Az Andrássy György Közgazdasági Szakközépiskola. Házirendje

Átírás

1 Az Andrássy György Közgazdasági Szakközépiskola Házirendje 2009

2 Tartalomjegyzék Bevezető rendelkezések...4 I. Tanulói jogok... 4 I.1. Személyiségi jogok...4 I.2. A tanuló személyéhez fűződő további jogok...5 I.3. Oktatáshoz, neveléshez kapcsolódó jogok...5 I.4. Középfokú felvételi eljárás... 6 I.5. Jogorvoslathoz való jog... 7 II. Tanulói kötelességek... 8 II.1. Hetesek feladatai...9 III. A tanuló fegyelmi felelőssége...9 III.2. Fegyelmi eljárás:...9 III.3 A fegyelmi eljárás szabályai...10 IV. A tanulók jutalmazásának elvei és formái...13 IV.1. A tanulók jutalmazásának elvei...13 IV.2. A jutalmazás formái...13 V. A tanulói hiányzás igazolása, késés...15 VI. Az iskola munkarendje...17 VII. Vizsgaszabályok...19 VIII. A térítési díj befizetésére vonatkozó rendelkezések...20 IX. A szociális támogatás felosztásának elvei...21 X. Az iskolai diákönkormányzat és diákközösségek jogainak gyakorlásával kapcsolatos szabályok XI. Az iskola és az iskolához tartozó területek használatával kapcsolatos szabályok...25 XI.1. A könyvtárhasználat szabályai...25 XI.1.1. Az iskolai könyvtár feladatai...25 XI.1.2. A kölcsönzés szabályai...25 XI.2. Számítástechnikai szaktantermek rendje...26 XI.3. A tornaterem rendje...26 XII. Záró rendelkezések számú melléklet

3 Munka- és balesetvédelmi utasítás számú melléklet...31 Tűz- és bombariadó terv

4 Bevezető rendelkezések A házirend az iskola diákjainak alkotmánya. Rögzíti a jogokat és a kötelességeket, valamint az iskola munkarendjét. Betartása és betartatása iskolánk minden tanulójának és dolgozójának joga és kötelessége! A Házirendet: az iskola igazgatója készíti el, és a nevelőtestület fogadja el. A házirend elfogadásakor, illetve módosításakor iskolaszék és a diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol. A házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Ezen házirend: a Közoktatásról szóló többször módosított évi LXXXIX. törvény; a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet; a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény; a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló többször módosított 8/2000. (V.24.) OM rendelet; továbbá az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának rendelkezései alapján készült. A házirend szabályai mint a törvény felhatalmazásán alapuló iskolai belső jogi normák kötelezőek az intézménnyel jogviszonyban álló minden személyre, tanulóra, pedagógusra és más alkalmazottra egyaránt. A házirend elsősorban a tanulókra tartalmaz magatartási szabályokat, de egyrészt a pedagógusokra és más alkalmazottakra is tartalmazhat (például a helyiséghasználat rendjének meghatározásakor, vagy a jogorvoslati és kapcsolattartási szabályokban), másrészt a tanulókra vonatkozó házirendi előírásokat a pedagógusoknak és más iskolai dolgozóknak is alkalmazni kell. Az osztályfőnök minden tanév első osztályfőnöki óráin kötelesek feldolgoztatni tanítványaikkal a Házirend szövegét, és megismertetni azokkal a szabályokkal, amelyek a tanulói jogokkal foglalkoznak. Az iskolai tanulóközösség minden tagját jogok illetik meg. I. Tanulói jogok I.1. Személyiségi jogok - A tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani a fizikai és lelki erőszakkal szemben. - A tanuló e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat /diáktárs, tanár, iskolai dolgozó/ személyiségjogaik érvényesítésében, 4.

5 - továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, tanárai valamint az oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, illetve a tanuláshoz, művelődéshez való jog érvényesülését. Ennek érdekében a tanulónak tilos az iskolába behozni fegyvert és minden olyan eszközt, amellyel saját és mások testi épségét veszélyeztetheti. I.2. A tanuló személyéhez fűződő további jogok A jó hírnévhez, a magántitokhoz és személyes adatainak védelméhez való jog, valamint az ártatlanság feltételezése mindaddig, amíg jogerős ítélet a bűnösséget meg nem állapítja. Továbbá a sajtóhelyreigazítás iránti jog, abban az esetben, ha róla a sajtóban vagy médiában valótlan állítás jelenik meg. A tanulót megilleti: a képmással, hang- vagy képfelvétellel történő visszaéléssel szembeni tiltakozás joga. Továbbá a levéltitok védelme, de a levelezéshez való jogának korlátját diáktársai tanuláshoz való jogának gyakorlása szabja meg. Ebből adódóan a tanuló órán levelezéssel nem zavarhatja a tanítást. I.3. Oktatáshoz, neveléshez kapcsolódó jogok A tanulónak joga van arra az első tanév megkezdésétől: hogy iskolánk pedagógiai programjában meghatározott általános és szakmai műveltséget biztosító oktatásban részesüljön, részt vegyen a diákkörök munkájában; válasszon a választható tantárgyak közül, melyet a 10. évfolyam második félévében írásban közöl, módosítást kérni a 11. tanév utolsó hónapjában van lehetőség a 12. tanévre vonatkozóan; a 12. illetve a 13. évfolyam követelményeinek teljesítése után érettségi vizsgát tegyen; képességéhez mérten továbbtanuljon; a tanuló jogosult tanulmányi előmeneteléről osztályzatot, értékelést kapni, és ha nincs osztályzata, joga van ezt szóvá tenni; A tanuló joga, hogy az iskolában igénybe vegye a tanuláshoz rendelkezésre álló eszközöket és használja az iskola létesítményeit (számítógépterem, gyakorló iroda, könyvtár, fizikai, kémiai előadóterem, tornaterem) és azokat rendeltetésszerűen a törvényben szabályozott kártérítési kötelezettség mellett használja. A tanuló joga, hogy az iskolában biztonságban és egészséges környezetben oktassák, neveljék, tanulmányi rendjét pihenőidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával alakítsák ki, továbbá, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön az iskolai orvos és a védőnő segítségével. 5.

