K o s s u t h L a j o s Á l t a l á n o s I s k o l a. I. Tartalomjegyzék

Átírás

1 I. Tartalomjegyzék II. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK... 2 III. AZ ISKOLA NAGYOBB TANULÓKÖZÖSSÉGE... 3 IV. JOGOK ÉS KÖTELESSÉGEK... 3 IV.1. A TANULÓK JOGAI... 3 IV.2. TANULÓI JOGOK GYAKORLÁSA... 5 IV.3. A TANULÓ KÖTELESSÉGE... 5 V. AZ ISKOLA MUNKA- ÉS NAPIRENDJE... 7 V.1. A TANÓRAI ÉS A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK RENDJE... 7 V.2. ÉTKEZTETÉS, TÉRÍTÉSI DÍJ BEFIZETÉSE, VISSZAFIZETÉSE V.3. EGÉSZSÉGVÉDELEM V.4. BALESETVÉDELEM V.5. EGYÉB ELŐÍRÁSOK V.6. MUNKANEM LEÍRÁSOK V.7. ELLENŐRZŐ KÖNYV V.8. ÜDVÖZLÉS, KÖRNYEZET RENDBEN TARTÁSA V.9. KÉSÉS V.10. MULASZTÁSOK IGAZOLÁSA, TÁVOLMARADÁSI-, TÁVOZÁSI ENGEDÉLYEK VI. A TANULÓ ÁLTAL ELŐÁLLÍTOTT TERMÉK, DOLOG, ALKOTÁS VAGYONI JOGA...21 VII. A TANULÓK TANTÁRGYVÁLASZTÁSA...21 VIII. KEDVEZMÉNYES JUTTATÁSOK...21 IX. TANULMÁNYI KÖTELEZETTSÉGEK...21 X. A TANULÓ FEGYELMI FELELŐSSÉGE...22 XI. A TANULÓ ANYAGI FELELŐSSÉGE...23 XII. A TANULÓ MUNKÁJÁNAK ELISMERÉSE...23 XIII. JUTALMAZÁSOK...28 XIV. HIVATALOS ÜGYEK INTÉZÉSÉNEK RENDJE...29 XV. MELLÉKLETEK

2 II. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK A házirend az iskola diákjainak alkotmánya. Rögzíti a jogokat és a kötelességeket, valamint az iskola munkarendjét. A házirend szabályai mint a törvény felhatalmazásán alapuló iskolai belső jogi normák kötelezőek az intézménnyel jogviszonyban álló minden személyre, tanulóra, pedagógusra és más alkalmazottakra egyaránt. Betartása és betartatása iskolánk minden tanulójának és dolgozójának joga és kötelessége! A Házirendet az iskola igazgatója készíti el, és a nevelőtestület fogadja el. A házirend elfogadásakor, illetve módosításakor az iskolaszék és a diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol. A házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Ezen házirend: a Közoktatásról szóló többször módosított évi LXXXIX. törvény; a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet; a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény; a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló többször módosított 8/2000. (V.24.) OM rendelet; A személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény módosítása (2010. évi CXXIII. törvény) továbbá az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának rendelkezései alapján készült. A házirend szabályai mint a törvény felhatalmazásán alapuló belső jogi normák - kötelezőek az intézménnyel jogviszonyban álló minden személyre, gyermekre, tanulóra, pedagógusra és más alkalmazottra, az intézményben tartózkodó külső személyre is egyaránt. A házirend az intézmény belső életét szabályozza, tehát hatályos annak területén. Minden szervezett foglalkozásokon és a nevelési-pedagógiai programban meghatározott intézményen kívüli rendezvényeken (iskolai kirándulás, osztálykirándulás, tanulmányi kirándulás, táborozás, múzeumlátogatás, színházlátogatás, városi rendezvények). A házirend megsértése esetén számonkérésnek, fegyelmező intézkedésnek, fegyelmi eljárás lefolytatásának van helye, melynek részletes szabályait jelen Házirend és a jogszabályok tartalmazzák. Az osztályfőnökök minden tanév első osztályfőnöki óráin kötelesek feldolgozni és megismertetni, értelmezni tanítványaikkal a házirend szövegét

3 Az intézmény adatai: Neve: Kossuth Lajos Általános Iskola székhelye: 3000 Hatvan, Kossuth tér 1. alapító szerve: Hatvan Város Önkormányzata 3000 Hatvan, Kossuth tér 2. felügyeleti szerve: Hatvan Város Polgármesteri Hivatala 3000 Hatvan, Kossuth tér 2. OM száma: Típusa: általános iskola Jogorvoslat: A közoktatásról szóló törvény 83. -ának (29) bekezdése alapján az iskola intézkedése, ill. az intézkedések elmulasztása ellen a szülő eljárást indíthat. III. AZ ISKOLA NAGYOBB TANULÓKÖZÖSSÉGE A tanulók nagyobb közössége a tanuló létszám 15 %-a. A tanulók nagyobb közösségét közvetlenül érintő döntések meghozatala előtt az iskolavezetés kikéri a Diákönkormányzat véleményét, javaslatát, lehetővé teszi az ilyen témájú tantestületi értekezleteken a DÖK képviselőinek részvételét. IV. JOGOK ÉS KÖTELESSÉGEK IV.1. A TANULÓK JOGAI Az alábbi jogosultságok minden tanulót megilletnek a tanulói jogviszony alapján. Az iskola minden tanulójának joga, hogy: a nevelési oktatási intézményben, biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, színvonalas oktatásban részesüljön, abban aktívan vegyen részt, igénybe vegye az iskola létesítményeit, az intézmény tanulmányi és egyéb kedvezmények (korrepetálás, tanfolyam, fakultáció, sportkör, könyvtár, tanulószoba kedvezményes étkezés), napközi otthoni, tanulószobai ellátásban és rendszeres egészségügyi felügyeletben részesüljön, személyiségi jogait, nevét, önazonosságát, emberi méltóságát tartsák tiszteletben, és védelmet biztosítsanak számára, tanárait, az iskola vezetőségét felkeresse probléma, jogsérelem esetén, érdemjegyeiről, tanári bejegyzésekről folyamatosan értesüljön,

