A KÖZELMÚLT JELENTŐSEBB DIGITÁLIS FEJLESZTÉSEI A SZAKKÉPZÉSBEN I. rész

A KÖZELMÚLT JELENTŐSEBB DIGITÁLIS FEJLESZTÉSEI A SZAKKÉPZÉSBEN I. rész Készítette: Nógrádi Zoltán KÉSZÍTETTE: VIÉTA KUTATÓ, FEJLESZTŐ SZOLGÁLTATÓ KHT. 1

Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 2 1. BEVEZETŐ... 4 2. DIGITÁLIS FEJLESZTÉSEK A SZAKKÉPZÉSBEN... 5 2.1. KÖZPONTILAG FINANSZÍROZOTT FEJLESZTÉSEK... 5 2.2. ÜZLETI CÉLÚ FEJLESZTÉSEK... 8 2.3. E-LEARNING KERETRENDSZEREK... 8 2.3.1. ILIAS... 9 2.3.2. Moodle... 11 2.4. EDUCATIO-LMS... 12 3. AZ SDT-RENDSZER RÖVID BEMUTATÁSA... 13 3.1. TANANYAGSZERKEZET... 15 3.2. TANANYAGELEMEK... 19 3.3. LAP- ÉS GRÁFSZERKESZTÉS... 20 4. A TANANYAGELEMEK TECHNIKAI ÁTVÉTELÉNEK LEHETŐSÉGEI... 22 4.1. MI A TANANYAGELEM?... 22 4.2. A TANANYAGELEMEK TULAJDONSÁGAI... 24 5. SDT-TANANYAGELEMEK INFORMATIKAI SPECIFIKÁCIÓJA... 27 5.1. TANANYAGELEMEK... 27 5.1.1. Szöveg tananyagelem... 27 5.1.2. Fogalom tananyagelem... 27 5.1.3. Kép tananyagelem... 27 5.1.4. Hang tananyagelem... 28 5.1.5. Mozgókép tananyagelem... 30 5.1.6. Animáció-tananyagelem... 31 5.1.7. Hivatkozás-tananyagelem... 33 5.1.8. Matematikai képlet-tananyagelem... 33 5.1.9. Modell-tananyagelem... 34 5.1.10. Adattáblázat tananyagelem... 35 5.1.11. Kotta-tananyagelem... 36 5.2. METAADATOK... 37 5.3. ELTÉRÉSEK AZ SDT-SZABVÁNYTÓL... 38 2

5.3.1. Szövegelem... 38 5.3.2. Képlet... 39 5.3.3. Animáció... 39 5.3.4. Adattáblázat... 39 5.3.5. Modell... 39 5.3.6. Mozgókép és hang... 39 5.4. SUMMÁZAT... 41 5.4.1. Szövegelemek... 41 5.4.2. Fogalom... 41 5.4.3. Képelem... 41 5.4.4. Mozgóképek... 41 5.4.5. Hangelemek... 42 5.4.6. Matematikai képletek... 42 5.4.7. Hiperhivatkozás... 42 5.4.8. Kotta... 42 5.4.9. Animáció... 42 6. TESZTEK ÉS FELADATOK... 43 6.1. TESZTFELADATOK... 43 6.2. FELADATOK... 45 7. JOGI PROBLÉMÁK...47 7.1. RÉGI JOGNYILATKOZATOK... 47 7.2. ANIMÁCIÓK... 47 7.3. WIKIPEDIA... 47 7.4. TANANYAGSZERKEZET... 48 7.5. KÉPBANKOK... 48 8. ÖSSZEFOGLALÁS... 49 9. IRODALOMJEGYZÉK... 52 3

1. Bevezető Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) 2.2.1-08/1-2008-0002 "A képzés minőségének és tartalmának fejlesztése" című kiemelt projektje a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet (NSZFI) szakmai felügyelete alatt folyik. Az NSZFI közbeszerzési eljárás keretében több szakmai szolgáltatót is megbízott olyan feladatok elvégzésével, melyek együttesen lehetővé teszik a szakképzésben használt teljes tananyagvertikum szakmai és módszertani megújítását. Jelen tanulmány is ezen fejlesztés része: kiemelt célja feltérképezni és bemutatni a szakképzéshez kapcsolódó korábbi digitális tananyagfejlesztéseket, valamint felmérni az SDT keretrendszerben elkészült tananyagok felhasználásának lehetőségeit és korlátait. A tanulmányt két tananyag-kataszter egészíti ki: ezek az SDT rendszerben elkészült digitális tananyagok főbb témaköreit rendelik hozzá az OKJ-rendszerben szereplő alapszakmákhoz. A kataszter célja, hogy segítséget nyújtson tananyagfejlesztőknek, tankönyvszerzőknek és szerkesztőknek új szakképzési tananyagcsomagok elkészítéséhez. 4

2. Digitális fejlesztések a szakképzésben 2.1. Központilag finanszírozott fejlesztések A szakképzéshez kapcsolódó digitális tananyagfejlesztés első szakaszának az Apertus Közalapítvány pályázatait tekinthetjük. Ennek keretében 2001 és 2004 között igen tág témakörben hegesztési ismeretektől a PR szakreferens képzésen át az utazási ismeretekig születtek digitális tananyagok. A közalapítvány 2001-ben két pályázati ablakban összesen mintegy egymilliárd forint támogatást osztott ki: a beérkezett mintegy 300 pályázatból 65-nek ítéltek támogatást. Érdekességképpen megjegyezzük, hogy csak ezen első nagy tananyag-fejlesztési pályázatra mintegy 4,5 milliárd forintnyi kérelem érkezett. A következő évben a pályázati keret jelentősen csökkent, mintegy 90 millió forint támogatásban részesült összesen 24 pályázó. Ebből kifejezetten szakképzési célú tananyag tizennégy volt. A következő pályázati időszak 2004-ben volt, amikor 190 millió forint volt a keretösszeg. Akkor már kifejezetten differenciált volt a kiírás: tizenegy különböző pályázati célt jelölt meg a kiíró. Ezen fejlesztések közös keretrendszer használata nélkül születtek. A fejlesztések döntő többsége egy összetett honlap-struktúra, melyet multimédiás elemek egészítenek ki. 1. ábra Szakképzési fejlesztések katasztere az Apertus Kht. honlapján 5

A fejlesztések kereshető formában az Apertus Közalapítvány (illetve Apertus Kht.) honlapján 1 megtekinthetőek, köszönhetően annak, hogy a megrendelő később egységes formátumúra hozatta ezeket, több-kevesebb sikerrel. A fejlesztések második szakasza az SDT-rendszerhez kapcsolódik. Az SDT-keretrendszer fejlesztésének első üteme kifejezetten közoktatási célú volt. Ennek a fejlesztése és későbbi használata során kiderült, hogy a keretrendszer belső programszerkezete miatt alkalmatlan arra, hogy a közoktatási intézményekben meglévő sávszélesség mellett tartalmat szolgáltasson. A rendszermag teljes cseréjére és továbbfejlesztésére 2005-ben került sor, s az Apertus Kht. következő pályázati kiírása már ezen új SDT-rendszerbe történő tananyagfejlesztésről szólt. E fejlesztés célja szakiskolai szakképzési alapozó tárgyakhoz kapcsolódó digitális tananyagok fejlesztése, tizenhét szakmacsoportban. Ezen fejlesztések megtekinthetők az SDT 2 honlapon. Ezen fejlesztésekhez kapcsolódik a Kereskedelem és marketing illetve Gépészet szakmacsoportokhoz kapcsolódó kiegészítő fejlesztés, melyek már a moduláris képzés szellemében készültek. 1 http://kataszter.apertus.hu 2 http://sdt.sulinet.hu 6

