Pályázat A Szombathelyi Műszaki Szakképzési Centrum által meghirdetett Szombathelyi Műszaki SZC Nádasdy Tamás Közgazdasági, Informatikai, Műszaki Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma Csepreg, Rákóczi u. 13-15. tagintézmény-vezető állására Kőszeg, 2016. április 6. Készítette: Dorner Kornél
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 2 2. Az iskola jelenlegi helyzete... 3 2.1 Külső környezet.. 3 2.2 Belső környezet.. 4 2.2.1 Tárgyi feltételek 4 2.2.2 Beiskolázás 5 2.2.3 Személyi feltételek 6 2.2.4 Költségvetés és finanszírozás 6 2.2.5 Az intézmény képzési struktúrája..7 2.2.6 Kollégium.. 9 2.2.7 Oktató és nevelő munka 9 3. Jövőkép 10 4. Vezetői elképzelések 11 4.1 Beiskolázási tervek és a képzési struktúra 11 4.2 Vezetési alapelvek 12 4.3 A tárgyi feltételrendszer fejlesztése.. 13 4.4 Nevelési és oktatási célok 13 4.5 Egészségügyi és kulturális elképzelések.. 14 5. Összegzés. 15 6. Mellékletek...16 6.1 Motivációs levél. 16 6.2 Szakmai önéletrajz..17 6.3 Tanári oklevél másolata.. 19 6.4 Közoktatás-vezetői oklevél másolata. 20 6.5 Európa szakértő diploma másolata. 21 6.6 Állami nyelvvizsga bizonyítvány másolata 22 6.7 Munkáltatói igazolás 5 éves jogviszony fennállásáról... 23 6.8 Erkölcsi bizonyítvány. 24 6.9 Nyilatkozat személyes adatok nyilvánosságra hozataláról.25 6.10 Nyilatkozat a pályázati anyag sokszorosításáról, továbbításáról... 26 6.11 Nyilatkozat vagyonnyilatkozat-tételi eljárásról.. 27 1
1. Bevezetés Nehéz ma szatírát nem írni - mondta a Kr. u. II. században Juvenalis, a híres római író. Valószínűleg ma ő is nagy bajban lenne, ha ezt a szállóigét az igazgatói pályázatokra vonatkoztatnánk. Intézményvezetőként távlatokat megfogalmazni ma a jövőt illetően, szinte lehetetlen vállalkozás. A magyar iskolarendszer olyan változásban van, illetve változások előtt áll, amelynek a kimenetelét még nem lehet pontosan látni. 2012 tavaszán pontosan ezekkel a szavakkal kezdődött a vezetői pályázatom az akkor még önálló iskolaként működő Nádasdy Tamás Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium igazgatói posztjára. Úgy tűnik igazam lett, mert az iskola neve is Szombathelyi Műszaki Szakképzési Centrum Nádasdy Tamás Közgazdasági, Informatikai, Műszaki Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiumára módosult. Az intézményvezetői pozíció pedig tagintézmény-vezetői tisztséggé alakult át. Nehéz ma szatírát nem írni - mondta a Kr. u. II. században Juvenalis, a híres római író. Valószínűleg ma ő is nagy bajban lenne, ha ezt a szállóigét az igazgatói pályázatokra vonatkoztatnánk. Intézményvezetőként távlatokat megfogalmazni ma a jövőt illetően, szinte lehetetlen vállalkozás. A magyar iskolarendszer olyan változásban van, illetve változások előtt áll, amelynek a kimenetelét még nem lehet pontosan látni. Az előző sorok nem egy egyszerű ismétlést jelentenek, hanem ismét a jelenlegi helyzetet írják le, annyi kiegészítéssel, hogy a helyzet véleményem szerint még komplikáltabb és kiszámíthatatlanabb, mint négy évvel ezelőtt volt. Mindezek ellenére én továbbra is bizakodó vagyok, mert az elmúlt több mint 7 év nehézségei ellenére is sikerült innovációt teremtenünk, új utakat keresnünk. Az elvárások az iskolákkal szemben az elmúlt időszakban ha lehet, még tovább nőttek. Szeptembertől várható a szakképzés újabb jelentős átalakítása, a társadalmi-gazdasági problémák egyre jobban megjelennek intézményünkben, nevelési feladataink évről-évre növekednek, miközben egyre kisebb tudással érkező diákoknak kell 3-5 év múlva versenyképes szakmát adnunk. Ezekre a kihívásokra garancia az iskola múltja, a szakmai hitelességünk, elkötelezettségünk, a tantestület pozitív kisugárzása. Tehát az iskolát érő külső, jelentős befolyásoló tényezőkkel szemben csak mi, akik az intézményben dolgozunk, tudunk megfelelő pozitív választ adni. Az elmúlt évek mindenesetre felbátoríthatnak arra, hogy bizakodással tekintsünk a jövőbe. Bár ha ma valaki 5 évre programot akar írni a magyar oktatásügyben, annak látnoki képességekkel kellene rendelkeznie Ennek okán én elsősorban inkább elképzelésekről szeretnék írni a következő oldalakon. 2
2. Az iskola jelenlegi helyzete 2.1 Külső környezet Mindannyian jól ismerjük a jelenlegi közoktatás helyzetét. A rendszerváltás óta rengeteg kihívás érte a magyar iskolarendszert. Különösen nagy teher hárul a szakiskolákra és a szakközépiskolákra, hiszen lépést kell tartaniuk a gyorsan változó világ kihívásaival. Ez állandó kapcsolattartást, figyelmet követel meg elsősorban a gazdasági élet irányába. Azonban mindez idáig az iskolák a stabilitást, állandóságot képviselték, érthetően, hiszen tanulni csak nyugodt, biztonságos, kiszámítható környezetben lehet. Erre tanárnak, diáknak egyaránt szüksége van, mert csak így tudják a képességeiket a lehető legjobban kibontakoztatni. A Nádasdy Tamás Szakközépiskolában és Szakiskolában ezt a paradoxont ez idáig jól tudtuk kezelni. A csökkenő gyereklétszám, az anyagi háttér szűkülése, a folyton változó felsőbb szintű elképzelések, képzési átszervezések, az iskolák közötti egyre nagyobb verseny, a diákok tudásszintjének csökkenése jelentősen megnehezíti az iskolák működését, vagy akár fennmaradását. A nagy horderejű változtatások ellenére a rendszerváltás óta a szakiskolák és szakközépiskolák térbeli képzési struktúrája gyakorlatilag áttekinthetetlenné vált. Egy régión belül több ugyanolyan képzést is elindítottak az iskolák, a csökkenő gyereklétszám ellenére, a diákok megszerzése érdekében. Míg a megyében informatikai oktatás 25 évvel ezelőtt csak a Nádasdy Szakközépiskolában volt, addig mára szinte mindegyik tanintézmény képzési profiljában szerepel. Ezen a helyzeten kívánt változtatni már a Gyurcsány kormány is a TISZK-ek felállításával és a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok hatáskörének a bővítésével. Ezek a próbálkozások 2010-ig nem vezettek eredményre, annak ellenére, hogy jelentős Európai Uniós pályázati források is felhasználásra kerültek. 