PREMONTREI SZENT NORBERT GIMNÁZIUM, EGYHÁZZENEI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS DIÁKOTTHON (Gödöllő, Egyetem tér 16.)

PREMONTREI SZENT NORBERT GIMNÁZIUM, EGYHÁZZENEI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS DIÁKOTTHON (Gödöllő, Egyetem tér 16.) PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 1998. FELÜLVIZSGÁLVA A 28/2000 (IX. 21.) OM RENDELET ÉRTELMÉBEN A 2000/2001. TANÉVBEN. FELÜLVIZSGÁLVA A KT. TV 2003. ÉVI MÓDOSÍTÁSA MIATT A 2003/2004. TANÉV- BEN. FELÜLVIZSGÁLVA AZ ISKOLA KÉPZÉSI PROFILJÁNAK BŐVÜLÉSE MIATT A 2004/2005. TANÉVBEN. FELÜLVIZSGÁLVA A NAT MÓDOSÍTÁSA MIATT A 2008/2009. TANÉVBEN. FELÜLVIZSGÁLVA A 2011. ÉVI (XII. 29.) CXC. TÖRVÉNY ÉS A 20/2012. (VIII. 31.) EM- MI RENDELET ÉRTELMÉBEN A 2012/13. TANÉVBEN

AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 4 1. Az iskola bemutatása, jellemző adatai... 4 1.1. Az iskola hivatalos adatai... 4 1.2. Az iskola rövid története... 5 1.3. Az iskola alaptevékenysége és beiskolázási körzete... 5 1.4. Az iskola működésének személyi feltételei... 6 2. Az iskola pedagógiai hitvallása... 8 2.1. A keresztény katolikus nevelés elvi alapjai... 8 2.2. Erkölcsi elvárások a tanároktól... 9 2.3. Erkölcsi elvárások a diákoktól... 10 2.4. Erkölcsi ajánlások a szülőknek... 10 2.5. Az iskolában folyó nevelés és oktatás céljai... 11 3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 12 4. Az egészségnevelés és egészségfejlesztés... 13 4.1. Egészségnevelési program... 14 4.2. A drogprevenció... 15 4.3. Egészségfejlesztési program... 16 4.4. Az egészségfejlesztéssel és egészségneveléssel kapcsolatos feladatok:... 16 4.5. Az iskolai védőnő egészségnevelési és egészségfejlesztési munkaterve... 17 4.6. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv... 18 5. Közösségfejlesztés. Az iskola hagyományai, vallási élete és ünnepei... 19 5.1. Közösségfejlesztés... 19 5.2. A tanév jeles napjai... 20 5.3. Iskolai tanulmányi kirándulások programja... 22 6. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai... 24 6.1. A pedagógusok munkakörükben ellátandó feladatai... 24 6.2. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre... 26 7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység... 27 7.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek... 27 7.2. A beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdők segítése... 27 7.3. Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása... 28 7.4. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység... 28 7.5. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések... 29 8. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje... 30 9. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel... 31 10. A tanulmányok alatti vizsgák rendszere... 32 10.1. Évfolyamvizsgák a 8. és a 10. évfolyamon... 32 10.2. Osztályozó, pótló és javítóvizsgák... 33 11. Tanuló átvétele másik iskolából... 33 12. A felvételi eljárás különös szabályai... 34 12.1. Az iskola felvételi rendszere... 34 12.2. A szóbeli felvételi vizsga követelményei... 34 AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE... 36 2

13. A választott kerettanterv megnevezése... 36 14. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei... 42 15. A NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása... 42 16. A választható tantárgyak, foglakozások és a pedagógusválasztás szabályai, valamint a csoportbontások, illetve az egyéb foglalkozások szervezési elvei... 42 17. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérése... 43 17.1. A tanuló tanulmányi munkájának értékelése... 43 17.2. A tanulói magatartás és szorgalom minősítésének elvei... 44 17.3. Az ismeretek számonkérésének rendje... 45 17.4. Az otthoni felkészüléshez előírt feladatok meghatározásának elvei és korlátai... 46 18. A tanulók fizikai állapotának mérése... 46 19. Az iskola környezeti nevelési elvei... 47 20. Felkészítés az érettségi vizsgákra... 51 20.1. Középszinten... 51 20.2. Emelt szinten... 51 21. A középszintű érettségi vizsga témakörei... 52 Magyar nyelv és irodalom... 52 Matematika... 52 Történelem... 53 Élő idegen nyelvek (angol, német, francia, orosz)... 53 Latin nyelv... 53 Biológia 53 Dráma 54 Ének-zene... 54 Fizika 54 Földrajz 54 Informatika... 54 Katolikus hittan... 55 Kémia 55 Mozgóképkultúra és médiaismeret... 56 Művészettörténet... 56 Rajz és vizuális kultúra (vizuális kultúra)... 57 Testnevelés... 57 3

AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 1. Az iskola bemutatása, jellemző adatai 1.1. Az iskola hivatalos adatai Az intézmény alapító okiratában meghatározott neve: Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Egyházzenei Szakközépiskola és Diákotthon Alapító: Jászóvári Premontrei Prépostság 1924. Fenntartó, (újraalapító): Alapító okirat kelte: Működési engedély száma: Az intézmény székhelye: Az intézmény OM azonosítója: Jogállása: Az intézmény felügyelete: Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje: Az intézmény típusa: Az évfolyamok száma: Gödöllői Premontrei Perjelség (1992); 2100 Gödöllő, Fácán sor 3. (a fenntartó neve az újraalapításkor: Premontrei Kanonokrend Gödöllői Perjelsége) 2012. február 21-i módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt 6/2012. nyilvántartási szám (Pest Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztály XIV-B-045/00467-4/2012. sz. határozat) 2100 Gödöllő, Egyetem tér 16. OM 038127 jogi személy A szakmai felügyeletet a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet látja el, a törvényességi felügyeletet a fenntartó, a fenntartói tevékenység törvényes felügyeletét a Pest Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztálya gyakorolja. Az intézmény igazgatóját a fenntartó bízza meg a vezetői feladatok ellátására határozott időtartamra, határozatlan pedagógus munkaviszony létesítésével. A vezető felett a munkáltatói jogkört a kormányzó perjel gyakorolja. Többcélú intézmény; összetett iskola: 4 évfolyamos gimnázium 8 évfolyamos gimnázium zeneművészeti szakközépiskolai oktatás (párhuzamos oktatás keretén belül) zeneművészeti szakközépiskolai oktatás kizárólag szakképzési évfolyamokkal diákotthon gimnáziumi oktatás: 4/5/8 évfolyamos szakközépiskolai oktatás (párhuzamos oktatás) 4+1 (az 1/9; 2/10; 3/11; 4/12 évfolyamokon) közismereti, valamint szakmai orientációs és szakmacsoportos oktatás, az 5/13. évfolyamon szakmai vizsgára történő felkészítéssel zeneművészeti szakközépiskolai oktatásban (kizárólag szakképzési évfolyamokkal) az 1/13. évfolyamon 4

