Előterjesztés 1. sz. melléklete A BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM 2011. ÉVI KONTROLLING JELENTÉSE Kés zítette: F ortuna Zoltán BME, Kö ltségvetési és Kontrolling Csoport www.kontrolling.bme.hu Budapest, 2011. november 14.
TARTALOMJEGYZÉK I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 1 II. MŰKÖDÉSI KÖRNYEZET VÁLTOZÁSAI... 9 II.1. A KÜLSŐ KÖRNYEZET (VÁRHATÓ) ALAKULÁSA... 9 II.2. A BELSŐ KÖRNYEZET JELENTŐSEBB VÁLTOZÁSAI... 12 III. EGYETEMI SZINTŰ FŐBB GAZDASÁGI MUTATÓSZÁMOK, ALAPVETŐ PÉNZÜGYI FOLYAMATOK... 13 III.1. KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁS ÉS SAJÁT BEVÉTEL... 13 III.2. PÉNZÁLLOMÁNY, BEFEKTETÉSEK, GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK... 18 III.2.A. BANKSZÁMLA EGYENLEGEK... 18 III.2.B. KAMATBEVÉTELEK... 18 III.2.C. TÁRSASÁGI RÉSZESEDÉSEK... 20 III.3. FÜGGŐ BEVÉTELEK ÁLLOMÁNYA... 22 III.4. A KÖVETELÉSÁLLOMÁNY ALAKULÁSA... 23 III.5. MEGELŐLEGEZÉSEK ÁLLOMÁNYA... 26 III.6. AZ LIKVIDITÁSI ÉS TARTALÉKALAP... 27 IV. OKTATÁSI TEVÉKENYSÉG ÉS TELJESÍTMÉNY... 28 IV.1. JELENTKEZŐK SZÁMA, A BME NÉPSZERŰSÉGE... 28 IV.1.A. ALAP- ÉS OSZTATLAN KÉPZÉSEK... 28 IV.1.B. MESTERKÉPZÉSEK... 37 IV.2. A KÉPZÉSI KÍNÁLAT VÁLTOZÁSA... 38 IV.3. AZ OKTATÁS TELJESÍTMÉNYE... 39 IV.3.A. AKTÍV SZAKOK SZÁMA... 39 IV.3.B. A HALLGATÓK SZÁMA... 39 IV.3.C. OKTATÁSI TELJESÍTMÉNYTŐL FÜGGŐ KARI BEVÉTELEK VÁLTOZÁSA 2007-2011.... 42 IV.3.D. AZ OKTATÁS HALLGATÓI VÉLEMÉNYEZÉSE... 46 IV.3.E. A VÉGZETT HALLGATÓK... 48 V. A TUDOMÁNYOS TELJESÍTMÉNY, IPARI KAPCSOLATOK... 50 V.1. DOKTORANDUSZOK, DOKTORJELÖLTEK... 51 V.2. PÁLYÁZATI AKTIVITÁS... 55 V.3. K+F CÉLÚ FORRÁSBEVONÁS ÉS FELHASZNÁLÁS... 58 V.4. IPARI KAPCSOLATOK... 66 VI. NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ÉS TEVÉKENYSÉG... 68 VI.1. KÜLFÖLDI HALLGATÓK LÉTSZÁMA ÉS ARÁNYA... 68 VI.2. MOBILITÁSI PROGRAMOK, KIUTAZÓ HALLGATÓK ÉS OKTATÓK... 69 VI.3. IDEGEN NYELVŰ HALLGATÓ X KREDIT TELJESÍTMÉNY... 70 VI.4. ANGOL NYELVŰ KÉPZÉSBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK... 70 VI.5. NEMZETKÖZI PÁLYÁZATOK... 72 VI.6. NEMZETKÖZI FORRÁSBÓL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK... 72 VII. KARI ALRENDSZER KIEMELT GAZDÁLKODÁSI FOLYAMATAI... 74 VII.1. KARI KÖLTSÉGVETÉSI ÉS SAJÁT BEVÉTELEK, VALAMINT MARADVÁNYOK... 74 VII.2. KARI LÉTESÍTMÉNYHASZNÁLAT... 79 VII.2.A. KARI TERÜLETEK NAGYSÁGÁNAK 2006-2011. ÉVI VÁLTOZÁSA... 79 VII.2.B. KÖZPONTI KEZELÉSŰ TANTERMEK KARI HASZNÁLATA... 86 VIII. NEM KARI ALRENDSZER KIEMELT GAZDÁLKODÁSI FOLYAMATAI... 89 VIII.1. ÁLTALÁNOS RÉSZ... 89 VIII.1.A. BME-OMIKK... 89 VIII.1.B. KÖZPONTI TANULMÁNYI HIVATAL... 91 VIII.1.C. A NEM KARI ALRENDSZER INFORMATIKAI KIADÁSAI... 93 VIII.2. LÉTESÍTMÉNY RÉSZ... 94 VIII.2.A. INGATLANOK ÉRTÉKESÍTÉSE, HOSSZÚ TÁVÚ BÉRBEADÁSA... 94 VIII.2.B. BERUHÁZÁSOK. FELÚJÍTÁSOK (ÉS ESZKÖZBESZERZÉSEK)... 96 VIII.2.C. KÖZÜZEMI KÖLTSÉGEK VÁLTOZÁSA, ENERGIARACIONALIZÁLÁSI PROGRAMOK EREDMÉNYEI... 97 VIII.3. NEM KARI KÜLÖN KEZELT KERETEK ÉS SAJÁT BEVÉTELEK 2011. I-III. NEGYEDÉVI ALAKULÁSA... 100
IX. KOLLÉGIUMI ALRENDSZER KIEMELT GAZDÁLKODÁSI FOLYAMATAI... 103 X. HUMÁN KONTROLLING... 106 X.1. A 10/5/1 SZABÁLYT NEM TELJESÍTŐ TANSZÉKEK... 106 X.2. A MINŐSÍTETT OKTATÓK-KUTATÓK KORÖSSZETÉTELE... 108 X.3. A NEM KARI SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY KORÖSSZETÉTELE... 109 X.4. A NEM KARI FLUKTUÁCIÓRÓL... 110 X.5. 2011. ÉVI KARI SZEMÉLYI KIFIZETÉSEK... 112 X.6. A KARI SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY 2006-2011. ÉVI VÁLTOZÁSA... 115 1
I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A Szenátus 2009-ben elfogadta az egyetem kontrolling koncepcióját, mellyel a célja az volt, hogy: kijelölje (és korábbi dokumentumok alapján összegyűjtse) azon adatok körét, amelyek leginkább segíthetik a stratégiai szintű döntéshozatalt mind központilag, mind az átfogó szervezeti egységeknél; meghatározza az adatok leolvasásának gyakoriságát; rögzítse az adatgazdákat; definiálja az információk közzétételének helyét és érintettjeinek körét. Jelen összefoglaló szerkezete lényegében megegyezik az egy évvel korábbival, ugyanakkor a jelentés információtartalmát kibővítettük, ahol lehetett, megtörtént az idősorok folytatása, a változások elemzése. Az újdonságok között megemlítendő, hogy: most első alkalommal vizsgáltuk azt, hogy az egyes szakok milyen minőségű felvételizőket vonzottak; átfogóan elemeztük az egyetem nemzetközi tevékenységét; a K+F+I forrásokért folyó versenyben az egyetemet az országos felsőoktatási környezetbe helyeztük; megtörtént a saját bevételek tevékenységek szerinti felbontása; ismertetjük az ingatlanértékesítésből és hosszú távú bérbeadásból származó bevételeket; bemutatjuk a karok 2005-2011. időszaki alakulását költségvetési bevételük, támogatásuk, saját bevételük és maradványuk által elkészült az egyes kollégiumok bevétel-ráfordítás számítása. A koncepcióban rögzített adatkörökről és mutatószámokról elmondható, hogy azok közül számos a költségvetésben, a fenntartó számára készített szöveges beszámoló jelentésben, vagy más rendszeresen elkészülő beszámolóban már megtalálható. Ezeket itt nem kívánjuk megismételni, de bizonyos esetekben hivatkozunk rájuk, esetleg egyes összefüggéseket más szemszögből elemzünk. A kari költségvetési támogatást meghatározó mutatószámok esetében a módszertani leíró részeket a mutatószámok mögöttes tartalmának érthetősége miatt lényegében változtatás nélkül megismételjük az egy évvel korábbi jelentésből. A legfontosabb megállapításaink: Működési környezet 1. Az elmúlt egy évben lényegében folyamatosan napirenden volt a Felsőoktatási Törvény és az Államháztartási Törvény (felsőoktatást is érintő részeinek) módosítása. A felsőoktatás átalakítását célzó elképzelésekre az egyetem vezetése aktívan reagált, sor került a törvényjavaslatok részletekbe menő véleményezésére, számos kifelé irányuló elemzés, javaslat született, valamint megtörtént a belső tájékoztatás is. 2. A jogszabályok-változások jelenleg ismert tervezetei szerint állíthatjuk, hogy az egyetem saját bevételeinek jelentős szelete van veszélyben, aminek hatása az állami támogatás várható drasztikus csökkenésére épül majd rá. 3. A tudományegyetemi kritériumrendszer (ma ismert) elemei közül az egyetem (beleértve az egyes karaira érvényes mutatókat) néhányat nem teljesít. 4. Az egyetemet 2011. I-III. negyedévben 1,69 Mrd Ft-nyi zárolás sújtotta. Alrendszereink költségvetését érintő intézkedést egyelőre nem kellett hoznunk, miután a kieső tétel nagyobb 1
