... Küzdeni, felragyogni, gyõzni a vízen! Ez az élet, nem az üldögélés a kikötõben!

A NYÍREGYHÁZI KRÚDY GYULA GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA... Küzdeni, felragyogni, gyõzni a vízen! Ez az élet, nem az üldögélés a kikötõben! Krúdy Gyula

Tartalomjegyzék Bevezetés...4 1.Nevelési program...6 1.1 Az iskolában folyó nevelő-, oktató munka alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 6 1.2 Személyiségfejlesztési feladatok... 12 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 15 1.4 Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok... 20 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai... 26 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység... 28 1.7 A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetősségei... 36 1.8. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje... 39 1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata... 39 1.10. A tanulók felvételével kapcsolatos szabályok... 42 2. Helyi tanterv... 44 2.1. A helyi tantervünk specialitásai... 44 2.2. Tantárgyi rendszer és óraszámok... 44 2.2.1. A hatosztályos tagozat óraterve (heti óraszámok)... 45 2.2.2 Az emelt szintű matematika tagozat óraterve (heti óraszámok)... 47 2.2.3 Az emelt szintű biológia-kémia komplex tagozat óraterve (heti óraszámok)... 49 2.2.4 Az általános tagozat óraterve (heti óraszámok)... 51 2.3 A tantárgyi kerettanterv helyi felépítése... 54 2.4 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tantárgyi munka, a magatartás és szorgalom értékelése... 55 2.5 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása... 60 2.6 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek... 61 2.7 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai... 70 2.8 A csoportbontások elvei, a pedagógusválasztás... 70 2.9 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei... 70 2.10. Egészségnevelési és környezetnevelési elvek... 71 2.11 Az érettségi vizsgákra történő felkészítés... 80 2.12. Az osztályozóvizsgák témakörei... 86 2

A Nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium pedagógiai programját a DÖK, a Szülői Munkaközösség véleményezte és egyetértett a benne megfogalmazottakkal. 2011. évi CXC. törvény (a nemzeti köznevelésről) 26. (1) alapján a pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni. A pedagógiai programot amennyiben törvényi változás történik vagy az intézmény igazgatója, a nevelőtestület, az iskolaszék vagy a diákönkormányzat kezdeményezi, felül kell vizsgálni, és szükség esetén módosítani kell. Bevezetésére 2013. szeptember 01.én kerül sor a gimnázium hatosztályos tagozatának 7., illetve négyosztályos osztályainak 9. án felmenő rendszerben. A pedagógiai programot a nevelőtestület 2013. március 28-án elfogadta. A pedagógiai programot az intézményvezető 2013. március 29-én jóvá hagyta. A fentiekkel a működtető valamint a fenntartó a sz. határozattal egyetértett. Nyíregyháza, 2013. március 29. Chriszt Gyula igazgató 3

Bevezetés Ön, aki most kézbe veszi a Nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium Pedagógiai Programját, egy 1969-ben alakult reálgimnázium oktatási-nevelési munkájáról, szellemiségéről, céljairól kap tájékoztatást. Iskolánk Nyíregyháza, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, sőt az ország egyik legeredményesebb gimnáziuma. Az utóbbi évek szép teljesítményének, eredményekben gazdag, változatos múltja van. 1969. szeptember 1-jén az akkori Vasvári Pál Gimnázium tagozatos osztályai (matematika, fizika és biológia, kémia tagozat) valamint a rádió- és TV-műszerész szakközépiskolai osztályok kerültek át, az új gimnáziumba a tantestület háromnegyed részével. Krúdy Gyula nevét egy évvel később, 1970-ben vette fel az intézmény. A szakközépiskolai képzést 1974-ben áthelyezték a Kossuth Szakközépiskolába, így iskolánk tiszta profilú gimnáziummá vált. A matematika és biológia tagozat mellett általános tantervű osztályok is voltak. A fakultáció bevezetése miatt 1978-ban el kellett búcsúznunk a tagozatos oktatástól, amit tanár és diák egyaránt sajnált. A tagozatos képzés újraélesztése a speciális matematika tantervű osztály létrehozásával 1987-ben sikerült. Ennek folytatása az 1998-ban újrainduló emelt szintű biológia oktatás. A négyosztályos képzés mellett a nyolcvanas évek végén megindult nyolc- és hatosztályos gimnáziumi fejlesztési elképzelésekből -, a tanári kar a hatosztályos utat választotta. A kísérlet dokumentumait a Művelődési és Közoktatási Minisztérium minden változtatás nélkül elfogadta, jóváhagyta. Így kezdődhetett a gimnázium életében egy új fejezet az 1992/93-as tanévben a hatosztályos gimnáziumi képzéssel. A nem túl hosszú múltra visszatekintő gimnázium életében egy érzelmeket felkavaró épületváltás is történt 1996-ban. Az új épület rekonstrukciós munkái két részletben történtek, az 1997/98-as tanében az oktatási szárny, majd 4 évvel később az épület többi része újult meg. A 2002/03-as tanév már egy egységes képet mutató, esztétikus, hangulatos épületegyüttesben kezdhettük el. Fiatal intézményünk tehát mozgalmas múltra tekinthet vissza. A sok változásban csak a tantestületi eltökéltség a humánus értékrendet érvényesítő, a tanulók emberi és szellemi gyarapodását szolgáló tartalmas munkálkodás, azaz a krúdys szellem változatlan. 4

