December 28. Nőtt a felvételizők átlagpontszáma

Átírás

1 December 28. Nőtt a felvételizők átlagpontszáma Tízzel nőtt a felsőoktatási intézményekbe felvettek által elért átlagpontszám az idén, eredményes volt a képzési területeken a keretszámok feltöltése, s kiteljesedett a többciklusú képzés második ciklusa, a mesterképzés - közölte az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) hétfőn az MTI-vel. A tárca összegzése szerint az idén a tavalyinál 30 ezerrel több jelentkező közül mintegy 12 ezer a 2004-ben indult középiskolai nyelvi előkészítő keretében egy évvel később érettségiző volt, 10 ezer a kibővült mesterképzési lehetőségek iránt érdeklődött, míg a fennmaradó 8 ezres szám a felsőoktatás iránti keresletnövekedést mutatja. Sokan jelentkeztek műszaki, természettudományos képzési területre, illetve a felsőoktatás által kínált felsőfokú szakképzésekre, így a képzési területeken a keretszámok feltöltése eredményes volt - áll a közleményben. Az idén 2008-hoz képest 10 ponttal, 376-ra nőtt a felvettek által elért átlagpontszám, s az intézmények jóval kevesebb hallgatót vettek fel 160 és 200 pont közötti eredménnyel. A tárca szerint ez erősíti a kormány korábbi döntését, amely szerint 2010-ben 200 pont lesz a minimális ponthatár az alapképzésben és az egységes, osztatlan képzésben. A tervek szerint 2012-től pedig már 240 lesz ez a ponthatár. A három szakaszból álló felvételi eljárásban - keresztféléves, normál, pótfelvételi jelentkező volt 2009-ben. A felsőoktatási intézmények összesen hallgatót vettek fel államilag támogatott vagy költségtérítéses képzésre. A minisztérium szerint mind a közoktatás, mind a felsőoktatás minőségi fejlesztése szempontjából indokolt, hogy növeljék azok számát, akik emelt szintű érettségivel jelentkeznek a felsőoktatásba. Az OKM kitért arra: csökken a közoktatás területén azon vizsgatárgyak köre, amelyekből emelt szintű érettségit szerveznek. A cél az, hogy olyan vizsgatárgyak legyenek, amelyeken egyenlő eséllyel lehet érettségizni bármely középiskolában - szögezte le, hozzátéve: az előrejelzések szerint az érettségizők száma - a korosztályhoz tartozók számának várható alakulása miatt - kisebb emelkedés után folyamatosan, mintegy 8 százalékkal csökkenni fog. Mint írta, 2008/2009-es tanévben napirenden volt a természettudományos oktatás fejlesztésének kérdése a közoktatásban és a felsőoktatásban egyaránt. A már meghozott döntés következtében a felsőoktatásba való bejutás új követelménye lesz 2012-től egy természettudományos tantárgy kötelező beszámítása a tanulmányi pontokba. A képzési szerkezet átalakításának fordulópontja a minisztérium szerint a 2009/2010-es tanév. Emlékeztetett arra: 2006-ban teljes körűvé vált az alapképzésben az új, többciklusú rendszerre történő áttérés és ennek keretében 2009-ben végeztek az első hallgatók. A tárca közölte: az idén teljesedett ki a többciklusú képzés második ciklusa, a mesterképzés. A tanári szakképzésekkel együtt több mint 200 mesterképzési szakra lehetett az idén jelentkezni. A mesterképzésekre 17 ezren jelentkeztek, közülük 14 ezren államilag támogatott képzésre. A többciklusú képzésre történő átállás - összhangban a bolognai folyamatban részt vevő országokban végbement oktatási és képzésfejlesztési változásokkal - az Európai Felsőoktatási Térségben és Magyarországon megtörtént - tartalmazza a közlemény. Mint írták, a képzések tartalmi fejlesztése, az első kifutó évfolyamok után a tapasztalatok értékelése a felsőoktatási intézmények folyamatos, napirenden lévő feladata. Az OKM kiemelte, hogy Európa-szerte a képzés tartalmi és minőségi megvalósításával kapcsolatos kérdések kerültek a figyelem középpontjába. Hozzáfűzték: az Európai Képesítési Keretrendszer elfogadásával az előttünk álló feladat a Nemzeti Képesítési Keret megalkotása. A bolognai folyamat célja a mobilitás erősítése - írta a tárca. Hozzátette: ehhez arra van szükség, hogy a magyar felsőoktatás aktív részese legyen a nemzetközi folyamatoknak. A lisszaboni straté- 1

