HALÁSZTELKI TÜNDÉRKERT ÓVODA

HALÁSZTELKI TÜNDÉRKERT ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAM

TARTALOM Intézményünk pedagógiai prgramjának elkészítésénél figyelembe vett dkumentumk:... 5 1.AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI... 5 1.1. Az óvda alaptevékenysége:... 6 1.2. Általáns nevelési alapelveink... 6 1.3. Pedagógiai prgramunk irányelvei... 8 2. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI... 9 2.1. Az egészséges életmód eléréséhez szükséges nevelési feladatk... 10 2.2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés elősegítése... 11 2.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés, megvalósítása... 12 3. ÓVODAKÉP... 14 4.GYERMEKKÉP... 14 5.PEDAGÓGUS MODELL, GYERMEK FELNŐTT KAPCSOLAT... 15 5.1. Az óvdapedagógus... 16 5.2. A dajka, pedagógiai asszisztens... 17 5. 3. A nevelőközösség... 18 5. 4. Szülők elvárásai az óvdával szemben... 18 6.AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE... 18 6.1. A csprtk kialakítása... 18 6.2. Napirend... 19 6.3. Hetirend... 19 6.4. Személyi feltételek... 19 6.5. Tárgyi feltételek... 20 7.INKLUZÍV PEDAGÓGIA... 20 7.1. Integrált nevelés és differenciálás... 21 7.2. Integráció... 22 7.3. Differenciálás... 22 8.ÓVODÁNK KAPCSOLATRENDSZERE... 24 8.1. A családdal való kapcslat... 24 Kapcslattartás frmái... 25 8.2.Az isklával való kapcslat... 27 A kapcslattartás frmái... 27 2

8.3. Kapcslat az egészségügyi szlgálattal... 28 8.4. Kapcslat a Gyermekjóléti és családsegítő szlgálattal... 28 A kapcslattartás frmái... 28 8.5. Kapcslat a Nevelési Tanácsadóval... 28 A kapcslattartás frmái... 28 8.6. Kapcslat közművelődési intézményekkel... 29 8.7. Kapcslat a fenntartóval... 29 9.AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI, AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI... 29 9.1. A feladatrendszer elemei... 29 9.1.1. Játék és szabadidős tevékenységek... 30 9.1.2. Munka jellegű tevékenységek... 36 A munka megsztása és végzése srán fnts feladatnak tartjuk,... 37 9.1.3. Tevékenységben megvalósuló tanulás... 38 Mérés - nymn követés... 41 10.NEVELÉSI TERÜLETEK... 41 10.1. Anyanyelvi nevelés... 41 10.1.1. Nyelvi játékk rendszere... 42 10.1.2. Verbális képességek fejlesztése... 42 10.1.3. Beszéd, beszédértés, önkifejezés... 43 10.2. Verselés, mesélés, bábzás... 43 10.2.1. A verselés és mesélés szervezeti frmái... 44 10.2.2. A mese és vers kiválasztásának szempntjai... 44 10.2.3. Bábzás... 45 10.3. Rajzlás, festés, mintázás, kézimunka... 45 10.4. Ének, zene, énekes játék és gyermektánc... 47 10.4.1. A készségfejlesztés területei:... 47 10.5. Mzgás... 48 10.6. A külső világ tevékeny megismerése... 49 10.6.1. Környezettudats nevelés... 50 Feldlgzásra javaslt témák... 51 10.6.2. Matematikai tartalmú tapasztalatk nyújtása, mint a külső világ tevékeny megismerésének része... 51 Feldlgzásra javaslt témák:... 53 10.7. Művészeti tevékenységek... 53 11.A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE... 54 3

12.A NEVELÉS TERVEZÉSE, IDŐKERETEI... 56 12.1. A fejlesztés módszerei... 57 13. gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai... 59 tevékenységeink... 59 13.1. A gyermekvédelem alanyai:... 59 13.2. Prevenció... 61 13.3. A gyermekvédelmi feladatkör belső és külső kapcslattartása:... 62 13.3.1. Belső kapcslattartás... 62 13.3.2. Külső kapcslattartás... 63 14.ÜNNEPEK, MEGEMLÉKEZÉSEK... 63 14.1. A csprttkat érintő ünnepek, hagymányk... 64 14.2. Óvdai szintű rendezvények... 64 15.ÓVODÁNK ELLENŐRZÉSI TERVE ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE... 64 15.1. Az ellenőrzés, értékelés területei:... 65 15.1.1. A ÓVODAI PEDAGÓGIAI PROGRAm felülvizsgálata, ellenőrzése, értékelése... Hiba! A könyvjelző nem létezik. INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS... 65 1. Mérési - Értékelési területek... 66 15.1.2. Óvdánk pedagógiai prgramjának értékelése... 68 Sikerkritériumk (A fejlődés jellemzői óvdáskr végére)... 72 A nevelőmunkát segítő eszközök... 78 4

INTÉZMÉNYÜNK PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK ELKÉSZÍTÉSÉNÉL FIGYELEMBE VETT DOKUMENTUMOK: 363/2013 Krm. rendelet Óvdai Nevelés Országs Alapprgramja 1993. évi LXXIX közktatási törvény és módsításai A Krmány a nemzeti köznevelésről szóló 2011 évi CXC. Törvénye Az emberi erőfrrásk miniszterének 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelete a nevelési-ktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 2009. évi LXXIX. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. valamint egyes szciális tárgyú törvények módsításáról 1997. évi LXXXI tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 2011. évi CXC Köznevelési tv. 326/2013.( VIII.30) Krm.rendelet a Pedagógusk előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazttak jgállásáról szóló 1992.évi XXXIII.törvény Köznevelési Intézményekben történő végrehajtásáról 229/2012 (VIII.28.) Krm.rendelet a 2011. évi CXC. Törvény a Nemzeti Köznevelésről végrehajtási utasítása 1.AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI CXC Köznevelési Törvény: (2) A köznevelés közszlgálat, amely a felnövekvő nemzedék érdekében a magyar társadalm hsszú távú fejlődésének feltételeit teremti meg, és amelynek általáns kereteit és garanciáit az állam biztsítja. A köznevelés egészét a tudás, az igazságsság, a rend, a szabadság, a méltánysság, a szlidaritás erkölcsi és szellemi értékei, az egyenlő bánásmód, valamint a fenntartható fejlődésre és az egészséges életmódra nevelés határzzák meg. A köznevelés egyetemlegesen szlgálja a közjót és a másk jgait tiszteletben tartó egyéni célkat. (3) A nevelési-ktatási intézmények pedagógiai kultúráját az egyéni bánásmódra való törekvés, a gyermek, a tanuló elfgadása, a bizalm, a szeretet, az empátia, az életkrnak megfelelő követelmények támasztása, a feladatk elvégzésének ellenőrzése és a gyermek, tanuló fejlődését biztsító skldalú, a követelményekhez igazdó értékelés jellemzi. 8. (1) Az óvda a gyermek 3 éves krától, a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számíttt fél éven belül betölti, feltéve, hgy minden, a településen, fővársi kerületben, vagy ha a felvételi körzet több településen található, az érintett településeken lakóhellyel, ennek hiányában tartózkdási hellyel rendelkező hárméves és annál idősebb gyermek óvdai felvételi 5

