TARTALOMJEGYZÉK I. AZ 5. SZ. ÁLTALÁNOS ISKOLA HÁZIRENDJE AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA FELADATELLÁTÁSRA VONATKOZÓAN. 2

Átírás

1 TARTALOMJEGYZÉK I. AZ 5. SZ. ÁLTALÁNOS ISKOLA HÁZIRENDJE AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA FELADATELLÁTÁSRA VONATKOZÓAN. 2 I.1. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK.2 I.2. AZ ISKOLA NAGYOBB TANULÓKÖZÖSSÉGE..3 I.3. JOGOK ÉS KÖTELESSÉGEK..3 I.3.1. A tanulók jogai..3 I.3.2. Tanulói jogok gyakorlása I.3.3. A tanuló kötelessége..6 I.3.4. A szülők jogai és kötelességei...8 I.3.5. A pedagógus jogai és kötelességei 9 I.4. AZ ISKOLA MUNKA ÉS NAPIRENDJE. 10 I.4.1. A tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások rendje I.4.2. A térítési díj befizetése, visszafizetése...18 I.4.3. Egészségvédelem I.4.4. Környezetvédelem..19 I.4.5. Balesetvédelem...19 I.4.6. Egyéb előírások..20 I.4.7. Munkanem leírások 21 I.4.8. Ellenőrző könyv.21 I.4.9. Késés..21 I Mulasztások igazolása, távolmaradási -, távozási engedélyek I.5. A TANULÓ ÁLTAL ELŐÁLLÍTOTT TERMÉK, DOLOG, ALKOTÁS VAGYONI JOGA I.6. A TANULÓK TANTÁRGYVÁLASZTÁSA..23 I.7. KEDVEZMÉNYES JUTTATÁSOK...24 I.8. TANULMÁNYI KÖTELEZETTSÉGEK. 24 I.9. A TANULÓ FEGYELMI FELELŐSSÉGE..24 I.10. A TANULÓ ANYAGI FELELŐSSÉGE 25 I.11. A TANULÓ MUNKÁJÁNAK ELISMERÉSE I.12. JUTALMAZÁSOK.30 I.13. HIVATALOK ÜGYEK INTÉZÉSÉNEK RENDJE.. 32 II. MELLÉKLETEK

2 I. Az 5. Sz. Általános Iskola házirendje az általános iskolai feladatellátásra vonatkozóan I.1. Bevezető rendelkezések A házirend az iskolahasználók alkotmánya. Rögzíti a jogokat és a kötelességeket, valamint az iskola munkarendjét. A házirend szabályai mint a törvény felhatalmazásán alapuló iskolai belső jogi normák kötelezőek az intézménnyel jogviszonyban álló minden személyre, tanulóra, pedagógusra és más alkalmazottakra egyaránt. Betartása és betartatása iskolánk minden tanulójának és dolgozójának joga és kötelessége! A Házirendet az iskola igazgatója készíti el, és a nevelőtestület fogadja el. A házirend elfogadásakor, illetve módosításakor a szülői közösség és a diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol. A házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Ezen házirend: a Közoktatásról szóló többször módosított évi LXXXIX. törvény; a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet; a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény; a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló többször módosított 8/2000. (V.24.) OM rendelet; a évi LXXI. törvény a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény módosításáról, továbbá az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának rendelkezései alapján készült. A házirend az intézmény belső életét szabályozza, tehát hatályos annak területén, minden szervezett foglalkozáson és a nevelési-pedagógiai programban meghatározott intézményen kívüli rendezvényen (iskolai kirándulás, osztálykirándulás, tanulmányi kirándulás, múzeumlátogatás, színházlátogatás, városi rendezvények). A házirend megsértése esetén számonkérésnek, fegyelmező intézkedésnek, fegyelmi eljárás lefolytatásának van helye, melynek részletes szabályait jelen Házirend és a jogszabályok tartalmazzák. Az osztályfőnökök minden tanév első osztályfőnöki óráin kötelesek feldolgozni és megismertetni, értelmezni tanítványaikkal a házirend szövegét

3 Az intézmény adatai: Neve: 5. Sz. Általános Iskola Székhelye: 3000 Hatvan, Szabadság u. 13. Alapító szerve: Hatvan Város Önkormányzata 3000 Hatvan, Kossuth tér 2. Felügyeleti szerve: Hatvan Város Polgármesteri Hivatala 3000 Hatvan, Kossuth tér 2. OM száma: Típusa: általános iskola Jogorvoslat: A közoktatásról szóló törvény 83. -ának (29) bekezdése alapján az iskola intézkedése, ill. az intézkedések elmulasztása ellen a szülő eljárást indíthat. I.2. Az iskola nagyobb tanulóközössége A tanulók nagyobb közössége a tanuló létszám 15 %-a. A tanulók nagyobb közösségét közvetlenül érintő döntések meghozatala előtt az iskolavezetés kikéri a Diákönkományzat véleményét, javaslatát, lehetővé teszi az ilyen témájú tantestületi értekezleteken való részvételüket. I.3. Jogok és kötelességek I.3.1. A tanulók jogai Az alábbi jogosultságok minden tanulót megilletnek a tanulói jogviszony alapján. Az iskola minden tanulójának joga, hogy: a nevelési oktatási intézményben, biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, színvonalas oktatásban részesüljön, abban aktívan vegyen részt, igénybe vegye az iskola létesítményeit, a tagintézet nyújtotta tanulmányi és egyéb kedvezmények (korrepetálás, tanfolyam, fakultáció, sportkör, könyvtár, tanulószoba kedvezményes étkezés), napközi otthoni, tanulószobai ellátásban és rendszeres egészségügyi felügyeletben részesüljön, személyiségi jogait, nevét, önazonosságát, emberi méltóságát tartsák tiszteletben, és védelmet biztosítsanak számára, tanárait, az iskola vezetőségét felkeresse probléma, jogsérelem esetén, érdemjegyeiről, tanári bejegyzésekről folyamatosan értesüljön, - 3 -

