GIMNÁZIUM, INFORMATIKAI, KÖZGAZDASÁGI, NYOMDAIPARI

GIMNÁZIUM, INFORMATIKAI, KÖZGAZDASÁGI, NYOMDAIPARI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA HÁZIRENDJE Módosította: Krekk Mária igazgatóhelyettes Készítette és jóváhagyta: Molnár György igazgató Hatályba lépés időpontja: 2013.március 26.

TARTALOMJEGYZÉK Bevezető rendelkezések... 3 Jogok és kötelességek... 4 A tanulók jogai... 4 Tanulói jogok gyakorlása... 4 A tanulók kötelességei hogy:... 5 Az iskola munkarendje... 6 Az iskolában porta szolgálat működik:... 6 A szolgálat feladata... 7 Beosztás időpontjai:... 7 Tanulói beosztás:... 7 Tanórák rendje:... 7 Az iskolai kulcsok felvételének szabályozása:... 8 A tantermek nyitvatartási rendje:... 8 Óraközi szünetek... 8 Általános működési szabályok... 9 Az iskolai könyvtárra vonatkozó szabályok... 9 A diákélet mindennapi kérdései... 9 Egészségvédelem... 9 Balesetvédelem... 9 Helyiségek használati rendje...10 Vagyonvédelem, kártérítés...10 Egyéb előírások...11 Ellenőrző könyv...11 A hetesek kötelességei...12 Késés...12 Mulasztások igazolása, távolmaradási-, távozási engedélyek...12 Tanulmányi kötelezettségek...14 A tanuló fegyelmi felelőssége...14 A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések...14 Az iskolai büntetések formái...15 Fegyelmező intézkedés:...15 Fegyelmi büntetés:...16 Dohányzás büntetése...16 A tanuló anyagi felelőssége...16 A tanuló munkájának elismerése...17 Tanulmányi jegyek...17 Magatartás jegyek...17 Szorgalmi jegyek...17 Jutalmazások...18 Egyéni jutalmazások...18 A jutalmazások formái:...18 A jutalmak formái:...18 Az osztályfőnök javaslata alapján a tantestület dönt a fenti jutalmak odaítéléséről az alábbi érdemekért:...18 Osztályközösségek jutalmazásai...18 Hivatalos ügyek intézésének rendje...19 Záró rendelkezések...19 Jóváhagyási, egyetértési, véleményezési záradék...19 MELLÉKLETEK...21 2

Bevezető rendelkezések A házirend az iskola diákjainak alkotmánya. Rögzíti a jogokat és a kötelességeket, valamint az iskola munkarendjét. Betartása és betartatása iskolánk minden tanulójának és dolgozójának joga és kötelessége! A Házirendet: az iskola igazgatója készíti el, és a nevelőtestület fogadja el. A házirend elfogadásakor, illetve módosításakor a diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol. A házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Ezen házirend: a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CIC. törvény; a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012 ( VIII.31.) EMMIrendelet; a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény; a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló többször módosított 8/2000. (V. 24.) OM rendelet; továbbá az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának rendelkezései alapján készült; az 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről. A házirend szabályai - mint a törvény felhatalmazásán alapuló iskolai belső jogi normák - kötelezőek az intézménnyel jogviszonyban álló minden személyre, tanulóra, pedagógusra és más alkalmazottra egyaránt. A házirend elsősorban a tanulókra tartalmaz magatartási szabályokat, de egyrészt a pedagógusokra és más alkalmazottakra is tartalmazhat (például a helyiséghasználat rendjének meghatározásakor, vagy a jogorvoslati és kapcsolattartási szabályokban), másrészt a tanulókra vonatkozó házirendi előírásokat a pedagógusoknak és más iskolai dolgozóknak is alkalmazni kell. Az osztályfőnökök minden tanév első osztályfőnöki óráin kötelesek feldolgoztatni tanítványaikkal a Házirend szövegét, és megismertetni azokkal a szabályokkal, amelyek a tanulói jogokkal foglalkoznak. Az Intézmény adatai neve: GIMNÁZIUM, INFORMATIKAI, KÖZGAZDASÁGI, NYOMDAIPARI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA székhelye: 3300 Eger, Mátyás király út 165. alapító szerve: Az Egri Számítástechnikai és Rehabilitációs Szakképzésért Alapítvány Az iskola nagyobb tanulóközösségei a tanulók nagyobb közössége a tanuló létszám 25 %-a. A tanulók nagyobb közösségét közvetlenül érintő döntések meghozatala előtt az iskolavezetés kikéri a Diákönkormányzat véleményét, javaslatát, lehetővé teszi az ilyen témájú tantestületi értekezleteken való részvételüket. 3

Jogok és kötelességek A tanulók jogai Az alábbi jogosultságok minden tanulót megilletnek a tanulói jogviszony alapján. Az iskola minden tanulójának joga, hogy: színvonalas oktatásban részesüljön, abban aktívan vegyen részt, igénybe vegye az iskola létesítményeit, a tanintézet nyújtotta tanulmányi és egyéb kedvezményeket (korrepetálás, tanfolyam, fakultáció, sportkör, könyvtár, kedvezményes étkezés), rendszeres egészségügyi felügyeletben részesüljön, személyiségét, önazonosságát, emberi méltóságát tiszteletben tartsák, és védelmet biztosítsanak számára, tanárait, az iskola vezetőségét felkeresse probléma, jogsérelem esetén, érdemjegyeiről, tanári bejegyzésekről folyamatosan értesüljön, igény szerint vallási és világnézeti meggyőződésének megfelelően hit és vallásoktatásban részesüljön, részt vegyen tanulmányi versenyeken, csak napi 2 "nagydolgozatot" (témazárót) írjon előzetes egyeztetés alapján, melyet a tanár legalább egy héttel előre jelez, kiértékelt írásbeli munkáját lehetőleg tíz tanítási napon belül kézhez kapja, szervezze közéletét, működtesse tanulói önkormányzatát, azok intézményeit, ehhez a tantestület, az iskolavezetés segítségét kérheti, véleményt mondjon, javaslatot tegyen és kezdeményezzen az iskola életével kapcsolatos kérdésekben, s ezekre érdemi választ kapjon, képviselői útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, választó és választható legyen a diákközösség bármely szintjén, kezdeményezze diákszerveződések (iskolaújság, klubok, diákkörök, önképzőkörök stb.) létrehozását és ezek munkájában részt vegyen, kiérdemelt kedvezményekben részesüljön, jutalmat és elismerést kapjon, szabad idejében munkát vállalhasson, egyéni, közösségi problémák megoldásához kérje tanárai, osztályfőnöke, az iskolaorvos, illetve az iskolavezetés segítségét, családja anyagi helyzetétől függően kérelmére indokolt esetben - kedvezményekben, szociális támogatásban részesüljön, fennmaradó szabadidejében iskolán kívüli foglalkozásokra is járhat (kulturális, tömegsport, sportverseny) kérheti átvételét más iskolába. Tanulói jogok gyakorlása Sérelem esetén az iskola tanulója - kiskorú tanuló esetén törvényes képviselője - a törvényben előírt módon az osztályfőnökétől, illetve az iskola vezetőjétől kérhet jogorvoslatot. Az iskola Diákönkormányzat (IDB) megválasztása tanévenként a Diákközgyűlésen történik. Az iskola közösségek életüket érintő bármely kérdésben a diákönkormányzaton (IDB) keresztül érvényesíthetik jogaikat. 4