részét belső költségvetésünkben eleve nem terveztük, a kisebb, második elvonást pedig a Likviditási és tartalékalap egyenlegcsökkentésével kezelni tudtuk. 5. Az egyetem PPP projektjeit a NEFMI, az NFM és az ÁSZ is vizsgálta. A projektek minisztériumi különtámogatására tervezett összegnél az egyetem 128,7 M Ft-tal (11%-kal) kevesebbet kapott. 6. A Műegyetemi Szolgáltató Kft 2010. november 1-jén megindított végelszámolási eljárása várhatóan 2011. évben befejeződik. A Bioprocess Kft. esetében a végelszámolás előkészítése zajlik. 7. Május 5-én tartotta alakuló ülését a Gazdasági Tanács. A testület elnökének felvetésére elkészült a belső és az elemi költségvetés kapcsolatát részletező tájékoztató. 8. A főfelügyelő szándékának megfelelően a kari vezetők bevonásával előzetesen meghatározásra kerültek a kari költségvetések 2012-től kötelező tartalmi elemei, valamint a kari személyi kifizetések kontrolljának szempontjai is. Egyetemi szint 9. Miután a vonatkozó jogszabályok hamarosan elkészülnek, kijelenthetjük, hogy a felsőoktatás állami finanszírozása és saját bevételből való finanszírozhatósága minden bizonnyal drasztikusan meg fog változni. 10. A saját bevételek összes bevételen belüli részaránya az elmúlt 7 évet tekintve 2010-ben volt a legmagasabb 49,9%. A 2010. évi saját bevételek reálértékben 10%-kal haladják meg a 2004. évi szintet, igaz nominálisan 50%-os volt a növekedés. 11. Az állami finanszírozás mértéke jelentősen romlott az elmúlt 7 évben, ugyanis az egy államilag támogatott hallgatóra jutó támogatás összege reálértékben 23%-kal csökkent. 12. Az egyetem pénzeszközeinek állománya 2011.09.30-án 15,1 Mrd Ft volt. Ez az összeg több mint a 2011-es első kilenc havi átlagos pénzeszközállománya (14,6 Mrd), ugyanakkor 600 M Ft-tal alacsonyabb, mint az egy évvel ezelőtti állomány. 13. Az I-III. negyedévben befolyt pályázati bevételek, köszönhetően a kutatóegyetemi bevételeknek, és egyéb, utófinanszírozás keretében régóta várt pályázati bevételek előző évet meghaladó befolyásának, jelentősen meghaladják az egy évvel korábbi időarányos szintet. 14. Az egyetem likviditását mind 2010-ben, mint 2011-ben úgy tudtuk biztosítani, hogy a meglévő értékpapír befektetéseinkből lejárat előtt nem kellett visszaváltani és behozni. 15. Az állampapírokban lévő összeg 2010. évi 13,5 Mrd Ft-os átlagos nagysága (749,8 M Ft szórással) 2011-ben 12,5 Mrd Ft-ra csökkent (371,4 M Ft szórás). Az egyetem 2010-ben realizálta befektetési tevékenységének eddigi legmagasabb kamatbevételét 1,152 Mrd Ft összegben. A 2011-re várható kamatbevétel jelentősen elmarad majd ettől, a még ebben az évben befektetni szándékozott összegtől függően 657 M Ft és 672 M Ft körül alakul. 16. A függő bevételek tisztításának lehetőségét többször tárgyalta a gazdasági dékánhelyettesek fóruma, de az elmúlt egy évben nem sikerült átütő eredményeket elérni annak csökkentése terén. A 2010. szeptember 30-ai állomány ~20 M Ft-tal magasabb volt, mint a 2011. szeptember 30-ai 265,5 M Ft. Sajnos a csökkenés csak látszólagos, ugyanis 2011 nyarán bevételként a Likviditási- és tartalékalap javára elszámolásra kerültek a 2006-2008. évi függő bevételek 46,7 M Ft összegben, azaz az állomány még magasabb lenne, ha erre a leírásra nem került volna sor. A függő állomány csökkentésére, a belső tulajdonosok mihamarabbi azonosítása céljából további intézkedések szükségesek. 17. Az egyetem szokásos követelésállománya 2008-2011. III. negyedév időszakában 1,6 Mrd Ft-ról 1,3 Mrd Ft-ra csökkent. Ez részben a számlás saját bevételek csökkenésének, részben a 2011. évet jellemző aktívabb követeléskezelésnek köszönhető. Az elmúlt közel három évben az állomány csökkenése mellett megfigyelhető összetételének megváltozása is. Megnőtt a lejárt tételek állománya és azon belül ötszörösére nőtt a fél éven túl lejárt tételek aránya. Amennyiben csak az elmúlt egy évet tekintjük elmondható, hogy amíg 2011. szeptember 30-án 34%-ot tett ki a legalább fél éve lejárt követelésállomány aránya, addig egy 2
évvel korábban csupán 18%-ot mértünk. Ha csak a lejárt állomány megoszlását vizsgáljuk, a tendencia még inkább látható. 18. A központi megelőlegezések 2010. január 1-jei állománya az év végére a duplájára, majd 2011. április elejére a háromszorosára nőtt. Zömében a kutatóegyetemi bevételeknek köszönhetően a központi megelőlegezések 2011. október 31-én mért állománya már csak 2,25 Mrd Ft-ot tett ki. A központi megelőlegezések 70%-ának már lejárt a visszatérítései határideje. Míg az összes megelőlegezés 42%-át a VIK igényelte, a lejárt határidejű megelőlegezések 81%-át a kar jegyzi. 19. A nem kari egységek kötelezettségvállalással terhelt év végi maradványa várhatóan 2,5 Mrd Ft lesz. 20. A Likviditási és tartalékalap év végére előírt szintje 1,06 Mrd Ft. Az I-III. negyedévi adatok alapján elmondható, hogy ezzel szemben az egyetem központi maradványa várhatóan 800-900 M Ft lesz. Felvételi adatok 21. Idén az alapképzésben (és osztatlan képzésben) indított szakok száma nem változott a tavalyi évhez képest, továbbra is 22 szak indult az egyetemen ősszel (és egyesek tavasszal is). A mesterszakok száma 38-ról 40-re bővült. 22. A BME az elmúlt 11 évben közel 45%-kal növelte a nappali alap- és osztatlan képzéseire felvett állami hallgatók számát (miközben egyébként a költségtérítéses hallgatók száma csökkent). 2011-ben lényegében az előző évivel azonos számú hallgató került felvételre az egyetem nappali alap és osztatlan képzéseire államilag támogatott és költségtérítéses formában. 23. Szakonként eltérő mértékben, a felvett hallgatók 3,4%-a nem iratkozott be 2011-ben. Az arányok alap és mester szakon lényegében azonosak, ugyanakkor jelentősen eltérnek az államilag támogatottak (2,8%) és a költségtérítésesek körében (9,2%). 24. 2011-ben az egyetem rendelkezésére álló támogatott mesterképzéses férőhelyeknek csupán 63%-át sikerült betölteni. 25. Az idén mesterképzésre felvettek 2/3-a a BME-n végzettek közül került ki. Oktatási teljesítmény 26. Az egyetemen jelenleg nyolc képzési területen, összesen 190 szakon folyik képzés. 27. 2004-től a kétciklusú képzésre történő átállás mellett az egyetem főiskolai-, egyetemi-, alap-, osztatlan- és mesterképzésein tanulók összesített létszáma átlagosan évi 1,5%-kal növekedett. Az államilag támogatottak aránya a szakirányú továbbképzési szakos hallgatók nélküli hallgatói összlétszámhoz viszonyítva folyamatosan növekedett, 2007 óta a 73%-ról 81%-ra nőtt. A nők aránya továbbra is a 31±2%-os sávban mozog. 28. A hallgatói létszám növekedésének oka nem csak a nappali tagozatra felvett hallgatók számának növekedésében keresendő, közrejátszik benne a képzési időn túl tanulmányokat folytató hallgatók arányának növekedése is, amely 2007. és 2011. között 11%-ról 17,6%-ra nőtt. 29. A képzések háromszintűvé válása óta a hallgatók következő évi létszámát nehezebb megbecsülni, hiszen nem csak egy-egy évfolyam belépését és kilépését kell figyelembe venni, hanem a képzési szintek közötti átmeneteket is. 2010. október 15. 2011. szeptember 1. között eltelt időszakban 7255 fő lépett ki az egyetemről, ami a hallgatói létszám 30%-a. 30. Az elmúlt 6 évben összességében változatlan maradt az egy teljes állású egyetemi oktatóra eső államilag támogatott hallgatók száma (14 fő), ugyanakkor karonként jelentős változások tapasztalhatók. 31. Az elmúlt öt évben az államilag támogatott formájú gazdaságtudományi és a társadalomtudományi oktatás mennyisége jelentősen növekedett. Mind a GTK saját képzésein való államilag támogatott formájú oktatás (50%-kal), mind a többi kar képzéseibe való beoktatás mennyisége (46%-kal) nőtt. A kar saját képzésein folyó oktatását tekintve jelentős 3
