkozóan. A munkaadók véleményét is figyelembe véve a kérdőíveket kiértékeltük és meghatároztuk az egyes képzésekhez kapcsolódó kompetenciákat. 8. Minőségirányítás: a képzési programok minőségirányítási rendszerének, előkészítése, kidolgozása. Célkitűzésünk az ISO 9001:2001, az ISO 14001:2004, valamint az EFQM modell alapján történő minőségirányítási tanúsítványok megszerzése. 9. A projekt eredményeinek terjesztése: ismertetőanyagok és a szakokhoz kapcsolódó képzési tematikák magyar és idegen nyelven történő megjelentetése, szakmai konferenciák szervezése és eredményeinek ismertetése. Eddig is számos publikáció, népszerűsítő cikk jelent már meg a médiában, több nyilatkozat hangzott el a televízióban. A keszthelyi konferenciát (március 18.) a debreceni záró konferencia követi március 31-én, amelyre egy összefoglaló kiadvány is készült a pályázat fontosabb eredményeiről. 10. Honlap készítése: a HEFOP pályázatban készített dokumentumok információ technológiai hátterének elkészítése. A pályázat több mint 100 résztvevője, aktívan működött közre a meghatározott feladatok teljesítésében, a rendelkezésünkre álló rövid idő alatt. Ugyan a pályázati konzorciumnak két résztevője volt, de hat felsőoktatási intézmény munkatársai tevékenykedtek a kitűzött célok megvalósításában. A projekt egyik legfontosabb eredménye a magyarországi régiókra kiterjedő közvetlen és közvetett hatása. A kidolgozott képzési program hatással lesz a környezetgazdálkodási agrármérnökök, illetve a természetvédelmi mérnökök oktatására, ezáltal közvetetten a magyar környezetvédelemre és természetvédelemre. Hiszen a végzett diákok ezen területek különböző intézményeiben (kormányzati, profitorientált, non-profit) helyezkednek majd el, és járulnak hozzá a magyar környezet- és természetvédelem fejlesztéséhez. Mivel a szakok igen kedveltek a diákok körében, a növekvő létszámú hallgatóság egységes képzése, valamint az oktatók közötti együttműködés szorosabbá tétele nagyban 40

41 hozzájárulhat a diákok kompetenciájának növeléséhez, amely előre vetíthet egy egységesebb gondolkodást, fellépést, fejlődés iránti elkötelezettséget a magyar környezetvédelemben. Az elismert szakmai háttérrel és nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkező karok a magyar felsőoktatás megítélését és elfogadottságát is emelik azzal, hogy magasabb színvonalra emelik az Európai Unióban kiemelten fontos területen dolgozó szakemberek képzését. Az e-learning képzés bevezetésével segítünk elterjeszteni hazánkban az alternatív oktatási módokat. Ezzel az esélyegyenlőség szempontjai is nagyobb figyelmet kaphatnak, mivel ezen képzés formai előnyeinek köszönhetően a képzésbe bevonhatóak a különböző szempontból - származás, életkor, nem, testi fogyatékosságok - hátrányos helyzetű csoportok is. 41

42 TANTERVFEJLESZTÉS A KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK SZAKON Anda A. 3 - Burucs Z. 1 Juhász Cs. 4 Tamás J. 2 A szak általános leírása A környezet védelme, a környezeti értékek megőrzése a társadalmi-gazdasági élet meghatározó részévé vált. Napjainkban már nyilvánvaló, hogy a környezeti problémákat nem lehet egymástól és a gazdaság működésétől elkülönítetten kezelni. A természeti erőforrásokkal történő racionális, a természeti környezet adottságait és törvényszerűségeit figyelembe vevő gazdálkodás napjainkra realitássá vált. Az oktatás célja a természeti értékek, a biológiai sokféleség megőrzése, a természeti erőforrások takarékos és célszerű használata, a környezeti szempontok érvényesítése. A társadalom jólétének, életminőségének javítása hosszú távon csak akkor biztosítható, ha a társadalmi és gazdasági fejlődés természeti örökségünk megőrzésével, természeti erőforrásaink védelmével, fenntartható használatával, a megfelelő környezeti minőség elérésével szerves egységben valósul meg. A szakkal kapcsolatos felvételi tájékoztatók az alábbiak szerint jellemzik az itt végzettek szakmai kompetenciáit. A környezetgazdálkodási agrármérnöki alapszakon végzett mérnökök a mezőgazdasági környezet hasznosításának, védelmének, fejlesztésének más szóval a föld használatának szakemberei. Napjainkban a természeti erőforrások tervszerű hasznosítása, a környezetkímélő mezőgazdasági termelés, a környezet tervszerű fejlesztése és védelme egyre sürgetőbb kihívássá válik. A környezeti károk és negatív tendenciák felismerésén túllépve nagy szükség van azokra a modern agrár-ökológiai szemlélettel bíró szakemberekre, akik e kedvezőtlen tendenciák lelassításán, kiküszöbölésén fáradoznak. A környezetgazdálkodási agrármérnököknek a környezet állapotának megóvására irányuló munkájuk ellátásához mezőgazdasági, biológiai, műszaki, gazdasági, ökológiai, agronómiai és környezettudományi ismeretek birtokában is kell lenniük. A környezetgazdálkodási agrármérnök tehát olyan agrárértelmiségi szakember, aki a gazdálkodáshoz szükséges szakmai műveltségen túl széles körű ismeretekkel rendelkezik a természet- és tájvédelem, talajvédelem és rekultiváció, térinformatika és távérzékelés, valamint a hulladékgazdálkodás területén. Jártas az alapvető közgazdasági, marketing, jogi, számviteli és pénzgazdálkodási ismeretekben, továbbá tisztában van az EU agrár- és környezetvédelmi politikájával. E tág tudás kiválóan hasznosítható például az önkormányzatok munkájában. A környezeti károk felszámolásában az önkormányzatoknak számos feladatuk van, melyeket törvények és kormányrendeletek írnak elő; a képzés e feladatok elvégzésére alkalmas szakembereket is kibocsát. Gyakori, hogy az EU-hoz való csatlakozást követően az agráriumban dolgozó környezetgazdálkodási agrármérnök a környezetgazdálkodási és vidékfejlesztési programokban tevékenykedik. Az Európai Unió előírásainak 3 Pannon Egyetem, Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar 4 Debreceni Egyetem, Mezőgazdaságtudományi Kar 42

43 következtében növekvő igény mutatkozik a szakma iránt. A környezetkímélő mezőgazdasági termelési módszerek támogatásáról szóló EU agrárkörnyezetvédelmi rendelet alapján a hazai viszonyoknak megfelelően készült Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program megvalósítása egyre több megfelelő végzettségű szakember kibocsátását igényli. Az Európai Unióhoz való csatlakozással összefüggésben a környezet minőségével kapcsolatban megfogalmazódó követelmények teljesítése ugyancsak fokozza a környezetgazdálkodási agrármérnöki végzettségű szakemberek iránti igényt. A végzettek előtt elhelyezkedési lehetőségek nyílnak mezőgazdasági üzemekben és környezetvédelmi szervezeteknél, de foglalkoztatják őket a Megyei FVM Hivatalok, régióközpontok, családi gazdaságok, környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek, nemzetiparkigazgatóságok, szakmailag kapcsolódó ügynökségek, pénzintézetek (kölcsönelbírálás), biztosítótársaságok is. A szakma iránt érdeklődők esetében alapvető követelmény a természet szeretete, a környezet szépségei iránti fogékonyság. Fontos, hogy az alapszakot választókat érdekelje a növény- és állatvilág, a természetben lejátszódó kölcsönhatások rendszere, és fontosnak tartsa ezek megóvását. Ezen követelmények teljesítése feltételezi olyan környezetgazdálkodási agrármérnökök képzését, akik képesek a mezőgazdasági környezet szabályozott hasznosításával, hatékony védelmével és tervszerű fejlesztésével kapcsolatos irányítási és végrehajtási feladatok elvégzésére. Hatékonyan érvényesítik a környezetgazdálkodás elveit a fenntartható mezőgazdaság, a környezet- és tájvédelem gyakorlatában. A szak alapításának előzményei A hazánkban végbement társadalmi, gazdasági változások indokolttá teszik az intézmény képzési struktúrájának fejlesztését, az új elvárásoknak, igényeknek megfelelve. A Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi Kar (DE ATC MTK) hagyományaira, jellemzőire és lehetőségeire alapozva a Környezetgazdálkodási agrármérnök BSc szak indítását kérelmezte. A Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi Karának jogelőd intézményében a Debreceni Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karán a környezeti képzés, a környezetgazdálkodás alapjai című fakultatív tárgy keretében kezdődött. Az 1980-as évek végétől az agrármérnök képzésen belül szakirányú képzés indítására került sor, amelyben már több speciális szakmai tárgy (környezetgazdálkodás, vízszennyezés-vízminőségvédelem, környezetegészségtan, természetvédelem, környezeti méréstechnika, hulladékgazdálkodás, térinformatika, stb.) oktatása történt ban került benyújtásra az illetékes minisztériumhoz a szakindítási kérelem, a környezetgazdálkodási agrármérnök képzésre vonatkozóan. A MAB javaslatára a Minisztérium a szak indítását engedélyezte, így az 1997/1998. tanévben elkezdődött az akkreditált graduális képzés a Környezetgazdálkodási agrármérnök szakon. Az első évfolyam júniusában fejezte be tanulmányait. A képzés jelenleg is folyik. A szakon a hallgatók a klasszikus agrármérnöki diszciplínák mellett, mintegy speciális tárgy keretében sajátítják el a környezetgazdálkodás sajátos ismereteit. 43

44 A Környezetgazdálkodási agrármérnök szak népszerűségét jellemzi, hogy az előző években a szakra általában három-négyszeres volt a jelentkezés. Az államilag támogatott hallgatói létszámunk évente 50 fő. A végzettek száma 2002-ben 6 fő, 2003-ban záróvizsgázó 25 fő, diplomát szerzett 23 fő, 2004-ben záróvizsgázó 31 fő, diplomát szerzett 23 fő. A Kar akkreditáltatta a Környezetgazdálkodási agrármérnök főiskolai szintű szakot is. Ezen a szakon azonban nem indult el a képzés. A poszt-graduális képzés keretében a Karon Környezettechnológiai szakirányú továbbképzési szak működik. A szakmérnök képzés népszerűségét mutatja, hogy az elmúlt években végzettek száma 24 és 46 fő között változott. A Kar és oktatói minden tekintetben felkészültek a képzésre. Így speciális laboratóriumok kialakítására került sor. A Kar oktatói a szakterület szakirodalmát is gazdagították, és mintegy 30 szakkönyv, illetve kari jegyzet jelent meg az elmúlt 5-6 évben. A Környezetgazdálkodási agrármérnök BSC alapszak előzményei között kiemelendő, hogy a Debreceni Egyetemen elsőként a DE ATC MTK Víz- és Környezetgazdálkodási Tanszék koordinálásával akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzési program került bevezetésre. A hulladékgazdálkodási technológus (OKJ. száma: ) felsőfokú szakképzési program a 2000/2001- es tanévben indult. Az államilag támogatott hallgatói létszámunk évente 50 fő. Az első évfolyam júniusában végzett (24 fő). A végzettek száma 2003-ban 21 fő, 2004-ben 37 fő. A 2004/2005-ös tanév második félévében a hallgatói létszám: 62 fő (I. évfolyam: 42 fő, II. évfolyam: 20 fő). A Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi Karán jelenleg három doktori iskola működik: Növénytermesztési kertészeti (vezető: Prof. Dr. Győri Zoltán, DSC), Állattenyésztési (vezető: Prof. Dr. Kovács András, DSC), Interdiszciplináris Agrár- és Természettudományok (vezető: Prof. Dr. Nagy János, DSC) doktori iskolák. Mindhárom doktori iskolában található a környezetgazdálkodás diszciplínához kapcsolódó képzés, illetve doktori disszertációk készültek és készülnek a szakterületen. Az előzőek alapján megállapítható, hogy az elmúlt években a DE ATC MTK-nak a képzés teljes vertikumát sikerült akkreditálni a postsecondary képzéstől a főiskolai, egyetemi szintű mérnöki képzésen keresztül a szakmérnöki, illetve a PhD fokozat megszerzéséig. Az így elért oktatásfejlesztési eredmények az itt tanuló hallgatóknak kiszámítható és belátható szakmai karriert biztosítanak a képzés valamennyi szintjén. A képzés tartalmi és infrastrukturális fejlesztése céljából a Kar oktatói jelentős pályázati tevékenységet végeztek. Az elmúlt öt év fontosabb releváns pályázati programjai a következők voltak: év. Oktatók felkészítése az integrált menedzsmentrendszerek alkalmazására, Dr. Juhász Csaba, 9 100e Ft (forrás: PHARE CBC, Magyar-Román Közös Kisprojekt Alap). Az Oktatók felkészítése az integrált menedzsmentrendszerek alkalmazására című program célja a partnerség keretében román és magyar oktatási szakemberek felkészítése a korszerű, a valós piaci igényeken alapuló minőségbiztosítási-, környezetirányítási- és munkabiztonsági rendszerek elsajátítására év. A hulladékgazdálkodási technológus szakképzés gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek fejlesztésére kiírt pályázatok során a centralizált, illetve a decentralizált szakképzési alapból elnyert támogatások (témavezető Dr. Juhász Csaba, összesen e Ft). 44

45 Regionális környezetvédelmi-környezetmérnöki felsőfokú képzés szakmai hátterének fejlesztése, Dr. Tamás János, e Ft (forrás: EU Phare Regionális Kísérleti Program Alap). A graduális, illetve postgraduális képzés keretében a környezettechnológia és környezetinformatikai területen új szakirány kidolgozása és bevezetése történt. A képzés eredményeképpen a régióban hiányzó új perspektivikus képzés vált lehetővé Környezetminőség és menedzsment távoktatási program kialakítása és fejlesztése, Dr. Juhász Csaba, e Ft (forrás: EU Phare Regionális Kísérleti Program Alap). A program keretében távoktatási tananyagok (5. modul) kialakítása történt papír, CD és WEB formátumban. A megvalósítás során oktatási eszközök beszerzését, oktatástechnológiai fejlesztést hajtottunk végre. A program során pilotkurzus keretében értékeltünk a kifejlesztett tananyagokat. A projekt eredményeképpen lehetővé vált önálló szakirányú továbbképzés (MSc) indítása, illetve a graduális képzés keretén belül új szakirány bevezetése a régióban. A DE ATC MTK tanárainak, kutatóinak az oktatás mellett jelentős kutatási feladatokat kell ellátni. DE ATC MTK szakembereinek kutató munkái elsősorban a fenntartható fejlődés és a megújítható természeti erőforrások, valamint a mezőgazdasági termelési környezet, a termőhely minőségének és az általános környezetállapot kapcsolatrendszerének meghatározására irányultak. Ennek keretében - a teljesség igénye nélkül az elmúlt öt évben a fontosabb kutatási projektek a következők voltak: Agrárökoszisztémák biotikus környezetének vizsgálata hiperspektrális technológiával (Dr. Tamás János, e Ft, Forrás: GVOP). Érzékeny Természeti Területek (ÉTT) térinformatikai rendszerének és távérzékelt irányítási rendszerének kidolgozása (Dr. Tamás János, e Ft, Forrás: GVOP). Agroökoindikátorok kidolgozása (Dr. Tamás János, e Ft, Forrás: FVM). Rizofiltrációs technológia kidolgozása nehézfémek bioakkumulációjára (Dr. Tamás János, e Ft, Forrás: OM). Mezőgazdasági területekbe ékelődő tájsebek, művelés alól kivett területek rehabilitációjának módszertani megalapozása (Dr. Nagy János, e Ft, Forrás: FVM). Integrált agrárgazdasági modellek a XXI. sz. hazai mezőgazdaságában (Gödöllő-Debrecen közös konzorcium, Dr. Dohy János, Dr. Mézes Miklós, Dr. Jávor András, e Ft, Forrás: OM). A fenntartható mezőgazdasági termelés technológiájának piacorientált fejlesztése (Gödöllő-Debrecen közös konzorcium, Dr. Csizmazia Zoltán, 5 000e Ft, Forrás: FVM). Precíziós mezőgazdaság (MTA-TAKI-Debrecen közös konzorcium, Dr. Nagy János, e Ft, Forrás: OM). Fitoremediáció a nehézfém tartalmú bányászati és ipari melléktermékekkel szennyezett területeken (Dr. Tamás János, e Ft, Forrás: OM). Egészségre ártalmas anyagok kimutatása élelmiszerekben és takarmány alapanyagokban felkészülés az Európai Uniós csatlakozásra (Dr. Prokisch József, 7 000e Ft, Forrás: EU FP5.). Környezetkímélő, termőhely- és fajtaspecifikus növénytermesztési modellek interaktív, komplex vizsgálata (Dr. Pepó Péter, 3 000e Ft, Forrás: FVM). 45

46 Szélsőséges időjárási helyzetek hatása a főbb növények mikroklímájára és termésére eltérő talajon (Dr. Szász Gábor, 4 000e Ft, Forrás: FVM). Határvizek- különös tekintettel a Berettyó folyó vízgyűjtőjére- vízminőségi célállapota és ökológiai vízigénye meghatározásának tudományos megalapozása (Dr. Tamás János, e Ft, 2001 Forrás: KVVM). A környezeti képzés szakmai felügyeletét a Víz- és Környezetgazdálkodási Tanszék biztosítja. A képzésről és kutatásról részletes információk WEB címen találhatók. A szakon végzők iránti regionális és országos igény prognosztizálása, a foglalkoztatási igény A többciklusú képzési rendszer bevezetésével a felsőoktatás jelenlegi szerkezete jelentős mértékben megváltozik. Az agrár-környezetvédelem (Nemzeti Agrár-Környezetvédelmi Program) hangsúlyosabbá válásával szinkronban a környezetgazdálkodási agrármérnök számának növekedése prognosztizálható. A rendelkezésre álló központi statisztikákat, illetve azokat a felméréseket, amelyeket a különböző karok végeztek el az utóbbi években a hallgatói létszámuk alakulásáról, a hallgatók igényeiről, a lemorzsolódási arányokból következtetve terveink szerint Karunkon tanévenként kb. 50 fő hallgató végzése a realitás. A leendő szakemberek száma és szaktudása a térség igényeit várhatóan kielégíti. A Környezetgazdálkodási agrármérnök szakon végzettek felkészültségük alapján képesek lesznek érvényesíteni a környezetvédelem elveit mindennapi életük és munkájuk során. A végzett mérnökök képességet szereznek a környezetkímélő, tájjellegű fenntartható termeléssel összefüggő alapfeladatok és technológiák alkalmazói szintű ellátására és a feladatok végrehajtására. Alkalmassá válnak a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés lokális és területi feladatainak szervezésére, irányítására. A végzett szakemberek elhelyezkednek a termelésben, a regionális és helyi közigazgatásban, környezetvédelmi felügyelőségeknél, a környezetgazdálkodás helyi szerveinél, szaktanácsadásban, kutatóintézetekben, vállalatoknál és magángazdaságokban, a mezőgazdasági termelés irányításában, vagy közvetlenül a termelésben, hazánkban vagy Európa bármely másik országában. A szakalapításának MAB által közétett követelményei A szak megnevezése: környezetgazdálkodási agrármérnöki Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése az alábbi: végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc) szakképzettség: környezetgazdálkodási agrármérnök a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Agricultural Environmental Management Engineer Képzési terület és Képzési ág: agrár ;környezetgazdálkodási és természetvédelmi mérnöki, a képzési idő félévekben: 7 félév Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: kredit A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 27 kredit 46

47 A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: 30 kredit A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 102 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat kreditértéke: 30 kredit. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák az alábbiak: A képzés célja olyan környezetgazdálkodási agrármérnökök képzése, akik képesek a mezőgazdasági környezet szabályozott hasznosításával, hatékony védelmével és tervszerű fejlesztésével kapcsolatos irányítási és végrehajtási feladatok elvégzésére. Hatékonyan érvényesítik a környezetgazdálkodás elveit a fenntartható mezőgazdaság, a környezet és tájvédelem gyakorlatában, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához. Az alapfokozat birtokában a környezetgazdálkodási agrármérnökök képesek: önálló környezetszemléletű gazdálkodásra, korszerű mezőgazdasági technológiák alkalmazására; környezetkímélő és fenntartható technológiák alkalmazására; vállalatok környezetirányítási rendszerének kezelésére; fenntartható földhasználatok kivitelezésére; fenntartható tájgazdálkodás megvalósítására; az agrár-környezetgazdálkodási rendszerek alkalmazására a gyakorlatban, azok ellenőrzésére, valamint szaktanácsadásra. Az alapfokozat birtokában a környezetgazdálkodási agrármérnökök alkalmasak: agrár-környezetgazdálkodás kistérségi, települési és birtok szintű alapfeladatainak ellátására; agrár-környezetgazdálkodás szakigazgatási alapfeladatainak ellátására; települési, hulladékgazdálkodási feladatok irányítására; környezetvédelmi szakigazgatási alapfeladatok ellátására. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök): természettudományos és mérnöki alapismeretek: kredit matematika, informatika, statisztika, műszaki ismeretek, kémia, biológia (mikrobiológia, növénytan, növényélettan, állattan, állatélettan), környezet és földtudományok (Magyarország természetföldrajza, talajtan, ökológia, geodézia és távérzékelés); mezőgazdasági alapismeretek: kredit földműveléstan, növénytermesztés, gyepgazdálkodás, állattenyésztés, géptan, kertészeti termelés, növényvédelem; agrár-gazdasági és humán alapismeretek: kredit makro és mikroökonómia, marketing, számvitel és pénzügy, kommunikáció, munkavédelem; szakmai törzsanyag: kredit agrár-környezetgazdálkodási ismeretek (környezetgazdálkodás, vízgazdálkodás, környezettechnika, erdő és vadgazdálkodás, tájökológia, környezeti jog, EU agrárpolitika, földhasználat); környezet és természetvédelmi ismeretek (környezeti elemek védelme, környezetállapot felmérés, természetvédelem, környezetfizika, tájvédelem); környezetfejlesztési ismeretek 47

48 (környezetgazdaságtan, térinformatika, területi tervezés, környezetpolitika); differenciált szakmai ismeretek. Szakmai gyakorlat: A szakmai gyakorlat két részből tevődik össze: a szakmai elméleti képzéshez kapcsolódóan összesen, legalább 3 hét gyakorlati képzésből, amelynek teljesítése kreditérték nélküli kritérium feltétel, valamint egy félévig tartó összefüggő szakmai gyakorlatból, amely külső gyakorlati helyen az intézmény és a gazdálkodó szervezet közötti együttműködési megállapodás alapján is megszervezhető. Nyelvi követelmények: Az alapfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges. Felvételi követelmények: angol v. biológia v. fizika v. informatika v. kémia v. matematika v. német v. szakmai előkészítő tárgy (Intézetek ettől eltérhetnek) 2008 szeptemberére az alábbi intézmények tervezik a képzés indítását: Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar Debreceni Egyetem, Mezőgazdaságtudományi Kar Károly Róbert Főiskola, Agrár- és Vidékfejlesztési Kar Kecskeméti Főiskola, Kertészeti Főiskolai Kar Nyugat-Magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Pannon Egyetem Georgikon, Mezőgazdaságtudományi Kar Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Tessedik Sámuel Főiskola, Mezőgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási Főiskolai Kar 2008-ig a szakon beiskolázást végző Intézmények beiskolázási eredményessége és Intézményi sajátosságai: Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar Felvételi min. - irányszám: 25-70; Képzési hozzájárulás 2008-ban (félév) / Költségtérítés (félév): 158 eft Választható szakirányok: környezeti erőforrás-gazdálkodás, környezettudatos kertészet, megújuló erőforrások, természetvédelem. Évszám környezetgazdálkodási agrármérnöki környezetgazdálkodási agrármérnöki Jelentkezők Jelentkezők Felvettek Ponthatár összesen első helyen összesen ANA ANK Debreceni Egyetem, Mezőgazdaságtudományi Kar Felvételi min. - irányszám: 15-60; Képzési hozzájárulás 2008-ban (félév) / Költségtérítés (félév): 98 eft Választható szakirányok: - 48

49 Évszám Szak megnevezése: 2006 környezetgazdálkodási agrármérnöki 2006 környezetgazdálkodási agrármérnöki 2007 környezetgazdálkodási agrármérnöki 2007 környezetgazdálkodási agrármérnöki Forma Jelentkezők összesen Jelentkezők első helyen Felvettek összesen Ponthatár ANA ANK ANA ANK Károly Róbert Főiskola, Agrár- és Vidékfejlesztési Kar Felvételi min. - irányszám: ; Képzési hozzájárulás 2008-ban (félév) / Költségtérítés (félév): 150 eft Választható szakirányok: - Évszám Szak megnevezése: 2006 környezetgazdálkodási agrármérnöki 2006 környezetgazdálkodási agrármérnöki 2006 környezetgazdálkodási agrármérnöki 2007 környezetgazdálkodási agrármérnöki 2007 környezetgazdálkodási agrármérnöki 2007 környezetgazdálkodási agrármérnöki Forma Jelentkezők összesen Jelentkezők első helyen Felvettek összesen Ponthatár ANA ANK ALA ANA ANK ALA Kecskeméti Főiskola, Kertészeti Főiskolai Kar Felvételi min. - irányszám: 15-40; Képzési hozzájárulás 2008-ban (félév) / Költségtérítés (félév): 105 eft Választható szakirányok: - Évszám Szak megnevezése: 2006 környezetgazdálkodási agrármérnöki 2006 környezetgazdálkodási agrármérnöki 2007 környezetgazdálkodási agrármérnöki 2007 környezetgazdálkodási agrármérnöki Forma Jelentkezők összesen Jelentkezők első helyen Felvettek összesen Ponthatár ANA ANK ANA ANK Nyugat-Magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Felvételi min. irányszám: 10-32; Képzési hozzájárulás 2008-ban (félév) / Költségtérítés (félév): 100 eft Választható szakirányok: - 49

50 Évszám Szak megnevezése: 2006 környezetgazdálkodási agrármérnöki 2006 környezetgazdálkodási agrármérnöki 2007 környezetgazdálkodási agrármérnöki 2007 környezetgazdálkodási agrármérnöki Forma Jelentkezők összesen Jelentkezők első helyen Felvettek összesen Ponthatár ANA ANK ANA ANK Pannon Egyetem Georgikon, Mezőgazdaságtudományi Kar Felvételi min. irányszám: 5-10; Képzési hozzájárulás 2008-ban (félév) / Költségtérítés (félév): 120 eft Választható szakirányok: - Évszám Szak megnevezése: 2006 környezetgazdálkodási agrármérnöki 2006 környezetgazdálkodási agrármérnöki 2007 környezetgazdálkodási agrármérnöki 2007 környezetgazdálkodási agrármérnöki Forma Jelentkezők összesen Jelentkezők első helyen Felvettek összesen Ponthatár ANA ANK ANA ANK Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Felvételi min. irányszám: ; Képzési hozzájárulás 2008-ban (félév) / Költségtérítés (félév): 150 eft Választható szakirányok: - Évszám Szak megnevezése: 2005 környezetgazdálkodási agrármérnöki 2005 környezetgazdálkodási agrármérnöki 2006 környezetgazdálkodási agrármérnöki 2006 környezetgazdálkodási agrármérnöki 2007 környezetgazdálkodási agrármérnöki 2007 környezetgazdálkodási agrármérnöki Forma Jelentkezők összesen Jelentkezők első helyen Felvettek összesen Ponthatár ANA ANK ANA ANK ANA ANK Tessedik Sámuel Főiskola, Mezőgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási Főiskolai Kar Felvételi min. irányszám: 15-90; Képzési hozzájárulás 2008-ban (félév) / Költségtérítés (félév): 108 eft Választható szakirányok: - 50

51 Évszám Szak megnevezése: 2006 környezetgazdálkodási agrármérnöki 2006 környezetgazdálkodási agrármérnöki 2006 környezetgazdálkodási agrármérnöki 2007 környezetgazdálkodási agrármérnöki 2007 környezetgazdálkodási agrármérnöki 2007 környezetgazdálkodási agrármérnöki Forma Jelentkezők összesen Jelentkezők első helyen Felvettek összesen Ponthatár ANA ANK ALA ANA ANK ALA A fentiekből megállapítható, hogy a környezetgazdálkodási agrármérnök szak az agrárszakterület vezető szakága a beiskolázási arányokat tekintve. Ezen a területen többszörös a túljelentkezés. Az abszolút számok értékelésekor több szempontra is ügyelni kell. A felsőoktatási rendszert a BSc képzés rövid ideje alatt is többször átalakították ( ). Az egységes számítógépes vonalhúzás a pontszámok közel kiegyenlítődését eredményezte 2006-ban. A felsőoktatási rendszerben nehezen indokolható beavatkozás 2007-ben történt, mikor közel 30%-al csökkentették az agrárképzés támogatott keretszámát. Ez részben az agrárkörnyezetgazdálkodási keretek emelkedését okozta, de összességében negatívan hatott a jelentkezési kedvre. Az ellentmondás még inkább szembetűnőbb, amikor az OM a természettudományi képzést és a mérnöki képzési beiskolázást növelni szerette volna. A két területet együttesen megjelenítő szakra, pedig nem tett pozitív megkülönböztetést. Szintén megfigyelhető egy 10-20%-os átlagos hullámzás egy nagyobb túljelentkezési arányú év után egy kisebb arányú év következik be ben országosan 391 főt vettek fel a szakra Az első helyen megjelölt szak száma a képző intézmény szakmai színvonalát illetve elfogadottságával szorosabban és részben a beiskolázási körzet földrajzi helyzetével függ össze. A költségtérítés nagysága eft között irreálisan nagy eltérést mutat és jelenleg a képzést végző Intézmény szolgáltatásainak színvonalával nincs kapcsolatban. Levelező képzést két főiskola indított ezek a szinte névlegesnek tekintett felvételi szint miatt szakmailag kétséges színvonalat képviselnek, szerencsére elenyésző számuk miatt a diploma értékét jelentősen nem befolyásolják. A négy alapító (DE, SZIE, TSF, NYME) Intézet mellé újabb négy csatlakozott a képzésben. A BSc szak indítása és az indításkori tantervek ellentmondásai A Bolognai folyamat (BF) egyszerre kezdődött el országosan 2005 körül az eredetileg tervezett 2010-hez képest. Erre a politikai döntésre szakmailag a felsőoktatás nem volt felkészülve. Az általános időzavar a döntések kidolgozatlanságával és általános kapkodással járt. Az egyeztetések legfeljebb kisebb szakterületekre korlátozódtak, amelyekben óhatatlanul nagyobb teret kaphattak különböző szakmai lobbyk szempontjai. Jól ismert máig ható vita volt hogy a BSc vagy MSc tanterveivel kezdődjön a folyamat, ezt leképezte a főiskolákegyetemek eltérő érdekviszonya Megjelent az akadémiai rendszer addig lappangó válsága, a MAB kialakulatlan gyakorlata, a képzés és gazdasági szféra különböző szempontjai, a klasszikus és új diszciplínák vitája az akadémiai források 51

52 újrafelosztásáért stb.. Az agrár-környezetgazdálkodás szak ezen vitáknak a kereszttűzében ugyan nem állt, de szinte valamennyi vitatott kérdésnek elszenvedője volt és részben szenvedője ma is. A BSc képzéshez négy alapító (DE, SZIE, TSF, NYME) Intézet mellé újabb négy csatlakozott 2008-ra. A szakalapítás időszakában a szakágon két szak volt az agrárkörnyezetgazdálkodási és a természetvédelmi és vadgazdálkodási. Ez utóbbi éles szakmai viták során további két szakra vált szét. A szétválás körülményei az átjárhatóság lehetőségeit nagyban csökkentette. Időközönként fellángoló vita jelzi hogy a természetvédelem tudományági hovatartozása is sok szakmabeliben hagy kételyt. Hasonló módon említhetnénk a környezetmérnök műszaki tudományági besorolását vagy az agrár-környezetgazdálkodás gazdasági szektoriális mesterséges leszűkítését, amely folyamatos ellentmondások hordózója. Jelen szak esetében, amely multidiszciplináris jellegű a Magyar Akkreditációs Bizottság gyakorlatilag igen nehezen és ellentmondásosan oldotta meg a feladatát. A szakról olyan Bizottság is véleményt mondott, amely nehezen követhető szempontokat próbált számon kérni a benyújtást végzőktől. Többször nyomon követhető volt, hogy egy-egy résztudományág képviselője hiányolta vagy nem találta elég hangsúlyosnak a szakterülete megjelenítését. Ez egybeesett a környezetvédelem közvélemény formáló erejének növekedésével, azaz sokan éreztek késztetést hiányos ismeretek birtokában, hogy témában nyilatkozzanak. Elméletileg a BF lineáris képzésének tervezésekor az agrárszak és a szűkebb szakág növekvő átjárhatóságát a tantárgyi programok megfeleltetése során kellene figyelembe venni. A 40%-os indításkori kredittávolság azonban inkább a differenciáltságot növelte a gyakorlatban, mint a hasonlóságot. Ez az indítás időszakában a már meglevő 3 vagy 5 éves képzések magas hallgatói és tárgyszám viszonyait is figyelembe véve, szinte elkerülhetetlenné tette a minta tantervek átdolgozását. A tömegképzés gyakorlati technikáinak mikéntje, amely a gyakorlat orientált képzés meghatározó része a napi fejkvótákért folytatott fontossági versenyben egyenlőre hátrébb sorolódott. A BSc szak máig egyik legkritikusabb területe az un. 7. gyakorlati félév átgondolatlan bevezetése. A jó elméleti célhoz, máig nem rendeltek eszközöket és valamennyi Intézmény egyéni gyakorlatára támaszkodva felkészületlenül várja, amikor az első hallgatók 2009-re szembesülnek a helyzet ellentmondásaival. A HEFOP projekt keretében kerestük a lehetséges megoldásokat. A szakhoz kapcsolódó MSc és szakirányú továbbképzések helyzetével a HEFOP pályázat közvetlenül ugyan nem foglalkozott, de azok fejlesztési irányait nem hagyhatta figyelmen kívül a tanterv fejlesztések során. Jelentős döntési kockázattal jár, hogy a BSc szak mellé 3 év alatt nem sikerült MSc szakot indítani. Ez a probléma fokozatosan kerül megoldásra ben a MAB szaklapítása megtörtént, míg 2008-ban 2-3 Intézet indítási kérelme várható. Ez azzal jár technikailag, hogy szeptemberében indulhat az első MSc szak, így a BScszakot végzettek 2010 első félévében kiesnek a képzési rendszerből ezen a szakágon. A lehetséges kiút a szakirányú BSc-re épített továbbképzés amely re viszont a végzősök számára már elérhető. A DE MTK a környezettechnológiai; a környezetinformatikai és környezetmenedzsment 2 féléves (120 kredit) BSc re alapozott szakirányú továbbképzést regisztráltatja és teszi elérhetővé a szakon végzettek számára. 52

