ZALA MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ és TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM KÖZÉPTÁVÚ (2007 2013) PROGRAMFÁZIS

ÉPÍTÉSI ÉS KERESKEDELMI amerikai magyar Kft. 1126 BUDAPEST, Istenhegyi út 9/d. HUNGARY Tel: 355-4614 Fax: 212-9626 Ökszféra- Prjekt Kft PARTNERSÉG 2007-13 KONZORCIUM ZALA MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ és TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM KÖZÉPTÁVÚ (2007 2013) PROGRAMFÁZIS NYUGAT-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI TANÁCS III. rész Budapest, 2006. nvember

ÉPÍTÉSI ÉS KERESKEDELMI amerikai magyar Kft. 1126 BUDAPEST, Istenhegyi út 9/d. HUNGARY Tel: 355-4614 Fax: 212-9626 Ökszféra- Prjekt Kft ZALA MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ és TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM KÖZÉPTÁVÚ (2007 2013) PROGRAMFÁZIS NYUGAT-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI TANÁCS Megbízó: Nyugat-Dunántúli Reginális Fejlesztési Ügynökség Kht. 9400 Sprn, Új utca 12. Vállalkzó: VitalPr Kft. MTA-RKK Nyugat-Magyarrszági Int. TERRA Stúdió Kft. REGINNOV Kft. PYLON Kft. Ökszféra Prjekt Kft. cégek knzrciuma Tervező, témafelelős: Dr. Unk Jánsné reginális tervező, ügyv. ig. PYLON Építési és Kereskedelmi Kft. 1126 Budapest, Istenhegyi út 9/d. Készült: A Nyugat-dunántúli Reginális Fejlesztési Ügynökség által készített helyzetelemzés felhasználásával, 2005 III. rész Budapest, 2006. nvember

TARTALOMJEGYZÉK Oldal 1. ELŐZMÉNY... 3 1.1. CÉLRENDSZER CÉLKITŰZÉSEK... 3 Kncepcinális célk (2007 2020) meghatárzása... 3 Hsszú távú kncepcinális célk... 5 2. ZALA MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAM FELÉPÍTÉSI RENDSZERE (előzetes javaslata)... 5 Zala megye hsszú távú (2007 2020) kncepcinális céljai... 7 3. ZALA MEGYE KÖZÉPTÁVÚ PROGRAM STRATÉGIÁJA (2007 2013)... 13 4. FINANSZÍROZÁSI FORRÁSOK... 15 5. PRIORITÁSOK... 26 5.1. Gazdaságfejlesztés... 26 5.2. Zala megye humánerőfrrás-fejlesztésének céljai... 40 5.2.1. A humánerőfrrás-fejlesztés priritás egy szelete... 58 5.3. Közlekedésfejlesztés... 72 5.4. Környezetvédelmi priritásk... 93 5.5. Energia ágazati prgram... 114 5.6. Településfejlesztés vársfejlesztés priritás... 162 5.7. Turizmus priritás... 173 6. PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA... 194 1

Zala megye átnézeti térképe 2

1. ELŐZMÉNY 1.1. CÉLRENDSZER CÉLKITŰZÉSEK A munka másdik fázisában rögzített és elfgadtt célrendszerrel célszerű bevezetni a prgramkészítő munka indítását és kifejtését. KONCEPCIONÁLIS CÉLOK (2007 2020) MEGHATÁROZÁSA A hsszú távra szóló célk meghatárzásánál ugyancsak a Régió fő irányait és céljait célszerű követni, amelyek a következőkben fglalhatók össze: A régió fejlesztésének fő irányai Az alábbi fejlesztési irányk egységes követése javaslt a régió térségiben az OTK hsszú távú fejlesztési irányai alapján. Az OTK-hz képest a társadalmi dimenzió jelenik meg új elemként. környezeti állapt javítása; társadalm megújítása, khézió erősítése; gazdasági versenyképesség javítása; területi felzárkóztatás; területi együttműködések bővítése. Környezeti állapt javítása Fő fejlesztési irányk Társadalm Gazdasági Területi megújítása, versenyképesség felzárkóztatás khézió erősítése javítása Területi megközelítés nagyvársk és közvetlen agglmerációjuk fejlesztése kis-, középvárskkal rendelkező kistérségek fejlesztése kistérségi közpntk fejlesztése kistelepülések lakókörnyezetének, alapszlgáltatásainak fejlesztése Területi együttműködések bővítése A fő fejlesztési irányknál javaslt meghatárzni a térségi sajátsságkból következő fejlesztési célkat. A térségi dimenziók a következők lehetnek reginális szintre egységesen értelmezett célk; meghatárzó nagyvárskra és közvetlen agglmerációjukra (Győr, Sprn, Szmbathely, Zalaegerszeg, Nagykanizsa) megfgalmaztt fejlesztési sajátsságk; A nagyvárskn kívüli kistérségekre vnatkzó fejlesztési irányk, ezen belül amennyiben lehetséges megkülönböztetve a kistérségi közpntk és a falvak, ezen belül az aprófalvak egyedi prblémáinak kezelését. 3

A régióban a különböző területi szinteknek az alábbi kihíváskkal kell szembe nézni: Reginális szinten általánsságban A különböző térségeknek saját gazdasági-társadalmi-földrajzi helyzetükhöz visznyíttt versenyképes fejlesztése; A régió észak-déli térségei közti közlekedési kapcslatk fejlesztése, valamint a tranzit frgalm biztnságs és lehetőleg kevésbé környezetszennyező megldáskkal történő levezetése; Megyei szinten az aránysabb kistérségi struktúra érdekében esetleges új kistérségek létrehzása az aránytalanul nagy megyei jgú várskörzetek rvására; A vidéki térségekben és különösen az aprófalvas területeken élők életesélyeinek javítása, a laksság csökkenésének, öregedési tendenciájának megállítása; A jelentős természeti értékek megőrzése és a fejlesztésekkr a természetes területek lehetőség szerinti legkisebb igénybevétele, a táji, kulturális értékek megőrzése Nagyvársk: Reginális, megyei szintű közszlgáltatásk megfelelő színvnaln való működtetése és az igénybe vételt figyelembe véve racinális megsztása, valamint biznys területeken (pl. egészségügy) a szlgáltatásk specializációja a magasabb minőségű szlgáltatásk nyújtása érdekében; Helyette javaslt szöveg: A gazdasági mdernizálás alapjaként a kutatás-fejlesztési tevékenységek bővítése, a tudás-, innvációtranszfer szerepük kialakítása, mely srán a felsőktatási intézményekhez kapcslódóan kell specializált k+f, innvációs tevékenységet fejlesztenie, amelyben Győrnek vezető szerepe lehet; Funkcinális, egymást kiegészítő együttműködések kialakítása a vársk között; A nemzetközi és hazai nagytérségi közlekedési hálózatkhz való kapcslódás biztsítása; A várskban a mtrizált közlekedés bővüléséből és új fejlődő településrészek növekvő közlekedési terheléséből következő közlekedési kihívásk kezelése; Az agglmeráció bővülő lakssága kzta növekvő közlekedési, környezeti terhelés prblémáinak kezelése, valamint közszlgáltatási hiánysságkkal való küzdelem; Kisvársi kistérségek: Hátránys helyzetű vidéki jellegű kistérségek (pl. kapuvári, csrnai, téti, pannnhalmi, őriszentpéteri (Őrség), vasvári (Hegyhát), celldömölki, lentii, letenyei, zalaszentgróti és a nagykanizsai déli részének (Mura mente) kistérség) felzárkóztatásának, így a munkahelyteremtés és a népességmegtartó-képességük ösztönzése; A régió funkcinális várshiánys térségeiben a közpnti településeknek vársi rangra és a térsége ellátására történő fejlesztésének támgatása (pl. Pacsa, Őriszentpéter, Zalalövő, Zalakars, Tét), a kb. 2500-3000 laks fölötti kistérségi közpntk térségszervező, szlgáltató funkcióinak erősítése; Kistérségek közpnti településeinek vnzó gazdasági környezetének fejlesztése a munkahelyteremtés, vállalkzásk indításának ösztönzése érdekében; Közszlgáltatásk megfelelő minőségű elérhetőségének és jó szervezettségének biztsítása a kistérség egészében; 4