csökkenés tapasztalható a Közlekedésmérnöki, továbbá a Villamosmérnöki és Informatikai Karon, az egyetemi összes oktatást tekintve az említett két kar mellett a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar oktatási mennyisége esett még vissza, bár utóbbi esetben 2010-ről 2011-re jelentős növekedés tapasztalható. Saját kari oktatását tekintve a Természettudományi Kar némiképp visszaesett az elmúlt két évben, miközben más karokra történő oktatási mennyiség tekintetében összességében a második legnagyobb növekedést e kar produkálta. 32. Az OHV népszerűsége az elmúlt két félévben csökkent. A karok közül továbbra is csak az ÉMK és a GTK fordít kiemelt figyelmet az OHV eredményeire a kari költségvetési elosztások során. A többi kar más módon veszi figyelembe az OHV eredményeit. 33. Az egyetem 12 éve vizsgálja a képzések munkaerő-piaci megfelelősségét. A teljes munkaidőben, a versenyszférában foglalkoztatott szellemi foglalkozásúak KSH terminológia szerint számított 2011. január-június havi bruttó átlagkeresetét (332.726 Ft) összevetve a BME-n 2010-ben végzettek azonos időpontra vonatkozó átlagkeresetével (348.504 Ft) megállapíthatjuk, hogy a BME diploma az átlagnál magasabb jövedelmet jelent, már a karrier legelején is. A 2008-ben végzettek júniusi havi bruttó átlagkeresete 434.544 Ft volt. Doktoranduszok, doktorjelöltek 34. A levelező tagozatos doktoranduszok száma tovább csökkent, amelynek eredményeképpen szintén csökkent a doktoranduszok összlétszáma (2011. október 1-jén 515 fő), ezzel párhuzamosan nőtt a nappali tagozatosok, valamint az államilag támogatottak aránya. A doktoranduszok összes hallgatón belüli részaránya csökkent (2,1%), hazai összehasonlításban elmarad a tudományegyetemek, és kisebb, speciális művészeti, egyházi vagy rendvédelmi képzést nyújtó intézmények esetén mért arányoktól. 35. Az elmúlt négy évben az államilag támogatott doktoranduszok normakülönbséggel korrigált létszáma a GPK-n és a VBK-n csökkent, a TTK-n nőtt, a többi öt karon stagnált. 36. A doktorjelölti ösztöndíjasok kalkulált száma után a karok által befizetendő 1 M Ft/kvóta térítés, valamint a kutatóegyetemi pályázat terhére elszámolható doktorjelölti ösztöndíj kapcsolatára vonatkozó költségvetési szabályzatnak megfelelően elmondható, hogy az ÉPK a VIK, a KSK és a GTK a jelenlegi doktorjelölti szerződésállománya alapján egyelőre nem realizálja a pályázatból az idei befizetési kötelezettségének megfelelő összeget. Tudományos teljesítmény, pályázatok 37. A (könyvelésileg) K+F tevékenységre felhasználható költségvetési forrás arányaiban az elmúlt 5 évben 2010-ben volt a legalacsonyabb, 21%. A nem csak arányaiban, hanem forintban is csökkenő támogatást némiképpen ellensúlyozta a zömében állami forrásból, vagy állami közvetítéssel célba juttatott, az intézmény által átvett pénzeszközök növekedése. Az intézmény K+F célú saját bevételei 2006 után ismét meghaladták a hallgatói juttatások nélkül számított költségvetési támogatás 50%-át. Ennek megfelelően a saját bevételből, illetve költségvetési támogatásból fedezett K+F célú kiadások aránya ismét meghaladta a 200%-ot. A K+F-re rendelkezésre álló forrásoknak rendre 85-92%-át fordítja az egyetem K+F tevékenységre, az ezen felüli rész kötelezettségvállalással terhelt maradványként fordul át következő évre. 38. A gazdaság gyenge teljesítőképessége miatt, egyre kevesebb hazai ipari forrás áll rendelkezésre innovációs tevékenységre. Ebben a helyzetben felértékelődnek a pályázati lehetőségek. Ugyanakkor megfigyelhető az egyetemi pályázati aktivitás visszaesése, ami a hazai pályázatoknál a legszembetűnőbb. A hazai pályázatoknál tapasztalható aktivitás visszaesésénél, új felhívások elmaradása szempontjából meghatározó, hogy 2011-ben átalakításra került a hazai pályázati intézményrendszer. Január 1-jével a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (KTIA) felügyelete a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz (NFM) került, a tárca az alap kezelőjeként pedig a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget (NFÜ), míg közreműködő szervezetként a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ (MAG) Zrt.-t jelölte 4
ki. Tapasztalataink szerint a pályázati feladatok átadás-átvétele nagyon nehézkesen, gyakran az előzmények ismerete nélkül, a kialakult jó gyakorlatok mellőzésével történt. 39. A KTIA terhére alig jelentek meg új felhívások 2011-ben, az utóbbi években egyre kisebb arányt tesznek ki a KTIA terhére befolyt pályázati összegek. Míg ezen forrásból származó pályázati bevételek aránya 2009-ben 35% volt, addig 2011-ben I-III. negyedévben csupán 22%. Ezt csak részben ellensúlyozta, hogy az egyéb hazai forrásokra meghirdetett új pályázatok eredményeként az idén szeptember végéig beadott/szerződött pályázatok száma már jelentősen meghaladja 2010-es év tényszámait ebben a kategóriában. A nemzetközi pályázatoknál a tavalyi eredmények időarányosan teljesültek. A 2011-es év második felétől jelentős mértékben érkeztek be a korábbi évekből elmaradt bevételek. 40. A kutatóegyetemi pályázat kifizetéseinek teljesítése 15%-kal elmarad a teljes futamidőre vetített kalkulált időarányos teljesítéstől. Ugyanakkor a projekt kifejezetten jól áll a kiadások, bevételek tekintetében, ugyanis az eddigi összes kiadás 1,614 Mrd Ft volt, amellyel szemben már beérkezett 1,469 Mrd Ft bevétel áll. 41. A BME-PA-ban 2011. november 4-én 2415 fő publikációi érhetők el, akik közül 1047 fő (43,3%) jelölte meg azt, hogy a rendszerben található publikációs listája, mint érvényes lista, legalább 2011. január 1-ig érvényes. Ez az arány alacsonyabb, mint a teljeskörűségről nyilatkozó tanszékek aránya (49%). 42. Amennyiben a K+F-re rendelkezésre álló forrásokat tekintjük, 2010-ben már 44%-ot tett ki az ipari források aránya, köszönhetően az átalakuló, és átmenetileg korlátozottan működő pályázati támogatási rendszernek. A korábbi években 35% körüli volt az arány. 43. A 2010-ben és 2011. I-III. negyedévben kötött kutatási és innovációs szerződések megoszlásáról elmondható, hogy az egyetem megrendeléseit döntő többségében a legfeljebb 5 M Ft értékű megrendelések teszik ki, ugyanakkor a legtöbb árbevétel a 10-25, valamint az 5-10 M Ft összegű megrendelésekből származik. 