6 A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokkal iskolánkban megbízott ifjúságvédelmi felelős foglalkozik. A tanuló joga, hogy az iskolában szabadon véleményt nyilváníthasson minden kérdésről mások emberi méltóságának tiszteletben tartásával. E jogának gyakorlásakor nem hagyhatja figyelmen kívül a többi diák és mások jogainak érvényesülését, különösen a többi diák tanuláshoz való jogát. Joga van továbbá tájékoztatást kapni személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint hogy e körben javaslatot tegyen, kérdést intézzen az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, az Iskolaszékhez, s arra 30 napon belül érdemi választ kapjon. A tanulónak joga, hogy hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz és tájékoztassák osztályfőnöki órán, valamint a diákönkormányzat fórumain jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról. A jogszabályok hozzáférhetőségét az iskolai könyvtárban biztosítjuk. A tanuló joga, hogy kérje átvételét indokolt esetben a törvényben meghatározottak szerint másik, azonos vagy más típusú oktatási intézménybe. A tanuló joga, hogy vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti vagy etnikai önazonosságát tiszteletben tartsák; hogy a vallási és világnézeti információkat a vallások erkölcsi és művelődéstörténeti tartalmát tárgyilagos és többoldalú közvetítésben, elfogulatlan ismertetésben kapja meg; hogy az iskolában fakultatív hit- és vallásoktatásban vegyen részt, amely hetente 1 alkalommal meghatározott időpontban van; A tanuló nem késztethető világnézeti meggyőződésének megvallására (vagy) megtagadására. A tanulót nem érheti hátrány lelkiismereti meggyőződése miatt. Iskolánkban tilos a hátrányos megkülönböztetés bármilyen okból történjen: a tanuló vallása, nemzeti, etnikai hovatartozása, politikai véleménye, társadalmi származása vagy egyéb ok miatt. Ugyanakkor jogszabály által tiltott rasszista, antiszemita, idegengyűlölő vagy kirekesztő nézetek hangoztatása, hirdetése, ehhez kapcsolódó tárgyak viselete az iskolában. A beiratkozás napjától jogosult a tanuló a felkészítő foglalkozáson, gólyatáborban részt venni. I.4. Középfokú felvételi eljárás A felvételi eljárás során az azonos teljesítményt elérő tanulók közül a rangsor elkészítésénél előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű tanulót, ezt követően azt a jelentkezőt, akinek a lakóhelye, ennek hiányában a tartózkodási helye az iskola székhelyén található, illetve akinek sajátos helyzete ezt indokolja. Sajátos helyzetnek tekintjük a hátrányos helyzetet. 6.

7 I.5. Jogorvoslathoz való jog A tanuló joga a jogorvoslathoz való jog, jogai megsértése esetén a jogszabályban meghatározottak szerint eljárást indítson és igénybe vegye a nyilvánosságot. A nyilvánosság igénybevételéhez való jog azonban mások személyiségi jogait nem sértheti. Tilos valótlan állítást nyilvánosságra hozni. A jogsértés jogorvoslati eszközei: - fegyelmi eljárás - eljárást megindító kérelem - felülbírálati kérelem - törvényességi kérelem - valamint az általános jogi eljárások Ha a jogsértés a diáktárs részéről érte a tanulót, panaszával forduljon az osztályfőnökéhez és az osztály diákbizottsághoz az érintett tanuló bevonásával. Amennyiben a sérelem nem nyer orvoslást, a tanuló panaszával fordulhat az IDB-hez. Az IDB amennyiben jogosnak tartja a problémát, mérlegelés után kérheti az iskola igazgatójának segítségét. Az iskola alkalmazottjai által okozott jogsértés esetén a tanuló intézheti ügyét személyesen az érintett tanárral. Ha problémája nem nyer megoldást, az osztályfőnökéhez fordulhat, majd pedig az IDB-hez. Az IDB kérheti az iskola igazgatójának segítségét. A tanuló joga, hogy az iskolában családja anyagi helyzetétől függően, kérelmére ingyenes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön; továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön a tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy részletekben való kifizetésére. Diákjainkat segélyezéssel támogatjuk és menzakedvezményben részesítjük a fenntartó által meghatározott igazolt átlagkereset alapján. 7.

8 II. Tanulói kötelességek Iskolánk tanulóinak a következő kötelességei vannak. A tanuló kötelessége különösen, hogy a) részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon; b) eleget tegyen - rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően - tanulmányi kötelezettségének; érdemjegyeit naprakészre vezesse az ellenőrző könyvében; c) megtartja az iskolai tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, az iskola helyiségei és az iskolához tartozó területek rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az iskola szabályzatainak előírásait; d) óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak és az igazgatói irodában, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt, továbbá - amennyiben állapota lehetővé teszi -, ha megsérült; e) megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit; f) iskolai rendezvényeken, ünnepségeken, megemlékezéseken fegyelmezett, az alkalomhoz méltó magatartást tanúsítson és egyenruhában jelenjen meg; lányok ünnepi viselete: fehér blúz, sötét alj, iskolai egyen nyakkendő fiúk ünnepi viselete: öltöny, fehér ing, iskolai egyen nyakkendő g) az iskola vezetői, tanárai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogai tiszteletben tartsa. h) az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken (pl.: gólyatábor, iskolai kirándulás) szigorúan tilos a dohányzás, szeszes ital fogyasztása vagy drog használata. Ezeken a rendezvényeken is a házirend szabályai vonatkoznak a tanulókra. Minden tanuló kötelessége a villannyal, a vízzel és a fogyóeszközökkel történő ésszerű takarékosság. Különös gonddal kell ügyelnie minden tanulónak az intézmény épületére, a termek (folyosók és mellékhelyiségek) felszerelésére, berendezésére, a tárgyak rendeltetésszerű használatára, épségük megóvására és a tisztaságra. Az intézmény épületében és felszerelésében okozott kárt az okozó köteles jelenteni és megtéríteni az évi LXII. törvény 59. -a szerint. Minden szakteremben (számítástechnika, gyakorló iroda, könyvtár, kémiai, fizikai előadó, tornaterem) az ott érvényes külön szabályokat is köteles minden tanuló betartani. Minden tanuló kötelessége, hogy balesetvédelmi ismertetőn vegyen részt, megismerje, betartsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő iskolai szabályokat. Az ismertetőn való részvételét aláírásával dokumentálja. A balesetvédelmi, munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok betartása az iskola minden tanulójára és alkalmazottjára kötelező. 8.