2 gia céljaként szereplő tudás alapú társadalom kialakítása az Európai Unióban összehangolt lépések, együttműködés nélkül nem valósítható meg. A tárca előrevetítette, hogy Magyarországra az elkövetkező időszakban aktív szerep hárul a bolognai folyamatban: a jövő márciusi Budapest-Bécs miniszteri találkozókon a folyamat társalelnöke, 2011 első félévében pedig elnöke lesz. December 29. Elhallgatott diplomák, ostoba lebukások de_bemutatta_diplomajat Szűkülnek a lehetőségei az életvitelszerű egyetemista létet folytatóknak, és egyre nehezebb letagadni a korábbi diplomákat is. A cél, hogy csak az arra jogosultak járjanak támogatott képzésre. Ma még ez nem egészen van így. Két olyan felvételiző is volt az idén, aki elhallgatva korábbi diplomáját, államilag támogatott alapképzésre jelentkezett. A korábbi oklevél ugyan még nem kizáró ok az ingyenes felsőoktatásból, ám államilag támogatott képzésre csak az nyerhet felvételt, aki még nem járt ilyenre. Azaz vagy nincs diplomája, vagy ha van, azt költségtérítéses képzésben szerezte. Az említett két felvételiző azonban még a nyolcvanas években szerezte oklevelét, márpedig költségtérítéses képzések csak 1996 óta léteznek hazánkban. A felvételizők lebuktak: jelentkezési lapjukhoz ugyanis csatolták korábban szerzett oklevelük fénymásolatát. Különben aligha derült volna fény a csalásra. Hacsak nem úgy, ahogyan pár éve az ELTE-n történt, ahol egy támogatott képzésre fölvett és korábbi tanulmányait letagadó hallgató máshol elvégzett tanulmányait akarta beszámíttatni, megfeledkezve arról, hogy neki nincs diplomája. A 2006 előtt egyetemre vagy főiskolára járókról nincs központi nyilvántartás azt illetően, hogy hol és milyen finanszírozási formában tanultak. Igaz, a felvételizők büntetőjogi felelősségük tudatában nyilatkoznak a jelentkezési lapon korábbi tanulmányaikról. Ha tehát utólag kiderül a hazugság, az komoly következményeket kicsapást, kártérítést vonhat maga után. Bakonyi László, az Oktatási Hivatal elnöke azt mondja: hasonló esetek minden évben előfordulnak, ám tudomása szerint eddig nem lett ezekből rendőrségi ügy. Az idei két felvételizőt is költségtérítéses képzésre irányították át, és általában ezt teszik az intézmények, ha fény derül ilyen jellegű csalásra. Egyre kevesebb lehetőségük van azonban a diákoknak a felvételi központ átvágására : 2006-ban ugyanis fölállt a felsőoktatási információs rendszer. Ebben egy azonosítószám segítségével gyűjtik, hogy ki, hol és milyen finanszírozási formában tanul. A felsőoktatási törvény módosítása ráadásul az elvégzett kreditek nyilvántartását is lehetővé teszi. A nyilvántartása azért fontos, mert a hallgatók legföljebb 12 félévig tanulhatnak állami támogatással. Ezen az alapelven nem változtatott a felsőoktatási törvény módosítása sem. Változtatott viszont a párhuzamos alapképzésre beiratkozottak támogatásán. Eddig egy támogatott alapképzésre beiratkozott bármikor dönthetett úgy, hogy beiratkozik egy másik támogatott képzésre is. Ezt a hallgatók többnyire az utolsó szemeszterben tették meg, elnyújtva ezzel a tanulmányokat, hiszen amíg nem volt diplomájuk, a 12 félévet kihasználva járhattak párhuzamosan másik képzésre is szintén állami támogatással. A cél azonban az, hogy egy képzési szinten lehetőleg egyszer vegyék igénybe az állami támogatást, vagy pedig valóban párhuzamosan tanuljanak. A módosítás értelmében ezért ezentúl csak akkor lehet egyidejűleg támogatással tanulni egy másik alapképzésben, ha oda a hallgató az eredeti tanulmányainak legalább a harmadik szemeszteréig beiratkozik. Bakonyi László szerint a módosítás a hallgatók úgy öt százalékát érinti. Új magyar egyetemi tanszék Amerikában Az amerikai egyetemeken magyarul vagy magyar tárgyú ismereteket tanulni vágyó fiatalok a Columbia Egyetem Deák Tanszéke, az Indiana Egyetem vagy a Rutgers Egyetem (New Jersey) ma- 2