1.2. Az iskola rövid története A premontrei rend történetében Gödöllőt az I. világháborút követő események juttatták fontos szerephez. Amikor a trianoni békeszerződés után a premontreiek kassai, rozsnyói és nagyváradi gimnáziumában megszűnt az oktatás, dr. Takács Menyhért jászóvári prépost-prelátus kezdeményezésére az anyaországban nyílt lehetőség az elnémított, nagy hagyományú iskolák tevékenységének folytatására. 1923-ban ugyanis a magyar állam a gödöllői Fácános-erdőben a koronauradalom közel 90 hektárnyi területét átengedte a rendnek, és ezzel hozzájárult, hogy az ideális környezetben megkezdődhessen egy korszerű iskola, nevelőintézet és rendház építése. 1924-ben nyílt meg az első iskolaév 2 évfolyamon, 2-2 osztályban, 180 diákkal. A folyamatosan bővülő, rendkívül színes iskolai élettel rendelkező reálgimnázium 1931-ben tartja első érettségi vizsgáját. 1938-ban megindul a francia tagozat az iskolában. Majd jött a II. világháború, az újrakezdés, és 1948-ban az államosítás a 24. tanév szóbeli érettségi vizsgáján. Az államosított iskola épületében 1950-ben kapott helyet, és nyílt meg az agrár felsőoktatás számára a mai Szent István Egyetem. A jubileumi 25. tanévre kicsit sokáig kellett várni, egészen 1992-ig, amikor is 2 osztállyal, 60 gyerekkel és 11 tanárral immár harmadszor kezdte újjászervezni életét a Gödöllői Premontrei Szent Norbert Gimnázium Fényi Ottó atya vezetésével, aki 1997-ig volt az iskola igazgatója. 2002-ben bekövetkezett halála után emlékét őrzik a róla elnevezett díszteremben látható tárgyi emlékek és az iskola újraindulásának 20. évfordulójára készült tabló is, amely segítségével életútját, tevékenységét követhetjük nyomon. Állami kárpótlásként a régi iskoláért az akkori Gödöllői Agrártudományi Egyetem két különálló kisebb épületét kapta meg a rend, amelyeket emeletráépítéssel bővített. Szükség volt egy új épületre is, amelynek első 4 tantermét 1997. szeptember 1-jén adtuk át. 2000-re az ún. "B" épület teljesen elkészült, majd 2001 augusztusában átadtuk az új sportcsarnokot is. 2000-ben volt az iskola első érettségi vizsgája. Jelenleg az 5-től a 12. (13.) évfolyamig folyik a tanítás. A felső 4 évfolyamon 3 párhuzamos osztállyal, az alsó 4 évfolyamon 1-1 osztállyal. Az egyre növekvő igény miatt 2000 szeptemberében nyitottuk meg a négy évfolyamos tagozatunkat, 2004 szeptemberében indult útjára a nyelvi előkészítő osztály (5 évfolyamos gimnáziumi), 2005 szeptemberétől pedig szakközépiskolai 4+1 éves oktatás keretében az egyházzenész OKJ képzés. 1.3. Az iskola alaptevékenysége és beiskolázási körzete Az iskola katolikus, premontrei rendi nyolcosztályos gimnáziumként kezdte újra működését 1992- ben. Alaptevékenysége az 1924-ben alapított iskola hagyományait követve az eredeti alapító okirat szerint is reálirányultságú gimnázium, korszerű informatikai képzéssel és nyelvoktatással. A nyolcosztályos gimnázium kiemelkedő lehetősége a tehetséges tanulók felsőoktatásra való felkészítésének, tekintettel az együtt töltött idő hosszúságára. A matematika több éven át tartó csoportbontásban történő tanítása megalapozza a reáltantárgyak masgas szintű oktatását. A korszerű informatika képzés alatt azt értjük, hogy a tantervben egyébként kötelezően is szereplő informatika oktatás mellett lehetőség van az azt választó tanulóknak fakultáció keretében is tanulni az informatikát. Ennek a képzésnek keretében az Európai Számítógép-használói Jogosítvány, az ECDL bizonyítvány megszerzésére készítjük fel a tanulókat. A fejlett nyelvoktatás a NAT és a kerettanterv egyébként aránylag alacsony nyelvóraszámának lehetőség szerinti bővítését jelenti a szabadon tervezhető és a nem kötelező órakeretből, illetve szintén a régi iskola hagyományait követve - ahol francia tagozat is működött - az általánosan tanított angol és német nyelv mellett az iskola lehetőségeinek és a szülők tanulók igényeinek megfelelően folytatjuk a francia nyelv oktatását, és második idegen nyelvként az előbbiek mellett az orosz nyelv tanítását is bevezettük. A két világháború közt elkezdett nyolc évfolyamos gimnáziumi képzést 2000-től egészíti ki a négy évfolyamos gimnáziumi tagozat. A korábbi Közoktatási törvény 28. (4) bekezdése alap- 5

ján 2004. szeptember 1-jétől a 9. évfolyamon az eddigi négy évfolyamos gimnazisták számára nyelvi előkészítő évfolyamot szervezünk angol és német nyelvi csoporttal. Az így öt évfolyamra bővült képzés kitűnő lehetősége a magas szintű informatikai és idegen nyelvi tudás megszerzésének, a többi közismereti tárgy ugyanolyan szintű elsajátítása mellett. A nyelvi előkészítő 9. évfolyamon a magas óraszámú informatika és idegen nyelv tantárgy biztosítja a nyelvvizsga megszerzésének lehetőségét, az emelt szintű érettségi illetve ECDL vizsga letételét. A 2005 szeptemberétől beinduló új 9. évfolyamos osztály (A - nyolc évfolyamos, B - nyelvi előkészítő, C - új osztály) fele hagyományos négy évfolyamos gimnáziumi csoport, az osztály másik fele egyházzenei szakközépiskolai csoport lett. A templomi, gyülekezeti szolgálatot ellátó leendő kántoroknak és karvezetőknek szóló oktatási forma az Egyházzenész OKJ 52 1822 01 szakmát adó képzés. A képzés folyamán az elsődleges hangsúly az egyházzenei szakoktatáson van, melynek alapjául szolgál a premontrei szerzetesek folyamatosan énekelt, ünnepélyes liturgiavégzése (zsolozsma, szentmise). A képzés során a tanuló választhat a kántor-énekvezető, kántorkórusvezető és kántor-orgonista szakirányok közül. Nagy figyelem irányul a hangszeres tudás fejlesztésére is zongora, orgona, vonós, fafúvós, rézfúvós és ütőhangszerekből, valamint népzenei hangszerekből. A szakvizsga és az érettségi megszerzésével a tanulók megfelelően felkészülnek a felsőfokú egyházzenei, ill. általános zenei (pl. hangszer, énektanár-karvezető stb.) továbbtanulásra. Gödöllő városa természetes földrajzi és közlekedési központja a hozzá kapcsolódó tájegységnek. Ez a városi társadalom erősödő polgárságot alakított ki, amelynek igényei kedvezően hatnak a szociálisan hátrányosabb helyzetűekre is. A gyorsan fejlődő, egyetemmel rendelkező, a felnőttek és gyerekek létszámában is gyarapodó Gödöllő kulturális, oktatási regionális központ is egyben. Ezért az iskola egyik fő feladatának tekinti a tehetséges vidéki tanulók oktatását is. A beiskolázási bázisát tehát a gödöllői gyerekek mellett a környező településeken (Mogyoród, Kerepes, Kistarcsa, Szada, Veresegyház, Erdőkertes, Valkó, Vácszentlászló, Zsámbok, Jászfényszaru, Isaszeg, Dány, Pécel, Bag, Galgahévíz, Hévizggyörk, Tura, Budapest egyes területei) élő tehetséges, tanulni vágyó, keresztény értékrendet követő tanulók jelentik kb. 50-50%-os arányban. A távolabbról érkező akár az egyházzenei szakközépiskolában, akár a gimnáziumban tanuló diákok számára a 2005 szeptemberében megnyílt 40 fős kollégium nyújt elhelyezési lehetőséget. 1.4. Az iskola működésének személyi feltételei A jelenleg működő 17 osztályunkban (a 2012/13-as tanévben) 534 diák tanul, akiket 59 pedagógus, illetve szerzetes atya oktat és nevel. Ebből szakközépiskolai tagozatunkon, a közismereti tárgyakon kívüli szakmai oktatást 26 tanulónk számára 6 szakmai tárgyat oktató szaktanár végzi. Diákotthonunk vezetését egy szerzetes rendtag látja el, aki kirendeléssel iskolánk alkalmazottja. Három nevelőtanári feladatokat is ellátó pedagógusunk és egy pedagógiai asszisztens dolgozik még kollégiumunkban. A teljes- illetőleg részmunkaidőben foglalkoztatott pedagógusok létszáma: 59 fő: Egyetem Főiskola Hittan 3 fő 1 fő Magyar nyelv és irodalom 11 fő Drámapedagógus 1 fő Történelem 5 fő 1 fő Angol nyelv 4 fő 2 fő Német nyelv 7 fő 1 fő Francia nyelv 2 fő 6