53 I. félév II. félév III. félév IV. félév V. félév VI. félév Tantárgy megnevezése 14 hét 14 hét 14 hét 14 hét 14 hét 12 hét ea gy v kr ea gy v kr ea gy v kr ea gy v kr ea gy v kr ea gy v kr Növénytan, növényélettan A 2 2 K 3 Állattan, állatélettan A 2 2 K 3 Magyarország földtana és természetföldrajza A 2 1 K 3 Geodézia és távérzékelés A 1 2 G 3 Ökológia A 2 1 K 3 Munkavédelem és környezetbiztonság A 2 0 K 2 Környezetgazdálkodás I. SZ 2 1 K 3 Környezetállapot felmérése SZ 2 2 K 4 Környezetkémia - környezetfizika SZ 1 2 K 3 Mezőgazdasági mikrobiológia A 2 1 K 2 Informatika A 0 3 G 2 Agrokémia A 2 1 K 3 Mezőgazdasági műszaki ismeretek A 2 1 K 3 Talajtan A 2 1 K 3 Növényvédelem A 2 1 K 3 Erdészeti alapismeretek SZ 2 1 K 2 Környezetgazdálkodás II. SZ 2 1 K 3 Természetvédelem SZ 2 0 K 2 Vízgazdálkodás I. SZ 2 1 K 3 Földműveléstan A 2 1 K 3 Mezőgazdasági géptan A 2 2 K 4 Statisztika, matematika A 2 1 K 3 Gazdaságtudományi ismeretek I. A 4 1 K 5 Vízgazdálkodás II. SZ 2 1 K 3 Magyarország talajai SZ 2 0 K 2 Térinformatika SZ 2 1 K 3 Növénytermesztés A 2 2 K 3 Kertészet A 2 1 K 3 Állattenyésztés A 2 2 K 3 Gazdaságtudományi ismeretek II. A 4 1 K 5 Környezettechnika I. SZ 2 1 K 3 Vadgazdálkodás SZ 2 0 K 2 Földhasználat és tájgazdálkodás SZ 1 1 K 2 Gazdaságtudományi ismeretek III. A 4 0 K 4 Gyepgazdálkodás A 1 0 K 1 Környezettechnika II. SZ 2 1 K 3 EU ismeretek SZ 2 0 K 2 Környezeti elemek védelem I. SZ 2 1 K 3 I. félév II. félév III. félév IV. félév V. félév VI. félév Tantárgy megnevezése 14 hét 14 hét 14 hét 14 hét 14 hét 12 hét ea gy v kr ea gy v kr ea gy v kr ea gy v kr ea gy v kr ea gy v kr Tájökológia SZ 2 1 K 3 Tájvédelem SZ 2 1 K 3 Környezetpolitika és környezetjog SZ 2 0 K 1 Környezeti elemek védelme II. SZ 2 1 K 3 Területi tervezés SZ 2 1 K 2 Óraszám összesen: Kredit összesen Szakmai gyakorlatok Hetesi gyakorlat Nyári üzemi gyakorlat 120 Összesen: Differenciált szakmai ismeretek 53

54 Agrár-környezetgazdálkodás D 2 1 K 4 Vízkezelés - szennyvízkezelés D 2 1 K 4 Környezetmenedzsment rendszerek D 2 1 K 4 Precíziós mezőgazdaság D 2 1 K 4 Környezetterhelés és hatásvizsgálat D 2 1 K 4 Hulladékgazdálkodás D 2 1 K 3 Talajremediáció D 2 1 K 4 Pályázatkészítés, projektmenedzsment D 2 1 K 3 Óraszám összesen: Kredit összesen Szabadon választható tárgyak 2 1 K K K K 2 Szakmai idegen nyelv I. 0 4 G 2 Szakmai idegen nyelv II. 0 4 G 2 Testnevelés 0 2 A Testnevelés 0 2 A Szakdolgozat I. 0 2 G 7 Szakdolgozat II. 0 2 G 8 Kötelező tárgyak kreditértékei alapozó modul szakmai törzsmodul Kötelezően választható tárgyak kreditértékei Szabadon választható tárgyak kreditértékei Szakmai idegen nyelv Szakdolgozat Összesen (kredit): Vizsgaformák kollokvium gyakorlat A fentiekből érthető, hogy az indításkori tanterv ugyan megfelelt a MAB által leírt követelményeknek azonban a igen nagy tárgyszámmal kerültek azonos diszciplínák elsősorban a természettudományi területekről (élettan, kémia, fizika, matematika stb) amelyek tárgyösszevonása kapacitáshiány és hatékonysági okok miatt elkerülhetetlenné vált. Az indításkori minta tantervet mutatja be az alábbi táblázat. Az agrárkörnyezetgazdálkodási BSc indításkor kidolgozott tanterve A HEFOP projekt keretében végzett fejlesztés eredményeként a tanterv többszörös egyeztetésen és kari tanácsi vitán majd elfogadáson ment keresztül. Ennek során 45 kötelező tárgyból 22 tárgy valamennyi agrár BSc-én oktathatóvá vált, míg 8 tárgy legalább egy, vagy több másik BSc szakon míg 15 tárgy a szak speciális alapozását szolgálja. Az összes tárgyak 35%-a összevonását és átdolgozását elvégezték a résztvevők. Az eredményt az alábbi táblázat mutatja be. Átjárhatóság a szakok között -Környezetgazdálkodási agrármérnöki BSc szak átdolgozott tanterve 54

55 Tantárgyi kód Tantárgy megnevezése Átjárh atósá g MTB60006 Növénytan, növényélettan I. 2 1 K 5 MTB60001 Állattan, állatélettan I. 2 1 K 4 MTB60003 Matematika és informatika I. 1 2 K 5 MTB60017 Ökológia 2 1 K 4 MTB60018 Munkavédelem és környezetbiztonság 2 0 K 4 MTB60019 Környezetgazdálkodás I. 2 1 K 5 MTB60038 Környezetkémia - környezetfizika 2 1 K 5 Mezőgazdasági és élelmiszeripari MTB60026 mikrobiológia I. 2 1 K 3 MTB60038 Környezetkémia - környezetfizika 2 1 K 5 MTB60023 Matematika és informatika II. 0 2 G 5 MTB60025 Mezőgazdasági kémia II. (agrokémia) 2 1 K 3 MTB60027 Műszaki és élelmiszeripari alapismeretek 2 1 K 3 MTB60029 Talajtani ismeretek 2 1 K 3 2 MTB60043 Természetvédelem 2 1 K 3 MTB60039 Környezetgazdálkodás II. 2 1 K 5 MTB60040 Erdő- és vadgazdálkodás I. 2 1 K 5 MTB60051 Földműveléstan és területfejlesztés 2 1 K 4 MTB60055 Mezőgazdasági vízgazdálkodás I. 2 1 K 4 MTB60072 Földtudományok-geoinformatika I. 2 2 K 6 MTB60057 Statisztika 1 1 K 2 e a 55 I. félév II. félév III. félév IV. félév V. félév VI. félév 14 hét 14 hét 14 hét 14 hét 14 hét 12 hét g k e g k e g k e g k e g k e g y v r a y v r a y v r a y v r a y v r a y v MTB60062 Növénytermesztéstan I. 2 1 K 6 MTB60059 Gazdaságtudományi ismeretek I. (makroés mikroökonómia, EU ismeretek, agrárgazdaságtan) 5 0 K 3 MTB60074 Állattenyésztéstan I. 2 1 K 2 MTB60100 Földtudományok-geoinformatika II. 2 2 K 4 MTB60101 Mezőgazdasági vízgazdálkodás II. 2 1 K 4 MTB60080 Gazdaságtudományi ismeretek II. (üzemtan, pénzügyi ismeretek és számvitel) 4 1 K 3 MTB60103 Erdő- és vadgazdálkodás II. 2 1 K 2 Gazdaságtudományi ismeretek III. (szervezés és logisztika, vezetési MTB60110 ismeretek, marketing, szaktanácsadás) 4 0 K 3 MTB60122 Földhasználat és területi tervezés 2 1 K 4 MTB60123 Környezettechnika 2 1 K 4 MTB60124 Kertészet III. 2 1 K 4 Környezeti elemek védelem MTB60125 (talajvédelem) 2 1 K 4 MTB60018 Biztonságtechnika és munkavédelem 2 0 K 2 MTB60135 Táj- és gyepgazdálkodás 2 2 K 4 MTB60151 Környezetgazdaságtan 2 0 K 2 MTB60136 Környezetpolitika és környezetjog 2 0 K 3 Óraszám összesen: MTB60157 MTB60158 Szakmai gyakorlatok Szakmai gyakorlat Szakmai gyakorlat k r

56 Összesen: 160 Differenciált szakmai ismeretek / Kötelezően választható tárgyak MTB60232 Agrár-környezetgazdálkodás 2 1 K 4 MTB60233 Vízkezelés - szennyvízkezelés 2 1 K 4 MTB60234 Precíziós mezőgazdaság 2 2 K 4 Környezetállapot értékelés és MTB60235 hatásvizsgálat 2 2 K 4 MTB60236 Hulladékgazdálkodás 2 1 K 3 MTB60237 Környezetmenedzsment rendszerek 2 1 K 4 MTB60238 Talajremediáció 2 1 K 4 MTB60239 Pályázatkészítés, projektmenedzsment 0 4 K 3 Óraszám összesen: Kredit összesen MT4NY1 Szakmai idegen nyelv I. 0 4 G 1 MT4NY2 Szakmai idegen nyelv II. 0 4 K 1 MT4NY3 Szakmai idegen nyelv III. 0 4 G 1 MT4NY4 Szakmai idegen nyelv IV. 0 4 K 1 Gazdasági szaknyelvi kommunikáció tantárgycsoport (külön tanterv szerint) Kredit összesen: Óraszám összesen: MTB60049 Testnevelés 0 2 A MTB60050 Testnevelés 0 2 A MTB60140 Testnevelés 0 2 A MTB60141 Testnevelés 0 2 A MTB60142 Szakdolgozat I. 0 2 G 7 MTB60143 Szakdolgozat II. 0 2 G 8 Kötelező tárgyak kreditértékei Kötelezően választható tárgyak kreditértékei 26 Szabadon választható tárgyak kreditértékei 9 Szakmai idegen nyelv Szakdolgozat Összesen (kredit): 180 Óraszám (kötelező tárgyak+nyelv+testnevelés): 1748 A kötelező tantárgyak vizsgaformái kollokvium gyakorlat agrár BSc közötti tárgy megfeleltetés szakágon belüli megfeleetés Szak speciális tárgya Természetesen a tantervfejlesztés nem jelenthette a tartalmi elvek és a MAB előírások sérülését ezt eredményesen oldottuk meg amelyet az alábbi táblázat mutat be. Az agrár-környezetgazdálkodási BSc indítási és a HEFOP projekt keretében átdolgozott óraszám és kredit összesítő

57 Összes óraszám és kreditpont: 2005 évi tanterv összesen ea. gyak. kr évi tanterv összesen Kötelező tárgyak Kötelező tárgyak kreditértékei 126 Kötelezően választható tárgyak Kötelezően választható tárgyak kreditértékei 26 Szabadon választható tárgyak Szabadon választható tárgyak kreditértékei 9 Szakmai idegennyelv Szakmai idegen nyelv 4 Testnevelés Szakdolgozat 15 Szakdolgozat Összesen (kredit): 180 szakmai gyakorlat Óraszám (kötelező tárgyak+nyelv+testnevelés): 1748 Mindösszesen A BSc szak komoly beiskolázási bázisát jelenti Hulladékgazdálkodási technológus felsőfokú szakképzés, ahol a legkiválóbb hallgatók a lineáris képzésben folytathatják tanulmányaikat. Ezt alapvetően elősegíti a két képzési rendszer egymásra épülésének biztosítása. A két képzés 54 kredit szintű ismeretanyagát tantárgyi elismerés mellett tudják a hallgatók hasznosítani, amint azt az alábbi eredménytáblázat bemutatja. Környezetgazdálkodási agrármérnök BSc és Hulladékgazdálkodási technológus felsőfokú szakképzés BSc kreditek beszámításának eredménytáblázata FSZ képzés tantárgya Félév Óraszám Kredit Környezetgazdálkodási Félév Óraszám Kredit Beszámítható agrármérnök (BSc) Alkalmazott matematika Matematika és informatika I. Alkalmazott kémia Környezetkémiakörnyezetfizika Alkalmazott fizika Informatika és Matematika és számítástechnika I. Informatika és informatika II. számítástechnika II. Műszaki alapismeretek I Műszaki és élelmiszeripari alapismeretek Biztonságtechnika és Biztonságtechnika és munkavédelem munkavédelem Általános Környezetgazdálkodás I környezetgazdálkodás Környezet és természetvédelem Környezetállapotfelmérés Hulladékgazdálkodás I Hulladékgazdálkodás Hulladékgazdálkodás II Hulladékgazdálkodás III Vízkezelésszennyvízkezelés Vízkezelés Vállalkozási ismeretek I. Vállalkozási ismeretek II Gazdaságtudományi ismeretek I ÖSSZESEN:

58 Agrár-környezetgazdálkodási BSc szakok tantervének Intézményközi megfeleltetése A Szakok összevetésénél az eredeti állapotból, vagyis az akkreditált tantervi hálókból indultunk ki. Az első szemeszterek tapasztalatai alapján több esetben Kari Tanács elé került tanterv módosítási javaslatokat a Kari Tanács rendre elfogadta, és a módosításokról határozatott hozott. Az összes PE GMK-án történt módosítást az 1. sz. mellékletben mutatjuk be. Az átjárhatóság megállapítása végett az eltérő módon felépített tantervi hálókat az táblázatkészítő programban azonos formátumra hoztuk. Mintának a DE MTK tantervi hálóját tekintettük. A tantervi programokat szakonként közöljük: 1db eredeti, 1db a változtatásokat jelző, és 1db a jelenleg érvényben lévő tantervi hálót mutatunk be. Az eredeti tantervi hálón minden sort összehasonlítottunk a két szak között, és megállapítottuk, hogy címükben, és címük alapján a tartalmukban hány azonosnak tekinthető tárgyat tartalmaznak a tantervek. A táblázatokban négy szín alkalmazásával tűntettük fel, az azonos tartalmúnak ítélt tárgyakat (kék), a hasonlónak besorolt tárgyakat (ciklámen), és az egyértelműen különbözőket (DE MTK piros, PE GMTK, narancs). A kötelező, és kötelezően választandó tárgyakat egy csoportba vontuk össze. Az összehasonlítás eredményeit az alábbi táblázatban foglalhatjuk össze: Tantárgyak Intézetek közötti összehasonlító értékelése DE MTK PE Összesen % Debrecen GMTK Keszthely Egyezés ,5 Hasonlóság ,96 Eltérés ,5 Összeg A debreceni tantervi hálóban több tárgy I-II kódokkal szerepel, és két szemeszterben kerül leadásra. Keszthelyen ilyen tárgyak nem szerepelnek. Keszthelyen ugyanakkor előfordul, hogy önálló tárgyként jelenik meg valamely diszciplína, amely Debrecenben összevontan szerepel a tantárgy címében. Ebből a két okból kifolyólag a vízszintes sorokban eltérő számok jelennek meg, miközben logikusan ezeknek egyezniük kellene. A Táblázat utolsó oszlopában kapott százalékos értékek alapján kimondható, hogy a tananyag 65,5%-ban fedi egymást, de további 8% hasonlónak minősül. A vizsgált átjárhatóság, összességében a tananyag 74,7%-átérinti. Ennél is magasabb arányhoz jutunk, ha megvizsgáljuk, az eltérő tárgyakat a két szakon. Debrecenben lehetőség van a differenciált szakmai ismeretek keretében a Gazdasági szaknyelvi kommunikáció tantárgycsoport választására. Az eltérésekből 6 esetben speciális nyelvi kurzusokról van szó több féléven keresztül ismétlődve. A szorosabban vett szakmai tárgyak közül a Projekt munka és a Talajremediáció azok, amelyek nem szerepelnek a keszthelyi tantervben. Keszthelyen három szakirány akkreditáltatása történt meg, de az alap tantervben már az első változatban is csak a Környezetvédelmi szakirány óraszámát és kredit értékeit tűntettük fel. Ebben az összehasonlításban ezért szintén csak ennek a szakiránynak a tárgyait szerepeltettük. 58

59 A Keszthelyen kimutatott eltéréseket a következő tárgyak jelentik: Magyarország természetföldrajza, agrometeorológia, növényvédelem, fenntartható mezőgazdasági termelés, tájökológia és tájvédelem, környezeti elemek védelme II (Levegő és vízvédelem), kommunikáció, területi tervezés, környezetszoiológia. Amennyiben a választható speciális nyelvi tárgyakat kiemeljük az első táblázatból, és a szigorúbban vett szakmai tárgyakat hagyjuk bent, akkor a következő táblázatban bemutatott sokkal kedvezőbb képet kapjuk a két Szak közti átjárhatóság tekintetében: Tantárgyak Intézetek közötti összehasonlító értékelése DE MTK PE GMTK Összesen % Debrecen Keszthely Egyezés ,7 Hasonlóság ,57 Eltérés ,7 Összesítés Két tárgy továbbá a hasonló kategóriába is átkerülhetett volna, de nem akartunk olyan tárgyat ide sorolni, amely határesetet jelent. A két szak között így is magas az átjárhatóság szintje, amit szigorúbban véve 80%-nak vehetünk, a hasonlóságok alapján pedig 88-90%-nak. Összefoglalás A HEFOP projekt ebben a munkarészében a konzorcium tagjai megvizsgálták az agrár-környezetgazdálkodási szak alapítása és indítása során meglevő pozitív és negatív feltételeket. Megállapították hogy folyamatosan változó és sok esetben időszakonként ellentmondásos környezetben sikerült az agrár szakág egyik legsikeresebb BSc szakját indítani, a szak feltételeit konszolidálni. A projekt jó lehetőséget biztosított a folyamatos és jól átgondolt tematika mentén végzett Intézményközi szakmai egyeztetésre. Modellértékű eredményeket ért el a szakágak közötti megfeleltetés módszertani fejlesztésében. Megteremtették az agrárszakterület 8 BSc szakján a tárgyak 2/3-os megfeleltetését a kötelező tárgyak között. Kidolgozták az FSZ képzés beléptetési lehetőségeit a szakra 54 kredit szintjén. Hasonlóan fontos, hogy a konzorcium tagjainak hallgatói kreditvesztés nélkül folytathatják tanulmányaikat különböző régiókban. A közel 20%-os kredittávolság ugyanakkor elegendő az oktatói és Intézményi szabadság és speciális oktatási profil megtartására. 59

60 Tananyagfejlesztés a természetvédelmi szakon Dr. Juhász Lajos 1 Dr. Kondorossy Előd 2 1: DE, MTK, 2: PE, GMK 1. A természetvédelmi mérnök szak alapításának előzményei: A debreceni agrár felsőoktatás tantervében először 1992-ben jelent meg a természetvédelem tárgy, akkor még környezetgazdálkodási valamint vidékfejlesztési szakirány részeként. A tárgy tematikájának kidolgozása és oktatása ugyanahhoz a tudományos és oktató műhelyhez kapcsolódott, amelyik a természetvédelmi szak alapítását is kezdeményezte és szervezője, gesztora jelenleg is (Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék). A természetvédelmi mérnök szak eredeti programjának kidolgozását és a szak alapítását az akkori Debreceni Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kara kezdeményezte. A Természetvédelmi mérnök főiskolai szak alapítása 2000-en beadásra került. A MAB a Természetvédelmi mérnök szak alapítását 2001-ben, az indítását 2002-ben engedélyezte. A folyamatos levelező tagozatos képzés mellett a 2004/2005-ös tanévtől a nappali (államilag finanszírozott) képzés is beindult. A levelező képzés tanterve alapján kidolgozott nappali tantervben az egyes tantárgyak félévi beosztása a levelező képzés időtervéhez képest oktatásszervezési okok miatt módosult. 2. A Természetvédelmi mérnök BSc szak alapítása, az alaptanterv kidolgozása A Debreceni Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karán elindult természetvédelmi mérnök főiskolai szak tanterve képezte az alapját az átalakult felsőoktatási struktúrához kapcsolódva alapításra benyújtott Természetvédelmi mérnök BSc szak képzési követelményeinek, az ország számos felsőoktatási intézménye által elindított szak tantervének a kialakításához. A kialakított képzési követelmények megfeleltek a BSc szakokkal kapcsolatos általános elvárásoknak. Az agrárismeretek, természettudományos alapismeretek, a gazdasági ismeretek, a közés szakigazgatási ismeretek, valamint a természetvédelmi ismeretek szükséges elméleti és gyakorlati elsajátítása igényli a 6+1 féléves képzési időt. A képzés szükségességét, tartalmát és hosszát szakmai fórumok megvitatták. A tervezett programról a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetvédelmi Hivatala is kapott tájékoztatást. A Természetvédelmi mérnök BSc szak alapításához országos konzorcium alakult. A Debreceni Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karán folyó természetvédelmi mérnök szakalapítási és oktatási előzmények miatt a Természetvédelmi mérnök BSc szak alapítási kérelmét a konzorcium nevében a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi Kara nyújtotta be. A BSc szak létesítési anyagát. A Természetvédelmi mérnök BSc szak alapítását a MAB 2005-ben engedélyezte, majd engedélyt kapott a szak indítására is. A szakindítási kérelem elfogadása nyomán a 2006/2007-es tanévtől kezdődően mind nappali, mind pedig levelező képzési formában elindult a Természetvédelmi mérnök BSc képzés a Debreceni Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karán. A Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Karán a szakindítás előzményeihez tartozik a természetvédelmi szakmérnök képzés, amely Keszthelyen 1991-től 12 éven keresztül megszakítás nélkül bocsátotta ki a graduálisan több 60

61 tudományterületen diplomát szerzett szakembereket. Ez az oktatási tapasztalat már több olyan változtatást eredményezett, amelyek a tantárgyak jobb egymásra épülését, megalapozását szolgálják. Ezen kívül mindjárt indulás előtt össze kellett hangolni a tantervet az időközben engedélyezett többi szakunkkal, ami részben név-, részben óraszám-, részben pedig modelltantervi változtatást eredményezett. Ezt követően a természetvédelmi mérnök BSc szak alapítási dokumentációjának elkészítése jelentette a továbblépést, a konzorcium tagjaként. Ezen előzmények után kezdődött 2005-ben a szakindítási kérelem összeállításának, ami már az első változatban elfogadásra került. Ezek után került meghirdetésre a 2006/07-es tanévben a szak. 3. A természetvédelmi mérnök BSc tanterv fejlesztése A 2005/2006-es tanévben 4 (Állattenyésztő mérnök, Kertészmérnök, Mezőgazdasági mérnök, Növénytermesztő mérnök) BSc szak, a 2006/2007-as tanévben pedig újabb 4 (Élelmiszermérnök, Környezetgazdálkodási agrármérnök, Természetvédelmi mérnök, Vadgazda mérnök) BSc szak oktatása indult meg a Debreceni Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karán. A sokféle szak alapítása, és indítási kérelmének elkészítése egymástól függetlenül történt meg. Ennek megfelelően a képzési ág közös alapjából kiindulva, bár számos közös tantárgy szerepelt a tanterveikben, azok óraszáma és kreditértéke különböző volt. A BSc képzés alapelvei között fontos helyen szerepel az átjárhatóság biztosítása, különösen széles körben egy képzési ágon belül a különböző szakok képzési idejének kezdetén. Ennek megfelelően a Karon oktatott szakok tantervének áttekintését, és egységesítését el kellett végezni. A bolognai folyamat eredményeként létrejövő oktatási struktúra egyik fontos elve, hogy adott szakági területeken belül az egyes szakok közötti átjárhatóság, a hallgatói mobilitás biztosítva legyen, a tanulmányok kezdetén könnyen lehessen esetlegesen szakot váltani, illetve a BSc alapszakok közös tantárgyi modulcsoportjai beszámíthatósági és oktatásszervezési okoknál fogva is azonos tantárgyi tematikával, azonos óraszámban és azonos kreditértékkel kerüljenek kialakításra. Ezen elvhez történő megfeleltetés miatt a BSc szakok alapítása után az agrár képzési ágon belül a Debreceni Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kara által indított szakok esetén a tantervek áttekintése után olyan módosítások kerültek bevezetésre, melynek eredményeként az alapozó tárgyak egy modulként közösen kerülnek oktatásra, majd a szakok specializációja csak a második félévtől kezdődik el, és a harmadik félévtől teljesedik ki. A HEFOP program keretében célként tűztük ki azt, hogy a tantervek módosítása során olyan fejlesztési eredmények valósuljanak meg, amelyek ne csak a BSc szakokra vonatkozzanak, hanem a kétlépcsős (BSc majd MSc) bolognai képzéshez kapcsolható, azt alulról támogató felsőfokú szakképzés is bekapcsolódjon a rendszerbe. A HEFOP programban szereplő Környezetgazdálkodási agrármérnök BSc szakhoz bemeneti ágként a Hulladékgazdálkodási technológus felsőfokú szakképzés, míg a Természetvédelmi mérnök BSc szakhoz a Gyógy- és fűszernövény termesztő és feldolgozó felsőfokú szakképzés fogadható el. Ennek megfelelően a felsőfokú szakképzésekre vonatkozó új SZVK-k értelmében kialakított moduláris rendszerű felsőfokú szakképzések és a BSc alapszakok oktatási rendjének harmonizálást végeztük el. Az így kapott oktatási mátrix a bolognai elvekkel messzemenőkig egyeztethető módon mind horizontális, mind vertikális átjárhatóságot lehetővé tesz, és megfelelő mintául szolgál egyéb BSc szakok és 61

62 Felsőfokú szakképzések esetén hasonló mátrixszerkezet kialakításához. A szükséges tantervmódosítási javaslatokat benyújtottuk a Kari Tanácsnak, amely azt elfogadta. Fontos, hogy a korábban egyéb BSc szakokkal kialakított képzési harmonizációt a változások nem érintették, az továbbra is változatlan formában megmaradt a végleges tantervben. 4. A Természetvédelmi mérnök BSc szak tantervének átalakítása a HEFOP pályázatban leírtak szerint A tantervek áttekintése és megfeleltetése során a az egyes modulrendszerű tantárgyi blokkok bevezetésére törekedtünk. Ez elsősorban az első és második félévben valósítható meg, amikor a közös képzési ághoz tartozó szakok tantervében hasonló alap, alapozó tantárgyak kerülhet6nek meghirdetésre. A további egységesítés a során a BSc alapszakok esetében a szakterületi hasonlóságok alapján biztosítottá tettük az első félév 80-95%-os egyezőségét, a második félév 65-75%-os egyezőségét. Ez előnyös a hallgatók számára, hiszen a BSc alapelveinek megfelelően a képzési idő elején nagyfokú horizontális mobilitást tesz lehetővé, ugyanakkor oktatásszervezési, infrastruktúra-kihasználási szempontból is előnyös. Az így létrejött Természetvédelmi mérnök BSc tanterv a Vadgazda mérnök BSc képzéssel és a Környezetgazdálkodási agrármérnök BSc képzéssel összekapcsolódva, az első két félévben a tárgyak nagy részét tekintve közös oktatást tett lehetővé, csak kis mértékű szakspecifikus lehatárolódással, amely erősebb mértékben a harmadik félévtől jelentkezik. A karokon folyó többi BSc képzést tekintve az alapozó tárgyak szintjén ugyancsak megvalósítja a képzés harmonizációját, így szakoktól függően az első félévben mintegy 50%-os, míg a második félévben mintegy 30%-os egyezőséget biztosítva tesz lehetővé jelentős közös oktatásszervezést, illetve átjárhatóságot. A fentieken túl további konkrét módosításokat végeztük el a tantervben: A biztonságtechnika és munkavédelem tantárgy bevezetése az 5. félévbe 2+0 óraszámmal és 2 kreditértékkel, amelynek indoka, hogy a változtatással a felsőfokú szakképzés biztonságtechnika és munkavédelem tárgyával tematikáját, óraszámát és kreditértékét tekintve is megtörtént a harmonizálás, ami lehetővé teszi az átjárhatóság során a kreditbeszámítást, valamint az alapvetően gyakorlatorientált BSc képzés 7. féléve gyakorlati képzést jelent, amelyre felkészülésként elengedhetetlen a biztonságtechnikai és munkavédelmi ismeretek megszerzése. A környezetgazdálkodás II. tantárgy felvétele a 2. félévben, 2+1 óraszámmal 5 kreditértékkel. Ezt a tárgyat a környezetgazdálkodási agrármérnök BSc szak tantervében is szerepel, oktatásszervezési okokból a két BSc tantervét e tekintetben is egységesítettük. A vízgazdálkodás-víztan tantárgyat változatlan óraszámmal és kreditértékkel (2+1, 4 kredit) az 5. félévre helyeztük át, amelynek indoka a tantárgyak egymásra épülése és a hallgatók félévi óraterhelésének kiegyensúlyozottabbá tétele volt. A természetvédelmi jog tantárgy kreditértékének 6-ról 4-re csökkentése, amelynek indoka a természetvédelmi mérnök BSc képzésbe bevezetett új tantárgy (biztonságtechnika és munkavédelem) által képviselt kreditérték miatti módosítási igény volt. A tantervfejlesztés kidolgozásában részt vett a Debreceni Egyetem, Mezőgazdaságtudományi Kara részéről Girhiny Ildikó, Dr. Juhász Lajos, Dr. Kozák Lajos, a Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kara részéről Dr. Kondorossy Előd, Dr. Lehoczky Éva. 62

63 Tantárgy kódja 1. táblázat: a HEFOP program keretében áttekintett és módosított Természetvédelmi mérnök BSc szak tanterve 2. Tantárgy neve MTB Állattan, állatélettan I. 2 1 K 4 MTB Etológia 2 0 K 4 MTB Magyarország földtana és természetföldrajza 2 1 K 3 MTB Matematika és informatika I. 1 2 K 5 MTB Növénytan, növényélettan I. 2 1 K 5 MTB Ökológia 2 1 K 4 MTB Termőhelyismeret 2 1 K 4 MTB Erdő- és vadgazdálkodás I. 2 1 K 5 MTB Matematika és informatika II. 0 2 G 5 Mezőgazdasági és élelmiszeripari mikrobiológia I. 2 1 K 3 MTB MTB6002 Mezőgazdasági kémia II. 5 (agrokémia) 2 1 K 3 MTB6002 Műszaki és élelmiszeripari 7 alapismeretek 2 1 K 3 MTB Természetvédelem 2 1 K 3 MTB Természetvédelmi állattan I. 2 2 K 3 I. félév II. félév III. félév IV. félév V. félév VI. félév g k e g k e g k e g k e g k e g k y v r a y v r a y v r a y v r a y v r a y v r MTB Természetvédelmi növénytan I. 2 2 K 3 MTB Környezetgazdálkodás II. 2 1 K 5 MTB Természetvédelmi jog 2 0 K 4 Gazdaságtudományi ismeretek I. (makro- és mikroökonómia, EU ismeretek, agrárgazdaságtan) 5 0 K 3 MTB MTB Talajökológia 2 0 K 3 MTB Terepi vizsgálati módszerek 1 2 G 5 MTB Földtudományokgeoinformatika I. 2 2 K 6 MTB Természetvédelmi állattan II. 2 2 K 3 MTB Természetvédelmi növénytan II. 2 2 K 3 MTB Állattenyésztéstan I. 2 1 K 2 MTB Biogeográfia 2 0 K 4 MTB e a Gazdaságtudományi ismeretek II. (üzemtan, 4 1 K 3 63

64 pénzügyi ismeretek és számvitel) MTB Halgazdálkodás 2 1 K 4 MTB Növénytermesztéstan VII. 2 1 K 4 MTB Erdő és vadgazdálkodás II. 2 2 K 4 MTB6027 Vadon élő fajok 9 kereskedelme 1 1 K 3 MTB Vízgazdálkodás víztan 2 1 K 4 Biztonságtechnika és munkavédelem 2 0 K 2 MTB MTB Környezetgazdaságtan 2 0 K 2 MTB Ökotrizmus 1 0 K 3 Differenciált szakmai ismeretek / Kötelezően választható tárgyak Gazdasági szaknyelvi kommunikáció tantárgycsoport MTB Professzionális nyelvi kommunikáció I. 0 2 G 2 MTB Üzleti nyelv I. 0 2 G 2 MTB Bevezetés az EU szaknyelvbe 2 0 K 2 MTB6019 Professzionális nyelvi 0 kommunikáció II. 0 2 G 2 MTB Üzleti nyelv II. 0 2 G 2 MTB Pályázatírási készségek célnyelven 0 2 G 2 MTB6019 Professzonális nyelvi 3 kommunikáció III. 0 2 K 2 MTB Üzleti nyelv III. 0 2 G 2 MTB Jogi nyelv 0 2 G 2 MTB Kultúraközi kommunikáció 0 2 K 2 MTB Üzleti nyelv IV. 0 2 S 2 MTB Környezetgazdálkodási és környezetpolitikai szaknyelv 0 2 G 1 MTB Projekt munka 0 3 G 2 Kredit összesen MTB Erdei élőhely kezelése 2 1 K 4 MTB Állatföldrajz 2 0 K 3 MTB Tudományos közlés és ismeretterjesztés 2 0 K 2 MTB Védett gyepek kezelése 2 1 K 4 MTB Vizes élőhelyek kezelése 2 1 K 4 MTB6028 Hobbiállat tartás és 2 1 K 3 64

65 6 tenyésztés MTB Őshonos háziállatok védelme 2 1 K 3 MTB Gyógynövényismeret 2 1 K 3 MTB Kultúrtörténeti értékek védelme 2 2 K 4 Kredit összesen: Szabadon választható tárgyak MTB Halak ismerete és védelme 1 1 G 2 MTB Ornitológia 1 1 G 2 MTB Növények és állatok az emberi kultúrában 1 1 G 2 MTB Állatpreparálás 0 2 G 2 MTB Sporthorgászat 1 1 G 2 MTB Természetfotózás 1 1 G 2 MTB Táj- és vidékfejlesztés 1 1 G 2 Szakmai gyakorlatok: MTB Szakmai gyakorlat MTB Tanulmányút MTB Szakmai gyakorlat MT4NY1 Szakmai idegen nyelv I. 0 4 G 1 MT4NY2 Szakmai idegen nyelv II. 0 4 K 1 MT4NY3 Szakmai idegen nyelv III. 0 4 G 1 MT4NY4 Szakmai idegen nyelv IV. 0 4 K 1 MTB Testnevelés 0 2 A 0 MTB Testnevelés 0 2 A 0 MTB Testnevelés 0 2 A 0 MTB Testnevelés 0 2 A 0 MTB Szakdolgozatkészítés I. 0 2 G 7 MTB Szakdolgozatkészítés II. 0 3 G 8 Kötelező tárgyak kreditértékei Kötelezően választhat tárgyak kreditértékei Szabadon választható tárgyak kreditértékei Szakmai idegen nyelv Szakdolgozat Összesen (kredit) 18 0 Összesen (kötelező tárgyak+nyelv+testnevelés)

66 Átjárhatóság vizsgálata a hulladékgazdálkodási technológus környezetgazdálkodási agrármérnök és a gyógynövény- és fűszernövénytermesztő és feldolgozó természetvédelmi mérnök felsőfokú szakképzések és BSc alapképzések között Dr. habil. Juhász Csaba egyetemi docens 1. Bevezetés A HEFOP P /1.0 számú A környezetgazdálkodási mérnöki, illetve a természetvédelmi és vadgazda mérnöki alapképzési (BSc) szakok képesítési követelményeinek kidolgozása, a szakok beindítása. című projekt 2. részfeladatának keretében a szakok közötti átjárhatóság és kreditbeszámíthatóság feltételeit tekintettük át. A megvalósítás során a következő feladatokat valósítottuk meg: Képzési háló áttekintése, értékelése (hulladékgazdálkodási technológus; gyógynövény- és fűszernövénytermesztő és feldolgozó; környezetgazdálkodási agrármérnök BSc; természetvédelmi mérnök BSc) Tantárgyi programok, feladatprofilok áttekintése, értékelése (hulladékgazdálkodási technológus; gyógynövény- és fűszernövénytermesztő és feldolgozó; környezetgazdálkodási agrármérnök BSc; természetvédelmi mérnök BSc) A kredit beszámítás meghatározása (hulladékgazdálkodási technológus - környezetgazdálkodási agrármérnök BSc) A kredit beszámítás meghatározása (gyógynövény- és fűszernövénytermesztő és feldolgozó - természetvédelmi mérnök BSc) Modulokhoz kapcsolódó gyakorlati vizsgafeladatok kidolgozása (hulladékgazdálkodási technológus; gyógynövény- és fűszernövénytermesztő és feldolgozó) Az új OKJ szerinti indítási kérelem dokumentációjának kidolgozása (hulladékgazdálkodási technológus; gyógynövény- és fűszernövénytermesztő és feldolgozó) A program keretében megjelenő kiadvány terjedelmi korlátai miatt jelen publikációnk az elvégzett munkáról nem lehet teljes körű. Az alprogram részletes eredményei a hon-lapon találhatók. 2. Tantervi változások a felsőfokú szakképzési programokban 2.1. Tantervi változások a hulladékgazdálkodási technológus felsőfokú szakképzési programban A világszerte húzóágazatként ismert környezettechnológia iparnak Magyarországon a következő évtizedekben az egyik legfontosabb területe a hulladékgazdálkodás lesz. A Debreceni Egyetem, Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Karon (jogelőd: Debreceni Agrártudományi Egyetem) a régió felsőfokú intézményei közül elsőként, nappali tagozaton, a 2000/2001-es tanév szeptemberétől hulladékgazdálkodási technológus (OKJ. száma: ) iskolai rendszerű felsőfokú szakképzési (postsecondary) program indult. A képzés 2 éves, 4 oktatási félévre és 2x4 hetes üzemi gyakorlati időre oszlik. A nappali tagozatos képzést a Kar 66