3 gyar intézetei mellett már a Connecticut államban lévő Quinnipiac Egyetem Széchenyi István Tanszékét is felkereshetik. A tudományos emberfő mennyisége a nemzet igazi hatalma - mondotta Széchenyi István. Talán ez az üzenet ösztönzött 2008 októberében egy magát megnevezni nem kívánó magyar származású adakozót, hogy egy jelentős összeggel, amelyet az egyetem megduplázott, megalapítsa a Széchenyi Tanszéket. A letétbe helyezett összeg kamatai fedezik a tanszék fenntartását. Ennek első professzora Christopher Ball, a nemzetközi közgazdaság-tudomány docense közötti időszakban a sors Magyarországra és Erdélybe vezette. Szerelmes lettem Erdélybe írta, és ott maradt Budapesten, járta a Székelyföldet, amikor csak tehette. A PhD megszerzése után, 2003-óta feleségével, Gáll Emesével és kislányával Connecticutban telepedett le, ahol mindketten részesei az ottani magyar közösségnek és tagjai a Connecticuti Magyar Kulturális Egyesületnek. A Széchenyi Tanszék magyar programja négy részből áll: A jövő magyar gazdasági vezetőinek oktatása, határon túli magyarok számára ösztöndíjak biztosítása, szakértő magyar előadók meghívása és amerikai MBA (Master of Business Administration) diákok magyarországi tanulmányútjának szervezése. A Hungarian American Business Leaders Program (HABL) keretében évente két kiváló magyar közgazdász-tanuló kap felsőfokú képzésre háromévi lehetőséget. A program keretében ottani álláskeresésükhöz és további szakmai fejlődésükhöz is kapnak segítséget. A határon túli diákok számára szervezett ösztöndíjprogram keretében az első ösztöndíjas a csíkszeredai Sapientia Egyetemről jött, és nemrégen vehette át MBA diplomáját. Az elmúlt nyáron Svájcban volt gyakorlaton, most pedig egy itteni vállalatnál fejezi be szakmai tanulmányait. Bár a tervek szerint a jövőben is elsősorban erdélyi diákok számára szeretnék biztosítani ezt a támogatást, de az én elképzelésem az, hogy ne csak magyarok részesüljenek ezekben a lehetőségekben. Hosszú távon úgy látom, hogy Magyarország lesz a közép-európai gazdaság vezető ereje. Később Lengyel-, Cseh- és más országokból is kaphatnak diákok ösztöndíjat. Ehhez azonban még ki kell építeni a kapcsolatokat. Máris jelentős segítség ígérkezik. - mondja Ball professzor. December 30. Az ELTE és a Gödöllői Egyetem is részt vesz az EIT-projektben Az ELTE és a Gödöllői Egyetem részvételével a klímakutatás, a megújuló energiák és az infokommunikáció területén kezdi meg munkáját a budapesti székhelyű Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) - közölte a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium. A minisztérium közleményében kiemelte: az ELTE révén az infokommunikációs projektbe, a Gödöllői Egyetem révén pedig a klímakutatásba kapcsolódik be Magyarország. A tárca aláhúzta: az Európai Innovációs és Technológiai Intézet elsődlegesen a kontinenst behálózó tudás- és innovációs társulások kialakításával fejti ki tevékenységét. Az első három társulást, húsz pályázó közül december közepén választotta ki az intézet irányító testülete. Az NFGM közleményében rámutatott: a fenntartható energia kérdésére fókuszáló társulás az energiamix diverzifikálását, a megújuló energiaforrások nagyobb szerephez juttatását, az energia megfizethetőségének kérdését és a tárolást vizsgálja majd. A klímaváltozás témakörében kiemelt figyelmet fordítanak a tiszta víz, a fenntartható földhasználat szerepére és lehetőségeire, az élhetőbb városok kialakítására, illetve az időjárási jelenségek, az éghajlat változásainak jobb előrejelzésére. A jövő infokommunikációs társadalma témakörében tevékenykedő társulás pedig a vállalkozók olyan új nemzedékét 3

