Edelényi Mátyás Óvoda és Bölcsőde Bölcsődei Szakmai Program A gyökerek persze nem látszanak, de tudod azok tartják a fát. (görög költő) Edelény 2015.
Tartalomjegyzék INTÉZMÉNY ADATAI... 3. BÖLCSŐDÉNK BEMUTATÁSA... 3. BÖLCSŐDÉNK PEDAGÓGIÁJA... 4. 1. BEVEZTÉS... 4. 1.1. Gyermekkép... 4. 1.2. Bölcsődekép... 5. 1.3. Beszoktatás... 5. 1.4. Családlátogatás... 5. 1.5. Tárgyi feltételek... 5. 1.6. Személyi feltételek... 6. 2. BÖLCSŐDEI NEVELÉS GONDOZÁS CÉLJA... 6. 3. BÖLCSŐDEI NEVELÉS GONDOZÁS ALAPELVEI... 6. 4. BÖLCSŐDEI NEVELÉS GONDOZÁS FELADATAI... 7. 4.1. Az egészséges testi fejlődés elősegítése és az egészséges életmód alakítása... 8. 4.2. Az érzelmi fejlődés és a szocializáció segítése... 8. 4.3. A megismerési folyamatok fejlődésének segítése a tevékenységeken keresztül, értelmi nevelés... 8. 4.4. Anyanyelvi nevelés... 9 5. A BÖLCSŐDEI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI... 9. 5.1. A bölcsőde és a család... 9. 5.2. A bölcsőde és az óvoda... 9. 5.3.Saját gondozónő.9. 5.4.Bölcsőde és az óvoda.10. 5.5. Kapcsolattartás más intézményekkel... 10. 5.6. Kapcsolattartás a szülőkkel, a tájékoztatás módja... 10. 5.7. Gyermekcsoportok szervezése... 11. 5.8. Napirend... 11. 6. A BÖLCSŐDEI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI... 12. 6.1. Gondozás... 12. 6.2. Játék... 13. 6.3. Mondóka, ének... 14. 6.4. Vers, mese... 14. 6.5. Alkotó tevékenységek... 14. 6.6. Egyéb tevékenységek... 14. 6.7. Mozgás... 14. 6.8. Tanulás... 15. 6.9. Sajátos nevelési igényű gyermekek gondozása nevelése... 15. 7. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI A BÖLCSŐDÉSKOR VÉGÉRE... 15. 8. DOKUMENTÁCIÓ... 16. 9. ÉLELMEZÉS... 16. 10 ÉVSZAKOKHOZ ÉS A NÉPSZOKÁSOKHOZ TERVEZZÜK PROGRAMUNKAT... 16. 11. A PROGRAM MŰKÖDÉSÉNEK, ELLENŐRZÉSÉNEK RENDSZERE... 20. ÉRVÉNYESSÉGI NYILATKOZAT... 21. ZÁRADÉK... 22. JELENLÉTI ÍV... 22. MUNKATERV... 24. 1.SZ. MELLÉKLET SZERVEZETI ÁBRA... 24. ZÁRADÉK 26. 2
AZ INTÉZMÉNY ADATAI Az intézmény neve: Edelényi Mátyás Óvoda és Bölcsőde Az intézmény címe: 3780 Edelény, Mátyás király út 7/a Tel: 0648/778-953, e-mail: matyas.ovi@freemail.hu, honlap: http://www.matyasovi.5mp.eu/ Az intézmény fenntartója: Edelény Város Önkormányzata Az intézmény vezetője: A programot készítette: Molnár Istvánné Palkó Ildikó az intézmény vezetője A program elkészítésekor az alábbi törvényi szabályozásoknak tettünk eleget: 1991. évi LXIV. törvény: a gyermekek jogairól. 1993. évi III. törvény: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról. 1997. évi XXXI törvény: A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról. 15/1998. (IV.30.) NM rendelet: a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények valamint személyek szakmai feladatairól és működési feltételeiről. 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet: a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről. 9/2000. (VIII.4.) SzCsM rendelet: a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról. Módszertani levél a bölcsődei gondozás-nevelés minimumfeltételeiről és a szakmai munka részletes szempontjairól. 14/1994.(VI.24.)MKM rendelet: a képzési kötelezettségről és a pedagógia szakszolgálatokról. 259/2002.(XII.18.) MKM rendelet: a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról. BÖLCSŐDÉNK BEMUTATÁSA A Bódva folyó szakaszának kiszélesedő völgyében fekszik Edelény. Műemlékei közül országos jelentőségében kiemelkedő értéket képvisel a Coburg Kastély, amely városunk centrumában található. Óvodánk épülete a város központi övezetében, a régi műemlékek és a modern épületek között helyezkedik el. Óvodánk épületének egyik szárnyában került kialakításra a két csoportos bölcsőde, ahol 24 kisgyermek kap helyet. 3
BÖLCSŐDÉNK PEDAGÓGIÁJA Biztonságérzetet nyújtó, érzelem-gazdag környezet kialakítása, melyben a gyermek saját képességei szerint fejlődhet, megízlelheti az önfeledt, aktív játék örömét, mely képessé teszi a későbbi élet során a kreatív továbbfejlődésre. Élmény és fantázia világa gazdagodhat, és kialakulhat az esztétikum iránti érzékenysége. A bölcsődei nevelésben nagyon fontos a személyre szóló bánásmód, mely a gyermekek egyéni sajátosságához és igényeihez igazodó gondozást és nevelést jelenti. Arra törekszünk, hogy a gondjainkra bízott gyermekekből a körül ölelő világra nyitott, érdeklődő, fogékony, önállóan gondolkodni tudó emberek váljanak. A gyermekekkel jól képzett szakemberek foglalkoznak, akik jártasak a fejlődéslélektanban, pedagógiában és egészségügyi ismeretekkel rendelkeznek. Kisgyermeknevelőink munkájukat hivatásnak tekintik. A legújabb szakmai módszerek szerint dolgoznak, ezáltal fejlesztik a gyermekek kreativitását, alkotókészségét. A természethez közelítve spontán ismereteket nyújtanak. A gyermekek egészséges fejődését a bölcsőde orvosa figyelemmel kíséri. 1. BEVEZETÉS 1.1. Gyermekkép Elfogadjuk a bölcsődei nevelés-gondozás Országos Alapprogramja által meghatározott elvet, miszerint minden gyermek külön személyiség; individuum és szociális lény egyszerre. Fejlődő személyiség, akinek, sajátos, életkori és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. Célunk a gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének elősegítése családias, derűs légkörben, fizikai és érzelmi biztonság megteremtésével, odaforduló szeretettel, elfogadással, a gyermek kompetenciájának figyelembevételével, tapasztalatszerzési lehetőség biztosításával. Személyiségének szabad kibontakozásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. A bölcsődében a nevelést gondozást mindenben ehhez igazítjuk. A nevelés legfőbb területei a gondozási helyzetek és a játék. A bölcsődében eltöltött évek alatt alakítjuk ki az én-tudatot, ennek hatására indul meg a gyermeki öntevékenység és önállóság kibontakozása és fejlődnek szociális kapcsolataik. Nem támasztunk elvárásokat a gyerekekkel szemben sem az étkezés, sem a szobatisztaság, sem a beszéd tekintetében. Kisgyermeknevelőink tisztában vannak azzal, hogy mindenki a maga ritmusában fejlődik, és senkit nem hasonlíthatunk a másikhoz. Fontosnak tartjuk a gyermek és kisgyermekgondozó között kialakuló érzelmi kapcsolatot, hiszen az első kötődésnek döntő jelentősége van a későbbi személyiségfejlődésben. Világos csoportszobáinkban a sokféle színes játék- és mozgásfejlesztő eszköz biztosítja a gyermekek számára a játékot. Sokat tartózkodnak a levegőn, a fedett teraszon vagy a tágas játékokkal teli kertben. A család segítése érdekében a szülők munkaideje alatt biztosítjuk gyermekeik számára a harmonikus, kiegyensúlyozott biztonságot nyújtó gondoskodást. 4