2. ábra Szakmacsoportos fejlesztések katalógusa az Apertus honlapon (szakmacsoportok) Az Apertus Kht. a szakmacsoportos fejlesztések szakmák szerinti katalogizálására kísérletet tett a honlapján. A tervezett rendszer informatikai szempontból elkészült, navigációs felülete áttekinthető és használható, azonban a tananyagok egyes szakmák alá történő besorolása igencsak hiányos. A rendszer minimális továbbfejlesztése éppen jelen tanulmány második részét képező katalógus internetes változatának befogadására lenne alkalmas. 3. ábra - Szakmacsoportos fejlesztések katalógusa az Apertus honlapon (szakmák) A szakképzési célú tananyagfejlesztések harmadik szakasza a térségi integrált szakképző központokhoz kapcsolódik. A HEFOP 3.2.1 központi programban tananyagfejlesztéseivel kiegészíti az Apertus Közalapítvány szakképzési tananyagfejlesztéseit. E tananyagfejlesztések során került sor 2 000 db, a szakképzésben alkalmazható szimuláció egységes adatbázisban való publikálására. A szimulációk a szakképzés széles spektrumát fedik le, olyan folyamatok, jelenségek oktatását segítik, melyek iskolai körülmények között nehezen bemutathatóak és/vagy nehezen megérthetőek. Fontos szempont volt, hogy a meglévő hagyományos, főleg nyomtatott taneszközöket kiegészítsék a gyakorlati élethez közelebb álló szimulációkkal, 7

amelyekkel a problémát kísérletezve, megközelítve a tanítás-tanulás folyamata hatékonyabbá válhat. 3 2.2. Üzleti célú fejlesztések A hazai e-learning fejlesztések egyik fontos jellemzője, hogy azok megszületéséhez rendszerint valamilyen központi támogatás is hozzájárult. Az így kifejlesztett rendszereket aztán a fejlesztők megpróbálták a piacra is bevezetni inkább kevesebb, mint több sikerrel. Ilyen keretrendszer a Mimóza Kft. COEDU 4 rendszere vagy az EDUWEB ZRt. rendszere. A hazai e-learning piaca igen sokféle a felhasznált rendszerek tekintetében: a nagy fejlesztők közül saját képzéseik támogatására saját e-learning rendszert használ a SZÁMALK, az IBCNet a Moodle mellett döntött, az SAP a nemzetközileg elismert rendszerének magyar verziójával dolgozik. A magyar nyelven is elérhető e-learning rendszerek száma igen jelentős: az e-peasus-tól a Nexiuson át a me-learningig az e-learning.lap.hu oldal mintegy negyven kisebb-nagyobb magyar rendszert sorol fel. Szakképzési szempontból főleg tananyagok ingyenes felhasználásának, átvételének céljából e fejlesztések és tartalmak jelen esetben nem relevánsak. 2.3. E-learning keretrendszerek A központi fejlesztések mellett csekély számban, de önálló intézményi forrásból is születtek digitális tananyagok. Ezen fejlesztések egyik fontos közös jellemzője, hogy rendszerint valamely ingyenes keretrendszer segítségével készülnek. A két leggyakrabban használt keretrendszer a Moodle és az Ilias. Mindkét rendszer rendelkezik az e-learning rendszerek leggyakoribb kiegészítő szolgáltatásaival: felhasználók kezelése, statisztikák készítése, különböző jogosultsági szintek használata, fórum, chat. A két rendszer fejlesztésébe magyar informatikusok is bekapcsolódtak, így ezek már magyar nyelven is rendelkezésre állnak. A két rendszer közötti legnagyobb eltérés a tananyagok eltárolási módjában rejlik. 3 Az nft.sulinet.hu honlapon megjelent ismertető alapján 4 http://www.coedu.hu 8

2.3.1. ILIAS Az ILIAS (Integriertes Lern-, Informations- und Arbeitskooperations System = Integrált Oktatási, Információs és Csoportmunka Rendszer) keretrendszer első változatát 1997-től kezdték fejleszteni a Kölni Egyetem VIRTUS projektjének keretében. Az 1.0-ás verziót 1998- ban tették elérhetővé a Kölni Egyetemen. Az ILIAS 2000 óta nyílt forrású, szabadon használható szoftver. Jelenleg 20 ország több mint 90 oktatási intézménye használja 21 elérhető nyelven. A rendszer hasonlatosan az SDT-hez: tananyagelemekkel operál, azaz minden objektumot (képet, hangot, szöveget stb.) külön tárol el adatbázisában, s ezen elemekből építhető fel a teljes tananyag. A rendszer SCORM 5 -kompatibilis, ami lehetővé teszi azt, hogy az e szabványt használó más LCMS 6 rendszerekkel megossza. A SCORM az egyik legfontosabb e-learning módszertani fogalom, olyan informatikai szabványok összessége, amelyek az elektronikus tanulási környezetek számára oktatási tartalmak előkeresését, átvételét, megosztását, újbóli felhasználását és átadását teszi lehetővé. A SCORM szabványnak megfelelő tananyag kis, újrafelhasználható elemekből épül fel. Minden elemhez sok, ún. metaadat kapcsolódik, mely különböző szempontok alapján felcímkézi az adott tananyagelemet. 5 Sharable Content Object Reference Model: megosztható tartalmi objektumok hivatkozási modellje 6 LCMS - Learning Content Management System: Tananyag Menedzsment Rendszer. 9

4. ábra - Az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet ILIAS honlapja Az ILIAS rendszer éppen a SCORM szabvány miatt sokfunkciós rendszer, ugyanakkor éppen e szabvány okán sok tananyagfejlesztő számára kissé bonyolult. Egy tananyag létrehozása relatíve sok időt és energiát igényel. Igazán akkor használható jó hatásfokkal, ha sokan hozzáférnek a benne tárolt tananyagelemekhez. Ekkor a színvonalas tananyagok létrehozásába fektetett erőforrások egy tanulóra vetítve fajlagosan alacsonyak maradnak. Hasonló elven működik az SDT, így az ILIAS némiképpen csak annak árnyában fejlődhet. Világviszonylatban az ILIAS igen elterjedt rendszer, többek között a Védelmi Akadémiák és Biztonsági Tanulmányok Intézetének Konzorciuma (PfP Consortium of Defense Academies and Security Studies Institutes) keretében jelenleg 46 ország több mint 350 egyeteme használja a rendszert. Jelenleg az ILIAS rendszert használja többek között a Gábor Dénes Főiskola, az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet, az LSI Informatikai Oktatóközpont, a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ, az Igazságügyi és 10