67 elsősorban a szakterület iránt érdeklődő érettségizett fiataloknak ajánlja. A szakirány választással a képzés 4. félévben szakosodik. A választható szakirányok a következők: Kommunális hulladékhasznosító szakirány Mezőgazdasági hulladékhasznosító szakirány Élelmiszeripari hulladékhasznosító szakirány A 2000-ben indított képzésünk tantervét az 1. táblázat tartalmazza ben az új OKJ követelményeiben történt változás következtében a képzésünket átalakítottuk. A módosított tantervet a 2. táblázat mutatja be. A HEFOP program keretében a hulladékgazdálkodási technológus szakképzésünket harmonizáltuk a gyógynövény- és fűszernövénytermesztő és feldolgozó OKJ-, illetve a környezetgazdálkodási agrármérnök BSc képzésekkel. A változtatásokat a 3. táblázat tartalmazza Tantervi változások a gyógynövény- és fűszernövénytermesztő és feldolgozó felsőfokú szakképzési programban A DE AMTC MTK-án a 2006/2007-es tanévben indított gyógynövény- és fűszernövénytermesztő és feldolgozó felsőfokú szakképzési program tantervét a 4. táblázat tartalmazza. A HEFOP program keretében módosított tanterv az 5. táblázatban látható. A tantervben történt változásokat összefoglalóan a 6. táblázatban közöljük. 3. A kredit beszámítás meghatározása 3.1. A kredit beszámítás meghatározása a hulladékgazdálkodási technológus felsőfokú szakképzés és a környezetgazdálkodási agrármérnök BSc alapképzés között A tantárgyi tematikák a feladatprofilok kompetenciáinak elemzése alapján a kredit beszámítás adatait a 7. táblázat tartalmazza A kredit beszámítás meghatározása a gyógynövény- és fűszernövénytermesztő és feldolgozó felsőfokú szakképzés és a természetvédelmi mérnök BSc alapképzések között A gyógynövény- és fűszernövénytermesztő és feldolgozó felsőfokú szakképzés és a természetvédelmi mérnök BSc alapképzések között a kredit beszámítást a 8. táblázatban közöljük. 67

68 1. táblázat Hulladékgazdálkodási technológus (OKJ. száma: ) iskolai rendszerű felsőfokú szakképzési (postsecondary) program tanterve Szakvezető: Dr. Juhász Csaba egyetemi docens TÁRGYAK ÉVFOLYAM, FÉLÉV, ÓRASZÁM, TANTÁRGYI KÓD TANTÁRGYAK ÓRASZÁMA HETI ÓRÁK SZÁMA MEGNEVEZÉSE ÖSSZES ELM. GYAK. I. II KREDIT EGYÉNI F O0001 1, Alkalmazott matematika K 3 O0002 2, Alkalmazott biológia K 3 O0003 3, Alkalmazott kémia K 5 O0004 4, Alkalmazott fizika K 5 O0005 5, Hulladékgazdálkodás I K 4 O0006 6, Hulladékgazdálkodás II K 4 O0007 7, Hulladékgazdálkodás III K 5 O0008 8, Informatika és számítástechnika I G 5 O0009 9, Informatika és számítástechnika II G 3 O , Műszaki alapismeretek I K 5 O , Műszaki alapismeretek II K 2 O , Méréstechnika I G 5 O , Méréstechnika II G 4 O , Vízkezelés K 3 O , Logisztika I K 3 O , Logisztika II K 2 O , Környezet és természetvédelem K 2 O , Technológiai alapismeretek K 4 O , Biztonságtechnika és munkavédelem K 4 O , Vállalkozási ismeretek K 4 O , Kommunikációs technika I K 1 O , Hulladékgazdálkodás földh. asp. I G 1 O , Hulladékgazdálkodás földh. asp. II K 2 O , Általános környezetgazdálkodás K 2 O , Vízminőségvédelem G 2 O , Környezetállapotfelmérés G 1 Összesen: A kötelező tárgyak kreditértékei 84 Kötelezően választható tárgyak 21 Szakmai gyakorlat 5 Szakdolgozat 10 Mindösszesen 120 ÉVFOLYAM, FÉLÉV, ÓRASZÁM, HETI TÁRGYAK ÓRASZÁMA ÓRÁK SZÁMA TANTÁRGYI KÓD TANTÁRGYAK MEGNEVEZÉSE KREDIT EGYÉNI I. II. ÖSSZ ELM. GYAK. F O0027 Hulladékgazd. techn. Gyakorlat O0028 Idegen nyelv-általános nyelv G O0029 Idegen nyelv-általános nyelv G O0030 Idegen nyelv-általános nyelv G O0031 Szakdolgozat G 2 O0032 Szakdolgozat G 2 O0033 Szakdolgozat G 2 O0034 Szakdolgozat G 4 Összesen

69 Kommunális hulladékhasznosítási szakirány TÁRGYAK ÓRASZÁMA ÉVEK, FÉLÉVEK, TANÍTÁSI HETEK SZÁMA, ÓRASZÁM TANTÁRGYI KÓD TANTÁRGYAK MEGNEVEZÉSE I II KREDIT ÖSSZES ELM GYAK EGYÉNI F O0100 1, Jogi ismeretek K 3 O0101 2, Vállalkozási ismeretek II G 5 O0102 3, Közműellátás K 5 O0103 4, Kommunális hull. gyűj. árt. és haszn K 6 O0105 6, Kommunikációs technika II G 2 Összesen: Mezőgazdasági hulladékhasznosítási szakirány ÉVEK, FÉLVEK, TANÍTÁSI HETEK SZÁMA, ÓRASZÁM TÁRGYAK ÓRASZÁMA TANTÁRGYI KÓD TANTÁRGYAK MEGNEVEZÉSE I II KREDIT ÖSSZES ELM. GYAK. EGYÉNI F O0150 Jogi ismeretek K 3 O0151 Vállalkozási ismeretek II K 5 O0152 Mezőgazdasági ágazati technológia K 5 O0153 Mezőgazdasági hull. gyűj. árt. és haszn K 6 O0155 Kommunikációs technika II G 2 Összesen: Élelmiszeripari hulladékhasznosítási szakirány ÉVEK, FÉLVEK, TANÍTÁSI HETEK SZÁMA, ÓRASZÁM TÁRGYAK ÓRASZÁMA TANTÁRGYI KÓD TANTÁRGYAK MEGNEVEZÉSE I II KREDIT ÖSSZES ELM GYAK EGYÉNI F O0200 Jogi ismeretek K 3 O0201 Vállalkozási ismeretek II K 5 O0202 Élelmiszer ágazati technológia K 5 O0203 Élelmiszerip. hull. gyűj. árt. és haszn K 6 O0205 Kommunikációs technika II K 2 Összesen:

70 2. táblázat A Hulladékgazdálkodási technológus felsőfokú szakképzés tanterve TERVEZET Szakvezető: Dr. Bíró Tibor egyetemi docens TÁRGYAK ÉVFOLYAM, FÉLÉV, ÓRASZÁM, TANTÁRGYI KÓD TANTÁRGYAK MEGNEVEZÉSE ÓRASZÁMA HETI ÓRÁK SZÁMA ÖSSZES ELM. GYAK. I. II KREDIT MTO0001 Alkalmazott matematika K 5 MTO0002 Alkalmazott biológia K 3 MTO0003 Alkalmazott kémia K 4 MTO0004 Alkalmazott fizika K 4 MTO0005 Hulladékgazdálkodás I K 4 MTO0008 Informatika és számítástechnika I G 4 MTO0022 Hulladékgazdálkodás földhasználati aspektusai G 3 MTO0006 Hulladékgazdálkodás II K 4 MTO0009 Informatika és számítástechnika II G 3 MTO0010 Műszaki alapismeretek I K 3 MTO0012 Méréstechnika I G 4 MTO0014 Vízkezelés K 3 MTO0024 Általános környezetgazdálkodás K 2 MTO0025 Vízminőségvédelem G 2 MTO0026 Környezetállapotfelmérés G 2 MTO0016 Logisztika K 4 MTO0007 Hulladékgazdálkodás III K 5 MTO0011 Műszaki alapismeretek II K 2 MTO0013 Méréstechnika II G 4 MTO0017 Környezet és természetvédelem K 2 MTO0018 Technológiai alapismeretek K 3 MTO0019 Biztonságtechnika és munkavédelem K 2 MTO0020 Vállalkozási ismeretek I K 4 MTO0021 Kommunikációs technika K 2 MTO0027 Nyári gyakorlat MTO0028 Idegen nyelv G 0 MTO0029 Idegen nyelv G 0 MTO0030 Idegen nyelv G 0 MTO0032 Szakdolgozat G 2 MTO0033 Szakdolgozat G 2 MTO0034 Szakdolgozat G 6 MTO0100 Jogi ismeretek K 2 MTO0101 Vállalkozási ismeretek II G 3 MTO0102 Közműellátás K 4 MTO0103 Kommunális hull. gyűjt árt. és haszn K 4 MTO0152 Mezőgazdasági ágazati technológia K 3 MTO0153 Mezőgazdasági hull. gyűjt. árt. és haszn K 4 MTO0202 Élelmiszer ágazati technológia K 3 MTO0203 Élelmiszerip. hull. gyűjt. árt. és haszn K 4 Összesen: Tárgyak kreditértékei Szakmai gyakorlat 5 5 Szakdolgozat Mindösszesen

71 3. táblázat A Hulladékgazdálkodási technológus felsőfokú szakképzési program eddigi oktatási tapasztalatai alapján tervezett tantervi változtatások TANTÁRGY KÓD MTO0028 TANTÁRGYAK MEGNEVEZÉSE Idegen nyelv nyelv-általános TÁRGYAK ÓRASZÁMA ÖSS Z ELM. GYAK MTO0028 Idegen nyelv MTO0029 Idegen nyelv nyelv-általános MTO0029 Idegen nyelv ÉVFOLYAM, FÉLÉV, ÓRASZÁM, HETI ÓRÁK SZÁMA I. II G 0+2 G 1+0 G 0+2 G KRE- DIT Idegen nyelv-általános MTO G 0 nyelv MTO0030 Idegen nyelv G 0 MTO0031 Szakdolgozat Szakdolgozat 1+1 G 2 MTO0034 Szakdolgozat MTO0034 Szakdolgozat G 1+5 G 4 6 A Hulladékgazdálkodási technológus felsőfokú szakképzési program és a Környezetgazdálkodási agrármérnök BSc képzés tantervének összehangolása érdekében szükséges tantervi változtatások TANTÁRGY KÓD TANTÁRGYAK MEGNEVEZÉSE TÁRGYAK ÓRASZÁMA ÖSS Z ELM. GYAK. MTO0001 Alkalmazott matematika MTO0001 Alkalmazott matematika ÉVFOLYAM, FÉLÉV, ÓRASZÁM, HETI ÓRÁK SZÁMA I. II K 2+2 K KRE- DIT 3 5 MTO1009 MTO0019 Biztonságtechnika munkavédelem Biztonságtechnika munkavédelem és és K K 2 71

72 A Hulladékgazdálkodási technológus felsőfokú szakképzési program tantárgyi kreditértékeinek és óraszámainak egyensúlya érdekében szükséges tantervi változtatások TANTÁRGY KÓD TANTÁRGYAK MEGNEVEZÉSE TÁRGYAK ÓRASZÁMA ÖSS Z ELM. GYAK. MTO003 Alkalmazott kémia MTO003 Alkalmazott kémia MTO004 Alkalmazott fizika MTO004 Alkalmazott fizika MTO0010 Műszaki alapismeretek I MTO0010 Műszaki alapismeretek I ÉVFOLYAM, FÉLÉV, ÓRASZÁM, HETI ÓRÁK SZÁMA I. II K 1+4 K 1+4 K 1+4 K 3+3 K 2+1 K KRE- DIT MTO008 MTO008 Informatika számítástechnika I. Informatika számítástechnika I. és és G 1+4 G 5 4 MTO0101 Vállalkozási ismeretek II MTO0101 Vállalkozási ismeretek II G 2+2 G 5 3 MTO0100 Jogi ismeretek MTO0100 Jogi ismeretek MTO0021 Kommunikációs technika I K 1 MTO0105 Kommunikációs technika II G 2 MTO0021 Kommunikációs technika K 2 MTO0012 Méréstechnika I MTO0012 Méréstechnika I G 2+2 G 5 4 MTO0015 Logisztika I K 3 MTO0016 Logisztika II K 2 MTO0016 Logisztika K 4 MTO0022 Hulladékgazdálkodás

73 MTO0023 MTO0022 földhasználati aspektusai I. Hulladékgazdálkodás földhasználati aspektusai II. Hulladékgazdálkodás földhasználati aspektusai G 1+2 G 1+1 K 2 3 MTO0018 MTO0018 Technológiai alapismeretek Technológiai alapismeretek K K 3 MTO0026 Környezetállapot-felmérés MTO0026 Környezetállapot-felmérés G 0+2 G 1 2 A Hulladékgazdálkodási technológus felsőfokú szakképzési program szakirányok megszűnésével összefüggő tantervi változtatások TANTÁRGY KÓD TANTÁRGYAK MEGNEVEZÉSE TÁRGYAK ÓRASZÁMA ÖSS Z ELM. GYAK. ÉVFOLYAM, FÉLÉV, ÓRASZÁM, HETI ÓRÁK SZÁMA I. II MTO0102 Közműellátás G 5 MTO0102 Közműellátás K 4 KRE- DIT MTO0103 Kommunális hull. gyűjt árt. és haszn K 6 MTO0103 Kommunális hull. gyűjt árt. és haszn K 4 MTO0152 MTO0152 Mezőgazdasági ágazati technológia Mezőgazdasági ágazati technológia MTO0153 MTO0153 Mezőgazdasági hull. gyűjt. árt. és haszn K 6 Mezőgazdasági hull. gyűjt. árt. és haszn K 4 73

74 MTO0202 MTO0202 Élelmiszer ágazati technológia Élelmiszer ágazati technológia MTO0203 MTO0203 Élelmiszerip. hull. gyűjt. árt. és haszn K 6 Élelmiszerip. hull. gyűjt. árt. és haszn K 4 4. táblázat Gyógy- és fűszernövénytermesztő és feldolgozó technológus felsőfokú szakképzés Szakvezető: Dr. Pepó Péter egyetemi tanár I. félév Összes óraszám Modul megnevezése elmélet önálló projekt Kredit Vizsgaforma vezetett gyakorlat munka Alkalmazott matematika írásbeli Alkalmazott biológia szóbeli Alkalmazott kémia szóbeli Alkalmazott fizika írásbeli Agroökológia szóbeli Informatika és számítástechnika gyakorlati Angol nyelv 2-2 írásbeli Összesen II. félév Összes óraszám Modul megnevezése elmélet vezetett gyakorlat önálló projekt munka Kredit Vizsgaforma Műszaki alapismeretek szóbeli Növénytani alapismeretek gyakorlati Növényélettan alapjai gyakorlati Növénytermesztési alapismeretek szóbeli Informatika és számítástechnika gyakorlati Növény-és drogismeret I szóbeli Talajtan alapjai írásbeli Angol nyelv 2-2 írásbeli Összesen III. félév Összes óraszám Modul megnevezése elmélet vezetett gyakorlat önálló projekt munka Kredit Vizsgaforma Biztonságtechnika és munkavédelem szóbeli Táj-és környezetvédelem szóbeli Vadon termő gyógynövények és gyűjtésük gyakorlati Gyógynövénytermesztés I szóbeli Fűszernövénytermesztés szóbeli Növény- és drogismeret II írásbeli Vállalkozási ismeretek szóbeli Angol nyelv szóbeli Kommunikációs technika szóbeli Diplomadolgozat Összesen IV. félév Gyógy-és fűszernövény termesztő szakirány Összes óraszám Modul megnevezése elmélet vezetett gyakorlat önálló projekt munka Kredit Vizsgaforma Jogi és vállalkozási ismeretek szóbeli Alternatív gyógynövényterm. technológiák gyakorlati Gyógynövénytermesztés II szóbeli Gyógynövény feldolgozás és minősités gyakorlati Gyógynövényterápia írásbeli Termesztéstechnológia műszaki alapjai szóbeli Kommunikációs technika szóbeli Diplomadolgozat Összesen

75 5. táblázat A Gyógynövénytermesztő- és feldolgozó technológus felsőfokú szakképzés tanterve TERVEZET Szakvezető: Borbélyné Dr. Hunyadi Éva egyetemi adjunktus TÁRGYAK ÉVFOLYAM, FÉLÉV, ÓRASZÁM, TANTÁRGYI KÓD TANTÁRGYAK MEGNEVEZÉSE ÓRASZÁMA HETI ÓRÁK SZÁMA ÖSSZES ELM. GYAK. I. II KREDIT MTO0001 Alkalmazott matematika K 5 MTO0002 Alkalmazott biológia K 3 MTO0003 Alkalmazott kémia K 4 MTO0004 Alkalmazott fizika K 4 MTO1001 Ökológia K 5 MTO0008 Informatika és számítástechnika I G 4 MTO1008 Talajtan alapjai K 3 MTO0010 Műszaki alapismeretek I K 3 MTO1003 Növénytani alapismeretek K 5 MTO1004 Növényélettan alapjai G 5 MTO1005 Növénytermesztési alapismeretek K 3 MTO0009 Informatika és számítástechnika II G 3 MTO1006 Növény-és drogismeret I K 5 MTO0019 Biztonságtechnika és munkavédelem K 2 MTO0105 Gyakorlati természetvédelem K 2 MTO0017 Környezet- és természetvédelem K 2 MTO1012 Gyógynövénytermesztés I K 5 MTO1013 Gyógynövénytermesztés II K 5 MTO1014 Egzotikus fűszernövények K 3 MTO1007 Növény- és drogismeret II K 3 MTO0020 Vállalkozási ismeretek I K 4 MTO0021 Kommunikációs technika I K 2 MTO0027 Nyári gyakorlat MTO0028 Idegen nyelv G 0 MTO0029 Idegen nyelv G 0 MTO0030 Idegen nyelv G 0 MTO0032 Szakdolgozat G 2 MTO0033 Szakdolgozat G 2 MTO0034 Szakdolgozat G 6 MTO0100 Jogi ismeretek K 2 MTO0101 Vállalkozási ismeretek II G 3 MTO1024 Alternatív gyógynövényterm. technológiák G 3 MTO1011 Vadon termő gyógynövények és gyűjtésük G 3 MTO1025 Gyógynövény feldolgozás és minősítés G 5 MTO1026 Fitoterápia G 4 MTO1027 Termesztés-és feldolgozástechnológia műszaki alapjai K 5 6. táblázat Összesen: A kötelező tárgyak kreditértékei Szakmai gyakorlat 5 5 Szakdolgozat Mindösszesen A Gyógy- és fűszernövénytermesztő technológus és a Hulladékgazdálkodási technológus felsőfokú szakképzési program tantervének összehangolása érdekében szükséges tantervi változtatások TANTÁRGY KÓD TANTÁRGYAK MEGNEVEZÉSE TÁRGYAK ÓRASZÁMA ÖSS Z ELM. GYAK. MTO0001 Alkalmazott matematika ÉVFOLYAM, FÉLÉV, ÓRASZÁM, HETI ÓRÁK SZÁMA I. II K KRE- DIT 3

76 MTO0001 Alkalmazott matematika MTO003 Alkalmazott kémia MTO003 Alkalmazott kémia MTO004 Alkalmazott fizika MTO004 Alkalmazott fizika K 3+1 K 1+4 K 1+4 K 1+4 K MTO0010 Műszaki alapismeretek I MTO0010 Műszaki alapismeretek I K 2+1 K 5 3 MTO008 MTO008 Informatika számítástechnika I. Informatika számítástechnika I. és és G 1+4 G 5 4 MTO009 MTO009 Informatika számítástechnika II. Informatika számítástechnika II. és és G 1+3 G 4 3 MTO1009 MTO0019 Biztonságtechnika munkavédelem Biztonságtechnika munkavédelem és és K K 2 MTO0020 Vállalkozási ismeretek I K 2 MTO0020 Vállalkozási ismeretek I K 4 MTO0101 Jogi és vállalkozási 42 ismeretek G 3 MTO0101 Vállalkozási ismeretek II G 3 MTO0100 Jogi ismeretek Kommunikációs technika MTO K 1 I. MTO0021 Kommunikációs technika K 2 Idegen nyelv-általános MTO nyelv MTO0028 Idegen nyelv G 0+2 G 0 0 MTO0029 Idegen nyelv nyelv-általános MTO0029 Idegen nyelv G 0

77 Idegen nyelv-általános MTO G 0 nyelv MTO0030 Idegen nyelv G 0 MTO0032 Szakdolgozat G 2 MTO0033 Szakdolgozat G 2 MTO0033 Szakdolgozat G 2 MTO0034 Szakdolgozat MTO0034 Szakdolgozat G 1+5 G 5 6 A Gyógy- és fűszernövénytermesztő technológus felsőfokú szakképzési program és a Természetvédelmi mérnök Bsc képzés tantervének összehangolása érdekében szükséges további tantervi változtatások TANTÁRGY KÓD TANTÁRGYAK MEGNEVEZÉSE TÁRGYAK ÓRASZÁMA ÖSS Z ELM. GYAK. MTO1001 Agroökológia MTO1001 Ökológia ÉVFOLYAM, FÉLÉV, ÓRASZÁM, HETI ÓRÁK SZÁMA I. II K 2+1 K KRE- DIT 3 5 MTO1010 MTO0017 MTO0105 Tájkörnyezetvédelem Környezettermészetvédelem Gyakorlati természetvédelem és és K K K 2 3 A Gyógy- és fűszernövénytermesztő technológus felsőfokú szakképzési program tantárgyi kreditértékeinek egyensúlya érdekében szükséges további tantervi változtatások TANTÁRGY KÓD TANTÁRGYAK MEGNEVEZÉSE TÁRGYAK ÓRASZÁMA ÖSS Z ELM. GYAK. MTO1008 Talajtan alapjai MTO1008 Talajtan alapjai ÉVFOLYAM, FÉLÉV, ÓRASZÁM, HETI ÓRÁK SZÁMA I. II K 2+2 K KRE- DIT 3 4

78 MTO 1012 MTO 1012 Gyógynövénytermesztés I. Gyógynövénytermesztés I K K 5 MTO1024 MTO1024 Alternatív gyógynövénytermesztési technológiák Alternatív gyógynövénytermesztési technológiák G 2+1 G 5 3 MTO1026 Gyógynövényterápia MTO1026 Fitoterápia G 2+0 G 3 4 A Gyógy- és fűszernövénytermesztő technológus felsőfokú szakképzési program szakirányok megszűnésével összefüggő további tantervi változtatások TANTÁRGY KÓD MTO1027 MTO1035 MTO1027 TANTÁRGYAK MEGNEVEZÉSE Termesztéstechnológia műszaki alapjai Feldolgozástechnológia műszaki alapjai Termesztés- és feldolgozástechnológia műszaki alapjai TÁRGYAK ÓRASZÁMA ÖSS Z ELM. GYAK ÉVFOLYAM, FÉLÉV, ÓRASZÁM, HETI ÓRÁK SZÁMA I. II K 2+1 K 3+2 K KRE- DIT MTO1025 MTO1033 MTO1034 MTO 1025 Gyógynövény feldolgozás és minősítés Gyógy- és fűszernövények feldolgozása és minősítése Gyógy- és fűszernövények minősítése és forgalmazása Gyógynövény feldolgozás és minősítés K 3+2 K 1+0 K 1+2 G

79 7. táblázat KIMUTATÁS A KREDIT BESZÁMÍTÁSRÓL (Hulladékgazdálkodási technológus felsőfokú szakképzés - Környezetgazdálkodási agrármérnök BSc) Környezet természetvédelem Környezetállapotfelmér és és 3 Hulladékgazdálkodás I. 1 Hulladékgazdálkodás II. 2 Hulladékgazdálkodás 3 III. 2 Vízkezelés Hulladékgazdálkodás Vállalkozási ismeretek Gazdaságtudományi I. Vállalkozási 4 ismeretek ismeretek I. II. ÖSSZESEN: táblázat KIMUTATÁS A KREDIT BESZÁMÍTÁSRÓL (Gyógynövénytermesztő- és feldolgozó technológus - Természetvédelmi mérnök BSc) FSZ képzés tantárgya Félév Óraszá Kredit Környezetgazdálkodás Félév Óraszám Kredit Beszámíthat m i agrármérnök (BSc) ó Alkalmazott matematika Matematika és informatika I. Alkalmazott kémia Környezetkémiakörnyezetfizika Alkalmazott fizika Informatika és Matematika és számítástechnika I. Informatika és informatika II. számítástechnika II. Műszaki alapismeretek Műszaki és I. élelmiszeripari alapismeretek Biztonságtechnika és Biztonságtechnika és munkavédelem munkavédelem Általános környezetgazdálkodás Környezetgazdálkodás 1 I Vízkezelésszennyvízkezelés Tantárgy neve a Gyógynövényterm Félév Óraszám Kredit Tantárgy neve a Természetvédel Félév Óraszám Kredi t Beszámított kredit esztő- és mi mérnök BSc érték feldolgozó FSZ képzésben képzésben Alkalmazott I Matematika és I matematika informatika I. Alkalmazott kémia I Mezőgazdasági II kémia II. (agrokémia) Ökológia I Ökológia I Informatika és I Matematika és II

80 számítástechnika informatika II. I. Informatika és II számítástechnika II Műszaki II Műszaki és II alapismeretek I élelmiszeripari Termesztés- és IV alapismeretek feldolgozástechnol ó-gia műszaki alapjai Növénytermesztési II Növénytermeszté IV alapismeretek s-tan VII. Gyógynövényterm III esztés I. Gyógynövényterm IV esztés II. Növény- és II Gyógynövényism VI drogismeret I. eret Vadon termő III gyógynövények és gyűjtésük Biztonságtechnika III Biztonságtechnik I és munkavédelem a és munkavédelem Talajtan alapjai I Termőhelyismere I t Környezet-és III Természetvédele II természetvédelem m Gyakorlati III természetvédelem Összesen

81 Az alprogram megvalósításában közreműködő szakemberek: (DE Debreceni Egyetem, PE Pannon Egyetem) Dr. Anda Angéla (PE) Antal Zsuzsanna (DE) Bakó Attila (DE) Békési Judit (DE) Dr. Bihari Zoltán (DE) Dr. Bíró Tibor (DE) Burai Péter (DE) Dr. Burucs Zoltán (PE) Dr. Dublecz Károly (PE) Ferencziné Nyitrai Zsuzsa (DE) Girhiny Ildikó (DE) Dr. Gyüre Péter (DE) Horváthné Dr. Baracsi Éva (PE) Hunyadi Gergely (DE) Hunyadiné Dr. Borbély Éva (DE) Dr. Juhász Csaba (DE) Dr. Juhász Lajos (DE) Dr. Kátai János (DE) Kocsis Tímea (PE) Kolics Balázs (DE) Dr. Kondorosy Előd (PE) Dr. Kozák Lajos (DE) Dr. Lénárt Csaba (DE) Dr. Lehoczky Éva (PE) Mézes Lili (DE) Mocsáriné Fricz Julianna (DE) Nagy Attila (DE) Nyizsalovszki Rita (DE) Dr. Papp Mária (DE) Pregun Csaba (DE) Szőllősi Nikolett (DE) Dr. Tamás János (DE) Varga Sándor (PE) 81

82 Felsőfokú szakképzés képesítési követelményeinek átdolgozása és a szakok közötti átjárhatóság kidolgozása Borbélyné Dr. Hunyadi Éva egyetemi adjunktus 1998/99. tanévtől került bevezetésre az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés, majd az Országos Képzési Jegyzékről szóló 27/2001. (VII.27.) OM rendelet alapján felsőfokú szakképzésnek nevezett szakmai képzés. A képzési forma célja a felsőoktatási intézmények, a szakképző iskolák és a gazdaság együttműködésével a felsőoktatási alapszakoktól rövidebb ideig tartó, gyakorlatorientált képzés megvalósítása, amely a munkaerőpiacra történő hamarabbi bekapcsolódást tesz lehetővé, illetve a felsőoktatási alapszakokra való bejutást segíti elő. A képzés kimenete államilag elismert szakképzettség, amely nem része a felsőoktatás keretében megszerezhető végzettségeknek. A Debreceni Egyetem 2001 óta vesz részt az FSZ képzésben, és a 2006/2007-es tanévtől indít Gyógynövény- és fűszernövénytermesztő és feldolgozó felsőfokú szakképzést is. A szak létesítésében alapvető szerepet játszott az intézményben elkészített és akkreditációs eljárásra felterjesztett szakalapítási kérelem. A felsőfokú szakképzés középiskolára épülő harmadik szintű szakképzés (ISCED 5.5 szint). Négy féléves, iskolai rendszerű szakképzés, melynek célja gyakorlatorientált, piacképes szakmai végzettség. Szerepe a munkaerőpiacra való kijutás illetve felsőfokú oktatás alapszakjain történő továbbtanulás előkészítése. A képzés inputja: Érettségi vizsga/emelt szintű érettségi vizsga és a felsőoktatás által rendeletben meghatározott minimális pontszám. A képzés outputja: Felsőfokú (ISCED 5.5 szintű) szakmai végzettség. 1. A kredit érték alapú modularizált képzési struktúra jellemzői Kreditrendszer: A rendszer lényege, hogy a hallgató a tanulmányi követelmények teljesítéséért kreditet kap. A kredit a tanulmányi kötelezettségek teljesítésére irányuló hallgatói tanulmányi munka mértékegysége, az összes hallgatói tanulmányi munkaidővel arányos relatív mérőszám, mely megmutatja, hogy a képzéshez mennyi összes hallgatói tanulmányi munkaidő tartozik. 82

83 A nemzetközi konvenciónak megfelelően 30 hallgatói tanulmányi munkaóra eredményez 1 kreditet. Az összes hallgatói tanulmányi munkaidő a tanulmányi munka sikeres teljesítéséhez szükséges munkaórában kifejezett idő, vagyis a tanóra (kontaktóra) és az egyéni hallgatói munkaóra összege. Az összes munkaidő így a tanóra mellett magában foglalja azt az időt is, amit a hallgató tanórán kívül önállóan végez a tananyag elsajátítása, és a követelmények teljesítése érdekében (beleértve a vizsgaidőszakban tanulásra fordított időt is). Kreditet akkor kap a hallgató, ha eredményesen számot ad ismereteiről, azaz tevékenységének értékelése legalább elégséges illetve megfelel. A kreditátvitel (kredittranszfer) az egyik intézményben, karon, szakon, illetve képzési szinten megszerzett kredit másik intézményben, karon, szakon, képzési szinten történő elismerése, az ottani tanulmányokba történő beszámítása. Valamely tárgy egy másikkal akkor helyettesíthető, ha a helyettesítő tárgy tematikája, azaz a mögötte lévő ismeretek legalább 75 %-ban lefedik a helyettesített tantárgy által megkívánt ismeretet. A kredit befogadást a kredit átviteli bizottság végzi, mely során elbírálja a más felsőoktatási intézményben teljesítendő, illetve korábban befejezett tantárgy(ak), kurzus(ok) saját képzésbe történő beszámítását. A kredittranszfer megvalósulása biztosítja a kreditrendszer alapvető céljának - a hallgatói mobilitásnak - a megvalósulását. Moduláris rendszer A modul a szak tantervének megfelelő tantervi egység, amely olyan tantárgycsoportokat és tantárgyakat foglal magában, amelyek tematikailag, a szak képzési célját illetően vagy valamilyen specializáció céljából rokon ismereteket vagy több szak közös ismeretanyagát foglalják magukban. A modulok lehetnek egymásra épülők (pl. alapozó és törzsképzési modul), és egymást helyettesítők (pl. a különböző szakirányok moduljai). Az általános ismeretek modul speciális modul, mely a végzettség és szakképzettség megszerzéséhez nem szükségképpen hozzátartozó általános műveltségi tantárgyak modulja. Olyan - az értelmiségi létre felkészítő - ismeretek megszerzését biztosítja, amelyek a korszerű ismeretanyaghoz annak ellenére hozzátartoznak, hogy a szakképzettség szempontjából csak közvetetten hasznosíthatók. A szakmai modul a szakképzettség megszerzéséhez szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek, jártasságok és készségek megszerzését biztosítja. Mintatanterv A kreditrendszerű képzés a hagyományos képzésnél jóval kevésbé kötött, annál sokkal rugalmasabb, de mégis meghatározott tanterv, a mintatanterv alapján folyik. 83

84 Ez a tantervben szereplő tantárgyak és feladatok olyan elosztása félévekre, amelyet az átlagos ütemben haladni akaró hallgató úgy követhet, hogy félévenként teljesíti a tervezett krediteket (30±3), így a tanulmányi követelményeket a meghatározott képzési idő alatt teljesíti. A mintatanterv arra is célszerű lehetőség, hogy a végzettséghez szükséges követelményeket ezzel az időbeosztással lehet optimálisan teljesíteni, mivel a tanterv biztosítja a tantárgyak felvételénél az előtanulmányi követelmények megvalósulását. 2. A képzési struktúra A struktúra elemei és azok aránya: (2008. december 31-ig érvényes, a régi OKJ, hatályon kívül történő helyezéséig): Alapismereti-, készségfejlesztő tantárgyi modulok (összes óraszám 15%-a) Szaktárgyi szakmai modulok (összes óra 60%-a) Kiegészítő, választható specializációs szakmai tantárgyi modulok (összes óra 25%- a). A képzésben az előírt elmélet-gyakorlat aránya legalább 50-50%, de ajánlott az ennél nagyobb arányú gyakorlat. A képzési program szerkezetének jellemzője az új OKJ bevezetése után: (Az új OKJ szakmák bevezetése legkorábban október 1-től történhet.) Mind a szakmai, mind pedig a vizsgáztatási követelmények követelménymodulokat tartalmaznak. A szakmai követelménymodulok a szakképzés egységes moduláris szerkezeti elemei, melyek tartalmazzák a feladatprofilt és a tulajdonságprofilt. Az új SZVK mintatantervet tartalmaz, amely tartalmazza az alap-, szakmai és differenciált szakmai ismereteket. A modelltantervben a heti óraszám mellett a számonkérés típusát és a kreditértéket is szerepeltetni kell. Az új SZVK a modulrendszerű oktatás alapelveit veszi figyelembe. A képzés szerkezete célszerűen moduláris felépítésű. A modul a szak tantervének megfelelő tantervi egység, amely olyan tantárgycsoportokat és tantárgyakat foglal magában, amelyek tematikailag, a szak képzési célját illetően vagy valamilyen specializáció céljából rokon ismereteket vagy több szak közös ismeretanyagát foglalják magukban. A modulok lehetnek egymásra épülők (pl. alapozó és törzsképzési modul), és egymást helyettesítők (pl. a különböző szakirányok moduljai). A modulokon belül felaadatprofilokat és tulajdonságprofilokat határoz meg, személyes, társas és módszerkompetenciákat jelöl meg. 84

85 A korábbi SZVK tantárgyanként és témakörönként lebontva tartalmazta ezeket a képesítési követelményeket, amelyeket a moduláris rendszerbe való illesztéskor már a szakmai követelménymodulok tartalmaznak. Az új SZVK mintatantervet tartalmaz, amely tartalmazza az alap-, szakmai és differenciált szakmai ismereteket. A modelltantervben a heti óraszám mellett a számonkérés típusát és a kreditértéket is szerepeltetni kell. Az új SZVK az elérhető kredit mennyiségét 120 kreditben határozta meg, amely 105 tantárgyi kreditet, 5 gyakorlati kreditet, és 10 szakdolgozati kreditet tartalmaz. A tanterv összeállításakor a félévenkénti 30 (+-3) kreditértéket kellett kialakítani, aminél figyelembe kellett venni a gyakorlat és a szakdolgozat elkészítésére adható kreditértéket is. Egyes tantárgyaknál a kreditérték csökkentése volt indokolt, más tárgyaknál, különösen a mgehatározó szakmai tárgyaknál a kreditérték növelése volt indokolt. A mintatanterv összeállításakor figyelembe kellett venni, hogy az új SZVK nem tartalmaz szakirányokat, így a szakirány szerinti szakmai tárgyakat be kellett integrálni a differenciált szakmai ismeretekbe. Kreditbeszámítás és a szakok közötti átjárhatóság: Az új SZVK alapkövetelményként a legalább 30, maximum 60 kredit beszámítását irányozza elő a BSc alapszakokban. A Debreceni Egyetem AMTC MTK három BSc szak esetében biztosítja az átjárhatóságot a tanterv átdolgozását követően.: Természetvédő mérnök BSc Mezőgazdasági Mérnök BSc Növénytermesztő Mérnök BSc A hallgató az FSZ képzésben töltött idő alatt az intézmény BSc szakjai közül kiválaszthatja az érdeklődési körének legmegfelelőbb szakot, és az átjárhatóság következtében az említett három szak vonatkozásában a megszerzett kreditértékek a szak sajátosságainak megfelelő mértékben beszámításra kerülnek. Az alapismereti modulok összehangolása mellett olyan szakmai tárgyak kreditértékeinek beszámítására is lehetőség van, amelyek az adott BSc szakon szintén oktatásra kerülnek. Az eltérő tantárgyi tartalom és kreditértékek miatt több tárgy kreditjét is figyelembe kell venni egy-egy BSc tárgyba történő beszámításkor. 85

