HÁZIREND. Hunfalvy János. Fővárosi Gyakorló, Kéttannyelvű Külkereskedelemi, Közgazdasági Szakközépiskola

Átírás

1 HÁZIREND Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló, Kéttannyelvű Külkereskedelemi, Közgazdasági Szakközépiskola 2010

2 Tartalomjegyzék I. Bevezető rendelkezések... 4 II. A házirend célja, feladata, általános elvárások... 4 III. A Házirend szabályainak alapjai... 4 A) A házirend jogi háttere... 4 B) A házirend egyéb forrásai... 5 C) A házirend hatálya... 5 D) A házirend elfogadásának szabályai... 5 F) A házirend felülvizsgálata, módosítása... 6 G) A házirend nyilvánosságra hozatala... 6 IV. A tanulók közösségeinek meghatározása, véleményezési, egyetértési jog gyakorlása szempontjából... 7 A) Diákönkormányzat... 7 B) Diákfórum... 7 C) Diákkör... 8 V. A tanulói jogok és kötelességek gyakorlása... 8 A) A tanuló(k) jogai:... 8 B) A tanulói jogok érvényesítése az iskolában C) Felülbírálati kérelem D) Törvényességi kérelem E) Egyéb rendelkezések F) A tanuló(k) kötelessége VI. A szülő iskolával kapcsolatos jogai és kötelességei A) A szülő jogai B) A szülő kötelességei VII. Az iskola munkarendje VIII Csengetési rend IX. Az iskola termeinek, eszközeinek és berendezéseinek használati rendje X. A tanulók viselkedésére vonatkozó szabályok A) Dohányzás, alkohol- és kábítószer-fogyasztás, szerencsejáték B) Szülők könyve C) Tanítási óra D) A hetesek feladatai E) A késés F) Mulasztások igazolása, távolmaradási-, távozási engedélyek XI. A tanulói jutalmazás, dicséretek XII.A tanuló fegyelmi felelőssége A) Fegyelmező intézkedések B) Fegyelmi büntetések C) A fegyelmi eljárás XIII. Vagyonvédelem XIV. A tanuló kártérítési felelőssége XV. A tanulók szociális jogosultsága XVI. Kedvezményes tankönyvellátás, étkezés

3 XVII. A tanulókra vonatkozó óvó-védő rendszabályok XVIII. Egyéb rendelkezéseke XIX. Fizetési kötelezettséggel kapcsolatos szabályok XX. Az esti tagozatra vonatkozó külön szabályok ZÁRADÉK FENNTARTÓI JÓVÁHAGYÁS

4 I. Bevezető rendelkezések 1. A Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló, Kéttannyelvű Külkereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola házirendje a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket. 2. Jelen házirendet a Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű Külkereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola diákönkormányzatának és nevelőtestületének javaslatai alapján az intézmény igazgatója készítette el, s terjesztette elfogadásra a diákönkormányzat egyetértésével és a szülői szervezet véleményezésével a nevelőtestület elé. 3. Az aláírásokkal hitelesített házirend szabályainak megtartása az iskola minden tanulójára és dolgozójára kötelező. II. A házirend célja, feladata, általános elvárások 4. Iskolánk házirendje helyi jogforrás, amelynek célja olyan szabályok kialakítása, érvényesítése, amely az intézmény törvényes működését, a közösségi életet biztosítják 5. A házirend legfontosabb feladata azoknak a szabályoknak a meghatározása, amelyek biztosítják az intézmény (1) törvényes működését a közösen elfogadott szabályok, normák megtartásával, közösségi életének szervezését (2) pedagógiai programjában megfogalmazott célok megvalósítását, (3) az oktató-nevelő munkájának maradéktalan ellátását, (4) kialakítják azokat a belső rendszabályokat, amelyek megtartásával biztosítják az egyéni és kollektív jogok érvényesülését, 6. Az iskola nevelőtestülete fontosnak tartja hogy az intézmény valamennyi tanulója ismerje iskolája múltját és ápolja annak hagyományait. (1) hogy tanulóink fegyelmezett eredményes munkával, tanulással erősítsék iskolánk jó hírnevét, (2) hogy az iskolai élet minden területén mindenki vigyázzon a maga és mások testi épségére, tulajdonára, az iskola épületére és vagyonára, (3) hogy a kölcsönös tiszteleten alapuló viselkedési normákat betartsa tanárokkal, diáktársakkal és az iskola valamennyi dolgozójával szemben. III. A Házirend szabályainak alapjai A) A házirend jogi háttere 7. A házirend jogi háttere: (1) a közoktatásról szóló évi többször módosított LXXIX törvény (továbbiakban Ktv) 40 (7), valamint egyéb vonatkozó paragrafusai (2) a nevelési- oktatási intézmények működésére vonatkozó többször módosított 11/1994.(VI. 8) MKM rendelet vonatkozó paragrafusai (3) évi LXIV törvénnyel kihirdetett Gyermekek Jogairól Szóló Egyezmény iskolai életre vonatkozó szabályai (4) a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999.évi XLII. Törvény (5) a tankönyvpiac rendjéről szóló évi XXXVII: törvény (6) a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendszeréről szóló 23/2004.(VIII:27)OM rendelet, 4