4 vallási és világnézeti meggyőződésének megfelelően hit és vallásoktatásban részesüljön, részt vegyen tanulmányi versenyeken, csak napi 2 nagydolgozatot (témazárót) írjon előzetes egyeztetés alapján, melyet a tanár legalább egy héttel előre jelez, kiértékelt írásbeli munkáját lehetőleg tíz tanítási napon belül kézhez kapja, szervezze közéletét, működtesse tanulói önkormányzatát, véleményt mondjon, javaslatot tegyen és kezdeményezzen az iskola életével kapcsolatos kérdésekben, s ezekre érdemi választ kapjon, képviselői útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, választó és választható legyen a diákközösség bármely szintjén, kezdeményezze diákszerveződések (iskolaújság, klubok, diákkörök, önképzőkörök stb.) létrehozását és ezek munkájában részt vegyen, állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban, különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban részesüljön, s életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményeihez forduljon segítségért, kiérdemelt kedvezményekben részesüljön, jutalmat és elismerést kapjon, a nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatást a jogszabályban előírtak szerint veheti igénybe, egyéni, közösségi problémáinak megoldásához kérje tanárai, osztályfőnöke, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős illetve az iskolavezetés segítségét, családja anyagi helyzetétől függően kérelmére indokolt esetben kedvezményekben részesüljön, (pl. étkezési térítési díj) fennmaradó szabadidejében iskolán kívüli foglalkozásokra járhasson (kulturális, tömegsport, sportverseny) kérheti átvételét másik iskolába. A tanulói jogviszonnyal együtt járó jogosítványok minden tanulót megilletnek, anélkül, hogy azok érvényesítéséhez külön szülői engedély beszerzésére lenne szükség. A házirend több pontjában rögzítettek esetében a szülői felügyeletet gyakorló szülő nyilatkozatára is szükség van. (pl. napközi-és tanulószoba-igénylés, kedvezmények, tantárgyválasztás, hiányzás, távolmaradás stb.) Az intézményben érvényesülnie kell az egyenlő bánásmód elvének. Nem érhet senkit közvetlen hátrányos megkülönböztetés neme, faji hovatartozása, bőrszíne, nemzetisége, nemzeti vagy etikai kisebbséghez való tartozása, anyanyelve, fogyatékossága, egészségi állapota, vallási, világnézeti meggyőződése, politikai vagy más véleménye, életkora, társadalmi származása, vagyoni helyzete, érdekképviselethez tartozása miatt. Az intézményben tilos minden olyan magatartás, késztetés, amelynek célja a gyermek, tanuló megalázása, megfélemlítése, emberi méltóságának megsértése, illetve ilyen hatást kiváltó légkör, környezet kialakítása, fizikai, testi és mindennemű bántalmazása

5 IV.2. TANULÓI JOGOK GYAKORLÁSA Sérelem esetén az iskola tanulója kiskorú tanuló esetén törvényes képviselője a törvényben előírt módon az osztályfőnökétől, illetve az iskola vezetőjétől kérhet jogorvoslatot. A Diákönkormányzat (DÖK) megválasztása tanévenként a Diákközgyűlésen történik. Az iskolai közösségek életüket érintő bármely kérdésben a diákönkormányzaton (DÖK) keresztül érvényesíthetik jogaikat. A tanulók szervezett véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendjét és formáit a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. A Házirendben meghatározott nagyobb tanulóközösségek tanulói létszámának 50 %-át érintő kérdésekben kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét. Kötelező a véleményezés az iskola kisebb tanulócsoportját (pl. osztályt) érintő, de a többi tanulócsoport számára példaértékű kérdésekben, intézkedésekben is. Az iskola vezetősége az előbbiektől eltérő esetekben is kérheti a diákönkormányzat véleményét. A tanulói közösségek álláspontjukat a fennálló jogszabályi rendelkezések szerint alakítják ki, melyhez az iskola minden szükséges feltételt biztosít. Diákkörök A tanulók a Közoktatási törvény 11. (1) bekezdése a)-d) pontjaiban meghatározott jogaikat csak az iskolai tanév megkezdésétől (tanévnyitó) gyakorolhatják. A tanuló joga, hogy részt vegyen a diákkörök munkájában és kezdeményezze annak létrehozását, tagja legyen iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport és más köröknek. A közoktatási törvény 53. (2) bekezdése b, pontjai alapján a diákkör fogalmába tartoznak: szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport. Diákkört elsősorban pedagógus irányíthat, vezethet. A diákkörök alapvető (tárgyi, személyi) működési feltételeit lehetőségeihez mérten az iskola biztosítja. Diákkör önköltséges formában, térítési díj fizetése mellett is szervezhető. Ebben az esetben az indító pedagógus az iskolával és a szülővel szerződést köt. IV.3. A TANULÓ KÖTELESSÉGE o hogy betartsa az iskolai házirendet, az intézmény szabályzatainak rendelkezéseit, o tartsa tiszteletben az intézmény vezetőit, pedagógusait, alkalmazottait, valamint tanulótársait és emberi méltóságukat, jogaikat ne sértse, o részt vegyen a tanórákon, a kötelező foglalkozásokon, o rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással eleget tegyen képességeinek megfelelően tanulmányi kötelezettségének, o érdemjegyeit naprakészen vezesse ellenőrzőjében, azt nevelőjével, szüleivel írassa alá,

6 o az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott, az oktatás során használt eszközöket, védje az iskola felszereléseit, létesítményeit, a kulturált környezetet, o biztosítsa a tanuláshoz szükséges külső feltételeket: csend, rend, fegyelem, o a tanuláshoz szükséges felszerelést magával hozza, annak épségére, tisztaságára vigyázzon, o segítse intézményünk feladatainak teljesítését, hagyományainak ápolását és továbbfejlesztését, o védje saját és társai egészségét, társait veszélyeztető eszközöket és szereket nem hozhat, éppen ezért tilos a dohányzás, az alkoholfogyasztás, kábítószer fogyasztás, o az iskolában tiszta, ápolt, kulturált külsővel, a helyhez, alkalomhoz illő, az időjárásnak és életkori sajátosságoknak megfelelő öltözékben jelenjenek meg. Tartózkodjanak a szélsőséges divattól, az iskolai viselet ne legyen ízléstelen és kirívó. Iskolai ünnepségeken a kötelező viselet: Lány: fehér blúz, sötét szoknya, iskolai nyakkendő Fiú: fehér ing, sötét nadrág, iskolai nyakkendő