Latin nyelv 1 fő Orosz nyelv 2 fő 1 fő Spanyol nyelv 1 fő Matematika 8 fő Fizika 7 fő Kémia 5 fő Biológia 4 fő 1 fő Természetismeret technika életvitel 4 fő 1 fő Földrajz 3 fő 1 fő Környezettan 1 fő Informatika 5 fő Egyház zene 6 fő Karvezetés 4 fő Ének - zene 3 fő 1 fő Orgonaművész - tanár 1 fő Zongoraművész - tanár 2 fő Gordonkatanár 1 fő Rajz - művészettörténet 2 fő Ábrázoló geometria tanár 1 fő Vizuális és környezetkultúra szakos tanár 1 fő Vizuális kommunikáció tervező 1 fő Művészettörténet szakos tanár 1 fő Fotográfus művész 1 fő Testnevelés szakos tanár 1 fő 2 fő Sportoktató (úszás sportágban) 1 fő Sportrekreációs szakember 1 fő Kézilabda edző 1 fő Könyvtár 1 fő Informatikus könyvtáros 1 fő Pedagógia 1 fő Mentálhigiénés szakember 4 fő Pszichológia 1 fő pedagógus szakvizsga TÁBLÁZAT IDE 7

Szak Szociológus Politikai szakértő Kommunikáció Újságírás - irott sajtó Karitasz szociálismunkás Kollégium Kollégiumi felügyelő Egyetem 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 4 fő Főiskola 1 fő 1 fő Egyéb munkakörben (teljes- illetőleg részmunkaidőben) foglalkoztatottak száma: Munkakör Gazdasági vezető Iskolatitkár Gazdasági- / számviteli ügyintéző Adminisztrátor Gondnok - karbantartó Házvezető Portás - telefonkp. kezelő Konyhai személyzet Takarító Létszám 1 fő 1 fő 3 fő 1 fő 1 fő 1 fő 2 fő 5 fő 8 fő 2. Az iskola pedagógiai hitvallása 2.1. A keresztény katolikus nevelés elvi alapjai A mai társadalomban, amelyet a működés pluralizmusa jellemez, az Egyház égető szükségét érzi annak, hogy biztosítsa a keresztény gondolkodás jelenlétét, mert csak így alakíthat ki erős személyiségeket, akik képesek arra, hogy keresztény voltunknak megfelelően éljenek. A 21. századi közgondolkodás egyre jobban megkérdőjelezi a hagyományos értékrendeket, túlzott jelentőséget tulajdonít az egyéniség kibontakoztatásának, s miközben ésszerű korlátok nélkül hagyja a fiatalokat, azok egyre jobban elbizonytalanodnak. Ennek elkerülése érdekében iskolánk célul tűzi ki, hogy segítsen tanítványainak eligazodni nemcsak a tudományok kínálta óriási ismeretanyagban, hanem szellemi formálásuk és testi nevelésük mellett lelki teherbírásukat is fejlessze a keresztény hit igazságainak megismerésével. Célunk, hogy a személyesen megélt hit erőforrást jelentsen, segítsen helyes döntéseket hozni a mindennapos élethelyzetekben. A keresztény katolikus iskolában a nevelés és oktatás szoros egységben van. Az iskola azért tanít, hogy neveljen, vagyis belülről alakítsa az embert. Minden tudás, amely mögött nem áll biztos erkölcsi háttér, holt tudássá lesz. A XX. század történelme számos esetben példázza, az erkölcsileg kontrollálatlan tudomány milyen súlyos pusztításokra képes. Ezért minden tudást megfelelő erkölcsi háttérrel kell átadni. Nem szabad elfelejteni, s a fiataloknak is meg kell tanulniuk, hogy az érettségi, a diploma, a nyelvvizsga-bizonyítvány nem végcél, hanem eszköz, amely ahhoz kell, hogy küldetésünket itt a földön megvalósítsuk. 8