4 vallási és világnézeti meggyőződésének megfelelően hit és vallásoktatásban részesüljön, részt vegyen tanulmányi versenyeken, csak napi 2 nagydolgozatot (témazárót) írjon előzetes egyeztetés alapján, melyet a tanár legalább egy héttel előre jelez, kiértékelt írásbeli munkáját lehetőleg tíz tanítási napon belül kézhez kapja, szervezze közéletét, működtesse tanulói önkormányzatát, véleményt mondjon, javaslatot tegyen és kezdeményezzen az iskola életével kapcsolatos kérdésekben, s ezekre érdemi választ kapjon, képviselői útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, választó és választható legyen a diákközösség bármely szintjén, kezdeményezze diákszerveződések (iskolaújság, klubok, diákkörök, önképzőkörök stb.) létrehozását és ezek munkájában részt vegyen, állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban, különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban részesüljön, s életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményeihez forduljon segítségért, kiérdemelt kedvezményekben részesüljön, jutalmat és elismerést kapjon, a nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatást a jogszabályban előírtak szerint veheti igénybe, egyéni, közösségi problémáinak megoldásához kérje tanárai, osztályfőnöke, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős illetve az iskolavezetés segítségét, családja anyagi helyzetétől függően kérelmére indokolt esetben kedvezményekben részesüljön, (pl. étkezési térítési díj) fennmaradó szabadidejében iskolán kívüli foglalkozásokra járhasson (kulturális, tömegsport, sportverseny) kérheti átvételét másik iskolába. A tanulói jogviszonnyal együtt járó jogosítványok minden tanulót megilletnek, anélkül, hogy azok érvényesítéséhez külön szülői engedély beszerzésére lenne szükség. A házirend több pontjában rögzítettek esetében a szülői felügyeletet gyakorló szülő nyilatkozatára is szükség van. (pl. napközi-és tanulószoba-igénylés, kedvezmények, tantárgyválasztás, hiányzás, távolmaradás stb.) - 4 -

5 Az intézményben érvényesülnie kell az egyenlő bánásmód elvének. Nem érhet senkit közvetlen hátrányos megkülönböztetés neme, faji hovatartozása, bőrszíne, nemzetisége, nemzeti vagy etikai kisebbséghez való tartozása, anyanyelve, fogyatékossága, egészségi állapota, vallási, világnézeti meggyőződése, politikai vagy más véleménye, életkora, társadalmi származása, vagyoni helyzete, érdekképviselethez tartozása miatt. Az intézményben tilos minden olyan magatartás, késztetés, amelynek célja a gyermek, tanuló megalázása, megfélemlítése, emberi méltóságának megértése, illetve ilyen hatást kiváltó légkör, környezet kialakítása, fizikai, testi és mindennemű bántalmazása. I.3.2. Tanulói jogok gyakorlása Sérelem esetén az iskola tanulója kiskorú tanuló esetén törvényes képviselője a törvényben előírt módon az osztályfőnökétől, illetve az iskola vezetőjétől kérhet jogorvoslatot. A Diákönkormányzat (DÖK) megválasztása tanévenként a Diákközgyűlésen történik. Az iskolai közösségek életüket érintő bármely kérdésben a diákönkormányzaton (DÖK) keresztül érvényesíthetik jogaikat. A tanulók szervezett véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendjét és formáit a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. A Házirendben meghatározott nagyobb tanulóközösségek tanulói létszámának 50 %-át érintő kérdésekben kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét. Kötelező a véleményezés az iskola kisebb tanulócsoportját (pl. osztályt) érintő, de a többi tanulócsoport számára példaértékű kérdésekben, intézkedésekben is. Az iskola vezetősége az előbbiektől eltérő esetekben is kérheti a diákönkormányzat véleményét. A tanulói közösségek álláspontjukat a fennálló jogszabályi rendelkezések szerint alakítják ki, melyhez az iskola minden szükséges feltételt biztosít. Diákkörök A tanulók a Közoktatási törvény 11. (1) bekezdése a)-d) pontjaiban meghatározott jogaikat csak az iskolai tanév megkezdésétől (tanévnyitó) gyakorolhatják. A tanuló joga, hogy részt vegyen a diákkörök munkájában és kezdeményezze annak létrehozását, tagja legyen iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport és más köröknek

6 A közoktatási törvény 53. (2) bekezdése b, pontjai alapján a diákkör fogalmába tartoznak: szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport. Diákkört minimum 15 fő létszám megléte esetén lehet indítani. Diákkört elsősorban pedagógus irányíthat, vezethet. A diákkörök alapvető (tárgyi, személyi) működési feltételeit lehetőségeihez mérten az iskola biztosítja. Diákkör önköltséges formában, térítési díj fizetése mellett is szervezhető. Ebben az esetben az indító pedagógus az iskolával és a szülővel szerződést köt. I.3.3. A tanuló kötelessége, hogy betartsa az iskolai házirendet, az intézmény szabályzatainak rendelkezéseit, tartsa tiszteletben az intézmény vezetőit, pedagógusait, alkalmazottait, valamint tanulótársait és emberi méltóságukat, jogaikat ne sértse, részt vegyen a tanórákon, a kötelező foglalkozásokon, rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással eleget tegyen képességeinek megfelelően tanulmányi kötelezettségének, a mulasztott órák tananyagát és házi feladatait pótolja be, érdemjegyeit naprakészen vezesse ellenőrzőjében, azt nevelőjével, szüleivel írassa alá, az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott, az oktatás során használt eszközöket, védje az iskola felszereléseit, létesítményeit, a kulturált környezetet, biztosítsa a tanuláshoz szükséges külső feltételeket: csend, rend, fegyelem, a tanuláshoz szükséges felszerelést magával hozza, annak épségére, tisztaságára vigyázzon, segítse intézményünk feladatainak teljesítését, hagyományainak ápolását és továbbfejlesztését, védje saját és társai egészségét, társait veszélyeztető eszközöket és szereket nem hozhat, éppen ezért tilos a dohányzás, az alkoholfogyasztás, kábítószer fogyasztás, az iskolában tiszta, ápolt, kulturált külsővel, a helyhez, alkalomhoz illő, az időjárásnak és életkori sajátosságoknak megfelelő öltözékben jelenjenek meg, és tartózkodjon a szélsőséges divattól, az iskolai viselete ne legyen ízléstelen és kirívó! - 6 -

7 Iskolai ünnepségeken a kötelező viselet: Lány: fehér blúz, sötét szoknya vagy nadrág, iskolai nyakkendő Fiú: fehér ing, sötét nadrág, iskolai nyakkendő - 7 -

