ZALA MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ és TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM KÖZÉPTÁVÚ (2007 2013) PROGRAMFÁZIS

ÉPÍTÉSI ÉS KERESKEDELMI amerikai magyar Kft. 1126 BUDAPEST, Istenhegyi út 9/d. HUNGARY Tel: 355-4614 Fax: 212-9626 Ökszféra- Prjekt Kft PARTNERSÉG 2007-13 KONZORCIUM ZALA MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ és TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM KÖZÉPTÁVÚ (2007 2013) PROGRAMFÁZIS NYUGAT-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI TANÁCS III. rész Budapest, 2006. nvember

ÉPÍTÉSI ÉS KERESKEDELMI amerikai magyar Kft. 1126 BUDAPEST, Istenhegyi út 9/d. HUNGARY Tel: 355-4614 Fax: 212-9626 Ökszféra- Prjekt Kft ZALA MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ és TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM KÖZÉPTÁVÚ (2007 2013) PROGRAMFÁZIS NYUGAT-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI TANÁCS Megbízó: Nyugat-Dunántúli Reginális Fejlesztési Ügynökség Kht. 9400 Sprn, Új utca 12. Vállalkzó: VitalPr Kft. MTA-RKK Nyugat-Magyarrszági Int. TERRA Stúdió Kft. REGINNOV Kft. PYLON Kft. Ökszféra Prjekt Kft. cégek knzrciuma Tervező, témafelelős: Dr. Unk Jánsné reginális tervező, ügyv. ig. PYLON Építési és Kereskedelmi Kft. 1126 Budapest, Istenhegyi út 9/d. Készült: A Nyugat-dunántúli Reginális Fejlesztési Ügynökség által készített helyzetelemzés felhasználásával, 2005 III. rész Budapest, 2006. nvember

TARTALOMJEGYZÉK Oldal 1. ELŐZMÉNY... 3 1.1. CÉLRENDSZER CÉLKITŰZÉSEK... 3 Kncepcinális célk (2007 2020) meghatárzása... 3 Hsszú távú kncepcinális célk... 5 2. ZALA MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAM FELÉPÍTÉSI RENDSZERE (előzetes javaslata)... 5 Zala megye hsszú távú (2007 2020) kncepcinális céljai... 7 3. ZALA MEGYE KÖZÉPTÁVÚ PROGRAM STRATÉGIÁJA (2007 2013)... 13 4. FINANSZÍROZÁSI FORRÁSOK... 15 5. PRIORITÁSOK... 26 5.1. Gazdaságfejlesztés... 26 5.2. Zala megye humánerőfrrás-fejlesztésének céljai... 40 5.2.1. A humánerőfrrás-fejlesztés priritás egy szelete... 58 5.3. Közlekedésfejlesztés... 72 5.4. Környezetvédelmi priritásk... 93 5.5. Energia ágazati prgram... 114 5.6. Településfejlesztés vársfejlesztés priritás... 162 5.7. Turizmus priritás... 173 6. PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA... 194 1

Zala megye átnézeti térképe 2

1. ELŐZMÉNY 1.1. CÉLRENDSZER CÉLKITŰZÉSEK A munka másdik fázisában rögzített és elfgadtt célrendszerrel célszerű bevezetni a prgramkészítő munka indítását és kifejtését. KONCEPCIONÁLIS CÉLOK (2007 2020) MEGHATÁROZÁSA A hsszú távra szóló célk meghatárzásánál ugyancsak a Régió fő irányait és céljait célszerű követni, amelyek a következőkben fglalhatók össze: A régió fejlesztésének fő irányai Az alábbi fejlesztési irányk egységes követése javaslt a régió térségiben az OTK hsszú távú fejlesztési irányai alapján. Az OTK-hz képest a társadalmi dimenzió jelenik meg új elemként. környezeti állapt javítása; társadalm megújítása, khézió erősítése; gazdasági versenyképesség javítása; területi felzárkóztatás; területi együttműködések bővítése. Környezeti állapt javítása Fő fejlesztési irányk Társadalm Gazdasági Területi megújítása, versenyképesség felzárkóztatás khézió erősítése javítása Területi megközelítés nagyvársk és közvetlen agglmerációjuk fejlesztése kis-, középvárskkal rendelkező kistérségek fejlesztése kistérségi közpntk fejlesztése kistelepülések lakókörnyezetének, alapszlgáltatásainak fejlesztése Területi együttműködések bővítése A fő fejlesztési irányknál javaslt meghatárzni a térségi sajátsságkból következő fejlesztési célkat. A térségi dimenziók a következők lehetnek reginális szintre egységesen értelmezett célk; meghatárzó nagyvárskra és közvetlen agglmerációjukra (Győr, Sprn, Szmbathely, Zalaegerszeg, Nagykanizsa) megfgalmaztt fejlesztési sajátsságk; A nagyvárskn kívüli kistérségekre vnatkzó fejlesztési irányk, ezen belül amennyiben lehetséges megkülönböztetve a kistérségi közpntk és a falvak, ezen belül az aprófalvak egyedi prblémáinak kezelését. 3

A régióban a különböző területi szinteknek az alábbi kihíváskkal kell szembe nézni: Reginális szinten általánsságban A különböző térségeknek saját gazdasági-társadalmi-földrajzi helyzetükhöz visznyíttt versenyképes fejlesztése; A régió észak-déli térségei közti közlekedési kapcslatk fejlesztése, valamint a tranzit frgalm biztnságs és lehetőleg kevésbé környezetszennyező megldáskkal történő levezetése; Megyei szinten az aránysabb kistérségi struktúra érdekében esetleges új kistérségek létrehzása az aránytalanul nagy megyei jgú várskörzetek rvására; A vidéki térségekben és különösen az aprófalvas területeken élők életesélyeinek javítása, a laksság csökkenésének, öregedési tendenciájának megállítása; A jelentős természeti értékek megőrzése és a fejlesztésekkr a természetes területek lehetőség szerinti legkisebb igénybevétele, a táji, kulturális értékek megőrzése Nagyvársk: Reginális, megyei szintű közszlgáltatásk megfelelő színvnaln való működtetése és az igénybe vételt figyelembe véve racinális megsztása, valamint biznys területeken (pl. egészségügy) a szlgáltatásk specializációja a magasabb minőségű szlgáltatásk nyújtása érdekében; Helyette javaslt szöveg: A gazdasági mdernizálás alapjaként a kutatás-fejlesztési tevékenységek bővítése, a tudás-, innvációtranszfer szerepük kialakítása, mely srán a felsőktatási intézményekhez kapcslódóan kell specializált k+f, innvációs tevékenységet fejlesztenie, amelyben Győrnek vezető szerepe lehet; Funkcinális, egymást kiegészítő együttműködések kialakítása a vársk között; A nemzetközi és hazai nagytérségi közlekedési hálózatkhz való kapcslódás biztsítása; A várskban a mtrizált közlekedés bővüléséből és új fejlődő településrészek növekvő közlekedési terheléséből következő közlekedési kihívásk kezelése; Az agglmeráció bővülő lakssága kzta növekvő közlekedési, környezeti terhelés prblémáinak kezelése, valamint közszlgáltatási hiánysságkkal való küzdelem; Kisvársi kistérségek: Hátránys helyzetű vidéki jellegű kistérségek (pl. kapuvári, csrnai, téti, pannnhalmi, őriszentpéteri (Őrség), vasvári (Hegyhát), celldömölki, lentii, letenyei, zalaszentgróti és a nagykanizsai déli részének (Mura mente) kistérség) felzárkóztatásának, így a munkahelyteremtés és a népességmegtartó-képességük ösztönzése; A régió funkcinális várshiánys térségeiben a közpnti településeknek vársi rangra és a térsége ellátására történő fejlesztésének támgatása (pl. Pacsa, Őriszentpéter, Zalalövő, Zalakars, Tét), a kb. 2500-3000 laks fölötti kistérségi közpntk térségszervező, szlgáltató funkcióinak erősítése; Kistérségek közpnti településeinek vnzó gazdasági környezetének fejlesztése a munkahelyteremtés, vállalkzásk indításának ösztönzése érdekében; Közszlgáltatásk megfelelő minőségű elérhetőségének és jó szervezettségének biztsítása a kistérség egészében; 4

Az aprófalvak magas színvnalú lakó-, üdülőfunkcióinak biztsítása, jó környezeti állaptának megőrzése, helyi kulturális értékek áplása a közösségi eladatk ellátásába való integrálása, illetve lehetőség szerint a fglalkztatás bővítése; HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIONÁLIS CÉLOK A kncepcinális célk közül meghatárzó, hgy a régió természeti, táji, kulturális értékeinek megőrzőse mellett és ezzel a helyi térségi identitást erősítve fejlődjön. A régió fejlődésének kulcseleme egy egészséges, megújulni képes társadalm megteremtése. Ez különösen nagy kihívás a várshiánys térségekben, az aprófalvas településeken, ahl a végső elszegényesedés, az elnéptelenedés és a fizikai lepusztulás fenyeget. A gazdaság fejlődéséhez szükséges a régió gazdaságának tudásalapú fejlesztése, a meghatárzó gazdasági ágazatkban nemzetközileg versenyképes termelési, szlgáltatási szint elérése. Sikeres gazdaság feltétele a meghatárzó helyi adttságként, a jól, megfelelően képzett munkaerő biztsítása, amihez elengedhetetlen a szakképzés, felnőttképzés, felsőktatás hatéknyságának javítása. A régió belső erőfrrásaira való építkezés eredményessége csak a belső együttműködések bővítése, a régió nagyvársait egymással és a nemzetközi fő közlekedési útvnalakba összekötő közlekedési hálózat fejlesztése nymán teljesedhet ki. A fejlesztéseknél figyelembe kell venni, hgy a jövőben az rszághatárknak nem elválasztó, hanem a természetes vnzáskörzete visszaállító összekötő szerepük lesz, miközben egyre nagybb verseny flyik majd a jól képzett képességű és hatéknyan dlgzó munkaerőért. 2. ZALA MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAM FELÉPÍTÉSI RENDSZERE (előzetes javaslata) Zala megye mindenkr naprakész fejlesztő munkáival igyekszik felzárkózni az rszágs és reginális átfgó fejlesztési tervekhez, prgramkhz. Az előzőekben vázlt hsszú távú kncepcinális céljait (lásd a 2/1. sz. ábrát), amelyhez ugyancsak illeszthetők vltak a Régió középtávú priritási tengelyei is (2006. 06. 30.), az adtt mérföldkőhöz tartzó egyeztetett értelmezés szerint. Már ebben az időszakban, e választtt priritási tengelyek alá besrlást nyertek mindazk a megyei priritásk, melyek a megye középtávú prgramjának fő pilléreit alktják, tvábbá: besrlást nyertek ezek alá mindazk az intézkedési javaslatk (6 10/priritás), amelyeket már akkr nyilvánvalóan feltétlenül szükségesnek ítéltek (lásd a 2/1. sz. ábra legalsó keretsrát). A tvábbiakban Zala megye kncepcinális céljainak részletes bemutatása következik. 5

6 2/1. sz. ábra: Zala Megye Területfejlesztési Kncepció és Prgram felépítési rendszere

ZALA MEGYE HOSSZÚ TÁVÚ (2007 2020) KONCEPCIONÁLIS CÉLJAI 1. Környezeti értékek, kulturális örökség megőrzése A régió ajánltt priritási tengelye alá a településhálózati rendszer krszerűsítés, a megújuló települési és kistérségi rendszer és a települési környezetvédelem, a települési infrastruktúra és a megújuló energiahasznsító referenciaüzemek, minta létesítmények létrehzása tartzik. Ehhez tartzó célk: Településhálózati rendszerkrszerűsítés településszerkezeti funkció megsztási együttműködések kistérségi közpntfejlesztések aprófalvas térségi helyben fglalkztatás településrész rehabilitációk települési közműfejlesztés + reknstrukció műemléki reknstrukciók frgalmcsillapítás zöldfelület revitalizáció közbiztnság javítás barnamezős beruházásk preferálása sprt, szabadidő infrastruktúrafejlesztés Zalalövő, Pacsa és Zalakars és környező települések önálló, többcélú kistérséggé szervezése, leválasztása a 2 m.j. vársközpntú kistérségi területről, illetve kisebb részben a Keszthelyi és Lenti kistérség területcsökkentése árán: Járuléks, közvetve és/vagy közvetlen települési környezetvédelmi célk: környezeti állapt védelme (levegő-, víz-, talajvédelem): vízhálózat reknstrukció, csatrnahálózat fejlesztés szennyvíztisztító telep reknstrukció természetközeli szennyvíz-tisztító környezeti terhek csökkentése környezeti nevelés élőhelyek fenntartása hulladékgazdálkdás, -gyűjtés, -kezelés, -újrahasznsítás természet- és tájvédelem, natúrpark hálózat, NATURA 2000 hálózat bővítése, arbrétumk fenntartása kulturális örökségvédelem, társadalmi identitás-értéknövelő kezelése (színház, balett, zenekultúra, kastély, vár utak, népművészet, múzeum rendezvényfejl.) A MEGÚJULÓ GAZDASÁG É-D-I TENGELY ÉS MEGÚJULÓ m.j. VÁROS és elmaradtt kistérségek fejlesztése, amelyhez 4 részcél tartzik, ezek: Települési szerepkörök fejlesztése, funkcióbővítések Településhálózati khézió, településközi közlekedésbővítés, reknstrukció Környezetvédelmi infrastruktúrafejlesztés Megújuló energiahasznsítási technlógia bővítés, referencia létesítmények kiépítése 2. Társadalm megújítása, khézió erősítése A priritási tengelyek szerint e főcélhz az életminőség javítása, amelyet gyűjtőnéven: szlgáltatásbővítés céllal lehet meghatárzni, melybe a következő fejlesztési célk tartznak: az alapszlgáltatásk fenntartása, elsősrban az aprófalvas térségekben többfunkciós szlgáltatásbővítés a településekben, 7

egészségügyi, szciális ellátás szlgáltatási krszerűsítés, intézmény eszközfejlesztés speciális, helyi igények szerinti ktatás, szakképzés intézményfejlesztése társadalmi felzárkóztatás aprófalvas térségi szlgáltatásbővítés, napközi ellátás munkaerőpiacból kiszrultak fglalkztatása, átképzése Oktatás-nevelés infrastruktúrájának, módszertanának fejlesztése kmpetencia alapú és integrált ktatás módszertanának alkalmazása nagyvársi agglmerációkban igény szerint a férőhelyek és az isklák felszereltségnek, infrastrukturális állaptának javítása az alsótagzatk megőrzése a kistelepüléseken felső tagzatk integrálása kistérségi szinten a gazdasági és ktatási racinalitáskat szem előtt tartva Kultúra, társadalmi megújulás, civil kezdeményezések megerősítése (közösségfrmálás, mentális kezelés) Színház-balett, zenekultúra színvnalának fenntartása és javítása, reginális szintű szerepének bővítése Kistelepülési művelődési házak, könyvtárak minőségi fejlesztése kistelepülési közösségi rendezvények támgatása népművészeti szellem, kulturális értékmegőrzés, gazdagítás zenei rendezvények támgatása, bővítése Önkrmányzatk közszlgáltatási színvnalának javítása Az önkrmányzatk és intézményeik ügyvitelének teljes elektrnizálása, a legszélesebb körű távügyintézés lehetőségének biztsítása sprtesemények, rendezvények szlgáltatási színvnalának javítása civil kezdeményezések támgatása, ösztönzése 3. A gazdasági versenyképesség javítása Zala megye térségi versenyképesség növelésének kulcskérdése térségspecifikus priritásai: 1.1. Az É-D-i gazdasági tengely létrehzása, ennek feltétele az M9 autópálya kiépítése, rácsatlakzása az M7, M70-es autópályákra és a megyei sűrű csmópntkra csatlakzó alsóbbrendű utak kiépítése, reknstrukciója; bekapcslódás a hazai és nemzetközi fejlesztési rendszerekbe. Valamennyi területi gazdasági-technlógiai munkahelyteremtő fejlesztést célszerű e tengelyekre összpntsítani, majd később megkezdeni az új fejlesztési pólusk, póluspárk szervezését. 1.2. A gazdasági-kereskedelmi-szlgáltatási szférák fejlődésének feltétele, az egyéb műszaki infrastruktúra rendszerfejlesztések, így a Sármelléki repülőtérre való rácsatlakzásk, a megye vasúthálózatának krszerűsítése, Szmbathely-Nagykanizsa-Zágráb tengellyel, ezzel kapcslats lgisztikai közpntk, raktárbázisk, inf-kmmunikációs rendszerfejlesztések bővítése, laktanya hasznsításk, ipari park tvábbfejlesztések. E helyeken a valós ipari szerkezetváltás újfajta környezetbarát, megújuló technlógiák átvételével új iparágak meghnsítása, megújuló energiahasznsító berendezések, elemek gyártása (bimassza, getermikus, nap, víz, szélenergia elemgyártás). 1.3. A hiányzó K+F tevékenységek feltételeinek megteremtése, innvációt eredményező szellemi háttérbázis és eszközrendszerének létrehzása. Egyetemi ktatásk helyi közpntkra alapztt hálózati rendszerének megteremtése Szmbathellyel közös ktatási-képzési és kulturális együttműködéssel. 1.4. A megye kistérségi többcélú társulásainak fejlettségében jelentkező jelentős különbségek csökkentése, a hátránys helyzetűek megkülönböztetett támgatása, a megújuló energia termelő vidékfejlesztés és turizmus felkarlásával, végül 3 új kistérség szervezése (Zalalövő, Pacsa, 8

Zalakars) kialakulásával járó társadalmi-gazdasági, helyben fglalkztatási előnyök megteremtése, beleértve az aprófalvak felzárkóztatását és a nemzetiségek megkülönböztetett kezelését is. 1.5. A természeti, táji, épített környezeti értékekre és helyi speciális látványsságkra alapztt turizmus, mint húzóágazat minőségi fejlesztése összekapcslva a vidékfejlesztési és területi kiegyenlítést célzó feladatkkal. A gazdasági versenyképesség javításáhz a következő meghatárztt célk rendelhetők: Megyei gazdasági ptenciál összpntsítása az É-D-i tengely fejlesztésére helyi KKV-k versenyképességének javítása, hálózatszerű klaszter együttműködés. kistérségi elmaradttabb közpntk munkahelyteremtő vállalkzásainak ösztönzése termelőfunkciók bővítése a tengelyek menti településekben + intézmény decentralizáció együttműködés az ágazati nagyberuházásk közlekedés, út, vasút fejl. szrgalmazására, a csatlakzó megyei fejlesztések ütemterv tartására Meglévő, megfelelő piaccal rendelkező kulcságazatk klaszter alapú fejlesztése, termelékenység, hatéknyság, exprt értékesítés növelése Ipari szerkezetváltás új környezetbarát megújuló energia hasznsító technlógiájú referenciaüzemek létrehzása, működtetése új megújuló technlógiák meghnsítása, innvatív K+F tevékenység megújuló technlógiák helyi fejlesztésére Új iparági fejlesztés: getermikus erőművi hőtechnikai és villamsberend. elemek, gyártóipari, beszállítói fejlesztése bimassza betakarító, előkészítő (aprító, pelletáló), tárló, fermentáló technlógia gépgyártó ipara bigáz bázisú kiserőművi technlógia gépgyártóipar hőszivattyús földi hőáramhasznsító berendezésgyártás napkllektr gyártó és összeszerelő ipar szélmtr és tartószerkezet gyártás, telepítés, összeszerelés bidízel előállító technlógia kifejlesztése és gyártása hulladékfeldlgzó (inert, szerves, kmmunális szvíz.) és újrahasznsító ipar fejl. Fglalkztatási intézményfejlesztés, szervezetfejl., nagyvársk versenyképesség javítása, rugalmas munkaerőbázis kialakítása. A megyei jgú vársk kperációja, Nagykanizsa megújuló energetikai szerepének kiteljesítésével a fglalkztatás javítása Intermdális lgisztikai közpnt és rendszerfejlesztések a vázlt új iparági fejlesztések befgadása, kedvező szlgáltatáskkal történő támgatása, kereskedelme, szállítmányzása Innváció előmzdítása Alkalmaztt kutatásk, újításk támgatása, szellemi műhelymunka indítása, tudósképzés, későbbi alapkutatás kibntakztatása Turisztikai termékfejlesztési közpnt létesítése Műszaki infrmatikai kutatásk indítása, kiterjesztése Eddigi egyetemi közpntkkal, majd saját önálló felsőfkú intézményekkel támgattt innvatív, K+F bővítése Kiemelt fejlesztések termálgyógyturizmus Turizmus aprófalvas térségi mikrvállalkzás fejlesztés speciális főcélként a térségre, különösen a kistérséget alktó települések húzóágazata ; a kmplex turisztika fejlesztése értelmezhető. Ez négy gyűjtő csprtt alkt: Természeti táj ÖKO turizmus Idegenfrgalmi ptenciál növelése Termál gyógyturizmus Kulturális örökségvédelem 9

Az ehhez szükséges beavatkzásk, részcélk: Ökturizmus: bakancss, hrgásztavi, lvas turizmus fejlesztése Tájpark kialakításk Turisztikai menedzsment szervezet kialakítása Turisztikai termékfejlesztő közpnt létesítése Lkális turisztikai nevezetességek kiemelt fejlesztése Termálturizmus, termálstrandk energiahasznsítással kapcslatban Gyógyfürdőhelyi kmplex fejlesztések Falusi turizmus Brturizmus Zarándk turizmus Olajipari emlékhely túra Rendezvényturizmus Falusi turizmus, népművészeti ipar fenntartása, fejlesztése Kishatármenti idegenfrgalmi, kulturális és gazdasági kperáció kiemelt támgatása (közös Ipari Park Rédics-Lendva között, Letenyei-hrvátrszági piaci kapcs. bőv. stb.) Vidékfejlesztés szerkezetváltással, alkalmas területkiválasztással, aprófalvas térségi preferenciával: birtkrendezés, helyi termékklaszter működés ösztönzése primer megújuló energia célnövény-termesztés, feldlgzás, minőségi fejlesztés lajs (repce, naprafrgó) fás és lágyszárú energiacélnöv. faültetvényezés erdőtelepítés térségi közpntk gazdaságfejlesztése kistelepülési mikrvállalkzásk fejlesztése 4. Térségi felzárkóztatás, területi khézió növelése Ebbe a térségi elérhetőségek, közlekedési kapcslatk javítása, a reginális inf-kmmunikációs rendszerfejlesztések és végül a területi különbségek csökkentése, esetünkben az aprófalvas térségek felzárkóztatása értelmezhető és rendelhető. A területi khézió és a társadalmi esélyegyenlőség érdekében legsúlysabb feladat a kistérségi hátrányk mérséklése: a) az átlags fejlettségtől elmaradó kistérségek (Letenye, Zalaszentgrót, Lenti) gazdasági dinamizálása; b) az alapvető életesélyek feltételeinek biztsítása valamennyi településen. Zala megye hátránys helyzetű kistérségei közül kettő, a megye dél-délnyugati sávjában szinte összefüggő területet alktnak. Jellemzően aprófalvas, rssz krstruktúrájú, erős gazdasági bázis nélküli, krábban lezárt határsávban visszafejlesztett, rsszul megközelíthető térségek ezek, amelyek az elmúlt időszakban még gazdasági nehézséggel küzdenek. Zalaszentgrót beleesik a Régió keleti, É-K irányú msthán kezelt tengelyébe. Az eddigi intézkedések a piaci alapú, az egyenlőtlenségeket fkzó flyamatkat csak mérsékelni tudták, megállítani nem. A hagymánys kiegyenlítő szemlélettel szemben a felzárkóztatás srán alapvető cél az életképes gazdasági, társadalmi elemek megerősítése annak érdekében, hgy e kistérségek ne eltarttt, hanem a támgatásk segítségével működőképes térségi rendszerek legyenek. A területi felzárkózás alaplgikája a területileg szelektív, kncentrált beavatkzás. A térségi felzárkóztatás főbb priritásai az alábbiak: A tartósan leszakadó és periférikus térségek gazdasági-társadalmi dinamizálása. 10

Helyi (települési, kistérségi) szinten, valamint a főbb településkategóriák között jelentkező, az alapvető életesélyek (közszlgáltatásk elérhetősége, kmmunális infrastruktúra) terén fennálló egyenlőtlenségek mérséklése. Fglalkztatási új bővítések (megújuló energiahasznsító technlógiák révén) Rma laksság szegregációjának megelőzése Biztsítani kell az alapvető települési infrastrukturális feltételek (ivóvíz, villany, szilárd burklatú út, szennyvíz- és hulladékkezelés stb.) rendelkezésre állását és az alapvető közszlgáltatásk tömegközlekedéssel elfgadható időn belüli elérhetőségét. Kistérségi szinten a centrum és a vnztt települések kapcslatának szrsabbra fűzése, a közpnt (társközpnt) térségszervező, döntéshzó funkciójának erősítése. Részcélk, beavatkzási területek: A laksság, különös tekintettel a képzett csprtk helyben tartása érdekében a fglalkztatás bővítése, az önkrmányzatk és intézményeik településen belüli és településközi együttműködése, sajáts ellátási frmák elterjedése és többfunkciós intézmények kialakítása (mikrtérségekben, faluhálózatkban), hgy a kis népességszám ellenére is kifizetődő és fenntartható funkciók váljanak elérhetővé infrmatikai infrastruktúrafejlesztés, teleházak kialakítása és infrmatikai képzések indítása távmunka és távktatás, a munkaerőpiaci és szakképzési infrmációk, közszlgáltatásk virtuális elérhetőségének biztsítása. Az átfgó főcélhz tartzó feladatk részleteiben: A fizikai elérhetőség javítása: A települések, létesítmények fizikai elérhetőségének javítását a közlekedési hálózatk és eszközök fejlesztése teszi lehetővé. Az elérhetőség minőségét az infrastruktúra fejlettsége és üzemeltetésének színvnala beflyáslja. A közlekedési rendszerek fejlesztéséből adódó negatív hatásk minimalizálásáhz elengedhetetlen a környezetkímélő, ill. a közlekedés biztnságát növelő fejlesztések (vasúti közlekedés, kötött pályás vársi és elővársi közlekedés, történelmi vársmagk tehermentesítése, elkerülő utak vagy éppen vízi utak stb.) előtérbe helyezése. A fizikai elérhetőség döntően beflyáslja a gazdaság versenyképességét. A tartós növekedést a működő tőke magyarrszági telephelyválasztásának ösztönzése, a munkaerő mbilitásának serkentése, ill. a nemzetközi áruszállítás és a turizmus kiszlgálásából megszerezhető többletjövedelmek biztsítják. A fizikai elérhetőség javításának az is célja, hgy a kedvező gazdaságföldrajzi helyzetünket kihasználva az rszágt és a régióit bekapcslja az európai gazdasági térbe, másrészt javítsa a reginális és térségi közpntk, a meghatárzó vársk (fejlesztési pólusk) fejlődését. Az elérhetőség növelésével kapcslats célk, beavatkzásk M7-es út kiépülése, csmópntk, rácsatlakzásk kiépítése M9-e út előkészítése és rávezető utak kiépítése, csmópntsűrítések Nagykanizsa Szmbathely vasút villamsítása, reknstrukciója Települési elkerülő utak, belső körgyűrűk építése Helyi közlekedés fejlesztése, útépítés és felújítás, utcák, sétálóutca kialakításk Sármelléki repülőtér tvábbi fejlesztése, CARGO bázis kiépítése a Zalaegerszegi, Nagykanizsai, Zalakarsi, Lenti (kis)repülőtér speciális igényeknek megfelelő fejlesztése Helyközi autóbusz közlekedés bővítése Kiterjedt kisvasúthálózat fenntartása Országs, nemzetközi, határmenti, településközi kerékpárút fejlesztések 11

Aprófalvas, elmaradtt kistérségekben: A munkába járás igényeihez, egyéb lakssági szükségletek kielégítéséhez illeszkedő közlekedésfejlesztés (például: tömegközlekedés-szervezés, a rentábilis, kis kapacitású alternatív tömegközlekedési frmák, az elérhetőséget javító kerékpárút-fejlesztések). 5. Területi, nemzetközi együttműködések bővítése Közlekedési magisztrális térségi kapcslatk ösztönzése Elérhetőség javítása (M9, M7, M70, M8, M86 útfejlesztésekkel) Reginális együttműködés: Szmszéds Dél-Dunántúli és Közép-Dunántúli Régióval Megyei jgú vársk együttműködése Határ menti kapcslatk erősítése (hrvát, szlvén, sztrák kapcs. bővítés Nagytérségi kapcslatk fejlesztése: Ny-Pannn EUrégió Jövő régió, dél-nyugati irányba Mura-Dráva Eurégió (hrvátkkal) Közép-DNY-EU Nagyrégió létrehzásával (a megyei prgram Helyzetértékelési munkarész 1.4. sz. ábráján jelölt területi lehatárlás alapján) Nemzetközi kapcslatk: EU-n belüli együttműködések magyarlakta területekkel való együttműködések (beleértve a nem szmszéds rszágk magyarlakta területeit is) partner vársi kapcslatk áplása vásárvársi kapcslatk áplása megújuló energetikai centrumbővítés Energetikai magisztrális nagyrendszerekkel történő együttműködés bővítés (villams energia, földgáz, bigáz, később hidrgén) Megújuló energetikai szmszéds közpntkkal való együttműködés bimassza (Ausztria, Németújvár) témában getermikus (Ausztria, Olaszrszág) napenergia (Franciarszág, Németrszág) vízenergia (Ausztria) Határn átnyúló együttműködések, részcélk: az elérhetőség javítása határn átnyúló fő- és mellékút-hálózati fejlesztésekkel, ill. tömegközlekedés kialakításával, átkelőhelyek, határátjárók sűrítése, összehanglt turisztikai termékrendszer kialakítása, határn átnyúló természet- és környezetvédelmi, öklógiai gazdálkdási rendszerek kiépítése, a közszlgáltatásk szervezésének (hulladékgazdálkdás, szennyvízkezelés, egészségügy, energiagazdálkdás stb.) határn átnyúló megldásainak ösztönzése, közös befektetés-ösztönzés, gazdaságfejlesztés, a magyar-sztrák munkaerőpiaci és a képzési rendszerek összehanglása, közös területi tervezés, vízgyűjtő-gazdálkdási tervek elkészítésére, a szennyezések kialakulásának megelőzésére közös mnitring prgramk, tvábbá riasztási rendszer, az rszághatárn túli vnzáskörzeti kapcslatk újjáélesztése. 12

3. ZALA MEGYE KÖZÉPTÁVÚ PROGRAM STRATÉGIÁJA (2007-2013) A stratégia célja, hgy középtávra rögzítse az adtt térség fejlesztési céljait, a célk eléréséhez szükséges eszközöket és azkat a szempntkat, módszereket, melyek a célk megvalósítását beflyáslják, illetve biztsítják. PRIORITÁSOK (fejlesztési irányk, alprgramk) A kncepcinális célk közül ide kerülnek mindazk a fejlesztések, amelyek időrendben a legszükségesebbek és megvalósításuk a középtávú időszakra ütemezhető. A fejlesztések ésszerű csprtsítását az időközben elkészült Új Magyarrszág Fejlesztési Terv fejlesztési priritásainak figyelembevételével kellett átrendezni (2006. 08. 01.). Nyugat- Dunántúli Régió ily módn 8 alprgram keretébe fglalta a megvalósítandó fejlesztéseket, ill. az azk alá besrlható intézkedéseket. Ezek: Gazdaság-fejlesztés Humán erőfrrás fejlesztés Közlekedésfejlesztés Környezet-védelem Energiafejlesztés Település-fejlesztés Turizmusfejlesztés Közigazgatás mdernizáció fejlesztés A reginális szintű fejlesztési priritásk részletesebb kifejtésére táblázats összeállítás szlgál (lásd a 3/1. sz. ábrát), amelyben a középtávú célk alá besrlhatók vltak az ágazati (közpnti támgatást élvező) alprgramk, majd ezek alá a Reginális peratív, végül a határn átnyúló beavatkzási javaslatk. Ebben az összesítésben a Zala megyét közvetlenül, majd közvetve érintő fejlesztések is bekerültek, mint általánsságban megfgalmaztt fejlesztési javaslatk, aznban ezek részletes fejlesztési-ívei (prject fish-ek) külön-külön részletesen kifejtve is kidlgzásra kerültek a tvábbi csatlt fejezetekben. 13

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ PROGRAMJA PRIORITÁSOK 1 2 3 4 5 6 7 8 Humán erőfrrás Közlekedélem Környezetvéde- Energia Településfejlesztés Turizmus fejlesztés Reginális szintű Középtávú cél Reginális prgram Határn átnyúló együtt működések Gazdaságfejlesztés Priritás Ágazati prgram (közpnti) K+F, innváció Vállalkzásk fejlesztés Mezőgazdasági vállalkzásk diverzifikációja Mezőgazdaság, erdőgazdaság Infrmatika Mikrvállalkzásk támgatása Klaszterek támgatása Kisvállalkzásk innvatív alkalmazásainak támgatása Környezetbarát energiaipar fejl., mezőgazd. szerkezet vált., energia erdő + célnövény termesztés Pannn Gazdasági Kezdeményezés a reginális gazdasági szerkezet megújításáért A Nyugat-dunántúli emberkincsért a humán közösségi szlgáltatásk, az intézményi gyakrlat, valamint a közigazgatás megújítása Fglalkztathatóság javítása Alkalmazkdóképesség javítása Oktatási rendszer társadalmi és gazdasági igényekhez való rugalmas alkalmazkdása Oktatási rendszer társadalmi és gazdasági igényekhez való rugalmas alkalmazkdásának erősítése Az ktatási és képzési rendszerek szerepének erősítése az innvációs ptenciál fejlesztésében Társadalmi részvétel és befgadás Kapcslódó infrastruktúra fejlesztések Önkrmányzati hatáskörbe tartzó humán közszlgáltatásk fejlesztése Alapfkú nevelésktatás egészségügy energetikai ktatás Az öt rszágt összekötő Nyugat- Dunántúli régió nemzetközi és belső elérhetőségének javítása nemzetközi elérhetőség térségi elérhetőség az áruszállításlgisztika közlekedés Kistérségi közlekedés (4-5 számjegyű utak, mellékvasútvnalak) vársi és agglmerációs közösségi közlekedés biüzeman yag előállítás, bővítés Egészséges, tiszta települések A környezetbiztnság növelése Vizek kezelése Természeti értékek kezelése Fenntartható termelési és fgyasztási szkásk ösztönzése Környezetgazdálkdás Hatékny és biztnságs energiaellátás és a megújuló energiafrrásk széles körű alkalmazása Energia felhasználási struktúra javítása, energiatakaréksság növel. Megújuló energia-frrás hasznsításk növelése Energia-ellátási rendszerek biztnsági növelése, krszerűsítése Hazai + nemzetközi kperáció bővítése, energiapiac nyitás kiterjesztése Kistelepülések szennyvízkezelése Megújuló energiahrdzó termelés (célnövény-termesztés) kiterjesztése Megújuló energiaátalakító művek kistérségi szintű preferálása Kistérség bekapcs. az energiapiacba Energetikusképzés Közös bimassza prjektek Közös geterm. prjektek Energiapiaci kperáció Életterünk az élő és megújuló Nyugat-Dunántúl környezetgazdálkdás, a környezeti tudatsság erősítése és a környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztése A településszerkezet megerősítése integrált településfejlesztési prgramk révén Nagyvársk fejlesztése Térség közpntk fejlesztése Falvak fejlesztése Lepusztult településrészek rehabilitációja A Pannn örökség megújítása - az épített és kulturális értékeinkért Gyógy- és termál turizmus Kulturális turizmus Tájegységi ökturizmus Turisztikai menedzsment, marketing Turisztikai szlgáltatásk Közigazgatás mdernizáció Közigazgatás hatéknyságának javítása közigazgatás megújítása: a jgalktás megújítása, a civil társadalm megerősítése, a közigazgatás szlgáltatóvá tétele, az integrált kistérségi és reginális döntési szintek megerősítése; közszlgáltatásk krszerűsítése: elektrnikus közszlgáltatási infrastruktúra fejlesztése, közszlgáltatásk minőségének fejlesztése, közérdekű adatk nyilvánsságának biztsítása, elektrnikus kultúra terjesztése Kistérségi energetikusi hálózat kialakítás 3/1. sz. ábra: Reginális szintű fejlesztési priritásk 14

4. FINANSZÍROZÁSI FORRÁSOK A fejezet a prgram megvalósítására rendelkezésre álló frráskat próbálja számba venni. Miután alapvetően közösségi célú fejlesztéseket fgalmaz meg a megvalósításuk ösztönzésére elsősrban az állami frrásk szükségesek. Az államháztartás helyzetet tekintve állami frrás reálisan a következők lehetnek a támgatás nyújtásának területi szintje szerint: Európai Unió, közpnti krmányzat. A helyi önkrmányzatk, a megyei önkrmányzat, valamint a civil szervezetek és vállalkzásk társfinanszírzással járulnak hzzá a prgram megvalósításáhz. Ugyanakkr számlni lehet azzal is, hgy az üzleti környezetet javító fejlesztések tvábbi magán beruházáskat ösztönözhetnek a tréségben. Ez utóbbira pnts becslést nehéz adni, mert az anyag mértékben függ az egyes prjektek hatéknyságától és a sikerétől. A finanszírzási frráskat még lehet különböztetni biztsságuk, vagy biznytalanságuk alapján. Jelenleg csak az Európai Unió által társfinanszírztt frrásk céljai láthatók előre a 2007-13-as időszakra. Ezek a frrásk az Új Magyarrszág Prgram (II. Nemzeti Fejlesztési Terv) és az azt megvalósító peratív prgramkn keresztül lesz elérhető. Tisztán hazai fejlesztési frrást jelenleg csak 2007-re lehet előrelátni a krmány által az rszággyűlésnek benyújttt 2007. évi költségvetési törvény alapján. Az éves hazai tervezés nem ad lehetőséget, hgy több évre előre tervezzük a támgatási frrásk mértékét. A törvénytervezet alapján 2007-ben kb. 10,3 milliárd Ft. decentralizált területfejlesztési célú támgatással lehet számlni az rszágban. A frrás régiók, megyék közti megszlása és részletes támgatási céljai nem ismertek. Ezen kívül a helyi önkrmányzatk fejlesztési és vis mair feladatainak támgatására 10,8 mrd Ft-t terveztek a költségvetésbe. Ezek lehetnek azk a fejlesztések, melyekről megyei területfejlesztési tanácsban születhet döntése. Tvábbá a leghátránysabb helyzetű kistréségek felzárkóztatásának támgatására rszágs szinten 5,8 mrd Ft-t terveztek. Az alábbiakban a prgram céljainak finanszírzását lehetővé tevő frráskat mutatjuk be. 1. Várható állami támgatásk 2007-13 A tervezési időszakra vnatkzóan legpntsabban az európai unió társfinanszírzásával megvalósuló prgramk fejlesztési frrásait lehet megbecsülni, ezért az alábbiakban részletesebben kerülnek ezek a frrásk bemutatásra. 1.1. EU támgatásk társfinanszírzásával összefüggő frrásk (Új Magyarrszág prgram 2006. nvember a krmány által elfgadtt váltzat) Az EU költségvetésének khéziós plitika fejezetéből a 2007 2013-as időszakra Magyarrszág számára 22,4 milliárd euró uniós frrás áll rendelkezésre (2004-es árakn). Ezen uniós frrást kiegészíti a magyar állami hzzájárulás, amely a teljes felhasználható keret 15%-át teszi ki, így összesen 26,2 milliárd eurót lehet fejlesztésekre frdítani. A frintban megadtt adatk tájékztató jellegűek, jelenleg a Pénzügyminisztérium által 2007. évre megadtt 265 Ft/euró árflyammal számlva összesen 6.943 milliárd frintt használhat fel az rszág 2007 és 2013 között. Ezen frrásk kiegészülnek még a fejlesztéseket megvalósító szervezetek (vállalkzásk, nnprfit szervezetek stb.) saját, privát frrásnak tekinthető ráfrdításaival, így összességében ezen keretnél még nagybb vlumenű fejlesztések valósulhatnak meg. A khéziós plitika fejezetében a frrásk hárm fejlesztési alapból származnak: a Khéziós Alapból (KA) - közlekedés, környezetvédelem, energia az Európai Reginális Fejlesztési Alapból (ERFA) pl. fizikai beruházásk, eszközök beszerzése, K+F 15

az Európai Szciális Alapból (ESZA) pl. humán erőfrrás fejlesztés, munkaerőpiachz kapcslódó intézkedések, képzések, közigazgatás krszerűsítése. Magyarrszág számára a khéziós fejezeten kívül az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból tvábbi mintegy 3,4 milliárd euró fejlesztési frrás áll rendelkezésére az Európai Uniótól. Az Új Magyarrszág prgramban a Nyugat-Dunántúli régió számára elérhető frrásk a következők: Kötelezettségvállalás (265 Ft/euró) Operatív prgramk EU frrás EU támgatás EU támgatás millió euró millió frint Gazdaságfejlesztés ERFA 2 437 645 912 Közlekedés ERFA + KA 6 290 1 666 792 Társadalmi megújulás ESZA 3 362 890 854 Elektrnikus közigazgatás ERFA 36 9 469 Államrefrm ESZA 145 38 539 Társadalmi infrastruktúra ERFA 1 949 516 465 Környezet, energia ERFA + KA 3 853 1 021 034 Nyugat-Dunántúl ERFA 464 122 895 Végrehajtás támgatása ERFA 343 90 920 Európai Területi Együttműködés ERFA 343 90 895 Agrár és Vidékfejlesztési Prgram EMVA 3 806 1 008 548 Halászati Prgram EHA 34 9 087 Nemzeti Teljesítmény Tartalék - 373 98 956 Összesen - 23 435 6 210 365 A táblázatban szereplő frrásk közül a Nyugat-Dunántúli prgramba tervezett összegek garantáltan elérhetőek a régió számára, míg a többi prgramra pályáznia kell a régió önkrmányzatainak, civil szervezeteinek, vállalkzásainak. Remélhetőleg a laksság arányánál több frrásban részesül majd a régió az ágazati peratív prgramkból. A z Államrefrm, az elektrnikus közigazgatás és a társadalmi megújulás peratív prgramk részben, kb. 20-25 % erejéig tartalmaznak frráskat a 2. célterülethez tartzó Közép- Magyarrszági régióra. A knvergencia célkitűzés alá tartzó reginális peratív prgramk közötti frrásmegsztásnál az Új Magyarrszág Prgram figyelembe vette a laksságszámt (20%-s súllyal), a települések számát (10%), a munkanélküliséget (20%), az elmaradtt településen élők számát (10%), valamint az egyes régiók fejlettségét (40%). Ennek alapján a régió közötti frrásmegsztás a következő: A reginális peratív prgramk frrásmegsztása Az OP-k aránya Nyugat-Dunántúl fejlesztése OP 10,92 % Közép-Dunántúl fejlesztése OP 11,96 % Dél-Dunántúl fejlesztése OP 15,25 % Dél-Alföld fejlesztése OP 17,63 % Észak-Alföld fejlesztése OP 22,96 % Észak-Magyarrszág fejlesztése OP 21,28 % Összesen 100,0 % 16

1.2. Nyugat-dunántúli régió prgramja A reginális peratív prgram frrásait a régió az alábbiakban kívánja megsztani az egyes priritásk és beavatkzási területek között (2006.10.04. munka váltzat): Nyugat-dunántúli OP - Indikatív frrásallkáció Munkaváltzat: 2006. 11. 21. Az alábbi táblázat a Nyugat-dunántúli Operatív Prgram tématerületenkénti indikatív frrásallkációját tartalmazza. nemzeti társfinanszírzással Priritás Tervezett knstrukciók Indikatív frrás millió Mrd Ft % Gazdaságfejlesztés 78,6 20,8 14,4% Helyi vállalkzásk fejl. tanácsadással és hálózatsdással Tanácsadás Klaszterek fejlesztése 14,7 3,9 2,7% Kmplex befektetés ösztönzés, a befektetői környezet fejlesztése Az öt nagyvárs ipari parki fejlesztései, inkubátrházak, innvációs közp. barnamező Kisvársk, kistérségi közpntk fejlesztései Befektetés ösztönzés sft elemek 55,1 14,6 10,1% A gazdaság fejlődését szlgáló humánerőfrrás-fejlesztés reginális 8,7 2,3 1,6% eszközrendszere Pannn Örökség 135,9 36,0 24,9% Gyógy és termálturizmus Kiemelt gyógyfürdők (Bük, Zalakars, Hévíz, Sárvár) fejlesztése Meglévő fürdők minőségi fejlesztése 45,3 12,0 8,3% Új fürdők Kulturális utak (kastélyk, Kiemelt (Fertőd, Körmend, Keszthely) fejl. várak, kulturális infra) Többi vár, kastély, kulturális turizmus 54,6 14,5 10,0% Tájegységi ök- és aktív tur. pr. 23,5 6,2 4,3% Szálláshelyfejl., desztináció menedzsment 12,5 3,3 2,3% Vársfejlesztés 109,1 28,9 20,0% Településközpnt-fejlesztések Az öt megyei jgú várs fejlesztései Kistérségi közpntk fejlesztései 50,2 13,3 9,2% Integrált vársrehabilitáció 27,3 7,2 5,0% Közösségi közlekedés 31,6 8,4 5,8% Térségi környezetvédelem és infrastruktúra 56,2 14,9 19,6% Környezetvédelem Felszín alatti vizek véd. (2000 LE alatti sz.víz) Felszíni vizekkel kapcslats beruházásk 50,7 13,4 9,3% Közlekedés Közútfejl. (nem TEN-T-re hrdó 3, 4 és 5 számj) Vasúti mellékvnal 56,2 14,9 10,3% Hivatásfrgalmi kerékpárút Kistérségi közszlgáltatásk infrastruktúrájának fejlesztése 96,0 25,4 17,6% Oktatási intézmények 42,6 11,3 7,8% Szciális intézm., akadályment. 19,1 5,1 3,5% Egészségügyi intézmények Orvsi rendelők, járóbeteg alapellátás infrastr. Rehabilitáció infrastruktúra 25,6 6,8 4,7% Infrmációs társadalm 8,7 2,3 1,6% Összesen (a) 526,4 139,5 96,5% Technikai segítségnyújtás (b) 19,2 5,1 3,5% Mindösszesen (a+b) 545,6 144,6 100,0% Átváltási arány: 265 Ft/ 17

A táblázat és az ÚMFP közti közel 1 milliárd frint eltérés az egyes pénzügyi táblázatk időben eltérő készítéséből következik. 1.3. Határ menti prgramk A régió még a jövőben számíthat a területi együttműködés prgramjaira is a régiót a szlvén, az sztrák teljes mértékben, míg a hrvát és a szlvák határ menti prgramk részben érintik. Az rszágra jutó 343 millió euróból a régiót érintő határszakaszkn a következő EU támgatáskkal lehet számlni. Prgramk Kötelezettségvállalás (265 Ft/euró) EU támgatás millió euró EU támgatás millió frint Magyar-Szlvák 105 27 825 Magyar-Osztrák 34,5 9 143 Magyar-Szlvén 14,6 3 869 Magyar-Hrvát 35 9 275 1.4. EU támgatású prgramk társfinanszírzása Az Európai Unió támgatását még kiegészítik a prgramk teljes támgatásáhz visznyíttt 15 %-nyi kötelező hazai társfinanszírzás, amit a krmány a közpnti költségvetésből biztsít. Ez a gyakrlatban az EU támgatásk kb. 17,6 %-t jelenti. Az állami támgatáskat még kiegészítik a pályázók saját erőfrrásai, ami támgatási célnként és a pályázó típusa szerint elérő lehet. Önkrmányzatk nem jövedelemtermelő beruházásai esetén 0-10 % saját erő hzzájárulással lehet számlni, mely arány növekszik a jövedelemtermelő beruházásknál. Vállalkzásk a régióban alapvetően 30% támgatásban részesülhetnek, ami tvábbi 10% pnts támgatással növekszik a közepes méretű vállalkzásk esetén és még tvábbi 10 %-kal a kisvállalkzásknál. Azaz összesen 50 % támgatást lehet adni mikr- és kisvállalkzásk számára. Bízunk benne, hgy az önkrmányzatknak és a vállalkzásknak lesz elég saját frrása a prjektek megvalósításáhz. 2. Egyéb állami támgatásk A tisztán hazai célú támgatásk tervezete csak 2007-re ismert a krmány által elkészített költségvetési törvénytervezet alapján. A régió biznytalan lehetőségeit a bevezetőben említettük. 3. Vállalati magán beruházásk Krábbi évek vállalati beruházási tendenciája alapján lehet becsülni a jövő beruházási értékeit. A beruházáskat beflyáslják az állami támgatásk, az adó emelések, a magas kamatláb és a GDP váltzása, valamint a várható fgyasztói szándékk. A vállalati saját erő becsléséhez a beruházásk gazdasági ágak szerinti bntását vettük alapul, melyet az alábbi táblázat tartalmaz. Reginális szinten éves átlagban 300 mrd Ft beruházás történt az elmúlt 3 évben. A beruházásk tendenciája pzitív, azaz 2000-től kezdődően éves átlagban valamivel több, mint évi 10 mrd Ft nőttek. 18

A legnagybb beruházás a feldlgzóiparban vlt, ugyanakkr a régión belüli megszlás egyenetlen. Győr-Msn-Sprn megyében több mint kétszer annyi befektetés történt, mint a régió két megyéjében. Tvábbá megállapítható, hgy a feldlgzóipari beruházásk értéke flyamatsan csökken. Mindenesetre a prgramk és fejlesztési célk tervezésekr a gazdasági szereplők részéről a krábbi évek tendenciáját követve kb. 250-260 mrd Ft beruházásra lehet számítani. Ezt az értéket pzitívan beflyáslják, majd az állami támgatásk, amelyek várhatóan tvábbi fejlesztéseket indukálnak és nem a meglévő fejlesztési frráskat helyettesítik majd. GYMS M Az elmúlt időszak beruházásai gazdasági ágak szerint 2002-2004 Gazdasági ágazat 2000 2002 2003 2004 Éves átlags váltzás 2000-2004 Millió Ft Éves átlags beruházási érték 2002-2004 Mezőgazdaság, vad-, erdő-, hal gazdálkdás 2 878 4 069 9 722 5 954 1 025 6 582 A, B C Bányászat 185 0 0 74-37 25 D Feldlgzóipar 85 225 54 759 70 769 58 453-8 924 61 327 E Villamsenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 7 360 9 564 9 283 10 615 1 085 9 821 F Építőipar 2 046 2 119 3 709 2 423 126 2 750 G Kereskedelem, javítás 8 377 7 093 10 183 7 017-453 8 098 H Szálláshely- Szlgáltatás, vendéglátás 981 1 030 1 087 1 029 16 1 049 I Szállítás-raktárzás, psta, távközlés 17 233 19 746 16 252 21 001 1 256 19 000 J Pénzügyi közvetítés 1 469 1 161 1 186 1 699 77 1 349 K Ingatlanügyletek, gazdasági szlgáltatás 5 697 7 969 5 698 5 651-15 6 439 Közigazgatás, védelem, kötelező társadalmbiztsítás 2 652 4 212 4 556 4 171 506 4 313 L M Oktatás 2 147 3 496 4 339 2 626 160 3 487 N Egészségügyi szciális ellátás 2 733 3 395 4 534 2 954 74 3 628 O Egyéb közösségi, személyi szlgáltatás 4 648 8 204 7 289 6 495 616 7 329 ÖSSZESEN 143 631 126 817 148 607 130 162-4 490 135 195 VAS megye Mezőgazdaság, vad-, erdő-, hal gazdálkdás 1 506 2 098 3 090 3 264 586 2 817 A, B C Bányászat 0 0 71 38 13 36 D Feldlgzóipar 43 224 36 019 28 784 38 022-1 734 34 275 E Villamsenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 3 490 4 886 5 277 5 529 680 5 231 F Építőipar 843 3 563 1 968 2 243 467 2 591 G Kereskedelem, javítás 6 107 6 343 6 955 5 426-227 6 241 H Szálláshely- Szlgáltatás, vendéglátás 563 663 374 873 103 637 I Szállítás-raktárzás, psta, távközlés 16 435 13 400 13 865 12 890-1 182 13 385 J Pénzügyi közvetítés 140 325 278 345 68 316 K Ingatlanügyletek, gazdasági szlgáltatás 1 610 5 767 2 682 3 274 555 3 908 Közigazgatás, védelem, kötelező társadalmbiztsítás 1 479 2 328 1 902 1 930 150 2 053 L M Oktatás 808 1 377 1 099 938 43 1 138 N Egészségügyi szciális ellátás 1 320 5 579 1 953 1 480 53 3 004 O Egyéb közösségi, személyi szlgáltatás 1 420 4 484 3 581 5 363 1 314 4 476 ÖSSZESEN 78 945 86 832 71 879 81 615 890 80 109 19

ZALA megye Gazdasági ágazat 2000 2002 2003 2004 Éves átlags váltzás 2000-2004 Éves átlags beruházási érték 2002-2004 Mezőgazdaság, vad-, erdő-, hal gazdálkdás 2 241 3 057 5 375 4 461 740 4 298 A, B C Bányászat 339 1 425 650 347 3 807 D Feldlgzóipar 28 125 18 792 23 546 21 661-2 155 21 333 E Villamsenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 4 357 3 660 6 026 4 027-110 4 571 F Építőipar 1 256 2 869 1 714 1 404 49 1 996 G Kereskedelem, javítás 11 607 8 072 6 315 5 179-2 143 6 522 H Szálláshely- Szlgáltatás, vendéglátás 1 277 4 180 1 600 1 605 109 2 462 I Szállítás-raktárzás, psta, távközlés 12 677 11 226 10 278 61 217 16 180 27 574 J Pénzügyi közvetítés 469 286 723 500 10 503 K Ingatlanügyletek, gazdasági szlgáltatás 2 416 2 465 2 412 2 650 78 2 509 Közigazgatás, védelem, kötelező társadalmbiztsítás 3 882 3 761 3 163 4 305 141 3 743 L M Oktatás 1 225 512 569 872-118 651 N Egészségügyi szciális ellátás 841 1 198 1 251 2 064 408 1 504 O Egyéb közösségi, személyi szlgáltatás 4 284 7 065 6 433 5 839 518 6 446 ÖSSZESEN 74 996 68 568 70 055 116 131 13 712 84 918 Nyugat-dunántúli régió Mezőgazdaság, vad-, erdő-, hal gazdálkdás A, B 6 625 9 224 18 187 13 679 2 351 13 697 C Bányászat 524 1 425 721 459-22 868 D Feldlgzóipar 156 574 109 570 123 099 118 136-12 813 116 935 E Villamsenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 15 207 18 110 20 586 20 171 1 655 19 622 F Építőipar 4 145 8 551 7 391 6 070 642 7 337 G Kereskedelem, javítás 26 091 21 508 23 453 17 622-2 823 20 861 H Szálláshely- Szlgáltatás, vendéglátás 2 821 5 873 3 061 3 507 229 4 147 I Szállítás-raktárzás, psta, távközlés 46 345 44 372 40 395 95 108 16 254 59 958 J Pénzügyi közvetítés 2 078 1 772 2 187 2 544 155 2 168 K Ingatlanügyletek, gazdasági szlgáltatás 9 723 16 201 10 792 11 575 617 12 856 L Közigazgatás, védelem, kötelező társadalmbiztsítás 8 013 10 301 9 621 10 406 798 10 109 M Oktatás 4 180 5 385 6 007 4 436 85 5 276 N Egészségügyi szciális ellátás 4 894 10 172 7 738 6 498 535 8 136 O Egyéb közösségi, személyi szlgáltatás 10 352 19 753 17 303 17 697 2 448 18 251 ÖSSZESEN 297 572 282 217 290 541 327 908 10 112 300 222 20

21

22

23

24

25

5. PRIORITÁSOK 5.1. GAZDASÁGFEJLESZTÉS Gazdasági teljesítménye alapján Zala megye az rszágs átlaghz képest fejlettebb megyének számít, ugyanakkr teljesítménye elmarad a legfejlettebb iparral rendelkezőkétől. A megye gazdaságszerkezete bár hetergén, néhány széleskörű kapcslatrendszere által az egész megye gazdasági-társadalmi fejlődésére hsszú távn jelentős hatást gyakrlni képes kulcsszektr meghatárzható. Ezek fejlesztése, elsősrban a klaszter alapú plitika alkalmazásával hzzájárulhat a gazdaságfejlesztési priritás sikeréhez. A legfntsabb szektrk a következők: A megye talán egyik legfntsabb ágazat a turizmus, különösen a megye természeti erőfrrására a termálkincsekre épülő termálturizmus és az ahhz, valamint az egészséges életmódhz és a gyógyászathz kapcslódó szlgáltatásk szektra. Ugyanakkr mivel a turizmus jelen prgramban külön priritás alatt kerül tárgyalásra ezért azzal a gazdaságfejlesztés priritásban nem kívánunk a turizmussal fglalkzni, nha a klasztereket érintő intézkedésben, mivel létezik ilyen klaszter többször is nevesítésre kerül. Ugyancsak Zala megye meglévő természeti és környezeti erőfrrásaira épülő iparág, a fa- és bútripar, valamint az új környezeti technlógiák és a megújuló erőfrráskhz kapcslódó tevékenységek, melyek szintén kulcsfntsságúak a megye gazdasága szempntjából. Elsősrban a külföldi vállalkzásk beruházásainak köszönhetően a gépipar jöhet még szóba, azn belül is az elektrnikai ipar, illetve az ahhz szrsan kapcslódó valamivel specializáltabb mechatrnika. Míg a gépipar (elektrnika, mechatrnika), illetve a fa- és bútripar nemzetközi munkamegsztásban való szerepnek erősítése illetve a nemzetközi szinten is versenyképes termék, szlgáltatásk előállításhz kapcslódó szektrk, addig a többi inkább a helyi erőfrrásk minél szélesebb körű kihasználását és valamint helyi piacra való termelés ösztönzését célzzák meg. A kulcsiparágak mentén már több klaszter szervezet indítására került sr: Pannn Fa- és Bútripari Klaszter, Pannn Mechatrnikai (Elektrnikai) Klaszter, Pannn Termál Klaszter, illetve éppen pár hónapja a Pannn Megújuló Energia Klaszter, melyek közül a fa- és bútripar területén működő klaszter meghatárzó háttérszervezete a Zala megyei Vállalkzásfejlesztési Alapítvány. Bár a többi klaszter közpntja a megye határain kívülre esik, tagságuk és működésük révén jelentős mértékben érintik Zala megyét is. Végül külön csprtt képeznek azk az ágazatk, amelyek fejlesztése valamennyi szektr versenyképességének flyamats javításáhz szükséges, egyfajta hrizntális hátteret képezve. Így az infkmmunikációs technlógiák és azk széleskörű alkalmazása, Zala megyének a fővárs és az Adria közötti tranzit szerepének köszönhetően a lgisztika és a szállítmányzás, végül pedig a tudásipar, az egyenlőre hiánys felsőktatás és a széleskörű szakképzés. Utóbbit nem önálló klaszterként kell értelmezni, hanem az egyes körvnalazódó klaszterek mentén kell hangsúlyt fektetni az ahhz kapcslódó speciális tudás biztsítására. Zala megye gazdasági teljesítménye mögött ugyanakkr nagy területi egyenlőtlenségek és kedvezőtlen gazdasági szerkezetet tapasztalhatunk, különösen ha annak hsszú távú fenntarthatóságát, glbális versenyképességét tekintjük. A megye gazdasági szerkezetében skáig dmináns extenzív növekedési tényezők fkzats kimerülése következtében egyre inkább előtérbe kell kerülniük a kis- és középvállalkzásknak, valamint a magasabb hzzáadtt értéket képviselő, a tudásn és a magasabb szellemi ptenciáln alapuló tevékenységeknek. Így a gazdaságfejlesztési és területfejlesztési plitikában a szerkezetátalakítás és a rerganizáció mellett az intenzív tényezőkön alapuló fejlesztéseknek, az innvációt és a flyamats megújulást segítő intézmények és szervezetek által a megyében működő vállalkzásk igényei mentén szerveződő szlgáltatásknak kell a középpntba kerülni, különös tekintettel a fent említet szektrkra. 26

