SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Ügyiratszám: I/248/2013. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 1106 Budapest, Maglódi út 8. 2013 Készítette: Zsemlye Istvánné óvodavezető

2 Tartalomjegyzék I. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDSÉI SZABÁLYZAT HATÁLYA 2. AZ ÓVODA ALAPTEVÉKENYSÉGÉT SZABÁLYOZÓ JOGSZABÁLYOK 3. A MŰKÖDÉST MEGHATÁROZÓ ÓVODAI DOKUMENTUMOK 3.1. Pedagógiai Program 3.2. Házirend 3.3. Munkaterv 3.4. Az intézmény működését meghatározó egyéb óvodai, fenntartói dokumentumok, szabályzatok 4. AZ ÓVODA ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 4.1. Legfontosabb adatok 4.2. Szakfeladat számmal és megnevezéssel besorolt alaptevékenységek 4.3. Az alaptevékenységek szöveges meghatározása II. AZ ÓVODA SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 5. AZ ÓVODA ALKALMAZOTTI ÁLLOMÁNYA 5.1. Óvodavezető 5.2. Óvodapedagógus (óvodavezető-helyettes) 5.3. Helyettesítési rend 6. AZ ÓVODÁBAN MŰKÖDŐ EGYEZTETŐ FÓRUMOK 6.1. Nevelőtestület 6.2. Szakmai munkaközösség 6.3. Közalkalmazotti Tanács 6.4. Szülői Szervezet III. AZ ÓVODA MŰKÖDÉSI RENDJE 7. A GYERMEKEK FOGADÁSA 7.1. A gyermekek felvételi rendje 7.2. Az óvoda nyitva tartása 8. AZ ÓVODÁBAN VALÓ BENNTARTÓZKODÁS RENDJE 8.1. A gyermekek benntartózkodásának rendje 8.2. Vezetők benntartózkodásának rendje 8.3. Az alkalmazottak benntartózkodásának rendje 8.4. Belépés és benntartózkodás rendje azoknak, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával 9. AZ ALKALMAZOTTAK MUNKAIDEJE, MUNKAIDŐ NYILVÁNTARTÁSA 9.1. Az alkalmazottak munkaideje 9.2. A munkaidő nyilvántartása 10. PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE 11. LÉTESÍTMÉNY, HELYISÉGEK HASZNÁLATÁNAK RENDJE 12. BELSŐ KAPCSOLATTARTÁS ÉS AZ ÉRTEKEZLETEK RENDJE 12.1. Nevelőtestületi értekezlet

3 12.2. Alkalmazotti (munkatársi) értekezlet 12.3. Dajkák munkaértekezlete 13. A VEZETŐK ÉS A SZÜLŐI SZERVEZET KÖZÖTTI KAPCSOLAT 13.1. Szülői Szervezet 13.2. Szülőkkel való kapcsolattartás formái 14. KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE 15. ÜNNEPEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA 16. RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK RENDJE 17. INTÉZMÉNYI VÉDŐ-ÓVÓ ELŐÍRÁSOK 17.1. Gyermekvédelmi előírások 17.2. Feladatok gyermekbalesetek esetén 17.3. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők 18. KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG 19. KERESET-KIEGÉSZÍTÉS ODAÍTÉLÉSE ÉS CÍM ADOMÁNYOZÁSA 19.1. Kereset-kiegészítés 19.2. Cím adományozása 20. AZ IRATKEZELÉS SZERVEZETI RENDJE 21. AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT PAPÍRALAPÚ NYOMTATVÁ- NYOK HITELESÍTÉSÉNEK ÉS TÁROLÁSÁNAK RENDJE 22. TÁJÉKOZTATÁS AZ ÓVODAI DOKUMENTUMOKRÓL IV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Legitimációs záradék

4 I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A Szervezeti és Működési Szabályzatát ( a továbbiakban SZMSZ) az óvodavezetőjének előterjesztése alapján - meghatározott kérdésekben az óvodai Szülői Szervezet (a továbbiakban: SZSZ) véleményének kikérésével és a fenntartó egyetértésével, a nevelőtestület elfogadta. 1. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA A Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg az Óvoda szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, a belső és külső kapcsolatok rendszerét. A Szervezeti és Működési Szabályzat a mellékletét képező belső szabályzatokkal együtt az Óvoda valamennyi közalkalmazottjára és a szolgáltatást igénybe vevő szülőkre, valamint az Óvodával kapcsolatban nem álló más személyekre kötelező. 2. AZ ÓVODA ALAPTEVÉKENYSÉGÉT SZABÁLYOZÓ JOGSZABÁLYOK - 1993 évi LXXIX tv. a közoktatásról (továbbiakban: Kt.) - 2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről (továbbiakban: Nkt) - 2011. évi CXCV. Törvény az államháztartásról (a továbbiakban: Áht.) a végrehajtásáról szóló 368/2012. (XII.31.) Kormány rendelettel (továbbiakban Ávr.) egységes szerkezetben - 1995. évi LXVI. Törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről - 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról - 1992. évi XXXIII. Törvény a közalkalmazottak jogállásáról (a továbbiakban: Kjt.) - 2007. évi CLII. Törvény egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről - 2012.év I. törvény a Munka törvénykönyvéről (Továbbiakban: MT) - 2008. évi XLVIII. Törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól 8. (4) bekezdés - 362/2013. (VIII.30) Korm. Rendelete a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról. - 2012. (XII. 17.) Kormányrendelet az óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról (továbbiakban OAP) - 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésiről szóló törvény végrehajtásáról - 138/1992. (X.28.) Kormányrendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. Törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (továbbiakban: R) - Budapest Főváros X. kerületi Önkormányzat polgármestere és jegyzője 3/2012. (III.1.) polgármesteri és jegyzői közös utasítás - 229/2012. (VIII.28.) KR a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 14/1994. (VI.24.) MKM. Rendelet a képzési kötelezettségről

