INNOVATÍV ÖTLETEK MEGVALÓSÍTÁSA

Innovatív ötletek megvalósítása INNOVATÍV ÖTLETEK MEGVALÓSÍTÁSA tanácsadó füzet Megvalósíthatósági tanulmány, üzleti terv, különös tekintettel a pénzügyi tervezésre A kiadvány a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda támogatásával jött létre INNONET Innovációs és Technológiai Központ Gyır, 2007. PANNON NOVUM Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség

Megvalósíthatósági tanulmány, üzleti terv, különös tekintettel a pénzügyi tervezésre INNOVATÍV ÖTLETEK MEGVALÓSÍTÁSA Tanácsadó füzet Megvalósíthatósági tanulmány, üzleti terv, különös tekintettel a pénzügyi tervezésre A kiadvány a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda támogatásával jött létre A kiadvány szakmai anyagát készítette: Dr. Bencsik Andrea Dr. Tatay Tibor Kiadja az INNONET Innovációs és Technológiai Központ Kht. Felelıs kiadó: Budavári László 9027 Gyır, Gesztenyefa u. 4. Tel: (96) 506-900; Web: http://www.innonet.hu Technikai szerkesztı: Vasvári Bálint Nyomdai kivitelezés: Infoart Média Bt., Gyır Elérhetı a Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség forráspontjain: http://www.pannonnovum.hu A kiadvány anyagát igyekeztünk a lehetı legnagyobb gondossággal összeállítani, az ennek ellenére a kiadványban maradt esetleges hibás adatokból, információkból származó károkért a szerzık és a kiadó felelısséget nem vállal. A döntések meghozatala elıtt javasoljuk a kiadványban szereplı adatok ellenırzését és aktualizálását a mindenkori jogszabályok és hivatalos tájékoztató anyagok alapján. PANNON NOVUM Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség

Innovatív ötletek megvalósítása Tartalomjegyzék 1. BEVEZETİ...2 2. PROJEKTMENEDZSMENT ÉS/VAGY PÁLYÁZATÍRÁS...3 2.1. A PÁLYÁZAT ÉS A PROJEKT...3 2.2. A PROJEKTCIKLUS...4 2.3 A PROJEKT LÉTREHOZÁSA...4 2.3.1 A projekt meghatározása...5 2.3.2 A projekt kidolgozása...8 2.3.3. A projekt elızetes értékelése...12 3. A VÁLLALATI TERVEZÉS FOLYAMATA ÉS A MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNYTERV...13 4. A PÉNZÜGYI TERV...16 4.1. A PÉNZÜGYI TERVEZÉS TÁRGYA...16 4.2. A HATÉKONY PÉNZÜGYI TERVEZÉS KÖVETELMÉNYEI...17 4.3. A PÉNZÜGYI TERVEZÉS FOLYAMATA...18 4.4. A TERVEZÉS IDİHORIZONTJAI...21 4.5. A PÉNZÜGYI TERVEZÉS ESZKÖZEI...23 4.5.1. A mérlegterv...24 4.5.2. Az eredményterv...26 4.5.3. A pénzáramlás (cash flow) tervezése...29 4.5.4. A pénzügyi mutatószámok...35 4.5.5. Fedezeti pont számítás...37 4.5.6. Gazdaságossági számítások...39 5. IRODALOMJEGYZÉK...44 PANNON NOVUM Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség 1

Megvalósíthatósági tanulmány, üzleti terv, különös tekintettel a pénzügyi tervezésre 1. Bevezetı Az üzleti vállalkozásoknak sokszor meg kell újulniuk a sikerességhez. Az átalakulás alapja valamilyen ötlet, amely új terméket, szolgáltatást eredményez, vagy javítja a költséggazdálkodást, esetleg egyéb más módon segíti a szervezet sikerét. Az ötlettıl annak megvalósításáig azonban hosszú út vezet. Az ötletek létrejöttét segíteni lehet a szervezetekben. Az ötletek aztán projektekben valósulnak meg. A változások menedzselése, a vállalkozás életébe történı beillesztése nem egyszerő feladat. A tudatos tervezés segíthet elkerülni a kudarcokat. Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásával lehetıvé vált olyan források elérése, amelyek a gazdaság építıköveinek, a vállalkozások fejlıdéséhez járulnak hozzá. A gazdasági haladáson túlmutatóan az uniós programok olyan célkitőzések elérését is lehetıvé teszik, amik az esélyegyenlıséget szolgálják. Bizonyos fejlesztésekre ezek nélkül a források nélkül az üzleti szervezetek nem is gondolhatnának, de pályázati források felhasználásával természetessé válhatnak esélyegyenlıséget javító változások. Jelen kiadványban a változások strukturált tervezését kívánjuk elısegíteni. A tervezés fázisa a megvalósítás alapja. Nem véletlen tehát, hogy a pályázatok lényegében maguk is különbözı terveket tartalmaznak. A tervezési folyamat ismerete szükséges így a pályázatok megírásához. Gondolatmenetünkben a projekttervezést a vállalati tervezés hierarchiájába illesztjük be legelıbb, hiszen a projektek legtöbbször már mőködı, élı szervezetekben jönnek létre. A projektmenedzsment szemüvegén keresztül tisztázni kívánjuk a projekt fogalmát, a projektek lényegi tartalmát. Ezt követi a projektek létrehozását megelızı elıtanulmány lépéseinek ismertetése. A tervezési folyamatból kiemelten kezeljük a pénzügyi tervet. Forgassák haszonnal kiadványunkat! 2 PANNON NOVUM Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség

Innovatív ötletek megvalósítása 2. Projektmenedzsment és/vagy pályázatírás A hétköznapok emberei számára épp úgy, mint a társadalmi, gazdasági szervezeteknek, létformájává vált a változásokhoz való folyamatos alkalmazkodás. Ez a kényszer a szervezetek számára elsısorban azt jelenti, hogy naponta meg kell újulniuk, olyan egyedi, korábban nem tapasztalt feladatokat kell végrehajtaniuk, vagy döntéseket meghozniuk, amely különbözik a korábbi idıszakra jellemzı, folyamatosan ellátandó napi rutinjaiktól. Azt is mondhatjuk, hogy a gazdálkodó szervezetek stratégiai céljainak eléréséhez különbözı projektek megvalósításán át vezet az út, miközben vezetıik a változásmenedzsment gyakorlatával szembesülnek. A projektmenedzsment képezi az egyik legfontosabb eszközét annak, ahogyan egy szervezet az egyik állapotából egy másik állapotára változik át. Tulajdonképpen a projektmenedzsment évszázados múltra tekint vissza, csak nem így hívtuk, más keretek és feltételek között alkalmaztuk, talán kevésbé figyeltünk a strukturálására, de a lényeg nem változott. Ahogyan hívhatjuk stratégiai célok megvalósításának, vagy változások menedzselésének, (vagy bármi egyéb menedzsment kifejezéssel élünk), a lényeg a szemléletmódban, és az alkalmazott eszközrendszerben rejlik. A vezetéstudomány kialakulása óta eltelt idıszakban a vezetık, menedzserek által alkalmazott eszköztár óriási fejlıdésen ment keresztül, köszönhetıen más tudományterületek fejlıdésének (matematika, számítástechnika, gráfelmélet, operációkutatás, stb.), és természetesen vannak idıtálló, sok éve sikeresen alkalmazott eszközök, melyek segítik az eredményes menedzsment munkát, akár projekt, akár stratégia, vagy változás jelzıvel illetjük. Sok vezetı rutinból alkalmaz bizonyos technikákat, mások megérzésbıl, tudattalanul, vagy intelligenciából, s talán nem is tudnák nevesíteni azt. A következı oldalakon ahhoz szeretnénk segítséget adni, hogy ha a projektek elıkészítése, megvalósítása, esetleg utólagos kontrollja közben menedzsment eszközökre lenne szükségük, legyen egy áttekinthetı eszközrendszer, mely alapot ad a válogatáshoz, segítséget a megfelelı módszer alkalmazásának kiválasztásához. Mindezekhez azonban szükséges néhány alapvetı fogalmat, ill. fogalmak közötti összefüggést tisztázni. A leggyakrabban elıforduló probléma, hogy a projektmenedzsment fogalmát nem vagy nem pontosan ismerik azok alkalmazói, ill. sok esetben keverednek a gondolatok a pályázat írás és projektmenedzsment lényegét, folyamatát, eszközeit, alkalmazhatóságát illetıen. 2.1. A pályázat és a projekt Vegyük sorra az alapvetı fogalmakat, tennivalókat: Valamilyen tevékenységünk pénzügyi fedezetének biztosítása érdekében pályázatot kell valamilyen szervhez benyújtanunk. Pályázatot különbözı céllal és formában készíthetünk. Ahhoz, hogy fejlesztési elképzeléseinket megvalósíthassuk, és ehhez pályázat útján támogatást kapjunk, projekteket kell létrehoznunk. A projekt és a pályázat fogalma nem keverhetı össze, a projekt- PANNON NOVUM Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség 3