86 Ha a BSc tárgy kreditértke magasabb, mint ahogyan az az FSZ képzés mintatantervében szerepel, akkor a kredit az FSZ tantervnek megfelelő értéken kerül beszámításra, és a BSc kreditértékének az eléréséhez további feladatok teljesítését tűzheti ki a tantárgyfelelős A tantárgyak módosítása az alapismereti modul egységesítése érdekében Az Alkalmazott matematika, a Biztonságtechnika és munkavédelem, és a Kommunikációs technika tantárgyak esetében a módosítások során figyelembe vettük a Hulladékgazdálkodási technológus Fsz képzés és az átjárhatóságot biztosító Fsz képzések alapismereti moduljának tantárgyi és kredit szerkezetét. A módosítások során óraszám emelkedés illetve csökkentés is indokolt volt, a kreditértékek pedig ennek függvényében is módosultak (1. táblázat). A kötelező tárgyak számának emelkedése az óraszámok, illetve bizonyos tárgyak kreditértékének csökkentését indokolja. A tanterv áttekintését követően a következő további változtatásokat javasoltuk: az Alkalmazott kémia és az Alkalmazott fizika eddigi 5 kreditről 4 kreditre való csökkentését, az Informatika és számítástechnika I. című tárgy 5 kreditről 4 kreditre, az Informatika és számítástechnika II. című tárgy 4 kreditről 3 kreditre való módosítását, a Műszaki alapismeretek I. tárgy óraszámának 3+3-ról 2+1-re történő módosítását, a Jogi ismeretek 2+1 óraszámát 2+0-ra való csökkentését, mellyel az eddigi 3 kreditértéke 2-re változik a Vállalkozási ismeretek II. tárgy óraszámának csökkentését 2+2-re, kerditértékének csökkentését 3-ra, A Talajtan alapjai tantárgy 3 kreditértékről 4-re növekedne. 1. táblázat: A tantárgyak módosítása az alapismereti modul egységesítése érdekében TANTÁRGYI KÓD TANTÁRGYAK MEGNEVEZÉSE TÁRGYAK ÓRASZÁMA ÖSS Z ELM. GYAK. 86 ÉVFOLYAM, FÉLÉV, ÓRASZÁM, HETI ÓRÁK SZÁMA I. II MTO0001 Alkalmazott matematika KRE- DIT

87 Módosítás Alkalmazott matematika MTO003 Alkalmazott kémia Módosítás Alkalmazott kémia MTO004 Alkalmazott fizika Módosítás Alkalmazott fizika MTO0010 Műszaki alapismeretek Módosítás Műszaki alapismeretek MTO008 Módosítás MTO009 Módosítás MTO0020 Módosítás MTO0101 Módosítás Informatika számítástechnika I. Informatika számítástechnika I. Informatika számítástechnika II. Informatika számítástechnika II. Vállalkozási ismeretek és és és és Vállalkozási ismeretek I. Jogi és vállalkozási ismeretek Vállalkozási ismeretek II K 2+2 K 1+4 G 1+4 G 1+3 G 1+3 G 2 +1K 3+1K Módosítás Jogi Ismeretek MTO0021 Kommunikációs technika K 1 Módosítás Kommunikációs technika K 2 MTO0028 Idegen nyelv nyelv-általános Módosítás Idegen nyelv MTO0029 Idegen nyelv nyelv-általános Módosítás Idegen nyelv MTO0030 Idegen nyelv nyelv-általános 2+0 G 0+2 G 2+1 G 2+3 G G G 0 Módosítás Idegen nyelv G 0 MTO0031 Szakdolgozat MTO0034 Szakdolgozat G 0+2 G

88 Módosítás Szakdolgozat G 6 A fenti változtatások lehetővé teszik, hogy a DE AMTC MTK-hoz tartozó Hulladékgazdálkodó technológus Fsz mintatanterve és a Gyógynövény- és fűszernövénytermesztő és feldolgozó Fsz mintatanterve az alapismereti modul tantárgyainak jelentős részét hasonló óraszámban és hasonló kreditértékben tartalmazza. Ez a változtatás alapvető feltétele volt annak, hogy a tantárgyi tematikák a módosított tantárgyakban egységesek legyenek, amik mind oktatásszervezési szempontból, mind az oktatási segédanyagok készítésekor előnyösek, és a kreditbeszámítást is egységessé teszik (2. táblázat). 2. táblázat Az alapismereti modul tantárgyainak elhelyezése a mintatantervben: TANTÁRGYAK MEGNEVEZÉSE Alapozó ismeretek modul ÉVFOLYAM, FÉLÉV, ÓRASZÁM I. II Számonkérés típusa Alkalmazott matematika* K 5 Alkalmazott biológia* K 3 Alkalmazott kémia* K 4 Alkalmazott fizika* K 4 Informatika számítástechnika I.* Informatika számítástechnika II.* és és GY GY 3 Talajtan alapjai K 3 Kommunikációs technika I.* K 2 Vállalkozási ismeretek I.* K 4 Vállalkozási ismeretek II.* K 3 Jogi ismeretek* 24+0 K 2 Idegen nyelv* 0+28 GY Idegen nyelv* 0+28 GY Idegen nyelv* 0+28 GY KREDIT A*-al jelölt tárgyak a Hulladékgazdálkodási technológus Fsz alapismereti moduljában azonosan szerepelnek. 88

89 A Vállalkozási ismeretek (2+1 óra, 2 kredit) tantárgy helyett Vállalkozási ismeretek I. (3+1 óra, 4 kredit), a Jogi és vállalkozási ismeretek (2+1 óra, 3 kredit) helyett pedig a Vállalkozási ismeretek II. (2+3 óra, 3 kredit) és a Jogi Ismeretek (2+0 óra, 2 kredit) kerülne beépítésre. amely a Hulladékgazdálkodási Fsz képzéssel történő tantervösszehangolás valamint a szakmai és vizsgakövetelményeknek való megfelelés érdekeit egyaránt szolgálja. További módosításokat tesz szükségessé a korábbi tanterv megváltoztatása: - az Alkalmazott kémia és az Alkalmazott fizika eddigi 5 kreditről 4 kreditre való csökkentését, - az Informatika és számítástechnika I. című tárgy 5 kreditről 4 kreditre, az Informatika és számítástechnika II. című tárgy 4 kreditről 3 kreditre való módosítását, - a Műszaki alapismeretek I. tárgy óraszámának 3+3-ról 2+1-re történő módosítását, - a Jogi ismeretek 2+1 óraszámát 2+0-ra való csökkentését, mellyel az eddigi 3 kreditértéke 2-re változna, - a Vállalkozási ismeretek II. tárgy óraszámának csökkentését 2+2-re, kerditértékének csökkentését 3-ra. A két Fsz alapismereti moduljában 10 tantárgy tematikája, időbeosztása és kreditértéke válik egységessé. További egységesítést tesznek lehetővé a nyelvórák azonos időbeni és tematikai egyezősége. A kreditbeszámításnál figyelembe vehető BSc szakok alapismereti moduljai hasonló elemeket tartalmaznak, a tantárgyi tematikák alapján a beszámítható kreditek mennyiségét növelik (3. táblázat). 3. táblázat Az alapismereti modulok beszámítása a BSc szakokon: Természetvédő mérnök BSc, Mezőgazdasági mérnök BSc, Növénytermesztő mérnök Bsc Tantárgy neve a Gyógynövénytermes ztő- és feldolgozó FSZ képzésben Alkalmazott matematika Félé v Óraszá m Kred it Tantárgy neve a BSc képzésben I Matematika és informatika I. Alkalmazott kémia I Mezőgazdasági kémia II. (agrokémia) Informatika és számítástechnika I. Informatika és számítástechnika II I Matematika és informatika II. II Félé v Óraszá m Kred it I II II Beszá mí-tott kredit érték 89

90 3. A tantárgyak módosítása a szakmai modul egységesítése érdekében 3.1. Szakirányok megszűnése miatti egységesítés Az új SZVK szerint a modularitás kialakítása miatt a felsőfokú szakképzésben nem indíthatók, a tantervben nem szerepeltethetők szakirányok. A jelenlegi tantervben két szakirány választható: Gyógy- és fűszernövény termesztő szakirány Gyógy- és fűszernövény feldolgozó szakirány A jelenlegi két szakirány a közös tantárgyakon túl tartalmazza a Termesztéstechnológia műszaki alapjai és a Feldolgozástechnológia műszaki alapjai tantárgyakat, amelyek helyett a Termesztés- és feldolgozástechnológia műszaki alapjai tantárgy (3+2 óra, 5 kreditérték) szerepel. A tantárgy tematikája összevontan tartalmazza azokat a műszaki ismereteket, amelyek a Gyógy- és fűszernövény termesztés illetve a Gyógy- és fűszernövény feldolgozás feladatprofil az SZVK-ban tartalmaz. A Gyógynövény feldolgozás és minősítés, a Gyógy- és fűszernövények feldolgozása és minősítése, és a Gyógy- és fűszernövények minősítése és forgalmazása helyett a Gyógynövény feldolgozás és minősítés (1+2 óra, 5 kredit) tantárgy szerepel. A tantárgy a Gyógy- és fűszernövény feldolgozás feladatprofilokhoz tartozó anyagrészeket tartalmaz, a korábbi tantárgyi tematikák átfedéseit kiküszöbölve. Ezzel a szakirányok tantárgyai integrálódnak a szakmai törzsanyaghoz Kreditbeszámítás miatti egységesítés A Természetvédő mérnök Bsc tantervének összehangolása érdekében az Agroökológia tantárgy óraszámát csökkentettük és Ökológia tantárgymegnevezéssel 1+3 óráról 2+1-re változtattuk az óraszámot, a kredit értékét pedig 3-ról 5-re növeltük. 90

91 A Táj- és környezetvédelem (3+1 óra, 3 kredit) tantárgy helyett a Gyakorlati természetvédelem (1+1 óra, 2 kredit), és a Környezet- és természetvédelem (1+1 óra, 2 kredit) tantárgyakat iktattuk be (4. táblázat). A kötelező tárgyak számának emelkedése az óraszámok, illetve bizonyos tárgyak kreditértékének csökkentését indokolja. A tanterv áttekintését követően a következő további változtatásokat javasoljuk: - az Alternatív gyógynövénytermesztési technológiák kreditértéke 5-ről 3-ra csökkenne, - A Gyógynövényterápia tantárgy Fitoterápia átnevezéssel 3 kreditértékről 4-re növekedne, - A Talajtan alapjai tantárgy 3 kreditértékről 4-re növekedne, - A Gyógynövénytermesztés I. tantárgy 4 kreditértékét 5-re növekedne, A szakmai gyakorlat kreditértéke változatlanul 5, míg a szakdolgozaté három félévre elosztva 10 marad. 4. táblázat A szakmai ismeretek modul tantárgyaiból a három BSc szak mindegyikébe az egységesítés után beszámítható tantárgyak: Természetvédő mérnök BSc, Mezőgazdasági mérnök BSc, Növénytermesztő mérnök Bsc Tantárgy neve a Gyógynövénytermes ztő- és feldolgozó FSZ képzésben Félé v Óraszá m Kred it Tantárgy neve a BSc képzésben Félé v Óraszá m Kred it Beszá mí-tott kredit érték Ökológia I Ökológia I Informatika és számítástechnika I. Informatika és számítástechnika II Műszaki alapismeretek I Termesztés- és feldolgozástechnológ iai műszaki alapjai I Matematika és informatika II. II II Műszaki és élelmiszeripari IV alapismeretek II II Növénytermesztési alapismeretek Gyógynövénytermes ztés I. Gyógynövénytermes ztés II. Növénydrogismeret I. és II Növénytermeszté stan VII. III IV Vadon termő III II Gyógynövényism eret 91 IV VI

92 gyógynövények gyűjtésük és Talajtan alapjai I Termőhelyismere t I A tantárgyak tematikájában lényegi változás nem történt, viszont a tantervi változtatások lehetővé teszik a felsőfokú szakképzések tantervének áttekinthetőségét és a BSc szakokon történő egységesebb kreditbeszámítási rendszer kidolgozását. Az összes beszámítható kreditérték a BSc szakokon eltérő módon alakul, de mindenütt meghaladja a 30 kreditértéket. Természetvédő mérnök BSc: 35 kredit Mezőgazdasági Mérnök BSc: 36 kredit Növénytermesztő Mérnök BSc: 43 kredit 4. A tantárgyi tematikák tartalmi és formai egységesítése A tantárgyi programok tartalma A tantárgyi programok az adott Fsz szakon belül és a többi érintett Fsz szakokon meghatározott, egységes tartalmi és formai elemekkel kell hogy rendekezzenek. Így az Fsz szakok közötti átjárhatóság, a tantárgyak lefedettsége a tantárgyi tematikák alapján nyomon követhető és a teljes vagy részleges kreditbeszámítás a BSc szakokba is alátámasztható. 1. A tantárgy neve és kódszáma 2. A tantárgyfelelős neve, beosztása 3. A szak megnevezése (az összes érintett szakot megnevezve) 4. A tantárgy típusa (alapismereti, kötelező szakmai, differenciált) 5. A tantárgy oktatásának időterve (heti óraszám, elmélet + gyakorlat) 6. A tantárgy kreditértéke 7. A tantárgy oktatási célkitűzése 8. Az oktatás személyi feltételei: A tárgyat oktató tanár rendelkezzen szakirányú felsőfokú végzettséggel és oktatási tapasztalattal. 9. A tantárgy tartalma: 14, illetve 12 hetes bontásban tartalmazza az elméleti és gyakorlati órák anyagát. 10. Évközi ellenőrzés módja: zárthelyi dolgozatok száma, egyéb évközi beszámolók 11. Számonkérés módja: Szóbeli vizsga, írásbeli vizsga 12. A tantárgy előírt külső szakmai gyakorlatai (amennyiben vannak, hely megjelölésével) 13. Kötelező, illetve ajánlott irodalom: 14. Vizsgatételek 92

93 Bevezetés az egységes tananyag-tankönyv fejlesztés Dr. Anda Angéla egyetemi tanár, az ITSZB titkára A HEFOP 3.1 pályázat egyik célkitűzése a lineáris képzés keretében megújult agrár felsőoktatás két népszerű szakának, a környezetgazdálkodási agrármérnöki BSc és a Természetvédelmi mérnöki BSc hallgatóinak tankönyvvel való ellátása. A képzés szervezeti beillesztése intézményenként megtörtént, a tananyag átalakítását az oktatók elvégezték. A hazánkban új típusú képzés bevezetése meglehetősen gyors volt, mellyel az egyik lassú láncszem, a tankönyvkiadás nem biztos, hogy lépést tudott tartani. Ezt a problémát a fenti pályázat orvosolja úgy, hogy a két megcélozott szak tankönyveinek egy részét rendkívül gyors megjelenéssel próbálja az érintett hallgatók kezéhez juttatni. Nem pályázati körülmények között a tankönyvek megírása és megjelenése évet, vagy éveket vesz igénybe, mely a jelenleg rendszerben lévő hallgatóknak nem kedvez. A gyors reakció ebben a helyzetben mással nem pótolható. Összehasonlításképpen az agrár felsőoktatás területén szokásos tankönyv kiadás menete az alábbiakban kerül bemutatásra. Mintegy másfél évtizedes múltra tekint vissza az agrár felsőoktatás területén egyedülállóan működtetett egységes szemléletű, összehangolt tankönyvkiadás. Az ITSZB (Intézményközi Tankönyvkiadási Szakértő Bizottság) néven ismertté vált kezdeményezést 1992-ben az FVM anyagi támogatása keltette életre az agrárképzés területén fellépő valós igények kielégítésére. A későbbiekben az oktatás fenti minisztérium égisze alóli kikerülésével a szponzori szerepet az MKM vette át 1997-ben. A bizottság állandó tagjai az agrár felsőoktatási intézmények képviselői (legtöbbször oktatási dékánhelyettesei) mellett meghívottként többek között a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete, s a Felsőoktatási Tankönyv, Szakkönyv és Tudományos-könyv Tagozat képviselője szerepel. Jelenleg 12 intézmény (22 kara) delegál tagot a bizottságba. A szervezet eredményes működését jól jellemzi a kezdetek óta napvilágot látott több száz, az agrár felsőoktatás napi gyakorlatában használt kiadvány, melyet nem biztos, hogy csak az egyetemisták forgatnak nagy haszonnal. A Bizottság által szponzorált könyvek száma évente némiképp változhat, de fennállása óta nem volt olyan esztendő, ahol ne haladta volna meg a tizet az újonnan kiadott tankönyvek darabszáma. A legsikeresebb években harminchoz közeli, vagy azt meghaladó számú új kiadványt vehettek kézbe az olvasók. A tankönyvek kiadásáról a Bizottság előzetes igény felmérés alapján dönt, mely folyamat kiterjed a várható felhasználói kör véleményének kikérésére is. A szerzők a bizottsági munka keretében minden agrár felsőoktatási társ-intézményt nyilatkoztatnak a megjelenő mű várható 3 éves példányszám igényéről. Ez a nyilatkozatbeli kötelezettség azzal is együtt jár, hogy széles körű együttműködésre, társ-intézménybeli szerzők bevonására serkent. A tankönyvek minőségbiztosítását az előzetes bizottsági véleményezés mellett a szakterületek prominens bírálóinak felkérése biztosítja. A kiadványok nyomtatását 6 kiadó végzi (Agroinform Kiadó és Nyomda Kft.; Dinasztia Kiadó Kft.; Mezőgazda Kiadó Kft.; Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó Kft.; Springer Hungarica Kiadó Kft.; Szaktudás Kiadó Ház Rt.). A megjelent könyvek forgalmazása a felhasználó agrár felsőoktatási intézményekben, valamint néhány magas rangú rendezvény pl. Mezőgazdasági Könyvhónap keretében 93

94 történik. A legjobb alkotások széles körű oktatói és hallgató szavazás alapján évente három szakterületen (I. növénytermesztés, állattenyésztés, agrár-ökonómia, állatélettan és állategészségügy II. kertészet, tájépítészet, természetvédelem, környezetgazdálkodás, erdészet, vadászat III. agrár-műszaki, geodézia, élelmiszeripar és faipar) tankönyv- ill. kiadói nívódíjban részesülnek. 94

95 Újabb tankönyvek a környezetgazdálkodási agrármérnök képzés szolgálatában Dr. Tamás János egyetemi tanár Környezetállapot - értékelés A hatvanas évek óta a környezetvédelem fontosságának fokozódó felismerése ráirányította a figyelmet a környezettel, a környezetvédelemmel kapcsolatos vizsgálatokra. Kezdetben ezek a vizsgálatok elsősorban a meglévő, működő rendszerekre, technológiákra irányultak. A vizsgálati eredmények alapján jogi eszközökkel elérték, hogy a környezetre mérhető módon veszélyt jelentő tevékenységek, technológiák visszaszorultak. Ezen vizsgálatokkal párhuzamosan kialakultak azon vizsgálati módszerek, amelyek a fejlesztések és azok környezeti hatásai közötti kölcsönhatások feltárására irányultak. Ezek a korai hatásvizsgálatok kezdetlegesek voltak, műszaki előtanulmányokra és/vagy gazdasági hatékonyságvizsgálatokra korlátozódtak. A gazdasági hatékonyságvizsgálatok hiányossága, hogy nem képes valós pénzértékeket rendelni a nem számszerűsíthető környezeti értékekhez. E hiányosságok kiküszöbölésére új értékelési szemlélet alakult ki, amely környezeti hatásvizsgálat (a továbbiakban: KHV) néven vált ismertté. A KHV az értékelés átfogó szemléletévé vált, amelyben a környezetvédelmi-, gazdasági és műszaki szempontok összhangban vannak a fenntartható fejlődés kritériumaival. A KHV egy előrejelzési módszer, amelynek célja valamilyen tervezett emberi tevékenység pl. fejlesztések, beruházások, stb. következtében várható lényeges, értékelhető környezeti állapotváltozásoknak becslése, és ez alapján a tevékenységre vonatkozó döntés befolyásolása. A módszer előnye többek között, hogy: a tervezéshez szükséges adatgyűjtés eszközeként segíti, a környezetvédelmi szempontoknak jól megfelelő és megalapozott fejlesztések megvalósítását; a fenntartható fejlődés érdekében feltárja az élő és élettelen környezet minőségének alakulását, a természeti erőforrások felhasználhatóságát, valamint a tervezett tevékenységnek azokat a környezeti hatásokon keresztül érvényesülő következményeit is, amelyek az érintett lakosság társadalmi, egészségi állapotát és gazdasági helyzetét befolyásolják; bővíti a fejlesztések információs alapját azzal, hogy az érintett lakossággal folytatott párbeszéden keresztül szerzett információkat a tervezésnél figyelembe véve, illetve felhasználva csökkenti vagy elkerüli a várható konfliktusokat. Környezetgazdálkodás Az ember elválaszthatatlanul kötődik környezetéhez, mely nélkül életben maradása lehetetlen. Az élettelen környezet alkotói közül a levegő hiányát mindössze néhány percig tudnánk nélkülözni, s víz nélkül is csupán néhány nap elképzelhető. Az ember életéhez felhasználja környezetének javait, melyek kihasználása egy ponton túl vissza nem fordítható károsodást idézhet elő. A Föld bolygó művelhető területe, vízkészlete a benne foglalt néhány %-os édesvízzel véges. Tetézi a bajt, hogy a népesség növekedése robbanásszerű. A mai ember őse mintegy ezer évvel ezelőtt jelenhetett meg a bolygónkon. Időszámításunk kezdetére már mintegy 250 millióan voltunk, s az 1700-as évek végére elértük el az 1 95

96 milliárd fős létszámot. A II. Világháború végén 2,3 millió ember élt a Földön, mely érték napjainkra majdnem megháromszorozódott (2006-ban 6,5 milliárd fő). A népesség-robbanás akár sikertörténetként is felfogható lehetne, hiszen csökkenő születési és halálozási ráta mellett megy végbe. Emellett a családok átlagos mérete is csökkenő, így a mutatók egyértelműen az emberek javuló egészségi állapotára, s meghosszabbodott élettartamára engednek következtetni. Az élőhelyünk mérete, a rendelkezésre álló természeti erőforrások eközben nem változtak, s a jövőben sem változhatnak. Ugyanaz az életterünk, melyet az elmúlt néhány évtizedben megemelkedett létszámunk miatt jelentősen beszennyeztünk. Elgondolkoztató, hogy addig, amíg a 2 milliárdos létszám eléréséhez tízezer nemzedék kellett, a népesség növekedés jelenlegi tendenciájának változatlansága esetén 2050-re az emberiség létszáma meghaladja a 9 milliárd főt. A létszámnövekedés tényével szembesülve egyetlen lehetősége maradt a jelen generációnak, mégpedig a környezetben zajló folyamatokat a jövő nemzedékével meg kell ismertetni, s a várható változások felvázolásával segíteni őket a környezet állapotának megtartásában, élhetővé tételében. A tankönyv első részében bevezetésképpen a Föld általános problémáit (élelmiszer- és energiaválság, fejlődés, népesedés) tekintjük át. Ezután az élettelen elemekből a vízzel, levegővel és a talajjal kapcsolatos ismeretanyagot mutatjuk be. Az egyre nagyobb mértékben keletkező hulladék elhelyezése, ártalmatlanítása égető gondot jelent napjainkban, mely bemutatására külön fejezetet szenteltünk. A tankönyv végén a környezeti problémák gazdasági vonatkozásait tárgyaljuk. A könyv terjedelme a környezetet veszélyeztető folyamatok részletes bemutatását nem teszi lehetővé, csupán a legfontosabb környezeti problémák rövid felvázolására ad lehetőséget. Bízunk benne, hogy a bevezetésnek szánt BSc tananyag figyelem felkeltésre feltétlenül alkalmas, s hatására sokan elmélyültebben és részletesebben folytatják tanulmányaikat, akár a felsőoktatás egy magasabb szintjén is. Környezetmenedzsment A társadalom jólétének, életminőségének javítása hosszú távon csak akkor biztosítható, ha a társadalmi és gazdasági fejlődés természeti örökségünk megőrzésével, természeti erőforrásaink védelmével, fenntartható használatával, a megfelelő környezeti minőség elérésével szerves egységben valósul meg. A környezetvédelem alapvető célja az emberiség és környezetének megóvása a szennyezés indokolatlanul súlyos következményeitől, de nem tűzhetjük magunk elé a szennyezés teljes megszűntetését. Az emberi élet elképzelhetetlen ipari, mezőgazdasági termelés és szolgáltatások igénybevétele nélkül, ezek a tevékenységek viszont elkerülhetetlenül együtt járnak valamilyen mértékű szennyezéssel. A környezetszennyezés, a technikai, társadalmi, gazdasági fejlődéssel felmerülő problémák, a jelenlegi környezetállapot, a helyzetünk felülvizsgálatára késztetnek bennünket azért, hogy tiszta lelkiismerettel adhassuk át utódainknak az életfeltételeket biztosító helyi és globális környezetet. A környezetvédelem társadalmi megítélése, a környezeti kérdésekkel összefüggő közfelfogás az elmúlt években jelentős változáson ment át, amelynek eredménye, 96

97 hogy erősödött a társadalom környezeti tudatossága, nőtt a környezetvédelem jelentősége a társadalmi kérdések megítélésében. A tendencia az, hogy egyre többet foglalkozunk a környezeti problémákkal, a társadalom és gazdaság környezeti tudatossága folyamatosan nő. Ennek jegyében a vállalatok is törekednek a felelős környezeti magatartás kialakítására, a környezetterheléssel járó tevékenység mérséklésére, a természeti erőforrások és környezetünk megóvására. Napjainkban a vállalatok a korábban alkalmazott hagyományos környezetvédelmi szabályozó eszközök mellett az önszabályozás eszközeivel is élnek. A környezetvédelem, környezetgazdálkodás felértékelődése kikényszerítette a hagyományos oktatás-képzés megváltoztatását. Míg korábban a termelés mennyisége volt az elsődleges szempont az agrárképzésben, napjainkban a mennyiség mellett megkülönböztetett szerep jut a minőségnek, az élelmiszerek jó minőségének is. Az élelmiszerek minősége elválaszthatatlan a környezettől, a környezet minőségétől, a természeti erőforrások állapotától. Az egyes természeti erőforrások állapota, valamint az élelmiszerek minősége együttesen határozzák meg a lakosság életminőségét. Ezért nem mindegy, hogy az élelmiszertermelés szervezése, irányítása, koordinálása, konkrét vitele kinek kiknek a kezében van. A mezőgazdaság a magyar gazdasági életben, a nemzetgazdasági eredmények elérésében évtizedeken keresztül meghatározó szerepet játszott. Ez a szerep az utóbbi években mit sem változott, hiszen a magyar mezőgazdasági termékek méltán híresek Európa, sőt világszerte. Ehhez a sikerhez hozzájárul a kiváló magyar föld, a nagy hagyományokkal rendelkező mezőgazdasági kultúra, a kiváló magyar állat-és növényfajták, a világhírű nemesítő munka, a több százéves hagyományokkal rendelkező agrároktatás, valamint a megfelelő feldolgozóipar. Versenyképességünket az európai-és világpiacon ezért sikerült mind a mai napig megtartani, erősíteni. A verseny azonban folyamatosan erősödik, a piac leglényegesebb szereplője a VÁSÁRLÓ egyre igényesebb és egyre válogatósabb. A pénzéért most már a minőséget elvárja, sőt elsődlegessé vált számára. A jegyzet széles alapot kíván nyújtani a környezetgazdálkodási agrármérnök és természetvédelmi mérnök BSc hallgatók számára. A minőségmenedzsment alapjaitól kiindulva, a környezeti alapfogalmak, a környezet és gazdasági vállalkozások vonatkozásai, a környezeti teljesítmény javítás néhány módszere, lehetősége, a környezetközpontú irányítási rendszerek bemutatásán keresztül jutunk el az integrált menedzsment rendszerekig. Fontos szempontnak tekintettük, hogy a jegyzet gyakorlati példái nagyrészt az agrárterülethez kapcsolódjanak, ami azért fontos, mert a megcélzott alapszakok hallgatói az agrárszakma-csoportba tartoznak. A Környezetmenedzsment című jegyzet segítségével az agrárhallgatók számára általános képet kívánunk nyújtani a gazdálkodó szervezetek környezeti aspektusairól, bemutatni, hogy a környezettel gazdálkodók számára milyen lehetőségek, eszközök állnak rendelkezésre a környezeti terheléseik nyomon követésére és minimalizálására. Precíziós mezőgazdaság A precíziós mezőgazdasági (PM) első alkalmazások a mai értelemben a 90-es évek közepétől jelentek meg a fejlett nemzetközi gyakorlatban, míg Magyarországon ez 97

98 valamivel később történt meg, de mára már hasonló szakmai érdeklődés kíséri. A PM egyszerre új technológia és rendszer. Kialakulásához elengedhetetlen volt az un. Informatikai Társadalom kialakulása. A folyamatnak mindenképpen az elején tartunk, amely még a szakterület művelői számára is számos új lehetőséget tartogat. Nem kell túl nagy bátorság annak a leírására, hogy ezek között számos meglepő és innovatív megoldás lesz, amelynek alapjai napjainkban még valamely elméleti szakcikk fejtegetései között található. A gyors fejlődés egyik kulcsa, hogy a PM több tudományterületet átfogó és azok eredményeit befogadó adaptáló mezőgazdasági szakterület. A könyv megírása során is ez okozta az egyik nehézséget, mivel terjedelmi okok miatt teljes mértékben nem térhettünk ki valamennyi részterület teljes kibontására. Ugyanakkor célunk volt olyan alapokat adni az olvasó számára, amely további tanulmányaiban segíteni fogja. Szintén törekedtünk a technikai részletek mellett egyfajta térbeli szemlélet és rendszerszerű gondolkodásmód kialakítására, amely segít az agrárkörnyezet jobb megértésében és a fenntartható gazdálkodás megteremtésében. Egyaránt ajánljuk a könyvet valamennyi agrár tudományterületi BSc hallgatónak és más kapcsolódó tudományterület érdeklődő hallgatói számára. Talajremediáció A talajremediáció szó angolból került át a magyar szaknyelvbe és használata máig vitatott. Eredete a remedial: orvosló, gyógyító, helyrehozó szóhoz kapcsolható. A Környezet és Természetvédelmi Lexikon (2002) alapján a remediáció vegyi anyagokkal szennyezett környezeti elemek és fázisok környezeti kockázatának elfogadható mértékűre csökkentése. Leggyakrabban szennyezett talaj, talajvíz és üledékek kezelésére alkalmazott kifejezés. Alternatív kifejezések: szennyezettségcsökkentés, rehabilitáció, ártalmatlanítás, talajkezelés. A magyar szakmai gyakorlatban egy szűkebb technológiai szemléletű - kármentesítés (lásd. Később Kármentesítési program) vagy a talajtisztítás szavak is elterjedten használtak. Kármentesítés alatt olyan környezetvédelmi céllal végzett műszaki, gazdasági, igazgatási tevékenységet és intézkedéssorozatot értünk, amelyet a károsodott közeg illetve a szennyezettség megismerése, megszüntetése, utóellenőrzése érdekében végzünk. A remediáció során minden esetben egy nagyon összetett környezetmérnöki munkáról van szó. Az olyan látszólag kevésbé látványos megoldás, amelyet passzív remediációként szoktak megjelölni, ahol a részletes helyszíni felmérés és tervezés után a természet erőit felhasználva kedvező folyamatokat minimális beavatkozással segítve csökkentjük a környezeti kockázatot, a háttérben jelentős interdiszciplináris munkát igényel. Jelen könyvben az aktív remediálási technológiákat tekintjük át. A megfelelő technológiák kiválasztásához azonban meghatározó a helyszín rendkívül alapos ismerete azaz a tények, a károk és a kockázatok értékelése. A technológiai részek előtt ezért ezekbe az ismeretekbe vezetjük be az olvasót. Az összefoglalt ismeretek azonban terjedelmi okok miatt nem térhetnek ki valamennyi kapcsolódó részterületre. Feltételezzük hogy a felhasználó alapszintű jártassággal rendelkezik elsősorban a talajtan, a hidrológia, a biológia, a kémia, a fizika, a matematika-, és statisztika területén. Reméljük hogy a környezetgazdálkodási mérnök BSc. szakos hallgatók és a területtel foglalkozó egyéb szakemberek is felkészülésükhöz és gyakorlati munkájukhoz sok hasznos ismeretet találnak a könyvben. 98

99 Talajtan, talajökológia A korábbi évtizedekben a talajtan oktatására csak az agrár-felsőoktatásban került sor. A hallgatóinknak nyújtott ismeretek fókuszpontjában a talajok termékenységének fokozása állt. Nem véletlenül, hiszen a társadalmi elvárások elsősorban arra irányultak, hogy évről évre növekedjenek a terméseredmények. Az utóbbi évtizedekben előtérbe kerültek azok a törekvések, amelyek a mennyiségi szemlélet helyett a növényi biomassza minőségének javítására és védelmére irányulnak. Fokozott figyelmet fordítanak ugyanakkor a környezetbarát gazdálkodásra, környezetünkre és benne a talaj védelmére is. Magyarországon a megújuló természeti erőforrások jelentős részét a talaj képviseli. A termőföld megbecsülése, ésszerű és fenntartható használata, megóvása az életminőség javításának egyik feltétele, ami alapvető társadalmi érdek mind a nemzetgazdaság mind a környezet-védelem szempontjából (Várallyay, 1997). A talaj, a termőföld az egyik legértékesebb kincsünk, amelyet csak azok képesek kellőképpen gondozni, szakszerűen használni, akik ismerik a benne lejátszódó folyamatokat, törvényszerűségeket. A HEFOP pályázat támogatásával készült jegyzet elsődleges célkitűzése az, hogy a környezetgazdálkodási és a természetvédelmi hallgatókkal sokoldalúan megismertesse a talaj kialakulásának körülményeit, a talaj fontosabb fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságait, a talajban lejátszódó folyamatok összefüggéseit. A jegyzet bemutatja a Magyarországon előforduló talajtípusok kialakulását és azok jellemző vonásait, valamint használatuk lehetőségeit. A Szerzők törekedtek arra, hogy ökológiai szemlélettel közelítsenek a talajban lejátszódó folyamatok megismeréséhez, megértéséhez. Ezek ismeretében lehetőség kínálkozik arra, hogy a végzett hallgatóink ismerjék, és kellő szakértelemmel alkalmazzák a megfelelő agrotechnikai eljárásokat. Így elérhető, hogy a talaj termékenysége hosszú időszakon keresztül megőrizhető és fenntartható legyen. Vízszennyezés - szennyvízkezelés A jó minőségű víz stratégia erőforrás lett, amely a szerencsére a Kárpát Medencében még kielégíti a szükségleteket, de számos baljós jel mutatja, hogy ez az állapot a vártnál sokkal gyorsabban megszűnhet. Ezért is fontos, hogy 2015-ig tervezett jó ökológiai célállapot érdekében eddig soha nem tapasztalt beruházásokkal kívánjuk vízkészleteinket megőrizni, ha lehet javítani. A végéhez közeledő ivóvíz program után a csatornázás és szennyvíztisztítás ad újabb munkát a jelen és a közeljövő mérnökeinek. Ezt a feladatot már nem lehet pusztán műszaki alapokon megoldani, hiszen legalább ilyen fontosak a környezetvédelmi és szociális társadalmi érdekek szem előtt tartása is. Sajnos a többcélú jó minőségű vízkészletek mára nagyrészt korlátozottan férhetőek hozzá. A szakembereknek azonban mindent meg kell tenni, hogy az újrafelhasználási lehetőségek egyre növekedjenek. Ráadásul ezt a társadalom széles körei által is megfizethető eljárásokkal, módszerekkel érjék el. Ezek között a módszerek között növekszik az energiai takarékos környezetbarát megoldások szerepe. A környezetgazdálkodási mérnököknek ezen a területen igen nagy fejlesztési feladataik vannak. A hagyományos csővégi szemlélet helyett, ahol a hulladék mennyiségéhez és összetételéhez méretezték és optimalizálták a 99