5 3. A MŰKÖDÉST MEGHATÁROZÓ ÓVODAI DOKUMENTUMOK 3. 1. Pedagógiai Program A pedagógiai program az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjára épülve tartalmazza a feladatellátás szakmai alapját. Az óvodai pedagógiai program meghatározza: az óvoda helyi nevelési alapelveit, értékeit, célkitűzéseit, azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket, amelyek biztosítják a gyermek személyiségének fejlődését, közösségi életre történő felkészítését, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztését, fejlődésének segítését, a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet, a gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet, a szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formáit, az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket, a gyermek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket, a nevelőtestület által szükségesnek tartott további elveket. 3. 2. Házirend A házirend az óvoda életét szabályozó dokumentum, olyan világos és áttekinthető szabályrendszer, ami jogokat és kötelezettségeket, az ellátás biztosításához szükséges tennivalókat, magatartási szabályokat fogalmaz meg elsősorban az ellátott és a szülő, valamint az ellátást nyújtó vonatkozásában. A nevelési-oktatási intézmény házirendje szabályozza: az óvodai felvétel, átvétel, megszűnés rendjét, a nevelési év rendjét, a gyermekek életrendjével kapcsolatok rendelkezéseket, a gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, igazolására vonatkozó előírásokat, az óvoda helységeinek használati rendjét, a gyermekek jogainak gyakorlásával, kötelezettségeinek teljesítésével kapcsolatos szabályokat, a szülők jogainak gyakorlásával, kötelezettségeinek teljesítésével kapcsolatos szabályokat, a térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezéseket, egészségügyi és a gyermekek védelmét, óvását szolgáló szabályokat. 3. 3. Munkaterv A munkaterv határozza meg az óvodai nevelési év helyi rendjét. Ennek elkészítéséhez a jövőben is ki kell kérnie az intézményvezetőnek a szülői szervezet, közösség véleményét, továbbá tartsuk szem előtt, hogy a jogszabály beemelte a kötelező véleményezők közé a fenntartót is. 20/2012. (VIII.31.) EMMI-rendelet 3. (2) bekezdése alapján az óvodai nevelési év helyi rendjében kell meghatározni: az óvodai nevelés nélküli munkanapokat, a szünetek időtartamát, az óvodai élethez kapcsolódó ünnepek megünneplésének időpontját, az előre tervezhető nevelőtestületi értekezletek, szülői értekezletek, fogadóórák időpontját, határidők kitűzésével, valamint a felelősök megjelölésére nyílt nap tervezett időpontját, minden egyéb a nevelőtestület által szükségesnek ítélt kérdést.

6 3.4. Az intézmény működését meghatározó egyéb óvodai, fenntartói dokumentumok, szabályzatok Az óvoda működését az alábbi dokumentumok határozzák meg: Alapító Okirat, IMIP és mellékletei, Az óvoda belső szabályzatai, Mindenkori hatályos polgármesteri és jegyzői utasítások. 4. AZ ÓVODA ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 4.1. Legfontosabb adatok Az intézmény neve: OM 034420 Székhelye, címe: 1106 Budapest Maglódi út 8. Hrsz. 40997 Az intézmény típusa: Óvoda Alapítója: X. ker Tanács Végrehajtó Bizottsága Az alapítás éve: 1896. Fenntartó: Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete 1102 Budapest, Szent László tér 29. Alapító okirat kelte, száma: 2012. október 25. K/35825/5/2012/II Gazdálkodási jogkör: Önálló jogi személy Önállóan működő költségvetési szerv Meghatározott pénzügyi, gazdálkodási feladatait a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármesteri Hivatal látja el. Működési köre: Budapest Főváros X. Kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testület által jóváhagyott körzet TB szám: 75710 PIR szám: 679659 Statisztikai törzsszám: 1 6909568 TEOR szám: 8011 Bankszámla szám: 11784009-16909568 X. OTP Adószám: 16909568-1-42 Az óvoda 112 férőhellyel, 4 csoporttal működik Engedélyezett létszám: 1 fő óvodavezető, 9 fő óvodapedagógus, 1 fő óvodatitkár 1 fő pedagógiai asszisztens, 4 fő dajka, 1 fő pszichológus (0,5), 1 fő kisegítő, 1 fő kertész (0,5) Az Óvoda hosszú bélyegzője (1 db): A bélyegző felirata: 1106 Budapest, Maglódi út 8. Tel: 2-61-89-63 OM 034420

7 és körbélyegzője (1 db) : A bélyegző felirata: OM 034420 Tel.: 2-61-89-63 1106 Budapest, Maglódi út 8 A bélyegzők az intézmény lemez kazettájában találhatók. A bélyegzők használati rendjét az iratkezelési szabályzat 2. pontja részletesen tartalmazza. Kapcsolattartásért felelős személy az óvoda vezető. 4.2. Szakfeladat számmal és megnevezéssel besorolt alaptevékenységek Az intézmény szakágazati megnevezése és besorolása: 851020 ÓVODAI NEVELÉS Szakfeladat szám Megnevezése 562912 Óvodai intézményi étkeztetés 562917 Munkahelyi étkeztetés 562920 Egyéb vendéglátás 682002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemetetése 811000 Építményüzemeltetés 812000 Takarítás 813000 Zöldterület kezelés 851000 Óvodai nevelés intézményeinek, programjainak komplex támogatása 851011 Óvodai nevelés, ellátás 851012 890111 890112 890114 890115 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelési, ellátása Esélyegyenlőség elősegítését célzó általános, komplex tevékenységek és programok Az egyenlő bánásmód megvalósulását célzó általános tevékenység és programok A hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok és családok életminőségét javító programok Speciális tehetséggondozó programok hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok részére 4.3. Az alaptevékenységek szöveges meghatározása Feladata továbbá: a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, Illetve az Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján integráltan nevelhető-oktatható autista és a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása (Kt. 121. (1) bekezdés 29. pont a) alpontja) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő integráltan nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása a szakértői bizottság véleménye alapján (Kt.121. (1) bekezdés 29. pont b) alpontja). Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat.

8 II. AZ ÓVODA SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE Óvodavezető Óvodavezető- óvodapedagógus Fejlesztópedagógus Óvodatitkár KAT elnök helyettes Pszichológus Pedagógiai asszisztens Dajka Egyéb technikai dolgozó 5. AZ ÓVODA ALKALMAZOTTI ÁLLOMÁNYA 5.1. Óvodavezető Az intézmény élén az óvodavezető áll. Az óvodavezető felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a Nemzeti köznevelési törvény határozza meg. Ellátja továbbá más jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt feladatokat. A vezető biztosítja a tárgyi- és a személyi feltételekkel a zavartalan munkát, irányítja az óvoda szakmai életét. További feladatait a munkaköri leírás tartalmazza, melyet a fenntartó készít el. Az óvoda felelős vezetője: Az óvoda vezetője felelős az óvoda szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért. A kiadványozás és képviselet szabályait a 3/2012. (III.1.) polgármesteri és jegyzői utasítás az Önkormányzatnál, a Polgármesteri Hivatalban és az önállóan működő költségvetési szerveknél a kötelezettségvállalás, a pénzügyi ellenjegyzés, a teljesítés igazolása, az érvényesítés és az utalványozás szabályozásáról szerint látja el. Utalványozási hatáskörét átruházhatja az óvodavezető helyettesnek és az óvodatitkárnak. A nevelési oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. Hatáskörébe tartozik a rendelkezésére álló költségvetés alapján az óvoda működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása. Gyakorolja a munkáltatói jogokat. Dönt az óvoda működésével kapcsolatos minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe.