Talán ennek is köszönhető, hogy iskolánknak már sajátos arculata van. Számos hagyományt teremtett, eleven szellemi életet alakított ki a tanári kar és a diákság együttműködése. S, hogy mit jelent krúdysnak lenni, azt a jelmondatunk is sugallja....küzdeni, felragyogni, győzni a vízen! Ez az élet, nem az üldögélés a kikötőben! Krúdy Iskolánk tanulmányi eredményeit a dokumentumok, a már húsz éve rendszeresen megjelenő évkönyvek tartalmazzák, de a majdnem családias, jó légkört csak érzékelni lehet. Az aktív krúdysok is otthon érzik magukat, de a közelmúltban végzettek is megható rendszerességgel hazajárnak. A volt diákok, az öregebb hajósok között már sok ismert gazdasági, politikai szakember, neves egyetemi, főiskolai tanár és orvos van. Közülük többen visszajárnak, hogy segítsék, támogassák volt iskolájukat. Hagyományteremtő szándékkal igyekszünk számukra fórumokat szervezni. Például érdekes előadásokat hallgathatnak az öregdiákok saját szakterületükről, izgalmas életútjukról. Példát láthatunk arra hiteles tanúktól -, hogy hogyan lehet küzdeni, felragyogni. A hagyományossá vált Alapítványi Bálokra is nagy számban jönnek a nosztalgiázni vágyók. Azonban az itt folyó oktató-nevelő munka minőségéről a legjobb visszajelzés az, hogy a volt diákok egyre többen szülőként is krúdyssá váltak, válnak. Tanáraink szeretnék, hogy a jelenlegi diákságunk is úgy kötődjön majd az Alma Materéhez, ahogy a régi dákok többsége. Ennek megvalósításán dolgoztak és dolgoznak ma is a tantestület tagjai. 5

A Nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium pedagógiai programja A pedagógiai program (helyi tanterv) felülvizsgálatának törvényi háttere 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 20/2012 (VII.31.) EMMI rendelet 100/1997. Korm. rendelet (az érettségi és vizsgaszabályzat kiadásáról) 2001. évi XXXVII. tv a tankönyvpiac rendjéről 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásáról A jogszabályok alapján a jelen pedagógiai program két fő részre tagolódik: A.) A nevelési programra és B.) Helyi tantervre 1.Nevelési program 1.1 Az iskolában folyó nevelő-, oktató munka alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Legfontosabb alapelvünk, hogy Az iskola elégítse ki az iskolahasználók jogos igényeit Iskolánkat Nyíregyháza egyik legjobb gimnáziumának tartják. Ezt támasztják alá az országos statisztikák és az önkormányzat középtávú fejlesztési programjában megfogalmazott kiemelt szerepünk. Hozzánk elsősorban azok a gyerekek jelentkeznek, akik már 12, illetve 14 évesen tudják, hogy főiskolán, egyetemen szeretnének továbbtanulni. Így természetes szülői és tanulói elvárás az iskola felé, hogy az, minél jobb és korszerűbb tudást adjon, és a lehető legnagyobb esélyt biztosítsa a felsőoktatási intézményekbe történő sikeres felvételihez. Fontos, hogy a tanuló elsősorban az iskolában szerezze meg a felsőfokú tanulmányaihoz megfelelő tudást. Iskolánkban az oktatás magyar nyelven folyik. 6

További alapelveink: A pedagógus felelősséggel, és önállóan, a tanulók érdekében végezze munkáját. A pedagógus saját világnézete és értékrendje alapján, - de annak elfogadására nem kényszerítve diákjait - végezze feladatait. Nevelő-oktató munkáját egységes elvek alapján, az erre vonatkozó jogszabályoknak megfelelően, módszereinek szabad megválasztásával végezze. A pedagógus és a növendék a tanítás-tanulás folyamatában egyenrangú felek, ugyanakkor a pedagógusnak vezető szerepe van: - a pedagógiai légkör kialakításában - a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában - a tanulók tevékenységének megszervezésében - a tanuló személyiségének fejlesztésében - a tanulók közösségeinek kialakulásában, formálásában A tanulók életkori sajátosságait mindenkor figyelembe kell venni. Az oktató-nevelő munkában fontos szempont a tanulók testi, érzelmi, erkölcsi és értelmi fejlődésének összhangját biztosítani. A tanulókat ösztönözni kell az iskolai közösségekben való aktív közreműködésre, segíteni kell önkormányzó képességük kibontakozását. Lehetővé kell tennünk a tanulók számára a saját tapasztalatok megszerzését. A pedagógusnak törekednie kell a személyes kapcsolat kialakítására diákjaival. Fontos az igényes, határozott, konkrét követelmények támasztása a tanulókkal szemben. Segítenünk kell a tanulót, hogy kibontakozhasson önállósága, kezdeményezőkészsége, kreativitása. A pedagógus saját megnyilvánulásain, cselekedetein keresztül erősítse az egészséges értékrend és erkölcsös magatartás kialakítását. A pedagógus tevékenysége során nem foglalhat állást a vallási és világnézeti tanításokról, és nem befolyásolhatja tanítványait ezen a téren. A pedagógusok és a tanulók az állami és iskolai ünnepségeken kötelesek részt venni, vallási és világnézeti meggyőződésüktől függetlenül. Célok Pedagógiai tevékenységünk célja, olyan szellemi és erkölcsi készségek, képességek kialakítása tanítványainkban, melyek birtokában életüket tartalmasan, sikeresen tudják élni, 7