5 (7) a Fővárosi Önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben alkalmazandó térítési díjakról szóló 5/1997.(II.14.)Főv.Közgy. rendelet (8) a Fővárosi Önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben alkalmazandó térítési díjak és tandíjak megállapításának szabályairól szóló 73/1996.(XII.20) Főv.Kgy. rendelet B) A házirend egyéb forrásai 8. A házirend egyéb forrásai (1) az intézmény korábbi házirendje (2) az intézmény pedagógiai programja (PP) (3) az intézmény szervezeti és működési szabályzata (SZMSZ) (4) az intézményi minőségirányítási program (IMIP) C) A házirend hatálya 9. Ez a házirend vonatkozik minden iskolahasználóra (iskolába járó tanulókra, pedagógusokra, és iskolai alkalmazottakra), továbbá az iskola épületét igénybe vevő személyekre, az épületben való tartózkodás ideje alatt. 10. A házirend előírásai, szabályai az iskola területére, valamint az iskola által szervezett tanítási időn kívüli programokra, és a tanulók iskolai tevékenységére vonatkoznak. 11. A házirend szabályai arra az időszakra alkalmazhatók, amikor az iskolánk ellátja az intézményünkbe járó tanulók felügyeletét. D) A házirend elfogadásának szabályai 12. Az iskola igazgatója a tantestület, a diákönkormányzat és a szülői szervezet véleményének, javaslatainak figyelembe vételével elkészíti a házirend végleges tervezetét. Ezt a tervezetet véleményezi a diákönkormányzat vezetősége, és a szülői szervezet majd egyetértésük esetén a házirendet az iskola nevelőtestülete fogadja el. 13. A házirend tervezetét megvitatják (1) nevelőtestület, (2) az iskolai tanuló közösségek (osztályok, diákkörök, szakkörök stb.) illetve azok képviselői, (3) szülői szervezet. 14. Véleményüket, javaslatukat küldötteik útján juttatják el az iskola igazgatójához, aki a véleményeket egyezteti, összesíti. 15. Ha az egyetértési jog gyakorlója (diákönkormányzat) nem ért egyet a házirend tartalmával vagy annak egyes részeivel, akkor azt írásban meg kell indokolnia. Az egyetértési jog gyakorlására jogosult a házirend átadásától számított 15 napon belül köteles véleményét küldöttei útján eljuttatni az igazgatóhoz, aki a véleményeket egyezteti, összesíti. A határidő elmulasztása esetén az egyetértést megadottnak kell tekinteni. 16. A vitatott kérdést, módosítást a nevelőtestületnek 30 napon belül újból kell tárgyalnia és vagy módosítja álláspontját, vagy pedig fenntartja azt. 17. A nevelőtestület és az egyetértési jog gyakorlására jogosult közötti egyet nem értés esetén legalább 5 fős egyeztető bizottságot kell létrehozni a kérdések végleges rendezésére. A bizottság tagjai a nevelőtestület és az egyetértési jog gyakorlására jogosult kijelölt képviselői. Az egyeztető bizottság a megalakulásától számított 30 napon belül a házirend vitatott pontjai tárgyában konszenzusos javaslatot dolgoz ki és azt a nevelőtestület elé terjeszti, illetve az egyetértési jog gyakorlásár jogosultak részére megküldi. 18. Amennyiben az egyeztetési eljárás során sem születik döntés, úgy a házirend korábbi szabályozása marad hatályban, kivéve, ha jogszabály kötelezően meghatározza a házirend tartalmát, ez esetben a jogszabályi rendelkezés az irányadó. 5

6 19. A házirend aláírása hitelesíti mind az elfogadást, mind az egyetértési jog és a véleményezési jog gyakorlását 20. A házirend a fenntartó jóváhagyással lép hatályba. F) A házirend felülvizsgálata, módosítása 21. Az érvényben lévő házirendet kötelező felülvizsgálni, módosítani, ha (1) jogszabályi változások következnek be, (2) az igazgató, a nevelőtestület a diákönkormányzat, a szülői szervezet együttesen igényt tartanak erre. 22. Minden tanévben egy alkalommal kötelező elvégezni a házirend felülvizsgálatát. 23. Az érvényben lévő házirend felülvizsgálatát, módosítását minden tanév április 30-ig javasolhatja (nem kötelező jellegű) (1) az iskola igazgatója, (2) a nevelőtestület, (3) a diákönkormányzat iskolai vezetősége. (4) a szülői szervezet 24. A felülvizsgálat elindítása írásban történik, melyet a kezdeményező fél képviselete nyújt be az intézmény igazgatójának. 25. A felülvizsgálatot a javaslat beérkezését követő 30 napon belül be kell fejezni (egyeztetés, elfogadás), és annak eredményét a módosított házirendben rögzíteni kell. 26. A házirend felülvizsgálatára a házirend elfogadására vonatkozó szabályok irányadóak. G) A házirend nyilvánosságra hozatala 27. A házirendet a fenntartó jóváhagyását követő 7 napon belül nyilvánosságra kell hozni, melyről az intézmény igazgatója köteles intézkedni. 28. A házirendet az alábbi helyekre jól láthatóan el kell helyezni: (1) igazgatói titkárság (2) tanári szoba (3) könyvtár (4) az iskola bejárata (5) iskolai honlap 29. A házirendből 1-1 példányt kapnak: (1) a diákönkormányzat vezetője (2) a diákönkormányzatot segítő felnőtt személy (3) szülői szervezet vezetője (4) osztályfőnökök (5) minden tanuló, szülő a beiratkozáskor 30. A házirendet minden tanév elején ismertetni kell (1) az osztályfőnöki óra keretében a tanulókkal, (2) a szülői értekezleten a szülőkkel. 6

7 IV. A tanulók közösségeinek meghatározása, véleményezési, egyetértési jog gyakorlása szempontjából 31. Az iskolában a tanulók a következő tanulási közösségek munkájában vehetnek részt: (1) diákönkormányzat, (2) osztály,- és diákcsoport, (3) sportkör, (4) diákkör. A) Diákönkormányzat 32. A tanulói közösségek álláspontjukat a fennálló jogszabályi rendelkezések szerint alakítják ki. A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki - a diákönkormányzat megbízása alapján - eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is. 33. A tanulók nagyobb közösségének minősül: az adott kérdésben érintett tanulók 33%-a 34. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. 35. Az iskolában a diákönkormányzat részt vesz az iskolarádió, iskolaújság és honlap működtetésében, illetve a működés rendjének kialakításában. Az iskolarádió részt vesz az iskolai élet szervezésében, beszámol az iskolában történt, diákélettel összefüggő eseményekről. A működés és működtetés rendjét a diákönkormányzat és az iskolavezetés közösen alakítja ki. 36. A diákönkormányzat által szervezett rendezvények esetében a pedagógusok segítségével a diákok látják el a feladatokat, ha a rendezvény megtartására a diákönkormányzat engedélyt kapott. 37. A diákönkormányzat szervezeti és működési rendjét e szabályzat melléklete tartalmazza. B) Diákfórum 38. Az iskola tanulóinak tájékoztató és tájékozódó színtere a diákfórum, amely küldöttgyűlés formájában valósul meg. 39. A diákfórumra a tanulók diákképviselőt választanak. 40. Az iskolában évente legalább egy alkalommal diákfórumot kell szervezni ahol a diákönkormányzat és a képviselője beszámol az előző diákfórum óta eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. 41. A diákfórumon a tanulók az iskola életét érintő ügyekben kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzathoz, illetve az iskolavezetéshez. 42. Az évi rendes diákfórum összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. A rendkívüli diákfórum összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője vagy az iskola igazgatója kezdeményezheti A diákfórum napirendi pontjait a diákfórum megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni. 44. Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, illetőleg amelyekben egyetértési jogot gyakorol, továbbá, ha a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, az előterjesztést, a meghívót - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - a határidő előtt legalább tizenöt nappal meg kell küldeni a diákönkormányzat részére. 7