100 technológiát itt is egyre fontosabbak és meghatározóbbak a preventív illetve integrált un. Tisztább Technológiák, ahol a szennyezés megelőzése, minimalizálása és újrahasznosítása a cél. A szennyvíztisztítás feladata így területileg a vízgyűjtőn kezdődik, ahol a pontszerű források kibocsátásait kell minimalizálni. A mesterséges technológiákat, ahol szintén a biológiai és biotechnológiai ismeretek nélkülözhetetlenek, csak addig a szintig kell és szükséges kiépíteni, amíg azt természeti környezetbe építve és természetes folyamatokra támaszkodva lehet folytatni. A keletkezett iszapok deponálása mára szintén környezetgazdálkodási zsákutcának tekinthető, csak azok újra hasznosítása jöhet szóba hosszú távú megoldásként. Ehhez viszont a mérnöknek értenie kell a tisztítási folyamatokat, hogy azokat megtervezve a környezetre ártalommentes célterméket és ne újabb hulladékot állítson elő. Az eddigi gondolatokból következik hogy a tisztítási folyamatok a befogadó és annak vízgyűjtőjének elemzésével kell, hogy kezdődjenek, amelynek elemzési eredmények megmutatják, hogy milyen beavatkozások mellet érjük el a gazdaságilag, társadalmilag és környezet szempontjából fenntarthatónak ítélhető vízgazdálkodást. Tesszük ezt azért, hogy magunk és utódaink is jó minőségű vízkészletekkel rendelkezzenek. A könyv a maga terjedelmi korlátai mellett erre a munkára kívánja felkészíteni a hallgatókat. 100

101 Újabb tankönyvek a természetvédelmi mérnöki képzés szolgálatában Dr. Juhász Lajos egyetemi docens A természetvédelmi mérnökképzés széleskörű szakmai ismeret ad a hallgatóknak. A képzésben az alap, alapozó, a differenciált szakmai tárgyak széles kitekintést biztosítanak a mérnöki képzés során. Az elvárható szakmai ismeretek egyik modulját döntően a természettudományos ismeretek, a taxonómia, a florisztikai és faunisztikai ismeretek jelentik valamint kellő tájékozódás szükséges talajtani, természetföldrajzi erdészeti valamint a szakma műveléséhez szükséges jogi témakörökben is. A képzés sikerének és eredményességének egyik fontos feltétele a megfelelő oktatási anyagok biztosítása a hallgatók számára. A HEFOP pályázat az oktatásfejlesztési programok támogatásával a képzés magasabb szintű megvalósítását teszi lehetővé. A tantervben meghatározott tárgyak elektronikus kidolgozása jelenti az ehhez vezető út első lépcsőjét. További lényeges eleme a programnak a záróvizsgatárgyak tételeinek e-learning alapú hozzáférhetőségének biztosítása. Mindezek mellett a pályázati program kiemelten lényeges elemét jelentik azok a szakmai tankönyvek, amelyek a természetvédelmi BSc képzést segítik. Ilyen jellegű tankönyvfejlesztés, a képzésbe sorolt tárgyak közül 7 tankönyv egységes szerkezetű, lényegre törő, az adott tudományterület szakmaiságának legújabb eredményein alapuló tankönyvek elkészítése. Minden szak akkreditálási eljárásában a MAB által előírt egyik feltétel, a megfelelő számú és színvonalú tankönyvek, jegyzetek biztosítása a képzésben résztvevők számára. A természetvédelmi mérnökképzés, és ugyanehhez a képzési ághoz tartozó környezetgazdálkodási agrármérnök BSc programjához kapcsolódó tankönyvek minden tekintetben megfelelnek az elvárásoknak és jól szolgálják a képzési célokban megfogalmazott tudással rendelkező hallgatók felkészítését. A természetvédelmi mérnök szak tárgyaihoz az alábbi tankönyvek készültek a pályázati program során: - Állattani ismeretek (a tankönyv a környezetgazdálkodási agrármérnök szak képzéséhez is használható); Erdő- és vadgazdálkodás; Gerinctelen állatok rendszertana és védelme; Gerinces állatok rendszertana és védelme; Természetvédelmi növénytan; Természetvédelmi jog; Magyarország természeti földrajza. Az állattani ismeretek jegyzet egyes fejezetei már a megváltozott alapszintű képzésnek megfelelően tárgyalja a szakmai anyagot. A könyvben foglaltak az alapképzésben (BSc) résztvevő, állattani ismereteket hallgatók számára nyújthat segítséget az anyag elsajátítására. Az állattani előadásokhoz és a gyakorlatokhoz kapcsolható ismeretek összegzése során a tankönyv a BSc képzés igényeinek megfelelően alapozó jellegű, átfogó, de nem a teljes részletességig terjedő ismeretanyagot összegzi. Utóbbi, specializált tudást ugyanis a Természetvédelmi mérnök BSc képzés más diszciplínáinak keretében, illetve az ezt követő mesterszak (MSc) hallgatói további tanulmányaik alatt szerezhetik meg. Jelen tankönyv szorosan kapcsolódik az oktatáshoz. Az anyag az alábbi fő fejezetekre tagolódik - gyakorlati mikroszkópos ismeretek, 101

102 - szövettani ismeretek - fejlődéstani ismeretek - nagyobb rendszertani csoportok anatómiájának általános bemutatása - a rendszerezés alapelvei - a fontosabb állattörzsek rendszertani áttekintése A tanulmányok során a könyv anyagához szervesen kapcsolódnak az előadások és gyakorlatok szemléltető anyagai. A könyv keretein belül a fajismerethez szükséges legfontosabb jellemzők megadásán túl az egyes fajok rövid ismertetésére kerül sor, a részletes fajismeret a gyakorlati oktatás során diaképek, illetve preparátumok segítségével történik meg. A tankönyv az állattani alapismeretek olyan szakmai egységét adja, amelyeket nemcsak a természetvédelmi mérnök szakos hallgatók, hanem az azonos képzési ághoz tartozó környezetvédelmi agrármérnök hallgatók is használhatják. Az agrármérnöki, a környezetgazdálkodási mérnöki, továbbá a természetvédelmi- és vadgazda mérnöki képzésben az erdészeti ismeretek oktatása több évtizedes múltra tekint vissza. Ennek legfőbb indoka, hogy az erdő és a benne folyó gazdálkodás elválaszthatatlan a természeti erőforrások egészének okszerű és tartamos fenntartásától, illetve hasznosításától. A tankönyv a legfontosabbnak tartott ismeretanyagot tartalmazza, nem titkolva azt a nehézséget, hogy az előzőekben felsorolt, de szemléletükben igen eltérő szakok számára egy egységes tananyag összeállítása nem kis feladatot jelentett. A tankönyv röviden ismerteti a magyar erdőgazdálkodás prioritásait és jellemzőit, továbbá a fatermesztés alapját képező erdészeti termőhely-meghatározás ismérveit. Ezt követi a legfontosabb állományalkotó fafajok erdőművelési tulajdonságait taglaló fejezet, amely elsősorban a gazdálkodást segítő ismereteket tartalmaz és kerüli például a fafajok botanikai leírását (ezt külön tantárgy tárgyalja). A könyv a többi fejezethez képest részletesebb kifejtésben ismerteti az erdősítési (mesterséges felújítási és erdőtelepítési) és az ezzel szorosan összefüggő, az ültetvényszerű fatermesztéshez kapcsolódó technológiákat. Teszi ezt abból a meggondolásból, hogy az agrárium különböző területein, gazdálkodás-orientált munkakörben elhelyezkedő mérnököknek különösen az alföldi tájakon elsősorban ezen ismeretekre van szüksége. A természetszerű erdőgazdálkodással és az ehhez a témakörhöz szorosan kapcsolódó természetes felújítási eljárásokkal foglalkozó fejezet, valamint az őshonos fafajú célállományok nevelése elsősorban a természetvédelmi szakon tanulók, illetve végzők számára lehet kiemelt fontosságú. A tankönyv erdészettel kapcsolatos fejezetei szakigazgatással, illetve az erdészeti tervezéssel zárulnak. A föld- és területhasznosítás elválaszthatatlan része a vadgazdálkodás, ami elválaszthatatlan a vidékfejlesztéstől. A tankönyvben tárgyalt vadászati alapismeretek nélkül ma már nem lehet az agrármérnöki, a környezetmérnöki- és a természetvédelmi mérnöki tevékenységek összhangját, eredményes együttműködését megteremteni. A tankönyv azzal szándékkal is készült, hogy a könyv olvasója időtálló, ugyanakkor szakmai realitásokon alapuló ismeretekhez jusson, és egyben egy olyan ökoszisztéma-szemléletet nyújtson, amit a gyakorlati munkája során is hasznosítani tud. 102

103 A természet védelmének szükségessége és szakmai, társadalmi elfogadottsága évről évre rohamosan növekszik. Ezzel egyidejűleg a folyamatos természetvédelmi kutatások hatására vagy más kutatások melléktermékeként gyarapodnak a természetvédelmi szempontból fontos fajokkal, csoportokkal, élőhelyekkel kapcsolatos ismeretek is. Ezt elmondhatjuk úgy nemzetközi, mint hazai szinten is. Bármennyire is gyarapodnak azonban az ismeretek, teljesen hiányoznak az összefoglaló jellegű munkák, legalábbis a gerinctelen állatvilág tekintetében. Magasabb rendű növényekről és gerinces állatokról több ilyen jellegű munka is jelent meg, különböző célzattal, különböző olvasói rétegnek. Sajnos a gerinctelen állatok természetvédelmével foglalkozó könyvet nemigen említhetünk mást, mint az elavult, sajnos több hibát is tartalmazó és csaknem beszerezhetetlen Vörös Könyvet. Egy-két csoport, pl. a puhatestűek esetében jelent csak meg olyan munka, amely tárgyalja a hazai védett fajokat. A természetvédelemmel hivatásszerűen, lelkesedésből vagy tanulmányaik során foglalkozók számára azonban a védett fajok mechanikus bemutatásán kívül szükség van az adott fajt, állatcsoportot veszélyeztető tényezők, az ökológiai igények, védelmi lehetőségek megismerésére, természetvédelmi oltalom alatt különböző okoknál fogva nem álló, de veszélyeztetett fajokról, vagy éppen értékes fajokat veszélyeztető más állatfajokról ismeretszerzésre. Ennek a könyvnek éppen ez célja. Elsődlegesen természetvédelmi ismereteket nagyobb óraszámban tanuló hallgatók számára készült, főleg de nem kizárólag a Természetvédelmi mérnök BSc szak hallgatói számára, hanem más agrárszakok természet- és környezetvédelmi szakirányos hallgatói, más környezetvédelemmel, környezettudománnyal foglalkozó szakok hallgatói is fontos tudnivalókat ismerhetnek meg belőle. A tankönyv az egyes állatcsoportokra és fajokra vonatkozó legaktuálisabb ismereteket összegzi. Tudomásul kell azonban venni, hogy egyrészt az élővilág, az egyes fajok helyzete, a jogi és gazdasági környezet, a technológiák stb. folyamatosan változnak, így ami ma pontos, holnap már nem állja meg teljesen a helyét. A tankönyvben leírtak egyes fajcsoportok jövőbeni megítélésével is foglalkozik, így a folyamatban levő, védetté nyilvánításra kijelölt fajok várható védelmi megítélését is prognosztizálja. A pályázati program támogatásával készült könyvek között az állatvilág védelmével két önálló kötet is megjelent. Ezek anyaga egymásra épül. Jelen könyv a Gerinctelen állatok rendszertana és védelme c. könyv folytatásának minősül, szerkezetében és felépítésében. Ebben megalapozva a rendszertani ismereteket - helyet kapott az állatok rendszerezésével kapcsolatos fejezet, valamint egy áttekintő fejezet Magyarország és a Kárpát-medence állatföldrajzi vonatkozásairól. Tekintve, hogy a két könyv egyaránt a Természetvédelmi mérnök BSc képzést szolgálja, jelen munka ezeket az általános fejezeteket mellőzi, feltételezve azt, hogy a hallgatók már megismerték ezeket a természetvédelmi állattan tárgy első félévében, a gerinctelen fajok rendszertanának és elsajátításának a során. A könyvekben az áttekintő rendszertani alapok ismertetésén túl az egyes taxonok és fajok védelmével, életmódjával kapcsolatos ismeretek közlésére helyezi a hangsúlyt, mert a részletes állatrendszertan egy másik, a pályázati program során készült könyvből ismerhető meg (Állattani ismeretek). Az általunk leírtak a természetvédelmi mérnök BSc képzés tantárgyi programját veszi figyelembe, de egyaránt 103

104 használhatóak az alapképzésre jelentkezők és a tanulmányaikat magasabb szinten (mesterszak) folytatni kívánó hallgatók számára egyaránt! A terjedelmi korlátok miatt valamennyi hazánkban védett gerinces fajt nem lehetett ismertetni, főként azoknál a rendszertani csoportoknál, ahol jelentősebb számú faj képviseli az adott taxont (pl. madarak, emlősök). A természetvédelem számára kiemelt fajokat, családokat azonban a tankönyv részletesebben ismerteti. A körszájúak, a halak, kétéltűek és hüllők valamennyi védett és fokozottan védett faját bemutatja a könyv. Az egyes osztályok ismertetése során részletesen megismerhetők az adott taxont veszélyeztető hatások, ezek következményei valamint az aktív védelem lehetőségei. A lehetséges védelmi formák hagyományos és intenzív formájával is megismerkedhet az olvasó. Ahol szakmailag indokolható, ott az egyes fajok, fajcsoportok tipikus élőhelyi viszonyainak bemutatására is sor kerül (pl. halak). Magyarország természeti értékei számosak. A hatályos természetvédelmi törvény megkülönböztet földtani, víztani, növénytani, állattani, tájképi és kultúrtörténeti értékeket. Ahhoz, hogy ezeket az értékeket a természetben megőrizhessük, meg kell ismerni ezek jellemzőit, veszélyeztető tényezőit, a védelem lehetőségeit. A tankönyv összefoglalja hazánk legfontosabb természetföldrajzi jellemzőit. Meghatározza a Kárpát-medencében fekvő ország természeti erőforrásait, éghajlati, vízrajzi, növényzeti adottságait. Tájékoztatás szintjén összegezi a földtani folyamatokat, amelyek következtében hazánk jelenlegi természeti képe kialakult és melyek a felszínt formáló múltbeli és jelenkori folyamatok. A természeti erőforrások ismerete, ezekben való tájékozottság a természetvédelmi mérnök képzés elválaszthatatlan részét jelenti. Csak akkor válhatnak hiteles szakemberré, képzett természetvédelmi mérnökké a képzésben részt vevők, ha megfelelő földrajzi ismeretekkel rendelkeznek és tájékozódni tudnak az ásványok, kőzetek, felszíni formák világában, ismerik hazánk tájait, az ott jellemző éghajlati, vízrajzi, talajtani, növényzeti adottságokat. A természeti földrajz oktatása középszinten elegendő lehet az általános tájékozódáshoz, de kevés ahhoz, amire a természetvédelmi szakembereknek szüksége lehet. Ezen ismeretek elsajátításához érdekében lettek összeállítva a könyv fejezetei. A földtani múlt emlékeitől kiindulva egészen a hazai nagytájak ismertetésén keresztül teljes áttekintést ad Magyarország természeti földrajzi világáról. A természetvédelem földrajzi vonatkozásairól is olvasható egy fejezetet, amelyben a hazai nemzeti parkokat, ezek földrajzi jellemzőit, értékeit ismerteti meg az olvasó. Továbbá összegzésre kerül a tájfejlődés folyamata, amelyben az ember tevékenyen részt vett, nem mindig a természet érdekeire figyelemmel. Értékelésre kerülnek a közvetlen emberi tevékenység tájra gyakorolt hatásai és az egyedi tájértékek is. Egy leendő természetvédelmi mérnöknek széles ismeretekkel kell rendelkeznie a természetről, amelyben dolgozik. Ez nehezen képzelhető el hazánk természetföldrajzi adottságainak ismerete nélkül! Ennek jegyében készült a ez a könyv a BSc képzésben résztvevőknek és mindenkinek, aki e téma iránt érdeklődik! Az emberiség fennmaradásának és fejlődésének egyik legfontosabb külső tényezője az elsősorban természeti - környezete, ezen belül is az éghajlati, földrajzi 104

105 adottságok, illetőleg a természeti erőforrások és az azokhoz való hozzáférés lehetősége. Az emberiség létszámának a növekedése és az ehhez kapcsolódó szükségletek és igények kielégítése a természetes állapotú területek csökkenését, az erőforrások fokozódó kihasználását, károsítását és pusztulását is maga után vonta. Ezzel a növekedési, fejlődési trenddel párhuzamosan csak némi fáziskéséssel megjelent a történelmi múltban a természeti értékek megőrzésének a gondolata is. A természet védelme interdiszciplináris jellegű, az eredményes végrehajtása az állam fokozott szerepvállalása és az ehhez kapcsolható jogi szabályozás, illetőleg végrehajtó szervezet működtetése nélkül elképzelhetetlen. Ennek alapvető oka, hogy tudatos, tartós és kiszámítható védelemről csak akkor beszélhetünk, ha az valamilyen általános érvényű előírásban ( parancsban ) is megjelenik. Ez teremti meg annak elvi lehetőségét, hogy az emberek természettel kapcsolatos magatartása előre kiszámítható, tervezhető, és jogellenesség esetében szankcionálható legyen. A jó szándékú egyéni kezdeményezések átmeneti/helyi sikereket eredményezhetnek, de a vadon élő fajok fennmaradása alapvetően a tudatos, szervezett és összehangolt emberi magatartás függvénye. Az említett általános érvényű parancs nagyon sokféle lehet erkölcsi, vallási, misztikus, stb. -, de mindezek közül talán a jogi szabályozás az, amelyik a legerősebb, vagy a leghatékonyabb. A természetvédelem tudatos és tartós formája elválaszthatatlan az erre vonatkozó jogi szabályozástól és a védelem történetét is célszerű a szabályozás történetén keresztül megközelíteni. Valószínűleg ma már nincs a világon olyan ország, amelynek ne lennének természetvédelmi jogszabályai, és ne fordítanának figyelmet ezek megfelelő szintű végrehajtására. Persze az ellenérdekek sem jelentéktelenek, az élővilág (erdők, állatfajok stb.), illetve az abiotikus természeti értékek kizsákmányolása még mindig az egyik legkifizetődőbb üzletág, a tilalmak és kilátásba helyezett szankciók ellenére. Emiatt súlyos hiba azt hinni, hogy pusztán a jogi szabályozás elegendő a természeti értékek, területek megőrzéséhez. A szabályozás feladata a keretek meghatározása, a konkrét tartalommal való kitöltése és a gyakorlati munka már nem szabályozás, hanem a konkrét szakmákhoz, tevékenységekhez közvetlenül kötődő céltudatos védelmi tevékenység. Ez a mű a hazai természetvédelmi mérnök képzés számára íródott, de haszonnal forgathatja bármely más biológiai-természetvédelmi irányultságú alapszak hallgatója is. Hiánypótló szereppel bír, hiszen ilyen összeállításban jelenleg nem található semmilyen egybegyűjtött szakmai anyag a témakörben. A könyv végigtekinti a vadon élő gombák, zuzmók, mohák és edényes növényfajok hazai és nemzetközi védelmének jogi és történeti hátterét, az egyes csoportok fajvédelmi terveit, védelmi, kezelési lehetőségeit, ismerteti a fontosabb védett fajokat, valamint foglakozik a védett gyepek és védett erdők kezelésének kérdéskörével is. A mű az alapképzés hallgatói számára megfelelő elmélyülést tesz lehetővé, jól alapozza további, különböző élőhely-típusok kezelésével foglalkozó tanulmányaikat, és kapaszkodót nyújt a témakör iránt nagyobb elhivatottságot érzők számára a mélyebb elmélyüléshez is. 105

106 E-learning tananyagainak fejlesztése Dr. Tamás János egyetemi tanár A korszerű informatikai megoldásokat alkalmazó tananyag fejlesztési megoldásokat egyre szélesebb körben alkalmazzák. Az elmúlt években elsősorban a távoktatási, nyitott képzési kurzusokon (különös tekintettel a rövid ciklusú képzésekre) alkalmazott megoldásnak számított. A graduális képzés keretében történő bevezetése a korábbi (klasszikus) tananyag teljes átdolgozását és átgondolását követelte meg. Ehhez a tananyagfejlesztést és képzést végző oktatók szemléletváltása volt szükséges, amit a tananyagfejlesztői felkészítés lényegesen megkönnyített. A fejlesztést végzőknek meg kellett tanulniuk, hogy hogyan lehet a kontakt oktatást az e-learning környezet adta lehetőségekkel kiváltani, helyettesíteni. A Debreceni Tudományegyetem Agrár és Műszaki Tudományok Centruma, Mezőgazdaságtudományi Kar és az E-kollégium együttműködésében készítendő e- learning tananyagok célja az, hogy felkészítsék az egyetem hallgatóit a környezetgazdálkodási agrármérnöki és a természetvédelmi vadgazda mérnöki BSc alapszakokhoz kapcsolódó záróvizsgájukra. A tananyag segítséget nyújt számukra az eddig elsajátított tudás ismétlésében és rendszerezésében. Összefoglalja mindazokat a legfontosabb ismereteket, melyeket tudniuk kell a záróvizsga sikeres teljesítéséhez. Az egyes leckék a vizsgakérdésekre épülnek, a szöveges tartalmakat képek, hasznos linkek és részletes további tájékozódásra alkalmas anyagok is kiegészítik. Minden lecke után tesztkérdések segítségével ellenőrizhetik a hallgatók a tudásukat. A legfontosabb fogalmak pontos meghatározását külön gyűjtemény foglalja össze. ALKALMAZHATÓ E-LEARNING TECHNOLÓGIÁK ÖSSZEHASONLÍTÁSA ÉS ÉRTÉKELÉSE Korábban e-learning oktatási háttér nem állt a Centrum rendelkezésére, így annak kiépítését az alapoktól kellett kezdeni. Ennek folyamatnak a főbb elemei az e-learning oktatási koncepció megfogalmazása az e-learning oktatási rendszer kiválasztása és installálása az e-learning szakreferensek (tutor, fejlesztő, informatikus, oktatási konzultáns) kiválasztása oktatás, betanítása az e-learning tananyag strukturák felépítése az e-learning forgatókönyvek elkészítése, konverziója és utó ellenörzése az e-learning tesztoktatás. Az e-learning oktatási piacán számos szoftvercsalád található, azonban olyan a céljainknak megfelelő szoftver és mögötte álló fejlesztői támogatás amely hosszútávon szolgálhatja a képzés stratégiai céljait lényegében rendkívül kevés, mindössze három. Az előzetes értékelést a TEMPUS-PALIO projektjeiben nemzetközi távoktatási szakértői ismereteket elsajátító legalább egy évtizedes felsőoktatási tapasztalattal 106

107 rendelkező oktatók végezték, akik ráadásul környezetgazdálkodási szakterületen is jártasságot és tudományos fokozatot szereztek. Az előzetes értékelések alapján kiválogatott fejlesztői környezet a következő volt: BLACKBOARD, MOODLE és a COEDU. Az alábbiakban röviden, nem fontossági sorrendben ismertetjük ezen rendszereket. BLACKBOARD A 1977-ben létrehozott technológia célja egy olyan oktatási innovációs megoldás létrehozása volt, amelynek segítségével egy egységes e-learning technológia jött létre. A BLACKBOARD a tengerentúli amerikai alkalmazások vezető e-learning technológiája, amelyet egyaránt alkalmaznak a középfokú, a felsőfokú oktatásban és az üzleti szférában. A BLACKBOARD online alkalmazás az amerikai post-secondary képzésben a legelterjedtebb. 5 A 2007-es BLACKBOARD alkalmazási területeket az alábbi táblázat foglalja össze. 1. ábra A BLACKBOARD license és szerződés száma a szeptemberi adatok alapján 6 A fenti táblázatból látható, hogy a program valóban vezető helyet foglal el az USA távoktatásában

108 The Blackboard Academic Suite 7 az alábbi oktatási célok elérését teszik lehetővé: - fejlett okatástechnikai eszközök alkalmazása - oktatási céloknak felépített helyszín független tanulói csoportok kialakítása - oktatási tartalmak helyszíntől független megosztása - azonos oktatási célok és értékelési rendszerek alkalmazása - az oktatási költségek radikális csökkentése. A BLACKBOARD Commerce Suite alkalmas virtuális online kampuszok kiépítésére, amelynek számos előnye van a hagyományos kampuszokkal szemben. Ez rendszer lehetővé teszi különféle adatelérések, pénzügyi tranzakciók és személyi azonosítások automatikus megvalósítását. A BLACKBOARD Learning System alkalmas különböző tananyagok oktatására, tanulására, feltöltésére és letöltésére. Egy speciális interaktív eszköz, amely a közös tanulási folyamatot segíti. Az utolsó 4.1-es verziója Microsoft Vista Enterprise License alkalmazásával igen nagy számú oktatási anyag kezelésére alkalmas. Segítségével virtuális kurzus környezetet lehet kiépíteni BLACKBOARD Community Manager speciális oktatási célok megvalósítására alkalmas. A BLACKBOARD Learning Object Manager segítségével standardizált oktatási objektumokat lehet felépíteni speciális kurzusorientált környezetben. A BLACKBOARD PowerLinks Kit nagyfokú intézeti szabadságot biztosít nyitott forráskódu eszközök alkalmazásával, amelynek segítségével felhasználó orientált oktatási profilokat lehet felépíteni. A BLACKBOARD PowerSite Kit segítségével a hallgatói tevékenység egységes elvek alapján értékelhető és erről különböző célú értékeléséket lehet készíteni. MOODLE A MOODLE egy ingyenes felhasználású szabadon letölthető nyitott forráskódú e- learning rendszer. Jelenleg helyen, mintegy 201 országban van regisztrálva, amint azt az alábbi ábra is bemutatja:

109 2. ábra novemberéig regisztrált MOODLE felhasználói helyek száma 8 A Moodle egy komplex digitális oktatási környezet alkalmazását teszi lehetővé, amelynek segítségével mind az önálló, mind az oktató által segített tanulás lehetővé válik. A Moodle modulárisan felépített rendszere különböző eszközökkel segíti a hallgatót (pl. leckék, fórumok, wiki, chat, workshop, stb.). Az oktatót segítő modulok közül megemlíthető: modulok,tesztek és tantervek készítésének lehetőségei. A Moodle lehetőséget biztosít az oktatási adminisztráció és a tanulási folyamat követésére pl. beléptetési és regisztrációs felületek látogatottsági statisztikák és monitoringok alkalmazásával. A Moodle rendszerben az alábbi főbb lehetőségek szolgálják az oktatási célokat. 9 : - pedagógiai csoport fejlesztési lehetőségek ( együttműködés, tevékenység, kritikai megjegyzések, stb.) - tökéletesen alkalmas online osztályok kialakítására és az ezt kiegészítő kontakt órák tartására - magas szintű grafikus interaktivitás mellett különböző platformok, így a PHP felületek futtatására is alkalmas. - Complex adatbázis építés alapján alkalmas szerveroldali kiszolgálásra, amelynek segítségével több ezer kurzus támogatása is megoldható - Magas szintű biztonsági rendszerei révén alkalmas a különböző azonosítási és adatvédelmi feladatok ellátására - Interaktív területek megjelenítésével valós idejű oktatási konzultáció lehetséges a beépített WYSIWYG HTML szerkesztő segítségével. COEDU OKTATÁSI HÁLÓZAT

110 A COEDU rendszer a legáltalánosabban használt e-learning alkalmazás Magyarországon mintegy eladott licensszel. A Coedu alkalmas közép és felső szintű oktatás és a gazdasági szférában végzett e-learning alapú oktatás támogatására. Mivel a rendszer részletes ismertetésére a továbbiakban kitérünk így az alábbiakban a fent említett rendszerek összehasonlító értékelési eredményeit mutatjuk be 1. táblázat Vezető e-learning rendszerek összehasonlító és értékelő eredménytáblázata Szempontok COEDU MOODLE BLACKBOARD Magyar referenciák száma Külső oktatási támogatás Külső informatikai támogatás Magyar nyelvű Oktatási felület Idegen nyelvű oktatási felület Hallgató központúság Interaktivitás Skálázhatóság Virtuális osztályterem Személyre lebontott oktatási feladatok Önellenőrzési rendszer Tesztkombinációk Vizuális elemek összetettsége Meghivatkozások összetettsége Oktatói fejlesztési lehetőség Nyilvántartási rendszer összetettsége Platform függetlenség Biztonsági és védelmi rendszer SCORM kompatibilitás Hosszú távú fejlesztői és szaktanácsadói hálózat Beszerzési költség Fenntartási költség

111 A Coedu keretrendszer legfontosabb jellemzői Személyre szabhatóság, arculati átalakítási lehetőségek az alábbiak: kiemelések lehetősége a szövegben,: (a rendszer hasznos képességeinek egyike a tananyag szövegében történő kiemelés lehetősége, amelyet pontosan úgy használhatnak az érdeklődők, mintha egy nyomtatott szövegben kiemelőfilccel jelölnék meg a számukra fontos és érdekes szakaszokat - ezeket a kiemeléseket a rendszer megjegyzi, és bármikor megtalálhatóak lesznek az adott felhasználó számára) széljegyzetek használatának lehetősége,:(a papíron megszokott kézi széljegyzetek digitális megfelelőjével is a hagyományos tudáselsajátítási környezet megszokottságát próbáljuk megteremteni, csakúgy, mint az kiemelések lehetőségével - ezeket a széljegyzeteket a rendszer megjegyzi, és bármikor megtalálhatóak lesznek az adott felhasználó számára) könyvjelzők használatának lehetősége, (a felhasználó könyvjelzőket helyezhet el a tananyag egyes számára fontos helyeire, melyeket a későbbiekben egy könyvjelzőgyűjteményből bármikor elővehet) keresés:(a tananyag teljes szövegében lehetséges a kulcsszavas keresés) Modularitás, bővíthetőségének alapja, hogy a rendszer nyitott, moduláris, könnyen bővíthető (a Coedu jól szintezett architekturális felépítése, illetve XML-alapú adatkezelési modellje biztosítja a nyitottságot, a modularitást és a bővíthetőséget, a kliens oldali és a szerver oldali alkalmazások is platform függetlenek) Vizsgáztatási igényt adaptív önellenőrző tesztek használata, segíti (a rendszer tesztek segítségével lehetőséget ad a tudás elsajátítása után az önellenőrzésre, és ezek a tesztek adaptívak is lehetnek - a korábban már felismert tudáshiányosságra a rendszer a későbbiekben célzottan kérdezhet rá, releváns tesztkérdéseket tehet fel a felhasználóknak) Fejlett kommunikációs lehetőségei lehetőséget adnak a kommunikációra a tutorral,(a felhasználóknak lehetősége nyílik a tutorral való személyes kommunikációra egy belső üzenetküldő rendszer segítségével, illetve a nyilvános kommunikációra egy fórumrendszer segítségével), illetve kommunikációra más hallgatókkal (személyes és nyilvános), (a felhasználóknak lehetősége nyílik a más felhasználókkal való személyes kommunikációra egy belső üzenetküldő rendszer segítségével, illetve a nyilvános kommunikációra egy fórumrendszer segítségével) Az ismeretanyag kezelésének javítási megoldásai A rendszerben lehetőség van különböző tartalmi szintek, úgynevezett nézetek definiálására, melyek segítségével a tananyag különböző tartalmi mélységekben ismerhető meg, az aktuális igényeknek megfelelően - elsajátítás, ismétlés, 111

112 mélyreható érdeklődés. A rendszer természetesen lehetőséget kínál arra, hogy a képernyőn megjelenő tartalom nyomtatóbarát formátumban kinyomtatható legyen, és nemcsak a számítógép képernyőjén, hanem bárhol másutt is fogyasztható legyen. A Coedu hasznos képességeinek egyike a tananyag szövegében történő kiemelés lehetősége, amelyet pontosan úgy használhatnak az érdeklődők, mintha egy nyomtatott szövegben kiemelőfilccel jelölnék meg a számukra fontos és érdekes szakaszokat - ezeket a kiemeléseket a rendszer megjegyzi, és bármikor megtalálhatóak lesznek az adott felhasználó számára.. A papíron megszokott kézi széljegyzetek digitális megfelelőjével is a hagyományos tudáselsajátítási környezet megszokottságát próbáljuk megteremteni, csakúgy, mint az kiemelések lehetőségével - ezeket a széljegyzeteket a rendszer megjegyzi, és bármikor megtalálhatóak lesznek az adott felhasználó számára. A felhasználó könyvjelzőket helyezhet el a tananyag egyes számára fontos helyeire, melyeket a későbbiekben egy könyvjelző-gyűjteményből bármikor elővehet. A tananyag teljes szövegében lehetséges a kulcsszavas keresés. Az előadás interakcióját több módon is javíthatjuk. A felhasználóknak lehetősége nyílik a tutorral való személyes kommunikációra egy belső üzenetküldő rendszer segítségével, illetve a nyilvános kommunikációra egy fórumrendszer segítségével. A hallgató más felhasználókkal való személyes kommunikációt egy belső üzenetküldő rendszer segítségével folytathat, illetve a nyilvános kommunikációt végezhet egy fórumrendszer segítségével. A rendszer tesztek segítségével lehetőséget ad a tudás elsajátítása után az önellenőrzésre, és ezek a tesztek adaptívak is lehetnek - a korábban már felismert tudáshiányosságra a rendszer a későbbiekben célzottan kérdezhet rá, releváns tesztkérdéseket tehet fel a felhasználóknak. A tananyagban szimulációs környezetek alakíthatók ki a tudáselsajátítás támogatására. A tananyag megjelenése alapvetően webes felület, az oktatási környezetet alapvetően online működésre terveztük, így valósítható meg az interakciók kellő mélységben, s így a tartalomfogyasztást, a felhasználó kérdéseit a tutor jól nyomon tudja követni. Lehetőség van kérés esetén arra, hogy a tananyagot az online rendszerrel teljesen megegyező felületen működő CD-ROM-on tudjuk reprodukálni - természetesen ilyenkor az interaktív funkciók nem érhetőek el, de lehetőség nyílik olyan hibrid megoldás használatára is, amikor a tananyag és a médiafájlok a CD- ROM-on helyezkednek el, de a tesztek kitöltésére a felhasználó bejelentkezik az online rendszerbe, vagy akár PDF formátumú file-ban is. A rendszer XML-formátumú adattárolása miatt könnyedén elkészíthető bármilyen típusú szövegjellegű kimenet, akár PDF vagy RTF formátum is. A e-learning környezet fejlesztése során növeltük az előadások közötti átjárhatóságot. A tananyagokhoz kapcsolódó egyes média file-ok, bibliográfiai elemek, szómagyarázat, életrajzok nem feltétlenül csak egyetlen tananyaghoz kapcsolódhatnak, hanem egy tudományág több tananyagához, vagy akár több tudományág több tananyagához is - ezek a törzsanyagon túlmutató tudáselemek természetesen összekapcsolódnak, összekapcsolhatnak tananyagokat. A rendszer lehetőséget ad az előzetesen definiált metastruktúrákon túli szerkezetek kialakítására is, a kívánalmaknak megfelelően. 112