valamint, hogy alkotó módon tudjanak megfelelni a XXI. század elvárásainak és társas kapcsolataikban kiegyensúlyozott humánus emberek legyenek. Ennek érdekében célunk, hogy diákjaink az Európai Unió elvárásainak megfelelően, idegen nyelveket beszélő, kreatív, jó szakmai alapokkal rendelkező felnőttekké váljanak képessé tegyük őket információk szerzésére, feldolgozására és az információs világban való eligazodásra felkészítsük tanulóinkat az élethosszig tartó tanulás -ra követelményeinkkel ösztönözzük a tanulókat tudásra épülő, önálló vélemény kialakítására a tanulókat összefüggésekben és rendszerekben való gondolkodásra tanítsuk alakítsuk az erkölcsi felelősséget önmagukért, a közösségért az iskolai tevékenységben érvényesüljenek olyan normák, mint - mások megbecsülése - tolerancia - saját munkáért, cselekedetért érzett felelősség Feladatok, eszközök, eljárások Iskolánk főleg Nyíregyháza területéről, de a megye egész térségéből fogad tanulókat. Tanulóink többsége az átlagosnál jobb szociokulturális háttérrel rendelkező családokból érkezik, ahol a szülők elvárásai hangsúlyozottan magasak tanulmányi téren. A hagyományos értelemben vett hátrányos családi háttér szerencsére csak kevés tanuló esetében jellemző, így az ebből fakadó problémákkal tömegesen nem kell megküzdenünk. Viszont a diákoknak, a szülők esetenként túlzott mértékű elvárásaiból adódó gondjaikkal gyakrabban találkozunk. Mindennek következtében kiemelt pedagógiai feladataink, törekvéseink: A tanulók minél jobb teljesítményre való motiválása (rendszeres tanulás, kulturális, sport és tanulmányi versenyek, OKTV, nyelvvizsgák). A sokoldalú tevékenység lehetőségeinek biztosítása (könyvtár- és internethasználat, a DÖK pedagógiai feladata a közéletiségre történő felkészítés, iskolaújság, sportkör, énekkar, szakkörök). A vallási és világnézeti semlegesség jegyében történő oktatás biztosítása. Az irodalmi, történelmi, művészeti tananyagok feldolgozása során, a vallások erkölcsi és művelődéstörténeti tartalmának tárgyszerű és elfogulatlan ismertetése. Az általános emberi értékek kialakítása, továbbfejlesztése: 8

- Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. (tanórákon, egészségés környezetvédelmi versenyeken való indulás, iskolai fajismereti verseny) - Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az egészségvédelem: az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése. (az etika és testnevelési órák, a diáksportkör, az ifjúságvédelmi felelős és a rendőrség által szervezett előadások, foglalkozások, a Kortárs segítő hálózat munkája és benne résztvevők körének gyarapodása, a DÖK rendezvényei, az iskolaorvos és védőnő preventív munkája) - Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. (folyamatos visszajelzéseket adunk a diákoknak a teljesítményükről, etika órákon felvetett témák megbeszélése, színházi előadások és kiállítások látogatása, művészfilmek megtekintése, az iskolapszichológus által szervezett beszélgetések, tréningek) - Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. (etika órák témái során, a tanár-diák kapcsolatban, az osztályközösségen belül, és a DÖK rendezvényein beszélgetések, vetélkedők közben) - A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. (az etika órákon történő beszélgetések, az iskolai ünnepségeken való közös részvétel verébavató, karácsony, szalagavató, ballagás-, az irodalmi tananyagok feldolgozása során történő beszélgetések) - Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. (Az osztályfőnöki órák, kirándulások, Gyermekek jogainak napján rendezett vetélkedők feladatai, a Kortárs segítő hálózat munkája és benne résztvevők körének gyarapodása, a DÖK rendezvényei, az ifjúságvédelmi felelős által szervezett tréningek, az etika órák témáinak közös és egyéni feldolgozása) - Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint személyes példamutatással is alátámasztani az élethosszig tartó tanulás fontosságát. 9

(tanulmányi és sport versenyeken való részvétel, diákírók pályázaton való részvétel, a tanítási órákon a szóbeli és írásbeli munkák rendszeres közös értékelése) - A szülőföld megismerésének igénye, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. (Történelem, földrajz, irodalom és nyelvtan, etika, osztályfőnöki és táncórák tananyag-feldolgozása, és az iskolai megemlékezések, ünnepségek során számos lehetőség adódik) - A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. (tanítási órákon, cserekapcsolatok során nyílik rá lehetőség) - Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, Törekvés a demokrácia érvényesítésére. (vendégelőadók jogi előadásai, tanítási órák, DÖK-ben való aktív részvétel, a városi diákéletbe való bekapcsolódás- évek óta dolgoznak diákjaink a Városi Diákpolgármesteri Iroda vezetőségében, rendezvényeinek szervezésében.) Az iskola hagyományainak tisztelete. A nemzeti és európai identitástudat kialakítása - idegen nyelvek és kultúrák megismerése - az iskola nemzetközi kapcsolatainak ápolása Az iskolánkban folyó oktató és nevelő munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Ezek két nagy csoportra oszthatók: Közvetlen (direkt) módszerek alkalmazása során a pedagógus közvetlen, személyes kapcsolat révén hat a tanulókra. Közvetett (indirekt) módszerek esetén a nevelő hatás áttételes, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Gimnáziumunk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett módszerek, eljárások: 10

Közvetlen módszerek Közvetett módszerek 1. Szokások kialakítását - követelés célzó, beidegző módszerek - gyakoroltatás - segítségadás - ellenőrzés - ösztönzés 2. Magatartási modellek - elbeszélés bemutatása, közvetítése - tények és jelenségek bemutatása - műalkotások bemutatása - a nevelő személyes példamutatása 3. Tudatosítás (meggyőződés - magyarázat, beszélgetés kialakítása) - a tanulók önálló elemző munkája - a tanulói közösség tevékenységének megszervezése - közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása - hagyományok kialakítása - követelés - ellenőrzés - ösztönzés - a nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében - a követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből - felvilágosítás a betartandó magatartási normákról - vita Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább kilencven százaléka bejut felsőoktatási intézménybe, és ott is sikeresen teljesítik a követelményeket. Ehhez szükséges további sikerkritériumok, hogy: minden tantárgyból megfeleljenek a középfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek de ne a minimális követelmények teljesítése, hanem az egyéni képességeik alapján elvárható legjobb szinten feleljenek meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek. minden tanuló rendelkezzen olyan bővíthető biztos ismeretekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őket arra, hogy a felsőoktatási intézmények által támasztott követelményeknek is sikeresen eleget tegyenek, és így a munkaerőpiacon jó eséllyel indulhassanak a választott pályájukon. Ismerjék meg és fogadják el az élethosszig tartó tanulás szükségességét. 11

