15. OM: 030496 PEDAGÓGIAI PROGRAM

Haller János Általános, Szakközép- és Szakiskola Mosonmagyaróvár, Mosonvár u. 15. OM: 030496 PEDAGÓGIAI PROGRAM 2011 Készítette: Sárköziné Kollárits Edit igazgató 0

Tartalom Á L T A L Á N O S A D A T O K... 2 NEVELÉSI PROGRAM 1 14. ÉVFOLYAMIG... 4 Helyzetelemzés... 4 A tanulók szociokulturális környezete... 4 Az iskola személyi és tárgyi feltételrendszere... 4 STRATÉGIAI CÉLOK... 5 Pedagógiai alapelvek, normák, értékek... 5 FELADATOK, ELJÁRÁSOK, ESZKÖZÖK... 7 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS PEDAGÓGIAI FELADATAI... 8 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK... 10 AZ ISKOLAI NEVELÉS-OKTATÁSI CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGEK... 11 A TANÍTÁSI ÓRÁN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGEK... 12 A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK, TANULÓK NEVELÉSE ÉS OKTATÁSA... 16 A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek... 19 A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁNAK SEGÍTÉSE... 22 Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek... 24 A SZÜLŐ, TANULÓ, PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI... 25 Az intézmény alapfeladatai, kiegészítő feladatai és szolgáltatásai... 27 Eszközjegyzék... 27 EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM... 27 Tanulásszervezési és tartalmi keretek... 31 DROGSTRATÉGIA... 35 KÖRNYEZETNEVELÉSI PROGRAM... 37 FOGYASZTÓVÉDELMI PROGRAM... 42 KATASZTRÓFAVÉDELMI PROGRAM... 43 AZ ÁLDOZATTÁ VÁLÁS MEGELŐZÉSE ÉRDEKÉBEN TETT INTÉZKEDÉSEK:... 45 HELYI TANTERV... 47 1. TANTERVI JELLEMZŐK, A MÓDOSÍTÁS SAJÁTOSSÁGAI:... 47 2. A KULCSKOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE... 47 3. KÉPZÉSI REND... 59 4. ELLENŐRZÉS, MÉRÉS, ÉRTÉKELÉS... 79 5. MUNKAREND... 92 6. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE A FOGYATÉKOSSÁGI TÍPUSOKNAK MEGFELELŐEN... 98 7. TANTERVEK... 122 8. ÓRATERVEK... 126 SZAKMAI PROGRAM... 130 SZAKISKOLA... 130 SZAKKÖZÉPISKOLA... 150 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK... 155 LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉKOK... 156 1

Á L T A L Á N O S A D A T O K Az intézmény neve: Haller János Általános, Szakközép- és Szakiskola OM azonosító: 030496 Az intézmény székhelye: 9200 Mosonmagyaróvár, Mosonvár u. 15. Az intézmény telephelyei: 9200 Mosonmagyaróvár, Szt. István kir. u. 97. 9231 Máriakálnok, Rákóczi F. u. 4. Az intézmény fenntartója: Az intézmény alaptevékenysége: Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata Általános iskolai nevelés, oktatás, szakközép- és szakiskolai oktatás Az intézmény jogállása: Önálló jogi személyként működő helyi Az intézmény alapítási éve: 1910 önkormányzati költségvetési szerv Az intézmény alapító okiratának kelte: 2010. december 17. Igazgató neve: Sárköziné Kollárits Edit 2

Küldetésnyilatkozat Az iskola dolga, hogy megtanítassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltesse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni! (Szent Györgyi Albert) Minőségpolitika Minőségpolitikánkkal azt szeretnénk elérni, hogy tanulóink társadalmilag hasznos, egyénileg sikeres emberekké váljanak. Jövőkép Mottó Az emberiség jövője a tehetséges fiataloktól függ. Azt szeretnénk elérni, hogy a magas színvonalú oktatás feltételeinek megteremtésével iskolánk eddigi nevelésközpontú hagyományainak megőrzése mellett váljon a régióban a nyelvi és az informatika emelt szintű alapképzés, valamint az élethosszig tartó tanulás jegyében a vendéglátó idegen forgalom szakmacsoportos középfokú képzés meghatározó intézményévé. Haller János Általános, Szakközép és Szakiskola tantestülete 2008. 3