2010 után jelentős törvényi és szervezeti változások következtek be a szakképzésben és a közoktatásban. Ez a folyamat jelenleg is zajlik és a jövőben is újabb átalakítások várhatók. Az elmúlt 4 évben iskolánk 3 fenntartóváltást élt meg. Csaknem 50 évi megyei irányítás után 2012. január elsején a Vas Megyei Intézményfenntartó Központ lett a fenntartónk egy bő évre. 2013. április elsejével az országos szerveződésű Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szombathelyi tankerületének az irányítása alá kerültünk. A módosított szakképzési törvény 4/B paragrafusának értelmében 2015. július elsejével intézményünk a Nemzetgazdasági Minisztérium fenntartásába került a Szombathelyi Műszaki Szakképzési Centrum tagiskolájaként 7 másik intézménnyel együtt. A fenti rövid felsorolásból is kiderül, hogy ilyen rövid időszakok alatt nyilván nem volt idő az új szervezeti struktúrák kialakítására, viszont a betanulás rengeteg időt vett el - legalábbis a vezetőség részéről más fontos iskolai dolgoktól. Örömteli volna, ha jelentős szervezeti változás a közeljövőben már nem lenne, mert ez minden bizonnyal az iskolák és a szakképzés rovására megy. Iskolánk tehát a Szombathelyi Műszaki Szakképzési Centrum tagintézménye, vagyis nem önálló intézmény. A Centrum élén a főigazgató áll (jelenleg Szentgyörgyvári Róbert). A tagintézményeket az igazgatók vezetik. A tagintézményeknek, így iskolánknak sincs pénzügyi önállósága. Mivel még mindig nem jelent meg az új Szervezeti és Működési Szabályzat, emiatt a tagintézmény-vezetők jogköre sem látható pontosan. Többek között ezért is nehéz vállalkozás a vezetői program megírása. Azt mindenféleképpen pozitívumként kell megemlítenünk, hogy iskolánk anyagi helyzete sokat javult az elmúlt 9 hónapban. ( Bár az idei költségvetést még nem ismerjük.) Azok a mindennapos gondok (pl. 3
közüzemi számlák kifizetése) amelyek a MIK és a KLIK időszakot jellemezték, már nem fenyegetik intézményünket. Sőt az elmúlt év végén kisebb fejlesztésre is jutott pénz. Szintén örömteli változás, hogy az ügyintézési idő is lerövidült a KLIK-hez képest. A főigazgatónak a tankerületi igazgatóhoz képest sokkal szélesebb a jogköre, s nyilván 8 intézményt könnyebb átlátni, mint 40-et. A közoktatási és a szakképzési környezet is gyökeresen megváltozott az elmúlt 5 évben. Új, a középfokú oktatást szabályozó törvények születtek, úgy mint a 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről valamint a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről. A Nemzeti Alaptanterv, a közoktatási és szakképzési kerettantervek szintén gyökeresen átalakultak. A szakképzésben a szakmai és ezen belül a gyakorlati képzés előtérbe került. A duális képzés különösen is hangsúlyossá vált. A legfrissebb reformok pontosan még nem ismertek, de a szeptembertől bevezetésre kerülő szakközépiskolai és szakgimnáziumi rendszer nem csak elnevezésbeli, hanem jelentős tartalmi változást is hoz elsősorban a szakgimnáziumi szinten. Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy igaz a klasszikus mondás: A közoktatásban egy dolog állandó: a változás. Természetesen értjük az állam és a kormányzat szándékát, miszerint a jól működő gazdasághoz szakképzett munkaerőre van szükség. Azt sem vitatja senki, hogy a szakképzésben változtatásokra volt szükség, s ebbe a kormány bele is vágott 2010-ben. Ezt az állandó változást iskolánk csak nagy erőfeszítések árán tudta követni, s a folyamatosan ránk nehezedő óriási terhet már nem igazán lehet cipelni. Hiszen mindezekkel párhuzamosan épült ki illetve épül a pedagógusok minősítési rendszere illetve az önértékelési és tanfelügyeleti rendszer. Ez iskolánk tanárainak még csak kis részét érintette. (20% vett részt sikeresen a minősítési eljárásban.) A tervezett újabb változtatásoknak köszönhetően valószínűleg csökkeni fognak az adminisztratív terheink, amelyek már a minősítési rendszer előtt sem voltak csekélyek. A 2013. szeptember elsejétől módosuló Köznevelési törvény 62. paragrafusának 5. és 6. bekezdése szerint a kötelező óraszám 26 órára emelkedett és az ún. kötött munkaidő, amit az iskolában kell tölteni, minimum 32 óra. E rövid, az oktatás külső, iskolánk által nem befolyásolható körülményeire vonatkozó helyzetelemzés után tekintsük át, hogy milyen módon tudott intézményünk megfelelni a fent felsorolt, szinte lehetetlen feladatsornak. 2.2 Belső környezet 2.2.1. Tárgyi feltételek Az iskola tárgyi feltételei még éppen kielégítőnek mondhatóak. Ennek a legfőbb oka, hogy az elmúlt 14 évben semmilyen komoly felújítás nem történt intézményünkben, sőt az elmúlt 5 évben sokszor még a legszükségesebb javítások is késtek, vagy hiányt szenvedtek. 4