1.2. Bölcsődekép A bölcsőde, mint a gyermekjóléti alapellátás része, a családban nevelkedő gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását, nevelését végző intézmény. Bölcsődénk vállalja 20 hetes kortól 3 éves korig a gyerekek nevelését gondozását, akiknek szülei valamilyen ok miatt nem tudják biztosítani a napközbeni ellátásukat, illetve szociális vagy egyéb ok miatt szükséges az intézményi gondozásuk. 1.3. Beszoktatás A szülőkkel történő hosszú fokozatos beszoktatás során a kisgyermek és a gondozónő között fokozatosan kialakuló érzelmi kötődés segíti a gyermeket új környezetének elfogadásában. Ez jelentősen megkönnyíti beilleszkedését a közösségbe és csökkenti az adaptáció során fellépő negatív tüneteket. Ideje 10 nap. 1.4. Családlátogatás A családdal való kapcsolatfelvétel még a bölcsődébe kerülés előtt megtörténik. Célja, hogy a gyermekeket otthoni környezetükben ismerjük meg. 1.5. Tárgyi feltételek Bölcsődei csoportunk tárgyi feltételei elősegítik a gyermekek nevelését - gondozását, megfelelnek a biztonságos szakmai munkához szükséges előírásoknak. 1.5.1. Gyermekszoba Gyermekek életkorának megfelelő méretű bútorok Kisebb puha szőnyegek, párnák, szivacsok Gyermekfektetők ágyneművel. Fektetési rend szerint történik a gyermekek elhelyezése szakmai előírás alapján. Játék tárgyi feltételei: a gyermekek életkorához, fejlettségéhez igazodó játékeszközök és a csoportlétszámnak, összetételnek megfelelő mennyiségű játék minden tevékenységformához. Étkezés tárgyi feltételei: egységes típusú bölcsődei gyermek asztalok és székek a felvett gyermek létszámnak, a gyermekek méretének megfelelően. Megfelelő minőségű és menynyiségű eszközök. Szakmai előírás alapján Ültetési rend szerint történik a gyermekek ültetése. 1.5.2. Gyermeköltöző Gyermekek öltözködési igényeinek megfelelő ruhás szekrény. A szülők részére bölcsődei pelenkázó áll rendelkezésre kispaddal. 1.5.3. Fürdőszoba A gyerekek gondozását segítő berendezési tárgyak, eszközök, életkoruknak megfelelő méretben. 4 db mosdó, 4 db gyermek WC, zuhanyzó, pólyázó asztal, fésűtároló, fogmosó pohártartó, törülköző, egész alakos tükör. 5
1.5.4. Játszókert törvényi előírásoknak, a módszertani levélben foglaltaknak megfelelően kialakított játszókert, ahol a gyermekek változatos játszóeszközökkel játszhatnak, ügyesedhetnek. 1.6. Személyi feltételek fő 4/fő 1/fő 1/fő 1/fő 1/fő ntézményvezető Kisgyermekgondozó Mosónő Takarítónő Bölcsőde orvos (szerződéssel) Karbantartó (az óvoda alkalmazásában) Kisgyermeknevelőink szakképesítéssel rendelkeznek és továbbképzési kötelezettségüknek eleget tettek. 2. A BÖLCSŐDEI NEVELÉS GONDOZÁS CÉLJA A kisgyermek sokoldalú, harmonikus fejlődésének biztosítása, a gyermeki személyiség kibontakozásának elősegítése az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. A bölcsődei nevelés gondozás a családi neveléssel együtt szolgálja a gyermek fejlődését. A bölcsődei nevelés gondozás elveinek megvalósítása érdekében gondoskodik az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes légkör megteremtéséről, a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor specifikus alakításáról, a gyermeki közösségben végezhető sokszínű tevékenységről különös tekintettel a mással nem helyettesíthető JÁTÉKRA és ME- SÉRE és e tevékenységeken keresztül az életkornak megfelelő műveltségtartalmak közvetítéséről. 3. A BÖLCSŐDEI NEVELÉS GONDOZÁS ALAPELVEI 3.1. Családi nevelés elsődlegességének elve. A bölcsőde a családi szokásainak, erkölcsi értékrendszerének figyelembe vételével, azzal összhangban gondozza a gyermeket, szükség esetén kompenzálja a hiányosságokat. Ahhoz, hogy ez maradéktalanul érvényesülni tudjon a szülőnek maximálisan biztosítani kell a bölcsődei életbe való betekintést, bekapcsolódást. Megértően, elfogadóan kell viseltetni a család elveivel szemben. 3.2. Gyermeki személyiség tisztelete. A gyermek fejlődő személyiségét különleges tisztelet illeti meg. A bölcsőde feladata segíteni a gyermek személyiségének maximális kibontakoztatását, a személyes, szociális és kognitív kompetenciák fejlődését. A bölcsődei nevelésnek itt értékteremtő-értékközvetítő folyamatnak kell lennie, mely tiszteletben tartja az alapvető emberi és szabadság jogokat. 6
3.3. Nevelés és gondozás egységének elve. E kettő elválaszthatatlan egység, a gondozás folyamataiban nevelés is zajlik, de a nevelés nem korlátozódik a gondozás folyamataira. 3.4. Az egyéni bánásmód elve. A gyermek fejlődéséhez elengedhetetlen, hogy a gondozónő őszinte, meleg, szeretetteljes odafordulással segítse a gyermek fejlődését, figyelembe véve annak életkori- és fejlődési sajátosságait, pillanatnyi pszichés és fizikai állapotát valamint hangulatát. A gyermeknek folyamatosan éreznie kell az állandó figyelmet, törődést, még akkor is a gyermek lassabban fejlődik, vagy valamely területen elmaradást mutat. A gondozónőnek feltétel nélkül el kell fogadnia a gyermek vallási, etnikai, kulturális hovatartozását, és lehetőség szerint segítenie kell a saját és más kultúrák megismertetését, de semmiképpen sem sajátjának elnyomásával. 