Rendészeti Minisztérium Oktatási Főigazgatóság, a Miskolci Rendészeti Szakközépiskola, az IRM Adyligeti Rendészeti Szakközépiskola és a Zsigmond Király Főiskola 7. 2.3.2. Moodle A Moodle egy nyílt forráskódú, szintén ingyenes licenc alatt terjesztett, PHP nyelven íródott e-learning keretrendszer. Elsődleges fejlesztője Martin Dougiamas, aki az ausztráliai Perthben él. A Moodle önmagát CMS-nek (Course Management System) nevezi. Ezen rövidítésben rejlik jelentős eltérése akár az SDT, akár az ILIAS rendszertől. A Moodle-nak ugyanis nem a tananyagelem, hanem a kurzus az egysége. Ebben is létrehozható tetszőleges tananyaghierarchia, azonban a tananyag szerkesztése nem sok különálló és kulcsszavazott elem eltárolásából majd azok építkezésből áll. 5. ábra A Vasvári Pál KGSZKI Moodle-oldala A Moodle esetében a tananyag szerkesztése inkább honlapszerkesztéshez vagy szövegszerkesztéshez hasonlatos. Egy oldal elkészítése sokkal gyorsabban történhet, mert nem kell minden tananyagelemet külön-külön eltárolni a rendszer adatbázisában. A Moodle 7 ILIAS magyarországi referenciahelyek listája alapján 11

alkalmas arra is, hogy más programokkal Word, PowerPoint stb. készített állományokat könnyen és gyorsan publikáljunk. Ugyanazon tananyag elkészítése a Moodle rendszerben akár negyedannyi idő alatt is elkészülhet köszönhetően a kevésbé részletes szerkesztési protokollnak. A Moodle képes befogadni az ILIAS-szal készült SCORM tananyagokat, míg fordítva ez rendszerint nem valósítható meg. 2.4. Educatio-LMS Az EDUCATIO-LMS tanulás-menedzsment rendszer a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás Operatív Program (NFT HEFOP) 3.1.1 és 3.2.1 központi programjai keretében európai uniós támogatásból jött létre, melyet a térségi iskola- és óvodafejlesztő központok (TIOK) és a térségi integrált szakképző központok (TISZK) intézményei próbálhattak ki először Magyarországon. Az Educatio-LMS rendszer megoldása az SAP LSO (Learning Solution) moduljára épül. Az EDUCATIO-LMS rendszer központi tartalomtárába mintegy 15.000 foglalkozásnyi közoktatási és szakképzési digitális tananyag kerül feltöltésre elemenként és képzési programokba fűzve egyaránt. A tananyagokhoz való hozzáférést a műveltségi területenként/szakmacsoportonként megvalósított tárolás, valamint egy könnyen használható kereső rendszer segíti. A rendszert használó pedagógusoknak lehetőségük lesz a rendszer használatával a képzési programok lejátszására, valamint arra, hogy diákjaiknak előírják kiválasztott programok elvégzését. Mivel a diákok a képzési programokhoz csak bejelentkezés után férhetnek hozzá, és a rendszer minden tevékenységet adminisztrál, lehetőség van a tanulási folyamat nyomon követésére, szükség szerinti beavatkozásra, illetve személyre szóló képzési program elkészítésére, előírására. A keretrendszer használatát szervezett képzéseken sajátíthatják el a pedagógusok. Az LMS alapvetően az SDT tartalmaira épül, azonban sokkal összetettebb feladatok megoldására képes. Amíg az SDT alapvetően a tananyag létrehozásáról szól, egy tartalomkezelő rendszer, addig az LMS rendszer az SDT-s tartalmak alkalmazását, az azt felhasználó tanárok és diákok menedzselését végzi. 12

3. Az SDT-rendszer rövid bemutatása A Sulinet Digitális Tudásbázis (SDT) a műveltségi területeket számos iskolai évfolyamon lefedő elektronikus tananyag-adatbázis és egyben tartalomkezelő rendszer. A mindenki számára nyitott rendszer elérhető a http://sdt.sulinet.hu/ címen. A felhasználók a központilag létrehozott és szakmailag ellenőrzött törzsanyagokon kívül a már meglévő és/vagy általuk létrehozott új elemekből saját tananyagokat is készíthetnek, amelyeket a rendszer web-es megjelenítő felületén vagy más alkalmazásokban is használhatnak. Az SDT lényegesen több, mint komplett tankönyvek digitalizált változata. A korszerű elektronikus tananyagok, így az SDT-ben levő foglalkozások is az informatika minden lehetséges eszközével, interaktív feladatokkal, szimulációkkal, tesztekkel támogatottak. A rendszer egy vagy több tanórát felölelő foglalkozásokat, otthoni elsajátításra készült anyagokat, valamint 5-45 perces elektronikus blokkokat kínál a hagyományos tanítást kiegészítve vagy talán inkább megváltoztatva. 8 Ebben a fejezetben a fenti hivatalosnak tekinthető rövid ismertetőt igyekszünk részletesen kifejteni, értelmezni, ezáltal minden felhasználó számára bemutatni az SDT-rendszer működésének legfontosabb jellemzőit. Bemutatjuk továbbá a tananyagfejlesztés központi protokollját, mellyel kettős célt tűzünk ki: egyrészt rávilágítanánk az SDT-alapú tananyagfejlesztési folyamat fontosabb hiányosságaira, másrészt az olvasó betekinthet azon lépésekbe, melyeken keresztül maga is létrehozhat önálló digitális tananyagot az SDT-ben. Amikor az SDT-t használjuk, lényegében jól behatárolt keretek között szörfözünk az interneten: szöveget olvasunk, képeket nézegetünk, egyszerűbb interaktív animációkkal játszunk, linkekre kattintunk. Az SDT-alapú digitális tananyag javarészt ugyanazon internetes eszköztárat használja, mint bármely hírportál. A különbség annyi, hogy nem híreket vagy tudósításokat, hanem valamely tantárgy tudásanyagát olvassuk. Az SDT-t fejlesztők egyik fontos célja is lehetett mindez: pontosan olyan felhasználói felületet biztosítani minden felhasználó számára, melyet korábban internetes kalandozásai során már megszokott: természetes elvárás, hogy a tananyagstruktúrákban egérkattintással tudjunk fel s le közlekedni, tudjunk a tananyagrendszer valamely kulcsszavára keresni, legyen a 8 Részlet az SDT-kézikönyvből 13

segítségünkre súgó, stb. Az SDT tehát ugyanazt a fegyvertárat használja, mint bármely más, jól átgondolt honlap-rendszer, azonban egy dologban jelentősen eltér azoktól. Ez az eltérés a hétköznapi felhasználó számára nem látható: a megjelenített tartalom egy igen összetett programrendszer segítségével készül, melynek használatával néhány hetes gyakorlás után bárki önállóan is készíthet az SDT-ben megjeleníthető tananyagot. 6. ábra Az SDT nyitólapja, benne a szakképzési tananyagok hivatkozása Amikor egy tetszőleges oldalt megnyitunk az SDT-ben, akkor a következőket láthatjuk: van benne néhány bekezdésnyi szöveg, két-három kép, egy animáció, esetleg néhány tesztkérdés vagy hivatkozás. Mindez áttekinthetően elhelyezve egységes stílus használatával. Ahhoz, hogy egy ilyen oldal megszülessen, hosszú folyamaton kell végigmennünk, viszont mindegyik lépés egyszerű, s ami nagyon fontos, nem igényel speciális informatikai 14