8 C) Diákkör 45. Az iskola tanulói közös tevékenységük megszervezésére az alábbiak szerint - diákköröket hozhatnak létre. 46. Diákkör létrehozását minimum 10 tanuló kezdeményezheti, és javaslattal élhet a diákkört irányító pedagógus személyére vonatkozóan Az iskolában csak tantárgyi, kulturális, sport, szakmai diákkörök alakíthatók. 48. A diákkör létrehozása esetén az iskola biztosítja a működésének feltételeit. V. A tanulói jogok és kötelességek gyakorlása 49. A tanulói jog keletkezése: (1) Beiratkozás a 9. évfolyamra (2) Beiratkozás a szakképző évfolyamokra (3) Átvétel másik iskolából 50. Az iskola tanulói teljes körű, vagy 18 év alatti tanulók esetében korlátozott cselekvőképességgel rendelkező személyek, akik saját maguk, vagy törvényes képviselőjük útján jognyilatkozatot tehetnek, és ezeket az iskolán belül cselekedeteik, kérelmeik, nyilatkozataik tekintetében érvényesíthetik. 51. A következő esetekben a kiskorú tanuló törvényes képviselőjének hozzájárulása, illetve jóváhagyása szükséges: (1) Ha a szülőre fizetési kötelesség hárul (2) Ha a tanulói jogviszony megszűnik, vagy szünetel, (3) A tanítási időn kívüli programok alóli mentesítés esetén (4) Ha a tanulmányi idő megrövidül (5) Érettségi szintjének megválasztásakor A) A tanuló(k) jogai: 52. Az első tanév megkezdésétől a tanuló(k) joga, hogy (1) adottságainak és képességeinek megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, (2) jogszabályban meghatározottak szerint vendégtanulói jogviszonyt létesítsen, (3) magántanuló legyen, továbbá, hogy kérje a tanórai foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését, (4) kérje az átvételét másik, azonos vagy más típusú nevelési-oktatási intézménybe, (5) különbözeti vizsga vagy évfolyamismétlés nélkül folytathassa tanulmányait akkor is, ha az állandó lakóhelyén nem működik olyan iskola, amelyikben a tankötelezettség végéig biztosított az iskolai nevelés és oktatás, (6) jogai megsértése esetén - jogszabályban meghatározottak szerint - eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot, (7) jogszabályban meghatározottak szerint az oktatási jogok miniszteri biztosához forduljon, (8) személyiségét, emberi méltóságát, családi és magánélethez való jogát tiszteletben tartsák, és védelmet biztosítsanak számára, (9) nemzeti, illetőleg etnikai hovatartozásának megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, (10) vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti vagy etnikai önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását, (11) a levelezéshez való jogát tiszteletben tartsák 8

9 (12) megismerje az iskola pedagógiai programját, a helyi tanterv követelményeit, (13) kultúrált formában tájékozódjon tanulmányi munkája értékelésével, iskolai élettel összefüggő kérdésekről, információt kapjon az iskola működésével, és a vele foglalkozó pedagógusok munkájával összefüggő kérdésekkel kapcsolatban, (14) kérdést intézzen az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, s arra legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül érdemi választ kapjon. (15) a tanítása során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék, (16) tájékozódjon az iskolai élet eseményeiről az iskolaújság, az iskolai TV-híradó, az iskolarádió, az iskolai faliújságok, az iskola honlapján keresztül. (17) egyéni, közösségi problémái megoldásához kérje tanárai, osztályfőnöke, az iskolapszichológus és az iskolaorvos, illetve az iskolavezetés segítségét, (18) véleményt mondjon az iskola működésével, életével, pedagógusok munkájával kapcsolatos kérdésekben, de oly módon, hogy az nem sértheti mások emberi méltóságát, (19) véleménynyilvánítás és kérdésfeltevés fórumaként felhasználhatja az osztályfőnöki órákat, a diákfórumot, valamint az őt tanító pedagógusok, az iskolavezetés fogadóóráit, szülői értekezletet. (20) javaslatot tegyen az intézmény működésével kapcsolatosan diákokat érintő kérdésekben, (21) kezdeményezze diákszerveződések (iskolaújság, klubok, diákkörök, önképzőkörök stb.) létrehozását és ezek munkájában részt vegyen, (22) választhat, illetve megválasztható a diákönkormányzat tisztségviselőjének, valamint minden egyéb tanulóközösségi tisztségre, (23) képviselői útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, (24) diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, illetve e törvényben meghatározottak szerint kérje az őt ért sérelem orvoslását, (25) szervezze közéletét, működtesse tanulói önkormányzatát, azok intézményeit, ehhez a tantestület, az iskolavezetés segítségét kérheti, (26) tanulmányai során - a pedagógiai programban és az érettségi vizsgaszabályzatban meghatározott keretek között - megválassza azokat a tantárgyakat, amelyeket tanulni kíván, valamint, ha erre lehetőség van, megválassza a tantárgyakat tanító pedagógust, (27) azonos tanítási napon kettőnél több témazáró dolgozat írására ne kerüljön sor, melynek időpontját a tanár köteles már 5 nappal előbb bejelenteni a tanulóknak, (28) kiértékelt írásbeli munkáját lehetőleg 14 tanítási napon belül kézhez kapja, (29) kérelmére - jogszabályban meghatározott eljárás szerint - független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról, (30) részt vegyen az iskola által szervezett programokon, rendezvényeken, versenyeken, (31) részt vegyen tanulmányi versenyeken, (32) igénybe vegye az iskola létesítményeit, a tanintézet nyújtotta tanulmányi és egyéb kedvezményeket (korrepetálás, tanfolyam, fakultáció, sportkör, könyvtár, tanulószoba, kedvezményes étkezés), továbbá a rendelkezésre álló eszközöket, (33) fennmaradó szabadidejében iskolán kívüli foglalkozásokra járjon (kulturális, tömegsport, sportverseny). (34) kiérdemelt kedvezményekben részesüljön, jutalmat és elismerést kapjon, tanulmányi szerződést kössön, szabad idejében munkát vállalhasson. 9