Az aprófalvak magas színvnalú lakó-, üdülőfunkcióinak biztsítása, jó környezeti állaptának megőrzése, helyi kulturális értékek áplása a közösségi eladatk ellátásába való integrálása, illetve lehetőség szerint a fglalkztatás bővítése; HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIONÁLIS CÉLOK A kncepcinális célk közül meghatárzó, hgy a régió természeti, táji, kulturális értékeinek megőrzőse mellett és ezzel a helyi térségi identitást erősítve fejlődjön. A régió fejlődésének kulcseleme egy egészséges, megújulni képes társadalm megteremtése. Ez különösen nagy kihívás a várshiánys térségekben, az aprófalvas településeken, ahl a végső elszegényesedés, az elnéptelenedés és a fizikai lepusztulás fenyeget. A gazdaság fejlődéséhez szükséges a régió gazdaságának tudásalapú fejlesztése, a meghatárzó gazdasági ágazatkban nemzetközileg versenyképes termelési, szlgáltatási szint elérése. Sikeres gazdaság feltétele a meghatárzó helyi adttságként, a jól, megfelelően képzett munkaerő biztsítása, amihez elengedhetetlen a szakképzés, felnőttképzés, felsőktatás hatéknyságának javítása. A régió belső erőfrrásaira való építkezés eredményessége csak a belső együttműködések bővítése, a régió nagyvársait egymással és a nemzetközi fő közlekedési útvnalakba összekötő közlekedési hálózat fejlesztése nymán teljesedhet ki. A fejlesztéseknél figyelembe kell venni, hgy a jövőben az rszághatárknak nem elválasztó, hanem a természetes vnzáskörzete visszaállító összekötő szerepük lesz, miközben egyre nagybb verseny flyik majd a jól képzett képességű és hatéknyan dlgzó munkaerőért. 2. ZALA MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAM FELÉPÍTÉSI RENDSZERE (előzetes javaslata) Zala megye mindenkr naprakész fejlesztő munkáival igyekszik felzárkózni az rszágs és reginális átfgó fejlesztési tervekhez, prgramkhz. Az előzőekben vázlt hsszú távú kncepcinális céljait (lásd a 2/1. sz. ábrát), amelyhez ugyancsak illeszthetők vltak a Régió középtávú priritási tengelyei is (2006. 06. 30.), az adtt mérföldkőhöz tartzó egyeztetett értelmezés szerint. Már ebben az időszakban, e választtt priritási tengelyek alá besrlást nyertek mindazk a megyei priritásk, melyek a megye középtávú prgramjának fő pilléreit alktják, tvábbá: besrlást nyertek ezek alá mindazk az intézkedési javaslatk (6 10/priritás), amelyeket már akkr nyilvánvalóan feltétlenül szükségesnek ítéltek (lásd a 2/1. sz. ábra legalsó keretsrát). A tvábbiakban Zala megye kncepcinális céljainak részletes bemutatása következik. 5

6 2/1. sz. ábra: Zala Megye Területfejlesztési Kncepció és Prgram felépítési rendszere

ZALA MEGYE HOSSZÚ TÁVÚ (2007 2020) KONCEPCIONÁLIS CÉLJAI 1. Környezeti értékek, kulturális örökség megőrzése A régió ajánltt priritási tengelye alá a településhálózati rendszer krszerűsítés, a megújuló települési és kistérségi rendszer és a települési környezetvédelem, a települési infrastruktúra és a megújuló energiahasznsító referenciaüzemek, minta létesítmények létrehzása tartzik. Ehhez tartzó célk: Településhálózati rendszerkrszerűsítés településszerkezeti funkció megsztási együttműködések kistérségi közpntfejlesztések aprófalvas térségi helyben fglalkztatás településrész rehabilitációk települési közműfejlesztés + reknstrukció műemléki reknstrukciók frgalmcsillapítás zöldfelület revitalizáció közbiztnság javítás barnamezős beruházásk preferálása sprt, szabadidő infrastruktúrafejlesztés Zalalövő, Pacsa és Zalakars és környező települések önálló, többcélú kistérséggé szervezése, leválasztása a 2 m.j. vársközpntú kistérségi területről, illetve kisebb részben a Keszthelyi és Lenti kistérség területcsökkentése árán: Járuléks, közvetve és/vagy közvetlen települési környezetvédelmi célk: környezeti állapt védelme (levegő-, víz-, talajvédelem): vízhálózat reknstrukció, csatrnahálózat fejlesztés szennyvíztisztító telep reknstrukció természetközeli szennyvíz-tisztító környezeti terhek csökkentése környezeti nevelés élőhelyek fenntartása hulladékgazdálkdás, -gyűjtés, -kezelés, -újrahasznsítás természet- és tájvédelem, natúrpark hálózat, NATURA 2000 hálózat bővítése, arbrétumk fenntartása kulturális örökségvédelem, társadalmi identitás-értéknövelő kezelése (színház, balett, zenekultúra, kastély, vár utak, népművészet, múzeum rendezvényfejl.) A MEGÚJULÓ GAZDASÁG É-D-I TENGELY ÉS MEGÚJULÓ m.j. VÁROS és elmaradtt kistérségek fejlesztése, amelyhez 4 részcél tartzik, ezek: Települési szerepkörök fejlesztése, funkcióbővítések Településhálózati khézió, településközi közlekedésbővítés, reknstrukció Környezetvédelmi infrastruktúrafejlesztés Megújuló energiahasznsítási technlógia bővítés, referencia létesítmények kiépítése 2. Társadalm megújítása, khézió erősítése A priritási tengelyek szerint e főcélhz az életminőség javítása, amelyet gyűjtőnéven: szlgáltatásbővítés céllal lehet meghatárzni, melybe a következő fejlesztési célk tartznak: az alapszlgáltatásk fenntartása, elsősrban az aprófalvas térségekben többfunkciós szlgáltatásbővítés a településekben, 7

egészségügyi, szciális ellátás szlgáltatási krszerűsítés, intézmény eszközfejlesztés speciális, helyi igények szerinti ktatás, szakképzés intézményfejlesztése társadalmi felzárkóztatás aprófalvas térségi szlgáltatásbővítés, napközi ellátás munkaerőpiacból kiszrultak fglalkztatása, átképzése Oktatás-nevelés infrastruktúrájának, módszertanának fejlesztése kmpetencia alapú és integrált ktatás módszertanának alkalmazása nagyvársi agglmerációkban igény szerint a férőhelyek és az isklák felszereltségnek, infrastrukturális állaptának javítása az alsótagzatk megőrzése a kistelepüléseken felső tagzatk integrálása kistérségi szinten a gazdasági és ktatási racinalitáskat szem előtt tartva Kultúra, társadalmi megújulás, civil kezdeményezések megerősítése (közösségfrmálás, mentális kezelés) Színház-balett, zenekultúra színvnalának fenntartása és javítása, reginális szintű szerepének bővítése Kistelepülési művelődési házak, könyvtárak minőségi fejlesztése kistelepülési közösségi rendezvények támgatása népművészeti szellem, kulturális értékmegőrzés, gazdagítás zenei rendezvények támgatása, bővítése Önkrmányzatk közszlgáltatási színvnalának javítása Az önkrmányzatk és intézményeik ügyvitelének teljes elektrnizálása, a legszélesebb körű távügyintézés lehetőségének biztsítása sprtesemények, rendezvények szlgáltatási színvnalának javítása civil kezdeményezések támgatása, ösztönzése 3. A gazdasági versenyképesség javítása Zala megye térségi versenyképesség növelésének kulcskérdése térségspecifikus priritásai: 1.1. Az É-D-i gazdasági tengely létrehzása, ennek feltétele az M9 autópálya kiépítése, rácsatlakzása az M7, M70-es autópályákra és a megyei sűrű csmópntkra csatlakzó alsóbbrendű utak kiépítése, reknstrukciója; bekapcslódás a hazai és nemzetközi fejlesztési rendszerekbe. Valamennyi területi gazdasági-technlógiai munkahelyteremtő fejlesztést célszerű e tengelyekre összpntsítani, majd később megkezdeni az új fejlesztési pólusk, póluspárk szervezését. 1.2. A gazdasági-kereskedelmi-szlgáltatási szférák fejlődésének feltétele, az egyéb műszaki infrastruktúra rendszerfejlesztések, így a Sármelléki repülőtérre való rácsatlakzásk, a megye vasúthálózatának krszerűsítése, Szmbathely-Nagykanizsa-Zágráb tengellyel, ezzel kapcslats lgisztikai közpntk, raktárbázisk, inf-kmmunikációs rendszerfejlesztések bővítése, laktanya hasznsításk, ipari park tvábbfejlesztések. E helyeken a valós ipari szerkezetváltás újfajta környezetbarát, megújuló technlógiák átvételével új iparágak meghnsítása, megújuló energiahasznsító berendezések, elemek gyártása (bimassza, getermikus, nap, víz, szélenergia elemgyártás). 1.3. A hiányzó K+F tevékenységek feltételeinek megteremtése, innvációt eredményező szellemi háttérbázis és eszközrendszerének létrehzása. Egyetemi ktatásk helyi közpntkra alapztt hálózati rendszerének megteremtése Szmbathellyel közös ktatási-képzési és kulturális együttműködéssel. 1.4. A megye kistérségi többcélú társulásainak fejlettségében jelentkező jelentős különbségek csökkentése, a hátránys helyzetűek megkülönböztetett támgatása, a megújuló energia termelő vidékfejlesztés és turizmus felkarlásával, végül 3 új kistérség szervezése (Zalalövő, Pacsa, 8