szaktudást, honlapkészítői vagy programozói ismereteket. Az alábbiakban egy kisebb tananyag létrehozásának lépéseit mutatjuk be. Az SDT ismertetőjében szerepel a központilag létrehozott és szakmailag ellenőrzött törzsanyag szókapcsolat. A központilag létrehozott annyit tesz, hogy közintézmények (Educatio Kht., Apertus Közalapítvány, Sulinova, NSZFI stb.) erre a célra elkülönített forrásból, rendszerint közbeszerzési eljárás keretében, rendszerint tananyagfejlesztésre szakosodott vállalkozásoktól komplett tananyagcsomagokat rendelnek meg. Ilyen fejlesztés eredménye a 17 szakmacsoportos tananyag is. A közbeszerzési eljárás és a többnyire uniós pályázati forrás a megrendelő számára elemi feltételként meghatározza a fejlesztési folyamatba való folyamatos betekintést, kontrollt. A folyamatos ellenőrzés szakmai és informatikai egyaránt igénye döntően befolyásolta az SDT-rendszer és a hozzá kapcsolódó tananyag-fejlesztési folyamat kialakítását. Ez az oka annak, hogy a rendszer segítségével igen hosszadalmas a tananyagok fejlesztésének folyamata. A fejlesztés kisebb szakaszokra bomlik, s egy-egy mérföldkő elérése után az addig elkészült tananyag mintegy visszamenőleg már nem módosítható. Szakmai-pedagógiai szempontból valószínűleg hasznosabb volna egy kötöttségektől mentesebb rendszer, mely életszerűbb, lineáris tananyagírást és folyamatos bővítést, kiegészítést tesz lehetővé, de mindez áldozatul esett a számonkérhetőség oltárán. Vegyük sorra a lépéseket! 3.1. Tananyagszerkezet A fejlesztési folyamat első lépése a tananyag alapstruktúrájának meghatározása. A tananyag egyik alapegysége a foglalkozás (az SDT-ben a jele), amely nagyjából egy tanórányi anyagot foglal magában. A foglalkozás feletti szint a téma (az SDT-ben a jele). Minden téma további (al)témákat is tartalmazhat. Az SDT-rendszerben először a téma- és foglalkozásstruktúrát kell meghatároznunk. (A kész tananyag esetében ezt a struktúrát látjuk az SDToldalon a tallózó nézetben.) A téma és a foglalkozás SDT-s szóhasználattal élve egyaránt ún. tananyagegység. 15

7. ábra Foglalkozásstruktúra az SDT-ben Egy órányi tananyag tankönyvek esetében is több oldalas. Az SDT-ben ehhez hasonlóan a foglalkozást is kisebb egységekre kell bontani, mely neve lap (az SDT-ben a jele). Egy lapnyi tananyag nagyjából egy képernyőnyi információ, mely többé-kevésbé megfelel egy kisebb gondolati egységnek. Amikor az SDT-ben tananyagot nézünk, akkor rendszerint egy lapot látunk. Amikor az SDT-struktúrán belül lépegetünk, mindig megjelenik aktuális helyzetünk pontos elérése, az hogy mely témákon és foglalkozáson keresztül jutottunk el például az aktuális lapig. 8. ábra Objektum elérési útja az SDT-ben 16

9. ábra Egy lap az SDT-ben A fejlesztés következő lépése a foglalkozáson belüli lapok meghatározása. A meghatározás minden esetben azt jelenti, hogy címet kell adnunk az adott objektumnak. (A fenti példában a lap címe: Az erdei választékok.) A lapok foglalják magukba a tananyagelemeket. Amikor honlapot szerkesztünk, különböző építőelemekkel dolgozunk: szöveg, kép, hiperhivatkozás, animáció stb. A lapok definiálása után azt is meg kell mondanunk, hogy pontosan milyen tananyagelemek szerepelnek majd az adott lapon. Ez az a lépés, melyet a tananyagfejlesztők a leggyakrabban nehezményeznek. Ekkor még nem kell elkészíteni az egyes elemeket (nincs szükség még az animációra, a felhasznált képre vagy a tananyag szövegére), azonban definiálni itt kell őket. Az itt megadott elemeken a későbbiekben már nem lehet változtatni. Ha a fejlesztés jelenlegi fázisában ehelyütt definiáltunk egy elemet, azt a későbbiekben a közbeszerzési eljárás kötelmei miatt már módosítani csak igen nehézkesen és igen korlátozott mennyiségben lehet. 10. ábra Tananyagelemek lapok alá rendezve 17

A témák és foglalkozások mellett az SDT további három tananyagegységet kezel még: ezek a gyűjtemény, tesztfeladat és a feladat. A gyűjteményben azonos típusú elemek kerülhetnek linkgyűjtemény, képtár stb., míg a feladat lényegében egy speciális kis foglalkozás. A részletes tananyagszerkezet meghatározásakor ezen elemekkel is dolgozhat a tananyagszerző. Természetesen ezen esetekben is pontosan nevesíteni kell minden elemet, például létrehozhatunk egy linkgyűjteményt Szakképzéssel kapcsolatos honlapok címmel, s ebben e tervezési szakaszban kell megadni a honlapok címét is de URL címüket már nem. Hasonlóan egy képgyűjteményben található összes fotó címét is meg kell adni de magukra a fotókra a fejlesztés ezen szakaszában még nincsen szükség. A megrendelő elemi érdeke, hogy minél nagyobb rálátása legyen a tananyagra, minél kevesebb olyan rész szerepeljen benne, melyről kevés információja van. Klasszikusan ilyen homályos terület a mozgókép, a hang és az animáció. Ezek esetében egy cím kapcsán minőségileg jelentősen eltérő tananyagelemeket is érthetünk. (Például egy mozgókép, melynek címe Illemtan lehet egy kétperces interjú egy szakemberrel a legfontosabb illemtani szabályokról, de lehet egy háromperces, sok vágással és szereplővel készült jelenetgyűjtemény narrációval. A két mozgókép pedagógiai értéke és előállítási költsége nagyságrendekkel tér el egymástól.) A későbbi viták elkerülésének érdekében ezen tananyagelemekhez előre részletes forgatókönyvet kér a megrendelő. Ha minden témát, foglalkozást, gyűjteményt, képet, szöveget stb. pontosan nevesítettünk, és meghatároztuk azok pontos helyét a tananyagstruktúrában, akkor elkészült a fejlesztés három főbb szakaszának első része, az úgynevezett integrációs vázlat. Ezen stádium lezárásakor a megrendelő tételesen ellenőrizheti, hogy a tananyagfejlesztők pontosan teljesítették-e a vállalt tananyagelem-mennyiségeket, az egyes elemek eloszlása egyenletes-e (például a képek megfelelően illusztrálják a tananyagot, nincsen sem üres sem túlzsúfolt oldal), illetve a tananyagszerkezet szakmailag megalapozott-e (minden téma részletesen kidolgozott, a tananyag megfelel-e különböző szakmai követelményeknek stb.). Amennyiben a tananyagszerkezettel kapcsolatban a megrendelő korrekciós javaslatokat tesz, akkor a tananyagkészítők ezt átvezetik a tananyagszerkezeten. Az integrációs vázlat elkészítésének ez a legfontosabb indoka: a tananyag tételes megírása csak akkor kezdődhet meg, ha a tananyagszerkezetből egyértelműen látszik, hogy a tananyag megfelel majd a megrendelő által támasztott követelményeknek, jelentős hiányosság nincsen benne. 18

Ha minden szakmai, mennyiségi és pedagógiai elvárás teljesült, a fejlesztés a következő szakaszába léphet, elkezdődhet az integrációs vázlatban definiált elemek elkészítése. 3.2. Tananyagelemek A tananyagkészítők minden elemet feltöltenek a rendszerbe: képeket, hangokat, mozgóképeket, szövegelemeket stb. Ez a fejlesztés leghosszabb része, hiszen ezen szakaszban történik a tananyag megírása, az animációk elkészítése, a képek fotózása. (Természetesen ezek gyártását korábban is elkezdheti a tananyagszerző, de amennyiben a tananyagszerkezeten módosítást kér a megrendelő, előfordulhat, hogy fölöslegesen dolgozik.) Az elemek feltöltésének menetét a megbízó folyamatosan figyelemmel kíséri, s amennyiben úgy látja, hogy a tervezett határidőhöz képest jelentős csúszás prognosztizálható, hivatalosan is sürgetni tudja a tananyagfejlesztőket. Amikor az összes tananyagelem rendszerbe került és azokat elfogadta a megrendelő, a fejlesztés az utolsó szakaszába léphet. 11. ábra - Az SDT építkezés sematikus ábrája 19