Ismerjék, és jól alkalmazzák a kulturált viselkedéshez, az interperszonális kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat.. Határozott elképzeléseik legyenek a saját közelebbi és távolabbi jövőjüket illetően. 1.2 Személyiségfejlesztési feladatok A pedagógiai célkitűzésekben megfogalmazott tanulókép személyiségjegyeinek kialakítását a tanórákon tervezett tananyagtartalom, tevékenységek és módszerek mellett az iskolai élet egésze szolgálja. A tanulók személyiségformálásában az iskola együttműködik a szülőkkel, és a kollégiumokkal. Kiemelt nemcsak tanórai feladatunknak tarjuk a tanulók önismeretének fejlesztését. Ezt a célt több lehetőség biztosításával igyekszünk megvalósítani: - A Pedagógiai Szakszolgálat alkalmazásában hetente egy alkalommal 4 órában nálunk dolgozik egy pszichológus, aki osztályközösségek, vagy egyéni igények, problémák megoldásában segítséget nyújt. Prevenciós tevékenységként relaxációs tréningeket szervez kisebb tanulói csoportok számára. - Az ifjúságvédelmi felelős is tart mentálhigiénés beszélgetéseket egyéni és csoportos formában. - Az iskola részt vesz lehetőségeihez mérten pályázatokban, hogy pénzt szerezzen a személyiségfejlesztést modern, és hatékony módszerekkel végző szakemberek megfizetésére. Fontosnak tarjuk a felelős társadalmi magatartás kialakítását a jogok és kötelességek összetartozásának tudatosítását. Hisszük és valljuk, hogy a tanuló személyiségére meghatározóan hatnak az iskola mindennapjai, a légkör, a környezet, amelyben az iskolai élet zajlik. Ezért a diákokat bevonjuk az iskola mindennapi rendjének, életritmusának, és az esztétikus környezetünknek a megteremtésébe (pl. rendezvények szervezése, előkészítése, rendezése, lebonyolítása) A tanulói személyiségfejlesztésnek két színtere van az iskolában: 1. a tanítási órák és 2. a tanórán kívüli tevékenységek 12

1. a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartjuk a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük, és fenn is tartsuk az önálló tanulásra ösztönző igényt és a problémamegoldó gondolkodást.. b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását és önálló gondolkodtatását biztosítják. c) Kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanár a tanulók egyéni képességéhez, tudásszintjéhez. Ezt leginkább a gyakorlásnál, ismétlésnél, az önálló és csoportos munkaformák alkalmazásánál. d) Elengedhetetlennek tartjuk a tanórai munka folyamatos értékelését, annak érdekében, hogy a tanulók közvetlen és rendszeres visszajelzést kapjanak munkájuk eredményességéről, színvonaláról. e) Az egyes tantárgyakban elsajátított tudásanyag más tudományokban történő felhasználására, az ismeretek rendszerbe helyezésére, ok-okozati összefüggések önálló levonására késztetjük tanulóinkat. f) A versenyekre jelentkeztetéssel a társadalomban, a munkaerőpiacon is fennálló folyamatos megmérettetésekre, versenyhelyzetekre készítjük fel őket. A versenyek pozitív ösztönző hatását kihasználva tudunk könnyebben motiválni a folyamatos élethosszig tartó tanulás kialakítására. 2. A tanórán kívüli tevékenységek is segítik a személyiségfejlesztési munkát. a) A hagyományőrző tevékenységek: az iskolai ünnepségeken való részvétel és szereplés, a volt diákokkal való találkozások a példaképek, kapcsolatok kialakulására adhatnak lehetőséget. b) A diákönkormányzat a közösségi munkában való részvállalás, szabadidős programok szervezési tevékenysége, közösségi szerepvállalás, felelősségtudat kialakulása, a tanulóközösség érdekképviselete, tolerancia és a segítségnyújtás öröme kapcsán járul hozzá a személyiség formálódásához. 13

c) Az iskolai sportkör is jelentősen, és pozitívan befolyásolja a serdülő diákok személyiségének alakulását. A küzdeni tudás, a közösen végzett munkában a felelősségtudat, a mások teljesítményétől való függés érzése, a győzelem és a vereség érzelmi feldolgozása felnőtt korban segíthet majd a hirtelen jövő sikerek, vagy kudarcok elfogadásában, feldolgozásában. d) A versenyek, vetélkedők a társadalomban igen erősen meglévő versenyszellem elfogadásában, ritmusának felvételében lehetnek fontosak. e) Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. f) A nyíregyházi Nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium a diákok számára a teljes tanulmányi idő alatt - egy osztálykirándulást, - egy tanulmányi kirándulást és - egy határon túli kirándulást szervez (Ntk. 9. (4)) A tanulmányi kirándulás célja: A kerettantervek műveltségi területekhez, tantárgyakhoz kötik a tanulmányi kirándulás szervezésének szükségszerűségét, a tapasztalati úton történő ismeretszerzést. Az iskola által szervezett tanulmányi kirándulások célja az ország természeti és épített értékeinek a megismerése, a tanmenetekben meghatározott konkrét ismeretanyag elsajátításán túl. A tanulmányi kirándulások alapvető célja az elméleti tudás igazolása, hitelesítése, ill. kiegészítése a valós környezet tanulmányozása révén. Kiegészítése a történelem, földrajz tantárgyak tanításának, a nemzeti összetartozás, Magyarország történeti, földrajzi jellemzőinek, hagyományainak megismerését erősíti. Elősegíti a környezettudatos, egészséges életre nevelést. Helyes magatartás, közösségépítő, erkölcsi hatása figyelemre méltó. A tanulmányi kirándulás célja a természet- és a környezetvédelem alapvető céljainak megismerése saját tapasztalatok alapján. Tanulmányi kirándulást szervezünk az emelt szintű biológia oktatásban résztvevő diákoknak, például növény- és állatfajok meghatározása céljából, nemzeti parkjaink, tájvédelmi körzeteink megismerésére, vagy kórházlátogatást az orvosi egyetemekre készülő diákjainknak. A tanulmányi kirándulások, üzemlátogatások, külső szakértők meghívása elősegítik a pályaválasztás folyamatát, és hozzájárulnak a tanulók 14