10 (35) saját iskolai életével összefüggő kiadások mérsékléséhez szociális segélyt, támogatást kérjen, ha ezt családi helyzete indokolttá teszi, (36) rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön, B) A tanulói jogok érvényesítése az iskolában 53. A nevelési-oktatási intézmény a gyermekkel, a tanulóval kapcsolatos döntéseit írásban közli a tanulóval, illetve a szülővel. 54. A tanuló, a szülő az iskola döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen - a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül - a tanuló érdekében eljárást indíthat, kivéve a magatartás, a szorgalom, valamint a tanulmányok értékelését és minősítését. 55. Eljárás indítható a magatartás, szorgalom és a tanulmányok minősítése ellen is, ha a minősítés nem az iskola által alkalmazott helyi tantervben meghatározottak alapján történt, illetve a minősítéssel összefüggő eljárás jogszabályba vagy a tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközik. C) Felülbírálati kérelem 56. A tanuló egyéni érdeksérelme esetén a tanuló kiskorú tanuló esetén törvényes képviselője - írásban panaszt nyújthat be intézmény vezetőjéhez felülvizsgálat kérése céljából (Felülbírálati kérelem). D) Törvényességi kérelem 57. A tanuló kiskorú tanuló esetén törvényes képviselője jogszabálysértésre hivatkozással törvényességi kérelmet nyújthat be az igazgatóhoz, vagy közvetlenül a Budapest Főváros Önkormányzata jegyzőjéhez (a továbbiakban: fenntartó). 58. Az igazgató a hozzá benyújtott törvényességi kérelmet haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül továbbítja a fenntartóhoz. E) Egyéb rendelkezések 59. A tanuló minden egyéb az iskolai élettel kapcsolatos érdeksérelmi ügyben az iskolai diákönkormányzathoz fordulhat, melynek intézési módját és rendjét a diákönkormányzati SZMSZ tartalmazza. 60. Az igazgató bűncselekmény gyanúja esetén köteles feljelentést tenni, bárhonnan kap információt az iskola ügyeivel kapcsolatban. 61. A közoktatásban intézkedésre jogosult személy vagy szervezet - a diákönkormányzat, a nevelőtestület, az iskolaszék, szülői szervezet javaslatára - tizenöt napon belül, a helyi önkormányzat képviselő-testülete (közgyűlése) legkésőbb a tizenötödik napot követő első ülésen érdemi választ köteles adni. F) A tanuló(k) kötelessége 62. A tanuló(k) kötelessége, hogy (1) úgy éljen jogaival, hogy azzal mások és az iskola közösségeinek érdekeit ne sértse, valamint mást ne akadályozzon jogainak gyakorlásában, (2) betartsa az iskolai munkarendet, az intézmény szabályzatainak rendelkezéseit, (3) részt vegyen a tanórákon, a kötelező foglalkozásokon és a szakmai gyakorlaton, (4) tanuljon szorgalmasan, és képességeinek megfelelő tanulmányi eredményt érjen el, figyelmesen, fegyelmezetten és tevékenyen vegyen részt a tanítási órákon, tanítási időn kívüli foglalkozásokon, 10

11 (5) tisztelje társait és az iskola dolgozóit, jogaikat és emberi méltóságát tiszteletben tartsa, (6) segítse intézményünk feladatainak teljesítését, hagyományainak ápolását és továbbfejlesztését, (7) óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt, továbbá - amennyiben állapota lehetővé teszi -, ha megsérült. (8) az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott, az oktatás során használt eszközöket, védje az iskola felszereléseit, létesítményeit, biztosítsa a tanuláshoz a kulturált környezetet, (9) vigyázzon az iskola felszerelésére, berendezéseire, azokat előírásszerűen kezelje, az általa okozott kárt a kártérítésre vonatkozó szabályok szerint térítse meg, (10) a tanítási órákhoz szükséges taneszközöket, felszerelését és Szülők Könyvét mindig hozza magával, más eszközt az iskolába ne hozzon, (11) érdemjegyeit naprakészen vezesse a Szülők Könyvében, (12) az iskolában a megjelenése, öltözködése ápolt és ízléses, életkorának megfelelő legyen, (13) iskolai ünnepélyeken és vizsgákon viseljen ünneplőruhát. Lányoknak: iskolai matrózblúz az iskola emblémájával ellátott nyakkendővel és sötétkék szoknyával. Fiúknak: fehér ing az iskola emblémájával ellátott nyakkendővel és sötét hosszúnadrág, (a farmer nem ünnepi viselet), (14) a végzős évfolyam tanulói a szalagavatón, a ballagáson és az érettségi vizsgákon ünnepélyes, az alkalomhoz illő, egységes jellegű ruhában jelenjenek meg. (15) becsöngetésre fejezze be a büfében a vásárlást, és egyéb tennivalóit, tevékenységét, hogy a tanóra kezdetekor az osztályteremben tudjon lenni, 11

12 VI. A szülő iskolával kapcsolatos jogai és kötelességei A) A szülő jogai 63. A szülő joga, hogy (1) megismerje a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról, amelyet a szülői értekezletek, szülői választmányi értekezletek, a szülői tájékoztató füzet biztosítanak a már előbbiekben említetteken kívül, (2) gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon, (3) írásbeli javaslatát a nevelési-oktatási intézmény vezetője, a nevelőtestület, iskolaszék, a pedagógus megvizsgálja, és arra a megkereséstől számított tizenöt napon belül az iskolaszéktől legkésőbb a tizenötödik napot követő első ülésen érdemi választ kapjon, (4) a nevelési-oktatási intézmény által meghatározott feltételek mellett kérje, hogy gyermeke a nem kötelező foglalkozásokat igénybe vehesse, illetve ilyen foglalkozás megszervezését kezdeményezze, (5) a nevelési-oktatási intézmény vezetője vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon, (6) kezdeményezze az iskolaszék, létrehozását, és részt vegyen a szülői képviselők megválasztásában, mint választó és mint megválasztható személy, (7) kezdeményezze szülői szervezet (közösség) létrehozását, és közreműködjön annak tevékenységében, (8) személyesen vagy képviselői útján - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, a nevelési-oktatási intézmény irányításában, (9) jogszabályban meghatározottak szerint az oktatási jogok miniszteri biztosához forduljon. B) A szülő kötelességei 64. A szülő kötelessége különösen, hogy (1) gondoskodjon gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről, (2) biztosítsa gyermeke tankötelezettségének vagy képzési kötelezettségének teljesítését, (3) figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét, gondoskodjék arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, és megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget, (4) rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal, és részükre a szükséges tájékoztatást megadja, (5) elősegítse gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, az iskola rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását, (6) megtegye a szükséges intézkedéseket gyermeke jogainak érvényesítése érdekében, (7) tiszteletben tartsa az iskola vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait. 12