Zalakars) kialakulásával járó társadalmi-gazdasági, helyben fglalkztatási előnyök megteremtése, beleértve az aprófalvak felzárkóztatását és a nemzetiségek megkülönböztetett kezelését is. 1.5. A természeti, táji, épített környezeti értékekre és helyi speciális látványsságkra alapztt turizmus, mint húzóágazat minőségi fejlesztése összekapcslva a vidékfejlesztési és területi kiegyenlítést célzó feladatkkal. A gazdasági versenyképesség javításáhz a következő meghatárztt célk rendelhetők: Megyei gazdasági ptenciál összpntsítása az É-D-i tengely fejlesztésére helyi KKV-k versenyképességének javítása, hálózatszerű klaszter együttműködés. kistérségi elmaradttabb közpntk munkahelyteremtő vállalkzásainak ösztönzése termelőfunkciók bővítése a tengelyek menti településekben + intézmény decentralizáció együttműködés az ágazati nagyberuházásk közlekedés, út, vasút fejl. szrgalmazására, a csatlakzó megyei fejlesztések ütemterv tartására Meglévő, megfelelő piaccal rendelkező kulcságazatk klaszter alapú fejlesztése, termelékenység, hatéknyság, exprt értékesítés növelése Ipari szerkezetváltás új környezetbarát megújuló energia hasznsító technlógiájú referenciaüzemek létrehzása, működtetése új megújuló technlógiák meghnsítása, innvatív K+F tevékenység megújuló technlógiák helyi fejlesztésére Új iparági fejlesztés: getermikus erőművi hőtechnikai és villamsberend. elemek, gyártóipari, beszállítói fejlesztése bimassza betakarító, előkészítő (aprító, pelletáló), tárló, fermentáló technlógia gépgyártó ipara bigáz bázisú kiserőművi technlógia gépgyártóipar hőszivattyús földi hőáramhasznsító berendezésgyártás napkllektr gyártó és összeszerelő ipar szélmtr és tartószerkezet gyártás, telepítés, összeszerelés bidízel előállító technlógia kifejlesztése és gyártása hulladékfeldlgzó (inert, szerves, kmmunális szvíz.) és újrahasznsító ipar fejl. Fglalkztatási intézményfejlesztés, szervezetfejl., nagyvársk versenyképesség javítása, rugalmas munkaerőbázis kialakítása. A megyei jgú vársk kperációja, Nagykanizsa megújuló energetikai szerepének kiteljesítésével a fglalkztatás javítása Intermdális lgisztikai közpnt és rendszerfejlesztések a vázlt új iparági fejlesztések befgadása, kedvező szlgáltatáskkal történő támgatása, kereskedelme, szállítmányzása Innváció előmzdítása Alkalmaztt kutatásk, újításk támgatása, szellemi műhelymunka indítása, tudósképzés, későbbi alapkutatás kibntakztatása Turisztikai termékfejlesztési közpnt létesítése Műszaki infrmatikai kutatásk indítása, kiterjesztése Eddigi egyetemi közpntkkal, majd saját önálló felsőfkú intézményekkel támgattt innvatív, K+F bővítése Kiemelt fejlesztések termálgyógyturizmus Turizmus aprófalvas térségi mikrvállalkzás fejlesztés speciális főcélként a térségre, különösen a kistérséget alktó települések húzóágazata ; a kmplex turisztika fejlesztése értelmezhető. Ez négy gyűjtő csprtt alkt: Természeti táj ÖKO turizmus Idegenfrgalmi ptenciál növelése Termál gyógyturizmus Kulturális örökségvédelem 9

Az ehhez szükséges beavatkzásk, részcélk: Ökturizmus: bakancss, hrgásztavi, lvas turizmus fejlesztése Tájpark kialakításk Turisztikai menedzsment szervezet kialakítása Turisztikai termékfejlesztő közpnt létesítése Lkális turisztikai nevezetességek kiemelt fejlesztése Termálturizmus, termálstrandk energiahasznsítással kapcslatban Gyógyfürdőhelyi kmplex fejlesztések Falusi turizmus Brturizmus Zarándk turizmus Olajipari emlékhely túra Rendezvényturizmus Falusi turizmus, népművészeti ipar fenntartása, fejlesztése Kishatármenti idegenfrgalmi, kulturális és gazdasági kperáció kiemelt támgatása (közös Ipari Park Rédics-Lendva között, Letenyei-hrvátrszági piaci kapcs. bőv. stb.) Vidékfejlesztés szerkezetváltással, alkalmas területkiválasztással, aprófalvas térségi preferenciával: birtkrendezés, helyi termékklaszter működés ösztönzése primer megújuló energia célnövény-termesztés, feldlgzás, minőségi fejlesztés lajs (repce, naprafrgó) fás és lágyszárú energiacélnöv. faültetvényezés erdőtelepítés térségi közpntk gazdaságfejlesztése kistelepülési mikrvállalkzásk fejlesztése 4. Térségi felzárkóztatás, területi khézió növelése Ebbe a térségi elérhetőségek, közlekedési kapcslatk javítása, a reginális inf-kmmunikációs rendszerfejlesztések és végül a területi különbségek csökkentése, esetünkben az aprófalvas térségek felzárkóztatása értelmezhető és rendelhető. A területi khézió és a társadalmi esélyegyenlőség érdekében legsúlysabb feladat a kistérségi hátrányk mérséklése: a) az átlags fejlettségtől elmaradó kistérségek (Letenye, Zalaszentgrót, Lenti) gazdasági dinamizálása; b) az alapvető életesélyek feltételeinek biztsítása valamennyi településen. Zala megye hátránys helyzetű kistérségei közül kettő, a megye dél-délnyugati sávjában szinte összefüggő területet alktnak. Jellemzően aprófalvas, rssz krstruktúrájú, erős gazdasági bázis nélküli, krábban lezárt határsávban visszafejlesztett, rsszul megközelíthető térségek ezek, amelyek az elmúlt időszakban még gazdasági nehézséggel küzdenek. Zalaszentgrót beleesik a Régió keleti, É-K irányú msthán kezelt tengelyébe. Az eddigi intézkedések a piaci alapú, az egyenlőtlenségeket fkzó flyamatkat csak mérsékelni tudták, megállítani nem. A hagymánys kiegyenlítő szemlélettel szemben a felzárkóztatás srán alapvető cél az életképes gazdasági, társadalmi elemek megerősítése annak érdekében, hgy e kistérségek ne eltarttt, hanem a támgatásk segítségével működőképes térségi rendszerek legyenek. A területi felzárkózás alaplgikája a területileg szelektív, kncentrált beavatkzás. A térségi felzárkóztatás főbb priritásai az alábbiak: A tartósan leszakadó és periférikus térségek gazdasági-társadalmi dinamizálása. 10

