Minőségmenedzsment összeállította:
Tartalom 1. A minőségügy területei 2. Minőségügyi alapismeretek, alapfogalmak 3. Irányítási rendszerek 4. Minőségirányítási rendszer 5. Önértékelés
1. A minőségügy területei 1.1 Vezetés és tervezés 1.2 Matematikai-Statisztikai módszerek, Méréses vizsgálatok 1.3. Mérőeszköz felügyelet 1.4. Minőségellenőrzés 1.5. Minőségirányítás 1.6. Auditok 1.7 Önértékelés 1.8 Karbantartás 1.9 Minőségtechnikák 1.10 Marketing
2. Minőségügyi alapismeretek A minőség annak mértéke, hogy mennyire teljesíti a saját jellemzők egy csoportja a követelményeket, azaz a kinyilvánított igényeket és elvárásokat.
2. Minőségügyi alapismeretek A minőségbiztosítás a minőségirányításnak az a része, amely a bizalomkeltés megteremtésére összpontosít arra vonatkozóan, hogy a minőségi követelmények teljesülni fognak.
2. Minőségügyi alapismeretek A minőségirányítás összehangolt tevékenységek egy szervezet vezetésére és szabályozására, a minőség szempontjából. A minőségirányítási rendszer, irányítási rendszer egy szervezet vezetésére és szabályozására, a minőség szempontjából.
3. Irányítási rendszerek Történeti áttekintés, szakaszok Minőségellenőrzés Minőségszabályozás Minőségmenedzsment rendszerek
3. Irányítási rendszerek Szabványos (pl: ISO 9000-es, 14000-es szabványsorozat) Nem szabványos irányítási rendszerek (pl: TQM)
3. Irányítási rendszerek TQM Total Quality Management - Teljeskörű Minőségirányítás Felülről építkező modell Vezetési filozófia Folyamatokon túl kiterjed az irányításra és az erőforrásokra is Belső kommunikáció szerepe Motiváció szerepe Teljes elkötelezettség Egységes rendszer, melynek minden és mindenki eleme Kiépítése 6-8 év
Minőségirányítási rendszerek kiépítése, működtetése Vevők megelégedettsége, bizalma Vevői igények kielégítése Tervezettség Szabályozottság Társadalmi hasznosság
A minőségirányítás 8 alapelve 1. Vevőközpontúság, 2. Vezetés, 3. Munkatársak bevonása, 4. Folyamatszemléletű megközelítés, 5. Rendszerszemlélet az irányításban, 6. Folyamatos fejlesztés/tökéletesítés, 7. Tényeken alapuló döntéshozatal, 8. Kölcsönösen előnyös kapcsolat az alvállalkozókkal/beszállítókkal
Az ISO 9000-es szabványcsalád tagjai ISO 9000:2005 (MSZ EN ISO 9000:2005) Alapok és szótár ISO 9001:2008 (MSZ EN ISO 9001: 2009) Minőségirányítási rendszerek. Követelmények ISO 9004:2000 (MSZ EN ISO 9004:2001) Minőségirányítási rendszerek. Útmutató a működés fejlesztéséhez jelenleg felülvizsgálat alatt áll, az új szabvány várható megjelenése 2009. augusztus-szeptemberére várható
A Minőségirányítási rendszer 1. Előkészítés 2. Kiépítés (folyamatok szabályozása és a dokumentáció elkészítése) 3. Bevezetés 4. Működtetés 5. Fejlesztés
3.1. Előkészítés Mit értünk minőség alatt? Módszerek és eszközök a minőség mérésére Átvilágítás Folyamatok feltérképezése (fő-, mellék-, rész-, támogató), vezetőség, erőforrások, környezet, kultúra, dokumentumok átvizsgálása Munkaterv elkészítése
3.2. Kiépítés Ki? Mit? Mikor? Miért? Mi alapján? Milyen eszközökkel? Hogyan? Munkatársak bevonása Vezetés támogatása
Folyamatok szabályozása 3.2. Kiépítés Sorrend, kölcsönhatások meghatározása Bemenetek-kimenetek, kapcsolódások Minőségkövetelmények, kritériumok meghatározása mérhetőség! Mérő, megelőző, javító eszközök, módszerek meghatározása Vevői igények felmérése termékjellemzőkké alakítása
3.2. Kiépítés Dokumentáció elkészítése Minőségpolitika Minőségcélok Minőségügyi kézikönyv Folyamatleírások Munkautasítások Bizonylati album
