Könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzésének tematikája

Pénzügyminisztérium Könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzésének tematikája Vállalkozási szakterület 2005. 2005.

Vállalkozási szakterület A tematika összeállítói Dudás Jánosné [1.3.1. fejezetpont] dr. Herich György [2. fejezetpont] Kapásiné dr. Buza Mária [3. fejezetpont] dr. Nagy Gábor [1.1.; 1.3.2. fejezetpontok] dr. Róth József [1.2. fejezetpont] Megjegyzés: Az 1.3.1. Számviteli politika és az 1.3.2. Önköltségszámítás gyakorlata témák közül a hallgatók választhatnak. Az oktatási intézmények a hallgatói választásnak megfelelően kell, hogy szervezzék a továbbképzéseket. Kiadja a Pénzügyminisztérium Budapest, 2005. 2

Vállalkozási szakterület 1.1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása Mérlegképes továbbképzés vállalkozás szakos tematika 1. Aktuális számviteli kérdések 8 óra 1.1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása 2 óra a) A számviteli irányelvek módosításához, az 1606/2002/EK rendelethez kapcsolódó változások A változások indoka, köre Mely lehetőségekkel nem élt a hazai szabályozás Céltartalék-képzés = mérlegkészítés időpontja helyett mérlegfordulónap Üzleti jelentés = bemutatni a főbb kockázatokat, bizonytalanságokat = növelni az üzleti jelentés elemző jellegét Független könyvvizsgálói jelentés = tartalmi változás, letétbe kell helyezni = nő a nyilvánossága, bárki megismerheti = kapcsolódó jogszabályi helyek is módosulnak = több információt kell tartalmaznia = az internetes honlapon történő közzététel sajátosságai Összevont (konszolidált) éves beszámoló = tőzsdei vállalkozásoknál 2005-től kötelező az IAS-ek szerint, egyes esetekben csak 2007-től = mentesíthető anyavállalatnál a mentesítés kritériumai Export-import fogalma (nem azonos az Áfa-törvény szerintivel) = külföldi, belföldi értelmezése = ebből levezetve az export-import = sajátos import-értelmezés vámszabad-területnél = nem változott a külföldi útszakaszra jutó fuvar elszámolása Devizában fennálló tartós befektetések sajátos értékelése = értékhelyesbítés és az árfolyamváltozás összekapcsolása Kiegészítő melléklet = beszámoló összeállításánál alkalmazott szabályrendszer = internetes honlap adatainak megadása = az export mellett az import bemutatása is = a külföldi telephely adatainak bemutatása b) Könyvviteli szolgáltatást végzőket érintő változások Kötelező adatkezelés célja, feltételei, időtartama, az adatkezelő személye 3

1.1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása Vállalkozási szakterület 4 A nyilvánosságra hozatal gyakorlata A könyvviteli szolgáltatást végző adatai a kiegészítő mellékletben A nyilvántartásból való törlés és újbóli felvétel szabályai c) Egyéb módosítások, pontosítások Egyéb szervezetek köre bővült Közbenső mérleg auditálása Önkormányzati vagyon nyilvántartása Szellemi termékek felhasználási joga Követelések = jogerős bírósági ítélet könyvelése, kapcsolat az Áfa-törvénnyel = egyéb pontosítások az értékvesztés elszámolásánál = (kapcsolat a Tao. törvénnyel) Halasztott bevétel, elhatárolás = tartós használati, üzemeltetési, kezelési jog értékesítése Barter ügyletek Üzleti vagy cégértéknél: = nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni, ha = egyes esetekben terven felüli értékcsökkenés és ennek a feltételei Terven felüli értékcsökkenés elszámolása, visszaírása = milyen esetekben, mikor = kapcsolódhat hozzá a terv szerinti értékcsökkenési leírás változtatása is Befektetés piaci értéke = deviza befektetésnél Állampapírok értékelése = kockázatmentesnek minősíthető, értékvesztés elszámolása korlátozott Saját termelésű készletek előállítási értéke Árbevételt csökkentő tételek Egyéb bevételek elszámolása = peresített követelések = tárgyi eszközök értékesítésekor Egyéb ráfordítások = adók, illetékek Közös tevékenység = értelmezése = átadott-átvett összege a pénzügyi műveletek bevételei, ráfordításai között Rendkívüli bevételek, ráfordítások = kapott támogatások, átadott összegek = térítés nélkül átvett szolgáltatás Bizonylatokkal szembeni követelmények teljesítése Devizakülföldi minősítés elvesztése