Helyi (települési, kistérségi) szinten, valamint a főbb településkategóriák között jelentkező, az alapvető életesélyek (közszlgáltatásk elérhetősége, kmmunális infrastruktúra) terén fennálló egyenlőtlenségek mérséklése. Fglalkztatási új bővítések (megújuló energiahasznsító technlógiák révén) Rma laksság szegregációjának megelőzése Biztsítani kell az alapvető települési infrastrukturális feltételek (ivóvíz, villany, szilárd burklatú út, szennyvíz- és hulladékkezelés stb.) rendelkezésre állását és az alapvető közszlgáltatásk tömegközlekedéssel elfgadható időn belüli elérhetőségét. Kistérségi szinten a centrum és a vnztt települések kapcslatának szrsabbra fűzése, a közpnt (társközpnt) térségszervező, döntéshzó funkciójának erősítése. Részcélk, beavatkzási területek: A laksság, különös tekintettel a képzett csprtk helyben tartása érdekében a fglalkztatás bővítése, az önkrmányzatk és intézményeik településen belüli és településközi együttműködése, sajáts ellátási frmák elterjedése és többfunkciós intézmények kialakítása (mikrtérségekben, faluhálózatkban), hgy a kis népességszám ellenére is kifizetődő és fenntartható funkciók váljanak elérhetővé infrmatikai infrastruktúrafejlesztés, teleházak kialakítása és infrmatikai képzések indítása távmunka és távktatás, a munkaerőpiaci és szakképzési infrmációk, közszlgáltatásk virtuális elérhetőségének biztsítása. Az átfgó főcélhz tartzó feladatk részleteiben: A fizikai elérhetőség javítása: A települések, létesítmények fizikai elérhetőségének javítását a közlekedési hálózatk és eszközök fejlesztése teszi lehetővé. Az elérhetőség minőségét az infrastruktúra fejlettsége és üzemeltetésének színvnala beflyáslja. A közlekedési rendszerek fejlesztéséből adódó negatív hatásk minimalizálásáhz elengedhetetlen a környezetkímélő, ill. a közlekedés biztnságát növelő fejlesztések (vasúti közlekedés, kötött pályás vársi és elővársi közlekedés, történelmi vársmagk tehermentesítése, elkerülő utak vagy éppen vízi utak stb.) előtérbe helyezése. A fizikai elérhetőség döntően beflyáslja a gazdaság versenyképességét. A tartós növekedést a működő tőke magyarrszági telephelyválasztásának ösztönzése, a munkaerő mbilitásának serkentése, ill. a nemzetközi áruszállítás és a turizmus kiszlgálásából megszerezhető többletjövedelmek biztsítják. A fizikai elérhetőség javításának az is célja, hgy a kedvező gazdaságföldrajzi helyzetünket kihasználva az rszágt és a régióit bekapcslja az európai gazdasági térbe, másrészt javítsa a reginális és térségi közpntk, a meghatárzó vársk (fejlesztési pólusk) fejlődését. Az elérhetőség növelésével kapcslats célk, beavatkzásk M7-es út kiépülése, csmópntk, rácsatlakzásk kiépítése M9-e út előkészítése és rávezető utak kiépítése, csmópntsűrítések Nagykanizsa Szmbathely vasút villamsítása, reknstrukciója Települési elkerülő utak, belső körgyűrűk építése Helyi közlekedés fejlesztése, útépítés és felújítás, utcák, sétálóutca kialakításk Sármelléki repülőtér tvábbi fejlesztése, CARGO bázis kiépítése a Zalaegerszegi, Nagykanizsai, Zalakarsi, Lenti (kis)repülőtér speciális igényeknek megfelelő fejlesztése Helyközi autóbusz közlekedés bővítése Kiterjedt kisvasúthálózat fenntartása Országs, nemzetközi, határmenti, településközi kerékpárút fejlesztések 11

Aprófalvas, elmaradtt kistérségekben: A munkába járás igényeihez, egyéb lakssági szükségletek kielégítéséhez illeszkedő közlekedésfejlesztés (például: tömegközlekedés-szervezés, a rentábilis, kis kapacitású alternatív tömegközlekedési frmák, az elérhetőséget javító kerékpárút-fejlesztések). 5. Területi, nemzetközi együttműködések bővítése Közlekedési magisztrális térségi kapcslatk ösztönzése Elérhetőség javítása (M9, M7, M70, M8, M86 útfejlesztésekkel) Reginális együttműködés: Szmszéds Dél-Dunántúli és Közép-Dunántúli Régióval Megyei jgú vársk együttműködése Határ menti kapcslatk erősítése (hrvát, szlvén, sztrák kapcs. bővítés Nagytérségi kapcslatk fejlesztése: Ny-Pannn EUrégió Jövő régió, dél-nyugati irányba Mura-Dráva Eurégió (hrvátkkal) Közép-DNY-EU Nagyrégió létrehzásával (a megyei prgram Helyzetértékelési munkarész 1.4. sz. ábráján jelölt területi lehatárlás alapján) Nemzetközi kapcslatk: EU-n belüli együttműködések magyarlakta területekkel való együttműködések (beleértve a nem szmszéds rszágk magyarlakta területeit is) partner vársi kapcslatk áplása vásárvársi kapcslatk áplása megújuló energetikai centrumbővítés Energetikai magisztrális nagyrendszerekkel történő együttműködés bővítés (villams energia, földgáz, bigáz, később hidrgén) Megújuló energetikai szmszéds közpntkkal való együttműködés bimassza (Ausztria, Németújvár) témában getermikus (Ausztria, Olaszrszág) napenergia (Franciarszág, Németrszág) vízenergia (Ausztria) Határn átnyúló együttműködések, részcélk: az elérhetőség javítása határn átnyúló fő- és mellékút-hálózati fejlesztésekkel, ill. tömegközlekedés kialakításával, átkelőhelyek, határátjárók sűrítése, összehanglt turisztikai termékrendszer kialakítása, határn átnyúló természet- és környezetvédelmi, öklógiai gazdálkdási rendszerek kiépítése, a közszlgáltatásk szervezésének (hulladékgazdálkdás, szennyvízkezelés, egészségügy, energiagazdálkdás stb.) határn átnyúló megldásainak ösztönzése, közös befektetés-ösztönzés, gazdaságfejlesztés, a magyar-sztrák munkaerőpiaci és a képzési rendszerek összehanglása, közös területi tervezés, vízgyűjtő-gazdálkdási tervek elkészítésére, a szennyezések kialakulásának megelőzésére közös mnitring prgramk, tvábbá riasztási rendszer, az rszághatárn túli vnzáskörzeti kapcslatk újjáélesztése. 12

3. ZALA MEGYE KÖZÉPTÁVÚ PROGRAM STRATÉGIÁJA (2007-2013) A stratégia célja, hgy középtávra rögzítse az adtt térség fejlesztési céljait, a célk eléréséhez szükséges eszközöket és azkat a szempntkat, módszereket, melyek a célk megvalósítását beflyáslják, illetve biztsítják. PRIORITÁSOK (fejlesztési irányk, alprgramk) A kncepcinális célk közül ide kerülnek mindazk a fejlesztések, amelyek időrendben a legszükségesebbek és megvalósításuk a középtávú időszakra ütemezhető. A fejlesztések ésszerű csprtsítását az időközben elkészült Új Magyarrszág Fejlesztési Terv fejlesztési priritásainak figyelembevételével kellett átrendezni (2006. 08. 01.). Nyugat- Dunántúli Régió ily módn 8 alprgram keretébe fglalta a megvalósítandó fejlesztéseket, ill. az azk alá besrlható intézkedéseket. Ezek: Gazdaság-fejlesztés Humán erőfrrás fejlesztés Közlekedésfejlesztés Környezet-védelem Energiafejlesztés Település-fejlesztés Turizmusfejlesztés Közigazgatás mdernizáció fejlesztés A reginális szintű fejlesztési priritásk részletesebb kifejtésére táblázats összeállítás szlgál (lásd a 3/1. sz. ábrát), amelyben a középtávú célk alá besrlhatók vltak az ágazati (közpnti támgatást élvező) alprgramk, majd ezek alá a Reginális peratív, végül a határn átnyúló beavatkzási javaslatk. Ebben az összesítésben a Zala megyét közvetlenül, majd közvetve érintő fejlesztések is bekerültek, mint általánsságban megfgalmaztt fejlesztési javaslatk, aznban ezek részletes fejlesztési-ívei (prject fish-ek) külön-külön részletesen kifejtve is kidlgzásra kerültek a tvábbi csatlt fejezetekben. 13