7 V. AZ ISKOLA MUNKA- ÉS NAPIRENDJE V.1. A TANÓRAI ÉS A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK RENDJE Az iskola éves munkarendjét a tantestület, az iskolaszék és a diákönkormányzat határozza meg az iskolavezetés javaslata alapján. A tanítás nélküli munkanapok időpontjait az intézmény munkatervében rögzítjük. A tanítás 8.00 órakor kezdődik. Minden diák a tanítás kezdete előtt legalább 15 perccel korábban érkezzen meg az iskolába. A korábban érkezők 7.30 ig jó idő esetén az udvaron, rossz idő esetén az ügyeletes teremben gyülekeznek. A második órára érkezők az ebédlőben, jó idő esetén az udvaron tartózkodnak tól az ügyeletes nevelők engedélyével lehet a tanterembe menni. Szünetekben az ügyeletes tanárok rendelkezéseit be kell tartani. Szünetekben a tanulók a folyosón, a tantermekben, jó idő esetén a 2. és 3. szünetben az udvaron tartózkodhatnak. A tornateremben, a könyvtárban, a szaktantermekben, csak az illetékes tanár engedélyével tartózkodhatnak a tanulók. A számítógépterem sajátos rendje a 4. sz. mellékletben található. Az épületben a diákok kerüljék a lármázást és minden olyan játékot, amely veszélyezteti a testi épséget, vagy rongálást okozhat. A napi munkarendet az órarend és a csengetési rend határozza meg (1.sz. melléklet). A tanítási órák általában az 1-6. tanórában tartandók. A fakultatív és rendkívüli tárgyak órái délutánra kerülnek. Az iskola tanulóinak étkezését a büfé és az ebédlő biztosítja. A büfé az óraközi szünetekben tart nyitva. Becsengetés után a büfében diák nem vásárolhat! Az ebédlő igénybevételére az étkezési rend alapján van lehetőség. A napközisek és tanulószobások ebéd után kb ig az udvaron tartózkodnak, ahol szervezett vagy szabad játékokkal töltik az időt. Látogatást tehetnek múzeumban, galériában, sétán, egyéb irányított foglalkozáson vehetnek részt. Azok a tanulók, akiknek 7. órájuk van az udvaron, a délutáni foglalkozásra várók a tanulószobán vagy a könyvtárban tartózkodhatnak. Magatartásuk nem zavarhatja a tanítás rendjét. a. Napközi otthon, tanulószoba Az iskolában az Önkormányzati Képviselő-testület tanév rendjére vonatkozó engedélyétől függően napközi otthont működtetünk. A felvétel szempontjai: Jelentkezés: írásban, a megelőző tanévben május hónapban (előzetes igény) történik. Túljelentkezés esetén a következő szempontok alapján nyernek felvételt a tanulók:

8 a tanuló életkora a hátrányos és veszélyeztetett tanulók felvételi kérelme előnyben részesül; a tanuló tanulmányi eredménye alapján (gyenge képességűek, fejlesztésben részesülők nyerjenek felvételt); gyermekét egyedül nevelő szülő gyermeke; gyermekek száma a családban; a család lakáskörülménye, szociális helyzete; egyedi esetekben, a nem rászoruló gyermekek felvételére is lehetőséget biztosítunk, ha az a tanuló személyiségének fejlődését szolgálja. A napközi otthon rendje: a napközibe felvételt nyert tanuló számára kötelező a házirend betartása; napközis ellátást biztosítunk: óráig; tanulmányi munka ideje: valamint 15:30 óráig, illetve igazodva a tanórák befejezéséhez és az egyéb programokhoz; a tanuló a napközi otthont egyedi esetekben a szülő írásbeli kérelmére hagyhatja el; a napközis és tanulószobai foglalkozás tanulási idejét csak indokolt esetben lehet megzavarni; a tanuló hozzátartozója a folyosón tartózkodhat, amíg a gyermek elhagyja a tantermét. A napközi otthon heti rendje Tartalmazza az alábbi tevékenységeket: o kulturális, o játék, o sport, o technikai, o művészeti foglalkozások, o séták, kirándulások. Figyelembe kell venni: o a tanórán kívüli tevékenységet o a városi rendezvényeket o az előadásokat A tanulószobába való felvétel rendje, működése Azokon az évfolyamokon, melyeken napközi nem működik tanulószoba szervezhető, elsősorban az 5-6. osztályosok számára. Jelentkezés: írásban, a megelőző tanévben, május hónapban (előzetes igény). A felvételnél a napközinél alkalmazott elvek az irányadók

9 A működés rendje A tanulószoba esetenként 11:45-től, de minden nap órától és 13:35 órától óráig tart. Ez idő alatt az egy óra kötelező tanulási időt be kell tartani. Ennek ideje tól óráig tart. A tanulószoba kezdete és a tanítási óra befejezése közötti időszakban a tanulószobás tanulók meghatározott nevelőnél jelentkeznek. A folyosókon és az épületen kívül engedély és felügyelet nélkül nem tölthetik az időt. A tanulószobai és napközis foglalkozásokról az annak rendjét rendszeresen vagy súlyosan megsértő tanulót kizárjuk. Erről a szülőket írásban tájékoztatjuk. A tanulószobai és napközi otthoni idő alatt minden, az iskola általános rendjére vonatkozó szabály érvényes

10 b. Fejlesztő és felzárkóztató foglalkozások Az intézmény biztosítja a korrepetálási lehetőséget, az igazgató által és megbízott pedagógusok által, a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás céljából. A hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulók számára felzárkózató foglalkozásokat szervezünk. A tanulási nehézséggel küzdő más fogyatékos tanulók fejlesztése, felzárkóztatása szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján kötelező jelleggel történik. c. Versenyek és bajnokságok Az intézmény támogatja és elősegíti a diákok tanulmányi, művészeti, kulturális és sportversenyeken, valamint bajnokságokon való részvételét. Tanulóink az intézményi, a települési, a körzeti és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt. Az iskolai versenyek tartalmát a szaktanárok határozzák meg, és felelősek lebonyolításukért. A tanulmányi versenyek megszervezését a szaktanár irányítja. d. Tanulmányi kirándulások Az intézmény a diákok részére tanulmányi kirándulásokat, táborokat, erdei iskolai táborokat szervez, melyeknek fő célja a pedagógiai program célkitűzéseivel összhangban hazánk tájainak és kulturális örökségének megismertetése. A kirándulások az iskola munkaterve alapján tanítás nélküli munkanapon, vagy tanítási szünetben szervezhetők. A tanulmányi kirándulásokat és táborokat az adott osztály osztályfőnöki tanmenetében kell tervezni. Nyári táborozásokhoz külön munkaterv készül. A részvételhez írásos szülői engedély szükséges. A táborvezetőket és kísérő nevelőket az igazgató bízza meg. A szervezés szempontjai: a szülőkkel szülői értekezleten kell egyeztetni a szervezés kérdéseit költségkímélő megoldást kell választani várható költségeiről a szülőket az ellenőrző útján kell tájékoztatni és írásban nyilatkoztatni költségeik vállalásáról. A kiránduláshoz osztályonként legalább 2 fő kísérőt ( nevelőt vagy szülőt) kell biztosítani