A Házirendben meghatározott nagyobb tanulóközösségek tanulói létszámának 50 %-át érintő kérdésekben kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét. Kötelező a véleményezés kikérése az iskola kisebb tanulócsoportját (pl. osztály, 30 fő) érintő, de a többi tanulócsoport számára példaértékű kérdésekben, intézkedésekben. Az iskola vezetősége az előbbiektől eltérő esetekben is kérheti a diákönkormányzat véleményét. A tanulói közösségek álláspontjukat a fennálló jogszabályi rendelkezések szerint alakítják ki, melyhez az iskola minden szükséges feltételt biztosít. Diákkör létrehozását 20 fő tanuló kezdeményezheti. Az iskolában csak tantárgyi, kulturális, sport, szakmai diákkörök alakíthatók. A diákkört csak pedagógus irányíthatja, vezetheti. A diákkör létrehozása esetén az iskola biztosítja a működésének feltételeit. Az iskolába beiratkozott tanulók a Nemzeti köznevelési törvény 46. (3) bekezdése a)-h) pontjaiban meghatározott jogaikat csak az iskolai tanév megkezdésétől (tanévnyitó) gyakorolhatják. A tanulók kötelességei, hogy: betartsa az iskolai házirendet, az intézmény szabályzatainak rendelkezéseit, tartsa tiszteletben az intézmény vezetőit, pedagógusait, alkalmazottait, valamint tanulótársait és emberi méltóságukat, jogaikat ne sértse, részt vegyen a tanórákon, a kötelező foglalkozásokon és a szakmai gyakorlaton, rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással eleget tegyen - képességeinek megfelelően - tanulmányi kötelezettségének, érdemjegyeit naprakészen vezesse ellenőrzőjében, az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott, az oktatás során használt eszközöket, védje az iskola felszereléseit, létesítményeit, a kulturált környezetet, biztosítsa a tanuláshoz szükséges külső feltételeket: csend, rend, fegyelem, a tanuláshoz szükséges felszerelést (pl.: tornaruha) magával hozza, segítse intézményünk feladatainak teljesítését, hagyományainak ápolását és továbbfejlesztését, tisztelje társait és az iskola dolgozóit, védje saját és társai egészségét, éppen ezért tilos a dohányzás, az alkoholfogyasztás, kábítószer fogyasztás stb., az iskolában tiszta, ápolt, kulturált külsővel, a helyhez, alkalomhoz illő, időjárásnak megfelelő öltözékben jelenjen meg, A tanulók az iskolai ünnepélyeken (pl. szalagavatón, a ballagáson és az érettségi vizsgákon) ünnepélyes, az alkalomhoz illő, egységes jellegű ruhában jelenjenek meg. Tanulóinknak 10 perccel a tanóra kezdete előtt kell az iskolában megjelenniük. A késés elbírálása a tanár hatáskörébe tartozik. Tanműhelyi gyakorlat idejére a megfelelő védőruha viselése kötelező. Tanítási idő alatt a tanuló az iskolát csak az osztályfőnök tudtával és engedélyével hagyhatja el. A tanulók az órák alatt viselkedjenek fegyelmezetten, óraközi szünetekben kerüljék a hangoskodást, ügyeljenek a tisztaságra, viselkedjenek és beszéljenek kulturáltan. Mulasztás: Ha a tanuló a kötelező foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell. Mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha a tanuló: előzetesen engedélyt kapott, beteg volt és 5

a háziorvos vagy szakorvos azt igazolja, hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott a kötelező foglalkozáson részt venni. Ha a tanuló iskolába jövetele után egy héten belül nem igazolja távolmaradását, mulasztása igazolatlan. A tanulóknak egy tanévben az igazolt és az igazoltan mulasztása együttesen nem haladhatja a tanévenkénti 250 tanítási órát, ezen belül az igazolatlan órák száma max. 30 tanóra lehet. Lyukas óra esetén a hetes az igazgatónak vagy a helyettesének, illetve az iskolatitkárnak jelenti a tényt, az óra megkezdésétől számított 5 percen belül. Az iskola területén (valamennyi helység és udvar) és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken alkoholt fogyasztani dohányozni tilos! Az iskolába és azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanuló, aki-az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint- egészségre ártalmas szerek ( alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem léphet be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétét igazolatlannak tekintjük. A tanműhelyben és a számítógéptermekben csak tanári felügyelet mellett dolgozhatnak. A tanműhelyben és a számítógépteremben az oda vonatkozó munka és balesetvédelmi előírásokat a tanulók ismerjék meg és maradéktalanul tartsák be. Tanórákon a mobiltelefon használata tilos: számítógépteremben tanórán kívül is. A számítógéptermekben étkezni tilos. Tanításhoz nem tartozó felszerelést (pl: játék, rádió, magnó, híradástechnikai eszköz, nagy értékű ékszer, számottevő mennyiségű pénz) nem szabad behozni az iskolába, kivéve, ha erre valamelyik tanár külön engedélyt nem ad. Az elveszett tárgyakért az iskola felelősséget nem vállal. Tilos az iskolában és környékén mindenfajta szerencsejáték űzése és árusítása. A tanuló nem tarthat magánál kést, fegyvert és fegyvernek minősülő eszközt. Tanulóink jogaikat felelősséggel, kötelességeik teljesítésével összhangban gyakorolják és tartsák magukra nézve kötelezőnek az iskola házirendjét. Az iskola munkarendje A munkarend meghatározásánál alapvető szempont, az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzített előírások. Az iskola, éves munkarendjét a tantestület, és a diákönkormányzat határozza meg az iskolavezetés javaslata alapján. A tanítás nélküli munkanapok időpontjait a tanév elején kell meghatározni. Az iskolában porta szolgálat működik: Felnőtt felügyelet mellett a mindenkori 9. osztály tanulóinak kivételével 2 fős külön beosztásban rögzítve tanulói portaszolgálat működik. 6

A szolgálat feladata: (külön leírásban szabályozva): A tanítási szünetekben a szolgálatot teljesítő tanulók segítik a szünet idejére beosztott tanárok felügyeleti munkáját. Az iskola épületébe belépni kívánó idegeneket segítik a keresett személy megtalálásában. Becsengetés után érkező tanulók nevének felírása, kilépni kívánó tanulók engedélyének ellenőrzése A kiadott kulcsok kiadásának vezetése (ki, mikor, melyik kulcsot vitte el és hozta vissza) Napi eseményfüzet vezetése, a szolgálat után annak iskolatitkárnak történő leadása. A szolgálat mulasztásának következményei: A porta szolgálatot nem vagy nem megfelelően teljesítő, továbbá a porta szolgálat dokumentálására szolgáló füzetet rongáló tanuló az alábbi fokozatú szankcióban részesül: 1. esetben: osztályfőnöki figyelmeztetés 2. esetben: igazgatói figyelmeztetés 3. esetben: fegyelmi eljárás Beosztás időpontjai: - nappali rendszerben: 7 30 órától 13 30 óráig Tanulói beosztás: A tanulók kettes csoportokban, napi váltással kerülnek portai beosztásba. A beosztás ideje alatti dolgozatokat a tanulóknak kötelességük (arra az időre a portai szolgálatot felfüggesztve) megírni A portaszolgálat működtetése és ellenőrzése első szinten az érintett osztály osztályfőnöke a felelős. Tanórák rendje: Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 8 00 óra és 15 00 óra között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza 10-20 perc. A tanítás helye az iskola épülete, udvara, a városi sportpálya, valamint a tanműhely. A tanítás ideje a munkanapok délelőttje. A tanórán kívüli foglakozásokat 13.00 órától 19.00 óráig 7