3.3. Lap- és gráfszerkesztés Van struktúránk és van rengeteg elemünk. Tudjuk, hogy melyik elem melyik lapon található, már csak azt kell meghatároznunk, hogy hogyan is nézzen ki egy-egy lap, illetve e lapok milyen sorrendben kövessék egymást. Egy-egy lap pontos szerkesztése nem igényel HTML programozói ismereteket, grafikus felületen kell elhelyezni a korábban elkészített elemeket. Ez az ún. lapszerkesztés. 12. ábra - A lapszerkesztő panel A lapok egymás utáni sorrendjének meghatározásakor lehetséges alternatív bejárási utak megadása is. Például a tananyagrész végén következik egy teszt, ami után a felhasználó továbbléphet a következő tananyagra, de visszatérhet az aktuális tananyag elejére is. Ezt a folyamatot nevezi az SDT-fejlesztési protokoll gráfszerkesztésnek. Ezek azok a lépések, melyek során egy SDT alapú tananyag elkészül. A munkafolyamatokat a fejlesztők egy speciális kliensprogram segítségével végzik saját számítógépen. A kliensprogram segítségével az anyagok fel- és letölthetők az SDT szerverre. 20

Az elkészült tananyag az SDT honlapon kerül publikálásra. A honlapon megtekinthetjük a tananyagot, az abban szereplő médiaelemeket (kép, hang, animáció, video), több formátumban le is tölthetjük számítógépünkre. A központilag menedzselt tananyagfejlesztés mellett az SDT lehetőséget biztosít a meglévő tananyagelemek újrastrukturálására. A rendelkezésre álló hatalmas tudásbázisból több százezer tananyagelem található az SDT-ben letölthetünk elemeket, s ezekből új tananyagot konstruálhatunk. Sőt, a kliensprogram segítségével teljes egészében saját tananyagokat is készíthetünk: létrehozhatunk szövegelemeket, képelemeket, s akár komplett foglalkozásokat is. 21

4. A tananyagelemek technikai átvételének lehetőségei 4.1. Mi a tananyagelem? Jelen fejezet célja a tananyagelemek átvételi lehetőséginek bemutatása. De mi is az a tananyagelem? A későbbi értelmezési problémák elkerülése miatt fontos, hogy egyértelművé tegyük az SDTkeretrendszer alapelemeit, illetve a hozzájuk kapcsolódó fogalmakat. Sajnos ezek használata még szakmai körökben, sőt az SDT hivatalos anyagaiban sem következetes ennek okán az SDT-hez kapcsolódó fejlesztések is többször kevernek bizonyos fogalmakat. (Például az SDT-hez kapcsolódó több közbeszerzési eljárás is tartalmaz hibás megfogalmazást, hivatkozást.) Az STD elemi egysége a tananyagelem. Tananyagelemnek nevezzük azokat a tartalmakat, melyek önálló jelentéssel bírnak, felépítve az egyes tantárgyak/műveltségterületek elektronikus tananyagát. 9 Az SDT főbb tananyagelemei a következőek: szöveg ( ), fogalom, kép ( ), hang ( ), mozgókép ( ), animáció ( ), hivatkozás ( ), matematikai képlet ( ), modell, adattáblázat illetve a lényegében soha nem használt kotta. Ezek és csak ezek azok az elemek, melyekből a tananyag készítése során építkezhetünk. Ha a házépítés példájával élünk, akkor ezek a téglák. Jól látható, hogy a felsorolásban nem szerepel a szimuláció szó. Néhány közbeszerzési eljárásban s még az SDT-kézikönyv egyes változataiban is az interaktív animációt szimulációnak nevezték, emiatt a kifejezés egy idő után önálló életre kelt. Mi a későbbiekben következetesen csak az animáció szót használjuk, mely a Macromedia Flash program segítségével elkészített swf kiterjesztésű állományt jelent. Az, hogy ezen animáció tartalmaz-e interakciós lehetőséget, az SDT-specifikáció szempontjából lényegtelen. (Az interaktivitás természetesen pedagógiai szempontból fontos dolog, emiatt több közbeszerzési eljárás során az animációkra külön specifikációt adott ki a Sulinet, hogy a teljesen egyszerű, többnyire igénytelen, prezentáció-jellegű, könnyen, gyorsan és olcsón fejleszthető animációkat kiszűrje.) 9 Idézet az SDT-kézikönyvből 22

Az SDT következő szintje a tananyagegység. Az SDT-rendszer tananyagegységei tananyagelemekből felépülő, sajátos szerkezettel rendelkező, újrafelhasználható tanulási objektumok 10. Ha több tananyagelemet egy adott pedagógiai célból egymás után rendezünk, kisebb-nagyobb struktúrákhoz jutunk. Ilyen tananyagelemekből összeálló már nem elemi egység lehet többek között egy internetes oldal, mely például néhány szövegelemet és képet tartalmaz (ennek hivatalos neve a lap). A lapokból akárcsak egy könyv oldalaiból összeállhat egy foglalkozás, mely nagyjából egy tanórán feldolgozható tananyagmennyiséget jelent. Több foglalkozásból áll össze egy téma, s esetleg több témából egy másik, nagyobb téma. Tananyagegység még a gyűjtemény, mely azonos tananyagelemek vagy tananyagegységek rendezett halmaza: egy képtár, egy linkgyűjtemény, fogalomtár stb. Szintén tananyagegység s nem tananyagelem a feladat és a tesztfeladat. A feladat informatikai szemszögből nem más, mint egy foglalkozás: ugyanúgy tananyagelemekből illetve tananyagegységekből épül fel, létrehozásuk semmiben sem különbözik egymástól. Azért kapott külön nevet, mert ez által jól elkülöníthetők (az SDT-ben más ikon jelöli) azon kisebb tananyagrészek, melyek a tudás átadásán túl számonkérési lehetőséget is tartalmaznak. A tényleges magvalósítás során egy feladat hossza és kidolgozottsága igen széles skálán mozog: ez egymondatos kérdésfeltevéstől az animációkkal tarkított, segítő kérdéseket és kitekintő példákat is tartalmazó összetett mini projektekig sokfélével találkozhatunk. 13. ábra Egyszerű szöveges feladat és megoldása 10 Idézet az SDT-kézikönyvből 23