eredményes iskolai szocializációjához. A kirándulásoknak pozitív hatásai vannak a tanulóifjúságra a közvetlen tapasztalatszerzés és a megfigyelés élményén keresztül 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1.3.1 Az egészségfejlesztés iskola feladatai Az iskolai egészségfejlesztés az iskola egész életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység, amely a pedagógusok és a tanulók egészséggel kapcsolatos ismereteinek bővítésére, korszerűsítésére, és a pszichoszociális környezet egészségtámogató jellegének erősítésére irányul. Az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi-lelki és szociális jólét állapota (WHO) Az egészség nem passzív állapot, hanem folyamat; fontos eszköz életcéljaink megvalósítása során. Az egészség fejlesztés az a folyamat amely, képessé teszi az egyént az egészségét meghatározó tényezők felügyeletére és ez által egészségének javítására. Az egészségfejlesztés magában foglalja a korszerű egészségnevelést, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztést, és az önsegítés feladatait, módszereit. Helyzetkép Tanulóink a gimnáziumi okon hosszú éveket töltenek el 12-18 éves korukig iskolánkban. Ez időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni a személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló, megszilárduló szokásaikat, értékrendjüket. Az iskolának a gyermekekre gyakorolt hatása összetett, többszintű. Egyrészt a céltudatos oktatási-nevelési terv, másrészt a mindennapok hatása, amelyben az iskola tárgyi, létesítmény környezete, valamint az ott működő emberi viszonyok minősége egyaránt tükröződik. Mindezeket figyelembe véve, az iskola, a családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartás mintáinak kialakítására és begyakorlására. Az iskolának az elsőleges megelőzésben van jelentős szerepe, amely a betegség első megjelenésének megakadályozására és az egészség megőrzésére irányul. A másodlagos prevenció körébe tartozik az iskolás gyermekek életkorhoz kötött kötelező szűrővizsgálatainak rendszere. Erőforrások: 15

Személyi Belső erőforrások: - iskolaorvos, védőnő - gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, Külső kapcsolatok (támogató szervezetek): - egészségügyi szervezetek (ÁNTSZ, Drogambulancia Vöröskereszt, VESZ szakorvosai) - pedagógiai szakszolgálatok - rendvédelmi szervezetek - Gyermekjóléti Szolgálatok és Családsegítő Központok - Nevelési Tanácsadó - a drogmegelőzési pályázatok iskolával együttműködő szakemberei. Tárgyi és anyagi erőforrások: Könyvek: egészséges táplálkozással, szenvedélybetegségekkel, szexuális felvilágosítással, családi életre való felkészítéssel, a serdülőkori változásokkal, pszichológiával foglalkozó szakkönyvek, ismeretterjesztő kiadványok, tanárok és diákok számára. Videofilmek: családi élettel, konfliktusokkal, szenvedélybetegségekkel, táplálkozási zavarokkal, szexuális felvilágosítással, az AIDS megelőzéssel foglalkozó műsoros videokazetták. A filmeket osztályfőnöki órákon, kortárssegítő programokon és szabadidős, illetve tanórákon kívüli szervezett tájékoztatón tekinthetik meg tanulóink. A legfrissebb információkat, valamely szakterület részletesebb ismereteit kereső tanulóink és tanáraink számára Internet elérhetőség áll rendelkezésre a számítógépes teremben. Alapelvek, célok Iskolánk egészségfejlesztő tevékenységének stratégiai céljai, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek a személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az egészség értékké váljon, s konkrét tevékenységben alapozódjon meg. 16

Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területek: - önmagunk és egészségi állapotunk ismerete - az egészséges testtartás, a mozgás fontossága - az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe - a betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat - a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben - a személyes krízishelyzetek felismerése és a kezelési stratégiák ismerete - az egyéni tanulás technikáinak ismerete, módszerei - az idővel való gazdálkodás, a tervezés szerepe - a rizikóvállalás és határai - a szenvedélybetegségek elkerülése - a tanulási környezet alakítása - a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége Hosszú távú pedagógiai célok - a stratégiai célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása - rendszerszemléletre nevelés - önismeret, tolerancia és empátia fejlesztése - az egészségmegőrző magatartás és életvitel segítése - a személyes felelősség tudatosítása - ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni az egészségi problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát - problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség - az életminőség megválasztásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása - a családi életre nevelés fejlesztése - az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése Középtávú célok és feladatok: Célok: - a tantestület és a szülők egységes egészségfejlesztés szemléletmódjának formálása - a tantestület nevelési módszereinek gazdagítása - a tantestület egészséges életmóddal és drogprevencióval kapcsolatos ismereteinek gyarapítása 17