Megvalósíthatósági tanulmány, üzleti terv, különös tekintettel a pénzügyi tervezésre tervezés és a pályázatírás sorrendje nem cserélhetı fel! A projekt meghatározott célok elérése érdekében gondosan megtervezett tevékenységsorozat, amelynek életciklusa van. A pályázat egy dokumentum, funkcióját tekintve egy kérelem, amit azzal a céllal készítünk, hogy projektünkhöz pénzügyi forrást szerezzünk. A pályázatot a pályázati kiírásnak megfelelıen kell az elıírt pályázati őrlapon, az elıírt mellékletek (pl. mőszaki tervek, igazolások) csatolásával benyújtani. A pályázati őrlap célja az, hogy a projektünkrıl átfogó, lényegre törı és egyértelmő információt adjunk. A pályázat gyakorlatilag a projekt tervének leírása. Pályázat akkor születik, amikor már kidolgozott projekttervünk van. Elıször a projekt ötlete születik meg, amelyhez megkeressük azt a pályázati formát, amelytıl támogatásra számíthatunk tervezett tevékenységünk megvalósításához. A projektet, illetve az ún. projekttípusú gondolkodást az alábbi jelzıkkel lehet összefoglalni: - egyedi szervezeti környezetben megtervezett és végrehajtott lépéssorozat, - konkrét célt/célokat meghatározott idı alatt kíván elérni, - a célok eléréséhez meghatározott (humán és anyagi) erıforrásokat rendel. 2.2. A projektciklus A projekt kezdetétıl a végéig három fı lépcsın kell végighaladni (projektháromszög): 1. A projekt létrehozása 2. A projekt megvalósítása 3. A projekt értékelése (és az eredmények terjesztése) A projektháromszög összetevıit további szakaszokra bonthatjuk le, amit más szóval projektciklusnak nevezünk. Jelen kötet a projekt létrehozásának/tervezésének egyes kérdéseit mutatja be részletesebben. 2.3 A projekt létrehozása - A projekt meghatározása a projekttel megvalósítható elképzelések meghatározása és feltérképezése. - A projekt kidolgozása a projekt alapgondolatának kifejtése, részletes kidolgozása. - A projekt elızetes értékelése szorosan kapcsolódik a projekt kidolgozáshoz. Biztosítja a javasolt projekt szigorú értékelését, és a szükséges módosítások elvégzését. - A projekttel kapcsolatos tárgyalások és döntések törvény által elıírt engedélyekre, az erıforrásokra, a finanszírozásra, valamint a projekt megszervezésére/ megvalósítására vonatkozó megállapodások. 4 PANNON NOVUM Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség

Innovatív ötletek megvalósítása 2.3.1 A projekt meghatározása A sikeres projekt legfıbb ismérvei, hogy világosan átlátható, meggyızı és mérhetı. Ehhez kiváló segítség annak tisztázása, hogy valóban életképes-e az elképzelésünk. A mérlegeléséhez a legegyszerőbb és leggyakrabban használt projekttervezési technikák: SWOT elemzés és logikai keretmátrix készítése. A projekttervezési technikák kettıs célt szolgálnak: - Átláthatóbbá, logikusabbá, könnyebben ellenırizhetıvé teszik a tervezést, munkaszervezést, segítenek elkerülni a tervezés során a logikai következetlenségeket. - A bíráló és a projekt nyomon követését végzı számára egy pillanat alatt átláthatóvá teszik a projekt pénzügyi támogatásáért pályázó szervezet fı fejlesztési lehetıségeit (SWOT elemzés), illetve a projekt tartalmát (logikai keretmátrix). A SWOT elemzés elkészítésének lépései: - A SWOT elemzés elkészítése csapatmunka: a program, illetve a projekt sikerében érdekeltek 5-15 fıs csoportját érdemes összehívni egy nyílt beszélgetésre. - Meghatározott idıkereteken belül (pl. szempontonként 20-30 perc) szabad ötletelés keretében minden szemponthoz min. 20-25 javaslatot győjtünk össze. Ebben a fázisban nem szabad egyetlen ötletet sem elvetni vagy megvitatni. - Az ötletelés eredményének átszerkesztése következik. A logikai keretmátrix olyan elemzési folyamat, amely egy pillanat alatt átlátható. A projekt megértését, végrehajtását és értékelését egyaránt támogatja, egyúttal segíti a minél pontosabb, konkrétabb és reálisabb tervezést. A logikai keretmátrix kitöltése elıtt az alábbi elemzést kell megelızni: 1. lépés: érintettek elemzése a projekt által valószínőleg érintett csoportok, személyek, intézmények azonosítása, kulcsproblémáik, korlátaik, lehetıségeik azonosítása; 2. lépés: problémaelemzés a problémák megfogalmazása, ok-okozati összefüggések meghatározása; 3. lépés: célkitőzés-elemzés célkitőzések meghatározása a beazonosított problémák alapján. A logikai keretmátrix egy konkrét projektet foglal táblázatba hasonlóan, mint a SWOT elemzés egy ágazat, intézményrendszer, szervezet aktuális helyzetét. A keretmátrix egy négy sorból és négy oszlopból álló táblázat. A sorok a tervezés szintjeit jelölik, felülrıl lefelé haladva egyre jobban ráközelítünk a tervezett projekt konkrétumaira. Fenti technikák részletes ismertetésétıl itt eltekintünk, részben közismertségük miatt, részben, mert nem témája jelen anyag összeállításának. PANNON NOVUM Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség 5