13 VII. Az iskola munkarendje 65. Az iskola éves munkarendjét a tantestület, és a diákönkormányzat határozza meg az iskolavezetés javaslata alapján. A tanítás nélküli munkanapok időpontjait tanév elején az éves munkatervben kell meghatározni. 66. A napi munkarendet az órarend és a csengetési rend határozza meg. Elméleti tanítási órát, beleértve a szakmai elméleti tanítási órát is az iskolában reggel nyolc órától tizenkilenc óráig, a szakképző, illetve esti tagozatos évfolyamokon huszonegy óráig terjedő időszakon belül lehet megtartani. Az első tanítási órát - az iskolai szülői munkaközösség és az iskolai diákönkormányzat egyetértésével - legfeljebb negyvenöt perccel korábban meg lehet kezdeni. 67. A tanítási idő a tanuló munkaideje, melyet az órarend szabályoz. 68. A tanítás ideje alatt az iskola épületét csak osztályfőnök és igazgatóhelyettes írásbeli engedélyével lehet elhagyni (kilépő). 69. Az iskola a tanórai foglalkozások mellett igény szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. 70. Tanórán kívüli foglalkozás: (1) tanulószobai foglalkozás; (2) a szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport [a továbbiakban együtt: diákkör]; (3) az iskolai sportkör; (4) a tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, bajnokságok, diáknap; (5) az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelés, a kulturális, illetőleg sportrendezvény. 71. Minden az előző paragrafusban részletezett iskolai rendezvény, foglalkozás csak pedagógusi részvétellel szervezhető és bonyolítható. A tanórán kívüli foglalkozásokról az iskola tájékoztatja a szülőket. 72. Az iskolai rendezvények rendjét az iskolai munkaterv foglalja össze. 73. Iskolai rendezvénynek minősül: (1) Iskolai ünnepélyek (tanévnyitó, tanévzáró) (2) Nemzeti ünnepek (3) Helyi rendezvények (4) Diák és sportnapok (5) Iskolai kirándulások. (6) Nyílt napok (7) Hunfalvy nap 74. Ha a tanulót kérelme alapján valamely foglalkozásra felvették, akkor az ezeken a foglalkozásokon való részvétel kötelező, módosításra a félév lezárása után van lehetőség Az iskola épülete tanítási időben hétfőtől-péntekig 7 00 órától 22 00óráig tart nyitva. Az iskolát szombaton, vasárnap és egyéb munkaszüneti napokon az iskola igazgatója által engedélyezett rendezvények kivételével zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az iskola igazgatója adhat engedélyt írásbeli eseti kérelem alapján. 76. A tanítási óra kezdetén a tanulóknak az osztályterembe be kell menniük, és ott eszközeiket, felszerelésüket előkészítve fegyelmezetten kell várniuk a tanárt, kivéve a géptermeket, zárt tantermeket, ahol az osztály előtt fegyelmezetten várakoznak a tanárra. 77. Az óraközi szüneteket a tanulók az osztályteremben, a folyosókon, vagy az udvaron töltik a kulturált magatartás szabályait megtartva, ügyelve saját és társaik testi épségére ig a szünetekben az iskola tanárai a folyosóügyelet beosztása szerint vesznek részt az ügyeleti munkában. 13

14 VIII Csengetési rend 79. Az iskolában a csengetési rend az alábbi: 1. óra 7.15 órától 7.55 óráig 5 perc szünet 2. óra 8.00 órától 8.45 óráig 10 perc szünet 3. óra 8.55 órától 9.40 óráig 10 perc szünet 4. óra 9.50 órától óráig 10 perc szünet 5. óra órától óráig 20 perc szünet 6. óra órától óráig 20 perc szünet 7. óra órától óráig 5 perc szünet 8. óra órától óráig Az esti tagozaton: 1. óra órától óráig 0 perc szünet 2. óra órától óráig 5 perc szünet 3. óra órától óráig 5 perc szünet 4. óra órától óráig 5 perc szünet 5. óra órától óráig 5 perc szünet 6. óra órától óráig 5 perc szünet 7. óra órától óráig 5 perc szünet 8. óra órától óráig 80. A tanítási órák ideje a nappali tagozaton: 45 perc, a 7.15 órakor kezdődő óra időtartama: 40 perc IX. Az iskola termeinek, eszközeinek és berendezéseinek használati rendje 81. A tanulók az iskola létesítményeit a nyitvatartási idő alatt használhatják díjmentesen 82. A tantermekben elhelyezett készülékeket tanulók nem kapcsolhatják be, nem működtethetik tanári felügyelet, vagy engedély nélkül. 83. Az iskolában fényképek és videofelvétel készítése igazgatói vagy szaktanári engedéllyel lehetséges. 84. A rendhagyó teremberendezést végző osztály köteles a következő csoport számára (az utolsó óra után is) a zavartalan munkavégzést biztosítandó, elvégezni a visszarendezést. 85. Az alábbi szaktermek használatához a szaktanár vagy felelős engedélye szükséges: (1) tornaterem (2) kémiai labor (3) számítástechnikai terem (4) nyelvi labor (5) szertárak (6) könyvtár (7) klub 86. Az iskola tanulói az intézmény létesítményeit a nyitvatartási idő alatt csak pedagógusi felügyelettel használhatják 87. Tanórán kívül szünetekben, hétvégén, szünidőben előzetes bejelentés egyeztetés alapján vehető igénybe az iskola bármely helyisége. 88. Az intézmény valamennyi helyiségét, létesítményét mindenki köteles rendeltetésszerűen, balesetmentesen használni, fokozottan ügyelve a rendre, tisztaságra. 89. A szaktermeket és a külön kulccsal működő termeket minden eltávozás után be kell zárni. 90. A bezárt termek kulcsát az épület portájára vagy a kabinetfelelősnek kell leadni, melynek tényét a kulcsátadó- átvevő füzetben rögzíteni kell. 14