3.5. Biztonság és stabilitás elve. Biztosítani kell a gyermeknek a személyi- és tárgyi környezet állandóságát, hiszen ez megadja az érzelmi biztonságot, és eligazodást nyújt a mindennapokban. A napirend folytonosságából adódó állandóság növeli a stabilitást, és kiszámíthatóságot eredményez a gyermek életében. A biztonság természetszerűen magába foglalja a bármiféle pszichés (például megfélemlítés) vagy fizikai (például verés) erőszaktól való tartózkodást. 3.6. Az aktivitás, az önállósulás segítésének elve. A gyermek ösztönzése, megnyilvánulásainak támogató, elfogadó segítése, az aktivitás és az önállóság iránti vágy kialakulásának fokozása. A gondozónő példamutatásával, az élethelyzetek átláthatóvá, befogadhatóvá tételével segíti a gyermek fejlődését. 3.7. Az egységes nevelő hatások elve. Értékközvetítés és értékteremtés. Célja, hogy a gyermek megfelelő fejlődése, fizikai és érzelmi biztonsága érdekében a nevelők egyeztessék az alapvető értékeket, erkölcsi normákat, nézeteiket és nevelési gyakorlatukat. Ezen elvek alkalmazása biztosítja az intézményben elhelyezett gyermekek biztonságát, megfelelő fejlődését a napközbeni ellátás keretein belül. Valamint biztonságot jelent a szülők számára is, hiszen könnyebben belelátnak a bölcsődék gondozási-nevelési folyamataiba, s ha valamely elv betartásában hiányosságot észlelnek, akkor azonnal a bölcsődevezetőhöz fordulhatnak panaszukkal. 4. A BÖLCSŐDEI NEVELÉS GONDOZÁS FELADATAI Bölcsődei nevelésünk gondozásunk feladata a városban és az ellátási területeken élő, családban nevelkedő kisgyermekek napközbeni ellátásának biztosítása, és az optimális fejlődés elősegítése. A bölcsődébe 20 hetes kortól a harmadik életév betöltéséig vehetők fel a gyermekek. Egyéni elbírálás alapján 20 hetesnél fiatalabb, vagy 3 évesnél idősebb gyermek is gondozható, nevelhető. Igény és speciális feltételek biztosítása szerint vállalhatja 6 éves korig értelmi és/vagy mozgássérült valamint érzékszervi sajátos nevelési igényű gyerekek habilitációját 7
4.1. Az egészséges testi fejlődés elősegítése és az egészséges életmód alakítása Az egészséges életmód kialakítása ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. A gyermeket erőteljes testi fejlődés jellemzi, így a bölcsőde feladata, hogy ezt a fejlődést minél jobban elősegítse. A fejlődéshez szükséges az egészséges és biztonságos környezet megteremtése, a fejlődés támogatása A primer szükségletek egyéni igény szerinti kielégítése, Az egészséges életmód, a táplálkozás, az egészségmegőrzés és az alapvető kultúrhigiénés szokások kialakulásának segítése, A mozgásigény kielégítése s közben a mozgásfejlődés elősegítése, A napirend is az egészséges életmódra nevelést szolgálja. A táplálkozás, tisztálkodás, a mozgásigény kielégítése (melynek egy része szabad levegőn történik) és az alvás meghatározott ideje az egészséges fejlődés feltétele is egyben. 4.2. Az érzelmi fejlődés és a szocializáció segítése A gyermek jellemző sajátossága, hogy a személyiségen belül az érzelmek dominálnak, így elengedhetetlen, hogy a gyermeket a bölcsődében érzelmi biztonság, derűs környezet és szeretetteljes légkör vegye körül. Figyelembe kívánjuk venni az egyéni szükségleteket, hogy az én tudat egészségesen fejlődjön. A gyermekek társas kapcsolatban megtanulják az együttélés szabályait. Segítünk, hogy a mások iránti nyitottság, empátia és tolerancia tovább fejlődhessen. A bölcsőde lehetőségeket teremt, hogy a nevelőkkel és társakkal sok közös élményhez jussanak. 4.3. A megismerési folyamatok fejlődésének segítése a tevékenységeken keresztül, értelmi nevelés A bölcsőde változatos tevékenységeket biztosít a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára építve, melyeken keresztül tapasztalatokat szerezhet önmagáról tárgyi-, természeti-, és társadalmi környezetéből. Támogatjuk a gyermekek önállóságát, aktivitását és kreativitását. A gyermekek spontán szerzett tapasztalatait új ismeretekkel bővítjük. A gyerekek érdeklődésének megfelelő tevékenységek lehetőségét biztosítjuk. A gyerekek tevékenységét támogató - bátorító figyelemmel követjük. Közös tevékenységeink során élményeket, viselkedési és helyzet megoldási mintákat nyújtunk. Mivel ebben az életkorban a legfőbb tevékenység a JÁTÉK, így minden értelmi nevelés a játékba ágyazottan jelenik meg. 4.4. Anyanyelvi nevelés Az anyanyelv fejlesztése, a kommunikáció különböző formáinak alakítása kiemelt jelentőségű. Figyelünk arra, hogy a gyermek beszédkedvét felkeltsük és fenntartsuk. Meghallgatjuk őket, kérdezésre ösztönözzük és a kérdéseikre mindig válaszolunk. Beszédértésüket választékos szóhasználattal, sok beszélgetéssel, ritmusos mondókák mondogatásával és meséléssel fejlesztjük. 8
Szókincsüket a játszás során folyamatosan gyarapítjuk. Az önálló véleményalkotásra, a döntésre, a választásra való képessé válásukat segítjük. 5. A BÖLCSŐDEI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI 5.1. A bölcsőde és a család A bölcsőde a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermekek fejlődését. A családi és a bölcsődei nevelés-gondozás összhangja, a szülők és a gondozónők közötti partneri kapcsolat kialakítása elengedhetetlen feltétele a gyermekek harmonikus fejlődésének. Ennek alapvető feltétele a családdal való együttműködés. Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól az írásos tájékoztatáson át a különböző rendezvényekig magukba foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket a bölcsőde, illetve a család teremt meg. Formái: beszélgetések érkezéskor, hazamenetelkor, egy egy időszak végén szülői értekezletek szervezett programok (Pl.: mikulás, farsang, gyermeknap) családlátogatás hirdetőtábla A családdal való kapcsolatfelvétel a gyermek otthoni környezetében, családlátogatás formájában történik, a beszoktatás megkezdése előtt. Célja, hogy a gyermek a gondozónővel, ne intézményi keretek között találkozzon,,hanem az otthoni meghitt környezetben. 