11 e. A külföldi utazásokra vonatkozó szabályok A külföldi kirándulásokra az általános szabályokat megfelelően alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy: a) tanítási idő alatt, szorgalmi időben a három tanítási napnál hosszabb egyéni és csoportos külföldi utazáshoz, amelynek célja tanulmányi továbbképzés, kulturális, sport és tudományos rendezvény az igazgató engedélye szükséges, b) kérelmet egyéni utazás esetén a szülő, csoportos utazás esetén a külföldre utazásért felelős csoport vezetője az utazás előtt legalább egy hónappal az igazgatónak írásban nyújtja be, c) csoportos utazási kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi tartózkodás időpontját, útvonalát, a szálláshelyet, a résztvevő tanulók számát, kísérő tanárok nevét, a várható költségeket. f. Egyéb programok, rendezvények szervezése Múzeum, színház, mozi, kiállítás és tárlatlátogatások, valamint sportrendezvények a tanítási időn kívül bármikor szervezhetők az osztályközösségek, vagy kisebb tanulócsoportok számára. Tanítási időben történő látogatásra az igazgató vagy igazgatóhelyettes engedélye szükséges. Az iskola tanulói közösségei (osztályközösségek, diákkörök, szakkörök, stb.) egyéb rendezvényeket is szervezhetnek. Az egyéb jellegű rendezvények lebonyolításához akkor kell kérvényt benyújtani az igazgatóhoz vagy az igazgatóhelyetteshez, ha a tanulók az iskola helyiségeit igénybe kívánják venni, illetve amennyiben a rendezvény időtartama érinti a tanítási időt. g. Szakköri foglalkozások rendje A szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően, valamint arra alkalmas szakember megléte esetén indítja az iskola. A szakköröket vezető pedagógusokat az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. Erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A szakkörök működésének feltételeit elsődlegesen az iskola költségvetése biztosítja. Szakkörök (tehetségfejlesztés) a tanulók igényeinek megfelelően, egyéni és közösségi tevékenységből eredő szakirányú érdeklődésének kiegészítése, képességeik és tehetségük fejlesztése, pályaválasztásuk elősegítése céljából működnek: jelentkezés önkéntes (szülői engedély) a felvétel 1 évre szól a szakkör munka-, vagy programterv alapján működik, melyet az igazgató vagy helyettese hagy jóvá a szakkörök indulási ideje minden év október 1., zárása: május vége

12 szünidőben szakkört nem működtetünk szakkörök fajtái: térítés nélküli, önköltséges a szakkörvezető és a tagság javaslata alapján az igazgató vagy igazgatóhelyettes kizárhatja a tanulót, ha fegyelmezetlenségével a munkát akadályozza, tanulmányi eredménye a tanév közben erősen romlik. Amennyiben hibáját javította, tanulmányi eredményében javulás mutatkozik, úgy ismét felvehető. h. Énekkar Az énekkar célja a megfelelő adottságú tanulók zenei képességeinek, személyiségének igényes fejlesztése és színpadképes közösségi produkciók létrehozása. Az iskola énekkara a tantárgyfelosztásban és órarendben rögzített meghatározott időkeretben működik

13 i. Sportkörök (ISK) A tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésén túl, a sport megszerettetésére, a versenysport szempontjait is figyelembe véve sportköri foglalkozások és edzések tartására van lehetőség. Az intézmény lehetőséget nyújt tanulóinak a különböző sportági foglalkozásokon és versenyeken való ingyenes részvételre. Az iskola a mindennapi testedzést a tanórai foglalkozások mellett az iskolai sportkörök működésének támogatásával biztosítja. A tanulók tanórán kívüli sporttevékenységét az igazgató, igazgatóhelyettes által megbízott tanárok és tanítók szervezik. A tanulók részvétele önkéntes, de törekedni kell arra, hogy a foglalkozásokon minél nagyobb számban vegyenek részt. A megbízást ellátók szakmailag és pedagógiailag felelősek a sportkör működéséért. Éves programot dolgoznak ki, amelyet az igazgató vagy helyettese hagy jóvá. A működtetett csoportok: - kézilabda - labdarúgás - atlétika - játékos sport - természetjárás - korfball A városi, területi és országos fordulóra továbbjutott tanulókat, a felkészítő, kísérő nevelőket a verseny idejére az igazgató vagy igazgatóhelyettes mentesíti a tanítási órákon való részvétel alól. Az igazgató, igazgatóhelyettes gondoskodik arról, hogy az országos, körzeti, a városi vagy a háziversenyeken győztes, illetőleg helyezést elért tanulók eredményes szereplését az egész iskolaközösség megismerje. A tanulók iskolán kívüli szervezet, egyesület, intézmény munkájában rendszeresen részt vehetnek. A részvételt az osztályfőnököknek be kell jelenteni

14 j. Iskolai könyvtár rendje Az iskolai könyvtár minden tanuló és alkalmazott rendelkezésére áll. Kölcsönzési és nyitvatartási rendjét a könyvtáros javaslata alapján az igazgató határozza meg tanévenként (3.sz melléklet). Az iskolai könyvtár célja annak lehetővé tétele, hogy szolgáltatásait a tanulók és a pedagógusok minden tanítási napon igénybe tudják venni. Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. Gyűjtőkörét a szervezeti és működési szabályzat mellékleteként kiadott gyűjtőköri szabályzat határozza meg. Az iskolai könyvtár nyilvános könyvtári feladatokat nem láthat el. Az intézmény könyvtárára vonatkozó főbb szabályok: a) A könyvtárat használhatja: - az iskola minden tanulója és dolgozója, b) A könyvtár használatának feltételei: - könyvtári házirend tartalmazza. c) A kölcsönzés ideje: heti 22 óra A kt.53. alapján a könyvtárak mindennapi nyitva tartását biztosítjuk. k. A vallás és hitoktatás rendje Az iskolában fakultatív hit- és vallásoktatás folyik, ennek ellátása során az iskola együttműködik a katolikus és református egyházak helyi képviselőivel. A hitoktatás a szülő egyetértésével a tanítási időhöz igazodva életkori beosztásban folyik. Ennek helye az iskola kijelölt tanterme. Minden évben egyeztetjük az időpontokat a hitoktatókkal. V.2. ÉTKEZTETÉS, TÉRÍTÉSI DÍJ BEFIZETÉSE, VISSZAFIZETÉSE Az étkezési térítési díjakat a Hatvan Városgazdálkodási Nonprofit Közhasznú Zrt. (továbbiakban: Zrt.) által meghatározott időpontokban, havonta két alkalommal kell befizetni az iskolában. A befizetések időpontjáról a tanulókat és a szülőket az iskolarádióban, a tantermi táblákon, valamint az iskolai hirdető táblán hirdetés formájában tájékoztatjuk. A térítési díjjal tartozókat a Zrt. képviselője értesíti a mulasztásról