- készségfejlesztő módszerek alkalmazása a tanulók egészséges életmódra nevelésének folyamatában - a tanulók megterhelés- és konfliktustűrő képességének, problémamegoldó kapacitásának növelése - a tanulók egészségmegőrző szokásainak kialakítása és a káros szenvedélyektől mentes életmód értékeit tükröző életvitel elsajátítása. Feladatok: - Állapot felmérés készítése - diákok egészségi állapota, életmódja - a tanulók ismeretszintje, attitűdjei- a kollégák körében a problémaérzékenység szondázása, a kooperáció mérése - a szülőkkel való együttműködés fejlesztése, igényfelmérés - a támogató szervezetekkel, személyekkel való együttműködés fenntartása, fejlesztése - a kortárssegítő diákok működésének szervezése, utánpótlásuk biztosítása - a tanórán kívüli tevékenységi formák bővítése, rendszeressé tétele - az egészségnevelési szakkönyvek és videofilmek állományának bővítése - a diákok dohányzásának, alkohol- és drogfogyasztásának megelőzése - az egészséges táplálkozás igényének kialakítása - a lelki egészség megőrzése, stressz oldó módszerek megismertetése 1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, természettudományos tantárgyi óra és testnevelés óra) és megfelelő feltételek megléte esetén délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: A mindennapok során számos alkalommal találkozunk potenciális veszélyforrással, mely akár súlyosan károsíthatja egészségünket. Nem csupán a sérüléssel járó balesetek tartoznak ide, hanem a szervezetünkben hirtelen kialakuló változások, melyek gyorslefolyásukkal jelentenek fokozott veszélyt az emberre. Súlyos állapotú beteg esetében rendkívül lényeges az ellátást megkezdők gyorsasága és hatékonysága. Késlekedés esetén csökken a betegtúlélési esélye, illetve nő a maradandó egészségkárosodás valószínűsége. 18

Megoldhatatlan azonban, hogy ilyen esetben a szaksegítség azonnal a helyszínen legyen, így az első észlelő szerepe kulcsfontosságú. Célunk, hogy a tanulók a helyes elsősegély-nyújtási alapismereteket és technikákat elsajátítsák. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: a) elméleti ismeretek megszerzése tanórákon b) Balesetvédelmi oktatáson minden tanév elején c) gyakorlati ismeretek elsajátítása külső közreműködő részvételével Az elsajátítandó ismeretek: 1.) Az elsősegélynyújtás, sérült vizsgálata - A baleseti helyszín - Tájékozódás a baleset helyszínén - Mentőhívás - Az eszméletlenség vizsgálata - A légzés vizsgálata - Keringés vizsgálata 2.) Eszméletlen, jól lélegző sérült ellátása - Ellátás lépései - A mozgás kizáró okai - A sérült ellátása kizáró okok esetén - Stabil oldalfekvő helyzet kivitelezése 3.) Légúti idegen test - Tünetei, légúti idegen test eltávolítása - Fekvő eszméletlen sérült esetén - Kisgyermek esetén 4.) Újraélesztés - Halál formái - BLS (alapszintű életfenntartás), AED, ALS - BLS célja, menete, mellkaskompresszió, befúvás 5.) Sérülések és ellátásuk - Sebellátás célja, szabályai - Vérzések, fajtái (külső és belső vérzések), tünetei, ellátásuk - Szemsérülések - Égés 19

- Marószer okozta sérülések 6.) Ízületek, törések és ellátásuk - Rándulás - Ficam - Zárt törés, nyílt törés tünetei, ellátása - Arckoponyacsont-törés - Bordatörés - Medencecsonttörés - Gerinctörés - Végtagtörés 7.) Agyrázkódás, sokk - Tünetei, ellátása - Kiváltó okok, tünetei, ellátása 8.) Mérgezések - Gyógyszermérgezés - Benzinmérgezés - Sav-lúg mérgezés - Kimentés gáztérből 9.) Sérültek kimentése vészhelyzetekből - Kimentés vízből - Kimentés áramkörből - Kimentés veszélyes anyagot szállító járműből 10.) Rosszullétek és ellátásuk - Ájulás - Epilepszia - Alacsony vércukorszint 1.4 Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Iskolánk szemléletmódját, közösségtudatát alapvetően a hozzánk érkező diákok természettudományos érdeklődése és az ebből fakadó tantárgyi rendszer, másrészt a szervezeteink működése és a hagyományok határozzák meg. Az iskolánkban különböző szerveződésű csoportok, közösségek működnek: osztályok, sportköri csapatok, DÖK, és önszerveződő szabadidős csoportok együttesen alkotják a gimnázium tanulóközösségét. Ezekben a közösségekben a pedagógusok segítségével elsajátíthatják és gyakorolhatják a közösségi együttműködés magatartási szabályait. 20