NEVELÉSI PROGRAM 1 14. ÉVFOLYAMIG Helyzetelemzés Az iskola Mosonmagyaróvár Moson városrészében található, 1910-től működik. 1991-ben kapta meg a szakképzési lehetőséget, így speciális szakiskolai két éves képzés keretén belül vendéglátó gazdaképzést indított. Az 1994/95-ös tanévtől ezekből nőtte ki magát a három éves szakmunkásképzés, a szakács, a pincér, cukrász és női ruhakészítő szakmákban. Az első szakmunkás vizsgáztatás az 1996/97-es tanévben volt. A továbbfejlődés érdekében az eddigiekhez kapcsolódóan az 1999/2000-es tanévben megkezdődött az idegenforgalmi és vendéglátóipari szakközépiskolai oktatás, illetve a 2003/2004-es tanévtől indult el a vendéglátó-és idegenforgalmi technikusok, idegenforgalmi ügyintézők képzése. 2004/2005-ös tanévtől átszervezés folytán többcélú intézményünk tovább bővült a szomszédos Bartók Béla Informatika Tagozatos Általános Iskolával, majd 2005. szeptemberétől a máriakálnoki Herman Ottó Általános Iskolával intézményfenntartói társulás keretében működünk együtt. A felnőtt lakosság mintegy 2,5%-a munkanélküli, akiknek döntő többsége Moson városrészben él. A tanulók szociokulturális környezete Tanulólétszámunk 872 fő ebből hátrányos helyzetű 54 fő (6%), halmozottan hátrányos helyzetű 35 fő (4%), SNI s 65 fő (7,4%), ami a város intézményeit tekintve a legmagasabb. A különleges bánásmódot igénylő tanulók aránya az általános iskolában a legnagyobb. A fejlesztő munka megsegítésére 1 gyógypedagógust és 3 fejlesztő pedagógust alkalmazunk. Az iskola személyi és tárgyi feltételrendszere Szakmai szolgáltatásainkat nagyban befolyásolják az intézményünk infrastrukturális feltételei. Az intézmények tárgyi feltételei folyamatos fejlesztésre szorulnak, nem felelnek meg az akadálymentesítés feltételeinek sem. Ugyanakkor korszerű pincér és cukrász szaktanterem áll tanulóink rendelkezésére. Az intézményekben a humán erőforrás biztosított. Az alapfokú és középfokú oktatásban 87 pedagógus vesz részt. Az egy pedagógusra jutó tanulók száma 10, amely az országos átlagnál kedvezőbb. Pedagógusaink mindegyike rendelkezik a szükséges szakképesítéssel. A pedagógusok számára a mindenkori költségvetési törvény határozza meg az egy főre jutó továbbképzésre fordítható összeget. Az intézményünk a továbbképzési és beiskolázási tervünk alapján a pedagógia programmal összhangban jelölik ki a továbbképzési irányokat. Az integrációt, és az új pedagógiai módszertani kultúrát fejlesztő továbbképzéseken pedagógusaink 92%-a vett részt. Az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében különös figyelmet fordítunk a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatási helyzetére. Ennek elengedhetetlen feltétele a szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosításán túl olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik meglévő hátrányaikat, javítják iskolai sikerességüket. (Pl. emelt szintű oktatásban való részvétel, tanórán kívüli foglalkozások) 4