Mint tudjuk, a hitre nevelés nem annyira szavakkal történik, mint inkább az életünkkel, ahogyan a hétköznapokon viselkedünk és gondolkodunk. A gyermek azt az életstílust sajátítja el, amit a közvetlen környezetében lát: otthon a szülőktől, az iskolában a tanároktól. A nevelés fontos színterei lehetnek a különböző hitéleti és közösségi események is. Ahogy a növendék fácskát óvjuk a vihartól, ugyanúgy kell óvni gyermekeinket a romboló tapasztalatoktól. Oda kell figyelnünk, mit olvas, milyen filmet néz meg, kikkel barátkozik. Kellenek ésszerű korlátok (házirend, napirend), amelyek gátolják, de egyben védik is őt. Biztonságos, szerető légkörben kell felnőnie, nem szabad lerombolni benne a jóba és szépbe vetett bizalmát, játékos kedvét, azt a képességét, hogy tud csodálkozni. Mindezt az iskola csak a szülőkkel teljes összhangban tudja elérni. A diákokat rá kell szoktatnunk a rendezett, fegyelmezett életre, illetve arra, hogy tetteiknek következményeit vállalniuk kell. Fejlesztenünk kell mind saját fejlődésükért, tanulmányaikért és eredményeikért, mind másokért érzett felelősségérzetüket. Ha a fiatal nem tanul meg uralkodni szenvedélyein, vágyain, sosem lesz szabad. Lelki életében is ki lesz szolgáltatva az élmények, érzelmek sűrű váltakozásának. A nevelő számára is nehéz és adott pillanatban hálátlan feladat rászorítani diákjait az önfegyelemre, de tudnunk kell, hogy mulasztásunkkal súlyosan ártunk a ránk bízott fiataloknak. Otthon és az iskolában kisebb fájdalommal tanulhatják meg azt, amire oly nagy szükségük lesz az életben, s aminek hiánya később jóvátehetetlen következményekkel járhat. Az egyházi iskolák nevelési elveinek megfogalmazásakor figyelembe kell vennünk, hogy szekularizált világban élünk. Diákjaink szüleinek egy része nem kapott vagy nem kaphatott vallásos nevelést, ezért az iskolától várják e hiány pótlását. Sok szülőt gyermekén keresztül lehet elérni. Ezért számukra ezen az úton lehet biztosítani a hitben való előrehaladást, az igazi emberi értékekben való megerősödést. A szülők akkor tudnak a nevelésben partnerek lenni, ha van alkalmuk megismerni az iskola nevelési koncepcióját, ha elfogadják azt és egyetértenek vele. 2.2. Erkölcsi elvárások a tanároktól A diákok nevelése felelős, örök életre szóló feladat. Ahhoz, hogy a diákok harmonikus, kellő önismerettel, önfegyelemmel rendelkező, szépre, jóra fogékony, Istent és embertársait szerető emberekké váljanak, a pedagógusoknak is ilyenekké kell lenniük. Hiszen a keresztény katolikus iskola sajátos jellegének biztosítása nagyobb részben az ott tanítók tevékenységén és tanúságtételén múlik. Nyitott kell legyen minden értékre, amelyet beépíthet saját életébe és nevelő-oktató munkájába. Elengedhetetlen az önképzés, az olvasás, a kulturális tájékozottság, amelyek lelki-szellemi töltést adnak a napi munkához. Ez a munka nagy önfegyelmet és önismeretet igényel, de ugyanakkor a pedagógusnak vállalnia kell a diákok előtt teljes személyiségét, korlátait is. A pedagógusokat a diákok szeretetéből fakadó humánumnak kell vezérelnie. A gyerekek nevelése elképzelhetetlen a szeretet, az adás vágya és az empátia nélkül. Meg kell éreznie, melyik diáknak van éppen szüksége szerető személyes beszélgetésre, és melyiknek határozott szigorra. A megalázást viszont minden esetben kerülni kell. Ezt a munkát csak a gyermek és családja minél jobb megismerésével lehet lelkiismeretesen elvégezni. A pedagógus minden pillanatban értéket közvetít. Ezért kerülnie kell mindent, amely értéktelen, amely az aktuális fogyasztói divatot képviseli, ami csak szórakoztat, de nem nevel, ami üres tudást ad, de személyiséget nem fejleszt, ami Isten helyett valami pótszert akar nyújtani az embernek. Mindezt úgy kell tennie, hogy igazodjon a gyerekek jogos igényeihez, életkori sajátosságaihoz, hogy ne elriasszon, hanem magával hívjon. A tanár életének összhangban kell állnia az általa és az iskola által képviselt értékekkel. Ezért fontos, hogy minden pedagógus pontos, fegyelmezett, alapos munkát végezzen. A diákoknak és a kollegáknak tett ígéreteit megtartsa. Konfliktusait emberi módon kezelje. Tudjon megbocsátani. 9

Ezt a munkát csak magasan kvalifikált, a gyerekeket szerető és értő pedagógusok tudják ellátni. A pedagógus szavainak és tetteinek mindig összhangban kell lennie, hiszen mindennél nagyobb veszélyt jelent a gyerekek számára a hamis tanúságtétel. Az iskolában minden olyan pedagógus taníthat, aki elfogadja annak keresztény katolikus voltát, nem dolgozik a hitvallásos nevelés ellen. Alaposan tanulmányozza a keresztény tanítást, és munkája közben nem tesz elmarasztaló, sértő megjegyzést egyházra és tanítására, hiszen ez a diákokban meghasonlást idézhet elő. Az iskola katolikus volta, jó hírneve csak ebben az esetben biztosítható. A keresztény szellem, a tanúságtétel, az iskola lelki élete szervezése szempontjából elengedhetetlen, hogy minél több hitvalló pedagógus legyen a tanári karban. A fejlődés előfeltétele, hogy számarányuk növekedjen. Ez sohasem jelentheti azonban azt, hogy az egyszínűségre kell törekedni, mert a diákok akkor tanulnak igazán sokat nevelőiktől, ha azok a világ sokszínűségét tudják szilárd erkölcsi alapokkal képviselni. 2.3. Erkölcsi elvárások a diákoktól A mai magyar társadalom nagyon sokféle. Így a gyermekek is sokféle hatásnak vannak kitéve. Egy-egy iskola tanulóifjúsága különböző társadalmi rétegekből, családi háttérből, egyházból gyűlik egybe. Alapvető, hogy tanulóink elfogadják és befogadják az iskola üdvösségre és felelős tudásra irányuló nevelő tevékenységét, és ezt tudatosan ne akadályozzák. Tartsák meg az emberi kapcsolatok szabályait. Csak az a fiatal képes ellenállni a fogyasztói társadalom csábításainak, aki szilárd értékrenddel, határozott döntési képességgel rendelkezik. találkozott az élő Istennel. Ehhez segíthetjük hozzá a fiatalt, ha felismertetjük bennük a tudás értékét; értékes irodalmat, műalkotást, zeneművet adunk a kezébe. Fiataljaink számára igazi útravaló a küldetéstudat kialakulása: "Ti vagytok a világ világossága." Összefoglalva az elvárások a következők: - belső igény a szentre, a szépre, a jóra és az igazra - részvétel a vallásának megfelelő (katolikus, protestáns) egyházi programokban - tiszteletteljes, szép beszéd tanárral, társakkal egyaránt - mindenki testi, lelki egészségének megőrzése, biztosítása - alapos, rendszeres, pontos munka - a rábízott feladatok lelkiismeretes elvégzése - a házirend betartása Az iskola a diákok nevelését a tanórákon túlmenően különböző szakkörökkel, tanulmányi kirándulásokkal, sport és kulturális események szervezésével biztosítja. Ezen a diákoknak erejükhöz mérten részt kell venniük. Fontosnak tartjuk, hogy lehetőleg minden tanuló vegyen részt a hitéleti eseményeken is. Ezeknek az alkalmaknak jelentős szerepe van atanulók nevelésében, ezért igyekszünk minél több lehetőséget biztosítani számukra. 2.4. Erkölcsi ajánlások a szülőknek Minden iskola létét, szükségességét a mögötte álló szülők társadalma igazolja. A szülők joga és kötelessége, hogy hitüknek megfelelő iskolába járassák gyermeküket, illetve ennek hiányában igyekezzenek ilyen iskolát alapítani. Az iskola igazán egyházi szelleme csak akkor születhet meg, ha a szülők is közösséget alkotnak, hiszen a keresztény hit is egy közösség ölén születik és növekszik. Így a gyermekek egy egyházi közösségből kerülnek be az iskola közösségébe, és az iskola elvégzése után oda kerülnek vissza. Ez hatalmas garancia arra, hogy a gyerekeket az iskola után nem sodorja el az élet sokszínű áramlata. Az iskola a szülőktől is elvárja, hogy elfogadják az iskolának az ökumené jegyében való katolikus keresztény szellemű nevelését, és ne neveljenek, tegyenek az iskola ellen, hanem erkölcsileg is támogassák. Iskolával kapcsolatos problémáikat az érintettekkel beszéljék meg. Az iskola 10