A megfelelő befektetési és üzleti környezet kialakítása flyamatsan új igények elé állítja a megyét, melyekhez alkalmazkdni szükséges, hgy a gazdasági szereplők számukra kedvező feltételeket találjanak. Ezen üzleti szlgáltatásk, versenyképes helyi mikr- kis és középvállalkzásk, infrastrukturális feltételek megléte elengedhetetlen a gazdasági szerkezetváltás és egy hszszú távn fenntartható gazdaság megteremtéséhez. A versenyképesség erősítésében meghatárzó szerepe van a hzzáadtt érték növekedésének. A hzzáadtt érték az emberi tőke és a szervezeti kultúra fejlesztésével, valamint a fejlett tudásbázisra építő kutatás-fejlesztési és innvációs tevékenység, az anyag- és energiatakaréks termelés és az innvációs szlgáltatásk erősödésével, a tudástranszfer feltételeinek javulásával növekedhet leginkább. A prduktív szektr magas hzzáadtt értéket előállító tevékenységének előfeltétele a kutatás-fejlesztési és innvációs infrastruktúra európai színvnalúvá fejlesztése, beleértve az infkmmunikációs technlógiák hálózati infrastruktúrájának fejlesztését is. Kiemelt szempnt a tisztább, környezetbarát és energiatakaréks technlógiák előnyben részesítése a fejlesztések srán. A megfgalmaztt intézkedések a következő célkat kívánják elérni: A nemzetközi és a belföldi erőfrrásk mbilizálása érdekében a helyi befektetésösztönzési tevékenységek fejlesztése. A megyében meglévő telephelyi infrastruktúrák bővítése, az ipari parkk szlgáltatásainak tvábbi fejlesztése, kistérségi közpntkban vállalkzói inkubátrk működtetése. A reginális klaszterekhez, kulcságazatkhz kapcslódó K+F és innvációs kapacitásának bővítése. A vállalkzásk innvációs tevékenységének javítása és támgatása. A megye gazdaságában erőteljes kncentrációt mutató kulcsszektrk klasztereken alapuló megújítása és flyamats versenyképességének biztsítása. A vállalatközi együttműködések, hálózatk és a klaszterekhez kapcslódó speciális szlgáltatásk fejlesztése. KKV-k versenyképességének javítása, új vállalkzásk indításának ösztönzése IKT alkalmazás elterjesztése a vállalkzásknál és az üzleti környezetben Javaslt beavatkzásk/intézkedések 1. Innvatív, tudásalapú gazdaság megteremtése Az innvatív, tudásalapú gazdaság kialakítása elsősrban a vállalkzásk üzleti célú, nagybb megtérülési kckázatú technlógiai fejlesztéseinek támgatásával, illetve a vállalkzásk és az egyetemek, kutatóintézetek innvációs célú, kutatás-fejlesztési együttműködéseinek ösztönzésével érhető el. Ez a szükséges K+F infrastruktúra biztsításával, valamint a hazai és a nemzetközi piacra lépés ösztönzésével fnts eszköze a versenyképes technlógiák önálló fejlesztésének, adaptálásának és az eredmények hasznsulásának. Zala megye felsőktatási intézményrendszere ugyanakkr hiánys, ami jelentős mértékben krlátzza az egyetemi kutatáskra, illetve a felsőktatási intézmények és a vállalati szféra közötti szrs együttműködési kapcslatkra, valamint a magasan képzett munkaerőre építő tudásalapú gazdaság megteremtését. Ezért az erőfrrásk jelentős részét egyfelől a felsőktatási bázis szélesítésére kell frdítani, másfelől pedig a nem egyetemhez kötődő innvációs és technlógiai transzfer szlgáltatáskat nyújtó fejlesztésekre. Az innvatív, tudásalapú gazda- 27

ság megteremtése Zala megyében a hiánys háttér miatt egy területileg erőteljesen kncentrált fejlesztést tenne szükségessé, amit indklna az aprófalvas településszerkezet is. Ugyanakkr a meglévő felsőktatási intézmények elhelyezkedése és differenciált tevékenységi területe alapján a Zalaegerszeg-Nagykanizsa-Keszthely várshármasnak van lehetősége arra, hgy innvatív, magasabb szintű vállalkzási szlgáltatáskkal a megye fejlődésének gócpntjaivá váljék. Már ma is mindhárm vársban rendelkezik frráspnttal a Reginális Innvációs Ügynökség. A területi megsztttsághz szrsan kapcslódva az egyes vársknak eltérő ágazati prfilja kell hgy legyen a tudásipar terén. Míg Zalaegerszegen elsősrban a fa- és bútripar, a megújuló erőfrrásk, addig Nagykanizsán a kihelyezett képzésnek és a vállalati kutatásknak köszönhetően inkább az elektrnika és a mechatrnika, Keszthelyen pedig mezőgazdasághz és ugyancsak a környezethez, megújuló energiáhz kapcslódó kutatáskra kell fókuszálni. Az intézkedéshez kapcslódó beavatkzásk megvalósítására a Gazdaságfejlesztési Operatív Prgram (GOP) keretében kerül sr. 2. A KKV-k jövedelemtermelő képességének erősítése A kiegyensúlyztt gazdasági növekedésben és a fglalkztatásban betöltött szerepük miatt különös figyelmet kell frdítani a vállalkzásk, különösen a kis- és középvállalkzásk fejlődésére. A kis- és középvállalkzásk növekedéséhez, megerősödéséhez, együttműködéséhez és stabilitásáhz szükséges gazdasági környezet kialakítása kiemelt cél. Ezek között is a legfntsabb a KKV szektr jövedelemtermelő képességének javítása, melynek különböző eszközei vannak, így piacknfrm pénzügyi eszközökkel, a humánerőfrrás és a vállalati kultúra fejlesztése, valamint a vállalkzásknak nyújttt közvetlen támgatásk. A vállalkzásk, különösen a mikr-, kisvállalkzásk számára a hitelhez és tőkéhez jutás a nagyvállalatkhz képest ma még aránytalanul nehezebb, a finanszírzási lehetőségeket csak fajlagsan magasabb költségekkel érhetik el. A közvetlen támgatásk elsősrban a műszaki technlógiai krszerűsítés igénye határzza meg (például a megújuló energia használatának elterjedését segítő eljáráskhz, márkanevek nemzetközi bevezetéséhez, a minőségirányítási és minőségbiztsítási rendszerek bevezetéséhez illetve az új technlógiák (kül)piacra lépéséhez kapcslódóan). A fizikai tőke minősége növekedési tényező összetevője a megfelelő színvnalú gazdasági infrastruktúra rendelkezésre állása, melynek része a gyrs elérhetőség (közlekedési hálózat közvetlen használata vagy lgisztikai szlgáltatásk vásárlása révén), az infkmmunikációs hálózatkhz és szlgáltatáskhz, valamint a közszlgáltatáskhz való hzzáférés csakúgy, mint a megfelelő színvnalú telephely megléte. A vállalkzásk hatékny működéséhez, a termelékenység növeléséhez szükséges üzleti szlgáltatásk a vállalati működés valamennyi flyamatát fejleszthetik (emeltszintű tanácsadás) vagy átvehetik (szlgáltatásvásárlás, kiszervezés). Ezeket a szlgáltatáskat általáns vállalkzási tanácsadás és infrmáció szlgáltatás keretében kell biztsítani. A vállalkzásk, különösen a mikr-, kisvállalkzásk számára a hitelhez és tőkéhez jutás a nagyvállalatkhz képest ma még aránytalanul nehezebb, a finanszírzási lehetőségeket csak fajlagsan magasabb költségekkel érhetik el. A közvetlen támgatásk elsősrban a műszaki technlógiai krszerűsítés igénye határzza meg. Az infkmmunikációs technlógiák megfelelő színvnalú rendelkezésre állását és használatát nélkülözhetetlen a célul kitűzött tudásalapú gazdaság megteremtéséhez. Az IKT termékek és szlgáltatásk iránti vállalati és kutatóhelyi kereslet ösztönzése, a gazdasági szereplők belső és külső kapcslati flyamatai infrmatizáltságának emelése, és ezzel működési hatéknyságuk növelése közvetlenül növeli az IKT-felhasználást. A vállalati IKT-felhasználás növekedése ugyanakkr a felhasználói igények minőségi fejlődésének ösztönzésén keresztül (a szé- 28

lessávú hzzáférés, a nyílt szabványkn alapuló versengő technlógiák és a használható digitális tartalmak kínálatának erősítésével) is hzzájárul az infrmációs társadalm erősödéséhez. Mindkét mechanizmus hzzájárul az IKT-piack növekedéséhez, ezzel várhatóan az intenzívebb piaci verseny és csökkenő árszint kialakulásáhz. Zala megyében ugyancsak fnts lehet, különösen az alacsnyabb népsűrűségű vidéki térségeiben, az aprófalvakban a helyi piacn értékesítő mikr, kis- és középvállalkzásk (pl. építési vállalkzás, asztals, kézművesek, tradicinális mesterségek) termelési, szlgáltatási hatéknyságának javítása. Hely specifikus és a helyi piacn értékesíthető termékeket, szlgáltatáskat nyújtó főként mikr- és kisvállalkzásk közti együttműködések ösztönzése, ehhez kapcslódóan fejlődésük tanácsadással, infrmációszlgáltatással való segítése elsősrban reginális piacra jutásának segítése érdekében. Az intézkedéshez kapcslódó beavatkzásk megvalósítására a Gazdaságfejlesztési Operatív Prgram (GOP) keretében kerül sr. 3. A reginális klaszterek szerepének növelése a megye gazdaságában 2000 óta mára a Nyugat-dunántúli régióban száms klaszter-kezdeményezés jött létre a reginális plitika támgatása mellett elsősrban a térség számára kiemelt jelentőséggel bíró iparágak, ágazatk terültén azzal a céllal, hgy speciális szlgáltatásaival elősegítse ezen iparágakban az együttműködések intenzitásának növekedését és a vállalkzásk és a térség versenyképességének javulását. Ezek közül több természetesen nagy hatással van Zala megye gazdasági fejlődésére is. Ma Zala megye ágazati szerkezetének sajátsságai alapján különösen a fa- és bútripari, valamint a termál klaszterek játszhatnak fnts szerepet a vállalkzásk fejlesztésében, valamint az elektrnikai klaszterből a mechatrnika felé önmagát újra definiáló klaszternek lehet meg a reálgazdasági bázisa. Ugyanakkr középtávn az elmúlt hónapkban megalakult megújuló energia klaszter és az egy éve működő lgisztikai klaszter is fntssá válhat. Ezek közül a Pannn Fa- és Bútripari Klaszter menedzsment feladatait a Zala megyei Vállalkzásfejlesztési Alapítvány látja el, míg a többi a szmszéds Vas megyében található. Az elmúlt években létrehztt klaszter-kezdeményezések aznban csak részben vltak képesek megfelelni a velük szemben támaszttt igényeknek. Ennek egyik legfntsabb ka a flyamats finanszírzási prblémák és az abból fakadó hiánys menedzsment erőfrrásk. Ennek köszönhetőn egyértelmű vállalati igény mutatkzik a már meglévő klaszterkezdeményezések működése ellenére is szinte valamennyi területen tvábbi ágazat-specifikus és a különböző szereplők együttműködését elősegítő szlgáltatáskra. Az intézkedés srán lyan klaszter-specifikus szlgáltatásk támgatására lenne szükség elsősrban, amelyek az egész reginális klaszter, mint gazdasági ökrendszer érdekeit szlgálják, és túlmutatnak egyegy szűk vállalati hálózatn. A klaszter-szlgáltatásk mellett ugyancsak szükség van a klaszterekhez kapcslódó vállalkzásk által megvalósíttt közös eszközbeszerzések támgatására, ami nagymértékben hzzájárulhat az együttműködések elmélyüléséhez és ezáltal a tudásáramláshz. Az intézkedéshez kapcslódó beavatkzásk megvalósítására a Reginális Operatív Prgram (ROP) keretében kerül sr, később részletesebben is kibntása kerül. 4. Befektetés-ösztönzés és telephelyi infrastruktúrák fejlesztése Zala megyét az észak-dunántúli térséghez képest visznylag elkerülték, elsősrban kedvezőtlenebb közlekedés-földrajzi adttságaiból fakadóan. Ráadásul az elmúlt fél évtizedben az r- 29

szágs befektetés ösztönzéssel fglalkzó szervezetek priritásaiban egyértelműen az rszág keleti régiói szerepelnek. A befektetés ösztönzés srán Zala megye számára kiemelt cél versenyképessége javítása érdekében a szlgáltató, illetve fejlesztő közpntk megyébe telepítését elősegítő befektetési környezet kialakítása. Szeretnénk elérni, hgy a befektetés-ösztönzés tudatsan szervezett tevékenységgé váljn, a magasan kvalifikált munkaerőt alkalmazó, kisés középvállalkzói réteget is meg tudja itthn és külföldön szólítani és a helyi adttságkat, lehetőségeket képes legyen kmpetitív módn megjeleníteni és kmmunikálni. A befektetés ösztönzés marketingeszközök melletti másik igen fnts eleme a befektetési környezet fejlesztése, az ahhz szükséges infrastruktúra biztsítása. A megyében 2006-ra már 9 ipari park található, melyek összterülete meghaladja a 350 ha-t. Egy részük megfelelő műszaki infrastruktúrával és kapcslódó szlgáltatáskkal várja a letelepedni szándékzó vállalkzáskat, míg száms ipari parkban még jelentős fejlesztésekre van szükség. Zalaegerszegen, Nagykanizsán az ipari parkk szlgáltatásait célszerű a specializáltabb, már az innvációs tevékenységeket támgató szlgáltatásk irányába tvábbfejleszteni, lehetőleg felsőfkú intézményekkel együttműködve. Zala megye kisebb településein lévő ipari parkkban a meglévő, szlgáltatásk fejlesztésével, de tvábbra is általánsabb, még nem az innvációt előtérbe helyező szlgáltatáskra való specializációval el kell érni, hgy kistérségi funkciókat betölteni képes parkkká válhassanak. Ennek érdekében szükséges, hgy a kistérségi közpntkban általáns vállalkzói igényeket kielégíteni képes, a kezdő vállalkzásknak az alakulást követően meghatárztt ideig speciális körülményeket (irdai, alap infrastrukturális, általáns vállalkzási tanácsadás stb.) biztsító vállalkzói inkubátrházak létesüljenek. Különösen fnts ezen inkubátrházak szakmai menedzsmentjének megteremtése. Végül az ipari parkkal nem rendelkező és azt méretüknél fgva nem is tervező kistelepülések esetében egy-egy a település szempntjából kmlyabb befektetés megvalósulása érdekében támgatni kell a telephelyek műszaki infrastruktúrával való ellátását. Ugyanez vnatkzhat az ipari parkkal rendelkező településeken meglévő barnamezős területeinek rehabilitációjára. Az intézkedéshez kapcslódó beavatkzásk megvalósítására a Reginális Operatív Prgram (ROP) keretében kerül sr, később részletesebben is kibntása kerül. 30

Finanszírzási terv 2007-13: A gazdaságfejlesztési priritás megvalósításnak lehetséges frrásai ez első két intézkedés esetében a Gazdaságfejlesztési Operatív Prgram, míg a harmadik-negyedik intézkedés finanszírzása a Nyugat-dunántúli Reginális Operatív Prgramból lehetséges. Mrd Ft Intézkedések/ beavatkzásk Finanszírzás (pl.? p, hazai frrás) EU frrás (ESZA/ER FA/KA/E MVA/HA) Összes fejlesztés EU támgatás Becsült saját erő Hazai állami támgatás Önkrmányzati magán 1. Az innvatív, tudásalapú gazdaság megteremtése 2. A KKV-k jövedelemtermelő képességének erősítése 3. A reginális klaszterek szerepének növelése a megye gazdaságában 4. Befektetésösztönzés és telephelyi infrastruktúrák fejlesztése GOP GOP ROP ROP ERFA, ESZA ERFA ERFA ERFA 31

Intézkedések, beavatkzásk Javaslt 2007-13/20. Intézkedés - beavatkzás 1 leírása (fejlesztési csmag / pályázati felhívás / támgatási knstrukció javaslat, nevesítendő kiemelt reginális prjekt, kistérségi integrált fejlesztés, stb.) Cím: Kapcslódó priritás megnevezése Az intézkedés tartalmának rövid leírása Az innvatív, tudásalapú gazdaság megteremtése Gazdaságfejlesztés Az innvatív tudásalapú gazdaság megteremtését leginkább a technlógiai inkubátrknak a megye vállalkzásainak igényei mentén meghatárztt erőteljesen specializált tudásalapú szlgáltatásai segíthetik (pl. innvációs tanácsadás, speciális tudásátadás, technlógiai transzfer, magas szellemi hzzáadtt értékkel bíró tevékenységek, egyetemi-vállalati közös K+F, stb.). A beavatkzás hatéknysága érdekében az innvációs, illetve technlógiai inkubátrkhz kapcslódó szlgáltatásk fejlesztést a felsőktatási intézmények bázisán, illetve adtt esetben más, a megyén kívüli felsőktatási intézménnyel együttműködve kell megvalósítani. E téren Zala megyének jelentős lemaradása van, hiszen sem kperációs kutatóközpnt, sem egyetemi tudásközpnt, sem innvációs vagy technlógiai közpnt nem található a megyében. Az intézkedés a következő beavatkzási területeket fglalja magába: Zalaegerszegi Innvációs és Technlógiai Közpnt (ZITEK) megvalósítása egyfelől a faipar és a környezeti technlógiák területén történő kutatás-fejlesztési tevékenységek támgatása, valamint a tudmánys tevékenységek és a piac összekapcslása érdekében. A ZITEK tudmánys kmpetenciáját a Nyugat-magyarrszági Egyetemmel való igen szrs kapcslat biztsíthatja. Szrsan kapcslódik a Pannn Fa- és Bútripari Klaszter szlgáltatásaihz és tevékenységéhez. Mechatrnikai Innvációs és Technlógiai Közpnt megvalósítása Zalaegerszegen a mechatrnika területén történő kutatás-fejlesztési tevékenységek támgatása, valamint a tudmánys tevékenységek és a vállalkzásk közötti kapcslat elősegítése érdekében. A közpnt szrsan kapcslódik a Pannn Mechatrnikai Klaszter szlgáltatásaihz és tevékenységéhez. Megújuló Energia Innvációs Közpnt a Zalaegerszeghez közeli Nagypáliban a megújuló energia területén történő kutatás-fejlesztési tevékenységek támgatása érdekében, kapcslódva az újnnan alakult Pannn Megújuló Energia Klaszter tevékenységéhez. A nagykanizsai felsőktatási bázis kiszélesítése és elmélyítése, különösen a helyi gazdaság által igényelt műszaki területeken, melyek később a hatékny vállalati-felsőktatási együttműködéseknek. Innvációs és technlógiai közpnt, technlógiai inkubátr és szlgáltatásainak tervezése és megvalósításának megkezdése Nagykanizsán. A Pannn Egyetem Keszthelyi karának kutatási és fejlesztési tevékenységének és a vállalati szféra együttműködésének szervezett keretek közötti becsatrnázása, innvációs és technlógiai szlgáltatásk fejlesztése. A szinergiahatásk kihasználása érdekében és tekintve a megye hiánys technlógiai inkubátr szlgáltatásait szükség van a szmszéds megyék hasnló intézményeivel való szrs együttműködésekre. Elsősrban a fa- 1 Egyszerűség kedvéért az intézkedés szót használjuk. 32

és bútripar vnalán Sprn felé, valamint a leendő fejlesztési pólusk irányába Győr, és Székesfehérvár-Veszprém. A megye innvációhz és kutatás-fejlesztéshez kapcslódó intézményeinek és szervezetinek a bekapcslása a nemzetközi hálózatkba, különösen a szmszéds Zágráb, Maribr, Ljubljana és Graz irányába. Az intézkedés megye specifikus szempntjai Kapcslódás más megyei szinten fnts intézkedéshez Lehetséges megyehatárn átnyúló hatás: Támgatandó prjektek becsült száma: Az innvációhz kapcslódó tanácsadási funkciókat, a technlógiai inkubátrk szlgáltatásait Zalaegerszegen, Nagykanizsán és Keszthelyen kell kncentrálni. A klaszterek szerepének növelése a megye gazdaságában Befektetés-ösztönzés és telephelyi infrastruktúrák fejlesztés A fa- és bútripar, illetve a környezeti technlógiák területén ugyancsak jelentős külső hatás várható Vas megye és Sprn irányába. Ugyanakkr a hiánys intézményrendszer miatt inkább más, megye, vagy akár rszág határn túli flyamatk Zalára gyakrlt hatásairól kell szólni. Számszerűsíthető célk, az intézkedés hatásai (mnitring indikátrk) Output Output Típus Indikátr Tényadat Eredmény Eredmény Cél (2014) Támgatással megvalósíttt új innvációs és technlógiai intézmények száma Technlógiai inkubátrkkal kapcslatban álló vállalkzásk száma K+F ráfrdításk arányának váltzása K+F fglalkztatttak arányának váltzása Egyéb javaslatk, megjegyzések: Adatfrrás IH inkubátrk KSH KSH Gyakriság prgram eleje és vége évente évente évente 33

Javaslt 2007-13/20. Intézkedés - beavatkzás 2 leírása (fejlesztési csmag / pályázati felhívás / támgatási knstrukció javaslat, nevesítendő kiemelt reginális prjekt, kistérségi integrált fejlesztés, stb.) Cím: Kapcslódó priritás megnevezése Az intézkedés tartalmának rövid leírása A KKV-k jövedelemtermelő képességének erősítése Gazdaságfejlesztés A kiegyensúlyztt gazdasági növekedésben és a fglalkztatásban betöltött szerepük miatt különös figyelmet kell frdítani a vállalkzásk, különösen a kisés középvállalkzásk fejlődésére, illetve a KKV szektr jövedelemtermelő képességének javítása, melynek különböző eszközei vannak, így piacknfrm pénzügyi eszközökkel, a humánerőfrrás és a vállalati kultúra fejlesztése, valamint a vállalkzásknak nyújttt közvetlen támgatásk. Emellett fnts az infkmmunikációs infrastruktúrák fejlesztése és a vállalkzásk számára nyújtandó általáns tanácsadásk, infrmációk támgatása. Utóbbiakban elsősrban a már ma is a megye nagy részét lefedő hálózattal rendelkező Zala megyei Vállalkzásfejlesztési Alapítvány, valamint a Zala megyei, illetve a Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara szlgáltatásainak fejlesztésével lehet eredményt elérni. Az intézkedés a következő beavatkzási területeket fglalja magába: A vállalkzásk technlógiai krszerűsítésének támgatása, termelő és szlgáltató kapacitásuk bővítése kmplex vállalkzásfejlesztési prjektekkel. A vállalkzásk beindításáhz és fejlődéséhez, beszállítóvá válásáhz, külpiacra jutásáhz, innvációs tevékenységéhez, adaptációhz szükséges vállalatvezetési, üzleti, ismeretek és infrmációk nyújtása. A vállalkzásk működési hatéknyságának javítását célzó szervezetfejlesztések támgatása, ennek keretében kmplex vállalati IKTfejlesztések, minőség- és környezetbiztsítási, vállalatirányítási, valamint vezetői döntéstámgató rendszerek bevezetésének ösztönzése. A versenyképesség javításáhz kapcslódó infkmmunikációs infrastruktúra fejlesztése érdekében szükséges egy krszerű IKT hálózati infrastruktúra kialakítása, a szélessávú hálózatkhz való hzzáférés elősegítésén keresztül. A vállalkzásk működéséhez szükséges általáns vállalkzási ismeretek (jgi, pénzügyi, kereskedelemfejlesztési, befektetés ösztönzési, tőkekihelyezési, üzleti, infrmációs és piacfejlesztési tanácsadás stb.) és képességek átadása, valamint a piacra jutást elősegítő szlgáltatásk és infrmációk nyújtása kistérségi és mikrtérségi közpntkban való elérhetőségének megszervezése az egész megye területén. A vállalkzásk általáns felkészültségének javítása és a fejlődésükhöz szükséges infrmációhz való hzzáférés megkönnyítése érdekében a már létező vállalkzás-, kereskedelemfejlesztési intézményrendszerre építve, kistérségi és mikrtérségi közpntkban való elérhetőségének megszervezése az egész megye területén. A vállalkzói kultúra, valamint a vezetői ismeretek és képességek fejlesztésének, illetve az üzleti ismeretek elsajátításának az elősegítése, már az isklai ktatástól kezdve. 2 Egyszerűség kedvéért az intézkedés szót használjuk. 34

Az intézkedés megye specifikus szempntjai Kapcslódás más megyei szinten fnts intézkedéshez Lehetséges megyehatárn átnyúló hatás: Támgatandó prjektek becsült száma: A hitel- és a tőkepiac hatéknyságának javítása a tőkepiaci kínálat fejlesztésének támgatásával, valamint a tőkekihelyezési kckázatt piaci eszközökkel csökkentő eljárásk elterjedésének támgatásával. A vállalkzásk tőkeellátttságának, finanszírzási frráskhz való hzzáférésének a javítása a piaci hiteleknél könnyebben elérhető frrást nyújtó mikrhitelezés és garanciatámgatás feltételeinek javításával. Jellemzően a KKV-k jövedelemtermelő képességét erősíteni szándékzó intézkedés beavatkzásai nem terület, illetve megye specifikusak, szinte az egész rszágban hasnló beavatkzáskra van szükség. Befektetés-ösztönzés és telephelyi infrastruktúrák fejlesztés Az intézkedés keretében megvalósuló beavatkzásk nem rendelkeznek a megye határain túli hatáskkal. Számszerűsíthető célk, az intézkedés hatásai (mnitring indikátrk) Output Output Típus Indikátr Tényadat Eredmény Eredmény Cél (2014) Támgatással nyújttt vállalkzói szlgáltatást igénybevevő vállalkzásk száma Célztt szervezetfejlesztések száma KKV szektr fglalkztatttainak száma KKV szektr részesedése a hzzáadtt értékből Egyéb javaslatk, megjegyzések: Adatfrrás IH IH KSH KSH Gyakriság évente évente évente évente 35

Javaslt 2007-13/20. Intézkedés - beavatkzás 3 leírása (fejlesztési csmag / pályázati felhívás / támgatási knstrukció javaslat, nevesítendő kiemelt reginális prjekt, kistérségi integrált fejlesztés, stb.) Cím: Kapcslódó priritás megnevezése Az intézkedés tartalmának rövid leírása A klaszterek szerepének növelése a megye gazdaságában Gazdaságfejlesztés A klaszterek szerepének növelésére irányuló intézkedés célja, hgy Zala megyében elősegítse a megye gazdaságánál általában valamivel nagybb gazdasági térben megfigyelhető klaszteresedési flyamatkat, és a reginális klaszterek nyújttta előnyöket elérhetővé tegye a megye vállalkzásai számára. Ennek érdekében egyfelől szükség van a már működő klaszter-kezdeményezések működésének, szlgáltatásaik bővítésének támgatására. Másfelől pedig a klaszterek alapjait képező vállalati hálózatk kialakulásának elősegítése érdekében fnts a klaszterhez kapcslódó vállalkzásk közös eszközbeszerzésének támgatása. Cél, hgy a klaszter kezdeményezések szlgáltatásai ne csak a klasztert létrehzó alapítók és a később csatlakztt tagk számára legyen elérhető, hanem a klaszter tevékenysége által érintett szektrkban működő valamennyi vállalkzás számára nyittt legyen. A klaszterekhez kapcslódó szlgáltatáskra, valamint a vállalati hálózatkra irányuló intézkedés Zala megyében elsősrban a következő szektrkra kncentrál: fa- és bútripar, környezeti technlógiák, alternatív erőfrrásk, turizmus (egészségturizmus, gyógyturizmus), elektrnikai ipar (mechatrnikával kiegészülve), valamint a lgisztika. Tekintve, hgy egy-egy térség maximális 4-5 nemzetközi szinten is versenyképességet biztsító reginális klaszter számára képes biztsítani a szükséges háttérfeltételeket, tvábbi klaszter-kezdeményezés létrehzását csak igen alaps indkkal támgatjuk. Az intézkedés végső kedvezményezettjei a klaszterekhez frmálisan és infrmálisan kapcslódó gazdasági társaságk és nn-prfit szervezetek. Az intézkedés a következő beavatkzási területeket fglalja magába: A már működő és a megye gazdasága szempntjából releváns klaszterkezdeményezések (Pannn Fa-és Bútripari Klaszter, Pannn Termál Klaszter) klaszter menedzsmentjei által nyújttt szlgáltatásk bővítése, tvábbfejlesztése a megyében működő és a klaszterhez kapcslódó vállalkzásk igényei mentén. A klaszterekhez kapcslódó vállalkzásk versenyképességét javítani képes új szlgáltatásk feltárására és megalapzására irányuló felmérések támgatása. A klaszterek tevékenységéhez szrsan kapcslódó szakértői, kmpetencia, termelési, innvációs, beszállítói, lgisztikai adatbázisk létrehzása és azk alapján széleskörű infrmációszlgáltatás a klaszter tagjai számára, valamint a külső érdeklődők számára. A klaszterhez kapcslódó vállalkzásk beszállítói, alvállalkzói, technlógiai és értékesítési lehetőségeinek felmérése. A klaszterek mentén Benchmarking Klubk működtetése a klaszter tagk, illetve igény esetén a klaszterhez nem csatlakztt, de az általa képviselt ágazatban működő vállalkzásk részvételével. 3 Egyszerűség kedvéért az intézkedés szót használjuk. 36

Az intézkedés megye specifikus szempntjai Kapcslódás más megyei szinten fnts intézkedéshez Lehetséges megyehatárn átnyúló hatás: Támgatandó prjektek becsült száma: Output A klaszterek közös arculatának kialakítása, tvábbfejlesztése és piacn való megjelenése (közös rendezvények, események, kiadványk) Az egyes klaszterek közös infrmatikai platfrmjának kialakítása, meglévő esetén tvábbfejlesztése a tagk közötti gyrsabb és hatéknyabb kmmunikáció és infrmációáramlás elősegítése érdekében. A klaszter szlgáltatásk kialakításáhz és tvábbfejlesztéséhez szükséges tárgyi eszközök beszerzésének támgatása. A gazdasági szférán belüli, valamint a vállalkzásk és a nnprfit szféra közötti technlógiai transzfer szlgáltatásk nyújtása a klaszterekhez kapcslódva. A vállalati hálózatk létrejöttének ösztönzése a klaszter által képviselt ágazatban közös pályázatk előkészítésében, megvalósításában való közreműködéssel. Partnerkapcslatk kiépítése hasnló ágazatban működő külföldi klaszter szervezetekkel. A klaszterekhez kapcslódó kulcságazatkban működő vállalkzásk közös eszközbeszerzések támgatása a vállalati együttműködések elősegítése érdekében. A Nyugat-dunántúli régióban működő ún. Pannn Klaszterek közül Zala megye szempntjából kiemelt figyelmet érdemel a fa- és bútripari klaszter, valamint a termál klaszter, közép távn pedig a megújuló energia klaszter, a lgisztikai klaszter és a mechatrnikai klaszter válhat még fntssá. Az innvatív, tudásalapú gazdaság megteremtése A klaszter-kezdeményezések mind megye határn átnyúló elsősrban reginális kezdeményezések, aminek ka, hgy egy-egy megye gazdasága önmagában ritkán képes a klaszterek számára biztsítani a kritikus tömeget. Ugyanakkr azk támgatásának végső kedvezményezettjei egyértelműen a megyében működő vállalkzásk. Számszerűsíthető célk, az intézkedés hatásai (mnitring indikátrk) Típus Indikátr Tényadat Eredmény Eredmény Klaszter-kezdeményezések szlgáltatásait igénybevevő vállalkzásk száma (db) Támgattt klaszterek szlgáltatásait igénybevevő vállalkzásk száma Klaszterek infrmatikai platfrmjának látgatttsága Cél (2014) Egyéb javaslatk, megjegyzések: Adatfrrás klaszterek Irányító Hatóság klaszterek Gyakriság évente évente évente 37

Javaslt 2007-13/20. Intézkedés - beavatkzás 4 leírása (fejlesztési csmag / pályázati felhívás / támgatási knstrukció javaslat, nevesítendő kiemelt reginális prjekt, kistérségi integrált fejlesztés, stb.) Cím: Kapcslódó priritás megnevezése Az intézkedés tartalmának rövid leírása Befektetés-ösztönzés és telephelyi infrastruktúrák fejlesztés Gazdaságfejlesztés Zala megye versenyképessége javítása érdekében különösen fnts a megyén kívüli (elsősrban külföldi) befektetések vnzása, valamint a megye belső erőfrrásain mbilizálása. Ehhez elengedhetetlen egyfelől a beruházáskhz szükséges magas szintű műszaki infrastruktúra kiépítése, másfelől pedig az aktív befektetés-ösztönzés és hatékny marketing kmmunikáció. Különösen fntsak e tevékenységek a magasabb hzzáadtt értékű tevékenységek, vagy a fejlesztő közpntk megyébe telepítése érdekében. Az intézkedés a következő beavatkzási területeket fglalja magába: Aktív befektetés ösztönzési tevékenység, erőteljes marketing, a reginális telephely kínálat kmmunikációjának megszervezése tvábbi külföldi és hazai befektetések érdekében megyeszerte. A megye két megyei jgú vársában (Zalaegerszegen és Nagykanizsán) található ipari parkkban, vagy azkkal együttműködve az innvációs és technlógiai szlgáltatásknak, technlógiai inkubátr funkcióknak a fejlesztése (felsőktatási kmpetenciák mentén) A kistérségi közpntkban már működő vállalkzói inkubátrházak (Lenti és Zalaszentgrót) szlgáltatásainak bővítése, igény szerint alapterületüknek növelése. A kistérségi közpntkban, ahl lehetséges az ipari parkkhz kapcslódva vállalkzói inkubátrházak létrehzása (általáns vállalkzási tanácsadással), és az alapszlgáltatásk bővítése: Keszthely, Letenye, Lenti, Zalalövő, Pacsa, Türje. Az ipari park címmel nem rendelkező kisebb településeken esetében egy-egy a település szempntjából kmlyabb befektetés megvalósulása érdekében támgatni kell a telephelyek műszaki infrastruktúrával való ellátását. Az ipari parkkal rendelkező települések esetében az azn kívüli meglévő barnamezős területek rehabilitációja, krszerű műszaki infrastruktúrával való ellátása. Az intézkedés megye specifikus szempntjai Kapcslódás más megyei szinten fnts intézkedéshez Az ipari parkkhz kapcslódó technlógiai inkubátrk, és az innvációs szlgáltatásk fejlesztése felsőktatatási kapcslatk miatt Zalaegerszegen, Nagykanizsán és Keszthelyen valósulhat meg. A többi ipari park esetében a cél a térségszervező funkciók bővítése, egyfajta kistérségi gazdasági közpnti szerep betöltése. Valamennyi kistérségi közpntban cél általáns vállalkzói inkubátrházak létesítése, ahl lehetséges a már tt működő ipari parkban, vagy azzal együttműködve. Az innvatív, tudásalapú gazdaság megteremtése A KKV-k jövedelemtermelő képességének erősítése 4 Egyszerűség kedvéért az intézkedés szót használjuk. 38

Lehetséges megyehatárn átnyúló hatás: A telephelyi infrastruktúra fejlesztések srán elsősrban Zala megye gazdaságára gyakrlt hatásk várhatók. A fejlesztések célja inkább a térségen belüli visznylag egyenletes telephelyi adttságk biztsítása. Ugyanakkr a befektetés-ösztönzés és kmmunikáció tvábbra is támgatni kell a reginális szintű megjelenését is. A Pannn Gazdasági Hálózat aktív részvétele ajánltt. Támgatandó prjektek becsült száma: Számszerűsíthető célk, az intézkedés hatásai (mnitring indikátrk) Output Output Output Output Output Típus Indikátr Tényadat A támgattt ipari parkkban betelepülő vállalkzásk száma A támgattt ipari parkkban indukált befektetések, nagysága A támgattt ipari parkk területének növekedése Cél (2014) A támgatásk által létrehztt új inkubátrházak száma A támgattt inkubátrházakban működő és azt elhagyó vállalkzásk száma Egyéb javaslatk, megjegyzések: Adatfrrás PGH, ipari parkk PGH, ipari parkk PGH, ipari parkk IH inkubátrházak Gyakriság évente évente évente évente évente 39

5.2. HUMÁNERŐFORRÁS-FEJLESZTÉS ZALA MEGYEI PROGRAMJA Zala megye humánerőfrrás-fejlesztésének céljai: Az alapszlgáltatásk fenntartása, elsősrban az aprófalvas térségekben Többfunkciós szlgáltatásbővítés a településekben, Egészségügyi, szciális ellátás szlgáltatási krszerűsítés, intézmény eszközfejlesztés Speciális, helyi igények szerinti ktatás, szakképzés intézményfejlesztése Társadalmi felzárkóztatás Aprófalvas térségi szlgáltatásbővítés, napközbeni ellátás Munkaerőpiacból kiszrultak fglalkztatása, átképzése Oktatás-nevelés infrastruktúrájának, módszertanának fejlesztése kmpetencia alapú és integrált ktatás módszertanának alkalmazása nagyvársi agglmerációkban igény szerint a férőhelyek és az isklák felszereltségnek, infrastrukturális állaptának javítása az alsótagzatk megőrzése a kistelepüléseken felső tagzatk integrálása kistérségi szinten a gazdasági és ktatási racinalitáskat szem előtt tartva Kultúra, társadalmi megújulás, civil kezdeményezések megerősítése (közösségfrmálás, mentális kezelés) Színház-balett, zenekultúra színvnalának fenntartása és javítása, reginális szintű szerepének bővítése Kistelepülési művelődési házak, könyvtárak minőségi fejlesztése Kistelepülési közösségi rendezvények támgatása Népművészeti szellem, kulturális értékmegőrzés, gazdagítás Zenei rendezvények támgatása, bővítése Célk számszerűsítése, indikátrk priritás szinten: Célkitűzések Indikátr típusa Indikátr (megnevezés és mértékegység) Alap (2004) Cél (2014) Adatfrrás Gyakriság Hatás Hatás A munkáhz vagy más pzitív eredményhez juttt személyek száma A társadalmi khézió növekedése, a humán közszlgáltatáskhz való hzzáférés javulása IH, KSH KSH évente évente 40

Priritás leírása Az alkalmazkdóképesség javítása A priritásban megfgalmaztt célk elérése érdekében szükséges a munkavállalók, vállalkzásk alkalmazkdásának segítése a gazdasági, technlógiai, társadalmi váltzáskhz, a versenyképes tudást biztsító szakképzés, felsőktatás és felnőttképzés egymásra épülő rendszerének kialakítása ( legjbb rendszer ), amely biztsítja a megfelelő emberi erőfrrást a régió gazdasága számára (különös figyelemmel a régió meghatárzó ágazataiban, klaszterein belül). Ennek alapfeltétele a tudats pályaválasztás kialakítása, a karriertervezés elterjesztése, tvábbá a képzés-kínálat flyamats alkalmazkdása a munkaerőpiac igényeihez. Különös figyelmet kell frdítani a munkaerő-piaci szereplők közötti partnerségek megerősítésére, a létszámleépítéssel érintett munkavállalóknak a munkaerőpiacról való kiszrulására, illetve a fglalkztatási válságk megelőzésére (kiemelten a néhány nagybb munkáltatóra alapzó, sérülékeny munkaerőpiackn). A szinergiahatásk elérése érdekében a megvalósuló fejlesztéseket a munkaadói, munkavállalói, ktatási-képzési, gazdasági érdekképviseleti, civil és önkrmányzati szektr szereplői közötti széles körű partnerségben (lehetőség szerint területi fglalkztatási paktumkn belül) szükséges megvalósítani, krdinálni. Támgatható tevékenységek: - A gazdaság igényeihez igazdó szak- és felnőttképzés kialakítása (zalaegerszegi TISZK tvábbfejlesztése, megyei képzési hálózat kialakítása, és csatlakzás a RE- MEK-ből, a régióban működő TISZK-ekből és az isklarendszerű szakképzés intézményeiből álló reginális képzési hálózathz). - Átfgó, kmpetenciafejlesztő felnőttktatási és -képzési prgramk. - A hátránys helyzetűekre irányuló képzési prgramk. - Pályarientációs, pályatanácsadási és pályakövetési szlgáltatásk fejlesztése (a Zalaegerszegi TISZK tapasztalatait felhasználva átfgó Tanuló-Szülő-Tanácsadó rendszerek bevezetése a megye szakképző intézményeiben a megye szakképző intézményeiben, felsőktatási karrier irdák létrehzása Keszthelyen, Nagykanizsán és Zalaegerszegen, csatlakzás a reginális karrier irda hálózathz, a Fglalkztatási Infrmációs Tanácsadó (FIT) szlgáltatásainak és kapcslatrendszerének fejlesztése). - Munkahelyi képzések. - A gazdasági szerkezetváltás előrejelzése és kezelése. - Munkaerő-piaci rugalmasság és biztnság (a nem hagymánys fglalkztatási frmák, mint a távmunka, részmunkaidős fglalkztatás, állásrtációs mdellek alkalmazása, irányítási, munkaszervezési, humánerőfrrás-gazdálkdási rendszerek krszerűsítése stb.). - Kedvezőtlen munkakörülmények felszámlása. - A partnerség erősítése a munkaerőpiac szereplői között, a társadalmi párbeszédintézményeinek és mechanizmusainak fejlesztése a vállalkzásk társadalmi felelősségvállalásának fkzása. - Civil szervezetek kapacitásának megerősítése, a szlgáltatói szerephez való alkalmazkdásuk segítése (Kútfő hálózat bevnásával). 41

Minőségi ktatás, hzzáférés és infrastruktúra fejlesztése A priritásban megfgalmaztt célk elérése érdekében szükséges a megye közktatási rendszerének refrmja, az eredményesség és hatéknyság javulása. Meg kell teremteni az egész életen át tartó tanulás megalapzását (hgy az alap- és középfkú ktatás minden tanuló számára biztsítsa a használható tudás megszerzését, és azknak az alapkészségeknek az elsajátítását, amelyekre építve felnőttként is képes lesz flyamatsan fejleszteni a tudását, készségeit). Lehetőséget kell biztsítani, hgy a hátránys helyzetű, lemrzslódtt, és az elmaradtt térségekben élő gyermekek hzzáférjenek a magas színvnalú ktatáshz, az új és másdik esély típusú prgramkhz. Az egész életen át tartó tanuláshz és a munkaerő-piaci helytálláshz szükséges kmpetenciák fejlesztéséhez szükséges a közktatási infrastrukturális feltételek fejlesztése. Fnts cél, hgy az azns szinthez tartzó intézménytípusk és az egyes intézmények közötti teljesítménykülönbségek mérséklődjenek (célszerű kistérségi szinten kiépíteni azkat a struktúrákat, amelyek alkalmassá teszik a rendszert arra, hgy egy átfgó, helyi (kistérségi) minőségirányítási célrendszer segítségével knkrét minőségirányítási rendszer kntrlljában hatéknyan és szakszerűen közre tudjn működni). A megyén belül nagyk a különbségek a közktatási feladatellátás színvnalában és az isklázttságban. A kistelepülési isklák szakképzett pedagógusk ellátttságban, felszereltségben, a mdern képzési infrastruktúrákhz való hzzáférésben nem tudnak lépést tartani a nagybb és jbb helyzetben lévő intézményekkel. Szükség van lyan mdellek elindítására, amelyekben nemcsak az iskla fenntartását biztsíttt, hanem egyidejűleg a minőség flyamats fejlesztésének feltételeit is meg lehet teremteni anélkül, hgy a költségvetési frrásk megnövekednének. A kisisklák fennmaradásának egyedüli biztsítéka az együttműködés. Ennek egyik alulról szerveződő frmája az, hgy az önkrmányzatk és a kisisklák lyan hálózatt hznak létre, amelyben megsztják és kiaknázzák egymás erőfrrásait - emelve az ktatás minőségét, anélkül, hgy bármely iskla bezárására sr kerülne. A többcélú társulásk megjelenésével megteremtődtek a hatékny együttműködések alapfeltételei, így a tartalmi fejlesztés lehetősége is. Krábban a közös közktatási feladatellátást elsősrban a többletfrrásk megszerzésének lehetősége mtiválta, de az utóbbi időszakban több kistérségben az együttműködés szakmailag is megalapztt valós igénye a hatékny közktatási feladatellátás elősegítőjévé vált, de megkezdett fejlesztés flytatása szükséges. Törekedni kellene több helyszínen működő, multifunkcinális mikrtérségi közktatási intézmények létrehzására (isklabusz szlgáltatással), amelyek 8 évflyams általáns isklaként, óvdai és alapzó alapfkú művészetktatási intézményegységekként, tvábbá lakóhelyi közösségi feladatk ellátójaként (pl. kulturális prgramszervezés, felnőttktatás, felnőttképzés stb.) is működnének. A fejlesztések srán figyelembe kell venni a régió sajáts településszerkezetét, törekedni kell a mikrtérségi feladatellátásra, és a civil szféra bevnására. - A kmpetencia alapú ktatás és a krszerű pedagógiai módszerek elterjedésének támgatása a közktatásban és a szakképzésben (a Győri Térségi Iskla és Óvdafejlesztő Közpnttal együttműködve a Berzsenyi Dániel Főiskla és a Zalaegerszegi TISZK krdinálásában). - A közktatási és felsőktatási intézmények művelődési, szciális, egészségnevelési és szabadidős szlgáltató szerepének erősítése, az ktatási és kulturális intézmények együttműködésének erősítése. 42

- Tanulási lehetőségek bővítése, új tanulási frmák elterjesztésének ösztönzése (IKT, e- learning). - A frmális, nem-frmális és infrmális rendszerek összekapcslása (az előzetesen megszerzett tudás elismerési rendszerének bevezetése a nyugat-dunántúli reginális képzési hálózat krdinálásban). - Az interkulturális nevelés fejlesztése, a nemzetiségi és migráns tanulók és felnőttek beilleszkedésének támgatása (interkulturális és nemzetiségi pedagógusképzés, szaknyelvi képzés, tvábbképzések támgatása, módszertani fejlesztések stb.). - Átfgó mérési, értékelési és minőségirányítási rendszerek fejlesztése (az eredményesség mérésére szlgáló, a pedagógusképzésben és az isklai gyakrlatban alkalmaztt egységes szemléletű, sztenderdekre alapztt mérésértékelési rendszer kialakítása, amely két területre terjed ki: egyrészt a tanulói mérésértékelésre, másrészt az intézmények mérésértékelésére). - A pedagógusképzés megújítása, az ktatásban dlgzók tvábbképzése (pl. a pedagógusk szakmai módszertani felkészítése a megváltzó tanári munka ellátására, vezető tanár: képzési prgramkban gndlkdó, a prgram egészét átlátó, szervező pedagógusk, facilitátr: egy-egy tanulócsprt munkáját hivattt szervezni, tutr: egyéni tanulási tervhez alkalmazkdva egy-egy tanuló fejlődéséért felelős). - A közktatás hatéknyságát segítő területi együttműködések támgatása (mikrtérségi együttműködések erősítése, csatlakzás a reginális közktatási tanügy-igazgatási tudásprtáln/tudásbázishz). - A hátránys helyzetű és rma tanulók szegregációja elleni küzdelem, az integrált ktatásuk támgatása, tanulási lehetőségeik bővítése. - A sajáts nevelési igényű tanulók integrációjának támgatása - A kiemelkedően tehetséges hallgatók tehetségét támgató és fejlesztő, tehetséggndzó prgramk elterjesztése - Az Intelligens iskla infrastruktúrájának elterjesztése (a pedagógiai refrmhz szükséges IKT eszközök biztsítása: számítógép, prjektr, interaktív tábla stb., infrmációs rendszerfejlesztés, mérés-értékelési rendszerek infrastruktúrájának kialakítása). - Óvdai és az alapfkú ktatási-nevelési intézmények infrastruktúrájának fejlesztése, reknstrukciója, krszerűsítése, bővítése - Új óvdák létrehzása, ahl nem működik gyermekek napközbeni ellátását biztsító szlgáltatás - Oktatás módszertani fejlesztés, civil szervezetek bevnása (szakmai módszertani és szervezetfejlesztési segítségnyújtás, képzés, a jó példák gyűjtése, legjbb szervezeti példák átadása, tájékztatási prgramk indítása a Kútfő hálózat keretében). 43

Egészségmegőrzés és társadalmi befgadás, részvétel erősítése A priritásban megfgalmaztt célk elérése érdekében a műveleten belül az alábbi célkat szükséges megvalósítani: - Növekedjen az egészségben eltöltött évek száma, csökkenjenek a minőségi egészségügyi szlgáltatáskhz való hzzáférés egyenlőtlenségei! - Csökkentsük a szegénységet, különösen a gyermekek körében, megelőzzük a társadalmi hátrányk újratermelődését, átörökítését! - Valósítsuk meg a társadalm leghátránysabb helyzetű tagjainak (köztük a rmáknak, a szenvedélybetegeknek, a skgyermekes és/vagy gyermeküket egyedül nevelő elsősrban nőknek hajléktalanknak, a súlys vagy halmzttan fgyatéks embereknek, az állami gndskdásból kikerülő fiatalknak, az elítélteknek és a büntetésvégrehajtási intézetekből szabadultaknak, stb.) többirányú - a szciális szlgáltatásk, az egészségfejlesztés, a képzés és a művelődés eszközeire egyaránt építő támgatását és amennyiben lehet, a munkaerőpiaci beilleszkedésük segítését! - Bővítsük és mindenki számára elérhetővé tegyük a kulturális tőkét a társadalmi khézió érdekében! - Támgassuk az aktív államplgárságt, az önszerveződő közösségeket, megerősítsük a civil társadalmat, csökkentsük az előítéletet! - Valósítsuk meg a munkaerő-piaci részvételt és a társadalmi befgadást támgató szlgáltatáskhz való hzzáférést és a szlgáltatásk minőségének javítását! - Biztsítsuk a szciális szlgáltatásknak a megye sajáts településszerkezetét figyelembe vevő elérhetőségét az infrastruktúra kiépítésével, és demgráfiai visznyaira tekintettel levő, a civil szférát is integráló, hálózatelvű innvatív szlgáltatásk tartalmi és területi bővítésével, fejlesztésével! Támgatható tevékenységek: - Az aktivitás növelésének elősegítését az egészségi állapt és a munkavégző képesség javítását támgató szlgáltatásk fejlesztése. - Egészségre nevelő, szemléletfrmáló- és életmódprgramk (lakssági szűrőprgramk és kampányk, szenvedélybetegségek megelőzési prgramjai). - Az egészségügy ágazati szerkezetátalakításának támgatása (tvábbképzések, pályarientáció, karrier-tervezés). - Az egészségügyi ellátórendszer hatékny működéséhez szükséges prgramk (pl. kistérségi egészségfejlesztési szakember-hálózat kialakítása és fejlesztése). - A reginális hálózat részeként járóbeteg-szakellátó és egynaps sebészeti közpntk létrehzása, fejlesztése. - Kistérségi járóbeteg-szakellátó közpntk kialakítása, fejlesztése a struktúraátalakítás srán megváltztt funkciójú fekvőbeteg intézmények bázisán. - A fekvőbeteg ellátási intézményrendszer felkészítése a struktúraváltásra, hatékny ellátási struktúra kialakítása (szűrés, diagnsztika (telemedicina) fejlesztése, sürgősségi ellátás fejlesztése). - Helyi jelentőségű egészségügyi alapellátás infrastrukturális és infrmatikai fejlesztése. 44

- Prevenciós technikákhz kapcslódó beruházásk, szlgáltatásk, egészségügyi kampányk és a népegészségügyi prgram helyi aktivitásainak támgatása, a civil kezdeményezések integrálása az egészséges életmód fejlesztése prgramkba, kapcslódó képzési prgramk indítása. - Az idősellátás térségi ellátási szlgáltatásainak fejlesztése. - Kmplex rehabilitációs ellátási közpntk hálózatának kialakítása, a meglévő kórházi struktúra rehabilitációs szlgáltatásainak fejlesztése a szükséges infrastrukturális és eszközállmány figyelembe vételével. - Beruházás a jövőnkbe: gyermek- és ifjúsági prgramk (az egyéni és társas kmpetenciáikat fejlesztő, ktatási rendszeren kívüli, jelzőrendszer, gyermekgndzási szlgáltatásk fejlesztése, bűnmegelőzés, karrier tanácsadás, Csellengők Háza típusú intézmények kialakítása stb.). - A leghátránysabb helyzetű térségek kmplex fejlesztéséhez kapcslódó fglalkztatási, képzési, ktatási, szciális, egészségfejlesztési elemek. - A halmzttan hátránys helyzetű társadalmi csprtk munkaerőpiaci integrációjának előmzdítása (kmplex felkészítésre, lakhatás támgatása, kmpetenciafejlesztés, infrmációszlgáltatás). - Szciális szlgáltatásk minőségének és hzzáférhetőségének javítása, szakemberek készségfejlesztése (pl. gyermekek átmeneti tthnának létrehzása Sprnban, gyermekek napközbeni ellátásának fejlesztése, idősgndzás fejlesztése). - Az akadálymentesítés szakmai hátterének biztsítása, valamint a megváltztt munkaképességűek minősítési rendszerének átalakítása, a rehabilitáció szakmai feltételeinek megteremtése. - Helyi közösségek, felkészítés az aktív államplgárságra (a társadalmi tervezés elterjesztése, az önkéntes tevékenység, a közösségfejlesztés, a közösségi prgramk indítása). - A diszkrimináció elleni akciók (pl. tleranciaprgramk, médiakampány, jgi segítségnyújtás stb.). - A társadalmi befgadást támgató infrastruktúra fejlesztése (környezeti, infkmmunikációs és közlekedési akadálymentesítés, innvatív, többfunkciós kis- és mikrtérségi szlgáltatóközpntk létrehzása, a bentlakáss intézmények mdernizációja, funkcióváltása) - Család és tthn közeli ellátásk infrastrukturális fejlesztése (étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, közösségi ellátásk, támgató szlgálat, utcai szciális munka), - Családsegítő szlgáltatásk infrastrukturális fejlesztését. - Nappali ellátásk infrastrukturális fejlesztése (idősek, fgyatéksk, hajléktalank, szenvedélybetegek és pszichiátriai betegek nappali ellátása). - Gyermekjóléti alapellátásk infrastrukturális fejlesztése. - Szciális szakmai módszertani fejlesztés, civil szervezetek bevnása (szakmai módszertani és szervezetfejlesztési segítségnyújtás, képzés, a jó példák gyűjtése, legjbb szervezeti példák átadása, tájékztatási prgramk indítása a Kútfő hálózat keretében). 45

Finanszírzási terv 2007-13*: Intézkedések/ beavatkzásk Az alkalmazkdóképesség javítása Minőségi ktatás, hzzáférés és infrastruktúra fejlesztése Finanszírzás (pl.? p, hazai frrás) EU frrás (ESZA/ER FA/KA/EM VA/HA) Összes fejlesztés Hazai állami támgatás TÁMOP ESZA 5 1,6 TÁMOP TIOP ROP ESZA ERFA ERFA 9 3 Mrd Ft Becsült saját erő EU támgatás Önkrmányzati magán Egészségmegőrzés és társadalmi befgadás, részvétel erősítése TÁMOP TIOP ROP ESZA ERFA ERFA 17 5,6 46

Javaslt 2007-13/20. Intézkedés - beavatkzás 5 leírása (fejlesztési csmag / pályázati felhívás / támgatási knstrukció javaslat, nevesítendő kiemelt reginális prjekt, kistérségi integrált fejlesztés, stb.) Az alkalmazkdóképesség javítása Cím: Kapcslódó priritás megnevezése Az intézkedés tartalmának rövid leírása Humánerőfrrás-fejlesztési Szükséges a munkavállalók, vállalkzásk alkalmazkdásának segítése a gazdasági, technlógiai, társadalmi váltzáskhz, a versenyképes tudást biztsító szakképzés, felsőktatás és felnőttképzés egymásra épülő rendszerének kialakítása ( legjbb rendszer ), amely biztsítja a megfelelő emberi erőfrrást a megye gazdasága számára (különös figyelemmel a megye meghatárzó ágazataiban). Szükséges a megye közktatási rendszerének refrmja, az eredményesség és hatéknyság javulása. Meg kell teremteni az egész életen át tartó tanulás megalapzását (hgy az alap- és középfkú ktatás minden tanuló számára biztsítsa a használható tudás megszerzését, és azknak az alapkészségeknek az elsajátítását, amelyekre építve felnőttként is képes lesz flyamatsan fejleszteni a tudását, készségeit). Az intézkedés céljai Támgatandó tevékenységek (prjektelemek) Alkalmazkdóképességének erősítése a megye munkavállalói és vállalkzói/munkaadói körében. - A gazdaság igényeihez igazdó szak- és felnőttképzés kialakítása (zalaegerszegi TISZK tvábbfejlesztése, megyei képzési hálózat kialakítása, és csatlakzás a REMEK-ből, a régióban működő TISZK-ekből és az isklarendszerű szakképzés intézményeiből álló reginális képzési hálózathz). - Átfgó, kmpetenciafejlesztő felnőttktatási és -képzési prgramk. - A hátránys helyzetűekre irányuló képzési prgramk. - Pályarientációs, pályatanácsadási és pályakövetési szlgáltatásk fejlesztése (a Zalaegerszegi TISZK tapasztalatait felhasználva átfgó Tanuló-Szülő- Tanácsadó rendszerek bevezetése a megye szakképző intézményeiben a megye szakképző intézményeiben, felsőktatási karrier irdák létrehzása Keszthelyen, Nagykanizsán és Zalaegerszegen, csatlakzás a reginális karrier irda hálózathz, a Fglalkztatási Infrmációs Tanácsadó (FIT) szlgáltatásainak és kapcslatrendszerének fejlesztése). - Munkahelyi képzések. - A gazdasági szerkezetváltás előrejelzése és kezelése. - Munkaerő-piaci rugalmasság és biztnság (a nem hagymánys fglalkztatási frmák, mint a távmunka, részmunkaidős fglalkztatás, állásrtációs mdellek alkalmazása, irányítási, munkaszervezési, humánerőfrrás-gazdálkdási rendszerek krszerűsítése stb.). - Kedvezőtlen munkakörülmények felszámlása. - A partnerség erősítése a munkaerőpiac szereplői között, a társadalmi párbeszédintézményeinek és mechanizmusainak fejlesztése a vállalkzásk társadalmi felelősségvállalásának fkzása. 5 Egyszerűség kedvéért az intézkedés szót használjuk. 47

Az intézkedés régió, megye specifikus szempntjai Célcsprtk: Lehetséges kedvezményezettek: A végrehajtás javaslt módja: Prjekt kiválasztási kritériumk A Zalaegerszegi Térségi Integrált Szakképző Közpnt (TISZK) tapasztalatait felhasználva szükséges átfgó Tanuló-Szülő-Tanácsadó Rendszerek bevezetése a megye szakképző intézményeiben. Szükséges erősíteni a megyében működő fglalkztatási paktumk megyei szintű krdinációs hátterét és szlgáltatási rendszerét, tartalmi tvábbfejlesztésük érdekében. - elmaradtt térségek lakói - pedagógusk, szakképzésben tanítók - tanulók - szülők - hátránys helyzetű munkavállalók - vállalkzásk vezetői és alkalmazttjai - alapfkú ktatási-nevelési intézmények - szakképző intézmények - kamarák - felnőttképző intézmények - felsőktatási intézmények - kistérségi társulásk - önkrmányzatk - civil szervezetek - vállalkzásk, munkaadók 1. nagyprjekt 2. közpnti prjekt 3. kétfrdulós pályázat 4. egyfrdulós nyílt pályázat 5. (a) közvetett támgatás, (b) pénzügyi eszközök 6. más intézkedéssel integráltan, egyszerre megvalósítandó pályázati felhívás 1. Jgsultsági feltételek 2. Szakmai kritériumk: - összhangban áll-e az intézkedés céljaival - a célcsprtk igényeihez való igazdás - megfelelő prjekt menedzsment - hátránys helyzetű térségek támgatása - elvárás: mikrtérségi ellátási rendszer különböző szlgáltatási elemeit összehangltan fejlesztő prjektek 3. Pénzügyi kritériumk: költség-hatéknyság, költségptimalizálás 4. Kizáró kk Lehetséges régióhatárn túlnyúló hatás Támgatás frmája: Adható támgatás/ prjektméret: Minimum: Maximum: Egyes térségekben (Nagykanizsa, Lenti, Letenye) különösen figyelemmel kell lenni a határn átnyúló együttműködések lehetőségeire a szakképzés, felnőttképzés területén. Pénzügyi Terv (Ft) Vissza nem térítendő támgatás 10 millió Ft 200 millió Ft Saját frrás (%): 5-10% Támgatandó prjektek becsült száma: 50-60 Számszerűsíthető célk, az intézkedés hatásai (mnitring indikátrk) Típus Indikátr Tényadat Cél (2014) Adatfrrás Gyakriság 48

Kimenet (utput) Eredmény - Oktatásban és képzésben résztvevők számának növekedése a 25-64 éves népességen belül - Az ktatásban, képzésben résztvevő alacsny isklai végzettségűek (sem szakképesítéssel, sem érettségivel nem rendelkezők) számának növekedése a 25-64 éves krsztálykban - Az isklarendszerű szakképzésből kilépők közül a szakmájukban elhelyezkedettek aránya a kilépés után 1 évvel - A felnőtt (5-64 éves) laksság alap- és életviteli kmpetenciáinak (szövegértés, nyelvtudás, IKT készségek) javulása A támgatás igénybevételéhez kidlgzandó tervdkumentációk: A javaslat tvábbi kidlgzása, egyeztetése srán bevnandó szervezetek: KSH, adminisztratív adatfelvétel + Munkaerő-piaci Tükör OECD - Adult Literacy and Lifeskills Survey és más mérések alapján évente évente Előkészítés Építési engedélyezési és kiviteli tervek, eszközbeszerzések műszaki specifikációi, szlgáltatási kncepciók, Zalaegerszegi TISZK, OKÉV Nyugat-Dunántúli Reginális Igazgatósága, Berzsenyi Dániel Főiskla, Győri TIOK, OKM, SZMM Egyéb javaslatk, megjegyzések: Az intézkedésnek a leghátránysabb helyzetű térségekre kell kncentrálnia. 49

Javaslt 2007-13/20. Intézkedés - beavatkzás 6 leírása (fejlesztési csmag / pályázati felhívás / támgatási knstrukció javaslat, nevesítendő kiemelt reginális prjekt, kistérségi integrált fejlesztés, stb.) Minőségi ktatás, hzzáférés és infrastruktúra fejlesztése Cím: Kapcslódó priritás megnevezése Az intézkedés tartalmának rövid leírása Az intézkedés céljai Támgatandó tevékenységek (prjektelemek) Humánerőfrrás-fejlesztési Fnts, hgy a fejlesztések révén az azns szinthez tartzó intézménytípusk és az egyes intézmények közötti teljesítménykülönbségek mérséklődjenek (célszerű kistérségi szinten kiépíteni azkat a struktúrákat, amelyek alkalmassá teszik a rendszert arra, hgy egy átfgó, helyi (kistérségi) minőségirányítási célrendszer segítségével knkrét minőségirányítási rendszer kntrlljában hatéknyan és szakszerűen közre tudjn működni). A fejlesztések srán figyelembe kell venni a megye településszerkezetét, törekedni kell a kistérségi, mikrtérségi feladatellátásra, és a civil szféra bevnására is. A kistelepülési isklák szakképzett pedagógusk ellátttságban, felszereltségben, a mdern képzési infrastruktúrákhz való hzzáférésben nem tudnak lépést tartani a nagybb és jbb helyzetben lévő intézményekkel. Szükség van lyan mdellek elindítására, amelyekben nemcsak az iskla fenntartását biztsíttt, hanem egyidejűleg a minőség flyamats fejlesztésének feltételeit is meg lehet teremteni anélkül, hgy a költségvetési frrásk megnövekednének. A kisisklák fennmaradásának egyedüli biztsítéka az együttműködés. Törekedni kellene több helyszínen működő, multifunkcinális mikrtérségi közktatási intézmények létrehzására (isklabusz szlgáltatással), amelyek 8 évflyams általáns isklaként, óvdai és alapzó alapfkú művészetktatási intézményegységekként, tvábbá lakóhelyi közösségi feladatk ellátójaként (pl. kulturális prgramszervezés, felnőttktatás, felnőttképzés stb.) is működnének. - A népesség képzettségének flyamats és tvábbi emelése, nyelvtudásának, infrmatikai tudásának emelése, bővítése nemcsak isklai rendszerű képzés keretében, hanem az egy életen át való tanulás lehetőségeinek megteremtése révén is. - Mdern közktatási rendszer megvalósítása, teljes körű refrm végrehajtása. - A szakképzés, felsőfkú szakképzés, felnőttképzés és felsőktatás egymásra épülő rendszerének kialakítása. - A kmpetencia alapú ktatás és a krszerű pedagógiai módszerek elterjedésének támgatása a közktatásban és a szakképzésben (a Győri Térségi Iskla és Óvdafejlesztő Közpnttal együttműködve a Zalaegerszegi TISZK krdinálásában). - A közktatási és felsőktatási intézmények művelődési, szciális, egészségnevelési és szabadidős szlgáltató szerepének erősítése, az ktatási és kulturális intézmények együttműködésének erősítése. - Tanulási lehetőségek bővítése, új tanulási frmák elterjesztésének ösztönzése (IKT, e-learning). - A frmális, nem-frmális és infrmális rendszerek összekapcslása (az előzetesen megszerzett tudás elismerési rendszerének bevezetése a nyugat-dunántúli reginális képzési hálózat krdinálásban). - Az interkulturális nevelés fejlesztése, a nemzetiségi és migráns tanulók és felnőttek beilleszkedésének támgatása (interkulturális és nemzetiségi pedagó- 6 Egyszerűség kedvéért az intézkedés szót használjuk. 50

gusképzés, szaknyelvi képzés, tvábbképzések támgatása, módszertani fejlesztések stb.). - Átfgó mérési, értékelési és minőségirányítási rendszerek fejlesztése (az eredményesség mérésére szlgáló, a pedagógusképzésben és az isklai gyakrlatban alkalmaztt egységes szemléletű, sztenderdekre alapztt mérésértékelési rendszer kialakítása, amely két területre terjed ki: egyrészt a tanulói mérésértékelésre, másrészt az intézmények mérésértékelésére). - A pedagógusképzés megújítása, az ktatásban dlgzók tvábbképzése (pl. a pedagógusk szakmai módszertani felkészítése a megváltzó tanári munka ellátására, vezető tanár: képzési prgramkban gndlkdó, a prgram egészét átlátó, szervező pedagógusk, facilitátr: egy-egy tanulócsprt munkáját hivattt szervezni, tutr: egyéni tanulási tervhez alkalmazkdva egy-egy tanuló fejlődéséért felelős). - A közktatás hatéknyságát segítő területi együttműködések támgatása (mikrtérségi együttműködések erősítése, csatlakzás a reginális közktatási tanügy-igazgatási tudásprtáln/tudásbázishz). - A hátránys helyzetű és rma tanulók szegregációja elleni küzdelem, az integrált ktatásuk támgatása, tanulási lehetőségeik bővítése. - A sajáts nevelési igényű tanulók integrációjának támgatása - A kiemelkedően tehetséges hallgatók tehetségét támgató és fejlesztő, tehetséggndzó prgramk elterjesztése - Az Intelligens iskla infrastruktúrájának elterjesztése (a pedagógiai refrmhz szükséges IKT eszközök biztsítása: számítógép, prjektr, interaktív tábla stb., infrmációs rendszerfejlesztés, mérés-értékelési rendszerek infrastruktúrájának kialakítása). - Óvdai és az alapfkú ktatási-nevelési intézmények infrastruktúrájának fejlesztése, reknstrukciója, krszerűsítése, bővítése - Új óvdák létrehzása, ahl nem működik gyermekek napközbeni ellátását biztsító szlgáltatás - Oktatás módszertani fejlesztés, civil szervezetek bevnása (szakmai módszertani és szervezetfejlesztési segítségnyújtás, képzés, a jó példák gyűjtése, legjbb szervezeti példák átadása, tájékztatási prgramk indítása a Kútfő hálózat keretében). Az intézkedés régió, megye specifikus szempntjai Kiemelt figyelmet kell frdítani azkra a vársias településektől távlabb eső közktatási kistérségekre, mikrtérségekre (pl. Zalaszentgróti, Letenyei), amelyeket vagy a humán szlgáltatáskhz történő nehézkes hzzáférés, és/vagy a szlgáltatásk lermltt műszaki infrastrukturális állapta jellemez. Fnts feladat az NFT I-ben már kidlgztt kmpetenciaalapú ktatási prgramcsmagk, eszközök és módszerek disszeminációja, széleskörű elterjesztésének támgatása a megye közktatási rendszerében a győri TIOK és a Zala Megyei Pedagógiai Intézet krdinálásában. Az egy térségek közti ktatási teljesítménykülönbségek mérséklését kiemelten kell kezelni. A megye skszínű nemzetiségi adttsága (szlvén, hrvát, német stb.) miatt is különösen nagy hangsúlyt kell fektetni az interkulturális nevelés fejlesztésére. Kiemelt feladat az eredményesség mérésére szlgáló, a pedagógusképzésben és az isklai gyakrlatban alkalmaztt egységes szemléletű, reginális szenderdekre alapztt mérésértékelési rendszer kialakítása, amely két területre terjed ki: egy- 51

részt a tanulói mérésértékelésre, másrészt az intézmények mérésértékelésére. Célcsprtk: - elmaradtt térségek lakói - óvdai és alapfkú ktatási-nevelési intézményekbe járó gyermekek és szüleik - óvdás krú gyermekek és hzzátartzóik - pedagógusk Lehetséges kedvezményezettek: A végrehajtás javaslt módja: Prjekt kiválasztási kritériumk Lehetséges régióhatárn túlnyúló hatás Támgatás frmája: Adható támgatás/ prjektméret: - óvdák - alapfkú ktatási-nevelési intézmények - középfkú ktatási intézmények - kistérségi társulásk - önkrmányzatk - civil szervezetek 1. nagyprjekt 2. közpnti prjekt 3. kétfrdulós pályázat 4. egyfrdulós nyílt pályázat 5. (a) közvetett támgatás, (b) pénzügyi eszközök 6. más intézkedéssel integráltan, egyszerre megvalósítandó pályázati felhívás 1. Jgsultsági feltételek 2. Szakmai kritériumk: - összhangban áll-e az intézkedés céljaival - a célcsprtk igényeihez való igazdás - megfelelő prjekt menedzsment - hátránys helyzetű térségek támgatása - elvárás: mikrtérségi ellátási rendszer különböző szlgáltatási elemeit összehangltan fejlesztő prjektek 3. Pénzügyi kritériumk: költség-hatéknyság, költségptimalizálás 4. Kizáró kk Minimum: Maximum: Egyes térségekben (Kőszeg, Szmbathely, Szentgtthárd) különösen figyelemmel kell lenni a határn átnyúló közktatási együttműködések lehetőségeire. Pénzügyi Terv (Ft) Vissza nem térítendő támgatás 10 m Ft 300 millió Ft Saját frrás (%): 5-10% Támgatandó prjektek becsült száma: 60-70 Számszerűsíthető célk, az intézkedés hatásai (mnitring indikátrk) Típus Indikátr Tényadat Cél (2014) Adatfrrás Gyakriság Kimenet (utput) Kimenet (utput) - Lemrzslódási arány az egyes isklai fkzatkban - Internet-hzzáféréssel és krszerű IKTeszközökkel rendelkező tantermek számának növekedése OKM KSH, OKM évente évente 52