Az intézmény fekvése egyedülállónak mondható parkosított környezetével, nyugodtságával, csendességével. Külön pozitívum, hogy az iskola és a kollégium egy udvaron belül található, mert így a kollégista diákokat egész nap egységesen tudjuk kezelni. Sajnos az épületek állaga, a berendezések állapota elavult. Az intézményre egy komplex felújítás ráférne, amelynek a költsége becslésem szerint több száz millió forint. Különösen indokolt volna a fűtésrendszer, a villamos hálózat korszerűsítése, a nyílászárók cseréje és a kollégiumi szobák, mosdók felújítása. A tornaterem öltözőire és vizesblokkjaira szintén ráférne a renoválás. Mindezeknél talán még nagyobb probléma az oktatást, a szakképzést segítő eszközök elavulása. 2012-ben még figyelemreméltó volt a számítógépparkunk, s a több mint 200 computer ma is jól hangzik, de ezek szinte mind elavultak, s a mai követelményeknek egyre kevésbé felelnek meg. Informatikai iskolaként még rémisztőbben hangzik az, hogy a legmodernebb gépeink több mint 4 évesek. A gépek többsége azonban 6-7 éves. Egyre több a meghibásodás, a 2 gépből csinálunk egyet akció. Emellett nyilván a hálózat fejlesztése és újítása is fontos feladat. A dolgot tovább nehezítette az, hogy az informatikai eszközökre az állami intézményekben beszerzési tilalmat rendeltek el. Ha ez a tendencia tovább folytatódik, akkor már nem az oktatás minősége, hanem maga az oktatás kerül veszélybe. Természetesen ezeket a problémákat már többször jeleztük a KLIK és a Szombathelyi Szakképzési Centrum felé. Utóbbitól ígéretet kaptunk arra, hogy már ebben az évben várható ezen a téren előrelépés. 2.2.2. Beiskolázás Év Iskolai tanuló létszám Beiskolázott 9. évfolyamosok száma 2011 161 25 2382 2012 175 72 2243 2013 190 53 2195 2014 187 43 2090 2015 190+17 55 n. a. 1. táblázat Végzős általános iskolások száma Vas megyében Ma a legtöbb iskola számára a legfontosabb kérdés a várható gyereklétszám alakulása az adott intézményben. A folyamatosan csökkenő diáklétszám miatt ez egyre nehezebb kérdés. A fenti táblázat ezt jól szemlélteti. 2011 volt az iskola mélypontja a tanulók számát tekintve. Többek között a Bokros csomag hatása is ekkor ért el bennünket. Gyorsan cselekedtünk, új profillal bővítettük iskolánk képzési palettáját, azaz kihasználtuk a piaci rés adta lehetőségeket új szakmák indításával. Emellett intenzív marketingkampányba kezdtünk, amelynek új célpontja Győr Moson Sopron megye volt. Ez nem kis feladatot és kreativitást kívánt a tantestülettől, de az eredmények a táblázatban jól láthatóak. Az iskolai reklámba az UNIRIV Kft. is tevékenyen bekapcsolódott. A pozitív eredmények ellenére még sok a tennivaló. 5
2.2.3 Személyi feltételek Az intézmény alapfeladatát (középfokú képzés, kollégiumi ellátás) 25 pedagógus (ebből egy óraadó) és 11 technikai dolgozó (ebből egy részmunkaidős) látja el. Az utóbbi létszám jelentősen csökkent az elmúlt időszakban. Ennek az az oka, hogy 2013. január elsején központi szabályozással bezárták a konyhánkat. Így az ott dolgozókat el kellett bocsátani. A fenti létszám összhangban van az ellátandó feladatok nagyságával. A tantestület terhelése egyenletesnek mondható. Szinte minden kolléga 26 órában tanít, ami véleményem szerint jelentős leterheltséget jelent. A bevezetőben is említett folyamatos változások és nehézségek ellenére is sikerült kiemelkedő eredményeket elérnünk a közelmúltban. ( Pl. a 2014/2015-ös tanévben Bősze Gábor megnyerte a pénzügyi számviteli OSZTV döntőjét, a tavalyi tanévben pedig Németh Szabolcs a Szakma Sztár versenyen szerszámkészítőként a 4. helyet szerezte meg, s az idén is bejutott egy diákunk az országos döntőbe. Bízunk benne, hogy Bökfi Kornélnak még jobb helyezést sikerül elérnie. A tantestület személyi állománya állandónak mondható. Jelentős fluktuáció soha nem volt jellemző a nevelőtestületre. Így a diákok számára is biztosítani tudjuk a stabilitást. Az elmúlt évek legnagyobb közös sikerének azt tartom, hogy jó légkör alakult ki a tantestületen belül. Szinte nincs olyan hónap, hogy ne lenne közös programunk, amely a munkánktól független (kirándulás, bowling, közös ebédek, tanári büfé kialakítása stb.). Így nem meglepő, hogy majdnem minden héten előáll valamelyik kollégám egy ötlettel, az iskolával, a diákokkal kapcsolatosan. Ez a kreativitás és az együtt munkálkodás vitte előbbre az iskolát, szinte lehetetlen helyzetekben is. 2.2.4 Költségvetés és finanszírozás Erről sajnos semmilyen információval nem rendelkezem. A kassza kulcsa 2013. április elseje óta hasonlóan a többi állami kézben lévő iskolához nem a mi kezünkben van. Így a finanszírozás mikéntje is ismeretlen maradt számomra és az összes igazgató számára. A számlák, bérek pénzügyi kezelése és kifizetése a KLIK Szombathelyi tankerületében illetve 2015. július elseje óta a Szombathelyi Műszaki Szakképzési Centrumban történt, történik. A béreken kívüli finanszírozás a KLIK időszak alatt rendkívül bürokratikusan zajlott, s legtöbbször a legalapvetőbb dologi kiadásokra sem volt pénz, vagy hónapokat kellett várni a kifizetésre. Ezeknek az iskola állagának a romlása mellett hosszabb távon ható negatív hatásai is voltak. Csepreg kis város, s ha a KLIK nem fizetett, akkor a boltok, vállalkozók, mesteremberek nem a KLIK-et okolták a több hónapos késedelemért, hanem az iskolát, hiszen mi voltunk a megrendelők. Amikor átvett minket a Nemzetgazdasági Minisztérium, a cégek ugyanúgy nem fogadták el az átutalással fizetést, mert továbbra is azt hitték, hogy nem kapják meg a jogos pénzüket. ( Egy extrém példa: Januárban akartunk egy motort megjavíttatni, de a cégvezető előreutalással sem volt hajlandó a megrendelésünket fogadni, korábbi rossz tapasztalatai miatt.) Mindenesetre a KLIK-es anomáliák a Szakképzési Centrumba kerülésünkkel megszűntek. Az ígéretek szerint a 2016. évre iskolákra lebontva költségvetések is lesznek, legalábbis a dologi kiadásokat tekintve. Ennek megfelelően elkészítettünk egy dologi költségvetést a közüzemi számlákat kivéve. Furán nézne ki egy költségvetési vázlatpont számok nélkül. Ezért az általunk 6