9 II.1. Hetesek feladatai - pontosan jelenti a hiányzó tanulókat a szaktanárnak; - gondoskodik a tanterem szellőztetéséről, ügyel a tanterem rendjére, tisztaságára, felel a tábla tisztaságáért; ha a tanár becsengetés után 5 perccel nem érkezik meg, akkor jelentse az igazgatóhelyettesnek, akadályoztatása esetén a titkárságon; - tanítás végén becsukja az ablakokat, lekapcsolja a villanyt és a fűtést. A hetes kötelessége, hogy haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó tanárnak és az igazgatói irodában, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet illetve balesetet észlelt, továbbá amennyiben állapota lehetővé teszi - ha megsérült. A hetesek a problémákat jelezzék az osztályfőnöknek, az osztályfőnök hiányzása esetén az osztályt tanító tanárnak. III. A tanuló fegyelmi felelőssége Ha a tanuló a házirendet megszegi fegyelmező intézkedésben, vagy fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelemsértés mértékétől függő intézkedések az alábbiak: III.1. Az iskolai büntetések formái: - szaktanári figyelmeztetés, - osztályfőnöki figyelmeztetés, - osztályfőnöki intés, - osztályfőnöki megrovás, - igazgatói figyelmeztetés, - igazgatói intés, - igazgatói megrovás, - tantestületi figyelmeztetés, - tantestületi intés, - tantestületi megrovás. III.2. Fegyelmi eljárás: Ha a tanuló a kötelességeit megszegi, fegyelmi eljárás alapján írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. 9.

10 Fegyelmi büntetések: - megrovás - szigorú megrovás - meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése illetve megvonása - áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába - eltiltás a tanév folytatásától - kizárás az iskolából 30 óra igazolatlan mulasztás esetén - tanköteles tanulót kivéve - fegyelmi eljárás nélkül megszűnik a tanuló jogviszonya. A felsorolt büntetések kiszabására az iskola bármely pedagógusa javaslatot tehet. A büntetés adásáról az erre jogosult nevelő, illetve a nevelőtestület dönt. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni, illetve az osztálynapló megjegyzés rovatába be kell jegyezni. III.3 A fegyelmi eljárás szabályai A fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárás rendje 1. Az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat kezdeményezésére biztosítani kell, hogy közösen működtessék a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárást. Az egyeztető eljárás célja a kötelesség szegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. 2. Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő, valamint a kötelességszegő, kiskorú kötelességszegő esetén a szülő egyetért. 3. A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegő tanuló, ha a kötelességszegő kiskorú, a szülő figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére. (Ehhez szükséges a sértett, ha a sértett kiskorú a szülő hozzájárulása.) 4. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés kézhezvételétől számított 5 tanítási napon belül írásban bejelentheti ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. 5. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik vagy a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül az egyeztető eljárás nem vezet eredményre. 6. Ha a kötelességszegő és a sértett az egyeztetési eljárásban megállapodott a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb 3 hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett, kiskorú esetén a sértett szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. 10.

11 A fegyelmi tárgyalás 1. A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót, a kiskorú tanuló szülőjét, a gyakorlati képzés során elkövetett fegyelmi vétség esetén - ha a gyakorlati képzést nem az iskolában tartják - a gyakorlati képzés szervezőjét (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet) - a tanuló terhére rótt kötelességszegés megjelölésével - értesíteni kell. Az értesítésben meg kell jelölni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a gazdálkodó szervezet képviselője szabályszerű értesítés ellenére, illetve a tanuló, a szülő vagy a meghatalmazott ismételt szabályszerű meghívás ellenére nem jelenik meg. Tájékoztatni kell a tanulót arról, hogy az eljárásban meghatalmazott is képviselheti. Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő és képviselőjük külön-külön a tárgyalás előtt legalább egy héttel megkapja. 2. A fegyelmi eljárást - lehetőleg a megindítástól számított harminc napon belül - egy tárgyaláson be kell fejezni. Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő és a képviselőjük, továbbá a gazdálkodó szervezetet érintő kérdésekben a gazdálkodó szervezet képviselője az ügyre vonatkozó iratokat megtekinthesse, abba az eljárás során betekinthessen, az abban foglaltakra véleményt nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen. 3. A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira, ezt követően ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, a rendelkezésre álló bizonyítékokat. 4. Ha az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a nevelőtestület, a tárgyalást a nevelőtestület által megbízott személy vezeti. A bizonyítás 5. A fegyelmi jogkör gyakorlója köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendők, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. Bizonyítási eszközök különösen: a tanuló és a szülő nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemle és a szakértői vélemény. 6. A fegyelmi eljárás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen, illetve a tanuló mellett szól. A fegyelmi határozat 7. A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és a rövid indokolást. Ha az ügy jellege megkívánja, a határozat szóbeli kihirdetését az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb egy héttel elhalaszthatja. 8. A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha a tanuló nem követett el kötelességszegést, vagy a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, illetve a kötelességszegéstől három hónapnál hosszabb idő telt el, vagy a kötelességszegés ténye, illetve, hogy azt a tanuló követte el, nem bizonyítható. 9. A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni a tanulónak, kiskorú tanuló esetén a szülőjének és képviselőjüknek, ha a gazdálkodó szervezet képviselője az eljárásban részt vett, a gazdálkodó szervezetnek. 10. Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő is - tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott. 11.