A tesztfeladat azért nem tananyagelem, mert több tananyagelemet is tartalmazhat. Az előre definiált tesztfeladat-típusok között szerepel például képek párosítása, ahol maguk a képek a többször felhasználható építőkövek (tananyagelemek), melyeket speciális pedagógiai célból foglalunk egy tananyagegységbe. A házépítős példánál maradva a tananyagegység egy oldalfal, a konyha, a tető vagy éppen a ház összes tetőcserepe raklapon. Az SDT-ben még létezik néhány tananyagegység, ezek esetünkben irrelevánsak, felsorolásuktól is eltekintünk. Bármily furcsa, jelen esetben talán informatikai szempontból könnyebb meghatározni a tananyagelemek körét: tananyagelem az, melyet a szerző önállóan, SDT-től független programokkal, alkalmazásokkal létre tud hozni, s az SDT-től függetlenül is felhasználhatóak. (A tananyagegységek létrehozásához már elengedhetetlen az SDT felhasználói környezet illetve az SDT-kliensprogram.) 4.2. A tananyagelemek tulajdonságai Az SDT-kézikönyv pontosan tartalmazza az egyes tananyagelemek technikai specifikációját, az alábbiakban mi ezek főbb tulajdonságait emeljük ki. Általános alapelv az SDT-ben az újrafelhasználhatóság, de emellett a fejlesztők a rendszer kialakításakor az off-line és print felhasználás és a későbbi módosítás lehetőségét is beépítették a rendszerbe. Mit jelent ez konkrétan? Az internetes megjelenés a legtöbb médiaelem esetében igen rossz minőségben történik. A letöltési sebesség korlátai miatt a honlapokon megjelenő képek alacsony felbontásúak, a videók kis méretűek, a hangok valamilyen adatvesztéssel járó tömörítési eljáráson esnek át. Ennek okán az internetről letöltött képek felhasználása print-kiadványokban élvezhetetlen minőséget eredményez, mint ahogy az alacsony felbontású videoállományok sem mérhetők össze egy normál DVD minőségével. Minden médiaelem, mely az interneten megjelenik, rendszerint átesik egy minőségrontó ugyanakkor méretcsökkentő butító eljáráson, melyből az eredeti minőségű állomány már nem állítható vissza. Azért, hogy a felhasználók egy-egy tananyagelemet jó minőségben az SDT-től függetlenül is fel tudjanak használni oktatási célra (például egy képet jó minőségben szeretnének prezentációba illeszteni, vagy egy operarészletet legalább CD minőségben is le tudjanak 24

játszani) a tananyagfejlesztőknek szinte minden tananyagelemet több formátumban is fel kellett tölteni a rendszerbe. (Ezeket az SDT specifikációalkalmazási célnak nevezi. Például képek esetében a négy alkalmazási cél: lista, nagyított, normál és forrás.) Miközben egy kép az SDT oldalain például 300x400 pixel nagyságban jelenik meg rendszerint jpg formátumban, addig a kép eredeti, nagyfelbontású változata is megtalálható a rendszerben, sőt le is tölthető onnan egy egérkattintással. Általánosságban elmondható tehát, hogy a médiaelemek négy formátumban (azaz négy különálló fájlként) találhatók az SDT rendszerben, melyek közül legalább kettő a médiaelemre jellemző formátum jobb (forrásminőségű) illetve gyengébb (webes célú) változata, illetve legalább egy állókép, mely a médiaelem tartalmára utal (pl. egy képkocka a videoelemből áll, vagy a hangelemen verset mondó színész portréja). 14. ábra Objektum letöltése a különböző alkalmazási célokkal A későbbi újrafelhasználás során szükség lehet egy-egy elem javítására, kiegészítésére, módosítására. A forrásállományok publikussá tétele ezt a célt is szolgálja. Egy swf kiterjesztésű animációba utólag belejavítani már nem lehet, éppen ezért a tananyagfejlesztőknek az animáció fla kiterjesztésű forrásállományát is fel kellett tölteni a rendszerbe, hogy az animáció a későbbiekben is módosítható legyen (pl. az ÁFA-kulcs változása miatt egy árkalkulátor animációt könnyen lehet aktualizálni). Az SDT tananyagelemeinek elemenkénti átvétele tehát egyrészt rendszerint négy különböző formátumú illetve minőségű, az adott elemre jellemző formátumú fájl átvételéből áll. (Ez alól kivétel a szöveg- és fogalomelem. Ezen két elemnél az eredeti SDT elképzelések szerint a 25

forráselem az eredeti szöveg szkennelt változata vagy dokumentum formában feltöltött változata lett volna, de ennek elkészítése sok esetben megoldhatatlan, életszerűtlen és felesleges volt, így a rendszer üzemeltetői hamar elfogadták azt, hogy a szövegelem és a fogalomelem egy alkalmazási célt tartalmaz csupán, a formázatlan nyersszöveget. Minden más alkalmazási célt a rendszer automatikusan generál.) 26

5. SDT-tananyagelemek informatikai specifikációja Az alábbiakban az egyes tananyagelemek főbb tulajdonságait gyűjtöttük össze 11. 5.1. Tananyagelemek 5.1.1. Szöveg tananyagelem Az SDT-XHTML11 sémának megfelelő, UTF-8 kódolású szöveges állomány. A natív szövegmennyiség egy képernyőlapnyi, azaz kb. 1000 karakternyi. Az eredeti XHTML 1.1 sémához képest a következő főbb megkötések érvényesek: nem tartalmazhat külső erőforrásra való hivatkozást (így DOCTYPE elemet és xmlns attribútumot sem!) nem tartalmazhat stíluselemeket, attribútumokat (style) nem tartalmazhat közvetlen betűformázásokat (font) nem tartalmazhat interaktív és programozási elemeket (form, script) nem tartalmazhat namespace-ket, kivéve a MathML-t (lásd később) 5.1.2. Fogalom tananyagelem Specifikációja megegyezik a szöveg tananyagelemmel. 5.1.3. Kép tananyagelem Forrásalkalmazási célú változat Jellemzően TIFF formátumú állomány, de a BMP, CDR, AI és SVG is lehet. Maximalizált érték nincs Listaalkalmazási célú változat formátum: PNG, vagy JPG maximalizált méret: 100px*100px maximalizált állományméret 25KB színmélység 24bit minőség (tömörítés esetében) minimum 90% 11 További részletek az SDT kézikönyvben találhatók 27

felbontás: 96dpi Normál alkalmazási célú változat pixelgrafikus esetben PNG, vagy JPG formátum vektorgrafikus esetben SVG formátum maximalizált méret: 550px*400px maximalizált állományméret 100KB színmélység 24bit minőség (tömörítés esetében) minimum 90% felbontás: 96dpi Nagyított alkalmazási célú változat pixelgrafikus esetben PNG, vagy JPG formátum vektorgrafikus esetben SVG formátum maximalizált méret: 1600px*1200px maximalizált állományméret 500KB színmélység 24bit minőség (tömörítés esetében) minimum 90% felbontás: 96dpi Lap alkalmazási célú változat Nem kell megadni, a normál alkalmazási célú változat kerül felhasználásra a lap építésekor 5.1.4. Hang tananyagelem Forrás alkalmazási célú változat Jellemzően WAV formátumú állomány, de MIDI is lehet. MIDI esetében a leírás részben ismertetni kell a használt hangszerkészletet. Maximalizált érték nincs, minimum értékek a normál -nál megadott minimum értékek. Lista alkalmazási célú változat A lista alkalmazási célú változat esetében olyan képet kell megadni, amelyik a hang tartalmára utal: PNG, vagy JPG formátum maximalizált méret: 100px*100px maximalizált állományméret 25KB színmélység 24bit 28