4 nevelné ki, akik nagyban hozzájárulhatnak majd az innováció fellendítéséhez. A minisztérium közleményében emlékeztetett: a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) még december közepén jelentette be, hogy a kormány a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból meghirdetett pályázaton keresztül 2 milliárd forintot biztosít arra, hogy magyar partnerek bekapcsolódjanak az európai innovációs társulásokba. December 31. Keresztféléves képzés: még hétfőig lehet módosítani az adatokat Már csak négy napig módosíthatnak az adatokon és a sorrenden azok, akik a 2010 februárjában induló képzésekre jelentkeztek a felsőoktatásba. A hiányzó dokumentumokat is január 4-ig lehet beküldeni és feltölteni. Azok a jelentkezők, akik nem csatoltak minden szükséges dokumentumot (bizonyítványmásolatok, igazolások például a többletpontokról) a felvételi kérelmük elküldésekor, január 4-ig ezt még megtehetik. Eddig van lehetőségük módosítani a személyes adataikon és a jelentkezési sorrenden - ez utóbbit csak egyszer tehetik meg - írja közleményében az Educatio Nonprofit Kft. A módosítás kérelmet, illetve a hiányzó dokumentumokat legegyszerűbben és leggyorsabban a internetes oldalon keresztül intézhetik el, de postán is eljuttathatják az Oktatási Hivatalhoz (1443 Budapest, Pf. 220), vagy leadhatják személyesen az Educatio Nonprofit Kft. ügyfélszolgálatán, a Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központban. A jövő évi keresztféléves képzésre január 15-én hirdetik ki a ponthatárokat. A besorolási döntésről az Oktatási Hivatal írásban értesíti a jelentkezőket. Az első olyan képzésre veszik fel őket, ahol az általuk megjelölt elbírálási sorrend alapján elérték a megállapított ponthatárt. Január 1. Egyetemi rangot kap a Budapesti Műszaki Főiskola; Folytatás Óbudai Egyetem néven Egyetemi rangot kap ez év elejével a Budapesti Műszaki Főiskola, miután teljesítette a felsőoktatási törvényben az egyetemekkel szemben megfogalmazott elvárásokat - közölte az MTIvel a felsőoktatási intézmény, amelynek új neve: Óbudai Egyetem. Mint felidézték, a 130 éves iparoktatási és 40 éves felsőoktatási múlttal rendelkező intézmény az elmúlt években dinamikus fejlesztési programot hajtott végre, melynek eredményeként szenátusa tavaly határozatban rögzítette, hogy eleget tettek az egyetem kritériumainak. A Budapesti Műszaki Főiskola vezetése ezután kezdeményezte az oktatási és kulturális miniszter útján az Országgyűlésnél az intézmény egyetemmé nyilvánítását. A kezdeményezést november 23-án támogatták a képviselők, Sólyom László köztársasági elnök pedig december 11-én aláírta az erről szóló jogszabály-módosítást. Az Óbudai Egyetem a Budapesti Műszaki Főiskola (illetve a jogelődök: a Bánki Donát Műszaki Főiskola, a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola és a Könnyűipari Műszaki Főiskola) általános és teljes körű jogutódja - tették hozzá. Az Óbudai Egyetem elnevezés a Luxemburgi Zsigmond király ( ) által 1395-ben Óbudán alapított, majd néhány éves működési szünet után 1410-ben újjáalapított első fővárosi egyetemre utal. Január 2. Felvételi harc: Kétszáz pont felett a léc Minimum kétszáz pontot kell összegyűjteni a felvételi harcban indulóknak a felsőoktatási 4

5 küszöb átlépéséhez. Egyes szakokon már az emelt szintű érettségi a kötelező. Közepes osztályzat kell a hallgatói léthez - negyven ponttal emeltek. Másfél hónapjuk marad a döntésre a felsőoktatási intézmények valamelyikébe jelentkező diákoknak. Február 15-ig kell postára adni a jelentkezési lapokat az Oktatási Hivatalnak. A leendő hallgatóknak nem árt részletesen tájékozódni a tavaly decemberben némileg átszabott pontszámításról - a felsőoktatási léc ugyanis emelkedett. A 2010-es felvételi szezonban az alap- és az osztatlan képzésekre minimum 200 pontot kell majd teljesíteni a hallgatói léthez. A negyven pontos lécemelést a nagy egyetemek