44. A tudományos teljesítményt értékelő fejezetben további, 2009. és 2010. évi intézményi összehasonlító jellegű adatokat közlünk a KTIA-ból, az OTKA-ból, a GOP, TÁMOP és TIOP programokból való fajlagos bevételekről, az 1 oktatóra és kutatóra jutó publikációk számáról, az EU 6. és EU 7. kutatásfejlesztési programjaiban való részvételről, valamint összefoglalóan egyes felsőoktatási intézmények K+F tevékenységének forrásairól és ráfordításairól. Nemzetközi tevékenység 45. Az összes külföldi hallgató létszáma az elmúlt négy évben 6,6%-kal (68 fővel) csökkent. A külföldi hallgatók részaránya 4%, amely az országos átlag (4,8%) és az európai átlag (7,5%) alatti. A határon túli magyarokat (is) nagy számban küldő országoktól eltekintve Irán, Ciprus, Franciaország, Spanyolország, Amerikai Egyesült Államok, Vietnám, Törökország, Nigéria, Németország, Görögország és Portugália azok az országok, amelyekből átlagosan legalább 15 fő tanult évente a Műegyetemen az elmúlt négy évben. 46. 2008-2011. időszakban a kiutazó hallgatók száma 30%-kal nőtt, a kiutazó oktatók száma 28%-kal csökkent. 47. Az egyetem angol nyelvű képzéseiben részt vevők által felvett kreditek féléves száma 2007- ről 2010-re 22,7%-kal, 20,4-ről 25-re nőtt, miközben a hallgatók létszáma 11,5%-kal csökkent. A magyar nyelvű képzésekben az elmúlt négy évben egyre több olyan kreditet vettek fel a hallgatók, ahol idegen nyelven folyik az oktatás. A felvett kreditek száma megduplázódott, míg a legalább egy tárgyat idegen nyelven hallgatók száma 2,5-szeresére nőtt, így az általuk átlagosan felvett kredit némiképpen csökkent. 48. Az angol nyelvű képzés bevételei (a 2009. II. félévében az alapképzésekbe beolvadó Pre- Engineering képzés bevételeit nem számítva) 2007 óta nominálértéken 7%-kal nőttek, ugyanakkor reálértelemben 8%-kal csökkentek. Ezt összevetve az angol nyelvű hallgatók által felvett kreditekkel, amelyek száma hallgatónként átlagosan 22,7%-kal nőtt, javasolt, hogy a karok vizsgálják felül árképzésüket. 5
49. A nemzetközi forrásból finanszírozott pályázatokban az egyetem sikeresebb, ugyanis, míg ezen pályázatoknak átlagosan a 60%-a részesül támogatásból, ugyanez a hazai pályázatok esetén átlagosan 40%. 50. 2007 és 2010 között 13%-kal nőtt a nemzetközi forrásból származó bevételek nagysága, ezzel párhuzamosan 9,5%-ról 10,4%-ra nőtt az egyetem nemzetközi forrásból származó bevételeinek aránya. Karonként vizsgálva a nemzetközi bevételeket elmondható, hogy az ÉPK és a VIK az összes saját bevételben mért részarányához képest a nemzetközi bevételekből való részesedését tekintve jelentősen felülreprezentált, míg a GTK és a KSK jelentősen alulreprezentált. Kari alrendszer 51. A karok 2005-től tekintett költségvetési és saját bevételes idősorainak (egymással is összehasonlító) elemzése erősen különböző képet mutat attól függően, hogy csillapított vagy csillapítás nélküli belső támogatásokat tekintünk. 52. A kari saját bevételek alakulása bizonyára a karok egészen eltérő saját bevételes tevékenységi profiljai miatt egészen más idősori lefutásokat mutat. 53. A karok év végi maradványai igaz, egészen eltérő bázisokról indulva a TTK és az ÉPK esetén jelentősen nőtt, a KSK esetén pedig a felére csökkent. 54. Amennyiben a 2007-2008-ban karokhoz került korábbi központi tantermeket minden kar területéből kivesszük, látható, hogy a 2006-2011. időszakban a Vegyész-, a Gépész- és az Építőmérnöki Kar csökkentette területét, ezzel szemben a GTK számottevően, a többi kar kisebb mértékben növelte területét. 55. A Q épület belépése a karok egyenértékes területekből való részesedést olyan mértékben változtatta meg, hogy a trendek figyelését célszerű 2011-től újraindítani. Ez természetesen jelentős kihatással van a karok központi tanteremhasználatára is, ugyanis a Q épület belépésével 758 központi kezelésű és közel 1500 kari kezelésű férőhely jött létre. 56. A létesítmények számbavételével kapcsolatban történteket, a kari létesítmények változását talán a legegyszerűbb összefoglalni az azonos éves kiadásra normált kari létesítményköltségek alakulásával. 2007-2011. között a GTK és a TTK létesítményköltségei 10%-nál nagyobb mértékben, míg az ÉPK létesítményköltségei 7%-kal nőttek. A VBK költségei drasztikusan, az ÉMK és a GPK költségei 8% körüli mértékben csökkentek, míg a többi kar esetében nagyjából stagnáltak a létesítményköltségek. 57. A 2010/2011. tanévben a nagytermek (min 150 fő) 14 hetes foglalási időszakokban történő átlagos kihasználtsága 74, illetve 61% volt. Az őszi félévben a tantermek órarendi kihasználtsága mindig magasabb, mint tavasszal. A nagytermek 2011. őszi félévre vonatkozó foglaltsági mutatatója várhatóan 72±1% körül várható a szabályok alkalmazását követően Nem kari általános rész 58. A Szenátus 2011. június 27-ei ülésén úgy döntött, hogy az OMIKK-ot átszervezi, a Nemzeti Kutatásnyilvántartási Osztályt szervezeti egységként megszünteti. Jelenleg is folyik a Nemzeti Kutatásnyilvántartási Rendszer NIH-nek térítés ellenében történő átadásáról szóló egyeztetések. Miután a rendszer 2009-2011. évi működése teljes egészében belső megelőlegezésből került megfinanszírozásra, annak átadásából származó bevételek után is jelentős összeggel kell konszolidálnia az egyetemnek az OMIKK-ot. 59. A beiratkozott olvasók száma továbbra is csökkenő tendenciát mutat. Pozitív változás a helyben használat jelentős növekedése, melynek oka, hogy egyre több olvasóteremben megjelennek a beiratkozással nem, de érvényes BME-s diákigazolvánnyal rendelkező olvasók, akik alanyi jogon igénybe vehetik a könyvtár alapszolgáltatásait. 60. Mind a könyvtár könyvállománya, mind a nyomtatott formájú folyóirat-állománya az elmúlt években csökkent, azonban nőtt az elektronikus folyóiratok száma. 6
61. Kijelenthető, hogy megtörtént a KTH ügykezelési gyakorlatának átalakulása, az elektronikusan elindítható ügytípusok száma 84, az elindított ügyek aránya 99,7% volt a 2010/2011/2. félévben. 62. A KTH egy munkatársa által ellátandó aktív hallgatók száma 2008-ról 2011-re 647-ről 709-re nőtt. 63. A tervezetthez képest a KTH bevételei, külön kezelt keretei és év végén várható maradványa is nőtt, leginkább a nemzetközi mobilitási pályázatokból származó átfolyó bevételeknek köszönhetően. Nem kari létesítmény rész 64. A 2008-2011. időszakban több mint másfél milliárd forint ingatlanértékesítésből és hosszú távú bérbeadásból származó bevételre tett szert az egyetem. 65. Az egyetem köteles az ingatlanok előző évi záró bruttó értéke 1,5%-nak megfelelő összeget állagmegóvásként ingatlanjaira fordítani. Ezt a mértéket többszörösen felülmúljuk. 66. Az egyetem felhalmozási kiadásainak (beruházás, felújítás) elmúlt 7 éves alakulásáról elmondható, hogy a 2010-ben reálértéken nem érte el a 2004. évi szintet. Ugyanakkor 2009 után, 2010-ben is 3,2 Mrd Ft körüli összeget fordított az egyetem befektetett eszközök vásárlására, valamint a meglévő létesítmények állagmegóvására. 