8 I.3.4. A szülők jogai és kötelességei A szülőt megilleti a nevelési, illetőleg nevelési-oktatási intézmény szabad megválasztásának joga. A nevelési, nevelési-oktatási intézmény szabad megválasztásának joga alapján gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének, saját vallási, illetve világnézeti meggyőződésének, nemzeti vagy etnikai hovatartozásának megfelelően választhat óvodát, iskolát, kollégiumot. A szülő joga igényelni, hogy az iskola pedagógiai programjában és tevékenységében a tájékoztatást és az ismereteket tárgyilagosan és többoldalú módon közvetítse, továbbá, hogy a hités vallásoktatást lehetővé tegyék. A szülő joga különösen, hogy a) megismerje az iskola nevelési, illetve pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról, b) gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon, c) írásbeli javaslatát az iskola igazgatója, a nevelőtestület, a szülői közösség, a pedagógus megvizsgálja, és arra a megkereséstől számított tizenöt napon belül, legkésőbb a tizenötödik napot követő első ülésen érdemi választ kapjon, d) az iskola által meghatározott feltételek mellett kérje, hogy gyermeke a nem kötelező foglalkozásokat igénybe vehesse, illetve ilyen foglalkozás megszervezését kezdeményezze, e) az iskola igazgatója vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon, f) kezdeményezze a szülői közösség létrehozását, és részt vegyen a szülői képviselők megválasztásában mint választó és mint megválasztható személy, g) kezdeményezze szülői szervezet (közösség) létrehozását, és közreműködjön annak tevékenységében, h) személyesen vagy képviselői útján - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, az iskola irányításában, i) jogszabályban meghatározottak szerint az oktatási jogok miniszteri biztosához forduljon. A szülő kötelessége különösen, hogy a) gondoskodjon gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről, - 8 -

9 b) biztosítsa gyermeke tankötelezettségének vagy fejlesztő felkészítésben való részvételi kötelezettségének teljesítését, c) figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét, gondoskodjék arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, és megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget, d) rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal, és részükre a szükséges tájékoztatást megadja, e) elősegítse gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, az iskola rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását, f) megtegye a szükséges intézkedéseket gyermeke jogainak érvényesítése érdekében, g) tiszteletben tartsa az iskola vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait. I.3.5. A pedagógus jogai és kötelességei A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy a) személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék, b) a nevelési, illetve pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés és tanítás módszereit megválassza, c) a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválaszsza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, d) a 4. (2) bekezdésében foglaltak megtartásával saját világnézete és értékrendje szerint végezze nevelő, illetve nevelő és oktató munkáját, anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené vagy késztetné a gyermeket, tanulót, e) irányítsa és értékelje a gyermekek, tanulók munkáját, f) minősítse a tanulók teljesítményét, g) hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez, h) a nevelőtestület tagjaként részt vegyen az iskola nevelési, illetve pedagógiai programjának tervezésében és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat, i) szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában, j) szakmai egyesületek, kamarák tagjaként vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális és országos közoktatással foglalkozó testületek munkájában

10 A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy a) nevelő és oktató tevékenysége keretében gondoskodjon a tanuló testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről, továbbá az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse, b) nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, fogyatékosságát, segítse a gyermek, tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, illetve bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő tanuló felzárkózását tanulótársaihoz, c) a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjön; ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye, d) közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében, e) a tanuló életkorának, fejlettségének figyelembevételével elsajátíttassa a közösségi együttműködés magatartási szabályait, és törekedjék azok betartatására. f) a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, a szülőt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek, g) a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon, h) a tanulók és szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, i) a tanulók részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket átadja. I.4. Az iskola munka- és napirendje I.4.1. A tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások rendje Az iskola éves munkarendjét a tantestület, a szülői közösség és a diákönkormányzat határozza meg az iskolavezetés javaslata alapján. A tanítás nélküli munkanapok időpontjait az intézmény munkatervében rögzítjük. A tanítás 8.00 órakor kezdődik. Minden diák a tanítás kezdete előtt legalább 15 perccel korábban érkezzen meg az iskolába. A korábban érkezők jó idő esetén az udvaron gyülekeznek, rossz idő esetén az aulában. Az ügyeletes nevelő 7.45-kor engedi a tanulókat a tantermükbe

11 Szünetekben az ügyeletes tanárok és diákok rendelkezéseit be kell tartani. Szünetekben a tanulók az aulában, a folyosón, a tantermekben, jó idő esetén a 2. és a 3. szünetben az udvaron tartózkodhatnak. A tornateremben, a könyvtárban, a szaktantermekben csak az illetékes tanár jelenlétében tartózkodhatnak a tanulók, ezek rendjét a 2-7. mellékletek tartalmazzák.. A számítógépterem sajátos rendje a 4. sz. mellékletben található. Az épületben a diákok kerüljék a lármázást és minden olyan játékot, amely veszélyezteti a testi épséget, vagy rongálást okozhat. A napi munkarendet az órarend és a csengetési rend határozza meg. A tanítási órák általában az 1-6. tanórában tartandók. A fakultatív és rendkívüli tárgyak órái délutánra kerülnek. A csengetési rend az 1. sz. mellékletben szerepel. Az iskola tanulóinak étkezését a büfé és az ebédlő biztosítja. A büfé az óraközi szünetekben tart nyitva. Becsengetés után a büfében diák nem vásárolhat! Az ebédlő igénybevételére az étkezési rend alapján van lehetőség. A napközisek és tanulószobások ebéd után kb. 14:00-ig az udvaron tartózkodnak, ahol szervezett vagy szabad játékokkal töltik az időt. Látogatást tehetnek múzeumban, galériában, sétán, egyéb irányított foglalkozáson vehetnek részt. Azok a tanulók, akiknek 7. órájuk van az udvaron, a délutáni foglalkozásra várók a tanulószobán vagy a könyvtárban tartózkodhatnak. Magatartásuk nem zavarhatja a tanítás rendjét. Napközi otthon, tanulószoba A napközi otthonba való felvétel elvei: Jelentkezés: írásban, a megelőző tanévben május hónapban (előzetes igény szerint) történik. Túljelentkezés esetén a következő szempontok alapján nyernek felvételt a tanulók: a tanuló életkora (elsősorban alsó tagozatosok) a hátrányos és veszélyeztetett tanulók felvételi kérelme előnyben részesül; a tanuló tanulmányi eredménye alapján (gyenge képességűek, fejlesztésben részesülők nyerjenek felvételt);