feladata, hogy jogos problémák esetén a szülőkkel együtt megkeresse azok mindenki számára megnyugtató megoldását. Az iskola a szülőkkel igyekszik mindjobban megismertetni szellemiségét, nevelési alapelveit. Ezt a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartással igyekszik elérni. Az iskola azt szeretné, hogy a szülők ezeken aktívan részt vegyenek, hogy maguk is fejlődjenek hitben és tudásban, ezzel példát mutatva gyermekeiknek. 2.5. Az iskolában folyó nevelés és oktatás céljai Az iskola alaptevékenysége c. fejezetben már szóltunk a gimnáziumban és a szakközépiskolában folyó képzés irányairól és oktatási céljairól is, majd a katolikus iskola alapvető nevelési tevékenységéről. Mindezeket összefoglalva felfogásunk szerint a komoly, alapos oktatás egyúttal a legjobb nevelés is. A pedagógiai hagyományőrzés és folyamatos megújulás legfontosabb színtere a tanóra, legmeghatározóbb eleme a tanár-diák viszony. Fő célunk tehát az egyetemes és magyar kultúra értékeinek átadása, közös megélése, gimnáziumként mindez elsősorban a felsőoktatásra való minél eredményesebb felkészítés jegyében tehetséggondozás és tehetségfejlesztés útján lehetséges. Az egyházi gimnáziumhoz szervesen kapcsolódó, a templomi, gyülekezeti szolgálatot ellátó leendő kántoroknak és karvezetőknek szóló oktatási forma a 4+1 éves, egyházzenész szakképesítést nyújtó egyházzenei szakközépiskola, amely egyedülálló kezdeményezés az országban. Az oktatás középiskolai szintű zenei felkészítést nyújt, előtérbe helyezve az egyházi és liturgikus zenei ismeretanyag, műfajok és korok megismertetését. A képzés során a tanuló választhat a kántorénekvezető, kántor-kórusvezető és kántor-orgonista szakirányok közül. Néhány szóban megfogalmazva: Az iskola tudást, hitet, emberséget, magyarságot akar adni diákjainak, így értékvilágában a humánus, egyetemes, katolikus, nemzeti és helyi értékek rendező elvként határozzák meg az oktatást-nevelést. A tanár feladatát úgy tudja ellátni, ha a teljes életet közvetíti műveltségi területének ismeretei segítségével, ha a különböző életszakaszoknak megfelelően szülője, vezetője, ideálja, partnere tud lenni a diákközösségnek. Ehhez az emberformáló, személyiségalakító, nevelő szerephez nélkülözhetetlen a tanárban meglévő többlet és a diákban meglévő igény. A többlet átadása áldozat, szeretet, odaadás, példaadás nélkül lehetetlen, hiszen a személyiség autonóm és a befogadás csak pozitív viszonyulás útján valósulhat meg. Az oktatás területén az iskola tantárgyakban gondolkodik, tantárgyi rendszerét a hagyományoknak illetve a tudományok tagolódásának megfelelően építi ki, s az új műveltségi tartalmakat a tantárgyak anyagába integrálja. De soha nem szabad elfelejteni, hogy a tanítás középpontjában legfontosabb szereplőként a gyermek áll a maga adottságaival és már elsajátított tudásával, s az elsajátítandó tudásanyag csakis eszköz lehet személyiségének minél sokszínűbb kibontakoztatásához és ahhoz, hogy megtanuljon a világban helyesen tájékozódni. Az iskola a műveltségi anyag szerkezeti felépítésében ahol ez lehetséges a linearitás elvét követi, de ahol ez nem lehetséges, ott is az egyszerűbből indul ki s tart a bonyolultabb felé. Ugyanez az elv érvényes az irodalom, történelem, művészetek területén a nemzeti ill. egyetemes ismeretanyag belső arányainak megállapításában. Az anyanyelvből, nemzeti irodalomtörténelemből, zenéből stb. kiindulva alapozzuk meg a növendékek identitását, kötődését, s innen jutunk el annak megértéséig, hogy amilyen fontos nekünk a magunk anyanyelve, történelme, kultúrája, ugyanolyan fontosnak tartják mások is a magukét. Érdeklődésre, megértésre csak akkor tarthatunk számot, ha mi is érdeklődünk mások iránt. Mások kultúrájának megbecsülése, a belőlük való épülés a feltétele annak, hogy a miénket is megbecsüljék, abból is merítsenek, így jutunk el a kötődéstől a nyitottságig. Diákok-tanárok életteli tanórái és tanórán kívüli kapcsolatai formálják egyedivé az iskola arculatát. Az alapos, elmélyült tanítás-tanulás, az ünnepi alkalmak formaságoknak is jelentőséget tulajdonító hagyományőrző komolysága jól megfér a személyiség megbecsülésén alapuló jókedvű, 11

sokszínű közösségi élettel. Ez szervesen folytatódik a tanórán kívüli iskolai élet színterein, s számos ponton kapcsolódik az iskolán kívüli lehetőségekhez. 3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiségfejlesztés célja az egyénben rejlő lehetőségek kibontakoztatása, a család és társadalom számára pozitív személyiséggé nevelés. A keresztény nevelésnek abban kell segítenie a fiatalokat, hogy fölismerjék, életüket, adottságaikat ajándékba kapták, s azokkal felelősen sáfárkodni kötelességük; hogy megérjenek a szabadság felelős használatára, érzékük legyen a transzcendencia és az igazi értékek iránt, megismerjék önmagukat és az őket körülvevő világot, felülemelkedjenek a középszerűségen, ne fáradjanak bele a folyamatos önképzésbe és önnevelésbe, és egyre jobban elkötelezzék magukat az Isten és az emberek szolgálatára. A szolgálatot vállaló empatikus egyéniség kialakítását szolgálja a Knt 97. (2) bekezdés alapján az érettségit megelőző években végzett 50 óra közösségi munka, amely iskolánkban a 9-10. évfolyamon beépül a tanév programjába. Ezzel a korábbi évek hagyományát is folytatjuk, mivel iskolánk tanulói már több éve végeznek szolgálatot a nyolcadik osztályban a Családsegítő Szolgálatnál vagy idősek otthonában. A személyiségfejlesztés minden tanár feladata, irányítója az adott osztályban az osztályfőnök. Az osztályfőnöki munkát az osztályfőnöki munkaközösség-vezető fogja össze, az igazgató irányítása mellett az iskolai nevelési program alapján. A személyiségfejlesztés feladatai : a tanuló személyiségének minél teljesebb megismerése a fejlesztendő területek meghatározása személyre szabott módszerek kialakítása szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás, tájékoztatás A következő személyiségjegyeket fejlesztjük: önismeret etikus magatartás: pontosság, felelősségérzés, igényesség problémamegoldó készség konfliktuskezelési készség tárgyalási technikák, vitakultúra együttműködési készség érdekérvényesítési készség Bármilyen színes és tartalmas a tanítási órák anyaga, a szükséges nevelési hatásokat, a tanulók sokoldalú fejlesztését tervszerű, tanórán kívüli közösségi programokkal kiegészítve lehet megvalósítani. A személyiségfejlesztés módszerei: egyéni és közös beszélgetések, viták esetelemzések szituációs játékok irányítói és szervezői feladatok tanítása, gyakorlása élményszerű helyzetek (táborok, kirándulások) ismeretterjesztő előadások (külső előadó, tanár, tanuló) 12