Kimenet (utput) - megvalósíttt beruházásk száma (db) - a krszerűsített, felújíttt, létrehztt intézményi terület (m2) - a beruházáskkal érintett tanulói létszám (fő, ffi/nő) - Az OECD PISA szövegértési skáláján 2-es illetve az alatti szintet elért tanulók aránya IH évente Eredmény Eredmény - A PISA matematika felmérésben azn rszágk száma, melyek a 6-15 éves krsztály ktatására vásárló érték paritásn egy tanulóra számlva a magyarrszáginál többet költenek, ugyanakkr a magyar eredménynél rsszabb eredményt érnek el. - PISA egyéni teszteredmény (lvasásiszövegértési vagy matematikai-lgikai) szóródásában hány %-nyi részt képvisel az isklák átlags eredményei közötti szóródás (szegregációs mutató). - A PISA matematika felmérésben azn rszágk száma, melyek a 6-15 éves krsztály ktatására vásárló érték paritásn egy tanulóra számlva a magyarrszáginál többet költenek, ugyanakkr a magyar eredménynél rsszabb eredményt érnek el. - PISA egyéni teszteredmény (lvasásiszövegértési vagy matematikai-lgikai) szóródásában hány százaléknyi részt képvisel az isklák átlags eredményei közötti szóródás (szegregációs mutató). PISA felmérés PISA felmérés 3 évente (2009, 2012,215) 3 évente (2009, 2012,215) Eredmény - A műszaki és természettudmánys ktatás flytató egyetemek nemzetközi rangsrban elért helyezése. - isklai teljesítmény javulása (kmpetencia felmérés) - mikrtérségi együttműködések számának növekedése (db) Előkészítés A támgatás igénybevételéhez kidlgzandó tervdkumentációk: A javaslat tvábbi kidlgzása, egyeztetése srán bevnandó szervezetek: OKM, saját évente Építési engedélyezési és kiviteli tervek, eszközbeszerzések műszaki specifikációi, szlgáltatási kncepciók. OKÉV Nyugat-Dunántúli Reginális Igazgatósága, Zala Megyei Pedagógiai Intézet, pedagógiai szlgáltatók Egyéb javaslatk, megjegyzések: Az intézkedésnek a leghátránysabb helyzetű térségekre kell kncentrálnia. 53

Javaslt 2007-13/20. Intézkedés - beavatkzás 7 leírása (fejlesztési csmag / pályázati felhívás / támgatási knstrukció javaslat, nevesítendő kiemelt reginális prjekt, kistérségi integrált fejlesztés, stb.) Cím: Kapcslódó priritás megnevezése Egészségmegőrzés és társadalmi befgadás, részvétel erősítése Humánerőfrrás-fejlesztési A hátránys helyzetű emberek sikeres munkaerő-piaci beilleszkedéséhez a fglalkztathatóság javítása mellett szükség van az egészségügyi és szciális szlgáltatáskra is. A megye aprófalvas településszerkezete és a laksság rssz egészségügyi helyzete miatt alapvető fntsságú az egészségügyi ellátásk és szlgáltatásk laksságközelibbé tétele és lehetőség szerint helybeni biztsítása, valamint a régió laksságára jellemző egészségi kckázatk megelőzése. Az egészségügyi szlgáltatók (főként kiskórházak) párhuzams aktív fekvőbeteg ellátásainak megszüntetését reginális szakmai és költséghatéknysági szempntk is sürgetik, melyek révén a krónikus és rehabilitációs szlgáltatásk és ellátási frmák kerülnek előtérben. Ezek kiszlgáló terápiás funkcióit az erőfrrás kncentráció kán célszerű a meglévő szakmai prgramkkal rendelkező, azt ellátni kívánó egészségügyi szlgáltatókra összpntsítani, az igénybevevő rehabilitációs szlgáltatáskat pedig ezek köré szervezni. Az intézkedés tartalmának rövid leírása Az aktív ellátást követően vagy egész életükben, vagy flyamatsan hsszú távn szükséges a betegek rehabilitációja, nymn követése, a nrmális életbe való visszavezetése, a szakszerű áplás biztsítása, mely révén a családi terhek csökkennek, a betegek pedig önellátók és munkaképesek lesznek. A szciális szlgáltatásk infrastruktúrájának fejlesztése feltétele annak, hgy a társadalmi kirekesztéssel leginkább veszélyeztetett csprtk helyzetének javítására irányuló prgramk végrehajtásáhz biztsíttt legyen a megfelelő szlgáltatási háttér. A rejtőzködő szegények elérése érekében szükség van a szciális, közösségi és civil célkat szlgáló kmplex térségi és települési fejlesztésekre, különösen a perifériák, aprófalvak, zárványk, hátránys helyzetű mikrtérségek területén. Falugndnki, tanyagndnki szlgálat fejlesztése, a női munkavállalás megkönnyítése a családközeli-, az idősek gndzása az tthnközeli ellátásk fejlesztését igényli, mely a meglévő társulásk helyi szükségletekhez illeszkedő átalakítását vnja maga után. A szciális szlgáltatásk krszerűsítése hsszú távn a területi különbségek csökkentését, a szlgáltatáskhz való egyenlő hzzáférést és az ellátásk minőségének javítását szlgálja, elősegítve a hátránys helyzetű csprtk pl. aprófalvakban élő kisgyermekes nők, hajléktalank, szenvedélybetegek, speciális prblémákkal küzdő gyermekek és fiatalk, fgyatékkal élők, rmák munkaerő-piaci és társadalmi beilleszkedését. Az intézkedés céljai - Az egészségügyi és szciális szlgáltatásknak a megye településszerkezetét figyelembe vevő elérhetőségének biztsítása az infrastruktúra kiépítésével, és demgráfiai visznyaira tekintettel levő, a civil szférát is integráló a hálózatelvű innvatív szlgáltatásk tartalmi és területi bővítésével, fejlesztésével. 7 Egyszerűség kedvéért az intézkedés szót használjuk. 54

Támgatandó tevékenységek (prjektelemek) - Az aktivitás növelésének elősegítését az egészségi állapt és a munkavégző képesség javítását támgató szlgáltatásk fejlesztése. - Egészségre nevelő, szemléletfrmáló- és életmódprgramk (lakssági szűrőprgramk és kampányk, szenvedélybetegségek megelőzési prgramjai). - Az egészségügy ágazati szerkezetátalakításának támgatása (tvábbképzések, pályarentáció, karrier tervezés). - Az egészségügyi ellátórendszer hatékny működéséhez szükséges prgramk (pl. kistérségi egészségfejlesztési szakember-hálózat kialakítása és fejlesztése). - A reginális hálózat részeként járóbeteg-szakellátó és egynaps sebészeti közpntk létrehzása, fejlesztése. - Kistérségi járóbeteg-szakellátó közpntk kialakítása, fejlesztése a struktúraátalakítás srán megváltztt funkciójú fekvőbeteg intézmények bázisán. - A fekvőbeteg ellátási intézményrendszer felkészítése a struktúraváltásra, hatékny ellátási struktúra kialakítása (szűrés, diagnsztika (telemedicina) fejlesztése, sürgősségi ellátás fejlesztése). - Helyi jelentőségű egészségügyi alapellátás infrastrukturális és infrmatikai fejlesztése. - Prevenciós technikákhz kapcslódó beruházásk, szlgáltatásk, egészségügyi kampányk és a népegészségügyi prgram helyi aktivitásainak támgatása, a civil kezdeményezések integrálása az egészséges életmód fejlesztése prgramkba, kapcslódó képzési prgramk indítása. - Az idősellátás térségi ellátási szlgáltatásainak fejlesztése. - Kmplex rehabilitációs ellátási közpntk hálózatának kialakítása, a meglévő kórházi struktúra rehabilitációs szlgáltatásainak fejlesztése a szükséges infrastrukturális és eszközállmány figyelembe vételével. - Beruházás a jövőnkbe: gyermek- és ifjúsági prgramk (az egyéni és társas kmpetenciáikat fejlesztő, ktatási rendszeren kívüli, jelzőrendszer, gyermekgndzási szlgáltatásk fejlesztése, bűnmegelőzés, karrier tanácsadás, nagykanizsai Csellengők Háza típusú intézmények kialakítása stb.). - A leghátránysabb helyzetű térségek kmplex fejlesztéséhez kapcslódó fglalkztatási, képzési, ktatási, szciális, egészségfejlesztési elemek. - A halmzttan hátránys helyzetű társadalmi csprtk munkaerőpiaci integrációjának előmzdítása (kmplex felkészítésre, lakhatás támgatása, kmpetenciafejlesztés, infrmációszlgáltatás). - Szciális szlgáltatásk minőségének és hzzáférhetőségének javítása, szakemberek készségfejlesztése (pl. gyermekek átmeneti tthnának létrehzása Sprnban, gyermekek napközbeni ellátásának fejlesztése, idősgndzás fejlesztése). - Az akadálymentesítés szakmai hátterének biztsítása, valamint a megváltztt munkaképességűek minősítési rendszerének átalakítása, a rehabilitáció szakmai feltételeinek megteremtése. - Helyi közösségek, felkészítés az aktív államplgárságra (a társadalmi tervezés elterjesztése, az önkéntes tevékenység, a közösségfejlesztés, a közösségi prgramk indítása). - A diszkrimináció elleni akciók (pl. tleranciaprgramk, médiakampány, jgi segítségnyújtás stb.). - A társadalmi befgadást támgató infrastruktúra fejlesztése (környezeti, infkmmunikációs és közlekedési akadálymentesítés, innvatív, többfunkciós kis- és mikrtérségi szlgáltatóközpntk létrehzása, a bentlakáss intézmények mdernizációja, funkcióváltása) - Család és tthn közeli ellátásk infrastrukturális fejlesztése (étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, közösségi ellátásk, támgató szlgálat, utcai szciális munka), - Családsegítő szlgáltatásk infrastrukturális fejlesztését. - Nappali ellátásk infrastrukturális fejlesztése (idősek, fgyatéksk, hajléktalank, szenvedélybetegek és pszichiátriai betegek nappali ellátása). 55

- Gyermekjóléti alapellátásk infrastrukturális fejlesztése. - Szciális szakmai módszertani fejlesztés, civil szervezetek bevnása (szakmai módszertani és szervezetfejlesztési segítségnyújtás, képzés, a jó példák gyűjtése, legjbb szervezeti példák átadása, tájékztatási prgramk indítása a Kútfő hálózat keretében). A megye fekvőbeteg ellátó intézményeiben a meglévő kapacitásk sk esetben egymás mellett működő, párhuzams ellátáskat eredményeznek, melyek megszűntetése szükséges a járóbeteg ellátó közpntk fejlesztésével. A térségi kistérségi szinten a járóbeteg ellátást végző, nem kórházakhz integrált rendelőintézetek (Lenti, Zalaszentgrót) a betegellátásból szintén jelentős szerepet vállalnak, melyekre aznban kevesebb figyelem frdítódik. Infrastrukturális állaptuk a házirvsi és közpnti ügyeleti rendelőkön kívül közel 20-30 éves lemaradásban van a kívánatshz képest. Az intézkedés régió, megye specifikus szempntjai Célcsprtk: Lehetséges kedvezményezettek: A végrehajtás javaslt módja: Prjekt kiválasztási kritériumk A szlgáltatásk hzzáférhetősége tekintetében jelentős területi különbségek vannak a régión belül is, elsősrban a leghátránysabb helyzetű, többnyire aprófalvas, zsáktelepüléses térségekben nem biztsíttt a megfelelő színvnalú szlgáltatás. Egyáltalán nem működik bölcsőde a Letenyei és Zalaszentgróti kistérségekben, ahl a kisgyermekes nők munkavállalási esélyeit sk más tényező mellett ez a hátrány is csökkenti. Főként a visznylag újfajta intézményekre, elsősrban a gyermekjóléti és családsegítő szlgálatkra jellemző, és a szlgáltatás fenntarthatósága szempntjából legkedvezőbbnek látszó megldása a több települést ellátó intézmények létrehzása. A megyében van lyan intézmény, amelynél a társulás 52 települést fglal magában, amely már túl van a működőképesség és átláthatóság határán. Zalában általáns ez a megldás: egy családsegítő egységre átlagsan 10 település jut, miközben Zala megye 20 családsegítő egységében mindössze 83 fő dlgzik. - a megye teljes lakssága - hátránys helyzetű gyermekek és szüleik - GYES-ről munkába visszatérni kívánó szülők - rmák - szenvedélybetegek - a skgyermekes és/vagy gyermeküket egyedül nevelő elsősrban nők - hajléktalank - súlys vagy halmzttan fgyatéks emberek - az állami gndskdásból kikerülő fiatalk, - az elítéltek és a büntetés-végrehajtási intézetekből szabadultak - Szciális alapszlgáltatáskat nyújtó intézmények (civil és önkrmányzati) - Gyermekjóléti szlgáltatáskat nyújtó intézmények (civil és önkrmányzati) 1. nagyprjekt 2. közpnti prjekt 3. kétfrdulós pályázat 4. egyfrdulós nyílt pályázat 5. (a) közvetett támgatás, (b) pénzügyi eszközök 6. más intézkedéssel integráltan, egyszerre megvalósítandó pályázati felhívás 1. Jgsultsági feltételek 2. Szakmai kritériumk: - összhangban áll-e az intézkedés céljaival - igazdnak-e a célcsprtk igényeihez a nyújtandó szlgáltatásk - megfelelő prjekt menedzsment 56

- hátránys helyzetű térségek támgatása - elvárás: mikrtérségi ellátási rendszer különböző szlgáltatási elemeit összehangltan fejlesztő prjektek - a 10.000 fő feletti települések saját településük laksságán túl a térségben élő, sérülékeny társadalmi csprtkra irányuló szlgáltatásk biztsítása esetén előnyt élveznek - kötelező elvárás a fejlesztés, felújítás esetén is az akadálymentesítés 3. Pénzügyi kritériumk: költség-hatéknyság, költségptimalizálás 4. Kizáró kk Lehetséges régióhatárn túlnyúló hatás Támgatás frmája: Adható támgatás/ prjektméret: Minimum: Maximum: A szmszéds határmenti területeknek is ellátást biztsító színvnalas egészségügyi-szciális szlgáltatásk nyújtása a várskban (Nagykanizsa, Lenti, Letenye). Pénzügyi Terv (Ft) Vissza nem térítendő támgatás 10 millió Ft 300 millió Ft Saját frrás (%): 5-10% Támgatandó prjektek becsült száma: 120-130 Számszerűsíthető célk, az intézkedés hatásai (mnitring indikátrk) Típus Indikátr Tényadat Kimenet (utput) Eredmény - megvalósíttt beruházásk száma (db) - a krszerűsített, felújíttt, létrehztt intézményi terület (m2) - a szlgáltatásk igénybevevők létszáma (fő, ffi/nő) - a létrehztt vagy fejlesztett szciális szlgáltatáskkal kiszlgált háztartásk száma (db) - - mikrtérségi együttműködések számának növekedése (db) A támgatás igénybevételéhez kidlgzandó tervdkumentációk: A javaslat tvábbi kidlgzása, egyeztetése srán bevnandó szervezetek: Cél (2014) Adatfrrás IH IH, SZMM, saját Gyakriság mnitring jelentéseknél évente Előkészítés Építési engedélyezési és kiviteli tervek, eszközbeszerzések műszaki specifikációi, szlgáltatási kncepciók. Nyugat-Dunántúli Reginális Szciálplitikai Tanács és Reginális Egészségügyi Tanács Egyéb javaslatk, megjegyzések: Az intézkedésnek a leghátránysabb helyzetű térségekre kell kncentrálnia. 57

5.2.1. A HUMÁNERŐFORRÁS-FEJLESZTÉS PRIORITÁS EGY SZELETE A FOGLALKOZTATHATÓSÁG JAVÍTÁSA, A MUNKAERŐ-PIACRA VALÓ BELÉPÉS ÖSZTÖNZÉSE Célk: Átfgó cél: a munkaerő-piaci részvétel és a fglalkztatás bővítése; a népesség munkavégző képességének, vagyis a munkaerő-piac kínálati ldalának javítása. E cél szrs összefüggésben áll a gazdaságfejlesztéssel és az intézményi háttér fejlesztésével. A fglalkztathatóság javítását szlgáló részcélk: = A munkaképes, ám a munkaerő-piacn jelen nem lévő inaktív emberek - közülük is kiemelten a megye aprófalvaiban élők és a nagyarányú inaktivitást mutató rma népesség - gazdasági aktivizálása. = A munkaerő-piacn jelenlévő, ám veszélyeztetett csprtk életkruk, alacsny képzettségük miatt és a megváltztt munkaképességűek- fglalkztathatóságának elősegítése. = A rkkantsági nyugdíj rendszerének átalakításával érintettek hatékny munkaerő-piaci integrációja. = A munkanélküli lét átlags időtartamának csökkentése, a munkanélkülivé válás és az álláshz jutás közti periódus lerövidítése. = A tartós munkanélküliség (van lyan zalai kistérség, ahl a tartósan munka nélkül élők aránya 45% feletti) kezelése, visszaszrítása. = A fglalkztatási célú frrásk kncentrálása a hátránys helyzetű térségekbe. = A másdik munkapiac fejlesztése. A célk számszerűsítése, indikátrk: Az indikátr típusa Mutató Mértékegység Bázis (2006) Cél (2013) Adatfrrás hatás Aktivitási ráta % KSH hatás Fglalkztatatási ráta % KSH hatás A közszférán kívül fglalkztatttak aránya % KSH hatás Munkanélküliségi ráta % ÁFSZ hatás hatás A tartósan munka nélkül lévők aránya Az aktív kereső nélküli háztartásk száma % ÁFSZ db KSH Gyakriság a prgramzási időszak kezdetén, közepén és végén a prgramzási időszak kezdetén, közepén és végén a prgramzási időszak kezdetén, közepén és végén a prgramzási időszak kezdetén, közepén és végén a prgramzási időszak kezdetén, közepén és végén a prgramzási időszak kezdetén, közepén és végén 58

eredmény eredmény eredmény utput utput utput utput utput A regisztrációba kerülés és az elhelyezkedés közti átlags időtartam A munkaerő-piaci szlgáltatásk segítségével vállalkzóvá vált munkanélküliek aránya Az aktív fglalkztatási prgramkban részt vettek közül az elhelyezkedettek és egy év múltán is alkalmazásban állók aránya Azn munkanélküliek aránya, akik a regisztrációba kerülést követő 6 hónapn belül nem részesültek támgatásban vagy szlgáltatásban A másdik munkapiacn támgatással dlgzók száma ~ ebből: hátránys helyzetű célcsprthz tartzók A támgattt prgramknak köszönhetően megtarttt álláshelyek száma ~ ebből: hátránys helyzetű célcsprt számára nap ÁFSZ évente % ÁFSZ évente % ÁFSZ évente % ÁFSZ évente fő IH évente fő IH évente db IH évente db IH évente A priritás leírása: A fglalkztathatóság javítása a munkaerő-piac kínálati ldalát javítja, teszi átláthatóbbá. Ahhz, hgy minél többen dlgzzanak, szükséges, hgy minél többen legyenek jelen a munkaerő-piacn, a munkavállalási krú inaktív népesség rétege szűküljön. Ennek eszköze az aktivitás növelése. A gazdasági aktivitás nem növelhető egyrészt a munkanélküli és az inaktív emberek munkavállaláshz szükséges tudásának és készségeinek fejlesztése, másrészt az aktív munkaerő-piaci plitikák (az állami és a nem állami szereplők által nyújttt szlgáltatáskat egyaránt beleértve) összehanglt működése nélkül. Ösztönözni és segíteni kell az álláskeresést, a munkaerő-piacra való beilleszkedést vagy visszatérést. A priritás tehát két célcsprtra fókuszál: egyrészt a jelenleg a munkaerő-piacn jelen nem lévőkre, az inaktívakra esetükben cél a gazdasági aktivizálás; másrészt a munkaerő-piacn jelen lévő, ám munkával nem rendelkező állástalankra, a regisztrált munkanélküliekre esetükben cél a munkáhz juttatás az aktív munkaerő-piaci eszközök segítségével. A priritás eszköztárának ezen kívül segítenie kell a fglalkztattt, ám életkruk, alacsny képzettségük miatt veszélyeztetett csprtk és a megváltztt munkaképességűek fglalkztathatóságát is. A gazdaságilag aktívak rétegének szélesítése el kell érje a kistelepülésen élő, a reménytelenség érzése miatt a regisztrációban sha meg nem jelenő inaktívakat és közülük is elsősrban a fglalkztathatóság szempntjából halmzttan nehéz srsú népességet, a rmákat. Felmérések sra támasztja alá ugyanis, hgy körükben száms társadalmi k miatt - az inaktivitás, a 59

passzív munkanélküliség igen magas. E jelenség Közép- és Dél-Zala aprófalvaiban, zsáktelepülésein különösen tetten érhető. A munkaerő-piacn megjelenő, tehát regisztrált állástalank közül az erőfeszítéseknek különösen irányulniuk kell a fglalkztatás szempntjából hátrányt szenvedő, jól aznsítható társadalmi rétegekre, úgymint a pályakezdőkre, a nőkre, az 50 év felettiekre és a tartósan munka nélkül élőkre. A prgram hrizntális elve, az esélyegyenlőség biztsítása e priritás intézkedéseiben, a végrehajtás srán különösen érvényre jut. Kezelendő prblémák Zala megyében: = Európai összehasnlításban alacsny, hazai visznylatban átlagnál magasabb a gazdasági aktivitás. Az inaktívak aránya a kistelepüléseken magasabb (rma népesség!). = Az alacsny aktivitás miatt európai relációban alacsny a fglalkztatási szint is, amely aznban a hazai átlagt 5 %pnttal meghaladja. = A munkanélküliségi ráta az utóbbi öt évben rmló, reginális összehasnlításban magas a tartósan állástalank aránya. = A munkanélküliek 36 százaléka a legaktívabb 25-39 éves krsztályból kerül ki, de magas 45-55 évesek rátája is. = Különösen nehéz elhelyezkedniük az alacsny isklai végzettségű embereknek. = A fglalkztatás és a munkanélküliség tekintetében kistérségenként jelentős különbségek figyelhetők meg. A lejtő É D irányú. Specifikus állításk: = A rsszabb helyzetű kistérségekben (Lenti, Letenyei) az átlagsnál magasabb a rendszeres szciális segélyben, a rkkantsági ellátásban részesülők, a tartósan munkanélküliek és az alacsny isklai végzettségűek aránya, és rendszerint az álláskeresési hajlandóság is alacsnyabb. = A férfi-női fglalkztatási különbségek európai összehasnlításban nem jelentősek, hasnlóképpen nincs érdemi különbség a férfiak és a nők béreiben sem. Ellenben a gyermekgndzási szabadságt követően nehéz a nőknek visszatérni a munkaerőpiacra (óvdai ellátás hiánysságai). = Az ktatás nem biztsítja eléggé a munkaerő-piaci részvételhez szükséges alapvető készségeket. = A kötelező isklázás szakaszában kialakult képzettségi egyenlőtlenségek hsszú távn és döntően beflyáslják a munkaerő-piaci esélyeket, és ezt a felnőttkri képzés sem tudja ellensúlyzni. = A szciális ellátórendszer szlgáltatásaihz nem biztsíttt a kistelepüléseken élők hzzáférése, hltt hátránys jövedelmi, fglalkztatási, helyzetük miatt éppen ők igényelnének fkztt támgatást = Hiányznak a fglalkztatási és szciális ellátórendszerek közötti intézményes kapcslatk, ágazatközi együttműködések. 60

Általáns kezelési elvek: A munkaerő-piacra való belépés segítéséhez szükséges az Állami Fglalkztatási Szlgálat fejlesztése, szlgáltatásainak széleskörű elérhetősége, az aktivizáló plitikák hatéknyságának javítása. Ez segíti elő azt, hgy a munkavállalás mindenki számára tényleges lehetőség legyen. Szükség van lyan munkaerő-piaci prgramkra, szlgáltatáskra, amelyek az inaktívak és a munkaerő-piacn hátránys helyzetű emberek munkaerő-piaci részvételét segítik, támgatják. Erősíteni kell a fglalkztatási támgatásk és szlgáltatásk, a képzési lehetőségek összhangját a gazdasági igényekkel, valamint a szciális támgatáskkal és szlgáltatáskkal. Fkzttan segíteni kell a fiatalk munka világába való bekapcslódását. Ehhez fnts szerep hárul az ktatási rendszerre, a munkaerő-piacra való belépést segítő és a helyi kulturális szlgáltatáskra és az önkéntesség fejlesztésére. Támgatni kell az időseket abban, hgy megőrizzék munkaerő-piaci aktivitásukat. Olyan szlgáltatásk létrejöttét kell ösztönözni, amelyek segítik a munkavégző képesség és az egészség megőrzésének helyreállítását, a tudás és a készségek megújítását. Emellett a szciálplitika eszközeivel (is) közre kell működni a munkaerő-piact idő előtt végleg elhagyók számának csökkentésében. A nők munkaerő-piaci részvételét a család és a munkahely összeegyeztetését lehetővé tevő szlgáltatásk támgatják. Ezek bővítése, elérhetővé tétele a munkaerő-piac felé rientálja a gyermekek és a gndzásra szruló családtagk tthni áplását végzőket. A rmák fglalkztatásának elősegítését szlgáló prgramk kidlgzásánál figyelni kell a munkavállalásnak a szciális, lakhatási, egészségügyi prblémákból fakadó nehézségeire is. Ezek csökkentése csak a szciális szlgáltató rendszer eszközeinek, támgatásainak összehanglásával érhető el, tehát meg kell teremteni mindenkinek az egyenlő hzzáférést a megfelelő minőségű szlgáltatáskhz. Akadálymentesítéssel és a közlekedési lehetőségekkel kiemelt figyelmet kell frdítani a megváltztt munkaképességű és a fgyatéks emberekre. Az inaktívak munkaerő-piacra való bevnásában kmly szerepet játszhatnak a szciálplitikai eszközökkel összehanglt kmplex fglalkztatási rehabilitációt célzó prgramk, újabb közmunka-lehetőségek és a szciális gazdaság típusú prgramk. A munkaerő-kereslet és -kínálat összehanglása a munkaerő területi mbilitásának ösztönzésével, a távmunka-lehetőségek megteremtésével és ezek alkalmazásának ösztönzésével, a mbilitás lehetőségeinek javításával, valamint az ktatási és képzési rendszernek a munkaerőpiaci igényekhez igazításával segíthető elő. Az aktív fglalkztatásplitikai eszköztár és a megfelelő szciális és gyermekjóléti szlgáltatásk mellett a fglalkztatás hsszú távú és tartós bővítése elválaszthatatlan lyan, a mbilitást könnyítő feltételek megteremtése nélkül, mint a hzzáférhető lakhatási megldásk (szciális bérlakásk, munkás- és diákszállók) és az elérhető, rugalmas tömegközlekedés. A kereslet növelésének eszköze a munkahelyteremtő beruházásk ösztönzése és a fglalkztatási szempntból kedvezőbb beruházásk előnyben részesítése. A területi különbségek csökkentése lyan intézkedéseket igényel, amelyek a hátránys helyzetű térségekben bővítik a munkaerő-keresletet a szciális gazdaság és a helyi kulturális szlgáltatásk fglalkztatási lehetőségeinek kihasználásával. A fentiek mellett a munkaerő-piacra való belépés ösztönzésében fnts szerepe lehet a szürke gazdaság kifehérítését szlgáló intézkedéseknek, a be nem jelentett munkavégzés csökkentésének. Ez szükségessé teszi a munkaügyi ellenőrzés rendszerének megerősítését, az intézményi kapacitásk és a nyilvántartási rendszer fejlesztését. 61

MINDEZEK ALAPJÁN A JAVASOLT Beavatkzásk/intézkedések: 1. A munkaerő-piaci részvételt támgató szlgáltatásk fejlesztése A munkaerő-piaci részvétel növelésére irányuló stratégia sikeres megvalósításának egyik alappillére, hgy az Állami Fglalkztatási Szlgálat (ÁFSZ) a munkaerőpiacn meghatárzó szerepet betöltő, eredmény-rientált és ügyfélbarát szlgáltatóvá váljn. Ennek megvalósítása elsősrban közpnti igazgatásszervezési feladat, de a szervezet területi egységeiben is adtt a lehetőség a keret tartalmmal való megtöltésére. Főbb elemek: = A helyi munkaerő-piaci sajátsságkhz és gazdasági lehetőségekhez igazdó aktív munkaerő-piaci eszköztár működtetése. Átfgó (azaz a különféle munkaerő-piaci támgatáskat és szlgáltatáskat csmagba rendező) fglalkztatási prgramk szükségesek, elsősrban: - a pályakezdők (a munkatapasztalat szerzés támgatása), - az 50 év feletti krsztály, - az alacsny isklai végzettségűek, - a rma népesség, - a tartósan állástalank, - a munkaerő-piacra belépni vagy visszatérni kívánó nők számára. = A munkavállaláshz szükséges szakmai és személyes kmpetenciák megszerzését segítő munkaerő-piaci képzés, személyre szabtt munkaerő-piaci szlgáltatásk (például: egyéni képességek felmérése, álláskeresést segítő tanácsadás, állásközvetítés, stb.) kiterjesztése a regisztrált munkanélkülieken túl mindenkire, aki munkavállalási krú, munkaképes, de munkajövedelem hiányában és rászrultsága kán valamilyen szciális ellátásban részesül. = A fglalkzási rehabilitáció rendszerének kialakítása a megváltztt munkaképességűek és fgyatéksk fglalkztatásának növelése érdekében. = Az együttműködések erősítése; beleértve a gazdasági szereplőkkel, az önkrmányzatkkal, a civil szervezetekkel, a szciális szlgáltató szervezetekkel, ktatási és képzési intézményekkel való kapcslatrendszer kiterjesztését és erősítését. = Szervezetfejlesztés az ÁFSZ megyei egységeiben Az inaktívak munkaerő-piacn való megjelenésének elősegítése igényli a fglalkztatási célú nn-prfit szervezetek összehanglt és hatékny működését is. Zalában száms ilyen előremutató helyi kezdeményezés indult útjára az elmúlt években. Ezek megerősítése szükséges - speciális ismereteik, helyi kapcslatrendszerük miatt a hivatals munkaerő-piaci szervezet működési körébe nehezen vnható emberek gazdasági aktivizálása érdekében. = A fgyatékkal élők emberek integrált ( nrmál munkahelyen történő) fglalkztatásának támgatása. = Atipikus fglalkztatási frmák (távmunka, bedlgzói jgviszny stb.) kiterjesztése, kmplex térségi mintaprgramk. 2. A munkaerő-piaci részvételt támgató szlgáltatásk infrastruktúrájának fejlesztése A beavatkzás az álláskeresést és munkavállalást segítő és támgató szlgáltatásk fejlesztéséhez és a személyre szabtt szlgáltatáskhz való hzzáférés segítéséhez járul hzzá. 62

A munkaerő-piaci részvétel növeléséhez a gazdaság igényeihez igazdó képzésszerkezetre és a munkaerő-piaci kereslet és kínálat összehanglását eredményesen segítő eszközökre van szükség. A munkaerőpiac flyamats váltzása új típusú szlgáltatáskat vár a képzési rendszertől, az Állami Fglalkztatási Szlgálattól (ÁFSZ) és a szciális szlgáltatásktól is. Az infrastrukturális fejlesztéseknek azt a célt kell szlgálniuk, hgy a munkaerő-piaci részvételt segítő rendszerek magasabb színvnalú szlgáltatáskat nyújtsanak, rugalmasabban alkalmazkdjanak a gazdaság igényeihez és megteremtsék azk fizikai feltételeit. Főbb elemek: = A váltzáskra való felkészülés elősegítése érdekében a munkaerő-kereslet és kínálat előrejelzését szlgáló kistérségi rendszer tvábbfejlesztése. = A szakképzés és a felnőttképzés infrastruktúrájának fejlesztése (REMEK, TISZK Zalaegerszegen). = Az integrált fglalkztatási és szciális szlgáltató-rendszer infrastrukturális és infrmatikai feltételeinek megteremtése. = A családi élet és a munkavégzés összehanglását segítő szlgáltatásk fejlesztése. 3. A társadalmi befgadást segítő infrastruktúra fejlesztése A társadalmi befgadást támgató infrastrukturális fejlesztések közvetetten járulnak hzzá a munkaerő-piaci részvétel elősegítéséhez. Elsődleges céljuk a szciális szlgáltatáskhz való hzzáférésben és a szlgáltatásk minőségében tapasztalható területi különbségek csökkentése, a társadalmi kirekesztődéssel leginkább fenyegetett csprtk hzzáférésének javítása. = A másdik munkapiac megerősítése. = Akadálymentesítés a munkahelyeken. = Gyermekbarát munkahelyek. A fenti tevékenységekhez kapcslódóan támgatandó: Az integrált térségi szakképző közpntn kívüli gyakrlati szakképzés fejlesztése a gazdaság igényeinek megfelelő, helyi sajátsságú szakmák ktatása terén. Pályarientációs rendszer és karrierszlgáltatásk kialakítása, a hazatérés elősegítése. Helyi, térségi fglalkztatási együttműködések, partnerségek, szlgáltatásk fejlesztése és a partnerséggel közösen kidlgztt akciótervekben fglalt prjektek, eredmény-alapú tevékenységek ösztönzése figyelembe véve a lisszabni stratégia hazai végrehajtására vnatkzó prgramdkumentumkban kijelölt iránykat is. A paktumk krdinációjának és a szlgáltatásk fenntarthatóságának biztsítása, szervezeti, jgi, gazdasági megerősítése érdekében figyelmet kell frdítani a flyamats szakmai segítésre, az eredmények értékelésére. 63

Finanszírzási terv 2007-13: A fglalkztathatóság fejlesztése, a munkaerő-piacra való belépés ösztönzése a TAMOP-ban 137-173 mrd frint indikatív támgatáskerettel rendelkezik. Az ehhez kapcslódó infrastrukturális fejlesztések a TIOP-ból 70-120 mrd frint támgatásban részesülnek. Mindezt egészíti ki a pályázók saját frrása. Intézkedések/ beavatkzásk Finanszírzás (pl.? p, hazai frrás) EU frrás (ESZA/ER FA/KA/E MVA/HA) Összes támgatás EU támgatás Mrd Ft Becsült saját erő Hazai állami támgatás Önkrmányzati magán A munkaerő-piaci részvételt támgató szlgáltatásk fejlesztése A munkaerő-piaci részvételt támgató szlgáltatásk infrastruktúrájának fejlesztése A társadalmi befgadást segítő infrastruktúra fejlesztése TAMOP TIOP TIOP ESZA ESZA, ERFA ESZA, ERFA A NyuDu ROP vnatkzó priritásainak frrásallkációja Indikatív frrás Priritás/beavatkzás Frrásmeghatárzás elve Prjektkiválasztás módja Mrd Ft % Helyi és térségi közszlgáltatásk fejlesztése 30,0 22,7% Szciális infrastruktúra és szlgáltatásk fejlesztése A szciális munka infrastruktúrájának fejlesztése Kistérségi integrált prgram keretében 3,5 2,7% Gazdaságfejlesztés 19,0 15,6% A gazdaság fejlődését szlgáló humánerőfrrás-fejlesztés reginális eszközrendszerének fejlesztése * 10% ESZA keresztfinanszírzás A TISZK-eken kívüli gyakrlati szakképzés infrastrukturális fejlesztése Reginális pályarientációs rendszer és karrierszlgáltatásk kialakítása Helyi, térségi fglalkztatási együttműködések, partnerségek, szlgáltatásk fejlesztése Egyedi prjekt, akcióterven alapuló kiválasztás VAGY kétfrdulós nyílt pályázat Egyedi prjekt, akcióterven alapuló kiválasztás VAGY kétfrdulós nyílt pályázat Egyedi prjekt, akcióterven alapuló kiválasztás VAGY kétfrdulós nyílt pályázat 1 0,8% 64

Intézkedések, beavatkzásk Javaslt 2007-13/20. Intézkedés - beavatkzás leírása Cím: Kapcslódó megnevezése priritás Az intézkedés tartalma Az intézkedés megye specifikus szempntjai Kapcslódás más reginális szinten fnts intézkedéshez Lehetséges megyehatárn túlnyúló hatás Támgatandó prjektek becsült száma A munkaerő-piaci részvételt támgató szlgáltatásk fejlesztése A humánerőfrrás fejlesztése = A munkaerő-piaci szlgáltatásk minőségének javítása, kiterjesztése a regisztrációban nem szereplő inaktívakra a fglalkztatás növelése céljából. Ennek érdekében szrs együttműködés, esetenként feladatátadás a fglalkztatási célú nnprfit szervezetekkel és szervezeteknek. = A másdik munkapiac bővítése. = A fglakztatás szempntjából hátránys helyzetű társadalmi rétegek támgatása. = A helyi munkaerő-piaci sajátsságkhz és gazdasági lehetőségekhez igazdó aktív munkaerő-piaci eszköztár működtetése. Átfgó (azaz a különféle munkaerő-piaci támgatáskat és szlgáltatáskat csmagba rendező) fglalkztatási prgramk kiemelt célcsprtnként. = A munkavállaláshz szükséges szakmai és személyes kmpetenciák megszerzését segítő munkaerő-piaci képzés, személyre szabtt munkaerő-piaci szlgáltatásk (például: egyéni képességek felmérése, álláskeresést segítő tanácsadás, állásközvetítés, stb.) kiterjesztése a regisztrált munkanélkülieken túl mindenkire, aki munkavállalási krú, munkaképes, de munkajövedelem hiányában és rászrultsága kán valamilyen szciális ellátásban részesül. = A fglalkzási rehabilitáció rendszerének kialakítása a megváltztt munkaképességűek és fgyatéksk fglalkztatásának növelése érdekében. = Az együttműködések erősítése; beleértve a gazdasági szereplőkkel, az önkrmányzatkkal, a civil szervezetekkel, a szciális szlgáltató szervezetekkel, ktatási és képzési intézményekkel való kapcslatrendszer kiterjesztését és erősítését. = A fglalkztatás szempntjából hátránysnak minősülő társadalmi rétegek Zala megyében nagy arányban az apró- és törpefalvak lakóit jelentik. Emiatt a mbilitás biztsítása fnts szempnt (így integráltan kezelhető más intézkedésekkel is). = A fglalkztatási célú nn-prfit szervezetek működésének krdinálása. = A fgyatékkal élők emberek integrált ( nrmál munkahelyen történő) fglalkztatásának támgatása. = Atipikus fglalkztatási frmák (távmunka, bedlgzói jgviszny stb.) kiterjesztése, kmplex térségi mintaprgramk. A gazdaság fejlődését szlgáló humánerőfrrás-fejlesztés reginális eszközrendszerének fejlesztése. Javaslt a határ menti (például szlvén) best practice átvétele, az Eurégiós fglalkztatási együttműködés (Fglalkztatási Paktum az Eurégióban) kihasználása, eredményes működtetése. Számszerűsíthető célk, az intézkedés hatásai (mnitring indikátrk) 65

Típus Indikátr Tényadat (2006) Cél (2013) Adat- frrás Gyakriság Kimenet Kimenet Kimenet Eredmény Eredmény Azn munkanélküliek aránya, akik a regisztrációba kerülést követő 6 hónapn belül nem részesültek támgatásban vagy szlgáltatásban A másdik munkapiacn támgatással dlgzók száma ~ ebből: hátránys helyzetű célcsprthz tartzók A munkaerő-piaci szlgáltatásk segítségével vállalkzóvá vált munkanélküliek aránya Az aktív fglalkztatási prgramkban részt vettek közül az elhelyezkedettek és egy év múltán is alkalmazásban állók aránya IH IH IH ÁFSZ ÁFSZ évente évente évente évente évente Egyéb javaslatk, megjegyzések: TAMOP-ból finanszírzható. Javaslt 2007-13/20. Intézkedés - beavatkzás leírása Cím: Kapcslódó megnevezése priritás Az intézkedés tartalma Az intézkedés megye specifikus szempntjai Kapcslódás más reginális szinten fnts intézkedéshez Lehetséges megyehatárn túlnyúló hatás Támgatandó prjektek becsült száma A munkaerő-piaci részvételt támgató szlgáltatásk infrastruktúrájának fejlesztése A humánerőfrrás fejlesztése Az infrastrukturális fejlesztések azt a célt szlgálják, hgy a munkaerő-piaci részvételt segítő rendszerek magasabb színvnalú szlgáltatáskat nyújtsanak, rugalmasabban alkalmazkdjanak a gazdaság igényeihez és megteremtsék azk fizikai feltételeit. Eszközök: = A munkaerő-kereslet és kínálat előrejelzését szlgáló rendszerek tvábbfejlesztése. = A reginális képzési hálózatk: a szakképzés és a felnőttképzés infrastruktúrájának fejlesztése. = Az integrált fglalkztatási és szciális szlgáltató-rendszer infrastrukturális és infrmatikai feltételeinek megteremtése. = A családi élet és a munkavégzés összehanglását segítő szlgáltatásk fejlesztése. = TISZK Zalaegerszegen. = Fglalkztatási Paktumk krdinálása, tapasztalatk átadása. A gazdaság fejlődését szlgáló humánerőfrrás-fejlesztés reginális eszközrendszerének fejlesztése. Szciális infrastruktúra és szlgáltatásk fejlesztése. Szakképzés, felnőttképzés terén. Számszerűsíthető célk, az intézkedés hatásai (mnitring indikátrk) Típus Indikátr Tényadat (2006) Cél (2013) Adat- frrás Hatás Aktivitási ráta KSH Gyakriság a prgramzási időszak kezdetén, közepén és végén 66

Hatás Fglalkztatatási ráta KSH Hatás Munkanélküliségi ráta KSH Egyéb javaslatk, megjegyzések: a prgramzási időszak kezdetén, közepén és végén a prgramzási időszak kezdetén, közepén és végén TIOP-ból finanszírzható. Javaslt 2007-13/20. Intézkedés - beavatkzás leírása Cím: Kapcslódó megnevezése priritás Az intézkedés tartalma Az intézkedés megye specifikus szempntjai Kapcslódás más reginális szinten fnts intézkedéshez A társadalmi befgadást segítő infrastruktúra fejlesztése A humánerőfrrás fejlesztése A társadalmi befgadást támgató infrastrukturális fejlesztések közvetetten járulnak hzzá a munkaerő-piaci részvétel elősegítéséhez. Elsődleges céljuk a szciális szlgáltatáskhz való hzzáférésben és a szlgáltatásk minőségében tapasztalható területi különbségek csökkentése, a társadalmi kirekesztődéssel leginkább fenyegetett csprtk hzzáférésének javítása. A társadalmi kirekesztődéssel leginkább fenyegetett csprtk nem jutnak hzzá a megfelelő segítséghez, ami egyrészt településszerkezeti, másrészt általáns hzzáférési prblémákból adódik. Az ellátatlanságból fakadó hátrányk gyengítik a fglalkztatás és a társadalmi rész-vétel esélyeit. A fejlesztések megvalósítása srán általáns szempnt, hgy csak az ellátó-rendszer krszerűsítését, refrmját célzó beavatkzásk kaphatnak támgatást. Elemek: = Akadálymentesítés a munkahelyeken. = Gyermekbarát munkahelyek. = A másdik munkapiac megerősítése. = Akadálymentesítés elsősrban a közintézményekben. = Elsődleges cél: a rma népesség munkaerő-piaci integrációjának elősegítése. Ehhez a másdik munkapiacn keresztül vezethet az út. Szciális infrastruktúra és szlgáltatásk fejlesztése. Lehetséges megyehatárn túlnyúló hatás - Támgatandó prjektek becsült száma Számszerűsíthető célk, az intézkedés hatásai (mnitring indikátrk) Típus Indikátr Tényadat (2006) Cél (2013) Hatás Akadálymentesített középületek? Hatás Gyermekbarát munkahelyek? Egyéb javaslatk, megjegyzések: Adatfrrás Gyakriság a prgramzási időszak kezdetén, közepén és végén a prgramzási időszak kezdetén, közepén és végén TIOP-ból finanszírzható. 67

Nyugat-dunántúli régió Az indikátr típusa Mutató Mértékegység hatás Aktivitási arány % hatás Fglalkztatatási arány % hatás hatás A közszférán kívül fglalkztatttak aránya fglal- Részmunkaidőben kztatttak aránya hatás Munkanélküliségi ráta % hatás hatás hatás hatás hatás hatás eredmény eredmény eredmény eredmény eredmény utput utput Passzív száma munkanélküliek Pályakezdő munkanélküliek aránya A tartósan (180 napn túl) munka nélkül lévők aránya Inaktív keresővel rendelkező háztartásk aránya Az alkalmi munkavállalói könyvet kiváltók között a munkavisznnyal nem rendelkezők aránya Fglalkztattt fgyatéksk aránya A rendszeres szciális segélyezettek közül fglalkztatttak aránya Az aktív munkaerő-piaci eszközökkel támgatttak közül a képzésben részt vevők aránya A regisztrációba kerülés és az elhelyezkedés közti átlags időtartam A munkaerő-piaci szlgáltatásk segítségével vállalkzóvá vált munkanélküliek aránya Az aktív fglalkztatási prgramkban részt vettek közül az elhelyezkedettek és egy év múltán is alkalmazásban állók aránya A támgattt prgramknak köszönhetően megtarttt álláshelyek száma ~ ebből: hátránys helyzetű célcsprt számára % % ezer fő % % % % % % % Bázis 58,8 (2006. II. negyedév) 55,6 (2006. II. negyedév) 72,8 (2006. I. félév) 6,7 (2006. I. félév) 5,5 (2006. II. negyedév) 3,6 (2006. II. negyedév) 3,9 (2005) 42,6 (2005) 30,5 (2005) 89,3 (2004) 9,8 (2001) 54,7 (2005) 32,1 (2006. I. félév) Cél (2013) Adatfrrás KSH KSH KSH KSH KSH KSH ÁFSZ ÁFSZ KSH ÁFSZ KSH KSH ÁFSZ Gyakriság évente évente évente évente évente évente évente évente a prgramzási időszak kezdetén és végén évente a prgramzási időszakt megelőzően és végén évente évente nap ÁFSZ évente % ÁFSZ évente % ÁFSZ évente db IH évente db IH évente 68

Győr-Msn-Sprn megye Az indikátr típusa Mutató Mértékegység hatás Aktivitási arány % hatás Fglalkztatatási arány % hatás hatás A közszférán kívül fglalkztatttak aránya Részmunkaidőben fglalkztatttak aránya hatás Munkanélküliségi ráta % hatás hatás hatás hatás hatás hatás eredmény eredmény eredmény eredmény eredmény utput utput Passzív munkanélküliek száma Pályakezdő munkanélküliek aránya A tartósan (180 napn túl) munka nélkül lévők aránya Inaktív keresővel rendelkező háztartásk aránya Az alkalmi munkavállalói könyvet kiváltók között a munkavisznnyal nem rendelkezők aránya Fglalkztattt fgyatéksk aránya A rendszeres szciális segélyezettek közül fglalkztatttak aránya Az aktív munkaerő-piaci eszközökkel támgatttak közül a képzésben részt vevők aránya A regisztrációba kerülés és az elhelyezkedés közti átlags időtartam A munkaerő-piaci szlgáltatásk segítségével vállalkzóvá vált munkanélküliek aránya Az aktív fglalkztatási prgramkban részt vettek közül az elhelyezkedettek és egy év múltán is alkalmazásban állók aránya A támgattt prgramknak köszönhetően megtarttt álláshelyek száma ~ ebből: hátránys helyzetű célcsprt számára % % ezer fő % % % % % % % Bázis 57,4 (2006. II. negyedév) 55,1 (2006. II. negyedév) 74,7 (2006. I. félév) 5,9 (2006. I. félév) 4,0 (2006. II. negyedév) 1,2 (2006. II. negyedév) 3,9 (2005) 38,1 (2005) 29,5 (2005) 87,0 (2005) 9,8 (2001) 58,4 (2005) 33,5 (2006. I. félév) Cél (2013) Adatfrrás KSH KSH KSH KSH KSH KSH ÁFSZ ÁFSZ KSH ÁFSZ KSH KSH ÁFSZ Gyakriság évente évente évente évente évente évente évente évente a prgramzási időszak kezdetén és végén évente a prgramzási időszakt megelőzően és végén évente évente nap ÁFSZ évente % ÁFSZ évente % ÁFSZ évente db IH évente db IH évente 69

Vas megye Az indikátr típusa Mutató Mértékegység hatás Aktivitási arány % hatás Fglalkztatatási arány % hatás hatás A közszférán kívül fglalkztatttak aránya Részmunkaidőben fglalkztatttak aránya hatás Munkanélküliségi ráta % hatás hatás hatás hatás hatás hatás eredmény eredmény eredmény eredmény eredmény utput utput Passzív munkanélküliek száma Pályakezdő munkanélküliek aránya A tartósan (180 napn túl) munka nélkül lévők aránya Inaktív keresővel rendelkező háztartásk aránya Az alkalmi munkavállalói könyvet kiváltók között a munkavisznnyal nem rendelkezők aránya Fglalkztattt fgyatéksk aránya A rendszeres szciális segélyezettek közül fglalkztatttak aránya Az aktív munkaerő-piaci eszközökkel támgatttak közül a képzésben részt vevők aránya A regisztrációba kerülés és az elhelyezkedés közti átlags időtartam A munkaerő-piaci szlgáltatásk segítségével vállalkzóvá vált munkanélküliek aránya Az aktív fglalkztatási prgramkban részt vettek közül az elhelyezkedettek és egy év múltán is alkalmazásban állók aránya A támgattt prgramknak köszönhetően megtarttt álláshelyek száma ~ ebből: hátránys helyzetű célcsprt számára % % ezer fő % % % % % % % Bázis 60,0 (2006. II. negyedév) 56,0 (2006. II. negyedév) 74,2 (2006. I. félév) 8,2 (2006. I. félév) 6,8 (2006. II. negyedév) 1,0 (2006. II. negyedév) 4,6 (2005) 42,4 (2005) 30,2 (2005) 86,0 (2005) 10,8 (2001) 64,6 (2005) 30,0 (2006. I. félév) Cél (2013) Adatfrrás KSH KSH KSH KSH KSH KSH ÁFSZ ÁFSZ KSH ÁFSZ KSH KSH ÁFSZ Gyakriság évente évente évente évente évente évente évente évente a prgramzási időszak kezdetén és végén évente a prgramzási időszakt megelőzően és végén évente évente nap ÁFSZ évente % ÁFSZ évente % ÁFSZ évente db IH évente db IH évente 70

Zala megye Az indikátr típusa Mutató Mértékegység hatás Aktivitási arány % hatás Fglalkztatatási arány % hatás hatás A közszférán kívül fglalkztatttak aránya Részmunkaidőben fglalkztatttak aránya hatás Munkanélküliségi ráta % hatás hatás hatás hatás hatás hatás eredmény eredmény eredmény eredmény eredmény utput utput Passzív száma munkanélküliek Pályakezdő munkanélküliek aránya A tartósan (180 napn túl) munka nélkül lévők aránya Inaktív keresővel rendelkező háztartásk aránya Az alkalmi munkavállalói könyvet kiváltók között a munkavisznnyal nem rendelkezők aránya Fglalkztattt fgyatéksk aránya A rendszeres szciális segélyezettek közül fglalkztatttak aránya Az aktív munkaerő-piaci eszközökkel támgatttak közül a képzésben részt vevők aránya A regisztrációba kerülés és az elhelyezkedés közti átlags időtartam A munkaerő-piaci szlgáltatásk segítségével vállalkzóvá vált munkanélküliek aránya Az aktív fglalkztatási prgramkban részt vettek közül az elhelyezkedettek és egy év múltán is alkalmazásban állók aránya A támgattt prgramknak köszönhetően megtarttt álláshelyek száma ~ ebből: hátránys helyzetű célcsprt számára % % ezer fő % % % % % % % Bázis 59,8 (2006. II. negyedév) 55,9 (2006. II. negyedév) 67,7 (2006. I. félév) 6,8 (2006. I. félév) 8,9 (2006. II. negyedév) 1,4 (2006. II. negyedév) 3,4 (2005) 45,9 (2005) 32,4 (2005) 90,0 (2004) 8,8 (2001) 49,5 (2005) 33,4 (2006. I. félév) Cél (2013) Adatfrrás KSH KSH KSH KSH KSH KSH ÁFSZ ÁFSZ KSH ÁFSZ KSH KSH ÁFSZ Gyakriság évente évente évente évente évente évente évente évente a prgramzási időszak kezdetén és végén évente a prgramzási időszakt megelőzően és végén évente évente nap ÁFSZ évente % ÁFSZ évente % ÁFSZ évente db IH évente db IH évente 71

5.3. KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS PROGRAMJA Zala megyében meglévő közlekedési rendszerek által nyújttt kínálat (hálózati kiépítettség, szlgáltatási színvnal) nem alkalmas az egyre növekvő, hazai és nemzetközi kereslet minőségi kielégítésére. A közlekedésfejlesztés magában fglalja, hgy kizárólag környezetileg tudatsan tervezett intézkedések mentén fgalmazhatók meg a fejlesztési javaslatk. A prgramban ezért is kerül előtérbe a közösségi közlekedés és más környezetbarát közlekedési módk fejlesztése, illetve a szűk közlekedési keresztmetszetek kiváltása, átjárhatóságuk javítása. Átfgó cél: A növekedés és fglalkztatás elősegítése (ROP) Specifikus célk: 1. A megye térségi kapcslatrendszerének és belső elérhetőségi feltételeinek javítása 2. Zalaegerszegen és Nagykanizsán és agglmerálódó környezetükben a közösségi közlekedés infrastrukturális feltételeinek javítása Közös, hrizntális cél: 1. A fenntartható fejlődés elvét követő közlekedésfejlesztési prjektek mielőbbi megvalósítása érdekében a tervi és egyéb előkészítő feladatk támgatása Időrendi összefüggés a célk között: Mivel két markánsan elkülönülő fejlesztési cél került megfgalmazásra, melyek jól megkülönböztethető intézkedési kört ölelnek fel, ezért a prgramzási időszak srán egyfrmán fnts a célk elérése. Célkitűzések Indikátr típusa Indikátr (megnevezés és mértékegység) Alap (2004) Cél (2014) Adatfrrás Gyakriság A megye térségi kapcslatrendszerének és belső elérhetőségi feltételeinek javítása hatás eredmény utput - javul az alsórendű úthálózat minősége (útegyenetlenség, nymvályúság, burklatállapt, teherbírás) (ún. IRI sztályzat) - megyei jgú vársk, kistérségi közpntk átlags elérhetősége javul (perc) - felújíttt alsórendű utak hssza (km), - kiépített, új alsórendű utak hssza (km) - krszerűsített vasúti mellékvnalak hssza (km) - kiépült, új kerékpárutak hssza (km) - kijelölt kerékpárs útvnal, pl. kerékpársáv hssza (km) Srban 3,08-1,42-4,1-2,54 számítás 1312 km 1312 km Magyar Közút Kht., MÁV Rt, GYSEV Magyar Közút Kht., MÁV Rt, GYSEV évente a prgramzási időszak kezdetén és végén a prgramzási időszak kezdetén és végén Zalaegerszegen és Nagykanizsán és agglmerálódó környezetükben a közösségi közlekedés infrastrukturális feltételeinek javítása hatás eredmény utput - kiépült intermdális csmópntk száma (db), - megalakult agglmerációs közlekedési szövetségek száma (db) 0 0 2 2 KSH évente a prgramzási időszak kezdetén és végén 72

Indklás A régió és így Zala megye közlekedésfejlesztése szrsan kapcslódik, illetve szakmailag kiegészíti a KözOP stratégiáját és priritástengelyeit, melyek kialakítása már eleve uniós és hazai szakmai szempntkra épültek. A fejlesztési iránykat meghatárzó alapvető szempntk: - Alapcél az elérhetőség általáns javítása, a hrizntális elvek (pl. környezeti fenntarthatóság, esélyegyenlőség), valamint az üzemgazdaságssági tényezők figyelembevételével. Így például a közlekedési módk közti átjárhatóság (intermdalitás) közös csmópntban történő biztsítása, a kmbinált áruszállítás feltételeinek kiépítése kiemelten fnts. - Tekintettel kell lenni EU közlekedésfejlesztési priritásaira, azaz a vársi közösségi közlekedés, és a vasúti TEN vnalak fejlesztésére, valamint hazánk kötelezettségvállalásaira (pl. 11,5 tnnás burklatmegerősítés). - A közlekedési infrastruktúra és a közlekedési szlgáltatásk kmplex fejlesztéseinek támgatása, a lgisztika szerepének erősítése. - Flyamats érdekharmnizáció a hazai és külföldi területi, valamint az egyes alágazati szereplők között. a nemzetközi gazdasági-kereskedelmi áramlatkhz való alkalmazkdás érdekében. - A közlekedésbiztnságt szem előtt tartó fejlesztések. - A személyközlekedés esetében a környezetbarát, vasúti és a vízi közlekedés támgatása, a járműállmány mdernizációja. Az előbbi, általánsan elfgadtt közlekedésfejlesztési szempntkn túlmenően, illetve azkhz illeszkedően megyespecifikus szempntkat is szükséges megjeleníteni. A TEN hálózat fővársba irányuló, centrális vnalai mellett - melyek a megyét csupán déli határa mentén érintenek (V. sz. krridr) -, az É-D irányú közlekedési kapcslatk (M9) is rendkívül fntsak a megyében, hiszen területén a közlekedésföldrajzi sajátsságaiból eredően a megfelelő teljesítőképességű É-D irányú vasúti, közúti flysó hiánya jelenti a legnagybb prblémát. A KözOP tervezett nagyprjektjei között több is, e hálózati anmáliát hivattt kezelni, de azk Zala megyét kevésbé érintik s melyek nagybb léptékű, a megyei, sőt reginális beavatkzási lehetőségeken túlmutató fejlesztést jelentenek. A TEN hálózatk és kapcslódó fő elemeinek fejlesztése mellett a megyében száms, más tartalmú közlekedési kérdés is megldásra vár. A nemzetközi elérhetőség javításának tvábbi fnts eleme a légiközlekedés, azaz a reginális jelentőségű repülőterek (Sármellék) megkezdett fejlesztéseinek flytatása. Ugyanakkr a megye belső elérhetőségi visznyai kedvezőtlenek, ami elsősrban a térségi közlekedési kapcslatkban fnts alsórendű úthálózat rssz minőségére és hálózati hiánysságaira, a főutakn meglévő, frgalmlassító települési átkelési szakaszk nagy számára, a megyehatár nemzetközi és hazai irányú átjárhatóságának rssz kiépítettségére, valamint a vasúti fő- és mellékvnalak műszaki állaptára, utóbbiak esetében a gazdaságs működtetési szempntkra vezethető vissza. Mindemellett a vársi, elővársi közösségi közlekedés szervezetlensége, az intermdalitás hiánya a megyében is kiemelt prbléma, mely Zalaegerszegen és Nagykanizsán hangsúlysan jelentkezik. A közösségi közlekedés vnzóvá tétele az egyéni közlekedéssel szemben, az egyik legjelentősebb közlekedésfejlesztési kihívás, hiszen rendkívül összetett, egymásra épülő tevékenységek harmnikus megvalósítását feltételezi. A környezeti szempntk érvényesítésének alapvető tényezője a közösségi közlekedés mdal-split arányból való részesedésének 73

növelése. A közösségi közlekedés technikai, szervezési, üzemeltetési kérdéseit kmplex módn, agglmerációs közlekedési szövetségek keretében lehet kezelni, miközben, mint végfelhasználó kihatással van az alternatív üzemanyagk előállítására és használatára. A kerékpárs közlekedést kiszlgáló kerékpárutak, kerékpárs útvnalak területileg egyenetlen kiépítettségűek, nem képeznek egységes hálózatt, így sem a turisztikai célterületek elérésében, sem hivatásfrgalmban nem jelentenek közlekedési alternatívát a laksságnak. Elsősrban a hivatásfrgalmat (munkahely-lakóhely kapcslatt) kiszlgáló, jellemzően belterületi szakaszk fejlesztése kívánats, összehanglva a turisztikai célú megyei főutak melletti gerinchálózat fejlesztésével. A kerékpárs közlekedés közvetve a laksság egészségi állaptának megőrzéséhez, illetve meghatárzóan a közlekedés kzta környezetterhelés csökkentéséhez is hzzájárul. Támgatható intézkedések A közpnti, ágazati peratív prgramból (KÖZOP) kimaradt intézkedések: I. Cél: A megye térségi kapcslatrendszerének és belső elérhetőségi feltételeinek javítása Intézkedések: 1. 4-5 számjegyű utak felújítása, építése 2. egyéb, hálózati szereppel bíró, nem állami tulajdnú (önkrmányzati, mezőgazdasági, erdészeti) utak fejlesztése 3. vasúti mellékvnalak krszerűsítése II. A megye nagyvársaiban és agglmerálódó környezetükben a közösségi közlekedés infrastrukturális feltételeinek javítása 1. ERFA-típusú vársi közlekedési fejlesztések (amelyek nem tartznak a KÖZOP alá, lásd fentebb a ROP 3. priritástengelyénél) - Közlekedésbiztnság növeléséhez kötődő fejlesztések (frgalmcsillapítás, gyalgszónák, vársi és főutak melletti kerékpárutak építése; - Intermdális tömegközlekedési csmópntk, kapcslatrendszer kialakítása és fejlesztése, utasfrgalmi szlgáltatásk színvnalának javítása; 2. Agglmerációs közlekedési szövetségek kialakítása A működtetést elősegítő eszközbeszerzések. III. A közlekedésfejlesztési prjektek mielőbbi megvalósítása érdekében a tervi és egyéb előkészítő feladatk támgatása (Külön megvizsgálandó, hgy a pályázati rendszer keretében a prjektelőkészítés elszámlható költségei között az alábbi feladatkból melyek támgathatók egy prjekten belül, s melyek esetében szükséges önálló pályázati ablak, kmpnens beiktatása. 1. Az önkrmányzatknak szükséges a fejlesztések területrendezési vnatkzású megalapzttságát biztsítani, a vnatkzó tervek esetleges módsításával. 2. A különböző pályázatkhz benyújtandó kötelező tartalmi elemekre tekintettel szükséges a prjektek engedélyezési, kiviteli, üzleti terveinek, környezeti hatástanulmányainak és megvalósíthatósági tanulmányainak stb. kidlgzása. 3. Egyéb költségvnzatú, előkészítő feladatk a régészeti feltárás, a területek kisajátítása, melyek hiánya, időbeni elhúzódása a prjekt megvalósítását is veszélyezteti. 4. Innvatív kísérletezési (experimentatin) prjektek 74

Figyelembe véve a régió számára rendelkezésre álló ROP frrás nagyságát, illetve annak teretikusan harmadlt, Zala megyére eső nagyságát az alábbi közlekedésfejlesztési intézkedések javaslhatók a reginális prgramhz illesztve. Intézkedések Javaslt 2007-13/20. Intézkedés - leírása (fejlesztési csmag / pályázati felhívás / támgatási knstrukció javaslat, nevesítendő kiemelt reginális prjekt, kistérségi integrált fejlesztés, stb.) Cím: Kapcslódó priritástengely megnevezése (Megyei kncepcióból) Az intézkedés tartalmának rövid leírása Az intézkedés céljai Helyi és helyközi közösségi közlekedés infrastrukturális feltételeinek javítása A gazdasági versenyképesség javítása; Térségi felzárkóztatás, területi khézió növelése A megyei jgú nagyvárskban (Zalaegerszeg, Nagykanizsa), valamint az agglmerálódó térségükben, illetve a jelentős idegenfrgalmú várskban (Hévíz) a gépjármű-közlekedés egyre nagybb zsúfltságt, trlódáskat kz, ami környezetterhelés növekedését eredményezi. Eközben a nagyvárskat övező agglmerációs településeken nem kielégítő közösségi közlekedés szlgáltatási színvnala. A vársk és agglmerációjuk említett közlekedési prblémaköre ugyan területileg elkülönül, mégis a közlekedési szlgáltatásk által egységes rendszert képeznek, így szükségszerűen együtt kell kezelni azkat. Ez indklja a helyi és helyközi tömegközlekedés feltételeinek és a szlgáltatásk színvnalának javítását és támgatását, beleértve a közösségi közlekedés szervezettségének javítását is. Fnts, hgy a közösségi közlekedés megfelelő szervezése hatással van térségi munkaerőpiac mbilizációjára, így a fglalkztatttságra és a kistelepülések laksságmegtartó erejére. - Az egyéni közlekedéssel szemben versenyképes közösségi közlekedési szlgáltatás nyújtása. - A közlekedésbiztnság javítása tevé- (prjekt- Támgatandó kenységek elemek) 1. kmpnens - az intermdális kapcslatrendszer fejlesztése frgalmtechnikai eszközök fejlesztésével, P+R és B+R rendszerek fejlesztése; - autóbusz pályaudvark, végállmásk felújítása, átépítése, áthelyezése utasfrgalmi szempntk szerint, mzgáskrlátzttak tömegközlekedését elősegítő fejlesztések; - utasfrgalmi szlgáltatásk színvnalának javítása, infrmatikai, térinfrmatikai eszközök fejlesztése tekintettel az intermdalitásra; Javasljuk, hgy az intermdális tömegközlekedési csmópntk kialakítása, létesítése itt kapjn helyet! - Közlekedésbiztnság javítása (körfrgalmú csmópntk; különszintű közúti-vasúti kereszteződések, gyalgsátkelők (alul-felüljárók, frgalmi lámpás és kijelölt gyalgátkelőhelyek); frgalmcsillapíttt közlekedési övezetek, gyalgszónák, buszsávk, intermdális tömegközlekedési csmópnt kialakítása; mindezek elérhetőségét biztsító kerékpárutak építése; - A kidlgztt térségi tervek megvalósításáhz alacsnyabb összegű eszközbeszerzések támgatása - Reginális és agglmerációs közlekedési szövetségek megalakításának és működésének támgatása 2. kmpnens Tervi és egyéb előkészítő feladatk támgatása (pl. integrált közösségi közlekedési rendszerek kialakításáhz) (rendezési, szabályzási terv módsítása, engedélyezési, kiviteli, üzleti terv, környezeti hatástanulmány, megvalósíthatósági tanulmány, régészeti feltárás, kisajátítás) (Külön megvizsgálandó, hgy a pályázati rendszer keretében a prjektelőkészítés elszámlható költségei között a 2. kmpnens feladatkból melyek támgathatók egy prjekten belül, s melyek esetében szükséges önálló pályázati ablak, kmpnens beiktatása.) 75

Az intézkedés megyespecifikus szempntjai Célcsprtk: Lehetséges kedvezményezettek: A végrehajtás javaslt módja: Elsődlegesen a megye 2 megyei jgú vársában és agglmerációjukban fntsak e fejlesztések támgatása, másdsrban nemzetközi szinten is jelentős (magas látgatószámú) turisztikai célterületeken: pl. Hévíz, A Győr, Sprn, Msnmagyaróvár, Szmbathely, Kapuvár, Szentgtthárd vársk és hat közlekedési szlgáltató összefgásával megalakult reginális közlekedési szövetség működési területének kiterjesztése, főként Zala megyei tagkkal. A megye 2 megyei jgú vársában agglmerációs szövetségek létrehzása. Fnts a reginális és agglmerációs szövetségek működési feltételeinek, kereteinek összehanglása, feladatmegsztás, tarifaközösség kialakítása. - Helyi, a vársi és az agglmeráció településeinek lakssága (mzgáskrlátzttak) - Turisták 1. kmpnens: önkrmányzatk és társulásai, közpnti költségvetési szervek és intézményeik, közhasznú jellegű tevékenységet végző, nem prfitrientált gazdasági társaságk, amelyekben az önkrmányzat többségi tulajdnnal rendelkezik; Közút Kht., MÁV, GYSEV, Vlántársaságk, közlekedési szövetség, illetve ezek knzrciuma 2. kmpnens: gazdasági társaságk az előbbiekkel közös knzrciumban kétfrdulós pályázat 1. Jgsultsági feltételek - Működtetés, fenntartás biztsítása Prjekt kiválasztási kritériumk Lehetséges megyehatárn túlnyúló hatás 2. Szakmai kritériumk - működési kapacitását meghaladó frgalmú, elavult infrmatikai rendszerű autóbusz pályaudvark fejlesztése; - az elvárt szlgáltatási minőség biztsítása érdekében területileg tvább nem bővíthető autóbusz pályaudvark áthelyezése; - közös közúti-vasúti fejlesztés az intermdalitás kialakításának jegyében; - kmplex fejlesztést fgalmazzn meg, amelyben a közlekedési módk közötti átjárhatóság biztsításával párhuzamsan a gyalgs, kerékpárs közlekedésre és a parklásra vnatkzó fejlesztések is helyet kapnak, illetve e szempntkból mind többre ad választ; - mzgáskrlátzttak közlekedését elősegítő és figyelembe vevő prjektek az esélyegyenlőség jegyében; - több szlgáltató és település együttműködése, - hmgén területi elszlás a szövetség területi szereplői között, - nemcsak intézményesítésről szól, hanem tényleges célk (tarifaközösség, intermdalitás, kedvezmények, eszközbeszerzés, krszerűsítés) megvalósításáról A létrejövő, megújuló közlekedési csmópntk minőségi váltzást eredményező hatása a megyehatár közelében lévő nagyvársk (Nagykanizsa), megyehatárn túlnyúló agglmerációs övezete által túlmutat a régión. A közlekedési szövetségek működési jellegükből fakadóan megyehatárn túlnyúló hatással is bírnak, amennyiben szlgáltatási területük, visznylatszervezésük átlépik az rszág és megyehatárt. Pénzügyi Terv (Ft) Támgatás frmája: Adható támgatás/ prjektméret: Vissza nem térítendő támgatás Minimum: 100 millió Ft Maximum: 1 500 millió Ft Saját frrás (%): 1. kmpnens: 10%; 2. kmpnens: 50% Támgatandó prjektek becsült száma: 2-3 Számszerűsíthető célk, az intézkedés hatásai (mnitring indikátrk) 76

Típus Indikátr Tényadat Cél (2014) Adat- frrás Gyakriság Kimenet (utput) - kiépült intermdális csmópntk száma (db), - fejlesztett (akadálymentesített) utasfrgalmi létesítmények (autóbusz-vasúti állmásk) száma (db) - a fejlesztéseket alátámasztó, elkészült tanulmányk, tervek száma (db) - meg/átalakult közlekedési szövetségek száma (db) 2 2 2 3 önkrm., MÁV, GYSEV, Vlántársaság periódus végén Eredmény - A közösségi közlekedésben résztvevők arányának növekedése (%) A támgatás igénybevételéhez kidlgzandó tervdkumentációk: A javaslat tvábbi kidlgzása, egyeztetése srán bevnandó szervezetek: +3% Előkészítés Megvalósíthatósági tanulmány Üzleti terv MÁV, GYSEV, Vlántársaság periódus végén GKM, UKIG, Közút Kht.; MÁV Zrt.; GYSEV; Vlántársaságk, helyi önkrmányzatk, BKSZ, Közlekedési Felügyelet Egyéb javaslatk, megjegyzések: 77

Javaslt 2007-13/20. Intézkedés - leírása (fejlesztési csmag / pályázati felhívás / támgatási knstrukció javaslat, nevesítendő kiemelt reginális prjekt, kistérségi integrált fejlesztés, stb.) Cím: Kapcslódó priritástengely megnevezése (Megyei kncepcióból) Az intézkedés tartalmának rövid leírása Az intézkedés céljai Térségi közlekedési kapcslatk fejlesztése A gazdasági versenyképesség javítása; Térségi felzárkóztatás, területi khézió növelése A megye belső közlekedési kapcslatai jellemzően - az észak-déli tengely mentén fekvő főutak, és a kisebb vársk és községek elérését biztsító utak tekintetében fejletlenek. A prbléma különösen a perifériális helyzetű, többségében határ menti és nagy számú, csak egy útn megközelíthető zsáktelepüléssel rendelkező aprófalvas térségekben jelentkezik. A kistérségi közpntk, nagyvársk, valamint a hátránys helyzetű kistérségekben az elérhetőségi visznyk javítása érdekében támgatandó a négy- és ötszámjegyű utak építése, a rssz minőségű utak felújítása, a vasúti mellékvnalak krszerűsítése. Az intézkedéshez szrsan kapcslódik a régió, elérhetőségi visznyait javító főközlekedési útvnalak fejlesztése, melyek a Khéziós Alapból, vagy a Közlekedési Operatív Prgramból kerülnek támgatásra. - A megye belső elérhetőségi feltételeinek javítása, különös tekintettel az rszág és megyehatár mentén, valamint a belső periférikus térségekben, és a belső megyehatárknál. - Az É-D irányú közlekedési kapcslatrendszer fejlesztése, tevé- (prjekt- Támgatandó kenységek elemek) 1. kmpnens Négy- és ötszámjegyű utak felújítása, építése (utak építése, burklatának és alépítményének felújítása, szélesítése és megerősítése a nehezen elérhető települések elérhetőségének javítása érdekében) Települési (elsődlegesen önkrmányzati kezelésű) belterületei utak, járdák krszerűsítése, kiépítése Mezőgazdasági, hegyi, zártkerti feltáró utak felújítása, összekötő, elkerülő utak kiépítése, a helyi elérhetőségi visznykat racinalizáló útfejlesztések Az rszághatár átjárhatóságát javító fejlesztések (pl. kmpátkelő, híd) 2. kmpnens Vasúti mellékvnalak krszerűsítése: Zala megyében a következő vasúti mellékvnalak esetében a 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről szerint; Zalaegerszeg - Rédics, Zalabér-Batyk - Zalaszentgrót (rajtuk a személyszállítás szüneteltetve); Balatnszentgyörgy elágazás Sármellék (nem üzemel); 3. kmpnens Kerékpárút-hálózat fejlesztése frgalmas útszakaszk mentén (egy- kétszámjegyű főutak mentén az rszágs gerinchálózat részeként), Az intézkedés megyespecifikus szempntjai 4. kmpnens Tervi és egyéb előkészítő feladatk támgatása (rendezési terv módsítása, engedélyezési, kiviteli, üzleti terv, környezeti hatástanulmány, megvalósíthatósági tanulmány, régészeti feltárás, kisajátítás) (Külön megvizsgálandó, hgy a pályázati rendszer keretében a prjektelőkészítés elszámlható költségei között a 2. kmpnens feladatkból melyek támgathatók egy prjekten belül, s melyek esetében szükséges önálló pályázati ablak, kmpnens beiktatása.) Az 1. kmpnens kapcsán az állami és önkrmányzati közutak fejlesztéséről beszélünk. Az intézkedés elsődleges célterületei (útjai) a megyei jgú vársk, kistérségi közpntk közvetlen elérhetőségét javító utak fejlesztése, kiemelten az elmaradtt térségekben. Másdsrban a megyehatárn átnyúló, jellemzően É-D irányú kapcslatk fejlesztése. Harmadsrban a hálózati szempntból előnyös zsáktelepülések bekötése. A régióban e célra tervezett frrás (7-9 milliárd Ft) harmadát alapul véve évente átlagsan mintegy 3-5 km út fejlesztésével lehet számlni, messze a kívánats igény alatt!!! Javaslatunk szerint a meglévő hálózat krszerűsítése, a hálózati szempntból legfnt- 78

sabb és műszaki állagát tekintve legkritikusabb útszakaszk krszerűsítése a célszerű. Új utak építése csak a legindkltabb esetben támgatandó. A 2. kmpnens kapcsán az intézkedés beavatkzási területei (vasútvnalai) a jgszabályi háttér miatt adttnak tekinthetők. A támgatható tevékenységeknél felsrlt vasúti mellékvnalak krszerűsítése a MÁV támgató szándéka nélkül nem elképzelhető. Így a fejlesztések kiválasztásában, pririzálásában a MÁV-nak van elsődleges szerepe. A megye mindenekelőtt a saját szempntjai alapján lbbitevékenységet végezhet, javaslatkat fgalmazhat meg a fejlesztések kapcsán. Elsődlegesen a gazdasági, lgisztikai célterületek feltárását szlgáló (Balatnszentgyörgy elágazás Sármellék), illetve az elővársi tömegközlekedésre alkalmas vasúti mellékvnalak (Zalaegerszeg Rédics) fejlesztése kívánats. Ez utóbbi vnal esetében a krszerűsítést célszerű összekötni a határn túli kapcslatk újjáépítésével. Javaslt, hgy vnalkrszerűsítés mellett támgatandó legyen a vasútállmásk, megállóhelyek krszerűsítése, illetve a vasútüzemi területek felújítása, más célú hasznsítás keretében vasútüzemi kivnása. A régióban e célra tervezett frrás (2,5 milliárd Ft) harmadát alapul véve évente átlagsan, a beavatkzás műszaki tartalmától függően, mintegy 1 km vasúti mellékvnal krszerűsítésével lehet számlni, ami a lehetőségeket igencsak bekrlátzza. Célcsprtk: Lehetséges kedvezményezettek: A végrehajtás javaslt módja: Prjekt kiválasztási kritériumk A 3. kmpnens kapcsán a kerékpárút-hálózat fejlesztése lyan főutak mentén kívánats, mely az rszágs gerinchálózat része, ugyanakkr a megye legfntsabb turisztikai célterületeit is felfűzi, miközben a hivatásfrgalmat is a lehető legnagybb mértékben kiszlgálja. Cél a kerékpárutak hálózatsságának javítása. A régióban e célra tervezett frrás (2-3 milliárd Ft) harmadát alapul véve, évente átlagsan mintegy 6-8 km kerékpárút fejlesztésével lehet számlni. Helyi laksság, vállalkzásk Minden kmpnens esetében: önkrmányzatk és társulásai és a közlekedési szövetségek, illetve a felsrltak knzrciuma 1,3 kmpnens esetében: Közút Kht.; 2. kmpnens esetében: MÁV 4. kmpnens esetében: gazdasági társaságk az előbbiekkel közös knzrciumban kétfrdulós pályázat I. Jgsultsági feltételek - Működtetés, fenntartás biztsítása II. Szakmai kritériumk 1. kmpnens: - Az ún. IRI sztályzat alapján legrsszabb minőségű utak (útegyenetlenség, nymvályúság, burklatállapt, teherbírás) fejlesztésére kncentráljn. - Javítsa a megyei jgú vársk, vagy kistérségi közpntk közvetlen elérhetőségét. - Elmaradtt térségekben valósuljn meg. - Javítsa az É-D irányú kapcslatkat. - Szlgálja a zsáktelepülések bekötését. - Jelentős helyi laksságt tömörítő zárkertek, pincehegyek elérhetőségét könnyítő útfejlesztés. - Művelés alatt lévő mezőgazdasági területek feltárását szlgáló utak. 2. kmpnens: - MÁV szándékkal való egyezés, közös pályázás keretében - a személyszállítás újbóli beindítása 3. kmpnens: - Frgalmasabb, balesetveszélyes főutak mentén valósuljn meg. - Része legyen az rszágs gerinchálózatnak. - Turisztikai célterületek felfűzését is szlgálja. - Bel- és külterületen a munkahelyek elérhetősége érdekében szlgálja a hivatásfrgalmat. - Bírja a kerékpárs egyesületek támgatását. Lehetséges megyehatárn túlnyúló hatás A hálózatfejlesztés a vnalas infrastruktúrák szakaszkra bnttt 79

fejlesztése, ezért természetesen a nymvnal teljes hsszában kifejti elérhetőség javító hatását, azaz az rszághatárn, megyehatárn túlnyúlóan is megmutatkznak a fejlesztések eredményei. Főként, ha a lkális fejlesztések a megyehatár közelében, vagy azt átlépve valósulnak meg. Pénzügyi Terv (Ft) Támgatás frmája: Adható támgatás/ prjektméret: Vissza nem térítendő támgatás Minimum: 10 millió Ft Maximum: 500 millió Ft Saját frrás (%): 1-3. kmpnens: 10%; 4. kmpnens: 50% Támgatandó prjektek becsült száma: 7-10 Számszerűsíthető célk, az intézkedés hatásai (mnitring indikátrk) Típus Indikátr Tényadat Cél (2014) Adat- frrás Gyakriság Kimenet (utput) Eredmény - felújíttt alsórendű utak hssza (km), - kiépített, új alsórendű utak hssza (km) - krszerűsített vasúti mellékvnalak hssza (km) - kiépült, új kerékpárutak hssza (km) - kijelölt kerékpárs útvnal, pl. kerékpársáv hssza (km) - javul az alsórendű úthálózat minősége (útegyenetlenség, nymvályúság, burklatállapt, teherbírás) (ún. IRI sztályzat) - megyei jgú vársk, kistérségi közpntk átlags elérhetősége javul (perc) 1312 km 1312 km Srban 3,08-1,42-4,1-2,54 +30 km +3 km +50 km -0,5-10 perc Előkészítés A támgatás igénybevételéhez kidlgzandó Megvalósíthatósági tanulmány tervdkumentációk: Üzleti terv A javaslat tvábbi kidlgzása, egyeztetése srán bevnandó szervezetek: Kerékpárs egyesületek Egyéb javaslatk, megjegyzések: Magyar Közút Kht., MÁV Rt, Magyar Közút Kht., MÁV Rt, a prgramzási időszak kezdetén és végén a prgramzási időszak kezdetén és végén 80

Reginális hsszú távú, kncepcinális célk és a kapcslódó közlekedésfejlesztési intézkedések Zala megyei vnatkzásai Célk Intézkedések Környezeti értékek, állapt védelme A közfrgalmú tömegközlekedés pririzált támgatása az (Közlekedés levegőszennyezési, zajkársító hatásainak csökkentése különösen a nagyvársk közpntjaiban) közlekedési szövetség, agglmerációs közlekedési szövetsé- egyéni közlekedéssel szemben. A régió egészére kiterjedő gek létrehzása (visznylat-szervezés racinalizálása, menetrend-harmnizáció, járatsűrűség növelése) A települési környezet fejlesztése Belterületek tehermentésítése a tranzitfrgalmtól A célk illeszkednek a KÖZOP mindkét rszágs átfgó stratégiai céljáhz. - Az autóbusz és vasúti pályaudvark, megállóhelyek krszerűsítése, kulturált utazási feltételek biztsítása (egységes arculatú megállók, infrmációs táblák, vasútüzemi területek rehabilitációja). - Intermdális közlekedési csmópntk, P+R, B+R parklók kialakítása (földalatti parklók, parklóházak, frgalmtól elzárt sétálóutcák-terek létesítése). - Elkerülő, belső tehermentesítő utak kiépítése a legfrgalmasabb átmenő szakaszk esetében. - A belterületi utak szilárd burklattal való ellátása, járdaépítés, -felújítás, frgalmcsillapító megldásk alkalmazása. A vársn belüli elérhetőség javítása, kiemelten a lakó- és a jelentős fglalkztatást adó munkahelyek közötti közlekedési kapcslatk racinalizálására A cél illeszkedik a KÖZOP másdik rszágs átfgó stratégiai céljáhz és Vársi és elővársi közösségi közlekedés fejlesztése priritástengelyhez. A gazdasági versenyképesség javítása - A vasúti, vízi szállítás részarányának növelése a közlekedési munkamegsztásban; A cél illeszkedik a KÖZOP mindkét rszágs átfgó stratégiai céljáhz és Az áruszállítás-lgisztika közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése priritás-tengelyhez. - A vársi közfrgalmú tömegközlekedés fejlesztése, illetve a szűk frgalmi keresztmetszetek kiváltása, átépítése (vasúti átjárók, hidak stb.), a vársi közlekedési rendszer fejlesztése (Zalaegerszeg) - A gyalgs, kerékpárs közlekedés feltételeinek javítása, parklási feltételek megteremtése - Intermdális lgisztikai szlgáltató közpntk kialakítása és a kmbinált frgalmú közlekedés fejlesztése (Nagykanizsa, Sármellék); - Speciális, kmbinált szállításra alkalmas járművek és az eszközváltást biztsító berendezések beszerzése. Határ menti együttműködések erősítése az rszághatár közúti és vasúti átjárhatóságának javításával. A cél illeszkedik a KÖZOP első rszágs átfgó stratégiai céljáhz és A térségi elérhetőség javítása priritástengelyhez. - A határátlépési pntk bővítése, a kerékpárs közlekedés feltételeinek, illetve egyidejűleg a 3,5 tnna össztömeg határig a gépjárművel való közlekedés lehetőségének megteremtése. - A fenntartható működés esetén a Rédics-Lendva közötti vasúti kapcslat újjáépítése. A területi együttműködések bővítése - Nagytérségi kapcslatk bővülésének ösztönzése A cél illeszkedik a KÖZOP első rszágs átfgó stratégiai céljáhz és Az rszág és a régióközpntk nemzetközi elérhetőségének javítása valamint A térségi elérhetőség javítása priritástengelyhez. - a gyrsfrgalmi és a kiemelt 2x2 sávs főutak megépítése (M7, M9/M86, M76/75) - a gyrsfrgalmi úthálózathz közvetlenül kapcslódó, illetve térszerkezeti szempntból jelentős kiemelt főútfejlesztések, település elkerülő szakaszk (pl. 76 sz. főútn sármelléki repülőtér, Zalaegerszeg bekötés, reknstrukció; 86 sz. főút Zalalövő, Zalabaksa elkerülő) kiépítése 81

Kistérségi közlekedési kapcslatk bővülésének ösztönzése Vidéki (rurális) területek fejlesztése, térségi közpntk gazdasági szerepének megerősítése A cél illeszkedik a KÖZOP első rszágs átfgó stratégiai céljáhz és A térségi elérhetőség javítása priritástengelyhez. - a vasúthálózat nemzetközi és térségi jelentőségű szakaszainak rehabilitációja (Szmbathely-Nagykanizsa, Zalaszentiváni delták) - a reginális repülőterek (Sármellék) fejlesztése - A nagyvárskból, a fő frgalmáramlási útvnalakról a kistérségi közpntk elérhetőségének javítása, figyelemmel a gyrsfrgalmi és főútfejlesztések által kialakuló új közúthálózati szerkezeti sajátsságkra. - A települések közti, telephelyek, a piack elérését elősegítő közúthálózat fejlesztése (mellékutak, belterületi és mezőgazdasági, erdészeti utak fejlesztése, krszerűsítése, szilárd burklattal való ellátása. - A vasúti mellékvnalak megtartása, felújítása. - A hivatásfrgalmi kerékpárutak, kerékpárs útvnalak kialakítása; PÉLDA - Prjekttípusk és helyszínei a KEZDET Nagykanizsai kistérségre vnatkzó adatbázisa alapján 1. Települési (elsődlegesen önkrmányzati kezelésű) belterületei utak, járdák krszerűsítése, kiépítése Helyszín: Alsórajk, Belezna, Hmkkmárm, Hsszúvölgy, Murakeresztúr, Sand, Zalaszentjakab, Kerecseny, Fűzvölgy, Nagyrécse, Orsztny, Surd, Újudvar, Zalakmár, Zalamerenye, Zalaszentjakab 2. Mezőgazdasági, hegyi, zártkerti feltáró utak felújítása, összekötő, elkerülő utak kiépítése, a helyi elérhetőségi visznykat racinalizáló útfejlesztések Helyszín: Alsórajk, Belezna, Csapi-Galambk, Csapi, Fűzvölgy (Hsszúvölgy-Magyarszentmiklós), Hahót, Hmkkmárm, Miháld, Murakeresztúr-Belezna, Sand-Iharsberény, Zalakmár elkerülő út, Nagykanizsa (Levente u. közúti híd), Nagykanizsa DK-i elkerülő út, Nagykanizsa (Főrhénc-Cserfő összekötő út), Nagyrada (Szelemenhegyi u.), Surd, Nagykanizsa-Szepetnek-Semjénháza-Tótszerdahely-Letenye útfelújítás, Szepetnek-Eszteregnye, Újudvar külterületi útfelújítás, Újudvar-Nagybakónak, Zalamerenye, Zalaszabar, Börzönce-Zalaszentbalázs padkafelújítás, Zalaszentbalázs, Zalaszentjakab 3. Az rszághatár átjárhatóságát javító fejlesztések (pl. kmpátkelő, híd) Helyszín: Belezna, Murakeresztúr-Ktriba közúti híd, 4. Falukép megújítás (pl. buszmegálló felújítás) Helyszín: Fűzvölgy, Kilimán, 5. Kerékpárút építése Helyszín: Nagykanizsa (Csengery u.), Nagyrada, Surd, Nagykanizsa-Szepetnek, Zalaszentbalázs, A bemutattt fejlesztési javaslatk típusai jól aznsítható feladatkat takarnak és valós szükségletek elégítenek ki, melyek a megye szinte minden településén valamilyen tartalmmal megjelennek. Ezért e helyt nem indklt az egész megyére vnatkzó fejlesztéseket tételesen számba venni. A felmerülő igényeket a pályázati rendszer keretében a prjektkiválasztási kritériumk pntsításával lehet sztályzni, majd támgatni!! 82

A KÖZOP megyespecifikus feldlgzása (kiemelve a Zala megyei vnatkzású tervezett nagyprjektek, illetve a tvábbi javaslatk) Javaslt 2007-13/20. Intézkedés leírása (fejlesztési csmag / pályázati felhívás / támgatási knstrukció javaslat, nevesítendő kiemelt reginális prjekt, kistérségi integrált fejlesztés, stb.) Cím: A TEN közlekedési (közúti, vasúti, flyami) hálózatk; (+kapcslódó intelligens rendszerek) fejlesztése Kapcslódó priritás- Az rszág és a régióközpntk nemzetközi elérhetőségének javítása tengely megnevezése Az intézkedés tartalmának rövid leírása Az intézkedés megyespecifikus szempntjai Magyarrszág területén hat TEN-flysó, illetve flysóág halad keresztül fnts közlekedési csmópntt alktva a kelet-közép-európai államk kapcslatrendszerében. Vasúti közlekedés A hazai vasúti törzshálózatn belüli fejlesztések elsősrban a TEN-T hálózathz tartzó szakaszkra kncentrálnak, melyeket kmplex módn, a kapcslódó infrmatikai, telematikai, biztnsági (mindenütt ETCS-2 + GSM-R kerül telepítésre 8 ) és a gördülőállmányra vnatkzó fejlesztések egészítenek ki. Az intézkedés a Pán-Európai Krridrkban futó vasútvnalak fejlesztését tartalmazza, így a IV. krridrét, azn belül kiemelten a Bp.-Szlnk Békéscsaba Lökösháza (Oh.) szakaszét (javaslt nagyprjekt), valamint az V. krridrét, azn belül kiemelten a Bp. Székesfehérvár és a Szlnk Debrecen Záhny (Oh.) szakaszét (javaslt nagyprjektek). Tvábbi - nagyprjektként javaslt - fejlesztendő szakasz a Budapest-Dmbóvár-Gyékényes, a Sprn- Szmbathely-Szentgtthárd és Győr-Pápa Celldömölk-Bba vnal. Közúti közlekedés Az intézkedés kiterjed a TEN-T hálózat magyarrszági szakaszainak rszághatárk felé történő tvábbépítésére, a régiók bekapcslására a nemzetközi elérhetőséget biztsító hálózatba. A gyrsfrgalmi fejlesztések mellett egyes hálózati elemeken ún. kmplex főútfejlesztés (a megfelelő főútvnalak fejlesztése a szükséges kapacitásbővítésekkel és településeket elkerülő szakaszkkal, egyes szakaszkn gyrsfrgalmi minőséggel) valósul meg. (A fejlesztéseket az anyag végén található indikatív prjektlista tartalmazza!) Vízi közlekedés A vízi közlekedés fejlesztése keretében Magyarrszágn a Duna flyam, mint önálló TEN flysó hajózhatóságát (az év nagy részében 2,5 méter merülésű hajókkal is) biztsítani kell, az intermdalitás elterjedését szlgáló a kikötőhálózat kiépítésével párhuzamsan. Az intézkedés keretében javaslt közlekedési prjektek földrajzilag pntsan beaznsítható hálózati elemeket takarnak, így mind a régiós, mind a megyei szempntk érvényesülése közvetlenül nymn követhető. A régió kiemelt közlekedésfejlesztési igényét az észak-déli közlekedési tengely ütemezett megvalósítását ez a priritástengely és kapcslódó intézkedése, csupán két javaslt nagyprjekttel, azzal is csak részben támgatja a Khéziós Alapból. I. Vasútfejlesztési nagyprjekt: a) Az É-D tengely - részbeni - vasúti prjektje, a Sprn-Szmbathely-Szentgtthárd (Oh.), 116 km hsszú vnal, 2008. márc.-2010. dec. között tervezett, 42.000 millió Ft értékű fejlesztése. 8 Az elektrnikus vnatbeflyásló rendszert (ETCS) egész Európára érvényes (interperábilis), a pálya-jármű kapcslatt kmplexen kezelő rendszer, amely az alkalmazandó sebességre vnatkzó infrmációkat a mzdnyvezetőhöz juttatja, és azt betartatja. A GSM-R rendszer kifejezetten vasúti felhasználásra szánt fejlesztés, mely napjaink analóg rendszerű rádiókapcslatát, a sínek mellé telepített kábeleken keresztüli kmmunikációt váltja fel. Az európai rendszerekkel kmpatíbilis új digitális, vezeték nélküli átviteli szabvány és rendszer egyszerre alkalmas hang- és adatátvitelre, valamint a frgalmirányítási rendszer adatainak tvábbítására. A GSM-R frgalmirányító rendszer kapcslatt teremt a mzdnyvezetők, a pályán dlgzók és az állmásk között. Mindkét rendszer a, így biztnságsabbá és gördülékenyebbé teszi a vasúti frgalmat. 83

Kapcslódás más megyei szinten fnts intézkedéshez b) Az É-D tengely másik részbeni - vasúti prjektje a Győr-Pápa Celldömölk-Bba 72 km-es vnal fejlesztése (villamsítás, 160 km/h pályasebesség, ETCS-II). A vasúti közlekedés irányításának és biztnságának javítása terén fnts fejlesztést képviselnek az ETCS és GSM-R rendszerek kiépítése. Zala megyei javaslat: Az É-D közlekedési tengely mielőbbi kiépítésének kapcsán, kiemelt reginális érdek tvábbi vasúti (Szmbathely-Zalaszentiván-Nagykanizsa vasútvnal, zalaszentiváni delták) elemek fejlesztése, melyek megvalósítása a prjektek nagyságrendjénél fgva e priritástengelyen belül értelmezhető. II. Közútfejlesztési nagyprjekt Zala megyében: - M7 Balatnkeresztúr Nagykanizsa közötti szakasz; Régiós nagyprjekt-javaslatk: - Az rszág nemzetközi és egyúttal a régió elérhetőségét is javítja az M8 Körmend nyugat-rábafüzes (h) közötti, gyrsfrgalmivá fejleszthető, 2x1 sávs, 21 km hsszú út, mely a tervek szerint 22.960 millió Ft bruttó költséggel 2011-13 között valósulna meg. - 86 sz. főút Szmbathely-Csrna közötti szakaszn új út és elkerülők építése (távlati M86 részeként) / 61,3 km hsszban, 2007-től kezdődőden; - 8 sz. főút fejlesztése (11,5 tnnás burklat megerősítés és szakaszs kapacitásbővítés) Veszprém-Körmend között hiányzó szakaszn; Zala megyei javaslat: Az É-D közlekedési tengely mielőbbi kiépítésének kapcsán, kiemelt reginális és Zala megyei érdek tvábbi közúti (M9 Szmbathely- Zalaegerszeg-Nagykanizsa) elemek fejlesztése, melyek megvalósítása mint TEN hálózati elem és a prjekt nagyságrendjénél fgva e priritástengelyen belül értelmezhető. A Duna hajózóút fejlesztésére vnatkzó nagyprjekt nem került nevesítésre a prjektlistában, mint ahgyan a Győr-Gönyű kikötőfejlesztés sem jelenik meg benne, hltt a pályázat-előkészítő tervezési, khéziós nagyprjekt-prgramban szerepel!!! Ennek ellenére nyilvánvaló, hgy a Duna hajózhatóságát biztsító fejlesztések a régiót kedvezően érintik, hiszen Győr-Gönyűi kikötő gazdasági, lgisztikai szerepét támgatja. Nincs kapcslódás! Lehetséges megyehatárn túlnyúló hatás Támgatandó prjektek becsült száma a megyében: A TEN-T hálózathz tartzó vnalas infrastruktúrák szakaszkra bnttt fejlesztése természetesen a nymvnal teljes hsszában kifejti elérhetőség javító hatását, azaz az rszághatárn, régióhatárn túlnyúlóan is megmutatkznak a fejlesztések eredményei. 1-2 db Számszerűsíthető célk, az intézkedés hatásai (mnitring indikátrk) Típus Indikátr Tényadat Cél (2014) Adat- frrás Gyakriság Kimenet (utput) - fejlesztett TEN vasúti pályaszakaszk hssza (vágánykm), - a GSM-R fejlesztés által érintett TEN vasúti pályaszakaszk hssza (km) - TEN hálózat fejlesztett és épített gyrsfrgalmi útjainak hssza (km) 84

Eredmény - elérési idő csökkenése a fejlesztett TEN vasúti pálya szakaszkn (perc), - a teljes TEN-T közúthálózat áthaladási idejének csökkenése (perc), Egyéb javaslatk, megjegyzések: A közlekedési peratív prgramt reginális kitekintésben az minősíti, hgy mennyire fókuszál a legkritikusabb frgalmi anmáliák megldására és mennyiben törekszik a fejlesztések területi egyensúlyára. Ezen a priritástengelyen belül megjelenő - régiót érintő nagyprjekt javaslatk - jól kncentrálnak az aktuális prblémákra, de közöttük erős túlsúly mutatkzik GYMS és Vas megye javára, miközben Zala megyében a Khéziós Alapból 2007-13 között, a TEN hálózat fejlesztésére nincs előirányzva frrás. Igaz, éppen Zala megyében flynak jelentős vasúti beruházásk EU támgatással a V. sz. vasúti krridrban. Fnts javaslat az V. krridr részeként a Székesfehérvár-Bba közötti szakasz krszerűsítése. (Ez a fejlesztési javaslat a krábbi KÖZOP váltzatkban benne vlt!) A fejlesztés esetleges elmaradása a jelenlegi, Zalai megyei fejlesztések hatását csökkentené, mert a Bbáig tartó vnalfejlesztéshez nem csatlakzna a tvábbi keleti (Székesfehérvár) irányú krszerűsítés! Megjegyzés: A régió számára mindenképpen előnyös lenne e priritástengelyben szerepeltetni minél több nagyprjektjét, hiszen ezek, a skkal nagybb frrással rendelkező Khéziós Alapból kerülnek finanszírzásra, azaz jbb esélylyel kaphatnak támgatást, mintha az ERFA által finanszírztt Térségi elérhetőség javítása priritástengelynél szerepelnének. 85

Javaslt 2007-13/20. Intézkedés leírása (fejlesztési csmag / pályázati felhívás / támgatási knstrukció javaslat, nevesítendő kiemelt reginális prjekt, kistérségi integrált fejlesztés, stb.) Cím: Kapcslódó priritástengely megnevezése Az intézkedés tartalmának rövid leírása Az intézkedés megyespecifikus szempntjai Kapcslódás más reginális szinten fnts intézkedéshez A TEN hálózatra csatlakzó és összekötő utak fejlesztése, 115 kn terhelésre burklatmegerősítés A térségi elérhetőség javítása Lehetséges megyehatárn túlnyúló hatás Támgatandó prjektek becsült száma a megyében: A térségi elérhetőségben jelentős szerepe van a gyrsfrgalmi hálózathz kapcslódó, a régiók egyes térségeit összekötő, területfeltáró főutaknak. A TEN-hálózathz kapcslódó főúthálózati elemek, mint kapillárisk segítik a gyrsfrgalmi utak által biztsíttt fejlődés szétterülését. A térségi, régión belüli elérhetőséget ugyanakkr hangsúlysan meghatárzza a régió főútjainak kapacitása, állapta. Ezért fnts cél a közúthálózat burklatának megerősítése, a 115 kn (11,5 tnna) tengelyterhelésű járművek frgalmának elviselésére. A régiót érintő TEN hálózat elemei (M1, M7) a régió északi és déli határán húzódnak. Nymvnal-vezetésük miatt nem képesek betölteni régiószervező, belső elérhetőséget javító funkciójukat, ennélfgva szükséges a kiegészítő, ráhrdó közúthálózati elemek (É-D tengely) fejlesztése. Ezen hálózati elemek fejlesztését a nemzetközi észak-déli frgalmáramlási irány is megköveteli, ami rendkívül erős terhelést jelent a meglévő hálózat számára. A javaslt, Zala megyét érintő nagyprjektek között ehhez kapcslódóan szereplő kiemelt fejlesztési elemek: - 71 sz. főút Keszthely északi elkerülő; - Hévíz / Alsópáhk elkerülő; - 86 sz. főút Körmend Rédics (h.) 11,5 tnnás burklaterősítése, fejlesztése; - 76 sz. főút 11,5 tnnás burklaterősítése, fejlesztése, valamint a Balatnszentgyörgy/ Fenékpuszta szakasz fejlesztése; Idekapcslódik az M7-Sármellék közötti fejlesztés kiépítésének a szükségessége is! Tvábbi, Zala megyét érintő javaslatk a táblázat utlsó srában! A ROP Térségi közlekedési kapcslatk fejlesztése intézkedésben megfgalmaztt alsórendű úthálózat fejlesztése fnts kiegészítője a hálózatsság kiteljesedésének. A főúthálózat szakaszkra bnttt fejlesztése, burklatmegerősítése a nymvnal teljes hsszában kifejti elérhetőséget javító hatását, azaz a régióhatárn túlnyúlóan is megmutatkznak a fejlesztések eredményei. Számszerűsíthető célk, az intézkedés hatásai (mnitring indikátrk) 1-2 Kimenet (utput) Típus Indikátr Tényadat Eredmény - fejlesztett főutak hssza (km), - elkerülő utakkal tehermentesített települések laksságának száma (fő), - 30 percen belül gyrsfrgalmi hálózatt elérő települések számának növekedése (db), - kmplex elérési idők csökkenése (óra, perc), - a balesetek számának csökkenése (balesetszám/milliárd ukm). Egyéb javaslatk, megjegyzések: Cél (2014) Adat- frrás Gyakriság 86

A régió szempntjából a legfntsabb, hgy a 86 sz. főút burklatmegerősítése, krszerűsítése megjelenik a nagyprjektek között, mely fejlesztés párhuzams történik az új, 2x2 sávs 86 sz. kiemelt főút kiépítésével Csrna-Szmbathely között. Ugyanakkr javaslt, hgy a 86 sz. főút Körmendtől délre lévő szakaszán ne csak a burklat megerősítése valósuljn meg, de a legfntsabb elkerülő szakaszk (pl. Zalalövő, Zalabaksa, Kálócfa, Kzmadmbja) kiépítése is váljn a prjekt részévé. Az M70 autóút és a 86 sz. főút Trnyiszentmiklós-Zalabaksa között új főút, Lenti várs elkerülő szakaszával együtt épüljön ki. Az M9 gyrsfrgalmi út kiépüléséig a Zala megyében a 74 sz. főút krszerűsítése,a szükséges elkerülő utakkal is indklt Zalaegerszeg-Nagykanizsa kapcslat fejlesztése érdekében. 87

Javaslt 2007-13/20. Intézkedés leírása (fejlesztési csmag / pályázati felhívás / támgatási knstrukció javaslat, nevesítendő kiemelt reginális prjekt, kistérségi integrált fejlesztés, stb.) Cím: Kapcslódó priritástengely megnevezése Közlekedési módk közötti váltás elősegítése, lgisztikai közpntk, ipari parkk bekapcslása a fő közlekedési (közút, vasút, légi és vízi közlekedés) hálózatba Közlekedési módk összekapcslása, gazdasági közpntk intermdalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése A közlekedés intermdalitásának fkzása, az intelligens közlekedés-szervezés infrastruktúrájának megteremtése, a környezetbarát elérhetőség javítása érdekében szükséges - egyrészt a nemzetközi kereskedelmi útvnalak mentén fekvő intermdális lgisztikai közpntk (és gazdasági centrumk) infrastrukturális összeköttetésének javítása a fő közlekedési hálózattal bekötő utak ill. iparvágányk kiépítésével, krszerűsítésével; - másrészt a különböző közlekedési módk fizikai és szervezeti összekapcslásának fejlesztése. Az intézkedés tartalmának rövid leírása Az intézkedés megyespecifikus szempntjai Kapcslódás más megyei szinten fnts intézkedéshez Fnts, hgy a tranzit szállításkhz kötődő lgisztikai kiszlgálás (raktárzás, átcsmaglás, fuvarszervezés, vámszlgáltatásk, kiegészítő tevékenységek) színvnalának javítása, a lgisztikai közpntk közlekedési infrastruktúrájának fejlesztésével párhuzamsan történjen, kiemelten a környezetkímélő közlekedési mód alkalmazásával. Ehhez szükséges a különböző közlekedési módk összekapcslását biztsító feltételek megteremtése is. Támgatható prjektek: különböző közlekedési módk összekapcslását is biztsító infrastruktúrafejlesztések, ahl a hiányzó infrastrukturális elem egyszerre tölt be közhasznú funkciót, illetve biztsítja egy meghatárztt helyen az elérést legalább eggyel több közlekedési módn, mint előtte; a megkezdett kikötői fejlesztések flytatása; lgisztikai szlgáltató közpntk és más gazdasági centrumk (ideértve az agrárlgisztikai báziskat is) külső közlekedési infrastruktúrája fejlesztésére irányuló prjektjei (hiányzó kapcslati elemek: bekötőút, iparvágány, kikötői kapcslat). A priritástengely beavatkzási területei meglehetősen szűk keretek közé szrítják a fejlesztések megvalósítási helyszíneit és azk tartalmát. A régión belül gyakrlatilag hárm, rszágs jelentőségű lgisztikai szlgáltató közpnt kapcsán lehet számlni fejlesztéssel (Győr-Gönyű, Sprn, Nagykanizsa). A nevezett fejlesztések nem jelennek meg a nagyprjektek között, hiszen a vnatkzó indikatív prjektlista nem készült ezen priritástengelyhez, ezért a rendelkezésre álló frrásk belső felsztása sem ismert. Nem tudható, hgy az össz-keretet (1802 mdft) önmagában is túllépő nagyprjektek mellett mekkra frrás lesz a kisebb, például éppen e priritástengelyhez kapcslódó khéziós fejlesztések megvalósítására. A lgisztikai infrastruktúrafejlesztésekre összességében 40 milliárd Ft ERFA frrás lett elkülönítve, részben azért ilyen kevés, mert a kmplex lgisztikai szlgáltatás egyéb tevékenységeire más peratív prgramk keretében lehet majd frráshz jutni. Figyelembe véve, hgy gönyői kikötőfejlesztési prjekt magában 25 milliárd Ft költségvetésű, már érzékelhető az elkülönített frrás nagyságrendje. Vélhetően a régióban egy-kettő kapcslódó prjekttel lehet számlni, esetleg kisebb fejlesztések esetén (ami nem cél!), többre. Az mindenesetre nyilvánvaló, hgy a nevezett lgisztikai közpntk esetében a lehetséges támgatási területekre, illetve az illeszkedő fejlesztésekre (iparvágányk, bekötő utak, kikötőfejlesztés) szükség van, ennek megfelelően szükséges a régió alkupzícióját meghatárzni. Zala megyében javaslt Nagykanizsa-Zalaegerszeg-Sármellék lgisztikai közpntk integrált, funkciómegsztásn alapuló fejlesztése! 88

Lehetséges megyehatárn túlnyúló hatás A nemzetközi és hazai áruszállítás főbb közlekedési útvnalain lévő lgisztikai szlgálás azn túlmenően, hgy lkális tevékenység keretében valósul meg, mégis része annak szállítási láncnak, mely adtt esetben a régióhatárn túl kezdődik, avagy ér véget. A helyi lgisztikai, kmbinált szállításra vnatkzó szlgáltatás nyújtása révén glbális beavatkzás történik az árufrgalmi rendszerbe, áramlatkba, így a környezetbarát szállítási módk alkalmazásával, vagy az összehanglt lgisztikával a tevékenység jellegéből fakadóan is több régiót érintő hatásról beszélhetünk. Támgatandó prjektek becsült száma: 1 Számszerűsíthető célk, az intézkedés hatásai (mnitring indikátrk) Típus Indikátr Tényadat Cél (2014) Adat- frrás Gyakriság Kimenet (utput) - támgattt prjektek száma (db) /nem jó indikátr Eredmény - hány hektár lgisztikai, gazdasági infrastruktúra elérhetősége javul (ha) Egyéb javaslatk, megjegyzések: Zala megyében a Nagykanizsai lgisztikai közpnt fejlesztése mellett kiemelt fntsságú a Sármelléki repülőtér fejlesztéséhez kötődő lgisztikai funkciók kiteljesítése, valamint javaslt Zalaegerszeg reginális intermdális lgisztikai közpnt fejlesztése is. 89

Javaslt 2007-13/20. Intézkedés leírása (fejlesztési csmag / pályázati felhívás / támgatási knstrukció javaslat, nevesítendő kiemelt reginális prjekt, kistérségi integrált fejlesztés, stb.) Cím: Kapcslódó priritástengely megnevezése Az intézkedés tartalmának rövid leírása Kötöttpályás vársi és elővársi közlekedési infrastruktúra, intermdális csmópntk Vársi és elővársi közösségi közlekedés fejlesztése A priritástengely céljai: - a vársk elérhetőségének és átjárhatóságának javítása, a vársi közlekedés zsúfltságának enyhítése, - az egyéni közlekedéssel szemben valódi alternatívát kínáló gazdaságilag és környezetileg fenntartható közösségi közlekedési kínálatának megteremtése és igénybevételének ösztönözése, - az integrált elővársi közlekedés kialakítása. Az elővársi közlekedés kmplex fejlesztése egyrészt a hálózati infrastruktúra (pályák, csmópntk) és eszközfejlesztést, másrészt intézményi (közlekedési szövetség) és szabályzási fejlesztést tartalmaz. A hálózatfejlesztés terén elsősrban a nagy tömegek szállítását környezetbarát módn biztsító kötöttpályás közlekedés krszerűsítése a cél a régióban nem értelmezhető! valamint egyéb, a vársi közlekedés feltételeit és biztnságát javító fejlesztések (pl. intermdális csmópntk kialakítása, P+R (Park & Ride) és B+R (Bike&Ride) parklók létesítése, frgalmcsillapítás, frgalmirányítás). Az intermdális csmópntk fejlesztése elsősrban a vasútállmásk közvetlen környezetében, intelligens közlekedési rendszerek kiépítésével indklt. A nagybb vársk területén a krábban megépült vasútvnalak, pályaudvark és nagy-frgalmú közutak gyakran szétválasztanak funkcinálisan egybe tartzó vársi területeket, amelyeket balesetveszélyes szintbeli kereszteződéseken keresztül lehet megközelíteni. A fejlesztések célja, hgy ezeket a kereszteződéseket fkzatsan külön-szintű kereszteződések váltsák ki. a régió öt megyei jgú vársában értelmezhető cél! A legnagybb frgalmú útvnalakn feladat a kötöttpályás hálózatk összekötése, az átszálláskat minimalizáló üzemmódváltó megldásk alkalmazása. A mellékiránykból a csmópntkba befutó útvnalak esetében az intermdalitás kiteljesítése a cél, amely gyrs átszállást, integrált tarifarendszert, megfelelő járatk és járatsűrűség kialakítását, a különböző közlekedési módk menetrendjeinek összehanglását is jelenti. Az intermdális csmópntk kialakítása és fejlesztése elsősrban nagy frgalmú vasút- és metróállmásk ill. ezek találkzási pntjainak közvetlen környezetében szükséges és indklt. A vársi közlekedés fejlesztésének lényeges elemei az intelligens közlekedési rendszerek kiépítése, az utask infrmálásának és kényelmének javítása, valamint az akadálymentesség biztsítása. Az intézkedés megyespecifikus szempntjai A meglévő vasúti infrastruktúrára épülő elővársi vasúti szlgáltatás kiépítése, illetve krszerűsítése Budapesten kiemelkedő jelentőségű. A vidéki nagyvársk esetében át kell gndlni a helyi és a helyközi közlekedés összekapcslásának lehetőségeit. A régió öt megyei jgú vársa esetében a fenti intézkedés egyes elemei adaptálhatók és valós fejlesztési igényeket elégítenek ki. Győr, Sprn, Szmbathely, Zalaegerszeg, Nagykanizsa, illetve agglmerálódó környezetük esetében szükséges az integrált közösségi közlekedési rendszerek, az intermdális, csmópntk fejlesztése (autóbusz pályaudvark, vasútállmásk felújítása, átépítése, a P+R és B+R rendszerek kialakítása, mzgáskrlátzttak igényéhez igazdó átalakításk), az utasfrgalmi szlgáltatásk színvnalának javítása, buszsávk, -öblök kialakítása. A helyi kezdeményezésként Győr, Sprn, Msnmagyaróvár, Szmbathely, Kapuvár, Szentgtthárd vársk és hat közlekedési szlgáltató összefgásával megalakult reginális közlekedési szövetség kibővítése a régióban Zala megyei várskkal. A fejlesztéseket megalapzó tervek, megvalósíthatósági tanulmányk kidlgzásának támgatása. 90

Sajnálatsan e fejlesztések várhatóan csak a ROP keretében válnak támgathatókká, a nagyprjekt lista nem tartalmaz régiót érintő fejlesztési javaslatt. ROP Vársfejlesztés priritástengelyen belül Helyi közösségi közlekedés infrastrukturális feltételeinek javítása beavatkzáshz kapcslódik. Kapcslódás más megyei szinten fnts Helyi és térségi közszlgáltatásk fejlesztése priritástengelyen belül Reginális és intézkedéshez térségi közlekedésszervezés beavatkzáshz kapcslódik. Mivel knkrét nagyprjekt várhatóan nem érinti a régiót, így Lehetséges régióhatárn túlnyúló hatás nem is értelmezhető a hatás. Támgatandó prjektek becsült száma a Várhatóan 0 megyében: Kimenet (utput) Számszerűsíthető célk, az intézkedés hatásai (mnitring indikátrk) Típus Indikátr Tényadat Eredmény - épített és fejlesztett kötöttpályás hálózat hssza (km) - megtakaríttt eljutási idő a fejlesztett szakaszkhz kapcslódóan (utasóra/év) Egyéb javaslatk, megjegyzések: Cél (2014) Adat- frrás Gyakriság Zalaegerszeg és Nagykanizsa esetében a fenti intézkedés egyes elemei adaptálhatók és valós fejlesztési igényeket elégítenek ki. A priritástengely intézkedéseit a Khéziós Alap finanszírzza. A nagyprjektek listája aznban nem tartalmaz a megyében megvalósítandó fejlesztést, ami emellett nem zárja ki, hgy 50 millió euró alatti fejlesztések ne lennének majd elérhetők. Fnts látni aznban, hgy a priritástengely fejlesztéseire elkülönített 512 milliárd Ft frrással szemben, közel 638 milliárd Ft-s nagyprjektek állnak, azaz innen nem várható támgatás!!! Száms ERFA-típusú vársi közlekedési fejlesztés, illetve az agglmerációs közlekedési szövetségek kialakítása ugyanakkr a ROP-ból kerülhet finanszírzásra. Lényeges, hgy az intézkedés tartalma nem ad egyértelmű iránymutatást arra vnatkzóan, hgy mely prjektek a khéziós, mely ERFA-típusú, így a knkrét prjektek esetében egyedi vizsgálat szükséges a frrásbevnás megítéléséhez. Ez nyilvánvalóan a ROP tervezését, illetve az abból támgatandó prjektek kiválasztását is beflyáslja. 91

A stratégia kulcsprjektjei I. A KÖZOP Zala megyét érintő nagyprjektjei Priritástengely: Az rszág és a régióközpntk nemzetközi elérhetőségének javítása Vasúti nagyprjektek (Khéziós Alapból) V. krridr Prjekt Össz km Megvalósítás ideje Bruttó beruházási költség (millió Ft 2006 évi) Győr-Pápa-Celldömölk-Bba fejlesztése* Egyéb GSM-R rendszer kiépítése** 72 2008-2007. feb. 2010. dec. 85 000 * A prjekt területileg nem érinti a megyét, de megyehatárn túlnyúló és reginális hatása miatt e helyt megjelenítése indklt. ** A nagyprjekt az rszág vasúti hálózatán célzttan valósul meg, nem köthetően reginális, megyei szintű felsztáshz. Ezért jelenleg nem tudható, hgy ténylegesen Zala megyében ezen intézkedésből mennyi csapódik le. Közúti nagyprjektek (Khéziós Alapból) Prjekt megnevezése Fejlesztés jellege Össz km Megvalósítás ideje M7 Balatnkeresztúr-Nagykanizsa Gyrsfrgalmi út 35,5 2006- Priritástengely: Térségi elérhetőség javítása Közúti nagyprjektek (ERFA-ból) Prjekt megnevezése Fejlesztés jellege Össz km Megvalósítás ideje 86 sz. főút Körmen Rédics (h) között 11,5 t-s burk.erősítés / fejlesztés 49,2 2008-71 sz. főút Keszthely északi elkerülés elkerülő 4,0 2007-76 sz. főút Zala megyei szakaszai + 76-s főút Balatnszentgyörgy- Fenékpuszta 11,5 t-s burk.erősítés / fejlesztés 90,3 2008- Hévíz-Alsópáhk elkerülés elkerülő 3,6 2008- A jelzett szakaszk a KözOP 2006. nvember 10-i indikatív prjektlistájában szerepelnek!!! 92

5.4. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM, PRIORITÁSOK Reginális: Javaslt 2007-13/20. Intézkedés - beavatkzás 9 leírása (fejlesztési csmag / pályázati felhívás / támgatási knstrukció javaslat, nevesítendő kiemelt reginális prjekt, kistérségi integrált fejlesztés, stb.) Cím: Kapcslódó priritás megnevezése Az intézkedés tartalmának rövid leírása Az intézkedés céljai Támgatandó tevékenységek (prjektelemek) Az intézkedés régió, megye specifikus szempntjai Célcsprtk: Lehetséges kedvezményezettek: Kistelepülések szennyvízkezelése Környezetvédelem A régió településszerkezetéből adódóan magas a 2000 laks-egyenérték (LE) terhelés alatti települések száma, ezek a kistelepülések egymástól távl és elszigetelten helyezkednek el, sk esetben különösen érzékeny vízbázisn és turisták által gyakran látgattt területeken. Míg a várskban és a sűrűn laktt térségekben a csatrnahálózat kiépítése nem csupán nélkülözhetetlen, hanem egyúttal gazdaságs is, addig e kistelepüléseken, illetve a ritkán laktt területeken a szennyvízkezelés módját gazdaságssági és környezetvédelmi szempntból egyaránt mérlegelni kell. Ezeken a területeken nem minden esetben kell kmplex, több települést összekötő csatrnarendszert és közpnti szennyvíztisztítást alkalmazni, hanem biztsítani kell a szennyvizek helyben tartását és lkális kezelését. A településszerkezethez és a tájhz illeszkedő környezetbarát rendszerek alkalmazásának elősegítése. Természet-közeli szennyvíztisztításra irányuló beruházás és az ehhez kapcslódó közcsatrna hálózat kiépítése (például faültetvényes-, tavas-, gyökérzónás-, illetve ezek kmbinációiból álló megldásk) Hagymánys (mesterséges) szennyvíztisztítási eljárásk és a kapcslódó csatrnahálózat kiépítése Szakszerű egyedi szennyvízelhelyezés létesítményei: egyedi szennyvízelhelyezési kislétesítmények, egyedi szennyvíztisztító kisberendezések. Fentiek ptimalizált, kmbinált megldásai. Helyi laksság Önkrmányzatk és intézményeik Települési önkrmányzati társulásk Közpnti költségvetési szervek és intézményeik Önkrmányzatk és közhasznú jellegű tevékenységet végző, nem prfitrientált gazdasági társaságk amelyekben az önkrmányzat többségi tulajdnnal rendelkezik knzrciumai Önkrmányzatk és a magán szféra által közösen létrehztt, önkrmányzati többségi tulajdnban lévő közcélú fejlesztési társaságk Nn-prfit szervezetek alapítványk, egyesületek, valamint egyéb jgi személyiségű nn-prfit szervezet, egyházak A végrehajtás javaslt módja: 1. nagyprjekt 2. közpnti prjekt 9 Egyszerűség kedvéért az intézkedés szót használjuk. 93

Prjekt kiválasztási kritériumk 3. kétfrdulós pályázat 4. egyfrdulós nyílt pályázat 5. (a) közvetett támgatás, (b) pénzügyi eszközök 6. más intézkedéssel integráltan, egyszerre megvalósítandó pályázati felhívás 1. Jgsultsági feltételek 2. Szakmai kritériumk 3. Pénzügyi kritériumk 4. Kizáró kk Lehetséges régióhatárn túlnyúló hatás Pénzügyi Terv (Ft) Támgatás frmája: Adható támgatás/ prjektméret: Minimum: Maximum: Saját frrás (%): Pl. Vissza nem térítendő támgatás /Megjegyzés: SA jelenlegi jgszabályk értelmében az integrált fejlesztések esetében a támgatási arány magasabb lehet (!)/ Támgatandó prjektek becsült száma: Számszerűsíthető célk, az intézkedés hatásai (mnitring indikátrk) Típus Indikátr Tényadat Cél (2014) Adatfrrás Gyakriság Kimenet (utput) Eredmény Előkészítés A támgatás igénybevételéhez kidlgzandó tervdkumentációk: A javaslat tvábbi kidlgzása, egyeztetése srán bevnandó szervezetek: Egyéb javaslatk, megjegyzések: 94

Ágazati: Javaslt 2007-13/20. Intézkedés - beavatkzás 10 leírása (fejlesztési csmag / pályázati felhívás / támgatási knstrukció javaslat, nevesítendő kiemelt reginális prjekt, kistérségi integrált fejlesztés, stb.) Cím: Kapcslódó priritás megnevezése Az intézkedés tartalmának rövid leírása Levegőszennyezés csökkentése (IV.2.1. Magas szintű környezetminőség megőrzése, javítása) Környezetvédelem A régió jelenlegi egyik legjelentősebb környezetterhelést eredményező hatótényezője a közlekedés, azn belül is a mtrizáció erőteljes növekedése. Ennek a várható tvábbi, mintegy 30 %-s bővülése növekvő terhelést jelent, elsősrban a vársk és agglmerációik, illetve a régiót érintő nemzetközi tranzit útvnalak mentén. A cél ezen a téren a kiváltó k, a mtrizáció csökkentése, a terhelések csökkentése, a leginkább érintett területeken pedig a környezetállapt javítása. Tvábbi fnts területe a légszennyezésnek a klímavédelem feladataiban való részvétel, ami nemzetközi és hazai kötelezettségvállaláshz köthető. A kibcsátás csökkentése érdekében elsősrban a megelőzés, a terhelést előidéző kkra való dahatás révén lehet eredményeket elérni. Elsősrban a fsszilis energiahrdzók felhasználásának csökkentése a cél, amit a tüzeléstechnika, a hőszigetelés krszerűsítése, közvetlen egyéb energiatakarékssági intézkedések és az állati hígtrágya és egyéb trágyák és szennyvíziszap bigáz hasznsítása révén lehetséges megvalósítani. Tervezett intézkedések a vársi és agglmerációs tömegközlekedés fejlesztése intermdális közlekedési csmópntk kmplex, szlgáltatáskat is magában fglaló fejlesztése RO-LA terminálk fejlesztése (Sprn, Gönyű, Nagykanizsa) RO-RO terminál fejlesztése - Gönyü Vasúti mellékvnalak krszerűsítése Kerékpárs közlekedés és turizmus feltételeinek javítása (kerékpárzható mellékút- és kerékpárút fejlesztések, kölcsönző- szlgáltató hálózat, tudatfrmálás) tudats várstervezési ismeretek, best practice terjesztése bevezető szakaszk mentén frgalm szabályzás, szükség esetén lassítás vársi, és frgalmat útvnalak menti zaj- és prfgó zöldfelületek fejlesztése, régiós közútfásítás Az intézkedés régió, megye specifikus szempntjai Kapcslódás más reginális szinten fnts intézkedéshez Lehetséges régióhatárn túlnyúló hatás Támgatandó prjektek becsült száma: Számszerűsíthető célk, az intézkedés hatásai (mnitring indikátrk) 10 Egyszerűség kedvéért az intézkedés szót használjuk. 95

Típus Indikátr Tényadat Cél (2014) Adatfrrás Gyakriság Kimenet (utput) Eredmény Egyéb javaslatk, megjegyzések: Javaslt 2007-13/20. Intézkedés - beavatkzás 11 leírása (fejlesztési csmag / pályázati felhívás / támgatási knstrukció javaslat, nevesítendő kiemelt reginális prjekt, kistérségi integrált fejlesztés, stb.) Cím: Kapcslódó priritás megnevezése Hulladékgazdálkdás (IV.2.1. Magas szintű környezetminőség megőrzése, javítása) Környezetvédelem Összhangban a hatálys jgszabályk előírásaival és a laksság egészségvédelme érdekében a Nyugat-dunántúli Régió helyi adttságainak megfelelő technlógiájú hulladékgazdálkdási feltételeket kell létrehzni. Kiemelt területe a környezetminőség megőrzésének a hulladékgazdálkdás fejlesztése. A cél ezen a területen is a hulladék keletkezését kiváltó kk csökkentése, amit aznban a Fenntartható gazdaság- és társadalmfejlesztés -en belül kezelünk. Az intézkedés tartalmának rövid leírása A terhelés csökkentése érdekében a cél, összhangban az rszágs célkkal, a hulladékgazdálkdási rendszerek teljes körű kiépítése, azn belül a szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztése, ahl megvan, tt tvábbfejlesztése, egyes hulladékk terén a házakig való gyűjtés kiterjesztése, illetve a gazdaságsság, fenntarthatóság érdekében a szintén később kezelt feldlgzás fejlesztése. A cél az, hgy lyan települési hulladékkezelő rendszerek működjenek a régióban, amelyek biztsítják a laksság számára a hasznsítható, illetve veszélyes hulladék összetevők elkülönített begyűjtését és tvábbi kezelését. A házi és helyi kmpsztálás elterjesztésével, illetve a telepi bihulladék-kezelés megldásával megvalósuljn a bilógiailag bntható szerves hulladék lerakásának minimalizálása, a maradék hulladék biztnságs, reginális gyűjtőkörű égetőkben vagy lerakókban történő ártalmatlanítása, a környezetet és a laksságt is flyamatsan veszélyeztető, régi, műszakilag nem megfelelő hulladéklerakók rekultiválása. A régióra ma is jellemző illegális lerakásk és a nem megfelelő védelmű, már bezárt lerakók felszámlás szintén fnts cél, a terhelés csökkentése (tvábbi vízszennyezés megelőzése), illetve környezetállapt javítása (tájsebek felszámlása, szennyezett területek mentesítése) érdekében. Tervezett intézkedések Hulladék keletkezés megelőzése, új, kisebb terhelést jelentő technlógia K+F, technlógia transzfer, beruházásk Reginális, térségi és kistérségi települési hulladékgazdálkdási rendsze- 11 Egyszerűség kedvéért az intézkedés szót használjuk. 96

rek kialakítása, fejlesztése a teljes régió területén, kiemelt figyelemmel a szelektív hulladékgyűjtésre A települési hulladékk hasznsításának elősegítése Meg kell valósítani az inert hulladékk 40 %-s visszagyűjtését és hasznsítását 2008-ig, ami elsősrban újabb, átmeneti lerakókat igényel (többnyire kisebb kiépítési költséggel, mint a kmmunális hulladékk esetén), illetve aprító, feldlgzó gépek beszerzését és üzemeltetését teszi szükségessé. Települési hulladékk kárs hatása elleni védelem erősítése, az illegális és nem megfelelő lerakók rekultiválása, felszámlása Az intézkedés régió, megye specifikus szempntjai Kapcslódás más reginális szinten fnts intézkedéshez Lehetséges régióhatárn túlnyúló hatás Támgatandó prjektek becsült száma: Számszerűsíthető célk, az intézkedés hatásai (mnitring indikátrk) Típus Indikátr Tényadat Cél (2014) Adatfrrás Gyakriság Kimenet (utput) Eredmény Egyéb javaslatk, megjegyzések: Javaslt 2007-13/20. Intézkedés - beavatkzás 12 leírása (fejlesztési csmag / pályázati felhívás / támgatási knstrukció javaslat, nevesítendő kiemelt reginális prjekt, kistérségi integrált fejlesztés, stb.) Cím: Kapcslódó priritás megnevezése Az intézkedés tartalmának rövid leírása Szennyvízkezelés (IV.2.1. Magas szintű környezetminőség megőrzése, javítása) Környezetvédelem A Nyugat-Dunántúli Régióban fnts a szennyvízgyűjtő és - kezelő rendszerek építése, a meglévő szennyvíztisztítók és szennyvízgyűjtő rendszerek bővítése illetve krszerűsítése, valamint azkn a településrészeken, ahl a csatrnázás környezetvédelmi szempntból nem indklt, vagy nem gazdaságs a költséghatékny és környezetbarát egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmények alkalmazása. A régió hatásköreit és az EU dergációs kötelezettségeket is figyelembe véve elsőbbséget élveznek a 2000 LEÉ feletti szinten, de a régiónk sajátsságai miatt (településeink közel 80 %-as 1000 fő alatti) kiemelt figyelmet kell frdítani, az rszágsan nem elsődlegesen preferált, 2000 LEÉ alatti területeknek. Itt a tvábbi, más területen megjelenő környe- 12 Egyszerűség kedvéért az intézkedés szót használjuk. 97

zetterhelések megelőzése, és fenntarthatósági kk miatt a természetközeli megldásk alkalmazása, támgatása, előnyben részesítése javaslt. Ez elősegíti a régió minden plgára számára a kmfrts lakáskhz jutás esélyét, tvábbá elősegíti az idegenfrgalm, a szlgáltatásk és a vállalkzásk fejlődését is. A megelőzés elve szerint települési flyékny hulladék keletkezését, amenynyire csak lehet, redukálni szükséges, a keletkező hányad szennyvíztelepi fgadását pedig ki kell alakítani. Csapadékvíz elvezetési rendszerek fejlesztése esetében összehangltan kell a beruházást megtervezni a szennyvízkezelési és elvezetési beruházással. Tervezett intézkedések Az intézkedés régió, megye specifikus szempntjai Kapcslódás más reginális szinten fnts intézkedéshez Lehetséges régióhatárn túlnyúló hatás Támgatandó prjektek becsült száma: Természet-közeli szennyvíztisztításra irányuló beruházás és az ehhez kapcslódó közcsatrna hálózat kiépítése (például faültetvényes-, tavas-, gyökérzónás-, illetve ezek kmbinációiból álló megldásk) Hagymánys (mesterséges) szennyvíztisztítási eljárásk és a kapcslódó csatrnahálózat kiépítése Szakszerű egyedi szennyvízelhelyezés létesítményei: egyedi szennyvízelhelyezési kislétesítmények, egyedi szennyvíztisztító kisberendezések. Fentiek ptimalizált, kmbinált megldásai. Iszapkezelés, hasznsítás művelet Települési flyékny hulladék elhelyező telepek és iszaptavak lezárása, rekultiválása művelet Számszerűsíthető célk, az intézkedés hatásai (mnitring indikátrk) Típus Indikátr Tényadat Cél (2014) Adatfrrás Gyakriság Kimenet (utput) Eredmény Egyéb javaslatk, megjegyzések: 98

Javaslt 2007-13/20. Intézkedés - beavatkzás 13 leírása (fejlesztési csmag / pályázati felhívás / támgatási knstrukció javaslat, nevesítendő kiemelt reginális prjekt, kistérségi integrált fejlesztés, stb.) Cím: Kapcslódó priritás megnevezése Vízbázis-védelem és ivóvízminőség-javítás (IV.2.1. Magas szintű környezetminőség megőrzése, javítása) Környezetvédelem A helyzetfeltárás alapján szükséges a felszíni és felszín alatti vizeink védelmének fkzása, ami téren ugyan a régió egyes részei jbban állnak, de elégedettségre különböző kk még sehl nincs lehetőség. A felszíni flyóvizeink az rszágs átlaghz hasnlóan 95 % feletti mértékben határainkn túlról érkeznek. Ezen túl aznban állaptukat meghatárzza a felszíni, pntszerű és diffúz szennyezés, amit főként a kmmunális szennyvízkezelés hiánya, vagy alacsny színvnala, illetve a gazdálkdás, mezőgazdaság terhelése, kisebb mértékben pedig az ipar terhelése kz. A cél ezen a téren a terhelések minimalizálása, a felszíni vizeink állaptának legalább egy minőségi sztállyal való javítása. Az intézkedés tartalmának rövid leírása A VKI alapján felmérésre került a hazai víztestek (tavak és vízflyásk) állapta, amelynek jó öklógiai állaptát/ptenciálját 2015-ig szükséges elérni. Az intézkedések, különösen a szennyezés-csökkentési intézkedések, ezen cél elérését szlgálják, kiemelten kezelve a nagy tavainkra (Balatn, Kis-Balatn, Fertő-tó) irányuló fejlesztéseket, amelyek jó állaptának kialakítása jelentős társadalmi igény is. A tavak mellett kiemelt beavatkzási terület az Európában egyedülálló értéket képviselő hltágaink, és mellékágaink (Szigetköz) rehabilitációja, illetve a felszín alatti vizek tvábbi szennyezésének megakadályzását szlgáló intézkedések. A felszín alatti vizeink esetén az európai jelentőségű felszín alatti ívóvíz készlet megőrzése különösen a Szigetköz térségének igényel célztt és kmplex vízgyűjtőre kiterjedő szintű védelmet, de igaz ez minden lyan térségre, amely hasnló vízbáziskból nyeri az ivóvízét legyen az akár a Rába, akár a Mura, Dráva, akár más felszín alatti vízkészlet. Külön kiemelendő a talajvíz szint süllyedésének megállítása és szennyezettségének csökkentése, ami szintén kmplex vízgyűjtő védelmet, illetve főként kisvízflyásaink esetén öklógiai szempntk alapján történő mederrendezést, esetenként mederben való duzzasztást, a szükséges épített művek fejlesztését igényli. A felszíni állóvizeink védelme alapvetően szintén a vízgyűjtő terhelésének csökkentése révén érhető el. Kiemelt területe a felszín alatti vizeinknek, a régiónkban rszágsan és európai szinten is jelentős karsztvíz készlet, aminek jelentős része termálvíz, egy tvábbi része pedig (Keszthely térségében) ivóvíz. A védelmének alapvető feltétele, hgy egyrészt megfelelő mnitring mellett történhessen a hasznsítása, ami mérő, figyelő rendszer kiépítését és működtetését igényli, másrészt, az ezen infrmációk alapján a fenntarthatóság elve szerint történő hasznsításk a szennyezés mentes, visszasajtláss hasznsítást valósítsák meg energetikai célkra. A turisztikai felhasználás esetén cél, a víztakaréks megldásk előnyben részesítése, illetve a termálvíz másdlags, energetikai hasznsítási lehetőségeinek a kihasználása a terhelés csökkentése érdekében, tvábbá a környezetállapt javítását szlgáló kibcsátási megldásk megkövetelése. 13 Egyszerűség kedvéért az intézkedés szót használjuk. 99

A régiónk területének az rszágsnál kisebb mértékű a mezőgazdasági hasznsítása, de a dmbrzati, éghajlati kk miatt a talajk védelme mégis nagy figyelmet igényel. Törekedni kell az intenzív hasznsításnak azn kereteken belül maradni, ahl annak valóban megvannak a lehetősége. A cél, hgy mind szélesebb körben terjedhessen el az agár-környezetgazdálkdási prgramban való részvétel, azn keresztül pedig a környezetkímélő, egyidejűleg a felszíni vízvédelemben is jelentős terhelés csökkentés eredményező átállás tartams földhasználatra. Az ivóvízbázis-védelem célja az emberi tevékenységből származó szennyezések megelőzése, a természetes (jó) vízminőség megőrzése az ivóvíz termelés céljára kiépített vízművek környezetében, vagy a jövőben emberi fgyasztásra szánt vízbázisk területén. Flytatni kell az 1995-ben elindíttt Ivóvízbázis-védelmi Prgram végrehajtását, amelynek célterülete az egész rszág. A prgram diagnsztikai fázisa keretében vizsgálni szükséges a sérülékeny üzemelő és távlati vízbázisk állaptát, az ivóvízkészlet megfigyelésére mnitring hálózatt kell kiépíteni a vízkivételek környezetében, valamint meg kell határzni a vízbázis védelme érdekében kijelölendő védőterületet és a költséghatékny intézkedések körét. Az egyes prjekteknél, illetve az egyes településeknél, település-részeknél a megvalósítandó műszaki beavatkzáskat (vízkezelési technlógia kiépítése, másik vízbázisra való áttérés, csatlakzás másik vízellátó rendszerre, illetve kmbinált megldásk), körültekintő tervező munka eredményeképpen az összességében legelőnyösebb megldás kiválasztásával kell eldönteni. A váltzatk közötti választás hsszú távú költséghatéknysági szempntk alapján történik. Amennyiben a beavatkzás eredményessége érdekében indklt az ivóvízhálózat részleges reknstrukciója, akkr ez is az ivóvízminőségjavítás érdekében szükséges tevékenységek részét képezi. A priritás megvalósulását az alábbi intézkedések segítik: Az intézkedés régió, megye specifikus szempntjai Kapcslódás más reginális szinten Karszt- és termálvíz mnitring rendszer kiépítése és működtetése Kiemelten kezelt vízvédelmi területekre vnatkzó kmplex vízvédelmi beruházásk (Balatn, Kis-Balatn, Fertő-tó, Felső Duna szakasz amik a hazai fő tervezett intézkedések mintegy 2/3-t jelentik) ivóvízbázis-védelmi műveletek: Diagnsztikai fázisban (2007-2009) / Biztnságba-helyezési fázisban (2007-2012) ivóvízminőség-javító műveletek: ivóvízkezelési technlógiabővítés, vagy új technlógia létrehzása / más vízbázisra áttérés / csatlakzás másik vízellátó rendszerhez, térségi rendszer kialakítása / előbbi megldásk kmbinációja / ivóvízhálózat reknstrukciója víztakaréks technlógiák kifejlesztése és hnsítása kmplex öklógiai alapú vízgyűjtő védelmi intézkedések (Zala-flyó, Répce, Csörnöc-Herpenyő, stb.) 100

fnts intézkedéshez Lehetséges régióhatárn túlnyúló hatás Támgatandó prjektek becsült száma: Számszerűsíthető célk, az intézkedés hatásai (mnitring indikátrk) Típus Indikátr Tényadat Cél (2014) Adatfrrás Gyakriság Kimenet (utput) Eredmény Egyéb javaslatk, megjegyzések: Javaslt 2007-13/20. Intézkedés - beavatkzás 14 leírása (fejlesztési csmag / pályázati felhívás / támgatási knstrukció javaslat, nevesítendő kiemelt reginális prjekt, kistérségi integrált fejlesztés, stb.) Cím: Kapcslódó priritás megnevezése Jó árvízvédelmi gyakrlat kialakítása (IV.2.1. Magas szintű környezetminőség megőrzése, javítása) Környezetvédelem A beavatkzás elsődleges célja az árvízi kckázatk csökkentése. A kckázatcsökkentés esetünkben elsősrban a kisvízflyásk menti, rendkívüli események megelőzésére (Gyöngyös, Pinka, stb.), illetve a Duna-, Mura és Dráva töltéseinek megerősítésére kncentrál. Célja egy adtt súlysságú árvízi esemény valószínűségének csökkentését, és ezáltal az ezekhez tartzó az emberi egészségben, a környezetben és a gazdasági tevékenységben kztt kárk valószínűségének csökkentése. A társadalmat és a gazdálkdást illetően a váltzásk a jelenleginél jbb és biztnságsabb létfeltételeket és hsszú távú gazdálkdási lehetőségeket teremtsenek az érintett területeken, növelve e területek népességmegtartó erejét. Az intézkedés tartalmának rövid leírása A Duna menti árvízvédelmi rendszer fejlesztése keretében a nem kellő biztnságú szakaszkn mielőbb meg kell kezdeni a védvnalak előírt szintre való kiépítését, valamint gndskdni kell a védművek nélküli, mélyfekvésű területeken található értékes és sűrűn laktt települések településrészek megfelelő védelméről. A prjekt keretében az előírt árvízvédelmi biztnság megteremtése céljából az EU vnatkzó ajánlásai szerint a "teret a flyóknak" elv érvényesítése mellett, a környezet- és természetvédelmi érdekeket is szlgálva kell fejleszteni az árvízvédelmi rendszert. Tervezett intézkedések a Duna árvízvédelmi fejlesztése, záprtárzók kialakítása az önkrmányzati tulajdnú árvízvédelmi és rendszerek fejlesztése 14 Egyszerűség kedvéért az intézkedés szót használjuk. 101

Az intézkedés régió, megye specifikus szempntjai Kapcslódás más reginális szinten fnts intézkedéshez Lehetséges régióhatárn túlnyúló hatás Támgatandó prjektek becsült száma: Számszerűsíthető célk, az intézkedés hatásai (mnitring indikátrk) Típus Indikátr Tényadat Cél (2014) Adatfrrás Gyakriság Kimenet (utput) Eredmény Egyéb javaslatk, megjegyzések: Javaslt 2007-13/20. Intézkedés - beavatkzás 15 leírása (fejlesztési csmag / pályázati felhívás / támgatási knstrukció javaslat, nevesítendő kiemelt reginális prjekt, kistérségi integrált fejlesztés, stb.) Cím: Kapcslódó priritás megnevezése Az intézkedés tartalmának rövid leírása Az intézkedés régió, megye specifikus szempntjai Védett természeti értékek, területek megőrzése, fejlesztése (IV.2.2. Fenntartható környezethasználat) Környezetvédelem A védett állat- és növényfajk, életközösségek, élőhelyek és élettelen természeti értékek védelme érdekében szükséges az élőhelyek megőrzése, helyreállítása és fejlesztése. Ezen belül különösen fntsak a közösségi jelentőségű és védett természeti értékek valamint védett területek megőrzését és reknstrukcióját szlgáló beruházásk. A védett értékek ex situ védelmét segítő gyűjteményes növénykertek és védett történeti kertek fejlesztése és a hazánkban kiemelkedő jelentőséget képviselő földtani, barlangtani értékek helyreállítása is a műveletcsprt részét képezi. Az élőhelyek védelme, helyreállítása és fejlesztése srán a Natura 2000 területek élveznek térségi preferenciát. Tervezett intézkedések Élőhelyvédelem, -helyreállítás, fejlesztés Élettelen természeti értékek megőrzése, helyreállítása (barlangk, gelógiai értékek) Gyűjteményes kertek és védett történeti kertek élőhely-reknstrukció 15 Egyszerűség kedvéért az intézkedés szót használjuk. 102

Kapcslódás más reginális szinten fnts intézkedéshez Lehetséges régióhatárn túlnyúló hatás Támgatandó prjektek becsült száma: Számszerűsíthető célk, az intézkedés hatásai (mnitring indikátrk) Típus Indikátr Tényadat Cél (2014) Adatfrrás Gyakriság Kimenet (utput) Eredmény Egyéb javaslatk, megjegyzések: Javaslt 2007-13/20. Intézkedés - beavatkzás 16 leírása (fejlesztési csmag / pályázati felhívás / támgatási knstrukció javaslat, nevesítendő kiemelt reginális prjekt, kistérségi integrált fejlesztés, stb.) Cím: Kapcslódó priritás megnevezése Élőhely-megőrző mező- és erdőgazdálkdás infrastrukturális alapjainak megteremtése (IV.2.2. Fenntartható környezethasználat) Környezetvédelem A dinamikus természetvédelmi megközelítés, illetve természethasználat értelmében a nemzeti természetvédelmi stratégia fnts célkitűzése, hgy a Natura 2000 és védett hazai erdők és mezőgazdasági művelésű területek öklógiai ptenciálját megőrizzük. A természeti értékek megőrzését segíti az állami tulajdnban lévő Natura 2000 és védett mezőgazdasági és erdőterületeken flytatandó természetközeli gazdálkdási módk infrastrukturális feltételeinek megteremtése. Az intézkedés tartalmának rövid leírása A természetközeli erdőgazdálkdás bevezetését szlgáló beruházásk elsősrban a természetközeli erdőtársuláskban gazdag hegységi és dmbvidéki erdők (Sprni-, Kőszegi-hegység, Őrség-Gőcsej, Zalai-dmbság) és az ártéri erdők (Duna- Rába- Mura-flyók és mellékflyói) valamint a Balatn térség (a Balatn Kiemelt Üdülőkörzetének területe) természetvédelmi fejlesztéseihez járulnak hzzá. Ugyanakkr a természetközeli mezőgazdálkdás bevezetését szlgáló fejlesztések főként a Natura 2000 és ÉTT területekre kncentrálnak. Az élőhely megőrzés és hasznsítás speciális területe az elsősrban, de nem kizárólagsan a fás szárú energianövények telepítése, amit elsősrban a nem védett, szántó területeken, azkn belül is az erős kitettségű, intenzív mezőgazdálkdásra nem vagy csak kevéssé alkalmas területeken lehet kialakítani. Egy tvábbi speciális, ám mind természetvédelmi, mind gazdálkdási, mind környezeti nevelési és kulturális örökség védelmi szempntból jelentős terület a régióban meglévő kastélyparkk és gyűjteményes kertek megőrzése, 16 Egyszerűség kedvéért az intézkedés szót használjuk. 103

fejlesztése, élőhely rehabilitációs tevékenységei megvalósítása. Kiemelten kell kezelni az rszágs jelentőségű kerteket. Tervezett intézkedések Az intézkedés régió, megye specifikus szempntjai Kapcslódás más reginális szinten fnts intézkedéshez Lehetséges régióhatárn túlnyúló hatás Támgatandó prjektek becsült száma: Természetközeli erdőgazdálkdás bevezetését szlgáló beruházásk (védett, Natura 2000), Természetközeli mezőgazdálkdás bevezetését szlgáló beruházásk (védett, Natura 2000, ÉTT) Mezőgazdasági művelés kiváltása energetikai ültetvényekkel kmplex vízgyűjtővédelmi prgramkhz kapcslódóan vagy azk előkészítéseként vizes élőhely reknstrukciók megvalósításáhz kapcslódó védett élőhelyek revitalizációs feladatai (pl. Csörnöc-Herpenyő, Répce Fertő-Hanság Nemzeti Park területe) Kastélyparkk és gyűjteményes kertek megóvása, fejlesztése, bővítése Számszerűsíthető célk, az intézkedés hatásai (mnitring indikátrk) Típus Indikátr Tényadat Cél (2014) Adatfrrás Gyakriság Kimenet (utput) Eredmény Egyéb javaslatk, megjegyzések: Javaslt 2007-13/20. Intézkedés - beavatkzás 17 leírása (fejlesztési csmag / pályázati felhívás / támgatási knstrukció javaslat, nevesítendő kiemelt reginális prjekt, kistérségi integrált fejlesztés, stb.) Cím: Az erdei iskla hálózat (IV.2.2. Fenntartható környezethasználat) Kapcslódó priritás Környezetvédelem megnevezése Az intézkedés tartalmának rövid leírá- dése, amely az erdei isklák intézményrendszerén keresztül jelentős Az ktatás és a szemléletfrmálás a természetvédelem fnts stratégiai kér- szerepet 17 Egyszerűség kedvéért az intézkedés szót használjuk. 104

sa játszik az ágazati plitikában. A környezettudats magatartás kialakításának elősegítése, az élményszerű, közvetlen természetmegismerés feltételeinek megteremtése az erdei iskla hálózat fejlesztésével valósulhat meg. Ezek biztsítják elsősrban az óvdák, általáns isklák, de akár a közép- és felsőfkú ktatásban részt vevők számára is a környezeti alapk megszerzését. Mivel az ktatási rendszerekben finanszírzásából ez az elemek kikerültek, de az egyes önkrmányzatk, saját hatáskörben az alaptanterv részeként beemelhetik, az elsődleges cél, hgy ez minden, a régióban érintett önkrmányzat esetén megtörténhessen. Ennek feltétele, hgy biztsítható legyen az isklák számára az erdei isklákban való részvétel lehetősége, amit az isklák csak kis számban tudnak saját hatáskörben kiépíteni, valamint önmagukban ki sem tudnak használni. Szükséges és célszerű tehát egy reginális hálózat kiépítése, amelynek meg kell erősíteni a helyi szervezeti alapjait, amiket egy régiós összefgás részeként lehetséges aztán tvábbfejleszteni. Szükséges cél tvábbá a megfelelő infrastruktúra kialakítása, az erre alkalmas helyeken (megközelíthetőség, bemutathatóm sajáts természeti értékek, személyi háttér). A már működő hálózatnak törekednie kell arra, hgy adtt, biznys körzetenként egymást kiegészítő erdei isklák legyenek a tagjai, ami a jbb kihasználhatóságn keresztül a fenntarthatóság irányába hat. Tervezett intézkedés Az intézkedés régió, megye specifikus szempntjai Kapcslódás más reginális szinten fnts intézkedéshez Lehetséges régióhatárn túlnyúló hatás Támgatandó prjektek becsült száma: Erdei isklák infrastrukturális fejlesztései (szálláshely, tanösvény, demnstrációs eszközök, stb) Erdei isklákat működtető szervezetek személyi, intézményi fejlesztései Erdei isklákat működtető szervezetek összefgása, hálózati fejlesztése Számszerűsíthető célk, az intézkedés hatásai (mnitring indikátrk) Típus Indikátr Tényadat Cél (2014) Adatfrrás Gyakriság Kimenet (utput) Eredmény Egyéb javaslatk, megjegyzések: 105

Javaslt 2007-13/20. Intézkedés - beavatkzás 18 leírása (fejlesztési csmag / pályázati felhívás / támgatási knstrukció javaslat, nevesítendő kiemelt reginális prjekt, kistérségi integrált fejlesztés, stb.) Cím: Kapcslódó priritás megnevezése Az intézkedés tartalmának rövid leírása Vnalas létesítmények természet- és tájrmbló (kársító) hatásának mérséklését szlgáló beruházásk (IV.2.3. Fenntartható gazdaság és társadalmfejlesztés) Környezetvédelem A mesterséges hálózatk - közutak, vasút, vízelvezető csatrnák, elektrms vezetékek - súlys természetvédelmi prblémát jelentenek, sk esetben akadályzzák az állatfajk szabad vándrlását, mzgását, állmányaik fennmaradását. Természet- és tájvédelmi szempntk miatt indklt a vnalas létesítmények biztnságsabbá tétele, élőhely- elszigetelő hatásának csökkentése, az elektrms légvezetékek földkábelre cserélése stb., főképp ahl fnts vnulási útvnalakat kereszteznek. Az elektrms vezetékek természetbarát kialakítása Különleges Madárvédelmi Területek és a Ramsari területek preferenciájával valósul meg, míg a közlekedési infrastruktúra és vízelvezető csatrnarendszer természetvédelmi beruházásai a Natura 2000 területeken összpntsulnak. Tervezett intézkedések Az intézkedés régió, megye specifikus szempntjai Kapcslódás más reginális szinten fnts intézkedéshez Lehetséges régióhatárn túlnyúló hatás Támgatandó prjektek becsült száma: Elektrms vezetékek természetbarát kialakítása, átalakítása, biztnságsabbá tétele (madárvédelmi, tájvédelmi stb. célból) Közlekedési infrastruktúra (út, vasút) természetbarát átalakítása Vízlevezető csatrnarendszer (és kapcslódó műtárgyak) természetbarát átalakítása Számszerűsíthető célk, az intézkedés hatásai (mnitring indikátrk) Típus Indikátr Tényadat Cél (2014) Adatfrrás Gyakriság Kimenet (utput) Eredmény Egyéb javaslatk, megjegyzések: 18 Egyszerűség kedvéért az intézkedés szót használjuk. 106

Javaslt 2007-13/20. Intézkedés - beavatkzás 19 leírása (fejlesztési csmag / pályázati felhívás / támgatási knstrukció javaslat, nevesítendő kiemelt reginális prjekt, kistérségi integrált fejlesztés, stb.) Cím: Kapcslódó priritás megnevezése Az intézkedés tartalmának rövid leírása Energiatakaréksság fejlesztése, hatékny felhasználás (IV.2.3. Fenntartható gazdaság és társadalmfejlesztés) Környezetvédelem Az energiahrdzó frrásszerkezet beflyáslása mellett fnts feladat az energiatakaréksságt és a hatékny energiafelhasználást szlgáló eszközrendszer kialakítása a termelési és a fgyasztói szférában egyaránt. A hazai energiafelhasználás legnagybb tételét a laksság és a kmmunális intézmények energiafelhasználása jelenti. Az energiatakaréksság terén részben ezért, részben a hatáskörök kán elsőszámú célcsprtnak a laksság és a kmmunális fgyasztók számítanak. A cél az energiaigényeik mérséklése. Ismert tény, hgy nemzetközi visznylatban a végfelhasználás energiahatéknysága nagyn rssz. A szmszéds Burgenlandban a nyugat-dunántúli átlags 20 kwh körüli kazánteljesítmény helyett alig 12 kw az átlags energia igény, ami különbség a rssz hőszigetelések, az elavult nyílászárók, illetve a kevéssé krszerűtlen energetikai berendezés-állmány miatt áll fenn. A laksság és közületek energiafelhasználásának döntő részét a fűtés, a melegvízellátás, a világítás és az elektrms berendezések üzemeltetése teszi ki, mivel a 65%-s részarányból 15% alatti részarányt képvisel a járművek üzemeltetése. A hazánkra, így régiónkra is kötelezettséget jelentő 2006/32/EK irányelvvel összhangban évi 1%-s energiatakaréksságt kell célul kitűzni, ami annyit jelent, hgy a hazai energiahrdzófelhasználást évente 10-11 PJ-lal kell mérsékelni, ami régiónk esetén évi közel 1 1,1 PJ (10 15 Jule) energiamegtakarítást jelent, ami kmly feladat elé állítja a régió szereplőit. Tervezett intézkedések A helyi önkrmányzatk energiagazdálkdásának feltárása, közintézményeinek energiatakarékssági fejlesztései (előnyben részesítve a megújuló energiafrrásk felhasználását) Távhőellátás krszerűsítése, megújuló energiafrráskra és kmplex rendszerfejlesztésre építve Lakssági energiatakaréksság támgatása Épületek energiamegtakarításának a támgatása Vállalkzói energiatakaréksság fejlesztése épületek, energiatakaréks BAT Energiatakaréks szemlélet elősegítése, ismeretterjesztés Az intézkedés régió, megye specifikus szempntjai Kapcslódás más reginális szinten fnts intézkedéshez Lehetséges régióhatárn túlnyúló hatás 19 Egyszerűség kedvéért az intézkedés szót használjuk. 107

Támgatandó prjektek becsült száma: Számszerűsíthető célk, az intézkedés hatásai (mnitring indikátrk) Típus Indikátr Tényadat Cél (2014) Adatfrrás Gyakriság Kimenet (utput) Eredmény Egyéb javaslatk, megjegyzések: Javaslt 2007-13/20. Intézkedés - beavatkzás 20 leírása (fejlesztési csmag / pályázati felhívás / támgatási knstrukció javaslat, nevesítendő kiemelt reginális prjekt, kistérségi integrált fejlesztés, stb.) Cím: Kapcslódó priritás megnevezése Fenntartható termelés (IV.2.3. Fenntartható gazdaság és társadalmfejlesztés) Környezetvédelem A fejlesztések célja a termelésben a kárs kibcsátásk és egyéb környezeti hatásk csökkentése vagy megszüntetése, lehetőleg azk frrásánál. Ennek eredményeképpen csökken a frrásfelhasználás, növekszik a működési és termelési hatéknyság, a nagybb hzzáadtt értékkel bíró termékek frgalma, és a környezettudatsság szintje, miközben a környezeti infrmációk minősége és elérhetősége javul. A priritási tengely fejlesztéseiben a különböző érintettek (gazdasági szféra, civil szféra, ktatás, tudmánys szféra, tanácsadók és laksság) együttműködése preferált. Az intézkedés tartalmának rövid leírása Az ipar fenntarthatóvá tétele négy elven alapul: a fejlesztések, beruházásk szakmailag megfelelőek legyenek (a döntés előkészítés srán az alternatívák feltárása és fenntarthatósági értékelése szakmailag alaps legyen), a fejlesztések minél több érintett fél bevnásával jöjjenek létre, fglalkztatási ptenciálja és kisléptékű térségi stabilizáló (biztnsági) ptenciálja miatt a kis- és középvállalatk piacai és iparágai fennmaradjanak és fejlődjenek, a vállalati rganizmus együttműködési kísérletei támgatást élvezzenek (ipari öklógiai park létrehzása, beszállítói lánc fejlesztése vagy stratégiai együttműködések). A termelésben az ök-hatéknyság növelése és a vállalatk környezeti teljesítményének javulása a beavatkzás elsődleges célja. Az ökhatéknyság 1: frrástakaréks (beleértve az anyag-, a víz-, a terület- és energiahasználatt, az újrahasználhatóság és a tartósság tervezését, az anyagciklusk körflyamattá zárását); 2: csökkenti a természeti környezetre gyakrlt hatáskat (hulladékk és kibcsátásk minimalizálása, beleértve minden halmazállaptt és a veszélyes és nem veszélyes anyagk kibcsátását is; valamint a megújuló erőfrrásk fenntartható mértékű használatát), 3: növeli a termékek és szlgáltatásk értékét (a fgyasztók számára). Negyedik célként a termelő egység erősebb vagy gyengébb környezetirányítási rendszert valósíthat meg a cégen belül: EMS-t (környezetirányítási rendszert) vagy SMS (fenntarthatósági irányítási rendszert, beleértve az előírásk teljesítését, a tisztább termelést, az ökhatéknyságt és a társadalmi felelősséget) működtethet. A már kipróbált eszközök között a legegyszerűbb (leglcsóbb, akár ingyenes) 20 Egyszerűség kedvéért az intézkedés szót használjuk. 108

beavatkzáskat gnds bánásmódnak nevezi a hazai környezetvédelmi szaknyelv (frrása: gd husekeeping). A másdik csprtba a nagybb beruházási igényű technlógiai módsításk, fejlesztések tartznak, melyek általában nem csak a környezetvédelmi teljesítményre vannak hatással, hanem az előállíttt termékekre és általában a vállalati flyamatkra is (pl. tisztább termelés, BAT, IPP). A harmadik csprtba a felhasznált anyagk és egyéb erőfrrásk környezettudats kiváltása tartzik (ökhatéknyság, ökinnváció). A megelőző környezetvédelemnél is átfgóbb lehetőség az ipari öklógia, amelynél a térben vagy termelési flyamatában összetartzó termelőegységek működési infrastruktúrájukat és/vagy piaci kapcslataikat hanglják össze (pl. adtt üzemben keletkező hulladékt a szmszéd üzem használja fel, közös energiatakarékssági, megújuló energiát hasznsító vagy lgisztikai prgramkat szerveznek, helyi szennyvíztisztítókat építenek ki) a környezetterhelés csökkentése érdekében Ezen irányzatk egyike sem zárja ki a másik használatát. Kívánats a hsszabb termékélettel rendelkező termékek előállítása, valamint a többutas csmaglóanyagk használata, valamint a szintetikus, a nem vagy nehezen lebmló nyers- és alapanyagk helyettesítése környezetbarát anyagkkal. A hulladék termelődésének megelőzése érdekében lyan termékek előállítását kell támgatni, amelyek alapszükségletet elégítenek ki, emellett a piacn fellelhető versenytársakhz vagy átlagszínvnalhz képest biznyíthatóan és kiemelkedően jó minőségű, hsszú élettartamú és javítható, környezetbarát, a megszkttól eltérően, innvatív módn újrafelhasznált anyagkból készülnek, vagy nagyságrenddel kisebb anyag- és/vagy energiaigénnyel látnak el ugyanlyan funkciót, legalább ugyanlyan jó szinten. A fenti ismérveknek megfelelő minősített termékek és szlgáltatásk címkézésének, fgyasztásának támgatása kiemelt feladat ezen priritási tengelyen következő (Fenntartható fgyasztás) intézkedésében. A fejlesztések teljeskörű vizsgálatn, a szakértők és érintettek bevnásán alapuló helyzetfelmérésen, az alternatívák értékelésén és intézkedési (akció) terven kell alapuljanak, és összefüggéseikben kerülhetnek megvalósításra. A fejlesztés előkészítéseként lyan elemzésekre, megalapzó tanulmányk elkészítésére kerül sr, amelyek elengedhetetlenek a környezeti, társadalmi és gazdasági szempntból legjbb műszaki alternatíva kiválasztásáhz, a környezeti teljesítményjavulást célzó intézkedések előkészítéséhez (pl. vállalati audit készül el, amely fenntarthatósági szempntból értékeli a céget mind termelés, mind pedig szervezetiműködési szempntból, és intézkedési terv szinten megfgalmazza a teendőket). A létrejövő akcióterv, és a beruházás megvalósíthatósági tanulmánya alapján kerül sr a megvalósításra. A beavatkzási lgikában megfgalmaztt elvek és szempntk alapján létrehztt, a környezeti teljesítmény javulását célzó, megelőző jellegű intézkedések, beruházásk végrehajtása, kivitelezése. fejlesztések (intézkedési tervek, akciótervek, beruházásk, környezeti plitikák), amelyek javítják a vállalat/vállalatcsprt környezeti teljesítményét, csökkentik a környezetre kifejtett kárs hatásait, pl. környezetkímélő termékrendszerek, technlógiamódsítás, termékmódsítás, nyersanyag módsítás, működési beruházásk. Output: beruházás, a környezeti teljesítmény javulása, az ökhatéknyság növekedése. Tervezett intézkedések szennyezéscsökkentést célzó anyag- és energiafrgalmi elemzések, fejlesztések, kísérleti prjektek környezeti / fenntarthatósági auditn alapuló fejlesztések (beszállítókra is vnatkztattt auditk és fejlesztések) 109

Az intézkedés régió, megye specifikus szempntjai Kapcslódás más reginális szinten fnts intézkedéshez Lehetséges régióhatárn túlnyúló hatás Támgatandó prjektek becsült száma: termék életciklus elemzéseken alapuló környezetbarát termékfejlesztés alap- és segédanyagk kiváltására irányuló elemzéseken (megújuló ill. másdnyersanyagkkal való helyettesítés), hatástanulmánykn alapuló fejlesztések termékek többszöri vagy újbóli felhasználására ill. a belőlük képződő hulladék anyagában történő hasznsítására vnatkzó elemzések, módszerfejlesztés és kísérleti prjektek tisztább technlógiák önkéntes bevezetése (anyag-, energiatakaréks, hulladék- és emissziószegény, BAT, EVABAT) több gazdasági szereplő együttműködésével elérhető környezeti teljesítmény javulásra irányuló elemzésen alapuló ipari ökszisztémák fejlesztések, kísérleti prjektek knszenzus vitán, stakehlder-fórumn, érintett-térkép készítésén és elvárásk tisztázásán alapuló környezetplitikai fejlesztések környezeti számvitel, környezeti kntrlling kialakítása és bevezetése kmplex környezetplitika kialakítása és bevezetése Számszerűsíthető célk, az intézkedés hatásai (mnitring indikátrk) Típus Indikátr Tényadat Cél (2014) Adatfrrás Gyakriság Kimenet (utput) Eredmény Egyéb javaslatk, megjegyzések: Javaslt 2007-13/20. Intézkedés - beavatkzás 21 leírása (fejlesztési csmag / pályázati felhívás / támgatási knstrukció javaslat, nevesítendő kiemelt reginális prjekt, kistérségi integrált fejlesztés, stb.) Fenntartható fgyasztás elősegítése (IV.2.3. Fenntartható gazdaság és társadalmfejlesztés) Cím: Kapcslódó priritás Környezetvédelem megnevezése Az intézkedés tartalmának rövid leírása A fejlesztések célja a termelésben a kárs kibcsátásk és egyéb környezeti hatásk csökkentése vagy megszüntetése, lehetőleg azk frrásánál. Ennek eredményeképpen csökken a frrásfelhasználás, növekszik a működési és termelési haté- 21 Egyszerűség kedvéért az intézkedés szót használjuk. 110

knyság, a nagybb hzzáadtt értékkel bíró termékek frgalma, és a környezettudatsság szintje, miközben a környezeti infrmációk minősége és elérhetősége javul. A priritási tengely fejlesztéseiben a különböző érintettek (gazdasági szféra, civil szféra, ktatás, tudmánys szféra, tanácsadók és laksság) együttműködése preferált. A fenntartható termelés és fgyasztás szrsan összefüggő területei a fenntarthatóságnak. Hiába javítjuk a termelés hatéknyságát, csökkentjük a termelés srán keletkező emissziókat, kárs kibcsátáskat, ha a fgyasztás üteme meghaladja az ezekből származó előnyöket. A vállalati szféra ök-hatéknyságának növelése mellett jelentős a háztartásk, a laksság környezettudats gndlkdásmódjának és cselekvési mintáinak szerepe a fenntartható fejlődés biztsításában. Ezért szükséges a fenntartható fgyasztást, életmódt segítő tudatfrmálási kampányk meghirdetése. Bármely lyan kampány szlgálhatja ezen célt, ami hatéknyan, knkrét akciókn keresztül, mérhetően növeli az érintett célcsprtk (gyerekek, diákk, felnőttek) környezettudatsságát, társadalmi felelősségét. Az NKP II. A környezettudatsság növelése akcióprgram specifikus és peratív célkitűzései között szerepel a társadalm környezeti értékrendjének javítása, ezen belül a fenntartható egyéni, valamint családi életmód- és háztartásvezetési szkásk elterjedésének támgatása. Tervezett intézkedések Az intézkedés régió, megye specifikus szempntjai Kapcslódás más reginális szinten fnts intézkedéshez Lehetséges régióhatárn túlnyúló hatás Támgatandó prjektek becsült száma: Fenntartható fgyasztással, a fgyasztás környezeti és társadalmi hatásaival kapcslats kampányk (szemléletfrmálás, infrmálás, képzés) Fenntarthatóbb fgyasztási lehetőségeket, alternatívákat népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprjektek, beruházásk Fenntarthatósággal összefüggő termékcímkék ismertségének és elterjedésének támgatása Számszerűsíthető célk, az intézkedés hatásai (mnitring indikátrk) Típus Indikátr Tényadat Cél (2014) Adatfrrás Gyakriság Kimenet (utput) Eredmény Egyéb javaslatk, megjegyzések: 111

Javaslt 2007-13/20. Intézkedés - beavatkzás 22 leírása (fejlesztési csmag / pályázati felhívás / támgatási knstrukció javaslat, nevesítendő kiemelt reginális prjekt, kistérségi integrált fejlesztés, stb.) Cím: Kapcslódó priritás megnevezése Az intézkedés tartalmának rövid leírása Az e-környezetvédelem céljaihz kapcslódó fejlesztések (IV.6. Fenntartható termelési és fgyasztási szkásk ösztönzése) Környezetvédelem A környezetvédelmi infrmatikának támgatnia kell a fenntartható fejlődés felé való elmzdulást, s hzzá kell járulnia a környezetvédelmi demkrácia terén jelenleg tapasztalható deficit csökkentéséhez. Az e-környezetvédelem céljait elsősrban az OKIR tvábbfejlesztéseként kell megvalósítani. Kiemelt szempntként kell figyelembe venni a környezetvédelem szempntjából fnts összes infrmatikai rendszerek kialakításáhz, fejlesztéséhez és működtetéséhez (ideértve természetesen a vízügyi rendszereket is) az elmúlt 10 évben felhasznált igen jelentős munka- és költség ráfrdításkat. A fejlesztéseket a meglévő rendszerek tvábbfejlesztéseként kell megvalósítani. Semmiképpen sem szabad a megvalósult és jól működő nagy rendszereket más alapkra helyezve újra kifejleszteni, mert az évekkel vetné vissza a környezetvédelmi infrmatika helyzetét és a rendelkezésre álló frrásk ésszerűtlen felhasználását eredményezné. Erősíteni kell a környezetvédelem szakterületeivel összefüggő adatkezelések harmnizálását, az IPPC irányelv által is megkövetelt integrált szemlélet alkalmazásának terjesztését. Ennek eléréséhez fnts a környezetvédelmi szakterületek által megkövetelt adatszlgáltatásk szemléletének, frmátumának, benyújtási határidőinek stb. egységesítése. Minden környezetvédelmi adatszlgáltatásban lehetővé kell tenni az elektrnikus adatszlgáltatást (szftver fejlesztés, vnalkóddal elláttt adatlap létrehzása, adatfgadás rendszerének fejlesztése) és ellenőrzést. Az e-környezetvédelmi fejlesztéseken belül kiemelt fntsságú az EIONET37- kmpatíbilis környezeti megfigyelő, adatgyűjtő és feldlgzó hálózat kiépítésének befejezése, és erre alapzva egy integrált környezeti-gazdasági infrmációs rendszer kiépítése, működtetése. A fejlesztések másik fnts területe a K+Fet, a tervezést, plitika-frmálást és a döntéshzatalt támgató szélesebb körű hzzáférés javítása. A nyilvánsság tájékztatását szlgáló legfntsabb közérdekű elektrnikus környezeti tartalmak interneten keresztül történő közreadása, publikussá tétele a krábbi fejlesztések alapján, az OKIR-ra épülve ma már küszöbön áll (teszt üzemben működik az OKIR-web). Az elmúlt évtizedben létrejöttek civil, tudmánys és vállalkzói eredetű nyilváns környezeti adatbázisk (pl. KSzGySz, KÖRNET, KÖTHÁLÓ, MKNE, HUMUSz hulladékátvevő és lerakó adatbázisai stb.), melyek közönsége gyrsan nő. Mennyiségi és minőségi fejlesztésük, valamint a digitalizált környezeti infrmációkhz való hzzáférés javítása flyamatsan szükséges. Tvábbi kiemelt területnek minősül a valós idejű (real-time) és az ún. késleltetett környezeti infrmációk felhasználásával működő, a vnatkzó jgszabályknak megfelelő környezeti térinfrmatikai adatbázisk, infrmációs rendszerek létrehzása és lehetőség szerint nline hzzáférhetővé tétele a nyilvánsság számára. Tervezett intézkedések A hazai EIONET hálózat fejlesztése: Infrmatikai ill. térinfrmatikai rendszerek fejlesztése, kezelése, infrmációszlgáltatás (hangsúlyzttan beleértve a nyilvánsság tájékztatá- 22 Egyszerűség kedvéért az intézkedés szót használjuk. 112

sának tvábbfejlesztését is) Települési és reginális együttműködések infrmatikai támgatása Fenntartható termelésre és fgyasztásra irányuló e-szlgáltatásk támgatás Az intézkedés régió, megye specifikus szempntjai Kapcslódás más reginális szinten fnts intézkedéshez Lehetséges régióhatárn túlnyúló hatás Támgatandó prjektek becsült száma: Számszerűsíthető célk, az intézkedés hatásai (mnitring indikátrk) Típus Indikátr Tényadat Cél (2014) Adatfrrás Gyakriság Kimenet (utput) Eredmény Egyéb javaslatk, megjegyzések: 113

5.5. ENERGIA ÁGAZATI PROGRAM RÉGIÓRA ÉS A MEGYÉKRE A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA RENDSZERE; ENERGIAGAZDÁLKODÁS ÉS ENERGIAELLÁTÁS PROGRAMJA * 1. Az átfgó energetikai prgram célja: az rszágs ágazati középtávú fejlesztéseknek a régió területére eső ismert és elfgadható prgramjainak felvázlása és beépítése annak érdekében, hgy a reginális energetikai prgramk ezzel összehanglva készüljenek, ugyanakkr önálló, helyi igények szerint kibővülve, tartalmazzák azkat a prjekteket, amelyek a régió kncepcinális célrendszere szerint elfgadtt 5 fő fejlesztési irány köré csprtsítva, előmzdítják a régi fejlődését, a kistérségek felzárkóztatását. Mindezekhez igénybe véve az Új Magyarrszág Fejlesztési Terv középtávra 2006 2013 előirányztt támgatási eszközrendszerét. 2. ALAPFELTÉTELEK A Nyugat-Dunántúli Régió Prgramja szerkezetében követi az Új Magyarrszági Prgram priritásait. A 8 ágazati prgram 5. számú energia priritása alá (lásd a vnatkzó E-1. sz. ábrát) rendezi a reginális prgram energiarendszer fejlesztési középtávú előirányzatait és a határn átnyúló együttműködések energetikai fejlesztési témáit (lásd az E-1. sz. ábrát). Az NFT I. prgram tapasztalatai alapján az energetikai ágazati fejlesztések elsősrban a környezetvédelemmel kapcslt témák miatt a Környezetvédelem Operatív Prgram támgatásain keresztül valósultak meg. Ez a gyakrlat flytatódik a II. ütemben, így a támgatásk főleg a KOP-ból nyerhetők. Ezenfelül a GOP keretében is beépül az energetika: részben a megújuló energiaátalakítási technlógiák hnsításával igényelt környezeti iparfejlesztés-, másrészt a mezőgazdaság szerkezetátalakítási igény kapcsán támgattt energia erdő- és energiacélnövénytermesztés, majd a bienergiára alapztt biüzemanyag előállítás (bietanl, bidízel) prgrampriritáskn keresztül. Végezetül a régió már a humán erőfrrás fejlesztés ágazati prgramjába kívánja szerepeltetni speciálishelyi igényként a megújuló energiák és hasznsításmódjaik ktatását; alap-, közép és felsőfkú szintű helyi képzését. Az energetikai ágazati és területi prgramk finanszírzásai a KA Khéziós Alapból (közlekedés, környezetvédelem, energia) az ERFA Európai Reginális Fejlesztési Alapból és az ESZA Európai Szciális Alapból (humán fejlesztés, képzések, közigazgatás) történik a középtávú 2006 2013 évi időszakban. Amihez járul a magyar állam vállalása. A Nyugat-Dunántúli Régió 3 megyéjének energetikailag általában azns, biznys témákban eltérő fejlesztési szempntjai vannak, ez utóbbiak a következők: az energia ágazati nagyrendszerek és bázislétesítmények fejlesztése (nemzetközi kperációt végző villams energia és földgázenergia magisztrális hálózatk, tervezett új földgázbázisú erőmű, bietanlgyár, bimassza középerőmű, szélerőművek) a Győr-Msn- Sprn megyei régió területére esnek, és csak csekély hányad jut ebből Vas megyére, ill. még kevesebb Zala megyére (400 kv-s villams alaphálózati szakaszk), ezért a régió 22 kistérsége közötti fejlettség-különbség tvább rmlanak (lásd e flyamatt az E-2. sz. ábrán) Zala megyében a 6 közül 4 kistérség nem került fejlődő kategóriába csak felzárkózó -ba. Emiatt a régió kistérségeinek felét (11 kistérséget) célszerű a reginális prgramba kiemelten támgatni a fejlettek -hez képest. * Kidlgzó: PYLON Kft. Dr. Unk Jánsné 114

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ PROGRAMJA PRIORITÁSOK 1 2 3 4 5 6 7 8 Humán erőfrrás Közleke- Környezetvéde- Energia Településfejlesztés Turizmus fejlesztés dés lem Reginális szintű Középtávú cél Ágazati prgram (közpnti) Határn átnyúló együtt működések Priritás Gazdaságfejlesztés Pannn Gazdasági Kezdeményezés a reginális gazdasági szerkezet megújításáért K+F, innváció Vállalkzásk fejlesztés Mezőgazdasági vállalkzásk diverzifikációja Mezőgazdaság, erdőgazdaság Infrmatika Környezetbarát energiaipar fejl., mezőg. szerkezet vált., energia erdő + célnövény term. getermikus kckázati alap létesítés Reginális prgram Mikrvállalkzásk támgatása Klaszterek támgatása Kisvállalkzásk innvatív alkalmazásainak támgatása A Nyugatdunántúli emberkincsért a humán közösségi szlgáltatásk, az intézményi gyakrlat, valamint a közigazgatás megújítása Fglalkztathatóság javítása Alkalmazkdóképesség javítása Oktatási rendszer társadalmi és gazdasági igényekhez való rugalmas alkalmazkdása Oktatási rendszer társadalmi és gazdasági igényekhez való rugalmas alkalmazkdásának erősítése Az ktatási és képzési rendszerek szerepének erősítése az innvációs ptenciál fejlesztésében Társadalmi részvétel és befgadás Kapcslódó infrastruktúra fejlesztések Önkrmányzati hatáskörbe tartzó humán közszlgáltatásk fejlesztése Alapfkú nevelésktatás egészségügy energetikai ktatás energetikus képzés Az öt rszágt összekötő Nyugat- Dunántúli régió nemzetközi és belső elérhetőségének javítása nemzetközi elérhetőség térségi elérhetőség az áruszállításlgisztika közlekedés Kistérségi közlekedés (4-5 számjegyű utak, mellékvasútvnalak) vársi és agglmerációs közösségi közlekedés biüzeman yag előállítás, bővítés Életterünk az élő és megújuló Nyugat-Dunántúl környezetgazdálkdás, a környezeti tudatsság erősítése és a környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztése Egészséges, tiszta települések A környezetbiztnság növelése Vizek kezelése Természeti értékek kezelése Fenntartható termelési és fgyasztási szkásk ösztönzése Környezetgazdálkdás Kistelepülések szennyvízkezelése Hatékny és biztnságs energiaellátás és a megújuló energiafrrásk széles körű alkalmazása Energia felhasználási struktúra javítása, energiatakaréksság növel. Megújuló energia-frrás hasznsításk növelése Energia-ellátási rendszerek biztnsági növelése, krszerűsítése Hazai + nemzetközi kperáció bővítése, energiapiac nyitás kiterjesztése megyei jgú várskra, kistérségekre energetikusi hálózat Közös bimassza prjektek Közös geterm. prjektek Energiapiaci kperáció A településszerkezet megerősítése integrált településfejlesztési prgramk révén Nagyvársk fejlesztése Térség közpntk fejlesztése Falvak fejlesztése Lepusztult településrészek rehabilitációja A Pannn örökség megújítása - az épített és kulturális értékeinkért Gyógy- és termál turizmus Kulturális turizmus Tájegységi ökturizmus Turisztikai menedzsment, marketing Turisztikai szlgáltatásk E-1. sz. ábra: Reginális szintű ágazati és területi fejlesztési priritásk Közigazgatás mdernizáció Közigazgatás hatéknyságának javítása közigazgatás megújítása: a jgalktás megújítása, a civil társadalm megerősítése, a közigazgatás szlgáltatóvá tétele, az integrált kistérségi és reginális döntési szintek megerősítése; közszlgáltatásk krszerűsítése: elektrnikus közszlgáltatási infrastruktúra fejlesztése, közszlgáltatásk minőségének fejlesztése, közérdekű adatk nyilvánsságának biztsítása, elektrnikus kultúra terjesztése Kistérségi energetikusi hálózat kialakítás 115

E-2. sz. ábra: A kistérségek fejlettségi E-3. sz. ábra: Településsűrűség típusainak váltzása (település/100 km 2 ) A régió jellegzetessége, hgy Vas és Zala megyében kiugróan nagy a településsűrűség, az apró és törpefalvas kistérségek száma (lásd az E-3. sz. ábrát), ahl alig van egy-két lyan körzet, ahl az alacsny népességű községek aránya kevesebb, mint 50%. A Körmendiben és az Őriszentpéteriben, tvábbá Lenti térségében a települések nylctizede kevesebb, mint 500 laksú, ugyanakkr a Győri kistérségben csak 3,7%- uk. Az 500 999 fős falvak aránya visznt a Győr-Msn-Sprn megyei Kapuvári (42%) és a Vas megyei Sárvári kistérségben (39%) a legtöbb. Az 1000 4999 laksú települések inkább a régió északi részén találhatók, különösen a Győri és a Msnmagyaróvári kistérségekben, míg Vas megyében a Szmbathelyi, Zalában a Keszthely- Hévízi ilyen. E kistérségek általáns, de különösen települési intézményeinek energiaellátása fkzttabb terhet jelent a kistérségek számára, ezért tvábbi kiemelt preferenciát kell, hgy élvezzenek prjektjeik támgatás-megítélése srán a régiótól, ill. a megyétől függően. 116

3. REGIONÁLIS ENERGETIKAI KONCEPCIONÁLIS ÁLLÁSFOGLALÁSOK A PROGRAMOKRA Az elkészült és egyeztetett helyzetértékelés, jövőképi és hsszú távú kncepcinális fejlesztési javaslatk főbb megállapításait tvábbfejlesztve, a következő állásfglaláskat célszerű a prgramfázisban is érvényre juttatni, ezek: A Magyar Energiaplitika és a készülő Energia Stratégia alapvető céljait a reginális terv befgadja és ésszerű kmprmisszumk árán helyet ad a tervezett energia nagyrendszerek és elemeik telepítési igényeinek, energetikai zöld és barnamező nagyberuházásk esetében a Reginális Fejlesztési Tanács elvárja a mindenkri beruházó hazai és külföldi vállalkzásktól bármely fejlesztésük engedélyeztetését, egyeztetését, a régió, a megyék és a kistérségek szintjein és a területi szempntk érdekérvényesítő jgát, a NYUDU Régió középtávn sem támgatja lignitbázisú energiahrdzó kitermelését bányászatát és régión belül telepített lignitbázisú villams erőmű létesítését, nem zárja ki környezetbarát technlógiájú kis-, közép- és nagyteljesítményű vízerőmű létesítését és a szmszéds tagállamkkal történő kperáció helyreállítását, kizárja hasadóanyag bázisú erőmű létesítését, telepítését, helyet ad a hidrgén, mint új energiahrdzó termelésének, hasznsítási technlógiák kifejlesztésének, mint innvációs prgramnak, a NYUDU Régió megyei jgú vársai és a régió valamennyi kistérségei önkrmányzatai be kívánnak kapcslódni önálló fgyasztó(egyesülés)ként a villams és gázenergia szabad piacba középtávn, a Régió valamennyi ismert és a helyzetelemzés srán feltárt, gazdag megújuló energiahrdzói ptenciáljára alapzva támgatja ezeknek, az eddiginél nagyságrenddel nagybb kitermelési befgási és hasznsítási technlógiai tevékenységére vnatkzó prgramkat, prjekteket, a megújuló energiahasznsító létesítmények közül kizárólag a decentralizált kistérségi fejlesztések; lakssági, kmmunális és mezőgazdasági energiaellátást célzó bjektumk megvalósítására összpntsít a régió és nem részesíti előnyben a hazai és külföldi tőkeerős energetikai célú fejlesztések támgatását, a helyi KKV kis- és középvállalkzáskkal szemben, támgat minden energia-megtakarítást célzó technlógiát, helyi prgramt, támgatja a bimassza energiahrdzók részarány-növelését a struktúrában, támgatja a vidékfejlesztés keretében, az energia célnövény-termesztés különböző frmáit, s erre területi-nagyságrendi javaslatkat tesz, egyetért a megújuló energia hasznsítási technlógiák különösen a getermikus kiserőművek, fűtőművek létrehzását megkönnyítő ún. kckázati alap létrehzási igényével, támgatja az önkrmányzatk, kistérségek kszerű és racinális energiagazdálkdását végző energetikusi hálózat kiépítését és működtetési szükségességét. 117

4. ENERGIA ÁGAZATI KOOPERÁCIÓS FEJLESZTÉSI PROGRAM 4.1. Energiagazdálkdás A Nyugat-Dunántúli Régió 2004 év végei összes halmzatlan energiafelhasználása közel 70 PJ vlt, ami jelenleg mintegy E N = 73 PJ/év. A teljes közvetlen energiafelhasználás az 55 PJ-ról mára E K = 57 PJ/év-re emelkedett. Ismert dinamikusan fejlődő ipara miatt a régió igénye, az energiahatéknysági intézkedések és vállalásk ellenére tvább növekedik nemcsak a közvetlen felhasználás, hanem több magánvállalkzás közép és nagy erőművi fejlesztései miatt arányaiban jbban megnövekedik a halmzatlan összigény is, pl. a Gönyű térségébe tervezett 400 MW kapacitású földgázbázisú új erőmű miatt is. A közvetlen energiafelhasználáskra végezhető érdemi becslés szerint a középtávú 7 éves időszak végére évi 1,5%-s növekmény feltételezésével, a várható igény; E K = 63 max. 66 PJ/év értékre növekedik. A régió becsült teljes energiahrdzói szerkezetében, az rszágs tendenciát követve, megnövekedik a megújuló energiahrdzók részaránya, így a jelenlegi mintegy 5%- s arányt célszerű 15%-ra növelni, azaz az E N = 84 PJ/év értékhez visznyítva ez a becsült vlumen E megújuló = 12,5 PJ/év nagyságrendet tesz ki (rszágs vállalás: 14% 2013- ig). A megújuló energiafelhasználás hsszú távú energiahrdzói szerkezetében jelen prgram a régió kedvező bimassza és getermikus energia ptenciális adttságaira alapzva középtávn a primer bimassza részarányának túlsúlyával száml (mintegy 60% arányban I. ütemben a primer bimassza 4,3 PJ/év kitermelésével, a II. ütemben 50% aránnyal, azaz 4,6 PJ/év termeléssel). A fennmaradó energiafrrás-hányad megszlik a getermikus, a víz-, a szél-, a nap-, az egyéb hulladék energiák és az újabb megújuló energiahrdzók között. A primer bimassza energia a felhasználási célk szerint megszlik: bitüzelőanyag, bigáz és biüzemanyagra a hasznsítási technlógiáktól függően, a megcélztt 4,3 4,6 PJ/év vlumenen belül. Ennek 50%-át célszerű bimassza bázisú kiserőművi, ill. falusi fűtőművi hasznsításra létrehzni, kitermelni, 25 25%-át pedig bigáz (erőművi) és biüzemanyag alapanyagául (bietanl, bidízel) megtermelni és hasznsítani. Mindezeket a meglévő mező- és erdőgazdasági hulladékk hasznsításán felül, energia erdőültetvényezéssel és lágyszárú energia-célnövénytermesztéssel lehet flyamatsan, helyi gazdálkdással biztsítani. Előzetes számításk szerint javaslható a régió teljes területén, I. ütemben a kistérségi priritásk figyelembevételével mintegy: 90.000 hektár terület átállítása energia célnövénytermesztésre a régió-vidék 1.132.900 ha területéből, azaz a fent vázlt arányk alapján a javaslt szerkezet: 20.000 ha fás energiaültetvényezésre 20.000 ha lágyszárú szilárd energiahrdzó céllal 20.000 ha lágyszárú bigáz termelésre 10.000 ha bidízel alapanyag termelésre 20.000 ha bietanl alapanyag termelésre A fás szárú energiaültetvényezés értelemszerűen zömmel Vas és Zala megye kistérségeire preferálható, a lágy szárúak közül a szilárd energiahrdzói célú termesztés a hátránys helyzetű, ill. több szempntból kiválaszttt 9 kistérségben preferálható maximális támgatással, ezek: a Csrnai, Téti, Pannnhalmai, Celldömölki, Vasvári, Őriszentpéteri, 118

Letenyei, Nagykanizsai és Zalaszentgróti kistérségek (a vnatkzó főbb adatk szlgálnak indklásul a mellékelt E-4. sz. ábrán és az E-1. sz. táblázatban). A régió közvetlen energiafelhasználási szerkezetében még látványsabban jelentkezik majd a megújuló energiahrdzó bázisn termelt és frgalmaztt energiafelhasználás növekedés, mivel azt nem egyenletesen, valamennyi fő fgyasztói ágazatra terítve és megsztva tervezi a régió, hanem csupán a lakssági és kmmunális (intézményi) és a mezőgazdasági ágakra kitüntetetten daítélve a régió támgatási keretösszegeit. A Régió tervbe vette, hgy önkrmányzatai is belépnek a jövőben a megnyittt villams és gázenergia piaci körbe, úgy, hgy nagybb települések esetében a vársi intézmények, ill. a vidék esetében a kistérségi tömörülési szinten és léptékben minősíttetik magukat feljgsíttt fgyasztóként annak érdekében, hgy a piacn a legkedvezőbb leglcsóbban szlgáltató partnert választhassák meg. E-1. sz. táblázat A Nyugat-Dunántúli Régió kedvezőtlen fglalkztatttságú, alacsny jövedelmű, jelentős munkanélküliséggel küzdő kistérségeinek főbb adatai, mutatói Kistérség lakónépesség [fő] terület [km 2 ] települések száma [db] fglalk. száma [fő] mező-, erdőgazd. fgl. [fő] munkanélküli [fő] inaktív kereső [fő] eltartttak [fő] mezőg. regiszt vállalk [db] lakásszám [db] nincs földgáz [db] nincs csatrna [db] Csrnai 35 299 599 34 14 067 1 843 768 11 527 9 174 412 14 410 8 098 6 577 Téti 19 408 376 19 7 211 541 499 6 459 5 200 199 7 621 4 298 5 350 Pannnhalmi 17 101 321 18 6 274 703 435 5 523 4 892 197 6 414 3 316 3 778 Celldömölki 26 115 474 28 1 024 882 464 8 823 6 471 185 11 272 4 554 7 530 Vasvári 14 832 374 23 5 518 493 355 5 366 4 069 186 6 708 4 662 5 608 Őriszentpéteri 7 128 305 22 2 662 269 213 2 947 1 577 121 3 318 2 678 2 714 Nagykanizsai 81 751 893 48 32 602 1 728 3 551 25 310 21 769 1 449 33 054 4 891 10 630 Letenyei 8 477 404 28 6 358 623 948 6 764 4 889 266 7 124 2 003 3 970 Zalaszentgróti 18 557 327 24 6 801 510 560 6 432 4 894 198 7 432 3 285 3 686 Összesen 238 668 4 073 244 92 517 7 592 7 793 79 151 64 935 3 213 93 356 37 785 49 823 erdő (25%) [ha] 102 000 Σ NYUDU 1.000.348 1.132.900 655 416 849 23 760 25 304 299 542 262 605 8 604 401 579 116 313 137 169 vidék ha Kistérs. részar 24% 36,6% 37% 23,3% 32,5% 36,3% 119

E-4. sz. ábra: A NYUDU Régió fglalkztatttsági és jövedelem elemzése kistérségi csprtsításban 120

4.2. Energetikai nagyrendszerek fejlesztési prgramja Magyarrszág Közép-Európai kedvező geplitikai helyzeténél fgva, már évtizedek óta helyet ad nemzetközi tranzitáló energiahálózati rendszereknek (villams energia, földgáz), így krábban az adriai kőlajvezeték-hálózatnak (amelyet a régió déli határló vnaláhz közel telepítettek), a balkáni irányú földgázvezetékeknek és a villams energia 400 kv-s hálózatainak. Ezek a hálózatk még jó ideig biztnsággal el tudják látni a hazai igényeket, aznban a privatizáció srán ide került nemzetközi vállalkzásk tvábbi igényt frmálnak nagynymású új földgázhálózatk és földgáztárlók, valamint nagyfeszültségű villams energia tranzit szállítórendszerek telepítésére is. A Régió, mint a gazdaságfejlesztés területének része igényt tart arra, hgy valamennyi energia nagyrendszernek már a tervezése srán a krmányzat bevnja a régió illetékes területi szerveit a létesítés területi feltételeinek megtárgyalásába, ahl saját érdekeit már a beruházást megelőzően érvényesíttetheti (flyamats földhasználati bérleti díj, kckázatvállalási díj, gáztárlók, erőművek esetében), aznfelül, hgy kiköti hgy ezek a nagyrendszerek a régióban megcsaplhatók lehessenek, azaz csatlakzhassanak a meglévő alaphálózati rendszerre, hgy növeljék a hazai ellátásbiztnságt. A Régióban jelenleg flyó és középtávn flytatódó 400 kv-s villams alaphálózati fejlesztések (lásd az E-5. sz. ábrát) Vas és Zala megyét érintő szakaszait az ágazati tervezés flyamatsan egyezteti a megyei önkrmányzatkkal; a terület gazdáival és a véglegesített nymvnalváltzat bekerül az aktuális területrendezési tervbe, amelyben a nymvnal fenntartása, elfgadása megtörténik. Ilyen szakaszk: a Szmbathely-Zala megyehatár és a Zala megyehatár Hévíz közötti tervezett hálózatk. A Régió É-i részébe tervezik a Kék Áramlat és a Nabucc fantázianevű nagynymású nemzetközi földgáz-hálózati rendszer utlsó szakaszának beépítését az ausztriai Baumgarteni gázfgadó közpntig, vélhetően a jelenlegi meglévő földgáz gerincvezeték-hálózattal párhuzamsan fektetett nymvnaln (lásd az E-6. sz. ábrát). Ezt célszerű a győri csmópntba befrgatva csatlakztatni a hazai rendszerre. Egy krábbi távl-keletről; Yamalból indíttt és az Adriai tengerig kiépítendő nagynymású tranzit földgázvezeték nymvnala az ismert tervek szerint átszelné mindhárm megyét, aznfelül becsatlakzna a Nagylengyel Pusztaederics térségi karszts vidéken kiképzendő gáztárlóba. Ez mind az rszág, mind a Dél-Dunántúli Régió szempntjából igen előnyös lenne a biztnságs ellátás érdekében. MEGVALÓSÍTÁS I. A villams energia alaphálózati és tranzit nagyrendszerek fejlesztése a KEOP KÖR- NYEZET ÉS ENERGIA ÁGAZATI OPERATÍV Prgramja keretében valósítható meg, amelynek priritási tengelye közül e téma a KEOP 3.5 priritása Hatékny energiafelhasználás tématerülete alá tartzik. II. Az rszágt átszelő tervezett magisztrális földgáz tranzit vezetékhálózati fejlesztéseket nemzetközi nagytőkés beruházásk frmájában, a kialakult knzrciumi struktúrában szervezik és valósítják meg, amelyhez a magyar fél a helyet biztsítja apprtként, aznfelül részesedésért követelhet a mindenkri flyamats területhasznsításért az érintett régióknak és településeknek, aznfelül biztnsági kckázati járadékt igényelhet a stratégiai bjektumk környezetet veszélyeztető katasztrófa, havária hatása következtében, de magáhz a beruházás létesítéséhez nem tartzik hzzájárulni pénzügyi sajáterős frráskkal. 121

E-5. sz. ábra: A Nyugat-Dunántúli Régió villams energia ellátó hálózati rendszer fejlesztési prgramja 122

E-6. sz. ábra: A Nyugat-Dunántúli Régió földgázenergia-ellátó hálózati rendszer fejlesztési prgramja 123

4.3. Megújuló energiafrrás-hasznsításk növelését tűzte célul az energia ágazat is, amikr Európai Uniós vállalásait megtette mind a megújuló energiabázisn termelt villams energia támgattt átvételi árának (KÁP) biztsításával, mind száms energiahatékny innvatív technlógia ösztönzésével. A Régió főbb, egyeztetett prgramjai: A Régió szempntjait az energetika ly módn érvényesíti, hgy előnyben részesíti a decentralizált erőművi átalakítók építését, főleg kisteljesítményű bimassza, bigázalapú fűtőműveket, fűtőerőműveket, getermikus mintaerőműveket és hibrid technlógiákat (pl. bislár, szél-slár, szél-hidrgén, szél-tüzelőanyagcellás berendezések), hgy a régió mind a 22 kistérségében lyan energetikai bázisk jöjjenek létre, amelyek a helyi lakssági önkrmányzati kistérségi igényeket elégítsék ki, nem pedig a mai gyakrlatt flytatva; az állami támgatáskat elavult, magánvállalkzásban gazdálkdó erőművek számára fganatsítsák. A Régió energetikai prgramja javaslja, hgy jelenleg működő 17 ipari parkjába a versenyképesség gazdasági prgramja tervezze be lyan innvatív technlógiájú kiserőművek létesítését (3 max. 6 MW villams és 10 max. 20 MW hőenergia teljesítményű), amely helyi megújuló energiahrdzóra alapzva lcsóbb villams és hőenergia-ellátást biztsít az da tömörült KKV-k számára (területi elszlásukat lásd az E-7. sz. ábrán). Az rszágs ktatási prgram tervezze be az ktatás minden szintjén a környezetbarát megújuló energiafrrásk és hasznsításk tantárgyat és alkalmazási módjait, amely később fglalkztatásbővítést és munkahelyteremtést generál. E-7. sz. ábra: Megújuló energiabázisú erőmű telepítési prgramjavaslat a kistérségi közpntkba és az ipari parkkba 124

5. REGIONÁLIS ENERGETIKAI PROGRAM Az alapfeltételeknek megfelelően, a reginális energetikai prgram a Nyugat-Dunántúli Régió hsszú távú kncepcinális célrendszerét mindenkr szem előtt tartva, úgy alakítja ki prgramját, hgy a főbb témák besrlhatók legyenek és alátámasszák a fő fejlesztési iránykat, célkat és határzzák meg, hgy középtávn abból mit szándékznak megvalósítani. Ennek érdekében a Reginális energetikai prgram intézkedései is az 5 fő priritás alatt csprtsítva jelennek meg (lásd az E-8. sz. ábrát). Fő fejlesztési irányk Társadalm Gazdasági Területi megújítása, versenyképesség felzárkóztatás khézió erősítése javítása Környezeti állapt javítása megújuló energia hasznsító, átalakító technlógiák létesítése a kistérségekben megújuló kiserőművek létesítése ipari parkkban innvációs prgram új környezetbarát technlógiák hnsítására Területi megközelítés nagyvársk és közvetlen agglmerációjuk fejlesztése kis-, középvárskkal rendelkező kistérségek fejlesztése kistérségi közpntk fejlesztése kistelepülések lakókörnyezetének, alapszlgáltatásainak fejlesztése Területi együttműködések bővítése Reginális energetikai prgram nagyvársi megújuló energia felzárkózó megújuló pólusk célnövények ter- kistérségek elmelés, energiatermesztése (erdő, sődleges tám- -ellátás faültetvény, lágyszárú gatása megújuló krszerűsítése bimasz- energiaellátás település rehabilitáció szák) létrehzására megújuló környezetbarát (11 kistérs.) frráskkal iparfejlesztés energetikai (nap, get., hőszivattyú, decentralizált ktatás, tudatgáz, bi- biüzem anyag frmálás, refe- szél) előáll. rencia helyi bemutatás alapanyag termelés nyersszesz előállítás helyi energia elsztóhálózatk bővítése kistérségi energetikus-hálózat létrehzása kistérségi önkrmányzatk szövetkezése feljgsíttt fgyasztói piaci megjelenés szervezése határn átnyúló bimassza, getermikus prjektek, hálózatk E-8. sz. ábra: A Nyugat-Dunántúli Régió hsszú távú (2007 2020) kncepcinális célrendszere és a reginális energetikai prgram kapcslódása 125

A Nyugat-Dunántúli Régió energetikai prgram priritásai 1. Környezeti állapt javítása témáhz kapcslva: megújuló energiahasznsító, átalakító technlógiák létesítése a kistérségekben (KEOP), megújuló kiserőművek létesítése az ipari parkkban (GOP), innvációs prgram új, környezetbarát technlógiák hnsítására (GOP). 2. Társadalm megújítása, khézió erősítése témáhz: nagyvársi megújuló pólusk energiatermelés, ellátás krszerűsítése (KEOP, Országs Nagyprjekt), település rehabilitációk megújuló frráskkal (nap, getermikus, hőszivattyús, bigáz, bimassza, szél bázisn) (KEOP). 3. Gazdasági versenyképesség javítása témáhz: megújuló energia célnövények termesztése (erdő, faültetvény, lágyszárú bimaszszák) (AVOP, VFT Vidékfejlesztési Stratégiai Terv) környezetbarát iparfejlesztés indítása (GOP), decentralizált biüzemanyag előállítás (GOP, KEOP): alapanyag termelés nyers-szesz előállítás 4. Területi felzárkóztatás a felzárkózó kistérségek elsődleges támgatása megújuló energiaellátás létrehzására (KEOP), kistérségi önkrmányzatk szövetkezése feljgsíttt fgyasztói piaci megjelenésük szervezése (KEOP), határn átnyúló bimassza, getermikus közös prjektek (KEOP), kperáló határmenti hálózatfejlesztések (KEOP). Az energetikai prgram megvalósításáhz a Régió igénybe veszi mind a különböző ágazati (KEOP, GOP, TAMOP, TIOP, EKOP), mind a reginális peratív prgramk keretében nyújttt támgatáskat, tvábbá az agrárgazdasági, vidékfejlesztési, külön nyújttt támgatáskat (AVOP, VFT). A reginális peratív prgramban (ROP) nem juttt hely decentralizált energetikai, megújuló energiahasznsítási témákra, nha lgikusan több priritási tengely alá tartzhatnának. 126

6. KÖRNYEZET ÉS ENERGIA-ÁGAZATI OPERATÍV PROGRAM (KEOP) PRIORITÁSAI Az Új Magyarrszág Fejlesztési Terv újfajta szemlélete kellőképpen igazlta, hgy a társadalm és a környezet állaptával kölcsönkapcslatban áll az energiagazdálkdás és energiaellátás módja és minősége. Emiatt a tervezett beavatkzásk közvetlenül e két ágazat összekapcslásával lehetnek eredményesek, a felállíttt struktúra kapcslódásait betartva (lásd az E-9. sz. ábrát). E-9. sz. ábra: A Környezet és Energia Operatív környezeti prbléma szemlélete és beavatkzási struktúrája [20] A KEOP átfgó stratégiája alapján 3 specifikus cél határzható meg, így: az élhető környezet megteremtése és fenntartása; értékvédelem és megőrzés; megelőzés, takaréksság, hatéknyság. E célkhz 5 priritási tengely tartzik (lásd az E-10. sz. ábrát), amelyekből két cél alá, priritási tengely alá a környezetvédelmi fejlesztések tartznak, a harmadik cél alá pedig az energetikai fejlesztések két priritási tengelyben megjelenítve. Támgatásuk a Khéziós Alaptól támgathatók KA várható. E-10. sz. ábra: A KEOP priritási tengelyei (2006. kt.) [20] 127

6.1. A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM RÉSZLETEZŐ SZERKEZETE Átfgó cél: A jólét fenntartható növelése alapjául szlgáló környezetminőség és természeti állapt megőrzése. Specifikus célk és priritásk 1. Élhető környezet megteremtése és fenntartása. Egészséges, tiszta települések 2. Értékvédelem és megőrzés. Vizeink jó kezelése; Természeti értékeink jó kezelése 3. Megelőzés, takaréksság, hatéknyság. Környezetbarát energetikai fejlesztések; Fenntartható termelési és fgyasztási szkásk ösztönzése AZ OP PRIORITÁSTENGELYEI (az energetika a 4. sz. priritási tengely részét képezi) 1. Egészséges, tiszta települések priritási tengely (59,8%, 780 Mrd Ft) Hulladékgazdálkdás Szennyvízkezelés Környezeti kármentesítés Vízbázis-védelem és ivóvízminőségjavítás 2. Vizeink jó kezelése Jó árvízvédelmi gyakrlat kialakítása Vizeink mennyiségi és minőségi védelme, a vizek tvábbi szennyezésének megakadályzása A VKI végrehajtásának állami intézkedései 3. Természeti értékeink jó kezelése priritási tengely (2,3%, 30 Mrd Ft) Közösségi jelentőségű ás védett természeti értékek, valamint védett területek megőrzése, helyreállítása, fejlesztése Élőhely-megőrző mező- és erdőgazdálkdás infrastrukturális alapjainak megteremtése (beruházásk) Vnalas létesítmények természet- és tájrmbló (kársító) hatásának mérséklését szlgáló beruházásk Az erdei iskla hálózat fejlesztése 4. Környezetbarát energetikai fejlesztések priritási tengely (5,9%, 77 Mrd Ft) A megújuló energiafrrásk nagybb arányú felhasználása 4.1. Bimassza energetikai létesítményekre épült térségi rendszerek kialakítása/átalakítása hő és/vagy villams energia termelésre; 4.2. Getermikus hő- és/vagy villams energia termelésre alkalmas rendszerek kialakítása/átalakítása; 4.3. Kisteljesítményű szélerőgépek, sziget üzemmódban termelő és középfeszültségű hálózatra termelő közösségi szélerőművek; 4.4. Hőszivattyús fűtési és hűtési rendszerek; 4.5. Villams energia hálózatra termelő, és autnóm ftvltaikus rendszerek; 4.6. Napkllektrs közösségi és egyéni hőtermelő rendszerek; 4.7. Bigáz hasznsító rendszerek kialakítása/átalakítása hő- és/vagy villams energia termelésre; 4.8. Mezőgazdasági hulladékkat pelletáló, brikettáló kapacitásk építése; 4.9. Bi-üzemanyagk előállítása; 4.10. Megújuló energiafrráskat hasznsító közösségű távfűtő rendszerek ki/átalakítása; 4.11. Meglévő vízierőművek energetikai krszerűsítése, kis teljesítményű erőművek létesítése; 4.12. Egyéb megújuló energiafrrásk, amennyiben meg tudnak felelni a szabályzhatósági kritériumknak. 4.13. Kmbinált rendszerek, különböző technlógiák együttes alkalmazásának kialakítása; 4.14. Villams energia termelő rendszerek hálózati integrációjának keretfeltételeinek fejlesztése; Hatéknyabb energia felhasználás 4.15. Távhőellátás krszerűsítése, hálózati veszteségek csökkentése; 4.16. Átfgó energia-hatéknysági intézkedések: energetikai audit elvégzése, ennek alapján az energia hatéknyság növelést, energiatakaréksságt szlgáló krszerűsítések megvalósítása 128

5. Fenntartható termelési és fgyasztási szkásk ösztönzése priritási tengely (3,1%, 40 Mrd Ft) Fenntartható termelés Fenntartható fgyasztás elősegítése Az e-környezetvédelem céljaihz kapcslódó fejlesztések INDIKÁTOROK 1. Egészséges, tiszta települések priritási tengelyhez 9 indikátr értelmezhető 2. Vizeink jó kezelése priritási tengelyhez 4 indikátr értelmezhető 3. Természeti értékeink jó kezelése priritási tengelyhez 4 indikátr tartzik 4. Környezetbarát energetikai fejlesztések priritási tengely indikátrai Környezetbarát energetikai fejlesztések értékelési indikátr: Megújuló energiahrdzóból termelt villams energia részaránya a villams energia felhasználásn, illetve az összes megújuló energia (villams + hőenergia) részaránya az összenergia felhasználásn belül (%) Környezetbarát energetikai fejlesztések nymn követési indikátr (frrás: EMIR): A KEOP műveletek eredményeként megújuló energiahrdzóból termelt villams energia, illetve az összes megújuló energia (villams + hőenergia) termelése; (EU magindikátr: Additinal capacity f renewable energy prductin (MWh) Villams energia: GWh/év, összes megújuló: GJ/év Környezetbarát energetikai fejlesztések nymn követési indikátr: A KEOP műveletek eredményeként energiahatéknysággal kiválttt éves energia megtakarítás (GJ/év) Környezetbarát energetikai fejlesztések nymn követési indikátr: A KEOP műveletek eredményeként az üvegházhatású gázk éves energia megtakarítás (GJ/év) 5. Fenntartható termelés és fgyasztás ösztönzése priritási tengely * 129

6.2. KEOP KÖRNYEZET ENERGIA ÁGAZATOK OPERATÍV PROGRAMJÁ-hz a Nyugat-Dunántúli Régió prjektjavaslatai (77 mrd Ft) 3.4. A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ-FELHASZNÁLÁS NÖVELÉSE priritási tengelyhez: Cím: 1. Megújuló energiafrrásk kmplex (villams és hő, egyéb célú) térségi, településhálózati közösségi rendszerekben való hasznsítása Cél: A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ 22 kistérségi településközpntjában * a településközpnti önkrmányzati intézmények hőenergia (fűtés/hűtés és HMV) ellátás bimassza alapú közelhő ellátása, kgenerációs kiserőművel és rövid távhőellátó vezetékhálózattal Célkitűzések Hálózati rendszert alktó bimassza alapú, 22 kistérségi intézményi hőenergiaellátás kgenerációs kiserőművel, rövid távhővezetékhálózattal Indikátr (megnevezés és mértékegység) bimassza kiserőművek teljesítőképessége [MW] hőtávveze-ték hálózat [km] hőfgyasztói igények [GJ] [MWh] villams energia termelés [MWh] Alap (2004) Cél (2008) - N vill 11 MW N hő 86 MW P vill = 0,317 PJ P hő = 1,854 PJ ΣP = 2,171 PJ Adatfrrás BM Önkrm. GKM MEH Indikátr típusa eredmény Gyakriság évente Priritás leírása (priritásk és a kapcslódó célk, indikátrk felelőseit a fenti táblázat tartalmazza) A KEOP tervezett műveleteiben szerepel a megújuló energiafrráskra, így a helyi bimassza ptenciális energiára alapztt településközpnti autnóm energia átalakító (kiserőművi) és energiaellátó távhő (hálózati) rendszerfejlesztések. A régió mind a 22 kistérségének közpntja intézményeinek hőenergia ellátását át kívánja állítani a földgázalapú ellátásnál min. 10%-kal lcsóbb helyi tüzelőanyag-bázisú új rendszerre, ahl az erőművi technlógiák különbözőek lehetnek (szilárd faapríték-tüzelésű, faelgázsító, bigázalapú, hibrid rendszerű stb.), a közelhőellátási rendszer hálózata 300 max. 500 fm. Az egyes kiserőművek vill. teljesítőképessége max. 0,5 MW, a hőteljesítményük 3 5,0 MW. Becsült vill. termelés: 4,0 GWh/év. Hőtermelés (10 nagybb, 12 kisebb blkk esetén): 1,854 PJ/év. A prjekt által elérhető összes eredmény: 2,17 PJ/év energiatermelés, amely a reginálisan megcélztt P = 12,0 PJ/év átállítandó energiafelhasználásnak 18%-a. A prjekt legjbb példa a hálózati rendszer -t képező, együtt, a 22 kistérségi településközpntra kidlgzandó klaszterbe is fglalható megújuló energiahasznsító műszaki infrastrukturális berendezési technlógiák elterjesztésére, a megújuló energiahrdzói részarány növelés módjára. * azaz: Pannnhalmán, Téten, Győr kistérségben, Msnmagyaróvár kistérségben, Csrnán, Kapuvárn, Sprn kistérségben, Kőszegen, Csepregen, Répcelakn, Celldömölkön, Sárvár kistérségben, Vasvárn, Szentgtthárdn, Őriszentpéteren, Zalaszentgrótn, Zalalövőn, Pacsán, Nagypáliban, Lentiben, Letenyén, Nagykanizsa kistérségben 130

Javaslt 2007-13/20. Intézkedés - beavatkzás 23 leírása (fejlesztési csmag / pályázati felhívás / támgatási knstrukció javaslat, nevesítendő kiemelt reginális prjekt, kistérségi integrált fejlesztés, stb.) Cím: Kapcslódó megnevezése priritás Az intézkedés tartalmának rövid leírása Az intézkedés régió, megye specifikus szempntjai Kapcslódás más reginális szinten fnts intézkedéshez Lehetséges régióhatárn túlnyúló hatás Megújuló, bimassza alapú hőenergiaellátó rendszer a NYUDU Régió 22 településközpnti intézményeinek környezetbarát, takaréks hálózatára Környezeti kárs kibcsátás csökkentés; energiahatékny átalakító technlógiák NYUDU Régió 22 településközpntja intézményeinek földgázellátó rendszereinek átállítása bimassza alapú új kiserőműből táplált közelhő energiaellátásra, 22 kiserőmű létesítésével és saját közelhő-ellátási csővezetékhálózat és hőközpnti csatlakzás kiépítésével megújuló energiahasznsító klaszter alapítása, kiterjesztése decentralizált fejlesztési hálózatban esélyegyenlőség KEOP 3.1. priritás tengely alá tartzó egészséges, tiszta települési környezet kialakítása, környezetbarát energiahrdzókkal és technlógiákkal hazai technlógiai transzfer Támgatandó prjektek becsült száma: 22 alprjekt a klaszter rendszerben Kimenet (utput) Számszerűsíthető célk, az intézkedés hatásai (mnitring indikátrk) Típus Indikátr Tényadat Eredmény kiserőmű; távhővezeték hálózat; intézményi csatlakzó berendezés hőfgy. igények vill. energia termelés teljesítmény [MW]; hssz [km] [GJ] [MWh] Egyéb javaslatk, megjegyzések: Cél (2014). [MW]. [km] Adatfrrás BM - Önkrm. Vállalk. Önkrm. Szlgáltató Gyakriság évente évente EU frrás (ESZA/ ERFA/KA/ EMVA/HA ) EU támgatás [mrd Ft] Hazai állami támgatás [mrd Ft] Finanszírzási terv 2007-13: a NYUDU Régió (3 megyéje) részére középtávra Intézkedések / beavatkzászás Finanszír- Összes [Mrd Ft] Becsült saját erő (hazai frrás) fejlesztés [mrd Ft] Önkrmányzati magán 22 kistérség kp. x 17,6 15,84 1,76 - - kiserőműre (90%) (10%) 22 kistérség x 3,3 2,97 0,33 - - közelhő-ellátás hálózata + csatl. berend. összesen 20,9 18,81 2,09 [mrd Ft] Győr-Msn-Sprn részarány 6,64 5,98 0,665 megye kistérség kp.- i kiserőművek 7 db [%] 31,8 Vas megye 9 db 40,9 8,55 7,69 0,855 Zala megye 6 db 27,3 5,71 5,14 0,570 23 Egyszerűség kedvéért az intézkedés szót használjuk. 131

Cím: 2. Ipari Parkk bimassza alapú kiserőmű rendszere Cél: A Nyugat-Dunántúli Régió 17 ipari parkjában * megújuló energiahrdzó bázisú, főleg bimassza alapú, innvatív technlógiájú kiserőmű létesítése villams és hőenergia termelésre, rövid villams kábelhálózat és rövid ( közelhő ) fűtési-hűtési célú csőtávvezetékhálózat kiépítésével. Priritás leírása Az Ipari Parkk alapvető rendeltetése, hgy kedvezőbb közösen szervezett szlgáltatást nyújtsanak az da tömörült, kezdő vállalkzásknak. Még előnyösebb ez a belső szlgáltatás, ha pl. az energiaközmű fgyasztói díja 10%-kal kevesebb a hivatalsan megállapíttt földgáz, ill. távfűtési díjhz képest. Ilyen kikötéssel lehet erre a fejlesztésre pályázni. Az eredményessége ennél még összetettebb, mivel ezzel energiamegtakarítás, imprtcsökkenés valósul meg, tvábbá fglalkztatásbővítés, munkanélküliség csökkentés stb. A választtt energiafrrás különböző lehet, az adtt helyi ptenciáltól függően, így: bimaszsza (szilárd, lágyszárú), bigáz, getermikus, szélenergia, esetleg víz- és napenergia kmbinációval. A javaslt technlógia: ezeknek többszöröse is lehet. A prjektelemek (a 17 ipari park) hálózatt alktnak, klaszterbe is tömörülhetnek, közös pályázati knzrciumt is alkthatnak, akár több egymástól eltlt ütemben valósíthatók meg. A vázlt rendszerbe tömörülés gazdaságsabbá és megbízhatóvá teszi a beruházást és a kivitelezést is. Az egyes kiserőművek teljesítőképessége és energiatermelése igen eltérő is lehet (pl. 1,0 MW 2 MW villams, ill. 4,0 8,0 MW hőtelj.) az igénytől és adttságktól függően. A villams kábelhálózat és a közelhő vezetékhálózat: 500 fm max. 800 fm. A prjekt által elérhető összes eredmény: 2,63 PJ/év energiatermelés, amely a reginálisan megcélztt P = 12 PJ/év átállíttt energiafelhasználásnak 2,2%-a. INDIKÁTOR Célkitűzések Gyakriság Hálózati rendszerbe szervezett 17 Ipari Park-i villams és hőenergiát termelőszlgáltató kiserőmű és táphálózat létrehzása Indikátr típusa eredmény Indikátr (megnevezés és mértékegység) megújuló energiahrdzójú kiserőművek teljesítménye (MW), kiserőművek vill. termelése (TWh) Alap (2004) - Cél (2014) P vill = 0,7 PJ P hő = 1,94 PJ ΣP = 2,63 PJ KVM KSH MEH Adatfrrás évente * azaz a következő településekben: Győr, Msnmagyaróvár, Csrna, Kapuvár, Sprn, Celldömölk, Répcelak, Sárvár, Szmbathely, Szentgtthárd, Fürje, Zalaegerszeg, Zalalövő, Lenti, Rédics, Letenye, Nagykanizsa 132

ÁGAZATI OP-khz INTÉZKEDÉSE, beavatkzás Javaslt 2007-13/20. Intézkedés - beavatkzás 24 leírása (fejlesztési csmag / pályázati felhívás / támgatási knstrukció javaslat, nevesítendő kiemelt reginális prjekt, kistérségi integrált fejlesztés, stb.) A NYUDU Régió 17 Ipari Parkjában megújuló energiabázisú kiserőmű villams és hőenergia termelésre, villams és hőellátó hálózat kiépítésével Cím: Kapcslódó priritás KeOP 3. priritás: Megújuló energiafrrásk nagybb arányú felhasználása megnevezése Az intézkedés tartalmának rövid leírása Az intézkedés régió, megye specifikus szempntjai Kapcslódás más reginális szinten fnts intézkedéshez Lehetséges régióhatárn túlnyúló hatás Innvatív technlógiájú, környezetbarát megújuló energiafrrást hasznsító kiserőmű 1 max. 2 MW vill. teljesítményű, 4 max. 8 MW hőteljesítménnyel, villams kábelhálózattal, középnym. kétrendszerű közelhő távvez. építéssel A hátránys helyzetű Ipari Parki fejlesztések előnybe részesítése, ami 2 nagybb és 10 kisebb telj. kiserőmű építését javaslja I. ütemben Mezőgazdasági célnövénytermesztés, erdőgazdasági, kmmunális hulladékhasznsítási OP-k Hat Ipari Park * esetében közvetlen kapcslódás, a többi esetében közvetett hatás 17 prjekt, hálózats klaszterrendszerbe szervezve Támgatandó prjektek becsült száma: Számszerűsíthető célk, az intézkedés hatásai (mnitring indikátrk) * Rédics, Letenye, Szentgtthárd, Sprn, Msnmagyaróvár, Győr Finanszírzási terv 2007-13: Intézkedések / beavatkzásk Finanszírzás (hazai frrás) EU frrás (ESZA/ ERFA/KA/ EMVA/HA) Khéziós alap Összes fejlesztés [mrd Ft] Hazai állami támgatás [mrd Ft] 3,7 (20%) EU támgatás [mrd Ft] 9,25 (50%) [Mrd Ft] Becsült saját erő Önkrmányzati magán 17 Ipari Parki OP + hazai 5,55 18,5 - kiserőmű frr. (30%) 17 villams táp (20 kv) és elsztó (0,4 kv kábel) OP + hazai 2,0 0,8 1,2 hálózati rendszer khéziós alap 4,0 - frr. (50%) (20%) (30%) és 17 hőtávvezeték hálózat rendszer Összesen mrd Ft 22,5 11,25 4,5 6,75 Ebből Győr-M-S 6,100 megyére 3 nagybb, 2 kisebb 1,176 78,276 e.m. 3,638 1,455 2,183 Ebből Vas megyére 2 nagybb, 3 kisebb e.m. Ebből Zala megyére 2 nagybb, 5 kisebb erőmű 5,400 1,176 6,576 7,000 1,647 8,647 3,288 1,315 1,973 4,323 1,729 2,594 24 Egyszerűség kedvéért az intézkedés szót használjuk. 133

Cím: 3. Getermikus energiahasznsító (fűtés, hűtés, HMV, elektr. ell.) termálfürdőhelyek hálózatában Cél: A Nyugat-Dunántúli Régió meglévő termálfürdőhelyein a getermikus energia kmplex (hő + vill., vagy hő) hasznsításának kiegészítő, hatéknyabb fejlesztése vagy tervezett termálfürdő együttesek térségében; a getermikus energiahasznsítás kmplex, többlépcsős, hatékny kiépítése saját és tágabb térségi energiaellátására, hálózati rendszer frmában. Priritás leírása A termálstranddal, gyógyfürdőhellyel rendelkező települések zömében a hazai gyakrlat szerint a termálkutak fluidumának lehűtése után történik az elsősrban balnelógiai, esetleg csak ivóvíz-, gyógyvíz célú hasznsítás; azaz a felső hőtartmány hőhasznsítása, pazarló módn, elmarad, nha célszerű vlna, különösen fürdőhelybővítési, reknstrukciós fejlesztési beruházásk esetén, pótlni a gazdaságs, környezetbarát hőhasznsítás kiegészítő fejlesztéseket és megvalósítani. Tervezett, új fürdőhely-együttesek esetében pedig eleve célszerű számlni a többlépcsős hőhasznsítási technlógiák betervezésével, ill. kedvező kútvisznyk esetén az első lépcsőben villams kiserőművi villams és hőenergia hasznsítás beépítésével. Ez a prjekt összefgja mindazkat a vázlt kiegészítő energiahatékny berendezés-fejlesztéseket, melyekre külön ágazati támgatás nyerhető, s az adtt beruházás hatéknyságát kedvezően beflyáslja, abszlút energiamegtakarítást eredményez. Versenyképes, környezetbarát energiatermelést hz létre, amely kedvező esetben fürdőhelyenként 0,5 MW max. 2 MW villams, ill. 2 MW max. 10 MW hőteljesítmény létrehzása mellett, évente fürdőhelyenként 4,0 GWh 16,0 GWh/év villams, és 11 max. 54 GWh/év hőenergia termelést hajt végre. Általáns esetben, ahl csak hőenergia hasznsítás hajtható végre egy jó hzamú termálkút térségében 10 30 GWh/év becsült hőenergia termeléssel lehet számlni. Az előzetes felmérések srán, egyelőre megyénként 1-1 kedvező, getermikus kiserőmű létrehzásával és megyénként 9 13 fűtőművi célú fejlesztéssel lehetne számlni. A Kezdet frrásból vett infrmációk szerint (lásd a mellékelt táblázats összeállítást): Győr-Msn- Sprn megyében 1+8 helyen, Vas megyében 1+15 helyen, Zala megyében 1+13 helyen várható getermikus energiahasznsítás. Ez a hálózat az egyeztetés srán módsítható, bővíthető, ill. a beruházás készültségi fkától függően ütemezhető, csökkenthető a vizsgált időszak alatt. INDIKÁTOR Célkitűzések Hálózati rendszerbe szervezett (1+8) + (1+15) + (1+13), öszszesen 39 getermikus energiahasznsító (vill. + hő), főleg fűtőmű és táphálózat létrehzása Indikátr típusa eredmény Indikátr (megnevezés és mértékegység) getermikus kiserőmű(vek), geterm. fűtőművek teljesítménye [MW] energiatermelése [PJ], villams közép és kisfesz. kábel [km], hőtávvez,. hálózat [km] Alap (2004) - Cél (2014) P vill = PJ P hő = PJ KVM MEH Adatfrrás Gyakriság évente 134

GEOTERMIKUS ENERGIAHASZNOSÍTÁS MEGLÉVŐ ÉS TERVEZETT TERMÁLFÜRDŐHELYEK HÁLÓZATÁBAN KLASZTER TAGOK JEGYZÉKE 1. GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉBEN: CSORNA TERMÁLFÜRDŐ téliesítése, élményfürdő kmplexum (erőmű) KUNSZIGET TERMÁLFALU kútfúrás, fürdő, szállás MIHÁLYI fürdőszálló Msnmagyaróvár Máriakálnk hlland magyar befekt. 42 ha-n Lébény 36 ha, termál üdülőközpnt Sprnfertőd gyógyszálló, apartman falu, fürdő, élményfürdő, knfernciakp. Fertőd Esterházy kastély hősziv. + bimassza kiserőmű Hegykő új kút, reknstr. + bővítés, gyógyfürdő fejlesztés Nagycenk, megl. kutak, élményfürdő, aquapark 2. VAS MEGYÉBEN Brgáta reknstrukció téli üzem energiahasznsítási pr. Mesteri reknstrukció, téli üzem Bükfürdő tvábbfejl., egészségturisztikai fejl., új kutak, gyógy. bőv. strand, rekreáció bőv. Körmend termálszálló 400 ágyas, élményfürdő, knferenciaközpnt Hegyháthdász mezőgazd. + turisztikai hasznsítás Becsült lét. kts. [millió Ft] meglévő készültségi fk terv prjekt I. ütemi javaslat [millió Ft] 300 X 150 Bzsk kútfúrás, megval. tan. X X Felsőmarác termálfürdő, nyugdíjas falu, X get. kiserőmű Őriszentpéter belterületi kútra fürdő, X energiahaszn. Bögöte 100 120 ha gyógyfürdő 5* szálló X glfpálya Káld gyógyfürdő, szálló, élményfürdő, 1000 fős apartman falu Sótny termálstrand, kemping X X Répcelak hévízfeltárás, termálturizmus Ölbő gyógyidegenfrgalm, szabadidő X közpnt, 3 db meglévő kútra Sé 30 ha termálfürdő, szálló, sprt, üdülőfalu X Gersekarát, meglévő kút, egészségturisztika, X tavak, energiahasznsítás Vasvár meglévő fürdőben: KNEIPP turizmus, gyógykúra X X X X X X X X X X X X X X X X X X 135

KLASZTER TAGOK JEGYZÉKE 3. ZALA MEGYÉBEN Csesztreg strand, park, kultúrközpnt, településkp., lakótelkek hősziv., kemping Lenti gyógyfürdő bővítés, gyógyászati fejl. Brsfa megl. termálkút 108 C termálvíz = falufűtés, termálstrand Letenye termálfürdő bővítés, camping bőv., gyógyászat, tanmedencék Nagykanizsa get. kiserőmű, strand, termálturizmus, távhőellátás Zalakars közút reknstr., en.takaréks intézmény fejl. (hősziv.) Belezna meglévő kutak, falusi távfűtés Pusztaszentlászló! megl. termálfürdő bőv., fedett, téliesített bőv. gyógyszálló Zalaegerszeg getermikus energianapenergia települési (lakss. + intézm.) távhőellátásra + hősziv. rekstr. Zalaegerszeg belvársi energiatak. reknstr. hőszivattyús technikával Zalalövő Sallafürdő gyógyfürdő kmplexum (római kri stílusban) szálló, frma villa üdülőnegyed Salmvár termálfürdő gyógyidegenfrg., idősek tthna Pacsa termálfürdő, termál üdülőfalu Becsvölgye geterm. erőmű, termálfürdő kmplexum Becsült lét. kts. [millió Ft] meglévő X X X X X X készültségi fk terv X X X X X X X prjekt X X X X X X X X I. ütemi javaslat [millió Ft] 136

ÁGAZATI OP-khz INTÉZKEDÉSE, beavatkzás Javaslt 2007-13/20. Intézkedés - beavatkzás 25 leírása (fejlesztési csmag / pályázati felhívás / támgatási knstrukció javaslat, nevesítendő kiemelt reginális prjekt, kistérségi integrált fejlesztés, stb.) Cím: A NYUDU Régió getermikus energiahasznsítási prjektje a termálfürdőhelyek hálózatában Kapcslódó priritás KeOP 3. priritás. Megújuló energiafrrásk nagybb arányú felhasználása megnevezése ORC technlógiájú get. kiserőmű 3 db 0,5 max. 2,0 MW vill. telj. 2,0 max. 10,0 MW hőtelj. Az intézkedés tartalmának rövid leírása hagymánys hőközpntú get. kis fűtőmű 36 db 2,0 max. 6,0 MW hőteljsítmény villams kábelhálózattal közelhő ellátó, kétrendszerű távvezeték hálózattal Az intézkedés régió, A meglévő fürdőhelyek kzül a hátránysabb helyzetűek preferálása, a tervezett fürdőhelyi megye hasznsításk készültségi fka specifikus szempntjai az erőművi technlógiák előnyben részesítése Kapcslódás más reginális turisztikai, üdülőterületi fejlesztésekkel kapcslt beruházásként kezelendő intézkedés szinten fnts intézkedéshez Lehetséges régióhatárn túlnyúló hatás getermikus klaszterhálózatba csatlakzásn keresztül Támgatandó prjektek becsült száma: 39 db, amely hálózati rendszert alkt a régióban Számszerűsíthető célk, az intézkedés hatásai (mnitring indikátrk) * Rédics, Letenye, Szentgtthárd, Sprn, Msnmagyaróvár, Győr Finanszírzási terv 2007-13: Intézkedések / beavatkzásk 3 getermikus kiserőmű 36 get. kis fűtőmű 39 getermikus táppnthz villams kábelhálózat 39 get. táppnthz hőtávvezeték rendszer Összesen [mrd Ft] Ebből Gy-M-S. megyére 1 kiserőmű, 8 fűtőmű Ebből Vas megyére 1 kiserőmű, 15 kis fűtőmű Ebből Zala megyére 1 kiserőmű, 13 kis fűtőmű Finanszírzás (hazai frrás) EU frrás (ESZA/ ERFA/KA/ EMVA/HA) Összes fejlesztés [mrd Ft] EU támgatás [mrd Ft] Hazai állami támgatás [mrd Ft] [Mrd Ft] Becsült saját erő Önkrmányzati magán 25 Egyszerűség kedvéért az intézkedés szót használjuk. 137

Cím: 4. Szélenergia alapú villams és kmbinált hőenergia termelés és hasznsítás Cél: A területen már működő kisebb szélerőművek kedvező üzemviteli példái biznyítják rentabilitásukat, elterjesztésük támgatását a régió tágabb térségében (mindhárm megyében), ahl közösségi villams és hőenergia fgyasztói igényeket elégíthetnek ki. Priritás leírása A hazai energiagazdálkdás szempntjából lyan szélerőművi vállalkzásk támgatása ptimális, amikr azk egy-egy településben lakssági, önkrmányzati, intézményi villams energia igényeket (pl. közvilágítás), ill. fűtési-hűtési célú igényeket elégítenek ki, a mindenkri gázellátásnál legalább 10%-kal lcsóbb szlgáltatói árn. A hőenergia megtermelésére kmbinálható technlógiák alkalmazhatók (napkllektrs HMV előállítás, bimassza kazáns sterling mtrs rendszer, bigáztechnlógiával kmbinált hasznsítás, pl. szennyvíztisztító telepeken stb.), amelyhez a szélenergia alapú villams energia ellátás betáplálható, hasznsítható. Célszerű a jövőben a terület gazdáinak kikötni a vállalkzók számára, hgy a megújuló szélenergiahasznsítást kapcslják össze közösségi energiaigények kielégítésével is, nem csupán a KAP-al támgattt villams energia eladásra összpntsítani, a nemzeti támgatási kvóta terhére. A Kezdet felmérései alapján, a NYUDU mindhárm megyéjében ismeretesek újabb szélerőművi, szélerőgépi telepítési megvalósíthatósági tervek (lásd a csatlt táblázats öszszeállítást), 3-6 hely megjelölésével megyénként, ahl aznban nem valószínű, hgy teljesíthető a közösségi célú ellátás szigríttt követelménye. Ez a lista módsítható, kibővíthető a pályáztatásk srán. Amennyiben egy-egy szélerőmű a villams energia rendszer táppnthiánys területére települ és szigetüzemben autnóm termelésre, szlgáltatásra vállalkzik, úgy ez a megldás megfeleltethető a közösségi célú előírásnak. INDIKÁTOR Célkitűzések szélerőművel kapcslt hőenergia átalakító bázisk villams elsztóhálózati és hőtávvezeték-hálózati fejl. Indikátr típusa eredmény Indikátr (megnevezés és mértékegység) erőmű, erőtelep [db] villams telj. [MW] hőtelj. [MW] vill. termelés [GWh] hőtermelés [TJ/év] Alap (2004) Cél (2014) MVM MEH KSH Adatfrrás Gyakriság évente 138

SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁS JAVASOLT HELYE A NYUDU RÉGIÓ HÁLÓZATÁBAN KLASZTER TAGOK JEGYZÉKE Becsült lét. kts. készültségi fk [millió Ft] meglévő terv prjekt 1. GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉBEN: Kapuvár-Kisfalud 20 db szlps erőtelep X X Hímd önkrm. ellát. (spanyl befektetővel) X Msnmagyaróvár X X Tét X X 2. VAS MEGYÉBEN Bük X Csepred X Hegyfalu X Körmend X X Vép 4,2 MW X X Perenye 4x0,6 MW X X 3. ZALA MEGYÉBEN Nagykanizsa X X Barlahida X X Kisvásárhely X X I. ütemi javaslat [millió Ft] Javaslt 2007-13/20. Intézkedés - beavatkzás 26 leírása (fejlesztési csmag / pályázati felhívás / támgatási knstrukció javaslat, nevesítendő kiemelt reginális prjekt, kistérségi integrált fejlesztés, stb.) Cím: Szélenergia alapú villams és kmbinált hőenergia termelés és hasznsítás Kapcslódó priritás KEOP 3.4 priritás Megújuló energiafrrásk nagybb arányú felhasználása megnevezése Az intézkedés tartalmá- Közösségi célkat szlgáló, kmbinált szélenergia és egyéb megújuló energiahrdzó alapú villa- nak rövid leírása Az intézkedés régió, megye specifikus szempntjai Kapcslódás más reginális szinten fnts intézkedéshez ms és hőenergia termelő és szlgáltató rendszerek megyénként min. 4 helyre telepítve Villams energia rendszer táppnthiánys területei előnyben részesülnek Az öklógiai hálózat fenntartása követelményeinek betartása a helymegválasztás, engedélyezés srán, tvábbá a helyi speciális, pl. madárvnulási sávk, telelőhelyek stb. elkerülése Lehetséges régióhatárn túlnyúló hatás klaszterbe tömörített szélerőtelepek fejlesztése esetén a szmszéds régió fejlesztéseivel összekapcsltan is pályáztatható Támgatandó prjektek becsült száma: 3 max. 6 telephelyi prjekt/megye Számszerűsíthető célk, az intézkedés hatásai (mnitring indikátrk) Finanszírzási terv 2007-13: Intézkedések / beavatkzásk Finanszírzás (pl.? p, hazai frrás) EU frrás (ESZA/ ERFA/KA/ EMVA/HA) Összes fejlesztés [mrd Ft] Hazai állami támgatás [%] EU támgatás [%] [Mrd Ft] Becsült saját erő Önkrmányzati magán 3x4 szélerőmű + hőbázis KA 60% 20% 10% 10% 12x3 km vill. elsztóhálózat KA 60% 20% 10% 10% 12x1 km hőtávvez. hálózat KA 60% 20% 10% 10% 26 Egyszerűség kedvéért az intézkedés szót használjuk. 139

Cím. 5. Földi hőáramra alapztt hőszivattyú fűtési-hűtési energiaellátó rendszerfejlesztések tömbrehabilitációk és új termelő létesítmények részére Cél: Fsszilis energiahrdzók helyettesítése, megtakarítása településközpnti rehabilitációs és új fejlesztések hőenergiaellátására, ipari és mezőgazdasági feldlgzó üzemek fűtési-hűtési célú ellátására. Priritás leírása Megfelelő hősűrűségű nagyvársi rehabilitációs beruházásk krszerű hőenergia ellátását villams energiával működtetett hőszivattyús rendszer fejlesztéssel úgy lehet gazdaságsan megldani, hgy az a bevezetett energiának mintegy 5-6-szrsát kitevő hőteljesítményt létrehzva, képes kmplex hőenergiaellátást megvalósítani a földi hőáramra, mint megújuló energiára alapzva. Ez a környezetbarát hőenergiaellátás kiváltja a jelenlegi hagymánys energiahrdzójú fűtési-hűtési és HMV ellátást és csökkenti a CO 2 kársanyag kibcsátást. Új lakónegyed, lakóépületek, ipari és mezőgazdasági üzemek részére még inkább javaslható ez a megldás, mint utólagsan beépített rendszerelemekkel (pl. függőleges szndákkal) nehezített fejlesztések esetén. Ez a megldás valamennyi vársközpntban, de különösen a megyei jgú vársközpntkban preferálható, megfelelő földtani megkutatás, ill. villams elsztóhálózati terhelhetőség szempntjából. A diverzifikáció azt diktálja, hgy egyéb vársk, kistérségi közpntk részére, különösen új építkezések esetén, krlátlan számú egyedi hőszivattyús rendszer valósuljn meg, aznban célszerű az efajta azns fejlesztéseket hálózats rendszerben, klaszterbe tömörítve kezelni, menedzselni és megvalósítani. INDIKÁTOR Célkitűzések Nagyvársk, megyei jgú vársk hőszivattyús tömbrehabilitációja Új lakónegyedek, épületek, ipari, mezőgazd. feldlg. üzemek hőszivattyús hőenergia ellátása Indikátr típusa eredmény eredmény Indikátr (megnevezés és mértékegység) hőfgyasztás GWh TJ/év Alap (2004) 2006 2013 Cél (2014) Adatfrrás KSH Önrm. Helyi hőszlgáltató Gyakriság évente 140

Javaslt 2007-13/20. Intézkedés - beavatkzás 27 leírása (fejlesztési csmag / pályázati felhívás / támgatási knstrukció javaslat, nevesítendő kiemelt reginális prjekt, kistérségi integrált fejlesztés, stb.) Földi hőáramra alapztt hőszivattyús fűtési-hűtési energiaellátó rendszerfejlesztések, Cím: tömbrehabilitációk és új termelő létesítmények részére Kapcslódó priritás KEOP 3.4. priritás megújuló energiafrrásk nagybb arányú felhasználása megnevezése Az intézkedés tartal- Fsszilis energiahrdzók kiváltása, megtakarítása, CO 2 és egyéb kársanyag-kibcsátás mának rövid leírása Az intézkedés régió, megye specifikus szempntjai Kapcslódás más reginális szinten fnts intézkedéshez csökkentése hőszivattyús hőenergia ellátási rendszerekkel Gazdaságs alkalmazása kellő hősűrűség esetén, kellően terhelhető közép és kisfeszültségű elsztóhálózat rendelkezésre állásával Településfejlesztés, kistelepülések infrastruktúra fejlesztése Lehetséges régióhatárn túlnyúló hatás Klaszterbe szervezett fejlesztés esetén bevnhatók határmenti települések is. Támgatandó prjektek becsült száma: 5 mj várs + min. 25 település (kp.) Számszerűsíthető célk, az intézkedés hatásai (mnitring indikátrk) Finanszírzási terv 2007-13: 5 + min. 25 település hőszivattyús berendezés közpnti felszerelés belső elsztóhálózat építés vagy felújítás Intézkedések / beavatkzásk Finanszírzás (pl.? p, hazai frrás) EU frrás (ESZA/ ERFA/KA/ EMVA/HA) KA ERFA Összes fejlesztés [mrd Ft] EU támgatás [%] 50 max. 60% Hazai állami támgatás [%] [Mrd Ft] Becsült saját erő Önkr- magámányzati max. 10% 10% 30% 27 Egyszerűség kedvéért az intézkedés szót használjuk. 141

Cím: 6. Autnóm napcellás villams energia és napkllektrs hőenergiaellátás külterületi üdülő, kiránduló, turistaház-hálózatk részére Cél: Legtisztább megújuló energiahasznsító autnóm önellátó rendszerek tömeges elterjesztése lakssági és szlgáltatói fgyasztói körben preferálva, főleg természet és tájvédelmi körzetekbe telepítve. Priritás leírása A napenergia közvetlen átalakítása villams energiává a napcellás berendezések segítségével lyan vezetékhálózattól távl eső, természeti környezetben is elfgadtt technlógiaként alkalmazható, ahl ez a rendszer már versenyképes a hagymánys vezetékhálózati rendszerek létesítési és flyamats ráfrdítási költségeihez képest. Az ajánlható egységteljesítmény: 200 400 max. 800 W, láthatóan relatív kevés, csupán a legszükségesebb villams világítási és erőátviteli, kisfgyasztású 12 V-s berendezések csatlakztatására elegendő. A nap sugárzási energiáján alapuló napkllektrs hőenergia ellátó (fűtésre, HMV előállítására szlgáló) berendezéssel célszerű összekapcslni a napcellás rendszert, a külterületi laktt helyek kmfrts, abszlút környezetbarát és tiszta kmplex energiaellátás létrehzása érdekében. A külterületi laktt helyeken ez a rendszer kmbinálható még főleg bimassza alapú hőbáziskkal is (vegyestüzelésű kazánkkal), amikr a napkllektrkból elegendő csak a használati melegvíz ellátására szlgáló 4-5 m 2 /lakás felületet kiépíteni. INDIKÁTOR Célkitűzések természeti védett helyen külterületi bjektumk főleg világítására napcellás berendezés létrehzása külterületi.. hőenergia (fűtés, hűtés, HMV) ellátására napkllektrs technlógia alkalmazása Indikátr típusa eredmény eredmény Indikátr (megnevezés és mértékegység) [m 2 ] [W] [m 2 ] [TJ/év] Alap (2004) Cél (2014) KSH MEH KSH MEH Adatfrrás Gyakriság a kivitelezés befejezéséig a kivitelezés befejezéséig specifikus szempntjai Kapcslódás más reginális szinten fnts intézkedéshez környezetben A KEOP 3.3. Természeti értékeink jó kezelése priritáshz Lehetséges régióhatárn túlnyúló hatás A napenergia hasznsító rendszerfejlesztések klaszterbe való tömörítése esetén összekapcslhatók Támgatandó prjektek becsült száma: Megyénként 50 fgyasztóhely esetén 150 kisprjekt Számszerűsíthető célk, az intézkedés hatásai (mnitring indikátrk) Finanszírzási terv 2007-13: Intézkedések / beavatkzásk Napcellás villams energia ellátó berendezések Napkllektrs hőenergia ellátó berendezések Javaslt 2007-13/20. Intézkedés - beavatkzás 28 leírása (fejlesztési csmag / pályázati felhívás / támgatási knstrukció javaslat, nevesítendő kiemelt reginális prjekt, kistérségi integrált fejlesztés, stb.) Cím: 6. Autnóm napcellás villams energia és napkllektrs hőenergiaellátás, külterületi üdülő, kiránduló, turistaházi fgyasztók, hálózatk részére Kapcslódó priritás megnevezése KEOP 3.4. priritás. Megújuló energiafrrásk nagybb arányú felhasználása Az intézkedés tartalmának Napcellával történő közvetlen villams energia termelés, napkllektrs berendezéssel létrehztt rövid leírása hőenergiaellátás, mindkettő önellátó rendszerként üzemeltetni külterületeken Az intézkedés régió, megye Környezetkímélő, tiszta technlógiák elterjesztése vezetékes hálózatk mellőzése védett természeti Finanszírzás (pl.? p, hazai frrás) EU frrás (ESZA/ ERFA/KA/ EMVA/HA) Összes fejlesztés [mrd Ft] EU támgatás [%] Hazai állami támgatás [%] [Mrd Ft] Becsült saját erő Önkrmányzati magán KA, ERFA 60% 10% 10% 20% KA, ERFA 60% 10% 10% 10% 28 Egyszerűség kedvéért az intézkedés szót használjuk. 142

Cím: 7. Bigázt előállító, szerves hulladékkat hasznsító, villams és hőenergia termelő létesítmények, kis- és középerőművek klaszterhálózata Cél: Az állattartás, a szennyvíztisztítás, az élelmiszer-feldlgzás és egyéb mezőgazdasági termelés srán keletkező szerves hulladékk fermentációs technlógiával nyerhető ártalmatlanítása és átalakítása közösségi célú erőművi hasznsításra. Priritás leírása A környezet védelmével a legszrsabb kapcslódást igazló és végrehajtó megújuló energiahasznsítási mód, mivel kettős feladatt lát el, környezetbarát módn, kis- és középerőművi méretű létesítmények létrehzásával. Az utóbbiak kevés számú, reginális hulladékkezelő technlógiával kapcslat rendszerek, a kis bigáztermelő, nagyszámú kistérségben, agrárgazdaságban és családi vállalkzásban létrehzható bigáz termelő technlógiák. A megtermelt bigáz tvábbi tisztítással közvetlenül a meglévő vezetékes földgázhálózati rendszerbe táplálható, támgattt zöldenergia kereskedelembe vnható, vagy átalakítható villams és hőenergiára, egyelőre képféle módn, vagy hagymánys bigázmtrgenerátrs technlógiával, vagy tüzelőanyagcellás technlógiával (ez utóbbi innvatív módn, az előzőnél jbb hatásfkkal, élettartammal, tárlhatósággal), melyre referenciatelepek megvalósítása a szélesebb körű elterjesztéshez, főleg az innvációt célzó megyei jgú várskban. A mezőgazdasági szerkezetátalakítással kapcsltan, tudats energia célnövény-termesztéssel (kukrica, gabnafélék alapanyaggal) és fermentációjával is termelhető bigáz és annak átalakítása, zöldáram és zöldenergia termelési és részben önellátási, részben piaci frgalmazási céllal, amely mezőgazdasági és energetikai ágazati kettős hasznnal jár (szerkezetváltás, fglalkztatás, vidékfejlesztés, abszlút energiamegtakarítás, imprtkiváltás, fkzats fsszilis tüzelőanyag helyettesítés, hzzájárulás a megújuló energiahrdzói hányad növeléséhez. INDIKÁTOR Célkitűzések reginális és vársi szennyvíztisztítótelepek bigáz termelésehasznsítása főleg állattartó telepek bigáz termelése-átalakítása hasznsítás mezőgazdasági kistermelők bigáz termelése-átalakítása hasznsítása Indikátr típusa eredmény eredmény eredmény Indikátr (megnevezés és mértékegység) nyersanyag [m 3 ] [t] bigáz [m 3 ] [TJ/év] vill. en. [kw] hőenergia TJ/év] nyersanyag [m 3 ] [t] bigáz [m 3 ] [TJ/év] vill. en. [kw] hőenergia TJ/év] nyersanyag [m 3 ] [t] bigáz [m 3 ] [TJ/év] vill. en. [kw] hőenergia TJ/év] Alap (2005) Cél (2013) Adatfrrás KSH MEH MAVIR helyi hőszlg. Gyakriság évente évente évente 143

Javaslt 2007-13/20. Intézkedés - beavatkzás 29 leírása (fejlesztési csmag / pályázati felhívás / támgatási knstrukció javaslat, nevesítendő kiemelt reginális prjekt, kistérségi integrált fejlesztés, stb.) Bigázt előállító, szerves hulladékkat hasznsító villams és hőenergia termelő létesítmények, kis és középerőművek klaszterhálózata Cím: Kapcslódó priritás KEOP 3.4. priritás. Megújuló energiafrrásk nagybb arányú felhasználása megnevezése Az intézkedés tartalmának rövid leírása Az intézkedés régió, megye specifikus szempntjai Kapcslódás más reginális szinten fnts intézkedéshez Környezetvédelmi, energetikai és vidékfejlesztési közös célkat szlgáló, szerves hulladékkat és energia céllal termelt mezőgazdasági nyersanyagkat villams és hőenergia céllal átalakító és hasznsító technlógiák klaszterbe szervezett hasznsítása A hazai és nemzetközi előírásk betartása, a kársanyagkra kaptt mratóriumig történő teljesítése, abszlút energiamegtakarítás, imprt kiváltás, innvációs K+F teljesítés Környezetvédelem KEOP 3.1, 3.2, 3.3 és 3.5 priritáskhz kapcslat A VOP, GOP és UMFT priritáskhz Lehetséges régióhatárn túlnyúló hatás klaszterbe kapcslódás alapján Támgatandó prjektek becsült száma: min. 5 középüzem + [8 10] kisüzem + [3x15 mikrüzem] Számszerűsíthető célk, az intézkedés hatásai (mnitring indikátrk) Finanszírzási terv 2007-13: Intézkedések / beavatkzásk Finanszírzás (pl.? p, hazai frrás) EU frrás (ESZA/ ERFA/KA/ EMVA/HA) Összes fejlesztés [mrd Ft] EU támgatás [%] Hazai állami támgatás [%] [Mrd Ft] Becsült saját erő Önkr- magámányzati 5 db reginális bierőmű KA 60% 10% 10% 20% 8 10 db kistelj. bierőmű KA 50% 10% 40% 3x15 db mezőgazd. mikrerőmű KA, EMVA 60% 10% 20% 10% 29 Egyszerűség kedvéért az intézkedés szót használjuk. 144

Cím: 8. Vízenergia erőművi hasznsítása; meglévő kiserőművek reknstrukciója és új erőmű(vek) létrehzása Cél: A legtisztább megújuló; a víz mzgási energiájának az eddiginél nagybb mértékű hasznsítása, a környezetvédelmi, vízgazdálkdási és turisztikai szempntk figyelembevételével. Priritás leírása A középtávú időszakban célszerű a Duna flyón a Bősi nagyteljesítményű közös szlvák magyar vízerőmű tulajdnvisznyainak és villams energia termelésének rendezése, a magyar fél számára is kedvező módn, a szükséges kiegészítő fejlesztésekkel. A magyar villams energia rendszerbe tartzó nyugati törpék néven megkülönböztetett, a régió vízflyásaira (a Rábára, a Pinkára, a Répcére, a Kis-Rábára, a Gyöngyösre és a Lajtára) épített kiserőművek egy részét fel kell újítani (pl. a Répcén a Csepregi kistérségben, Mihályiban, Kisbdakn, Kapuvárn) és üzemvitelüket fenntartani. A Msni-Dunán lévő duzzasztóművek közül a Dunakiliti és a Nicki művek (lásd a mellékelt ábrán) egy-egy nyílásába az ágazati tervek szerint lehetséges egy-egy középtelj. kiserőmű létesítése, így az előző helyen 4,82 MW teljesítménnyel, 28,4 GWh éves villams energia termeléssel, ill. az utóbbi 0,9 MW telj. és 5,0 GWh termeléssel. Az Ikervári középtelj. erőmű bővítése középtávn. A fejlesztésre javaslt témák közül a bősi vízerőmű rszágs, ill. nemzetközi jelentőségű és részben a 3 érintett rszág kiemelt ágazati fejlesztéseként valósítható meg, ill. a privatizáció srán kialakult tulajdnsi részvétel megnyerésével. A felvázlt hárm témacsprt már KEOP priritás alá srlható és közös klaszterbe tömörítve célszerű, megfelelő támgatással megvalósítani. A duzzasztómű helyszíne INDIKÁTOR Célkitűzések Meglévő kistelj. vízerőművek reknstrukciója, bővítése Duzzasztó művekbe beépíthető vízerőművek megval. (Dunakiliti, Nick) Bősi vízerőmű jgi és piaci rendezése Indikátr típusa eredmény eredmény eredmény Indikátr (megnevezés és mértékegység) erőmű [db] vill. telj. [MW] vill.. en. termelés [GWh] erőmű [db] vill. telj. [MW] vill.. en. termelés [GWh] erőmű [db] vill. telj. [MW] vill.. en. termelés [GWh] Alap (2005) Cél (2013) Adatfrrás MVM MEH KSH MVM MEH KSH MVM MEH KSH Gyakriság a beruházás megvalósításáig a beruházás megvalósításáig a beruházás megvalósításáig 145

Javaslt 2007-13/20. Intézkedés - beavatkzás 30 leírása (fejlesztési csmag / pályázati felhívás / támgatási knstrukció javaslat, nevesítendő kiemelt reginális prjekt, kistérségi integrált fejlesztés, stb.) 8. Vízenergia erőművi hasznsítása, meglévő kiserőművek reknstrukciója és új erőművek létrehzása Cím: Kapcslódó priritás KEOP 3.4 sz. priritás: Megújuló energiafrrásk nagybb arányú felhasználása megnevezése Az intézkedés tartalmá- Állami és közösségi célkat szlgáló villams energia termelés, frgalmazás, vállalk- nak rövid leírása Az intézkedés régió, megye specifikus szempntjai Kapcslódás más reginális szinten fnts intézkedéshez Lehetséges régióhatárn túlnyúló hatás Támgatandó prjektek becsült száma: zói tőkebevnással A nagyhagymányú kistelj. vízerőművek fenntartása, környezetbarát működtetése. A kihasználatlan vízerő kapacitásk hasznsítása, abszlút energia megtakarítás, imprt csökkentés, CO 2 kereskedelembe csatlakzás A KEOP 3.1, 3.2, 3.5 sz. priritási tengelyekhez tartzó célkkal és intézkedésekkel való összehanglás A Duna flyóra telepített erőművek esetében ezek tükörprjektek 5 kistelj. erőmű reknst. terv, 2 középtelj. kiserőmű Számszerűsíthető célk, az intézkedés hatásai (mnitring indikátrk) Finanszírzási terv 2007-13: 4 kistelj. vízerőmű reknstr. 2 duzzasztóműre új vízerőművek Bősi vízerőmű rend. Intézkedések / beavatkzásk Finanszírzás (pl.? p, hazai frrás) EU frrás (ESZA/ ERFA/KA/ EMVA/HA) Összes fejlesztés [mrd Ft] EU támgatás [%] Hazai állami támgatás [%] [Mrd Ft] Becsült saját erő Önkr- magámányzati p. KA 50% 10% 10% 30% p. KA 50% 10% 10% 30% hazai 30 Egyszerűség kedvéért az intézkedés szót használjuk. 146

6.3 KEOP KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM 3.5 sz. priritási tengely: HATÉKONY ENERGIAFELHASZNÁLÁS Cím: Villams alaphálózati 400 kv-s hálózatfejlesztés megvalósítása Szmbathely Hévíz között Célk számszerűsítése, indikátrk priritás szinten: Célkitűzések Villams energia 400 kv-s alaphálózat kiépítése a Szmbathelyi 400/120 kv-s és a Hévízi 400/120 kvs tr. állmásk között Indikátr típusa eredmény Indikátr (megnevezés és mértékegység) a B 1 nymvnalváltzat hssza indikátr [km] Alap (2004) C.l (2008) Adatfrrás 210 km ERŐTERV OVIT Gyakriság a prgramzási időszak kezdetén és végén Priritás leírása (priritásk és a kapcslódó célk, indikátrk felelőseit a fenti táblázat tartalmazza) A Nyugat-Dunántúli Régió évtizedek óta nélkülözött villams alaphálózati 400 kv-s hálózati rendszerfejlesztésének I. üteme, azaz: a Győr-Szmbathely közötti 400 kv-s hálózat és a Szmbathelyi 400/120 kv-s transzfrmátr állmás kiépítése 2005 végével megvalósult, elkészült, üzemel. Aznfelül elkezdődött és 2006 évben befejeződött a Szmbathely-Hévíz közötti új 400 kv-s villams alaphálózat engedélyezési és műszaki kiviteli terve 3 nymvnalváltzatra, amelyek közül a legrövidebb és a főbb fgyasztóhelyeket leginkább kiszlgáló B 1 jelű váltzat nymvnala került elfgadásra. Ez a nymvnal követi leginkább mind a meglévő, mind a tervezett közutak nymvnalát is, ami a könnyebb hzzáférés és javítás karbantartás lehetőségét ptimális módn biztsítja. Az új 400 kv-s vezetékszakasz a hévízi meglévő 400/120 kv-s tr. állmásra táplál, megfelelő szabadtéri tr. állmás bővítési-szerelvényezési csatlakzó berendezések kiépítése árán. A 400 kv-s hálózat a térség kétldali biztnságát és a villams energia piac hzzáférés és választékbővítési lehetőségét szlgálja, ezért megépítése mielőbb szükséges és javaslható. INTÉZKEDÉS I. A Nyugat-Dunántúli Régió Vas és Zala megye területén kiépítendő 400 kv-s villams alaphálózati rendszerbővítés hálózatfejlesztéssel és 400/120 kv-s tr. állmás bővítéssel. 147

Javaslt 2007-13/20. Intézkedés - beavatkzás 31 leírása (fejlesztési csmag / pályázati felhívás / támgatási knstrukció javaslat, nevesítendő kiemelt reginális prjekt, kistérségi integrált fejlesztés, stb.) Cím: Hazai és nemzetközi villams energia kperációs rendszerfejl. bővítése Kapcslódó priritás KEOP 3.5 sz. Hatékny energiafelhasználás priritás megnevezése Az intézkedés tartalmának rövid leírása Az intézkedés régió, megye specifikus szempntjai bővül a szabad energiapiaci kereskedelem Kapcslódás más reginális szinten fnts intézkedéshez ipari nagyfgyasztók, vársrészek stb. részére Lehetséges régióhatárn túlnyúló hatás A Szmbathely Hévíz közötti 90 km hsszú 400 kv-s villams távvezeték alaphálózat és 400/120 kv-s indító és fgadó tr. áll. bővítés kiépítése Reginális és megyei szinten növekszik az energiaellátás biztnsága, kibővül a nemzetközi kperáció Szlvéniával és Hrvátrszággal, az UCPTE rendszerrel, Vas és Zala megye villams főelsztóhálózati; 120 kv-s hálózatfejlesztési kapacitásbővítési lehetőségeit biztsítja, új 120 kv-s hálózati csatlakztatáskat nyújt Új nemzetközi kperációt biztsíthat Szmbathelyi táppnttal, ill. Hévízen keresztül nagybb tranzitfrgalmat Szlvénia és Hrvátrszág, később Szmbathelyről Ausztria felé Támgatandó prjektek becsült száma: jelenleg még nem értelmezhető Kimenet (utput) Típus Indikátr Tényadat A megvalósításba résztvevő vállalkzásk száma Cél (2014) Adatfrrás Eredmény A távvezeték hálózat hssza [km] 2010 MAVIR Egyéb javaslatk, megjegyzések: IH Gyakriság évente prgram végén Finanszírzási terv 2007-13: Intézkedések / beavatkzásk 400 kv-s szabadvezetéki hálózat 400/120 kv-s tr. áll. bővítés Finanszírzás (hazai frrás) EU frrás Khéziós Alap Összes fejlesztés [mrd Ft] EU támgatás 20/ Hazai állami támgatás 80% [Mrd Ft] Becsült saját erő Önkrmányzati magán x - 14,0 2,8 11,2 - - x - 2,0 0,4 1,6 - - Összesen 16,0 3,2 12,8 31 Egyszerűség kedvéért az intézkedés szót használjuk. 148