113 A rendszer részletes fogyasztási információkat tud gyűjteni a hallgatói szokásokról, melyeket a tutor összetett grafikus felületen elemezhet, illetve utólagos elemzésük is lehetséges. A külföldi hallgató fogadását segíti elő, hogy a Coeditor magyar, angol és orosz nyelven elérhető, emellett 13 nyelv eltérő karaktereinek megjelenítésére alkalmas, lehetőséget nyújtva többnyelvű tartalmak létrehozására. A lehetséges nyelvek a következők: magyar, angol, bolgár, cseh, német. Fenntartási költségviszonyainál fontos szempont, hogy minimális hardver és szoftver igényű. Hardver környezet Intel P4 processzor 512 MB RAM; Szoftver környezet Operációs rendszer: Linux / UNIX / Windows NT/2000; Adatbázis-háttér: MySQL (más adatbázis-háttérre könnyen portolható) Futtatási környezet: PHP4 Egyéb eszközök: Zend Optimizer, XSLT processzor Kurzuslista Környezetgazdálkodási agrármérnöki BSc: Környezetgazdálkodás (20 lecke + 20 tesztlecke) Környezettechnológia (20 lecke + 20 tesztlecke) Növénytermesztéstan (10 lecke + 10 tesztlecke) Állattenyésztéstan (10 lecke + 10 tesztlecke) Térinformatika (10 lecke + 10 tesztlecke) Környezetmenedzsment (10 lecke + 10 tesztlecke) Természetvédelmi vadgazda mérnöki BSc: Magyarország földtana és természetföldrajza (20 lecke + 20 tesztlecke) Természetvédelmi állattan (20 lecke + 20 tesztlecke) Természetvédelmi növénytan (20 lecke + 20 tesztlecke) Természetvédelmi jog (20 lecke + 20 tesztlecke) A e-learning projektrész felépítése és tevékenységei I. szakasz: előkészítés Az egyetemi képzési igények feltérképezése Az e-learning sajátosságainak megismerése A Coedu Tudásháló jellemzőinek megismerése A kurzusszerkezet meghatározása Az e-learning tananyag nyersanyagainak összegyűjtése Ebben a szakaszban a projekt vezetése és operatív személyzete egyeztetett személyesen több alkalommal, a projekt tevékenységeinek, munkamódszerének és időtervének pontosítására. Ennek nyomán sor került egy Coedu Tudásháló rendszerbemutatóra, melyen az egyes tananyagok/kurzusok szerzői és szerkesztői is részt vettek. Itt áttekintést kaptak az e-learning keretrendszer tulajdonságairól. Ezután hozzáférést biztosítottak számukra e keretrendszerben már elkészült kurzusokhoz, illetve megkapták ezek forgatókönyveit az e-learning rendszerjellemzők szemléltetésére. Külön kurzus foglalkozott a Coedu e-learning keretrendszer 113

114 elemkészletének részletes bemutatásával, így a projekt résztvevői e képzésmód jellemzőivel e-learning formában is megismerkedhettek. A tananyagok szerzői/szerkesztői kérdéseikre ben kaptak választ, munkájukat és előrehaladásukat tutor támogatta. Eredmény: támpontok az e-learninges átszerkesztésre, kész kurzusszerkezet és nyersanyag-állomány. II: szakasz: oktatás Coedu Tudásháló adminisztrátori oktatás Coedu Tudásháló tutori oktatás Coeditor szerkesztőprogram és forgatókönyvírás oktatás Ebben a szakaszban az e-learning tananyag készítői kaptak bővebb felkészítést a konkrét keretrendszer jellemzőiről, illetve a kapcsolódó szerkesztőprogram használatáról. Ezzel párhuzamosan rendszerbevezetésre és telepítésre is sor került, a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centruma informatikusainak felkészítésével. Az oktatás nyomán az e-learning tananyag készítői és szerkesztői megtanulták, miben kíván más gondolkodásmódot és szerzői munkát az e-learning. Elsajátították a forgatókönyvkészítés módját, megismerkedtek az e-learning didaktikai alapjellemzőivel. Emellett részletes tájékoztatás majd gyakorlati workshop keretében áttekintést kaptak a keretrendszerhez kapcsolódó szerkesztőprogram felépítéséről, funkcióiról és lehetőségeiről, ami az önálló kurzusszerkesztés képességének elsajátítása mellett tovább pontosította a forgatókönyvek szerepét. Az oktatást követően elkezdődhetett a szerkesztői munka, melyet e-learning módszertani szakember is támogatott állandó es kapcsolattartással és heti egynapos telefonos rendelkezésre állással. Eredmény: az e-learning módszertanának és a keretrendszer jellemzőinek elsajátítása. III. szakasz: szerkesztés A kurzusszerkezet véglegesítése A leckeszerkezet meghatározása Az egyes leckék tartalmának és elemeinek meghatározása Az egyes leckék tartalmának és elemeinek részletes kidolgozása A tesztleckék feladatainak kidolgozása Ebben a fázisban indult el a konkrét forgatókönyvek elkészítése, módszertani támogatás mellett: állandó es kapcsolattartással és heti egynapos telefonos rendelkezésre állással. Az egyes kurzusokhoz kapcsolódó első leckék és tesztek forgatókönyvei elkészültek, ezekre a szerzők ben kaptak választ. Az e-learning módszertani szakértő jelezte számukra, hol javasol és pontosan milyen változtatást, ezek helyét és módját szövegkiemeléssel is jelezte. A részletes szakmai visszajelzés nyomán a szerzők módosítottak a forgatókönyveken, a javítások elkészüléséről pedig ben küldtek értesítést. Ezt újabb ellenőrzési és visszajelzési kör követte, majd ötös csomagokban készültek a forgatókönyvek. Mindegyikre a szerzők ben 114

115 részletes e-learning módszertani javítás- és javaslatlistát kaptak, melynek nyomán tovább pontosították és helyenként átszerkesztették a kész forgatókönyveket. Az egyes javítások elkészültét ben jelezték. Az egyes kurzusok haladási tempóját heti státuszjelentések rögzítették, melyben a szerzők és a kurzusok mellett leckénként és tesztleckénként szerepelt, pontosan melyik forgatókönyv mikor érkezett be, hol tart a javítások rávezetése, illetve melyek tekinthetők véglegesnek. Az alkalmazott Pedagógiai módszertan alapján az úgynevezett kombinált képzés (blended learning) típusú képzési koncepciót kívánunk megvalósítani: a jelenléti/osztálytermi oktatás, a digitális (webes és/vagy CD-ROM alapú) illetve a nyomtatott alapú önálló távtanulás vegyes formáját. Ennek eredménye lehet a mostani jelenléti oktatás időtartamának csökkentése, hatékonyságának növelése, az önképzés segítése, szimulációk segítségével a készségek javítása, mindezek által pedig eredményesebb és költséghatékonyabb képzési rendszer kialakítása. Az előző tapasztalatok alapján nem hiszünk a támogatás nélküli tanulás hatékonyságában, ezért az elkészülő oktatási anyagok és formák komplex, egymást támogató felhasználását kívántuk megvalósítani. A hallgatók időbeosztása, képzettsége, ismeretei és érdeklődésünk eltérő. Az e-learning tananyag lehetőséget nyújt arra, hogy az igénybevevő saját tempójában haladhasson és a számára releváns, fontos információkhoz könnyedén hozzájusson, miközben a már számára ismert tudásanyag ne hátráltassa az új ismeretek megszerzését. Az általunk felépített tananyag lehetőséget nyújt a felhasználóknak, hogy előképzettségük és rendelkezésre álló idejük szerint választhassanak bejárási utat. Az elsajátítandó ismeretanyagot olyan nagyságú, releváns ismeretegységekre bontjuk fel, amely alkalmazkodik a hallgatók időbeosztásához. A lehető legtöbb vizuális eszközzel igyekszünk támogatni az aktív tanulást. Az ismeretanyag multimédia elemekkel (képek, ábrák, videók, szimulációk, interaktív feladatok) valamint tesztállományok szerepeltetésével segíti a résztvevők számára a tudás saját rekonstrukcióját és ellenőrzését. Ily módon a szükséges következtetések, a felhasználó által is megélt/megtapasztalt következtetések lesznek, amely az ismeretanyag nagyobb százalékú hasznosulását, megértését eredményezik. Ideális esetben a hallgatók a személyes alkalmakon már csak tudásuk csiszolására, a problémás kérdések megvitatására kell fókuszáljanak.az általunk készített e-learning tananyagok használhatók online, offline módban illetve nyomtatott formában is. Olyan e-learning megoldást alkalmazunk, amely használata nem követeli meg a legújabb informatikai eszközök meglétét és különböző további szoftverek telepítését. Az általunk készített offline (CD alapú) tananyagok a felhasználó számítógépén csupán egy internet böngészőt követelnek meg. Eredmény: elkészült forgatókönyvek, összesen: 160 lecke és 160 tesztlecke. IV. szakasz: konverzió A kurzusok keretrendszerbe szerkesztése Ellenőrzés A forgatókönyvek összevetése a rendszerfelülettel A hibák javítása, véglegesítés Ebben a szakaszban az előzőekben elkészült forgatókönyvek nyomán a keretrendszerbe szerkesztés, a konverzió zajlik. Minden kurzus létrehozása után, majd az egyes leckék és tesztleckék beszerkesztése után ellenőrzésre kerül sor. Az 115

116 e-learning tartalom és a forgatókönyvek összevetése után a státuszjelentésben rögzül, pontosan hol tart a teljes tananyag beszerkesztése, melyről a projekt minden résztvevője visszajelzést kap. A konverzió lezárulása után a szerzők hozzáférést kapnak a kész kurzusokhoz, majd a másodlagos ellenőrzési kör lezárultával kezdődik a hibajavítás. A javítás után megnyithatók és a hallgatók rendelkezésére bocsáthatók a kurzusok. Eredmény: elkészült e-learning tartalom, 10 kurzus, összesen: 160 lecke és 160 tesztlecke. A feldolgozott ismeretkörök a következőek: Természetvédelmi BSc szak záróvizsga témakörei -e-learning tananyag Természetvédelmi növénytan Természetvédelmi állattan Természetvédelmi jogi és szakigazgatási ismeretek Magyarország földtana és természetföldrajza Természetvédelmi növénytan 1. A vizes élőhelyek szerepe és minősítése a magyar tájban botanikai természetvédelmi szempontból. Cyperaceae és Poaceae sások és füvek 2. A gyepek szerepe és minősítése a magyar tájban botanikai természetvédelmi szempontból Orchidaceae orchideafélék családja 3. Az erdők szerepe és minősítése a magyar tájban botanikai természetvédelmi szempontból. Liliaceae Liliomfélék családja 4. A vegetáció természetvédelmi szempontú értékelésének lehetőségei (TVK, ökológiai indikátorszámok, areatípusok stb.) Gombák, zuzmók mohák és védelmi helyzetük. 5. A Magyar-alföld vegetációja és típusnövényei. Fagales, Salicales bükkfa és fűzfafélék rendje 6. A szárazföldi fotoszintetizáló szervezetek fő taxonjai és legfontosabb alaktani sajátosságuk egy-egy példanövény bemutatása segítségével. Caryophyllaceae szegfűfélék családja. 7. A Magyar-középhegység vegetációjának bemutatása lágyszárú típusnövény fajokkal. Asteraceae fészkes virágzatúak családja 8. A magyar flóra ereklyenövények, az őshonosság kérdése. Brassicaceae keresztes virágúak családja 9. Növényföldrajzi alapfogalmak, alpesi és kárpáti területek néhány típusnövénye. Scrophulariaceae tátogatófélék családja 10. A Dél-Dunántúl jellegzetes élőhelyei és típusnövényei. Lamiaceae- ajakos virágúak 11. A magyar flórát és vegetációt veszélyeztető tevékenységek. Boraginaceae érdeslevelűek családja. 12. Nemzetközi, a növényvilágot is érintő egyezmények. Gentianales tárnicsfélék rendje 13. A magyar flóra fajainak eredete. Az adventív fajok és özönnövények. Apiaceae ernyősvirágzatúak családja 116

117 14. A hatályos természetvédelmi törvény bemutatása botanikai oldalról. Fabales hüvelyesek rendje 15. Védett növényfajok Magyarországon (számuk, flóraelem megoszlásuk, jelentőségük egy-egy példával). Saxifragales kőtörőfűfélék. 16. A növényvilág védelmének szempontjai. A növényfajok védetté nyilvánításának szempontjai. Rosaceae rózsafélék családja. 17. Rövid vegetációtörténet a Kárpát-medencében (a harmadkortól). Az Ősmátra elmélet. Ranunculales boglárkafélék rendje. 18. Magyarország leíró növényföldrajza zonális és intrazonális növénytársulásainak áttekintése (értelmezések és felsorolásszerű bemutatás). Pteropsida páfrányok és Gymnospermatophyta nyitvatermők. 19. Magyarország területére eső flóratartományok növényföldrajzi jellemzése. Pteridophyta harasztok. 20. Növénytársulások felvételezése. Bryophyta mohák Természetvédelmi Állattan 1. Fajok fajszintű védelme: ritkaság, gyakoriság, veszélyeztetettség. Jogi védelmi kategóriák hazánkban. 2. Természetvédelmi szempontú fajszintű értékbesorolási rendszerek: egyszerű rangsorok, többváltozós értékelési rendszerek, és ezek értékelése. 3. Ex situ és in situ védelem összehasonlítása, formái. A két védelmi forma előnyei-hátrányai, korlátai, lehetőségei. 4. Populációszintű védelem, példák gerinctelen és gerinces állatfajok esetén. 5. Életközösségek védelme. Természetesség, természetközeliség. Az élőhelyfragmentáció hatása a közösségekre, populációkra. 6. A diverzitás formái: genetikai, taxon és ökológiai diverzitás. A genetikai diverzitás hatása a populációk túlélőképességére. 7. A kis populációk problémái: a legkisebb életképes populáció méret, a populációkra ható változások (genetikai, demográfiai, környezeti). 8. Ex situ fajvédelem szükségessége, korlátai, céljai. A visszatelepítési programok sikeressége. 9. Ernyőfajok szerepe a természetvédelemben, a hazai fauna értékes gerinctelen fajai, különös tekintettel az endemizmusokra. 10. A tudatformálás szerepe a fajok védelmében, a védelmi programok sikerességében. 11. A természetes, illetve természetközeli élőhelyek természetvédelmi kezelésének szerepe a fajok, populációk és közösségek védelmében, profitorientáltság hatása a természetességre. 12. Az IUCN vörös lista kategóriái. Kategóriák globális szinten (veszélyeztetettségi kategóriák is) 13. A halvédelem Magyarországon. A halak és a környezet kapcsolata, védelmi szempontok és lehetőségek. 14. A hazai halfauna természetvédelmi értékelése, őshonos, betelepített, terjeszkedő, behurcolt fajok jelentősége a természetes haltársulások fennmaradásában. 15. A kétéltűek szerepe az ökológiai és természeti indikációban. A kétéltűek védelmének elméleti és gyakorlati alapjai. A hazai fajok védelmi prioritásai. 117

118 16. A hüllőfajok természetvédelmi problémái. A hazai fajok természetvédelmi értékelése. 17. A madarak védelmi helyzete Európában és Magyarországon. A hazánkban fészkelő madarak védelmi helyzetének áttekintése. 18. Madárvédelmi programok, intenzív és gyakorlati madárvédelem. A madárvédelem, mint a természetvédelmi ismeretterjesztés eszköze. 19. A magyarországi emlősközösségek természetvédelmi áttekintése. Gyakorlati problémák, megoldási lehetőségek. 20. A természetvédelem és a vadgazdálkodás szempontjából kiemelt emlősfajok védelme. Vadászható emlősök természetvédelmi problémái. Magyarország földtana és természetföldrajza 1. A Kárpát-medence és Magyarország földrajzi helyzete, határai. A Kárpát-medence természetföldrajzi felosztása, részei. 2. Magyarország földtörténete. Az előidő és az óidő földtörténeti emlékei. A középidő és az újidő emlékei. A jellegzetes földtani értékek természetvédelmi jelentősége. 3. Magyarország ásványi nyersanyagai. Energiahordozók, ércek és építőanyagok. A bányászat és a természetvédelem kapcsolata 4. Magyarország éghajlati adottságai. Az éghajlati elemek jellegzetességei. A napsugárzás, napfénytartam. A léghőmérséklet, a szél és a csapadékviszonyok. 5. Magyarország vízrajzi adottságai. A folyóvizek és a tavak. A felszín alatti vizek. A víz-hálózat veszélyeztető tényezői, védelmük lehetőségei. Víztani értékek. 6. Magyarország talajtani adottságai. A talaj és a természetes növényzet összefüggése. Talajpusztulás és a talajvédelem. 7. Magyarország tájai: az Alföld. Kialakulása, felszíne, éghajlata, növényzete. Az Alföld résztájai. 8. Alföldi nemzeti parkunk a Hortobágyi Nemzeti Park. Földrajzi környezete, főbb természeti és kulturális értékei. 9. Alföldi nemzeti parkjaink: a Körös-Maros- és a Kiskunsági Nemzeti Park. Földrajzi környezetünk, főbb természeti és kulturális értékei. 10. A Kisalföld és az Alpokalja. Kialakulásuk, természetföldrajzi jellemzőik. A Kisalföld és az Alpokalja résztájai, természetföldrajzi viszonyaik. 11. A nyugat-dunántúli nemzeti parkok: a Fertő-Hanság- és az Őrségi Nemzeti Park. Földrajzi környezetük, főbb természeti és kulturális értékei. 12. A Dunántúli-dombvidék. Kialakulása, részei. Természetföldrajzi jellemzői. Nemzeti park a folyók mentén: Duna-Dráva Nemzeti Park. Földrajzi környezete, főbb természeti és kulturális értékei. 13. A Dunántúli-középhegység. Kialakulása, természetföldrajzi jellemzői. Főbb részei. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park. Földrajzi környezete, főbb természeti és kulturális értékei. 14. Az Északi-középhegység. Általános jellemzése. A Visegrádi-hegység, a Börzsöny, a Cserhát és a Mátra. Kialakulásuk, természetföldrajzi jellemzésük. A Duna-Ipoly Nemzeti Park. Földrajzi környezete, főbb természeti és kulturális értékei. 118

119 15. Az Északi-középhegység: a Bükk, az Aggteleki-karszt, a Cserehát és a Zempléni-hegység. Kialakulásuk, természetföldrajzi jellemzésük. 16. Hegyvidéki nemzeti parkunk: a Bükki Nemzeti Park. Természetföldrajzi helyzete, főbb természeti és kulturális értékei. 17. Hegyvidéki nemzeti parkunk: az Aggteleki Nemzeti Park. Természetföldrajzi helyzete, főbb természeti és kulturális értékei. 18. A hagyományos mezőgazdálkodás (növénytermesztés és állattartás) Magyarországon, ennek természetvédelmi értékelése. 19. A magyar táj szerepe az idegenforgalomban. Az idegenforgalom hazai adottságai. Idegenforgalmi körzetek és központok. Természetvédelem és idegenforgalom. 20. Tájképi és kultúrtörténeti értékek. Ezek veszélyeztető tényezői, védelmük lehetőségei. Természetvédelmi jogi és szakigazgatási ismeretek 1. A jogi szabályozás, valamint a környezet-, illetve természetvédelem kapcsolata (szabályozási filozófiák, a jogi szabályozás indoka, módszerei, kialakulása nemzetközi példákkal -, a környezet, illetve a természet védelmének kapcsolatrendszere). 2. A természet védelmére vonatkozó jogi szabályozás hazai fejlődésének történeti áttekintése (a szabályozás kezdeteitől a hatályos jogi szabályozásig). 3. A természet védelmével kapcsolatos multilaterális nemzetközi szerződések, egyezmények (az egyezmények tartalmának és a hazai végrehajtás áttekintése). 4. Az Európai Unió szabályozása és a természetvédelem kapcsolata (a legfontosabb közösségi természetvédelmi tárgyú joganyag és a hazai végrehajtási feladatok áttekintése) A természet védelmére vonatkozó hazai jogi szabályozás rendszerének az áttekintése (általános illetve a kiemelt védelem különbözősége), a természet védelmének célja, alapelvei és fogalomrendszere a természet védelméről szóló évi LIII. törvény alapján. 6. A természet általános védelmén belül a tájak általános védelmére, az egyedi tájértékek védelmére, valamint a földtani értékek védelmére vonatkozó előírások áttekintése a természet védelméről szóló évi LIII. törvény, valamint a kapcsolódó jogszabályok alapján. 7. A természet általános védelmén belül a természeti területek, az élőhelyek, élő szervezetek védelmére vonatkozó előírások áttekintése a természet védelméről szóló évi LIII. törvény, valamint a kapcsolódó jogszabályok alapján. 8. A kiemelt természetvédelmi oltalom létrejöttének formái, a védetté nyilvánításra jogosultak köre, az ex lege védelem köre és speciális szabályai, a védett természeti területek és értékek fő típusai, a védetté nyilvánítás indokai a természet védelméről szóló évi LIII. törvény alapján. 9. A védett természeti területté nyilvánítási eljárás részletes szabályai a természet védelméről szóló évi LIII. törvény alapján (beleértve az ideiglenes és az átmeneti védelem speciális szabályait). 10. A védett természeti területek kategóriáinak felsorolása (a természet védelméről szóló évi LIII. törvény, továbbá a nemzetközi 119

120 kötelezettségvállalások alapján), a rájuk vonatkozó speciális követelmények ismertetése. 11. A védett természeti területekre vonatkozó szabályozási megoldások rendszerének áttekintése, a védett természeti területekre vonatkozó általános (tilalmak, korlátozások, engedélyhez kötöttség) és speciális (erdő-, vadgazdálkodási, tájvédelmi) előírások a természet védelméről szóló évi LIII. törvény alapján. 12. A barlangokra vonatkozó előírások a természet védelméről szóló évi LIII. törvény, valamint a kapcsolódó jogszabályok alapján. 13. A védetté (fokozottan védetté) nyilvánított növényfajokra, illetve növénytársulásokra vonatkozó előírások a természet védelméről szóló évi LIII. törvény, valamint a kapcsolódó jogszabályok alapján. 14. A védetté (fokozottan védetté) nyilvánított állatfajokra vonatkozó előírások a természet védelméről szóló évi LIII. törvény, valamint a kapcsolódó jogszabályok alapján. 15. A természet védelmével kapcsolatos tervezési rendszer áttekintése, a Nemzeti Természetvédelmi Alapterv, egyéb tervek fajtái, a természetvédelmi kezelési tervre vonatkozó szabályok részletes ismertetése (előkészítés, elfogadtatás szabályai, tartalma stb.). 16. A természetvédelmi tevékenység és a gazdálkodás kapcsolata a jogi szabályozás tükrében (tilalmak, korlátozások elrendelhetősége, természetvédelmi célú támogatás, kártalanítás szabályai, a védett állat kártételére vonatkozó speciális szabályok). 17. A természetvédelmi közigazgatás fejlődésének rövid áttekintése. Az állami szervek (Országgyűlés, Kormány, a természetvédelmi feladatok ellátásáért felelős miniszter és irányítása alá tartozó államigazgatási szervezetek) és az önkormányzatok természet védelmével kapcsolatos feladat- és hatáskörei. 18. A Természetvédelmi Őrszolgálatok, az állami természetvédelmi őrök, valamint a települési önkormányzati természetvédelmi őr jogállása, intézkedési jogai és kötelezettségei, az őrökre vonatkozó főbb szabályok áttekintése. 19. A természet védelmét szolgáló felelősségi rendszer áttekintése. A természet védelmét szolgáló büntetőjogi tényállások, valamint a polgári jogi jogintézmények ismertetése. 20. A természet védelmét szolgáló közigazgatási felelősség fajtái (szabálysértés, természetvédelmi bírság, végrehajtási bírság), alkalmazási feltételeik. E-Learning tananyag Agrár-környezetgazdálkodási BSc szak záróvizsga témakörei -e-learning tananyag 1. Általános környezetgazdálkodás 2. Agrár-környezetgazdálkodás a) Fenntartható növénytermesztés b) Fenntartható állattenyésztés 3. Környezetmenedzsment a)környezeti vállalat irányítás b)környezeti informatika 4. Környezetvédelem és Környezettechnológia 120

121 Általános környezetgazdálkodás 1. Környezeti elemek, erőforrások. A víz és levegő szennyezés forrásai és alapvető folyamatai 2. Környezeti rendszerek. Anyag (C, N, S, O)- és energiaciklusok 3. Környezetgazdálkodás, környezetvédelem alapelvei. Az NKP jellemzői 4. A környezetvédelem kialakulása, változása, a főbb egyezményei 5. A környezetvédelem Európai Uniós és hazai alapelvei, jogi szabályozása, országos és regionális irányítási rendszere 6. Környezetállapot-értékelés főbb módszerei, környezetinformatika 7. A vállalati környezetpolitika. A környezetszennyezés gazdaságtana. A minőségirányítás alapelvei 8. Általános és környezeti globális problémák jellemzése 9. Vízkészletek állapotának értékelése Magyarországon 10. Hazánk levegőminőségi állapotának értékelése 11. Talaj és környezet 12. Földhasználat hazai helyzete. A mezőgazdasági termelés és a környezet kapcsolata. A biotechnológia helyzete Magyarországon. 13. A zaj- és rezgésforrások, ártalmak csoportosítása, jellemzése 14. Urbanizáció hatásai az emberre és a környezetre. Környezetbarát városszerkezet kérdésköre 15. Az energia struktúra helyzete, változása. Nukleáris energiatermelés környezeti hatásai. A bányászat és ércfeldolgozás környezeti hatásai. 16. A megújuló energiaforrások és környezeti hatásaik. Az energia felhasználás csökkentésének lehetőségei. 17. A táj funkciója. A tájvédelem és a tájtervezés feladatai. 18. A természetvédelem célja, feladata, eszközei. Magyarország nemzeti parkjai és tájvédelmi körzetei. 19. Természeti értékek meghatározása, jellemzése, csoportosítása. 20. Katasztrófák csoportosítása. Magyarországi természeti katasztrófák. Környezetbiztonság és a környezeti kockázatok elemzése, hazai szervezetük. Fenntartható agrár-környezetgazdálkodás Fenntartható növénytermesztés 1. A fenntartható földművelés alapjai, technológiai elemei 2. A tápanyag-gazdálkodás, a mezőgazdasági vízgazdálkodás és a környezetvédelem kapcsolata 3. A növényvédelmi technológiák környezetvédelmi összefüggései. Invázív gyomfajok és környezetre gyakorolt hatásaik. 4. Az ökogazdálkodás értékelése környezetvédelmi szempontból. 5. Integrált és precíziós növénytermesztés jellemzői. 6. Biomassza-termesztés, energiaültetvények, energiaerdők. 7. A búza termesztése 8. A kukorica termesztése 9. A szója és az olajnövények termesztésének környezetvédelmi összefüggései. 10. A NATURA 2000 növénytermesztési összefüggései és feladatai. Érzékeny természeti területeken folyó környezetkímélő gazdálkodás Fenntartható állattenyésztés 121

122 11. A génmegőrzés lehetőségei az állattenyésztésben és kapcsolata a környezetvédelemmel. Extenzív állattartás. 12. Állattartás lehetőségei és korlátai környezetileg érzékeny területeken. 13. Kérődzők környezetbarát tartástechnológiáinak ismertetése 14. Abrakfogyasztók környezetbarát tartástechnológiáinak bemutatása 15. A haltenyésztés környezet- és természetvédelmi 16. Bio- és organikus tej- és tejtermékek, hústermékek előállításának lehetőségei és feltételei az állattenyésztésben 17. Állattartás és környezet 18. Állattenyésztés és állattartás az agrár-környezetgazdálkodási programokban. 19. Állattartás humán-egészségügyi kockázatai 20. Az állattenyésztési-, takarmányozási- és állatvédelmi törvény természet- és környezetvédelmi vonatkozásai. Környezetmenedzsment 1. Ismertesse a környezeti menedzsment kialakulásának történetét, a környezettudatos vállaltirányítás helyzetét (tények, adatok) az EU-ban és Magyarországon. A környezeti kommunikáció lehetséges formái. 2. Az EU és Magyarország környezetstratégiájának bemutatása 3. A környezeti szabályozás eszközei, módszerei, technikái egy-egy példán keresztül levezetve. 4. Jellemezze a csővégi és tisztább termelés vállalati környezetvédelmi gyakorlatát (IPPC, BAT) konkrét példán keresztül. Életciklus-elemzés (LCA) jelentősége, célja, szintjei és folyamata. 5. Szabványosítás, az ISO es szabványcsalád és az EMAS bemutatása. Az ISO szabvány szerinti rendszerépítés lépései. Az ISO és az EMAS II. rendszer összehasonlítása. 6. A környezeti tényezők és hatások szerepe, jelentősége a vállalati döntésekben. A környezeti hatások értékelésének módszerei. A vállalati környezet politika. 7. Mutassa be a környezetirányítási rendszer gyakorlati kiépítésének főbb lépéseit. Ismertesse és jellemezze a HACCP rendszert és a ráépülő ISO szabványt. 8. Elemezze a Deming kört (PDCA ciklus). A folyamatos fejlesztés gyakorlati megvalósulása a vállalati szférában. A megújuló energiaforrások környezetgazdaságtani vonatkozásai. 9. A környezeti teljesítményértékelés és -audit helye, szerepe a vállalati szabályozás folyamatában. Ismertesse az MSZ EN ISO 19011:2003 szabvány szerinti auditálás feladatát, folyamatát. 10. Ismertesse és jellemezze Integrált rendszerekben rejlő lehetőségeket, az együttes kiépítést egy adott ágazaton belül. Környezetinformatika 1. A térinformatika fogalma, kialakulása, várható trendjei. Információtechnológiai elektronikus hálózatok. 122

123 2. Földi geodéziai helymeghatározás és felmérés elmélete és gyakorlata. Magyarországi és világ vetületi rendszerek. Geodéziai hálózatok. 3. Másodlagos térinformatikai adatforrások értékelése. A geoinformatikai rendszerek hardver és szoftver igényeinek értékelése. Térbeli modellalkotási folyamat. 4. Térinformatikai egyszerű és összetett elemzési eljárások. 5. Domborzati modellezés és geostatisztika. Térinformatikai döntési modellek és alkalmazásai. 6. Az űrgeodéziai helymeghatározás elmélete és gyakorlata. A GPS rendszerek pontosságának növelési lehetőségei. Navigációs műholdrendszerek. 7. A távérzékelés elméleti alapjai és képelőkészítés. Képfeldolgozási módszerek a távérzékelésben. 8. Távérzékelési adatgyűjtési rendszerek. Multispektrális távérzékelt adatok feldolgozási eljárásainak elmélete és gyakorlata. 9. Térinformatika földügyi és ingatlan-nyilvántartási szakigazgatási rendszerei, önkormányzati és üzleti alkalmazásai. Térinformatika környezet- és katasztrófavédelmi alkalmazásai. Térinformatika műszaki, közműnyilvántartási és fenntartási alkalmazásai. 10. Magyarországi téradat infrastruktúra értékelése és várható fejlődési irányai. A térinformatikai rendszerek és kapcsolódó modellek (CAD, környezeti modellek) együttes alkalmazásának ismertetése. Alkalmazott GPS technológiai megoldások. Környezetvédelem és környezettechnológiai 1. A légszennyezők hatása az élő és élettelen környezetre. A légszennyezés szabályozás módszerei, immissziószabályozás. 2. A porok, aeroszolok, szennyezett gázok leválasztásának módszerei. 3. A megújuló energiaforrások jellemzése és szerepe, műszaki megoldásai. 4. A szagkoncentráció számítása, mérése. Szagok terjedése, a szagemisszó csökkentése. 5. A víz minőségi jellemzői, a felszíni vizek minősítési rendszere. 6. A vízminőség-szabályozás műszaki és jogi eszközei. 7. A felszíni vizek kőolaj és detergens szennyezése, következményei, megszüntetése. A felszín alatti vizek szennyezése, a szennyezés terjedése. 8. Csatornázás és a szennyvíztisztítás módjai. 9. Szennyvíziszapok kezelése, elhelyezése. 10. Természetes szennyvíztisztítási rendszerek. 11. A talaj funkciói, a termékenységet gátló tényezők, a talaj degradációja, ill. szennyezése. 12. A szennyezett talajok remediációja, in situ, ex situ módszerek, a fitoremediáció. 13. Az erózió elleni védelem agrotechnikai, erdészeti műszaki módszerei. 123

124 14. Felszíni és felszín alatti vízrendezés. 15. A hulladékgazdálkodás fogalma, hulladékok fajtái, jellemzői. 16. A hulladékok kezelése, hasznosítási lehetősége. 17. A környezeti hatásvizsgálat, hatástanulmány feladata, folyamata. 18. A zaj környezeti hatásai, fizikai jellemzői, hangterjedés módozatai. Zajok mérése, zajterhelési határértékek. 19. Zajok számítása, hatása, zaj és rezgésvédelmi eszközök. 20. Radioaktív sugárzás lehetséges forrásai, illetve a nukleáris erőművek berendezései, technikái, technológiai megoldásai. Az elhasznált fűtőelemek kezelése. 124

125 Infrastruktúrafejlesztés a HEFOP P /1.0 számú A környezetgazdálkodási mérnöki, illetve a természetvédelmi és vadgazda mérnöki alapképzési (BSc) szakok képesítési követelményeinek kidolgozása, a szakok beindítása. című projekt keretében Dr. Harsányi Endre pénzügyi vezető A HEFOP P /1.0 számú A környezetgazdálkodási mérnöki, illetve a természetvédelmi és vadgazda mérnöki alapképzési (BSc) szakok képesítési követelményeinek kidolgozása, a szakok beindítása. című projekt keretében a Debreceni- és Pannon Egyetemeken jelentős infrastrukturális fejlesztéseket hajtottunk végre. A beszerzett eszközök jól szolgálják a BSc alapképzésben tanulók gyakorlatorientált képességfejlesztését. Az SG 340-es számú nemzeti értékhatárokat meghaladó nyílt közbeszerzési eljárás keretében a képzéshez szükséges gépek, berendezések, felszerelések beszerzésére került sor. A beszerzésre került eszközök a következők: 1. lot: 2 db terepi gyorsvizsgáló 1 db terepi zaj- és légsebességmérő rendszer 1 db terepi talaj- és vízmérő rendszer 2. lot: 1 db termőhely vizsgáló labor 1 db hordozható ph / ISE / vezetőképesség / oldott oxigén-mérő készülék 1 db talajhőmérő 1 db sztereo mikroszkóp 1 db analitikai mérleg 2 db tára mérleg 1 db Lamináris fülke 1 db lángfotométer 1 db vízfürdő 125

126 1 db rázógép 1 db roncsolóblokk 3. lot: 1 db talaj penetrométer 1 db talaj penetrométer (elektronikus talajvizsgáló nyomószonda) 4. lot: Védett és gyógynövények környezeti állapotát vizsgáló és ellenőrző rendszerek 2 db DSLR digitális fényképezőgép kit 1 db hordozható helyszíni vízminőség vizsgáló eszköz 1 db motoros fűkasza 1 db digitális sztereómikroszkóp beépített kamerával 1 db digitális biológiai mikroszkóp beépített kamerával 1 db motoros áramfejlesztő 1 db lézeres távolságmérő 1 db csapdarendszer 5. lot: 1 db spektrális nappali és éjszakai adattovábbító, adatgyűjtő és feldolgozó rendszer 2 db DSLR digitális fényképezőgép kit 4 db vezeték nélküli digitális megfigyelőrendszer 1 db éjjellátó binokuláris távcső 2 db terepi megfigyelő egység 4 db távcső 1 db infra hőmérő lézerjelöléssel 4 db hőmérséklet, páratartalom és atmoszférikus légnyomásmérő 4 db kézi műholdas helymeghatározó eszköz 6. lot: 1 db terepi adatfelvételi rendszer 1 db terepi nehézfém meghatározó berendezés 1 db mikrometeorológiai állomás 126

127 1 db a levegő illékony szénhidrogén tartalmát mérő hordozható berendezés 7. lot: 1 db terepi spektrális adatrögzítő hőkamera 1 db terepi és légi felvételezésre alkalmas nagyfelbontású 8. lot: Terepi földmérési eszközök 5 db szintező 5 db műszerláb 10 db szintezőléc 20 db kitűzőrúd (40 db 1 m-es) 5 db mérőkerék 4 db lézeres távmérő 1 db lézeres távmérő 5 db mérőszalag 1 db GPS geodéziai állomás 1db GPS antenna A tendereljárás során a 4-5. számú sorok esetében az eljárás eredménytelenül zárult, mivel nem érkezett rájuk ajánlat. Ezekre vonatkozóan új, gyorsított tárgyalásos közbeszerzési eljárást írtunk ki SG 390-es számon. Az új eljárás eredményesen zárult. A SG 374 számú meghívásos közbeszerzési eljárás keretében számítógépek és tartozékainak beszerzése történt a következők szerint: 9 db thinkpad 40 db tft monitor 36 db asztali számítógép 2 db tanári gép 2 db fejlesztő számítógép 127