Az iskolai kulcsok felvételének szabályozása: Az iskolai épület bejárati kulcsát külön engedély nélkül felveheti: - az igazgató, a gazdasági vezető, iskola titkár A titkárság kulcsát külön engedély nélkül felveheti: - az igazgató, iskola titkár, a gazdasági vezető, a takarító A szaktantermek kulcsát külön engedély nélkül felveheti: - A szaktantermek kulcsának felvétele a szaktanár órai megkezdése előtt engedélyezett - A szaktantermeket tanórán kívül, beleértve a szüneteket is zárt helyiségként kell kezelni. A tantermek nyitvatartási rendje: - A tantermeket a takarító minden reggel 7 30 órakor kinyitja, bezárása napközben pl. testnevelési óra esetében a takarító feladata. - A délelőtti tanítás végén a tanterem bezárása a portán elhelyezett órarend ellenőrzése mellett a takarító feladata. A tanítás általában 8 00 órakor kezdődik. Minden diák a tanítás kezdete előtt 15 perccel korábban érkezzen meg az iskolába, foglalja el helyét a tanteremben vagy a szaktantermek előtt, várja fegyelmezetten tanárát. Az épület 7 55 órakor zárásra kerül, aki ezután érkezik, elkésőnek minősül. A portás az erre a célra rendszeresített füzetbe felírja a későn érkezők nevét. A késés igazolását az osztályfőnöknek kell bemutatni. Három késés igazolatlan órát von maga után. Óraközi szünetek Szünetekben az ügyeletes tanár rendelkezéseit be kell tartani. Szünetekben a tanulók a folyosón, a tantermekben (kivétel a szaktantermek), jó idő esetén, az udvaron tartózkodhatnak. Az iskola épületét az utca felé nem hagyhatják el, csak osztályfőnöki engedéllyel. A szaktantermekben csak az illetékes tanár jelenlétében tartózkodhatnak a tanulók. A folyosókon, lépcsőházban a diákok kerüljék a lármázást és minden olyan játékot, amely veszélyezteti a testi épséget, vagy rongálást okozhat. Tűz esetén riasztásra a folyosókon és a termekben kifüggesztett rend szerint kell elhagyni az épületet. A menekülési irányokat minden tanév elején az osztályfőnök ismerteti tanítványaival. A tanulók hivatalos ügyeiket a titkárságon, a pénztárban vagy a tanári szobában a szünetben intézhetik, más esetekben tanáraikat a tanári szobából kihívathatják, de oda be nem mehetnek. Rendkívüli esetben az igazgatót és helyettesét azonnal is megkereshetik. Vendégeket (szülőket, hozzátartozókat) csak indokolt esetben fogadhatnak a tanulók, akikhez a portás köteles szünetben lehívni a tanulót. Telefonhoz csak rendkívül indokolt esetben hívható tanuló. A napi munkarendet az órarend és a csengetési rend határozza meg. A tanítási órák általában az 1-7. tanórában tartandók, de szervezési okokból megengedhető a nulladik óra is. A fakultatív és rendkívüli tárgyak órái általában délutánra kerülnek. A csengetési rend az 1. számú mellékletben szerepel. Az iskola tanulói étkezését az ital és étel automata kínálata segíti.

Általános működési szabályok Az iskolai könyvtárra vonatkozó szabályok Az iskolai könyvtár minden tanuló rendelkezésére áll, nyitvatartási rendje a 2. számú mellékletben szerepel. Az a tanuló, aki az iskolai könyvtárból kölcsönözött könyvet elveszíti, megrongálja, vagy határidőre nem viszi vissza a könyvtárba, kártérítést, illetve késedelmi díjat fizet. Tanítási idő alatt a diákok az iskola épületét csak tanári engedéllyel hagyhatják el. Egyéb esetben az iskolából a tanítási idő alatt kilépni tilos, és súlyos fegyelmi vétség. A képességek fejlesztését szolgálják a szakkörök, sportköri foglalkozások, amelyekre minél több érdeklődőt várunk, de az év elején jelentkezők számára a szakköri és sportköri foglalkozás látogatása kötelező. Év közben kimaradni csak szülő írásos kérésére és a foglalkozást vezető tanár döntése alapján lehet. Pedagógus az óráról csak indokolt esetben hívható ki. Ha a tanulónak a tanírási idő befejezése előtt kell távoznia az iskolából (orvoshoz, szüleihez, stb.) akkor az órát tartó tanár a naplóba köteles beírni a távozás okát és pontos idejét. A számítógép terem sajátos rendje a 3. számú mellékletben szerepel. A tanítási idő a tanuló munkaideje, melyet az órarend szabályoz. A tanítás ideje alatt az iskola épületét csak osztályfőnök vagy igazgatóhelyettes írásbeli engedélyével lehet elhagyni (kilépő). A diákélet mindennapi kérdései Évente minimum egyszer diák fórum megtartására van lehetőség, ami a közös tájékoztatással a tájékozottságot segíti elő. Az iskola fogadóórát tart minden hónap első kedd 16 órától 17 óráig. A fogadó órán minden tanár, osztályfőnök és az igazgató a szülők és a tanulók rendelkezésére áll, amikor is bármilyen tanulással vagy egyéb egyéni vagy csoportos problémák megbeszélésére van lehetőség. Tanévnyitó és félév záró osztályonkénti szülői értekezleten széleskörű tájékoztatást ad az iskola a célokról, az oktató-nevelő munka eredményeiről. Egészségvédelem A tanulók részére - egészségi állapotuk napi ellenőrzésére, felülvizsgálatára - az adott tanévre meghatározva hetente egy alkalommal iskolaorvosi és védőnői rendelés van. Balesetvédelem Minden tanulónak a tanév megkezdésekor baleset- és tűzvédelemi oktatáson kell részt vennie. Az oktatásra az első osztályfőnöki órán kerül sor az iskola baleset- és munkavédelmi felelősének irányításával. A számítástechnikai, könyvtári, és a testnevelési foglalkozás megkezdése előtt évente egy alkalommal munkavédelmi oktatásban is részt kell venni a tanulóknak, amelynek írásos nyoma kell legyen, felelőse érintett szaktanár és az osztályfőnök. A tanulók az általuk észlelt baleseteket, balesetveszélyes helyzeteket azonnal kötelesek jelezni az iskola valamely felnőtt dolgozójának. 9

Helyiségek használati rendje A tanulók és a dolgozók csak és kizárólag az iskola helyiségeket használhatják, valamint az udvaron körülhatárolt iskolai területen tartózkodhatnak. A tanóra szerint a kijelölt időben és a meghatározott feladatokra használhatók a helyiségek. Nem a feladattal összefüggésben, szándékos rongálás során keletkező károkért a károkozó az iskolával szemben anyagi felelősséggel tartozik. Minden egyéb a helyiségek használati rendjével kapcsolatos előírásokat az iskolai SZMSZ szabályozza. Vagyonvédelem, kártérítés A tanuló köteles az iskola vagyontárgyainak; az oktatás során rábízott felszerelési tárgyaknak, taneszközöknek, műszereknek állagát megóvni. Gondatlanságból eredő kár esetén a tanuló kártérítésre kötelezett. 10