67. A felhalmozási kiadások részaránya az összes kiadásból továbbra is 10% feletti, tehát továbbra is igaz, hogy az egyetemi gazdálkodók az elmúlt négy évben egyre többet fordítottak magára a fizikai értelemben vett egyetemre. 68. Az egyetem a mostani rektori ciklusban kiemelten költött energetika célú beruházásokra. Az egyetem éves energia és közmű kiadásai (pénzforgalmi szemléletben) 2005 óta másfélszeresére nőttek, azonban a naturáliákban mért fogyasztások számottevően csökkentek. 69. A 2011. évben beruházási, felújítási, karbantartási feladatokra 4,7 Mrd Ft került elkülönítésre, amelynek várhatóan 2011-ben a fele kerül pénzforgalmilag kifizetésre. Kollégiumi alrendszer 70. Az egyetem rendelkezésére álló 4299 kollégiumi férőhely átlagos feltöltöttsége 2010/2011. tanév tavaszi félévében is lényegében 100%-os, míg 2011/2012. tanév őszi félévében október elejétől közel 100%-os. Így a teljes kihasználtság elmaradása miatt kieső kollégiumi díjbevételek 2011-ben nem érik el a 2 M Ft-ot. 71. Az egyes kollégiumok esetében egészen eltérő mértékű felújítási, beruházási munkák folytak a 2009-2011 időszakban, számos esetben évek között áthúzódó feladatot és pénzforgalmat generálva. Minden kollégium bevétele fedezte annak kiadásait, így nem volt szükség keresztfinanszírozásra. Az egy férőhelyre eső havi átlagos önköltség a belső egyetemi (nem PPP) kollégiumok esetében 26.121 Ft volt a 2009. és 2010. évi adatok alapján. 72. A kollégiumi alrendszeren belül akár likviditási gondot is okozhatott volna, hogy a 2011. évi PPP támogatásról szóló szerződés csak szeptember elején került aláírásra, a támogatás, pedig kettő részletben október 20-án érkezett és november 20-án érkezik meg. A 2011. évi támogatás összege közel 40 M Ft-tal elmaradt a várt szinttől. 73. A PPP havi monitoring ellenőrzésének eredményeképpen elmondható, hogy 2009-ről 2010-re javult a szolgáltatás színvonala, viszont 2011 első kilenc hónapjában az előző évhez képest visszaesés történt. Humán kontrolling 74. A szervezeti hatékonyság érdekében az SZFMR a tanszékekre vonatkozóan 10/5/1 szabályt tartalmaz. A szabályt teljesítő tanszékek aránya 2008. szeptember 1. óta folyamatosan csökkent, 2011. október 1-jén csupán 79% volt. 8 olyan tanszék van, amely az SZFMR-ben rögzített 24 hónapos reagálási időnél régebb óta folyamatosan, vagy alkalmanként nem teljesíti a szabályt. A KSK-n a tanszékek 70%-a nem felel meg a szabályozásnak. Javasoljuk, 7
hogy vagy hozzon a Szenátus érdemi szankciókat a nem teljesítő karok vonatkozásában, vagy e szabályozás kerüljön hatályon kívül. 75. Az egyetem teljes munkaidőben foglalkoztatott minősített oktatóinak és kutatóinak koreloszlása továbbra is kettős képet mutat. Továbbra is 40-50 év közötti a minimum, valamint az MTA fokozatok csupán magas életkornál történő megjelenése sajnálatos összhangban van a professzori gárda elöregedésével. Ugyanakkor látszik a fiatal, minősített oktatók és kutatók tömeges jelenléte, amely bizonyára a kiszámíthatóvá tett, az egyetem humánpolitikai szabályzatában is rögzített életpályának és az ezzel összekapcsolt egyetemi szintű finanszírozási ösztönzőknek is köszönhető. 76. A nem kari alrendszer személyi állománynak (758 fő) 4,7%-a betöltötte a 62 éves kort. Az átlagéletkor 46,7 év, legtöbben az 58 évesek vannak, a medián tavaly óta 3 évet csökkent, 48 év. Az utánpótlás-nevelés, tudásátadás szempontjából extrém kockázatként értékeljük, hogy a nem kari oldalon 54 fő, azaz az állomány 10%-a nyugdíjas. 77. Változatlan átlagos statisztikai állományi létszám mellett (688 fő) a nem kari munkaerő forgalom 2008. óta a felére csökkent. A BKO esetében a létesítményprogrammal összefüggésben nőtt meg az egység személyi állománya, míg az ÜZO esetében egyes, a sporttelepekkel összefüggő, feladatok átmenetileg az egységhez kerültek, majd azokat 2011- től a Testnevelési Központ vette át, valamint a Q épület belépése indukálta a személyi állomány növekedését. Középtávon egyes ingatlanok (V2, Z) portfolióból való esetleges kikerülésével az ÜZO állományának további néhány %-os csökkenése várható. 78. A BME statisztikai állományi létszáma az elmúlt három évben (helyettesek és a tartósan távollévők nélkül) 2670±30 fő volt. Ezzel szemben éves szinten (beleértve a nem csak közalkalmazottakat is) 5600±200 fő részére történt kifizetés az egyetemről. A decentralizált gazdálkodásnak köszönhetően a bérgazdálkodás is a szervezet alsóbb szintjeire tolódott, nagyon kevés olyan központi szabály van, és azok is leginkább csak a nem kari oldalon, amelyek az egyetemi kifizetések nagyságát, az egyes személyek jövedelmeit és azok kontrollját befolyásolják. Látva az egyéni jövedelmekkel összefüggő közszférában lezajlott változásokat, az egyetem belül is többet kell foglalkozzunk az egyéni jövedelmekkel, így ezzel kapcsolatosan több kontroll-intézkedés is történt. 79. A kari alkalmazotti létszámról elmondható, hogy 2006-2011. között a VIK, a KSK és a TTK létszáma növekedett, előbbi kettőnél leginkább a kari tudásközpontok felvételei miatt. 80. Az egyetemi oktatók-kutatók 2011. január 3-ai összesített létszáma mindössze 1%-kal magasabb a 2006-ban mért létszámnál. A 2006. évi bázisidőszaki és a 2011. évi adatokat összehasonlítva elmondható, hogy a KSK, a VIK és a TTK esetében növekedés tapasztalható. A VBK esetében az alkalmazotti létszámon belül tapasztalható az oktatók-kutatók arányának fokozatos növekedése, annak ellenére, hogy e mutatószám értéke a karon 2011-ben csak 62%, míg az egyetemi átlag 67%. 81. Amennyiben csak az oktatók összegyetemi számát tekintjük, a vizsgált időszaki kisebb ingadozások mellet a 2011. évi létszám megegyezik a bázisidőszaki (2006.) létszámmal. Az oktatók-kutató számában legnagyobb növekedést produkáló karok (KSK, VIK, TTK) közül az oktatók számában a legnagyobb növekedés a KSK esetében mutatható ki. Ugyanakkor a KSK esetén az erőteljes növekedés ellenére továbbra is a legalacsonyabb a minősített oktatók aránya. 82. A minősített oktatók száma a VBK kivételével minden karon nőtt a vizsgált időszakban. A legjelentősebb növekedés az ÉMK-n és az ÉPK-n tapasztalható. 83. A tudományos pontok a vizsgált időszakban a VBK és a TTK kivételével minden karon növekedtek, a VBK-n 23%-os csökkenés, a TTK-n pedig a bázisidőszakkal megegyező értéket mértünk. Ugyanakkor pont ezen a két karon a legmagasabb az egy oktatóra-kutatóra eső tudományos pontok száma, mely mutató összegyetemi értéke 2006-ról 2011-re 0,96-ról 1,06-ra nőtt. (Itt természetesen hatása van a létszámváltozásnak is.) 84. Az MTA kutatócsoportok finanszírozásának változása miatt, egyes kutatócsoportok személyi állománya a közeljövőben valószínűsíthetően a karon, karokon kerül továbbfoglalkoztatásra. 8