kérelme teljesíthető. A felvétel egész évben flyamats. A befgadás fkzats, a szülő jelenlétében történik. Sajáts nevelési igényű gyerekek integrált nevelését az alapító kiratban megfgalmazttak alapján vállaljuk. 1.1. AZ ÓVODA ALAPTEVÉKENYSÉGE: Építve a hazai óvdai neveléstörténet hagymányaira, értékeire, nemzeti sajátsságaira, a pedagógiai és pszichlógiai kutatásk eredményeire, a nevelésügy nemzetközileg elismert gyakrlatára, Magyarrszág Alaptörvényének értékeit és Magyarrszág által aláírt nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeket figyelembe véve ellátja a gyermeket, mint fejlődő személyiséget, akit szeretetteljes gndskdás és különleges védelem illet meg. A területileg illetékes Rehabilitációs Szakértői Bizttság véleménye, állásfglalása alapján, ellátja a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatárzttak szerint a gyermekek napközbeni ellátásával összefüggő feladatkat, Vállalja a sajáts nevelési igényű gyermekek fejlesztését, nevelését is, akik a többi óvdás krú gyermekkel együtt nevelhetők. Óvdánk a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője. Az alapelvek érvényesítése srán figyelembe vesszük: a magyar nemzeti kultúrát és hagymánykat, a magyar óvdapedagógia eddigi prgresszív eredményeit, az ÓNOAP irányelveit, a fejlődéslélektan tudmánys megállapításait, az inkluzív pedagógia cél- és feladatrendszerét, a játék, az érzelmek, az erkölcs meghatárzó szerepét, a gyermek fejlődésének nymn követését, az isklára alkalmasság fejlettségi szintjeit. 1.2. ÁLTALÁNOS NEVELÉSI ALAPELVEINK 6

A gyermekek nevelése elsősrban a család jga és kötelessége. Intézményünk a család nevelőpartnereként egészíti ki a családi nevelést, esetenként hátránycsökkentő szerepet töltve be. A szülő és az óvda kapcslata kölcsönösen elismert szabálykn nyugvó, a gyermekek érdekében történik. A közösség és az egyén egymásra hatása minden gyermek fejlődése szempntjából meghatárzó. A társas kapcslatk rendszerében kialakul a máskért való tevékenykedés öröme. A migráns, etnikumhz, és más nemzetiséghez tartzó, sajáts nevelési igényű gyermekek különbözőségeinek elfgadásával, tiszteletével, frmálódik közösségi beállítódásuk. A gyermek, mint egyén a közösség tagja. A gyermek és a felnőttek szeretetteljes, biztnságt nyújtó, gndskdó légkörben történő együttélésével törekszünk a gyermek személyiségének teljes kibntakztatására. A gyermeket gndskdás és különleges védelem illeti meg. Óvdánkban minden gyermek megkapja a váltzó testi, lelki, szellemi állaptának és szükségleteinek megfelelő legptimálisabb fejlesztéshez szükséges lehetőségeket, feltételeket, tekintettel a sajáts nevelési igényre is, az egyenlő hzzáférés biztsításával. A hzzánk járó gyermekeket negatív megkülönböztetés nem érheti bármilyen jellegű (testi, értelmi, szciális ) hátránya miatt, illetve a szülei nemzeti, faji, etnikai, vallási hvatartzása kán. A pedagógusk, a pedagógiai munkát segítők és az óvda valamennyi dlgzója példa és mdellértékű, befgadó, elfgadó, segítő attitűddel rendelkező társ. A velük kapcslats pzitív, kedvező hatásk, élmények közvetítik a gyermekek számára a megfelelő viselkedéskultúrát, magatartásfrmákat, pzitív mintákat. A gyermekek érzelmi biztnságát segíti a jól megalapztt, következetes, ugyanakkr rugalmasan kezelt szkásrendszer, az innvatív pedagógiai törekvések, melyekben érvényesülhetnek óvdapedagógusaink nézetei és módszertani szabadsága, és melyekben megkötések csak a gyermekek érdekében lehetségesek. Óvdapedagógusaink rendszeresen tájékzódnak a pedagógia tudmányára és az óvdapedagógiára vnatkzó legújabb eredményekről, kihasználják a tvábbképzési lehetőségeket. Munkájukban új módszereket, tudmánys eredményeket alkalmaznak. Óvdánkban a környezettudats magatartás megalapzása, a külső világ tevékeny megismerése tapasztalati útn történik. A játék a gyermek számára a személyiség fejlődésének nélkülözhetetlen színtere, a tanulás, a készség- és képességfejlesztés leghatéknyabb módja. Az isklai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szint elérése a kisgyermek belső érése, a családi és óvdai nevelés flyamatának eredménye, melyet nem lehet siettetni. A gyermek egyéni fejlettsége a meghatárzó. Az óvdapedagógus a tanulási flyamat irányítása srán személyre szabtt, pzitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibntakzását. A beszéd, a szóbeli kifejezés, a nyelvi kmmunikáció, az óvdai nevelés minden tevékenységét átszövi. Alapvető a megfelelő életvitel, az egészséges életmód iránti igény kialakítása, a rendszeres életritmus, a megfelelő napirend, a helyes szkásrendek, és a mzgásigény kielégítése. Fntsnak tartjuk a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztését, fejlődésének segítését. Az óvda neve: Halásztelki Tündérkert Óvda 7

Székhelye: 2314. Halásztelek, Óvda u.3. Telephelye: 2314. Halásztelek, Iskla u.2. Az óvda fenntartója: Halásztelek Várs Önkrmányzata A Tündérkert Óvda előző helyi nevelési prgramja, az rszágs Közktatási Intézet által minősített óvdai prgramk közül, a Tevékenységközpntú óvdai nevelési prgram irányelveire épült. A nevelőtestület kiegészítette a helyi sajátsságknak megfelelően egy ötlettárral. 2009-ben az intézmény, innvációs pályázat keretében vállalta fel, hgy bevezeti a Kmpetencia alapú prgramcsmagt. A TÁMOP 3.1.4. Kmpetencia alapú Oktatás bevezetése Halásztelken - című pályázat megvalósítása srán, óvdánk nevelőtestülete megismerte a kmpetencia alapú nevelés szemléletét, alaptevéseit, újszerű pedagógiai iránymutatásait. A pályázat által támgattt számtalan tvábbképzésen megismert irányelveket igyekszünk beépíteni a mindennapi nevelő munkánkba. 2010-ben a Kmpetencia alapú nevelés óvdai prgramcsmagjának alaptevéseit felhasználva alakíttta ki a nevelőtestület módsíttt Nevelési Prgramját. 2013-ban az 1. melléklet a 363/2012. (XII. 17.) Krm. rendelethez igazdva újra átdlgztuk Pedagógiai Prgramunkat. Pedagógusaink szemléletváltásával szeretnénk elérni, hgy az új kmpetenciás szemlélet épüljön be a pedagógiai munkába. Óvdánk minden csprtjában óvónőink átveszik a prgramcsmag ajánlásait. Egyes csprtjainkban megjelennek a Waldrf illetve a Frenei alternatív pedagógia egyes elemei. A megvásárlt jó gyakrlatk / játék gyűjtemények, prjekttervek, drámajáték gyűjtemény/ a csprtk mindennapjaiban használatba kerüljenek A hspitálásk alkalmával láttt óvdákban a tárgyi feltételek messze felülmúlják a mi intézményünkben adttakat. Ezek mintájára szeretnénk, ha a mi csprtjainkban is mzdítható bútrzattal, terepasztallal, játékeszközökkel stb. óvdánkban is bővülne eszközeink választéka. Minden lehetőséget kihasználunk, hgy pedagógusaink érdeklődésüknek megfelelően, tvábbképzéseken részt vehessenek, és egymásnak átadhassák megszerzett tapasztalataikat. Hisszük, hgy munkánk eredményeképpen hzzájárulunk a bldg gyermekkrhz! 1.3. PEDAGÓGIAI PROGRAMUNK IRÁNYELVEI Gyermekközpntú pedagógiai prgramunk nem egyldalú gyermekközpntúságt hirdet, hanem a gyermeki szükségleteket és az óvdáskri adttságkat kiinduló pntnak tekinti a nevelés alapnrmáinak megvalósításáhz. 8