minőség (tömörítés esetében) minimum 90% felbontás: 96dpi Normál alkalmazási célú változat MDI forrás esetében, ha szabványos hangszerkészletet használ, úgy lehet a normál alkalmazási célú változat is MIDI, ellenkező esetben át kell konvertálni MP+, vagy WMA formátumba. MP3, vagy WMA minőségi elvárások: FM minőség maximalizált állományméret 1MB maximalizált lejátszási hossz: 6:00 maximalizált bit rate: 64kbs maximalizált sampling Rate: 44kHz maximalizált állományméret (KB)/perc: 400 tömörítési arány: 22:1 Nagyított alkalmazási célú változat MDI forrás esetében, ha szabványos hangszerkészletet használ, úgy lehet a normál alkalmazási célú változat is MIDI, ellenkező esetben át kell konvertálni MP+, vagy WMA formátumba. Külön ablakban lejátszandó, a normál alkalmazási célú változatnál hosszabb, és/vagy jobb minőségű változat minőségi elvárások: CD minőség maximalizált állományméret 10MB maximalizált lejátszási hossz: 12:00 maximalizált bit rate: 128kbs maximalizált sampling Rate: 44kHz maximalizált állományméret (KB)/perc: 1024 tömörítési arány: 11:1 Lapalkalmazási célú változat A lapalkalmazási célú változat esetében olyan képet kell megadni, amelyik a hang tartalmára utal PNG, vagy JPG formátum maximalizált méret: 550px*400px 29

maximalizált állományméret 100KB színmélység 24bit minőség (tömörítés esetében) minimum 90% felbontás: 96dpi 5.1.5. Mozgókép tananyagelem Forrásalkalmazási célú változat Jellemzően AVI formátumú állomány, de M-JPEG is lehet. Maximalizált érték nincs, minimum értékek a normálnál megadott minimum értékek. Lista alkalmazási célú változat A listaalkalmazási célú változat esetében olyan képet kell megadni, amelyik a mozgókép tartalmára utal, jellemzően a mozgókép egy pillanatát ábrázolja. A leírás részben fel kell tüntetni, hogy a mozgókép mely részéből származik a pillanatkép. PNG, vagy JPG formátum maximalizált méret: 100px*100px maximalizált állományméret 25KB színmélység 24bit minőség (tömörítés esetében) minimum 90% felbontás: 96dpi Normál alkalmazási célú változat Formátum: MPG (MPEG-2), vagy WMV. Audiojellel szemben támasztott minőségi elvárások megfelelnek a hang tananyagelemnél leírtakkal. Videojellel szemben támasztott minőségi elvárások: PAL maximalizált állományméret 4MB maximalizált lejátszási hossz: 1:30 maximalizált bit rate: 260kbs maximalizált frame Rate: 30 méret: wmv: 320*240 mpg: 384*288 aspect racio: 4:3 30

Nagyított alkalmazási célú változat Külön ablakban lejátszandó, a normál alkalmazási célú változatnál hosszabb, és/vagy jobb minőségű változat. Audiojellel szemben támasztott minőségi elvárások megfelelnek a hang tananyagelemnél leírtakkal. Videojellel szemben támasztott minőségi elvárások: PAL maximalizált állományméret 30MB maximalizált lejátszási hossz: 10:00 maximalizált bit rate: 1000kbs maximalizált frame Rate: 30 méret: wmv: 640*480 mpg: 720*576 aspect racio: 4:3 Lapalkalmazási célú változat A lapalkalmazási célú változat esetében olyan képet kell megadni, amelyik a mozgókép egy jellemző pillanatát ábrázolja. A leírás részben fel kell tüntetni, hogy a mozgókép mely részéből származik a pillanatkép: PNG, vagy JPG formátum maximalizált méret: 550px*400px maximalizált állományméret 100KB színmélység 24bit minőség (tömörítés esetében) minimum 90% felbontás: 96dpi 5.1.6. Animáció-tananyagelem Forrásalkalmazási célú változat Jellemzően FLA formátumú állomány, de Java is lehet. Maximalizált érték nincs, minimum értékek a normál -nál megadott minimum értékek. Listaalkalmazási célú változat 31

A listaalkalmazási célú változat esetében olyan képet kell megadni, amelyik az animáció tartalmára utal. Jellemzően az animáció/szimuláció egy pillanatát ábrázolja. A leírás részben fel kell tüntetni, hogy az animáció/szimuláció mely részéből származik a pillanatkép. PNG vagy JPG formátum maximalizált méret: 100px*100px maximalizált állományméret 25KB színmélység 24bit minőség (tömörítés esetében) minimum 90% felbontás: 96dpi Normál alkalmazási célú változat SWF, vagy JAR maximalizált állományméret 200KB maximalizált szélesség: 550px maximalizált magasság: 400px Nagyított alkalmazási célú változat Külön ablakban lejátszandó, a normál alkalmazási célú változat átméretezett verziója SWF, vagy JAR maximalizált állományméret 200KB maximalizált szélesség: 800px maximalizált magasság: 600px Lapalkalmazási célú változat A lapalkalmazási célú változat esetében olyan képet kell megadni, amelyik az animáció/szimuláció egy jellemző pillanatát ábrázolja. A leírás részben fel kell tüntetni, hogy az animáció/szimuláció mely részéből származik a pillanatkép. PNG vagy JPG formátum maximalizált méret: 550px*400px maximalizált állományméret 100KB színmélység 24bit minőség (tömörítés esetében) minimum 90% felbontás: 96dpi 32

5.1.7. Hivatkozás-tananyagelem Forrásalkalmazási célú változat Abban az esetben kötelező, ha a hivatkozás alapja kép. Ekkor a kép tananyagelemnél leírtak érvényesek Listaalkalmazási célú változat A listaalkalmazási célú változat esetében olyan képet kell megadni, amelyik a hivatkozás tartalmára utal. Jellemzően a hivatkozás céljának megjelenítését egy pillanatfelvételben ábrázolja. PNG vagy JPG formátum maximalizált méret: 100px*100px maximalizált állományméret 25KB színmélység 24bit minőség (tömörítés esetében) minimum 90% felbontás: 96dpi Normál alkalmazási célú változat Ha a hivatkozás alapja kép, akkor. a kép tananyagelemnél leírtak érvényesek. Nagyított alkalmazási célú változat Hivatkozás esetében nincs nagyított alkalmazási célú változat. Lapalkalmazási célú változat Ha a hivatkozás alapja kép, akkor a kép tananyagelemnél leírtak érvényesek. 5.1.8. Matematikai képlet-tananyagelem Forrásalkalmazási célú változat MathML, TeX formátumú állomány Listaalkalmazási célú változat A forrásból renderelt kép PNG vagy JPG formátum maximalizált méret: 100px*100px maximalizált állományméret 25KB színmélység 24bit minőség (tömörítés esetében) minimum 90% felbontás: 96dpi Normál alkalmazási célú változat 33

Az MathML sémának megfelelő, UTF-8 kódolású szöveges állomány. A natív szövegmennyiség egy képernyőlapnyi, azaz kb. 1000 karakternyi. Az eredeti MathML sémához képest a következő főbb megkötések érvényesek: Nem tartalmazhat külső erőforrásra való hivatkozást (így DOCTYPE, xml-stylesheet elemet sem)! Nagyított alkalmazási célú változat Nem kell megadni. Lap alkalmazási célú változat A forrásból renderelt kép PNG vagy JPG formátum maximalizált méret: 550px*400px maximalizált állományméret 100KB színmélység 24bit minőség (tömörítés esetében) minimum 90% felbontás: 96dpi 5.1.9. Modell-tananyagelem Forrásalkalmazási célú változat VRML vagy CML formátumú állomány Listaalkalmazási célú változat A forrásból renderelt kép PNG vagy JPG formátum maximalizált méret: 100px*100px maximalizált állományméret 25KB színmélység 24bit minőség (tömörítés esetében) minimum 90% felbontás: 96dpi Normál alkalmazási célú változat A VRML vagy CML sémának megfelelő, UTF-8 kódolású szöveges állomány. A natív szövegmennyiség egy képernyőlapnyi, azaz kb. 1000 karakternyi. Az eredeti VRML vagy CML sémához képest a következő főbb megkötések érvényesek: Nem tartalmazhat külső erőforrásra való hivatkozást (így DOCTYPE, xml-stylesheet elemet sem)! 34