15 Étkeztetés A Zrt. az igénybe nem vett étkezésekre befizetett térítési összeget a bejelentést követő naptól kezdődően a következő befizetés alkalmával beszámítja. Étkezés alkalmi lemondása telefonon vagy személyesen történhet az iskolatitkárnál. A térítési díjak megállapításakor adható szociális kedvezményeket az önkormányzat rendelete alapján biztosítják. Menzás és napközis tanulók és szüleik, az étkezés igénylésében történt változást ellenőrző könyvben történő bejegyzéssel kérhetik, melyet a napközis és menzás nyilvántartást vezető nevelővel igazoltatni kell. Az étkezési jelenléti ívet 1-4. osztályokban a napközis nevelők, a felsőbb évfolyamon a tanulószoba- vezető, valamint az iskolatitkár folyamatosan, naprakészen vezeti. A jelenléti ívet a térítési díjfizetés előtti napon az iskolatitkárnak hiánytalanul kitöltve köteles átadni. Étkezési rend Az órarend függvényében a tanítási óra befejezése után folyamatosan óra között. Étkezni csak kulturáltan és fegyelmezetten lehet. Ügyelni kell az étterem rendjére és tisztaságára, az étkezés befejezése után az asztalokat tisztán kell hagyni. Az étkeztetésre felügyelnek: a napközis és tanulószobás nevelők. Az étkezés és az ebédlő rendjéért felelős minden ott tartózkodó felnőtt. Általános működési szabályok A képességek fejlesztését szolgálják a szakkörök, sportköri foglalkozások, amelyekre minél több érdeklődőt várunk, de az év elején jelentkezők számára a szakköri és sportköri foglalkozás látogatása kötelező. Év közben kimaradni csak szülő írásos kérésére és a foglalkozást vezető tanár döntése alapján lehet. Pedagógus és tanuló az óráról csak indokolt esetben hívható el. Ha a tanulónak a tanítási idő befejezése előtt kell távoznia az iskolából (orvoshoz, szüleihez, stb.) akkor az órát tartó tanár a naplóba köteles beírni a távozás okát és pontos idejét. A tanítási idő a tanuló munkaideje, melyet az órarend szabályoz. A tanítás ideje alatt az iskola épületét csak osztályfőnök, igazgató engedélyével lehet elhagyni. Egyéb esetben az iskolából a tanítási idő alatt kilépni tilos, fegyelmi vétség. V.3. EGÉSZSÉGVÉDELEM A tanulók részére egészségi állapotuk napi ellenőrzésére, felülvizsgálatára az adott tanévre meghatározva hetente két alkalommal védőnői rendelés van

16 V.4. BALESETVÉDELEM Minden tanuló a tanév megkezdésekor baleset- és tűzvédelmi oktatáson vesz részt. Erre az első osztályfőnöki órán kerül sor az osztályfőnökök irányításával. A rendkívüli esemény, katasztrófa esetén szükséges tanulói teendőket a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. A számítástechnikai, technika, fizika, kémia, könyvtári és a testnevelési foglalkozás megkezdése előtt évente egy alkalommal a szaktanárok irányításával munkavédelmi oktatásban részesülnek tanítványaink (A tantermek használati rendjei a 2-7. mellékletekben találhatóak). A tanulók az általuk észlelt baleseteket, balesetveszélyes helyzeteket azonnal kötelesek jelezni az iskola valamely felnőtt dolgozójának. Tűz esetén riasztásra a folyosókon és a termekben kifüggesztett rend szerint kell elhagyni az épületet. A menekülési irányokat minden tanév elején az osztályfőnök ismerteti tanítványaival, majd az iskolai tűzriadó próbán gyakorolják. V.5. EGYÉB ELŐÍRÁSOK Az iskola területére csak az oktatást szolgáló eszközöket lehet behozni. Pénzt, értéktárgyakat, mobiltelefont a tanuló csak saját felelősségére hozhat magával. Tanítási órára mobiltelefont a tanóra védelme érdekében csak kikapcsolt állapotban szabad bevinni, s azt az óra alatt bekapcsolni nem szabad. Ez a szabály érvényes a szünetek, napközi- és tanulószobás foglalkozások idejére is. Ellenkező esetben a vétkes tanuló a telefont kikapcsolva a pedagógusnak átadni köteles, aki azt megőrzi és a szülőnek személyesen átadja egy megbeszélt időpontban. Nevelő engedélyével a szülő haladéktalan értesítésére bármikor használható mobiltelefon. A tanuló mobiltelefonján kép és hangfelvételt a személyiségi jogok védelme érdekében-az iskola területén belül nem készíthet. Amennyiben ez mégis előfordulna, úgy ez fegyelmi eljárást vonhat maga után. A társadalmi tulajdon megbecsülése és védelme, az egyéni tulajdon tiszteletben tartása minden tanulóra nézve kötelező. A társadalmi vagy egyéb tulajdonban gondatlanságból vagy szándékosan okozott károkért a tanuló anyagilag a teljes kár megtérítésével felelős. Vele szemben fegyelmező vagy fegyelmi intézkedés hozható. A tantermekben elhelyezett készülékeket tanulók nem kapcsolhatják be, engedély nélkül nem működtethetik. Az iskolában, annak közvetlen környezetében, továbbá az iskola által és az iskolán kívül szervezett rendezvényeken szeszesitalt fogyasztani és dohányozni tilos! A nevelési-oktatási intézményben, továbbá a nevelési-oktatási intézményen kívül a tanulók részére szervezett rendezvényeken tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek árusítása, fogyasztása. Ezek megszegése fegyelmező vagy fegyelmi intézkedést von maga után. A szóbeli, egyéni köszönés az életkori sajátosságaiknak megfelelően illetve a napszakhoz igazodva történik, míg az osztálytermekben a tanárt és a foglalkozás látogatóit köszöntik a gyerekek. A gyerekek a termet csak tiszta, tanulásra, tanításra alkalmas állapotban hagyhatják el

17 Az intézmény helyiségeit rendeltetésszerűen lehet használni (a termek használati rendjét a mellékletek tartalmazzák). Tanításhoz nem tartozó felszerelést (pl.: játék, rádió, magnó, híradástechnikai eszköz, nagyértékű ékszer, számottevő mennyiségű pénz) nem szabad behozni az iskolába, kivéve, ha erre valamelyik tanár külön engedélyt nem ad. Az elveszett tárgyakért az iskola felelősséget nem vállal. Tilos az iskolában és környékén mindenfajta szerencsejáték űzése és árusítása. A tanuló nem tarthat magánál fegyvert és fegyvernek minősülő eszközt. Az iskolai rendezvények, klubdélutánok az előkészítés és rendrakás terhe mellett az 1-4. évfolyam számára óráig, míg 5-8. évfolyam óráig tarthatók. A farsangi diákbál, a disco rendezvény maximum óráig tartható