Egyéb előírások Az iskola területére csak az oktatást szolgáló eszközöket lehet behozni. Indokolatlanul sok pénzt, értéktárgyakat a tanuló csak saját felelősségére hozhat magával. Tanítási órára mobiltelefont a tanóra védelme érdekében csak kikapcsolt állapotban szabad bevinni, s azt az óra alatt bekapcsolni tilos. Abban az esetben, ha a tanuló a tanórán mobiltelefonját használja, a szaktanár elveheti tőle és megőrzésre átadja azt az iskola igazgatójának, aki személyesen adja azt vissza a kiskorú tanuló szülőjének / gondviselőjének. A társadalmi tulajdon megbecsülése és védelme, az egyéni tulajdon tiszteletben tartása minden tanulóra nézve kötelező. A társadalmi vagy egyéb tulajdonban gondatlanságból okozott károkért a tanuló anyagilag, a szándékos károkozás esetén, pedig anyagilag (a teljes kár megtérítése mellett) és fegyelmileg felelős. A tantermekben elhelyezett készülékeket tanulók nem kapcsolhatják be, nem működtethetik. Az iskolában, továbbá az iskola által az iskolában és az iskolán kívül szervezett rendezvényeken szeszesitalt fogyasztani tilos! A nevelési-oktatási intézményben, továbbá a nevelési-oktatási intézményen kívül a tanulók részére szervezett rendezvényeken tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek árusítása, fogyasztása. A különböző energia italok fogyasztása káros hatással van a tanuló egészségére, ezért az iskolán belül a 0,5 és 1 literes készítmények fogyasztása tilos. A diákok által az iskolában, iskolai eszközökkel előállított termékek az iskola tulajdonát képezik. Ellenőrző könyv Az iskola és a szülő közötti kapcsolattartás legfőbb eszköze az ellenőrző könyv, amely okmány. Az ellenőrző könyv bejegyzéseit csak a tanár javíthatja, helyesbítheti. A tanuló ellenőrzőjét minden tanítási napon köteles magával hozni, a kapott érdemjegyet beírni-beíratni és a szülővel aláíratni. Egyéb bejegyzéseket a legrövidebb időn belül köteles aláíratni, és ezt az osztályfőnöknek bemutatni. Az iskola elektronikus naplón keresztül is tartja a kapcsolatot a szülőkkel, gondviselőkkel. Az elektronikus napló hozzáférési jogosultságát minden tanuló a tanév 1. napján megkapja. A szülők, gondviselők minden tanév 1. szülői értekezletén kapnak hozzáférési jogosultságot. A szóbeli, egyéni köszönés a napszakhoz igazodik, míg az osztályteremben a tanárt és az órák látogatóit felállással köszöntik a tanulók. A diákok mindig ügyeljenek saját és társaik testi épségére. Minden veszélyforrást és balesetet jelentsenek. A tantermet az osztály tanulói csak tiszta, tanulásra, tanításra alkalmas állapotban hagyhatják el. A rendhagyó teremberendezést végző osztály köteles a következő csoport számára (az utolsó óra után is) a zavartalan munkavégzést biztosítandó, elvégezni a visszarendezést. Ünnepélyeken a sötét nadrág, illetve szoknya és fehér ing, illetve blúz a megfelelő öltözék. 11

A hetesek kötelességei A két hetes feladatát megosztva teljesíti. Biztosítják a tanítás tárgyi feltételeit (tiszta tábla, kréta, szemléltetőeszköz, szellőztetés) a tiszta, kultúrált környezetet. Felügyelik az osztályt a tanár megérkezéséig. Jelentik a hiányzók nevét, az esetleges gondokat, rendellenességeket. Felírják a táblára a dátumot, az óraszámot és a hiányzók nevét. Ha a tanár nem kezdi meg pontosan az órát, akkor becsengetés után 5 perccel megkeresik a szaktanárt, illetve jelzik az igazgatóhelyettesnek a tanár hiányát. Az óra után az osztályt csak rendet rakva hagyhatják el. Távozáskor leoltják a világítást. Az utolsó óra után bezárják az ablakot. Ha a hetes hiányzik, helyettese a névsorban utána következő tanuló lesz. A hetesi kötelezettség elmulasztása esetén annak súlyosságától függően az osztályfőnök dönt a fegyelmi büntetés módjáról. Az osztálynaplót csak a tanár kezelheti, viheti az osztályterembe, vagy a tanári szobába. A heteseket munkájuk teljesítésében mindenki köteles segíteni. Késés A késés a becsengetés utáni illetve első óra előtt 5 perc utáni beérkezést jelenti az órára. A későn érkező tanulót későnek, a késés időtartamának megjelölésével írja be a tanár. 45 perc késedelmi idő esetén írható be egy igazolatlan óra. A késő tanuló az órát nem zavarhatja! A bejárók esetén a közlekedési okok miatti késés igazolható. Napközben csak az iskolai kötelesség-teljesítés vagy egészségügyi ok miatti késés igazolható! Mulasztások igazolása, távolmaradási-, távozási engedélyek Ha a tanuló a kötelező foglalkozásról távol marad, akkor mulasztását igazolnia kell. Az orvosi és egyéb igazolást az ellenőrző könyvbe be kell jegyeztetni. Családi vagy hivatalos távolmaradási engedélyt 3 napig az osztályfőnök, 3 napnál hosszabb távolmaradás esetén az igazgató adhat. A mulasztás igazolásának elfogadására az osztályfőnök és a szaktanár jogosult. A mulasztás igazolható: a tanuló - a szülő írásbeli kérelmére - előzetes engedélyt kapott a távolmaradásra. a tanuló beteg volt és azt megfelelően igazolta, a tanuló hatósági intézkedés, vagy egyéb alapos ok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. Az iskola kéri a szülőket (gondviselőt), hogy a mulasztásról már az első napon értesítsék a tanuló osztályfőnökét. Tartós távolmaradás esetén távozási engedélyt az iskola igazgatójától a tanköteles tanuló esetén a szülő, tankötelezettség végeztével a tanuló kérhet előzetesen. A személygépjármű vezetői engedély megszerzéséhez szükséges elméleti és vezetési gyakorlat óráit a tanuló az iskolai kötelező órarendjéhez igazítva tervezze úgy, hogy azokkal átfedés ne legyen, ebből adódóan kötelező iskolai tanóráiról ne hiányozzon. Ha az átfedés valamely nyomós indokból fennáll, akkor a tanuló írásos kérelmet ad be az iskola igazgató- 12