leadott fő számokat szeretném ismertetni. A szakmai munka támogatására 10 501 000 Ft-ot igényeltünk. Egyéb dologi kiadásra (pl. iskola kifestése, kollégiumi villamoshálózat cseréje) pedig 8 075 000 Ft-ot. A kiadások legnagyobb részét természetesen a személyi kiadások teszik ki, amelyek mértéke várhatóan meghaladja majd a 120 millió forintot. 2.2.5 Az intézmény képzési struktúrája A Nádasdy Tamás Szakközépiskolában és Szakiskolában 45 éve folyik közgazdasági és 28 éve informatikai képzés. A hagyomány és a tapasztalat komoly erőforrás lehet a jövőben is. Tehát a kilencvenes években kialakult képzési struktúra 2009-ig nagyjából állandó maradt, miközben pl. a versenytársaink már mindenhol bevezették az informatikai képzést. A csökkenő beiskolázás is ráébresztett minket a változtatás fontosságára, a piaci rések megtalálására. Ennek az első lépcsője volt az informatikai képzés erősítése. 2010-től indult el az internetes alkalmazásfejlesztő emelt szintű 2 éves képzésünk, amelyet 2012-től egy év alatt lehetett elvégezni. Mindezek ellenére sem sikerült a beiskolázást növelni, ezért új utakat kerestünk, mivel az iskola egyik legnagyobb erénye a megújulás, az állandó útkeresés. Ennek hatására kezdtünk bele 2012. szeptember elsején egy gyökeresen új irányba, amely úgy tűnik, hogy eddig beváltotta a reményeket. Új elemként informatika terén pedig a megyében csak nálunk elérhető szoftverfejlesztő szakma színesítette a termékpalettánkat. A 2012/2013-as tanévtől szakiskolai képzés keretében indítottuk el már az új szakmai kerettantervek alapján a 3 éves szerszámkészítő és a számítógép-szerelő, -karbantartó képzésünket. Ez természetesen jelentős kihívást jelentett az iskola dolgozói számára, hiszen ilyen jellegű képzés az iskola történetében ismeretlen volt. Nem volt egyszerű alkalmazkodni a másként gondolkodó gyerekekhez, a duális képzéshez, az UNIRIV Kft.-hez, amely a szerszámkészítő gyakorlati képzést tekintve a partnerünk lett az oktatásban. Tavaly először 27 szakiskolai bizonyítványt adtunk ki, amely bizonyította azt, hogy érdemes volt elindítani az ilyen típusú képzésünket. A legnagyobb öröm azonban az volt, hogy a tanulók 80%-a a szakmájában tudott elhelyezkedni. 2014-ben dupla újként elindítottuk a 2 éves logisztikai ügyintéző képzésünket. Egyrészt az iskolánk történetében először nyílt lehetőség ilyen típusú szakmai bizonyítvány kiadására, másrészt pedig ez a képzés már az új szakmai kerettantervek szerint indult meg, s ez lesz az első érettségire épülő komplex szakmai vizsga az iskola történetében. A jogszabályi változásoknak köszönhetően az új képzések mellett a régiek struktúrája is átalakul a következő tanévtől kezdve. Ennek a pontos részleteit a Nemzeti Alaptanterv illetve az ahhoz igazodó kerettantervek megszületése után fogjuk csak pontosan látni. A szakmai kerettantervek és az OKJ tervezett átalakítása szintén befolyásolja majd iskolánk szakmai munkáját. A már ismert változások között talán a legnagyobb horderejű a szakmai érettségi kötelező bevezetése valamint a felvételinek az emelt érettségihez való kötése. 7
Életkor évfolyam Egyetem Főiskola Informatikai szakmák közgazdasági szakmák kereskedelmi szakmák vizsga 13 2 éves érettségi 18 érettségi felkészítés szakmai 11. 16 összesen 1100 szakmai óra szakmai vizsga Számítógép- szerszám- 9. szerelő készítő 14 Szakközépiskola Szakiskola szintvizsga Általános iskola 1. ábra Az iskola jelenlegi képzési struktúrája Életkor évfolyam Egyetem Főiskola Informatikai szakmák közgazdasági szakmák kereskedelmi szakmák vizsga 13 2 éves érettségi 18 érettségi és alapfokú szakmai bizonyítvány felkészítés szakmai 11. 16 összesen 1600 szakmai óra szakmai vizsga Számítógép- szerszám- 9. szerelő készítő 14 Szakgimnázium Szakközépiskola szintvizsga Általános iskola 2. ábra Az iskola várható képzési szerkezete 2016. szeptemberétől A fenti ábrák az intézmény aktuális és jövőbeli képzési rendszerét mutatják. A jelenlegi struktúrában az ágazati képzést érettségi után követi az 1 éves szakképzés. A 2016 szeptemberétől átalakuló oktatás szerkezetét pontosan még nem ismerjük, hiszen a kerettantervek még kidolgozás alatt állnak. Ami bizonyos, hogy a szakiskolai képzés 3 éves marad, s jelentős változás nem várható a képzésben, viszont az elnevezés szakközépiskolára módosul. A jelenlegi szakközépiskolák szakgimnáziumokká alakulnak át. A szakmai óraszámok jelentős mértékben nőnek, s az érettségi bizonyítvány mellé a diákok már egy alapfokú szakmai bizonyítványt is kapnak a kezükbe. 8