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ PROGRAMJA PRIORITÁSOK 1 2 3 4 5 6 7 8 Humán erőfrrás Közlekedélem Környezetvéde- Energia Településfejlesztés Turizmus fejlesztés Reginális szintű Középtávú cél Reginális prgram Határn átnyúló együtt működések Gazdaságfejlesztés Priritás Ágazati prgram (közpnti) K+F, innváció Vállalkzásk fejlesztés Mezőgazdasági vállalkzásk diverzifikációja Mezőgazdaság, erdőgazdaság Infrmatika Mikrvállalkzásk támgatása Klaszterek támgatása Kisvállalkzásk innvatív alkalmazásainak támgatása Környezetbarát energiaipar fejl., mezőgazd. szerkezet vált., energia erdő + célnövény termesztés Pannn Gazdasági Kezdeményezés a reginális gazdasági szerkezet megújításáért A Nyugat-dunántúli emberkincsért a humán közösségi szlgáltatásk, az intézményi gyakrlat, valamint a közigazgatás megújítása Fglalkztathatóság javítása Alkalmazkdóképesség javítása Oktatási rendszer társadalmi és gazdasági igényekhez való rugalmas alkalmazkdása Oktatási rendszer társadalmi és gazdasági igényekhez való rugalmas alkalmazkdásának erősítése Az ktatási és képzési rendszerek szerepének erősítése az innvációs ptenciál fejlesztésében Társadalmi részvétel és befgadás Kapcslódó infrastruktúra fejlesztések Önkrmányzati hatáskörbe tartzó humán közszlgáltatásk fejlesztése Alapfkú nevelésktatás egészségügy energetikai ktatás Az öt rszágt összekötő Nyugat- Dunántúli régió nemzetközi és belső elérhetőségének javítása nemzetközi elérhetőség térségi elérhetőség az áruszállításlgisztika közlekedés Kistérségi közlekedés (4-5 számjegyű utak, mellékvasútvnalak) vársi és agglmerációs közösségi közlekedés biüzeman yag előállítás, bővítés Egészséges, tiszta települések A környezetbiztnság növelése Vizek kezelése Természeti értékek kezelése Fenntartható termelési és fgyasztási szkásk ösztönzése Környezetgazdálkdás Hatékny és biztnságs energiaellátás és a megújuló energiafrrásk széles körű alkalmazása Energia felhasználási struktúra javítása, energiatakaréksság növel. Megújuló energia-frrás hasznsításk növelése Energia-ellátási rendszerek biztnsági növelése, krszerűsítése Hazai + nemzetközi kperáció bővítése, energiapiac nyitás kiterjesztése Kistelepülések szennyvízkezelése Megújuló energiahrdzó termelés (célnövény-termesztés) kiterjesztése Megújuló energiaátalakító művek kistérségi szintű preferálása Kistérség bekapcs. az energiapiacba Energetikusképzés Közös bimassza prjektek Közös geterm. prjektek Energiapiaci kperáció Életterünk az élő és megújuló Nyugat-Dunántúl környezetgazdálkdás, a környezeti tudatsság erősítése és a környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztése A településszerkezet megerősítése integrált településfejlesztési prgramk révén Nagyvársk fejlesztése Térség közpntk fejlesztése Falvak fejlesztése Lepusztult településrészek rehabilitációja A Pannn örökség megújítása - az épített és kulturális értékeinkért Gyógy- és termál turizmus Kulturális turizmus Tájegységi ökturizmus Turisztikai menedzsment, marketing Turisztikai szlgáltatásk Közigazgatás mdernizáció Közigazgatás hatéknyságának javítása közigazgatás megújítása: a jgalktás megújítása, a civil társadalm megerősítése, a közigazgatás szlgáltatóvá tétele, az integrált kistérségi és reginális döntési szintek megerősítése; közszlgáltatásk krszerűsítése: elektrnikus közszlgáltatási infrastruktúra fejlesztése, közszlgáltatásk minőségének fejlesztése, közérdekű adatk nyilvánsságának biztsítása, elektrnikus kultúra terjesztése Kistérségi energetikusi hálózat kialakítás 3/1. sz. ábra: Reginális szintű fejlesztési priritásk 14

4. FINANSZÍROZÁSI FORRÁSOK A fejezet a prgram megvalósítására rendelkezésre álló frráskat próbálja számba venni. Miután alapvetően közösségi célú fejlesztéseket fgalmaz meg a megvalósításuk ösztönzésére elsősrban az állami frrásk szükségesek. Az államháztartás helyzetet tekintve állami frrás reálisan a következők lehetnek a támgatás nyújtásának területi szintje szerint: Európai Unió, közpnti krmányzat. A helyi önkrmányzatk, a megyei önkrmányzat, valamint a civil szervezetek és vállalkzásk társfinanszírzással járulnak hzzá a prgram megvalósításáhz. Ugyanakkr számlni lehet azzal is, hgy az üzleti környezetet javító fejlesztések tvábbi magán beruházáskat ösztönözhetnek a tréségben. Ez utóbbira pnts becslést nehéz adni, mert az anyag mértékben függ az egyes prjektek hatéknyságától és a sikerétől. A finanszírzási frráskat még lehet különböztetni biztsságuk, vagy biznytalanságuk alapján. Jelenleg csak az Európai Unió által társfinanszírztt frrásk céljai láthatók előre a 2007-13-as időszakra. Ezek a frrásk az Új Magyarrszág Prgram (II. Nemzeti Fejlesztési Terv) és az azt megvalósító peratív prgramkn keresztül lesz elérhető. Tisztán hazai fejlesztési frrást jelenleg csak 2007-re lehet előrelátni a krmány által az rszággyűlésnek benyújttt 2007. évi költségvetési törvény alapján. Az éves hazai tervezés nem ad lehetőséget, hgy több évre előre tervezzük a támgatási frrásk mértékét. A törvénytervezet alapján 2007-ben kb. 10,3 milliárd Ft. decentralizált területfejlesztési célú támgatással lehet számlni az rszágban. A frrás régiók, megyék közti megszlása és részletes támgatási céljai nem ismertek. Ezen kívül a helyi önkrmányzatk fejlesztési és vis mair feladatainak támgatására 10,8 mrd Ft-t terveztek a költségvetésbe. Ezek lehetnek azk a fejlesztések, melyekről megyei területfejlesztési tanácsban születhet döntése. Tvábbá a leghátránysabb helyzetű kistréségek felzárkóztatásának támgatására rszágs szinten 5,8 mrd Ft-t terveztek. Az alábbiakban a prgram céljainak finanszírzását lehetővé tevő frráskat mutatjuk be. 1. Várható állami támgatásk 2007-13 A tervezési időszakra vnatkzóan legpntsabban az európai unió társfinanszírzásával megvalósuló prgramk fejlesztési frrásait lehet megbecsülni, ezért az alábbiakban részletesebben kerülnek ezek a frrásk bemutatásra. 1.1. EU támgatásk társfinanszírzásával összefüggő frrásk (Új Magyarrszág prgram 2006. nvember a krmány által elfgadtt váltzat) Az EU költségvetésének khéziós plitika fejezetéből a 2007 2013-as időszakra Magyarrszág számára 22,4 milliárd euró uniós frrás áll rendelkezésre (2004-es árakn). Ezen uniós frrást kiegészíti a magyar állami hzzájárulás, amely a teljes felhasználható keret 15%-át teszi ki, így összesen 26,2 milliárd eurót lehet fejlesztésekre frdítani. A frintban megadtt adatk tájékztató jellegűek, jelenleg a Pénzügyminisztérium által 2007. évre megadtt 265 Ft/euró árflyammal számlva összesen 6.943 milliárd frintt használhat fel az rszág 2007 és 2013 között. Ezen frrásk kiegészülnek még a fejlesztéseket megvalósító szervezetek (vállalkzásk, nnprfit szervezetek stb.) saját, privát frrásnak tekinthető ráfrdításaival, így összességében ezen keretnél még nagybb vlumenű fejlesztések valósulhatnak meg. A khéziós plitika fejezetében a frrásk hárm fejlesztési alapból származnak: a Khéziós Alapból (KA) - közlekedés, környezetvédelem, energia az Európai Reginális Fejlesztési Alapból (ERFA) pl. fizikai beruházásk, eszközök beszerzése, K+F 15