5.2. Beszoktatás Bölcsődénkben a 10 napos beszoktatáskor a szülők jelenlétét biztosítjuk, ezzel segítve a megfelelő biztonságérzet kialakulását és a stabilitás elérését gyermekben és szülőkben egyaránt. Az első héten az anyával (szülővel) együtt van jelen a gyermek. Ebben az esetben a szülő végzi a gondozási műveleteket, és a gondozónő fokozatosan veszi át a gyermek gondozását, amit a gyermek elfogad. Fokozatosan emeljük az itt tartózkodás idejét. A második héten már a gyermek a szülő állandó jelenléte nélkül van a bölcsődében. Az alvás jelenti a beszoktatás alatt a legnagyobb nehézséget a gyermeknek, ezért fontos hogy az elaltatás és az ébredés idejében a szülő a bölcsödében tartózkodjon. 5.3. Saját gondozónő Minden gyermeknek van saját gondozónője. Tapasztalatok szerint a személyi változás, a helyváltoztatás hosszú időre elbizonytalanítja, kizökkenti egyensúlyukból a gyermekeket, ezért nyugodt fejlődésük érdekében fontos az állandóság. Az ölelkezési idő -t a gondozónő, elsősorban a saját gyermekei gondozására, nevelésére fordítja. Így több figyelem jut minden gyermekre, jobban számon lehet tartani a gyermekek egyéni igényeit, problémáit, szokásait. 9
A partneri kapcsolat erősítése érdekében közös családi programokat szervezünk (pl: szüreti vigadalom, Mihály-napi vásár, farsang, gyermeknap, stb.). Ezekre igény van, szorosabbá teszik az intézmény és a szülők kapcsolatát. A bölcsőde nyitott minden érdeklődő számára, függetlenül attól, hogy jelenlegi vagy jövőbeli gyermekről van e szó. Ennek elősegítése érdekében minden év tavaszától a nyári szünetig szeretettel várjuk a szülőket a gyermekükkel együtt egy udvari játékra, beszélgetésre, ismerkedésre. Az idejáró gyermekek szülei bármikor bejöhetnek és megnézhetik, hogy mi történik gyermekükkel a bölcsődében. Évente két alkalommal szervezünk szülői értekezletet, melyen a bölcsődei életről adunk tájékoztatást. 5.4. A bölcsőde és az óvoda Bölcsődénk nagy előnye, hogy az óvodával egy épületben, az óvodai neveléssel karöltve éli mindennapjait. Bölcsődés gyermekeink közvetlen kapcsolatban vannak mind az óvodás gyermekekkel, mind pedig az óvodában dolgozó felnőttekkel. Minden óvónőt és dajka nénit személy szerint ismernek, hiszen napról napra valamilyen módon találkoznak. Ennek köszönhetően az óvodába őket már nem kell beszoktatni, hiszen mindent és mindenkit ismernek. Több az óvoda által szervezett programban is részt vesznek, vagy aktív részesei a történéseknek vagy csak figyelik azokat. 5.5. Kapcsolattartás más intézményekkel Gyermekjóléti Szolgálat Családsegítő Szolgálat Védőnői szolgálat Gyermekorvosi szolgálat Óvoda A korai fejlesztés szakemberei Gyermekvédelmi szakellátás Gyámhatóság. Pedagógiai Szakszolgálati Intézet 5.6. Kapcsolattartás a szülőkkel, a tájékoztatás módjai Kölcsönös, folyamatos tájékoztatás a gyermek fejlődéséről, amely mindig őszinte, hiteles és személyes hangvételű legyen. Formái: Bölcsőde-látogatás, családlátogatás /beszoktatás előtt és szükségszerűen/. 10
Beszoktatás /fokozatosan a szülővel együtt történik. Biztonságot ad a gyermeknek és megkönnyíti az új környezethez való alkalmazkodást, lehetőséget nyújt a kisgyermekgondozó fokozatos elfogadásához. Beszélgetések érkezéskor és hazamenetelkor. Szülői értekezletek Hirdetőtáblák Időpont egyeztetés után egyéni beszélgetés. Szervezett programok. Átmenet biztosítása bölcsödéből-óvodába Kölcsönös látogatások az óvónő meglátogatja a gyermekeket a bölcsődében, a gyermekek ellátogatnak az óvodai részlegbe, rendezvények, ünnepek látogatása, közös programok. Fokozatos beszoktatás az óvodába (szülő, kisgyermeknevelő segítségével). Kölcsönös tapasztalatcsere, tájékozódás a gyermek fejlődéséről (bölcsődés, volt bölcsődés gyermekek esetében). Az óvodapedagógusok és kisgyermeknevelők kölcsönösen részt vesznek a szülői értekezleteken, közös programokon. 5.7. Gyermekcsoportok szervezése A bölcsődei gyermekcsoport létszámát a 15/1998. (IV.30.) NM rendelet A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről határozza meg. Eszerint egy bölcsődei csoportban legfeljebb 12 gyermek, ha valamennyi gyermek betöltötte a második életévét, legfeljebb 14 gyermek nevelhető, gondozható. A gyermek a bölcsődébe járás teljes időtartama alatt ugyanabba a gyerekcsoportba jár. Életkor szerint vegyes csoportok vannak. 5.8. Napirend A bölcsőde nyitvatartása: a hét öt napján hétfőtől péntekig 6 00 17 00 óráig. 6 00-8 00 Érkező gyermekek fogadása, átvétele. Játéktevékenységek. 8 0 0-8 15 Reggelihez készülődés 8 15-8 45 Reggeli 8 45-10 00 Délelőtti játéktevékenységek, képességfejlesztés. 10 00-10 15 Tízórai 10 15-10 45 Játék az udvaron 11 00-11 30 Készülődés az ebédhez (tisztázás, wc, kézmosás) 11 30-12 00 Ebéd 12 00-15 00 Pihenő idő 11
15 00-15 30 Uzsonna 15 30-17 00 Játék és a gyermekek távozása, a szülők tájékoztatása a napi eseményekről. A jól szervezett, folyamatos és rugalmas napirend a gyermekek igényeinek, szükségleteinek kielégítését, a nyugodt és folyamatos gondozás feltételeit biztosítja. Megteremti a biztonságérzetet, a kiszámíthatóságot, az aktivitás és az önállósodás lehetőségét. A gondozás-nevelés folyamatában az egymást követő események (tisztálkodás, étkezés, játék, alvás) a gyermekek jó közérzetét is megteremtik. Az optimális napirenden belül az egyes gyermekek igényeit a gondozónő úgy tudja kielégíteni, hogy közben a csoport életében is áttekinthető a rendszer, a gyermekek tájékozódhatnak a várható eseményekről. Ez egyben a csoport belső nyugalmát is biztosítja. A jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti belső arányok kialakítása, és az hogy a napirendet a gyermekcsoport gondozónői alakítsák ki. Napirendünk kialakításánál igyekszünk szem előtt tartani, hogy a legtöbb időt a játékra fordítsuk. Lehetőség szerint legyen rendszeres a komplex foglalkozásokra szánt idő, figyelembe véve a játékba integrált tevékenységekkel elsajátítható ismereteket. Napirend igazodik: A gyermekcsoport életkori összetételéhez Fejlettségéhez Szükségleteihez Befolyásolják az évszakok, az időjárás A gyermek otthoni életének, életritmusának lehetőségszerinti figyelembevétele. 