2.2.6 Kollégium A kollégium az intézmény egyik alappillére. Az elmúlt évek átlaga alapján az iskola tanulóinak 30-40 százaléka volt kollégista. Az ott folyó munka elválaszthatatlan az iskoláétól. Jelenleg 5 pedagógus látja el a kollégiumi nevelői teendőket. Feladatuk többnyire nehezebb, hiszen sokszor kötetlen időszakban kell a diákokkal foglakozniuk, őket felügyelniük. Az eszköztáruk is jóval szerényebb, mint a tanító pedagógusoké. Ugyanakkor könnyebb is, mert a kötetlenség a megismerést és a bizalmat is lehetővé teszi a nevelők számára. Az is nyilvánvaló, hogy a kollégista diákok jobban kötődnek az intézményhez, s jobban is lehet rájuk számítani. A szakiskolai képzések bevezetése a kollégiumra is hatással volt. Egyrészt a fiúk-lányok aránya kétharmad-egyharmadra változott, másrészt a problémák is megnövekedtek. Ezeket a nehézségeket úgy vélem a kollégák igyekeznek orvosolni. Példaértékű a sok szakkör, program, amivel igyekeznek a diákok feles energiáit lekötni (filmklub, íjászat, sportfoglalkozások, kézműveskedés, csepregi kulturális programokon való részvétel stb.). Mindezek mellett több alkalommal is következmények nélkül maradtak diákok Házirendbe ütköző cselekedetei. Igazgatóként pedig több alkalommal késve vagy nem kaptam információt a problémákról. A két évvel ezelőtti kényszerű igazgatóváltásnak köszönhetően ez a helyzet már nem áll fenn, a diákok döntő többsége megértette a szeretetteljes szigor lényegét. 2.2.7 Oktató és nevelő munka Az oktató munkát leginkább az objektív külső mérésekkel lehet értékelni. Ennek egyik legjobb fokmérője az országos kompetenciamérés, amely alapján iskolánk mindig jóval az országos átlag felett teljesített, mind a szakiskolai, mind a szakközépiskolai iskolatípusban. Sőt tavalyelőtt 10. osztályos szakközépiskolásaink a 4 évfolyamos gimnáziumok szintjét is elérték. Sajnos ez a mérés csak két tárgyat érint a matematikát és a magyart (szövegértést), de ez az egyetlen olyan általános mérés, amely minden 10. osztályos diákot érint, s igazi összehasonlítást tesz lehetővé. A Családi Háttérindex beszámításával a szakközépiskolás diákjaink 2015-ben a vártnál jobban, szakiskolásaink a vártnál rosszabbul teljesítettek. (Természetesen ez a mutató már tartalmaz szubjektív elemeket.) A fenti kedvező eredmények ellenére a helyzet nem túl rózsás. Év végén általában a diákok 10 százaléka megbukik. Kitűnő illetve jeles rendű tanuló pedig csak a tanulók 3-5 százaléka. Két általános probléma nehezíti a munkánkat. A tanulók többsége későn érik, s nem érzi a felelősségét még 18 évesen sem, másrészt a motiválatlanság komoly fejtörést okoz mindannyiunknak. Mindezek ellenére is dicséretesek azok a kiváló eredmények, amelyekről már korábban a teljesség igénye nélkül írtam. Ma a nevelő munkára óriási hangsúly nehezedik az iskolákban. Egyre több a sérült gyerek, akik közül nem egynek az iskola az egyetlen biztos pont az életében. Sajnos a felvételi lapokon semmilyen magatartási bejegyzést nem találunk, s így olyan osztályok jöhetnek létre, amelyeket már nem lehet megfékezni. Mindezek miatt is az elmúlt években ha kellett, a legsúlyosabb fegyelmi intézkedéseket is alkalmaztuk a renitensekkel szemben. 9
Természetesen a szülőkkel, ha partnerek ebben, tartjuk a kapcsolatot, megelőzendő a további problémákat. A diákok érdekében nagyon sok iskolán kívüli programot is szervezünk, amely nagyon jó terep a nevelőmunkára. (Ez talán a kollégiumra még inkább igaz.) Ezek azok a közösségi programok (farsang, Opera kaland, bécsi adventi vásár stb.) amelyek remek lehetőséget biztosítanak az egymás elfogadására, türelemre, alkalmazkodásra stb. Röviden szeretnék említést tenni még a káros szenvedélyekről. Ez a probléma egyre jobban érint minket is. Ennek a súlyosságát volt alkalmunk megtapasztalni tavaly ősszel. Az intézményi sajátosságból fakadóan az iskolában elsősorban a dohányzás, míg a kollégiumban a cigaretta mellett az alkohol és újabban az egyéb tudatmódosító szerek is megjelentek. Igyekszünk ezekkel szemben keményen fellépni, figyelembe véve az egyéni sajátosságokat. 3. Jövőkép Ebben a fejezetben a következő esztendőkben megvalósuló illetve nagy valószínűséggel lezajló folyamatokat kísérlem meg előre jelezni a közoktatásban a Nádasdy Tamás Szakközépiskolát, Szakiskolát és Kollégiumot illetően. A következő évek (ahogy a bevezetőben már említettem) a közoktatásban és még inkább a szakoktatásban újabb jelentős változásokat hoznak. Fontos, hogy a Nádasdy Tamás Szakközépiskola és Szakiskola helyes helyzetértékeléssel megtalálja a helyét a köz- és a szakoktatásban. A szakképzési centrumok finomhangolása várható a működési tapasztalatok fényében. A szakképzés térbeli struktúrája meg fog változni, a megyén belüli párhuzamos képzések megszűnnek. (Bár eddig még jelentős lépések nem voltak ebben a kérdésben.) Ha központilag nem sikerül vonzóbbá tenni a szakképzést, akkor a gimnáziumok további térnyerése illetve jelenlegi befolyása megmarad. Szorosabb kapcsolat alakul ki a gazdasági élet és a szakközépiskolák (valamint szakiskolák) között a képzési igények szempontjából (eklatáns példa az Uniriv KFT). A középiskolába érkező gyereklétszám tovább fog csökkeni a következő években, ezért az iskolák közötti verseny még kiélezettebbé válik. A vidéki szakképző intézmények helyzete ilyen szempontból hatványozottan nehezebbé válik. A közismereti képzést tekintve egyre nagyobb szerepet kap a kompetenciák fejlesztése, valamint a long life learningre való felkészítés. Az eddigi tendenciákat figyelembe véve az oktatás anyagi helyzetében gyökeres javulás nem várható. Iskolánk önálló bevételre nem tud szert tenni, emiatt a Szakképzési Centrum finanszírozásától függünk. A kétszintű érettségi rendszerben az emelt szint nagyobb hangsúlyt kap. A műszaki és a természettudományos képzésnek nagyobb szerepe lesz. Az érettségi megszerzéséhez és a sikeres felvételihez több tudásra lesz szükség. (Nehezebb lesz bejutni a felsőoktatásba.) A szakképzés felértékelődése várható. 10