12 11. A fegyelmi határozat rendelkező része tartalmazza a határozatot hozó szerv megjelölését, a határozat számát és tárgyát, a tanuló személyi adatait, a fegyelmi büntetést, a büntetés időtartamát, felfüggesztését és az eljárást megindító kérelmi jogra való utalást. 12. A fegyelmi határozat indokolása tartalmazza a kötelességszegés rövid leírását, a tényállás megállapításának alapjául szolgáló bizonyítékok ismertetését, a rendelkező részben foglalt döntés indokát, elutasított bizonyítási indítvány esetén az elutasítás okát, a határozat meghozatalának napját, a határozatot hozó aláírását és a hivatali beosztásának megjelölését. Ha az első fokon a nevelőtestület jár el, a határozatot a nevelőtestület nevében az írja alá, aki a tárgyalást vezette, továbbá a nevelőtestület egy kijelölt, a tárgyaláson végig jelen lévő tagja. Az eljárást megindító kérelem 13. Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő nyújthat be eljárást megindító kérelmet. Az eljárás megindító kérelmet a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani. 14. A fegyelmi büntetést kiszabó határozat ellen benyújtott kérelmet az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója nyolc napon belül köteles továbbítani a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához. A felterjesztéssel együtt az ügy valamennyi iratát továbbítani kell, az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának az ügyre vonatkozó véleményével ellátva. A kizárás 15. A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a tanuló közeli hozzátartozója [Ptk b) pont], továbbá az, akit a tanuló által elkövetett kötelességszegés érintett. 16. A másodfokú fegyelmi határozat meghozatalában nem vehet részt, aki az elsőfokú fegyelmi határozat meghozatalában részt vett, illetőleg az ügyben tanúvallomást tett vagy szakértőként eljárt. 17. Akivel szemben kizárási ok áll fenn, köteles ezt bejelenteni. A kizárási okot a tanuló és a szülő is bejelentheti. A nevelőtestület tagja ellen bejelentett kizárási ok esetén az iskola, a kollégium igazgatója, vezetője, egyéb esetekben a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának munkáltatója dönt. Vegyes rendelkezések 18. A fegyelmi eljárásban a kiskorú tanuló szülője mindig részt vehet. A tanulót szülője, továbbá meghatalmazottja (Ptk ) képviselheti. 19. A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét, a tárgyaláson hivatalos minőségben részt vevők nevét, az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint, ha azt a tanuló, a szülő vagy képviselőjük kéri. 12.

13 IV. A tanulók jutalmazásának elvei és formái IV.1. A tanulók jutalmazásának elvei Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos jutalomban lehet részesíteni. IV.2. A jutalmazás formái Iskolánkban elismerésként a következő írásos dicséretek adhatók: 1. A jutalmazás formái és kezdeményezője a) Nevelőtestületi dicséret kimagasló tanulmányi eredmény esetén: "Kiemelkedő tanulmányi munkájáért nevelőtestületi dicséretben részesült" bejegyzés az anyakönyvbe és a bizonyítványba a tanév végén közösségi munkában elért eredmény esetén: "Példamutató közösségi tevékenységéért nevelőtestületi dicséretben részesült" bejegyzés az anyakönyvbe és a bizonyítványba a tanév végén országos tanulmányi versenyen 1-10-ig elért helyezés esetén, illetve akik az érettségi vizsga alól felmentést kapnak országos sportversenyen, egyéb vetélkedőkön 1-10-ig elért helyezés esetén A nevelőtestületi dicséretet kezdeményezheti: osztályfőnök, szaktanár, felkészítő tanár, igazgató, diákönkormányzatot segítő tanár. A nevelőtestület dönt a dicséretről 2/3-os szavazási aránnyal. 13.

14 b) "Az év tanulója" díj a nevelőtestület döntése alapján c) Igazgatói dicséret városi, megyei tanulmányi és sportversenyen, egyéb vetélkedőn 1-3-ig elért helyezés esetén országos tanulmányi és sportversenyen ig elért helyezés esetén sportversenyek és egyéb vetélkedők területi döntőinek résztvevői országos pályázaton elért valamilyen díjazott helyezésért az igazgatói dicséret kezdeményezője: a felkészítő tanár, munkaközösség-vezető, az osztályfőnök, az igazgató és a diákönkormányzatot segítő tanár a nevelőtestületi és igazgatói dicséretet a tanuló osztályfőnöke terjeszti elő d) Osztályfőnöki dicséret: az osztályközösségben vállalt feladat ellátásáért iskolai ünnepségeken való jó szereplésért iskolai versenyeken elért helyezésért városi, megyei tanulmányi és sportversenyen, egyéb vetélkedőn 4-6-ig elért helyezés esetén az osztályfőnöki dicséret kezdeményezője: a felkészítő tanár, az osztályfőnök, az ODB e) Szaktanári dicséret: egy tantárgyból nyújtott kiemelkedő tanulmányi munka esetén: "Kiváló munkájáért tantárgyból szaktanári dicséretben részesült" bejegyzés az anyakönyvbe és a bizonyítványba a tanév végén f) A jutalmazás egyéb formái és kezdeményezője: A tanévzáró ünnepségen könyv- és tárgyjutalom, oklevél (osztályfőnök) részvétel különböző táborokban (szaktanár, osztályfőnök, ODB) igazgatói szünet - tanítás nélküli munkanap (osztályfőnök, ODB) Tanév végén a legjobb tanulmányi eredményt elérő osztályt a következő tanévben 1 tanításmentes nap illeti meg, amelyet tanulmányi kirándulás céljára használhat fel. 14.

15 2. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, valamely nemes cél érdekében kifejtett erőfeszítést, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget (osztályt, diákköri vagy más csoportot) csoportos jutalomban (kirándulás, táborozás, színház-, filmlátogatás, stb.) lehet részesíteni. 3. A nevelőtestületi és az igazgatói dicséretet az iskolarádióban és a diákközgyűlésen ismertetni kell. V. A tanulói hiányzás igazolása, késés 1. A tanuló tanítási óráról való távolmaradását az osztálynaplóba az órát tartó pedagógus köteles bejegyezni az óra megkezdésekor, sávos óra esetén saját nyilvántartásából legkésőbb péntek délután. 2. A tanuló havi mulasztásait az osztályfőnöknek a napló megfelelő rovatában a következő hónap első hetében összesítenie kell. 3. A szülő ellenőrző könyvbe írt előzetes kérése alapján a tanuló - az osztályfőnök engedélyével három napig terjedően, - az igazgató engedélyével három napot meghaladóan mulaszthat. Sport vagy egyéb rendezvényekre is csak előzetes osztályfőnöki engedélyezés alapján mehet el a tanuló. 4. A szülő gyermeke hiányzásáról legkésőbb a következő tanítási napon 10 óráig köteles az osztályfőnököt tájékoztatni (Andrássy György Közgazdasági Szakközépiskola, 3300 Eger, Klapka u / ). Ha ez elmarad, az osztályfőnök írásban értesíti a szülőt ajánlott levélben legkésőbb a harmadik napon. 5. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha a tanuló - előzetesen engedélyt kapott a távolmaradásra, - beteg volt és ezt az iskolaorvos vagy a háziorvos az ellenőrző könyvben igazolja. 15.