9 Felel a pedagógiai munkáért. Megszervezi a gyermekvédelmi feladatok ellátását. Megteremti a nevelőmunka biztonságos feltételeit. Intézkedik a gyermekbalesetek megelőzése tárgyában. Megszervezi a gyermekek rendszeres egészségügyi - fogászati, szemészeti, belgyógyászati ellátását. Dönt a gyermek óvodába való felvételéről a törvényben írtak szerint. Dönt a felül bírálati és törvényességi kérelmekről első fokon eljárva, a hatásköréhez tartózó ügyekben. Dönt a gyermekek csoportba történő beosztásáról. Dönt az óvodai elhelyezés - átvétellel, kimaradással, fizetési hátralék miatti - megszüntetéséről. Felelős a sajátos nevelési igényű gyermekek felülvizsgálatának kezdeményezéséért, szakértőhöz küldéséért. Kizárólagos jogkörébe tartozik: a nevelőtestület vezetése, a szakmai munka irányítása, és ellenőrzése, a tanügy igazgatási döntések meghozatala, munkáltatói, továbbá a hatáskörébe tartó gazdálkodási és kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása, fegyelmi jogkör. Közvetlenül irányítja: gyermekvédelmi munkát, munka- és tűzvédelmi tevékenységet, a gazdálkodási feladatokban résztvevő óvodatitkár munkáját. 5.2. Óvodapedagógus (óvodavezető-helyettes) Az óvodavezető-helyettes vezetői tevékenységét az óvodavezető közvetlen irányítása mellett végzi, hatáskörét és annak gyakorlási módját a munkaköri leírás szabályozza. Az óvodavezető akadályoztatása esetén ellátja a helyettesítést. A nevelési területen közreműködik a vezető által megállapított tevékenység irányításában. Közvetlenül szervezi és irányítja a dajkák munkáját. Felelős: Az intézményi továbbképzések megszervezéséért. A szakmai munkaközösség működési feltételeinek biztosításáért. A szülői szervezet működésének segítéséért. A helyettesítési beosztás elkészítéséért. Pedagógusok adminisztrációjának ellenőrzéséért. Részletes feladatait a munkaköri leírás határozza meg: Óvodavezetőség : Óvodavezető Óvodavezető helyettes Közalkalmazotti Tanács ( továbbiakban: KAT) elnöke Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége van: óvodavezetőnek, óvodavezető-helyettesnek.

10 A vagyonnyilatkozatokat 2 évente a jogszabályok betartásával, a fenntartóhoz kell benyújtani. A dokumentumok tárolásáról is az önkormányzat gondoskodik 5. 3. Helyettesítési rend Akadályoztatása esetén az óvodavezető helyettesítését teljes felelősséggel az óvodavezető-helyettes látja el az azonnal döntést nem igénylő, a vezető kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével. Az óvodavezető-helyettes az óvodavezetővel köteles egyeztetni, és az álláspontját beszerezni az azonnali döntést igénylő ügyekben. Az óvodavezető és helyettese egyidejű távolléte esetén a helyettesítést a felelős vezető látja el, az óvodavezető által adott eseti megbízás alapján. Ilyen megbízás hiányában az óvodavezetőt a Közalkalmazotti Tanács elnöke és tagja, távolléte esetén a legmagasabb szolgálati idővel rendelkező határozatlan időre alkalmazott óvodapedagógus helyettesíti. Intézkedési jogköre kizárólag az intézmény zökkenőmentes működésével, a gyerekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. A helyettesítés során a felelős vezető a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag az óvodavezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet. 6 00 órától 7 00 óráig, illetve 17 00 órától 18 00 óráig terjedő időben a vezető helyettesítésének ellátásában közreműködnek a munkarend szerint ez időben munkát végző óvodapedagógusok. Az óvodavezető tartós távolléte esetén a helyettesítés teljes körű. Tartós távollétnek az 1 hónap, illetve ennél hosszabb időtartam minősül. Az óvodatitkár hiányzása esetén őt az óvodavezető vagy az óvodavezető-helyettes helyettesíti. Az óvodapedagógusok, pedagógiai asszisztensek, dajkák, kertész hiányzása esetén belső átszervezéssel oldja meg az óvodavezető a helyettesítést.a hiányzó dolgozó helyettesítését végző kolléga teljes felelősséggel felel a ráruházott feladatok elvégzéséért. 6. AZ ÓVODÁBAN MŰKÖDŐ EGYEZTETŐ FÓRUMOK 6.1. Nevelőtestület A nevelőtestület a nevelési intézményben a pedagógusok közössége, nevelési kérdésekben az óvoda legfőbb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagjai az óvodapedagógusok, valamint a nevelési munkát segítő felsőfokú végzettségű dolgozók. A nevelőtestület döntési, a magasabb jogszabályokban megfogalmazott véleményezési és javaslattételi jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület kapcsolattartásának formái: értekezletek, havi összejövetelek, megbeszélések, hospitálások, tanulmányi kirándulások.

11 Döntési joggal rendelkezik: a pedagógiai program elfogadásában, az SZMSZ elfogadásában, a munkaterv jóváhagyásában, átfogó értékelések és beszámolók elfogadásában, házirend elfogadásában, adott ügyben eljáró pedagógus kiválasztásában, továbbképzési terv elfogadásában. Véleményezi: az egyes pedagógusok külön megbízatásainak elosztását, a vezető helyettes megbízását, valamint a megbízás visszavonását, az intézményvezetői programokat. Javaslatot tesz: az óvoda működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A nevelőtestület a döntéseit értekezleteken hozza meg, nyílt szavazással, egyszeri szótöbbséggel, személyi kérdésekben előzetes döntés alapján titkos szavazással dönthet. A szavazatok egyenlősége esetén a vezető szavazata dönt. A döntések és határozatok évenként sorszámozva az óvoda irattárába kerülnek. Az óvodában az azonos feladatok ellátására, illetve nevelési területenként szakmai munkaközösség hozható létre. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület 60%-a kéri. A magasabb jogszabályok szerint: a nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha tagjainak 51%-a jelen van, nyílt szavazással, egyszeri szótöbbséggel, vagy titkos szavazással is dönthet, erről jegyzőkönyvet, vagy emlékeztetőt kell vezetni. az óvodapedagógus az óvoda könyvtárában a munkájához szükséges található szakmai könyveket a kialakított kölcsönzési rendszer alapján kezelje. Az informatikai és műszaki eszközöket (számítógép, laptop, projektor, videokamera, fényképezőgép) csak rendeltetésszerűen használhatja, amennyiben hibát észlel, azonnal jelentse a munkavédelmi felelősnek. Használhatja a szakmai munkájához szükséges anyagok megtekintéséhez, továbbá a csoport dokumentációjának elkészítéséhez. Más tevékenység végzése az adott eszközökkel nem engedélyezett. A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit: nevelési program elfogadása szervezeti és működési szabályzat elfogadása házirend elfogadása A nevelőtestület átruházhatja az óvodában a KAT-ra, az óvodapedagógus külön megbízásának elosztásával kapcsolatosan az Nkt-ben meghatározott véleményezési jogkörét. A véleményezés gyakorlásáról a szakmai teamek a soron következő nevelőtestületi értekezleten adnak számot.