4. Vezetői elképzelések 4.1 Beiskolázási tervek és a képzési struktúra Az iskola megreformált képzési struktúrája pillanatnyilag jó iránynak tűnik. Az erős informatikai és közgazdasági képzés és az új szakiskolai szakirányok úgy tűnik, beválthatják a hozzájuk fűzött reményeket. (A 2011-es évhez képest az általános iskolai jelentkezések számát jelentős mértékben sikerült megnövelni. Akkor 66, idén 121 jelentkezési lap érkezett be az iskolánkba.) Az új képzéseknek köszönhetően iskolánk fiú tanulóinak a száma jelentősen megnövekedett. Az alig egy hónapja megjelent 25/2016. (II. 25.) Korm. rendelet, több ponton is jelentősen módosította az Országos Képzési Jegyzéket (elsősorban az ágazati képzéshez kapcsolódó szakmák esetében.). Ennek megfelelően meg kell vizsgálnunk azt a lehetőséget, hogy van-e arra lehetőség, hogy új, lányos szakmákat oktathassunk. Nyilván ehhez a Szakképzési Centrummal is egyeztetnünk kell, illetve azt is meg kell vizsgálnunk, hogy Vas megyét tekintve a szakmai keretszámokba beleférünk-e. Ezt a szakmaszerkezeti döntés határozza meg. A képzés erősítése valamint az iskola vonzóbbá tétele érdekében a gazdasági élet szereplőit (pl. UNIRIV KFT) szeretném az iskola életében hangsúlyosabbá tenni (ösztöndíjak, végzősök számára felajánlott munkahelyek). A felvételihez kötelező emelt szintű érettségi vizsga megnöveli a diákok minőségi tudás iránti igényét. A következő években fontos feladat az emelt szintű érettségire való felkészítésnek a megszervezése, nemcsak a kötelező érettségi tárgyakból. (Az érettségiről szóló rendelet szerint a kötelező érettségi tantárgyakon túl legalább 1 tantárgyból kötelező az iskola számára az emelt szintű vizsgára való felkészítés biztosítása. Ehhez a minimális óraszám is adott: 134 óra) Az új köznevelési törvény értelmében felmenő rendszerben kötelező lesz a szakközépiskolában egy szakmai tantárgyból emelt szintű érettségi vizsgát tenni. Ez a szakmai tárgyakat oktató tanárokra nagy terhet ró, ugyanakkor a szakképzés presztízsét is emeli. Különösen úgy, hogy az első ilyen vizsgákra 2017- ben kerül sor, de a részletes követelmények még nem ismertek, s minta feladatok sem állnak rendelkezésre. Jelentős erőfeszítéseket tettünk azért, hogy az idei tanévben elindulhasson a szakiskolások esti érettségi képzése. Végül kalandos úton, de sikerült 17 fővel elindítani. De ahogy lenni szokott, ha egy nehézség megoldódik, akkor egy még nehezebb támad helyette. A képzés nehézsége, a diákok kitartása sajnos nagyfokú lemorzsolódást eredményezett. A jövőben igyekeznünk kell nagyobb csoportot toborozni, s tudatosítanunk kell a diákokban, hogy az átlagosnál nagyobb erőfeszítés kell az érettségi megszerzéséhez. Egyre több sajátos nevelési igényű diák érkezik hozzánk. (A számuk országosan is emelkedik.) A vállalkozó kedvű pedagógusok továbbképzési lehetőségét meg kell teremteni, hogy a diákok minél jobb oktatást kaphassanak. Már az előző vezetői programban is kiemeltem, hogy kevés a nyelvvizsgát tevők száma. Nyilván ez a szakiskolások között, a kevés óraszám mellett lehetetlen vállalkozás. A tervek szerint 2020-tól csak az nyerhet felvételt felsőfokú oktatási 11
intézménybe, akinek lesz középfokú nyelvvizsgája. Sajnos a pontos szakgimnáziumi óraterveket nem ismerjük, de valószínűleg alacsonyabb óraszámban tanulhatják a diákok az angol, vagy a német nyelvet. Mindenféleképp érdemes volna testvériskolát keresni illetve uniós pályázat keretében más külföldi iskolákkal kapcsolatot kiépíteni. (Pl. Erasmus+ program) Az elmúlt években a beiskolázási kampányra nagy hangsúlyt fektettünk. A nyílt napjainkat teljesen új alapokra helyeztük. Megpróbáltuk kiaknázni a média által kínált lehetőségeket is. Rengeteg új ötlet érkezett a tantestület részéről, amelyek még színesebbé tették iskolánk megismertetését. Sajnos sokkal kevesebb pénzt tudtunk ezekre a projektekre fordítani, mint szerettük volna. Mindenféleképp azon leszek, hogy a beiskolázási tevékenységre minél nagyobb összeget kapjunk a Szakképzési Centrumtól. S természetesen további új ötletekre és azok megvalósítására is szükség lesz. A még meglevő piaci réseket is meg kell találnunk. (Pl. Celldömölk ) Az iskolához való kötődést tovább segítette volna a Nádasdy Diákszövetség megalakítása (az elmúlt években történtek lépések ennek a kivitelezésére, sajnos eredménytelenül), amelynek minden egykori Nádasdys tagja lehetne. De facebook oldalt már létrehoztunk, amelyet minden Nádasdys felkereshet, s ezen keresztül kapcsolatot tarthat az alma materrel. Továbbra is szeretném, ha megmaradna, illetve kibővülne a tavaszi öregdiák találkozó, amelyre minden volt diákunkat szeretettel várjuk. Ennek a szervezését egyébként a kollégiumi munkaközösség példásan végzi. 