6. A BÖLCSŐDEI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI 6.1. Gondozás Belsőséges, interakciós helyzet a gondozónő és a gyermek között, melynek elsődleges célja a gyermek testi szükségleteinek kielégítése. A szociális kompetencia kialakulásának egyik feltétele, hogy a gyermekek aktívan részt vehessenek a gondozási helyzetekben. Lehetőséget kívánunk adni a próbálkozásra úgy, hogy közben érezzék segítő, támogató figyelmünket. Elegendő időt szeretnénk adni a gyakorlásra (tisztálkodás, öltözködés, evés), az egyes mozzanatok megtanulására. Közben érzelem gazdag, kommunikációs kapcsolat alakul ki a nevelő és a gyerek között. 6.2. Játék A játék a gyermek önkéntes tevékenysége, mely belső indítékok alapján jön létre. Játékban dolgozzák fel élményeiket, vágyaikat, közben sok tapasztalatot, ismeretet szereznek, személyiségük sokoldalúan fejlődik. A játékot a gyermek elsődleges tevékenységének tekintjük. A folyamatos játékot az étkezések ideje, a pihenőidő és a gondozási tevékenységek szakítják meg. 12
Amikor együtt játszunk a gyerekekkel, a játékba ágyazottan megjelennek az évszakok és az ünnepek. Ehhez választunk odaillő ábrázolási technikákat, dal és mondóka anyagot, mozgásos játékokat és igyekszünk minél több élményhez juttatni a gyerekeket. A játék fejlődés folyamata A játék alapja, kezdete a csecsemők manipulációja. A bölcsődés korú gyermek fő tevékenysége a gyakorló játék, mely másfél éves kortól alakul ki. Ezt a játékot a funkció öröméért gyakorolja, különböző mozgásokat, műveleteket utánoz. Két éves kor körül megjelenik az én tudat. Az én akarom, én idézem elő a játékban is megfigyelhető. Három éves korban a gyerekek szeretnének hasonlítani a környezetükben lévő felnőttekhez, utánozzák őket, elkezdenek szerepet játszani. Bölcsődés korú gyerekeinknél a gyakorlójátékot tarjuk a legfontosabbnak, mert változatosan lehet alkalmazni. A hang és beszéd gyakorlása fokozza beszédkedvüket, gyarapítja szókincsüket. Ezt rövid mondókák mondogatásával, kitalált szöveggel, játékos mozdulatok ismétlésével végezzük. A mozgást gyakorló játék során egy egy mozgás műveletet ismételnek, a sikeres végrehajtás az öröm forrása. Eszközzel való játszás közben rakosgatják, tologatják a tárgyakat, gyakran mozgással kísérve. Ezekből a tevékenységekből alakul ki az építő és konstruáló játék. Alkotó játék során megtapasztalják a különböző anyagok tulajdonságait (víz, papír, gyurma, homok...) fejlődik képzeletük, kreativitásuk, sok ismeretet, tapasztalatot szereznek. Számukra a gondozónő személye a legfontosabb. Ő tudja biztosítani a játékhoz szükséges légkört, ha kell ötleteket ad, segítséget nyújt. A gondozónővel kapcsolatos elvárásaink: - Nagyfokú empatikus készséggel rendelkezzen. - Szeressen játszani. - Adjon mintát a gyerekeknek a játékban. - Adja meg a játék feltételeit (tér, eszköz, mozgás). - Segítse a játékban adódó konfliktus helyzetek megoldását. Játékeszközeinket gondosan válogatjuk meg. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek életkorának, valamint egészségügyi és pedagógiai szempontoknak megfeleljenek. A játékok könnyen tisztíthatók, fertőtleníthetők legyenek, balesetet ne okozzanak. Játékkészletünket változatosan állítjuk össze, hogy alkalmasak legyenek a gyerekek által különböző tevékenységekhez. Figyelünk arra is, hogy a játékok esztétikusak, igényes kivitelűek legyenek. A játékokat a gyermekek által elérhető helyen, fajtánként csoportosítva helyezzük el. 13
6.3.Mondóka, ének A bölcsődénkben sokrétűzenei élmény átélésére, tapasztalatszerzésre ad lehetőséget a környezet hangjainak megfigyelése, a gondozónő kellemes ének- és beszédhangja, spontán dúdolgatása, ritmusos szövegmondása, a dallam és ritmushangszerek hallgatása, megszólaltatása, a közös éneklés. Az ismétlődések, a játékos mozdulatok megerősítik a zenei élményt, a zenei emlékezetet. 6.4. Vers, mese A vers, mese nagy hatással van a kisgyermek érzelmi-, értelmi- (ezen belül beszéd, gondolkodás, emlékezet és képzelet) és szociális fejlődésére. A versnek elsősorban a ritmusa, a mesének pedig a tartalma hat az érzelmeken keresztül a személyiségre. A verselés, mesélés, képeskönyv-nézegetés bensőséges kommunikációs helyzet, így a kisgyermek számára alapvető érzelmi biztonság egyszerre feltétel és eredmény. A gyermek olyan tapasztalatokra, ismeretekre tesz szert, amelyeknek megszerzésére más helyzetekben nincs lehetősége. 6.5. Alkotó tevékenységek Az öröm forrása maga a tevékenység az érzelmek feldolgozása és kifejezése, az önkifejezés, az alkotás nem az eredmény. A gondozónő a feltételek biztosításával, az egyes technikák megmutatásával, a gyermek pillanatnyi igényeinek megfelelő technikai segítéssel, az alkotókedv ébren tartásával, a 10 gyermek alkotásának elismerésével és megbecsülésével, meg őrzésével segítheti az alkotó tevékenységek iránti érdeklődést és a személyiségfejlődésre gyakorolt hatások érvényesülését. 6.6. Egyéb tevékenységek Ezek a tevékenységek valamilyen élethelyzet közös előkészítéséhez és megoldásához, az egymásról és a környezet szépségéről való gondoskodáshoz kapcsolódnak (pl. viráglocsolás, gyümölcsnap előkészítése... stb.). Az öröm forrásai az együttesség, a közös munkálkodás és a tevékenység fontosságának, hasznosságának átélése. 6.7. Mozgás Csecsemő- és kisgyermekkorban a mozgás alapvető formái alakulnak ki, fejlődnek. A mozgásigény rendkívül nagy, az egészséges gyermek örömmel gyakorolja a mozgást. Mind a szobában, mind az udvaron biztosítani szeretnénk a gyermekek számára minél nagyobb mozgásteret, mozgásfejlesztő játékokat, melyek használata során gyakorolják a gyermekek az egyes mozgásformákat, fejlődik mozgáskoordinációjuk, harmonikussá válik a mozgásuk. A játékeszközök szerepe az érdeklődés felkeltése, a mozgás aktivitás fenntartása. 14