12 A nevelőtestület és a dajkák csoportja közötti kapcsolattartás az óvodai munka egészét, valamint az óvoda valamennyi alkalmazottját érintő ügyekben, a félévente egy alkalommal összehívott alkalmazotti értekezleten valósul meg. Az egyes tervezési időszak feladatait a csoport óvodapedagógusai rendszeresen megbeszélik a csoportos dajkával. 6.2. Szakmai munkaközösség A nevelőtestület szakmai munkaközössége: az azonos feladatok ellátására, illetve nevelési területenként szakmai munkaközösséget hozhat létre. Részvétel a pedagógia munkában: az óvoda pedagógusainak szakmai módszertani kérdésekben segítséget ad az óvodában folyó nevelőmunka tervezéséhez, szervezéséhez és ellenőrzéséhez. Együttműködik az óvodapedagógusokkal, havi egy alkalommal a munkaközösség beszámol a testületnek a munkáról. Ha több tanéven keresztül működő állandó munkacsoport van, tagjait tisztségükben a nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten megerősíti. A szakmai munkaközösség tagjai közül évenként a munkaközösség irányítására, koordinálásra munkaközösség-vezetőt választanak, akit az intézményvezető biz meg a feladatok ellátásával. A munkaközösségek évenként, az igényeknek megfelelően változhatnak. Feladatai: segítséget ad szakmai, módszertani kérdésekben a nevelőmunka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez, a tagok véleményezhetik a feladatok megvalósulását, munkájuk során javaslatot tehetnek a nevelőmunka változtatására, igényelheti szaktanácsadó segítségét, támogatja a pályakezdő és új pedagógusok munkáját, összehangolja az egységes intézményi követelményrendszert, végzi a nevelőtestület által átruházott feladatokat, javaslatokat tehet a helyi nevelési program módosítására. 6.3. Közalkalmazotti Tanács Feladatait, jogait és kötelességeit a Közalkalmazotti Szabályzat tartalmazza. Az óvodavezetőség havonta egyszer illetve szükség szerint ülést tart. Az ülésekre meg kell hívni véleményezési-, javaslattevő joguk gyakorlása miatt a közalkalmazotti tanácsot, valamint a szakszervezet képviselőjét. 6.4. Szülői Szervezet Az óvoda a szülők törvényben meghatározott jogaik érvényesítése és kötelezettségeik teljesítése érdekében Szülői szervezetet (továbbiakban SZSZ) hoznak létre. Az óvodaszintű Szülői Szervezet vezetésével az óvodavezető, a csoportszintű Szülői Szervezet képviselőivel az óvodapedagógus, valamint az óvodapedagógus hatáskörét meghaladó ügyekben a vezető-helyettes tart kapcsolatot.

13 7. A GYERMEKEK FOGADÁSA 7.1. A gyermekek felvételi rendje III. AZ ÓVODA MŰKÖDÉSI RENDJE Az óvodai felvétel eljárásrendjét a szülők minden év április hónapjában a központilag kiadott hirdetményben foglaltak alapján ismerhetik meg. Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik, melynek ideje minden év május eleje. Az óvodába a gyermek 3. életévének betöltése után vehető fel. A szülő a gyermek felvételét bármikor kérheti. Az újonnan jelentkező gyerekek fogadása az óvodai nevelési évben folyamatosan történik, amennyiben az óvoda üres férőhellyel rendelkezik. Az óvodába történő beiratkozás a szülő(k) és gyermeke személyes megjelenésével történik. A jelentkezést megelőzően lehetőséget biztosítunk leendő óvodásainknak és szüleinek, hogy nyílt napok keretében megismerkedjenek óvodai nevelésünkkel, az intézmény dolgozóival. a) A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, átvenni, amelynek körzetében A gyermek, - ha a törvény másként nem rendelkezik abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi négy órát a délelőtti szervezett tevékenységek idején kötelező óvodai nevelésben részt vennie. A szülőnek joga van szabadon megválasztani gyermeke számára a megfelelő intézményt. Az óvoda feladata a fenntartó által kijelölt, működési körzet mindenkori ellátása. A felvételről, átvételről az óvodavezető dönt. Felvételi kérelem elutasításáról határozat formájában értesítjük a szülőt. Elutasítás esetén a szülő(k) fellebbezést nyújthatnak be az óvoda vezetőjének. A beiratkozás lezárását követően szülői értekezlet formájában tájékoztatjuk a szülőket az óvoda életrendjéről, valamint a gyermek óvodai csoportba történő beosztásáról. Az óvoda 3 éves kortól az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szint eléréséig legfeljebb 7 éves korig nevelési intézmény. Szakértői véleménnyel, illetve a nevelőtestület egyetértésével a 7. életévét betöltött gyermek is igénybe veheti a további óvodai nevelést. A gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget tankötelessé válik legkorábban abban az évben, amelyben hatodik, legkésőbb amikor a nyolcadik életévét betölti. A gyermek, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget elérte, - abban a naptári évben, amelyben a hatodik életévet augusztus 31. napjáig betölti -, megkezdi a tankötelezettség teljesítését. 7. 2. Az óvoda nyitva tartása Az óvoda hétfőtől péntekig tartó, öt napos munkarenddel egész éven át folyamatosan működik. Az óvodai nevelési év szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31.-ig tart. A nyári időszakban a csoportok összevontan működnek a nyitvatartási rendben szabályozottak szerint. A nyári zárásról a fenntartó dönt. A zárásról a szülőket a központi faliújságon tájékoztatjuk február 15-ig, és ennek tudomásul vételét aláírásukkal igazolják. Nyári zárás ideje alatt az ügyeletet igénylő gyermekek elhelyezése másik óvodában biztosítjuk. Az ügyelet igényléséről a szülők írásban nyilatkoznak. Nyári zárás alatt szerdai napokon az óvodában ügyeletet kell tartani a haladéktalanul intézkedést igénylő ügyek lebonyolítása miatt. Az ügyelet reggel 8 órától 12 óráig tart.