II. MŰKÖDÉSI KÖRNYEZET VÁLTOZÁSAI Miután a kontrolling a működési környezet elemzésén alapuló stratégia megvalósításának fontos eszköze, jelentésünket a működési környezet változásának rövid áttekintésével kezdjük. II.1. A KÜLSŐ KÖRNYEZET (VÁRHATÓ) ALAKULÁSA Felsőoktatási Törvény és az Államháztartási Törvény várható változása Az elmúlt évben lényegében folyamatosan napirenden volt a Felsőoktatási Törvény és az Államháztartási Törvény (felsőoktatást is érintő részeinek) módosítása. A márciusban kihirdetett Széll Kálmán terv nem részletezett megállapításokat tesz többek között a felsőoktatásról is. A felsőoktatás átalakítását célzó elképzelésekre az egyetem vezetése aktívan reagált. Mind az intézmények összevonása, mind a háromszintű felsőoktatás, mind a költségtérítéses hallgatók bekerülési költsége kapcsán felmerült kérdésekre, felvetésekre kifelé irányuló elemzések születtek, és megtörtént a törvényjavaslat részletekbe menő véleményezése is. Az egyetemi belső közvélemény tájékoztatása részben a Szenátus 2010. november 29-ei, majd 2011. március 28-ai ülésén történt meg, 1 októberben volt külön tanszékvezetői fórum is, egyes momentumok kapcsán pedig a jelen elemzésben történik meg. A Kormány 2011. szeptember 11-én megtárgyalta és elfogadta a Nemzeti Felsőoktatási Törvény koncepcióját. Aggályos, hogy a Kormány által elfogadott törvény-koncepció szabályozási mechanizmusok helyett lényegében fenntartói kézi-vezérlést vezetne be. Ennek jelentősebb formái: a fenntartó közvetlen beavatkozási joga gyakorlatilag minden intézményi döntésbe; a rektor és a gazdasági vezető párhuzamos vezetési rendszere, ezáltal a szakmai és gazdasági döntések szembeállíthatósága; a rektort nem a Szenátus választja, kizárólag a jelölteket rangsorolja; a szakszerkezet és az államilag finanszírozott, ill. az önköltséges hallgatók arányának a meghatározása. A NFTV november 4-i változata tartalmazza, hogy milyen kritériumrendszernek kell megfelelnie egy felsőoktatási intézménynek ahhoz, hogy tudományegyetem lehessen. Anélkül, hogy az összes kritériumot felsorolnánk, megemlítjük, hogy az előírt kritériumok többségét a BME szinte kivétel nélkül teljesíti, vagy a Humánpolitikai Szabályzat módosításával teljesíteni tudja. Utóbbira példa, hogy a jövőben az adjunktusi kinevezés csak doktori fokozattal nyerhető el. Az alábbi táblázatban azok a kritériumok találhatók, amelyek: teljesítése mérési nehézségekbe ütközik, értelmetlennek gondoljuk, a BME nem teljesíti. 1 A BME 2011-2012-es gazdálkodásának főbb irányai I., A BME 2011-2012-es gazdálkodásának főbb irányai II. 9
Egyes tudományegyetemi kritériumok Oktatói, kutatói által szerzett lektorált publikációk száma öt év átlagában évente legalább négyszáz, amelyek legalább negyven százaléka nemzetközi folyóiratokban kerül közlésre Oktatóinak, kutatóinak legalább kétharmada tudományos fokozattal rendelkezik Legalább öt doktori iskolával rendelkezik, amelyekben azok fennállása alatt összesen már több mint száz doktorjelölt szerzett, és öt év átlagában évente legalább százötven doktorjelölt szerez doktori fokozatot Egyetemi karnak az tekinthető (többek között), amelyen: Az egy teljes munkaidőben foglalkoztatott, tudományos fokozattal rendelkező oktatóra jutó teljes idejű nappali képzésben részt vevő hallgatók száma nem haladja meg a 35 főt A teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók és kutatók legalább fele rendelkezik tudományos fokozattal; Megjegyzés Mérése még helyi szinten is nehézséget okoz. Nem világos, hogy pontosan kikre vonatkozik. Sehogyan nem teljesítjük. A megítélt fokozatok száma 2009-ben volt a legmagasabb, 130. Az átoktatások miatt értelmetlen. A GPK, VIK, GTK nem teljesíti. A KSK nem teljesíti. 1. táblázat: A tudományegyetem NFTV tervezetben rögzített egyes követelményei 2 Teljes munkaidős oktatók száma Minősített oktatók száma Teljes munkaidős kutatók száma Minősített kutatók száma Minősítettek aránya Építőmérnöki Kar 128 103 16 1 72,2% Gépészmérnöki Kar 126 84 20 2 58,9% Építészmérnöki Kar 123 81 13 1 60,3% Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar 66 56 16 6 75,6% Villamosmérnöki és Informatikai Kar 226 145 55 11 55,5% Közlekedésmérnöki Kar 92 46 5 0 47,4% Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar 112 78 14 2 63,5% Természettudományi Kar 128 112 31 13 78,6% Összesen (EIT-vel) 1001 705 173 36 63,1% * Az NTI, TK, NYI munkatársai a karok számaiban szerepelnek. ** Az NFTV tervezete szerint az oktatók és a kutatók ugyanazok, akik az FTV szerint. 2. táblázat: Teljes munkaidős oktatók, kutatók közül a minősítettek aránya 2011. január 3-án Az új Államháztartási Törvény tervezetének most ismert változata a felsőoktatási intézmények gazdálkodását várhatóan új keretek közé szorítja. Miután a törvény több helyen más törvény, vagy kormányrendelet hatáskörébe utalja a részletek pontos szabályozását, csak valószínűsíthető, hogy a BME saját bevételét és gazdálkodási mozgásterét minden bizonnyal csökkenteni fogják az alábbiak: A vállalkozási tevékenység a jövőben csak kormányrendeletben meghatározott keretek között folytatható. A vállalkozási tevékenység eredményének (maradványának) társasági adóval megegyező mértékű része elvonásra kerül, az alaptevékenységre való elszámolhatóság helyett. Egyelőre nem világos, hogy az állami vagyon értékesítéséből származó bevételnek a központi költségvetés nevesített alfejezete javára történő elszámolása az ilyen jellegű bevételeknek az elvonását jelenti, vagy egy csak egy újfajta számviteli megoldást. Nem világos, hogy csak az ingatlan vagyon, vagy egyéb eszközfajták is ide sorolandóak-e? Az ingatlanértékesítésről 2 A jelentés előterjesztésként a Szenátus részére történő megküldése és a Szenátus ülése közötti időszakban, az NFTV tervezetéből kikerült a tudományegyetemi minősítés intézménye. 10
szóló alfejezetben bemutatásra került, hogy mekkora bevételt vár az egyetem a következő években már aláírt szerződések alapján. A jövőben kormányrendelet írhatja elő, hogy a bevételi előirányzatainkon felüli többletbevétel csak előzetes engedéllyel legyen felhasználható. Ezt ma még az FTV automatikusan garantálja a bevételi előirányzatok közötti szabad átcsoportosítás lehetőségével. Más törvény eltérő rendelkezése hiányában a költségvetési szerv jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetet nem hozhat létre, abban tagsági, részesedési viszonyt nem szerezhet, és ahhoz nem csatlakozhat. A tárgyévi előirányzat csak kormányrendeletben meghatározott esetekben növelhető meg a költségvetési évet megelőző év előirányzat-maradványának összegével. Az értékpapír vásárlása tilos. A (várhatóan kieső) kamatbevételekről későbbi fejezetben szólunk. Megjegyezzük, hogy a szakképzési hozzájárulás, valamint az innovációs járulék felhasználásáról szóló törvények módosítása is folyamatban van. A Széll Kálmán tervből levezethető kormányzati elképzelések szerint az egyetem ezen bevételi is veszélybe kerültek, ami éves szinten 2 Mrd Ft-tal csökkentheti a saját bevételeket. Zárolás, költségvetési keretszám módosítás