6.4 KEOP KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM 3.6. priritási tengely: FENNTARTHATÓ TERMELÉSI ÉS FOGYASZTÁSI SZOKÁSOK ÖSZTÖNZÉSE Cím: Önkrmányzati-megyei jgú vársk és kistérségi fgyasztók belépése és részvétele a villams energia és földgáz energia szabad piacban Cél: A területi összfgyasztók (m.j.v., kistérségi települések) feljgsíttt nagyfgyasztói minősítése és bekapcslódása a nyílt európai energiapiacba, annak érdekében, hgy mind biztnsági, mind pénzügyi-gazdasági szempntból a legelőnyösebb vételezést hajthassák végre. Priritás leírása Megyei jgú várs léptékű és a kistérség össz-villams energia fgyasztók bekapcslódása a villams és gázenergia szabadpiaci rendszerébe, amely által mind az önkrmányzati, mind a lakssági, mind a vállalkzói szféra gazdálkdása hatéknyabbá és flyamatsan kedvezőbb feltételekkel fenntarthatóbbá válik. Kevesebb költségterhet jelent a fgyasztók számára és a tudats gazdálkdással járó kevesebb környezeti terhet, kársanyag kibcsátást a szűkebb térség számára. Ennek feltétele: a régió energetikusi szakember hálózat rendszerének létrehzása és flyamats képzéssel az utánpótlás biztsítása, valamint fglalkztatásuk feltételeinek megteremtése. Becsült új munkahely: 27 30 fő (régióban 2 fő, 1-1 fő/megye, 1-1 fő/kistérség). A hálózat kiépítésére 0,4 mrd Ft szükséges. Javaslt 2007-13/20. Intézkedés - beavatkzás 32 leírása (fejlesztési csmag / pályázati felhívás / támgatási knstrukció javaslat, nevesítendő kiemelt reginális prjekt, kistérségi integrált fejlesztés, stb.) Cím: Kapcslódó priritás megnevezése Az intézkedés tartalmának rövid leírása Az intézkedés régió, megye specifikus szempntjai Kapcslódás más reginális szinten fnts intézkedéshez Lehetséges régióhatárn túlnyúló hatás Támgatandó prjektek becsült száma: Önkrmányzati (mjv) és kistérségi villams energia fgyasztók részvétele az energiapiacban KEOP 3.6 sz. Fenntartható termelési és fgyasztási szkásk ösztönzése Feljgsíttt nagyfgyasztónak minősítve a régió megyei jgú vársai önállóan, a többi várs és falu kistérségi társulásba tömörülve ugyancsak önállóan szándékzik bekapcslódni, vásárlni a szabad hzzáférés jgán a villams és a gázenergia nemzetközi piacba Valamennyi szinten a műszaki-gazdasági szempntból a mindenkr legkedvezőbb (lcsóbb) energiavételezés, ésszerű, rendszerszintű energiatakaréksság megvalósítása, egy energetikusi hálózat létrehzása és működtetése Környezettudats, tiszta települési energiagazdálkdás része lehet a KEOP 3.1 sz. egészséges, tiszta települések priritáshz tartzó fejlesztéseknek Az európai villams energia szállítórendszereken történő vételezés, piaci kereskedelembővítés 3 (műszaki-gazd. tanulmány, szervezetfejl., prgr., energetikusi hálózat kialakítás) Típus Indikátr Tényadat Cél Adat- (2014) frrás Gyakriság KSH Kimenet jelenlegi vill. en. fgy., gázfgy. jelenlegi tarifák, trendek X MAVIR (utput) MOL évente Eredmény energiamegtakarítás [kwh] [TJ] növekedés évente Eredmény fglalkztatttak száma (növekedése) növekedés évente Egyéb javaslatk, megjegyzések: 32 Egyszerűség kedvéért az intézkedés szót használjuk. 149

Finanszírzási terv 2007-13: 3.6. Fenntartható fgyasztói szkásk ösztönzése Intézkedések / beavatkzásk Finanszírzás (hazai frrás) EU frrás Khéziós Alap Összes fejlesztés [millió Ft] EU támgatás [millió Ft] Hazai állami támgatás [millió Ft] [Mrd Ft] Becsült saját erő Önkrmányzati magán KEO 400 320 80 - - 150

7. GOP GAZDASÁGFEJLESZTÉS OPERATÍV PROGRAM 3.1. sz. priritási tengely: K+F ÉS INNOVÁCIÓ A VERSENYKÉPESSÉGÉRT alá: Cím: 1. sz. Környezetvédelmi ipari technlógiák adaptálása, hnsítása, új technlógiák kifejlesztése, referenciaüzemek létrehzása Cél: A Nyudu Régió zöld energiá -vá válásáhz nem elég a primer energiahrdzók termelése, kitermelése, bányászata, ill., hanem a hasznsító technlógiák helyben történő gyártása, a behzatal minimálása, ezzel új ágazat megteremtése, fglalkztatás bővítése, munkahelyteremtés. Priritás leírása A címben és a célban meghatárztt javaslatt az teszi többszörösen indklttá, hgy a zöld régióvá váláshz száms új, a megújuló energiákat hasznsító technlógiák szükségesek, amelyeket célszerű a hazai iparra támaszkdva elterjeszteni, s a régió ipari parkjaiba gyártani. Ilyen technlógiák lehetnek: a bimassza termeléssel, feldlgzással, energetikai hasznsítással járó technlógiák, a kmbinált (hibrid) rendszerek (szél- és bienergia, szél- és napenergia), a getermikus kiserőművi, fűtő-hűtőművi rendszerek, bigáz előállító és energiaátalakító technlógiák, tüzelőanyagcellás átalakítók, hidrgénbntó, hasznsító rendszerek stb. A környezetvédelmi ipari technlógiák fejlesztésére kidlgztt ágazati alapzó munkák krábban már elkészültek, ismeretesek, meghatárztt költségkimutatáskkal. Javaslt 2007-13/20. Intézkedés - beavatkzás 33 leírása (fejlesztési csmag / pályázati felhívás / támgatási knstrukció javaslat, nevesítendő kiemelt reginális prjekt, kistérségi integrált fejlesztés, stb.) Cím: Kapcslódó priritás megnevezése Az intézkedés tartalmának rövid leírása Az intézkedés régió, megye specifikus szempntjai Kapcslódás más reginális szinten fnts intézkedéshez Lehetséges régióhatárn túlnyúló hatás Támgatandó prjektek becsült száma: 1. Környezetvédelmi ipari technlógiák adaptálása, hnsítása, új technlógiák kifejlesztése, referenciaüzemek létrehzása GOP 3.1 priritás: K+F és innváció a versenyképességért Megújuló energiahrdzók hasznsítási technlógiáinak átvétele, gyártása, környezetvédelmi iparfejlesztés keretében. Ezek válfajai: napenergia alapú kllektr, napcella, bimassza tüzelésű kiserőművi, kazán, faelgázsító, bigáz-átalakító, hasznsító technlógiák, szélerőtelepek, turbinák, getermikus kiserőművi, hőkp., hőszivatytyús berendezések, nyers szeszgyártás K+F tevékenység bővítése, fglalkztatásbővítés, munkahely-teremtés, minőségi ipari szerkezetváltás Kapcslódik a GOP 3.2 sz. priritás: A vállalkzásk (kiemelten a KKV-k) jövedelemtermelő képességének erősítéséért Nemzetközi technlógiai transzferen keresztül 12 prjekt kidlgzása és a megvalósítás indítása Számszerűsíthető célk, az intézkedés hatásai (mnitring indikátrk) 33 Egyszerűség kedvéért az intézkedés szót használjuk. 151

INDIKÁTOR Gyakriság a gyártó üzem elkészülte Célkitűzések Megújuló energiahrdzó kitermelő technlógiák Megújuló energiaátalakítóművi technlógiák Indikátr típusa eredmény eredmény Indikátr (megnevezés és mértékegység) primer technlógiák száma [db] szekunder, átalakító, technlógiák [db] tercier, erőművi száma Alap (2005) Cél (2013) GKM MEH GKM MEH Adatfrrás a gyártó üzem elkészülte Finanszírzási terv 2007-13: Kitermelő technlógiák Megújuló energiahasznsító technlógiák Intézkedések / beavatkzásk Finanszírzás (pl.? p, hazai frrás) EU frrás Khéziós Alap Összes fejlesztés [mrd Ft] EU támgatás [%] Hazai állami támgatás [%] [Mrd Ft] Becsült saját erő Önkrmányzati magán KA 60% 10% 10% 20% KA 152

GOP 3.4. sz. priritási tengely: PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK TECHNIKAI PRIORITÁSA Cím: Kckázati Alap létrehzása getermikus energiabázisú kis- és középerőművek termelő és visszasajtló kútjainak pnts kimérésére Cél: A gazdag hazai és reginális getermikus energia kgenerációs technlógiai hasznsításának (erőműre: villams és hőhasznsításra) kimzdítása a több évtized óta tartó hltpntról, kedvező feltételekkel igénybe vehető hitelalapból, a meddő CH kutak pnts felmérési, kiképzési munkálataira. Priritás leírása Kckázati alapk létrehzása megújuló elsősrban getermikus energia bázisú kis- és középerőművek termelő és visszasajtló kútjainak kimérése, kútfejkiképzése létrehzási munkáinak fedezésére, előnyös hitelknstrukcióval. Ennek hiánya nehezíti másfél évtizede a getermikus kiserőművek létrehzását, mivel jelentős hányadát (30 35%-át) képezi egy-egy beruházásnak a kútparaméterek pnts feltárási költsége, s kedvezőtlen esetben (kevés vízhzam, a szükségesnél kevesebb vízhőmérséklet stb.) az eredmények kckázata. A vázlt alap befektetője ellenben már 25 30 fejlesztés/év esetében rentabilis vállalkzást flytathat. A kckázati alap javaslt nagysága: 3,0 mrd Ft, amellyel első ütemben 10 max. 15 vállalkzás elindítható. A számításk szerint az Alap rendelkezhet CO 2 kvótával, amelyet a hitelek visszafizetéséig saját bevételként élvezhet. Javaslt 2007-13/20. Intézkedés - beavatkzás 34 leírása (fejlesztési csmag / pályázati felhívás / támgatási knstrukció javaslat, nevesítendő kiemelt reginális prjekt, kistérségi integrált fejlesztés, stb.) Cím: Kapcslódó priritás megnevezése Az intézkedés tartalmának rövid leírása Az intézkedés régió, megye specifikus szempntjai Kapcslódás más reginális szinten fnts intézkedéshez Lehetséges régióhatárn túlnyúló hatás Támgatandó prjektek becsült száma: Kckázati alap létrehzása getermikus energiabázisú kis- és középerőművek termelő és visszasajtló kutjainak pnts kimérésére GOP 3.4 priritás: Pénzügyi eszközök technikai priritása A kgenerációval hasznsíttt getermikus energiabázisú villams és hőenergia termelés szélesebb körű beindítása az rszágban, a CH kutak pnts megkutatására, kedvező hitelfeltétel nyújtásával Száms megalapzó munka, építési szándék ismeretes a régióban, amelynek megvalósítását a kutak nagyköltségű előzetes kckázata nehezíti. A régióban Zala megye élvez területi preferenciát; Nagykanizsa és Lenti térsége. A kmplex getermikus hasznsítás a NYUDU Régió termálturisztikai és Pannn Örökség fenntartása ROP priritáskhz kapcsltan válik még eredményesebbé Csak közvetett túlnyúló hatása lehetséges 2 alapzó prjekt (műszaki-gazdasági) Számszerűsíthető célk, az intézkedés hatásai (mnitring indikátrk) 34 Egyszerűség kedvéért az intézkedés szót használjuk. 153

INDIKÁTOR Célkitűzések A kckázati alapból 25 30 beruházás indítható és valósítható meg 2013-ig Indikátr típusa eredmény Indikátr (megnevezés és mértékegység) [db], telj. [MW], termelés [GWh] [TJ] kútpár [db] COP 2 vlumen [t] Alap (2006) Cél (2013) Adatfrrás MVM MEH Önkrm. KSH MF Bank Gyakriság évente Finanszírzási terv 2007-13: [Mrd Ft] Becsült saját erő Önkrmányzati magán Megalapzó dkumentumk kidlgzása, többszintű elfgadtatása Intézkedések / beavatkzásk Finanszírzás (pl.? p, hazai frrás) EU frrás (ESZA/ ERFA/KA/ EMVA/ HA) ERFA KA Összes fejlesztés [mrd Ft] EU támgatás [%] Hazai állami támgatás [%] 40% 10% 10% 40% 154

8. ÚJ MAGYARORSZÁG VIDÉKFEJLESZTÉSI ÁGAZATI EMVA TERV-hez I. intézkedéscsprt: A MEZŐGAZDASÁG, ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS ÉS ERDÉSZETI ÁGAZAT VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JAVÍTÁSA Cím: Birtkrendezés, állami földalapbővítés az egészséges, versenyképes gazdaságk birtkméret kialakításáhz Cél: Az agröklógiai ptenciális adttságkra alapztt, különböző ptimális méretű gazdálkdási frmáknak megfelelő birtkszerkezet előmzdítása, amelyben a nagybirtkk növekvő arányának kmpenzálására felsrakzhatnak a versenyképessé váló farmergazdaságk, családi gazdaságk. Priritás leírása Birtkrendezés, állami földalapbővítés az egészséges, versenyképes birtkméret kialakításáhz az éghajlati és talajminőségi adttságk figyelembevételével. Indklás: A privatizáció srán megszttt földrészletek (nadrágszíj parcellák) kerültek egy-egy gazdálkdócsalád kezére, amelyek egyesítéséhez nélkülözhetetlen a földalap-állmány bővítésével járó ptimális birtkméret kialakítása a hatékny mező- és/vagy erdőgazdálkdáshz. Az állami földalapt célszerű bővíteni és csupán ilyen céllal szabadna a jövőben igénybe venni. A bővítés rszágs mértékének a régióra eső hányada célszerűen 10 max. 15% lehetne ideálisan. Javaslt 2007-13/20. Intézkedés - beavatkzás 35 leírása (fejlesztési csmag / pályázati felhívás / támgatási knstrukció javaslat, nevesítendő kiemelt reginális prjekt, kistérségi integrált fejlesztés, stb.) Birtkrendezés, állami földalapbővítés az egészséges versenyképes gazdaságk birtkrendszer kialakításáhz Cím: Kapcslódó priritás meg- I. int. csp. A mezőgazdaság, élelmiszer-feldlgzás és erdészeti ágazat versenyké- nevezése Az intézkedés tartalmának rövid leírása Az intézkedés régió, megye specifikus szempntjai Kapcslódás más reginális szinten fnts intézkedéshez Lehetséges régióhatárn túlnyúló hatás Támgatandó prjektek becsült száma: pességének javítása A strukturális feszültségek enyhítésének feltételei között szerepel a földbirtkrendezés igénye, amely pársul a termőhely adttságk jbb kihasználási igényével A nyugati határmenti sávba történő külföldi földvásárlásk, földbérletek növekedésének megakadályzása, a kárpótlásk srán kialakult kedvezőtlen mező- és erdőgazdasági magánbirtkrendezések igényének kielégítése A IV. intézkedéscsprt: LEADER féle közösségi építő prgramhz és a Nemzeti Vidéki Hálózat létrehzásáhz történő csatlakzás nem szükséges, nem ajánlats külön felmérés szükséges a prjektjavaslatkat megelőzően Számszerűsíthető célk, az intézkedés hatásai (mnitring indikátrk) 35 Egyszerűség kedvéért az intézkedés szót használjuk. 155

INDIKÁTOR Célkitűzések A birtkrendezéssel létrehzható gazdaságk jövedelmezőségének növelése A létrehztt munkahelyek száma A termelési szerkezetváltzáshz szükséges átképzés, tvábbképzés Indikátr típusa eredmény Indikátr (megnevezés és mértékegység) [Ft/év] Alap (2006) Cél (2013) Adatfrrás FVM PM KSH Gyakriság évente eredmény [db] KSH évente eredmény FVM évente Finanszírzási terv 2007-13: Ágazati döntés, felméretés Birtkrendezési vállalkzói szándék megvalósítása Átképzés megyei szinten Intézkedések / beavatkzásk Finanszírzás (pl.? p, hazai frrás) EU frrás (ESZA/ ERFA/KA/ EMVA/ HA) Összes fejlesztés [mrd Ft] EU támgatás [%] Hazai állami támgatás [%] EMVA 50 50 [Mrd Ft] Becsült saját erő Önkrmányzati magán EMVA 50 50 EMVA 50 30 20 156

Cím: 2. Alternatív energiatermeléshez kapcslódó lágyszárú energia célnövénytermesztés Cél: A Nyudu Régió határztt, megtervezett területfejlesztési szándéka, hgy lágyszárú különböző fajta és rendeltetésű energiahasznsításra alkalmas célnövény-termesztésre áll át, mintegy 70.000 ha területen a mezőgazdasági szerkezetváltási támgatáskra támaszkdva. Priritás leírása A lágyszárú energia célnövény-termesztés tervezett struktúrája szerint a következő nagyságú területek átállítása javaslhatók: 20.000 ha területen lágyszárú szilárd energiahrdzó célú (szarvasi energiafű, kínai nád, hazai nád, kender stb.) termesztés történik bimassza erőművek tüzelőanyag felhasználására 20.000 ha területen lágyszárú energia célnövény-termesztés fermentációs technlógiájú bigáz előállításhz alapanyagként (gabnafélék, cukrcirk, csicsóka, kukrica stb.) 10.000 ha területen lajs növények termesztése bidízel alapanyagul (repce, naprafrgó stb.) 20.000 ha területen bietanl alapanyagául termeszthető energia-célnövények (kukrica, búza, burgnya, cukrrépa stb.) Ezek megszlása a régió hárm megyéjében nem célszerű, hgy aránysan megsztva történjék, skkal inkább a 9 leginkább kedvezőtlen adttságú kistérségek területén (lásd a 4.1. fejezet E-1. sz. táblázatát), ahl a fglalkztatttság és a jövedelmek igen kedvezőtlenek, nagy a munkanélküliség, ugyanakkr a terület termőhely adttságai jók, ill. mérsékelten alkalmasak. A következő prjektjavaslat; a fásszárú energia célnövény-termesztést nem köti KAT (kedvezőtlen adttságú terület)-hez. A termelés szervezése, értékesítése helyi kistérségi saját integráló szervezet létrehzásával történhet, a reginális lgisztikai hálózat igénybevételével, ill. infrastrukturális tvábbfejlesztése árán (pl. raktárak, szárítók, feldlgzó: pelletáló, brikettáló üzemek létrehzásával, szállítmányzásával). INDIKÁTOR Célkitűzések A terület nagysága, helye A termesztett célnövény-struktúra A célnövény-termesztés eredménye, energiatartalma Indikátr típusa eredmény eredmény eredmény Indikátr (megnevezés és mértékegység) [ha] település(ek) [%] [ha] [t] [t] [TJ/év] Alap (2005) Cél (2013) Adat-frrás FVM falugazd. hálózat KSH FVM falugazd. hálózat KSH FVM falugazd. hálózat KSH Gyakriság évente évente évente 157

Javaslt 2007-13/20. Intézkedés - beavatkzás 36 leírása (fejlesztési csmag / pályázati felhívás / támgatási knstrukció javaslat, nevesítendő kiemelt reginális prjekt, kistérségi integrált fejlesztés, stb.) Alternatív energiatermeléshez kapcslódó lágyszárú energia célnövény-termesztés és Cím: lgisztikai rendszeréhez szükséges infrastruktúra kialakítása Kapcslódó priritás I. int. csp. A mezőgazdaság, élelmiszer feldlgzás és erdészeti ágazat versenyképességének javítása megnevezése Az intézkedés tartalmá- A mezőgazdasági szerkezetátalakítás érdekében a Régió mintegy 70.000 ha területén nak rövid leírása Az intézkedés régió, megye specifikus szempntjai Kapcslódás más reginális szinten fnts intézkedéshez Lehetséges régióhatárn túlnyúló hatás Támgatandó prjektek becsült száma: megszervezi lágyszárú energia célnövény-termesztési prgramját A prgram területi preferenciája értelmében a régió 22 kistérségéből 9 megnevezett kistérségben javaslja a célnövény-termesztés kialakítását A IV. intézkedéscsprt: LEADER prgramhz célszerű kapcslódni az integráció elősegítésére nem szükséges min. 4 db reginális megvalós. tan. + kiviteli tervek Számszerűsíthető célk, az intézkedés hatásai (mnitring indikátrk) Finanszírzási terv 2007-13: Célnövény-betelepítés, vetés, betakarítás, feldlgzás Integrációs tevékenység Lgisztikai rendszerfejl. Intézkedések / beavatkzásk Finanszírzás (pl.? p, hazai frrás) EU frrás (ESZA/ ERFA/KA/ EMVA/HA) Összes fejlesztés [mrd Ft] EU támgatás [%] Hazai állami támgatás [%] [Mrd Ft] Becsült saját erő Önkr- magámányzati 60 10 30 36 Egyszerűség kedvéért az intézkedés szót használjuk. 158

II. intézkedéscsprt: A KÖRNYEZET ÉS A VIDÉK ÁLLAPOTÁNAK JAVÍTÁSA Cím: 1. Fásszárú energia célnövény-termesztés és a szükséges infrastruktúra gépparkhálózat kialakítása Cél: A Nyudu Régióban flyó nagyhagymányú erdőgazdálkdási tevékenységen felül, a kedvező adttságkra alapzva bimassza energiahasznsítási céllal fásszárú energetika ültetvények telepítése mintegy 20.000 ha területen, a szerkezetátalakítási támgatáskra támaszkdva Priritás leírása A környezet adttságaihz illeszkedő földhasználati rendszer lehetővé teszi és támgatja a meglévő erdők fenntartása, erdők telepítése mellett: a fásszárú energetikai célú ültetvények telepítését, a gazdálkdók számára bővíti az efajta jövedelemszerzést, fglalkztatás-bővítést, ezáltal a primer bimassza energiahrdzói termelés növelését, ill. hasznsításuk révén, a környezetterhelés csökkentését. Az rszágsan megcélztt 90.000 ha energiaültetvény területből a régió mintegy 20.000 ha terület betelepítésére vállalkzva (22% hányadra) középtávn, amely 10 ha/gazdálkdó területnagysággal számlva; 2 ezer termelőnek segíthet munkahelyet teremteni, ill. a vidék fenntartásában közreműködni. A megcélztt terület betelepítésére a régió bármely erre alkalmas területén célszerű pályázni, a meglévő és működő faipari klaszter szervezet keretében, ill. annak menedzselési, integráló tevékenységét igénybe véve, hasznsítva. A gyrsan növő fafajták közül javaslható: a nyár, rezgő nyár, fűz, akác és egyéb őshns fafajták stb. (állandó aratási ritmussal SRC). A szükséges kiszlgáló géppark-telepek létrehzása, kölcsönözhető szlgáltatása racinálisan hasznsítható a főbb műveletekre: ültetőgépek, arató, betakarító, aprító, előkészítési, szállítási feladatkra. INDIKÁTOR Célkitűzések Indikátr típusa Indikátr (megnevezés és mértékegység) Alap (2005) Cél (2013) Adat-frrás Gyakriság terület nagysága, helye eredmény [ha] település(ek) évente a fafajták megszlása, struktúrája eredmény FVM [%] [ha] évente Erdőgazd. [t/év] Falugazd. a célnövény-termesztés eredménye, eredmény [t] [TJ/év] hálózat évente energiatartalma Faipari a géppark (arató, betakarító, aprító, klaszter előkészítő gépek) összetétele, eredmény [db] kapacitás évente gépek száma 159

Javaslt 2007-13/20. Intézkedés - beavatkzás 37 leírása (fejlesztési csmag / pályázati felhívás / támgatási knstrukció javaslat, nevesítendő kiemelt reginális prjekt, kistérségi integrált fejlesztés, stb.) Fásszárú energia célnövény-termesztés és a szükséges infrastruktúra géppark hálózat Cím: kialakítása Kapcslódó priritás II. int. csp. A KÖRNYEZET ÉS A VIDÉK ÁLLAPOTÁNAK JAVÍTÁSA megnevezése Az intézkedés tartalmának rövid leírása Az intézkedés régió, megye specifikus szempntjai Kapcslódás más reginális szinten fnts intézkedéshez Lehetséges régióhatárn túlnyúló hatás Támgatandó prjektek becsült száma: 2000 A környezet állapt javítása és a megújuló bimassza primer energiahrdzók növelése érdekében a régió 20.000 ha fásszárú energiaültetvény telepítésére vállalkzna, amely által mintegy 2000 termelőegységnek nyújt fglalk. lehetőséget A NYUDU megcélzta a zöld régió kmplex környezetbarát prgramt, amelyhez a kedvező erdészeti adttságait is kihasználja és a kialakult faipari klasztert igénybe veszi. A III. intézkedési csp.: AZ ÉLETMINŐSÉG JAVÍTÁSA A VIDÉKI TERÜLETEN ÉS A DIVERZIFIKÁCIÓ ÖSZTÖNZÉSE témáhz is kapcslódhat technlógia transzferre vállalkzhat hazai szmszéds régiók számára Számszerűsíthető célk, az intézkedés hatásai (mnitring indikátrk) Finanszírzási terv 2007-13: Intézkedések / beavatkzásk Finanszírzás (pl.? p, hazai frrás) EU frrás (ESZA/ ERFA/KA/ EMVA/HA) Összes fejlesztés [mrd Ft] EU támgatás [%] Hazai állami támgatás [%] [Mrd Ft] Becsült saját erő Önkr- magámányzati Erdőültetvény telepítés 50 10 10 30 Integrációs tevék. szervezés 50 10 10 30 géppark-hálózat kiép., működtetés 50 10 10 30 37 Egyszerűség kedvéért az intézkedés szót használjuk. 160

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ PROJEKT FISHEK Osztrák-magyar Kisprjekt Alapra benyújttt megújuló energia pályázatk 2006 szám pályázó cím 022 023 024 028 044 Kisalföldi Vállalkzásfejlesztési Alapítvány Dél-Zala Murahíd Letenye Többcélú Társulás Letenye Várs Önkrmányzata ZalA-KAR Térségi Innvációs Társulás Lenti Kistérség Többcélú Társulás 045 Lenti Várs Önkrmányzata 054 Zalatáj Egyesület 056 063 075 076 "Bitherm 2000" Ipari Park, Fejlesztési és Szlgáltató Kht. Vönöck Község Önkrmányzata Fenntartható Fejlődésért Alapítvány Fenntartható Fejlődésért Alapítvány Megújuló Energiafrrás Szakértői Hálózatépítés Megújuló energiafrrásk Dél-Zalában Közintézmények alternatív energiaellátása Megújuló energiahasználat megalapzása Teljes összeg [Ft] Támgatási igény [Ft] 10 363 060,00 9 838 060,00 9 618 000,00 9 137 100,00 5 514 400,00 5 238 680,00 8 826 800,00 8 385 460,00 Bienergiában a jövő 7 769 550,00 7 381 072,50 Művelődési Közpnt tervdkumentációinak elkészítése Energia megújuló nyersanyagkból a Zalai Dmbságn Beruházási menedzsment Bitherm 2000 Kht Ökpark kialakítása a Ság-hegy lábánál Szennyvíz-bimasszaenergia 10 389 500,00 9 870 025,00 10 335 600,00 8 740 000,00 10 227 600,00 9 482 900,00 9 990 000,00 9 490 000,00 9 951 350,00 9 453 782,01 Határtalan prjektfejlesztés 9 852 000,00 9 359 400,00 077 Zala Megyei Fejlesztési Kht. Strukturális szinergia 10 131 700,00 9 625 115,00 080 Nagypáli Község Bimassza erőmű Önkrmányzata tanulmánya Nagypáliban 8 988 690,00 8 539 255,01 104 Répceszemere Község Megújuló energiát hasznsító Önkrmányzata erőműtervek Répceszemerén 10 000 000,00 9 500 000,00 108 Pannn Megújuló Energia Integráció a Megújuló Egyesület Energiákért 10 000 000,00 9 500 000,00 111 Anima Társadalmi és Kulturális Innvációs Egyesület Falvak megújuló energián alapuló kmplex közműmdelljének kialakítása 9 288 000,00 8 823 600,00 113 NyME Erdő- és Fahasznsítási Reginális Egyetemi Tudásközpnt Megújuló energia határn átnyúló szinergiák és stratégiák 9 840 000,00 9 348 000,00 118 Pannn Egyetem Reginális Biinnvációs Közpnt tervezése 10 680 000,00 9 975 000,00 Összesen: 171 766 250,00 161 687 449,52 161

5.6. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS VÁROSFEJLESZTÉS PRIORITÁS Célk: Vársközpntk, lermltt vársi lakóterületek integrált, értékmegőrző rehabilitációja A hátránys helyzetű laksság életkörülményeinek javítása települési infrastruktúrafejlesztések révén Kistelepülések infrastrukturális megújítása az életminőség javítása érdekében Priritás leírása A települések környezetének megújítása az életminőség, illetve az üzleti, vállalkzói környezet javítását szlgálja. A települési környezetet fejlesztésének többféle célja lehet: települések közpnti tereinek megújítása, hátránys helyzetű emberek, szegények által laktt lerbbant településrészek megújítása, zöld területek revitalizációja, településen belüli közlekedés fejlesztése, kistelepülések infrastruktúrájának a fejlesztése. Településközpntk érték-őrző megújítása Szükséges a vársi területek fizikai, műszaki és társadalmi-gazdasági megújítása, különösen a térségi közpnti funkciókat ellátó várskban. A környezeti szempntkhz igazdóan különleges hangsúlyt kell fektetni az alulhasznsíttt, vagy használatn kívüli területek újbóli településszerkezetbe illesztésére és e területek funkcióváltásának elősegítésére. A támgatásk esetében előnyben részesülnek a használatn kívüli vlt ipari, katnai területek, középületek megújítása, új funkcióval való ellátása. Előnyben kell részesíteni a műemléki környezettel rendelkező településrészek megújítását, ahl a magán tőke befektetéseit skszr a szigrú műemlékvédelmi előírásk is nehezítik. A beavatkzásk eredményeként vnzó települési környezet és infrastruktúra alakítható ki, javulnak az életkörülmények, a vállalkzásk és a helyi szervezetek működési környezete, hzzájárulva ezzel a helyi gazdasági ptenciál és különösen a turisztikai lehetőségek jbb kihasználásáhz is. A jbb és biztnságsabb települési környezet hzzájárul a megfelelő területhasználat érvényesítéséhez. Zala megyében magasan képzett munkaerő számára vnzó élettér alakul ki. Megteremtődnek a helyi közösségi élet előfeltételei, mely a hátránys helyzetű csprtk reintegrációját is elősegíti. Integrált vársrehabilitációs tevékenységek lermltt vársi lakóterületeken vagy lermlással fenyegetett lakótelepeken A várskban, egyes nagyközségekben ugyan rszágs visznylatban kisebb jelentőséggel vannak lyan településrészek, melyeket többnyire szegények, hátránys helyzetűek (tartós munkanélküliek, rmák) laknak. A laksság szerény jövedelmi helyzete magával hzza az épületállmány elmaradt fejlesztéseit és közvetetten az ezzel együtt járó rmló környezetet. A környezeti prblémák a társadalmi feszültségek növekedésével is járnak, a laksság szegregációjáhz, majd esetleg a szegénység által kikényszerített bűnözéshez vezethet. A beavatkzás fő célja a kiválaszttt akcióterület lermlását kzó flyamatk megállítása és megfrdítása, a lakók életminőségének és életesélyeinek javítása. A cél megvalósítása igényli, hgy a beavatkzás kmplex legyen, tehát több ágazat hatáskörébe tartzó tevékenységeket integráljn egyebek mellett: a társadalmi leszakadás megakadályzása (isklai ktatás, közbiztnság, társadalmi integráció), a fizikai életfeltételek (lakáskörülmények, közterületek) javítása céljából. 162

A Zala megyében e célból különösen a lakótelepek kmplex megújítása a sürgető, amely tartalmazza a lakókörnyezet, az épületállmány megújítását és laksság képzését, fglalkztatását segítő és a közösségi életet serkentő prgramkat. Kistelepülések infrastrukturális fejlesztése A települési hierarchia legalacsnyabb szintjén állnak a kistelepülések, ami a vagyni és jövedelmi helyzetükben is jelentkezik. Zala megyét a régióban leginkább érintő prblémakör ezen településtípuskhz köthető. Ezen településeknek a legkisebb általában a saját bevétele, miközben kmly infrastrukturális fejlesztési igények jelentkeznek a méltó életkörülmények megteremtése érdekében. A kistelepüléseken alapvetően jelentkező fejlesztési igények a következő tématerületeken jelentkeznek: vnalas infrastruktúra (járda, útburklat, kerékpárút), közművek (pl. ivóvíz, szennyvíz, illegális hulladéklerakók felszámlása), közösségi terek (játszótér, település közpnti tér, sprt liget), illetve közösségi használatú épületek (kulturális ház, önkrmányzati hivatal, teleház), helyi műemlékek, tájházak, természeti övezetek, patakpartk. Finanszírzási terv 2007-13: Településközpntk értékőrző megújítása Integrált vársrehabilitációs tevékenységek lermltt vársi lakóterületeken vagy lermlással fenyegetett lakótelepeken Kistelepülések infrastrukturális fejlesztése Intézkedések/ beavatkzásk Finanszírzási prgram Frrás Összes fejlesztés EU támgatás Millió Ft Hazai állami támgatás Becsült saját erő Önkrmányzati magán - ERFA 5600 4715 885 885 - - ERFA 2650 2220 430 37 74 NAVP, TEKI, CÉDE? EMVA hazai? 3735 2590 2590 555-163

Intézkedések, beavatkzásk Javaslt 2007-13/20. Intézkedés - beavatkzás 38 leírása (fejlesztési csmag / pályázati felhívás / támgatási knstrukció javaslat, nevesítendő kiemelt reginális prjekt, kistérségi integrált fejlesztés, stb.) Cím: Településközpntk érték-őrző megújítása Kapcslódó priritás Településfejlesztés megnevezése A vársi területek fizikai, műszaki és társadalmi-gazdasági megújítása Az alulhasznsíttt, vagy használatn kívüli területek újbóli településszerkezetbe illesztése Az intézkedés céljai A településkép és környezeti értékek védelme A közlekedésbiztnság javítása Az intézkedés tartalmának rövid leírása A vársi területek fizikai, műszaki és társadalmi-gazdasági megújítása különösen a térségi közpnti funkciókat ellátó várskban fnts. Az intézkedés a környezeti szempntk érvényesítése érdekében hangsúlyt fektet az alulhasznsíttt, vagy használatn kívüli területek újbóli településszerkezetbe illesztésére. A fejlesztések másik fnts eleme a kulturális örökség védelme a védett épületek és épületegyüttesek egységes vársszövetbe integrált megújítása. A térségi közpnti funkciókat ellátó vársk frgalmas közpntjainak érték-őrző megújításáhz kapcslódóan szükséges a közlekedésbiztnság fkzását szlgáló fejlesztések megvalósítása is. Ennek keretében lyan kmplex közlekedésfejlesztést indklt végrehajtani, amely csökkenti a balesetveszélyt, szétválasztja a gyalgs, kerékpárs, gépjármű frgalmat, a gépkcsifrgalmtól elzárt vársi tereket hz létre. Különösen a nagybb várskban fnts gépjármű közlekedés kzta zsúfltság csökkentése jbb közlekedés szervezéssel, illetve pl. a vasútvnal kzta szűk közlekedési keresztmeszetek ldása. Támgatandó tevékenységek (prjektelemek) Egy jól körül határlt akcióterületen a közterületek megújítása, közművek cseréje, a közterületen lévő épületek külsejének, hmlkzatának megújítása; műemléki jelentőségű területek fejlesztése, kulturális örökség védelme és őrzése; Balesetmentes közlekedést szlgáló közútfejlesztések: (körfrgalmú csmópntk, gyalgsátkelők (alul-felüljárók, frgalmi lámpás és kijelölt gyalgátkelőhelyek); frgalmcsillapíttt közlekedési övezetek, gyalgszónák, buszsávk, mindezek elérhetőségét biztsító kerékpárutak építése; Új belterületi utak, átkelőszakaszk építése vasúti kereszteződések kiváltása céljából; meglévő zöldfelületek revitalizációja, zöldfelületek növelése, parksítás, településközpnti barnamezők revitalizációja, új közfunkcióval való megtöltése. Tervi és egyéb előkészítő feladatk támgatása (rendezési terv módsítása, engedélyezési, kiviteli, környezeti hatástanulmány, megvalósítható- 38 Egyszerűség kedvéért az intézkedés szót használjuk. 164

sági tanulmány, régészeti feltárás, kisajátítás) Az intézkedés megye specifikus szempntjai A megye vársi funkciójú települési (különös tekintettel a megyei jgú várskra) szinte kivétel nélkül jelentősebb lermltt állaptú épületállmánnyal és közterületekkel rendelkeznek a vársközpntkban, amelyek megújulása az elmúlt években megkezdődött. Ugyanakkr, ezek szórványs, többnyire nem átfgó kezdeményezések. Az egységes nagybb terültet érintő megújítási prjektek (prgramk) nem váltak jellemzővé a megye vársaiban. Az épületek tulajdnsi struktúrája jelentősen megnehezíti a felújításkat. A közpnti területek közvetlen közelében lévő esztétikailag elütő (pl. szcialista szakáruházak), funkció nélküli épületek, beépítetlen területek és esztétikai vagy fizikai állapttól fgva szanálásra megérett lermltt társadalmi megítélésű területek rntják a megújulásra érdemes területek megújulási esélyeit. A településközpntk megújítását elsősrban a lerbbant műemléki környezettel rendelkező településrészeken kell ösztönözni: pl. Msnmagyaróvár, Sprn, Győr, Kőszeg, Nagykanizsa. Jelentős igény mutatkzik a Zala megyét érintő aprófalvas területeken a mikrtérségi közpntkban (tehát nem szükségszerűen a kistérségi közpntkban) ptenciálisan megjelenő építészeti értékek funkcióváltással illetve használatba vnással történő hasznsítására, amelynek hatása lenne az aprófalvas területek népességmegtartó képességére. (Bak, Pacsa, Hahót, Egervár) 23 funkciógazdag falu van, de nem mindre kellene ezt vnatkztatni, csak azkra, amelyek a megye aprófalvas területén található Különösen a megyei jgú várskban fnts a településen belüli közúti közlekedés-szervezés javítása, amit a gépjárművek számának növekedése kzta frgalmnövekedés, zsúfltság tesz szükségessé. Célcsprtk: Lehetséges kedvezményezettek: A végrehajtás javaslt módja: Prjekt kiválasztási kritériumk helyi laksság az érintett településre látgató turisták településrészen működő vállalkzásk Önkrmányzatk és intézményeik Közpnti költségvetési szervek és intézményeik Nn-prfit szervezetek közhasznú jellegű tevékenységet végző, nem prfitrientált gazdasági társaságk, amelyekben az önkrmányzat többségi tulajdnnal rendelkezik a fenti szervezetek knzrciumai 1. nagyprjekt 2. közpnti prjekt 3. kétfrdulós pályázat 4. egyfrdulós nyílt pályázat 5. (a) közvetett támgatás, (b) pénzügyi eszközök 6. más intézkedéssel integráltan, egyszerre megvalósítandó pályázati felhívás 1. Jgsultsági feltételek Működtetés, fenntartás biztsítása Célkhz való illeszkedés laksság és nn-prfit szervezetek bevnása a tervezésbe és megvalósításba költséghatékny megvalósítása 2. Szakmai kritériumk területhasznsítás funkcióváltás 165

esztétikai hatásk (klasszikus belvársi prjektek esetén) közvetlen vagy közvetett munkahelyteremtés (elsősrban a szlgáltató szektrban) hzzájárulás a turisztikai és befektetővnzás erősítéséhez Lehetséges régióhatárn túlnyúló hatás Pénzügyi Terv (Ft) Támgatás frmája: Adható támgatás/ prjektméret: Vissza nem térítendő támgatás, bankkölcsön (EU Jessica) Minimum: 50 M Ft Maximum: 600 M Ft Saját frrás (%): 10 % Támgatandó prjektek becsült száma: 10-15 Számszerűsíthető célk, az intézkedés hatásai (mnitring indikátrk) Típus Indikátr Tényadat Kimenet (utput) eredmény Eredmény felújíttt épületek száma - Csökkentett gépkcsifrgalmú vagy csak gyalgsfrgalmú útszakaszk hssza - Újépítésű (5 évnél nem régebben épület) épületek, lakásk, szlgáltató és üzlethelyiségek - száma kereskedelmi-szlgáltató egységek száma A támgatás igénybevételéhez kidlgzandó tervdkumentációk: A javaslat tvábbi kidlgzása, egyeztetése srán bevnandó szervezetekre: - Cél (2014) Adatfrrás önkrmányzat önkrmányzat önkrmányzat KSH, önkrmányzat Előkészítés Megvalósíthatósági tanulmány Építészeti vázlatterv Építészkamara Műemlékvédelem Reginális Idegenfrgalmi Bizttság Vársvédő nn-prfit szervezetek Gyakriság prjekt megvalósítás előtt és után prjekt megvalósítás előtt és után prjekt megvalósítás előtt és után prjekt megvalósítás előtt és után Egyéb javaslatk, megjegyzések: 166

Javaslt 2007-13/20. Intézkedés - beavatkzás 39 leírása (fejlesztési csmag / pályázati felhívás / támgatási knstrukció javaslat, nevesítendő kiemelt reginális prjekt, kistérségi integrált fejlesztés, stb.) Cím: Kapcslódó priritás megnevezése Az intézkedés céljai Az intézkedés tartalmának rövid leírása Integrált vársrehabilitációs tevékenységek lermltt vársi lakóterületeken vagy lermlással fenyegetett lakótelepeken Településfejlesztés A társadalmi plarizációval összefüggő vársöklógiai szempntból lemaradó területek fizikai és társadalmi leértékelődésének megállítása a flyamat visszafrdítása. A társadalmi és fizikai környezet javítása közösségi közreműködéssel, valamint a helyi laksság életfrmájának és életszínvnalának megfelelő frmában való fenntartása. Az intézkedés tartalmát lyan átfgó akció prgramk prjektjei jelentik, amelyek elsősrban egy-egy helyi közösség érdekeit, értékeit szlgálja. A kmplex integrált intézkedés fő célja az akcióterületen lakók életminőségének javítása a lehető legminimálisabb laksságcsere árán. A tevékenységek nymán lehetővé válik, hgy függetlenül a családk társadalmi helyzetétől elérhetőek és magas színvnalúak legyenek mindazn szlgáltatásk, amelyek a kulturált szabadidő-eltöltést, a közösségi tevékenységeket szlgálják, valamint ezáltal erősítik a helyi közösségek khézióját. Az intézkedés eredményeként a megszűnnek a kisebb nagybb összefüggő gettósdás közelébe sdródtt lakóterületek. Az alapinfrastrukturális ellátttság javítása, mint fő elem emeli az életminőséget. A lakhatatlan vagy sub-standard lakásk felszámlása lehetővé teszi, hgy lakóik kevésbé kncentrált módn magasabb kmfrtfkzatú lakáskba költözzenek. A közösségi intézmények és szlgáltatásk színvnalának emelése szintén része és fnts eleme a közösségi khézió és a helyi identitás erősítésének. A különleges prblémát jelentenek a lakótelepek. Kezelésüket az egységes építészeti frma és típusprblémák könnyítik meg (szigetelés, műszaki megújítás) ugyanakkr a tulajdnsi struktúra itt is hátránysan érinti az egységes fellépés lehetőségét (a társasházi fellépések ennek megldását jelenthetik). Csak a kijelölt akcióterületeken lehet prjekteket támgatni amelyek témája: Támgatandó tevékenységek (prjektelemek) Közterületek kialakítása, felújítása beleértve a közmű hálózatt Közintézmények felújítása, bővítése (amennyiben új, a rehabilitáció céljait elősegítő közösségi prgramkhz kapcslódik), közösségi helyiségek kialakítása Kulturális, sprt és szabadidős létesítmények felújítása, bővítése; Több lakáss lakóépületek közös részeinek felújítása; Lakóépületek bntása (különleges esetben, kizárólag lyan telepfelszámlásk esetén, amelyeknél az elköltöztetett lakók legalább kmfrts lakásba kerülnek, és szciális beilleszkedésüket külön prgramk segítik, melyeket a pályázat is tartalmaz Tanulmányk, kiviteli tervek készítése a jelenlegi és a későbbi rehabilitációs szakaszkhz kapcslódóan Szciális jellegű tevékenységek (ESZA típusú): 39 Egyszerűség kedvéért az intézkedés szót használjuk. 167

Bűnmegelőzés, közbiztnság erősítés Hátránykmpenzáló ktatási prgramk (óvdától a felnőttképzésig) kialakítása Ifjúsági és szabadidős prgramk kialakítása Munkaerőpiaci beilleszkedést elősegítő tevékenységek Családsegítő szlgáltatásk A helyi kis és középvállalkzásk tevékenységét erősítő prgramk, inkubáció Közösségépítés Társasházak, lakásszövetkezetek szakmai működésének segítése tanácsadási rendszeren keresztül Az intézkedésre legnagybb igény valószínűleg a megye két megyei jgú vársában van, nagyságuknál fgva itt érik el a szciálisan veszélyeztetett területek a támgatható kritikus méretet és paramétereket: A beavatkzási célterület lakssága legalább 1000 fő, és az alábbi 10 indikátrból az akcióterület legalább 3 kritériumt kell teljesítsen (legalább két szciális és legalább egy fizikai jellegű kritériumt): Az intézkedés megye specifikus szempntjai Telepes lakásmód jellemző a területre Az akcióterületen a tartós munkanélküliség meghaladja a megye két megyei jgú vársának átlagát Az inaktívak aránya alacsnyabb, mint a megye két megyei jgú vársának átlaga Rma kisebbség arány meghaladja a 10%-t A diplmásk aránya nem éri el a 10%-t a 24 év feletti krsztályban Megyei átlagt meghaladó a csak általáns isklai végzettséggel (szakképesítéssel nem) rendelkezők aránya A vársn belül a bűnesetek legalább 5%-a itt kncentrálódik Lermltt épületállmány (az épületek megépítésük óta nem estek át jelentősebb megújításn) Zöldterületek állapta lermltt Az öregedési index meghaladja az öt várs átlagát A lakásk eladási ára nem éri el az összes vársának átlagértékét A lakásk hőszigetelése nem vagy egyedileg megldtt, a lakásk kevesebb mint 20 hőszigetelt Célcsprtk: Lehetséges kedvezményezettek: települések lakssága lakóterületek lakssága Önkrmányzatk és intézményeik (pl. múzeumk) nn prfit szervezetek vállalkzásk közhasznú jellegű tevékenységet végző, nem prfitrientált gazdasági társaságk, amelyekben az önkrmányzat többségi tulajdnnal rendelkezik a fenti szerveztek knzrciumai A végrehajtás javaslt módja: 1. nagyprjekt 2. közpnti prjekt 3. kétfrdulós pályázat 168

Prjekt kiválasztási kritériumk 4. egyfrdulós nyílt pályázat 5. (a) közvetett támgatás, (b) pénzügyi eszközök 6. más intézkedéssel integráltan, egyszerre megvalósítandó pályázati felhívás 1. Jgsultsági feltételek Működtetés, fenntartás biztsítása Akcióterületre vnatkzó követelményeknek való megfelelés A közösségi részvétel biztsítása a tervezés, megvalósítás és a működtetés szintjén 2. Szakmai kritériumk Életminőséget javító hatásk Munkahely teremtési hatás Új közösségi funkciók létrehzása Elért energiahatéknyság mértéke Lehetséges régióhatárn túlnyúló hatás Pénzügyi Terv (Ft) Támgatás frmája: Adható támgatás/ prjektméret: Vissza nem térítendő támgatás Minimum: 100 M Ft Maximum: 1000 M Ft Saját frrás (%): 10 %, de prjekt típusnként váltzhat Támgatandó prjektek becsült száma: 10 Számszerűsíthető célk, az intézkedés hatásai (mnitring indikátrk) Típus Indikátr Tényadat Kimenet (utput) Eredmény Hatás Kmfrt nélküli lakásk aránya Egy lakószbára jutó laksk száma háztartáskban Kulturális és sprtesemények száma (db) Bűnesetek száma Migrációs egyenleg (Fő) Cél (2014) Előkészítés A támgatás igénybevételéhez kidlgzandó tervdkumentációk: Megvalósíthatósági tanulmány A javaslat tvábbi kidlgzása, egyeztetése Szciális bizttságk srán bevnandó szervezetekre: Adatfrrás KSH KSH Önkrmányzat kulturális és sprt bizttság Helyi rendőrkapitányságk KSH Gyakriság prjekt megvalósítás előtt és után prjekt megvalósítás előtt és után prjekt megvalósítás előtt és után és minden 5.évben prjekt megvalósítás előtt és után és minden évben prjekt megvalósítás előtt és után 169

Egyéb javaslatk, megjegyzések: Javaslt 2007-13/20. Intézkedés - beavatkzás 40 leírása (fejlesztési csmag / pályázati felhívás / támgatási knstrukció javaslat, nevesítendő kiemelt reginális prjekt, kistérségi integrált fejlesztés, stb.) Cím: Kapcslódó priritás megnevezése Az intézkedés tartalmának rövid leírása Kistelepülések infrastrukturális fejlesztése Településfejlesztés Az élet minőség javítása érdekében a kistelepülések infrastrukturális fejlesztése, mely a következő tevékenységeket támgathatja: Belterületi földutak szilárdburklatú úttá való fejlesztése; járdaépítés, indklt esetben nagy frgalmú út mellett önálló kerékpárút építése; ivóvízszlgáltatás bővítése; Tömegközlekedést szlgáló infrastruktúra fejlesztése (megállók, P+R parklók, kerékpártárlók) a településeken Kckázat-megelőzéshez kapcslódó fejlesztések: települési vízelvezető beruházásk (pl. csapadékvíz-elvezetés belterületen), különösen a hegyvidéki, vízflyás mellett lévő településeken, illetve kapcslódva a Környezet és Energia OP-ban megvalósuló záprtárzók építéséhez; A vidéki örökség megőrzése és krszerűsítése a) Legalább helyi védettséggel rendelkező, szabadn álló épület külső és belső felújítása és krszerűsítése, legalább helyi védettség alatt álló építmény bemutathatóvá tétele; b) Legalább helyi védettség alatt álló településszerkezeti egységek, épületek (minimum hárm elemből álló egység) külső felújítása; c) A természeti és a történelmi tájkép, és az azt alktó táji elemek állaptának javítását, ill. kialakítását célzó fejlesztések támgatása; d) Alapvetően a helyben megtermelt mezőgazdasági termékek értékesítési feltételeinek javítása céljából új piack létrehzása, meglévők fejlesztése, bővítése, ill. átalakítása, az előírásknak történő megfeleltetése; Integrált kistelepülési közösségi és szlgáltató tér (kultúrház) kialakítása Helyiség alapvető egészségügyi, szciális szlgáltatásk ellátásáhz kiállító- és előadóterem funkció klubhelyiség, közös helyiség civil szervezeteknek nyilváns internet elérhetőséget biztsító infrmációs pnt könyvtári szlgáltatás (vagy biblibusz -megálló) esetleg knyhát a rendezvények kiszlgálásáhz nem feltétlenül egy létesítményben: 5-6 elemű szabadtéri játszótér és fü- 40 Egyszerűség kedvéért az intézkedés szót használjuk. 170

ves sprtpálya vagy sprtudvar kiszlgáló létesítményekkel. Az intézkedés, megye specifikus szempntjai Kapcslódás más reginális szinten fnts intézkedéshez Lehetséges régióhatárn túlnyúló hatás Mivel a régió és elsősrban Zala megye nagy része aprófalvas térség ezért nagy szükség van kisléptékű települési infrastruktúra-fejlesztés támgatására. Preferált az elmaradtt kistérségekben lévő települések támgatása. A nem hátránys helyzetű kistérséghez tartzó, de a dinamikavizsgálat alapján hátránys helyzetű települések Zala megyében, kistérségenként: Keszthely-hévizi: Bókaháza, Dióskál, Esztergályhrváti, Gétye, Vindrnyafk, Vindrnyalak, Zalaköveskút, Zalaszentmártn Lenti: Alsószenterzsébet, Baglad, Bödeháza, Csertalaks, Csömödér, Dbri, Gábrjánháza, Gutrfölde, Hernyék, Iklódbördöce, Kálócfa, Kányavár, Kerkabarabás, Kerkafalva, Kerkakutas, Kerkatestánd, Kissziget, Kzmadmbja, Lendvajakabfa, Lvászi, Mikekarácsnyfa, Nva, Páka, Pördefölde, Pusztaapáti, Pórszmbat, Rédics, Resznek, Szécsisziget, Szentgyörgyvölgy, Szentpéterfölde, Szíjártóháza, Szilvágy, Trmafölde, Trnyiszentmiklós, Zalabaksa, Zalaszmbatfa, Zebecke Letenyei: Bánkszentgyörgy, Bázakerettye, Becsehely, Brsfa, Bucsuta, Csörnyeföld, Kerkaszentkirály, Kiscsehi, Lasztnya, Lispeszentadrján, Maróc, Mlnári, Murarátka, Muraszemenye, Oltárc, Petrivente, Pusztamagyaród, Szentmargitfalva, Tótszentmártn, Várfölde, Zajk Nagykanizsai: Alsórajk, Balatnmagyaród, Belezna, Börzönce, Eszteregnye, Fityeház, Fűzvölgy, Garabnc, Gelse, Hahót, Hsszúvölgy, Kacrlak, Magyarszentmiklós, Murakeresztúr, Nemespátró, Pat, Pötréte, Surd, Zalakmár, Zalamerenye, Zalaszentjakab Zalaegerszegi: Alibánfa, Babsdöbréte, Bak, Becsvölgye, Bezeréd, Böde, Gellénháza, Ibrfia, Keménfa, Lickóvadams, Nemessándrháza, Orbánysfa, Pacsa, Pálfiszeg, Petrikeresztúr, Pölöske, Pusztaederics, Pusztaszentlászló, Söjtör, Szentpéterúr, Tófej, Vaspör, Zalaigrice, Zalaistvánd, Zalaszentmihály Zalaszetngróti: Batyk, Döbröce, Dötk, Kisvásárhely, Mihályfa, Nagygörbő, Sénye, Türje, Vindrnyaszőlős, Zalaszentlászló, Zalavég. A 64/2004. Krm. Rendelet 5. számú melléklete alapján a leghátránysabb kistérségekhez nem tartzó, leghátránysabb 235 település közé srlt, de a dinamikavizsgálat alapján nem hátránys helyzetű települések: Letenyei: Kistlmács Nagykanizsai: Kerecseny, Sand, Zalaegerszegi: Gyűrűs Települési környezetvédelmi fejlesztések, különösen a 2000 laks egyenérték alatti szennyvízberuházásk támgatása, valamint a kistelepülések elérhetőségét javító közlekedési fejlesztések, illetve szciális, egészségügyi, ktatási alapinfrastruktúra fejlesztések. Támgatandó prjektek becsült száma: 100-120 Számszerűsíthető célk, az intézkedés hatásai (mnitring indikátrk) Típus Indikátr Tényadat Cél (2014) Adatfrrás Gyakriság Kimenet (utput) Infrastrukturális fejlesztés jellegétől függő Önkrmányzat 171

Eredmény Migrációs egyenleg Be és elvándrló lakónépesség különbsége Egyéb javaslatk, megjegyzések: Az intézkedések egy részét a Vidékfejlesztési prgram támgatja, kérdéses a belterületi utak fejlesztése, kistelepüléseken belüli csapadékvíz-elvezetések, járdaépítések, ivóvízszlgáltatáshz kapcslódó fejlesztések támgatása. Ez utóbbiakat finanszírzhatnák a hazai frrásk, flytatva a megyei decentralizált támgatáskat prgramját. KSH 172

5.7. TURIZMUS PRIORITÁS Készült a reginális, megyei helyzetelemzés és kncepció, valamint a régió Turisztikai fejlesztési stratégiájának (2007-13) felhasználásával készült. Célk, melyek illeszkednek a régió turisztikai fejlesztési stratégiájáhz: A rendelkezésre álló szabad turisztikai kapacitásk kiaknázása, tvábbi turisztikai fehér fltk aktiválása és új célcsprtk megnyerése. Több vendéget, de nem tömeget! A meglévő vendégkör tartózkdási idejének és költési indexének növelése az igényes szlgáltatásk erősítésén keresztül. Több bevételt, de nem igénytelenséget! Erős belső khézió, együttműködés és képzett személyeken nyugvó szlgáltatói rendszer kialakítása a megfelelő szinergiahatás eléréséhez. Több összhangt, de nem egyfrmaságt! Célk számszerűsítése, indikátrk priritás szinten: Indikátr típusa hatás Indikátr (megnevezés és mértékegység) Idegenfrgalmi adó bevétel mértékének alakulása (MFt) Alap (2004) Hatás Szálláshelyek kihasználtsága (%) - Vendégek átlags tartózkdási ideje (nap) - Cél (2014) 20%-s növekedés Átlagsan 10%-s növekedés Adatfrrás KSH KSH Gyakriság a prgramzási időszak kezdetén, közepén és végén a prgramzási időszak kezdetén, közepén és végén a prgramzási időszak hatás 4,3 4,7 KSH kezdetén, közepén és végén eredmény Vendégéjszakák száma (ezer fő) 1 809 2 000 KSH a prgramzási időszak kezdetén, közepén és végén utput Megvalósíttt vnzerő fejlesztések, turisztikai prgramk száma 0 18-20 IH évente Megvalósíttt turisztikai együttműködések utput (klaszterek, desztinációs menedzsment szerveztek, 1 6-7 IH évente témautak) Priritás leírása A célk elérésének a megye sajáts természeti, történelmi és kulturális örökségének értéktudats és kmplex megőrzésén és védelmén kell alapulni. Szükséges ezen értékekre építő vnzerők klaszter jellegű térségek és turisztikai termékek mentén együttműködésben megvalósuló új, egyedi arculatú, magas minőségű fejlesztése. Ennek érdekében támgatandók: a termálvízkincsre alapztt egészségturisztikai és rekreációs fejlesztések, valamint a rehabilitációs szlgáltatásk beruházásai; a jelentős történelmi emlékek és kulturális értékek egymásra épülő, egymást kiegészítő fejlesztése; a tájegységekre jellemző ökturisztikai, kistérségi alapn szervezett tematikus prgramk, szlgáltatásk; a megye turisztikai intézményrendszerének megújítása (desztinációs menedzsment szervezetek felállítása). 173

Pannn-termál prgram kiszélesítése A megye természeti környezete jellegzetes arculattal, egyediséggel rendelkezik a gyógyvizeket illetően, hiszen mind minőségében, mind mennyiségében jelentős a készlet, valamint itt található Európában egyedüliként, a fürdőzésre egész évben alkalmas Hévízi-tó is. A termál- és gyógyturizmus nemzetközi szintű versenyképességnek megőrzése szempntjából kiemelt fntsságú a szlgáltatási kínálat, illetve a települési környezet minőségének javítása, a gyógyászati szlgáltatásk fejlesztése, az egyedi arculatt biztsító fürdőfejlesztés, tvábbá az értékesítés, működtetés javítása érdekében a fürdők közti együttműködés fejlesztése. Pannn kulturális út A kulturális- és az örökségturizmus fejlesztésekr fnts a turisztikai kínálat skszínűségének biztsítása. Száms műemlék mellett a skszínű kultúra, a történelmi múlt tárgyi és szellemi emlékei a megye sk térségének értékes, de többségében még kihasználatlan ptenciálját jelentik. A történelmi és kulturális örökség épített elemeinek (kastélyk, várak, különböző krú egyéb műemlékek) védelme utáni hasznsítása (pl. Egervár) és a hagymányk tvábbélését szlgáló fesztiválk, a történelmi krk megidézése, illetve régészeti lelőhelyek (pl. Zalalövő) köré fűzött kulturális csmagk jelenleg pntszerűek, nem alktnak egységes kínálatt. A jelentős termál- és egészségturisztikai, valamint knferenciakereslettel rendelkező települések számára aznban jelenleg prblémát jelent, hgy különösen a téli időszakban nincsenek a vendégek számára elérhető kulturális rendezvények és események. Az egyéb kulturális attrakciók látgathatósága sem megldtt, gyakran a múzeumk egy része a főszeznn kívüli időszakban zárva tart, miközben azk bemutató prgramjai elavultak, nem vnzóak a látgatók számára (pl. lajtermelés hagymányainak bemutatása). A szeznalitás és turizmus területi kncentrációjának ldása érdekében szükséges a Pannn Kulturális Út részeként a turisztikai kínálat fejlesztése, melyek nemzetközi hálózatk részeként is működhetnének (pl. Brstyánkőút, Szent Mártn Út). Tájegységi ök-, aktív turisztikai prgramk fejlesztése A természeti, táji adttságk turisztikai lehetőségeinek kiaknázása kifejezetten az ök-, aktív turisztikai elemeket jelenti, mégpedig a megyére jellemző táji skszínűség bemutatásával. Ennek érdekében kell támgatni az un. tájegységi prgramcsmagkban a kisebb fejlesztéseket, melynek része a kultúrtájak örökségének bemutatása. A Balatn part, Kis-Balatn, a Göcsej, Mura mente és más térségek sajáts természeti jelleggel bírnak, ahl az aktív turizmus (pl. lvas-, vízi-, kerékpárs, hrgász-) területén új termékeket kell fejleszteni a különböző vendégkörnek. Az ökturisztikai prgramcsmagkn kiemelt feladat a turisztikai szálláshelyek minőségi fejlesztése, valamint a turisztikai vnzerők elérhetőségének biztsítása, a tájékztató és az infrmációs, infrmatikai rendszerek fejlesztése. Turisztikai menedzsment rendszer fejlesztése a tematikus utak és a területi alapú együttműködések menedzseléshez, értékesítéséhez A jelenleg külön álló turisztikai szlgáltatásk egységes kínálatát segítik elő a térségi desztinációs menedzsment szervezet(ek), mely(ek) a már meglévő intézményrendszerre (turisztikai célú térségfejlesztő egyesületek, natúrparkk) épülve hatéknyan segítik a megye és a kisebb térségek turisztikai vnzerejének mind szélesebb körű prpagandáját, e-turizmus prtálk és közös fglalási rendszerek kialakításával. 174

Reginális szintű finanszírzási terv 2007-13: Millió Ft Önkrmányzati Pannn-termál prgram kiszélesítése Intézkedések/ beavatkzásk Finanszírzási prgram EU frrás Összes fejlesztés EU támgatás Becsült saját erő Hazai állami támgatás magán ROP ERFA 12 650 9 350 1 650 1 650 0 Pannn kulturális út ROP ERFA 16 100 11 900 2 100 2 100 0 Tájegységi ROP ERFA 4 025 2 975 525 525 0 ökturisztikai (aktív) prgramk fejlesztése UMVT EMVA 2 833 2 125 375 125 208 ROP ERFA 5 250 2 975 525 0 1 750 Kereskedelmi szálláshelyfejlesztés Turisztikai menedzsment rendszer fejlesztése ROP ERFA 1 500 850 150 0 500 Összesen 42 358 30 175 5 325 4 400 2 458 A reginális finanszírzási tervet nem bntttuk le megyei váltzatra, mert a megyék számára elérhető frrás a beadandó pályázatk mennyiségétől függ. A turizmus kapcsán nagyjából a megyék között egymáshz hasnló részesedéssel lehet számlni. 175

Intézkedések, beavatkzásk Javaslt 2007-13/20. Intézkedés - beavatkzás 41 leírása (fejlesztési csmag / pályázati felhívás / támgatási knstrukció javaslat, nevesítendő kiemelt reginális prjekt, kistérségi integrált fejlesztés, stb.) Cím: Kapcslódó priritás megnevezése Az intézkedés céljai Az intézkedés tartalmának rövid leírása Támgatandó tevékenységek (prjektelemek) Pannn-termál prgram kiszélesítése Turizmus A termál- és gyógyturizmusból származó bevételek növelése; Termál- és gyógyturizmusra építő települések vendégéjszakáinak növelése; A nemzetközi turisztikai piacn való versenyképességük megőrzése érdekében szükséges a már meglévő, de hiánys szlgáltatási struktúrával bíró gyógy és termálfürdőkben (pl. Hévíz, Zalakars, Lenti, Kehidakustány) a célcsprt specifikus gyógyászati szlgáltatásk és azk színvnalát emelő fürdő környezet minőségi fejlesztése. Az egészségmegőrzést, kényeztetést segítő wellness szlgáltatásk mellett szükséges a gyógyászati szlgáltatásk színvnalának fejlesztése, amit a gyógyfürdővel rendelkező vársk (pl. Hévíz) egészségügyi szlgáltatásaival összehanglt fejlesztésnek kell biztsítania. Az egészségturisztikai kínálat fejlesztésében fnts feladat a fürdők tematikus, vagy szlgáltatás alapú specializációja, a kisebb fürdők számára a piaci rések megtalálása. Ez a kisebb fürdők, vagy indklt esetben új fürdő tvábbi fejlesztését jelentik. Az értékesítést és a vendégek megnyerése érdekében kell flytatni a termál- és gyógyturizmusban érdekelt szervezetek klaszter alapú együttműködéseit (pl. közös bérletek, marketing). A szlgáltatási színvnal javításának elengedhetetlen feltétele a régió középfelsőktatási kínálatából hiányzó egészségturisztikai szlgáltatáskat magas szinten támgatni képes képzési rendszer megújítása és az áplk, rvsk szakirányú, idegen nyelvi tvábbképzése. A meglévő infrastruktúrák fejlesztése a megújuló energiafrrásk felhasználásával (pl. a fűtéskrszerűsítés kapcsán napenergia, hulladékhő-hasznsítás, stb.) az egészségesebb környezet megőrzéséhez is hzzájárul. A gyógy-, és termálfürdők csak akkr lehetnek sikeresek, ha kapcslódik hzzájuk megfelelő színvnalú szálláshely és vendéglátás. Termál- és gyógyfürdők szlgáltatási színvnalának fejlesztése; Kiemelt termál és gyógyfürdőhelyek (pl. Hévíz, Zalakars, Lenti, Kehidakustány) települési környezetének fejlesztése valószínű ezt a tevékenységet a település-közpnt fejlesztési prgram finanszírzza; Gyógyászati szlgáltatásk fejlesztése a gyógyfürdőkben; Termál- és gyógyfürdőkkel együttműködő egészségügyi szlgáltatatók gyógyvízre épülő gyógyászati célú szlgáltatásainak és szükséges infrastruktúrájának fejlesztése; Termál- és gyógyfürdők energiaellátási rendszerének megújítása, külö- 41 Egyszerűség kedvéért az intézkedés szót használjuk. 176