16 6. A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb 5 tanítási napon belül az ellenőrző könyvben igazolja mulasztását az osztályfőnöknél. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. 7. Az igazolatlan mulasztásokkal kapcsolatos teendők ellátása az osztályfőnök feladata. Ezeket dátummal ellátva az osztálynapló jegyzett rovatában írásban rögzíteni kell. - Az igazolatlanul mulasztott tanulót az SZMSZ-ben meghatározott iskolai büntetések megfelelő (általa még nem kapott) fokozatában kell részesíteni, és ezt az ellenőrző könyvön keresztül a szülő tudomására kell hozni. - Első ízben történt igazolatlan mulasztás esetén a szülőt az erre a célra rendszeresített nyomtatványon értesíteni kell az igazolatlan mulasztásról és annak következményeiről. - Másodízben történt igazolatlan mulasztás esetében az osztályfőnök az igazolatlan mulasztás észlelésének napján köteles Feljelentés az igazolatlan iskolai mulasztás miatt című nyomtatványt kitölteni és az iskola igazgatóságának leadni, valamint az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősét értesíteni az ismételt igazolatlan mulasztásról. A gyerek- és ifjúságvédelmi felelős a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét. 8. A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató engedélyével a foglalkozásról kizárható. 9. A tantárgyi órákról történő gyakori hiányzást a szaktanár az osztályfőnöknek szóban jelzi. Az osztályfőnök a szükséges intézkedést megteszi. A késések időtartamát a szaktanár bejegyzi az osztálynaplóba, az osztályfőnök összegzi. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás idejét (45 perc), a késés igazolt vagy igazolatlan órának minősül. A késéről szóló igazolást a késés napján kell bemutatni az osztályfőnöknek, utólag nem lehet elfogadni. A szülő a késés igazolását az ellenőrző könyvbe köteles beírni. 16.

17 VI. Az iskola munkarendje Tanítási napokon a tanuló köteles 7.55-kor az iskolába érkezni. Az iskola területét tanítási időben tanári engedély nélkül elhagyni tilos. A tanórák 45 percesek. A csengetés rendje: 1. óra: óra: óra: óra: óra: óra: óra: Hétfői napokon a 4. óra utáni szünetben nevelőtestületi információs értekezletet tartunk. A becsengetés után a tanuló köteles az osztályteremben tartózkodni, illetve a szaktanterem előtt csendben várakozni. Szabadfoglalkozások esetén is tekintettek kell lenni arra, hogy mások munkáját senki se zavarja. A tanuló csak igen indokolt esetben jelentheti, hogy nem készült. Házi feladat másolásért, puskázásért szaktanári elégtelen, csalásért osztályfőnöki büntetést kap. Minden csoport felelős a csoportfoglalkozási terem rendjéért és tisztaságáért. Egy tanítási napon két egész órás dolgozatnál több nem íratható, ezeket egy héttel korábban be kell jelenteni. - A tanuló tanítási idő alatt betegség esetén az osztályfőnök vagy a szaktanár engedélyével mehet el az iskolaorvoshoz. - A tanári folyosón a diákügyeleteseket kivéve tanulók nem tartózkodhatnak. - Az iskola területén és iskolai rendezvényeken iskolánk tanulóinak tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek árusítása és fogyasztása. - Az iskolai alkalmazottak és a felnőttoktatásban esti, levelező és más sajátos munkarend szerinti oktatásban résztvevő tanulók az e célra kijelölt helyen dohányozhatnak. - Amennyiben a tanulók terméket állítanak elő és ezt értékesítjük, az intézményvezető és a terméket előállító diák szülője megállapodik a tanuló díjazásáról. - Értéktárgyakat, pénzt csak saját felelősségre tarthat a tanuló magánál. Nagyobb érték zárható helyen történő megőrzését az iskolavezetés a tanuló kérésére biztosítja. A talált tárgyakat az igazgatói irodában vagy a portán adják le. 17.

18 - Reklám és marketing tevékenységgel foglalkozó ügynökök csak előzetes igazgatói engedéllyel léphetnek be az iskolába. Az iskolába tilos behozni - félelmet keltő, a testi épséget veszélyeztető tárgyakat és olyan eszközöket, amelyek a tanítást zavarhatják. - Tanári órán, egyéb iskolai foglalkozáson tilos a mobiltelefon használata! - Videót, magnetofont, fényképezőgépet csak tanári engedéllyel lehet behozni és használni. Megőrző helység hiányában a megőrzéséről a tanuló saját maga gondoskodik. - Látogatók, hozzátartozók fogadása csak a szünetben és az előtérben történhet. Telefonon csak rendkívül indokolt esetben hívható a tanuló. - Idegenek az épületben nem tartózkodhatnak. - Az iskolai rendezvények - helyszűke miatt - zártkörűek. Ezekre az iskolához nem tartozó személyeket nem lehet meghívni. Amennyiben erre mégis lehetőség adódik, a meghívó személy, vagyis iskolánk tanulója felelősséggel tartozik vendége viselkedéséért. - Klubdélután évente kétszer tartható. A terem rendjéért és tisztaságáért a rendezvény kezdeményezői felelnek. A rendezési szándékot legalább három nappal előbb jelezni kell az iskolavezetőségnek. - Tanítás nélküli napokon a tanuló csak tanári felügyelettel használhatja az iskola helyiségeit és udvarát. - Szünetekben a folyosókat, lépcsőket rendeltetésszerűen kell használni, ügyelve arra, hogy a tanuló ne okozzon kárt saját és mások testi épségében. - A tanul a titkárságot a napi ügyeinek intézése céljából csak félfogadási időben keresheti fel. - A büfé az óraközi szünetekben vehető igénybe. 18.

19 VII. Vizsgaszabályok 1. A illetve a 13. évfolyamba az a tanuló léphet, aki a közvetlenül megelőző évfolyam követelményeit sikeresen teljesítette és a 78. -ban meghatározott korhatárt nem lépte túl. Szakképzési évfolyamra lépéskor a szakképzési törvény és OKJ előírásai érvényesek. 2. A 10. illetve az két tanítási nyelvű és a nyelvi előkészítő osztályban a 11. évfolyam végén szintfelmérő vizsgát tesz valamennyi tanuló. Tantárgyak: matematika, történelem, idegen nyelv. 3. A 12. illetve 13. évfolyam követelményeinek teljesítése után a 100/1997/06.03 kormányrendelet szabályai szerint az intézmény érettségi vizsgát szervez. A követelményeit teljesített tanuló jogosult érettségi vizsgára jelentkezni. 19.