12 gyermekét egyedül nevelő szülő gyermeke; gyermekek száma a családban; a család lakáskörülménye, szociális helyzete; egyedi esetekben, a nem rászoruló gyermekek felvételére is lehetőséget biztosítunk, ha az a tanuló személyiségének fejlődését szolgálja. A napközi otthon rendje: a napközibe felvételt nyert tanuló számára kötelező a házirend betartása; napközis ellátást biztosítunk: 11:45-től 16:00-ig, ügyeletet tartunk 16:00-tól 17:00-ig; tanulmányi munka ideje: óráig, illetve igazodva a tanórák befejezéséhez és az egyéb programokhoz; a tanuló a napköziotthont egyedi esetekben a szülő írásbeli kérelmére hagyhatja el; a napközis és tanulószobai foglalkozás tanulási idejét csak indokolt esetben lehet megzavarni; a tanuló amíg elhagyja a tantermét hozzátartozója a folyosón tartózkodhat. A napközi otthon heti rendje Tartalmazza az alábbi tevékenységeket: kulturális, játék, sport, technikai, művészeti foglalkozások, séták, kirándulások. Figyelembe kell venni a tanórán kívüli tevékenységet, a városi rendezvényeket, az előadásokat

13 A tanulószobába való felvétel rendje, működése Azokon az évfolyamokon, melyeken napközi nem működik tanulószoba szervezhető, elsősorban az 5-8. osztályosok számára. Jelentkezés: írásban, a megelőző tanévben, május hónapban (előzetes igény). A felvételnél a napközinél alkalmazott elvek az irányadók. A működés rendje A tanulószoba minden nap órától óráig tart. Ez idő alatt az egy óra kötelező tanulási időt be kell tartani! A tanulószoba kezdete és a tanítási óra befejezése közötti időszakban a tanulószobás tanulók meghatározott nevelőnél jelentkeznek. A folyosókon és az épületen kívül engedély és felügyelet nélkül nem tölthetik az időt. A tanulószobai és napközis foglalkozásokról az annak rendjét rendszeresen vagy súlyosan megsértő tanulót kizárjuk. Erről a szülőket írásban tájékoztatjuk. A tanulószobai és napközi otthoni idő alatt minden, az iskola általános rendjére vonatkozó szabály érvényes. Fejlesztő és felzárkóztató foglalkozások Az intézmény biztosítja a korrepetálási lehetőséget, az igazgató által és megbízott pedagógusok által, a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás céljából. A hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulók számára felzárkózató foglalkozásokat szervezünk. A tanulási nehézséggel küzdő más fogyatékos tanulók fejlesztése, felzárkóztatása szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján kötelező jelleggel történik. Versenyek és bajnokságok Az intézmény támogatja és elősegíti a diákok tanulmányi, művészeti, kulturális és sportversenyeken, valamint bajnokságokon való részvételét. Tanulóink az intézményi, a települési, a körzeti és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt. Az iskolai versenyek tartalmát a szaktanárok határozzák meg, és felelősek lebonyolításukért. A tanulmányi versenyek megszervezését a szaktanár irányítja

14 Tanulmányi kirándulások Az intézmény a diákok részére tanulmányi kirándulásokat, táborokat, erdei iskolai táborokat szervez, melyeknek fő célja a pedagógiai program célkitűzéseivel összhangban hazánk tájainak és kulturális örökségének megismertetése. A tanulmányi kirándulásokat és táborokat az adott osztály osztályfőnöki tanmenetében kell tervezni. A szervezés szempontjai: a szülőkkel szülői értekezleten kell egyeztetni a szervezés kérdéseit, költségkímélő megoldást kell választani, várható költségeiről a szülőket az ellenőrző útján kell tájékoztatni és írásban nyilatkoztatni költségeik vállalásáról. A kiránduláshoz osztályonként legalább 2 fő kísérőt kell biztosítani, melyek közül legalább az egyik pedagógus. A külföldi utazásokra vonatkozó szabályok A külföldi kirándulásokra az általános szabályokat megfelelően alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy: a) tanítási idő alatt, szorgalmi időben a három tanítási napnál hosszabb egyéni és csoportos külföldi utazáshoz, amelynek célja tanulmányi továbbképzés, kulturális, sport és tudományos rendezvény az igazgató engedélye szükséges, b) kérelmet egyéni utazás esetén a szülő, csoportos utazás esetén a külföldre utazásért felelős csoport vezetője az utazás előtt legalább egy hónappal az igazgatónak írásban nyújtja be, c) csoportos utazási kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi tartózkodás időpontját, útvonalát, a szálláshelyet, a résztvevő tanulók számát, kísérő tanárok nevét, a várható költségeket. Egyéb programok, rendezvények szervezése Múzeum, színház, mozi, kiállítás és tárlatlátogatások, valamint sportrendezvények a tanítási időn kívül bármikor szervezhetők az osztályközösségek vagy kisebb tanulócsoportok számára. Tanítási időben történő látogatásra az igazgató vagy igazgatóhelyettes engedélye szükséges

15 Az iskola tanulói közösségei (osztályközösségek, diákkörök, szakkörök, stb.) egyéb rendezvényeket is szervezhetnek. Az egyéb jellegű rendezvények lebonyolításához akkor kell kérvényt benyújtani az igazgatóhelyetteshez vagy az igazgatóhoz, ha a tanulók az iskola helyiségeit igénybe kívánják venni, illetve amennyiben a rendezvény időtartama érinti a tanítási időt. Szakköri foglalkozások rendje A szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően, valamint arra alkalmas szakember megléte esetén indítja az iskola. A szakköröket vezető pedagógusokat az igazgatóhelyettes és az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. Erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A szakkörök működésének feltételeit elsődlegesen az iskola költségvetése biztosítja. Szakkörök (tehetségfejlesztés) a tanulók igényeinek megfelelően egyéni és közösségi tevékenységből eredő szakirányú érdeklődésének kiegészítése, képességeik és tehetségük fejlesztése, pályaválasztásuk elősegítése céljából működnek: a jelentkezés önkéntes (szülői engedély), a felvétel 1 évre szól, a szakkör munka- vagy programterv alapján működik, melyet az igazgató vagy helyettese hagy jóvá, a szakkörök indulási ideje minden év október 1., zárása: május vége, a szünidőben szakkört nem működtetünk, a szakkörök fajtái: térítés nélküli vagy önköltséges a szakkörvezető és a tagság javaslata alapján az igazgató vagy az igazgatóhelyettes kizárhatja a tanulót, ha fegyelmezetlenségével a munkát akadályozza, tanulmányi eredménye a tanév közben erősen romlik. Amennyiben hibáját javította, tanulmányi eredményében javulás mutatkozik, úgy ismét felvehető