Az intézkedés régió, megye specifikus szempntjai Célcsprtk: Lehetséges kedvezményezettek: nös tekintettel a megújuló energiafrrásk felhasználásra; a támgattt turisztikai vnzerők használatáhz közvetlenül kapcslódó infrastrukturális fejlesztések, pl. bekötő utak, közterületek, parkk, közbiztnság javításáhz kapcslódó beruházásk; A teljes költségvetés 10 %-ig elszámlhatók a termékek, szlgáltatásk bemutatását, értékesítését segítő marketing tevékenység (kiadvány) és kapcslódó infrmatikai fejlesztések támgatása (hnlap, szálláshely fglalását segítő infrmatikai eszköz, szftver), valamint a látványsság környékén a turisták tájékzódását elősegítő infrmációs eszközök, táblák elhelyezése. Termál- és gyógyfürdők munkatársainak képzése; Termál-, és gyógyturizmushz kapcslódó képzési prgramk kidlgzása, adaptálása a régióban; Elsődlegesen a nemzetközi szinten is jelentős (magas látgatószám), vagy exkluzív műemléki környezetet nyújtó fürdők (Hévíz) gyógyászati, wellnes szlgáltatásainak, valamint települési környezetének a fejlesztése fnts: Hévíz, Zalakars, Lenti, Kehidakustány Másdsrban a többi meglévő fürdő piaci réseket, egyedi szlgáltatáskat, magasabb színvnalú wellnes, illetve gyógyászati szlgáltatást biztsító fejlesztése pl. Zalaszentgrót, Letenye, Zalaegerszeg Harmadsrban javaslt csak új fürdők építésének a támgatása. (pl. Nagykanizsa, Zalalövő?) Gyógyulni vágyó betegek Turisták (fiatalk, családsk, idősek) Helyi laksság Önkrmányzatk és intézményeik Közpnti költségvetési szervek és intézményeik (pl. kórházak) nn prfit szervezetek közhasznú jellegű tevékenységet végző, nem prfitrientált gazdasági társaságk, amelyekben az önkrmányzat többségi tulajdnnal rendelkezik (pl. termál- és gyógyfürdők) gazdasági társaságk a fenti szerveztek knzrciumai A végrehajtás javaslt módja: Prjekt kiválasztási kritériumk 1. nagyprjekt 2. közpnti prjekt 3. kétfrdulós pályázat 4. egyfrdulós nyílt pályázat 5. (a) közvetett támgatás, (b) pénzügyi eszközök 6. más intézkedéssel integráltan, egyszerre megvalósítandó pályázati felhívás 1. Jgsultsági feltételek Működtetés, fenntartás biztsítása 2. Szakmai kritériumk Gazdaságssági hatás; Látgató szám növelés egész éves munkahelyteremtés; egyedi arculatú fejlesztések (USP); szálláshelyekkel való állandó együttműködés kialakítása; 177

Lehetséges régióhatárn túlnyúló hatás Támgatás frmája: Adható támgatás/ prjektméret: Minimum: Maximum: A fejlesztések srán figyelembe kell venni a megye határain kívül lévő burgenlandi, szlvén knkurencia kínálatát Tvábbá javaslt együttműködések, közös értékesítések, képzések, marketing kialakítása a szmszéds régiók fürdőivel. Pénzügyi Terv (Ft) Vissza nem térítendő támgatás 20 M Ft 500 M Ft Saját frrás (%): 30-50 % Támgatandó prjektek becsült száma: 8-10 Számszerűsíthető célk, az intézkedés hatásai (mnitring indikátrk) Típus Indikátr Tényadat Kimenet (utput) Eredmény Cél (2014) Támgattt fürdők száma - 8-10 Támgattt prjektekben a látgatók száma növekedés 20%-s - Előkészítés Megvalósíthatósági tanulmány Üzleti terv A támgatás igénybevételéhez kidlgzandó tervdkumentációk: A javaslat tvábbi kidlgzása, egyeztetése srán bevnandó szervezetekre: Adatfrrás Irányító Hatóság Irányító Hatóság Reginális Idegenfrgalmi Bizttság Reginális Turisztikai Marketing Igazgatóság Pannn Termál-klaszter Megyei Önkrmányzat Termál-, gyógy turizmusban érintett települések Gyakriság kétévente kétévente Egyéb javaslatk, megjegyzések: Az egészségturizmushz kapcslódó tvábbi fejlesztések támgatásának elhelyezése szükséges. Szükséges a pzitív preferencia az elbíráláskr a településközpnt fejlesztési prgramhz. 178

Javaslt 2007-13/20. Intézkedés - beavatkzás 42 leírása (fejlesztési csmag / pályázati felhívás / támgatási knstrukció javaslat, nevesítendő kiemelt reginális prjekt, kistérségi integrált fejlesztés, stb.) Cím: Kapcslódó priritás megnevezése Az intézkedés céljai Az intézkedés tartalmának rövid leírása Támgatandó tevékenységek (prjektelemek) Pannn kulturális út Turizmus A turisztikai szezn meghsszabbítása érdekében a történelmi értékek igazi attrakcióvá fejlesztése; A vendégek számának növelése a műemlékekben gazdag településeken; A történelmi értékek megóvása, a reginális, helyi identitás erősítése; Kulturális turizmus összehanglt fejlesztése szükséges a régióban. Ez egyrészről néhány nemzetközileg jelentős műemlék turisztikai célú fejlesztését jelenti, valamint lyan fejlesztéseket, melyek egy kulturális turisztikai út részeként kínálatba szervezhetők. Tvábbá szükséges a kulturális rendezvényeket a termál- és gyógyturisztikai helyek kínálatáhz illeszteni. A történelmi emlékeknél, különösen, a kastélyknál, váraknál, múzeumknál az állagmegóvás mellett elengedhetetlen új látgatóbarát turisztikai célú kínálat kialakítása. Az épített értékekre építő turisztikai kínálatt bővíti a szellemi értékek bemutatása, ami szükségessé teszi a nemzetközi jelentőségű és a helyi kínálatt kiegészítő rendezvények megszervezését. A turisztikai kínálat fejlesztésénél törekedni kell az interaktív bemutató eszközök használatára. Az értékek fenntarthatóságának biztsításáhz szükséges helyszínenként maximális látgatói krlátk meghatárzása és a szükséges megközelíthetőségi (tömegközlekedéssel is), parklási, higiéniai infrastruktúrák biztsítása. Az alábbi tevékenységek támgatásakr előnyben részesülnek azk, ha részei egy nemzetközi, vagy hazai tematikus kulturális útnak, vagy meghatárzó elemi egy térség turisztikai kínálatának. Kastély és várak, egyházi létesítmények értéknövelő megújítása és elsősrban turisztikai funkciókkal való bővítése, amely hzzájárul új munkahelyek teremtéséhez; a kastélyk, várak felújításáhz kapcslódó infrastrukturális beruházásk; látgatóbarát szlgáltatásk fejlesztése (vendégfgadó területek kialakítása); turisztikai funkciók (pl. gyűjtemény bemutatására alkalmas többfunkciós terem, kiállítótér, kiállításk, knferencia terem, stb.) kialakítása; kastélykert, illetve a várhz tartzó park felújítása (pl. burklatk, utcabútrk, díszvilágítás), látgathatóvá tétele. múzeumk és régészeti lelőhelyek látgatóbarát szlgáltatásainak fejlesztése és szükség esetén felújítása, illetve bővítése, annak érdekében, 42 Egyszerűség kedvéért az intézkedés szót használjuk. 179

hgy a múzeumk látgatttsága és szlgáltatási színvnala növekedjen, illetve fglalkztatás bővítő szerepe erősödjön. Ezen belül különösen fnts az élményelemekkel, újszerű, kreatív, interaktív bemutatási módszerek bevezetésével kapcslats beruházásk megvalósítása; nemzetközi jelentőségű és turisztikai szempntból meghatárzó települések (Keszthely, Hévíz, Lenti, Zalakars, Zalaegerszeg, Nagykanizsa) kulturális fesztiválk, rendezvényeinek helyt adó helyszíneinek infrastrukturális fejlesztése (pl. kiszlgáló infrastruktúra fejlesztése, rendezvényterek biztsítása, kialakítása, hang- és fénytechnikai fejlesztések, közbiztnsági elemek, fesztiválhelyszínek kialakítása) annak érdekében, hgy növekedjenek a látgatók száma és új, fenntartható munkahelyek keletkezzenek; Kastélyk, várak, múzeumk, fesztivál helyszínek energiaellátási rendszerének megújítása, különös tekintettel a megújuló energiafrrásk felhasználásra; a támgattt turisztikai vnzerők használatáhz közvetlenül kapcslódó infrastrukturális fejlesztések, pl. bekötő utak, közterületek, parkk, közbiztnság javításáhz kapcslódó beruházásk; kastélyk, várak, múzeumk turisztikai látnivalójával fglalkzó munkatársainak képzése; akadálymentesítés a látgathatóság biztsítása érdekében; A teljes költségvetés 10 %-ig elszámlhatók a termékek, szlgáltatásk bemutatását, értékesítését segítő marketing tevékenység (kiadvány) és kapcslódó infrmatikai fejlesztések támgatása (hnlap, szálláshely fglalását segítő infrmatikai eszköz, szftver), valamint a látványsság környékén a turisták tájékzódását elősegítő infrmációs eszközök, táblák elhelyezése. A régió 3 kiemelt kastélya mellett a turisztikai látgathatóságt jelentősen emelő és az adtt térség turisztikai látványsságban kiemelkedő vnzerőt jelentő kastélyk, várak fejlesztése: Egervári vár Az intézkedés régió, megye specifikus szempntjai Rendezvény helyszínek fejlesztése különösen a turisztikai frekventált településeken, pl.: Zalaegerszegi Alsóerdei Nyári Színház fejlesztése, Rákóczi hagymányőrző fesztivál Győrvár-Egervár térségében, Keszthelyi viziszínpad építése Múzeumk, gyűjtemények, kiállítóterek interaktív fejlesztése, pl.: Olajkitermelést bemutató múzeum kiállításának krszerűsítése Kulturális téma utak fejlesztése, mely több kisebb műemléki helyszín, múzeum, rendezvénytér fejlesztését jelenti. Alapvetően vidéki örökség helyszínek, ezért javaslt annak részeként támgatni, a kiemelt beruházásk meg megvalósulhatnak a közpnti prgramból, pl: Irdalmi emlékek Rómaiak útja - Brstyánkő út Zalalövői szakasz kialakítása Deák Ferenc hagymányk cskrba fűzése (Söjtör-Kehidakustány- Zalaegerszeg) Célcsprtk: Turisták (fiatalk, családsk, idősek) 180

Lehetséges kedvezményezettek: Helyi laksság Önkrmányzatk és intézményeik (pl. múzeumk) Közpnti költségvetési szervek és intézményeik (pl. várak) nn prfit szervezetek közhasznú jellegű tevékenységet végző, nem prfitrientált gazdasági társaságk, amelyekben az önkrmányzat többségi tulajdnnal rendelkezik a fenti szerveztek knzrciumai A végrehajtás javaslt módja: Prjekt kiválasztási kritériumk 1. nagyprjekt 2. közpnti prjekt 3. kétfrdulós pályázat 4. egyfrdulós nyílt pályázat 5. (a) közvetett támgatás, (b) pénzügyi eszközök 6. más intézkedéssel integráltan, egyszerre megvalósítandó pályázati felhívás 1. Jgsultsági feltételek Működtetés, fenntartás biztsítása 2. Szakmai kritériumk Gazdaságssági hatás; Látgatói létszám növelés; egész éves munkahelyteremtés; egyedi arculatú fejlesztések (USP); szálláshelyekkel való állandó együttműködés kialakítása; turisztikai láncba, vagy helyi kínálatba való illesztés; Lehetséges régióhatárn túlnyúló hatás Támgatás frmája: Adható támgatás/ prjektméret: Minimum: Maximum: Saját frrás (%): 10 % A fejlesztések srán figyelembe kell venni a régió határain kívül lévő burgenlandi várakat, kastélykat, műemlékeket. Javaslt a marketing tevékenységet úgy szervezni, hgy egymás kölcsönös kínálata megvalósuljn és tematikusan összeszervezve kínálják a látgatóknak. Pénzügyi Terv (Ft) Vissza nem térítendő támgatás 20 M Ft 1.000 M Ft Támgatandó prjektek becsült száma: 5-6 Számszerűsíthető célk, az intézkedés hatásai (mnitring indikátrk) Típus Indikátr Tényadat Kimenet (utput) Eredmény Cél (2014) Adatfrrás Gyakriság Kulturális célú turisztikai vnzerők - 5-6 IH kétévente Támgattt prjektekben a látgatók száma növekedés 50%-s - IH Kétévente Előkészítés Megvalósíthatósági tanulmány Üzleti terv A támgatás igénybevételéhez kidlgzandó tervdkumentációk: 181

A javaslat tvábbi kidlgzása, egyeztetése srán bevnandó szervezetekre: Reginális Idegenfrgalmi Bizttság Reginális Turisztikai Marketing Igazgatóság Jelentősebb turisztikai helyszínek fejlesztéséért felelősökkel való knzultáció (Keszthely, Zalaegerszeg, Egervár) Megyei önkrmányzat Egyéb javaslatk, megjegyzések: Kérdéses, hgy mely intézkedés támgatja majd a műemléki jelentőségű vársi területek turisztikai célkat is szlgáló fejlesztését, műemlékek értékmegőrzését. Szükséges a vársk műemléki jellegű közpnti területeinek megújításának támgatása. Mivel 2004-06-s EU támgatással megújul a keszthelyi Festetics kastély, ezért ez a létesítmény nem jelent priritást a 20007-13 közti támgatásk daítélésekr. A fenti támgatási területeket ki kell zárni az ÚMVT vidéki örökség intézkedés támgatható területei közül. 182

Javaslt 2007-13/20. Intézkedés - beavatkzás 43 leírása (fejlesztési csmag / pályázati felhívás / támgatási knstrukció javaslat, nevesítendő kiemelt reginális prjekt, kistérségi integrált fejlesztés, stb.) Cím: Kapcslódó priritás megnevezése Az intézkedés céljai Az intézkedés tartalmának rövid leírása Támgatandó tevékenységek (prjektelemek) Tájegységi ök-, aktív turisztikai prgramk fejlesztése Turizmus A vidéki térségek természeti értékekre, helyi termékek értékesítésére épülő turisztikai termékek fejlesztése; A vendégéjszakák növelése a vidéki térségekben; A vidéki térségek és ezen belül is a természeti értékekben gazdag területek (nemzeti parkk, tájvédelmi körzetek által érintett térségek) számára jelentős fejlődési lehetőséget kínál a turizmus fejlesztése. Ezekben a térségben mezőgazdasági termékeket termesztenek és áplják kulturális hagymányaikat. A turizmus szempntjából ezért ideális terepet nyújtanak az ökturizmusra, az aktív turizmusra és nem utlsósrban a mezőgazdasági termékeket, illetve a termelés bemutatására épülő agr-turizmusra. Ezért javaslt a vidéki térségekben a fentiekben jelzett turisztikai termékek fejlesztése. A turisztikai termékek együttesen nyújtják a kikapcslódáshz, sprtláshz, szórakzáshz, a helyi értékek megismeréséhez kapcslódó szlgáltatáskat (vnzerőt) és a megfelelő minőségű szálláshelyet, vendéglátóhelyet, természeti és épített környezetet. Ahhz, hgy egy térség turisztikai szempntból vnzó legyen, az előbbiekben jelezett szlgáltatásknak együttesen kell rendelkezésre állniuk, ezért javaslt a kapcslódó tevékenységek térségi alapú integrált, (azaz több prjektet összefgó) fejlesztésük. Mivel a turisták költésének nagy része a szálláshelyeken realizálódik, ezért a látgathatóság szempntjából fnts, hgy megfelelő minőségű szálláshelyek álljanak rendelkezésre az adtt térségben. A vidéki területeken elsősrban a helyben lakó magánszemélyek, mezőgazdasági vállalkzók vendéglátási, szállásszlgáltatási tevékenységének támgatása a cél, amely a helyi erőfrráskat és a gazdaságs működtetést tekintve kisméretű szálláshelyfejlesztést indkl. Az értékek fenntarthatóságának biztsításáhz szükséges maximális látgatói krlátk meghatárzása és a szükséges megközelíthetőségi (tömegközlekedéssel is), parklási, higiéniai infrastruktúrák biztsítása. Az intézkedés megvalósítását a reginális peratív prgram és az Új Magyarrszág Vidékfejlesztési Terv finanszírzza. Az alábbi tevékenységeket térségi alapn összehanglt integrált prgramk részeként kell támgatni. A prgramk elkészítésére vnatkzó támgatási felhívás a többcélú kistérségi fejlesztési tanácsk, vagy az általuk elfgadtt egy adtt térség turizmusát szervező nn-prfit szervezet számára szólna. A Leader prgramhz hasnlóan 1 település csak egy prgram közösséghez tartzhatna és a kistérségi közpntk nélkül legalább 10 000 lakst integráló települést kel tartalmaznia a prgram közösségnek. A fentiekben megjelölt szervezetek adhatnának be fejlesztési prgramt, melyeknek tartalmazniuk kell a prgramk részeként támgatására javaslt prjektek leírását. A prjektek az alábbi tevékenységek valamelyikének megvalósítását szlgálhatják. 43 Egyszerűség kedvéért az intézkedés szót használjuk. 183

Reginális peratív prgram által támgatható tevékenységek Ök-, aktív turisztikai, rekreációs célkat szlgáló jelentős vnzerők: természeti, kulturális értékek bemutatását szlgáló látgatóközpntk, ktató bázisk; turisztikai célú kerékpárutak építése; turisztikai célú kisvasutak fejlesztése; fedett lvardák építése; vízi turizmushz kapcslódó csónakkikötők építése; természetes vizekhez kapcslódó strandk építése; vitrláskikötő építése egyesületi frmában, feltéve, ha vállalják ktatási klub működtetését; kalandparkk, játék parkk építése; 10.000 laks feletti várskn belül tanösvények, sétautak kiépítése; támgattt turisztikai vnzerők használatáhz, brutakhz közvetlenül kapcslódó infrastrukturális fejlesztések, pl. bekötő utak, közterületek, parkk, közbiztnság javításáhz kapcslódó beruházásk; A támgattt prjektek részeként maximum a költségvetés 10%-ban elszámlható a turisztikai szlgáltatásk működtetését végző munkatársak szakirányú képzése Javaslt maximálisan adható támgatás: 400 M Ft. Beavatkzási terület: A megye teljes területe. Új Magyarrszág Vidékfejlesztési prgram által támgatható tevékenységek Falusi szálláshelyek fejlesztése 6-20 fő kapacitású magán és fizetővendéglátó-hely fejlesztése és a szálláshely által nyújttt turisztikai célú szlgáltatás támgatása. Javaslt maximálisan adható támgatás: 20 M Ft. Beavatkzási terület: A III. tengely srán támgatásban részesülő vidéki térségek összes települése, kivéve 110/1997 (VI: 25.) Krm. rendelet 1. sz. mellékletében felsrlt kiemelt gyógyhelynek, kiemelt üdülőhelynek, gyógy- vagy üdülőhelynek minősülő községek és egyéb települések. Javaslt támgatási arány: 45%, hátránys helyzetű településeken és térségekben 55% Agr-turisztikai szlgáltatásk Helyben előállíttt mezőgazdasági termékek értékesítése, agrárprták a falusi életmód és a kapcslódó kultúra bemutatatása, helyi értékesítése; brturisztikai szlgáltatásk (brvidékek településein brutak részét képező brspincék vendéglátás céljára történő fejlesztése), hrgászturisztikai szlgáltatásk (hrgásztavak környezetének kialakítá- 184

sa, stégek, csónakk, szemetes stb. kivéve a halállmány telepítését), lvasturisztikai szlgáltatásk (lvasudvar kialakítása és eszközök beszerzése pl. kcsi, szán, stb. kivéve fedett lvardák támgatása) Javaslt maximálisan adható támgatás: 20 M Ft. Beavatkzási terület: Az ÚMVT III. tengely srán támgatásban részesülő vidéki térségek összes települése. A brspincék értékesítést lehetővé, szlgáltatás minőségét javító fejlesztése csak Brvidékekhez tartzó településeken támgatható. Természeti értékek bemutatása és a hzzáférhetőséget lehetővé tevő fejlesztések turista célpntk és prgramhelyszínek kitáblázása; kilátó és megfigyelő pntk építése; menedékházak, pihenőhelyek kialakítása; erdei trnapályák, tanösvények kijelölése és építése; lvastúra útvnal kiépítése; gyalgs túraútvnalak kijelölése; parkló és szabadtéri megállóhelyek kiépítése; hulladékgyűjtő edények elhelyezése a túraútvnalak mentén, parklókban; Hrgász tavakhz kapcslódó fejlesztések (csónakkikötők, stégek); Javaslt maximálisan adható támgatás: 10 M Ft. Beavatkzási terület: Az ÚMVT III. tengely srán támgatásban részesülő vidéki térségek összes települése. Mezőgazdasági termékek értékesítését ösztönző helyi rendezvények Helyi, elsősrban mezőgazdasági, élelmiszeripari termékek bemutatásáhz kapcslód rendezvények támgatása Javaslt maximálisan adható támgatás: 1,5-2 M Ft. Beavatkzási terület: A UMVT III. tengely srán támgatásban részesülő vidéki térségek összes települése Hrizntálisan támgatható tevékenységek a rp és az emva esetében Minden típusú prjekt esetén a teljes költségvetés 10 %-ig elszámlhatók a termékek, szlgáltatásk bemutatását, értékesítését segítő marketing tevékenység (kiadvány) és kapcslódó infrmatikai fejlesztések támgatása (hnlap, szálláshely fglalását segítő infrmatikai eszköz, szftver), valamint a látványsság környékén a turisták tájékzódását elősegítő infrmációs eszközök, táblák elhelyezése. Jgsultsági kritériumnak kell lenni minden támgatás esetén a fgyatékssággal élők számára történő akadálymentesítés, és a megfelelő higiéniás környezet (pl. wc, msdó) biztsítása. Az intézkedés régió, megye specifikus Az intézkedés preferálja turisztikai ptenciállal rendelkező vidéki térségek és a 185

szempntjai hátránys helyzetű kistérségekben megvalósuló fejlesztéseket. Elsősrban: Őrség Göcsej, Mura-mente, Kerka-mente. Másdsrban: Nyugat-Balatn, Kis-Balatn Harmadsrban: a megye többi rurális térsége: Célcsprtk: Lehetséges kedvezményezettek: Turisták (fiatalk, családsk, idősek) Helyi laksság Az integrált prgramkra pályázatt nyújthatnak be többcélú kistérségi társulásk, vagy egy térség turizmusának fejlődését célként kitűző nn prfit szervezet. Ök-turisztikai, rekreációs célkat szlgáló jelentős vnzerők: Többcélú kistérségi társulásk, önkrmányzatk és intézményeik, nn-prfit szervezetek, közpnti költségvetési szervek és intézményeik (pl. nemzeti park igazgatóságk) Falusi szálláshelyek fejlesztése Természetes személyek, őstermelők, egyéni vállalkzók, mikr- és kisvállalkzásk, többcélú kistérségi társulásk, önkrmányzatk és intézményeik, nnprfit szervezetek Agr-turisztikai szlgáltatásk mezőgazdasági vállalkzásk, őstermelők, természetes személyek Természeti értékek bemutatása és a hzzáférhetőséget lehetővé tevő fejlesztések Többcélú kistérségi társulásk, önkrmányzatk és intézményeik, nn-prfit szervezetek, gazdasági társaságk, közpnti költségvetési szervek és intézményeik (pl. nemzeti park igazgatóságk) Mezőgazdasági termékek értékesítését ösztönző helyi rendezvények nn-prfit szervezetek, többcélú kistérségi társulásk, önkrmányzatk és intézményeik, önkrmányzatk A végrehajtás javaslt módja: Prjekt kiválasztási kritériumk 1. nagyprjekt 2. közpnti prjekt 3. kétfrdulós pályázat 4. egyfrdulós nyílt pályázat 5. (a) közvetett támgatás, (b) pénzügyi eszközök 6. más intézkedéssel integráltan, egyszerre megvalósítandó pályázati felhívás 1. Jgsultsági feltételek Működtetés, fenntartás biztsítása 2. Szakmai kritériumk Gazdaságssági hatás; Térségben a vendégéjszakák számának növelése; egyedi arculatú fejlesztések (USP); munkahelyteremtés; a tevékenységek összehanglásának biztsítása. Lehetséges régióhatárn túlnyúló hatás A fejlesztések srán figyelembe kell venni a régió határain kívül lévő térségek kínálatát a fejlesztések srán, a marketing kapcsán célszerű együttműködni. Ez különösen érvé- 186

Támgatás frmája: Adható támgatás/ prjektméret: Minimum: Maximum: Saját frrás (%): Támgatandó térségi prgramk becsült száma: nyes határn átnyúló térségekben: az Őrség-Raab-Grick natúrparkra, és a Mura mentére. Pénzügyi Terv (Ft) Vissza nem térítendő támgatás 100 m Ft 600 M Ft 10 % - de alapvetően tevékenység függő vállalkzásk esetén 35-55 % 10-12 Számszerűsíthető célk, az intézkedés hatásai (mnitring indikátrk) Típus Indikátr Tényadat Kimenet (utput) Eredmény Cél (2014) Térségi prgramk száma 0 10-12 Támgattt térségben a vendégéjszakák számának növekedése Előkészítés A támgatás igénybevételéhez kidlgzandó tervdkumentációk: A javaslat tvábbi kidlgzása, egyeztetése srán bevnandó szervezetekre: Adatfrrás Irányító Hatóság Gyakriság évente 20 % KSH hármévente Fejlesztési prgram (aktuális statisztikai adatkkal, várható kapacitás bővüléssel és tervezett látgatói létszám bővüléssel) Reginális Idegenfrgalmi Bizttság Reginális Turisztikai Marketing Igazgatóság Kistérségekkel, turizmusban érdekelt térségi egyesületekkel való knzultáció Falusi turizmus egyesület Nemzeti park igazgatóság Megyei Önkrmányzat Egyéb javaslatk, megjegyzések: A fenti tartalm feltétele az ÚMVT tartalmának pnts meghatárzása és a döntés az integrált prgramk támgatására. Szerencsés lenne, ha a térségi prgramkba be lehetne integrálni az UMVT vidéki örökség fejlesztése (vallási örökség helyek, vidéki települések műemléki épületeinek támgatása) támgatás intézkedését. Kistelepüléseken a bemutatóhelyek és rendezvények szervezésére alkalmas területek kialakítását valószínű az EMVA más intézkedése, alapszlgáltatásk vagy falufejlesztés támgatja. 187

Javaslt 2007-13/20. Intézkedés - beavatkzás 44 leírása (fejlesztési csmag / pályázati felhívás / támgatási knstrukció javaslat, nevesítendő kiemelt reginális prjekt, kistérségi integrált fejlesztés, stb.) Cím: Kapcslódó priritás megnevezése Az intézkedés céljai Kereskedelmi szálláshelyek és szlgáltatásaik mennyiségi és minőségi fejlesztése Turizmus A szálláshelyek színvnalának és szlgáltatásainak javítása Célcsprt specifikus szlgáltatásk kialakítása szálláshelyeken Új férőhelyek létesítése a turisztikai szempntból kiemelt, rurális területeken A szálláshelyekből származó bevételek növelése, új munkahelyek teremtése A szálláshelyek környezetbarát üzemeltetése Szálláshelyeknek kulcsszerepe van egy térség turizmusában, hisz tt realizálódik a turizmusból származó bevételek nagy része. A megye szálláshely kínálatának egy része nem felel meg a látgatók igényeinek, kmfrtfkzatuk alacsny, szlgáltatási minőségük szegényes. Ugyanakkr a megye számára turisztikai szempntból fnts rurális területeken hiányznak új szálláshely kapacitásk ahhz, hgy vnzó térség legyen. Az intézkedés tartalmának rövid leírása Támgatandó tevékenységek (prjektelemek) Meglévő szálláshelyek kapacitásnövelése és minőségének fejlesztése, a szálláskn kínált szlgáltatásk bővítése. Ide tartznak a szálldai szbák számának növelése és a szálláshelyekhez kapcslódó szlgáltatásk fejlesztéséhez szükséges infrastrukturális beruházásk (például szabadidő, vagy knferencia létesítmények, kerékpárkölcsönzés). Kapacitás növelésre és minőségi fejlesztésre elsősrban az alacsny kategóriájú kereskedelmi szálláshelyeket és szálldákat (egy-hárm csillags) panziókat, a kempingeket, ifjúsági szálláshelyeket, turistaházakat érintően van szükség. - Új, ezen beleül magasabb kategóriájú és ifjúsági szálláshelyek kiépítése, ahl az ágyszám nem elégíti ki a helyi turisztikai igényeket. Pl.: Őrség, Göcsej, Mura-mente, Kerka-mente. A szálláshelyeknek biztsítani kell a fgyatékkal élők számára történő akadálymentesítést, a családbarát szlgáltatáskat és a környezetbarát üzemeltetési módt. Azk a prjektek, amelyek a műemléki szempntból védett épületek listáján lévő épületben valósulnak meg az összes elszámlható költség arányában tvábbi 20 % támgatásban részesülhetnek. A teljes költségvetés 10 %-ig elszámlhatók a termékek, szlgáltatásk bemutatását, értékesítését segítő marketing tevékenység (kiadvány) és kapcslódó infrmatikai fejlesztések támgatása (hnlap, szálláshely fglalását segítő infrmatikai eszköz, szftver), valamint a látványsság környékén a turisták tájékzódását 44 Egyszerűség kedvéért az intézkedés szót használjuk. 188

Az intézkedés régió, megye specifikus szempntjai Célcsprtk: Lehetséges kedvezményezettek: A végrehajtás javaslt módja: Prjekt kiválasztási kritériumk elősegítő infrmációs eszközök, táblák elhelyezése. Nem részesülhetnek támgatásban azk a szálláshelyek, melyek az UMVT keretében jgsultak támgatásra, így a vidéki térségekbe tervezett 20 fő kapacitás alatti szálláshelyek. Új szálláshelyek kiépítése azkn a turisztikai szempntból fnts területeken lehetséges, ahl az ágyszám nem elégíti ki a helyi turisztikai igényeket, pl. Őrség, Göcsej, Mura-mente, Kerka-mente. Turisták (fiatalk, családsk, idősek) Gazdasági társaságk Helyi önkrmányzatk és intézményeik Nn prfit szervezetek (közhasznú társaságk, egyesületek, alapítványk, valamint egyéb jgi személyiséggel rendelkező nn-prfit szervezetek) 1. nagyprjekt 2. közpnti prjekt 3. kétfrdulós pályázat 4. egyfrdulós nyílt pályázat 5. (a) közvetett támgatás, (b) pénzügyi eszközök 6. más intézkedéssel integráltan, egyszerre megvalósítandó pályázati felhívás 1. Jgsultsági feltételek Működtetés, fenntartás biztsítása Célkkal való összhang Az érintett településen idegenfrgalmi adó kivetése 2. Szakmai kritériumk Megalapztt üzleti terv alapján várható pénzügyi megtérülése, bevétel növekedés; A beruházás következtében teremtett új munkahelyek száma45 A szálláshelyek mellett működtetett kiegészítő szlgáltatásk biztsítása Hátránys helyzetű kedvezményezett kistérségben való megvalósítása Előnyt élveznek azk a szálláshelyek, amelyek magasabb szálláshely kategóriába ugranak a fejlesztés következtében; Családbarát szlgáltatáskat valósít meg, alakít ki a fejlesztés nymán Környezetbarát üzemeltetési mód megvalósulása Lehetséges régióhatárn túlnyúló hatás Pénzügyi Terv (Ft) Támgatás frmája: Adható támgatás/ prjektméret: Vissza nem térítendő támgatás Minimum: 10 m Ft Maximum: 200 m Ft Saját frrás (%): 70 % Támgatandó prjektek becsült száma: 15-20 Számszerűsíthető célk, az intézkedés hatásai (mnitring indikátrk) 45 Új munkahely alatt a prjekt megvalósulásának közvetlen eredményeként létrejövő, a prjekthez kapcslódóan teljes munkaidőben történő fglalkztatást biztsító munkahely értendő. Visznyítási alap: teremtett munkahelyek száma, egységköltsége. 189

Típus Indikátr Tényadat Kimenet (utput) Eredmény Cél (2014) Támgattt új férőhelyek száma - 800-1000 Férőhely kihasználtság növekedése Előkészítés A támgatás igénybevételéhez kidlgzandó tervdkumentációk: A javaslat tvábbi kidlgzása, egyeztetése srán bevnandó szervezetekre: Üzleti terv Adatfrrás Irányító Hatóság Gyakriság Kétévente 5 10% KSH Hármévente Reginális Idegenfrgalmi Bizttság Reginális Turisztikai Marketing Igazgatóság Kistérségekkel, turizmusban érdekelt térségi egyesületekkel való knzultáció Megyei önkrmányzat Egyéb javaslatk, megjegyzések: Az új szálláshelyek létesítésének preferált területeinek krlátzását kell újra gndlni, illetve a meglévő létesítmények fejlesztésére vnatkzó területi preferencia szükséges újragndlásra. Az intézkedést kiegészíti az UMVT magánszálláshely fejlesztésre vnatkzó intézkedése a vidéki térségekben. Az egyes földrajzi tájegységeknek pnts településre lebnttt lehatárlása szükséges. Fenntarthatóság Minden támgattt prjektnek meg kell felelnie a hatálys környezetvédelmi jgszabályknak. Az intézkedés várható negatív környezeti hatásait a pályáztatás srán alkalmaztt specifikus követelményekkel és prjekt-kiválasztási kritériumkkal kell minimálisra csökkenteni. Azk a prjektek részesülnek előnyben, amelyek környezetileg haszns megldáskat alkalmaznak és kihasználják az intézkedés nyújttta környezeti lehetőségeket (mint például az EMAS rendszer bevezetése; föld-takarékssági megldásk; anyag-, energia- és hulladék-takarékssági megldásk; a turizmus kzta környezeti terhek csökkentése; zöldterületek növelése; a környezetbarát életmód népszerűsítése és terjesztése; a kulturális és természeti értékek védelme). Külön figyelmet kell frdítani a természeti és tájértékek, valamint a Natura 2000 területeinek megőrzésére. Esélyegyenlőség Az intézkedés az esélyegyenlőség szempntjából semleges. A beruházásk srán biztsítani kell az épületek akadálymentességét, amit közhasználatú építmények esetén a jgszabályk kötelező érvénnyel is előírnak. Az IH a fenti elv alkalmazását nymn követi. A prjektek kiválasztásakr biztsítani kell a nők és férfiak egyenlő esélyekkel történő fglalkztatását is. A női kedvezményezettek száma és a számukra adtt támgatásk összege mnitrzásra kerül. 190

Javaslt 2007-13/20. Intézkedés - beavatkzás 46 leírása (fejlesztési csmag / pályázati felhívás / támgatási knstrukció javaslat, nevesítendő kiemelt reginális prjekt, kistérségi integrált fejlesztés, stb.) Cím: Kapcslódó priritás megnevezése Az intézkedés céljai Térségi desztináció menedzsment szervezetek, tematikus hálózatk (klaszterek) létrehzása, fejlesztése Turizmus A turisztikai kínálat összehanglt tervezését, fejlesztését, működtetését és marketingjét támgató térségi és reginális TDM szervezetek kialakítása és működtetése. Turisztikai kínálat szervezettségének biztsítása Egy térség turisztikai termék 47 kínálata csak a turizmusban érdekelt szlgáltatók összehanglt munkája révén lehet sikeres. Ennek érdekében szükséges azn szervezeti frma megtalálása, ahl az önkrmányzat mellett a turizmusban érdekelt vállalkzók, civil szervezetek is képviselhetik érdekeiket. Ennek a szervezetnek a tagk befizetéséből és világs tervek alapján kell szerveznie a térség turizmusáhz kapcslódó tervezést, tájékztatást, szlgáltatásk értékesítését, marketing tevékenységet, kisebb közös célú fejlesztéseket. A helyi TDM-ek munkáját egy általuk alapíttt reginális desztinációs menedzsment szervezet tudná a legjbban összefgni, amelyik reginális szintű tervezési, szervezési, marketing, illetve képzési feladatkat is ellátna. A reginális TDM-et a Reginális Marketing Igazgatóságk bázisán a Magyar Turizmus Rt-vel egyetértésben kell megalakítani. Helyi TDM-ek jellemzői: Az intézkedés tartalmának rövid leírása Szervezeti többségében egyesületi frmában működnek; egyenjgú tagjai az önkrmányzatk és a turizmusban érdekelt vállalkzásk, valamint laksk; a befizetett tagdíjból (az önkrmányzatk esetében az idegenfrgalmi adóból), valamint hzzájáruláskból, admánykból, pályázati pénzekből gazdálkdnak; térségi szinten legalább egy megfelelő szakképzettséggel rendelkező turisztikai térség menedzser alkalmazása. Feladatai: a turizmusban érdekelt szervezetek együttműködésének ösztönzése és szervezése; termékfejlesztési javaslatk kidlgzása tervezés és a tervek megvalósításának menedzselése; a helyi és kistérségi szintű tájékztatás, kiemelten a turisták tájékztatásának a megszervezése (pl. infrmációs és jelzőtáblák, ismeretterjesztő és kultúrtörténeti infrmációs rendszerek, érintőképernyős/interaktív elektrnikus infrmációs pntk létesítése); 46 Egyszerűség kedvéért az intézkedés szót használjuk. 47 A sikeres turizmus alapját jelentő turisztikai termék a turisták igényeinek teljes kielégítését célzza. Ezért igen összetett: vnzerőből (amiért a turista éppen minket választ úti célként) és a vnzerőn alapuló váltzats szlgáltatáskból (szállás, közlekedés, étkezés, kereskedelem, infrmáció, egészségügyi és közbiztnsági szlgáltatásk stb.) áll. Ezek előállítása és összhangja a turizmus száms szereplőjének színvnalas tevékenységét és együttműködését feltételezi. 191

Támgatandó tevékenységek (prjektelemek) Az intézkedés régió, megye specifikus szempntjai Célcsprtk: Lehetséges kedvezményezettek: Turinfrm irdák tevékenységének szervezése; pályázatkn való részvétel és prjektmenedzsment; emberi erőfrrás menedzsment, ezen belül a TDM munkatársak tvábbképzésének és a partnerek tanflyami alapképzésének a megszervezése; látgatómenedzsment; kisebb közösségi célú fejlesztések társfinanszírzása; A TDM-ekhez hasnló tartalmmal kel működtetni a régió tematikus turisztikai klasztereit, melyek vagy a termál- és gyógyturizmushz, vagy valamilyen kulturális úthz kapcslódnak. Térségi Turisztikai Desztinációs Menedzsment (TDM), tematiksu hálózatk (klaszterek) szervezetek szakmai tanácsadás a TDM-ek megalakításáhz: pl. működési szabályzatk elkészítése az érdekeltségi-tagdíjfizetési rendszer kialakítása; a működtetéshez szükséges infrastruktúra, infrmatikai rendszer bevezetése, fejlesztése; közösségi célú térségi marketing tevékenység támgatása (pl. kiadványk; kiállításkn, vásárkn való megjelenés; PR tevékenység, hnlap fejlesztés, közös internetes szlgáltatási, értékesítési felület kialakítása); turisztikai szlgáltatáskkal összefüggő térségi minőségbiztsítási rendszerek kialakítása; TDM munkatársainak képzése illetve képzési prgramk szervezése a szervezet által lefedett térség turizmusában érdekelt vállalkzásk, egyéb szervezetek munkavállalói részére. Térségi desztinációs menedzsment szervezetet kötelező a turisztikailag legfrgalmasabb térségekben működtetni: Hévíz és térsége, Kis-Balatn, Nyugat- Balatn. Turisták (fiatalk, családsk, idősek) Turizmusban érdekelt helyi szlgáltatók Térségi desztinációs menedzsment szervezetek Gazdasági társaságk és nn prfit szervezetek (közhasznú társaságk, egyesületek, alapítványk, valamint egyéb jgi személyiséggel rendelkező nn-prfit szervezetek) A végrehajtás javaslt módja: Prjekt kiválasztási kritériumk 1. nagyprjekt 2. közpnti prjekt 3. kétfrdulós pályázat 4. egyfrdulós nyílt pályázat 5. (a) közvetett támgatás, (b) pénzügyi eszközök 6. más intézkedéssel integráltan, egyszerre megvalósítandó pályázati felhívás 1. Jgsultsági feltételek Működtetés, fenntartás biztsítása Célkkal való összhang 2. Szakmai kritériumk Megalapztt üzleti terv Térségi együttműködés biztsítása; 192

Lehetséges régióhatárn túlnyúló hatás Támgatás frmája: Adható támgatás/ prjektméret: Minimum: Maximum: Pénzügyi Terv (Ft) Vissza nem térítendő támgatás 5 m Ft Saját frrás (%): 50 % Támgatandó prjektek becsült száma: 20 m Ft reginális szervezetnél 50 m Ft 18-20 (kétéves akciótervek részeként, minden TDM a 7 év alatt 3-szr pályázhat) Számszerűsíthető célk, az intézkedés hatásai (mnitring indikátrk) Típus Indikátr Tényadat Kimenet (utput) Eredmény Cél (2014) Adatfrrás Gyakriság Támgattt TDM-ek száma 6-7 IH Kétévente TDM-ekbe integrált szervezetek száma Előkészítés A támgatás igénybevételéhez kidlgzandó tervdkumentációk: A javaslat tvábbi kidlgzása, egyeztetése srán bevnandó szervezetekre: 250-300 IH Kétévente Üzleti terv, melynek hangsúlys része a marketing terv Reginális Idegenfrgalmi Bizttság Reginális Turisztikai Marketing Igazgatóság Kistérségekkel, turizmusban érdekelt térségi egyesületekkel való knzultáció Megyei önkrmányzat Egyéb javaslatk, megjegyzések: A TDM-ek fejlesztéséhez kapcslód eljárásrendet rszágs szinten egyeztetni kell. Fenntarthatóság Esélyegyenlőség Az intézkedés az esélyegyenlőség szempntjából semleges. A prjektek kiválasztásakr biztsítani kell a nők és férfiak egyenlő esélyekkel történő fglalkztatását is. 193

6. PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA 1. Megyei területfejlesztési intézményrendszer helyzete A megye területfejlesztésben maghatárztt szerepét alapvetően a Területfejlesztési törvény határzza meg. A törvény alapján működik megyei területfejlesztési tanács. A megyei területfejlesztési tanács A megyei területfejlesztési tanács a megye területén összehanglja a krmányzat, a kistérségi fejlesztési tanácsk, az önkrmányzatk és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit. Ennek keretében 48 : vizsgálja és értékeli a megye társadalmi és gazdasági helyzetét, környezeti állaptát, adttságait, a vizsgálatk srán felhasznált infrmációkat és a vizsgálatk eredményeit a területi infrmációs rendszer rendelkezésére bcsátja; kidlgzza és elfgadja - az Országs Területfejlesztési Kncepcióval összhangban - a megye hsszú távú területfejlesztési kncepcióját (a tvábbiakban: megyei területfejlesztési kncepció), illetve - a megyei területfejlesztési kncepció és területrendezési terv figyelembevételével - a megye fejlesztési prgramját és az egyes alprgramkat; pénzügyi tervet készít a megyei fejlesztési prgramk megvalósítása érdekében; 2007-13 közötti fejlesztési kncepció és prgram kidlgzása jelen munka része. Olyan prgram készül, mely elsősrban megye fejlesztésére rendelkezésre álló jövőbeni állami frráskkal száml. krdinálja a kistérségekben flyó fejlesztések megyei szintű előkészítését, előzetesen véleményezi a kistérségi területfejlesztési kncepciókat, területfejlesztési prgramkat; szakmai kapacitásával segíti a kistérségi fejlesztési tanácsk tervező, döntés-előkészítő, fejlesztési célkat feltáró, pályázatkat megalapzó tevékenységét; A tanács munkaszervezetén keresztül segíti a kistérségi fejlesztési prgramk, prjektek elkészítését véleményezi az illetékességi területét érintő, a 6. a) pntjában, illetve 7. g) pntjában meghatárztt kncepciókat és a megyei területrendezési terveket, valamint előzetesen véleményezi az illetékes területi közigazgatási szervek fejlesztésplitikai pályázatait; A tanács képviseli a véleményezés flyamatában a megye érdekeit, ez a képviselet különösen fnts a határ menti prgramk tervezésében és végrehajtásában közreműködik a megyében kialakult társadalmi és gazdasági válsághelyzetek kezelésében; megállapítja költségvetését, gndskdik annak végrehajtásáról, frráskat gyűjthet a tanács működtetéséhez A tanács költségvétésének egy részét - 13,7 millió Ft - a közpnti költségvetésből, míg másik részét - 28.0 millió Ft - (több, mint kétszeresét) a tanács tagjai által fizetett tagdíjakból kapja. A pályázatk kezelése utáni teljesítmény alapú díjazásban nem részesült a tanács. A saját bevételek között kb. 10,0 millió Ft-t tesz ki a pályázatkkal kapcslats szlgáltatási tevékenység. A munkaszervezet éves költségvetése évente 55-60 millió Ft körül van. 48 Dőlt betűs szövegrészek a területfejlesztési törvény vnatkzó részei. 194

A megyei területfejlesztési tanács a megyei területfejlesztési kncepció és prgram figyelembevételével dönt a hatáskörébe utalt pénzeszközök pályázati rendszer keretében történő felhasználásáról és a fejlesztések megvalósításáról. Krábbi években - 1996 és 2006. között - többféle támgatási prgram vlt, melyek menedzselését végezte a fejlesztési tanács: Céljellegű Decentralizált Előirányzat Területi Kiegyenlítést Szlgáló Támgatás Területfejlesztési Célelőirányzat VIS MAIOR megyei előirányzat A fenti célelőirányzatk jellemzően települési infrastruktúra-fejlesztési prjekteket (utak, közösségi épületek, közművek, stb.) valamint gazdaságfejlesztési és munkahelyteremtő/megőrző beruházáskat finanszírztak. A támgatási prgramk alapvetően a fejlesztési frráskban hiánys önkrmányzatk kis léptékű beruházás jellegű feladatainak támgatását szlgálták. A fejlesztések hatása jellemzően települési léptékű vlt. Mivel a támgatásknál a hátránys helyzetű kistérségek vagy preferáltak, vagy kizárólags kedvezményezettek vltak, ezért a térségek jellegéből következően többnyire a kistelepülésekre kncentráltak a fejlesztések. A tanács az elmúlt években 5-6 mrd Ft értékben nyújttt támgatást a megyében önkrmányzatknak, intézményeknek, vállalkzásknak. Ez több mint 1.000 pályázat kezelését jelentette. A megyei területfejlesztési tanács tagjai: a megyei közgyűlés elnöke, a megye területén lévő megyei jgú várs(k) plgármestere(i), a miniszter képviselője, a megyében működő többcélú kistérségi társulásk, illetve kistérségi fejlesztési tanácsk hárm képviselője, a megyei földművelésügyi hivatal vezetője, a területileg illetékes Reginális Idegenfrgalmi Bizttságk képviselője. Azáltal, hgy nem az összes kistérség képviseltetheti magát a területfejlesztési tanácsban, a megyében működtetik a kistérségek egyeztető fórumát. Stratégiai szempntból fnts ezen fórum véleménye, hisz a fejlesztési célkban és a kiemelt támgatási döntésekben cél a megyei knszenzus megteremtése. Knzultációs jggal rendelkeznek mindazn a megye területén működő bírósági nyilvántartásba vett területfejlesztési-, környezetvédelmi-, természetvédelmi társadalmi szervezetek, valamint a nők és férfiak esélyegyenlőségéért küzdő szervezetek, amelyek a területfejlesztést érintő kérdések megtárgyalására egyeztető fórumt hznak létre és a megyei területfejlesztési tanácsnál jelzik együttműködési szándékukat. Az egyeztető fórum véleményét az adtt napirend tárgyalásakr ismertetni kell. 195

Tanács munkaszervezete A megyei területfejlesztési tanács a munkájának segítésére, üléseinek előkészítésére titkárságt hzhat létre. A titkárság alkalmazttai a tanáccsal munkavisznyban állnak. A megyei területfejlesztési prgram megvalósításával összefüggő fejlesztési döntések előkészítésére, a megyei területfejlesztési tanács munkájának segítésére a megyei területfejlesztési tanács közhasznú társaságt hzhat létre. A közhasznú társaság az erre vnatkzó külön megállapdás alapján elláthatja a titkársági feladatkat is. A megyében a területfejlesztési tanács belső szervezeti egységeként működik a munkaszervet, melynek létszám 5 fő. A munkatársak közül 1 fő vezető, 1 fő helyettes, két fő pályázatkezelő területfejlesztési menedzser és 1 fő asszisztens. A vezető munkatársak mindegyike széles tapasztalattal rendelkezik a területfejlesztésben, a pályázatkezelő területfejlesztési menedzser munkatársak is mind szakirányú végzettséggel, több diplmával, több éves tapasztalattal rendelkeznek. A munkaszervezet megbízással alkalmaz pénzügyest, aki a tanács és a munkaszervezet működési költségvetésének pénzügyi elszámlásával fglalkzik. A munkaszervezet elsődleges feladata a tanács hatáskörében utalt pályázatk kezelése. A pénzügyi átutalásk kivételével a pályázati ciklus minden elemét (pályázati felhívás elkészítésétől, befgadásán, előterjesztésen, támgatási szerződésen és végül a teljesítés-igazlásig) végezte a munkaszervezet. Másdsrban tájékztatási, prjektgeneráló, érdekérvényesítő tevékenységet végeztek, annak érdekében, hgy minél több fejlesztés valósulhassn meg a megyében A megyei területfejlesztési tanács 2005. december 16-án közhasznú társaságt hztt létre, de 2006. évben a feladatkat még a területfejlesztési irda látta el. A megyei önkrmányzat területfejlesztési és területrendezési feladatai A megyei önkrmányzat feladata az rszágs területrendezési tervvel összhangban megyei területrendezési terv készítése és elfgadása. A megyei önkrmányzat hivatala alapvetően a megyei területrendezési terv gndzásával fglalkzik, ugyanakkr megyénként 3-4 fő dlgzik a területfejlesztéssel szrsan összefüggő tevékenységterületen. Ezek a munkatársak alapvetően a megyei önkrmányzat egy-egy bizttságának a munkáját segítik. A munkatársak szakterülete általában: környezetvédelem, gazdaságfejlesztés, közlekedés, turizmus. A megyei önkrmányzat területfejlesztési feladatai közül az együttműködési tevékenységeken túl érdemes kiemelni a következőt: a hsszú távú előrejelzések alapján területileg összehanglja a kötelezően ellátandó feladatait, különösen az ktatási, a közművelődési, az egészségügyi, a szciális, az épített és természeti környezet védelmével kapcslats, az idegenfrgalmi, illetve közszlgáltatási feladatait, biztsítja azk összhangját a megyei gazdaságfejlesztési és fglalkztatásplitikai kncepciókkal; krdinálja a megye települési önkrmányzatai felkérése alapján a települések fejlesztési tevékenységét; A fentiekben kiemelt feladatk azt jelentik, hgy egyeztetési, krdinációs feladatai vannak a megyei önkrmányzatnak a felelősségébe utalt feladatk elvégzéséhez. Tvábbá a települések felkérése alapján szerepet vállalhat egyes települések fejlesztési tevékenységeinek krdinációjában. 196

A megyei önkrmányzatk még működtetik a területi infrmációs rendszert, aminek részeként adatt szlgáltatnák a megyei, vagy az alatti területi szinten megvalósuló fejlesztések megalapzásáhz. Összefglalva: Megyei szinten az önkrmányzatk és a területfejlesztési tanácsk munkaszervezeteinek öszszesítésével mintegy 8-9 fős szakmai kapacitás áll rendelkezésre területfejlesztési célú feladatk ellátására. Igaz, hgy megyei fejlesztési prgram végrehajtására reálisan csak 5 fővel, a megyei fejlesztési tanácsk munkaszervezeteinek munkatársaival lehet számlni. A munkatársak széles tapasztalatt szereztek a kis léptékű, önkrmányzati feladatkhz kapcslódó beruházásk támgatásainak lebnylításában. A megyei önkrmányzat hivatalában dlgzó munkatársak feladatait nagyrészt lekötik a megyei közgyűlés bizttságainak munkái. Nem egyértelmű, hgy a megyei önkrmányzat az egyeztetési, krdinációs feladataival miként tud hatéknyan élni. 2. Jövő tendenciái Elkövetkező évek meghatárzó fejlesztési irányai alapvetően a krmányprgramból lvashatók ki. Idézet a krmányprgram területfejlesztést érintő fejezetéből: Decentralizáljuk a területfejlesztési frráskat és döntéseket: Az önkrmányzati refrmmal a területfejlesztés feladatai a reginális önkrmányzatkhz kerülnek. Megszűnnek a megyei területfejlesztési tanácsk és munkaszervezeteik a megyei önkrmányzatkkal együtt. A több régiót érintő térségek fejlesztésére (Balatn, Duna, Tisza) a régiók társuláskat hznak létre. A közreműködő feladatkat a reginális közgyűlés hivatala látja el. A reginális testületek frráselsztó és mnitring feladatkat kapnak. A reginális önkrmányzatk létrejöttéig is refrm értékű előrelépést teszünk. Világs szerepsztással véget vetünk a középszint biznytalanságának. A régióé a fejlesztés, a megye mint fejlesztési szint megszűnik. A decentralizációt erősíti a választtt önkrmányzati és kistérségi szereplők nagybb aránya a régiók testületében. Az elnöki intézmény létrehzásával a régió vezetése megerősítést nyer, a felelősség egyértelművé válik. A munkaszervezetek stabilizálása, szabályzttabbá, ellenőrizhetőbbé és lcsóbbá tétele költségvetési szervvé alakítással (hasnlóan a kistérségekhez) történik. Megerősítjük a kistérségek szerepét, egy munkaszervezetbe integráljuk a fejlesztésekben érintett szereplőket. Felülvizsgáljuk a kistérségek területi besztását és üzemi méretű kistérségeket hzunk létre. A krmányprgram a választási időszakban készült, feltételezte, hgy a reginális önkrmányzatk választásával egyidejűleg a megyei önkrmányzatk megszűnnek, a területfejlesztés megyei szintje is eltűnik. Az önkrmányzati törvény a megyei területfejlesztési tanácsk feladatává tette a területfejlesztés krdinálását, így a tényleges megszüntetés lekerült a napirendről. A jövő tendenciáinak meghatárzásakr figyelembe kell venni a 2007-13 as tervezési időszakra készülő Új Magyarrszág prgram megvalósítási szerkezetét, ami az ágazati prgramk mellett reginális prgramk megvalósítását irányzza elő. A fenitek alapján a következő megállapításkat tehetjük: 197

Jelentős frráskkal rendelkező finanszírzási prgramk rszágs és reginális szinten indulnak. A krmányprgram nem szán fejlesztő szerepet a megyéknek, a megyei fejlesztési tanácsk megszüntetését indítványzza. Kedvezményezetti szerepre alapvetően a tulajdnnal, knkrét fejlesztési feladatt maguk elé tűző szervezetek jelentkezhetnek. Az aktuális krmány reginalizációs flyamatkat ösztönöz, miszerint a megyei szintet leértékelik és hierarchiában a reginális szint alá helyezik. A gyakrlatban ez azt jelenti, hgy pl. a dekncentrált szervezetek a jövőben a reginális szint kirendeltségeként működnek, miközben a reginális szinten kerül sr a döntéshzatalra. 3. Javaslat a megyei intézményrendszer szerepére a megyei fejlesztési prgram végrehajtásában A megyei területfejlesztési tanácsk működésének valódi feladatai a krmány döntéseitől függ. A krmány a releváns fejezeti költségvetésekből biztsít beruházási célú támgatási frrást a fejlesztési tanácsk számára. Az elemzés és a várható tendenciák alapján két markáns javaslat van a megyei területfejlesztési tanács, illetve a munkaszervezte feladataira: 3.1. A krmány a prgramjában fglaltakkal ellentétben úgy dönt, hgy tvábbi támgatási frráskat biztsít a megyei fejlesztési tanácsk számára A szubszidiaritás alapján a megyei területfejlesztési tanácsk tvábbi fejlesztési frrást kapnak kis léptékű, települési hatású önkrmányzati feladatba tartzó fejlesztések finanszírzására a TEKI, CÉDE mintájára. Ez esetben támgatást nyújthatnak: pl. belterületi útfejlesztési, (szciális, ktatási, önkrmányzati, közösségi célú, kulturális, egészségügyi) intézményfejlesztési, kisebb léptékű szelektív hulladékgyűjtési feladatkra. Ez esetben a munkaszervezetek a támgatásk lebnylításában, azaz pályázatk kezelésében vennének részt, hasnlóan jelenlegi fő tevékenységükhöz. Célszerű lenne a hazai egyre csökkenő mértékű frrásk teljes körének megyei területfejlesztési tanácskhz történő szervezése, mivel a TRFC és egyéb decentralizált pályázatknak alig van reginális hatásuk, a kezelésüket a megyei területfejlesztési tanácsk megfelelően el tudják látni, ezáltal a reginális ügynökségeknél kapacitás szabadulna fel az ugrásszerűen megnövekedő EU frrásk feladatellátására. A fejlesztési döntéseket nem lenne célszerű a megyei önkrmányzatk hatáskörébe utalni, mivel ez egyrészt a megyei jgú vársk kizárását jelentené a pályázati rendszerből, másrészt az önkrmányzati törvény nem nyújt lehetőséget ilyen feladat megyei önkrmányzathz történő telepítésére. Decentralizált frráskról ezidáig nem döntött plitikai testület. A munkaszervezeti feladatk ellátása ezzel nincs összefüggésben, vannak megyék, ahl ezt a feladatt a megyei közgyűlés hivatala látja el. Ha megmaradnak ezek a frrásk, akkr elképzelhető, hgy a krmány nem a megyei területfejlesztési tanácsk, hanem a megyei önkrmányzatk hatáskörébe utalja a fejlesztési döntéseket. Ezt indklja, hgy alapvetően a megyei jgú várs kivételével a megyei többi települése lenne jgsult támgatásra. A megyei önkrmányzat közgyűlése közvetlenül választtt képviselőkből áll. Ha ez váltzat valósulna meg, akkr a megyei területfejlesztési tanács munkaszervezeteinek feladatival együtt be kellene lvadnia a megyei önkrmányzat hivatalába. 198

3.2. Részt vesznek a megyei szintű fejlesztések, ezen belül a reginális fejlesztés peratív prgram megvalósításában Amennyiben csak reginális szinten lesznek támgatási frrásk, úgy a megyei szerveztek megbízás alapján részt vehetnek a prgramk megvalósításában, vagy hazai pályázatk kezelésében. A reginális peratív prgram megvalósításáért a közpnti államigazgatásban, knkrétan a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségben kialakíttt irányító hatóság (IH) felel. A támgatáskezelési (pályázati felhívásk meghirdetése, pályáztatás, szerződéskötés, mnitring, ellenőrzés) feladatkat közreműködő szervezeti (KSZ) státuszban várhatóan a régióban működő szervezetre bízzák. Erre két lehetőség van: Váti Kht. reginális képviselte, vagy a Reginális Fejlesztési Ügynökség. Tvábbi támgatáskezelési feladatra várhatóan nem ad ki megbízást az irányító hatóság. A prgram végrehajtásban a régió tervezi, hgy a település léptékű, kistérségi hatású fejlesztéseket kistérségi integrált prgramk részeként valósítja meg. A kistérségi integrált prgramk tartalma az alábbi intézkedéseket fghatja össze: egészségügyi alapellátás, szciális alapellátás, óvdai nevelés, közktatás, önkrmányzatk, helyi közösségek, intézmények infrmatikai fejlesztései, közlekedési alapinfrastruktúra, kis léptékű környezetvédelmi beruházásk. A kistérségi prgram tartalma még kiegészülhet az Új Magyarrszág Vidékfejlesztési Terv települési infrastruktúra, vidéki örökség megőrzése és helyi alapszlgáltatásk szervezése intézkedésekkel. Annak érdekében, hgy a kistérségi prgramk és ezen belül a prjektjavaslatk megfelelő minőségben és a reginális peratív prgram céljaihz igazdva elkészüljenek az IH, vagy a reginális KSZ megbízása alapján a megyei területfejlesztési tanácsk munkaszervezete szakértői támgatást nyújthat a kistérségeknek. A kistérségek közti együttműködés és a megyén belüli kiegyensúlyztt fejelődés biztsítása érdekében a kistérségi prgramkat véleményezheti, vagy akár el is fgadhatja a kistérségek egyeztető fóruma. A megyei területfejlesztési tanácsnak csak akkr lenne igazi legitimációja, ha az összes statisztikai-tervezési kistérség képviselné magát. A törvény szerint a megyei területfejlesztési tanács feladatai: krdinálja a kistérségekben flyó fejlesztések megyei szintű előkészítését, előzetesen véleményezi a kistérségi területfejlesztési kncepciókat, területfejlesztési prgramkat; szakmai kapacitásával segíti a kistérségi fejlesztési tanácsk tervező, döntés-előkészítő, fejlesztési célkat feltáró, pályázatkat megalapzó tevékenységét; Ez esetben a munkaszervezetek az alábbi feladatkat láthatnák el: Részvétel az akciótervek, pályázati felhívásk elkészítésében; A kistérségi társulásk és a ptenciális kedvezményezettek (szóbeli) tájékztatása a pályázati lehetőségekről; Kistérségi társulás prgram szintű javaslatának véleményezése a pályázati célk, a térségi szinergia, illetve helyi szükségletek szempntjából; Az egyes prjektek véleményezése, javaslatk megfgalmazása a helyi szükségeltek, illetve a pályázati célknak való megfelelés szempntjából; Részvétel a kistérségi társulás ülésein a fejlesztési javaslatk tárgyalásakr; Tanácsadás prjektgazdáknak a pályázatk megvalósításában; 199

Figyelemmel kíséri a megyei prgramban megfgalmaztt célk, intézkedések megvalósítását. A munka megszerzését veszélyezteti, hgy fenti feladatk ellátását a reginális fejlesztési ügynökségek is el tudják látni, amibe be tudják vnni az NFT házhz jön prgram keretében fglalkztattt munkatársakat, vagy külső szakértőket is. Amennyiben nem a reginális fejlesztési ügynökség lesz a reginális prgram közreműködő szervezete, úgy nem valószínű, hgy a prjekt-előkészítés kapcsán tvábbi feladatt kiszerződnék a megyei területfejlesztési tanácsknak. 3.3. Egyéb feladatk A fenti, meghatárzó feladatkn túl az alábbi feladatkat láthatják el a megyei területfejlesztési tanácsk és munkaszervezeteik: Krábbi évek támgatási szerződéseinek nymn követése: teljesítések ellenőrzése, szerződésben fgalt kötelezettségek (pl. munkahelyteremtés) utóellenőrzése A megyei fejlesztési kncepció, prgram alapján ágazati, reginális prgramk és a prgramk keretében benyújttt prjektek véleményezés és javaslattétel egyedi megbízás részeként; Részvétel a területi együttműködés határ menti prgramjainak megvalósításában, knkrétan a prgram végrehatását felügyelő testület munkájában (prgram, pályázati felhívás véleményezése; prjektjavaslatk értékelése; részvétel a döntéshzatalban); Megyei jelentőségű prjektek előkészítésének segítése szakmai tanácsadással, krdinálással; A megyében jelentős társadalmi-gazdasági prblémát jelentő válsághelyzetek kialakulásakr részévelt a prbléma megldását segítő javaslatk kidlgzásában. 3.4. Tvábbi lehetőségek Amennyiben a megyei területfejlesztési tanács feladatai és közpnti finanszírzása megszűnik, úgy a régióban a reginális peratív prgram közreműködői szervezeti feladatainak ellátásáhz szükséges szervezetfejlesztés esetén javaslt a munkaszervezet munkatársainak felvétele a közreműködő szervezetbe. A megyei területfejlesztési tanács munkaszervezetének feladatait a tanács alkalmazttjaként, illetve a tanács által létrehztt önálló közhasznú társaságként láthatják el. Ez utóbbinak csak akkr van értelme feltéve ha a jgszabályk engedik -, ha a munkaszervezet megbízásainak többségét nem a megyei területfejlesztési tanácstól, hanem más szervezetektől, pl. reginális fejlesztési ügynökségtől kapja. Finanszírzás: A megyei munkaszervezet a munkáját a krmányzat és a tagk, főként a települések által nyújttt díjazás ellentételezéseként látja el. Amennyiben más szervezet megbízásából knkrét feladatt végeznek, úgy a feladat teljesítéséhez szükséges aránys díjazás fejében vállalhatják csak el a megbízást. 200