18 V.6. MUNKANEM LEÍRÁSOK Hetes tanuló (8. sz. melléklet) Ügyeletes tanár (9. sz. melléklet) V.7. ELLENŐRZŐ KÖNYV Az iskola és a szülő közötti kapcsolattartást, szolgálja. Az ellenőrző könyv, tájékoztató füzet okmány, a tanuló hivatalos okmánya. Az ellenőrző könyv bejegyzéseit csak a tanár javíthatja, helyesbítheti. A tanuló ellenőrzőjét minden tanítási napon magával hozni, a kapott érdemjegyet beírni-beíratni, a szülővel és nevelővel aláíratni köteles. Egyéb bejegyzéseket a legrövidebb időn belül köteles aláíratni, és ezt az osztályfőnöknek bemutatni. V.8. ÜDVÖZLÉS, KÖRNYEZET RENDBEN TARTÁSA A szóbeli, egyéni köszönés a napszakhoz igazodik, míg az osztályteremben a tanárt és az órák látogatóit felállással köszöntik a tanulók. Az osztály tanulói a tantermet csak tiszta, tanulásra, tanításra alkalmas állapotban hagyhatják el. Minden tanuló köteles helyét rendben hagyni (szemét, padfirkálás, padrongálás). A hetesek a munkanem leírásban foglaltak szerint kötelesek eljárni. A rendhagyó teremberendezést végző osztály köteles a következő csoport számára (az utolsó óra után is) a zavartalan munkavégzést biztosítandó, elvégezni a visszarendezést. V.9. KÉSÉS A késés a becsengetés utáni órára érkezés. A későn érkező tanulót későnek, a késés időtartamának megjelölésével írja be a tanár. A késést igazolni kell (a mulasztás igazolásánál jelöltek szerint). A késés ideje összeadható, s amennyiben ez az idő eléri a 45 percet, a késés egy igazolt vagy igazolatlan óra. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanítási óráról. A bejárók esetén a közlekedési okok miatti késés igazolható. Napközben csak az iskolai kötelesség teljesítése vagy egészségügyi ok miatti késés igazolható!

19 V.10. MULASZTÁSOK IGAZOLÁSA, TÁVOLMARADÁSI-, TÁVOZÁSI ENGEDÉLYEK Ha a tanuló a kötelező foglalkozásról távol marad, akkor mulasztását igazolnia kell. Az orvosi és egyéb igazolást a szülő aláírásával is ellátva az ellenőrző könyvbe bejegyeztetve fogadjuk el. Családi vagy hivatalos távolmaradási engedélyt 3 napig az osztályfőnök, 3 napnál hosszabb távolmaradás esetén az igazgató adhat (írásbeli kérelemre). A mulasztás igazolásának elfogadására az osztályfőnök és a szaktanár jogosult. A mulasztás igazolható ha: A tanuló - a szülő írásbeli kérelmére előzetes engedélyt kapott a távolmaradásra. A szülő egy tanévben összesen három napot nem alkalmat igazolhat. A tanuló beteg volt és azt megfelelően igazolta: Hosszabb hiányzást csak orvos dokumentálhat az ellenőrző könyvben, esetleg külön igazolás formájában, amelyet a szülőnek is alá kell írnia. A tanuló hatósági intézkedés, vagy egyéb alapos ok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. Az igazolást a tanulók az osztályfőnöküknek adják le, legkésőbb a mulasztást követő első osztályfőnöki órán. Az iskola kéri a szülőket (gondviselőt), hogy a mulasztásról már az első napon értesítsék a tanuló osztályfőnökét. Amennyiben az értesítés nem valósul meg, az osztályfőnöknek kell felhívnia a szülőket. Ha a tanuló három napon keresztül mulasztott az oktatásról, és annak okáról az iskola tájékoztatást nem kapott, valamint a szülők megkeresése is meghiúsult, az osztályfőnöknek a szülőt levélben értesítenie kell a lehetséges szankcionálások pontos megjelölésével. A GYIV felelős és az osztályfőnök családlátogatást és a jogszabályoknak megfelelő további eljárást kezdeményezhet

20 Az igazolatlan hiányzások esetén alkalmazott iskolai teendők: I. szakasz: Az első igazolatlan mulasztásról az iskola értesíti a tanuló szülőjét. Az értesítésben felhívja a figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire és kéri az igazolás bemutatását. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a gyermek szülőjét. Minden igazolatlan órát az osztályfőnök jelent a GYIV felelősnek, aki eljárást indít a megfelelő törvények ismeretében a gyámhatóság felé. Ha a tanköteles korú tanuló igazolatlan hiányzása eléri a tíz órát, az iskola igazgatója köteles a lakóhely szerint illetékes jegyzőt értesíteni. II. szakasz: Tanköteles korú gyermek esetében a mulasztott 10. óra után a jegyző a végzéssel felhívja az iskoláztatási támogatás jogosultját a mulasztás következményeire. III. szakasz: Ha a tanuló továbbra is mulaszt, kapcsolatot kell fenntartani a gyermekjóléti szolgálattal. Az igazolatlanul mulasztott 50. óra után az intézményvezető ismételten jelzést tesz jegyzőnek. A jegyző gyámhatóságként eljárva határozatban dönt a tanuló védelembe vételéről és az iskoláztatási támogatás folyósítása felfüggesztéséről. Az említett szakaszokkal párhuzamosan- szóbeli vagy írásbeli- gyermekkorú sérelmére elkövetett szabálysértési eljárás, feljelentés kezdeményezhető a gondviselőkkel szemben az igazolatlan hiányzás ügyében. Amennyiben a tanuló az iskolában tartózkodik, az órarend szerinti foglalkozásról való önkényes távolmaradás igazolatlan órának minősül. A tanuló által vállalt fakultációs órákról, szakköri foglalkozásokról, tanulószobáról, szakértő által elrendelt fejlesztő foglalkozásokról való késésre és hiányzásra is a fentiek érvényesek. Nem számít hiányzásnak, ha iskolai ügy miatt hiányzik a tanuló. Az igazolatlan hiányzás a tanulóra nézve fegyelmi vétség, ezért minden esetben írásbeli büntetést von maga után és a magatartásjegynek is tükröznie kell: 3 óra esetén osztályfőnöki figyelmeztetés a magatartás jegy max.: 4 lehet 8 óra esetén osztályfőnöki intés a magatartás jegy max.: 3 lehet 12 óra esetén igazgatói intés a magatartás jegy max.: 2 lehet 20 óra esetén tantestületi megrovás a magatartás jegy max.: 2 lehet. A tanulókkal kapcsolatos (magatartási, fegyelmezési, jutalmazási, egyéb) események rögzítése osztály magatartás füzetben történik