128 A SG 373-as számú meghívásos közbeszerzési eljárás során irodatechnikai eszközök beszerzése történt a következő paraméterek szerint: 2 db tartó konzollal rögzített fix projektor 8 db hordozható projektor 1 db A0-ás multifunkciós scanner nyomtató másoló Központosított közbeszerzési eljárás keretében a megvalósító szervezetek működését szolgáló fénymásolók megrendelése és szállítása történt a következők szerint: 2 db nagyteljesítményű fekete-fehér fénymásoló 2 db nagyteljesítményű színes fénymásoló A környezetgazdálkodási agrármérnök és természetvédelmi mérnök BSc alapszakokhoz kapcsolódóan központosított közbeszerzési eljárás keretében oktatási infrastruktúra fejlesztés során laborok, konzultációs és vizsgatermek bútorainak beszerzésére került sor. Ennek során kialakításra került: 2 db e-learning vizsgaterem 2 db komplett konzultációs központ 2 db komplett szaklabor egyedileg funkcionálisan kialakított berendezése A terepi gyakorlati oktatás feltételrendszerének fejlesztése érdekében 8 GPS vásároltunk. 128

129 129

130 130

131 A környezetgazdálkodási agrármérnök és természetvédelmi mérnök BSc alapképzések kompetenciáinak tartalmi értékelése és fejlesztése Dr. habil. Juhász Csaba egyetemi docens 1. Bevezetés A HEFOP P /1.0 számú A környezetgazdálkodási mérnöki, illetve a természetvédelmi és vadgazda mérnöki alapképzési (BSc) szakok képesítési követelményeinek kidolgozása, a szakok beindítása. című projekt 7. részfeladatának keretében kompetenciák tartalmi értékelésére és fejlesztésére került sor. Az alprogram fő célkitűzései a szakokhoz (hulladékgazdálkodási technológus /HT/, gyógy- és fűszernövény termesztő és feldolgozó technológus /GYFT/ felsőfokú szakképzési programok; környezetgazdálkodási agrármérnök /KG/, természetvédelmi mérnök /TV/ BSc alapszakok) kapcsolódó kompetenciák felmérése, elemzése, értékelése, fejlesztése. A megvalósítás során a következő feladatokat valósítottuk meg (munkaterv, peremfeltételek, fő lépések): A képzések kimeneti követelményeit a munkaköri elemzések során feltárt munkaerőpiaci igények határozzák meg. Ezért munkaerőpiaci helyzetelemzést végeztünk kérdőíves módszer segítségével. A munkáltatói igények felmérése céljából munkakör elemzésekre került sor. A környezetgazdálkodási agrármérnök és a természetvédelmi mérnök BSc képzéshez kapcsolódó az OKJ szerinti felsőfokú szakképzésekhez illeszkedő kimeneti követelményeket rögzítő dokumentumot alakítottunk ki. A BSc-s kimeneti követelmények illeszkednek a hulladékgazdálkodási technológus és a gyógy- és fűszernövény termesztő és feldolgozó felsőfokú szakképzésekhez. A kimeneti követelmények követik a szakképesítések esetében alkalmazott kompetenciarendszert: - feladatkompetenciák (mit csinál a személy); - szakmai ismeret-alkalmazások (információtartalmak és alkalmazási típusok); - szakmai készségek (információs készségek és eszközhasználati - készségek); - módszer, társas és személyes kompetenciák. A meghatározott kimeneti követelményekről (validálás) a munkaadók kérdőív kitöltése útján nyilvánítottak véleményt. A képzési folyamatba illeszkedő, a BSc szakok munkahelyi gyakorlat tervezését végeztük. A négy hónapos, összefüggő szakmai gyakorlat dokumentációjának elkészítését szolgáló, a keretfeltételeket rögzítő szakmai segédanyagot dolgoztunk ki. 131

132 2. A kompetencia 2.1. A kompetencia fogalma A kompetencia, mint az embernek, illetve a cselekvésének leírására használt fogalom alig több mint egy évtizede született meg és vált mindennaposan használttá. Amellett, hogy a kompetenciának, mint általános fogalomnak többé-kevésbé kialakult az értelmezése, a róla szóló szűkös hazai és nemzetközi szakirodalomból egyetlen dolog látszik világosan. Nincs olyan általánosan elfogadott és használt kompetenciarendszer, és nincs a konkrét kompetenciáknak olyan listája, amely minden célra alkalmas lenne. A meglévő és a szakirodalomban fellelhető modellek, a már alkalmazott rendszerek, fogalomkészletek sokfélék, minden változat esetében találunk hasonlókat és attól jelentősen eltérőket is. Az összes ilyen ismerete és elemzése nélkül is valószínűsíthető, hogy mindegyik rendszer a saját céljára orientált szemléletmódot tükrözi, és a saját feladatára megoldást kínáló eszközrendszert képez A kompetencia természete és modellezése Az általában és az ember egységében szemlélt kompetenciaösszesség kontinuumként, folytonos közegként modellezhető. Az egyes rendszerek megnevezés-készleteik alkalmazásával megkísérlik a kontinuumot diszkrét elemek halmazaként leírni. Ezen készletek azonban gyakran önmagukban is, egymás között azonban mindenképpen többszörösen átfedő, gyakran hierarchikus kapcsolódású, esetlegesen szerveződő elemekből állnak. Olyanokból, amelyek feltételei és egyben eredményei is a cselekvésnek, amelyek keletkeznek és átalakulnak, amelyek közül bármelyik összetehető más elemekből, közülük számosnak a hiánya pótolható másokkal, működésükben valószínűleg mindig konkrét helyzetekhez, körülményekhez, személyekhez kötődnek. Szemléltetni leginkább folyton változó szálak olyan funkcionális szövedékeként lehet, amely a korlátain belül mindig egy bizonyos célnak megfelelően alakul át, szerveződik A kompetencia fogalmának értelmezése A kompetenciák, mint az ember cselekvésre való képessége kétféle szemlélet alapján definiálhatók. Az egyik a forrás, az eredet, azaz a cselekvő személy sajátosságaként, tulajdonságaként határozza meg, a másik szemlélet a cselekvés eredménye, produktuma, a személy megnyilvánulása, teljesítménye felől. A hazai pedagógiai szakirodalomban, valamint egyes jogszabályokban (pl.: Nemzeti alaptanterv, felnőttképzési törvény, közoktatási törvény) található értelmezések, fogalomhasználat inkább a cselekvés eredete, azaz a tudások és személyi tulajdonságok alapján való, a szakképzés közelmúltjának egyes fejlesztései (pl.: a világbanki program) inkább a cselekvés eredményei, azaz a tevékenységek és az elvégzendő feladatok oldaláról közelítő definíciót használják. Több fogalomrendszer törekszik a kétféle értelmezés valamiféle egymásba kötegelésével (pl. a NAT kulcskompetenciák megnevezése), vagy nyelvi megfogalmazás révén megjeleníteni a személy cselekvéseiben szervesen összekötődő mindkét vetületet. Törvényszövegben is fellelhető definícióként a felnőttképzési törvény megfogalmazásában a kompetencia a személy ismereteinek, készségeinek, képességeinek, magatartási, viselkedési jegyeinek összessége, mely által képes lesz egy meghatározott feladat eredményes teljesítésére. A kompetencia fogalma a közelmúlt szakmai fejlesztései révén a felsőoktatásban is meghatározó fontosságú fogalommá vált. Feltétlenül szükséges volt a kompetencia 132

133 fogalmának egy, a fentieknek megfelelő kettős értelmezését alkalmazni, amely kezdettől fogva koherens más fejlesztésekkel, és illeszkedik valamennyi oktatási terület (közoktatás, szakképzés, felnőttképzés, felsőoktatás, nem formális tanulás), valamint a munka világa, a foglalkoztatás, gazdaság és a kultúra területein szokásos fogalomhasználathoz. A projekt végrehajtása során kifejlesztett rendszer és alkalmazott módszer a tevékenységek, feladatok részletezése által adott egyik értelmezés mellett a kompetenciákat a személy ismeretei, készségei, képességei, magatartási, viselkedési jegyei szerinti értelmezésében, tehát a kompetenciák személyes tulajdonságok vetületében is közvetlenül, konkrétan jeleníti meg. A projekt során a tulajdonságkompetenciákat a foglalkozási kompetenciák Európában is használt és elfogadott egyik rendszere szerint tagoltuk (szakmai, módszer-, társas és személyes kompetenciák). A munka világában a dolgozóval szemben támasztott követelmények már konkrét feladatok megoldására való alkalmasságként jelennek meg, ezért a kompetenciák feltárásakor feltétlenül szükséges a munkakörelemzésekből, és a munkaszakértők által megadott tudásokból, személyes tulajdonságokból kiindulni. A kompetenciák két vetületének együttes alkalmazása révén már a munkahelykereséskor, a munkavállaláskor is pontosabban, megbízhatóbban megítélhető egy munkakör és az ellátására jelentkező dolgozó megfelelése. Az egyén tudásai, személyes tulajdonságai, valamint ezeknek a szakma követelményei és a foglalkozás feladatai közötti közvetlen összefüggések nem csupán a szakmát, foglalkozást ismerők, hanem a laikusok számára is érthetőbbek lesznek, az életpálya tervezése is könnyebbé válik. Amellett, hogy a life long learning nem csupán a képzésben való egész életen át tartó részvételt, hanem az általános művelődést, új készségek, eszköztudások megszerzését, új motivációk kialakulását, az egyéni innovációk, a kreativitás kibontakozását és munkatevékenységgé való fejlődését is jelentik, a tulajdonságkompetenciák minősége az egyéni boldogulás és a személyes életminőség jelentős tényezői is. Így a képzésben való részvétel ezekkel, a személyes aktivitásokkal, illetve teljesítményekkel együtt teszi lehetővé az alkalmazkodást, a szakma, szakterület váltását, az életpálya alakítását. 3. A feladat- és tulajdonságprofilok kialakítása 3.1. A feladatprofil értelmezése A képesítés szakmai követelményei egyebek mellett rögzítik a dolgozótól elvárható kompetenciákat. A kompetenciák ebben az értelemben a munkafeladatok elvégzésére való képességet, alkalmasságot jelentik. Részletesen egyrészt a feladatoknak, mint a munkatevékenység megnyilvánulásának, másrészt a dolgozó tulajdonságainak, mint a munkatevékenység feltételeinek felsorolásaként jelennek meg. A szakképesítés kompetenciaprofilja így a személy egységes kompetenciakészletének két vetületéből, a feladatprofilból és a tulajdonságprofilból áll. A feladatprofil a képzés megszerzését követő munkába álláskor a munkavállaló személyéhez köthető és különösebb nehézségek nélkül ellátható cselekvéseket, munkafeladatokat, elvárható tudást tartalmazza, mellőzve az esetenként a konkrét munkahelyi betanulás keretében megszerzendő kompetenciákat. A feladatprofilt a szakmai szokásoknak, szabványoknak, jogszabályoknak megfelelő munkatevékenység alapul vételével, de konkrét teljesítményszintek, minőségi és 133

134 mennyiségi jellemzők megadása nélkül kell meghatározni. Ez utóbbiakat a vizsgakövetelmények, illetve a vizsgafeladatok értékelési útmutatói tartalmazzák majd. A feladatprofilban a szorosan vett cél szerinti szakmai munkatevékenység feladatait kell megjeleníteni. Az ezeken kívülieket (például értékesítés, gazdálkodási feladatok) csak akkor, ha azok a cél szerintitől nem különíthetők el, azzal szervesen összekapcsolódnak és a képesítés szokásos szervezeti keretei következtében a dolgozók meghatározó többségének személyes munkafeladatot jelentenek. A feladatprofil a képesítés szakmai követelményeinek, vizsgáinak és képzés programjának minden további részét is alapvetően meghatározza. A feladatprofil azoknak a munkafeladatoknak a rendezett felsorolása, amelyeket egy dolgozó a szakképesítés megszerzése, birtoklása révén tud elvégezni. Az alprogram keretében elkészítettük a 2-2 darab felsőfokú szakképzés és BSc alapszakok feladatprofilját. Ezáltal meghatároztuk a képesítéseknek megfelelő tényleges munkatartalmakat. A feladatprofilok kialakítása közben fokozottan figyelembe vettük: A képesítés munkaerő-piaci helyzetét, a képesítésnek megfelelő munkatevékenység szokásos szervezeti kereteit; a képesítések között érvényesülő horizontális és vertikális munkamegosztást, azaz a kapcsolódó szakképesítések feltételezhető követelményeit; Az érintett dolgozók, célcsoportok feltételezhető sajátosságait; szakképesítés szintjét, képzési idejét és más adatait; a képesítés tagolódását (a moduláris kapcsolódást, átjárhatóságot, ráépüléseket) A tulajdonságprofil értelmezése A tulajdonságprofil a képesítésnek megfelelő munkafeladatok elvégzésére való alkalmasságot, azaz a szakmai tudást, a személyt jellemző tulajdonságok rendszerében írja le. Ebben a rendszerben kategóriaként a személy által birtokolt és alkalmazott szakmai ismereteket, készségeket-képességeket, valamint a személy viselkedésének, cselekvéseinek milyenségét jellemző módszer, társas és személyes kompetenciákat alkalmazzuk. A tulajdonságprofil a képesítés megszerzését követő munkába álláskor szükséges, elsősorban a képzés, illetve munkatapasztalat révén megszerezhető kompetenciákat tartalmazza, illetve tartalmazhat egyes, a tevékenységhez nélkülözhetetlen további kompetenciákat is. A tulajdonságprofilban csak a munkával, a munka cél szerinti tevékenységeivel közvetlenül összefüggő tulajdonságokat kell szerepeltetni. A munkaviszony, a munkahelyi környezet szakmai munkatevékenységtől független vonatkozásaira nem kell kitérni. Nem kell megadni az egészségügyi alkalmasság körébe tartozó tulajdonságokat sem. A tulajdonságprofil a személyt jellemző tulajdonságok kategóriákba csoportosított egyes kategóriákban adott készletből választott, a teljesítmény, minőség szintjét is tartalmazó megnevezéseinek a rendezett felsorolása. A tulajdonságprofil szerkezete, kategóriái, tagolódása a következő: I. Szakmai kompetenciák, azon belül Szakmai ismeretek 134

135 Szakmai készségek, képességek ezen belül az információs készségek II. Személyes kompetenciák III. Társas kompetenciák IV. Módszerkompetenciák A tulajdonságprofilt a szakképesítés teljes feladatprofiljának ismeretében, annak alapján kell elkészíteni Szakmai ismeretalkalmazások A képesítés szakmai követelményei között a tulajdonságprofil részeként kizárólag a munkatevékenység során közvetlenül használt, alkalmazott ismereteket kell szerepeltetni. A munka során közvetlenül alkalmazott ismeretnek tekintendő egyebek mellett: a műveletek sorrendje, technológiai szabályok, az összetettebb eszköz- és forráshasználat, az alkalmazott számszerű paraméterek és minőségi jellemzők stb., továbbá a munka közben szokásosan előforduló, szükséges döntéseket meghatározó, a műveletek során használt anyagok, tárgyak, eszközök egymásra hatására, viselkedésére vonatkozó, a munkavégzés feltételeire és hatásaira, a műveleti előírásoktól, munkabiztonsági szabályoktól való eltérés kockázataira és következményeire vonatkozó stb. adatok, információk. A tulajdonságprofilban kizárólag alkalmazott ismereteket kell megadni. A feladatkompetencia (azaz a munkafeladatok elvégzésére való alkalmasság) összetevőjeként az ismeret alkalmazásának képességét kell tekinteni, és ennek megfelelően a típus jele az alkalmazást minősíti, nem az ismeret információtartalmát. Egy ismeretalkalmazás típusát három jellemző együttes mérlegelésével kell megállapítani: 1. Önállóság (vezetői, illetve szakmai irányítás, külső közreműködés, segítségek, források, eszközök igénybevételének lehetősége). 2. Az alkalmazás gyorsasága (időfelhasználás lehetősége). 3. Az eredményesség (hogyan, milyen úton jut el a személy a megfelelő információtartalom alkalmazásához). Az alkalmazási típus megállapításakor a szokásos munkahelyi körülmények közötti ismeretalkalmazást kell elemezni, és a három szempont együttes mérlegelése után az ötféle típus valamelyikével minősíteni. Konkrét ismeretalkalmazások (feladatokhoz kötött ismeretek) esetén a típust meghatározhatja a munkatevékenység kockázata (munkabiztonsági, környezeti, kártételi stb.), a teljes munkafolyamat szempontjából értelmezett fontossága, gyakorisága, egyszerűsége vagy bonyolultsága, az hogy szokásosan mennyire jelent problémát annak megoldása, valamint az, hogy a szokásos szervezeti körülmények között mennyire pótolhatatlan a kompetencia, 135

136 szokásosan mennyire ismerhető előre a munkahelyzet, mennyire lehet arra felkészülni (előre ismerhető helyzetekben szükséges, egyszerű ismeretek, illetve nehezen kiváltható alkalmazás esetében magasabb típust kell megkövetelni) stb. Az ismeretalkalmazás típusának megítélésekor nem kell figyelembe venni, hogy az ismeret mennyire bonyolult, megtanulásához milyen alapismeretekre van szükség, milyen tudományterülethez, hogyan kötődik stb. Az egyes típusok értelmezése: A típus (legmagasabb) Személyes szakmai, vezetői közreműködés és eszközhasználat nélkül, fejből való alkalmazás. Az alkalmazási feladat közlése, észlelése után töprengés, mérlegelés, elemzés nélkül, csupán a döntés meghozatalához szükséges időn belül adott válasz, reakció, megkezdett cselekvés. Első próbálkozásra helyes, hibátlan ismeretalkalmazás. Ilyen típusú ismeretalkalmazást olyan munkafeladatok esetében célszerű megkövetelni, ahol a munkafeladat: kockázattal jár (baleseti, környezeti, kártételi stb.), egyszerű, előre tervezhetők, ismerhetők a körülmények, feltételek, valamint a kompetencia pótolhatatlan, hiánya vagy hibázás esetén meghiúsul a munkatevékenység stb. Az ilyen alkalmazási típusú információk jellemzően egyszerű döntésekben nyilvánulnak meg, tervezett, kiszámítható eseményekhez kötődnek, általában szűkebb, pontosan célzott tartalmúak, egyszerűen megfogalmazhatóak, többnyire szabályként, utasításként írásban is rögzítettek. B típus Az A és a C közötti, illetve egyes szempontokból az A-nak, más szempontokból a C- nek megfelelő ismeretalkalmazási típus. C típus (középső) Személyes szakmai, vezetői közreműködés nélkül, de eszközhasználat lehetősége mellett (információforrások, szakirodalom, mintafeladatok, saját jegyzet stb.) való alkalmazás. Az alkalmazási feladat közlése, észlelése után tájékozódásra, előzetes próbára, segédtevékenységekre is elegendő idő alatt, tehát a tényleges feladatvégzéshez szükséges időtartamot jelentősen meghaladó, de a teljesítményt valamelyest korlátozó időtartamú alkalmazás. A meghatározó eredményelemek tekintetében önellenőrzés és javítás után, illetve összességében megfelelő minőségű eredménnyel történő ismeretalkalmazás. Ilyen típusú ismeretalkalmazást olyan munkafeladatok esetében célszerű megkövetelni, ahol a munkafeladat(ok) nem jár(nak) munkabiztonsági, környezeti, illetve jelentős anyagi kártételi kockázattal, 136

137 összetett(ek), de meghatározó elemeikben előre tervezhetők, ismerhetők a körülmények, feltételek, valamint a kompetencia nehézségek árán kiváltható, hiánya vagy hibázás esetén általában nem hiúsul meg a munkatevékenység stb. Az ilyen alkalmazási típusú információk jellemzően mérlegelés során, változatok közötti választáskor, összetett döntésekben nyilvánulnak meg, konkrétan és részletesen nem ismert, illetve jövőbeli eseményekhez kötődnek, általában összetettek, csak részben célzott tartalmúak, csak irányelvként, elérendő célként, feltételekként stb. adottak. D típus A C és az E közötti, illetve egyes szempontokból a C-nek, más szempontokból az E- nek megfelelő ismeretalkalmazási típus. E típus (legalacsonyabb) Szakmai, személyes, vezetői közreműködéssel, a feladatra célzott segítség, és eszközhasználat lehetősége mellett való alkalmazás. A feladat közlése, észlelése után kérdésfeltevésre, feladat közbeni értelmezésre, tájékozódásra, az eszközhasználatra elegendő idő alatt való alkalmazás, amely során (egy ésszerű határon belül) nem a teljesítésre igénybe vehető idő korlátozza a teljesítményt. A meghatározó eredményelemek tekintetében külső hibajelzés ismeretében javított, összességében megfelelő minőségű eredménnyel történő ismeretalkalmazás. Ilyen típusú ismeretalkalmazást olyan munkafeladatok esetében célszerű megkövetelni, ahol a munkafeladat(ok) nem jár munkabiztonsági, környezeti, illetve anyagi kártételi kockázattal, összetettek, csak egyes elemeikben tervezhetők, ismerhetők a körülmények, feltételek, valamint a személyes szerep közreműködésre, részvételre korlátozódik stb. Az ilyen alkalmazási típusú információk jellemzően a munkavégzés elméleti alapjaira, szervezeti körülményeire vonatkoznak, háttér-információk ritkán végzett, speciális feladatokhoz, rokon szakképesítésűekkel való együttműködés során szükségesek stb Szakmai készségek, képességek A készségek a cselekvés automatikus, a tudat közvetlen irányítása nélkül működő összetevői, elemei. A személy szándéka szerint egyébként képes a készségszintű cselekvések közvetlen irányítására is. A készségek általában kevéssé összetett cselekvések, kisebb cselekvési egységek. Többnyire egy hosszabb folyamat eredményeképpen, jellemzően tanulás, gyakorlás révén fejlődnek ki. Több komponensből, például tanult ismeretekből, más készségekből, más rutinok, képességek működése révén állnak össze, alakulnak ki. A képesség komplexebb fogalom, a képességek az egyénnek a tevékenységekben, cselekvésekben megnyilvánuló tudása. Az adottságok alapján és tevékenység gyakorlása révén fejlődnek ki. A készségekkel összevetve a képességekben jelentősebbek a gondolkodási összetevők és a tudati irányítás. 137

138 A munkatevékenység, a feladatkompetenciák összetevőkre bontása, elemzése során a készségek inkább a cselekvés, a képességek pedig inkább a személy jellemzőjeként fogalmazhatók meg. Nehezen elkülöníthetőek, az alkalmazott kompetenciarendszer mellett a tulajdonságprofil meghatározásához éles és pontos elválasztásuk nem szükséges. A készségek és képességek jellemzően a cselekvés, a munkatevékenység során tartósan, több más összetevővel párhuzamosan, azokkal egy időben működnek. A szakmai készségek között megadható készségszinten, tehát automatikusan elvégzett rövid, egyszerű cselekvés is, amellyel egy időben ugyan a dolgozó nem végez más cselekvést, de a gyakorlottság révén nem jelent számára feladatot, nem okoz megoldanivaló problémát. A képesítés szakmai kompetenciái között az alkalmazott szakmai ismeretek mellett másik csoportként a szakmai készségeket, azon belül külön az információs készségeket és az eszközhasználati készségeket kell megjeleníteni. Ennek keretében kizárólag azokat a készségeket kell megadni, amelyek a szakmai munkafeladatok elvégzéséhez nélkülözhetetlenek és a személytől a szakképesítés tartalmától, munkafeladataitól függetlenül, a szakképesítés adott szintjét is figyelembe véve nem lennének elvárhatók. A tulajdonságprofilban a lehetséges szakmai készségek, képességeket az egyes képesítések követelményeinek összehasonlíthatósága és a modulok képzése céljából szintekkel együtt kell megállapítani. A munkatevékenység során a feladat elvégzéséhez a tulajdonságkompetenciák amellett, hogy összetételük is eltérő eltérő szintű megnyilvánulásai szükségesek. A feladatok elemzése során kizárólag a szakmai készségek, képességek szakmaspecifikus szintű megnyilvánulásait kell figyelembe venni, tehát az olyanokat, amelyek a szakképesítés jellegét és adott szintjét is figyelembe véve meghaladják a szakmában nem dolgozó személyek hétköznapi kompetenciáit. A szakmai készségekhez, képességekhez általában öt szint adható meg, az olyanok esetén azonban, amelyek szükségesek ugyan a munkavégzéshez, de elvárt szintjük nem haladja meg a hétköznapit, a választható szintek a felső három értékre korlátozódnak. A szakmai készségek, képességek öt szintjét értelmezzük. Az 1. szintet az alapszintnek, a 3. szintet a közép szintnek, az 5. szintet a felső szintnek, a 2. és a 4. szintet ezek közötti szinteknek tekintjük A személyes, a társas és a módszerkompetenciák meghatározása A BSc képzésben résztvevők tanulmányaik és tapasztalataik alapján valószínűleg rendelkeznek olyan átlagos szintű kompetenciákkal, amelyre szakmájától függetlenül minden embernek szüksége van munkája során. A képesítések tulajdonságprofiljában csak azokat a szakmaspecifikus személyes, társas és módszerkompetenciákat kell megadni, amelyek kiemelten szükségesek az adott szakma feladatainak ellátásához. 4. A képesítések kompetenciaprofiljainak modulokra bontása A szakképesítés alapfunkciója az, hogy a munkavállaló és a munkaadó kapcsolatának kezdeti időszakában, elsősorban a munkaszerződés megkötésekor, a munkaköri leírás elkészítésekor, a munkaköri feladatok meghatározásakor ismertek legyenek a személy munkavégzésre irányuló képességei, kompetenciái. Ezeket a kompetenciákat a szakmai vizsgán nyújtott teljesítmény értékelése alapján lehet megállapítani. A szakmai vizsga egy állami vizsga, állami garanciavállalás, ennek alapján bizonyos mértékben megítélhető a személynek a munkakörben való leendő 138

139 megfelelése. A szakképzettséget tanúsító bizonyítvány mellett természetesen a munkaadó további forrásokból is tájékozódhat a munkavállaló tudásáról, fontos információ lehet az, hogy hol, milyen képzőnél, iskolában vett részt a képzésen, milyen szervezetnél, intézménynél tette le a vizsgát, a munkaadó vizsgálhatja korábbi munkahelyi referenciáit, és próbafeladattal, próbamunkával, végül munkaviszony keretén belül a próbaidő alatt a személy tevékenységét is értékelheti. A szakképzéssel kapcsolatban a modul fogalma többféleképpen értelmezhető. A szakképzés szabályozásának egyik fogalmaként alapvetően a folyamatszabályozás és a kimeneti szabályozás fogalomrendszerében is értelmezhető. A HEFOP program végrehajtása során az egész életen át tartó tanulás alapelveinek megfelelően olyan moduláris rendszer kialakítása volt a cél, amely amellett, hogy egyformán érvényes az iskolai rendszerű és az iskolarendszeren kívüli szakképzésre, ösztönzi az atipikus tanulást is, és a tanulási úttól függetlenül képes befogadni a személy meglévő szakmai tudását. A munkában érvényes, és így a szakmai vizsgákon felmérendő tudás nem köthető kizárólagosan a fenti három közül egyik fő tanulási típushoz sem, sőt bármelyiken belül jelentősen eltérő utakon lehet eljutni ugyanarra a végállapotra, azaz a vizsga, a vizsgarendszer, a személytől a vizsgán elvárt cselekvések és tudás nem lehet különböző aszerint, hogy ki hogyan milyen úton szerezte a kompetenciáit. Mivel a képzési folyamatok, a tanulási utak nagyon eltérőek, annak tagolódása, a modularitása sem egységesíthető. Ennek megfelelően a központi és kötelező modularizáció nem irányulhat a képzési folyamatra, elsődleges célja nem lehet annak átalakítása, ésszerűsítése, hatékonyabbá tétele. Jelentősen egységesebb viszont a végállapot, így ez egységes modulokra bontható. Ez azonban csak úgy lehetséges, ha a kimeneti modularizációt leválasztjuk a képzési folyamatokról. Ezáltal olyan kimeneti követelményrendszer keletkezik, amely független a tanulási utaktól, és olyanok lehetnek a szakmai vizsgák, ahol ugyanabban a vizsgacsoportban egymás mellett dolgozhat és szerezhet szakképesítést az iskolában tanult, a felnőttképzésben részt vett, és az atipikus tanulás útján felkészült jelölt. A szakképzettség konkrét tartalmát a munkatevékenységek elemzése útján kell meghatározni, hiszen a munkába álláskor a jelöltnek munkatevékenységeket kell végeznie, munkafeladatokat kell megoldania. Ennek megfelelően a modularizáció anyaga nem a képzési tartalom, nem a képzés során elvégzett tananyagot, feladatokat kell elemezni és azokból modulokat képezni. A kimeneti modularizáció tehát az egyes szakképesítések kimeneti követelményeinek, kompetenciáinak részekre bontása. Az így keletkező moduloknak összhangban a HEFOP, illetve az LLL céljaival függetlenül a képzés fő típusaitól és a konkrét képzési folyamattól elsősorban a szakképesítés birtokában egy újabb szakképesítés megszerzését kell szolgálniuk. Ennek megfelelően annak meghatározása a cél, hogy annak, akinek van egy szakképesítése, és meg akar szerezni egy ezzel jelentősen rokon tartalmú másik szakképesítést, mit kell a vizsgán teljesítenie. Lehetőleg úgy, hogy egyfelől a szükséges kompetenciák minél pontosabban (ne több és ne más), másfelől a már birtokolt kompetenciák minél kevésbé legyenek a vizsgafeladatok lehetséges tartalmában. Ennek az igénynek az alkalmazott modularizációs eljárás azáltal felel meg, hogy nem tematikus részekre (pl.: feladatcsoportokra) bontja a szakképesítések kompetenciaprofilját, és ezekből a részekből építkezik, hanem a szakképesítések teljes kompetenciaprofilját hasonlítja össze, az egyes kompetenciákat vizsgálja és így emeli ki, különbözteti meg a közös 139

140 és az eltérő kompetenciákat. A modulok az egyes összehasonlított szakképesítések körében azonosnak ítélt kompetenciákból alakultak ki. A felsőfokú szakképzések, illetve BSc képzések átfedéseinek vizsgálata (hulladékgazdálkodási technológus /HT/, gyógy- és fűszernövény termesztő és feldolgozó technológus /GYFT/ felsőfokú szakképzési programok; környezetgazdálkodási agrármérnök /KG/, természetvédelmi mérnök /TV/ BSc alapszakok) előtt a szerzők elkészítették a képesítések kompetenciaprofilját. Az egyeztetés eredményeképpen a közösnek ítélt kompetencia teljes tartalma és nyelvi megfogalmazása is teljesen azonossá vált. 5. A vizsgált képzések szakmai követelménymoduljai A Környezetgazdálkodási agrármérnök és Természetvédelmi mérnök (BSc) szakok szakmai követelménymoduljainak meghatározása céljából munkaerőpiaci felmérését, elemzést végeztünk kérdőíves módszerrel. Az 50 kérdést tartalmazó kérdőív esetében fontos hatékonysági szempontként merült fel, hogy a két szakot érintő kérdések egy kérdőívben legyenek összesítve az egyszerűbb kitölthetőséget szem előtt tartva, kerülendő egy terjedelmes anyag kiküldését, mely esetleg a kitöltési arányt ronthatja. A kérdések többsége mindkét szakot érinti, a kérdőív mintegy harmadában tartalmazva továbbá a szakspecifikus kérdéseket. Az alprogram keretében az elvárt kompetenciák értékelésére a szakon végzett hallgatók potenciális munkáltatói felé igényfelmérő leveleket küldtünk ki. A válaszlevelekben megadott elvárások alapján monitorozni kívántuk a munkáltatóknak a Környezetgazdálkodási agrármérnökökkel, illetve a Természetvédelmi mérnökökkel szemben támasztott szakmai követelményeit. A munkáltatói monitoring eredményeit összehasonlítottuk a BSc szakok alapítási és indítási anyagában megadott kompetenciákkal. A HEFOP pályázat lehetőséget teremtett a környezetgazdálkodási agrármérnök és természetvédelmi mérnök feladat- és tulajdonság profilok újbóli részletes elemzésére, melyekhez felhasználtuk a munkaköri leírásokban talált igényeket, információkat. A vizsgált BSc képzések szakmai követelménymoduljainak kialakításakor figyelembe vettük az új OKJ szerint kialakított Agrártechnológus szakképesítés Hulladékgazdálkodási technológus, illetve Gyógynövény- és fűszernövénytermesztő és -feldolgozó elágazások szakmai moduljait. A Hulladékgazdálkodási technológus (1. ábra) felsőfokú szakképzés 5 db szakmai követelménymodulból áll. A Gyógy- és fűszernövény termesztő és feldolgozó technológus (2. ábra) felsőfokú szakképzés követelménymoduljainak száma 3 db. 1. ábra 140

141 Alapismereti feladatok Hulladékgazdálkodás feladatai Kommunális hulladékgazdálkodás feladatai Mezőgazdasági hulladékgazdálkodás feladatai Élelmiszeripari hulladékgazdálkodás feladatai 141

142 2. ábra Alapismereti feladatok Gyógy- és fűszernövény-termesztés feladatai Gyógy- és fűszernövény-feldolgozás feladatai Az alprogram keretében meghatároztuk a Környezetgazdálkodási agrármérnök BSc és a Természetvédelmi mérnök alapképzések (3-4. ábrák) moduláris felépítését. Minden egyes szakmai követelménymodul tartalma a következő: Feladatprofil Tulajdonságprofil Szakmai kompetenciák Szakmai ismeretek (a típus megjelölésével) Szakmai készségek (a szint megjelölésével) Személyes kompetenciák Társas kompetenciák Módszerkompetenciák 142

143 3. ábra DE-OKJ Alapismereti feladatok DEHG-KG OKJ Hulladékgazdálkodás feladatai DEHG-KG OKJ Kommunális hulladékgazdálkodás feladatai DEHG-KG Környezetgazdálkodási agrármérnöki mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékgazdálkodási feladatok DETV-KG Természetvédelem-környezetgazdálkodás feladatai DEKG Környezetgazdálkodás feladatai 143

144 4. ábra DE-OKJ Alapismereti feladatok DEGY-TV Természetvédelmi mérnöki gyógy- és fűszernövény termesztési és feldolgozási feladatok DETV-KG Természetvédelem és környezetgazdálkodás feladatai DETV Természetvédelem feladatai 144

145 Az 5. ábrán összefoglalóan látható a Hulladékgazdálkodási technológus /HT/, Gyógynövény- és fűszernövénytermesztő és -feldolgozó technológus /GYFT/ felsőfokú szakképzési programok, a Környezetgazdálkodási agrármérnök /KG/ és a Természetvédelmi mérnök /TV/ BSc alapszakok összesített moduláris térképe. 5. ábra 6. Validálás A kidolgozott feladatprofilokat oktatási és munkaerőpiaci szakértők értékelték. Az értékelés validálási táblázatok segítségével elektronikus formában történt. A környezetgazdálkodási agrármérnök esetében visszaérkezett és feldolgozott értékelő lapok száma 27 darab-, a természetvédelmi mérnök esetében 31 darab volt. A validálás (igazolás, érvényesség megítélése) során a modulokban található valamennyi kompetenciát a szakemberek ordinális skálán minősítettek (1. táblázat). 145