14 A téli zárásról a két ünnep között a fenntartó dönt régiónként megjelölve két-három óvodát, ahová a szülők a karácsony és újév között ügyeletet kérhetnek. A szülők írásban nyilatkoznak arról, hogy kérik-e az óvodai elhelyezést a kijelölt óvodába. Az óvodai nevelési év rendjében az öt nevelés nélküli munkanap, - nevelőtestületi értekezletek megtartására, tanulmányi kirándulások lebonyolítására - kerül felhasználásra. A nevelés nélküli munkanapról a szülőket a szeptemberi szülői értekezleten, a honlapon, valamint a faliújságon tájékoztatjuk az éves munkatervben foglaltak alapján. Ezek időpontjáról, a szülőket legalább hét nappal a zárva tartás előtt külön értesítjük. Az ügyelet megszervezése intézményi szinten, illetve a környező óvodában történik. Nyitvatartási idő: napi 12 óra; 6 00 órától 18 00 óráig. Rendezvények esetén, a nyitva tartási időtől való eltérést az óvoda vezetője engedélyezheti. A heti pihenő és munkaszüneti napokon az óvoda zárva tart. Ügyeleti rend: A reggeli ügyelet 6 00 7 00 - óráig; a délutáni 17 00 18 00 - óráig összevont csoporttal, óvodapedagógus irányításával történik. A reggeli és a délutáni ügyeletet kéthetenkénti váltásban, ugyanabban a csoportban szervezzük. Az ügyeletes csoport jele a bejárati ajtónál van kifüggesztve. 8. AZ ÓVODÁBAN VALÓ BENNTARTÓZKODÁS RENDJE 8.1. A gyermekek benntartózkodásának rendje Az óvoda dolgozói csak azokért a gyermekekért felelősek, akiket az óvodapedagógus a szülőtől átvett. A folyamatos napirenden belül a szervezett tanulási folyamatok (foglalkozások) naponta általában 8 00-12 00 -ig tartó időszakban zajlanak. A szülőket kérjük, hogy 8, 30 -ig hozzák be gyermeküket az óvodába, mert a későbbi érkezés zavarja az óvoda munkarendjét. Amennyiben a szülő vagy megbízottja az óvoda zárásáig nem érkezik meg a gyermekekért, az óvodapedagógusnak a mindenkori törvénynek megfelelően kell eljárni. 8.2. Vezetők benntartózkodásának rendje Az óvoda nyitvatartási ideje alatt felelős vezetőnek kell az intézményben tartózkodnia. A vezető és a helyettes esetleges együttes távollétében a vezető feladatait a felelős vezető látja el, (illetve a legmagasabb szolgálati idővel rendelkező óvodapedagógus) intézkedési jogköre kizárólag az intézmény zökkenőmentes működésével, a gyerekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. A helyettesítés során a felelős vezető a jogszabály illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag az óvodavezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet. Az óvoda nyitvatartási idején belül 8 00 és 16 00 óra között az óvodavezetőnek, a helyettesnek, illetve a felelős vezetőnek az óvodában kell tartózkodnia. A vezetés havonta 1 alkalommal megbeszélést tart az aktuális feladatokról. Ezt a megbeszélést a vezető hiányzása esetén az óvodavezető-helyettes vezeti.

15 8.3. Az alkalmazottak benntartózkodásának rendje Óvodapedagógusok A pedagógusok munkarendjét úgy kell összeállítani, hogy az intézmény teljes nyitva tartásában óvodapedagógus foglalkozzon a gyermekekkel (6-18 óra) a pedagógusok jogait és kötelezettségeit a köznevelési törvény rögzíti. A nevelési oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje kötelező órákból, valamint a teljes rendes munkaidő neveléssel le nem kötött részében ellátott feladatokhoz szükséges időből áll. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet a vezető helyettes állapítja meg az óvodavezető jóváhagyásával. A műszakok elcserélését a vezető engedélyezi. A pedagógus köteles munkakezdés előtt munkára képes állapotban munkahelyén megjelenni. A reggeli ügyeletet ellátó pedagógusnak az ügyeletkezdésnél 5 perccel korábban kell érkeznie. A pedagógusnak a munkából való távolmaradását előzetesen jelentenie kell, hogy feladatának ellátásáról szakszerű helyettesítéssel gondoskodni lehessen. A nevelőmunkát segítő közalkalmazottak munkarendje A nevelőmunkát segítő alkalmazottak munkarendjét, a távollévők helyettesítési rendjét az óvodavezető helyettes állapítja meg az óvodavezető jóváhagyásával. Az alkalmazottak napi munkabeosztásánál figyelembe kell venni a közoktatási intézmény feladatainak zökkenőmentes ellátását. A nevelőmunkát segítő közalkalmazottak heti munkaideje: 40 óra. Az óvodatitkár egy műszakos rendben, a dajkák délelőtt-délután két műszakos rendben dolgoznak. A kertész munkaideje heti 20 óra. A kertész-karbantartó munkaideje a téli-nyári szezonhoz igazodik. 8.4. Belépés és benntartózkodás rendje azoknak, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával Az óvodával jogviszonyban nem állók csak az óvodavezető, óvodavezető helyettes, óvodatitkár vagy a felelős vezető tudtával és engedélyével léphetnek be és tartózkodhatnak az intézmény területén. Az intézmény által szervezett, valamint a szülők részvételével tartott rendezvények alkalmával az intézmény helyiségeinek használati rendjét az óvodavezetője állapítja meg. Az intézménybe belépő személyeket a dajka az óvodatitkárhoz kíséri. Az óvodatitkár a feladatkörét meghaladó ügyekben jelentkező személyeket az óvodavezetőhöz irányítja. A fenntartói, szakértői, tanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetővel történt egyeztetés szerint történik. Az óvodai csoportok, és foglakozások látogatását más személyek részére az óvodavezető engedélyezi. Az óvodai nevelő-oktató munkát segítő szakemberek: logopédus, pszichológus, utazó gyógypedagógus érkezéskor köteles az óvodavezetőnél bejelentkezni. Az óvodai szolgáltatást segítők: hitoktató, tanfolyamvezetők szintén köteles az óvodavezetőnél bejelentkezni. Az óvodával jogviszonyban nem állók kötelesek az óvodai szabályokat betartani.

16 9. AZ ALKALMAZOTTAK MUNKAIDEJE, A MUNKAIDŐ NYILVÁNTARTÁSA 9.1. Az alkalmazottak munkaideje Az óvodavezető munkaideje heti 40 óra, ebből kötelező óraszáma heti 10 óra. Az óvodavezető-helyettes munkaideje heti 40 óra, ebből kötelező óraszáma heti 24 óra. 24 órán túli munkaidejében a vezetővel, vagy az óvodatitkárral a munkaköri leírás szerinti feladatait végzi. Az óvodapedagógusok munkaideje heti 40 óra, ebből heti kötelező óraszámuk 32 óra. Az óvodapedagógusnak a kötött munkaidejét a gyermekekkel való közvetlen, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásra kell fordítania, a munkaidő fennmaradó részében legfeljebb heti 4 órában a nevelést előkészítő, azzal összefüggő egyéb pedagógiai feladatok, a nevelőtestület munkájában való részvétel, gyakornok szakmai segítése, továbbá eseti helyettesítés rendelhető el az óvodapedagógus számára. A fejlesztő óvodapedagógus munkaideje heti 40 óra, ebből kötelező óraszáma 32 óra. Foglalkoztatása óvodapedagógus álláshelyen történik. Kötelező óraszámát közvetlenül a gyermekekkel való foglalkozásra kell fordítania. (szűrés, diagnosztizálás, egyéni-, és mikro csoportos felzárkóztató foglalkozások vezetése, tehetséggondozás) Az óvodavezető-helyettes, óvodapedagógus és a fejlesztő óvodapedagógus neveléssel le nem kötött munkaidejét az éves munkaterv és a vezetői utasítás szabályozza. A fejlesztő óvodapedagógusnak neveléssel le nem kötött munkaidejét munkaköri leírása szerint, a szakfeladatával összefüggő további feladata elvégzésére kell fordítania. A nevelőmunkát segítő közalkalmazottak heti munkaideje: 40 óra. A pszichológus munkaideje heti 20 óra, ebből kötelező óraszáma heti 12 óra. Az óvodatitkár, a pszichológus és a pedagógiai asszisztens egy műszakos rendben, a dajkák váltakozó munkakezdéssel dolgoznak. A kertész munkaideje a téli-, nyári szezonhoz igazodik 9.2. A munkaidő nyilvántartása A nyilvántartás vezetéséért felelős: az intézmény valamennyi dolgozója A munkaidő nyilvántartás vezetését naponta rögzíteni kell. A munkaidő nyilvántartás nyomtatvány tartalma Kötelezően vezetendő nyomtatványok az óvoda belső szabályzatában találhatók jelenléti ív, mely tartalmazza a neveléssel lekötött munkaidő nyilvántartását, magába foglalja a kötelező óra teljesítését, valamint a szükség szerint elrendelt helyettesítést, a jelenléti ív a helyettesítés és a túlmunka díjazás egyik alapja pedagógus teljesítmény nyilvántartó lap, mely tartalmazza a neveléssel le nem kötött munkaidő nyilvántartását, külön megjelölve az intézményben ellátandó, valamint az intézményen kívül ellátandó feladatokat Az óvodavezető feladatai A nyilvántartások vezetésének szervezési feladatait az óvodavezető látja el. kijelöli a nyilvántartás kezeléséért, ellenőrzéséért, egyeztetéséért az óvodavezető helyettest, a nyilvántartás őrzésére a munkaügyi irattárolás szabályai az irányadók. Az óvodavezető helyettes feladatai a nyilvántartást heti 1 alkalommal ellenőrzi egyeztető jelleggel, amennyiben eltérést tapasztal, a dolgozó bevonásával meggyőződik a nyilvántartásban szereplő adat helyességéről, ha nem, jelzi annak szükségességét, hogy a munkaidő nyilvántartást javítsa. Azt az óvodavezető helyettes aláírásával és pecséttel hitelesíti.