Nagyított alkalmazási célú változat Nem kell megadni. Lapalkalmazási célú változat A forrásból renderelt kép PNG vagy JPG formátum maximalizált méret: 550px*400px maximalizált állományméret 100KB színmélység 24bit minőség (tömörítés esetében) minimum 90% felbontás: 96dpi 5.1.10. Adattáblázat tananyagelem Forrásalkalmazási célú változat SDT-Datatable formátumú állomány Listaalkalmazási célú változat A forrásból renderelt kép PNG vagy JPG formátum maximalizált méret: 100px*100px maximalizált állományméret 25KB színmélység 24bit minőség (tömörítés esetében) minimum 90% felbontás: 96dpi Normál alkalmazási célú változat A SDT-Datatable sémának megfelelő, UTF-8 kódolású () szöveges állomány. A natív szövegmennyiség egy képernyőlapnyi, azaz kb. 1000 karakternyi. Nagyított alkalmazási célú változat Nem kell megadni. Lapalkalmazási célú változat A forrásból renderelt kép Formátum: PNG vagy JPG formátum maximalizált méret: 550px*400px maximalizált állományméret 100KB 35

színmélység 24bit minőség (tömörítés esetében) minimum 90% felbontás: 96dpi 5.1.11. Kotta-tananyagelem Forrásalkalmazási célú változat MusicXML formátumú állomány. A leírás részben fel kell tüntetni, hogy a MusicXML-en belül mely séma alapján készült. Listaalkalmazási célú változat Előnézeti kép Formátum: PNG vagy JPG formátum maximalizált méret: 100px*100px maximalizált állományméret 25KB színmélység 24bit minőség (tömörítés esetében) minimum 90% felbontás: 96dpi Normál alkalmazási célú változat A MusicXML sémának megfelelő, UTF-8 kódolású szöveges állomány. A leírás részben fel kell tüntetni, hogy a MusicXML-en belül mely séma alapján készült. A natív szövegmennyiség lehetőleg egy képernyőlapon vizuális formában megjelenített kotta tárolásához szükséges karaktermennyiségnél nem több. Az eredeti MusicXML sémához képest a következő főbb megkötések érvényesek: Nem tartalmazhat külső erőforrásra való hivatkozást (így DOCTYPE, xml-stylesheet elemet sem)! Nagyított alkalmazási célú változat Nem kell megadni. Megadása esetében a leírás részben ismertetni kell a normál alkalmazási célú változathoz képesti különbségeket. Lapalkalmazási célú változat A forrásból renderelt kép PNG vagy JPG formátum maximalizált méret: 550px*400px maximalizált állományméret 100KB színmélység 24bit 36

minőség (tömörítés esetében) minimum 90% felbontás: 96dpi 5.2. Metaadatok Az SDT-rendszerben minden elemhez sok szöveges információ is kapcsolható, illetve kötelezően kapcsolandó. Ezek az ún. metaadatok, melyek a későbbi kereshetőséget és újrafelhasználhatóságot segítik. Minden elemnek van címe és rövid címe (a cím részletesebb információkat ad az elemről, a rövid cím alapvetően az azonosíthatóságot szolgálja) 12, továbbá tárgya (ez a címnél is részletesebb, s a tárgy megadásánál lehetőleg olyan részleteket is meg kell adni, amelyek megkönnyítik a különböző pedagógiai, módszertani célok szerinti választást, de nem teszik azt kizárólagossá). Kereshetőség szempontjából kiemelkedő szerepe van a kulcsszavaknak. A tananyagelemek kulcsszavazása eldönti az elem SDT-beli sorsát, karrierjét. Egyrészt választanunk kell egy kötött kulcsszókészletből, mely megkönnyíti az alapvető fontosságú információk megadását. (A rendszer alkotói több száz szóból álló szószedetet hoztak létre erre a célra.) A szabad kulcsszavak megadásával azonban egy tantárgyon (műveltségterületen) belül biztosítható, hogy a keresés során minél értékesebb legyen a találati lista tartalmi szempontból. A tananyagelemek keresése informatikailag az SDT-ben szöveges információ keresését jelenti. Egy elemet akkor találok meg, ha önmagában az elemben (szöveg vagy fogalom esetén) vagy a hozzá kapcsolt szöveges információkban (cím, rövid cím, tárgy illetve kulcsszavak) szerepel az általam megadott keresőszó. Ha egy képhez vagy mozgóképhez nem megfelelő mennyiségű vagy minőségű kulcsszó kerül, akkor a kereső számára lényegében eltűnik a rendszerből, csak akkor tűnik elő, ha azt a tananyagrészt használom, melybe eredetileg beleszerkesztették. Éppen ezért ajánlatos elég nagy asszociációs hálót kialakítani: egy alma fotójához nem csak az alma, gyümölcs, érik szavakat megadni, hanem a piros, Newton, kukac, Ádám, Éva, tudás stb. szavakat is. A metaadatok az elemhez kapcsolódnak, azaz minden alkalmazási cél egyszerre kulcsszavazható. 12 Az SDT-kézikönyv több példán mutatja be a cím és rövid cím jellemzőit. 37

A kulcsszavak mellett további metaadatokkal is el kell látnunk egy-egy elemet. Ezek egy része elemfüggő (pl. jelölni kell egy kép méretét vagy egy mozgóképelem hosszát), más része általános (pl. minden elemnél jelölni kell a kapcsolódó tudományterületet). 5.3. Eltérések az SDT-szabványtól A 17 szakmacsoportos fejlesztés idején az SDT-rendszer újraprogramozása még részben zajlott, a rendszer fejlesztése nem zárult le, a tesztelés folyamatába maguk a tananyagszerkesztők is bekapcsolódtak. Több későbbi eljárásrend, protokoll ezen közbeszerzési eljárás során alakult ki. (A szöveges elemeknél a szkennelt változat elhagyását példaként már említettük.) A közbeszerzési eljárás során a megrendelő mennyiségi korlátokat adott minden tananyagelemből, melyekhez pontszámokat is rendelt, így a pályázóknak mindig mérlegelniük kellett, hogy melyik tananyagelemből érdemes túlvállalni az előírt mennyiséget. Emellett néhány elem pontos definíciója (pl. táblázat) csak később született, s néhány esetben a praktikum illetve a kötbéres határidők betartása is egyszerűsítésekhez vezetett. Az alábbiakban néhány fontosabb eltérést írunk le. 5.3.1. Szövegelem Az eredeti koncepció szerint minden elem önálló egység, éppen ezért nem tartalmazhat sem előre, sem visszautalást. A tananyagfejlesztés során kiderült, hogy ez a koncepció nem tartható, hisz a pályázók nagy része már megírt tananyagok digitalizálását végezte, s nagyjából az egy szövegelem egy bekezdés elv alapján a véglegesnek szánt tananyag darabolásával születtek a szövegelemek. Ennek okán ezek jelentős része önállóan nem értelmezhető. Nem volt konkrét mennyiségi korlátozás a szövegelemek hosszára, ugyanakkor a fejlesztés protokolljából következett, hogy előre meg kellett adni az egy-egy tananyagrészben szereplő szövegelemek számát. Ennek okán a szövegelemek hossza igen változó: az egysorostól az egy gépelt oldalasig nagy szórást mutat a méretük. 38