146 Érvénytelen Soha Nagyon ritkán Havonta Hetente Naponta Folyamatosan 1. táblázat Validálási táblázat Mennyire fontos a feladat? (Függetlenül attól, hogy Ön végzi-e vagy sem!) A feladatvégzés gyakorisága Mennyire nehéz, bonyolult a feladat? Feladatkompetenciák megnevezése Nem fontos Nagyon fontos Egyszerű Nehéz, bonyo lult Átlagok Gazdasági környezetet értékel Az értékelés valamennyi modul, minden feladatkompetenciájára vonatkozott. Az első kérdéskör arra irányult, hogy az értékelő hogyan ítéli meg a feladat fontosságát, függetlenül attól, hogy ő maga végzi-e vagy sem az adott feladatot. Erre a kérdésre az értékelőnek lehetősége volt, arról nyilatkozni, hogy az adott feladatot nem látja fontosnak az adott alapképzés esetén, így azt érvényteleníti. Amennyiben a tevékenységet indokoltnak ítélte, úgy annak fontosságát 1-5-ig terjedő ordinális skálán pontozta. A következő kérdéskör a feladatvégzés gyakoriságára vonatkozott (soha, nagyon ritkán, havonta, hetente, naponta, folyamatosan). Az értékelő ebben az esetben minden egyes feladat elvégzésének gyakoriságát értékelte. A harmadik kérdés a feladat bonyolultságára vonatkozott. Az értékelő 1-6-os skálán értékelte a feladat nehézségét az egyszerűtől a nehéz, bonyolultig. Program segítségével átlagot számoltunk a feladat fontosságára és bonyolultságára vonatkozóan. Meghatároztuk továbbá a válaszokat százalékos megoszlásban is. A kapott eredmények alapján megállapítható, hogy a környezetgazdálkodási agrármérnök és a természetvédelmi mérnök BSc alapképzések modularizációját, az egyes modulokban meghatározott feladatkompetenciákat mind a munkaerőpiaci, mind az oktatási szakemberek elfogadták és támogatták. A két BSc képzés vonatkozásában meghatározott feladatok elutasításában egyértelműen a klasszikus mezőgazdasági diszciplinákhoz kapcsolható kompetenciák dominálnak. A Kompetenciák tartalmi értékelése és fejlesztése 7. részfeladat teljes dokumentációja a következő hon-lapon érhető el: http//: 146

147 Az alprogram megvalósításában közreműködő szakemberek: Dr. Anda Angéla (PE) Dr. Bíró Tibor (DE) Dr. Burucs Zoltán (PE) Girhiny Ildikó (DE) Dr. Harsányi Endre (DE) Horváthné Dr. Baracsi Éva (PE) Hunyadi Gergely (DE) Dr. Juhász Csaba (DE) Dr. Juhász Lajos (DE) Dr. Kátai János (DE) Kocsis Tímea (PE) Kolics Balázs (DE) Dr. Kondorosy Előd (PE) Kovács Elemér (DE) Dr. Kozák Lajos (DE) Dr. Lehoczky Éva (PE) Mézes Lili (DE) Nagy Attila (DE) Petrovics Nándor (NSZFI) Simándi Péter (TSF) Szőllősi Nikolett (DE) Dr. Tamás János (DE) Varga Sándor (PE) Rövidítések jelentése: DE Debreceni Egyetem NSZFI Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet PE Pannon Egyetem TSF Tessedik Sámuel Főiskola 147

148 A Mezőgazdaságtudományi Kar minőségbiztosítási rendszerének kialakítása Varga Emilné Dr. Szűcs Edit főiskolai tanár A Mezőgazdaságtudományi Kar minőségbiztosítási rendszerének célja volt: - az oktatási/képzési színvonal növelése, magas szinten tartása; - a kutatások/szaktanácsadások magas színvonalú, eredményes végzése; - a Mezőgazdaságtudományi Kar társadalmi kötelezettségeinek magas színvonalú ellátása, - a működés hatékonyságának fokozása; - a hallgatók, oktatók, kutatók, dolgozók, a végzett hallgatók alkalmazói, a Karral kapcsolatban álló szervezetek, intézmények, partnerek megelégedettségének fokozása, az igények maximális kielégítése. A Mezőgazdaságtudományi Kar a minőségbiztosítási rendszerének kialakításánál és működtetésénél a következőket vette figyelembe: - a mindenkor érvényes Felsőoktatási Törvény előírásait, - a Magyar Akkreditációs Bizottság állásfoglalásait, és javasolt szempontrendszerét; - az Oktatási és Kulturális Minisztériumnak a felsőoktatás minőségbiztosítására vonatkozó útmutatásait; - a Debreceni Egyetem Küldetésnyilatkozatát, Minőségpolitikáját; - a minőségbiztosítási rendszerre vonatkozó nemzetközi ajánlásokat, különös tekintettel a felsőoktatás minőségbiztosításának európai sztenderdjeire. A Kar a HEFOP P /1.0 pályázatban vállalt kötelezettségének megfelelően kialakította az EN ISO 9001:2000-es szabványnak megfelelő minőségirányítási rendszerét, az EN ISO 14001:2005-ös szabványnak megfelelő környezetközpontú irányítási rendszerét, valamint megvalósította az EFQM alapú teljes körű szervezeti önértékelést. A pályázatban vállalt kötelezettségeken túl a Kar májusában független harmadik fél által tanúsíttatni kívánja minőségirányítási rendszerét. A Mezőgazdasághtudományi Kar szervezeti önértékelésen alapul minőségbiztosítási rendszerének kiépítése több lépésben valósult meg. A kari működés minőségközpontú korszerűsítését elindító szervezeti önértékelés és informatikai támogatás rendszerének megalkotását kívánja elősegíteni. Ez három célelem mentén valósítható meg: A szervezeti kultúra fejlesztése, amely az értékrendi elem kiemelésével a munkát végző ember belső igényességét hangsúlyozva, az öntanulási, önfejlődési folyamat állandó fenntartására fókuszál a stakeholderek megelégedettségének priorálására. Ennek a szemléletváltozásnak az elérése támogathatja a működési változások megvalósítását. A minőségbiztosítási folyamatok fejlesztése a szervezeti önértékelés modelljének felhasználásával. A cél olyan, a követelményekhez illeszkedő, illetve azokhoz kapcsolódó kétszintű szervezeti önértékelési rendszer megalkotása, ami biztosítja az intézmény működésének folyamatos 148

149 értékelését, lehetőséget nyújtva a fejlesztési területek definiálására és a javításra. A működés folyamatokon keresztüli korszerűsítése a Kar által lefektetett irányvonal mentén, mind az alaptevékenységekre, mind a támogató tevékenységekre kiterjedően (EN ISO 9001:2000-es szabványnak megfelelő minőségirányítási rendszer, valamint az EN ISO 14001:2005-ös szabványnak megfelelő környezetközpontú irányítási rendszer). A Kar a pályázat segítségével országosan egyedi, mintaértékű rendszert alakított ki. Az integrált rendszer működtetését a következő funkciók segítik: minőségirányítási és környezetirányítási vezető: a rendszer kialakításáért, fenntartásáért felelős; minőségirányítási és környezetirányítási megbízott: a rendszer működtetését segíti kari szinten, minőségirányítási és környezetirányítási felelősök: a tanszékeken az operatív feladatok végzésért felelősek. Az integrált rendszer működését támogató szervezeti struktúrát a következő ábra mutatja. 149

150 A Mezőgazdaságtudományi Kar minőségirányítási rendszere 150

151 MINŐSÉGPOLITIKA Az Agrár- és Műszaki Tudományok Centrum Mezőgazdaságtudományi Kara a Debreceni Egyetem minőségpolitikájával összhangban, a tudományterületén folytatott oktatás, kutatás, valamint a szaktanácsadási tevékenysége során megszerzett hazai és nemzetközi szakmai hírnevének megtartása és bővítése érdekében a minőségi színvonalának állandó fejlesztésére, tökéletesítésére törekszik. A fenti célok elérése érdekében a Mezőgazdaságtudományi Kar vezetése a következőket vállalja: munkatársait úgy választja ki, hogy felsőoktatási feladatokat, az oktatást, a kutatást és az ehhez kapcsolódó szaktanácsadást a követelményeknek magas színvonalon elégítse ki, a partnerek igényeinek megismerését, azok kiváló, és egyenletes minőségű teljesítését, a Mezőgazdaságtudományi Kar minőségcéljaiban megfogalmazottak megvalósítását, minőségpolitikáját és minőségbiztosítási rendszerét időszakosan átvizsgálja, aktualizálja, fejleszti, a mindenkor érvényes Felsőoktatási Törvény előírásainak, a Magyar Akkreditációs Bizottság elvárásainak, valamint az Oktatási és Kulturális Minisztérium felsőoktatás minőségbiztosításával kapcsolatos útmutatásainak megfelelően, figyelembe véve a felsőoktatás minőségbiztosításának európai sztenderdjeit. A Mezőgazdaságtudományi Kar átfogó, az EN ISO 9001:2000 szabvány követelményeinek megfelelő minőségirányítási rendszert működtet, annak folyamatos fejlesztésével és fenntartásával hírnevét kívánja erősíteni. A vezetőség elkötelezi magát és aktív szerepet vállal a minőségirányítási rendszer működtetésében, fejlesztésében, és ezt az elkötelezettséget minden munkatársától elvárja. Debrecen, január 30. Dr. Kátai János egyetemi tanár, dékán Minőségirányítási rendszerünket az MSZ EN ISO 9001:2001 szabvány követelményeivel összhangban az oktatási, kutatási és szaktanácsadási tevékenységünkre dolgoztuk ki. A minőségirányítási rendszerünk kiépítésénél figyelembe vettük az érvényes hatósági és jogszabályi előírásokat. A minőségirányítási rendszerünkben a következő kizárásokat alkalmazzuk: A Mezőgazdaságtudományi Kar minőségirányítási rendszere nem tartalmazza az előállítás és szolgáltatásnyújtás folyamatainak érvényesítésére vonatkozó szabályozást, mivel folyamataink során nem azonosítható olyan folyamat, amelynek kimenete nem igazolható ellenőrzéssel, ezért a MSZ EN ISO 9001:2001 szabvány szakaszát kizárja. Minőségirányítási rendszerünk kialakításakor azonosítottuk folyamatainkat, azok sorrendjét és kapcsolódásait, melyeket a következő oldalon lévő ábrák szemléltetnek. Meghatároztuk a folyamatok működtetéséhez szükséges erőforrásokat és követelményeket, valamint ezen folyamatokat ellenőrizzük, mérjük, és ennek eredményeit felhasználjuk a folyamatok tökéletesítéséhez. A bevezetési tevékenységeket felülvizsgáljuk a tervezett eredmények szempontjából, és a 151

152 folyamatainkat folyamatosan javítjuk. Vezetőségi átvizsgálásokon felülvizsgáljuk folyamatainkat, és meghatározzuk a szükséges javító intézkedéseket, fejlesztéseket, majd az eredményüket a következő vezetőségi átvizsgálás alkalmával értékeljük. A Mezőgazdaságtudományi Kar alapvető folyamata a minőségirányítási rendszerünk szempontjából az oktatás, kutatás és szaktanácsadás mérése. Alapvető folyamatunkat a vevői követelmények meghatározásával, rögzítésével kezdjük, és a hatósági és törvényi előírások betartásával végezzük. Alapvető folyamatainkat a támogató folyamatok segítik: A mérésekhez szükséges beszerzési folyamatok végzése, a beszállítói tevékenységek koordinálása, ellenőrzése, a beszállítók minősítési folyamata, a képzési, oktatási folyamatok, dokumentumok kezelése, mérő- és megfigyelő eszközök felügyelete, gazdálkodási információs folyamatok. Támogató folyamataink része a belső auditok. A vevői elégedettséget, valamint folyamatainkat mérjük, vezetői felülvizsgálatainkat e mérések alapján folyamatosan végezzük. A felülvizsgálat eredményei pedig beépülnek a stratégiai fejlesztési folyamatba, az emberi erőforrás tervezésbe, a felhasznált eszközök tervezési folyamatába, pénzügyi tervek készítésébe, valamint a szervezetfejlesztés döntési folyamatába. A meghatározott követelmények dokumentációs rendszerünkben rögzítésre kerültek. Folyamataink szabályozására minőségirányítási eljárásokat dolgoztunk ki, és vezettünk be. Minőségirányítási rendszerünket január 30-tól kezdődően bevezettük, folyamatosan működtetjük és fejlesztjük. Elkészítettük a MIR dokumentációs rendszerét, melynek felépítése a következő: Mezőgazdaságtudományi Kar környezetközpontú irányítási rendszere 152

153 KÖRNYEZETI POLITIKA A fenntartónk, a partnereink, kiemelten a hallgatók, a hatóságok, a lakosság és a munkavállalók elvárása, hogy oktatási, kutatási, képzési, szaktanácsadási folyamataink kialakítása, működtetése és a kapcsolódó tevékenységek során a környezeti elemek gazdaságos felhasználásán, a környezetterhelések minimalizálásán keresztül hozzájáruljunk a fenntartható fejlődéshez. A kar mindenkori célja hogy, az egészséges élelmiszer, életminőség és tisztább környezet kialakításához az Európai Felsőoktatási tér normáinak mindenkori betartásával járuljon hozzá. Ezért a Debreceni Egyetem AMTC Mezőgazdaságtudományi Kar egyik kiemelt feladata a környezet megóvása, a környezeti szemlélet kialakítása és folyamatos fejlesztése. A Debreceni Egyetem AMTC Mezőgazdaságtudományi Kar átfogó, az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány követelményeinek megfelelő környezetközpontú irányítási rendszert működtet, amely kapcsolatban áll és közös elemeket tartalmaz a minőségirányítási rendszerrel. A környezetvédelmi célok kitűzésekor, és annak elérése érdekében olyan intézkedéseket hozunk, melyek figyelembe veszik a törvényi előírásokat, lehetővé teszik a környezetterhelési kockázatok és káros hatások folyamatos mérését, kiértékelését és csökkentését. Kötelezettséget vállalunk az érvényes jogszabályok, szabványok, szakhatósági előírások betartására, a múltbeli szennyeződések felszámolására. Meghatározó feladatunk, hogy pedagógiai céljainkban és erre épülő oktatási tananyagainkban munkatársainkkal törekedjük hallgatóink környezet iránti elkötelezettségének folyamatos fejlesztésére. Kutatási célkitűzéseink között megkülönböztetően kezeljük a természeti erőforrások megújíthatóságának fenntarthatóságát és a környezetetikai normák betartását. Munkavégzés során állandó szempont a jól követhető folyamatok kialakítása, az anyag- és energiatakarékosság és az ezt tükröző folyamatos környezethigénia, tisztaság és rend. Szállítóink kiválasztásakor figyelembe vesszük a környezetvédelmi követelmények teljesülését. Munkatársaink számára eljuttatunk minden olyan információt, amelyek tevékenységünk környezeti hatásainak értékeléséhez szükségesek. Debrecen, 2008.január 30. Dr. Kátai János A környezetközpontú irányítási rendszer követelményei A Környezetirányítási Kézikönyv az MSZ EN ISO 14001:2005 szabványban meghatározott valamennyi követelményt tartalmazza, és fejezeteinek számozása követi a szabvány szakaszainak számozását. Olyan környezetközpontú irányítási rendszert működtetünk amely: megfelel az MSZ EN ISO 14001:2005 számú szabvány követelményeinek, kiterjed a folyamatok szabályozására és felügyeletére, tényadatokon alapuló rendszeres méréssel, ellenőrzéssel, illetve műszaki számítással felügyeli a szennyező kibocsátást, és mutatja a működés megfelelőségét vagy a nem megfelelőségét, hatékony beavatkozást biztosít a környezetterhelés megelőzésére, csökkentésére, 153

154 a lehetőségeket figyelembe véve biztosítja a tervszerű továbbfejlesztést. A rendszer működtetésével és továbbfejlesztésével, valamint a vonatkozó jogszabályok és a szabványok előírásainak betartásával biztosítjuk oktatási, kutatási, képzési, szaktanácsadási folyamataink és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatásaink környezetkímélő megvalósítását. A DE AMTC Mezőgazdaságtudományi Kar vezetősége a szervezet stratégiai céljainak, az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány követelményeivel összhangban, meghatározta környezeti politikáját, melyben kinyilvánította az elkötelezettségét a folyamatos fejlesztésre és a környezetszennyezés megelőzésére. A környezeti politika részét képezi a Környezetirányítási Kézikönyvnek, és ennek megfelelően kerül kiadásra, elosztásra, kezelés. A környezeti politika megismertetéséről a vezetőség oktatás keretében gondoskodik a szervezet minden szintjén. A környezeti politika ismeretéről és alkalmazásáról a belső környezetközpontú irányítási auditok keretében győződünk meg. A környezeti politika aktualitásának vizsgálatát, valamint a továbbfejlesztés lehetőségeinek elemzését a vezetői átvizsgálások keretében végezzük. Az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány a tervezési tevékenységek között a következők szabályozását és felügyeletét írja elő: Környezeti tényezők. Jogi és egyéb követelmények. Célok és előirányzatok, Környezetközpontú irányítási program. Környezeti tényezők A környezeti tényezők felügyelete terén olyan szabályozást valósítunk meg amely: megfelel az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány követelményeinek, kiterjed az összes, általunk befolyásolható környezeti hatásra, lehetővé teszi tevékenységünk környezeti szempontjainak elemzését, biztosítja a jelentős környezeti hatások meghatározását és ezek alapján a környezeti, célok és előirányzatok, valamint programok kitűzését. A szabályozás Karunk valamennyi felügyelt (környezetközpontú irányítási és minőségirányítási rendszerébe bevont) folyamatára vonatkozik. A környezeti tényezők és hatások vizsgálatát az oktatási és kutatási tevékenységre, valamint a vészhelyzetekre terjesztettük ki. Elköteleztük magunkat, hogy rendszeresen elvégezzük ezeket a vizsgálatokat a jelenleg folytatott és esetleg a későbbiekben megváltoztatott, illetve bevezetésre kerülő újabb technológiák, oktatási módszerek, vagy tevékenységek esetén is. A környezeti tényezők és hatások vizsgálatáért és értékeléséért a intézetek, tanszékek, laboratóriumok vezetői és a környezetirányítási vezető a felelősek. Környezetközpontú irányítási rendszerünket a debreceni campusra terjesztettük ki, ahol az oktatási kutatási, képzési és szaktanácsadási tevékenységünket folytatjuk. Jogszabályi és egyéb követelmények A DE AMTC Mezőgazdaságtudományi Kar működése szempontjából fontos jogi, és egyéb követelmények nyilvántartását, változásaik nyomon a környezetirányítási megbízott végzi. A környezetvédelemmel kapcsolatos előírásokról jegyzéket vezet, amelyet a Kar számítógép hálózatán a környezetirányításban fontos szereppel bíró vezetők elérhetnek. A szervezeti egységvezetők - igény esetén - minden rájuk vonatkozó jogszabályt megkapnak. 154

155 A környezetirányítási vezető feladata hogy az új vagy a megváltozott jogszabályokat átvizsgálja abból a szempontból, hogy a változások érintik-e, és ha igen, akkor milyen mértékben tevékenységünket. Ha kibocsátásokat, tevékenységeket vagy a környezetközpontú irányítási rendszer működését érinti a változás, akkor a környezetirányítási vezető az Dékán részére előterjesztést készít, ez alapján hajtjuk végre a szükséges beavatkozásokat (változtatásokat). Amennyiben a jogszabály változása környezetközpontú irányítási célokat, valamint azok végrehajtási programját érinti, akkor a módosítás elkészítése és jóváhagyatása a környezetirányítási vezető feladata. Célok, előirányzatok és programok A környezeti célok és előirányzatok kitűzésével célunk olyan középtávú feladatok meghatározása, amelyek: figyelembe veszik a feltárt, a környezetre jelentős hatásokat, és azok javítására, csökkentésére irányulnak, megvalósítására a személyi, tárgyi, anyagi és pénzügyi erőforrásokat biztosítjuk. A középtávú környezeti célok előkészítése a Környezeti célok és előirányzatok, valamint a környezetközpontú irányítási program meghatározása című környezetközpontú irányítási eljárásleírás alapján a környezetirányítási vezető feladata a szervezeti egységek vezetőivel együttműködve. Karunk a környezeti célok, előirányzatok kitűzésekor és felülvizsgálatakor figyelembe veszi a jogi és az egyéb követelményeket, a szervezet jelentős környezeti tényezőit, a lehetséges műszaki változatokat, a pénzügyi-, a működésiés az üzleti követelményeket, továbbá az érdekelt felek véleményét. Környezeti céljaink és előirányzataink megvalósításával környezeti teljesítésünk fejlesztését és a környezetszennyezés megelőzését kívánjuk elérni. A környezetközpontú irányítási programok összeállításával célunk olyan éves, vagy középtávú feladatok programszerű előírása és a végrehajtás elrendelése, amelyek a feltárt jelentős környezeti hatások kezelését szolgálják. A program összeállítása a szervezeti egységek vezetőivel együttműködve a környezetirányítási vezető feladata. A célok meghatározására, valamint az erre épülő programok kitűzésére, illetve a programokban foglaltak végrehajtására Környezeti célok és előirányzatok, valamint a környezetközpontú irányítási program meghatározása című környezetközpontú irányítási eljárásleírás alapján működtetjük. A programban pontosan meghatározzuk: az elvégzendő feladatokat, a feladatok teljesítéséhez szükséges kritériumokat, a szükséges erőforrásokat, a szükséges dokumentálást, a felelősöket, a teljesítési határidőt. Ha a végrehajtás során a programban változtatások szükségesek, akkor a környezetirányítási vezető feladata a módosult körülmény vizsgálata (a szükséges egyeztetésekkel együtt) és a módosítás előterjesztése jóváhagyásra. A jóváhagyott programból minden érdekelt kap. A programban meghatározott feladatok végrehajtásának irányításáért a környezetirányítási megbízott, az ellenőrzésért a környezetirányítási vezető a felelős. 155

156 A intézeti és tanszéki környezetirányítási felelősöknek a vezetőségi átvizsgáláson kell beszámolniuk a teljesítésről. A hivatalokban ezt a feladatot a környezetirányítási megbízott látja el. A Mezőgazdaságtudományi Kar EFQM alapú szervezeti önértékelése A minőségirányítás, a minőségfejlesztés terén elért kiemelkedő eredmények elismerésére a világon elsőként 1957-ben Japánban hoztak létre minőségi díjat, a Deming Díjat, amelyet - hosszabb szünet után - számos nemzeti minőségi díj megalapítása követett. Közöttük hazánkban is, a világon harmadikként, 1989-ben megalapították a IIASA-SHIBA Díjat, majd 1996-ban a magyar Nemzeti Minőségi Díjat a teljes körű minőségirányítás (Total Quality Management, TQM) eredményes alkalmazásának elismerésére. Az Európai Minőségi Díj az EFQM Üzleti Kiválóság Modellen alapszik. A Modell létrehozója a European Foundation for Quality Management (EFQM). Az EFQM Üzleti Kiválóság Modell továbbfejlesztett változata, az EFQM Kiválóság Modell 1999-ben került kiadásra és 2000-ben váltotta fel az EFQM Üzleti Kiválóság Modellt. A Modell alapfilozófiája nem változott, a két modell közötti eltérés azonban igen jelentős. A Kiválóság Modell, elődjénél eredményorientáltabb és könnyebben alkalmazható a közszolgálat - például a non-profit szervezetek - területén. A változás a modellen alapuló minőségi díjak területén is érezteti hatását. Lényeges vonásuk az, hogy nem a termék vagy a szolgáltatások minőségét vizsgálják, illetve díjazzák, hanem az egész szervezet tevékenységét a kiváló minőség elérése terén. Az EFQM Kiválóság Modell rendszeres és módszeres megközelítést kínál a folyamatos javításhoz, amely az üzleti teljesítmény mérhető javulását eredményezi. A modell gyakorlat- és eredményorientált, és sikeresen alkalmazható nagy- és kisméretű, profitorientált és non-profit szervezeteknél egyaránt. Hazánkban a minőségügyben elérhető legmagasabb elismerés a Nemzeti Minőségi Díj, amelyet 1996 óta a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium hirdet meg. Mivel a Nemzeti Minőségi Díj kritériumrendszere teljes egészében megegyezik az Európai Kiválóság Díj kritériumrendszerével, a visszajelzés alapján nemcsak a magyar, hanem az európai minőségszinttel is összemérhetik magukat a pályázók. Az ötszintű Európai Elismerési Rendszer a Kiválóságért (Level of Excellence ): 2001 óta az EFQM a korábban alkalmazott háromszintű elismerésen túl további két új elismerési szintet (Elkötelezett a Kiválóságért szint és Elismerés a Kiválóságért szint) vezetett be annak érdekében, hogy ösztönözze a szervezeteket az önértékelés és a Kiválóság Modell egyre szélesebb körben való sikeres alkalmazására. A két új elismerési szintre 2003 óta az EFQM Nemzeti Partnerszervezeteinél is lehet pályázni anyanyelven. Az Európai Kiválóság Díjra továbbra is az EFQM-nél, angol nyelvű pályázattal lehet jelentkezni. 156

157 DÍJAZOTT pont körül DÖNTŐS European Quality Prize 550 pont felett European ELISMERÉS Quality A Award Finalist KIVÁLÓSÁGÉRT (új) 400 pont felett Recognised for Excellence FŐDÍJAS 700 pont felett European Quality Award ELKÖTELEZETT A KIVÁLÓSÁGÉRT (új) 250 pont felett Committed to Excellence 1. szint Elkötelezettség a Kiválóságért A Committed to Excellence (C2E) Elkötelezett a Kiválóságért elismerés azokat a szervezeteket célozza meg, amelyek elindultak a szervezeti kiválóság útján. Az Elkötelezettség szintje három lépésben érhető el: Az első lépésben a szervezet egy egyszerűsített önértékelést készít, az EFQM Kiválóság Modell 9 kritériuma alapján. Ez egy szélesebb áttekintést ad a szervezetről, mint egy bevett, szokásos, szektorra és méretre jellemző vállalat keretei közé szorított felmérés. Az értékelés végeredménye megmutatja, hogy melyek a szervezet erősségei és a fejlesztendő területei. Az EFQM Kiválóság Modell alapján végzett önértékelésben kijelölt fejlesztendő területeket módszeresen rangsorolni kell, és az első 8-10 problémára fejlesztési tervet kell készíteni. A pályázat harmadik részében pedig a fejlesztések elindításától számított 6 hónap múlva, a 8-10 projektből tetszőlegesen kiválasztott 3 projekt megvalósulását kell a fentiekkel együtt a pályázónak részletezni. Az értékelők az elvégzett önértékelést, a fejlesztendők priorizálását, a fejlesztési terv elkészítését és módszereit valamint a három fejlesztési projekt megvalósítását egyaránt felülvizsgálják. Ennek igazolására egy-két napos helyszíni szemlén a képzett értékelők megbizonyosodnak a szervezeten belüli folyamatok és a vonatkozó dokumentációk áttekintésével a fejlesztések megvalósulásáról. A sikeres pályázathoz minimum 3 sikeresen bevezetett fejlesztési projekt bemutatása szükséges. Az Elkötelezett szint sikeres elérésekor amennyiben a pályázó a 250 pontot eléri európai tanúsítványt ad ki az EFQM és Nemzeti Partnerszervezete, a Minőségfejlesztési Központ, és a pályázó jogosulttá válik az Elkötelezett a Kiválóságért cím használatára. Az Elkötelezett a Kiválóságért cím folyamatosan, az év bármely részében megpályázható. 157

158 Díj Elismerés a Kiválóságért Elkötelezettség a Kiválóságért szintek A teljes EFQM Modellen alapuló önértékelés oldalas pályázat angolul 4-8 fős nemzetközi értékelő team Konszenzus és helyszíni szemle Elismerés 550 ponttól 2. szint Az EFQM Modellen alapuló önértékelés (32 alkritérium szerint) 51 oldalas meghatározott szerkezetű, anyanyelvű pályázat 3 4 értékelő Konszenzus és helyszíni szemle Visszacsatolás alkritériumonként Elismerés 400 pont felett 1. szint Az EFQM Modellen alapuló önértékelés (9 fő kritérium szerint) 10 oldalas anyanyelvű pályázat Fejlesztendő területek priorizálása és fejlesztési terv Három fejlesztési projekt megvalósításának bemutatása Elismerés 250 pont felett A Szervezeti Kiválóság Európai Elismerési szintjeinek főbb tartalmi elemei 2. szint Elismerés a Kiválóságért A Kiválóság Modell eredményes alkalmazásáért Recognised for Excellence (R4E) elismerést azok a szervezetek, szervezeti csoportok kapják, akik az EFQM Kiválóság Modell önértékelésében már gyakorlatot szereztek. Az Elismerés szintje a teljes Modellt, a 32 alkritériummal használja. A pályázóknak egy strukturált szemléletet ad a szervezet erősségeinek és fejlesztendő területeinek feltérképezésére. A pályázók a teljes Európai Kiválóság Díj folyamatát járják végig, de egy előre meghatározott, tömörebb formába öntött pályázati dokumentációt szükséges benyújtaniuk. Minden alkritériumban legalább egy módszer részletes alkalmazásának, felülvizsgálatának és értékelésének, valamint a szervezeten belüli kiterjesztésének részletes bemutatását, és a többi az alkritériumon belül alkalmazott módszer felsorolását, vázlatos értékelését és kiterjedtségének bemutatását kell tartalmaznia a pályázatnak. Emellett 3 fejlesztési projekt tervét és megvalósulását is csatolni kell a pályázathoz. 2-5 fős értékelő csoport tekinti át a beadott pályázatot, a RADAR értékelési módszer alkalmazásával. Először egyénileg, majd csoportosan értékeli az írásos pályázatot, majd minimum 350 pont elérése esetén egy két-három napos helyszíni szemlét tart. Az értékelés után részletes visszajelzést készít az erősségek és ajánlott fejlesztendő területek megjelölésével alkritériumonként, valamint lehetővé teszi az összehasonlítást a többi pályázóval. Ellentétben a magasabb kiválósági szintekkel, az Elismerés szintjére benyújtott pályázat nincs időponthoz kötve, ugyanúgy, mint az 1. szintre benyújtottak esetében. Az Elismerés a Kiválóságért címmel az EFQM valamint annak Nemzeti Partnerszervezete elismeri, hogy a szervezet eredményesen alkalmazza a TQM módszereit valamint a Kiválóság Modellt, és nagy eséllyel pályázhat a Nemzeti Minőségi Díjra. A Kar az EFQM modell alkalmazásánál a következő ábrában rögzített szempontokat is figyelembe vette: 158

159 Az átalakított EFQM modell a következő: UNI-EFQM modell Vizsgálati szempontok: 1. Vezetés Az intézmény küldetésének és jövőképének megvalósítását segítő vezetői tevékenység és a vezetés értékrendjének kialakítása, irányítási rendszerének biztosítása, működtetésének továbbfejlesztése a munkatársak közreműködésével. 159

160 1.a. Irányt mutat a szervezetnek; megfogalmazza és kommunikálja a kiválóság és minőségkultúra melletti elkötelezettséget, az azt kifejező jövőképet; a küldetést és az értékrendet. 1.b. A vezetés milyen szervezeti és irányítási struktúrában működik, mennyiben felel ez meg a kiválóság minőség felé vivő változások fogadására, elősegítésére. 1.c. A vezetés hogyan motiválja és támogatja a munkatársak minőségtudatának fejlődését, a személyes példamutatás megjelenítésével? 1.d. Vezetők együttműködése az egyetemen belüli és kívüli partnerekkel. 2. Stratégia Az intézmény küldetésének és jövőképének megvalósításában alkalmazott módszerek, különös tekintettel a hosszú távú tervekre, azok oktatási, kutatási programjaira 2.a. Az intézmény célkitűzéseinél és stratégiaalkotásánál milyen igényekre, partneri és hatósági elvárásokra épít? 2.b. A stratégia alkotás módszertani megalapozottsága; intézményi, kari, funkcionális és keresztirányú stratégia készítés metodológiai háttere és annak fejlesztése. 2.c. A stratégia kidolgozása és monitorozása. 2.d. A célok és stratégia értékelése és kontrollja. A stratégiai akciók megvalósulásának értékelése. 3. Munkatársak irányítása emberi erőforrások A munkatársak szakmai ismereteinek és képességeinek egyéni, csoportos és intézményi szinten alkalmazott fejlesztése; a munkatársak tevékenységeivel kapcsolatos oktatási, kutatási programok és folyamatok támogatásának megtervezése a hatékony működés érdekében. 3.a. Az intézmény személyi állományának összetétele, szakterületeik képzési profil szerint. 3.b. Teljesítményértékelési rendszer és kompetencia követelmények bemutatása, rendszerértékelés és fejlesztés. 3.c. Munkatársak bevonása, belső kommunikáció. 3.e. A szervezet gondoskodása a munkatársakról. 4. Partnerkapcsolatok és erőforrások Az intézmény külső partnerkapcsolatainak, belső erőforrásainak, stratégiai programjának megtervezése és menedzselése az intézményi folyamatok hatékony működése érdekében 4.a. Oktatási infrastruktúra bemutatása, fejlesztése, kihasználtsága. 4.b. Kutatási infrastruktúra bemutatása, fejlesztése, kihasználása. 4.c. Információ és tudásmenedzselés. 4.d. Pénzügyi erőforrások menedzselése, értékelése, fejlesztése. 4.e. Partnerkapcsolatok menedzselése, külső kommunikáció. 4.f. Épületek, berendezések, szolgáltatás menedzselése. 5. Folyamat Az oktatási, kutatási programok támogatása, a partneri elégedettség elérése, a partnerek számára nyújtott értékek növelése céljából alkalmazott folyamatok módszereinek megtervezése és menedzselése az intézményben. 5.a. A FOI folyamatok bemutatása, elégedettségi és belső értékelések bemutatása (oktatás, kutatás). 5.b. Változtatási folyamat és változások fejlesztések bemutatása és értékelése (oktatás, kutatás) 160

161 5.c. FOI támogató és irányítási folyamatok, elégedettségi és belső értékelések bemutatása. 5.d. Változtatási folyamat, változások, fejlesztések bemutatása (támogató és irányítási folyamatok). 5.e. Elitképzés rendszerének, fejlesztésének, eredményeinek bemutatása, értékelése. 6. Munkatársi elégedettség A felsőoktatási intézmény és szervezeti egységei által megvalósított eredmények a munkatársak elégedettsége terén tervezett és elért célokat illetően, erre kiválasztott intézmények eredményeivel összehasonlítva 6.a. A HRM rendszer működése, tartalma, illetve fejlesztése. 6.b. Az elégedettség, elégedetlenség lényeges mutatói. 6.c. Humánerőforrás minőségi jellemzőinek változása. 7. Közvetlen partnerek elégedettsége Hallgatói elégedettség A felsőoktatási intézmény és szervezeti egységei által elért eredmények a partnerek elégedettsége terén tervezett és teljesített célokat illetően, erre kiválasztott intézmények eredményeivel összehasonlítva. 7.a. Hallgatói elégedettség mérések bemutatása. 7.b. Végzett hallgatók elégedettség mérések bemutatása. 7.c. Belső és külső kommunikáció értékelése. 8. Társadalmi hatás A társadalom és a külső partnerek véleménye és elégedettsége a felsőoktatási intézménnyel, szervezeti egységeivel és azok tevékenységével kapcsolatban. 8.a. Munkaerő piac megelégedettségi vizsgálatok eredményei. 8.b. Társadalmi szereplők értékelése. 8.c. Környezetvédelmi elvárások teljesítése területén elért eredmények. 8.d. Hátrányos helyzetűek támogatási eredményei. 9. Kulcsfontosságú eredmények A felsőoktatási intézmény és szervezeti egységei által tervezett célok, elért eredmények és teljesítmények, más kiválasztott intézmények eredményeivel való összehasonlításban. 9.a. Oktatási teljesítmények és hatékonysági mutatói. 9.b. Kutatási tevékenység eredményei és hatékonysági mutatói. (Tudásteremtés, tudásátadás) 9.c. Az intézmény gazdálkodási teljesítménye és annak elemzése. Vizsgálati módszer: A Kar első teljes körű szervezeti önértékelésének a lépései a következők voltak: 161

162 A Kari önértékelés alapján, a Kar minőségfejlesztési projekteket határozott meg a évre, melyeket bevezettünk, és a megvalósításukat áttekintve, értékelve, valamint figyelembe véve az önértékelés eredményeit meghatároztuk a évre kitűzendő újabb minőségfejlesztési projekteket, melyek bevezetése megkezdődött. A Kari önértékes során a RADAR technikát alkalmaztuk. A Kar a PDCA ciklus alkalmazásával végzi minőségbiztosítási rendszerének fejlesztését, melyet a következő ábra szemléltet. A Kar a teljes körű szervezeti önértékelését az EvaSys szoftver segítségével végezte, melynek eredményeiből csak néhányat szeretnénk bemutatni. 162

163 Vezetés kiértékelés (részlet): 163

164 Munkatársi elégedettség kiértékelés (részlet): 164