17 A nyomtatványban közölt adatok valódiságáért a munkavállaló felel. A tévesen vagy nem elégségesen megadott adatokból eredő túlmunka díjazás elmaradása esetén a munkavállaló sem kártérítési, sem kamat igénnyel nem léphet fel. A nyilvántartás hiányos, vagy pontatlan kitöltéséből eredő késedelmes kifizetés esetén kamatfizetési kötelezettség az óvodát nem terheli, különösen, ha ez ellenőrzést nehezítette, vagy meghiúsította. 10. PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az óvodában folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése. Ez a feladat ellenőrzési terv alapján teljesül. Az ellenőrzési tervet az óvodavezető készíti el. Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés területeit, módszereit és ütemezését. Az ellenőrzési tervet az óvodában nyilvánosságra hozzuk. Az ellenőrzési ütemtervet és a konkrét szempontokat az éves óvoda munkaterv tartalmazza. Az egyes nevelési területek ellenőrzésébe bevonható a vezető helyettes és a szakmai team vezetője. Az ellenőrzés tapasztalatait az érintett óvodapedagógussal írásban ismertetni kell, aki az abban foglaltakkal kapcsolatban észrevételt tehet. Az intézményvezető minden óvodapedagógus, fejlesztőpedagógus, munkaközösség munkáját legalább egy alkalommal értékeli a nevelési év során. Az ellenőrzési tervben nem szereplő rendkívüli ellenőrzésről az óvodavezető dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet: az óvodavezető helyettes, szakmai munkaközösség, a szülői szervezet. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit, illetőleg az ellenőrzés tapasztalatait értékelni kell, megállapítva az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének feladatai: biztosítja az óvoda pedagógiai munkájának (jogszabályok), valamint a PP előírt működését, elő segíti az intézményben folyó nevelő- és oktató munka eredményességét, hatékonyságát, megfelelő információt, adatot és tényt szolgáltat az intézmény nevelő- és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. Kiemelt ellenőrzési szempontok: a pedagógusok munkafegyelme, a foglalkozások, illetve kezdeményezések, az óvodapedagógus és a gyermek kapcsolata, a nevelőmunka és a tanulás színvonala, felkészülés tervezése, szervezése, alkalmazott módszerei, eszközei, kapcsolata szülőkkel és kollegákkal, a nevelés és tanulás eredményessége, a PP követelményének teljesítése, folyamatos önképzés.

18 Az óvodavezető és a helyettes az ellenőrzési ütemterv és az írásban rögzített munkamegosztás alapján a pedagógiai munka eredményessége és az óvoda zavartalan működése érdekében ellenőrzi, értékeli a közalkalmazottak - óvodapedagógusok munkáját. Az ellenőrzési ütemterv az érintettek számára hozzáférhető. Az ellenőrzés kiterjed - a munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módjára, minőségére - a munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre. Az ellenőrzés formái: nevelőmunka gyakorlatának ellenőrzése, beszámoltatás, írásbeli dokumentációk ellenőrzése, speciális felmérések, vizsgálatok. Az ellenőrzés fajtái : Tervszerű: előre megbeszélt szempontok szerint. Alkalomszerű: a problémák feltárása érdekében, a napi felkészültség felmérésének érdekében. Az ellenőrzési tapasztalatok egyénileg kerülnek értékelésre. Az általánosítható tapasztalatok a nevelőtestülettel ismertetésre kerülnek. 11. LÉTESÍTMÉNY, HELYISÉGEK HALSZNÁLALTÁNAK RENDJE Az óvoda létesítményeit és helyiségeit az intézmény nyitva tartásának ideje alatt rendeltetésüknek megfelelően kell használni. A vállalkozás alapján folyó foglalkozásokhoz, valamint a vallási neveléshez az óvodai nevelésen kívül, a kijelölt helyiség áll rendelkezésre. A foglalkozást tartó pedagógus, illetve az egyház képviselője felel a szoba használatáért A helyiségben található berendezések megóvásáért. Az óvodai nevelő-oktató munkát segítő szakemberek fogadóórák alkalmával kötelesek az óvodai szabályrend megtartására. Az óvoda által szervezett, valamint a szülők részvételével tartott rendezvények alkalmával az óvoda helységeinek használati rendjét az óvodavezető állapítja meg. Az óvodavezető döntése alapján, az óvoda szombaton és vasárnap is nyitva tartható. Az óvoda helyiségeit megfelelően kell használni. Aki használja, a következőkért felelős: az óvoda tulajdonának megóvásáért, védelméért, az óvoda rendjének, tisztaságának megőrzéséért, az óvoda tűz- baleset- és munkavédelmi szabályok betartásáért, Az óvodában dohányozni tilos! A terület hatálya az intézmény 50 méteres körzetére is kiterjed. Az óvodát reggel a munkarend szerinti 6 00 órára érkező óvodapedagógus és dajka nyitja. Az óvoda ajtaja 9 00 óráig nyitva van, ezt követően 15 00 óráig zárva kell tartani. A csengetésre a beosztás szerinti dajka nyit kaput, aki a külső látogatót az óvodavezetőhöz kíséri. Az ételszállítás a konyhába a megállapodás szerinti időben történik. A konyhában csak a konyhai személyzet tartózkodhat. A hivatalos ügyintézés az óvodavezető helyiségében történik.