15 X. A tanulók viselkedésére vonatkozó szabályok A) Dohányzás, alkohol- és kábítószer-fogyasztás, szerencsejáték 91. Az iskolában, továbbá az iskola által az iskolán kívül szervezett rendezvényeken szeszesitalt fogyasztani vagy ittasan megjelenni tilos! 92. Az iskolában, továbbá az iskolán kívül a tanulók részére szervezett rendezvényeken tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek árusítása, fogyasztása. 93. Az iskolában az iskola által az iskolán kívül szervezett programokon a szerencsejáték tilos! B) Szülők könyve 94. Az iskolai érdemjegyek, tájékoztatások, közlések céljára rendszeresített Szülők Könyvét a tanuló köteles naponta magával hozni. Az elmulasztott bejegyzéseket a következő osztályfőnöki óráig köteles pótolni. 95. A tanuló köteles a nevelői bejegyzéseket, s egyéb közléseket 5 napon belül otthon szüleivel/gondviselővel aláíratni. A határidő elmulasztása esetén az osztályfőnök értesíti a szülőket. C) Tanítási óra 96. Becsengetés után a tanítási óra a hetes jelentésével kezdődik. 97. A tanítási órákon a tanuló köteles (1) tanfelszerelését, füzeteit, könyveit előkészíteni (2) az órai munkában a tanító tanár által elvárt módon kell részt venni. 98. A szóbeli, egyéni köszönés a napszakhoz igazodik. 99. A tanítási órán a mobiltelefon használata tilos, azt az egész óra időtartama alatt kikapcsolt állapotban kell tartani. A mobiltelefon tiltott használata fegyelmi vétségnek minősül. D) A hetesek feladatai 100. A heteseket munkájuk teljesítésében mindenki köteles segíteni A két hetes feladatát megosztva teljesíti. (Csoportbontások esetén mindkét csoportból legyen hetes.). A hetesek feladata: (1) biztosítani a tanítás tárgyi feltételeit (tiszta tábla, kréta, szemléltetőeszköz, szellőztetés), a tiszta, kultúrált környezetet. (2) jelenteni a hiányzók nevét, az esetleges gondokat. (3) ha becsengetés után 5 perccel a tanár nem jelenik meg, úgy megkeresni a szaktanárt, illetve jelezni az igazgatóhelyettesnek a tanár hiányát. (4) óra után az osztálytermet rendbe rakni. (5) távozáskor a világítást leoltani. (6) a szünetben a termet kiszellőztetni. (7) az utolsó óra után az ablakokat bezárni A hetesek megbízása egy-egy hétre szól, az osztályfőnök kijelölése alapján a hetesek nevét az osztálynaplóban fel kell tüntetni A hetesek feladataikat a tanítási idő előtt 10 perccel kezdik meg. E) A késés 104. A késés a becsengetés utáni beérkezést jelenti az órára A nap eleji késéseket a portán a késések időtartamának megjelölésével regisztráljuk. A diákok a szülők könyvével illetve a fényképes Hunfalvy igazolvánnyal igazolják magukat. 15

16 106. A későn érkező tanulót későnek, a késés időtartamának megjelölésével írja be a tanár A tanuló többszöri késése esetén az egy tanéven belüli késéseinek időtartamát össze kell adni. 45 perc késési idő esetén írható be egy igazolatlan óra A késő tanuló az órát nem zavarhatja, a tanóráról ki nem zárható A bejárók esetén a közlekedési okok miatti késés igazolható a közlekedési társaság által kiadott igazolással Napközben csak az iskolai kötelességteljesítés vagy egészségügyi ok miatti késés igazolható A szülő kérelmére indokolt esetben előzetesen bejelentett késés igazoltnak tekinthető A késés minimális büntetésként az alábbi fegyelmező intézkedésekkel sújtható: (1) 7-12 késés: osztályfőnöki figyelmeztetés (2) késés: osztályfőnöki intés (3) késés: igazgatói figyelmeztetés (4) késés igazgatói intés (5) késés nevelőtestületi intés F) Mulasztások igazolása, távolmaradási-, távozási engedélyek 113. Családi vagy hivatalos távolmaradási engedélyt a szülő előzetes kérelmére 3 napig az osztályfőnök, 3 napnál hosszabb távolmaradás esetén az igazgató adhat Ha a tanuló a kötelező foglalkozásról távolmaradási engedély nélkül távol marad, akkor mulasztását igazolnia kell A mulasztás igazolásának elfogadására az osztályfőnök és a testnevelő tanár jogosult A mulasztás igazolható, ha (1) a tanuló egy tanítási évben összesen három tanítási napot (külön-külön vagy egybefüggően) orvosi igazolás nélkül, a szülőnek a szülők könyvébe történő bejegyzésével az iskolából távol maradhat. (2) a tanuló beteg volt és azt orvos megfelelően igazolta, valamint az orvosi igazolást a szülő aláírta (3) a tanuló hatósági intézkedés miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni és távolmaradását a hatóság által kiállított igazolással igazolta (4) a tanuló egyéb alapos ok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni, akkor a szülő írásbeli kérelmére az igazgató az összes körülmény figyelembe vételével igazolhatja a mulasztást. (5) a tanuló előzetesen bejelentett hivatalos kikérővel van távol A hiányzás első napján a szülő illetve a nagykorú tanuló köteles értesíteni az iskolát telefonon esetleg levélben (telefon: az üzenetrögzítő lehetővé teszi az oktatási időn kívül is az értesítést) a hiányzás okáról és várható időtartamáról Ha a tanuló három napon keresztül mulasztott az oktatásról, és annak okáról az iskola tájékoztatást nem kapott, az osztályfőnöknek a tanköteles tanuló szülőjét értesítenie kell Az igazolást a tanulók - tanirodai gyakorlat esetén a szaktanár láttamozásával - az osztályfőnöküknek adják le, legkésőbb a mulasztást követő első osztályfőnöki órán A távolmaradást követő első osztályfőnöki órán nem igazolt mulasztást igazolatlan mulasztásnak kell tekinteni Ha a távolmaradást nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az iskola köteles a szülőt értesíteni a tanköteles tanuló első igazolatlan mulasztásakor, illetve, ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét Ha a tanköteles tanuló egy tanítási évben tíz óránál igazolatlanul többet mulaszt, az iskola igazgatója értesíti a gyermek lakóhelye szerint illetékes jegyzőt. 16