4.2 Vezetési alapelvek Az egyre bonyolultabbá és sokoldalúbbá váló oktatás ma már egyértelműen megköveteli az együttgondolkodást. De az emberi kapcsolatok is egyértelműen ezt sugallják. Ezen a közeljövőben van még mit javítani. Alapelvem szerint egy iskolában akkor érzik jól magukat a diákok, ha a tanáraik is. Ezért legfontosabb feladatként egy (legalább az alapelveket tekintve) egységes tantestület kialakítására törekednék. Továbbra is szeretném folytatni a személyes beszélgetéseket, s megismerni a kollégák, dolgozók munkahelyi illetve személyes céljait, vágyait, ötleteit. (Természetesen nem kötelező érvénnyel.) Továbbra is szeretném elérni azt, hogy minél bizalmasabb munkalégkör alakuljon ki, mert enélkül meggyőződésem szerint nem lehet jó iskolát formálni. Szükség van a nyílt, egyenes, őszinte párbeszédre is. Továbbra sem szeretném a problémákat a szőnyeg alá söpörni. Összefoglalva az emberi kapcsolatokat helyezném ezután is a programom és az elkövetkező évek középpontjába. Az új kollégák pozitív beilleszkedése és kezdeményezései már szinte hagyománynak tekinthetők. Az elmúlt évek gyakorlata alapján fontos, hogy a megoldandó, ismétlődő és új feladatokhoz továbbra is létrejöjjenek a megfelelő teamek, nyilván a megfelelő koordinációval. Néha azonban problémaként jelentkezett a feladatok nem megfelelő arányú elosztása. A cél: Sokan csináljunk keveset! A Diákönkormányzat és a Szülői Munkaközösség szintén fontos része az iskola életének. Az iskolai rendezvények megszervezésében, a problémák megoldásában remélem, továbbra is számíthatunk egymásra. A diákéletben való aktív részvétel 12
felér legalább egy plusz tantárggyal a gyerekek számára, mert a későbbi életben való eligazodást segíti. Tehát amennyire csak lehetséges, továbbra is segíteni szeretném a diákönkormányzat munkáját. Rendszeresen szeretném a kapcsolatot tartani velük. Legalább évente egyszer iskolai fórumot tartanék, amely kérdezzfelelek formában valósulna meg. (Kár, hogy erre a diákok körében még mindig nincs igény) Jól működtetni iskolát csak erkölcsileg és anyagilag is elismert munkatársakkal lehet. Éppen ezért (bár nem rajtam múlik) a technikai dolgozók bérét is szükséges rendezni. Az ő esetükben 2008-ban volt utoljára béremelés. 4.3 A tárgyi feltételrendszer fejlesztése A tárgyi feltételek állapotát már bemutattam a helyzetelemzés fejezetben. Amíg 2012-ben még szerény eredményekről is beszámolhattam, sajnos most erre nincs lehetőség. Mivel a pénz forrása nem az intézményben van, ezért itt most csak a szakmai célszerűséget fogalmazom meg, amely a megfelelő minimum háttér kialakításához szükséges. Tavaly decemberben elkészítettünk egy dologi költségvetési tervezetet, amelynek a koncepciója az volt, hogy a viszonylag kis lépések politikáját követve néhány év alatt teremtsük meg a megfelelő feltételeket az oktatáshoz, neveléshez. A legfontosabb feladat a szakmai tárgyi feltételek megteremtése. Ennek megfelelően erre az évre 10 501 e Ft-ot irányoztunk elő. Kiemelkedő beruházás ebből két gépterem teljes számítógépparkjának a cseréje. Ez 36 gépet érintene, s 5400 e Ft-ba kerülne. Ugyanakkor úgy vélem, hogy az épületek állaga, lelakottsága is minimális beruházás megkezdését indokolja. Ezen a területen 8075 e Ft-ra lenne szükségünk. A legjelentősebb fejlesztések: A kollégiumi elektromos hálózat felújítása 2500 e Ft, Az intézmény kifestése 2000 e Ft, kollégiumi ágyakhoz matracok 800 e Ft. Természetesen ezek mellet égető feladat a fűtésrendszer korszerűsítése és a nyílászárók cseréje, de ezek nyilván csak pályázati segítséggel valósíthatók meg. A szennyvízelvezetés problémája egy alkalommal jelentkezett csak, de szivattyúmeghibásodás már többször okozott gondot az intézménynek. (Jelenleg is.) A nem túl költséges gravitációs elvezetéssel orvosolni lehetne az utóbbi problémát. 4.4 Nevelési és oktatási célok Ebben a kérdéskörben nyilván a törvények előírásait tartom fontosnak, illetve a saját értékrendemet, amely az elmúlt 4 évben nem változott. Az iskola önmeghatározásának rendkívül fontos jellemzője az autonóm intézményi működés. Ez 3 évvel ezelőtt megváltozott. A jelenlegi állami felfogás a centralizációt hangsúlyozza. Az intézményi autonómia ennek ellenére fontos vívmány, a szubszidiaritás az Európai Unió egyik legfontosabb alapelve. (A köznevelési törvény 24. paragrafusa az intézmények szakmai autonómiáját külön kiemeli.) Ebből is következik az értékek tisztelete, amelyekről az iskola pedagógiai programjában olvashatunk. A Köznevelési 13
Törvény is nagy hangsúlyt fektet az értékelvű nevelésre: A nevelési-oktatási intézmények pedagógiai kultúráját az egyéni bánásmódra való törekvés, a gyermek, a tanuló elfogadása, a bizalom, a szeretet, az empátia, az életkornak megfelelő követelmények támasztása, a feladatok elvégzésének ellenőrzése és a gyermek, tanuló fejlődését biztosító sokoldalú, a követelményekhez igazodó értékelés jellemzi. (2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről 1. 3. bek.) További, mindenki számára követendőnek tartott értékek: - A tudást, amely önmagában érték, nem lehet csak a haszonelvűség szempontjából megközelíteni. - Az európai és a nemzeti kultúra elsajátítása, tisztelete és ápolása. - Mások véleményének, gondolatainak meghallgatása, elfogadása. - A hivatástudat, amely a szakma, a diákok és a kollégák iránti szeretetet jelenti. Egy régi mondás szerint a szakmák között mindössze három hivatás van, úgymint a papi, az orvosi és a tanári. Ennek fényében nagy hangsúlyt fektettünk és fektetünk az iskolai ünnepélyek megrendezésére. Akkor élik át a diákok ezeket az ünnepeket, ha aktív részesei lehetnek az alkalmaknak. A családiasság eddig is az egyik fontos értéke volt az iskolának. Ezt reméljük a következő években is sikerül megőriznünk. A mai értékvesztett világban nagy szükség van arra, hogy gyermekeink útmutatást kapjanak a felnőtt élet felé. Ebben továbbra is nagy szerepet szánnék az osztályfőnököknek. Az iskola pedagógiai programjában is olvasható családlátogatás, közösségépítő programok sok időt és energiát követelnek tőlük, s ezt erkölcsi és anyagi téren is honorálni kell. Továbbra is vallom, hogy az alapvető nevelési célokban a tantestületnek egységes álláspontot kell kialakítania, s ezt a diákok felé és érdekében képviselnie kell. Szakmai fejlődésünk érdekében minden kolléga számára lehetőséget kell biztosítani a hospitálásra, illetve a tanórák szakmai átbeszélésére. Szeretném, hogy a tantestület legalább részben egységes módon (pl. témazárók) osztályozza a diákokat. 