XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 FEHÉRVÁRI ANIKÓ: AZ ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉS TANULÓI 2015.07.07.
A téma A kérdésfelvetés és a kutatás bemutatása: tanulási utak a szakképzésben Családi háttér, pályaválasztás, iskolai út jellemzői az EH képzésben és a szakiskolai képzésben Megállapítások
Kutatási téma Szakképzési rendszer átalakítása: 90-es évek vége és 2000 évek eleje: a szakképzésben az általános képzés növelése -> 2+2 szakiskolai képzés, szakközépiskola 2000-es évek második fele: az általános képzés visszaszorulása: EH képzés megjelenése, duális képzés, szakközépiskolai képzés átalakítása Rekrutációs bázis szűkülése: csökken a szakiskolai képzésbe jelentkezők száma, a 2000-es évek közepétől a gimnáziumba jelentkezők száma meghaladja a szakközépiskolásokét
Hova jelentkezett első helyre, képzési típus szerint (%), KIFIR 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola, speciális szakiskola
Hova vették fel, képzési típus szerint (%), KIFIR 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola, speciális szakiskola
A kutatás módszere Pályakövetési vizsgálatok: A minta 105 iskolája rétegzett véletlen mintavételi eljárással került kiválasztásra. Az iskolák régiók szerint jól reprezentálják az előrehozott szakképzést folytató összes oktatási intézményt. Az önkitöltős személyes lekérdezésen alapuló kérdőívet 2493 végzős (11. évfolyamos) diák töltötte ki. Az elemzés: kétváltozós (kereszttábla, átlag, korr.) csak szig. adatok bemutatása. Kontrollvizsgálat: összes középiskolás, 11. évf. Kutatási kérdés: Mi jellemzi az EH képzésben tanulókat (EH - szakiskola összehasonlítás)?
Településtípus szerinti különbségek Normál szakiskolában 43% a községiek és 8% a fővárosiak aránya
Az anya iskolai végzettsége nemek szerint, %, N=2419 és 2422, EH Az EH ban kevesebb a lány, alacsony státuszú családok lánygyermekei kerülnek be.
Az apa iskolai végzettsége nemek szerint, %, N=2419 és 2422, EH
Az EH szülők/nevelőszülők iskolai végzettsége, %, N=2419 és 2422 anyák 3 25 39 13 8 8 2 6 apák 3 17 54 11 3 3 2 7 0% 20% 40% 60% 80% 100% kevesebb, mint 8 osztály szakmunkásképző gimnáziumi érettségi egyetemi diploma 8 általános szakközépiskolai érettségi, technikum főiskolai diploma nem tudja
Középiskolások szüleinek iskolázottsága, % (N=6480) szakiskola 28 40 20 6 6 apa anya szakközépiskola gimnázium szakiskola szakközépiskola 4 7 10 12 21 27 41 40 50 39 30 41 16 20 15 5 4 3 8 7 gimnázium 3 21 36 35 5 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% alapfok szakmunkás érettségi felsőfokú nem tudja
Összes középiskolás - Az általános iskola után milyen képzéstípusba szeretett volna a leginkább járni, képzési típus szerint, %, N=6364 szakiskola 1 3 40 53 21 szakközépiskola 2 9 82 6 1 gimnázium 16 75 5 121 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 6 vagy 8 osztályos gimnázi umba 4 vagy 5 osztályos gimnázi umba szakközépiskolába szakiskolába speciális szakiskolába nincs válasz
Váltott-e iskolát, képzési típust, szakmát a tanulmányai megkezdése óta, képzési típus, %, N=6480 Az EH képzésben 71% váltott!
A tanult szakmacsoport megoszlása nemek szerint, %, N=2277 (EH képzés) élelmiszeripar mezőgazd. egyéb szolg. vendéglátás kereskedelem körny., vízg. közlekedés faipar könnyűipar építészet elektronika gépészet művészet szociális szolgáltatások 5 4 7 23 52 57 70 87 93 100 99 99 95 99 100 99 96 77 48 43 30 13 0 1 1 1 0 1 0% 20% 40% 60% 80% 100% fiú lány
Családi háttérindex és a nemek szerinti arányok alapján alkotott szakmacsoport kategóriák: 1. építészet (fiú, alacsonyabb státuszú), 2. könnyűipar (lány, alacsony státuszú), 3. mezőgazdaság és élelmiszeripar (inkább fiú, átlagos státuszú), 4. szolgáltatások (inkább lány, átlagos státuszú szakmák szociális szolgáltatások, egyéb szolgáltatások, kereskedelem), 5. vendéglátás és idegenforgalom (vegyes, magasabb státuszú). 6. ipari szakmák (fiú, magasabb státuszú szakmák gépészet, elektronika, közlekedés, faipar, környezet- és vízgazdálkodás).
EH pályakövetés, végzés után félévvel 50 45 40 35 30 25 20 43 40 15 10 5 0 tanul dolgozik részmunka, alkalmi munka 9 13 munkanélküli
Mi az a legmagasabb végzettség, amit élete során el szeretne érni, EH pályakövetés, % BA diploma 11% MA diploma 5% szakiskola 26% felsőoktatási szakképzés 11% érettségi 47%
Megállapítások o o o o EH képzés és a hagyományos szakiskolai képzésben résztvevők között nincs jelentős különbség a családi háttér alapján, némileg több a kistelepülésről érkező az EH-ban. Több a fiú az EH-ban. A szakiskolásokhoz képest sokkal nagyobb a pályakorrekció. Az EH-ban körében a fiúk aránya még magasabb, mint a szakiskolások körében. A fiúkhoz képest alacsonyabb társadalmi státuszú családok lánygyermekei kerülnek be a képzésbe. Az EH nem jelent befejezett iskolai utat. Sokan akarnak továbbtanulni.
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! FEHERVARI.ANIKO@OFI.HU