3.3. Bevezetés Dokumentáció elkészült Belső oktatások megtörténtek Vezetőség jóváhagyta és elrendelte a rendszert
4. Működtetés a szabályozásoknak megfelelően
A minőségirányítási kézikönyv fejezetei az ISO 9001:2008 szabvány alapján 1. Alkalmazási terület 1.1. Általános rész 1.2. Alkalmazás 2. Rendelkező hivatkozások 3. Szakkifejezések és meghatározásuk
4. Minőségirányítási rendszer 4.1. Általános követelmények 4.2. A dokumentálás követelményei
5. A vezetőség felelősségi köre 5.1. A vezetőség elkötelezettsége 5.2. Vevőközpontúság 5.3. Minőségpolitika 5.4. Tervezés 5.5. Felelősségi kör, hatáskör és kommunikáció 5.6. Vezetőségi átvizsgálás
6. Gazdálkodás az erőforrásokkal 6.1. Gondoskodás az erőforrásokról 6.2. Emberi erőforrások 6.3. Infrastruktúra 6.4. Munkakörnyezet
7. A termék előállítása / Szolgáltatás nyújtása 7.1. A termék-előállítás megtervezése 7.2. A vevővel kapcsolatos folyamatok 7.3. Tervezés és fejlesztés 7.4. Beszerzés 7.5. A termék előállítása és a szolgáltatás nyújtása 7.6. A megfigyelő- és mérőberendezések kezelése
8. Mérés, elemzés és fejlesztés 8.1. Általános előírások 8.2. Figyelemmel kísérés és mérés 8.3. A nem megfelelő termék kezelése 8.4. Az adatok elemzése 8.5. Fejlesztés
Folyamatleírások a dokumentumok és feljegyzések kezelése, a vevőszolgálat és panaszkezelés, a fő értékteremtő folyamat/ok szabályozása, az irányítási rendszer tervezése, fejlesztése és vezetőségi átvizsgálása, a minőségirányítási rendszer auditja, a nemmegfelelőségek kezelése, a helyesbítő és megelőző tevékenység, az adatok gyűjtése és elemzése, folyamatok mérése és figyelemmel kísérése
Működtetés és ellenőrzés Bizonylati album Bizonylatok dokumentumok (a működés bizonytékai) Mérő rendszerek adatai Vevői és munkatársi visszajelzések Belső auditok Vezetőségi átvizsgálások Önértékelés
Auditok A minőségügyi audit az ISO 9000:2005 szabvány szerint auditbizonyítékok (a kritériumokra vonatkozó információk) nyerésére és ezek objektív kiértékelésére irányuló módszeres, független és dokumentált folyamat annak meghatározására, hogy az auditkritériumok (összehasonlítási alapként használt követelmények) milyen mértékben teljesülnek. MSZ EN ISO 19011:2003 (Útmutató minőségirányítási és/vagy környezetközpontú irányítási rendszerek auditjához)
Auditok fajtái külső- (tanúsító audit, évenkénti felülvizsgálati audit, három évente megújító audit, beszállítói audit), belső auditot
Az auditok vonatkozhatnak, termékekre, szolgáltatásokra, folyamatokra, valamint rendszerekre. 3. független fél végzi. Tervszerű (éves auditterv, audit ütemterv)
Változások az új szabványban az ISO 9001:2000-hez képest 0.1 A minőségirányítási rendszer tervezésére és megvalósítására hatással van: az üzleti környezet, ennek változása, ezzel a környezettel összefüggő kockázatok. 1.1 A termék kifejezés vevő által igényelt, vagy vevő számára készült, vagy a termék előállítási folyamat számára szükséges termékre vonatkozik.
Változások az új szabványban az ISO 9001:2000-hez képest 4.1 Az alvállalkozásba adás általános követelményei A folyamatot nemcsak felismerni kell, hanem meghatározni is. Ezt alkalmazni kell az alvállalkozásba kiadott folyamatok esetében is (ahol a szabályozás típusát és mértékét is meg kell határozni) Pontosabban meghatározott követelmények (különös tekintettel a külső erőforrásokra). Az alvállalkozásba kiadott folyamatok szabályozási módjának és mértékének biztosítania kell a vevői, törvényi és hatósági előírások teljesülését. Az alvállalkozásba kiadott folyamatok szabályozását a minőségirányítási rendszerben be kell mutatni.