17 123. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen (1) az iskolai nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szakaszában a kettőszázötven tanítási órát, (2) az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák húsz százalékát, (3) egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja,és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát, és az iskola eleget tett a 121. meghatározott értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie Megszűnik a tanulói jogviszonya - a tanköteles kivételével - annak, aki igazolatlanul harminc tanítási óránál többet mulaszt, feltéve, hogy az iskola a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt legalább kettő alkalommal, írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. A tanulói jogviszony megszűnéséről az iskola írásban értesíti a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt, továbbá minden esetben a tanuló állandó lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes fővárosi, megyei egészségbiztosítási pénztárat A tanuló jogviszonyának megszüntetése: A tanköteles tanuló tanulói jogviszonyát a szülő/gondviselő írásbeli kérelmére és másik iskolába szóló befogadó nyilatkozat alapján szüntetjük meg. A nem tanköteles és a szakképzésben résztvevő tanuló tanulói jogviszonyát megszüntetjük: (1) igazolatlan mulasztásai elérték a 30 órát, (2) ugyanazt az évfolyamot másodszor ismételné, (3) ilyen tartalmú fegyelmi határozat születik Az igazolatlan hiányzás fegyelmi vétség, és minimális büntetésként a következők adhatók: (1) 1-2 igazolatlan óra esetén osztályfőnöki figyelmeztetés, (2) 3-7 igazolatlan óra esetén osztályfőnöki intés, (3) 8-14 óra esetén igazgatói figyelmeztetés, (4) óra esetén igazgatói intés, (5) óra esetén nevelőtestületi intés, 127. Az igazolatlan hiányzás a tanuló magatartásjegyeit az alábbiak szerint befolyásolja: 1-7 igazolatlan óra esetén a magatartásjegy legfeljebb jó lehet igazolatlan óra esetén a magatartásjegy legfeljebb változó lehet. 15 vagy több igazolatlan óra esetén a magatartásjegy legfeljebb elégséges lehet. Példás magatartása annak a tanulónak lehet, akinek nincs semmiféle fegyelmező beírása. Jó magatartása annak a tanulónak lehet, akinek legfeljebb egy osztályfőnöki intője van. Változó magatartása annak a tanulónak lehet, akinek legfeljebb egy igazgatói figyelmeztetője van. Rossz magatartása annak a tanulónak lehet, akinek igazgatói intője, vagy annál nagyobb büntetési fokozata van. 17

18 További fegyelmi vétségek lehetnek: 1. Ha a tanuló nem teljesíti kötelességét, például a SZK vezetése hiányos, vagy a szülők könyvét nem hozza magával, minimális büntetésként osztályfőnöki figyelmeztetés adható 2. Ha a tanuló az iskolában vagy az iskolai rendezvényeken dohányzik vagy alkoholt fogyaszt, minimális büntetésként osztályfőnöki intő adható. 3. Ha az iskolai dolgozóival vagy diáktársaival szemben durva szavakat használ, sértő megjegyzéseket tesz minimális büntetésként osztályfőnöki intő adható 4. Ha a tanuló engedély nélkül fényképezőgépet, kamerát vagy mobiltelefont használ, minimális büntetésként osztályfőnöki figyelmeztetés adható 5. Ha az iskolában vagy iskolai rendezvényen szerencsejátékot játszik, minimális büntetésként osztályfőnöki figyelmeztető adható. XI. A tanulói jutalmazás, dicséretek 128. Azt a tanulót, aki példamutató magatartást tanúsít, vagy képességeihez mérten folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztálya, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy iskolai, illetve iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola hírnevének magőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesíti Az iskolai jutalmazás történhet írásban és szóban illetve, oklevél.,tárgyjutalom, jutalomutazás, egyéb juttatások formájában Az iskolai jutalmazás formái: (1) szaktanári dicséret (2) osztályfőnöki dicséret (3) igazgatói dicséret (4) iskolaközösség előtti dicséret (5) diákönkormányzati dicséret (6) nevelőtestületi dicséret (7) Hunfalvy Plakett 131. A tanuló kiemelkedő teljesítményét tanév végén be kell jegyezni a bizonyítványba. Az iskolai szinten elismert, kiemelkedő teljesítményt pedig igazgatói és nevelőtestületi dicséret mellett oklevéllel és jutalommal ismeri el az iskola Tanulmányi versenyek országos fordulói előtt a tanuló 3 napot vehet igénybe a felkészülésre, a szaktanárral egyeztetve hiányzásmentes nap esetén az osztályoknak jár 1 tanításnélküli munkanap. (A napok összegyűjthetők.) Az egyes tanulók egész évi hiányzásmentesség esetén 1 napot kapnak, amelyet az osztályfőnökökkel egyeztetett időpontban vehetnek ki. 18

19 XII.A tanuló fegyelmi felelőssége 134. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A) Fegyelmező intézkedések 135. Enyhébb kötelességszegés esetén fegyelmi eljárás lefolytatása helyett a tanuló fegyelmező intézkedésben is részesíthető A fegyelmező intézkedés lehet: (1) szóbeli figyelmeztetés (2) írásbeli figyelmeztetés (3) írásbeli intés (4) nevelőtestületi intés (5) megbízatás visszavonása Fegyelmező intézkedés megtételére (1)-(3) esetben a szaktanár, az osztályfőnök és az igazgató jogosult, (4) pontban megjelölt fegyelmező intézkedést kizárólag az igazgató szabhatja ki. A nevelőtestületi intésre a nevelőtestület vagy annak képviseletében egy 5 tagú bizottság jogosult. A bizottság tagjai: elnök, igazgató, igazgatóhelyettes. DMSP, osztályfőnök. A bizottsági meghallgatásra a tanulóval a szülő/ gondviselő is elvárható.. Fegyelmező intézkedés fokozatai: (1) szaktanár figyelmeztető (2) szaktanári intő (3) osztályfőnöki figyelmeztető (4) osztályfőnöki intő (5) igazgatói figyelmeztető (6) igazgatói intő (7) nevelőtestületi intő A fegyelmező intézkedések során a vétségektől függően érvényesül a fokozatosság Egy fegyelmező fokozatból maximum kettőt kaphat a tanuló /kivéve: nevelőtestületi intő, amelyből egy adható/. A nevelőtestületi intőt fegyelmi büntetés követi. B) Fegyelmi büntetések 137. A fegyelmi büntetés lehet (1) megrovás; (2) szigorú megrovás; (3) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása; (4) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába; (5) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától; (6) kizárás az iskolából Fegyelmi büntetés adható (1) Ha a tanuló az iskola vagy az iskolában lévők vagyontárgyait súlyosan megrongálja vagy eltulajdonítja. (2) Ha társadalomellenes, közösségellenes cselekedeteket hajt végre. (3) Súlyos agresszivitást gyakorol mással szemben. (4) Drogok fogyasztása és árusítása Tanköteles tanulóval szemben az (5)-(6) pontban meghatározott fegyelmi büntetés nem alkalmazható. A (4) pontban szabályozott fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott. A (3) 19