4.5 Egészségügyi és kulturális elképzelések Az elmúlt hét évben talán már hagyománnyá vált a véradás az intézményünkben. Fontos feladat a 18 életévüket betöltött diákokkal megértetni és megtapasztaltatni a segítségnyújtás örömét és élményét. Minden bizonnyal fontos az is a tanulók számára, hogy tanáraikkal, az intézmény dolgozóival együtt tapasztalhatják meg a véradás nagyszerűségét. Több éve küzdünk azért, hogy a diákokat visszatartsuk a káros szenvedélyektől. Ez egy folyamatos szélmalomharc, talán néhány apró sikerrel. (Az idei tanévben egy nagyon komoly leckét is kaptunk.) Sajnos országos megelőző programok nincsenek, s mi sem vagyunk szakemberek. Szeretném elérni azt, hogy intézményünkben legalább részmunkaidőben álljon rendelkezésre egy olyan szakember, aki az előbb vázolt problémákkal velünk együtt sikeresen tud megküzdeni. 14
15
6. Mellékletek 6.1 Motivációs levél 16
6.2 Szakmai önéletrajz SZEMÉLYI ADATOK Dorner Kornél Rőtivölgy u.11, 9730 Kőszeg (Magyarország) +36 30 3655523 dornerko@gmail.com BETÖLTENI KÍVÁNT MUNKAKÖR tagintézmény-vezető SZAKMAI TAPASZTALAT 2015. 07. 01. jelenleg tagintézmény-vezető - SZMSZC Nádasdy Tamás Közgazdasági, Informatikai, Műszaki Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma Szombathelyi Műszaki Szakképzési Centrum Akacs M. u. 8-10., 9700 Szombathely (Magyarország) -Tantestület vezetése, az iskola képviselete -az intézmény alapdokumentumainak elkészítése, módosítása -Beiskolázás hatékony elősegítése. 2013. 04. 01. 2015. 06. 30. igazgató - Nádasdy Tamás Közgazdasági, Informatikai, Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium KLIK Szombathelyi Tankerülete, Budapest Tantestület vezetése, az iskola képviselete Az intézmény alapdokumentumainak elkészítése, módosítása Beiskolázás hatékony elősegítése Szakiskolai képzés bevezetése 2012. 01. 01. 2013. 03. 31. igazgató - Nádasdy Tamás Közgazdasági, Informatikai, Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Vas Megyei Intézményfenntartó Központ, Szombathely Tantestület vezetése, az iskola képviselete Az intézmény alapdokumentumainak elkészítése, módosítása Beiskolázás hatékony elősegítése Szakiskolai képzés bevezetése 2009. 01. 01. 2011. 12. 31. igazgató - Nádasdy Tamás Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium Vas Megyei Önkormányzat, Szombathely Tantestület vezetése, az iskola képviselete Az intézmény alapdokumentumainak elkészítése, módosítása Beiskolázás hatékony elősegítése Szakiskolai képzés bevezetése 17
1995. 08. 01. 2008. 12. 31. történelem-földrajz szakos tanár Premontrei Rendi Szent Norbert Gimnázium, Szombathely - osztályfőnök TANULMÁNYOK 2009. 2011. közoktatási vezető Budapesti Műszaki Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Budapest (Magyarország) 2004. 2006. Európa szakértő Berzsenyi Dániel Főiskola, Szombathely 1990. 1995. középiskolai tanár József Attila Tudományegyetem, Szeged földrajz-történelem SZEMÉLYES KÉSZSÉGEK Anyanyelve magyar Egyéb nyelvek SZÖVEGÉRTÉS BESZÉD ÍRÁS Hallás utáni értés Olvasás Társalgás Folyamatos beszéd német B2 B2 B2 B2 B2 TELC német középfokú nyelvvizsga bizonyítvány Szintek: A1 és A2: Alapszintű felhasználó - B1 és B2: Önálló felhasználó - C1 és C2: Mesterfokú felhasználó Közös Európai Nyelvi Referenciakeret Kommunikációs készségek Jó munkabírású, lelkesítő, közösségben együtt dolgozó embernek tartom magam. Másokra mindig igyekszem maximálisan figyelni és a véleményét megfontolva felhasználni. Elsősorban társaságban kommunikálok jól. Mások felé nyitott vagyok. Az őszinte, nyílt egyenes beszédet kedvelem. Szervezési/vezetői készségek 12 évig voltam osztályfőnök, mely az élet minden területét átfogó szervezést igényelt. 7 éves igazgatói tapasztalat megtanított arra, hogyan tud egy intézmény a jég hátán is megélni. Munkával kapcsolatos készségek Nagy munkabírású vagyok. A munkaköröm megköveteli a folyamatos közösségi munkát, amelyet szeretek is. Vezetőként mindig konzultálok az érintettekkel, s arra törekszem, hogy a fontos kérdésekben közösségi döntés szülessen. Digitális készségek Felhasználói szintű MS Office (Word, Excel, PowerPoint Egyéb készségek A sport nagyon fontos számomra. Szeretek focizni, a sakkot pedig régebben versenyszerűen űztem. Egyetemista korom óta szenvedélyes magashegyi túrázó vagyok. Járművezetői engedély(ek) B 18
6.3 Tanári Oklevél másolata 19
6.4 Közoktatás-vezetői Oklevél másolata 20
6.5 Európa szakértő diploma másolata 21
6.6 Állami Nyelvvizsga Bizonyítvány másolata 22
6.7 Munkáltatói igazolás 5 éves jogviszony fennállásáról 23
6.8 Erkölcsi bizonyítvány 24
6.9 Nyilatkozat személyes adatok nyilvánosságra hozataláról 25
6.10 Nyilatkozat a pályázati anyag sokszorosításáról, továbbításáról 26
27