az Európai Szciális Alapból (ESZA) pl. humán erőfrrás fejlesztés, munkaerőpiachz kapcslódó intézkedések, képzések, közigazgatás krszerűsítése. Magyarrszág számára a khéziós fejezeten kívül az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból tvábbi mintegy 3,4 milliárd euró fejlesztési frrás áll rendelkezésére az Európai Uniótól. Az Új Magyarrszág prgramban a Nyugat-Dunántúli régió számára elérhető frrásk a következők: Kötelezettségvállalás (265 Ft/euró) Operatív prgramk EU frrás EU támgatás EU támgatás millió euró millió frint Gazdaságfejlesztés ERFA 2 437 645 912 Közlekedés ERFA + KA 6 290 1 666 792 Társadalmi megújulás ESZA 3 362 890 854 Elektrnikus közigazgatás ERFA 36 9 469 Államrefrm ESZA 145 38 539 Társadalmi infrastruktúra ERFA 1 949 516 465 Környezet, energia ERFA + KA 3 853 1 021 034 Nyugat-Dunántúl ERFA 464 122 895 Végrehajtás támgatása ERFA 343 90 920 Európai Területi Együttműködés ERFA 343 90 895 Agrár és Vidékfejlesztési Prgram EMVA 3 806 1 008 548 Halászati Prgram EHA 34 9 087 Nemzeti Teljesítmény Tartalék - 373 98 956 Összesen - 23 435 6 210 365 A táblázatban szereplő frrásk közül a Nyugat-Dunántúli prgramba tervezett összegek garantáltan elérhetőek a régió számára, míg a többi prgramra pályáznia kell a régió önkrmányzatainak, civil szervezeteinek, vállalkzásainak. Remélhetőleg a laksság arányánál több frrásban részesül majd a régió az ágazati peratív prgramkból. A z Államrefrm, az elektrnikus közigazgatás és a társadalmi megújulás peratív prgramk részben, kb. 20-25 % erejéig tartalmaznak frráskat a 2. célterülethez tartzó Közép- Magyarrszági régióra. A knvergencia célkitűzés alá tartzó reginális peratív prgramk közötti frrásmegsztásnál az Új Magyarrszág Prgram figyelembe vette a laksságszámt (20%-s súllyal), a települések számát (10%), a munkanélküliséget (20%), az elmaradtt településen élők számát (10%), valamint az egyes régiók fejlettségét (40%). Ennek alapján a régió közötti frrásmegsztás a következő: A reginális peratív prgramk frrásmegsztása Az OP-k aránya Nyugat-Dunántúl fejlesztése OP 10,92 % Közép-Dunántúl fejlesztése OP 11,96 % Dél-Dunántúl fejlesztése OP 15,25 % Dél-Alföld fejlesztése OP 17,63 % Észak-Alföld fejlesztése OP 22,96 % Észak-Magyarrszág fejlesztése OP 21,28 % Összesen 100,0 % 16

1.2. Nyugat-dunántúli régió prgramja A reginális peratív prgram frrásait a régió az alábbiakban kívánja megsztani az egyes priritásk és beavatkzási területek között (2006.10.04. munka váltzat): Nyugat-dunántúli OP - Indikatív frrásallkáció Munkaváltzat: 2006. 11. 21. Az alábbi táblázat a Nyugat-dunántúli Operatív Prgram tématerületenkénti indikatív frrásallkációját tartalmazza. nemzeti társfinanszírzással Priritás Tervezett knstrukciók Indikatív frrás millió Mrd Ft % Gazdaságfejlesztés 78,6 20,8 14,4% Helyi vállalkzásk fejl. tanácsadással és hálózatsdással Tanácsadás Klaszterek fejlesztése 14,7 3,9 2,7% Kmplex befektetés ösztönzés, a befektetői környezet fejlesztése Az öt nagyvárs ipari parki fejlesztései, inkubátrházak, innvációs közp. barnamező Kisvársk, kistérségi közpntk fejlesztései Befektetés ösztönzés sft elemek 55,1 14,6 10,1% A gazdaság fejlődését szlgáló humánerőfrrás-fejlesztés reginális 8,7 2,3 1,6% eszközrendszere Pannn Örökség 135,9 36,0 24,9% Gyógy és termálturizmus Kiemelt gyógyfürdők (Bük, Zalakars, Hévíz, Sárvár) fejlesztése Meglévő fürdők minőségi fejlesztése 45,3 12,0 8,3% Új fürdők Kulturális utak (kastélyk, Kiemelt (Fertőd, Körmend, Keszthely) fejl. várak, kulturális infra) Többi vár, kastély, kulturális turizmus 54,6 14,5 10,0% Tájegységi ök- és aktív tur. pr. 23,5 6,2 4,3% Szálláshelyfejl., desztináció menedzsment 12,5 3,3 2,3% Vársfejlesztés 109,1 28,9 20,0% Településközpnt-fejlesztések Az öt megyei jgú várs fejlesztései Kistérségi közpntk fejlesztései 50,2 13,3 9,2% Integrált vársrehabilitáció 27,3 7,2 5,0% Közösségi közlekedés 31,6 8,4 5,8% Térségi környezetvédelem és infrastruktúra 56,2 14,9 19,6% Környezetvédelem Felszín alatti vizek véd. (2000 LE alatti sz.víz) Felszíni vizekkel kapcslats beruházásk 50,7 13,4 9,3% Közlekedés Közútfejl. (nem TEN-T-re hrdó 3, 4 és 5 számj) Vasúti mellékvnal 56,2 14,9 10,3% Hivatásfrgalmi kerékpárút Kistérségi közszlgáltatásk infrastruktúrájának fejlesztése 96,0 25,4 17,6% Oktatási intézmények 42,6 11,3 7,8% Szciális intézm., akadályment. 19,1 5,1 3,5% Egészségügyi intézmények Orvsi rendelők, járóbeteg alapellátás infrastr. Rehabilitáció infrastruktúra 25,6 6,8 4,7% Infrmációs társadalm 8,7 2,3 1,6% Összesen (a) 526,4 139,5 96,5% Technikai segítségnyújtás (b) 19,2 5,1 3,5% Mindösszesen (a+b) 545,6 144,6 100,0% Átváltási arány: 265 Ft/ 17

A táblázat és az ÚMFP közti közel 1 milliárd frint eltérés az egyes pénzügyi táblázatk időben eltérő készítéséből következik. 1.3. Határ menti prgramk A régió még a jövőben számíthat a területi együttműködés prgramjaira is a régiót a szlvén, az sztrák teljes mértékben, míg a hrvát és a szlvák határ menti prgramk részben érintik. Az rszágra jutó 343 millió euróból a régiót érintő határszakaszkn a következő EU támgatáskkal lehet számlni. Prgramk Kötelezettségvállalás (265 Ft/euró) EU támgatás millió euró EU támgatás millió frint Magyar-Szlvák 105 27 825 Magyar-Osztrák 34,5 9 143 Magyar-Szlvén 14,6 3 869 Magyar-Hrvát 35 9 275 1.4. EU támgatású prgramk társfinanszírzása Az Európai Unió támgatását még kiegészítik a prgramk teljes támgatásáhz visznyíttt 15 %-nyi kötelező hazai társfinanszírzás, amit a krmány a közpnti költségvetésből biztsít. Ez a gyakrlatban az EU támgatásk kb. 17,6 %-t jelenti. Az állami támgatáskat még kiegészítik a pályázók saját erőfrrásai, ami támgatási célnként és a pályázó típusa szerint elérő lehet. Önkrmányzatk nem jövedelemtermelő beruházásai esetén 0-10 % saját erő hzzájárulással lehet számlni, mely arány növekszik a jövedelemtermelő beruházásknál. Vállalkzásk a régióban alapvetően 30% támgatásban részesülhetnek, ami tvábbi 10% pnts támgatással növekszik a közepes méretű vállalkzásk esetén és még tvábbi 10 %-kal a kisvállalkzásknál. Azaz összesen 50 % támgatást lehet adni mikr- és kisvállalkzásk számára. Bízunk benne, hgy az önkrmányzatknak és a vállalkzásknak lesz elég saját frrása a prjektek megvalósításáhz. 2. Egyéb állami támgatásk A tisztán hazai célú támgatásk tervezete csak 2007-re ismert a krmány által elkészített költségvetési törvénytervezet alapján. A régió biznytalan lehetőségeit a bevezetőben említettük. 3. Vállalati magán beruházásk Krábbi évek vállalati beruházási tendenciája alapján lehet becsülni a jövő beruházási értékeit. A beruházáskat beflyáslják az állami támgatásk, az adó emelések, a magas kamatláb és a GDP váltzása, valamint a várható fgyasztói szándékk. A vállalati saját erő becsléséhez a beruházásk gazdasági ágak szerinti bntását vettük alapul, melyet az alábbi táblázat tartalmaz. Reginális szinten éves átlagban 300 mrd Ft beruházás történt az elmúlt 3 évben. A beruházásk tendenciája pzitív, azaz 2000-től kezdődően éves átlagban valamivel több, mint évi 10 mrd Ft nőttek. 18