Fontos szempont, hogy a környezetünk balesetmentes legyen, a veszélyforrásokat kiküszöböljük. Minél változatosabb mozgásra van lehetősége a gyermekeknek, annál nagyobb örömüket lelik a játékban. Csecsemőknek olyan játszóhelyet biztosítunk, amely védett, de elegendő hely áll rendelkezésre, pl.: hempergő, elkerített szobasarok. A nagymozgásos játékokra a szabadban, udvaron, teraszon több lehetőség adott, mint szobában. A szobai játékok sokféleségük folytán a kéz finommozgását és a nagymozgásokat is fejlesztik. A szobában is szükségesek nagymozgásos játékok. Az önállósági törekvések támogatása során a gondozási műveletekben való aktív részvétel a praktikus mozgások gyakorlására, finomítására ad lehetőséget. 6.8. Tanulás A tanulás a gyermek korából és fejlettségéből adódó tevékenység, ill. tevékenységbe ágyazottan történik. A tanulás legfontosabb irányítója a személyes kíváncsiság, az érdeklődés. A kisgyermekkori tanulás színterei a természetes élethelyzetek: a gondozás és a játék, a felnőttel és a társakkal való együttes tevékenység és kommunikáció. A tanulás formái: utánzás, spontán játékos tapasztalatszerzés, a gondozónő-gyermek interakcióból származó ismeretszerzés és szokáskialakítás. A beszéd a kisgyermekkori tanulás nagyon fontos eleme. A kommunikatív képességek fejlődésének feltételei a biztonságos és támogató környezetben zajló felnőtt-gyermek és gyermekgyermek interakciók. Figyelembe vesszük azoknak a gyermekeknek a nyelvi szükségleteit, akiknek más az anyanyelvük, mint a nemzeti nyelv. 6.9. Sajátos nevelési igényű gyermekek gondozása - nevelése Bölcsődénk vállalja sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését, ellátását. Elsősorban a gyengénlátó, enyhefokban hallássérült nagyothalló -, enyhén értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, akadályozott beszédfejlődésű, autista, autisztikus gyermekek nevelését. A kisgyermeknevelő feladata a gondozás-nevelés során, hogy a sérült gyermeket önálló személyiségként fogadja el. Gondozását, nevelését az egyéni igények figyelembe vételével végezze. Az alkalmazott módszerek alkalmával figyelembe veszi, hogy a sajátos nevelési igényű gyermeke esetében hosszabb időt vesz igénybe a tanulási folyamat, és ebben direktebben kell részt vennie. Figyelembe veszi, hogy ebben az esetben kevésbé építhet a belső motivációra. 7. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI A BÖLCSŐDÉSKOR VÉGÉRE - A gyermek belső érése a családi nevelés és a bölcsődei nevelési-gondozási folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége a bölcsődéskor végére eléri az óvodai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. - Ruhadarabjaikat megnevezik, kis segítséggel le és felveszik. Segítséggel kezet mosnak, szobatiszták. Önállóan étkeznek. Ismerik testrészeiket, megnevezik azokat. Biztonsággal járnak, futnak, szívesen mozognak, guggolnak, ugrálnak, tornáznak. 15
- Finom mozgásaik folyamatosan fejlődnek, képesek apróbb játékokkal játszani. - Próbálkoznak a ceruzafogással, rajzolással, festéssel, szívesen gyurmáznak. - Beszédfejlődésük eltérő szinten van, de képesek kommunikálni a felnőttekkel és társaikkal. - Ismerik a legfontosabb megszólítási szabályokat, köszönnek, helyesen alkalmazzák a kérem - köszönöm kifejezéseket. - Rövid verseket, mondókákat, dalokat felidéznek. - Rövid mesét végig hallgatnak. - Ismerik a nevüket. - Könyvnézegetés közben felismerik a látottakat. - Játéktevékenységekben képesek együttműködésre társaikkal és a felnőttekkel. - Megjelenik az aktív társas viselkedés első formája az összedolgozás. Az összedolgozás során kialakulhat a munkamegosztás, így lehetőségük lesz kisebb szerepjátékok eljátszására. Ez jó alap az óvodai szerepjátékok kibontakozásához. 8. DOKUMENTÁCIÓ A bölcsődénk a gyermek fejlődésének nyomon követése, a fejlődési folyamat alakulásáról való tájékozódás céljából az egyes módszertani javaslatokban megfogalmazott módon dokumentációt vezet. A dokumentáció vezetése, az abban szereplő adatok, információk felhasználása a gyermekről való lehető legmagasabb színvonalú gondoskodás biztosítása, a gyermek fejlődésének segítése, a hátrányos helyzetű gyermekek esetében a hátrányoknak és következményeiknek enyhítése érdekében történik. A dokumentáció semmiféleképpen sem a gyermekek minősítését szolgálja. A dokumentációnk vezetésénél fontos szempontok: a tárgyszerűség (objektivitás), a validitás (a szempontok, kategóriák, kritériumok stb. alkalmasak annak a helyzetnek, folyamatnak a jellemzésére, amelyre használják őket), a hitelesség, az árnyaltság, a rendszeresség ill. a folyamatosság. A dokumentációnk készítéséhez alkalmazott módszerek és eszközök kiválasztásánál különösképpen tekintettel leszünk a kisgyermekek fokozott biztonságigényére (személyi- és tárgyi környezet állandósága, az adott helyzetnek a kisgyermek megszokott, számára elfogadott élethelyzetekhez való hasonlósága). A dokumentációnk vezetéséhez kérjük a szülők hozzájárulását, a rögzítetteket kérésre a szülőknek megmutatjuk. A dokumentációnk vezetésénél és őrzésénél a személyiségi jogokat a legmesszebbmenőkig figyelembe vesszük 16
A DOKUMENTUMOK EGYMÁSRA ÉPÜLÉSE A B Ö L C S Ő D E I G O N D O Z Á S - N E V E L É S M I N I M U M F E L T É T E L E I É S A S Z A K M A I M U N K A R É S Z L E T E S S Z E M P O N T J A I A B Ö L C S Ő É K G O N D O Z Á S I - N E V E L É S I A L A P P R O G R A M J A H E L Y I G O N D O Z Á S I - N E V E L É S I P R O G R A M A Z I N T É Z M É N Y M I N Ő S É G F E J L E S Z T É S I P R O G R A M J A A Z É V E S M U N K A T E R V B Ö L C S Ő D E I G Y E R M E K É S E G É S Z S É G Ü G Y I T Ö R Z S L A P, P E R C E N T I L T Á B L Á Z A T, F E J L Ő D É S I N A P L Ó C S O P O R T N A P L Ó A következő dokumentumok vezetése a kisgyermeknevelők feladata: Bölcsődei, gyermek egészségügyi törzslap (doktornővel), adatlap, jelenléti ív Fejlődési napló, percentiltáblázat Csoportnapló nyilatkozatok 9. ÉLELMEZÉS Bölcsődés gyermekeink élelmezéséről, az étrend tervezéséről a Szent Miklós Görögkatolikus Általános Iskola konyhája gondoskodik. Bölcsődénk gyermekorvosa dr. Balogh Enikő hétről hétre áttanulmányozza az étlapot és korrigálja az esetleges hibákat. Az étrend tervezésekor figyelembe veszik/vesszük, hogy a gyermek a bölcsődei minimum négyszeri étkezés esetén az ajánlott napi energia és tápanyagtartalom 75%-át megkapja. Az étrendünk igazodik az életkori sajátosságokhoz, változatos, idényszerű, ízében összehangolt. Étkezéseknél figyelembe vesszük a gyermeki kompetenciát. Minden gyermek a saját szükségletének megfelelő mennyiséget fogyaszt el a felkínált ételből. Szem előtt tartjuk, hogy lehetőséget biztosítsunk az önálló étkezésre való törekvésben. 