Stratégiai célok Azt szeretnénk elérni, hogy tanulóink képességeiknek megfelelően társadalmilag hasznos, egyénileg sikeres emberekké váljanak. Az intellektuális képességek megalapozása Az önálló ismeretszerzés képességének kialakítása hatékony tanulási technikák elsajátítására A komplex információk kezelésének képessége, a lényeglátás és tájékozódás az ismeretekben. A lehetséges információs források és használatának megismerése. Kommunikációs képesség: az önkifejezés, szóbeli és írásbeli készségszintű alkalmazása. Normatív képesség. Az általános emberi értékek megismerése, elfogadása és azokkal történő azonosulás Problémamegoldó képesség. A probléma felismerése, értelmezése, és megoldási lehetőségei A szocializáció, a mindennapi élet képességének közvetlen, tapasztalati úton történő elsajátítása. Az iskolára, mint intézményre, annak szabályaira és követelményeire történő szocializáció A kortárs csoportra történő szocializáció: a társas kapcsolatok, az együttműködés és közösségtudat alakítása Nyitottságot és érzékenységet teremteni a környezet és az embertársak iránt. A környezetkultúra megalapozása A szűkebb és tágabb környezet megismerése, megértése. Magyarország és a nemzetiség lakta vidék megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti, nemzetiségi kultúra ápolása, megértése, emlékeink, hagyományaink, jelképeink tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti-nemzetiségi önbecsülés és hazaszeretet. Az otthon, az iskola, a település környezettudatos szemlélete, ápolása, és részvéte annak alakításában. Alapvető cél a gyermekek számára pozitív élményeket nyújtani Tanulás iránti motiváltságukat megalapozni. Szabadidős programok szervezésével meghatározó élményeket nyújtani, érdeklődést felkelteni és aktivitásra ösztönözni. Pedagógiai alapelvek, normák, értékek A Haller János Általános, Szakközép- és Szakiskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnénk érvényre juttatni. 5

Nevelési hitvallásunk: Egészségesen élő, nyitott, környezetére érzékeny, alkalmazkodni tudó, a sokszínűséget elfogadni képes, nemzetünk múltját és hagyományát ismerő és tisztelő, a kulturális örökségünket őrző, és követő, pozitív gondolkodású, magyarságtudattal rendelkező ember nevelése. Gyermekszereteten alapuló, képesség-, és kompetenciafejlesztő, nevelésközpontú pedagógiai gyakorlat. Ennek megfelelően az alapfunkciók ellátása mellett egy olyan iskola megteremtésén és fenntartásán fáradozunk, amely figyelembe veszi a különböző képességeket; naprakész, a térség, a város, a városrész igényeinek megfelelő ismeretek nyújtásában. Ennek keretében: a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, a szociális és kulturális hátrányok leküzdésével egyenlő esélyt adunk az alapműveltség megszerzésére, a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük. Iskolánk pedagógiai szemléletében a tanulók teljes személyiségének fejlesztése áll a középpontban, a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése segítségével. Ennek érdekében: iskolánk olyan ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit, szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, ezek révén táplálni bennük a haza, a nemzet, a szülőföld iránti szeretetet. Iskolánk elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő polgárai, nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk eddigi hagyományaihoz híven továbbra is képviseltesse magát a különféle városi rendezvényeken, illetve a megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen. 6

Feladatok, eljárások, eszközök Feladatok (Mit?) Eljárások, eszközök (Hogyan) gyermekközpontú nevelés oktatás megvalósítása toleráns viselkedés a tanulókkal szemben a gyermek partner elv megvalósítása személyes példamutatás tanuló tanár pozitív viszony kialakítása, kritika elfogadása megőrzése véleményalkotás tanítása közléskultúra fejlesztése harmonikus, nyugodt, kiegyensúlyozott harmonikus, nyugodt biztonságos légkör személyiség kialakítása megteremtése megfelelő pedagógus minta motiváltság biztosítása, alkotókedv erősítése, kreativitás fejlesztése motiválás érdeklődés fenntartása alkotó légkör biztosítása, probléma felvetés lehetősége érdeklődő, kutató személyiség kialakítása képességek, készségek formálása komplex személyiség fejlesztése nyitottság fejlesztése, önálló tanulásra és cselekvésre nevelés pozitív személyiségjegyek erősítése énkép reális, egységes értékelés, mérés kialakítása önértékelés, társértékelés valós értékek, értékrend kialakítása értékközvetítés, példaadás, értékítélet, értékrangsor önbizalom, bizalom kialakítása érzelemvilág kialakítása társas kapcsolatok koordinálása hátránykompenzálás Differenciálás; egyéni fejlesztési tervek felzárkóztatás szociális segítségnyújtás a tudás értékké tétele, gyakorlati piacképes tudás kialakítása megfelelő képzés szakmai, szaktárgyi kompetencia hatékony pedagógiai munka tehetségpont önképzőköreinek működése a tananyag befogadása az iskola céljaival és alapelveivel összhangban lévő módszerek alkalmazása kooperatív módszertan, projektpedagógia felelősségérzet fejlesztése fegyelmezett, megfelelő viselkedéskultúrájú tanulók nevelése a közösségi életben aktív részvételre nevelés feladatadás, feladattudat kialakítása világos, érthető, a tanulók által követhető és elfogadott követelményrendszer közvetítése neveltségi szint emelése neveltségi szintfelmérés a közösség tiszteletben tartása, tudatosítása közösségfejlesztés közösségtudat a közösséghez tartozás pozitívumának erősítése 7