nyomására az oktatási tárca kezdeményezte. Az utóbbi években szakemberek sokasága kifogásolta, hogy kettes érettségivel is campusbelépőt lehet váltani. A kétszázas léc teljesítéséhez legalább két közepes érettségi osztályzat szükséges. A jelentkezők mintha már a 2009-es felvételi szezonban is e küszöböt célozták volna meg, hiszen a júliusi ponthúzás után kiderült: legalább 190 pontot kellett összegyűjteni a hallgatóvá váláshoz. (A ban még átlagosan 343 pont után tavaly nyáron már 360 pontot kellett elérni a bejutáshoz.) A pontkérdés ezzel még nem zárult le, december közepén újabb döntéssel kínálták meg a felsőoktatást. A parlament elfogadta azt a törvénymódosítást, amelynek értelmében az egyetemek és főiskolák maguk dönthetnek arról, mely szakokra nehezítik meg a bejutást (kötelező emelt szintű érettségi) leendő tanulóiknak. Ahhoz, hogy e módosítás a 2012-es felvételi szezonban már üzemeljen, idén márciusig kell dönteniük az intézményeknek. - Számos érdek feszül egymásnak a pontszámítás ügyében. Ám a legfőbb baj, hogy még az intézmények sem látnak tisztán, pedig nekik a fennmaradásuk függ a hallgatóktól - fogalmazott lapunknak dr. Bognár László, a Dunaújvárosi Főiskola rektora, aki hozzátette: - Szinte hónapról hónapra új ötletek merülnek fel, és ez az ötletbörze csak bizonytalanságot szül. Mi még kivárunk a döntéssel. Most minden erőnkkel az idei felvételi szezonra koncentrálunk - zárta válaszát a rektor. A bizonytalanságot erősíti, hogy a két nagy párt oktatási szakemberei csak egy kérdésben találtak közös nevezőre: az emelt szintű érettségit a mainál erősebben kellene számon kérni a hallgatóktól. Ám ez egyelőre még csak a jövő. A következő másfél hónap a fennmaradáshoz szükséges hallgatóvadászatról szól majd. Január 3. Pécsi vízvita: fizet az egyetem A múlt év őszén kezdődött pécsi vízszolgáltatási vita miatt nem volt egyértelmű, kinek fizesse az évi félmilliárdos vízdíjat a város legnagyobb fogyasztója, a pécsi egyetem. Most megállapodás született, az intézmény fizet. Nem lesz gond a vízszolgáltatással a pécsi egyetemen, miután az intézmény fizet a vízért. A múlt év őszén kezdődött vízszolgáltatási vita miatt nem volt egyértelmű, kinek fizesse az évi félmilliárdos vízdíjat a város legnagyobb fogyasztója, a pécsi egyetem. Most viszont miután már az is szóba került, hogy a város elzáratja a csapokat az egyetemen sikerült megállapodni, az erről szóló szerződést a jövő héten alá is írják. A zavaros jogi viszonyok és a bizonytalan kimenetelű pereskedés miatt döntött úgy az egyetem vezetése, hogy a vízdíjat, amíg jogerős ítélet ki nem mondja, hogy ténylegesen kit is illet, bírói letétbe helyezi. A hetek óta tartó vita során már az is felmerült, hogy korlátozzák az intézmény fogyasztását, de a feleknek, a polgármester közvetítésével az év utolsó napjaiban sikerült megállapodniuk. Hogy ki szolgáltat, ezt én továbbra sem tudom megállapítani. Ez nem az én dolgom. Az tény, hogy az önkormányzat jogosult szolgáltatónak a Tettye projektet jelölte ki közölte az MR1-Kossuth Rádióval az egyetem gazdasági főigazgatója, Imhof Gábor, aki szerint az esetleges későbbi jogkövetkezményekért már nem őket terheli a felelősség. Tájékoztatása szerint a jövő héten írják alá a szerződést, ezután pedig a lehető leggyorsabban rendezik az elmaradt számláikat is. 5

6 Az ötmilliós törzstőkével alapított új szolgáltató, a Tettye Forrásház számára ez létkérdés, hiszen az egyetemen évi félmilliárdot fizet a vízért. Pécs önkormányzata egyébként a múlt év szeptemberében döntött arról, hogy saját kézbe veszi a szolgáltatást, de miután ebbe a francia kisebbségi tulajdonos nem ment bele, október elején elfoglalták a székházukat. A felek azóta büntető feljelentéseket tettek egymás ellen. Kölcsönösen pereskednek, de érdemi döntés azóta, hogy kinek is van igaza, még egyikük javára sem született. 6