20 VIII. A térítési díj befizetésére vonatkozó rendelkezések 1. Az iskolában a térítési díj és tandíj ellenében folyó oktatási tevékenységet az iskola pedagógiai programja alapján tanévenként a munkatervben kell meghatározni. 2. Az önkormányzat rendeletében megállapított térítést, tandíjakat félévente a gazdasági iroda által kiállított számla alapján készpénzátutalási megbízáson kell befizetni, a visszafizetés a tanulói jogviszony megszűnése esetén időarányosan a befizetési csekk bemutatása után a házipénztárból készpénzben történik. 3. A díjak megállapításakor adható szociális kedvezményeket az önkormányzat rendelete állapítja meg. A kedvezmények megállapításához - az igazgatónak ismerve - kérelmet kell beadni, melyet az osztályfőnök véleményez. 4. Az étkezési térítési díjat minden hónap 20-ig készpénzben a menzafelelősnek kell befizetni. 20.

21 IX. A szociális támogatás felosztásának elvei 1. A szülő kérelmére biztosítjuk: menzai ellátás különösen indokolt esetben segélyt az iskolai költségvetésből az osztályfőnök javaslata alapján 2. A tankönyv vásárlásához biztosított állami támogatás szétosztásának módjáról és mértékéről évente június 30-ig a tantestület dönt. Amennyiben a támogatás a szociális elvek figyelembe vételével kerül odaítélésre előnyt élvez az a tanuló, - akinek egyik vagy mindét szülője munkanélküli, - akit az egyik szülő egyedül nevel - akinél a család egy főre jutó jövedelme nem éri el a mindenkori minimálbért. 21.

22 X. Az iskolai diákönkormányzat és diákközösségek jogainak gyakorlásával kapcsolatos szabályok A tanulók érdekképviseletét és érdekvédelmét az iskolai diákönkormányzat (DÖK) látja el. Tevékenysége kiterjed a tanulókat érintő valamennyi kérdésre. Szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el és a nevelőtestület hagyja jóvá. A diákönkormányzat döntési, egyetértési, javaslattételi és véleményezési jogkörrel bír, melyet részletesen az intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint a diákönkormányzati SZMSZ tartalmaz. Az Iskolai Diákbizottság (IDB) jogosult az ifjúságot az iskola igazgatósága előtt képviselni, az ifjúság érdekeit és törvényes jogát védeni, az ezeket sértő intézkedések ellen fellépni. Az IDB dönt a diákkörök létrehozásáról, azok szervezeti működéséről, az iskolarádió, iskolaújság diákszerkesztő bizottságának megbízásáról és véleményezési jogával él a tanulók nagyobb csoportját érintő valamennyi kérdésben. Az iskola vezetősége a diákönkormányzat véleményét kéri a jogszabályokban meghatározott esetekben (DÖK Szervezeti és Működési Szabályzata) Az évi rendes diákközgyűlésen a diákönkormányzat titkára és az iskola igazgatója beszámol a tanulói jogok érvényesüléséről és a házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A diákönkormányzat iskolai titkára a diákság érdekeinek képviseleti jogával élhet a nevelőtestület, az igazgató előtt. A titkár eseti résztvevője a diákságot közvetlenül érintő kérdésekben a vezetői, illetve nevelőtestületi értekezleteknek és tagja az Iskolaszéknek. A diákönkormányzat képviseleti rendszere osztályszintről indul. Az osztályközösségek az érvényes DÖK működési szabályzat értelmében osztályszinten megválasztják a diákvezetőséget (titkárt, kulturális ügyvivőt, sportfelelőst, pénztárost, diákjogért felelőst). A választás módját az osztály dönti el. Az osztályok a kívánatos ügyeiket az osztálytitkárokon illetve a szakfunkciót ellátókon keresztül eljuttatják az iskolai szintű diákvezetőséghez és 3 főt választanak az iskolai parlamentbe. A delegáltak jogosultak az osztályok képviseletére és javaslatot tesznek az iskolai diákvezetők személyére. Az osztályok javaslatai alapján azok a diákok kerülnek fel a jelölőlistára, akiket legalább két osztályközösség alkalmasnak talált az iskolai DÖK vezetői feladatok ellátására. A diákönkormányzat iskolai szintű vezetőit (IDB) az iskola nyilvánossága előtt történő bemutatkozást követően általános, közvetlen és titkos módon az iskola társadalma választja. (Abszolút rangsor szerint legtöbb szavazatot kapók.) Az iskolai diákvezetés (IDB) összetétele a következő: - diáktitkár - titkárhelyettes - kulturális és tanulmányi felelős - DSK összekötő - diákjogokért és külkapcsolatokért felelős diákvezető - pénztáros. 22.

23 A diákvezetők a diákság egészét képviselik a jogszabályban meghatározott ügyekben. Megbízatásuk 1 tanévre szól. A választott testület havonta legalább kétszer kibővített diákönkormányzati ülést tart, melyen az osztálytitkárok is részt vesznek. Az iskolai szintű diákvezetéshez eljuttatott problémákról a DÖK kialakítja álláspontját, melyet képvisel az iskolavezetéssel folytatott tárgyalásokon. A DÖK tárgyalási szándékát (problémák iskolai szintű tárgyalása) jelzi a tantestület, iskolavezetés felé: - szóbeli megkereséssel - írásbeli kérelemmel A problémamegoldó megbeszéléseken részt vesznek a diákvezetők, diákönkormányzatot segítő tanár és a tantestület tagjai. Az érdekegyeztető megbeszéléseken kialakult álláspontok döntéssé válnak az érintettek körére nézve. A diákkörök közül az iskolaújság és az iskolarádió a diáknyilvánosság formái. Diákújság: - éves terv alapján működik - kéthavonta jelenik meg + évente 2 alkalmi szám Az újság megjelenéséhez szükséges technikai feltételeket az iskola biztosítja. Iskolarádió - diákstúdió: A diákönkormányzatot segítő tanár anyagi felelősségvállalásával működtetett önálló stúdió. - műsorstruktúráját a diákszerkesztőség alakítja ki - technikai feltételeket az iskola biztosít. A döntéshozatal formái: Az iskolai döntéshozatalban a DÖK testületei és megbízottjai által vesz részt. a) helyi, osztályszintű döntések Típusai: - osztálykeretben történő megoldások - magasabb szintű döntéseket igénylő problémák továbbviteléről való határozathozatal b) kibővített diákönkormányzati ülések c) diákönkormányzat vezetőségi ülései (IDB) d) diákparlament (IDB + osztályok 3-3 fős delegáltjai) e) iskolai közgyűlés (az iskola valamennyi nappali tagozatos tanulója) A véleményezési jog gyakorlása szempontjából a tanulók nagyobb közösségét jelentik: a tanulólétszám 25%-a vagy egy osztály, egy tanulócsoport, egy diákkör 23.