jának a távolmaradás engedélyezésére, melynek elfogadásáról az igazgató a szaktanár bevonásával dönt. Az igazolást a tanulók az osztályfőnöküknek adják le, legkésőbb a mulasztást követő első osztályfőnöki órán. A távolmaradást követő egy héten belül nem igazolt mulasztást igazolatlan mulasztásnak kell tekinteni. Ha az igazolatlan mulasztás 30 óra felett van, tanköteles korú tanuló esetében fegyelmi eljárást kell kezdeményezni, nem tanköteles korú tanuló esetében a tanulói jogviszony automatikusan megszűnik (20/2012 ( VIII.31.) EMMI rendelet; Ha a tanuló három napon keresztül mulasztott az oktatásról, és annak okáról az iskola, tájékoztatást nem kapott, az osztályfőnöknek a szülőt (tanulót) levélben értesítenie kell. Amennyiben a tanuló az iskolában tartózkodik, az órarend szerinti foglalkozásról való önkényes távolmaradás igazolatlanságán felül is fegyelmi vétség, mely minden esetben írásbeli büntetést von maga után. Az órákról való indokolatlan késés fegyelmi vétség. Háromszori késés egy igazolatlan órának minősül. A rendszeresen késő tanuló szüleit az osztályfőnök írásban értesíti. A tanuló által vállalt fakultációs órákról, szakköri foglalkozásokról, való késésre és hiányzásra is a fentiek érvényesek. Nem számít hiányzásnak, ha iskolai ügy miatt hiányzik a tanuló. Az igazolatlan mulasztásról az iskola értesíti a tanulót, illetve szülőjét és kéri az igazolás bemutatását. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a gyermek szülőjét. A hiányzás első napján a tanuló - akár közvetve is, pl. szülei révén - köteles értesíteni az iskolát telefonon esetleg levélben (telefon: az üzenetrögzítő lehetővé teszi az oktatási időn kívül is az értesítést) a hiányzás okáról és várható időtartamáról. A szülő nagyon indokolt esetben, egy tanévben összesen három napot - nem alkalmat - igazolhat. Hosszabb hiányzást csak orvos dokumentálhat, mely igazolást a szülőnek is alá kell írnia. Az igazolatlan hiányzás fegyelmi vétség, ezért büntetést von maga után, tehát a magatartásjegynek is tükröznie kell: 3 óra esetén osztályfőnöki figyelmeztetés a magatartás jegy max.: 4 lehet 8 óra esetén osztályfőnöki intés a magatartás jegy max.: 3 lehet 12 óra esetén igazgatói intés a magatartás jegy max.: 2 lehet 20 óra esetén tantestületi megrovás a magatartás jegy max.: 2 lehet. Ha a nem tanköteles korú tanuló az igazolatlan hiányzása eléri a tíz órát (egy tárgy esetén az ötöt) az osztályfőnök ajánlott levélben köteles a szülőt értesíteni. Ha a tanköteles korú tanuló igazolatlanul hiányzik, az osztályfőnök ajánlott levélben köteles a szülőt értesíteni. Ha a tanköteles korú tanuló igazolatlan hiányzása eléri a tíz órát, az iskola igazgatója köteles a lakóhely szerint illetékes jegyzőt értesíteni. Ha az igazolatlan órák száma eléri a harmincat, a tanulót törölni kell az iskola tanulóinak sorából, kivéve a tanköteles korúakat. A 2010. évi LXVI. törvény családok támogatásáról 15. alapján: Ha a tanköteles gyermek a közoktatási intézmény kötelező tanórai foglalkozásai tekintetében igazolatlanul mulaszt, a közoktatási intézmény igazgatójának jelzése alapján a gyermek lakó-, vagy tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője gyámhatóságként eljárva 13

a) az adott tanévben igazolatlanul mulasztott tizedik kötelező tanórai foglalkozás után végzéssel felhívja az iskoláztatási támogatás jogosultját a b) pontban meghatározott jogkövetkezményekre, b) az adott tanévben igazolatlanul mulasztott ötvenedik kötelező tanórai foglalkozás után - amennyiben a védelembe vétel még nem áll fenn - elrendeli a gyermek védelembe vételét, továbbá a teljes összegű iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztését. Ha a tárgyak egyikéből a tanuló hiányzása eléri a félévi óraszám 30 %-át, a szaktanár javaslatára a Tantestület a további tanulmányok feltételeként osztályozó vizsgát írhat elő, ha a tanuló rendelkezik a pedagógiai programban adott tárgyra minimálisan előírt érdemjegyek számával (db). Amennyiben egy tantárgyból a tanuló eléri a 30%-os hiányzást és a pedagógiai programban adott tantárgyra előírt minimális érdemjegyet (db) nem szerezte meg a félév során, nem osztályozható e tárgyból. Egy tanévben a tanulónak igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen nem haladhatja meg a 250 órát. Aki ennél többet mulaszt, nem osztályozható. A nevelőtestület azonban mérlegelve az összes körülményt dönthet úgy, hogy a tanulónak engedélyezi osztályozó vizsga letételét. Tanulmányi kötelezettségek Mulasztás miatt a tanév végén nem osztályozható az a tanuló, akinek egy tanévben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 20/2012 ( VIII.31.) EMMI rendeletben; meghatározott mértéket: A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, hiányzás mértéke miatt nem osztályozható, és a nevelőtestület - az osztályfőnök és a szaktanár javaslata alapján - úgy dönt, hogy a osztályozó vizsgát tehet. Az osztályozó vizsga teljesítésének határideje: félévkor: január 1-2. hete ( az időpont függ a mindenkori félév lezárásának idejétől) a tanítási év végén: a javítóvizsgák ideje. Az osztályozóvizsga követelményeit az 5. számú melléklet tartalmazza. Osztályozó vizsgára jelentkezni a nevelési és tanulmányi igazgatóhelyettesnél lehet. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. A tanuló fegyelmi felelőssége A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések Az iskola a tanulók fegyelmezésével kapcsolatban a 2011. évi Nemzeti köznevelési ( CXC ) 58 -t tartja irányadónak. A fegyelmezési eljárás során a 20/2012 ( VIII.31.) EMMI rendeletben; leírt szabályait alkalmazzuk. A tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy 14

a tanulói házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni. Az iskolai büntetések formái szaktanári figyelmeztetés, osztályfőnöki figyelmeztetés, osztályfőnöki intés, osztályfőnöki megrovás, igazgatói figyelmeztetés, igazgatói intés, igazgatói megrovás, tantestületi figyelmezetés, tantestületi intés, tantestületi megrovás. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. A felsorolt büntetések kiszabására az iskola bármely pedagógusa javaslatot tehet. A büntetés adásáról az erre jogosult nevelő, illetve a nevelőtestület dönt. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni, valamint az osztálynapló megjegyzés rovatába be kell jegyezni. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét az iskola igazgatója határozza meg, a hatályos jogszabályok figyelembe vételével. Ha a tanuló a házirendet megszegi, fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelemsértés mértékétől függő intézkedések az alábbiak: Fegyelmező intézkedés: szóbeli figyelmeztetés, írásbeli figyelmeztetés: o Osztályfőnöki figyelmeztetés (3 alkalommal) odaítéléséről az osztályfőnök dönt a fegyelmi vétségek (5 magatartási vétség, 5 ellenőrző könyv hiány, 10 felszereléshiány) alapján, de adható egyszeri vétségért, figyelembe véve annak nagyságát. Javaslatot tehet rá az osztályban tanító szaktanár is. o Igazgatói figyelmeztetés. írásbeli intés: o Osztályfőnöki intő 1 alkalommal adható egyszeri vétségért, figyelembe véve annak nagyságát és várható hatását, vagy ha a tanuló sorozatos kisebb fegyelemsértésekkel elérte a fokozatot. o Igazgatói intő. megbízás visszavonása. 15