Elveink szerint a nevelés, mint tudats értékválasztás a nevelési helyzetekbe beépített tevékenységek által valósítható meg, hiszen a gyermekek állandó tevékenykedés közben fejlődnek. A 3-7 (8) éves krú gyermekek szciális életképességét (életre nevelését) minden későbbi fejlődés alapjaként kezeljük. A pedagógiai célk és feladatk centrumába tudatsan az együttműködési és érintkezési képességek fejlesztését állítjuk, azaz képessé kívánjuk tenni a gyermekeket a kperációra (a társas, - közösségi és - egyéni élet feltételeinek összehanglása) és a kmmunikációra (a közmegegyezésre való törekvés mindazkban a kérdésekben, amelyek az együttélés és együttműködés előkészítését, lebnylítását, ellenőrzését és értékelését szlgálják). Tiszteletben tartjuk a gyermeki szabadságjgkat és a pedagógusk módszertani szabadságát. Megalapzzuk az egészséges életmód iránti igényt, és a környezettudats magatartást. Kiemelten kezeljük az érzelmi-, erkölcsi- és közösségi nevelést. Az anyanyelvi- és értelmi fejlesztést. A szciális hátrányk enyhítését. A gyermekek esélyegyenlőségének megteremtését. 2. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI A nevelési célk, feladatk, alapelvek az óvdai nevelés tevékenységfrmái, az intézmény minden csprtjára nézve aznsak. Visznt az egyes csprtk arculatát, a gyermekek és az óvdapedagógusk egyéni érdeklődése, az adtt csprt hagymányai frmálják egyénivé. A 2011. ÉVI CXC. TÖRVÉNY ALAPJÁN CÉLUNK: elősegíteni a gyermekek harmnikus lelki, testi és értelmi fejlődését, ismereteik, készségeik, képességeik, jártasságaik, érzelmi és akarati tulajdnságaik fejlesztését, életkri sajátsságaiknak megfelelő, tudats fejlesztés révén, erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik elérésére, a magánérdeket a közérdekeivel összeegyeztetni képes embereket nevelni, a nevelés-ktatás eszközeivel megakadályzni a társadalmi leszakadást, felkarlni a tehetséges gyermekeket. Nevelési célunk az életre való felkészítés mely elveink szerint, csak valóságs tevékenységek útján valósítható meg. A mai kr gyermeke alkalmassá kell, hgy váljn az élethsszig tartó tanulásra. Ezért nagyn fnts a gyermeki aktivitás, mtiváltság, kíváncsiság ébrentartása, kielégítése, a kreativitás előtérbe helyezése a kmpetencia érzés kialakítása és fenntartása. Óvdánk nevelő intézmény, s mint ilyen, elfgadja a gyermekeket lyannak amilyenek, tiszteli, szereti, megbecsüli őket és bizalmn alapuló kapcslatt épít ki velük. Figyelembe veszi a gyermekek eltérő fejlődési ütemét és egyéni sajátsságait (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is). A gyermeki személyiség kibntakztatására, törekszik. 9

Óvdapedagógusaink a gyermekek hibáit, tévesztéseit, mint a tanulási, fejlődési flyamat részét kezelik, az egyéni megértést elősegítő módn reagálnak rájuk. Ennek érdekében: megteremtjük az érzelmi biztnságt nyújtó, derűs, szeretetteljes óvdai légkört, gndskdunk a testi-, szciális-, értelmi és erkölcsi képességek egyéni és életkrhz igazdó fejlesztéséről, biztsítjuk a szabad játék, és a skféle, közösségben végezhető tevékenységek feltételeit, gndskdunk e tevékenységeken keresztül, az életkrhz, a gyermekek egyéni képességeihez, és a már meglévő fejlettségi szintjükhöz igazdó műveltségtartalmak közvetítéséről. megismertetjük őket hazánk, és a helyi környezet értékeivel, hagymányaival, biztsítjuk a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartzó és migráns gyerekek önaznsságának megőrzését, hagymányaik áplását, a társadalmi integrálás lehetőségét, figyelembe vesszük az SNI-s gyermekek nevelésének irányelveit a családdal nyittt és szrs együttműködésre törekszünk, kiemelt figyelmet frdítunk a tehetséggndzásra is. TOVÁBBI FELADATUNKNAK TEKINTJÜK MÉG: az óvdai életmódnak megfelelő szkásk kialakításával, gyakrlásával az egészséges életvitel iránti igény megalapzását, a gyermekek életkráhz igazdó biztnságs, barátságs környezetben, befgadó, megértő, szeretetteljes pedagógiai attitűddel a gyermek testi- lelki szükségleteinek, érzelmi biztnságának kielégítését, a pzitív önértékelés kialakítását, az önbizalm megalapzását, megerősítését, a közösségi együttéléshez, a társas érintkezéshez szükséges erkölcsi tulajdnságk alakítását, a másság elfgadására való nevelést, a gyermekek esztétikai érzelmi világának fejlesztését, a szépség, a harmónia, az esztétikai élmény iránti igény és fgéknyság kialakítását, pedagógiai tapintat alkalmazásával, a gyermeki jgk tiszteletben tartásával, a gyerekek érdeklődésére, tevékenységi vágyára alapzva eljuttatni mindenkit saját képességei és lehetőségei maximumára. Feladatainkat a következő tevékenységrendszereken keresztül valósítjuk meg: Az egészséges életmód alakítása Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés Az anyanyelvi és értelmi fejlesztés és nevelés 2.1. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ELÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES NEVELÉSI FELADATOK 10

a gyermekek gndzása, testi szükségleteinek, mzgásigényének kielégítése, a harmnikus, összerendezett mzgás fejlődésének elősegítése, a testi képességek fejlődésének segítése, egészségük védelme, megőrzése, edzése, az egészséges életmód, a testáplás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés, az egészségmegőrzés szkásainak alakítása, a fejlődéshez és fejlesztéshez szükséges egészséges és biztnságs környezet biztsítása, megfelelő szakemberek bevnásával/védőnők, gyermekrvs, pszichlógus/, prevenciós és krrekciós testi, lelki nevelési feladatk ellátása. 2.2. AZ ÉRZELMI, AZ ERKÖLCSI ÉS A KÖZÖSSÉGI NEVELÉS ELŐSEGÍTÉSE A csprtban elfgadtt nrmák beflyáslják, irányítják a gyermekek cselekedeteit. A jól kialakíttt közösségi szkásk a tevékenységek flyamats végzését segítik. Lehetővé teszik, hgy ne zavarják egymást, így jbb lesz az együttműködés, az egymás tevékenységére figyelés, a közös tevékenységek srán kialakuló viták lerendezése, stb. Az óvdáskrú gyermek egyik jellemző sajátssága, a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dminálnak, ezért elengedhetetlen, hgy a gyermeket az óvdában érzelmi biztnság, tthnsság, derűs, kiegyensúlyztt, szeretetteljes légkör vegye körül, már az óvdába lépéskr kedvező érzelmi hatásk érjék. Ebben a flyamatban talán a legfntsabb időpnt az, amikr először ismerkedik az óvdával, a csprttal. A megszkttól eltérő környezet, a szülőktől való elválás, az új helyzet skszr nehéz feladat elé állítja a szülőket és óvdapedagóguskat egyaránt. Feladatunk, hgy türelemmel és szeretettel frduljunk az újnnan óvdába kerülő gyermek felé, elegendő időt adjunk az ismerkedésre. Biztsítjuk a fkzats átmenetet és lehetővé tesszük a szülővel együtt történő beszktatást. A szülőknek betekintést engedünk nevelőmunkánkba. Ez mindkét fél számára megnyugtató és biztnságt jelent. Az óvdapedagógusknak is éppúgy szükségük van a szülőktől érkező infrmációkra, javaslatkra, mint frdítva. Az óvdának igen nagy szerepe van a szcializációban. A környezeti hatásk közül a család szerepe igen jelentős, hiszen az első szcializációs színtér, amely a gyermeket frmálja. A családi hatásk a legtöbb esetben nem tudatsan tervezettek, hanem spntán módn valósítják meg a társadalmba való bevezetés feladatait. Természetesen a különböző kultúrájú családk másként visznyulnak a gyerekhez, a családban elfglalt helyéhez. Ezért érzelmi állaptát, beflyáslhatóságát nagymértékben az a családi atmszféra határzza meg, amelyben él. Óvdánk arra neveli a gyermeket, hgy elfgadja, megértse, hgy az emberek különböznek egymástól, így egymás elfgadása, az egyéni sajátsságk tiszteletben tartása a gyermek életének szerves része. Az óvdapedagógusk knfliktushelyzetben a gyermekeket a knfliktusk kmprmisszums megldására ösztönzik. 11