Változások az új szabványban az ISO 9001:2000-hez képest 4. Dokumentumok, beleértve a feljegyzéseket pontosított szóhasználat 5. A felső vezetőségnek ki kell jelölnie a szervezetben vezetőség egy tagját. A felső vezetés megbízottjának funkciójának alvállalkozásba adása nem megengedett 6. (6.2.2.) Felkészültség, képzés, tudatosság
Változások az új szabványban az ISO 9001:2000-hez képest 7.2.1 A termékre vonatkozó követelmények meghatározása A termék-követelmény pontosabb leírása: a termékre alkalmazható szabályozói követelmények bármely más követelmény, amelyet a szervezet szükségesnek lát 7.3.1 A tervezés és fejlesztés megtervezése Tervezés és fejlesztés pontosítása, tisztázása: Megjegyzés: A tervezés és fejlesztés átvizsgálása, igazolása (verifikálása) és érvényesítése (validálása) külön célokat szolgálnak. Ezeket külön - külön, vagy bármely kombinációban el lehet végezni, ahogy az a termék és a szervezet számára megfelel. 7.6. / Mérőberendezések measuring equipment = mérőberendezés fogalmát használja (a korábban részben használt measuring device fordítási nehézségeket okozott)
Változások az új szabványban az ISO 9001:2000-hez képest 8.2.2 Belső audit Belső audit Az auditált területért felelős vezetőségnek gondoskodnia kell arról, hogy indokolatlan késedelem nélkül tegyék meg a szükséges korrekciót és a korrigáló lépéseket.
3.5. Fejlesztés ISO 9004:2000 TQM Minőségtechnikák LEAN management Folyamatok újraszervezése Szervezetfejlesztés Integrált irányítási rendszerek
PDCA ciklus Plan Tervezés fázisa Do Megvalósítás fázisa Check Ellenőrzés fázisa Act Beavatkozás szakasza S (standardise) DCA PDS (study) A
Problémafeltáró és elemző módszerek Benchmarking Brainstorming Ötlettérkép Ishikawa féle ok-okozati diagram SWOT elemzés
LEAN management Toyota production systems 1. Költségcsökkentés a veszteségek (túltermelés, raktárkészletek, mozgás, várakozás, újramegmunkálás, javítás) kiküszöbölésével 2. Folyamatos fejlesztés 3. Munkatársak bevonása
LEAN technikák Just in Time Pull rendszerek Kanban Ciklusidők Gyártószigetek kialakítása KAIZEN 5S Hiba-biztosság Poka-Yoke Vizuál menedzsment Teljes körű gépkihasználtság Értékáram térképezés Value Stream Maping
Folyamatok újraszervezése Előzetes állapotfelmérés Folyamatok és kölcsönhatásaik meghatározása Kritikus pontok meghatározása Folyamatok újraszervezése Emberi erőforrás menedzsment Folyamatos képzés Ellenőrzés
Szervezetfejlesztés Egy külső, és/vagy belső motiváció, befolyás, kényszer, indukál egy változtatási ötletet (a probléma definiálása), mely kidolgozásra és a vezetőség által elfogadásra kerül változtatási program formájában - diagnózis felállítása és az akcióterv megalkotása, Megvalósítás, Értékelés, Lezárás.
5. Önértékelés Az önértékelés gondosan megfontolt kiértékelés, amelynek eredménye egy vélemény vagy ítélet a szervezet eredményességéről és hatékonyságáról, valamint a minőségirányítási rendszer érettségéről. Phd Koczor Zoltán (szerk.): Minőségirányítási Rendszerek Fejlesztése, TÜV Rheinland InterCert, Bp., 2005. 281. old.
5. Önértékelés Előkészítés Az elkötelezettség kifejlesztése Az önértékelési ciklus megtervezése A modell és a jelentéskészítési rendszer létrehozása A tervek ismertetése A személyzet képzése Az önértékelés végrehajtása Eredmények kiértékelése, visszacsatolás Tevékenységterv elkészítése A tevékenységtervben megfogalmazott feladatok megvalósítása A fejlődés felülvizsgálata Az önértékelést évente el kell végezni.
5. Önértékelés Az EFQM modell A dolgozók irányítása Dolgozói elégedettség Vezetés Üzletpolitika és stratégia Folyamatok Vevői elégedettség Üzleti eredmények Erőforrások Társadalmi hatás
5. Önértékelés Önértékelés az EFQM modell alapján TEAM megalakítása. Kérdőívek összeállítása. A kérdőíveket minden munkatárs név nélkül tölti ki. A TEAM kiértékeli a kérdőíveket - a fejlesztésre szoruló területek meghatározása. TEAM intézkedési tervet dolgoz ki, melynek elérendő céljai, stratégiai és minőségcélokként jelennek meg a következő évre, periódusra vonatkozóan.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!