Fegyelmi büntetés: megrovás, szigorú megrovás, áthelyezés az évfolyam másik osztályába, áthelyezés másik, azonos típusú iskolába, kizárás az iskolából. A fegyelmező intézkedést általában a szaktanár vagy az osztályfőnök, fegyelmi büntetést az Igazgató és/vagy a tantestület hoz a fegyelmi eljárás során. A fegyelmi eljárás során Az 1993. évi LXXX. törvény 76. szerint kell eljárni. Dohányzás büntetése A tiltott helyen történő dohányzás esetén a tanuló fegyelmi büntetése: első esetben igazgatói írásbeli intés, a harmadik eset után a tantestület fegyelmi tárgyalást hívhat össze, ismétlődés esetén a tantestületi dönt akár a tanuló eltávolításáról is. A tanuló anyagi felelőssége Tettenérés esetén a tanuló az okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik. Gondatlan károkozás esetén a tanuló felelőssége korlátozott, míg szándékos esetben a teljes kárt köteles megtéríteni. A kártérítés mértékéről a gazdasági vezető javaslatára a tantestület dönt, vizsgálat alapján. A vizsgálat tényéről és a döntésről a tanulót és szüleit értesíteni kell, és fel kell szólítani a kár megtérítésére. A kártérítés elmaradása esetén a előírásainak megfelelően az iskola pert indít! 16

A tanuló munkájának elismerése A diákok munkájának legfontosabb mérőeszköze az osztályozási rendszer. A félévi osztályzás az első félévben, míg az év végi a teljes tanévben végzett munkát tükrözi. A félévi és az év végi érdemjegyeket a szaktanár (aki az osztályozó értekezleten a tantestület tagjaitól segítséget kérhet) határozza meg. Indokolt esetben az évközi érdemjegyek számtani átlagától eltérő érdemjegyet is meghatározhat a szaktanár. A szaktanár a tantárgyi követelményrendszerében meghatározza és az év elején ismerteti a tanulókkal a teljesítendő minimális tantárgyi követelményeket. Tanulmányi jegyek a tanuló a törzsanyagon túli ismereteket is elsajátította, és segítség nélkül tudja alkalmazni 5 jeles 4 jó a tanuló a törzsanyagot elsajátította, és segítség nélkül tudja alkalmazni 3 közepes a tanuló a törzsanyagot elsajátította, és segítséggel tudja alkalmazni tanuló a törzsanyag lényegét elsajátította, és jelentős segítséggel tudja alkalmazni 2 elégséges a tanuló a törzsanyagot sem sajátította el, vagy segítséggel is nehezen tudja 1 elégtelen alkalmazni Magatartás jegyek 5 példás 4 jó 3 változó 2 rossz fegyelmi vétsége nem volt, tanulmányi és közösségi feladatait példamutatóan látja el lényeges fegyelmi vétsége nem volt, tanulmányi és közösségi feladatait jól ellátja enyhébb fegyelmi büntetésben részesült, vagy tanulmányi és közösségi feladatait csak figyelmeztetés hatására látja el súlyosabb fegyelmi büntetésben részesült, és/vagy tanulmányi és közösségi feladatait csak rendszeres figyelmeztetés hatására látja el Szorgalmi jegyek 5 példás legjobb tudása szerint tesz eleget tanulmányi kötelességeinek, és segíti társait is tanulásukban, vagy legalább három tárgyból javít eredményén (0,3 rendűséget javít) 4 jó legjobb tudása szerint tesz eleget tanulmányi kötelességeinek, vagy javít eredményén 3 változó tanulmányi munkája ingadozó színvonalú (max. 1 bukás) 2 hanyag tanulmányi munkája ingadozó színvonalú (1 vagy több bukás vagy tanulmányi eredménye messze elmarad a képességei alapján tőle elvárhatótól)

Jutalmazások Kiemelkedő tevékenységért az iskolánk tanulói, közösségei és csoportjai jutalmazásokban részesülhetnek. A végzett kiemelkedő munka általában tanévenként kerül jutalmazásra. Egyéni jutalmazások A jutalmazások formái: osztályfőnöki dicséret: odaítéléséről az osztályfőnök dönt, adható több dicséret alapján, vagy egyszeri közösségi munkáért; szaktanári dicséret: odaítélését a szaktanár határozza meg. Adható az adott tantárgyban elért versenyeredményekért, kutató-, vagy sorozatos gyűjtőmunkáért és folyamatos kiemelkedő tanulmányi munkáért, szakköri, szertárosi, stb. munkáért; igazgatói dicséret: tanulmányi városi, megyei, országos versenyen elért 1-3. helyezetteknek, valamint minden más esetben, amikor a tanuló kiemelkedő teljesítmény nyújt. tantestületi dicséret: a tantestület szavazata alapján tanév végén adható. A jutalmak formái: könyvjutalom, tárgyjutalom, oklevél. Az osztályfőnök javaslata alapján a tantestület dönt a fenti jutalmak odaítéléséről az alábbi érdemekért: kiemelkedő tanulmányi eredmény példamutató szorgalom hiányzásmentes tanév versenyeken, pályázatokon való eredményes részvétel az iskola érdekében végzett tevékenység kiemelkedő sporttevékenység Osztályközösségek jutalmazásai Automatikusan jár jutalom szabadnap (időpontját az osztályfőnök és az osztályban tanító tanárok egyeztetik) annak az osztálynak, amely teljesíti az alábbi feltételek egyikét: bukásmentes félév, ha egyúttal a hiányzás átlagosan nem haladja meg a heti óraszámot (az igazolatlan hiányzás az átlagban ötszörös szorzóval szerepel), kevés hiányzás, ha a félévben a tanítási napok harmadánál kevesebb napon van hiányzó, és a hiányzás átlagosan nem haladja meg a heti óraszámot (az igazolatlan hiányzás az átlagban ötszörös szorzóval szerepel). A tantestület mindkét fenti esetben eltekint egy-egy hosszan beteg tanuló hiányzásának (min 150 óra hiányzás) beszámításától. 18

Hivatalos ügyek intézésének rendje 1. A tanulók, rendkívüli eseteket kivéve, minden kérésükkel az osztályfőnökükhöz fordulhatnak. 2. Az osztályfőnöki hatáskört meghaladó kérdésekben az igazgató dönt, az osztályfőnök véleményét meghallgatva. 3. Tanulók a titkárságot, a szokásos napi ügyek intézése miatt, csak félfogadási időben kereshetik fel. 4. Az osztály több tanulóját érintő ügyben egyszerre kell a titkárságot felkeresni. Szülő előre egyeztetett időpontban illetve fogadóórákon kereshetik fel a pedagógusokat. Záró rendelkezések A Házirend nyilvános, a tanáriban, az igazgatóiban és a tantermekben bárki számára hozzáférhető. A Házirend minden évben felülvizsgálatra, igény szerint módosításra kerül. Jóváhagyási, egyetértési, véleményezési záradék A Házirendet a nevelőtestület 2013. szeptember 30-án elfogadta............................................................. A Házirend életbelépésének időpontja visszamenőlegesen: 2013. szeptember 02.... Krekk Mária mb. igazgató 19