Vállalkozási szakterület 1.1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása Hatálybalépés, hatályon kívül helyezés Konzultáció 5

Vállalkozási szakterület 1.2. A követelések számvitele 1.2. A követelések számvitele 2 óra a) A követelésekről általában A követelések fogalma, jogi megalapozása A követelések csoportosítása, jellemzői = belföldi-külföldi = forintban-devizában = eredeti-vásárolt = tartós-rövid távú = hátrasorolt A követelések kimutatásának feltételei = elismert-el nem ismert A követelések bekerülési értéke b) A követelések fajtái és számvitele A követelések fajtái = követelés jellegű (tartalmú) mérlegtételek: adott előlegek (immateriális javakra, tárgyi eszközökre, készletekre) tartós követelések (tartósan adott kölcsönök) bevételek aktív időbeli elhatárolása = A követelések mérlegcsoport tételei vevők követelések kapcsolt vállalkozással szemben követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben váltókövetelések egyéb követelések megjegyzések: * a valós értékelés miatti értékelési különbözeteket csak megemlíteni kell, de részletesen nem kell tárgyalni * a többi mérlegtétellel kapcsolatban részletesen foglalkozni indokolt az állománybavétel (növekedések) csökkenések specialitások eredménykimutatás kapcsolat év végi értékelések témaköreivel A követelések mérlegfordulónapi értékelése, bizonylatai = értékvesztés megállapítása, elszámolása, = értékvesztés visszaírásának megállapítása, elszámolása, Devizában fennálló követelések átszámítása forintra = állományba vétel = árfolyam-különbözetek a pénzügyi rendezésekor, = értékelés a mérlegfordulónapon 5

1.2. A követelések számvitele Vállalkozási szakterület A követelések kivezetése, csökkenése = teljesítések, kiegyenlítések pénzzel, = beszámítások barter egyéb = értékesítés eredeti követelés vásárolt követelés Peresített követelések Behajthatatlan követelések = a követelések behajthatatlanná minősítésének feltételei, bizonylatai = a behajthatatlan követelések elszámolása Követelések a kiegészítő mellékletben Az adózás előtti eredményt növelő-csökkentő = követelések, = követeléshez kapcsolódó tételek Sajátosan kezelendő követelések = vásárolt, kapott követelések = engedményezett, átadott követelések Az egyes témák példákkal illusztrálva Konzultáció 6

Vállalkozási szakterület 1.3.1. Számviteli politika 1.3.1. Számviteli politika 4 óra a) A számviteli politika fogalma, célja, szükségessége A számviteli politika = elkészítésének kötelezettsége = módosításának lehetősége = elkészítéséért való felelősség = iránti követelmények = keretében elkészítendő szabályzatok b) Számvitelpolitikai döntések Általános jellegűek: = a beszámoló formájáról = a naptári évtől eltérő üzleti év alkalmazásáról = a mérlegkészítés időpontjáról (időpontjairól) = a beszámoló adatai pontosságának mértékéről = a mérleg formájáról, a mérlegtételek összevonásáról, bővítéséről = az eredménykimutatás formájáról, tételeinek összevonásáról, bővítéséről = a kiegészítő melléklet tartalmáról, felépítéséről = a számlarend és a bizonylati szabályzat tartalmáról Eszközök és kötelezettségek értékelésére vonatkozóak: = a piaci értéken történő értékelés alkalmazásáról = az amortizációs politikáról = a pénzügyi instrumentumok valós értéken történő értékeléséről, alkalmazásáról = a külföldi pénzértékre szóló követelések és kötelezettségek bekerülési forintértékének meghatározásához szükséges választott árfolyamról = a készletek évközi mennyiségi és értékbeni, vagy csak mennyiségi nyilvántartásáról = a saját termelésű készletek értékelése alapjául szolgáló közvetlen önköltség utókalkulációval vagy norma szerint történő megállapításáról = a követelések minősítési kritériumairól, az adósminősítés szempontjairól = az időbeli elhatárolásokról, azok köréről, tartalmáról = a céltartalékok képzéséről, nagyságrendjük meghatározása módjáról A lényegesség, illetve a költség-haszon összevetése elvek alkalmazásával összefüggőek = a jelentős összegű hiba, a nem jelentős összegű hiba, valamint a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba kritériumai alkalmazásáról, = az 50 ezer forint egyedi bekerülési érték alatti tárgyi eszközök, vagyoni értékű jogok és szellemi termékek beszerzéskori egyösszegbeni leírásáról = a bekerülési értékbe tartozó tételek számított és tényleges értéke közötti különbözet jelentős nagyságrendjéről = a terven felüli értékcsökkenés elszámolása feltételeként meghatározott tartósság idejéről és a jelentős nagyságrendről = a fajlagosan kisértékűnek tekinthető készletekről (az értékvesztésnek a könyv szerinti érték arányában történő elszámolásához) = a követelések értékvesztése elszámolásának feltételeként meghatározott különbözet tartós és jelentős jellegének minősítéséről = a kisösszegű vevők, adósok körének meghatározásáról (az értékvesztéshez) = a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek év végi értékelésből származó jelentősnek tekinthető árfolyam különbözet meghatározásáról. 7

1.3.1. Számviteli politika Vállalkozási szakterület c) Értékelési szabályzat Az értékelés fogalma, az értékkategóriák Az értékelési szabályzat fogalma, célja Az értékelési szabályzat tartalma: = az eszközök és a kötelezettségek bekerülési értékének meghatározása, nyilvántartása = az eszközök és a kötelezettségek nyilvántartási értékének változása (növekedése, csökkenése) lehetséges esetei, azok tartalma = az eszközök és a kötelezettségek év végi értékelése, annak módszerei = az eszközök és kötelezettségek állományból való kivezetése feltételeinek meghatározása = az előzőek alapját képező dokumentumok megjelölése (minden egyes mérlegtételhez kapcsolódóan) A valós értéken történő értékeléssel összefüggő értékelési szabályok: = a pénzügyi instrumentumok besorolása a valós értéken történő értékelés szempontjából, a pénzügyi instrumentumok fajtái = a valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok megjelölése = az adott pénzügyi instrumentum valós értékének megállapítása = az értékelési különbözetek elszámolása (bekerüléskor és év végi értékeléskor) = a valós értéken történő értékelés értékelési tartalékának változása = a kereskedési célú származékos ügyletek elszámolása, nyilvántartása = a fedezeti ügyletek sajátos elszámolása és elkülönített kezelése = várható hatásuk a cash-flowra = a lezárt ügyletek eredménye = a hatékony fedezet = kockázatkezelési politika d) Leltárkészítési és leltározási szabályzat A szabályzat fogalma, célja A szabályzat tartalma a leltárra vonatkozóan: = a leltár fogalma, tartalma = a leltár készítés kötelezettsége = a leltár fordulónapja = a leltár összeállításának módja = a leltár készítéséért és az ellenőrzésért felelős személy(ek) A szabályzat tartalma a leltározásra vonatkozóan = a leltározás fogalma, célja = a leltárfelvétel módja = a leltározás előkészítése = a leltározás technikai feltételeinek biztosítása = a leltározás bizonylatainak feldolgozása és megőrzése = az értékelés szabályai = a leltározás és az értékelés ellenőrzése = a leltárkülönbözetek megállapítása és rendezése = a leltározási ütemterv = a leltározásért és az ellenőrzésért felelős személyek 8

Vállalkozási szakterület 1.3.1. Számviteli politika e) Önköltségszámítási szabályzat A szabályzat fogalma, célja, Az önköltségszámítás = tárgya = feladatai = alapelvei = kötelezettsége A saját termelésű készletek közvetlen önköltségének megállapítása a vállalkozásnál = az eladási árból visszaszámítással = norma alapján = utókalkulációval A kalkulációs séma A kalkulációs tételek tartalma Az alkalmazott vetítési alapok Az utókalkuláció és a költségelszámolás kapcsolata Az egyeztetés a könyvelés adataival A költségek utalványozásának módja A költségek elszámolásának bizonylati alátámasztása Az utókalkuláció(k) elkészítéséért felelős személy(ek) f) Pénzkezelési szabályzat A szabályzat fogalma, célja, szükségessége A szabályzat elkészítésének kötelezettsége A szabályzat tartalma: = a vállalkozásnál működő pénztár és pénzkifizető helyek = a pénzkezelés személyi és tárgyi feltételei = a pénzforgalom lebonyolításának megszervezése = a pénzszállítás szabályai = a pénzforgalom elszámolása és annak felelősei = a pénzmegőrzés módja, feltételei = a pénztárban őrzött egyéb értéktárgyak = a pénzforgalom bizonylatolása és a pénztári nyilvántartás vezetése = a pénzmosással összefüggő belső szabályzatok A pénzeszközökkel kapcsolatos bizonylatok = fajtái = a bizonylatolás rendje = a bizonylatokért felelős személy(ek) = a bizonylatok megőrzése = a bizonylatok megjelenési módja g) A számlarend A számlarend fogalma, célja, szükségessége A számlarend = készítési kötelezettsége = módosítása = -del szemben támasztott követelmények = elkészítéséért felelős személy(ek) = kötelező tartalma = és a számviteli politika keretében elkészített szabályzatok tartalmi összhangja 9

1.3.1. Számviteli politika Vállalkozási szakterület h) A bizonylati szabályzat (bizonylati rend) A bizonylati szabályzat fogalma, célja, szükségessége A számviteli bizonylat fogalma, alaki és tartalmi követelményeinek biztosítása A vállalkozásnál használt bizonylatok (célszerűen bizonylati albumban összefoglalva) A számviteli bizonylatok feldolgozása A számviteli bizonylatok megőrzésének biztosítása i) A kiegészítő melléklet tartalmának meghatározása A kiegészítő melléklet elkészítésének célja, jelentősége A kiegészítő melléklettel szemben támasztott követelmények A kiegészítő melléklet felépítése, szerkezete Az adóalap korrekciós tételek Cash-flow kimutatás A kiegészítő melléklet általános információit alátámasztó dokumentumok A kiegészítő mellékletben ha a pénzügyi instrumentum valós értékét a vállalkozás az általános értékelési eljárásokkal számított piaci érték (jelen érték) alapján határozza meg rögzítendő: = diszkonttényező, a várható osztalék-növekedési ráta, az effektív hozam, az alternatív befektetés hozama = a valós értéken értékelt pénzügyi instrumentum értékelési különbözetének nagysága, tárgyévi változása, = az eredményben, illetve a saját tőkében elszámolt összeg = a fedezeti ügyletek értékelési különbözetének elszámolása j) Konszolidációs (számviteli) politika Az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítési kötelezettség A konszolidált beszámoló készítésének alapja: = a számviteli törvény = az EU által befogadott IAS-ek, IFRS-ek alapján A számviteli törvény előírásai alapján készített összevont (konszolidált) éves beszámoló készítése esetén a konszolidációs politikában rögzítendő: = a konszolidálási körbe bevont leányvállalatok és közös vezetésű vállalkozások kijelölése = a konszolidált beszámoló pénzneme = az egységes értékelés = tőkekonszolidáció során az anyavállalatot (a bevont leányvállalat saját tőkéjéből) megillető részesedés értéke meghatározási módja = az adósságkonszolidáció során, az azonos jogcímen fennálló követelések és kötelezettségek összevonásakor a jelentősnek tekinthető különbözet nagyságrendje = a közbenső eredmények külön kiemelésétől való eltekinthetőség érdekében a jelentős összeg meghatározása = az összevont (konszolidált) kiegészítő melléklet tartalma A konszolidált éves beszámoló készítése az EU által befogadott standardok alapján = a konszolidáció alapját képező nemzetközi számviteli standardok megjelölése = a konszolidációba bevont vállalkozások köre, a bevonás alapja = az alkalmazott konszolidációs eljárások = a társult vállalkozások bevonása = a közös vezetésű vállalkozás(ok)ban lévő érdekeltség bevonása = a konszolidált kiegészítő mellékletben közzéteendő információk. Konzultáció 10

Vállalkozási szakterület 1.3.2. Az önköltségszámítás gyakorlata 1.3.2. Az önköltségszámítás gyakorlata 4 óra a) Fogalmak Költség, önköltség Önköltségszámítás Költségelszámolás, önköltségszámítás Önköltségszámítás, árképzés Az önköltségszámítás fajtái (elő-, közbenső, utókalkuláció) Az önköltségszámítás módszerei (osztó, pótlékoló, vegyes, normatív, egyéb speciális kalkuláció) b) Önköltségszámítási kötelezettség A saját termelésű készletek közvetlen önköltségének meghatározása = norma alapján = az eladási árból kiindulóan = utókalkulációval (hol kötelező) Milyen időponthoz, eseményhez kapcsolódik Számvitelpolitikai döntés az alkalmazásról = mikor, milyen körben A döntésnek megfelelő módszert írásban szabályozni c) Az önköltségszámítás feladata, célja Adatokat szolgáltatni = a mérlegtételek értékeléséhez = a saját vállalkozásban végzett beruházásokhoz, felújításokhoz = az önköltség elemzéséhez, következtetések levonásához = a vállalkozáson belüli érdekeltségi rendszerek működtetéséhez = gazdaságossági, jövedelmezőségi számításokhoz = az árképzéshez-árellenőrzéshez stb. Célja: a termék, a tevékenység önköltségének megállapítása d) Az önköltségszámítás tárgya, a kalkulációs egység Termék (egyedi, sorozat) Termékcsoport (méretben, minőségben eltérő termékek), egyenértékszám Szolgáltatás, megrendelés, szerződés szerinti munka Technológiai folyamat, termelési egység Elszámolási időszak stb. Kalkulációs egység = az önköltségszámítás tárgyának műszaki, statisztikai egysége (naturáliában) 11

1.3.2. Az önköltségszámítás gyakorlata Vállalkozási szakterület e) Önköltségszámítás norma alapján Norma (műszaki előírás) = termékenként, szolgáltatásonként = a termelés, a szolgáltatásnyújtás megkezdése előtt, közben és befejezésekor = legalább anyagonként, munkaidő-, illetve gépidő-ráfordításonként A műszaki adatok forintosítása = tervezett, illetve tényleges költségadatokkal = előre, közben, év végén, befejezéskor = ki szolgáltatja, mikor, milyen formában a tényleges költségadatokat A befejezetlen termelés értékének megállapítása = teljesítési fok alapján arányosítással = mit jelent a teljesítési fok, mihez kapcsolódjon, hogyan kell dokumentálni f) Önköltségszámítás az eladási árból visszaszámítással Mikor alkalmazható Az eladási ár dokumentálása A kalkulált haszon tartalma, meghatározása, rögzítése termékenként, termékcsoportonként, szolgáltatásonként A még várhatóan felmerülő költségek értelmezése, megállapítása A befejezetlen termelés értékének meghatározása = teljesítési fok alapján arányosítással = mit jelent a teljesítési fok, mihez kapcsolódjon, hogyan kell dokumentálni g) Önköltségszámítás utókalkulációval Kalkulációs séma = tevékenységenként más és más lehet = eldöntendő: mikor, meddig terjedjen (közvetlen, szűkített, teljes önköltség) Egy lehetséges termékséma = közvetlen anyagköltség = közvetlen bérköltség = közvetlen bérek járulékai = gyártási különköltség = egyéb közvetlen költség (gépköltség) = közvetlen önköltség = üzemi általános költség = szűkített önköltség = forgalmazási, igazgatási, egyéb általános költség = teljes önköltség A kalkulációs tételek tartalma = érvényesíteni kell a sajátosságokat = közvetlen önköltségig a számviteli törvény szerint, amelyből következik a közvetlen anyagköltség tartalma, bizonylata, kapcsolata a főkönyvi könyveléssel a közvetlen bérköltség tartalma, bizonylata, kapcsolata a főkönyvi könyveléssel a közvetlen munkabérek járulékainak tartalma, gyűjtésének, vetítési alapjának meghatározása, felosztásának módszere, kapcsolata a főkönyvi könyveléssel 12

Vállalkozási szakterület 1.3.2. Az önköltségszámítás gyakorlata a gyártási különköltség tartalma (anyagköltség vagy értékcsökkenési leírás), gyűjtésének, vetítési alapjának meghatározása, felosztásának módszere, kapcsolata a főkönyvi könyveléssel az egyéb közvetlen költség (jellemzően a gépköltség, sajátos esetben az üzemi általános költség vagy annak valamely része) tartalma, gyűjtésének, vetítési alapjának meghatározása, felosztásának módszere, kapcsolata a főkönyvi könyveléssel = szűkített, illetve teljes önköltségig a vállalkozás céljának, szükségletének megfelelően, amelyből következik az üzemi általános költség tartalma, részletezettsége, gyűjtésének helye és módja, a vetítési alap meghatározása, gyűjtése, ezek bizonylata, felosztása a kalkulációs egységek között, kapcsolata a főkönyvi könyveléssel a forgalmazási, igazgatási, egyéb általános költség tartalma, részletezettsége, gyűjtésének helye és módja, a vetítési alap meghatározása, gyűjtése, ezek bizonylata, felosztása a kalkulációs egységek között, kapcsolata a főkönyvi könyveléssel Követelmények a vetítési alapokkal szemben = elsősorban naturális mutatók legyenek = szabályozni a gyűjtésének módszerét, biztosítani a teljeskörűséget = hozzárendelni az adott költséghez Az önköltségszámítás menete, módszere = mikor készül, hol készül, ki a felelőse = a kalkuláció készítésben résztvevők feladata, felelőssége = a költségelszámolás és az önköltségszámítás kapcsolata, bizonylatai = a főkönyvi könyvelés és az önköltségszámítás adatainak egyeztetése i) Az önköltségszámítással szembeni követelmények Csak a ténylegesen felmerült költségekkel lehet számolni Előtérbe helyezni a közvetlen költségkénti elszámolást Azonos ráfordítást mindig azonos módon elszámolni Minden költséget csak egyszer lehet elszámolni Éven belül élni az időbeli elhatárolás, a tervezett költségekkel való elszámolás lehetőségével Az önköltségszámítást megalapozza = a törvényi követelményeknek megfelelő bizonylati rend és bizonylati fegyelem = a normák kidolgozása, aktualizálása = a költségek utalványozása, munkaszám rendszer Megfelelő (vezetői) szemlélet alakuljon ki = kalkuláció nélkül ne legyen gazdasági döntés = minden kalkuláció annyit ér, amennyit abból megvalósítanak = legyen összhang a különböző kalkulációk között Konzultáció 13

2. Számvitelt érintő jogszabályi környezet változásai (Adók) Vállalkozási szakterület 2. Számvitelt érintő jogszabályi környezet változásai Adók a) Adóigazgatás A hatóság előtti képviselet szabályozása = természetes személyek képviselete = jogi személyek képviselete 14 Külföldi természetes személyekkel kapcsolatos adóigazgatási feladatok = bejelentkezés, adószám kérése = adóelőleg megállapítása = adó megállapítás = adóbevallás = adófizetés = igazolások, nyilatkozatok, engedélyek A munkáltatói adómegállapítás szabályai = feltételek = bizonylatok és határidők = bevallás és fizetés = jogkövetkezmények Az adóhatósági adómegállapítás szabályai = feltételek = bizonylatok és határidők = adófizetés = jogkövetkezmények Adatszolgáltatási kötelezettség szabályai = munkáltatói adatszolgáltatás területei, formái, időpontjai = kifizetői adatszolgáltatás területei, formái, időpontjai b) Személyi jövedelemadó A természetbeni juttatások szabályozása az adó- és járulékrendszerben = a természetbeni juttatások fogalma, formái. nem természetbeni juttatás = adómentes természetbeni juttatások az szja rendszerében nem bevétel (7. ) adómentes juttatások (1. melléklet 8. pont) = adóköteles természetbeni juttatások a kifizető által adható természetbeni juttatások a munkáltató által adható természetbeni juttatások * kik részesülhetnek természetbeni juttatásban? * milyen feltételekkel adható természetbeni juttatás? * a cafetéria rendszer és sajátosságai = a reprezentáció és üzleti ajándék reprezentáció adómentességének feltétele (ki, mikor, kinek adhatja) üzleti ajándék adómentességének feltétele (ki, mikor, kinek adhatja) = az egyes természetbeni juttatások terhei SZJA, TAO, TB, EHO, munkaadói járulék, munkavállalói járulék, szakképzési hozzájárulás = a természetbeni juttatások bizonylatolása számlák, igazolások, nyilvántartások, utalványok adatszolgáltatás 4 óra

Vállalkozási szakterület 2. Számvitelt érintő jogszabályi környezet változásai (Adók) Az adóelőleg az SZJA rendszerében = kifizető = munkáltató Egyes adókedvezmények változásai az SZJA rendszerében = önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak = oktatási kedvezmények = lakáscélú megtakarítás = személyi és családi kedvezmények = az adókedvezmények korlátozása Különadózó jövedelmek = osztalék adózása, stb. c) Társasági adó 1. A TAO adóalanyok körében történt változások = európai részvénytársaság = közjegyzői iroda = Külföldi személybelföldi illetőség üzletvezetés helye alapján = kockázati tőketársaság Az adóalap-kedvezmények = a kis és középvállalkozások kis- és középvállalkozás fogalma de minimis támogatások mikrovállalkozások foglalkoztatási kedvezménye kis- és középvállalkozások által, 2005-ben érvényesíthető adóalap-kedvezmények összehasonlítása = egyéb változások értékcsökkenési leírás fejlesztési tartalék szakközépiskolai tanuló gyakorlati képzése börtönviselt foglalkoztatása követelések értékvesztése szabadalom, mintaoltalom beszerzéséhez és fenntartásához kapcsolódó adóalap-kedvezmény befektetett pénzügyi eszközök, hosszú lejáratú kötelezettségek értékeléséhez kapcsolódó korrekció igénybevett K+F szolgáltatatás alapján elszámolható adóalap-kedvezmény helyi iparűzési adó önkormányzatnak bérbeadott lakás vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség Adókedvezmények = kis- és középvállalkozási adókedvezmény = új adókedvezmény szoftverfejlesztésre = fejlesztési adókedvezmény = adókedvezmény érvényesítése utólag 3. Az elszámolóár szabályozás = az elszámolóár meghatározás módszerei = az elszámoló ár dokumentálása = szokásos piaci ár szabályok 2005-ben Formázott: Felsorolás és számozás Formázott: Felsorolás és számozás Formázott: Felsorolás és számozás 15

2. Számvitelt érintő jogszabályi környezet változásai (Adók) Vállalkozási szakterület d) Általános forgalmi adó (változások 2004. május 1-től) A Közösségen belüli termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás valamint az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások adózási kérdései. Fogalmak: Közösségen belüli termékbeszerzés, nemzetközi közlekedés, gazdaságilag nem független fél, első Közösségen belüli rendeltetési hely, Közösség területe, új közlekedési eszköz, adóraktár, vevői készlet, telekommunikációs- elektronikus szolgáltatás, szolgáltatásexport, pénzügyi képviselő A teljesítési hely meghatározása = termékértékesítésnél = szolgáltatásnyújtásnál = közösségen belülről történő termékbeszerzésnél, importnál A teljesítési időpont meghatározása Az adófizetési kötelezettség: (ki, kinek, mikor, milyen mértékkel) = termékértékesítés belföldről másik tagállam területéről közösségen kívüli ország területéről = nem termékértékesítés = termékbeszerzés import belföldi raktárból más közösségi országból = távértékesítés = vagyontárgy kivitele, behozatala = különleges jogállású adóalany termékbeszerzése, értékesítése = szolgáltatásnyújtás közösségi adóalany részére ügynöki szolgáltatás; bérmunka szolgáltatás; árufuvarozás = szállítási tevékenység és egyéb kapcsolódó szolgáltatások Közösségi termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó szabályok = számlázás = teljesítés igazolása = kiszállítás igazolása = összesítő nyilatkozat = adóbevallás = adószám ellenőrzése e) Egyéb jogszabályi változások 3. Vállalkozói járulék 5. Egyéb adóváltozások: regisztrációs adó, hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások különadója 1. Az Illetéktörvény változásai (illetékek mértéke, illetékfizetés módja) 2. Helyi adótörvény változásai 4. Az ökoadórendszer változásai (környezetterhelési díj, környezetvédelmi termékdíj, energiaadó) EVA Tételes EHO Formázott: Felsorolás és számozás Formázott: Felsorolás és számozás Formázott: Felsorolás és számozás Formázott: Felsorolás és számozás Formázott: Felsorolás és számozás Konzultáció 16

Vállalkozási szakterület 3. A számviteli szabályozás várható változásai (A lízing) 3. A számviteli szabályozás várható változásai 4 óra (kapcsolódóan a jogharmonizációhoz) A lízing a) A gazdálkodók egymás közötti szerződéses kapcsolatai és a lízing, mint atipikus szerződés A szerződéses szabadság polgári jogi alapelve és a tartalom elsődlegessége a formával szemben elv Különféle megállapodások az eszköz rendelkezésre bocsátásáról határozatlan időre szólók (pl.: társasági szerződés, adás-vételi szerződés, ajándékozási szerződés); határozott időre szólók (pl.: kölcsönszerződés, bérleti szerződés); a felek érdekeltsége az ügyletekben. A megállapodások lényegi kérdései a tulajdonjog átadása vagy megtartása; az eszköz hasznosításával járó kockázatok viselése és a hasznok szedése; az ellenérték vagy díj számításának alapja, megfizetésének módja, ideje, finanszírozási forrása; a szerződés teljesítésének feltételei; a szerződés felbontása, a szerződés-szegés következményei. b) A lízingszerződések fajtái Pénzügyi lízing a pénzügyi lízing fogalma; az ügylet szereplői és érdekeltségük: közvetlen finanszírozású ügylet esetén, hitelügylet esetén, értékesítési ügylet esetén; a szerződés alapján fizetendő összeg jellege; a kockázatok viselése és a hasznok szedése, a tulajdon átszállása; a lízingtárgy működtetési költségeinek viselője; a pénzügyi lízing és a részletre vétel összehasonlítása. Operatív lízing az operatív lízing fogalma; az ügylet szereplői és érdekeltségük; a szerződés alapján fizetendő összeg jellege; a kockázatok viselése és a hasznok szedése, a tulajdon átszállása; a lízingtárgy működtetési költségeinek viselője; a bérlet és az operatív lízing összevetése. Visszlízing a visszlízing fogalma; az ügylet szereplői és érdekeltségük; a szerződés alapján fizetendő összeg jellege; a kockázatok viselése és a hasznok szedése, a tulajdon átszállása; a lízingtárgy működtetési költségeinek viselője. 17

3. A számviteli szabályozás várható változásai (A lízing) Vállalkozási szakterület Sajátos, esetleg lízinget is tartalmazó megállapodások megbeszélése (Lásd a bírósági határozatokat és az időszerű kérdésekben adott szakmai iránymutatásokat!) c) A lízingről szóló 17. IAS Az EU-ban való alkalmazásra befogadott 17. IAS és értelmezései a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok rendszerében az alapelvek, a számviteli alapfogalmak alkalmazása, a közlésekre vonatkozó általános előírások felelevenítése a nemzetközi számviteli standardokról a 2004. évi képzés során adott tájékoztatás alapján; az IASB fejlesztési projektjei a témában: 2003-ban (módosítások), illetve középtávon (új standard kiadása várható). A standard hatóköre és más standardokkal való kapcsolata a standard hatóköre; a standard hatókörébe nem tartozó esetek; a témához kapcsolódó más standardok létezésének jelzése, például: a lízing tárgyára vonatkozóan (16., 21., 23., 36., 38., 40., 41. IAS, 5. IFRS), az ellenértékre, a követelés, a kötelezettség kimutatására (18., 21., 32., 37., 39. IAS), a számviteli politika megváltoztatására (8. IAS). A standard által értelmezett fogalmak a lízing időbeliségének fogalmai; a lízing alapján fizetendő összeg fogalmai; a lízing, mint a lízingbeadó befektetése; kapcsolódó kamatok. A lízingszerződés fajtájának meghatározása pénzügyi lízing; operatív lízing; a földterület és épület együttes lízingjének megítélése; a lízing minősítésének konzisztens kezelése, figyelemmel a 40. IAS rendelkezésére. A pénzügyi lízing elszámolása a lízingbeadónál, a lízingbevevőnél. Az operatív lízing elszámolása a lízingbeadónál, a lízingbevevőnél. A visszlízing elszámolási sajátosságai A beszámolóban közölt információk a lízingről a lízingbeadónál: pénzügyi lízing esetében, operatív lízing esetében; a lízingbevevőnél: pénzügyi lízing esetében, operatív lízing esetében. 18