Az óvdapedagógusk együttműködést, közösségi kapcslatkat és érzelmeket erősítő helyzeteket teremtenek, módszereket alkalmaznak az óvdai és óvdán kívüli tevékenységek srán. A gyermekközösségben tudatsan alkalmazzák a knfliktus megelőzés módszereit, például a közös szabályalakítást, az értékelési szempntk tudatsítását, a pzitív példák megerősítését, a következetességet. FELADATAINK a csprt etikai kódexének állandó, világs értékrendjének, nyelvi megfgalmazása, különös tekintettel a knfliktuskezelés, az asszertív (tud nemet mndani, saját érdekeit képviselni, másk agresszióját, pl., a csúflódást, verekedést megfelelően kezelni) kmmunikációs stílus nyelvi frmáinak gazdagítására, a gyermeki kmmunikáció és kperáció fejlesztése és a társas kapcslatk, pzíciók közötti összefüggések megfigyelése a játékban, a vezető egyéniségek kmmunikációs stílusának megfigyelése, a gátláss gyermek ldása, a HH, és HHH gyermekekre frdíttt kiemelt figyelem, beilleszkedésük támgatása, minél több spntán párbeszédes helyzet és célztt, tervszerű anyanyelvi fejlesztés, pzitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze az óvdapedagógus-gyermek, dajka-gyermek, gyermek-gyermek kapcslatt, segíteni a szciális érzékenység fejlődését, az erkölcsi érzék és én tudat alakulását, és teret engedni az önkifejező, önérvényesítő törekvéseknek, törekedni a gyermekek egymás közötti és a felnőttel való kapcslatában a szabadságra, a nyíltságra és az őszinteségre, lehetőséget teremteni a közösség, a természetes társas szükségletek kielégítésére, példát mutatni és alkalmat adni a különbözőségek elfgadására, tiszteletére, egymás nézőpntjának megismerésére, a knfliktusk kezelésére és megldására, a máskkal szembeni tlerancia kialakítására, segíteni a gyermekek erkölcsi tulajdnságainak (együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség) és akaratának (önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat) fejlődését, fntsnak tartjuk, hgy az egyén mindent kipróbálhassn, kivételt csak a testi és szellemi épséget veszélyeztető tevékenységek képeznek, A gyermek nyitttságára, szükségleteire, kíváncsiságára, építve az óvdánk elősegíti, hgy a gyermek tudjn rácsdálkzni a természetben és az emberi környezetben megmutatkzó, őt körülvevő, jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt, frmálva ezzel környezettudats magatartását. életkruknak megfelelő kínálatt adunk ahhz, hgy megismerjék szűkebb és tágabb környezetüket, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja, kialakítjuk a társadalm számára igen haszns közösségi érzést, közösségi tudatt és magatartást, a másk megbecsülését, a hagymányk tiszteletét, a nehezen szcializálható, lassabban fejlődő, hátránys helyzetű, halmzttan hátránys helyzetű, a sajáts nevelést igénylő, kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek esetében szükség szerint, a prbléma észlelését követően, a szülővel történő elbeszélgetés után speciális felkészültséggel rendelkező szakemberek segítségét kérjük. 12

2.3. AZ ANYANYELVI, AZ ÉRTELMI FEJLESZTÉS ÉS NEVELÉS, MEGVALÓSÍTÁSA Az anyanyelv a legfntsabb eszköze a szciális kapcslatk kiépítésének és az emberek közötti kmmunikációnak. A beszéd és a gndlkdás egymással szrs kapcslatban áll. Ha tehát az anyanyelvi nevelés feladatait fntsnak tartjuk, és a gyermeket nyelvi fejlesztésben részesítjük, nemcsak tisztábban és jbban fg beszélni, hanem a gndlkdása is fejlődik. Minden gyermek beszédét meghatárzza az tthni nyelvi környezet. Fejlesztési feladatainknak tehát a család, a környezet megismeréséből kell kiindulnia és a gyermek, egyéni képességeinek megismerésén keresztül kell érvényesülnie. Türelmetlenség vagy a gyermek krlátzása nem megengedhető az anyanyelvi nevelés srán sem. Óvdapedagógusaink munkájuk srán érthetően és a pedagógiai céljaiknak megfelelően kmmunikálnak. Az egymásra figyelést, a másik fél mndanivalójának meghallgatását gyakrltatják a gyermekekkel. Óvdapedagógusaink pedagógiai kmmunikációját minden partnerrel a kölcsönösség és a knstruktivitás jellemzi, azt tudatsan fejlesztik. FELADATAINK Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi frma keretében megvalósítandó feladatunk: segítjük a gyermek önbizalmának fejlődését, szciális kapcslatainak alakulását és elősegítjük a gyermek zökkenőmentes isklai tanulásának megkezdését, a fejlesztést a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára mint életkri sajátsságra élményeihez kapcslódva és tapasztalatszerzéssel egybekötve végezzük, példamutató, tiszta és szép beszéddel ösztönzést adunk a beszédre, fnts, hgy beszédünk legyen érthető, egyszerű és világs, mindenkr igazdjn a gyermek életkri sajátsságaihz, figyelünk arra, hgy a gyermekek mindig választ kapjanak kérdéseikre, ne vegyük el - és a szülőket is erre bíztatjuk - a gyermekek kedvét állandó javítással és figyelmeztetéssel a flyamats beszédtől, dicsérjük és biztatjuk a bátrtalanabbakat, így serkentve őket a beszédre, a gyermekek anyanyelvi fejlettségét flyamatsan figyelemmel kísérjük, azt a gyermeket, amelyik beszédhibával, beszédgátlásssággal, beszédbeli elmaradással küzd, szükség esetén szakemberhez irányítjuk, bővítjük a gyermekek szókincsét, emeljük beszédük színvnalát, hgy képesek legyenek a nyelvi kifejezés eszközeit variálni, hangsúlyt fektetünk a kmmunikáció, metakmmunikáció fejlesztésére, élmények biztsításával inspiráljuk a gyermekeket tvábbi kérdések feltevésére, megválaszlására, a gyermekek spntán szerzett tapasztalatait, ismereteit rendszerezzük, bővítjük, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben gyakrltatjuk, megfelelő ösztönző környezetet biztsítunk az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gndlkdás) és a kreativitás fejlesztésére, biztsítjuk a beszélgetésre alkalmas nyugdt légkört, 13