A személyiségformáláshoz hasonlóan a közösségformálásnak is két színtere van: a) A tanórai foglalkozásokon a közösségi magatartásformák kialakítására a csoportos tananyag-feldolgozás, illetve gyakorlati órákon a kísérleteket végző teamek alkalmasak. A közösségben történő munkamegosztás az egyes munkaterületek fontosságának elismerésére, az egymásra épülő folyamatok kapcsán az együttmunkálkodás megszervezésének jelentőségére, illetve a felelősség-megosztás kialakítására ad lehetőséget. A testnevelés órákon és sportköri foglalkozásokon a csapatjátékok alkalmasak leginkább - a közösséghez tartozás érzése, a közös örömök és kudarcok megélése révén - a közösségformálásra. b) A tanórán kívül szélesebb körű és több számára nyílik lehetőség a közösséggé alakulás megvalósítására. Ennek már egész hagyományrendszere alakult ki iskolánkban. Az iskola tantárgyi hagyományai Alapvető közoktatási feladatunk, hogy tanulóinkat biztos tudással vértezzük fel, és felkészítsük őket a további ismeretek megszerzésére, a felsőfokú tanulmányokra. A tanulók érdeklődése, a szülők igényei és a fenntartónk elvárásai alapján a kerettanterv óraszámainak kialakításakor törekedtünk a korábbi tantárgyi prioritások megőrzésére. Emelt szintű formában a matematika, biológia és kémia oktatás folyik, de megőrizzük fiatalabb tantervi hagyományunkat a hatosztályos képzési formát is. Az alapkészségek fejlesztése mellett nagy szerep jut az egyéni képességek kibontakoztatásának, a tehetséggondozásnak. A tantárgyi keretek adnak lehetőséget az iskolai versenyszellem, az egészséges megmérettetés igényének kialakítására is. Az iskolánk hagyományrendszere A közösséghez tartozás tudatát, a közösségi eszmék és értékek megbecsülését a hagyományaink biztosítják. A hagyomány folytonosságot teremtő és megőrző erő a közösség életében. Iskolánk rendszeresen ismétlődő eseményei, a tudatosan kialakított szokások és jelképek erősítik a krúdy-s közösséghez való tartozást. Az iskola szellemiségéből adódik, hogy nemcsak őrizzük hagyományainkat, hanem újakat is teremtünk. A hagyományápolás során támaszkodunk a nevelőtestület, a tanulóközösség véleményére, javaslataira, valamint figyelembe vesszük a szülők elképzeléseit is. Minden évben kiadjuk az iskola évkönyvét, amelyben az adott tanév legjelentősebb eseményeit, eredményeit elevenítjük fel, az iskolával jogviszonyban álló tanárok és 21

dolgozók neve és arcképe, az egyes osztályok névsora, az év eseményei valamint a diákok fényképei és legjelentősebb eredményei jelennek meg. Gimnáziumunknak testvériskolai kapcsolatokat épített ki német, dán és romániai magyar iskolákkal. A németországi erkrathi gimnáziummal már 25 éves múltra tekint vissza a kapcsolat, amely jó nyelvgyakorlási lehetőséget biztosít diákjaink számára. A dán ringei középiskolával még fiatalabb, mindössze 13 éves a partnerségünk. Ez a kapcsolat az angol nyelvhasználat gyakorlására, az észak-európai kultúra, természeti és társadalmi viszonyok megismerésére ad lehetőséget. A hagyományápolás külsőségekben is megnyilvánul. A gimnázium tanulóinak ünnepi viselete: - lányok: krúdys blúz és sötét szürke vagy kék, illetve fekete szoknya - fiúk: sötét szürke vagy kék, illetve fekete öltöny, fehér ing, nyakkendő Az iskola hagyományos sportfelszerelése: - lányok: krúdys sportemblémával díszített fehér póló, fekete nadrág - fiúk: krúdys sportemblémával díszített piros póló, fekete nadrág Az intézmény zászlója: a zászló alapszíne a város piros-kék színe átlósan, rajta a Krúdy jelvény és körben felirat: Nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium alapítva: 1969., a zászló másik oldalán a város címere és felirat körben: Nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium Nyíregyháza. Az iskola jelvénye: címerpajzs, alapszíne kék, alul piros szegély, a kék alapon tintatartó fehér írótollal és derékszögű háromszögű vonalzó, felül fehér sávban Krúdy felirat. A kimagasló eredményt elért tanulóknak a jelvény körbefutó arany koszorúval van kiegészítve. Az adományozás elveit a gimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata rögzíti. A kitüntető jelvényeket a végzősöknek a ballagási ünnepélyen, az alsóbb éves tanulóinknak a tanévzáró ünnepélyen adjuk át. A volt diákok ragaszkodását jelzi, hogy gyermekeiket szívesen adják ebbe a gimnáziumba, és így kialakulóban van a generációk folytonossága. Az iskolához való kötődése nagy örömünkre a tantestület összetételében is tükröződik, hiszen 8 kollégánk egykor az iskola diákja volt. A gimnázium jelenlegi épületének átépítési terveit is egy régi krúdys diák tervezte. Hagyományteremtő szándékkal rendezte meg először 1997-ben az iskolai szülői munkaközösség az Alapítványi bált a Krúdy Alapítvány támogatására. 22

Szervezeti hagyományaink: a) közülük kiemelkedik a diákönkormányzati tevékenység. A tanulók munkáját egy pedagógus segíti, aki a DÖK megbízása alapján eljárhat a DÖK képviseletében. A diákönkormányzat (DÖK) keretében megvalósítható pedagógiai feladataink a következők: közös célok, érdekek felismerése és ezek képviselete célok, érdekek elérésének, érvényesítésének társadalmilag elfogadott módjának megismertetése együttműködési készség, szolidaritás fejlesztése, egymás segítése közös fellépés, önszerveződés felelős társadalmi magatartás kialakítása (kötelességek-jogok összekapcsolódása, és ezek sorrendje) a társadalom által elvárt kötelességeiknek való megfelelés jogaik megismerése és ezek védelmének módszerei egymás megismerése, tolerálása egymással, tanárokkal, felnőttekkel, más iskolákkal való kapcsolattartás rendszeres kapcsolattartás és együttműködés az iskola vezetésével tárgyalási technikák, hivatalos eljárások megismerése, szóbeli kifejezőkészség fejlesztése DÖK gyűlések minden héten rendre, rendszerességre való szoktatás demokratikus eljárásokkal, mechanizmusokkal való megismerkedés szavazás, választás a DÖK véleményt nyilváníthat, illetve javaslattal élhet az iskola működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. feladataik ellátásához használhatják az iskola helyiségeit és berendezéseit. évente egy alkalommal diákközgyűlést szerveznek. a DÖK szervezeti és működési szabályzatát a tanulóközösség választott képviselői fogadják el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. iskolai rendezvényekhez kapcsolódó (verébtábor, verébavató, 24 ill. 8 órás kosármeccs, stb.) szervezések, döntések és ezek következményeinek felmérése, mérlegelése, értékelése. az iskolai krúdys szellem kialakítása, hagyományok ápolása és újak teremtése 23