Az államháztartási egyensúly megőrzéséhez szükséges intézkedésekről szóló 1025/2011. (II. 11.) Korm. határozat szerint a Kormány az irányítása alá tartozó fejezetek előirányzatainak részbeni zárolását rendelte el. A Nemzeti Erőforrás Minisztériumra eső 39,2 Mrd Ft összegű zárolásból az egyetemet a fenntartó február 18-ai tájékoztatása alapján 1,2948 Mrd Ft sújtotta. A NEFMI augusztus 17-ei tájékoztatása alapján megtörtént a költségvetési keretszámok további 266,5 M Ft-tal történő csökkentése. Megjegyezzük, hogy alrendszereink költségvetését érintő intézkedést egyelőre nem kellett hoznunk, miután a nagyobb tételt belső költségvetésünkben eleve nem terveztük, a kisebb, második elvonást pedig a Likviditási és tartalékalap egyenlegcsökkentésével kezeltük. PPP-projektek felszámolása Az egyes közösségi közlekedési vállalatok adóssága átvállalásának és a PPP-projektek felülvizsgálatának elveiről szóló 1269/2011. (VIII. 4.) Korm. határozatban a Kormány elrendelte a köz- és magánszféra együttműködésében megvalósuló (ún. PPP) beruházások állami tulajdonba vételi lehetőségének célszerűségi és hatékonysági szempontokon alapuló haladéktalan felülvizsgálatát a közpénzek takarékos és átlátható felhasználásának előmozdítása érdekében. A Korm. határozat értelmében az állami feladatellátás infrastrukturális feltételeinek hosszú távú megteremtése céljából a PPP-beruházások megszüntetésére 2011-ben kerülhet sor legfeljebb 200 milliárd forint összeghatárig úgy, hogy a megszüntetés további évekre vonatkozó kötelezettségvállalást - a létesítmény üzemeltetésén kívül - nem jelenthet. Az egyetem PPP projektjeit időközben a NEFMI, az NFM és az ÁSZ is vizsgálta. Az egyetem futó projektekből történő beruházói kivásárlására az állami költségvetés helyzete miatt várhatóan nem fog sor kerülni. Megjegyezzük, hogy PPP projektekre erre az évre várt 1,146 Mrd Ft állami támogatás helyett hosszas levelezés eredményeképpen is csak 1,017 Mrd Ft támogatást kap az egyetem, amely a nem kari egységek kisköltségvetéseiben bevétel oldalon összességében 128,7 M Ft-nyi hiányt eredményezett. 11
Maradványtartási kötelezettség A Kormány 2011. évi költségvetési egyensúlyt megtartó intézkedésekről szóló 1316/2011. (IX.19.) Korm. határozata kötelezettségvállalási korlátozásokat, intézményi beruházási körben beszerzési tilalmat, továbbá maradványtartási kötelezettséget írt elő, melynek összege 11,861 Mrd Ft. Ezt az egyetem várhatóan túlteljesíti, 13 Mrd Ft-ot vállaltunk. II.2. A BELSŐ KÖRNYEZET JELENTŐSEBB VÁLTOZÁSAI Ahogyan azt egy évvel korábban is írtuk, a Kormány az 1193/2010. (IX. 14.) számú határozatával egyetemünkhöz költségvetési főfelügyelőt rendelt ki, akinek a munkáját költségvetési felügyelő segíti. Az elmúlt egy évben a felügyelők az egyetem számos, a gazdálkodással kapcsolatos tevékenységét vizsgálták, hozzájárulva az egyetem transzparensebb működésének kialakulásához. A 2010. évi költségvetési egyenleg teljesítéséhez szükséges intézkedésekről szóló 1268/2010. (XII.3.) Korm. határozatban foglaltaknak megfelelően 2010. december hónapra kiadásteljesítési korlát került elrendelésre. Köszönhetően annak, hogy 2010 novemberében az egyetem a novemberre jellemző szokásos mértéken felül költött, mindössze néhány 10 millió Ft értékű év végi kifizetést kellett leállítani. Miután várhatóan 2011-ben is sor kerül ehhez hasonló kormányzati intézkedésre célszerű a források éves egyenletes költése. A takarékosság és hatékonyság jegyében felülvizsgálatra került a gazdasági társaságokban meglévő részesedéseink fenntartásának szükségessége, az egyetemtől való elkülönített gazdálkodás indokoltsága is. Elemzésünk, értékelésünk alapján döntés született arról, hogy a BME Szolgáltató Kft. (jegyzetkiadás és forgalmazás) önálló gazdasági társasági formában történő fenntartása és működtetése a továbbiakban nem indokolt. Alapítói jogunkkal élve 2010. november 1-től megindítottuk a végelszámolási eljárást. A végelszámolás 2011. évben várhatóan eredményesen befejeződik. Hasonlóképpen döntés született arról, hogy a műegyetemi érdekeltségű Bioprocess Kft. is megszüntetésre, végelszámolásra kerül. Ennek folyamata még kevésbé előrehaladott, jelenleg a végelszámolás előkészítése zajlik. A kormányváltást követően megváltozott a Gazdasági Tanács összetétele, a testület alakuló ülése 2011. május 5-én volt. A GT elnökének kérésére elkészült a belső egyetemi költségvetés és a külső elemi költségvetés összefüggéseit részletező anyag. A főfelügyelő úr szándékának megfelelően a kari vezetők bevonásával előzetesen meghatározásra kerültek: A kari költségvetések 2012-től kötelező tartalmi elemei. Előzetesen elfogadásra került, hogy a kari költségvetéseknek a jövő évtől kezdve tartalmazniuk kell: o előző évi saját bevételeket szervezeti egység szintű bontásban; o előző évi maradványt szervezeti egység szintű bontásban; o tárgyévi tervezett saját bevételt szervezeti egység szintű bontásban; o a kari költségvetési támogatásának szervezeti egység szintű bontását. A kari személyi kifizetések kontrolljának szempontjai. Erről bővebben a humán kontrolling fejezetben szólunk. 12
III. EGYETEMI SZINTŰ FŐBB GAZDASÁGI MUTATÓSZÁMOK, ALAPVETŐ PÉNZÜGYI FOLYAMATOK 3 A 2009. évi egyetemi költségvetés készítésekor lényegében a létesítménykoncepcióban tervezett nagymértékű beruházási munkálatok finanszírozása kapcsán merült fel, hogy a befektetések szintjét úgy kell kialakítani, hogy elkerülhető legyen az előirányzat számla indokolatlanul magas szabad egyenlege, viszont a napi likviditás biztosítása mellett a beruházások szükséges fedezete éppen a kellő időpontban álljon rendelkezésre. Ebben a fejezetben a költségvetési támogatás és a saját bevételek alakulását tekintjük át. III.1. KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁS ÉS SAJÁT BEVÉTEL Az eredeti előirányzatként az egyetem rendelkezésére bocsájtott költségvetési támogatás havi ütemezése 2011-ben is többé-kevésbé előre prognosztizálható volt. Nem tervezett, a központi vagy a nem kari maradványok szintjét befolyásoló póttámogatások, elvonások az alábbiak voltak: 95 M Ft összegű póttámogatás a 2011. évi bérkompenzációra, 266,5 M Ft összegű előirányzat csökkentés a költségvetési keretszámok csökkentése következtében (zárolás), 373,534 M Ft összegű póttámogatás a 2010. évi normatíva elszámolás alapján. Nehezítette még a költségvetési finanszírozás számba vételét a PPP támogatásról szóló egyeztetés, melynek eredményeképpen az éves PPP támogatást (1,016 Mrd Ft) októberben és novemberben bocsátotta rendelkezésünkre az illetékes minisztérium. A likviditásmenedzsment másik lábát adó saját bevételek természetüknél fogva már bizonytalanabbak, igaz, a korábbi évek alapján a bevételi számlaforgalom egyes időszakokra elég jól becsülhető. Miután a vonatkozó jogszabályok hamarosan elfogadásra kerülnek, kijelenthetjük, hogy a felsőoktatás állami finanszírozása és saját bevételből való finanszírozhatósága minden bizonnyal drasztikusan meg fog változni. Éppen ezért érdemes áttekinteni a költségvetési támogatás és a saját bevétel elmúlt 7 évi alakulására vonatkozó idősorokat, amelyeket mindenféle hosszabb magyarázat nélkül közlünk. 