16 A képességek fejlesztését szolgálják a szakkörök, sportköri foglalkozások, amelyekre minél több érdeklődőt várunk, de az év elején jelentkezők számára a szakköri és sportköri foglalkozás látogatása kötelező. Év közben kimaradni csak szülő írásos kérésére és a foglalkozást vezető tanár döntése alapján lehet. Énekkar Az énekkar célja a megfelelő adottságú tanulók zenei képességeinek, személyiségének igényes fejlesztése és színpadképes közösségi produkciók létrehozása. Az iskola énekkara a tantárgyfelosztásban és órarendben rögzített meghatározott időkeretben működik. Az énekkar vezetője az igazgató vagy igazgatóhelyettes által megbízott kórusvezető tanítók, tanárok. Sportkörök (ISK) A tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésén túl a sport megszerettetésére a versenysport szempontjait is figyelembe véve sportköri foglalkozások és edzések tartására van lehetőség. Az intézmény lehetőséget nyújt tanulóinak a különböző sportági foglalkozásokon és versenyeken való ingyenes részvételre. Az iskola a mindennapi testedzést a tanórai foglalkozások mellett az iskolai sportkörök működésének támogatásával biztosítja. A tanulók tanórán kívüli sporttevékenységét az igazgató vagy az igazgatóhelyettes által megbízott tanárok és tanítók szervezik. A tanulók részvétele önkéntes, de törekedni kell arra, hogy a foglalkozásokon minél nagyobb számban vegyenek részt. A megbízást ellátók szakmailag és pedagógiailag felelősek a sportkör működéséért. Éves programot dolgoznak ki, amelyet az igazgató vagy helyettese hagy jóvá. A működtetett csoportok a közoktatási típusú sportiskola utánpótlásneveléssel kapcsolatos szempontjai alapján kerülnek megszervezésre azokban a sportágakban, melyekre tanulói igény mutatkozik. A városi, területi és országos fordulóra továbbjutott tanulókat, a felkészítő, kísérő nevelőket a verseny idejére az igazgató vagy az igazgatóhelyettes mentesíti a tanítási órákon való részvétel alól

17 Az igazgató vagy az igazgatóhelyettes gondoskodik arról, hogy az országos, körzeti, városi vagy a háziversenyeken győztes, illetőleg helyezést elért tanulók eredményes szereplését az egész iskolaközösség megismerje. A tanulók iskolán kívüli szervezet, egyesület, intézmény munkájában rendszeresen részt vehetnek. A részvételt az osztályfőnököknek be kell jelenteni! Az iskolai könyvtár rendje Az iskolai könyvtár minden tanuló és alkalmazott rendelkezésére áll. Az iskolai könyvtár kölcsönzési és nyitvatartási rendjét a könyvtáros javaslata alapján az igazgató határozza meg tanévenként. Az iskolai könyvtár kölcsönzési rendjét a 2. számú melléklet tartalmazza. Az a tanuló, aki az iskolai könyvtárból kölcsönzött könyvet elveszíti, megrongálja vagy határidőre nem viszi vissza a könyvtárba, kártérítést fizet. Az iskolai könyvtár célja annak lehetővé tétele, hogy szolgáltatásait a tanulók és a pedagógusok minden tanítási napon igénybe tudják venni. Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét a szervezeti és működési szabályzat mellékleteként kiadott gyűjtőköri szabályzat határozza meg. Az iskolai könyvtár nyilvános könyvtári feladatokat nem láthat el. Az intézmény könyvtárára vonatkozó főbb szabályok: a) A könyvtárat használhatja: az iskola minden tanulója és dolgozója, b) A könyvtár használatának feltételei: könyvtári házirend tartalmazza. c) A kölcsönzés ideje: heti 22 óra A kt.53. alapján a könyvtárak mindennapi nyitva tartását biztosítjuk. A vallás és hit oktatás rendje Az iskolában fakultatív hit- és vallásoktatás folyik, ennek ellátása során az iskola együttműködik a katolikus egyház helyi képviselőivel. A hitoktatás a szülő egyetértésével a tanítási időhöz igazodva életkori beosztásban folyik. Ennek helye az iskola kijelölt tanterme

18 Minden évben egyeztetjük az időpontokat a hitoktatóval (oktatókkal). I.4.2. A térítési díj befizetése, visszafizetése A térítési díjat minden hónapban a Hatvani Városüzemeltető Nonprofit Zrt. alkalmazottjánál az általuk megadott időpontokban kell befizetni a tagintézményekben. A befizetés időpontjáról a tanulókat és a szülőket az iskolarádióban, a tantermi táblákon és a bejárati ajtón vagy az iskolai hirdető táblán hirdetés formájában tájékoztatjuk. A térítési díjjal tartozókat a Zrt. értesíti a mulasztásról. Étkeztetés Az étkezés lemondása telefonon vagy személyesen történik az iskolatitkárnál. Menzás és napközis tanulók és szüleik az étkezés igénylésében történt változást a következő hónap elsejével az ellenőrző könyvben történő bejegyzéssel kérhetik, melyet a napközis és menzás nyilvántartást vezető nevelővel igazoltatni kell. A térítési díjak megállapításakor adható szociális kedvezményeket az önkormányzat rendelete alapján biztosítjuk. Az étkezési jelenléti ívet a napközis és tanulószobai csoportokban a napközis és tanulószobás nevelők, a többi évfolyamon a menzafelelős folyamatosan, naprakészen vezeti. A jelenléti ívet a térítési díjfizetés előtti nap 9 óráig az iskolatitkárnak hiánytalanul kitöltve le kell adni! Étkezési rend Az órarend függvényében a tanítási óra befejezése után folyamatosan óra között lehet ebédelni. Étkezni csak kulturáltan és fegyelmezetten lehet. Ügyelni kell az étterem rendjére és tisztaságára, az étkezés befejezése után az asztalokat tisztán kell hagyni. Az étkeztetésre felügyelnek a napközibe és (lehetőség szerint) a menzai felügyeletre beosztott nevelők. Az étkezés és az ebédlő rendjéért felelős minden ott tartózkodó felnőtt! I.4.3. Egészségvédelem A tanulók részére egészségi állapotuk napi ellenőrzésére, felülvizsgálatára az adott tanévre meghatározva hetente két alkalommal védőnői rendelés van