24 Az iskolán belül - a szervezettszerű politizálás ifjúsági formáit kivéve bármely legális társulás megengedett. Ezek működési feltételeiről a diákvezetőséggel konzultálva az iskolavezetés dönt. A terembérbeadás elveiről: Az iskola a termeit, eszközeit térítésmentesen átadja a DÖK által igényelt célra, amennyiben az igénybevétel nem zavarja az iskola rendeltetésszerű működését. Rendkívüli igényeket 1 héttel az igénybevétel előtt jelezni kell. A diákönkormányzati igények elsőbbséget élveznek az egyéb igényekkel szemben. A diákönkormányzat működési feltételeit az iskola a DÖK-kel közösen biztosítja úgy, hogy az iskola biztosítja az igényelt eszközöket, dologi javakat, illetve átadja a diákönkormányzatot megillető, a törvényben biztosított működési fejkvótát. A DÖK törekszik az önfenntartásra a diákok önkéntes diákpénztári befizetései segítségével (ennek összegét az év eleji diákközgyűlés határozza meg) és egyéb lehetséges módokon. A DÖK a tanulók igényei alapján művészeti és szakmai jellegű diákköröket hozhat létre legalább 5 fő részvétele esetén. A diákkör vezetőjének megbízása igazgatóval történt egyeztetés alapján történik. 24.

25 XI. Az iskola és az iskolához tartozó területek használatával kapcsolatos szabályok XI.1. A könyvtárhasználat szabályai A könyvtár az iskola pedagógiai tevékenységéhez, a nevelő és oktató munkájához, a tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését és használatát, a könyv és könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító szervezeti egység. XI.1.1. Az iskolai könyvtár feladatai 1. gyűjteményét a tanulók, tanárok és az iskola egyéb dolgozói rendelkezésére bocsátja 2. az egyéni és csoportos helyben használat biztosítása 3. a gyűjteménynek folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása 4. könyvtári dokumentumok kölcsönzése XI.1.2. A kölcsönzés szabályai Kölcsönzés: nyitvatartási időben (lásd külön mellékletként) Kölcsönözhető: könyv, videókazetta, hanglemez, hangkazetta Nem kölcsönözhetők: kézikönyvek, cd-k, folyóiratok Kölcsönzési idő: könyv - 3 hét lemez, kazetta - 3 hét videó - 1 munkanap Kölcsönzési díj: nincs Hosszabbítás egy alkalommal lehetséges. Késedelmi díj: - lemez, kazetta hetenként, példányonként 50 Ft - videó naponként 100 Ft A könyvtári dokumentum elvesztésekor vagy egy ugyanolyan dokumentumot hoz az olvasó Ft-ot, vagy a jelenlegi bolti ár 3x-át Ft-ot fizet. Audiovizuális eszközök (mangó, lemezjátszó, videómagnó, CD-lejátszó, TV) csak a könyvtáros felügyeletével és engedélyével, nyitvatartási időben használhatók. A könyvtárban egyéb rendezvény előzetes megállapodás alapján tartható. 25.

26 XI.2. Számítástechnikai szaktantermek rendje 1. A géptermek az óraközi szünetekben zárva vannak, a tanóra kezdetekor a szaktanár a portáról felvett kulccsal nyitja ki a teremajtót. A terembe először a szaktanár lép be, majd a diákok. 2. A tanulók kijelölt helyeiket fegyelmezetten foglalják el. (Nem nyúlnak a számítógépekhez, nem lökdösődnek, stb.) 3. A tanulók a számítógépeket tanári utasításra kapcsolják be, illetve ki. 4. Óra közben kizárólag az órát tartó szaktanár utasításainak megfelelően használják a számítógépeket és az egyéb eszközöket. 5. A tanóra végén a tanulók a szaktanár utasítására kikapcsolják a számítógépeket, majd fegyelmezetten elhagyják a termet. 6. A szaktanár utolsóként lép ki a teremből, az ajtót a nála lévő kulccsal bezárja, majd a kulcsot leadja a portán. 7. A számítógépes termekben tanári felügyelet nélkül a tanulók nem tartózkodhatnak. XI.3. A tornaterem rendje 1. A tornateremben csak sportcipőben lehet tartózkodni! 2. A tornateremben az órát, foglalkozást vezető tanár, edző megérkezéséig a diákok, sportolók várakozhatnak, de a szerek (mászókötél, bordásfal, gyűrű, ugrószekrények, szőnyegek) használata a fokozott balesetveszély miatt szigorúan tilos! 3. Az öltözőkben értéktárgyat, pénz ne hagyjunk! 4. A tornateremben és az öltözőkben található felszerelési és berendezési tárgyak célszerű használata és azok állapotának megóvása minden tanuló számára kötelező! 5. A rendezvények során, melyek a tornateremben és a sportudvaron kerül lebonyolításra, a rendért és tisztaságért a programot szervező osztály (csoport, csapat) a felelős. 6. Szándékos rongálás esetén az elkövető köteles a helyreállítás költségeit megtéríteni az évi LXII. törvény 59. -a szerint. 26.

27 XII. Záró rendelkezések Jelen házirendet a nevelőtestület június 5-i ülésén egyhangúlag elfogadta. (Jelenléti ív mellékelve) Egyetértési jogot gyakorolt az iskolaszék és a diákönkormányzat. Érvényessé a fenntartó jóváhagyásával válik. A házirend módosítását kezdeményezheti: fenntartó nevelőtestület az iskola igazgatója iskolaszék IDB A felülvizsgálatot két év elteltével kell elvégezni. A házirend nyilvános. 1-1 példány rendelkezésre áll: - az iskola igazgatójánál - az igazgatóhelyetteseknél - az osztályfőnököknél - a tanári szobában - az iskolai könyvtárban - az IDB-nél - az irattárban - az iskola fenntartójánál - házirend rövidített kivonata minden osztályteremben - az iskolába történő beiratkozáskor, illetve módosításkor a szülőnek, tanulónak át kell adni. Eger, június 05. Dr. Demeter András igazgató nevelőtestület képviselője Egyetértési jogot gyakorlók: - iskolaszék elnöke - IDB titkár 27.