fenntartjuk a beszédkedvet, gyakrltatjuk a flyamats, nyelvtanilag helyes beszédet, alkalmazzuk a megfelelő hanglejtést, dinamikát, hangsúlyt, hangerőt, másk meghallgatására nevelünk. 3. ÓVODAKÉP A jó óvda az, ahl nyugalm van, de nem csend és fegyelem. A jó óvda az, ahl a legfőbb érték minden gyermek kíváncsisága, kezdeményezése, de főleg játéka, mint a nem tudats tanulás flyamata. A jó óvda az, ahl a ráfigyelés, az dafigyelés, a megfigyelés a gyermeknek lehetőség, a felnőttnek kötelesség. A jó óvda természetes emberi kapcslatkat ajánl (Hűvös Éva) Arra törekszünk, hgy óvdásaink a környező világgal a maga kmplexitásában ismerkedjenek meg. Célunk a skldalú, harmnikus személyiségű gyermek nevelése. Hagymányainkra építve óvóvédő, szciális, nevelő és személyiségfejlesztő feladatkat látunk el a szülői igények figyelembevételével, hgy a gyermekekben megteremtődjenek a következő életszakaszba lépéshez szükséges belső pszichikus feltételek. Nevelési prgramunk tiszteletben tartja a gyermeki személyiségi jgkat és egyenlő hzzáférést biztsít mindenki számára. A gyermeki személyiség teljes kibntakztatására törekszik. E cél elérése érdekében együttműködünk nevelési partnereinkkel, elsősrban a családdal és az isklával. Segítjük a nemzeti etnikai és migráns kisebbséghez tartzó gyermekek önaznsságának megőrzését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. Az esélyegyenlőség jegyében biztsítjuk az óvdába járó gyermekek nevelési feltételeit, megteremtjük a szciálisan hátránys helyzetű gyermekek, valamint a tehetséges gyermekek differenciált fejlesztésének lehetőségét is. Kapcslódunk, valamint teret engedünk azknak a tevékenységeknek, melyek az óvdai prgram célkitűzéseit segítik és hatéknyabbá teszik a gyermek isklai életre való felkészítését. Óvdánkban akkr tekintjük nevelési céljainkat elértnek, ha a gyerekek a mellékletben megfgalmaztt sikerkritériumknak megfelelnek. Figyelembe vesszük az intézmény külső és belső környezetét, a flyamatban lévő és várható váltzáskat. (A nevelőtestület döntése alapján a HOP mellékletében szerepel a sikerkritériumk rendszere.) 14

4.GYERMEKKÉP A gyermekkr a lényegi dlgkról az égi világról és a földiről, a jóságról, szépségről és igazságról való tanulás időszaka. Szüksége van az áhítat pillanataira és, hgy kíváncsiságát kielégíthesse. Védelmező krlátk kellenek és szabadság a kreativitásra. Elvek vezérelte életet kell felmutatnunk neki és meg kell hagynunk szabadságát, hgy önnön elveit felfedezhesse. (részlet: Alliance fr Chilhd) Nevelésünk középpntjában a gyermek áll, aki autnóm személyiség, egyedi, megismételhetetlen, mással nem helyettesíthető sajáts individum és szciális lény egyszerre. Személyiségük fejlődését genetikai adttságk, a belső fejlődés - az érés - sajáts törvényszerűségei, a spntán és tervszerűen alkalmaztt környezeti hatásk együttesen határzzák meg. A fenti tényezők következtében a gyermekeknek sajáts, életkri szakasznként és egyénenként váltzó testi-, lelki szükségletei vannak. Leginkább a nyitttság, az érdeklődés, a befgadás, a tudni akarás és az önmegvalósítás jellemző rájuk. Pedagógiai dafrdulásunkkal segítjük őket abban, hgy jó mzgáskészséggel, egészséges testi fejlődéssel, jó beszédkészséggel és kruknak megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek. Frduljanak érzékenyen egymás felé, fgadják el, ha valaki ugyanabban a szituációban tőlük eltérő módn viselkedik, cselekszik. Legyenek fgéknyak környezetük iránt, a természet szeretetére, védelmére neveljük őket. A megrajzlt kép alapján megfgalmazhatjuk, hgy nevelésünk: gyermekközpntú, befgadó (inkluzív), minden gyerek számára egyenlő hzzáférést biztsító, nem ad helyet semmilyen előítélet kibntakzásának. 5.PEDAGÓGUS MODELL, GYERMEK FELNŐTT KAPCSOLAT Embert nevelni a legszebb hivatás, Légy nemes, gazdag lelkű ember, Hgy emberré tehess máskat A magad embersége által (Móricz Zsigmnd) 15

Hisszük, hgy minden gyermek egyedi, különleges emberi lény, aki szeretetteljes közegben frmálható, nevelhető. 5.1. AZ ÓVODAPEDAGÓGUS a nevelés közpntjában áll, példakép a gyerek előtt, tiszteletben tartja a gyermeki jgkat, együttérző, dafigyelő, szeretetteljes magatartást tanúsít, szakértelmét, pedagógiai, pszichlógiai ismereteit gyakrlati jártassága tükrözi, önmaga tvábbfejlesztésének igénye, minden területen megnyilvánul, a vele kapcslatba kerülő személyekkel szemben tisztelettudó, feladat- és prblémaérzékeny. Óvdáskrban, de későbbi életkrban is a példa az egyik leghatássabb nevelő erő. A gyermek utánzási hajlamából következően kiemelt, aznsulást indukáló szerepünk van. Éppen ezért az is fnts, hgy mit és hgyan mndunk, miként viselkedünk, hgyan öltözködünk, stb. Különösen 3-4 éves krban meghatárzó a pedagógus személyisége, hiszen kezdetben a gyermek teljesen kritikátlan, válgatás nélkül utánz, kizárólag a szeretett és érzelmileg hzzá legközelebb álló felnőtt kedvéért. Sk múlik azn, milyen értékeket preferál a gyermek környezete, azn belül elsősrban a család. Ezt az óvdában tiszteletben tartjuk. Előfrdulhatnak értékknfliktusk a család és az óvda között. Ilyenkr rendkívül tapintatsan és kizárólag a gyermek érdekeit figyelembe véve közelítünk a megldás felé. Az óvónő mintegy átveszi, átvállalja a gyermek óvdai életében az anya szerepét. Az ő biztnságt és harmóniát sugárzó egyénisége feltétlenül hatni fg a gyermeki személyiség fejlődésére. Ezért gndljuk azt, hgy a gyermek harmnikus fejlődésének alapkövetelménye, a gyermekfelnőtt kapcslat. A gyermekkel való aktív együttműködés tőlünk is másfajta beállítódást, viselkedést igényel. El kell fgadnunk, hgy nemcsak mi irányíthatjuk a gyermeket, hanem a gyermek is hat ránk. Kapcslatunk aktív és kölcsönös. Olyan nevelő képes a gyermeket az életre, az önálló gndlkdásra serkenteni, aki maga is rendelkezik az önállóság, rugalmasság, döntési képesség, helyzetfelismerő képességekkel. Minden, a csprtt érintő kérdésben, a döntésbe nem csak be lehet, de be is kell vnni a gyermekeket. A gyermeknek éppúgy lehet véleménye, elképzelése, ötlete, javaslata, mint nekünk. 16

Ezeket kmlyan vesszük és beépítjük fejlesztési tervünkbe. ráépítenünk, és megterveznünk a gyermeki tevékenységet. A gyermeket saját környezete, saját tapasztalatai, élményei beflyáslják. Ezekre az élményekre, tapasztalatkra szükséges építenie. Kiegyensúlyztt, pzitív visszajelzésekre épülő, bizalmmal teli légkört teremt maga körül, szeretettel frdul a gyermekek felé, tiszteletben tartja, tleranciával fgadja a gyermekek adttságából eredő különbözőségeket, ahl természetes, hgy minden gyermek hibázhat, mindenkinek lehetősége van a javításra, próbálkzásra. A csprtjában felmerülő knfliktuskat, azk kait felismeri, helyesen értelmezi és hatéknyan kezeli. A gyermekek teljes személyiségének fejlesztésére, autnómiájuk kibntakztatására törekszik. Hangsúlyt fektet a kiemelt figyelmet igénylő gyermekekkel való fglalkzásra. (fejlesztés, tehetséggndzás) Egyéni, differenciált fejlesztéssel gndskdik a meglévő képességek fejlesztéséről, a sajáts nevelési igényű, valamint a halmzttan hátránys helyzetű gyermekek speciális személyiségfejlődéshez fejlesztőtől segítséget kér. Felméri a gyermekek értelmi, érzelmi, szciális és erkölcsi állaptát. Gyermekek fejlődését nymn követi, figyelemmel kíséri, környezeti feltételekkel, tapasztalatszerzési lehetőségekkel elébe megy, így gazdagítja ismereteit. Hatékny gyermek-megismerési technikákat alkalmaz. A módszereket az aktuális tevékenységi frma sajátsságainak, céljainak és a gyermekek fejlettségének megfelelően alkalmazza. Az elméleti ismeretek mellett tapasztalatszerzési lehetőségekkel lehetővé teszi a tanultak gyakrlati alkalmazását. Saját felekezeti és világnézeti kultúráját nem vetíti ki a gyermek és felnőtt közösségre. Értékközvetítő tevékenysége tudats. Együttműködés, altruizmus, nyitttság, társadalmi érzékenység, más kultúrák elfgadása jellemzi. Tisztában van saját szakmai felkészültségével, személyiségének sajátsságaival, és képes alkalmazkdni a szerepelváráskhz. Az óvdapedagógusk módszertani kultúrája kiterjed a személyes és szciális képességek fejlesztésére,megsztják egymással ez irányú módszertani tudásukat. Az óvdapedagógus önmaga tvábbfejlesztésének igénye minden területen megnyilvánul. Az óvda vezetője ösztönzi a nevelőtestület tagjait önmaguk fejlesztésére. Alkalmat ad az óvdapedagógusknak személyes szakmai céljaik megvalósítására, a feladatk delegálásánál az egyének erősségeire épít. Az óvdapedagógus nyittt a szülő, a gyermek, az intézményvezető, a kllégák, a szaktanácsadó visszajelzéseire, felhasználja őket szakmai fejlődése érdekében. A szakmai munkaközösség munkájában az óvdapedagógus kezdeményezően és aktívan részt vállal. A megbeszéléseken, a vitákban, az értekezleteken rendszeresen kifejti szakmai álláspntját, a vitákban képes máskat meggyőzni, és ő maga is meggyőzhető. Együttműködik pedagógustársaival különböző pedagógiai eljárásk és prgramk (pl. témanap, ünnepség, kirándulás) megvalósításában. Részt vesz intézményi innvációban, pályázatkban, kutatásban. A tvábbképzések tapasztalatait megsztják egymással, belső tvábbképzési knzultációs prgramkat szerveznek. Használja a mdern infrmációfeldlgzási eszközöket, példát mutat az infkmmunikációs eszközök óvdában indklt alkalmazására. Aktív résztvevője az nline megvalósuló szakmai együttműködéseknek. 17

5.2. A DAJKA, PEDAGÓGIAI ASSZISZTENS Ugyanúgy figyelembe veszik a gyermek jgs kívánságait és igényeit, mint ahgy a gyermektől is elvárják a szkásk, szabályk betartását. Pedagógiai prgramunk megvalósítása srán a dajka, pedagógiai asszisztens munkája az óvdapedagóguséval összehanglttá válik, mert őket a pedagógiai munka közvetlen segítőjének tekintjük. A dajka és az asszisztens egyike a gyermeket nevelő felnőtteknek, akik éppúgy, mint az óvdapedagógus teljes lényükkel, megjelenésükkel, viselkedésükkel, kmmunikációjukkal, bánásmódjukkal, hatást gyakrlnak a gyermekekre. Ahhz, hgy a nevelési flyamatban tevékenyen részt vehessenek, arra van szükség, hgy tájékztatást kapjanak az óvda és az adtt óvdapedagógus nevelési elképzeléseiről, módszereiről. 5. 3. A NEVELŐKÖZÖSSÉG Belső tartása, gyermekszeretete, kivívtt tekintélye, világs, pnts, tudats, céliránys nevelő tevékenysége nélkül, a harmnikusan fejlődő gyermekközösség kialakítása nem sikerülhet. 5. 4. SZÜLŐK ELVÁRÁSAI AZ ÓVODÁVAL SZEMBEN Kérdőíves felmérések és beszélgetések tapasztalatait rögzítjük a törvényi váltzásknak megfelelően 6.AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE 6.1. A CSOPORTOK KIALAKÍTÁSA Az óvda csprtszerkezetének kialakításakr figyelembe vesszük a gyermekek krát, nemét, a szülők igényeit. Az azns életkr szerint szerveződő és a vegyes életkrú csprtk szervezeti keretei a különböző fejlődési ütemű gyermekeknek egyaránt kedvező fejlődési környezetet nyújtanak. Figyelünk arra a fnts szempntra, hgy a gyermekek szciális kapcslata, kötődése azt igényli, hgy ugyanaz a két óvónő nevelje őket az óvdai élet alatt végig, valamint azt, hgy az adtt óvónőkhöz mely szervezeti frma áll közelebb, melyikben tudnak eredményesebben dlgzni 18

A nevelés céltudats megtervezése srán alakítjuk ki a gyermekek óvdai életrendjét, időbesztását. A gyermek egészséges, a tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztsítja a feltételeket, a megfelelő időtartamú párhuzamsan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével. A napirend kellően rugalmas, igazdik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szkáskra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések a nyugdt, kiegyensúlyztt, kiszámítható óvdai életet garantálják. 6.2. NAPIREND A napirenden belül fnts a tevékenységek közötti harmnikus arányk kialakítása, szem előtt tartva, hgy a legtöbb időt a gyermekek legfntsabb tevékenysége, a játék kapja. biztnságt, támpntt ad és állandóságt jelent a gyermek számára, a körülmények, az évszakk, a váratlan események stb. hatására rugalmasan váltztatható, módsítható, figyelembe veszi az egyes tevékenységek időigényét, a gyermekek nyugdt napi életét biztsítja, figyelembe veszi a fejlődés közben bekövetkezett váltzáskat, biztsítja a tevékenységek zavartalanságát, flyamats, várakzás nélküli végzését. 6.3. HETIREND A hetirend a napirendhez hasnlóan a flyamatsságt, a rendszerességet, a nyugalmat segíti elő és lehetőséget nyújt a szkásrendszer segítségével az óvdásk napi életének megszervezéséhez. A hetirend, különösen a nevelési év elején teljesen másképp alakulhat, mint a nevelési év végén. A beszktatás idején figyelünk arra, hgy minél rugalmasabb és alkalmazkdóbb hetirendet állítsunk össze. Később, az isklára való felkészítés feladatai a pntsabb betartást helyezik előtérbe. Összeállításánál arra figyelünk, hgy az óvdapedagógus feltétlen jelenlétében és közreműködésével, jussn elegendő idő a párhuzamsan is végezhető, differenciált gyermeki tevékenységek, kezdeményezések végzésére, élmények, ötletek és javaslatk meghallgatására, közös megvitatására kipróbálására. A rugalmasság, a helyzethez való alkalmazkdás elősegíti, hgy a gyermek életének észrevétlen szabályzója legyen. Kialakítása természetesen az óvdapedagógus feladata. Számtalan variációval az adtt csprt valamint a gyermekek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő kmplex, növekvő időtartamú 5-35 perces csprts fglalkzásk helye, és időkereti is megváltztathatók. Arra törekszünk, hgy a gyerekek minél önállóbbakká váljanak, ezért elegendő időt biztsítunk a gyakrlásra. Nevelőmunkánkat tehát a rugalmasság, a fkzatsság és flyamatsság jellemzi. 6.4. SZEMÉLYI FELTÉTELEK 19

A nevelőmunka középpntjában a gyermek áll, kulcsszereplője az óvdapedagógus. Óvdánkban 48 fő közalkalmaztt dlgzik. Óvdapedagógusk száma: 27 fő (ebből 1 fő az óvda vezetője, és 2 fő az óvdavezető helyettese) A nevelőmunkát 21 fő segíti. (13 dajka, 4 pedagógiai asszisztens 3 knyhai kisegítő, 1 óvdatitkár) Rendelkezünk a törvény által ajánltt személyi ellátttsággal. Az óvdai nevelés teljes időtartama alatt biztsíttt az óvdapedagógusk jelenléte. A gyermekek nevelését, skldalú képességfejlesztését csprtnként két óvónő látja el. Az óvónői párk kialakításában arra törekszünk, hgy hasnló gndlkdású óvónők dlgzzanak együtt, egységes nevelési stílus alakuljn ki közöttük. Munkájukat összehanglt tervezés és megvalósítás jellemezze. Az óvónők munkáját csprtnként szakképzett dajka, hárm csprtnként 1 pedagógiai asszisztens segíti. A nevelés eredményessége érdekében az óvda működését segítő, nem pedagógus alkalmazttak munkájával szemben, ugyanúgy elvárás a tlerancia, nyitttság, gyermekszeretet, az ő magatartásuk is mdellértékű a gyermekek számára. Arra törekszünk, hgy a sajáts nevelési igényű gyermekek fejlesztését speciálisan képzett szakember végezze. Az óvdapedagógusk saját pedagógiai gyakrlatukat flyamatsan elemzik és fejlesztik. 6.5. TÁRGYI FELTÉTELEK Az óvda épületét, helyiségeit, berendezését, udvarát és kertjét ly módn alakítjuk ki, hgy a gyermekek biztnságát, kényelmét szlgálja, megfeleljen váltzó testméreteiknek, biztsítsa egészségük megőrzését, lehetővé tegye mzgás- és játékigényük kielégítését. A gyermekeket, harmóniát árasztó színekkel, frmákkal, anyagkkal vesszük körül. A helyiségekben szükségesnek tartjuk a megfelelő minőségű, méretű és számú eszközök meglétét, amelyek a gyermekek gndzását és fejlesztését szlgálják. Megfelelő munkakörnyezetet biztsítsunk munkatársainknak. A szülők fgadására megfelelő helyet és eszközöket biztsítunk. (lsd. még: Melléklet - Nevelő munkát segítő eszközök) 20

7.INKLUZÍV PEDAGÓGIA 7.1. INTEGRÁLT NEVELÉS ÉS DIFFERENCIÁLÁS Az ép gyermekek is skban különböznek egymástól, nevelésük srán figyelembe kell venni egyéni igényeiket. Az eltérő fejlődésű gyermekekre ez fkzttan érvényes. Egyrészt jelentősen eltérő az elmaradásuk mértéke, másrészt az is váltzó, hgy az elmaradás mely területeket érinti jbban, melyeket kevésbé. Célunk azn képességek, jártasságk, kmpetenciák fejlesztése, amelyek alkalmassá teszik a gyermekeket az isklakezdésre. Érjék el azt a szciális érettséget, értelmi-mentális fejlettséget, amelynek birtkában sikeresen kezdhetik meg tanulmányaikat. Prgramunk az egyéni képességek, adttságk figyelembevételével fejleszti az óvdáskat, differenciált feladatadással és módszerekkel nevel. Minden csprtban előfrdulhat: sajáts nevelési igényű, hátránys helyzetű, halmzttan hátránys helyzetű, tehetséges kisgyermek, akiknek különleges, speciális bánásmódra, fejlesztőpedagógiai megsegítésre, a sajáts nevelési igényből eredő hátrány, csökkentésre van szüksége. A differenciált bánásmód alapvető feltétele a gyerekek skldalú megismerése. Amennyiben prblémát tapasztalunk, (bilógiai tényezők, rendellenességek vagy sérülés, nem megfelelő családi nevelés, stb.), a lehető legkrábban kezdeményezzük a speciális fejlesztést. A mi felelősségünk, hgy szükség esetén jelezzük a prblémát a szülő és a megfelelő szakember felé, aki segítséget nyújthat az ptimális fejlesztés megvalósulásáhz. Így van esélyünk arra, hgy a krrekciót időben megkezdve a sajáts nevelési igényű, hátránys helyzetű, halmzttan hátránys helyzetű, migráns gyermekeket felzárkóztassuk, későbbi tanulási zavarait, beilleszkedési nehézségeit megelőzzük, illetve enyhítsük. A tehetséges gyerekek esetében a képességek tvábbfejlesztése mellett fnts a személyiségtényezők fejlesztése is, a gyerekek erős ldalának fejlesztése mellett a gyenge ldal erősítése is szükséges, mert ez akadályzhatja az erős ldal kibntakzását (pl. alacsny önértékelés, biztnságérzet hiánya, gyenge alkalmazkdó képesség, stb.). FELADATAINK: kapcslatfelvétel - szükség szerint - a szülőkkel, gyermekrvssal, pszichlógussal, megfelelő szakemberrel, a fejlesztési frma megállapítása, megbeszélése a csprtban együtt dlgzók között, (prevencióra vagy krrekcióra van szükség), 21

a speciális bánásmód knkrét megtervezése, a fejlesztő hatás flyamats megfigyelése, mérése, feljegyzése, esetleges krrekciója. Napjainkban a pedagógiai és egyben az óvdapedagógiai munka egyik legnagybb kihívása az integráció sikeres megvalósítása. Az esélyegyenlőség biztsítását, és a társadalmi befgadást a sajáts nevelési igényű gyermekek intézményes nevelésének, krai szakaszában kell elkezdeni. Ha a szülő vagy mi azt tapasztaljuk, hgy a gyermek fejlődése elmarad a többi gyermekétől, figyelme, érdeklődése tartósan gyenge vagy rmlik, és ezen nem tudunk segíteni, akkr a szakértői bizttság szakemberei hivatttak arra, hgy rvsi, pszichlógiai, gyógypedagógiai vizsgálatk eredményei alapján szakvéleményt készítsenek a gyermek tanulási képességeiről, illetve érzékszerveinek állaptáról. A vizsgálat csakis a szülők egyetértésével történhet! A Köznevelési Törvény 4. szerint sajáts nevelési igényű gyermek az a különleges bánásmódt igénylő gyermek, aki a szakértői bizttság szakértői véleménye alapján: mzgásszervi-, érzékszervi-, értelmi-, vagy beszéd fgyatéks, több fgyatéksság együttes előfrdulása esetén halmzttan fgyatéks, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral ( súlys tanulási,figyelem-vagy magatartásszabályzási zavarral) küzd. Óvdánk az Alapító Okirat szerint beszédfgyatéks, és a fejlődés egyéb pszichés zavarával,(súlys tanulási, figyelem-vagy magatartásszabályzás zavarral) küzdő gyermekeket tud ellátni. A sajáts nevelési igény a szkásstól eltérő, nagybb mértékű differenciálást tesz szükségessé. 7.2. INTEGRÁCIÓ Az integráció szélesebb értelmezésben a valamilyen szempntból elmaradást mutató gyerekek együttnevelése, és a hátrányának enyhítésével, az esélyteremtés biztsítása. A hátránys és halmzttan hátránys helyzetű gyerekek eleve lyan hátránnyal indulnak az óvdában, ami az isklában már skszr behzhatatlan lemaradást kz. A hátrány ka lehet szciális (szegénység), nevelési (pl. elhanyaglás, agresszió), intellektuális (szülők isklázatlansága), egészségügyi (betegség), nyelvi (migráns), etnikai (pl. rma származás), vallási, stb. A hátrány kát akkr tudhatjuk meg, ha megismerjük a családt, életkörülményeiket, szkásaikat, és ezek ismeretében neveljük a gyermeket, várunk el tőle eredményeket. Az integráció az SNI-s és a (többségi) gyermekek közötti interakció maximális megvalósítását célzza. Vagyis a hangsúly nem a puszta együttléten, hanem az együttes tevékenykedésen, a közös játékn, a közös tanulásn, a kölcsönös kmmunikáción van. A befgadó és a beilleszkedő fél számára ez egyaránt alkalmazkdást tesz szükségessé. 22

7.3. DIFFERENCIÁLÁS Amikr egy sajáts nevelési igényű gyermek kerül a csprtba, egy számunkra ismeretlen területtel találkzunk. Ezért fnts feltétel, hgy a befgadó csprtban az óvdapedagógusk rendelkezzenek biznys alapismeretekkel a sajáts nevelési igény körülményeiről. Lényeges, hgy jártasak legyünk a differenciáló pedagógiában, mert ez az együttnevelés egyik alappillére. A differenciálás srán függetlenül attól, hgy van-e a csprtunkban SNI-s gyermek vagy nincs a fejlesztési flyamatt az egyes gyermekek egyéni szükségleteihez igazítjuk. Az egyénekhez igazdás a csprt valamennyi tagjának kedvező. Az SNI-s gyermeknél ahgyan a többi gyermeknél is a gyenge ldalak mellett az erősségeket is figyelembe vesszük, s ehhez alkalmazkdva a gyermekhez legjbban illeszkedő eljárásk megvalósítására törekszünk. A szülők szerepe alapvető és lényeges, sőt nélkülözhetetlen eleme az integrációs flyamatnak. Azzal, hgy gyermeke felvételt nyert az óvdába, szerepe és felelőssége nem csökken, sőt inkább növekszik. A szülő rendkívül nagy szerepet játszik abban, hgy a beilleszkedés sikeres legyen. A többségi óvda egyik nagy előnye a gyermekek önkiszlgálásra, önálló tanulásra ösztönzése. Ezért fnts elv, hgy csak annyi segítséget nyújtsunk, amennyi éppen szükséges. A szülőkkel való kapcslattartás másik aspektusa a segítő tanácsadás. A lelki megsegítés célja a szülők bátrítása, önbizalmuk erősítése, a fejlesztő prgram lépéseinek elmagyarázása. A közösségbe történő beilleszkedés szempntjából fnts a csprttársak el- és befgadóképessége. Tudjuk, hgy sk múlik rajtunk, az óvdában dlgzó összes felnőttön, a példamutatásn, azn, hgy mennyire természetesen kezeljük a csprt tagjaitól valamiben eltérő gyermeket. Fnts, hgy a csprttársak megismerjék a segítségnyújtás lehetőségeit és azk helyes mértékét. Az általáns elvek, feladatk a sajáts nevelési igényű gyermekek befgadásánál: elfgadó környezet biztsítása, az elvárásknak a gyermek fejlődési üteméhez való igazítása, annak belátása, hgy kiemelkedő tevékenységre is képes lehet, a fejlesztés megvalósítása a megfelelő területen, elsősrban az önkiszlgálás, önellátás, a játéktevékenység és a szcializáció terén, kiemelten az alkalmazkdó készség, akaraterő, önállóságra törekvés, együttműködő készség terén való segítségnyújtás, csprts, kiscsprts, egyéni frmában való segítségadás, diagnózisra építő skldalú képességfejlesztés. elengedhetetlen a pedagógus türelmes, nyugdt, érzelmi támaszt biztsító habitusa (kivárás képessége), a cselekvésbe ágyaztt gndlkdás figyelembe vétele, kellő idő, alkalm, vagyis a munkáhz való időtöbblet biztsítása, nagy mennyiségű váltzats ingerek (taktilis, mzgáss, látási, hallási) biztsítása a tapasztalati és ismeretkör bővítése érdekében. 23

8.ÓVODÁNK KAPCSOLATRENDSZERE Óvdánk pedagógiai prgramja a gyermekek személyiségfejlesztését nem egyedül az óvónőkre alapzza. Feltételezzük a szrs és személyes együttműködést a szülőkkel, gndzókkal, a család egészével, a szülői közösséggel, az isklával az óvda egészségügyi ellátását segítő szakemberekkel, a gyermekjóléti és családvédelmi szlgálattal, a körzeti nevelési tanácsadóval a közművelődési intézményekkel és a fenntartóval 8.1. A CSALÁDDAL VALÓ KAPCSOLAT Nevelési szempntból különös jelentőséggel bír az a két színtér, ahl a gyermek él, ahnnan érkezik, illetve ahvá hazatér nap, mint nap. Ez a két színtér a család és az óvda. A gyermek személyiségfejlődésében a családnak sajáts, mással nem pótlható szerepe van. Ezért kötelessége minden pedagógusnak a családkat megismerni, az együttműködés lehetőségét megteremteni, felkínálni és kihasználni. Gyakrlati munkánk tapasztalata azt igazlja, hgy az óvdában kialakíttt nrmák, szkásk csak akkr lesznek maradandóak, ha azk a családi házban megerősítést nyernek. Mi is figyelembe vesszük a családk sajátsságait, szkásait, az együttműködés srán érvényesítjük az intervenciós gyakrlatt, azaz a segítségnyújtás családhz illesztett megldásait. A családdal való kapcslatban az óvda felvállalja a kezdeményező szerepet. Fnts, hgy minél jbban megismerjük a családk szkásait, nevelési nézeteit, életvitelét. Ennek érdekében: nyugdt, őszinte, bizalmn alapuló kapcslat kialakítását kezdeményezzük a család és az óvda között, betekintést nyújtunk az óvda életébe, melyen keresztül a szülő megtapasztalhatja, hgy gyermeke hgy érzi magát, magatartásunkban és személyes kapcslatunkban a szülő tiszteletben tartását helyezzük előtérbe, erősítjük a gndlatt, miszerint gndjaikkal, prblémáikkal bármikr frdulhatnak hzzánk, mert együtt sikeresebb a megldás, 24