A legnagybb beruházás a feldlgzóiparban vlt, ugyanakkr a régión belüli megszlás egyenetlen. Győr-Msn-Sprn megyében több mint kétszer annyi befektetés történt, mint a régió két megyéjében. Tvábbá megállapítható, hgy a feldlgzóipari beruházásk értéke flyamatsan csökken. Mindenesetre a prgramk és fejlesztési célk tervezésekr a gazdasági szereplők részéről a krábbi évek tendenciáját követve kb. 250-260 mrd Ft beruházásra lehet számítani. Ezt az értéket pzitívan beflyáslják, majd az állami támgatásk, amelyek várhatóan tvábbi fejlesztéseket indukálnak és nem a meglévő fejlesztési frráskat helyettesítik majd. GYMS M Az elmúlt időszak beruházásai gazdasági ágak szerint 2002-2004 Gazdasági ágazat 2000 2002 2003 2004 Éves átlags váltzás 2000-2004 Millió Ft Éves átlags beruházási érték 2002-2004 Mezőgazdaság, vad-, erdő-, hal gazdálkdás 2 878 4 069 9 722 5 954 1 025 6 582 A, B C Bányászat 185 0 0 74-37 25 D Feldlgzóipar 85 225 54 759 70 769 58 453-8 924 61 327 E Villamsenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 7 360 9 564 9 283 10 615 1 085 9 821 F Építőipar 2 046 2 119 3 709 2 423 126 2 750 G Kereskedelem, javítás 8 377 7 093 10 183 7 017-453 8 098 H Szálláshely- Szlgáltatás, vendéglátás 981 1 030 1 087 1 029 16 1 049 I Szállítás-raktárzás, psta, távközlés 17 233 19 746 16 252 21 001 1 256 19 000 J Pénzügyi közvetítés 1 469 1 161 1 186 1 699 77 1 349 K Ingatlanügyletek, gazdasági szlgáltatás 5 697 7 969 5 698 5 651-15 6 439 Közigazgatás, védelem, kötelező társadalmbiztsítás 2 652 4 212 4 556 4 171 506 4 313 L M Oktatás 2 147 3 496 4 339 2 626 160 3 487 N Egészségügyi szciális ellátás 2 733 3 395 4 534 2 954 74 3 628 O Egyéb közösségi, személyi szlgáltatás 4 648 8 204 7 289 6 495 616 7 329 ÖSSZESEN 143 631 126 817 148 607 130 162-4 490 135 195 VAS megye Mezőgazdaság, vad-, erdő-, hal gazdálkdás 1 506 2 098 3 090 3 264 586 2 817 A, B C Bányászat 0 0 71 38 13 36 D Feldlgzóipar 43 224 36 019 28 784 38 022-1 734 34 275 E Villamsenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 3 490 4 886 5 277 5 529 680 5 231 F Építőipar 843 3 563 1 968 2 243 467 2 591 G Kereskedelem, javítás 6 107 6 343 6 955 5 426-227 6 241 H Szálláshely- Szlgáltatás, vendéglátás 563 663 374 873 103 637 I Szállítás-raktárzás, psta, távközlés 16 435 13 400 13 865 12 890-1 182 13 385 J Pénzügyi közvetítés 140 325 278 345 68 316 K Ingatlanügyletek, gazdasági szlgáltatás 1 610 5 767 2 682 3 274 555 3 908 Közigazgatás, védelem, kötelező társadalmbiztsítás 1 479 2 328 1 902 1 930 150 2 053 L M Oktatás 808 1 377 1 099 938 43 1 138 N Egészségügyi szciális ellátás 1 320 5 579 1 953 1 480 53 3 004 O Egyéb közösségi, személyi szlgáltatás 1 420 4 484 3 581 5 363 1 314 4 476 ÖSSZESEN 78 945 86 832 71 879 81 615 890 80 109 19

ZALA megye Gazdasági ágazat 2000 2002 2003 2004 Éves átlags váltzás 2000-2004 Éves átlags beruházási érték 2002-2004 Mezőgazdaság, vad-, erdő-, hal gazdálkdás 2 241 3 057 5 375 4 461 740 4 298 A, B C Bányászat 339 1 425 650 347 3 807 D Feldlgzóipar 28 125 18 792 23 546 21 661-2 155 21 333 E Villamsenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 4 357 3 660 6 026 4 027-110 4 571 F Építőipar 1 256 2 869 1 714 1 404 49 1 996 G Kereskedelem, javítás 11 607 8 072 6 315 5 179-2 143 6 522 H Szálláshely- Szlgáltatás, vendéglátás 1 277 4 180 1 600 1 605 109 2 462 I Szállítás-raktárzás, psta, távközlés 12 677 11 226 10 278 61 217 16 180 27 574 J Pénzügyi közvetítés 469 286 723 500 10 503 K Ingatlanügyletek, gazdasági szlgáltatás 2 416 2 465 2 412 2 650 78 2 509 Közigazgatás, védelem, kötelező társadalmbiztsítás 3 882 3 761 3 163 4 305 141 3 743 L M Oktatás 1 225 512 569 872-118 651 N Egészségügyi szciális ellátás 841 1 198 1 251 2 064 408 1 504 O Egyéb közösségi, személyi szlgáltatás 4 284 7 065 6 433 5 839 518 6 446 ÖSSZESEN 74 996 68 568 70 055 116 131 13 712 84 918 Nyugat-dunántúli régió Mezőgazdaság, vad-, erdő-, hal gazdálkdás A, B 6 625 9 224 18 187 13 679 2 351 13 697 C Bányászat 524 1 425 721 459-22 868 D Feldlgzóipar 156 574 109 570 123 099 118 136-12 813 116 935 E Villamsenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 15 207 18 110 20 586 20 171 1 655 19 622 F Építőipar 4 145 8 551 7 391 6 070 642 7 337 G Kereskedelem, javítás 26 091 21 508 23 453 17 622-2 823 20 861 H Szálláshely- Szlgáltatás, vendéglátás 2 821 5 873 3 061 3 507 229 4 147 I Szállítás-raktárzás, psta, távközlés 46 345 44 372 40 395 95 108 16 254 59 958 J Pénzügyi közvetítés 2 078 1 772 2 187 2 544 155 2 168 K Ingatlanügyletek, gazdasági szlgáltatás 9 723 16 201 10 792 11 575 617 12 856 L Közigazgatás, védelem, kötelező társadalmbiztsítás 8 013 10 301 9 621 10 406 798 10 109 M Oktatás 4 180 5 385 6 007 4 436 85 5 276 N Egészségügyi szciális ellátás 4 894 10 172 7 738 6 498 535 8 136 O Egyéb közösségi, személyi szlgáltatás 10 352 19 753 17 303 17 697 2 448 18 251 ÖSSZESEN 297 572 282 217 290 541 327 908 10 112 300 222 20