Szeretnénk, ha tanulóink olyan személyiséggé válnának, akik felnőtt korban minden élethelyzetben feltalálják magukat, és megfelelő magatartáskultúrával rendelkeznek. Az iskolai közösségi szolgálat (önkéntes munka) fontos szerepet játszik a személyiségfejlődés segítésében, a nevelésben. Egy egészséges társadalomban nem hagyják magukra a bajba jutottakat, azonban a segítségnyújtást, csakúgy, mint az együttélés más szabályait, tanulni kell. Az iskolai oktatás célja nem csak az ismeretek átadása, hanem a nevelés is. Minél fiatalabb korban tudatosítani kell a gyermekekben, fiatalokban, hogy nem önálló szigetekként élünk a világban, hanem egy közösség tagjai vagyunk, ezáltal felelősséggel tartozunk egymásért, a közösségért. A törvényi előírásoknak megfelelően (A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 97. (2) bekezdés) az érettségi bizonyítvány kiadásához a közösségi szolgálat végzésének igazolását először a 2016. január 1. után megkezdett érettségi vizsga esetében kell megkövetelni. A közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása. Az iskolai közösségi szolgálat rendjének kidolgozásakor a következő szempontokat vettük figyelembe: települési adottságok, lehetőségek helyi igények a tanulók elképzelései, tervei egy órán hatvan perc közösségi szolgálati idő értendő azzal, hogy a helyszínre utazás és a helyszínről hazautazás ideje nem számítható be a teljesítésbe a közösségi szolgálat helyszínén a szolgálattal érintett személy segítése alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb háromórás időkeretben végezhető A közösségi szolgálat keretei között az egészségügyi, a szociális és jótékonysági, az oktatási, a kulturális és közösségi, a környezet- és természetvédelemi, a katasztrófavédelmi, az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős területen folytatható tevékenység. 4. Az egészségnevelés és egészségfejlesztés WHO szerint az egészség: a testi, lelki és szociális jóllét állapota, és nem csupán a betegség hiánya. Az egészségnevelés célja az egészség megőrzése, mely értelemszerűen jelenti az adott három komponens egyensúlyának fenntartását. Az egészségnevelés születéstől a halálig tartó komplex feladat, mely az egészséges életmód kialakítását célozza meg. Egészségfejlesztés az összes nem terápiás egészségnövelő módszer gyűjtőfogalma, tehát magába foglalja a korszerű egészségnevelés, elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit. Az intézményes (iskolai) nevelés egyik részterülete az egészségnevelés. Az ez irányú nevelés a mindennapok nevelőmunkájának szerves része, a tanulók személyiségének fejlesztése érdekében. 13

4.1. Egészségnevelési program Célunk, hogy az egészségnevelés ne csak egy kampány formájában jelenjen meg, hanem az egész oktató-nevelő munkát hassa át. Az egészségnevelési program célja, hogy a tanulók ismerjék meg az egészségvédelem kiemelt területeit. Ezek a következők: Az életkorral járó biológiai, pszichohigiénés, életmódbeli tennivalók A társkapcsolatok egészségi, etikai kérdései Az egészségre káros szokások Antihumánus szenvedélyek Az egészséges életvitelhez szükséges képesség fejlesztésének lehetőségei Az egészségérték tudatosítása A személyiségfejlődésre nagy hatást gyakorol a családon, szülőkön kívül a közoktatási rendszeren keresztül a pedagógus társadalom is. A pedagógus szerepe a megelőzés terén jelentős: fontos a kiváltó okok felismerése, kiküszöbölése, a következetes és preventív pedagógiai odafordulás, a személyiségfejlesztés. A nevelés értékközvetítést, értékteremtést, értékválasztásra való felkészítést, személyiségformálást jelent. Az, hogy a diákok mit tartanak értéknek, attól függ, hogy a család, a kortárscsoport és az iskola milyen értékeket közvetít a gyermekek felé. Az is fontos, hogy ezek az értékek milyen összhangban állnak egymással. Az iskola integráló szerepet tölt be a különböző, sokszor ellentétes értékek között. Ennek fontos színterei lehetnek az osztályfőnöki órák, előadások, a témával kapcsolatos szülői értekezletek (figyelemfelhívás, tanácsadás) összehívása, családlátogatás, stb. Alapvetően fontos a tanárok előzetes felkészítése erre a feladatra, amely rendkívüli odafordulást, tapintatot igényel. A fiataloknak 12 és 18 éves koruk között kell megbirkózniuk a testüket és lelküket érintő legjelentősebb változásokkal. A fejlődéspszichológia szerint ezek a következők: kivívni az elismerést a hasonló korúak között elérni a szülőktől és más felnőttektől való érzelmi függetlenséget és felkészülni a családtól való elszakadásra perspektívát találni a hivatást illetően a férfi vagy női szerepet elsajátítani felkészülni és alkalmassá válni a partnerkapcsolat megkezdésére, kialakítására felelősségteljes szociális magatartást kialakítani irányelvként egy értékrendet és etikai tudatot kialakítani A serdülők emberismereti képessége és önismereti érzékenysége ugrásszerűen megnövekszik. Meg akarják ismerni képességeiket, lehetőségeiket, cselekvéseik motívumait. A fejlődési periódus alatt a gyermek viselkedése megváltozik a szülőkkel szemben, bíráló szemmel nézi őket. A serdülés középpontjában az érzelmi függetlenedés, akarati önállósulás, az énkép és az egész személyiségstruktúra nagyarányú átalakulása áll. Ki kell alakítani az önálló célkitűzés és döntés képességét, a kudarctűrés és az önkritika, a reális önértékelés képességét. Mindezek kialakításához kell az iskolában is megfelelő hátteret, lehetőségeket és segítséget biztosítani. A közösséghez tartozás érzése meglévő hagyományok ápolásával és újak teremtésével elősegíthető. A személyiségfejlődésben jelentős szerepet játszanak a közösen megélt hitéleti események is. A személyiség fejlődését alapvetően meghatározza a szociális identifikáció, vagyis az egyén közösségekkel való azonosulása. Egy adott közösséghez való tartozás tudata jelentősen hozzájárul az 14