2013. szeptember 26-án az iskolai diákönkormányzat képviselőivel tartott megbeszélésen a Házirend ismertetésre került. Az érintettek véleményezési jogukkal élve a dokumentumban megfogalmazottakkal egyetértettek.... Kanalas Klaudia aláírás Záradék: A házirendet a fenntartó 2013. szeptember 30-án /2013... szám alatt jóváhagyta.... aláírás 20

MELLÉKLETEK 21

1. számú melléklet Csengetési rend Nappali rendszer esetén Hétfőtől péntekig: Levelező rendszer esetén Hétfőtől péntekig: 1. óra 8 00-8 45 1. óra 14 00-14 45 2. óra 8 55-9 40 2. óra 14 55-15 40 3. óra 9 50-10 35 3. óra 15 50-15 35 4. óra 10 45-11 30 4. óra 15 55-16 40 5. óra 11 50-12 35 5. óra 16 50-17 35 6. óra 12 45-13 30 6. óra 17 45-18 30 7. óra 13 40-14 25 22

2. számú melléklet Az iskolai könyvtár kölcsönzési és nyitvatartási rendje 1. A könyvtárat az intézmény dolgozói és tanulói vehetik igénybe. 2. A szolgáltatások használóinak körét az iskola igazgatója bővítheti. 3. A könyvtár használata ingyenes. 4. A könyvtári állomány nagyobbik hányada olvasóteremben használható, kisebbik része kölcsönözhető. 5. A kölcsönözhetőség körét a könyvtáros határozza meg. 6. Olvasóteremben használható a folyóiratok, szótárak vagy az 1-1 példányban található dokumentumok. 7. Nem kölcsönözhetők pl. a könyvritkaságok, régi könyvek. 8. A dokumentumok kölcsönzési időtartama: 5. nap. 9. A részben kölcsönözhető dokumentumok esetén a kölcsönzési időt minden esetben a könyvtáros és az olvasó megállapodása határozza meg. 10. Ha a tanuló a könyvtár állományába tartozó könyvet elveszíti vagy megrongálja, köteles másik példányról gondoskodni. 11. Amennyiben a tanuló a könyvtárral szembeni tartozását többszöri felszólításra sem rendezi, a könyvtáros a tanuló osztályfőnökéhez fordulhat. 12. A tanítási év végén, illetve az iskolából való végleges távozás előtt a könyvtári tartozásokat rendezni kell. 13. A könyvtár hetente kedden és csütörtökön 13 30 -tól 15 30 -ig időpontban tart nyitva, ebben az időben van lehetőség a kölcsönzésre és az olvasóterem használatára. 14. Tanítási szünetben a könyvtár zárva tart. 15. A szaktanárok külön beosztás szerint a könyvtárban ügyeletet tartanak, mely alatt a tanulók könyvet kölcsönözhetnek. 23

3. számú melléklet Számítógéptermi rend 1. A számítógépteremben és az adatrögzítő helyiségekben a jogosultakon kívül más nem tartózkodhat. Más személyek benntartózkodását a nyilvántartó füzetbe történő beírása mellett a szaktanár engedélyezheti. 2. Üzemidőn kívül az ajtókat zárva kell tartani és a kulcsokat le kell adni. A gépterem kulcsát csak a külön listán szereplő személyek kaphatják meg. A diákok csak felügyelet mellett tartózkodhat a gépteremben. A géptermi szolgáltatást csak az iskola diákja veheti igénybe. A gépterem helyiség áramtalanításáért az engedélyt kiadó szaktanár a felelős. 3. A gépteremben az esztétikus, higiénikus, folyamatos munkavégzés feltételeit kell megőrizni. A géptermi rend megtartásáért és a biztonságos műszaki üzemeltetésért az engedélyt kiadó szaktanár a felelős. 4. A gépterembe ételt, italt bevinni és ott elfogyasztani szigorúan TILOS! 5. A gépteremben tüzet okozó tevékenységet folytatni szigorúan TILOS! 6. A gépterem takarítását csak az arra előzőleg kioktatott személyek végezhetik. 7. A berendezések belsejébe nyúlni TILOS! Bármilyen nem a gépkezeléssel összefüggő beavatkozást csak az iskolai rendszergazda végezhetnek. 8. A számítógépeket csak rendeltetésszerűen lehet használni. 9. Az elektromos hálózatba más - nem a rendszerekhez, illetve azok kiszolgálásához tartozó - berendezéseket csatlakoztatni nem lehet. 10. A gépteremben elhelyezett jelzőberendezések (tűz- és betörésjelző) műszaki állapotát folyamatosan figyelni kell az ott dolgozóknak és bármilyen rendellenességet azonnal jelenteni kell az iskolai rendszergazdának illetve az igazgatónak. 11. A számítógép javításoknak, illetve bármilyen beavatkozásoknak minden esetben ki kell elégíteni a szükséges műszaki feltételeken kívül a balesetmentes használat, a szakszerűség, a vonatkozó érintésvédelmi szabályok és az esztétikai követelményeket. Nem végezhető olyan javítás, szerelés, átalakítás vagy bármely beavatkozás, amely nem elégíti ki a balesetvédelmi előírásokat. 12. Tilos: a számítógépek hardver és szoftver beállításait módosítani, a telepített operációs rendszer és más alkalmazói program működési paramétereit, jellemzőit megváltoztatni, mások adatait és munkáit elolvasni, letörölni, módosítani, és illetéktelenül adatokhoz hozzáférni, valamint bármilyen módon a jogosultságokat kijátszani, a védelmi rendszert feltörni. 24

13. Bármilyen meghibásodás vagy rendellenes működés esetén azonnal értesíteni kell a szaktanárt, rendszergazdát illetve iskola igazgatóját. 14. A fentiek alapján a számítógépterem rendjéért és szabályszerű használatáért az illetékes szaktanár és az iskola rendszergazdája, anyagilag és erkölcsileg felel. A fenti rendelkezések megsértése esetén az elkövetővel szemben felelősségre vonás kezdeményezhető. 25

4. számú melléklet A tantárgyválasztásra vonatkozó szabályok 1. Az igazgató minden év április 15.-ig elkészíti és közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók tantárgyat választhatnak (középiskolában tájékoztat továbbá a felkészítés szintjéről is). 2. A tájékoztató tartalmazza: hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. 3. A tanuló május 20.-ig adhatja le a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését. 4. Ha a tanuló iskolakezdés, illetve iskolaváltás miatt nem tud élni a választási jogával, felvételi kérelmének elbírálása előtt egyezteti elképzeléseit a középiskola igazgatójával, illetve az igazgató által kijelölt pedagógussal. 5. A tanuló az igazgató engedélyével módosíthatja választását. 6. Kiskorú tanuló esetén, tizennegyedik életévét követően a tantárgyválasztás jogát a szülő, gyermekével közösen gyakorolja. 26

5. számú melléklet Az osztályozó vizsga tantárgyankénti és évfolyamonkénti követelményei Magyar nyelv és irodalom 7. évfolyam Írásbeli: egyszerű mondat komplex elemzése: mondatrészei: hozzárendelő, alárendelő és a mellérendelő szintagmák fajtái. Az egyszerű mondat szerkezeti rajza (ágrajz készítése). Helyesírás. Szóbeli: 1. Kölcsey Ferenc: Himnusz - memoriter és elemzés 2. Vörösmarty Mihály: Szózat - memoriter és elemzés 3. Mikszáth Kálmán novelláinak v. regényének elemzése 5. Kortárs gyermekirodalmi alkotás olvasása és elemzése 8. évfolyam Írásbeli: az összetett mondat. Az alárendelés és a mellérendelés: a tagmondatok közötti viszony fajtái. Helyesírás: a szóösszetételek írásának szabályai (különírás egybeírás) A központozás szabályai. Szóbeli: 1. A Nyugat meghatározó költői (Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső) 2. Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig c. regényének elemzése 3. Tamási Áron Ábel a rengetegben c. regényének elemzése 4. Karinthy Frigyes Tanár úr kérem az irodalom határterületei: képregény készítése Nyelvi előkészítő évfolyam Írásbeli: Szövegtan: a jelentésbeli és a grammatikai kapcsolóelemek felismerése, tételmondat, fókuszmondat, szövegtagolás. Leíró nyelvtani ismeretek: mondattan (egyszerű és összetett), alaktan különös tekintettel az igeragozás rendszerére. Helyesírás kapcsolva az igeragozáshoz. Szóbeli: 1. Irodalomelméleti ismeretek: műnemek és műfajok, verselési módok, rím, 2. Kötelező olvasmány: Lugosi Viktória: Ajvé 3. A műelemzés elvének alkalmazása: novellák és versek elemzése 9. évfolyam Írásbeli: Kommunikáció: sajtóműfajok (hír, cikk, riport, interjú, kommentár); leíró nyelvtani ismeretek: hangtan, alaktan, szófajtan, mondattan komplex feladat; helyesírás. Szóbeli: 1. Ókori eposzok: Homérosz: Odüsszeia 2. Ókori tragédia: Szophoklész: Antigoné 3. A Biblia 4. A reneszánsz irodalom: Janus Pannonius és Balassi Bálint költészete 5. Az angol reneszánsz színjátszás: Shakespeare 6. Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem 10. évfolyam Írásbeli: Az érvelés: módszerei, érvelési hibák, szónoklat, ismertetés, ajánlás. Helyesírás. Jegyzetelés, szövegszerkesztés menete. Szóbeli: 1. Berzsenyi Dániel hazafias ódái, Kazinczy Ferenc, a nyelvújító és Berzsenyi Dániel 27

2. Katona József: Bánk bán 3. Puskin: Anyegin 4. Petőfi Sándor: Forradalmi és látomásköltészete 5. Arany János balladaköltészete 6. Jókai Mór: Az aranyember 11. évfolyam Írásbeli: Stílusrétegek, stíluseszközök, stílusárnyalatok szövegelemzések. Gyakorlati írásbeliséggel kapcsolatos szövegalkotás. Szóbeli: 1. Madách Imre: Az ember tragédiája 2. Ady Endre: Világháborús költészete 3. Mikszáth Kálmán és Móricz Zsigmond novella-irodalma 4. Kosztolányi Dezső: Édes Anna 5. Babits Mihály: Számadásversei 12. évfolyam Írásbeli: Nyelvtörténeti korszakaink, nyelvemlékeink, nyelvtípusok összehasonlítása, az agglutináló magyar nyelv változásai, nyelvújítás, nyelvpolitika. Szóbeli: 1. Modernség a XX. század első évtizedeiben (világirodalom) 2. József Attila költészete 3. Radnóti Miklós költészete 4. Örkény István Egyperces novellák 5. Kertész Imre: Sorstalanság irodalom határterületei: regény és film 6. Egy szabadon választott kortárs író művészetéről 7. Gárdonyi Géza: Egri csillagok Történelem Az osztályozó vizsgán cél annak a mérése, hogy a jelölt hogyan mennyire van birtokában az ismeretszerzési és feldolgozási képességeknek, a szóbeli és írásbeli kifejezőképességeknek, hogyan tud tájékozódni térben és időben. Ezen képességeket az adott évfolyam tananyagának ismertén keresztül mérjük és értékeljük. Hatosztályos képzés: 7. évfolyam Az őskor korszakai és régészeti emlékei, az ókori Kelet birodalmai és kultúrája, az ókori Görögország, az ókori Róma, a kereszténység kialakulása és elterjedése 8. évfolyam Korai feudalizmus. Társadalom, gazdaság, kultúra. Érett feudalizmus. Társadalom, politika, gazdaság. A feudális Magyarország kialakulása. Árpádok. Anjouktól az ország három részre szakadásáig. 9. évfolyam Nagy földrajzi felfedezések és hatásuk. Reformáció. Vallás, társadalom, kultúra. Kormányzati alternatívák Európában. Török kor. Erdély. Hódoltság. Királyi Magyarország. A török kiűzése, 28

a Rákóczi szabadságharc. Demográfia és gazdaság a XVIII. századi Magyarországon. Felvilágosult abszolutizmus Európában és Magyarországon. Tudomány és kultúra Európában a XVIII. században. Forradalmak Európában és Európán kívül. Ipari forradalmak. 10. évfolyam A XIX. Század eszméi. A Szent Szövetség kora Nemzetté válás kora. Reformkor Magyarországon. Az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc. Nemzet és egységállamok létrejötte 11. évfolyam Nagyhatalmi konfliktusok, szövetségi rendszerek. Dualizmus kora Magyarországon. Az I. világháború és következményei. A két világháború közötti világ. Magyarország a két világháború között. 12. évfolyam Bipoláris világ, nemzetközi szervezetek. Magyarország 1945-1989. Rendszerváltás, mai magyar demokrácia. Az EU története és szervezeti működése. Helytörténet Négyosztályos képzés 9. évfolyam Őskor és ókori Kelet. Ókori Görögország. Ókori Róma. Korai feudalizmus Európában. A magyar nép története az államalapításig. 10. évfolyam Az érett középkor Európában. A Magyar Királyság az Árpádok alatt. A késő középkor Európában. Magyarország az Anjouktól Hunyadi Mátyás haláláig. Kora újkor (1490 1721). Magyarország a Jagellóktól a Rákóczi szabadságharcig. 11. évfolyam A Felvilágosodás kora (1721-1789). Magyarország a Habsburg Birodalomban (1711-1790). A polgári átalakulás kora (1789-1848). Polgári átalakulás kezdetei Magyarországon. (1790-1847). Forradalom és szabadságharc Magyarországon (1848-49). Nemzetállamok és nagyhatalmi politika (1849-1914). Magyarország 1849-1914. A dualizmus kora (1867). 12. évfolyam Az I. világháborútól a gazdasági válságig (1914-1933). Magyarország 1914-1931-ig. Trianon (1920). A világ a II. világháború végéig (1933-1945). Magyarország 1931-1945-ig. A világ és Magyarország 1945 után. Jogi alapismeretek. Állampolgári ismeretek. Gazdasági ismeretek. Matematika 7. évfolyam Arányos következtetések, százalékszámítás, műveletek azonos alapú hatványokkal, algebrai kifejezések, egyenletek egyenlőtlenségek megoldása mérlegelvvel. Tengelyes és középpontos tükrözés. Szimmetrikus alakzatok. Háromszög és nevezetes négyszögek szerkesztése. Háromszög nevezetes vonalai, pontjai és körei. Négyszögek és a kör kerülete, területe. Halmazelmé- 29