21

22

23

24

25

5. PRIORITÁSOK 5.1. GAZDASÁGFEJLESZTÉS Gazdasági teljesítménye alapján Zala megye az rszágs átlaghz képest fejlettebb megyének számít, ugyanakkr teljesítménye elmarad a legfejlettebb iparral rendelkezőkétől. A megye gazdaságszerkezete bár hetergén, néhány széleskörű kapcslatrendszere által az egész megye gazdasági-társadalmi fejlődésére hsszú távn jelentős hatást gyakrlni képes kulcsszektr meghatárzható. Ezek fejlesztése, elsősrban a klaszter alapú plitika alkalmazásával hzzájárulhat a gazdaságfejlesztési priritás sikeréhez. A legfntsabb szektrk a következők: A megye talán egyik legfntsabb ágazat a turizmus, különösen a megye természeti erőfrrására a termálkincsekre épülő termálturizmus és az ahhz, valamint az egészséges életmódhz és a gyógyászathz kapcslódó szlgáltatásk szektra. Ugyanakkr mivel a turizmus jelen prgramban külön priritás alatt kerül tárgyalásra ezért azzal a gazdaságfejlesztés priritásban nem kívánunk a turizmussal fglalkzni, nha a klasztereket érintő intézkedésben, mivel létezik ilyen klaszter többször is nevesítésre kerül. Ugyancsak Zala megye meglévő természeti és környezeti erőfrrásaira épülő iparág, a fa- és bútripar, valamint az új környezeti technlógiák és a megújuló erőfrráskhz kapcslódó tevékenységek, melyek szintén kulcsfntsságúak a megye gazdasága szempntjából. Elsősrban a külföldi vállalkzásk beruházásainak köszönhetően a gépipar jöhet még szóba, azn belül is az elektrnikai ipar, illetve az ahhz szrsan kapcslódó valamivel specializáltabb mechatrnika. Míg a gépipar (elektrnika, mechatrnika), illetve a fa- és bútripar nemzetközi munkamegsztásban való szerepnek erősítése illetve a nemzetközi szinten is versenyképes termék, szlgáltatásk előállításhz kapcslódó szektrk, addig a többi inkább a helyi erőfrrásk minél szélesebb körű kihasználását és valamint helyi piacra való termelés ösztönzését célzzák meg. A kulcsiparágak mentén már több klaszter szervezet indítására került sr: Pannn Fa- és Bútripari Klaszter, Pannn Mechatrnikai (Elektrnikai) Klaszter, Pannn Termál Klaszter, illetve éppen pár hónapja a Pannn Megújuló Energia Klaszter, melyek közül a fa- és bútripar területén működő klaszter meghatárzó háttérszervezete a Zala megyei Vállalkzásfejlesztési Alapítvány. Bár a többi klaszter közpntja a megye határain kívülre esik, tagságuk és működésük révén jelentős mértékben érintik Zala megyét is. Végül külön csprtt képeznek azk az ágazatk, amelyek fejlesztése valamennyi szektr versenyképességének flyamats javításáhz szükséges, egyfajta hrizntális hátteret képezve. Így az infkmmunikációs technlógiák és azk széleskörű alkalmazása, Zala megyének a fővárs és az Adria közötti tranzit szerepének köszönhetően a lgisztika és a szállítmányzás, végül pedig a tudásipar, az egyenlőre hiánys felsőktatás és a széleskörű szakképzés. Utóbbit nem önálló klaszterként kell értelmezni, hanem az egyes körvnalazódó klaszterek mentén kell hangsúlyt fektetni az ahhz kapcslódó speciális tudás biztsítására. Zala megye gazdasági teljesítménye mögött ugyanakkr nagy területi egyenlőtlenségek és kedvezőtlen gazdasági szerkezetet tapasztalhatunk, különösen ha annak hsszú távú fenntarthatóságát, glbális versenyképességét tekintjük. A megye gazdasági szerkezetében skáig dmináns extenzív növekedési tényezők fkzats kimerülése következtében egyre inkább előtérbe kell kerülniük a kis- és középvállalkzásknak, valamint a magasabb hzzáadtt értéket képviselő, a tudásn és a magasabb szellemi ptenciáln alapuló tevékenységeknek. Így a gazdaságfejlesztési és területfejlesztési plitikában a szerkezetátalakítás és a rerganizáció mellett az intenzív tényezőkön alapuló fejlesztéseknek, az innvációt és a flyamats megújulást segítő intézmények és szervezetek által a megyében működő vállalkzásk igényei mentén szerveződő szlgáltatásknak kell a középpntba kerülni, különös tekintettel a fent említet szektrkra. 26

A megfelelő befektetési és üzleti környezet kialakítása flyamatsan új igények elé állítja a megyét, melyekhez alkalmazkdni szükséges, hgy a gazdasági szereplők számukra kedvező feltételeket találjanak. Ezen üzleti szlgáltatásk, versenyképes helyi mikr- kis és középvállalkzásk, infrastrukturális feltételek megléte elengedhetetlen a gazdasági szerkezetváltás és egy hszszú távn fenntartható gazdaság megteremtéséhez. A versenyképesség erősítésében meghatárzó szerepe van a hzzáadtt érték növekedésének. A hzzáadtt érték az emberi tőke és a szervezeti kultúra fejlesztésével, valamint a fejlett tudásbázisra építő kutatás-fejlesztési és innvációs tevékenység, az anyag- és energiatakaréks termelés és az innvációs szlgáltatásk erősödésével, a tudástranszfer feltételeinek javulásával növekedhet leginkább. A prduktív szektr magas hzzáadtt értéket előállító tevékenységének előfeltétele a kutatás-fejlesztési és innvációs infrastruktúra európai színvnalúvá fejlesztése, beleértve az infkmmunikációs technlógiák hálózati infrastruktúrájának fejlesztését is. Kiemelt szempnt a tisztább, környezetbarát és energiatakaréks technlógiák előnyben részesítése a fejlesztések srán. A megfgalmaztt intézkedések a következő célkat kívánják elérni: A nemzetközi és a belföldi erőfrrásk mbilizálása érdekében a helyi befektetésösztönzési tevékenységek fejlesztése. A megyében meglévő telephelyi infrastruktúrák bővítése, az ipari parkk szlgáltatásainak tvábbi fejlesztése, kistérségi közpntkban vállalkzói inkubátrk működtetése. A reginális klaszterekhez, kulcságazatkhz kapcslódó K+F és innvációs kapacitásának bővítése. A vállalkzásk innvációs tevékenységének javítása és támgatása. A megye gazdaságában erőteljes kncentrációt mutató kulcsszektrk klasztereken alapuló megújítása és flyamats versenyképességének biztsítása. A vállalatközi együttműködések, hálózatk és a klaszterekhez kapcslódó speciális szlgáltatásk fejlesztése. KKV-k versenyképességének javítása, új vállalkzásk indításának ösztönzése IKT alkalmazás elterjesztése a vállalkzásknál és az üzleti környezetben Javaslt beavatkzásk/intézkedések 1. Innvatív, tudásalapú gazdaság megteremtése Az innvatív, tudásalapú gazdaság kialakítása elsősrban a vállalkzásk üzleti célú, nagybb megtérülési kckázatú technlógiai fejlesztéseinek támgatásával, illetve a vállalkzásk és az egyetemek, kutatóintézetek innvációs célú, kutatás-fejlesztési együttműködéseinek ösztönzésével érhető el. Ez a szükséges K+F infrastruktúra biztsításával, valamint a hazai és a nemzetközi piacra lépés ösztönzésével fnts eszköze a versenyképes technlógiák önálló fejlesztésének, adaptálásának és az eredmények hasznsulásának. Zala megye felsőktatási intézményrendszere ugyanakkr hiánys, ami jelentős mértékben krlátzza az egyetemi kutatáskra, illetve a felsőktatási intézmények és a vállalati szféra közötti szrs együttműködési kapcslatkra, valamint a magasan képzett munkaerőre építő tudásalapú gazdaság megteremtését. Ezért az erőfrrásk jelentős részét egyfelől a felsőktatási bázis szélesítésére kell frdítani, másfelől pedig a nem egyetemhez kötődő innvációs és technlógiai transzfer szlgáltatáskat nyújtó fejlesztésekre. Az innvatív, tudásalapú gazda- 27