19 Az óvoda minden dolgozója felelős: a közösségi tulajdon védelméért, a berendezési tárgyak, felszerelések állagának megőrzéséért, az energia-felhasználással való takarékoskodásért Az intézménybe belépő személyeket a dajka az óvodatitkárhoz kíséri. Az óvodatitkár a feladatkörét meghaladó ügyekben jelentkező személyeket az óvodavezetőhöz irányítja. A fenntartói, szakértői, tanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetővel történt egyeztetés szerint történik. Az óvodai csoportok, és foglalkozások látogatását más személyek részére az óvodavezető engedélyezi. A gyermekek az óvoda helyiségeit és udvarát csak óvodapedagógusi felügyelet mellett használhatják. A helyiségek és az udvar egyéb használata, vagy hasznosítása során a helyi önkormányzati rendelettel összhangban lehet eljárni. A nevelési- oktatási intézmény helyiségeiben párt, vagy létesítő okirat szerintpárthoz kötődő szervezet nem működhet. Saját, vagy idegen tulajdonú eszközök behozatalának rendje: Az óvodába nem az intézmény tulajdonában lévő eszközt, berendezést még átmenetileg sem lehet behozni, csak az óvoda vezetőjének engedélye alapján. Az óvodapedagógus védő, óvó előírások figyelembevételével viheti be az óvodai foglalkozásokra az általa készített, használt pedagógiai eszközöket. Az idegen tulajdonú eszközt elkülönítetten kell nyilvántartani, és a leltárban fel kell tüntetni. A pedagógusok által készített eszközöket állományba vételi bizonylattal kell nyilvántartásba venni (kis értékű, vagy nagy értékű tárgyi eszközként), azzal a megjegyzéssel, hogy pénzügyi tranzakciót nem igényel. Személyi tulajdont ért biztosítási káresemények bekövetkezése esetén az intézmény kártérítést csak abban az esetben fizet, ha az eszköz nyilvántartása, tárolása és használta a helyi szabályzatokban leírtaknak (munka és tűzvédelmi szabályzat) megfelelő módon történik. A reklámtevékenység szabályai Tilos az olyan reklám, amely erőszakos, illetve a személyes vagy a közbiztonságot veszélyeztető magatartásra ösztönöz. Az intézményben tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha az a gyerekeknek szóló egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve kulturális, oktatási tevékenységgel függ össze. A reklámok elhelyezésére, terjesztésére kizárólag az intézményvezető adhat engedélyt. Vezetékes és rádiótelefonok szabályzata az óvoda Belső Szabályzatai -ban található. 12. BELSŐ KAPCSOLATTARTÁS ÉS AZ ÉRTEKEZLETEK RENDJE 12.1. Nevelőtestületi értekezlet Egy nevelési évben a nevelőtestület az alábbi értekezletet tartja: Tanévnyitó értekezlet Őszi nevelői értekezlet Kőbányai Pedagógiai Napok Tavaszi nevelői értekezlet Tanévzáró értekezlet

20 A nevelőtestület feladatainak ellátása, a szakmai kapcsolattartás a munkaterv szerint ütemezett nevelőtestületi értekezleten, illetve a rendkívüli nevelőtestületi értekezleten valósul meg. A nevelőtestület kapcsolattartásának formái: értekezletek, havi összejövetelek, megbeszélések, hospitálások, tanulmányi kirándulások A nevelőtestület a feladatai ellátása során, a döntései előkészítésére, a véleményének kialakításához szükséges előzetes kutatások, összefoglalók, egyéb írásos anyagok elkészítésére, részfeladatok elvégzésére tagjait megbízhatja. Az egyes feladatok elvégzésére történő megbízást a nevelőtestület vezetője is megteheti. A megbízott, a rábízott feladatot legjobb tudása szerint köteles ellátni. A beszámoltatása a nevelőtestület soron következő ülésén történik, ahol az elvégzett feladatról számot ad. Az óvodai munkaterv tartalmazza a tanév helyi rendjét, a nevelés nélküli munkanapok időpontját, felhasználását, az értekezletek témáját és időpontját. 12. 2. Alkalmazotti (munkatársi) értekezlet A nevelőtestület és a dajkák csoportja közötti kapcsolattartás az óvodai munka egészét, valamint az óvoda valamennyi alkalmazottját érintő ügyekben, a félévente egy alkalommal összehívott alkalmazotti értekezleten valósul meg. Az egyes tervezési időszak feladatait a csoport óvodapedagógusa rendszeresen megbeszéli a csoporthoz tartozó dajkával. 12. 3. Dajkák munkaértekezlet Az aktuális feladatok megbeszélésére minden hónap első szerdáján technikai munkatársi értekezleten történik. 13. A VEZETŐK ÉS A SZÜLŐI SZERVEZET KÖZÖTTI KAPCSOLAT 13.1. Szülői Szervezet Az óvodában a szülők törvényben meghatározott jogaik érvényesítése és kötelezettségeik teljesítése érdekében Szülői Szervezetet (továbbiakban: SZSZ) hoznak létre. Az óvodaszintű SZSZ vezetésével az óvodavezető, a csoportszintű SZSZ képviselőivel az óvodapedagógus, valamint az óvodapedagógus hatáskörét meghaladó ügyekben a vezető helyettes tart kapcsolatot. Az óvodaszintű SZSZ vezetőjét meg kell hívni a nevelő testületi értekezlet azon napirendi pontjainak tárgyalásához, amely ügyekben jogszabály, vagy az óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata a szülői szervezet részére véleményezési jogot biztosított. A meghívás, a napirendi pont írásos anyagának legalább 8 nappal korábbi átadásával történhet. Az óvoda vezetője a szülői szervezet vezetőjét legalább félévente tájékoztatja az óvodában folyó nevelőmunkáról, és a gyermekeket érintő kérdésekről. Évi 1 alkalommal összehívja a Szülői Szervezet választmányát és tájékoztatást ad az éves óvodai munkatervről. A szülőket érintő financiális kérdésekben kéri meg véleményüket. Az óvodapedagógus a csoport szülői szervezet képviselőjének szükség szerint ad tájékoztatást.