10. ÉVSZAKOKHOZ ÉS A NÉPSZOKÁSOKHOZ TERVEZZÜK PROGRAMUNKAT Mivel bölcsődénk a Mátyás Óvodával karöltve működik, ezért programjainkat mi is a néphagyományok köré tervezzük. Mivel szerves egységben működünk, ezért bölcsődés gyermekeink is részt vesznek az óvoda által szervezett programokban, néphagyományéltető tevékenységeikben. A következőkben mindazokat a hagyományéltető ünnepeket jelenítjük meg, amelyekben a bölcsődés gyermekek is aktívan részt vesznek. 17
A néphagyományhoz kapcsolódó ünnepek - Farsang: farsang napján a gyerekek és felnőttek jelmezeiket magukra öltve mulatnak. - Mátyás napi mesés délelőtt: ezen a délelőttön az Óvodai Bábjátszásban aktívan résztvevő gyermekeink adnak elő egy vagy két bábdarabot. - Télkergető tavaszváró Kiszebáb égetés: elkészül a kiszebábu, amit a farsangi mulatság végén elégetünk. Ez a tél elűzését a tavasz várását jelképezi. Kicsik és nagyok felsorakozunk az óvoda udvarán és hangszerekkel a kezünkben körben sétáljuk intézményünk két épületét, miközben folyamatosan énekelünk, hangoskodunk, csörgünk, zörgünk, dobolunk és ily módon is űzzük a telet. - Húsvét: a lányok már a húsvétot megelőző időszakban ajándékot készítenek a fiúknak, miközben ők verset tanulnak a lányoknak. Ezt követően a fiúk locsolkodnak, a lányok ajándékkal kedveskednek. - Pünkösd: a pünkösdölés pünkösdi király és királylány választásról, pünkösd járásról szól. Lehetőség nyílik a különböző ügyességi játékok gyakorlására, a győztes pünkösdi királlyá választására. A lányok házról házra járnak köszöntésüket és jókívánságaikat elmondani. - Mihály napi vásár: már kora reggel egy hagyományos paraszti udvarrá alakítjuk át az óvoda udvarát, melyben helyet kapnak az állatok (bárány, kecske, galamb, tyúk, nyúl), a kukoricagóréból készített kunyhók, a taligára rakott sütőtökök, dísztökök. Az udvar másik részén a hagyományoknak megfelelő vásári forgatagot szimbolizáljuk, ahol mindenki kedve szerint vásárolhatja az ócsó portékákat. Természetesen elmaradhatatlan a vásári forgatagba hívogató. Ez alkalomból kora reggel begyújtjuk a kemencét, melyben különböző ízesítésű kenyér lángost sütünk. - Szüreti felvonulás és mulatság: népviseletbe öltözött gyermekeink szüreti csokrot adnak elő az óvoda udvarán felelevenítve a régi szüretek hangulatát, majd szüreti felvonulás gyanánt körbe sétáljuk intézményeinket, miközben szüretelős dalokat énekelünk. A délelőtt folyamán még arra is sort kerítünk, hogy az otthonról hozott szőlőből mustot készítsünk, és kóstoljunk. Ez alkalomból kora reggel begyújtjuk a kemencét, melyben különböző ízesítésű kenyér lángost sütünk. - Lucázás: a gyerekek kis pohárkába búzát vetnek, hogy majd hazavihessék a család karácsonyi asztalára. A fiúk szobáról szobára járnak kisebb farönkökön, szalmán vagy kukoricaszár kötegeken ülve kotyolnak, mondják mondókáikat, jókívánságaikat, énekelnek. A kapott ajándékot tarisznyájukba gyűjtik. - Adventi gyertyagyújtás: karácsonyt megelőző négy vasárnapon (pénteken) meggyújtjuk az adventi koszorún elhelyezkedő hitet, reményt, szeretetet, békét szimbolizáló gyertyákat. 18
- Karácsony, Pásztorjáték: a nagyobb gyermekek pásztorjátéka teszi teljessé a karácsonyi ünnepkört. Karácsonykor eljátsszák pásztorjátékukat a templomba, de előtte csoportról csoportra vonulnak, énekléssel köszöntik az óvoda gyermekeit, felnőttjeit. Nevezetes napok, melyekhez kapcsolódnak rendezvények - Takarítási Világnap: ez alkalomból óvodánk apraja nagyja közös takarításba kezd, jó idő esetén az udvaron (gereblyézés, sepregetés stb.), rossz idő esetén pedig a csoportszobákban. - Nepomuki Szent János napja: ezen a napon vendég óvodásokat és iskolásokat várunk, akik aktív részesei mindazoknak az állomásoknak amelyeken vízzel kapcsolatos ismereteiket kell feleleveníteniük, miközben ők is és óvodánk gyermekei is észrevétlenül, humoros, kedves formában szereznek új ismeretket a vízről. A délelőtt folyamán szép folyónkhoz a Bódvához sétálunk és vízmintát veszünk, ismerkedünk élővilágával. Ez alkalomból kora reggel begyújtjuk a kemencét, melyben különböző ízesítésű kenyér lángost sütünk. - Mikulás: óvodánkba látogat a kedves, gyermekszerető, öreg Mikulás. - Föld Napja: ezen a napon szebbnél szebb virágokkal ültetjük tele balkonládáinkat és sziklakertjeinket, majd a délelőtt folyamán megérkezik a Kuka Manó, aki egybegyűjti a különféle hulladékokat, de a gyermekek szelektíven válogatják szét. A nap zárásaként közös fa, bokor, vagy cserje ültetés következik, amelyet a gyermekek gondoznak miközben figyelemmel kísérik növekedését. A hagyomány minden embernek visszaadja önmagát. (Hamvai) Valljuk, hogy a múlt átörökítése a pedagógus íratlan kötelessége. Feladatunk: A szülőföldhöz, a néphez, lakóhelyhez fűződő érzelmi viszony erősítése. A néphagyományok, népszokások éltetése. A népi kismesterségek, kézműves technikák (szövés, fonás batikolás, agyagozás) elsajátítása. A minket körülvevő természeti és kulturális értékeink megismertetése (séták, kirándulások, erdei óvoda). A munka becsülete, az idősek tisztelete, a másság elfogadása. Fent említett feladataink megvalósításához adott: A világ dolgaira nyitott gyermekek. Magasan kvalifikált, szakmailag elkötelezett kollektíva. A magyar népzene, népdal, néptánc, népmese kimeríthetetlen tájháza (az Árok zenekarral továbbra is fenn kívánjuk tartani a már kialakított jó viszonyt és szeretném a velük való találkozás palettáját kiszélesíteni: húsvéti locsolás, szüreti fesztivál, lakodalmas, táncház). 19