19 Az iskolában, továbbá az iskola által és az iskolán kívül szervezett rendezvényeken szeszesitalt fogyasztani és dohányozni tilos, dohányzásra a felnőttek az arra kijelölt helyiséget használhatják. A nevelési-oktatási intézményben, továbbá a nevelési-oktatási intézményen kívül a tanulók részére szervezett rendezvényeken tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek árusítása, fogyasztása. Ezek megszegése fegyelmező vagy fegyelmi intézkedést von maga után. Az iskola büféjében energiaitalt és szénsavas üdítőitalt árusítani nem szabad. Ezeket az árucikkeket a gyerekeknek sem ajánlott az iskolába hozni! I.4.4. Környezetvédelem Az osztályközösségek a tantermekben elhelyezett, piktogrammal ellátott gyűjtőkben az újrahasznosítható papírt és a műanyag flakonokat gyűjtik. A hetesek minden nap az utolsó óra után leviszik a hulladékot a szelektív gyűjtőkbe. A szaktantermekből az ott utoljára tanuló osztály köteles a levinni az így összegyűjtött hulladékot a szelektív gyűjtőkbe. A Tanári szobában a takarítónők feladata a gyűjtők ürítése. A napközis és tanulószobás csoportokban délután a napközis és tanulószobás nevelők által kijelölt felelősök viszik le a hulladékot, ha szükséges. I.4.5. Balesetvédelem Minden tanuló a tanév megkezdésekor baleset- és tűzvédelmi oktatáson vesz részt. Erre az első osztályfőnöki órán kerül sor az osztályfőnökök irányításával. A rendkívüli esemény, katasztrófa esetén szükséges tanulói teendőket a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. A számítástechnikai, technika, fizika, kémia, könyvtári és a testnevelési foglalkozás megkezdése előtt évente egy alkalommal a szaktanárok irányításával munkavédelmi oktatásban részesülnek tanítványaink. A tanulók az általuk észlelt baleseteket, balesetveszélyes helyzeteket azonnal kötelesek jelezni az iskola valamely felnőtt dolgozójának. Tűz esetén riasztásra a folyosókon és a termekben kifüggesztett rend szerint kell elhagyni az épületet. A menekülési irányokat minden tanév elején az osztályfőnök ismerteti tanítványaival, majd az iskolai tűzriadó próbán gyakorolják

20 I.4.6. Egyéb előírások A szóbeli, egyéni köszönés az életkori sajátosságaiknak megfelelően a napszakhoz igazodik, míg az osztályteremben a tanárt és az órák látogatóit köszöntik a tanulók. A tantermet az osztály tanulói csak tiszta, tanulásra, tanításra alkalmas állapotban hagyhatják el. Minden tanuló köteles munkahelyét rendben hagyni (szemét, padfirkálás, padrongálás). A hetesek a munkanem leírásban foglaltak szerint kötelesek eljárni. A rendhagyó teremberendezést végző osztály köteles a következő csoport számára (az utolsó óra után is), a zavartalan munkavégzést biztosítandó, elvégezni a visszarendezést. Az iskola területére csak az oktatást szolgáló eszközöket lehet behozni. Pénzt, értéktárgyakat, mobiltelefont a tanuló csak saját felelősségére hozhat magával. Tanítási órára mobiltelefont a tanóra védelme érdekében csak kikapcsolt állapotban szabad bevinni, s azt az óra alatt bekapcsolni tilos. A tanuló mobiltelefonján kép- és hangfelvételt az iskola területén belül nem készíthet. Ellenkező esetben a telefont kikapcsolva a pedagógusnak átadni köteles, aki azt megőrzi, és a szülőnek személyesen átadja egy megbeszélt időpontban. Tanításhoz nem tartozó felszerelést (pl.: játék, rádió, magnó, híradástechnikai eszköz, nagy értékű ékszer, számottevő mennyiségű pénz) nem szabad behozni az iskolába, kivéve, ha erre valamelyik tanár külön engedélyt nem ad. Az elveszett tárgyakért az iskola felelősséget nem vállal. A társadalmi tulajdon megbecsülése és védelme, az egyéni tulajdon tiszteletben tartása minden tanulóra nézve kötelező. A társadalmi vagy egyéb tulajdonban gondatlanságból vagy szándékosan okozott károkért a tanuló anyagilag a teljes kár megtérítésével felelős. Vele szemben fegyelmező vagy fegyelmi intézkedés hozható. A tantermekben elhelyezett készülékeket tanulók nem kapcsolhatják be, engedély nélkül nem működtethetik. Az intézmény helyiségeit rendeltetésszerűen lehet használni (a termek használati rendjét a mellékletek tartalmazzák). Tilos az iskolában és környékén mindenfajta szerencsejáték űzése és árusítása. A tanuló nem tarthat magánál fegyvert és fegyvernek minősülő eszközt