21 A szülői Szervezet egyetértési- és véleményezési jogot gyakorol: a pedagógiai program elkészítésénél, a Házirend megalkotásában, SZMSZ elkészítésében, a gyermek fogadásának rendjéről, a vezetők és a Szülői Szervezet közötti kapcsolattartás módjáról, az ünnepélyek megemlékezések rendjét illetően, a szülőket anyagilag is érintő ügyekben, az óvodai és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában, a szülői értekezlet napirendjének meghatározásában, a munkatervben a szülőket is érintő kérdéseknél, az Adatkezelési Szabályzat elkészítésében, minden olyan kérdésben, amely a gyermekek nagyobb csoportját érinti. A szülők jogai: megismerni a Pedagógiai Programot, Házirendet és a SZMSZ-t a tájékoztatáshoz való jog, a részvételhez való jog, a feltett kérdéseikre történő válaszadás amely érdemi joga, javaslattal élhet valamennyi szülőkkel és gyermekekkel kapcsolatos kérdésekben. Az alapdokumentumok véleményezését a szülői szervezet végzi. A jegyzőkönyvek, vélemények aláírására a mindenkori SZSZ elnök (akadályoztatása esetén a helyettese) jogosult. A jogorvoslat rendje: A szülő gyermekek érdekében az intézmény döntését tartalmazó közlés ellen felül bírálati és törvényességi kérelemmel élhet. A szülő jogorvoslati kérelmében hivatkozhat a házirendre, ha az óvoda döntése ellentétes a házirenddel. A nevelési-oktatási intézmény vezetője a gyermekekkel kapcsolatos döntéseit a jogszabályban meghatározott esetben és formában, írásban közli a szülővel. A szülő döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül a gyermek érdekében eljárást indíthat felül bírálati kérelemre (egyéni érdekvédelemre hivatkozás) vagy törvényességi kérelemre (jogszabálysértési hivatkozás) hivatkozással. A fenntartó képviselője hoz másodfokú döntést a törvényességi kérelem, illetve az óvodai felvételekkel és kizárással kapcsolatosan benyújtott felül bírálati kérelem tekintetében. Óvodáztatási támogatás szabályai: A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI törvény 20/C. új ellátásként 2009. január 01-től bevezette az óvodáztatási támogatást. E rendelkezés értelmében az önkormányzat jegyzője óvodáztatási támogatást annak a személynek biztosítja, aki az alábbi feltételeknek megfelel: rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság fennáll, a törvényes felügyeletet ellátó mindkét szülő nyilatkozik arról, hogy gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait sikeresen befejezi (halmozottan hátrányos helyzetű) a három, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járásáról A támogatás további feltétele, hogy az óvoda igazolja a gyermek beíratásának tényét, időpontját és a rendszeres óvodába járást.

22 A támogatás kifizetése egy évben két alkalommal történik, június és december hónapban, abban az esetben, ha az óvodai beíratást követően legalább 3 hónap eltelt, és az intézmény igazolása alapján a gyermek rendszeresen járt óvodába. Ha nem telt el a három hónap a beíratástól számítva, akkor csak a következő alkalommal részesülhet a támogatásban. A törvény rendelkezik arról is, hogy az önkormányzat helyi rendeletben előírhatja, hogy az első alkalommal folyósításra kerülő pénzbeli támogatás helyett a szülőnek természetbeni támogatást nyújtson. Tájékoztatás az intézmény alapdokumentumairól: Az óvodai alapdokumentumok hitelesített másolati példányban megtalálhatók az óvoda nevelőtestületi szobájában, illetve a szülők részére a bejárati folyosón. A szülő áttanulmányozhatja a dokumentumokat, melyek az épületből nem vihetők el! A dokumentumokról a szülők szóban is kérhetnek tájékoztatást. Erre fogadóórákon is módjuk van. Előzetes megállapodás alapján a tájékoztatás más időpontban is lehetséges. Az óvoda Házirendjét beíratáskor a szülők megkapják, illetve a faliújságon folyamatosan megtekinthetik. A sajátos nevelési igényű gyerekek ellátásával kapcsolatos dokumentumok őrzése az óvodavezető feladata. Tájékoztatás a sajátos nevelési igényű gyermekeknek nyújtott szolgáltatásról: A tájékoztatás formái: Szülői értekezlet általános tájékoztatás Fogadóórák (szakember jelzésére, szülői kérésre), egyéni tájékoztatás a gyermek fejlődéséről, a fejlesztés irányáról. A nevelést segítő speciális szakemberek (fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus, pszichológus, logopédus) fogadóóráiról a szülőket a faliújságokon tájékoztatjuk. 13.2. A szülőkkel való kapcsolattartás formái: családlátogatás, szülői értekezlet, fogadóórák, szülői fórumok, nyílt napok, játszó-, és munkadélutánok, óvodai rendezvények, programok, tájékoztatók, faliújságon lévő hirdetmények, szülői elégedettség-, igénymérés, szükség esetén napi információcsere A szülői értekezleteken tájékoztatást adunk a szülőknek az igénybe vehető kedvezményekről (rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, óvodáztatási támogatás, feltételei, igénybe vételének módja). A faliújságokon is részletes írásos felvilágosítást adunk. A kapcsolattartó személy az óvoda gyermekvédelmi felelőse. 14. KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE Az óvoda feladatainak elvégzéséhez, valamint a hatékonyság fokozásához rendszeresen tart fenn kapcsolatot más intézményekkel. Az intézmény képviselete az óvodavezető feladata és jogköre. A külső kapcsolattartás részletes szabályozása, a partnerek azonosítása a munkatervben történik.

23 Az óvodavezető kapcsolatot tart a pedagógiai szakmai szolgáltatások ellátására létrehozott intézményekkel. Az általuk szervezett kerületi szakmai munkaközösségekbe az óvodapedagógusok öntés alapon csatlakoznak. A gyermekek fejlesztésének, iskolára való alkalmasságának, iskolaérettségének elbírálásában a fejlesztőpedagógus szükség szerint közreműködik a Pedagógiai Szakszolgálattal, nevelési és képességproblémák esetén az óvoda javaslatára, iskolaérettségi vizsgálat esetén, beilleszkedési, tanulási, magatartás (továbbiakban: BTM) zavaros gyerekek vizsgálata esetén Pedagógiai Szakszolgálat vizsgálatának kérésekor Az óvoda gyermekvédelmi felelőse kapcsolatot tart a Bárka Kőbányai szociális és Gyermekjóléti Központtal, valamint a Gyermekek Átmeneti Otthonával, melyről az óvodavezetőnek rendszeresen beszámol. Az óvodát a szakmai szervezetekben az óvodavezető képviseli. Az egyházak képviselőivel az óvodavezető-helyettes tart kapcsolatot. A Pedagógiai Szakszolgáltató szakvéleményt ad: Sajátos nevelési igény megállapításához, Sajátos nevelési igény felülvizsgálatához, Beszédproblémák esetén az óvoda javaslatára Kapcsolattartó személy: óvodavezető, fejlesztő pedagógus 15. ÜNNEPEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA Az Óvoda hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az Óvoda jó hírnevének megőrzése a közösség minden tagjának kötelessége. A nemzeti ünnepek és megemlékezések, valamit az Óvoda helyi hagyományai közé tartozó rendezvények pontos időpontját, valamint a lebonyolítással kapcsolatos feladatokat az óvoda éves munkatervében határozzuk meg. A gyermekcsoportokon belül megemlékezést tartunk egyéb évfordulókról, fontos eseményekről. A gyermek-közösségekkel kapcsolatos hagyományok: közös megemlékezés a gyermekek név-, és születésnapjáról, ajándékkészítés anyák napjára, karácsonyra, húsvétra, gyermeknapra, iskolásoknak és a hiányzó beteg gyermekeknek, népi hagyományok ápolása, jeles napokhoz kapcsolódó szokások, őszi, tavaszi kirándulások szervezése középső- és nagycsoportban, Óvodai ünnepélyek, rendezvények megtartása: Gesztenye egészségnap, Mikulás, Karácsony, Húsvét Anyák napja, Gyermeknap Farsang, Évzáró, ballagás, Nemzeti ünnep: március 15-i, október 23-i megemlékezés