önmagunkról alkotott kép kialakításához. Kiemelkedően fontos a család, a lakóhelyi környezet és az ifjúsági kortárscsoportok. Az ifjúsági kortárscsoportok a családtól és az iskolától független terepen működnek, sokszor az általuk képviselt normákkal ellentétes hatásokat közvetítenek. A szülők és a pedagógusok kiemelten fontos feladata, hogy a fiatalok kapcsolatairól, tevékenységéről folyamatosan tájékozódjanak, szükség esetén közbelépjenek. Olyan lehetőségeket kell biztosítsanak a fiataloknak, hogy megtanulják az önálló választás és döntés képességét a formális csoportok mellett, illetve azokon belül lehetőséget kell teremteni a különböző informális csoportok kialakítására is. Ebben segíthet az iskolai prevenciós program kialakítása és megvalósítása. Iskolánk elsődleges célja a gyerekek egészségesen fejlett személyiségének kialakítása. Meg kell tanítani a gyerekeket, hogy elfogadják önmagukat, nyitottak legyenek az emberi kapcsolatokra, döntéseikért és tetteikért felelősséget tudjanak vállalni. Fontos, hogy a tanulás önként vállalt, érdeklődéssel és teljes figyelem ráfordítással végzett tevékenység legyen. A pedagógus szerepe, hogy mindezek megvalósításában segítse a tanulókat megfelelő motiválással, elismeréssel, kudarc esetén segítségnyújtással, feltétel nélküli pozitív odafordulással, empatikus megértéssel. A tanár személye, személyisége és egész tevékenysége, élete mintául szolgálhat a gyerekek számára. A személyiség egészére ható nevelés egyre hangsúlyozottabbá válik. Fontos számunkra, hogy ne tananyagot tanítsunk, hanem gyerekeket. A gyerek ne váljon csupán eszközzé egy oktatási cél elérése érdekében. A nevelésnek három fő területet kell érintenie: értelem (IQ), érzelem (EQ) és a fizikai erő, testi fejlettség. Ezek a területek összefüggésben állnak egymással, egymásra hatnak. Bármelyik terület fejlődésének elmaradása kihat a személyiség fejlődésére. Az értelmi és fizikai fejlődés lehetőségei legtöbb esetben biztosítottak (rengeteg ismeretanyag, testnevelés órák, különórák), de az érzelmi fejlődés terén hiányosságok mutatkoznak. Az EQ fejlesztésének szinte kizárólagos módja a többi emberrel végzett tevékenység. Ezt a célt szolgálják a művészeti nevelésre felhasznált órák, a hagyományőrző foglalkozások, közös együttlétek, közös tevékenységek. Mindezek kiemelten fontosak ahhoz, hogy a gyermek megtalálja helyét a világban, tartozzon valahová, megtanuljon bizonyos viselkedésmintákat, egészséges önképe alakuljon ki (önképünk a környezeti visszajelzések hatására alakul folyamatosan), kialakuljon a bizalmon alapuló emberi kapcsolatokra való képesség, mások elfogadása, empátia, másokhoz való odafordulás, az önkontroll, konfliktusmegoldás és együttműködés képessége. 4.2. A drogprevenció A drogok (alkohol, cigaretta, gyógyszerek, stb.) közül kiemelten kezelendő a kábítószer probléma, amely évről-évre veszélyesebb méreteket ölt és komoly pedagógiai nehézségeket okozhat. Az iskolai drogstratégia kialakításának önmagában elsődleges megelőző szerepe lehet (primer prevenció). A drogprevenció célcsoportjai: az egyének, a családok, különböző közösségi csoportok, tulajdonképpen a társadalom egésze. A prevenció különböző lehetőségei, szintjei: Elsődleges prevenció: a drogmentesek megóvása olyan egészségszemlélet és életmódi szokásrendszer kialakítása, amelyek hatására eredményes védelmi stratégia alakítható ki. Ezen a szinten a pedagógus munkája jelentős lehet. Másodlagos prevenció: a szerfogyasztók ártalomcsökkentő hatású megóvása ezen a szinten az egészségügyi szakembereké a döntő szerep, a pedagógusok a társadalmi tolerancia kialakulásában, kialakításában segíthetnek. Harmadlagos prevenció: a fogyasztók gyógyítását, valamint a "leszokott" ill. szermentes drogosok visszaesésének megakadályozását, terápiás kezelését és reszocializációját jelenti. 15

A közoktatási intézményeknek az elsődleges prevenció terén van szerepük. Az osztályfőnöki órák keretében a következő témakörök megbeszélése ajánlott: Célok, akadályok, jövőkép Képességek Önbecsülés, énkép és jövőkép Kommunikáció és bizalom Felelősségvállalás Jó és rossz szokások Szabadság vagy függőség? Külső és belső kontroll Konfliktusok, amik jelen vannak az életedben Érzelmek: pozitív és negatív érzelmek hatása az életünkre Szokások kialakítása: a jó és a rossz szokások családi története A kommunikáció lehetőségei és az önbecsülés szerepe a szokások kialakításában Ismét a jövőkép 4.3. Egészségfejlesztési program Az egészségfejlesztés a személyi és szociális fejlődési program egyik kulcseleme, ezért kitüntetett helye kell, hogy legyen az iskolai nevelés folyamatában. A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. Iskolánk mindennapos működésében kiemelt figyelmet fordítunk a gyermek, a tanuló egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra, amelyek különösen az egészséges táplálkozás, a mindennapos testnevelés, testmozgás, a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése, a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése, a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás, a személyi higiéné területére. A teljes körű egészségfejlesztés figyelembe veszi a gyermekek, tanulók biológiai, társadalmi, életkori sajátosságait, illeszkedik az átfogó prevenciós programba. Az egészségfejlesztési és prevenciós programok kiválasztásánál beszerezzük az iskolapszichológus, az iskola-egészségügyi szolgálat, továbbá a helyi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum véleményét. 4.4. Az egészségfejlesztéssel és egészségneveléssel kapcsolatos feladatok: A végrehajtás színterei: iskolai programok, tanórai foglalkozások, tanórán kívüli foglalkozások, iskolán kívüli rendezvények: kirándulások, sportprogramok 16