21 VI. A TANULÓ ÁLTAL ELŐÁLLÍTOTT TERMÉK, DOLOG, ALKOTÁS VAGYONI JOGA A Közoktatási törvény 12.. (2) bekezdése értelmében: Az intézmény és a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként az iskola szerzi meg a vagyoni jogokat minden olyan birtokába került dolog felett, amelyet a tanuló állított elő, vagy amely a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, vagy ahhoz nem kötődő feladatok teljesítésekor jött létre. A Közoktatási törvény 14.. értelmében: A szülő (14. életévét nem betöltött tanuló esetében) tanuló és az iskola megállapodhat a vagyoni jog átruházásáról. Ez alkalomszerű és egyedileg elkészített dolgokra vonatkozik. A megfelelő díjazást a teljes oktatási folyamatban részt vevők által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell meghatározni. VII. A TANULÓK TANTÁRGYVÁLASZTÁSA A tanuló joga, hogy válasszon a választható tantárgyak közül (a Pedagógiai programban rögzítettek szerint). A választott tantárgyat egész tanévben illetve a választhatóság maximális záró évfolyamáig (hasonlóan a kötelező tantárgyakhoz) kell tanulni, illetve értékelni, osztályozni. Módosításra csak rendkívüli esetben és orvosi vagy szakértői bizottság véleménye alapján adunk engedélyt. A választható tantárgyak iránti igényeket minden év május 20-ig felmérjük. A szülő erről írásban nyilatkozik. VIII. KEDVEZMÉNYES JUTTATÁSOK Gyermekétkeztetés esetén adható kedvezményeket a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (5) bekezdése határozza meg. A törvényeken túl mindkét esetben a helyi önkormányzat rendeletei az irányadóak (helyi lehetőségek). A tankönyvekhez adható támogatásokról a tankönyvpiac rendjéről szóló évi XXXVII. törvény rendelkezik. IX. TANULMÁNYI KÖTELEZETTSÉGEK Mulasztás miatt a tanév végén nem osztályozható az a tanuló, akinek egy tanévben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 11/1994. (VI.8.) MKM rendeletben meghatározott mértéket: (250 óra illetve a tantárgy évi óraszámának 30%-a). A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha:

22 magántanuló, felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, a hiányzás mértéke miatt nem osztályozható, és a nevelőtestület az osztályfőnök és a szaktanár javaslata alapján úgy dönt, hogy osztályozó vizsgát tehet. Az osztályozó vizsga teljesítésének határideje: a tanév rendjétől függően a félévi és év végi osztályozó értekezletet megelőző időpontban, amelyről az érintett tanuló és szülő írásos értesítést kap. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyam-ismétléssel folytathatja. X. A TANULÓ FEGYELMI FELELŐSSÉGE Ha a tanuló a házirendet megszegi, fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelemsértés mértékétől függő intézkedések az alábbiak: Fegyelmező intézkedés: szóbeli figyelmeztetés, írásbeli figyelmeztetések: o osztályfőnöki figyelmeztetés (3 alkalommal) odaítéléséről az osztályfőnök dönt a fegyelmi vétségek (5 magatartási vétség, 3 ellenőrző könyv hiány, 10 felszereléshiány) alapján, de adható egyszeri vétségért, figyelembe véve annak nagyságát. Javaslatot tehet rá az osztályban tanító szaktanár is; o szaktanári figyelmeztetés; o ügyeletes tanári figyelmeztetés; o napközis tanári figyelmeztetés; o igazgatói figyelmeztetés. Írásbeli intés: o osztályfőnöki intő 1 alkalommal adható egyszeri vétségért, figyelembe véve annak nagyságát és várható hatását, vagy ha a tanuló sorozatos kisebb fegyelemsértésekkel elérte a fokozatot; o igazgatói intő. Fegyelmi büntetés: megrovás; szigorú megrovás; áthelyezés az évfolyam másik osztályába (az érintett, befogadó osztály véleményének figyelembevételével). A fegyelmező intézkedést általában a szaktanár vagy az osztályfőnök, fegyelmi büntetést az Igazgató és/vagy a tantestület hoz a fegyelmi eljárás során. A fegyelmi eljárás során az évi LXXX. törvény 76. szerint kell eljárni. Törvénysértés- törvényszegés esetén amennyiben a tanuló a 14. életévét még nem töltötte be, úgy gyermekvédelmi eljárás megindítására kerül sor. A 14. életévet betöltött tanulók esetében hatóság bevonásával büntetőeljárás indítható

23 Vagyonvédelmi kártérítés A tanuló köteles az iskola vagyontárgyainak; az oktatás során rábízott felszerelési tárgyaknak, taneszközöknek, műszereknek állagát megóvni. XI. A TANULÓ ANYAGI FELELŐSSÉGE Tettenérés esetén a tanuló az okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik. Gondatlan károkozás esetén a tanuló felelőssége korlátozott, míg szándékos esetben a teljes kárt köteles megtéríteni. A tanulót és szüleit értesíteni kell, és fel kell szólítani őket a kár megtérítésére. A kártérítés elmaradása esetén az előírásnak megfelelően az iskola pert indíthat! A tanuló bizonyítványát tartozás fejében visszatartani nem szabad. XII. A TANULÓ MUNKÁJÁNAK ELISMERÉSE A diákok munkájának legfontosabb mérőeszköze az osztályozási rendszer. A félévi osztályzás az első félévben, míg az év végi a teljes tanévben végzett munkát tükrözi. A félévi és az év végi érdemjegyeket a szaktanár (aki az osztályozó értekezleten a tantestület tagjaitól segítséget kérhet) határozza meg. Indokolt esetben az évközi érdemjegyek számtani átlagától eltérő érdemjegyet is meghatározhat a szaktanár. Tanulmányi jegyek A tanulók tanulmányi munkájának értékelését a tanév során érdemjegyekkel, félévkor és év végén osztályzatokkal végezzük. Ez alól kivételt képeznek az 1. évfolyam tanulói, valamint a 2. osztályosok az első félévben. Ezekben az esetekben, olyan szöveges értékelést kapnak a tanulók, amelyek kifejezik, hogy kiválóan, jól, vagy csak megfelelt az elvárásoknak, esetleg felzárkóztatásra szorul. Ez utóbbi esetben a szülő bevonásával értékeljük a tanuló teljesítményét, feltárjuk a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket. A tanuló magasabb évfolyamba lépésének feltétele az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítése. A tanuló 1. évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztása miatt nem tudta teljesíteni. 2. évfolyamtól kezdve a tanuló évfolyamismétlésre utalható a tanévben nyújtott teljesítménye alapján is. A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése 1-4. osztályban abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamba léphetne, de a szülővel történő egyeztetés alapján a szülő kérésére történik. Valamennyi osztályfokon bármely tárgyból a kimagasló, dicséretes teljesítmény elérése esetén a minősítés: kitűnő Érdemjegyek és osztályzatok a tudás értékelésekor