4 Annyit talán érdemes megjegyezni, hogy: A saját bevételek összes bevételen belüli részaránya az elmúlt 7 évet tekintve 2010-ben volt a legmagasabb 49,9%. A 2010. évi saját bevételek reálértékben 10%-kal haladják meg a 2004. évi szintet, míg nominálisan 50%-os volt a növekedés. Az állami finanszírozás mértéke jelentősen csökkent az elmúlt 7 évben, az egy államilag támogatott hallgatóra jutó támogatás összege reálértékben 23%-kal csökkent. 5 3 A fejezet összeállításában Tóth Balázs, a Rektori Kabinet Költségvetési és Kontrolling Csoport munkatársa tevékenyen részt vett. 4 Ezek a tavalyi kontrolling jelentés alapján már 2010. évi adatokkal kiegészítve megtalálhatóak a májusi szöveges beszámoló jelentésben. 5 A 2007. évi csökkenés oka a 2007-ben érvénybe lépő Juttér kormányrendeletben keresendő. Ugyanis a 2000 előtt és 2001 után felvettek esetében 10+3 félév volt az államilag támogatott státusz időtartama, míg a 2000-ben felvettek esetén 6 év, a 2001-ben felvettek esetén pedig 5 év. Ezért 2007-ben többen estek ki az államilag támogatott körből, mint egy szokásos évben előtte és utána. 13
1. ábra: Állami támogatás és saját bevétel a költségvetési beszámoló szerint, 2004-2010. (Mrd Ft-ban) 2. ábra: A saját bevétel változása, 2004-2010. 14
3. ábra: 1 államilag támogatott hallgatóra eső költségvetési támogatás alakulása, 2004-2010. Az alábbi táblázatban a 2010. évi teljes és az ezévi saját bevételek időarányos alakulását mutatjuk be. Általánosságban igaz, hogy a saját bevételek év közben nem egyenletesen érkeznek be (a december hónap kiemelkedő), ezért is örömteli, hogy az I-III. negyedévi saját bevétel 10%-kal meghaladja az időarányosan várt szintet. Erősíti a megállapítás fontosságát, hogy a számított rezsi időarányos szintje is 8%-kal magasabb, mint egy évvel korábban. 15
2010. évi tényleges 2011. I-III. Az előző évi időarányos bevételtől való eltérés 1. Kollégiumok Osztály 581888 335022 77% 2. Diákközpont 240071 156482 87% 3. Hallgatói alrendszer összesen (1+2) 821959 491504 80% 4. Testnevelési alrendszer összesen 14018 20956 199% 5. Nyelvoktatás alrendszer összesen 273610 206122 100% 6. Nukleáris technika alrendszer összesen 347001 366326 141% 7. Építőmérnöki Kar 1101544 589753 71% 8. Gépészmérnöki Kar 1487391 997048 89% 9. Építészmérnöki Kar 389196 370326 127% 10. Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar 912289 658684 96% 11. Villamosmérnöki és Informatikai Kar 3014021 2893490 128% 12. Közlekedésmérnöki Kar 1059036 657777 83% 13. Gazdaság-és Társadalomtudományi Kar 1006876 734078 97% 14. Természettudományi Kar 471408 796841 225% 15. Egyesült Innovációs és Tudásközpont (2) 600 000 868 793 193% 16. Igazságügyi Műszaki Szakértői Bizottság 12667 9029 95% 17. Doktori Tanács és Habilitációs Bizottság 0 0 18. Kari alrendszer összesen (7+ +17) 10054427 8575818 114% 19. Rektori Kabinet 70 26 50% 20. Központi Tanulmányi Hivatal 209120 188251 120% 21. BME-OMIKK 109884 51673 63% 22. GMF Főigazgató (410) 0 0 23. GMF Titkársági Csoport (414) 21 0 0% 24. GMF Jogi Csoport (413) 2 850 75337% 25. GMF Közbeszerzési Csoport (409) 0 26. GMF Szolgáltatási Csoport (445) 217 7512 4624% 27. GMF Gazdasági Osztály (402) 145854 132650 121% 28. GMF Humán Erőforrás Osztály (444) 0 4 29. Nem kari alrendszer (általános) (19+ +28) 465167 380965 109% 30. GMF Beruházási és Karbantartási Osztály (405) 357141 659829 246% 31. GMF Telekommunikációs és Informatikai Osztály (561) 46523 5129 15% 32. GMF Üzemeltetési Osztály (406) 633417 590748 124% 33. GMF Gyermekintémzények 2048 0 0% 34. Nem kari alrendszer (létesítmény) (30+ +33) 1039128 1255706 161% 35. Befektetési tevékenység 1152312 353191 41% 36. Ingatlan értékesítés (Likviditási és taratalékalapba befolyó) 81511 100000 164% 37. Különeljárási és vizsgaismétlési díj 366883 210812 77% 38. MINDÖSSZESEN (3+4+5+6+18+29+34+ +37.) 14616017 11961401 109% 3. táblázat: A gazdálkodó egységek nettó saját bevétele, 2010-2011. (EFt-ban) 16
Megnevezés Rezsi alap 2010. Számított rezsi 2010. Rezsi alap 2011. I- III. negyedév Számított rezsi 2011. I-III. negyedév Az előző évi időarányos rezsitől való eltérés Hallgatói alrendszer összesen 189 958 9 498 119 450 5 972 84% Testnevelési alrendszer összesen 14 018 701 3 000 150 29% Nyelvoktatás alrendszer összesen 273 598 13 680 206 122 10 306 100% Nukleáris technika alrendszer összesen 346 990 17 350 366 326 18 316 141% Építőmérnöki Kar 1 083 309 54 115 587 505 29 412 72% Gépészmérnöki Kar 1 473 929 73 583 917 207 45 878 83% Építészmérnöki Kar 389 196 19 402 370 126 18 506 127% Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar 897 172 44 831 660 058 33 003 98% Villamosmérnöki és Informatikai Kar 2 976 003 148 665 2 747 693 137 391 123% Közlekedésmérnöki Kar 1 051 561 52 550 657 725 32 893 83% Gazdaság-és Társadalomtudományi Kar 1 006 876 50 363 734 078 36 705 97% Természettudományi Kar 410 631 20 532 772 060 36 977 240% Egyesült Innovációs és Tudásközpont 600 000 30 000 868 793 43 440 193% Kari alrendszer összesen 9 888 676 494 040 8 315 244 414 206 112% Nem kari alrendszer (általános) 182 910 26 831 48 377 7 257 36% Nem kari alrendszer (létesítmény) 396 978 59 547 309 888 46 482 104% Összesen 11 293 128 621 648 9 368 408 502 689 108% 4. táblázat: Kari rezsitérítési kötelezettség időarányos alakulása, 2010-2011. Amíg a belső forrásallokáció szempontjából érdektelen, hogy a saját bevételek milyen tevékenységből származnak, egyedüli lényeges szempont, hogy az egyes gazdálkodó egységekhez befolyó rezsiköteles bevételek után az adott alrendszerre érvényes rezsitérítés központi elvonása megtörténjen, addig az intézményi összes saját bevétel növekedési vagy csökkenési trendjének megállapításhoz már célszerű a bevételszerző tevékenységeket részletesebben áttekinteni. Elmondható, hogy az I-III. negyedévben befolyt pályázati bevételek, köszönhetően a kutatóegyetemi bevételeknek is (és egyéb, utófinanszírozás keretében régóta várt pályázati bevételek előző évet meghaladó befolyásának), jelentősen meghaladják az egy évvel korábbi időarányos szintet. A kari teljesítménytől nagymértékben függő vállalkozási jellegű munkák bevételei is kismértékben magasabbak az egy évvel korábbi időarányos szinttől. Ugyanakkor az innovációs kutatási bevételek az előző évi összes bevétel első kilenc hónapra arányosított szintjétől messze elmaradnak. Ezen bevételek jellemzően az év végén várhatóak. A szakképzési bevételeket tekintve az előző évhez képest kedvező a helyzet, és e bevételek szintjét még tovább növelheti a várható év végi dömping. 17