b) A szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálják. A szűkös időkeret csak a versenyekre való felkészítésre ad lehetőséget ebben a formában. c) Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Iskolánkban kiemelkedő szerepe van a fiú-leány kosárlabda, leány röplabda, és az atlétika sportágaknak. d) Gimnáziumunkban óriási hagyománya van a versenyeken való részvételnek. Az Oktatási Közlönyben a gimnazisták számára meghirdetett országos versenyek szinte mindegyikén sok-sok induló van. Az egyéb országos és megyei tanulmányi versenyeken is nagyon magas a nevező tanulók száma. Az elődök számos szép eredménye az utódokat is egyre jobb teljesítményre inspirálja. e) Diákétkeztetés. Diákjaink számára a tanítási napokon ebédet (menzát) biztosít intézményünk. A gimnázium fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat az iskola által meghatározott módon kell befizetni. f) Múzeumlátogatások. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel, ha az költségekkel is jár önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. g) Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. színház- és múzeumlátogatások, Filharmóniai koncertek stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. h) Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. 24

Iskolai rendezvények hagyományai A rendezvények a személyiségformálás fontos eszközei, ezért az iskola nevelő-oktató munkájának szerves részét alkotják. Formái: - Ünnepélyek- iskolai keretben - Tanévnyitó-záró - Szalagavató, ballagás - 1956-os forradalom és szabadságharc október 23. - 1848-as forradalom és szabadságharc - március 15. - Megemlékezések a) iskolai keretben - Az aradi vértanúkra emlékezünk október 6. - Iskolánk névadójának születésnapja október 21. b) osztály keretekben - A kommunista diktatúra áldozataira emlékezünk február 25. - A holokauszt napjáról való megemlékezés április 16. - A nemzeti összetartozás napja június 4. - Egyéb rendezvények - Verébavató szeptemberben a DÖK szervezi az új krúdysok beilleszkedésének, közösségfejlesztésének elősegítésére - Diákcsere kapcsolatok őszi és tavaszi programokat jelentenek. A cserekapcsolatok anyagi finanszírozását a résztvevő diákok egyéni hozzájárulásából, pályázatokon nyert pénzekből, és alapítványi támogatásokból biztosítjuk. Szervezésének szabályozását az SZMSZ mellékleteként rögzítettük. - Gyermekek jogainak napja november 20.-a környékén. A nyíregyházi JCI Egyesület szervezésében gimnáziumunkban kerül sor már 12 éve a város négy gimnáziumának részvételével egy több témát felölelő vetélkedő megrendezésére. Ennek célja a gyermekjogok megismerése, és az egészséges életmód (táplálkozás, szenvedélybetegségek prevenciója) népszerűsítése. Az információszerzés mellett, a többi nyíregyházi gimnáziummal való jó kapcsolat kialakításának célját is szolgálja. 25

- Karácsonyi ünnepség diákok által adott műsorszámokkal zárjuk az óévet családias hangulatban. Ilyenkor a nyugdíjas tanárainkat is vendégül látjuk, ezzel is erősítve a krúdys családot összetartó szálakat, példát mutatva ezzel a diákoknak is. - Osztálykirándulások Az iskola tanárai a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka (közösségfejlesztés) elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal osztálykirándulást szervezhetnek. Mivel az iskola erre költségvetési támogatást nem kap, anyagi támogatást nem tud biztosítani 2-3 napos kirándulásokra, így a kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskolai környezet alakításának hagyományai Az iskolai környezet igényes alakítása, a rend, a tisztaság igényének kialakítása követendő példa kell legyen a tanulók számára. Formái: - teremdekoráció - sportudvar kialakítása - papírgyűjtési akció (tavasszal) 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. - a tanítási órákra való felkészülés, - a tanulók dolgozatainak javítása, - a tanulók munkájának rendszeres értékelése, - a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, - érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, - kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, - a tanulmányi versenyek lebonyolítása, - tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, - felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, - iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, - osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, 26

- az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, - szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, - részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, - részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, - a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, - tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, - iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, - részvétel a munkaközösségi értekezleteken, - tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, - iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, - szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, - osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre - Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. - Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. - Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. - Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. - Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. - Szülői értekezletet tart. - Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. - Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. - Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. 27

- Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. - Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. - Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. - Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1.6.1 Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek Fontos feladatunknak tartjuk a negatív magatartási formák kialakulásának megelőzését. Az iskolánkba felvett tanulók valamilyen formában már a felvételt megelőző időszakban ismereteket szereznek az iskolánk életéről, az itt folyó munkáról és követelményekről. Ez nagymértékben növeli a megfelelő beilleszkedés és a pozitív magatartási formákra ráhangolódás lehetőségét. Beiskolázás előtti kapcsolatok: a hatosztályosok (a kisiskolás korosztály) felvételi vizsgájának szünetében az elsős hatosztályos tanulók fogadják és látják vendégül a felvételizőket. Ezzel oldjuk a felvétellel járó feszültségeket Az iskolánk iránt érdeklődő diákok és szüleik számára szeptemberben és november elején is tarunk beiskolázással kapcsolatos tájékoztatást. Gimnáziumunkról, a felvételi információkról minden ősszel írásos ismertető anyagot is megjelentetünk. A felvetteket segítő tevékenységeink: A hatosztályosok beilleszkedési folyamatát megkülönböztetett figyelemmel kísérjük. Ezt a célt szolgálja az első tanítási napokon a falumúzeumi programunk, ahol közös tevékenység, népi játékok keretében teremtjük meg a közösséggé formálódás alapjait. Az első tanévben a tanulmányi munka megkezdését megelőző szervezési tevékenység során az osztályfőnökök egyénre szabott, pedagógiai célzatú megbízatásokkal igyekeznek bevonni a tanulókat a közös munkába. 28