A Bódva völgye természeti csodái, népművészeti, építészeti remekei. Városunk történelmi nevezetességei: Földvár, Coburg kastély, Tájház. A gyermeknek a legjobb éppen elég jó (Kodály Zoltán) Óvodánk udvarának szerves része az égető kemence, amelynek nem csak a látványa idézi a régi kort, de a benne sült lángosok, rétesek íze is vissza röpít régi idők napjaihoz. A gyermekek látják és tevékenyen meg is tapasztalják azt, hogy hogyan is volt régen: - dagasztás - kelesztés - síkálás - ízesítés (hagyma, sajt, tejföl) 11. A PROGRAM MŰKÖDÉSÉNEK, ELLENŐRZÉSÉNEK RENDSZERE. Belsőellenőrzés A hatékony működés nyomonkövetése érdekében havonta munkaértekezletet tartunk, értékeljük saját munkánkat. Külsőellenőrzés A bölcsődei ellátásban az elégedettség mérése a szülők, a fenntartó, a jelzőrendszeri tagok, az óvoda illetve a szakmai felügyeleti szervek megállapításai alapján történhet. Az ellenőrzés megállapításainak ismeretében, az esetleges hibák kijavítása és a szükséges korrekciók elvégzése a bölcsődevezető alapvető feladata 20
É R V É N Y E S S É G I N Y I L A T K O Z A T GONDOZÁSI - NEVELÉSI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE HATÁROZATUNK ALAPJÁN HATÁROZATLAN IDEIG ÉRVÉNYES. A GONDOZÁSI - NEVELÉSI PROGRAM MÓDOSÍTÁSÁNAK LEHETSÉGES INDO- KAI TÖRVÉNYI RENDELKEZÉS ÍRJA ELŐ FELÜLVIZSGÁLATÁT ÉS MÓDOSÍTÁSA SZÜKSÉGES HÁLÓZATBŐVÍTÉS, LEÉPÍTÉS SZERVEZETI ÁTALAKÍTÁS MÓDOSÍTÁSÁRÓL VAGY MÁS PROGRAM BEVEZETÉSÉRŐL DÖNTÜNK EGYÉB ÉRDEKEGYEZTETŐ FÓRUM. MÓDOSÍTÁST JAVASOL. ELŐÍRÁS PROGRAM MÓDOSÍTÁS ELŐTERJESZTÉSÉRE ÍRÁSBELI ELŐTERJESZTÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETŐTESTÜLETÉNEK, RÉSZLETES SZÓBELI ELŐTERJESZTÉS ÉRTEKEZLETEN. 21
Z Á R A D É K Készült 2014. január 6.-án az edelényi Mátyás Óvoda és Bölcsőde 2-es épületében a Bölcsőde szakmai programját tárgyaló értekezleten. Jelen vannak a bölcsőde dolgozói a mellékelt jelenléti ív szerint. Az intézményvezetője a bölcsőde szakmai programjának módosítását és javaslatot tesz annak elfogadására. A Bölcsőde szakmai programját a bölcsőde dolgozói 2014. január 6.-án elfogadták. Az elfogadás tényét a bölcsőde kisgyermeknevelők aláírásunkkal tanúsítják....... Sikur Gyuláné Soósné Pozsgai Beáta...... Tóth Attiláné Gogolya Béláné Az elfogadás tényét a nevelőtestület részéről az intézményvezető - helyettes aláírásával tanúsítja... Bakó Gyuláné A szülők képviseletében a szülői munkaközösség elnöke jóváhagyta a jelen módosításait.... Tankó Gréta Edelény, 2014. január 6..... intézményvezető 22
Aláírásommal igazolom, hogy a 2014. január 6-án a Bölcsőde Szakmai Programjában tett módosításokat elfogadtam. 1. Tóth Attiláné... 2. Sikur Gyuláné... 3. Kratkóczki Lászlóné... 4. Gogolya Béláné... 5. Pirkóné Zele Erzsébet... 6. Magyar Árpádné... 7. Molnár Istvánné Palkó Ildikó... 23
M UNKATERV A munkatervet az évszakhoz igazítjuk. Szeptember október november (ősz) - Az évszaknak megfelelő dekorációval látjuk el csoportszobánkat, ill. az átadó helyiséget, öltözőt. - Elbúcsúztatjuk az óvodába induló társakat (óvodalátogatás, kis meglepetés ajándék). Zökkenőmentes csoportcserére törekszünk. - Gondoskodunk az új gyermekek fogadásáról (szülői értekezlet, bölcsődei családlátogatás, beszoktatás), folyamatos beszoktatás, igazodva az egyéni igényekhez. - Megismertetjük a gyermekkel az ősz fogalmát, jellemzőit (levélgyűjtés, szüret, az őszi gyümölcsök bemutatása, tapintása, színe, íze stb., öltözködés ősszel, levélfestés, színezés, préselés, gyümölcs figuragyurmázás, őszi kép készítése ragasztással). - Megfigyeljük, hogyan takarítják az óvoda udvarát (Takarítás Világnapja). - Néhány nyárbúcsúztató, őszt idéző vers, ének megismertetése. December január február (tél) - A csoportszoba téli díszbe öltöztetése. - Mikulásvárás (versek, dalok, csizma, puttony, festés, színezés, ragasztás). - Karácsonyvárás (versek, dalok, mesék megismertetése, fenyőállítás, díszítés), közös ünneplés. - A tél fogalmának megismertetése, jellemzői. - Szánkózás, hócsaták, hóemberkészítés, fagyás olvadás. - Öltözködés gyakorlása (overall, sapka, csizma). - Télidéző versek, dalok, mesék megismertetése. - Farsangi mulatság, ovisok meglátogatása. Március április május (tavasz) - Csoportszoba dekorációinak cseréje. - A tavasz fogalmának megismertetése, jellemzői. - Március 15-ére zászlófestés, ragasztás, a nemzeti színek ismertetése. - Húsvéti készülődés (locsolóvers, nyuszivárás, tojásfestés, színezés, gyurmázás, nyírás, ragasztás). - Tavaszi színek megismertetése. - Virágok ültetése. - Tavaszt idéző versek, dalok, mesék átadása. - Anyák napja köszöntése. - Készülődés a gyermeknapra. Június július augusztus (nyár) - A nyár fogalmának megismertetése, jellemzők. - Nyárt idéző versek, dalok ismertetése. Vakáció, nagytakarítás, festés, mázolás. Egész évben biztosítjuk a gyermekek részére a megfelelő testmozgást jó idő esetén, az udvaron, egyébként a teraszon, vagy nyitott ablakok mellett a csoportszobában. Nagy gondot fordítunk a helyes szokások kialakítására, támogatjuk önálló törekvéseiket. Elvárásainknál igazodunk a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez. Igyekszünk közvetlen, partneri kapcsolatot kialakítani a szülőkkel. A faliújság segítségével mindig friss információkat nyújtunk. Továbbképzéseken, munkaértekezleten részt veszünk, szülői értekezletet tartunk. Gondoskodunk intézményünk, illetve környezetünk tisztaságáról, szépítéséről. 24
1.számú melléklet SZERVEZETI ÁBRA INTÉZMÉNYVEZETŐ KISGYERMEKGONDOZÓK MOSÓNŐ TAKARÍTÓNŐ KARBANTARTÓ 25
ZÁRADÉK A bölcsődei programban 2015. szeptember 17.-én tett módosításokat megismertem és abban foglaltakat elfogadom. Sikur Gyuláné Tóth Attiláné Soósné Pozsgai Beáta Gogolya Béláné Bakó Gyuláné Intézményvezető helyettes Edelény, 2015. szeptember 17. Molnár Istvánné Palkó Ildikó Intézményvezető 26