20 pontban meghatározott fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható A tanuló - a megrovás és a szigorú megrovás kivételével - a fegyelmi határozatban foglaltak szerint a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A fegyelmi büntetés hatálya nem lehet hosszabb (1) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása fegyelmi büntetés esetén hat hónapnál, (2) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától és kizárás az iskolából fegyelmi büntetések esetén tizenkettő hónapnál. C) A fegyelmi eljárás 140. A fegyelmi eljárás lefolytatását egyeztető eljárás előzheti meg, amennyiben a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő, valamint a kötelességszegő, kiskorú kötelességszegő esetén a szülő, egyetért ennek szükségességével.a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárást az SzMK és a diákönkormányzat közösen működteti az alábbiak szerint: 141. A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítés előtt az SzMK és a DÖK megbízottja (1-1 fő) írásban nyilatkoztatja a sértettet, ha a sértett kiskorú, a szülőt, hozzájárul-e az egyeztető eljáráshoz. Amennyiben a sértett, ha a sértett kiskorú, a szülő hozzájárult az egyeztető eljáráshoz, a fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegő tanuló, ha a kötelességszegő kiskorú, a szülő, figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő, az értesítés kézhezvételététől számított öt tanítási napon belül, írásban bejelentheti az intézmény vezetőjének, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. A bejelentésről az intézményvezető azonnal tájékoztatja az SzMK és a DÖK megbízottjait A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, illetve ha öt tanítási napon belül nem érkezik a kötelességszegő részéről írásos válasz a felhívásra. Amennyiben a nyilatkozatok alapján igény van az egyeztető eljárásra, annak időpontjáról és helyszínéről a kötelességszegő, kiskorú kötelességszegő esetén a szülő, valamint a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő írásban értesítést kap Az egyeztető eljáráson jelen vannak: - sértett, kiskorú sértett esetén szülő is - kötelességszegő, kiskorú kötelességszegő esetén szülő is - SzMK megbízottja - DÖK megbízottja - intézményvezető vagy intézményvezető helyettes 145. Amennyiben az egyeztető megbeszélés során szükségesnek érzi bármelyik résztvevő, kérheti az egyeztetés más időpontban történő folytatását 146. Az egyeztető eljárás a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított 10napon belül nem vezet eredményre, a fegyelmi eljárást folytatni kell Ha a kötelességszegő és a sértett az egyeztetési eljárásban megállapodott a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni Ha a sérelem orvoslására kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, illetve a házirendben meghatározott nagyobb közösségben nyilvánosságra lehet hozni. 20

21 149. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. A fegyelmi eljárás megindításáról az igazgató előterjesztése alapján a nevelő-testület dönt Az iskolai diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni A szakközépiskola és a szakiskola tanulója ellen folytatott fegyelmi eljárásba, ha a tanuló tanulószerződést kötött, be kell vonni a területi gazdasági kamarát A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni A fegyelmi eljárás megindításáról - az indok megjelölésével - a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét értesíteni kell. Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő és a meghatalmazott képviselője külön- külön a tárgyalás előtt legalább 5 munkanappal előbb megkapja. A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését, előadja. Ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a terhére rótt kötelességszegést, vagy a tényállás tisztázása egyébként indokolja, tárgyalást kell tartani. A tárgyalásra a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét meg kell hívni. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárás során a tanulót a szülő, illetőleg más meghatalmazott is képviselheti. A fegyelmi tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, illetve a szülő vagy a meghatalmazott ismételt, szabályszerű értesítés ellenére sem jelent meg. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a tanuló vagy a szülő kezdeményezésére a fegyelmi eljárást meg kell indítani és le kell folytatni A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. Ha a kötelességszegés miatt más intézményben is helye lenne fegyelmi büntetés megállapításának - a nevelési-oktatási intézmények eltérő megállapodásának hiányában - a fegyelmi büntetést abban a nevelési-oktatási intézményben lehet megállapítani, amelyikben az eljárás előbb indult Nem indítható fegyelmi eljárás, ha a kötelezettségszegés óta három hónap már eltelt. Ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, és az nem végződött felmentéssel (az indítvány elutasításával), a határidő a jogerős határozat közlésétől számít A fegyelmi tárgyalás nyilvános. A fegyelmi jogkör gyakorlója a nyilvánosságot a tanuló, illetve képviselője kérésére korlátozhatja, illetve kizárhatja A fegyelmi büntetés végrehajtása legfeljebb hat hónap időtartamra felfüggeszthető A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót, a kiskorú tanuló szülőjét, a gyakorlati képzés során elkövetett fegyelmi vétség esetén - ha a gyakorlati képzést nem az iskolában tartják - a gyakorlati képzés szervezőjét (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet) - a tanuló terhére rótt kötelességszegés megjelölésével - értesíteni kell A fegyelmi eljárást - a megindítástól számított 22 napon belül - egy tárgyaláson be kell fejezni. Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő és a képviselőjük, továbbá a gazdálkodó szervezetet érintő kérdésekben a gazdálkodó szervezet képviselője az ügyre vonatkozó iratokat megtekinthesse, abba az eljárás során betekinthessen, az abban foglaltakra véleményt nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és a rövid indokolást. Ha az ügy jellege megkívánja, a határozat szóbeli kihirdetését az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb 5 munkanappal elhalaszthatja A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha a tanuló nem követett el kötelességszegést, vagy a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, illetve a kötelességszegéstől három hónapnál hosszabb idő telt el, vagy a kötelességszegés ténye, illetve, hogy azt a tanuló követte el, nem bizonyítható. 21