21 Az iskolai rendezvények, klubdélutánok az előkészítés és rendrakás terhe mellett az 1-4. évfolyam számára 19 óráig, míg 5-8. évfolyam 20 óráig tarthatók. A farsangi bál, a disco rendezvény max. 21:30-ig tartható. I.4.7. Munkanem leírások Hetes tanuló Ügyeletes tanuló Ügyeletes tanár A feladatokat a 8., 9. és 10. melléklet tartalmazza. I.4.8. Ellenőrző könyv Az iskola és a szülő közötti kapcsolattartást, szolgálja. Az ellenőrző könyv, a tájékoztató füzet a tanuló hivatalos okmánya. Az ellenőrző könyv bejegyzéseit csak a tanár javíthatja, helyesbítheti. A tanuló ellenőrzőjét minden tanítási napon magával hozni, a kapott érdemjegyet beírni-beíratni, a szülővel és nevelővel aláíratni köteles. Egyéb bejegyzéseket a legrövidebb időn belül köteles aláíratni, és ezt az osztályfőnöknek bemutatni. I.4.9. Késés A késés a becsengetés utáni órára érkezés. A későn érkező tanulót későnek, a késés időtartamának megjelölésével írja be a tanár. A késést igazolni kell (a mulasztás igazolásánál jelöltek szerint). A késés ideje összeadható, s amennyiben ez az idő eléri a 45 percet, a késés egy igazolt vagy igazolatlan óra. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanítási óráról. A bejárók esetén a közlekedési okok miatti késés igazolható. Napközben csak az iskolai kötelesség teljesítése vagy egészségügyi ok miatti késés igazolható! I Mulasztások igazolása, távolmaradási-, távozási engedélyek A tanítási idő a tanuló munkaideje, melyet az órarend szabályoz. Pedagógus és tanuló az óráról csak indokolt esetben hívható el. Ha a tanulónak a tanítási idő befejezése előtt kell távoznia az iskolából (orvoshoz, szüleihez, stb.) akkor az órát tartó tanár a naplóba köteles beírni a távozás okát és pontos idejét. A tanítás ideje alatt az iskola épületét csak osztályfőnök, igazgató vagy tagintézmény vezető engedélyével lehet elhagyni. Egyéb esetben az iskolából a tanítási idő alatt kilépni tilos, fegyelmi vétség. Ha a tanuló a kötelező foglalkozásról távol marad, akkor mulasztását igazolnia kell. Az orvosi és egyéb igazolást az ellenőrző könyvbe be kell jegyeztetni. Családi vagy hivatalos távolmaradási enge

22 délyt 3 napig az osztályfőnök, 3 napnál hosszabb távolmaradás esetén az igazgató adhat (írásbeli kérelemre). A mulasztás igazolásának elfogadására az osztályfőnök és a szaktanár jogosult. A mulasztás igazolható ha: a tanuló - a szülő írásbeli kérelmére előzetes engedélyt kapott a távolmaradásra. a tanuló beteg volt és az megfelelően igazolta, a tanuló hatósági intézkedés, vagy egyéb alapos ok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. Az iskola kéri a szülőket (gondviselőt), hogy a mulasztásról már az első napon értesítsék a tanuló osztályfőnökét. Az igazolást a tanulók az osztályfőnöküknek adják le, legkésőbb a mulasztást követő első osztályfőnöki órán. Ha a tanuló három napon keresztül mulasztott az oktatásról, és annak okáról az iskola tájékoztatást nem kapott, az osztályfőnöknek a szülőt levélben értesítenie kell. A GYIV felelős és az osztályfőnök családlátogatást és a jogszabályoknak megfelelő további eljárást kezdeményezhet. Amennyiben a tanuló az iskolában tartózkodik, az órarend szerinti foglalkozásról való önkényes távolmaradás igazolatlanságán felül is fegyelmi vétség, mely minden esetben írásbeli büntetést von maga után. A tanuló által vállalt fakultációs órákról, szakköri foglalkozásokról, tanulószobáról, szakértő által elrendelt fejlesztő foglalkozásokról való késésre és hiányzásra is a fentiek érvényesek. Nem számít hiányzásnak, ha iskolai ügy miatt hiányzik a tanuló. Az első igazolatlan nap után felszólítással, továbbiakban feljelentéssel él az osztályfőnök. Az igazolatlan mulasztásról az iskola értesíti a tanulót, illetve szülőjét és kéri az igazolás bemutatását. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a gyermek szülőjét. Ha a tanköteles korú tanuló igazolatlan hiányzása eléri a tíz órát, az iskola igazgatója köteles a lakóhely szerint illetékes jegyzőt értesíteni. A szülő egy tanévben összesen három tanítási napot nem alkalmat igazolhat. Hosszabb hiányzást csak orvos dokumentálhat, mely igazolást a szülőnek is alá kell írnia

23 Az igazolatlan hiányzás fegyelmi vétség, ezért büntetést von maga után, tehát a magatartásjegynek is tükröznie kell: 3 óra esetén osztályfőnöki figyelmeztetés a magatartás jegy max: 4 lehet 8 óra esetén osztályfőnöki intés a magatartás jegy max: 3 lehet 12 óra esetén igazgatói intés a magatartás jegy max. 2 lehet 20 óra esetén tantestületi megrovás a magatartás jegy max. 2 lehet. A tanulókkal kapcsolatos (magatartási, fegyelmezési, jutalmazási, egyéb) események rögzítését osztály magatartás füzetében és az osztálynaplóban történik. I.5. A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni joga A Közoktatási törvény 12.. (2) bekezdése értelmében: Az intézmény és a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként az iskola szerzi meg a vagyoni jogokat minden olyan birtokába került dolog felett, amelyet a tanuló állított elő, vagy amely a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, vagy ahhoz nem kötődő feladatok teljesítésekor jött létre. A Közoktatási törvény 14.. értelmében: A szülő (14. életévét nem betöltött tanuló esetében) tanuló és az iskola megállapodhat a vagyoni jog átruházásáról. Ez alkalomszerű és egyedileg elkészített dolgokra vonatkozik. A megfelelő díjazást a teljes oktatási folyamatban részt vevők által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell meghatározni. I.6. A tanulók tantárgyválasztása A tanuló joga, hogy válasszon a választható tantárgyak közül (a Pedagógiai programban rögzítettek szerint). A választott tantárgyat egész tanévben illetve a választhatóság maximális záró évfolyamáig (hasonlóan a kötelező tantárgyakhoz) kell tanulni, illetve értékelni, osztályozni. Módosításra csak rendkívüli esetben és orvosi vagy szakértői bizottság véleménye alapján adunk engedélyt. A választható tantárgyak iránti igényeket minden év május 20-ig felmérjük. A szülő erről írásban nyilatkozik