Program-formák: klubok, filmvetítés, versenyek, vetélkedők, pályázatok, szakkörök, kiscsoportos beszélgetések, iskolarádió, dramatikus játékok, színjátszó kör, sportprogramok, tematikus előadások, diák önkormányzati programok. A feladatok meghatározásában és végrehajtásában a következő kollégák együttműködésére számítunk: iskolavezetőség, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, drog-koordinátor, mentálhigiénés szakemberek, pszichológus, testnevelők, DÖK-összekötő tanár, pályaválasztási tanácsadó, osztályfőnöki munkaközösség vezetője és tagjai, hittan tanárok, szaktanárok (különösen biológia, kémia, fizika) Segítő kapcsolatok: szülők; szülők közössége; öregdiákok, iskolaorvos, védőnő, védőnői hálózat, háziorvosok, iskolapszichológus, szakpszichológus; helyi illetve regionális iskolák drogkoordinátorai; Gyermekjóléti Szolgálatok, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Rendőrség ifjúságvédelmi csoportja, drogkonzultációs központok; egyházak, karitatív szervezetek, alapítványok, Kábítószerügyi Egyeztető Fórum. Feladatok, tevékenységek: Nyári programok, táborok szervezése egészséges környezetben Törékeny kincs Boldog házasság hatrészes videofilm feldolgozása Kommunikáció fejlesztése videofilmek feldolgozása, gyakorlatok Sporttevékenység: 24 órás kosárlabda mérkőzés, 12 órás foci, osztályok közötti bajnokságok, tanár diák szülő sportverseny, délutáni sportkörök Tanulási problémák kezelése, külső szakmai segítség igénybevétele Egészséges életmódra nevelés: egészséges napirend kialakítása helyes táplálkozási szokások kialakítása, kulturált étkezésre szoktatás, az étkezés egészséget befolyásoló szerepe önmagunk és egészségi állapotunk ismerete betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat a tanulás és a tanulás technikái, a tanulási környezet alakítása az idővel való gazdálkodás szerepe a szenvedélybetegségek elkerülése védőnői előadások, beszélgetések az éves munkaterv alapján rendszeres tisztasági vizsgálatok, szűrővizsgálatok Közösségi rendezvények szervezése Ki mit tud? szervezése Filmklub szervezése Szakkörök Iskolaújság és iskolarádió szervezése A Gyermekjóléti Szolgálat munkatársa ügyeletet tart az iskolában minden hónapban Pályaválasztási tanácsadás működtetése 4.5. Az iskolai védőnő egészségnevelési és egészségfejlesztési munkaterve 5. osztály: Az egészséges táplálkozás és a táplálkozással összefüggő betegségek. Helyes életmód és a balesetek megelőzése. Testmozgás fontossága, mozgáshiánnyal összefüggő megbetegedések. 6. osztály: A serdülőkor változásai és higiéniája. A menstruációról. A káros szenvedélyek: dohányzás, vizipipa. Szenvedélybetegségek, a számítógép veszélyei. 17

Kötelező védőoltások fontossága gyermekbetegségek. Az energiaitalok káros hatásai és következményei 7. osztály: Káros szenvedélyek: dohányzás, alkoholizmus. Vízipipa, drogfogyasztás, AIDS. Kötelező védőoltások fontossága engerix B. Önismeret, önértékelés 8. osztály: Párkapcsolatok, felnőtté válás, szerelem. A fertőző májgyulladás megelőzése. A betegség következményei. Az AIDS megelőzése. Elsősegélynyújtás, családi életre nevelés Az energiaitalok káros hatásai és következményei 9. osztály: A serdülőkor problémái. Kortárs csoportok fontossága. Táplálkozási problémák: anorexia, bulémia. HPV oltás fontossága. Elsősegélynyújtás. 10. osztály: A férfi női nemi működés. Szeretet, szerelem, szexualitás. Fogamzásgátlás, felelősség. Abortusz filmvetítés: Néma sikoly 11. osztály: A család feladata, szerepe. Terhesség, születés. Önismeret. Káros szenvedélyek: dohányzás, alkoholizmus, vízipipa, drogfogyasztás 12. osztály: Fogamzás, fogamzásgátlás. Újszülött, csecsemőgondozási feladatok. A szexuális úton terjedő fertőző megbetegedések megelőzése A tisztasági vizsgálatok alkalmával szó esik hajápolásról, körömápolásról, tisztálkodásról, öltözködésről. A védőnői szűrővizsgálatok közben táplálkozásról, a mozgáshiány következményeiről, helyes testtartásról, és a felmerülő aktuális problémákról beszélget a védőnő a tanulókkal 4.6. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegélynyújtás és oktatásának célja A tanulóknak életkoruknak megfelelően el kell sajátítaniuk az elsősegélynyújtás elméleti és gyakorlati ismereteit annak érdekében, hogy szükség esetén képesek legyenek a segítségnyújtásra mindaddig, amíg a szakszerű ellátást biztosító személy megérkezik. Az egészségnevelési program keretében a 8-9. évfolyamokon kiemelt feladat, hogy a tanulók megismerjék az elsősegélynyújtás szabályait. Az elsősegélynyújtás elemi szabályai Alapvető emberi tulajdonság, hogy segíteni szeretnénk azokon, akik bajbajutottak. Sokszor azonban akaratunk ellenére is árthatunk a bajbajutottnak, ha nem ismerjük az elsősegélynyújtás elemi szabályait. A segélynyújtónak néhány általános magatartási szabályt is meg kell tartania. 18

A tanulóknak meg kell ismerniük: az elsősegélynyújtás fő szabályait a helyszín biztosításával kapcsolatos tudnivalókat a csapatmunka fontosságát a mentők tájékoztatásának módját a sérülések, sérültek osztályozásának módját, ezen belül az életveszélyes sérüléseket, a súlyos sérüléseket és a könnyű sérüléseket, belgyógyászati baleseteket a sérültellátás legfontosabb feladatait, a sebellátás módját az élet és halál jeleit, az újraélesztés módját, az újraélesztés ABC-jét Az ismeretek átadásának körülményei, formái Az ismeretek elsajátítása osztályfőnöki órák és tanórán kívüli foglalkozások keretében a védőnő és külső előadók (mentősök, orvosok, orvostanhallgató volt diákjaink) segítségével történik. A foglalkozásokon a frontális munka mellett fontos szerepe van a csoportmunkának és a szituációs játékoknak. A következő tantárgyak oktatása során is lehetőség van az elsősegély-nyújtási ismeretek átadására, ismétlésére: Biológia vérzések, azok csillapítása; sebek és azok ellátása, kötözése Kémia vegyszerek, mérgezések okozta sérülések felismerése, kezelése Fizika égések és ellátásuk, áramütés hatásai Az érdeklődő tanulók az alapismereteken túl további képzésben részesülhetnek a Vöröskereszt által szervezett foglalkozásokon, csatlakozhatnak a szervezethez, és aktívan részt vehetnek annak munkájában, valamint versenyeken szervezőként, versenyzőként is kamatoztathatják tudásukat. A versenyekre való felkészítést a védőnő koordinálja. Az ismeretek átadásának ütemezését a védőnő az éves egészségnevelési programjában rögzíti, a szervezéssel kapcsolatos teendőket az osztályfőnökökkel egyezteti. 5. Közösségfejlesztés. Az iskola hagyományai, vallási élete és ünnepei 5.1. Közösségfejlesztés A közösségfejlesztés lényegében a személyiségfejlesztés eszköze, az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közti kapcsolatot kialakítja. Célja: a személyes Istenkapcsolat közösségben való megélése harmonikus kapcsolat teremtése a társadalmi és természeti környezettel embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartás kialakítása közvetlen környezet értékeinek megőrzése, gyarapítása az új információs környezetben eligazodó és azt kritikai módon használó fiatalok nevelése Mivel a gödöllői Premontrei Szent Norbert Gimnázium a trianoni békeszerződés után a bezárt kassai, rozsnyói és nagyváradi premontrei gimnáziumok anyaországi utódjaként létesült, a megszüntetett iskolák emlékének ébrentartása és a kisebbségi magyar iskolákkal való kapcsolattartás szintén átvett hagyományainkhoz tartozik. A hagyományok ápolásában nagy segítséget kapunk a Premontrei Öregdiákok Egyesületétől. Az 1924-ben megnyitott gimnázium eredeti épületének főhomlokzata Arisztotelész és Cicero nagyméretű szobrai között a földgömbből kimagasló kettős kereszttel és alattuk a 19