24 o Jeles (5) o Jó (4) o Közepes (3) o Elégséges (2) o Elégtelen (1) A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez, emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak fejlődtek-e vagy hanyatlottak az előző értékelés óta. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében minden tanuló negyedévente legalább egyszer felel szóban. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni lehetőség szerint. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt a tárgyat tanító nevelő az ellenőrző könyvön, tájékoztató füzeten keresztül értesíti. Az ellenőrző könyv bejegyzéseit az osztályfőnök két havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja, pótoltatja. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az élért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: az 1. évfolyam kivitelével

25 Teljesítmény Érdemjegy 0-35% elégtelen (1) 36-50% elégséges (2) 51-75% közepes (3) 76-90% jó (4) % jeles (5) A magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: A tanuló magatartását és szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. Kérheti az osztályközösség értékelését is. a) Példás (5) az a tanuló, aki: a házirendet betartja; a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik; kötelességtudó, feladatait teljesíti; önként vállal feladatokat és azokat teljesíti; tisztelettudó; társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvarias, előzékeny, segítőkészen viselkedik; az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz; óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet; nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása; b) Jó (4) az a tanuló, aki: a házirendet betartja; tanórán vagy tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik; feladatait a tőle elvárható módon teljesíti; feladatokat önként nem vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti; az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt; nincs írásbeli intője vagy megrovása. c) Változó (3) az a tanuló, aki: az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be; a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik; feladatait nem minden esetben teljesíti; előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva; a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik; igazolatlanul mulasztott; osztályfőnöki intője van

26 d) Rossz (2) az a tanuló, aki: a házirend előírásait sorozatosan megsérti; feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti; magatartása fegyelmezetlen, rendetlen; társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlan, durva; viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza; több alkalommal igazolatlanul mulaszt; több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése. A tanulók szorgalmának értékelése, minősítése a.) Példás (5) az a tanuló, aki: képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi; a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi; munkavégzése pontos, megbízható; a tanórán kívüli foglalkozáson, versenyeken önként részt vesz; taneszközei tiszták, rendesek és ezeket a tanítási órára mindig elhozza. b.) Jó (4) az a tanuló, aki: képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; rendszeresen megbízhatóan dolgozik; a tanórákon többnyire aktív ; többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson, vagy versenyeken való részvételt önként nem, vagy csak ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti; taneszközei tiszták rendezettek. c.) Változó (3) az a tanuló, akinek: tanulmányi eredménye elmarad képességeitől; tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti; felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik; érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja; önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel; dolgozik. d.) Hanyag (2) az a tanuló, aki: képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében; az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg; tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen; feladatait többnyire nem végzi el; felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek;

27 a tanuláshoz nyújtott nevelői, vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül; félévi, vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. Az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. A sajátos nevelési igényű tanulót szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján az igazgató mentesítheti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. A félévi osztályzatot az ellenőrző/tájékoztató füzetbe, az év végi értékelést a bizonyítványba és a törzskönyvbe be kell jegyezni

28 XIII. JUTALMAZÁSOK Kiemelkedő tevékenységért az iskolánk tanulói, közösségei és csoportjai jutalmazásban részesülhetnek. A kiemelkedő munka általában tanévenként kerül jutalmazásra. Egyéni jutalmazások A jutalmazások formái: osztályfőnöki dicséret: odaítéléséről az osztályfőnök dönt, adható több dicséret alapján, vagy egyszeri közösségi munkáért; szaktanári dicséret: odaítélését a szaktanár határozza meg. Adható az adott tantárgyban elért versenyeredményekért, kutató-, vagy sorozatos gyűjtőmunkáért és folyamatos kiemelkedő tanulmányi munkáért, szakköri, szertárosi, stb. munkáért; igazgatói dicséret: tanulmányi és sport megyei I-III., országos versenyen I-IX. helyezetteknek, valamint minden más esetben, amikor a tanuló kiemelkedő teljesítményt nyújt. Az osztályfőnök javaslata alapján a tantestület dönt a jutalmak odaítéléséről az alábbi érdemekért: kiemelkedő tanulmányi eredmény példamutató szorgalom versenyeken, pályázatokon való eredményes részvétel az iskola érdekében végzett tevékenység kiemelkedő sporttevékenység A tanulók jutalmai lehetnek: Az év tanulója alapítványi elismerés Nevelőtestületi dicséret könyvjutalom, oklevél, Kiemelkedő versenyeredményért (Kossuth- emlékplakett, sportszobor) A nevelők jutalma lehet: Az év pedagógusa alapítványi elismerés Tehetséggondozó munkáért (Kossuth- emlékplakett)

29 XIV. HIVATALOS ÜGYEK INTÉZÉSÉNEK RENDJE A tanulók, rendkívüli eseteket kivéve, minden kérdésükkel az osztályfőnökükhöz, tanáraikhoz fordulhatnak. Az osztályfőnöki hatáskört meghaladó kérdésekben az igazgató vagy helyettese dönt az osztályfőnök véleményét meghallgatva. Rendkívüli esetben az igazgatót és helyettesét azonnal megkereshetik. Tanulók a titkárságot, a szokásos napi ügyek intézése miatt a szünetekben kereshetik fel, kivételt képeznek a sürgős esetek (szülők halaszthatatlan értesítése, stb.). Az osztály több tanulóját érintő ügyben egyszerre kell a titkárságra menni. A nyári időszakban (június 15. augusztus 31. között) a szülők és tanulók félfogadási időben intézhetik ügyeiket a titkárságon. A félfogadási időről az iskola jól látható helyen elhelyezett kiírással tájékoztatja a közösséget. Vendégeket (szülő, hozzátartozó) csak indokolt esetben fogadhatnak a tanulók, lehetőleg a portás hívja le az érintett gyerekeket a szünetben vendégükhöz. Iskolai telefonhoz csak rendkívüli esetben hívható tanuló