24 I.7. Kedvezményes juttatások Gyermekétkeztetés esetén adható kedvezményeket a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (5) bekezdése határozza meg. A törvényeken túl mindkét esetben a helyi önkormányzat rendeletei az irányadóak (helyi lehetőségek). A tankönyvekhez adható támogatásokról a tankönyvpiac rendjéről szóló évi XXXVII. törvény rendelkezik. I.8. Tanulmányi kötelezettségek Mulasztás miatt a tanév végén nem osztályozható az a tanuló, akinek egy tanévben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 11/1994. (VI.8.) MKM rendeletben meghatározott mértéket: 250 óra illetve a tantárgy évi óraszámának 30%-a. A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: magántanuló, felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, a hiányzás mértéke miatt nem osztályozható, és a nevelőtestület az osztályfőnök és a szaktanár javaslata alapján úgy dönt, hogy osztályozó vizsgát tehet. Az osztályozó vizsga teljesítésének határideje: a tanév rendjétől függően a félévi és év végi osztályozó értekezletet megelőző időpontban, amelyről az érintett tanuló és szülő írásos értesítést kap. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyam-ismétléssel folytathatja. I.9. A tanuló fegyelmi felelőssége Ha a tanuló a házirendet megszegi, fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelemsértés mértékétől függő intézkedések az alábbiak: Fegyelmező intézkedés: szóbeli figyelmeztetés, írásbeli figyelmeztetések: o osztályfőnöki figyelmeztetés (3 alkalommal) odaítéléséről az osztályfőnök dönt a fegyelmi vétségek (5 magatartási vétség, 5 ellenőrző könyv hiány, 10 felszereléshiány) alapján, de adható egyszeri vétségért, figyelembe véve annak nagyságát. Javaslatot tehet rá az osztályban tanító szaktanár is; o szaktanári figyelmeztetés; o ügyeletes tanári figyelmeztetés;

25 o napközis tanári figyelmeztetés; o igazgatói figyelmeztetés. o A felszereléshiány jelölésének módja a szaktanártól függ. 1-es érdemjegy csak abban az esetben adható a tanóra végén, ha a felszerelés hiánya miatt a tanuló egész órán nem dolgozik, vagyis órai munkája értékelhetetlen! Írásbeli intés: o osztályfőnöki intő 1 alkalommal adható egyszeri vétségért, figyelembe véve annak nagyságát és várható hatását, vagy ha a tanuló sorozatos kisebb fegyelemsértésekkel elérte a fokozatot; o igazgatói intő. Fegyelmi büntetés: megrovás, szigorú megrovás, áthelyezés az évfolyam másik osztályába (az érintett, befogadó osztály véleményének figyelembevételével). A fegyelmező intézkedést általában a szaktanár vagy az osztályfőnök, fegyelmi büntetést az Igazgató és/vagy a tantestület hoz a fegyelmi eljárás során. A fegyelmi eljárás során az évi LXXIX. törvény 76. (Ktv.)+ 11/1994. MKM rendelet szerint kell eljárni. Vagyonvédelmi kártérítés A tanuló köteles az iskola vagyontárgyainak; az oktatás során rábízott felszerelési tárgyaknak, taneszközöknek, műszereknek állagát megóvni. I.10. A tanuló anyagi felelőssége Tettenérés esetén a tanuló az okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik. Gondatlan károkozás esetén a tanuló felelőssége korlátozott, míg szándékos esetben a teljes kárt köteles megtéríteni. A tanulót és szüleit értesíteni kell, és fel kell szólítani őket a kár megtérítésére. A kártérítés elmaradása esetén az előírásnak megfelelően az iskola pert indíthat! A tanuló bizonyítványát tartozás fejében visszatartani nem szabad

26 I.11. A tanuló munkájának elismerése A diákok munkájának legfontosabb mérőeszköze az osztályozási rendszer. A félévi osztályzás az első félévben, míg az év végi a teljes tanévben végzett munkát tükrözi. A félévi és az év végi érdemjegyeket a szaktanár (aki az osztályozó értekezleten a tantestület tagjaitól segítséget kérhet) határozza meg. Indokolt esetben az évközi érdemjegyek számtani átlagától eltérő érdemjegyet is meghatározhat a szaktanár. Tanulmányi jegyek A tanulók tanulmányi munkájának értékelését a tanév során érdemjegyekkel, félévkor és év végén osztályzatokkal végezzük. Az 1. évfolyamon félévkor és évvégén, a 2. évfolyamon félévkor szöveges értékelést kap a tanuló, amely kifejezi, hogy kiválóan, jól, vagy csak megfelelt az elvárásoknak, esetleg felzárkóztatásra szorul. Ez utóbbi esetben a szülő bevonásával értékeljük a tanuló teljesítményét, feltárjuk a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket. A második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon érdemjeggyel osztályozunk. (A folyamatos tanulmányi teljesítmény 1-től 5-ig terjedő számmal értékeljük.) A tanuló magasabb évfolyamba lépésének feltétele az előírt tanulmányi követelmények sikeres teljesítése. A tanuló 1. évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztása miatt nem tudta teljesíteni. A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése 1-4. osztályban abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamba léphetne, de a szülővel történő egyeztetés alapján a szülő kérésére történik. Valamennyi osztályfokon bármely tárgyból a kimagasló, dicséretes teljesítmény elérése esetén a minősítés: kitűnő Érdemjegyek és osztályzatok a tudás értékelésekor Jeles (5) Jó (4) Közepes (3) Elégséges (2) Elégtelen (1)

27 A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez, emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak fejlődtek-e vagy hanyatlottak az előző értékelés óta. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében minden tanuló negyedévente legalább egyszer felel szóban. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni lehetőség szerint. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt a tárgyat tanító nevelő az ellenőrző könyvön, tájékoztató füzeten keresztül értesíti. Az ellenőrző könyv bejegyzéseit az osztályfőnök két havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja, pótoltatja. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: az 1. évfolyam és a 2.. évfolyam első félévének kivételével. Teljesítmény Érdemjegy 0-35% elégtelen (1) 36-50% elégséges (2) 51-75% közepes (3) 76-90% jó (4) % jeles (5)

28 A magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: A tanuló magatartását és szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. Kérheti az osztályközösség értékelését is. a) Példás (5) az a tanuló, aki: a házirendet betartja; a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik; kötelességtudó, feladatait teljesíti; önként vállal feladatokat és azokat teljesíti; tisztelettudó; társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvarias, előzékeny, segítőkészen viselkedik; az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz; óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet; nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása; b) Jó (4) az a tanuló, aki: a házirendet betartja; tanórán vagy tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik; feladatait a tőle elvárható módon teljesíti; feladatokat önként nem vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti; az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt; nincs írásbeli intője vagy megrovása. c) Változó (3) az a tanuló, aki: az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be; a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik; feladatait nem minden esetben teljesíti; előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva; a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik; igazolatlanul mulasztott; osztályfőnöki intője van