28 Jóváhagyás A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 40. (9) bekezdése értelmében Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése /2005. ( ) számú határozatával jóváhagyta az Andrássy György Közgazdasági Szakközépiskola házirendjét, mely a jóváhagyás napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti az intézmény korábban elfogadott házirendje. A fenntartó szerv nevében: a fenntartó képviselője Eger,

29 Munka- és balesetvédelmi utasítás 1. számú melléklet Iskolánk tanulóinak kötelességük megtartani a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások, az iskola helyiségei és az iskolához tartozó területek rendjét, saját és társai testi épségének védelme valamint az iskolai munka zavartalan folytatása érdekében. A tanuló kötelessége különösen, hogy a) óvja saját és társai épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket. A balesetvédelmi ismertetőn való részvételét, az utasításban foglaltak tudomásul vételét aláírásával dokumentálja. b) megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rá bízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit. c) takarékoskodjon a villannyal, a gázzal, a vízzel és a fogyó eszközökkel. d) haladéktalanul jelentse az igazgatói irodában, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottjait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet illetve balesetet észlelt, továbbá, ha megsérült (amennyiben állapota lehetővé teszi). A három napon túl gyógyuló sérülést okozó baleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Minden szaktanteremben (számítástechnikai, gyakorló iroda, könyvtár, kémiai előadó, tornaterem) az ott érvényes külön szabályokat is köteles a tanuló betartani. A tantermeket, folyosókat, lépcsőket rendeltetésszerűen kell használni, ügyelve arra, hogy a tanuló ne okozzon kárt saját és mások testi épségében. Különös gonddal kell ügyelnie minden tanulónak az intézmény épületére, a termek, folyosók és mellékhelyiséget felszerelésére, berendezésére, rendeltetésszerű használatára, épségük megóvására és a tisztaságra. Az intézmény épületében és felszerelésében okozott kárt az okozó köteles jelenteni és megtéríteni az évi LXII. törvény 59. -a szerint. 1. Közlekedési utakat, folyosókat, lépcsőket állandóan szabadon kell tartani, azokat eltorlaszolni még ideiglenesen sem szabad. 2. Az ablakokból kihajolni tilos. 3. Az iskola területén tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek, szeszesital, drogok árusítása és fogyasztása. A dohányzás az iskola épületében tilos. 4. Elektromos berendezések 50 cm-es körzetében éghető és gyúlékony anyagot ne helyezzünk el. 5. Elektromos berendezéseket csak arra kijelölt személyek használhatnak. Meghibásodását azonnal jelentik a gondnoki irodában, s azt csak szakember javíthatja ki. 29.

30 6. Az iskola területén saját elektromos berendezések (magnó, rádió) használata tilos. 7. Becsüljük meg a tűzvédelmi felszereléseket (poroltókat), azokat csak rendeltetésnek megfelelő célra használjuk. Ne rongáljuk meg, helyükről tűzeset kivételével elvenni nem szabad. 8. A tanulók a tornateremben sportfoglalkozást, a szaktantermekben (könyvtár, számítástechnikai terem, gyakorló iroda, kémiai előadó) gyakorlati foglalkozást csak pedagógus felügyelete mellett végezhetnek. Számítógép csak pedagógus felügyelete mellett használható! 9. Ha a tanuló munkája folyamán a gépteremben valamilyen hibát tapasztalt, azonnal jelentenie kell a felügyeletet ellátó személynek. 10. Az iskola területén tartsunk állandó tisztaságot. 11. Tűz- és bombariadó esetén szükséges teendőket a tűz- és bombariadó terv tartalmazza. A balesetvédelmi, munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok betartása az iskola minden tanulójára és alkalmazottjára kötelező. Megsértése fegyelmi következményekkel jár. 30.

31 Tűz- és bombariadó terv 2. számú melléklet 1. Ha tüzet észlel, vagy bomba elhelyezéséről tudomást szerez, haladéktalanul jelentse be az iskola titkárságán. 2. Tűz esetén: - nevezze meg azt a helyet, ahol a tüzet észlelte; - mondja el, hogy mi ég; - a tűz mit veszélyeztet; - emberek tartózkodnak-e a helyiségben tudomása szerint. 3. Mindkét esetben az iskola vezetői illetve a tűzrendészeti felelős rendelhet el szaggatott csengő jelzésével vagy más módon (pl. kézi csengő használatával) riadót. 4. A jelzésre mindenki, aki az épületben tartózkodik haladéktalanul vonuljon ki a helyiségből a következő terv alapján: 1. Főbejárattal szembeni udvari kijáraton át a sportpályára: - alagsorból: tanári klub - földszintről: 5, 6, 7. termek, operátori, irodák, orvosi szoba 2. Hátsó lépcsőházi kijáraton át a sportpályára: - alagsorból: pinceklub - földszintről: könyvtár, kiadványszerkesztő, 9-es terem, kémiai előadó és szertár - I. emeletről: 23, 24/A, 24. termek, fizikai előadó, fizikai szertár - II. emeletről: 36, 37, 38. termek, stúdió, irattár, raktár 3. Közvetlenül a sportpályára: - alagsorból: műhely, büfé - földszintről: tornaterem és öltöző, testnevelő tanári, szertár 4. Főbejáraton át az érsekkerti Klapka utcai főbejárat felé: - I. emeletről: 16/A, 16, 17, 18, 19, 21, 22. termek, angol- és némettanári - II. emeletről: 29/A, 29, 30, 31, 32, 33, 34, 34/A termek - tetőtérből: 39, 40, 41, 42. termek, iroda és öltöző A telefonnál marad a gazdaságvezető, ha nincs jelen, annak megbízottja ( ig a délelőtti portás, ig a délutános portás). Tűz esetén és bombariadókor a városi tűzoltóparancsnokság illetve a rendőrség visszajelzéséig az osztályokat a kijelölt helyre az órát tartó tanárok vezetik le. Az ő kötelességük annak ellenőrzése, hogy minden tanuló elhagyta e az iskola épületét. (Létszámellenőrzés a hetesek jelentése alapján.) A gázfőkapcsoló és a villanyfőkapcsoló kikapcsolásáért felelősek: a jelenlévő karbantartók; éjszaka: az éjszakai portás. A tűzoltók értesítésért elsősorban felelős: gazdaságvezető A tűz- és bombariadó szabály betartása az iskola minden tanulójára és alkalmazottjára kötelező. Megsértése fegyelmi következményekkel jár. 31.