Megvalósíthatósági tanulmány, üzleti terv, különös tekintettel a pénzügyi tervezésre A projektötlet sikerességének minısítéséhez az alábbiakat kell mérlegelni: - reális problémákra és lehetıségekre szabott, - illeszkedik a pályázó hosszú távú fejlesztési terveihez, - bírja a partnerek és érintettek támogatását, - megvalósítható, - egyedi, - jelentıs hatása van a külsı környezetre is. Horizontális politikák érvényesítése a projektek tervezése és lebonyolítása során: Az Európai Unió Bizottsága az általa is támogatott fejlesztések esetében alapvetı követelményként fogalmazta meg az ún. horizontális elveket, mint fenntartható fejlıdés és az esélyegyenlıség következetes érvényesítését. A horizontális elvek érvényesítése különösen projekt szinten jelent komoly kihívást, tennivalókat. Szükséges, hogy minden pályázó bemutassa a horizontális elvek érvényesülését egyrészt a pályázatában, másrészt amennyiben a projekt kiválasztásra kerül a késıbbi elırehaladási jelentéseiben. Mindezeket szem elıtt tartva, a pályázat elkészítése elıtt érdemes tisztázni, mely besorolási kategória érvényes az elképzelésünkre. A projektek általában besorolhatók az infrastruktúra-fejlesztési, és humánerıforrás-fejlesztési, vállalkozásfejlesztési kategóriák egyikébe. Ezek esetén a horizontális szempontok: - A környezetvédelem érvényesítése (infrastruktúra-fejlesztési; vállalkozás-fejlesztési projektek) - Az esélyegyenlıség érvényesítése (humánerıforrás-fejlesztési; vállalkozás-fejlesztési projektek) A célzott fejlesztési elképzelések érvényesítéséhez az alábbiakat érdemes szem elıtt tartani: Környezetvédelem - Hulladék-gazdálkodás, hulladékkeletkezés és megelızés, hulladék-hasznosítás, hulladékkezelés módja, hulladékártalmatlanítás módja, helykiválasztás, hulladékszállítás. A természetbe hulladékként visszakerülı anyagok mennyiségének és veszélyességének csökkennie kell. - Közlekedés, logisztika, szállítás, mobilitási igény szállítási igény közlekedési mód szerinti megoszlása; tömegközlekedés fejlesztése; jármőkorszerősítés. A szállítási igény mérséklése, és a személyszállítás esetén a tömegközlekedés elınyben részesítése, különösen fontos az infrastruktúra-fejlesztési projekteknél, a nagy ipari, kereskedelmi létesítményeknél. Esélyegyenlıség - Humánerıforrás-fejlesztési projekt: Biztosítja-e a projekt, hogy a képzési és munkalehetıségek eljussanak a hátrányos helyzető csoportokhoz? 6 PANNON NOVUM Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség

Innovatív ötletek megvalósítása - Infrastruktúra-fejlesztési projektek: Mutassa be, hogy hogyan fogja a projekt garantálni a fizikai infrastruktúra fejlesztésével, a közlekedés fejlesztésével, illetve az információs és kommunikációs technológia hozzáférésével az elmaradott települések elszigeteltségének csökkentését! - Vállalkozás-fejlesztési projektek: Biztosítja-e a projekt az atipikus foglalkoztatást (pl. részmunkaidıt, rugalmas megállapodásokat a munkavállalók számára, hogy ezáltal bıvüljön a munkavállalók lehetséges összetétele)? - Az esélyegyenlıség vonatkozásában fontos leszögezni, hogy a nık és férfiak közötti esélyegyenlıség elısegítésének horizontális célja mellett kiemelt fontosságú a hátrányos helyzető csoportok esélyegyenlıségének érvényesítése, amely Magyarországon mindenekelıtt a romák, valamint a fogyatékkal élı emberek helyzetének javítását foglalja magában. Az Európai Unió ajánlása alapján a projektek a következı három kategória egyikébe sorolhatók: - Fenntartható fejlıdés (esélyegyenlıség, környezetvédelem) szempontból semleges/ negatív - Fenntartható fejlıdés orientált - Fenntartható fejlıdés szempontjából pozitív Fenntartható fejlıdés szempontból pozitív projektek A fenntartható fejlıdés megteremtése magas prioritást élvez a projekten belül. Ezeket a projekteket a következıképpen tudjuk definiálni: - legfıbb céljuk pl. az esélyegyenlıség biztosítása, - célcsoportjuk a nık és a hátrányos helyzető csoportok, és/vagy olyan kulcsszereplıket céloznak meg, akik képesek befolyásolni a fenntartható fejlıdés elérését; - olyan projektek, amelyek közérthetıen meghatározzák azokat az akadályokat, amelyek gátolják az esélyegyenlıség megvalósulását. Példa: esélyegyenlıség szempontjából pozitív egy képzési projekt, amely kisgyermekes anyáknak a munkaerıpiacra való visszatérését segíti. Fenntartható fejlıdés orientált projektek A fenntartható fejlıdés (esélyegyenlıség, környezetvédelem) közepes prioritást élvez. Ezeket a projekteket a következıképpen tudjuk definiálni: - a projekt figyelembe veszi pl. a nık, férfiak és a hátrányos helyzető csoportok különbözı igényeit, - a projekt tartalmaz különbözı ösztönzıket az esélyegyenlıség elısegítése érdekében, - a projekt hozzájárul az esélyegyenlıtlenség leküzdéséhez és az esélyegyenlıség fejlesztéshez férfiak és nık között, a hátrányos helyzető csoportok esetében különösen azon területeken, amelyekre a projekt hatással van. PANNON NOVUM Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség 7

Megvalósíthatósági tanulmány, üzleti terv, különös tekintettel a pénzügyi tervezésre Példa: esélyegyenlıség orientált egy tömegközlekedés-fejlesztési projekt, amely kedvez a saját közlekedési eszközzel nem rendelkezı hátrányos helyzetőeknek. Fenntartható fejlıdés szempontjából semleges/negatív projektek - A projektben minimálisan vagy egyáltalában nincs jelen a fenntartható fejlıdés. - A pályázónak a fenti három értelmezés mentén kell majd bemutatnia a horizontális célok érvényesülését az adott projektben. 2.3.2 A projekt kidolgozása A projekt létrehozása alapvetıen annak a szervezetnek a feladata, amely azt a fejlesztést kívánja megvalósítani, amihez támogatást igényel. Ez lehet a kormány, egy önkormányzat, költségvetési intézmény, civil szervezet, vagy vállalat vagy egyéb más szervezet. A projekt létrehozásának ezen a szintjén a projektet indítványozó szervezetnek általában elképzelése van a következıkrıl: - lehetséges külsı források bevonása (pl. a támogatótól kapott információ alapján), - a törvényeknek, valamint - fejlesztési programoknak és irányelveknek való megfelelés. Ennek alapján a projektet indítványozó szervezeten belül döntést kell hozni arról, hogy folytassuk-e a folyamatot a következı fázisban, ami a projektkidolgozás szakasza. A döntést azonban nem lehet meghozni anélkül, hogy felvennénk a kapcsolatot a lehetséges partnerekkel és érdekeltekkel. A projekt kidolgozása azzal kezdıdik, hogy a projektet indítványozó szervezet és az érdekeltek áttekintik a tervet. Annak érdekében, hogy biztosítsuk az érdekeltek, és velük együtt természetesen a partnerek részvételét a projektben, valószínőleg már a projekt-meghatározás szakaszában belefoglaltuk érdekeiket a javaslatba (érdekcsoport-elemzés). Ha a projektet indítványozó szervezet a projekt áttekintése után úgy dönt, hogy folytatni kívánja a munkát, akkor a következı lépés a részletes és átfogó projektjavaslat kidolgozása. Projektjavaslat tartalma: 1. Megvalósítási ütemterv Munkaterv 2. Gantt-diagram sávos ütemterv 3. Humánerıforrás-terv 4. Kommunikációs terv 5. Pénzügyi terv Megvalósítási ütemterv Munkaterv - Láttatja a feladatok, munkaegységek és projektfázisok közti összefüggéseket és azok egymásra épülését 8 PANNON NOVUM Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség

Innovatív ötletek megvalósítása - Követhetıvé teszi a párhuzamosan folyó feladatokat - Elısegíti az erıforrások tervezését - Megmutatja a felelısségi viszonyokat - Segíti a kritikus tevékenységek beazonosítását - Lehetıvé teszi a források idıleges átcsoportosítását - Tervezhetı a feladatok optimális idıkerete és a projekt várható befejezése - Elısegíti a szervezeti egységek közti kommunikációt - Teret biztosít a projekt nyomon követéséhez és ellenırzéséhez Munkaterv szabályok: - sikerkritériumok : határozzuk meg az adott fázis elérni kívánt mutatóit és az elfogadáshoz szükséges szintet (Pl.: 80%) - az egyes szakaszok megvalósítási határidejére tervezünk ésszerő margót (Pl. +5%) - A tevékenységek mellett jelöljük meg konkrét felelısöket is! A munkaterv elkészítése: A megvalósítási ütemterv, más néven munkaterv szerepe a projekt céljainak eléréséhez szükséges tevékenységek meghatározása és ütemezése. A munkaterv felvázolásakor a projektben folyó tevékenységeket célszerő szakaszokra (munkacsomagokra) bontani, melyek vége egyben a projekt megvalósításának fıbb ellenırzési pontjait, mérföldköveit is jelenti, lehetıséget teremt a projekt idıközi értékelésére és az alapján szükség esetén a munkaterv módosítására. Minden munkacsomagnak tartalmaznia kell az alábbiakat: részcélok, indikátorok, tevékenységek, felelısök/résztvevık, idıtartam, költségek. A tervezés során a projekt belsı, együttmőködésbıl fakadó feladatait is tervezni kell (projekttalálkozók, belsı kommunikáció, beszámolók elkészítése). A munkaterv kialakításakor az egyes szakaszok megvalósítására tervezett határidıket érdemes észszerő ráhagyásokkal tervezni. A munkatervnek egyszerre kell áttekinthetınek és kellıen részletezettnek lennie. Ezt különösen jól szolgálják a jó vizuális megjelenítést alkalmazó formák (táblázatok), ezek elkészítéséhez segítségül hívhatunk különbözı szoftvereket is (pl. Microsoft Project). A nagy, összetett projektek esetében érdemes egy átfogó munkatervet készíteni a projekt egészérıl, és több kisebbet, az egyes munkacsomagokról. A munkaterv elkészítésének optimális sorrendje 1. a célok eléréséhez szükséges tevékenységek meghatározása; 2. kulcsfeladatok kijelölése, majd azok alfeladatokra bontása; 3. az egyes tevékenységek idıbeli és logikai kapcsolódásainak megállapítása; PANNON NOVUM Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség 9

Megvalósíthatósági tanulmány, üzleti terv, különös tekintettel a pénzügyi tervezésre 4. szakaszhatárok és munkacsomagok kijelölése; 5. az egyes tevékenységek elvégzéséhez szükséges szakértelem meghatározása; 6. felelısök kijelölése. Projekt szakaszok Mérföldkövek Mérföldkövek kulcsfontosságú események a projekt életében: - Fontos fázisok lezárása, kezdete - Fontosabb döntési események - A projekt végrehajtás nyomon követésének legfıbb eszköze, értékelés beavatkozás Technikai fázisok - a projektek munkaszakaszokra bontása Pl.: építés eszközbeszerzés képzés; közbeszerzés A projektek megvalósítása során fontos szereppel bír a projekttevékenység folyamatos nyomon követése és értékelése. Az értékelés végzése: - az egyes feladatok befejezését követıen, - a projektszakaszok (technikai fázisok) lezárásakor megvizsgálandó: - a tényleges megvalósítás mértéke továbblépés feltétele - az elmaradás oka(i) kiküszöbölendı Gantt-diagram - sávos ütemterv Az ütemtervezés módszertani eszköze a Gantt-diagram. Elkészítése 4 lépésbıl áll: 1. A tevékenységek definiálása 2. A tevékenységek logikai sorrendjének, egymásra épülésének meghatározása 3. A tevékenységek idıtartamának meghatározása 4. A Gantt-diagram összeállítása A humánerıforrás terv összeállítás - humánerıforrás tervezés Az egyes feladatokért felelıs személyek kiválasztása a projektcsapat felépítése - Kompetencia igények (szakmai kompetenciák, tapasztalatok) meghatározása - Szakértık kiválasztása, hozzárendelése a feladatokhoz - Az egyes erıforrások felhasználási idejének meghatározása 10 PANNON NOVUM Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség

Innovatív ötletek megvalósítása - Tevékenység ütemezés - A meglévı erıforrások biztosítása és a szükséges pótlólagos és tartalék erıforrások biztosítása - A terv szükség szerinti korrekciója az egyenletes kihasználás érdekében A csapat TEAM kiválasztás A személyek kiválasztásánál szükséges a készségek és a személyiségjegyek figyelembevétele: Specialisták: - egy területet nagyon mélyen ismer - a saját területén jó válaszai vannak Generalisták: - sok területen van tudása, de nem mély - érti a területek közötti összefüggéseket - jó kérdéseket tud feltenni bármely területen Szerepek a csapatban - A motivátor - A precíz - A gyakorlatias - A kritikus - Az adminisztrátor A Belbin-féle szerepek a team-en belül - Elnök - Vállalatépítı - Ötletember - Erıforrásszerzı, forrásfeltáró - Helyzetértékelı - Serkentı - Megvalósító - Csapatjátékos A kommunikációs terv: A projekt sikeres lebonyolítása során egyaránt fontos a projekten belüli (tevékenységek közötti információ áramlás) és a projekt és környezete közti jól mőködı kommunikáció. 11 PANNON NOVUM Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség

Megvalósíthatósági tanulmány, üzleti terv, különös tekintettel a pénzügyi tervezésre A folyamatos információátadásnak számos módszere van, pl: - Projekt-team-en belül: E-mail, telefon, rendszeres találkozók (szakasz lezáráskor), idıközi jelentések, kötelezı beszámolók. - Projekt és környezete: partnertalálkozók, idıközi jelentések, kötelezı beszámolók, szakmai fórumok, kiadványok. 2.3.3. A projekt elızetes értékelése Ahhoz, hogy elızetes információt tudjunk saját magunk számára megfogalmazni arról, mit várhatunk a projekt sikeressége tekintetében, a következı, logikailag egymásra épülı fázisokat kell végigjárni. - Több lehetséges alternatíva feltérképezése a célok megvalósítására - Az alternatívák több szempontú összehasonlítása - Környezetre gyakorolt lehetséges hatások felmérése - Pénzügyi, társadalmi, gazdasági kockázatelemzés, érzékenységvizsgálat - A szükséges mőszaki tervek és engedélyek beszerzése A projekt értékelése - A projekt lezárása és értékelése, az eredmények terjesztése - Amint a projekt befejezıdik, a projekt eredményeit értékelni kell, és új projektek alapgondolatai születnek meg. 12 PANNON NOVUM Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség

Innovatív ötletek megvalósítása 3. A vállalati tervezés folyamata és a megvalósíthatósági tanulmányterv A jövıvel kapcsolatos célkitőzések, a célok eléréséhez vezetı utak tervekben jelennek meg. A különbözı terveket a napi szóhasználatban azonban gyakran összekeverik. Nehéz kideríteni, melyik terv mire szolgál, milyen részekbıl tevıdik össze. Érdemes tehát a továbbhaladás elıtt egy pillantást vetni a vállalati tervezés térképére, amelyet az 1. ábra tartalmaz. Az üzleti terv az egyik legtöbb célra összeállított terv, ezért nézzük elıször ennek rövid értelmezését. Az üzleti terv többféleképpen definiálható, attól függıen, hogy kinek készül, valamint figyelembe veszi azt is, hogy milyen más típusú terveket készítenek a vállalkozásnál. Általánosan olyan három (maximum öt) évre szóló koncepció, amely a vállalkozás környezetének és belsı helyzetének reális felmérése alapján: - tartalmazza a vállalkozás konkrét üzleti céljait, - számszerően bemutatja a célok elérésének tervezett eredményeit, feltételeit, külsı és belsı forrásait. Az üzleti terv készülhet külsı vagy belsı célra egyaránt. A külsı célra készülı üzleti tervet igényelhetik a tulajdonosok, a potenciális befektetık és a hitelnyújtók, jövıbeni döntéseik meghozatalához. A belsı célra készülı terv, pedig a menedzsment számára szolgál eszközül a vállalkozás irányításához, mőködtetéséhez. E terv felépítése és tartalma sokféle lehet. Minısége azonban néhány kulcstényezıtıl függ: a meggyızı tartalom, a megfelelı terjedelem és a vonzó megjelenés. A megvalósíthatósági tanulmánytervek egy-egy projekthez kötıdnek. Szinte úgy kezelhetık, mintha egy új vállalkozást indítanánk, és ennek az üzleti tervét írnánk meg. A megvalósíthatósági tanulmányterv felépítése ezért sokban hasonlít egy üzleti terv szerkezetéhez. Természetesen egy megvalósíthatósági tanulmányterv végeredménye lehet egy projektötlet elutasítása, hiszen az összeállítás célja nem a feltétlen megvalósítás, hanem éppen annak megválaszolása, hogy egy adott projekt megvalósítandó-e. 13 PANNON NOVUM Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség

Megvalósíthatósági tanulmány, üzleti terv, különös tekintettel a pénzügyi tervezésre 1. ábra A tervezés rendszere Környezeti feltételek Vízió, misszió Vállalati stratégia Üzletági stratégia Vállalati adottságok Stratégiai akciók Funkcionális stratégia Programok Üzleti terv Éves terv Megvalósíthatósági tanulmánytervek Projektek A megvalósíthatósági tanulmányterv általános felépítése: 1.) A vállalkozás általános bemutatása 2.) A projekt bemutatása 3.) Marketing terv 4.) Mőködési terv 5.) Humánerıforrás és szervezeti felépítés 6.) Pénzügyi terv 7) Környezeti fenntarthatóság értékelése 8) Esélyegyenlıségi szempontok értékelése 1.) A vállalkozás általános bemutatása: Ez a rész röviden bemutatja a projektet megvalósító vállalkozást, feltételezve, hogy a tanulmányterv külsı személy részére készül. 14 PANNON NOVUM Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség

Innovatív ötletek megvalósítása 2.) A projekt bemutatása: Ebben a részben fogalmazzák meg konkrétan azt a projektjavaslatot, amire a tanulmánytervet össze kell állítani. 3.) Marketing terv: A marketing tervben kerül sor a piac elemzésére, a célcsoportok kiválasztására. A piac ismeretében a projekt eredményeként létrejövı termék paramétereinek pontosítása történhet meg. Árprognózisokat adhatunk meg, meghatározzuk az értékesítési csatornákat és a piacbefolyásolás eszközeit, formáit. 4.) Mőködési terv: A mőködési tervben határozzuk meg, hogy a késıbbi tevékenységhez milyen kapacitásokat kell létrehozni, a mőködés milyen erıforrásokat igényel majd. 5.) Humánerıforrás és szervezeti felépítés Külön tervrészben kerül kibontásra a humán erıforrásról alkotott elképzelések összessége. A számosságban, minıségben meghatározott munkaerıigényen túl a mőködés szervezeti felállását is meg kell határoznunk. 6.) Pénzügyi terv: E tervrészben fogalmazzuk meg a tıkeszükségletet, a projekt finanszírozását, illetve végzünk gazdaságossági számításokat a projekt megvalósításáról. A 7.)-8.) pont alatt meghatározott részeket elsısorban pályázati anyagokhoz kell elkészíteni, az Európai Unió szélesebb célkitőzéseit szolgáló szempontjait figyelembe véve kell e tervrészeket megalkotni. 7) Környezeti fenntarthatóság értékelése (részletesebben lásd 2.3.1) 8) Esélyegyenlıségi szempontok értékelése (részletesebben lásd 2.3.1) A továbbiakban a pénzügyi tervezést tárgyaljuk részletesen. 15 PANNON NOVUM Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség

Megvalósíthatósági tanulmány, üzleti terv, különös tekintettel a pénzügyi tervezésre 4. A pénzügyi terv A pénzügyi terv a megvalósíthatósági tanulmányterv utolsó lépéseként kerül összeállításra, tehát a tervezési piramis csúcsán helyezkedik el. Minden korábbi tervrészbıl felhasznál információkat. A pénzügyi terv mutatja egy projekt tıkeigényét, jelöli ki a finanszírozási lehetıségeket, vázolja fel a projekt pénzügyi fenntarthatóságát. A pénzügyi tervben kapunk arra is választ, hogy egy projekt várhatóan megtérül-e. A végsı döntés egy projekt életképességérıl, hogy megéri-e finanszírozni, a pénzügyi terv alapján hozható meg. A pénzügyi tervezés szervesen kapcsolódik a vállalkozásnál folyó tervezés egészéhez, felhasználja a forgalmi, a termelési, a beruházási, a beszerzési és a költségtervek adatait. A pénzügyi tervezés az a folyamat illetve eljárás, melynek során a gazdasági döntések összes hatását mérlegelik. A pénzügyi terv nem készíthetı el más résztervektıl függetlenül, hiszen az egész projektre épülı globális tervet jelent. A benne szereplı számszerő adatoknak egyeznie kell a többi terv bármely más, pl.: mennyiségi, órabér stb. adat, pénzben kifejezett értékével. Amennyiben például az értékesítés tervezése szezonalitást mutat, akkor ezt a tervezett cash flow kimutatásnak is tükröznie kell. A pénzügyi terv a megvalósíthatósági tanulmányterv részeként jelenik meg különbözı részterveket alátámasztó átfogó tervként. 4.1. A pénzügyi tervezés tárgya A pénzügyi tervezés alapja a tıkeszükséglet. Tıkeszükséglet azért keletkezik, mert adott idıszakban a befizetések, és a kifizetések összege eltér. A tıkeszükséglet tervezésénél a bevételek és a kiadások becslésébıl kell kiindulni. A pénzáramlás a kifizetések és befizetések összessége. A kifizetések, a készpénz vagy számlapénz kiáramlását jelentik. Ebben az esetben a pénztárkészlet illetve a banki folyószámla állomány csökken. A befizetések természetesen ezen folyamatok fordítottját tartalmazzák. A pénzfolyamatok mellett a vállalkozásoknál hitelfolyamatok is mőködnek, melyek a tartozások és követelések növekedését és csökkenését jelentik. A pénzügyi tervezés a befektetési és finanszírozási döntések együttes hatásának végiggondolása. A befektetési döntések a tulajdonosok és a hitelezık által a vállalkozás rendelkezésére bocsátott pénzeszközökbe, vagy más vállalkozás értékpapírjaiba történı befektetésével kapcsolatos vezetıi döntéseket foglalják magukba. A finanszírozási döntések körébe a folyamatos mőködés tıkeellátásával kapcsolatos vezetıi döntések tartoznak. A finanszírozásnak két alapvetı módja van: az önfinanszírozás és az idegen tıkével való finanszírozás. 16 PANNON NOVUM Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség

Innovatív ötletek megvalósítása Az önfinanszírozás a kizárólag saját tıkével történı finanszírozást jelenti. Az idegen tıkével való finanszírozás pedig legtöbb esetben hitelek igénybevételét jelentik, de ide tartoznak a vissza nem térítendı források is. A pénzügyi tervezés során biztosítani kell a pénzáramlások, azaz a pénzbevételek és pénzkiadások összehangolását. 4.2. A hatékony pénzügyi tervezés követelményei A hatékony tervezéssel szembeni elvárások a tervezett célokból, és a várt eredményekbıl következnek. Öt dolgot lehet kiemelni: - Pontos és következetes elırejelzés - Törekvés az optimális pénzügyi terv kialakítására - Komplexitás - Rugalmasság - A terv teljesülésének figyelemmel kísérése. Az elırejelzésnek a legvalószínőbb jövıbeli kimenetelre kell helyeznie a hangsúlyt, amelyhez a valószínőtlen események számbavétele éppúgy szükséges, mint a nagyobb valószínőséggel bekövetkezı eseményeké. Fontos követelmény, hogy a terv ne tőzzön ki elérhetetlen célokat, vagyis reális és elfogulatlan legyen. A pénzügyi tervezés folyamata során felmerülı összes probléma kezelésére alkalmas modell, vagy eljárás nem létezik. Így elmondható, hogy optimális pénzügyi terv sem létezik, mivel a felmerülı problémák száma végtelen. Mindezt a tervezés folyamán azzal lehet enyhíteni, hogy több tervvariánst dolgoznak ki. A tervezık pedig a tervváltozatok közül döntenek arról, hogy a kitőzött célt melyik közelíti meg legjobban. A pénzügyi tervezés komplexitása szerint, a tervezés a projekt egészére koncentrál, és átfogja a tervezés hatáskörébe tartozó valamennyi döntést igénylı problémát. A rugalmas tervezés követelménye, hogy a tervezésnek teljes mértékben alkalmazkodnia kell a vállalkozás környezetének változásaihoz, és figyelembe kell vennie a teljesülés lehetıségeit, hogy az esetleges módosítások valóban végrehajthatók-e. A pénzügyi terv teljesülésének folyamatos figyelemmel kísérése abban nyilvánul meg, ha a kitőzött tervtıl a tényleges helyzet eltér, azonnal lehetıség nyíljon a beavatkozásra. 17 PANNON NOVUM Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség

Megvalósíthatósági tanulmány, üzleti terv, különös tekintettel a pénzügyi tervezésre 4.3. A pénzügyi tervezés folyamata A pénzügyi tervezés, mint minden más tervezési munka, rendkívül összetett munkafolyamat. Nagyon sok utánajárás szükséges hozzá, idıigényes, és számos szakterület ismeretét igényli. A tervezési munka során felvetıdı elsı kérdés, hogy kik legyenek a tervezési munka alanyai, vagyis kik végezzék a pénzügyi tervezést. Kisebb vállalatoknál általában olyan munkatársat bíznak meg a tervezési feladattal, akinek más munkaköre is van. Nagyobb vállalkozások rendszerint külön tervezı szakembert alkalmaznak, aki fı munkaidıben kizárólag pénzügyi tervezéssel foglalkozik. Egyre inkább elfogadott, hogy a tervezés irányítását és végrehajtását elméletileg és módszertanilag jól képzett, nagy gyakorlattal rendelkezı szakembernek kell végeznie. A pénzügyi tervezés lényegébıl adódóan azonban nem egyénileg végezhetı munka, soha nem szabad a tervezık kizárólagos feladataként kezelni. A fejlett országok pénzügyi tervezési gyakorlatában hosszú évek óta a tervezés team-munka keretében történik, a vezetık aktív közremőködésével. A vállalkozással szembeni elfogultság elkerülése érdekében a cégek külsı szakértıkhöz is fordulhatnak. İk felhívhatják a figyelmet a vállalkozás által még fel nem tárt területekre, lehetıségekre, hiányzó információkra, kevésbé fontosnak tartott problémákra. 2. ábra A pénzügyi tervezés megvalósításának lépései Információ győjtés Kiindulási helyzet elemzése Tervváltozatok kidolgozása Végleges terv összeállítása Tervteljesítés ellenırzése 18 PANNON NOVUM Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség

Innovatív ötletek megvalósítása 1. lépés A pénzügyi terv elkészítésének kiindulási alapja információk győjtése, melynek célja a jövı bizonytalanságának csökkentése. Az információ szerzése pénzbe kerül. A kiadások mérséklése érdekében a vállalkozás számára szükséges információkat szabad csak győjteni. A túl sok információ átláthatatlan zőrzavart okozhat, a túl kevés, pedig kedvezı lehetıségek elszalasztásához vezethet. Információkat biztosíthat a külsı és belsı környezet is. A belsı információkat alapvetıen a számviteli rendszer, könyvviteli nyilvántartások nyújtják. Ezek csoportosíthatók kötelezıen elıírt (mérleg, eredménykimutatás, kiegészítı melléklet, üzleti jelentés) és nem kötelezı beszámolókra (forgalmi, termelési, költségterv). Külsı információk győjtésének számtalan csatornája lehet. Ezen információkat is csoportosíthatjuk aszerint, hogy az adott iparágról szeretnénk információkat, vagy pedig a globális gazdasági helyzetrıl. A tervek elkészítésénél mindkettı nagyon lényeges, mert ha a globális mutatók kedvezıbbek, akkor valószínőleg a vállalat helyzete is kedvezıen alakul. Ha az adott iparágban recesszió a jellemzı, akkor az ilyen tevékenységgel foglalkozó vállalat kilátásai sem lesznek jók, és a pénzügyi terveit is úgy kell kialakítani. Külsı információk győjtésére a legalkalmasabbak a nyomtatott sajtó (szakfolyóiratokban, napilapokban megjelent cikkek), statisztikai kimutatások, valamint tanácsadó cégek igénybevétele, melyek kifejezetten erre a területre specializálódtak. Nagyobb szakembergárda áll rendelkezésükre, nagyobb az információs bázisuk és az adott iparág vállalatairól is győjtenek adatokat. Hátrányuk, hogy az igénybevételük költséges, ezért kisebb vállalkozások esetén nem a legjobb mód az információk megszerzésére. 2. lépés Bázisvizsgálat, amelyben az információk rendszerezésével és feldolgozásával a vállalkozás elemzi a kiindulási helyzetet. A bázisvizsgálat tulajdonképpen egy meghatározott hosszúságú elmúlt idıszak elemzése. Hossza attól függ, hogy a pénzügyi terv milyen idıtávra készül. Minél hosszabb távú a terv, annál hosszabb távra célszerő visszamenıleg adatokat győjteni. A bázisvizsgálat különbözı fázisokra tagolódik. Az elsı az elızetes helyzetfelmérés. Ebben a fázisban történik az információfeldolgozás és szelektálás, hogy a bázisvizsgálat a továbbiakban a lényegre épüljön. Az információfeldolgozás célja, hogy a meglévı adathalmaz ésszerő és tartalommal bíró információs halmazzá váljon. Ennek elısegítésére mutatószámok használhatók fel, melyek lehetnek eredeti adatok (pl. árak, darabszámok), származtatott adatok (pl. összegek, különbségek), vagy viszonyszámok (pl. darab/idıszak). A mutatószámok alapelve az egyedi információk sőrítése abból a célból, hogy komplex tényeket és összefüggéseket egy értéknagysággal tudjunk leírni. Ezzel viszont fennáll annak a veszélye, hogy az információk egy mutatóba történı túlzott tömörítésével a leírandó helyzet fontos részletei elvesznek, és így a mutató változásának okait nem tudjuk feltárni. 19 PANNON NOVUM Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség

Megvalósíthatósági tanulmány, üzleti terv, különös tekintettel a pénzügyi tervezésre A feldolgozott információk köre szélesebb, mint a tervvé, az elvégzett vizsgálatok részletesebbek és sokoldalúbbak, mint a pénzügyi tervben megfogalmazott célkitőzések. A pénzügyi tervben szereplı kevesebb, de fontosabb mutatószámokat ezek a részletes vizsgálatok alapozzák meg. A második fázisban a feldolgozott információk alapján azt kell meghatározni, hogy az egyes feltárt tendenciákkal mekkora mértékben, és milyen hosszú idıszakon keresztül kell vagy lehet számolni. Figyelembe kell venni, hogy a jövıben vajon a tendenciák csökkenésére vagy erısödésére lehet-e számítani. A harmadik fázisban az adott vállalat tényadatait össze kell hasonlítani más hasonló gazdasági tevékenységet végzı vállalkozás eredményeivel, valamint a szakmai átlaghoz is viszonyítani kell, abból a célból, hogy a vállalkozás fejlıdésének üteme megítélhetı legyen. A bázisvizsgálat végeredménye a pénzügyi terv kiindulási helyzetének meghatározása, illetve a döntések megalapozása a jövıbeli célok kitőzéséhez. 3. lépés Tervvariánsok összeállítása. Lényeges kritériumuk, hogy lehetséges megoldásokat kell tartalmazniuk. A tervezés a múltbéli adatok elemzésével indul. A szerzett információk felhasználásával a múlt adatainak elırevetítésével pedig megpróbálja elıre jelezni a jövıt. A tervek készítésének háromféle módja lehet: Az átfogó összefüggésekbıl (általánosból) kiindulva haladni a részletek felé (konkrét gazdasági tartalom). A részletekbıl kiindulva haladni az átfogó összefüggések irányába. Harmadik tervezési mód az elızı kettı kombinációja. A felsı vezetés kitőzi az elızetes célokat, létrehoz egy átfogó tervet. Az alárendelt szintek ebbıl levezetik saját részterveiket. Mérlegelik a megvalósítási lehetıségeket. Ezt követıen indul az alulról felfelé tervezés szakasza, ahol lépésenként összefoglalják az alsóbb szintek terveit. A folyamat végén a felsı vezetés véglegesíti a terveket. Ezt nevezik ellenáramú tervezésnek. 4. lépés Végleges terv készítése. A tervezés végsı fázisában döntenek arról, hogy a különbözı tervvariánsok közül melyek kerüljenek a tervbe. Ennél a lépésnél kiesnek a nem életképes variánsok, például a pénzügyileg fenn nem tartható projektek tervei. A szőkítés azonban nem jelenti azt, hogy a pénzügyi terv a továbbiakban egyetlen számsort takar. A pénzügyi elırejelzések készítése sok bizonytalanságot rejthet magában, ezért sokszor célszerő több pénzügyi forgatókönyvet elkészíteni. Tartalmazhat számos elırejelzési sort lehet például egy óvatos feltételezésen alapuló elıirányzat, és egy optimistább, a vállalkozás teljes potenciáját felölelı terv. 20 PANNON NOVUM Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség

Innovatív ötletek megvalósítása A terv kiválasztásánál fontos szempont a kockázat megítélése. Nem feltétlenül a kockázat minimalizálására kell törekedni, hanem inkább a kockázatnak azt a szintjét kell keresni, amelyet még érdemes elvállalni. A terv készítésekor világosan és tömören fel kell vázolni az elırejelzések alapját képezı feltételrendszert. Ezek nélkül nem sokat mondanak a számadatok. A tervolvasó csak e feltételezések gondos mérlegelésével tudja majd értékelni a terv hitelességét. 5. lépés A terv elırehaladásának figyelemmel kísérése jelenti a terv és tényadatok folyamatos összehasonlítását. Ha eltérés mutatkozik, szükséges lehet a beavatkozás. Elıfordulhat, hogy a feltételek megváltoznak az idı múlásával, aminek az lehet az eredménye, hogy az egész pénzügyi tervet újra kell készíteni az új feltételrendszer mellett. A megvalósulás követése magára a tervezés folyamatára is visszahathat. A tapasztalatok segíthetnek a tervezés tökéletesítésében. 4.4. A tervezés idıhorizontjai Bár a megvalósíthatósági tanulmánytervek egy projekt élettartamára terjednek ki, belsı konzisztenciájuk megértéséhez, illetve a vállalkozások egyéb terveihez való illeszthetıségük miatt szükségesnek tartjuk a tervezés idıhorizontjainak tárgyalását a pénzügyi tervezés szemszögébıl. A vállalkozás jövıképét a misszió (küldetés) írja le. Összefoglalja azokat az alapelveket, amelyeket a vállalat a környezetével és munkatársaival kapcsolatban érvényesíteni kíván. Erre épül a tervezés három szintje: stratégiai, taktikai és operatív szint. Ez a három fokozat hierarchiát alkot abban az értelemben, hogy a feljebb lévı szint keretet ad az alatta elhelyezkedı szint tervezéséhez. Ezen fokozatoknak csak egyik jellemzıje az idıtáv. A hierarchia tetején a stratégiai szint áll. Ebben fogalmazódnak meg a vállalkozás hosszú távú céljai. A stratégia a vállalat hosszú távú fennmaradásának cél- és eszközrendszere: bemutatja a vállalkozás mindazon adottságait, amelyektıl hosszú távon erıs, stabil piaci pozíciókat remélhet, illetve azokat a gyenge pontokat, melyek a fennmaradás szempontjából veszélyt, és a konkurenciának támadó felületet biztosítanak. A vállalat pénzügyi stratégiája két fı részre különíthetı el: - Befektetési stratégia, vagyis a tıkeköltségvetés meghatározása, - Finanszírozási stratégia, a vállalkozás tevékenységének finanszírozására felhasználható források meghatározása. A hosszú távú pénzügyi terv kiinduló pontja a vállalkozás stratégiája. Ezek a tervek általában 3-5 évre készülnek. Átfogóbban tükrözik a vállalkozás pénzügyi jövıjét. A vállalkozás jövıbeli gazdasági helyzetét alapvetıen a hosszú távú pénzügyi terv határozza meg, ezért nagy jelentıséggel bír. 21 PANNON NOVUM Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség

Megvalósíthatósági tanulmány, üzleti terv, különös tekintettel a pénzügyi tervezésre A hosszú távú pénzügyi terv fı jellemzıi: - A vállalkozás stratégiáját fogalmazza meg, - Globális döntésekkel foglalkozik, - A terv által elindított folyamat nehezen változtatható, mert több évre meghatározott pályára irányítja a vállalkozást, - Összevont és átfogóbb megfogalmazás jellemzi a feladatokat, - A tartós forrásokról és eszközökrıl tartalmaz döntéseket, - Viszonyítási alapként felhasználható a jövıbeli teljesítmények megítélésére. Mivel globális döntésekkel foglalkozik, a középpontjában a befektetési döntések állnak. A legfıbb tervezési terület a tıkeszükséglet hosszú távú biztosítása, befektetések tartós eszközökbe, vagy más gazdasági társaságok értékpapírjaiba, az egy éven túli bankhitelek és a kötvénykibocsátás. A taktikai szint középtávú tervezésnek felel meg, és 2 5 évet foglal magában. A középtávú terveket a hosszú távú tervek alapján készítik, általában éves bontásban. A magyar gyakorlatban a közép- és hosszú távú tervezés nem különíthetı el. Az egy éven túli terveket már általában hosszú távú tervnek tekintik. Az operatív tervezés keretében zajlik a rövid távú pénzügyi tervezés, amely a hosszú távú terv irányelvei alapján készül, maximálisan 1 teljes évre. Sokkal konkrétabb és részletesebb, mint a hosszú távú terv. Alkalmazásakor nem tartós, hanem gyorsan elhasználódó eszközökrıl és rövid lejáratú forrásokról döntenek. Középpontjában finanszírozási döntések állhatnak. Fontos szerepet játszik a szervezet likviditásának biztosításában. Feladata a likviditási szők keresztmetszet vagy túlcsordulás korai felismerése. 3. ábra A különbözı idıtávú tervek középpontjában álló tényezık Hosszú távú tervezés Hosszú távú befektetések Tartós források Rövid távú tervezés Likviditás fenntartása A pénzügyi tervezés sikere döntıen a ki- és befizetések becslésének megbízhatóságán alapul. Minél jobb a pénzügyi terv, annál kevesebb biztonsági tartalékot kell képezni. A rövid távú pénzügyi terv felbontható negyedéves, havi vagy akár heti pénzügyi tervekre is, hogy a szükséges információkat biztosítani tudja. 22 PANNON NOVUM Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség

Innovatív ötletek megvalósítása 4.5. A pénzügyi tervezés eszközei A pénzügyi tervezés eszközei alatt azokat a különbözı kimutatásokat, táblázatokat, segédeszközöket értjük, amelyekkel a konkrét tervadatok ábrázolhatók. Ilyenek a mérlegterv és eredményterv, valamint a cash flow terv. A következıkben bemutatunk néhány kiegészítı eszközt, mint a fedezeti pont elemzés, likviditás és egyéb mutatószámok, természetesen a teljesség igénye nélkül. Az elkészült pénzügyi terv szerkezete igen változatos képet mutathat. A felhasznált eszközök is különbözıek lehetnek. Formájuk függ: - a vállalat nagyságától, - a terv készítésének céljától, - a vállalat tevékenységi körétıl, - a terv készítıjének döntéseitıl, - az információáramlási rendszer szerkezetétıl. Egy kész pénzügyi terv a következı részekbıl állhat (például): - A pénzügyi elırejelzésekkel kapcsolatos megjegyzések és alapfeltételezések - Mérleg- és eredményterv - Múltbeli pénzügyi adatok összefoglalója - Aktuális becsült mérleg - Tervezett cash flow kimutatás - Bizonyos pénzügyi mutatók és más statisztikai adatok, elırejelzések. A terv összetétele mindig az adott vállalat igényeitıl függ. A cég megválasztja, melyek azok az eszközök, amelyek legjobban megfelelnek a vállalat céljainak. A terv kidolgozásának logikai keretét a 4. ábra szemlélteti. 23 PANNON NOVUM Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség

Megvalósíthatósági tanulmány, üzleti terv, különös tekintettel a pénzügyi tervezésre 4. ábra Pénzügyi terv kidolgozása Eszközök Mérleg Források Befektetések Finanszírozás Eredménykimutatás Ráfordítások Hozamok 4.5.1. A mérlegterv A pénzügyi terv egyik bázisaként tekinthetı a mérleg-elırejelzés. Tartalmaznia kell az induló állapotot (nyitó mérleg), a vállalat igényeinek megfelelıen a várható helyzetet a projekt tervezésének idıtartama alatt az egyes évek végére. Az induló állapot már mőködı vállalkozás esetén a január 1-i nyitóállomány. Így a mérlegtervezet lehetıséget nyújt arra, hogy a tervolvasók áttanulmányozzák a tervkészítés idıpontjában meglévı eszközöket, kötelezettségeket és saját tıkét. Az elızetes zárómérlegek a vállalkozás várható pénzügyi helyzetét mutatják a megjelenített években. Egy projekt megvalósíthatósági tanulmánytervének készítésénél felfogható a mérleg összeállításakor a projekt úgy, mint egy önálló kis vállalkozás. A mérleg egy kétoldalú kimutatás. Eszköz (aktíva) oldalon a vagyont megjelenési forma szerint vesszük számba., Forrás (passzíva) oldalon a vagyon számbavétele származás szerint történik. 24 PANNON NOVUM Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség

Innovatív ötletek megvalósítása 1. táblázat Mérleg a fıbb tételek szerinti bontásban: Eszközök (aktívák) A. Befektetett eszközök I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök B. Forgóeszközök I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök C. Aktív idıbeli elhatárolások Források (passzívák) D. Saját tıke I. Jegyzett tıke II. Jegyzett, de még be nem fizetett tıke (-) III. Tıketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék VII. Mérleg szerinti eredmény E. Céltartalékok F. Kötelezettségek I. Hátrasorolt kötelezettségek II. Hosszú lejáratú kötelezettségek III. Rövid lejáratú kötelezettségek G. Passzív idıbeli elhatárolások A tervezés során az egyes mérlegtételeknél figyelembeveendı szempontok: Befektetett eszközök tervezése A beruházási eszközöket a lehetı leggazdaságosabban célszerő befektetni, és a beruházási programokat a finanszírozási lehetıségekhez kell igazítani. Nagyobb programok megvalósításához elıre nem látható eseményekre megfelelı nagyságú tartalékot kell képezni. Forgóeszközök tervezése Kiegyensúlyozott üzletmenetet feltételezve célszerő a forgóeszközöket a legalacsonyabbra tervezni. A rendelkezésre álló forgóeszköz-többlet feleslegesen köti le a pénzeszközöket. A hiány, pedig a termelés zavartalanságát veszélyezteti. A vevıkkel szembeni követelések tervezéséhez különbözı mutatószámok is felhasználhatók, melyek közül kiemelnénk a vevı futamidı számítását. Saját tıke tervezése A hitelképesség fenntartása érdekében a saját tıkének nem szabad a hitelezık által kívánt szint alá csökkennie. Az alacsony tıkeellátottság bizonytalanná, kockázatossá teszi a vállalatot, veszélyezteti a pénzügyi stabilitást. Ebbıl indul a következı gondolat: a saját tıke arányát az eszközökhöz, illetve az idegen forrásokhoz viszonyítva kell rögzíteni. Önfinanszírozási tartalék képzése szükséges. A nyereség egy részét is a tartalékokhoz kell sorolni, és beruházási programokra fordítani, mert erre a célra fenntartott értékcsökkenési leírás a 25 PANNON NOVUM Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség