A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés, szakképesítés-ráépülés azonosító száma és megnevezése, valamint a kapcsolódó szakképesítés megnevezése: 51 213 01 0010 51 01 Eseményrögzítő Fényképész és fotótermékkereskedő 51 213 01 0010 51 02 Filmlaboráns Fényképész és fotótermékkereskedő 52 341 05 1000 00 00 Kereskedő Kereskedő 52 341 05 0100 52 01 Bútor- és lakástextil-kereskedő Kereskedő 52 341 05 0100 52 02 Élelmiszer- és vegyiárukereskedő Kereskedő 52 341 05 0100 52 03 Ruházati kereskedő Kereskedő 33 341 01 0000 00 00 Kereskedő, boltvezető Kereskedő, boltvezető 52 341 07 0000 00 00 Kultúrcikk-kereskedő Kultúrcikk-kereskedő 52 725 01 0000 00 00 Látszerész és fotócikk-kereskedő Látszerész és fotócikkkereskedő 33 341 03 0010 33 01 Építőanyag-kereskedő Műszaki anyag- és alkatrészkereskedő 33 341 03 0010 33 02 Épületgépészeti anyag- és alkatrész-kereskedő Műszaki anyag- és alkatrészkereskedő 33 341 03 0010 33 03 Járműalkatrész-kereskedő Műszaki anyag- és alkatrészkereskedő 33 341 03 0010 33 04 Villamossági anyag- és alkatrészkereskedő Műszaki anyag- és alkatrészkereskedő 51 341 01 0000 00 00 Műszakicikk-kereskedő Műszakicikk-kereskedő 31 341 04 0000 00 00 Vegyesiparcikk-kereskedő Vegyesiparcikk-kereskedő 31 341 04 0100 31 01 Agrokémiai és növényvédelmi Vegyesiparcikk-kereskedő kereskedő 31 341 04 0100 31 02 Gyógynövénykereskedő Vegyesiparcikk-kereskedő 31 341 04 0100 31 03 Piaci, vásári kereskedő Vegyesiparcikk-kereskedő 31 341 04 0100 31 04 Sportszer- és játékkereskedő Vegyesiparcikk-kereskedő 33 215 02 0000 00 00 Virágkötő, -berendező, virágkereskedő Virágkötő, -berendező, virágkereskedő 33 215 02 0100 33 02 Virágkereskedő Virágkötő, -berendező, virágkereskedő 52 341 06 0001 52 01 Antikváriumi kereskedő Könyvesbolti eladó É 1/11
I. 1. Igaz-hamis állítások Összesen: 30 pont Döntse el az állításokról, hogy azok igazak (I) vagy hamisak (H)! A döntésének megfelelő betűjelet írja a kipontozott részre! Állításait minden esetben indokolja! A helyes állításért 1 pont, az indoklásért adható! A tartalmilag helyes, a megoldásban szereplőtől eltérő megfogalmazású válaszok is elfogadhatóak! 1.1. A nettó beszerzési ár és a nettó listaár azonos fogalmak. H Hamis. A beszerzési ár = nettó listaár különböző tényezőkkel módosítva, mint pl.: felár, árengedmény, beszerzés közvetlen költségei. 1.2. A forgási sebesség napokban számított mutatójának időbeli %-os változását úgy számítjuk ki, hogy a tárgyidőszak adatát a bázisadattal elosztjuk. H Hamis. A forgási sebesség napokban mutató viszonyszámai ún. fordított mutatók. Így a dinamikus viszonyszámot a bázisidőszak adatának a tárgyidőszak adatához történő viszonyításával kaphatjuk meg. 1.3. Ha a forgási sebesség fordulatszáma növekedik a tárgyidőszakra, akkor az a vállalkozásnak kedvező..i. Igaz. Ha a fordulatok száma nő, az azt jelenti, hogy az adott időszak alatt (hónap, negyedév, év stb.) az átlagkészlet többször cserélődött ki, többször sikerült értékesíteni, mint a megelőző időszakban. 1.4. A munkaigényesség és a minőségi mutató között szoros összefüggés van. I Igaz. Azok a termékek, amelyeknél a minőségi mutató (egy vásárlás átlagos értéke) viszonylag magas, jellemzően nagyobb értékűek, ezért egységnyi forgalom lebonyolításához kisebb létszám szükséges. 1.5. A társasági adó alapja mindig azonos az adózás előtti eredménnyel. H Hamis. A társasági adó alapja = az adó alapját növelő és csökkentő tényezőkkel módosított adózás előtti eredmény. Kivételes esetben ez megegyezhet az adózás előtti eredmény összegével, de nem szükségszerűen. É 2/11
1.6. Az árubeszerzés munkaszakaszainak első eleme az áruk megrendelése. H Hamis. Az árubeszerzés első lépése, a beszerzendők áruk mennyiségének és összetételének meghatározása. 1.7. A vállalkozásoknak célszerű minden termék esetében önkiszolgáló értékesítési módot alkalmazni, mert ott legkisebb a létszámigény és legnagyobb az áteresztő képesség. H Hamis. Vannak olyan termékek, amelyek értékesítése során a vásárló tanácsadást, személyes közreműködést vár el az alkalmazottaktól. Ilyenek, pl.: a műszaki termékek, az óra-ékszer, vagy a luxuscikkek forgalmazása. 1.8. A szállítólevél és a számla szigorú számadásra kötelezett bizonylatok. I Igaz. A szállítólevél és a számla egyaránt szigorú számadású bizonylat, azaz minden példányával el kell számolni. 1.9. A forgalmazási veszteség a kereskedelmi munka sajátosságaiból fakadó elkerülhetetlen veszteségek fedezetére szolgál. I Igaz. A forgalmazási veszteség a kereskedelmi munka sajátosságai, pl.: a termékek súlyának változása a párolgás, csurgás, csepegés miatt, ill. a termékek darabolásából, csomagolásából adódó súlyveszteségek finanszírozására szolgál. 1.10. Kapcsolódó keresletű termékek esetén az egyik termék árának növekedése a másik termék keresett mennyiségének növekedéséhez vezet. H Hamis. Kapcsolódó keresletű termékek esetén az egyik árának növekedése a másik termék keresletének csökkenését idézi elő. É 3/11
I.2. Feleletválasztó feladatok Összesen: 10 pont Karikázza be az alábbiak közül a helyesnek tartott megállapítás betűjelét! (Minden helyes válasz 1 pontot ér. Minden feladatban csak egy állítás helyes, ennél több jelölése esetén a megoldás nem értékelhető!) 2.1. Egy adott időszak nyitókészlete a.) az időszak első napjának készletértéke b.) mindig a január 1. készletérték c.) megegyezik a zárókészlettel 2.2. Ha az áruforgalmi mérlegsor adatait nettó beszerzési áron ismerjük, akkor az ELÁBÉ a.) megegyezik a beszerzés értékével b.) megegyezik az eladás értékével c.) nem értelmezhető a mérlegsorban 2.3. A költségszínvonal alakulására hatással lehet a.) a forgalmazott termékek eladási árának változása b.) a költségtényezők tarifáinak és díjtételeinek változása c.) mindkettő d.) egyik sem 2.4. Az árrés fedezetet kell, hogy nyújtson a.) a vállalkozó nyereségére b.) az áfa befizetési kötelezettség teljesítésére c.) a vállalkozás költségeire és az eredményre 2.5. A készletvonzat (vagy készlet-rugalmasság) kifejezi, hogy a.) az átlagkészlet minden 1%-os változása az árbevétel hány %-os változását vonja maga után b.) a nyitókészlet minden 1%-os változása a zárókészlet hány %-os változását vonja maga után c.) az árbevétel minden 1%-os változása az átlagkészlet hány %-os változását vonja maga után É 4/11
2.6. Egy adott vállalkozás esetében a Számviteli Törvény szerint eredmény kimutatás készülhet a.) összköltség eljárással b.) forgalmi költség eljárással c.) összköltség eljárással vagy forgalmi költség eljárással is 2.7. A költségek alakulásának abszolút mutatója lehet a.) a költségszínvonal mutatója b.) a költségek időbeli változásának viszonyszáma c.) a költségkövetési mutató 2.8. Ha a vállalkozásnál csökken a bérösszeg, akkor a.) biztosan csökken az átlagbér b.) biztosan csökken a bérhányad c.) nem állapítható meg a rendelkezésre álló adatból a bérösszeg változásának hatása 2.9. Ha a készletadatokat időszakokra megadva ismerjük, (pl.: hónapokra vagy negyedévekre), akkor az átlagolásuk a.) egyszerű számtani átlaggal történik b.) kronológikus átlaggal történik c.) összegzésükkel történik 2.10. Az árrésszínvonal kiszámítható a.) az árrés és a nettó eladási ár hányadosaként b.) az árrés és a nettó beszerzési ár hányadosaként c.) ha az árrést a nettó beszerzési árhoz vagy a nettó eladási árhoz viszonyítjuk É 5/11
II. Esettanulmányok II.1.) Esettanulmány: költségelemzés Összesen: 36 pont Ön egy kereskedelmi vállalkozás egyik üzletének vezetője. A vállalkozás elemzi a bolt költségösszegének szerkezetét, alakulását, a költségek és az eredmény kapcsolatát, a költségekre és a költségszintre ható tényezőket. Ehhez különböző számításokat végeztetett el, amelynek legfontosabb elemeit az alábbi táblázat tartalmazza. A cég tulajdonosa azt kéri, ismertesse e mutatók tartalmát, válaszoljon a feltett kérdésekre, végezetül tegyen javaslatot a nyereségesebb működés érdekében. Mutató megnevezése 2008. I. negyedév 2009. I. negyedév Költségösszeg 6 300,0 ezer Ft 6 500,0 ezer Ft Költségszínvonal 21,0% 20,0% Bérhányad 12,6% 11,0% Árrés költségfedezeti hányada 75% 77% (Az árrés költségfedezeti hányada azt mutatja meg, hogy az árrésnek hány %-át fordítják a forgalmazási költségek kifizetésére.) 1.1 Számítsa ki (számítási pontosság minden mutató esetében 1 tizedes) a.) mindkét időszak árbevételét, és annak változását: 6 pont 2008. 6 300 : 0,21 = 30 000 ezer Ft 2009. 6 500 : 0,2 = 32 500 ezer Ft Az árbevétel változása: 32 500 : 30 000 = 108,3% b.) a költségek változását: A költségek változása: 6 500 : 6 300 = 103,2% É 6/11
1.2. Válaszoljon az alábbi kérdésekre! a.) Rossz költséggazdálkodásra utal-e a költségösszeg növekedése? Indokolja válaszát! 3 pont Nem. A költségváltozás önmagában nem értékelhető, csak az árbevétel változásával együtt. (Az árbevétel növekedése nagyobb volt, mint a költségeké, ezért a költségszínvonal csökkent. Ez kedvező változást jelent.) b.) A bérhányad csökkent. Ez azt jelenti, hogy a bérösszeg és az átlagbér is csökkent? Válaszát indokolja! 4 pont Nem egyértelműen. Mivel az árbevétel nőtt, a bérhányad csökkenése azért következett be, mert a bérösszeg vagy kisebb mértékben nőtt, mint az árbevétel vagy csökkent, míg az árbevétel nőtt. Az átlagbér változását nem ismerjük, ehhez tudni kellene a létszám változását. c.) A költségfedezeti hányad emelkedett a két időszak között. Milyen változás ez a bolt gazdálkodásában? Indokolja válaszát! Milyen okokra lehetne visszavezetni ezt a változást (hogyan alakulhatott a költségösszeg és az árréstömeg, és milyen okok miatt)? Legalább 3 okot soroljon fel! 1 + 2 + 3 = 6 pont A költségfedezeti hányad azt mutatja meg, hogy az árréstömegnek hány %-át fordítjuk a forgalmazási költségekre. Ha ez emelkedik, akkor az azt jelenti, hogy az árréstömegnek jelentősebb hányadát kell költségekre fordítanunk. Ez nem kedvező a vállalkozásnak. Ennek okai lehetnek: - a költségek összege jobban nőtt, mint az árréstömeg, - emelkedett a költségszint, míg az árrésszint változatlan maradt vagy csökkent, - emelkedtek a beszerzési árak, míg az eladási árak nem változtak, - nőttek a tarifák és díjtételek, - nőtt az alacsonyabb árrésű, árrésszintű termékek aránya a forgalomban, - nőtt a költségigényesebb termékek aránya a forgalomban - stb É 7/11
1.3. Az alábbi táblázat különböző költségelemeket tartalmaz. Írja be a táblázatba, hogy az adott költségtényezővel való takarékosságnak milyen hatása lehet az eredményre rövid és hosszabb távon! 5 x 3 = 15 pont Költségtényező megnevezése Rövidtávú hatás Hosszabb távú hatás Nőnek a későbbi javíttatás, új beszerzés költségei, Karbantartás, felújítás Csökken a költségösszeg, csökkenhet az árbevétel, költségei emelkedik az eredmény csökkenhet az eredmény Reklám-marketing költségek Bérköltség Készletezés költségei Energiaköltség (víz, gáz, elektromos áram) Csökken a költségösszeg, emelkedik az eredmény Csökken a költségösszeg, emelkedik az eredmény Csökken a költségösszeg, emelkedik az eredmény Csökken a költségösszeg, emelkedik az eredmény A versenytársak aktivitásától függően csökkenhet az árbevétel, csökken a vevőszám, csökken az eredmény A jó szakemberek elvándorolnak a cégtől, nő az alacsonyabb képzettséggel rendelkező munkaerő száma, nő a fluktuáció, csökkenhet az árbevétel, csökkenhet az eredmény Ha a készlet értéke az optimális alá csökken, ez a forgalom csökkenéséhez és így az eredmény csökkenéséhez vezethet. Ha csak az optimális mértékig csökkentik a készleteket, ill. csökkentik a selejtezés költségeit, akkor nem csökken az árbevétel, de csökken a költség és így nő az eredmény. Ha a költségtakarékosság a vásárlási körülmények romlásához, a vevő elvárásainak figyelmen kívül hagyásához, ill. az áruk megfelelő tárolási és bemutatási módjának elhagyásához vezet, akkor csökken az árbevétel és csökken az eredmény. Az ésszerű takarékosság a költségek csökkenését és az eredmény növelését idézi elő. É 8/11
II.2.) Esettanulmány: létszámgazdálkodás Összesen: 24 pont Ön egy kisvállalkozást vezet. Az alábbi adatok állnak rendelkezésére az élőmunka hatékonyságának és a munkaerő gazdálkodásnak elemzésére. A vállalkozás létszám adatai (fő) Hónapok Nyitó létszám Belépők száma Kilépők száma Záró létszám 2008. I. név 11,0 1,0 2,0 2009. I. név 10,0 2,0 3,0 Nettó árbevétel: 2008. I. negyedévében: 37 500,0 ezer Ft 2009. I. negyedévében: 42 000,0 ezer Ft 2.1. Számítsa ki (számítási pontosság minden mutató esetében 1 tizedes): 18 pont a.) a nettó árbevétel változását: 42 000 : 37 500 = 112,0% b.) az eladott áruk mennyiségének változását, ha a forgalmazott termékek árszínvonala 5%- kal emelkedett: 1,12 : 1,05 = 106,7% c.) mindkét év I. negyedévi záró létszámát, a negyedéves átlagos létszámot, valamint annak változását: 2008. I. negyedév: 11 + 1 2 = 10 fő 1 pont átlaglétszám: (11 + 10) : 2 = 10,5 fő 2009. I. negyedév: 10 + 2 3 = 9 fő 1 pont átlaglétszám: (10 + 9) : 2 = 9,5 fő A létszám változása: 9,5 : 10,5 = 90,5% d) Az 1 főre jutó havi árbevételt mindkét időszakra és annak változását: 2008. I. negyedév: (37 500,0 : 10,5) : 3 = 1 190,5 ezer Ft/fő/hó 2009. I. negyedév: (42 000,0 : 9,5) : 3 = 1 473,7 ezer Ft/fő/hó A termelékenység változása: 1 473,7 : 1 190,5 = 123,8% É 9/11
2.2 Minősítse a termelékenység változását, soroljon fel legalább 4 olyan tényezőt, amelyek befolyásolják az alakulását! 6 pont A termelékenység kedvezően változott, 12%-kal nagyobb árbevételt 9,5%-kal kevesebb létszámmal értek el. Befolyásoló tényezők: - az árbevétel alakulása - az árbevétel összetételének alakulása - a létszám alakulása - a munkaigényesség változása - a gépesítettség - a munkaszervezés, műszakok létszámigénye, nyitvatartási idő - alkalmazott értékesítési mód - munkaigényesség - termékek eladási árának változása stb. 4 pont É 10/11
Feladat sorszáma I.1. I.2. II.1. II.2. Értékelés Hozzárendelt szakmai készségek és egyéb kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Szakmai Szakmai íráskészség, fogalmazás írásban készségek (4) Személyes Döntésképesség Módszer Logikus gondolkodás Következtetési képesség Személyes Döntésképesség Módszer Logikus gondolkodás Szakmai készségek Személyes Társas Módszer Szakmai készségek Személyes Módszer Következtetési képesség Elemi számolási készség (5) Szakmai íráskészség, fogalmazás írásban (4) Döntésképesség Irányítási készség Nyelvhelyesség Eredményorientáltság Problémaelemzés, -feltárás Elemi számolási készség (5) Szakmai íráskészség, fogalmazás írásban Döntésképesség Pontosság Logikus gondolkodás Numerikus gondolkodás, matematikai készség Elérhető pontszám 30 10 36 24 Összesen 100 Teljesítmény százaléka Szerzett pontszám Kelt:.. szaktanár A megoldókulcstól eltérő, más helyes megoldásokat is el kell fogadni. Összesen: 100 pont 100% = 100 pont EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 100%. É 11/11