Feladatok (Mit?) önképzés, önmegvalósítás hazafiságra, hazaszeretetre nevelés erkölcsi nevelés nyelvi képességek egészséges életre nevelés testi nevelés környezeti nevelés olvasóvá nevelés szabadidő helyes eltöltésére való nevelés családi életre nevelés tudatos fogyasztói magatartás kialakítása Eljárások, eszközök (Hogyan) a tudás a munka örömének tudatosítása az érdeklődésnek megfelelő tevékenységek kínálata hagyománytisztelet, megbecsülés, tolerancia, kulturális értékek felmutatása normafejlesztés normaközvetítés idegen nyelvi kommunikáció az egészséges promóció közvetítése mindennapos testnevelés, sportkörök szervezése, kirándulás, természetjárás mazsorett oktatás az élet, a természetes és mesterséges környezet tiszteletben tartásának tudatosítása Madarak fák napja, Folyónap a műveltség fontosságának tudatosítása könyvtárhasználat irodalmi programok szervezése olvasó szakkör Sokszínű szabadidős programok szervezése, lebonyolítása a család tiszteletben tartása alkalmazkodóképesség fejlesztése áruházak, üzletek látogatása áruk, szakmák megismerése A személyiségfejlesztés pedagógiai feladatai Nevelési területeink Személyiségfejlesztés, önismeret, szocializáció Feladatok: - az iskola megismertetése, elfogadtatása, - iskolai normák, szokások követése, - érdekérvényesítés, önmaguk és közösségeik menedzselése, - reális célok kitűzése, saját lehetőségeik felismerése. Tanulás, művelődés, pályaválasztás, szakmai ismeretek Feladatok: - önművelésre való igény felkeltése, - nagyfokú jártasság az ismeretszerzésben, - általános és szaktudás, mely széleskörű, mobilizálható, konvertálható, - a sikeres vizsgázáshoz szükséges képességek elérése. Haza, társadalom, Európa Feladatok: - az otthon, a lakóhely, a szülőföld és a hazai tájak megismertetése, - történelmi múltunk feldolgozás, - az állampolgári jogok és kötelességek megismertetése, - az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. 8

Munkára nevelés Az oktató nevelő tevékenység egységes rendszerében megvalósuló munkára nevelés feladata, hogy formálja a tanuló személyiségét, alakítsa a gyermek erkölcsi magatartását. A rendszeres tanulás, a szellemi tevékenység, a gyakorlati-fizikai munka következtében, a felelősség- és kötelességtudat erősítése, az egyéni és közösségi tulajdon védelme és megbecsülése. Feladatok: - a rendszeres tanulás igényének kialakítása, - az emberi munka fontosságának tudatosítása, - önkiszolgálásra, házi munkára ösztökélés, - közhasznú munka végzésének szervezése (papírgyűjtés, a természetes környezet ápolása, közvetlen környezetünk rendben tartása). Humanizmusra nevelés Az emberi létezés egyik legalapvetőbb vonása a humanizmus. Kibontakozása bonyolult, kölcsönös összefüggésben áll társadalmunk fejlődésével. Feladatok: - az egymás iránti kölcsönös tisztelet kialakítása, - a szerénység és önérzet fogalmi jegyeinek megismertetése, - segítségnyújtásra ösztönzés. Esztétikai nevelés A tanulók kapcsolatba kerülnek a művészi alkotásokkal, illetőleg az esztétikum más megnyilvánulásaival, lehetőséget kapnak azok megismerésére, az objektív valóság egyes tényeinek esztétikai úton történő elsajátítására. Az esztétikai élmények és tevékenységek formálják a személyiséget. Feladatok: - a természet szépségének észlelése, tudatos élvezése, és megóvása, - a személyes környezet kultúrája, - a tárgyi környezet szépségének észlelése, megteremtése és értékelése, - a magatartás esztétikája. - a munka és munkatermék esztétikuma, - szépirodalmi kulturáltság fejlesztése, - a képzőművészeti kulturáltság fejlesztése, - a zenei kulturáltság fejlesztése, - a színház- és filmművészettel kapcsolatos kulturáltság fejlesztése. Erkölcsi nevelés Az erkölcsi nevelés a társadalom erkölcsi értékrendjének elfogadását, követelményeinek megfelelő magatartás kialakítását és megszilárdítását jelenti. A gyermekek erkölcsisége elsősorban közvetlen környezetének hatására formálódik. Az életkörülmények állandó hatótényezőjeként az ismételt a viszonylag tartós tapasztalatok élmények rendszere az, amely személyiségformáló hatású. A gyermekek iránt támasztott követelmények és a gyermekek cselekedeteit követő értékelés elismerés, jutalmazás, vagy elmarasztalás, büntetés alkotják jövendő cselekedeteinek motivációs bázisát. A tapasztalás a gyermek tevékenységének egészében megy végbe. A tapasztalatnak, amelyet a gyermek a különböző erkölcsi helyzetek átélése alkalmával szerzett, magatartásszabályozó hatása van. Fontos az erkölcsi helyzetek újra átélése is. A tömegkommunikációs eszközök szintén közvetítenek erkölcsi vonatkozású információkat. 9

Jelentős feladata az intézményes nevelésnek az ifjúság erkölcsi felkészítése társadalmi életre. Feladatok: - alapvető erkölcsi értékek megismertetése és meggyőződéssé alakítása, - példamutató magatartás, - pozitív minták megerősítése, - céltudatosság, elhatározottság, döntési képesség, - a jó és rossz, helyes és helytelen, igaz és hamis felismerése, - őszinteség, a felelősség vállalása, - a testi és lelki tulajdonságok, adottságok, az erények és hibák ismerete, - igényesség, önmagával szemben, törekvés a javításra, fejlődésre, - öntudat, önbecsülés, - a tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. Közösségeinket a közös célok, feladatok teremtik meg és a közös élmények, eredmények, sikerek (kudarcok) erősítik. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró személyiségének lassú átalakulásától az autonóm önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válásig. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységek bekapcsolódnak, azokban aktívan részt 10

vesznek, a viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. Szakmai kirándulások, tanulmányutak (kiállításokra, üzemlátogatásra, bemutatókra). Feladata: A haza megismerése, a nemzetünk kulturális értékeinek megbecsülése, közvetlen környezetünk megismerése, általános tájékozottság, az alapműveltség megszerzése. Az iskolai egyenruha használata az ünnepeink alkalmával. A tanulói önkormányzás működése A tanulói önkormányzás működésének területei: - az iskola házirendjének, fegyelmi szabályainak, a gyermekeket érintő pedagógiai terveinek (rendezvények, kirándulások, versenyek stb.) kialakítása; - az osztály munkatervének elkészítése és a végrehajtás megszervezése a közösségi tevékenység valamennyi területén (tanulmányi munka, művelődés és szórakozás, sport stb.); az osztálygyűlések előkészítése és lefolytatása; - a tanulmányi tevékenység megszervezése, segítése, ellenőrzése, közüggyé tétele; - részvétel a magatartás-és szorgalom érdemjegyek kialakításában; - részvétel a jutalmazás és az elmarasztalás kiszabásában, - döntés az osztály anyagi ügyeiben (osztálypénz, osztálykönyvtár, gyűjtések, díszítés stb.); - önkiszolgálás, közhasznú munka megszervezése; - az osztályteremben lévő anyagi eszközök, tárgyak megóvása és javítása; - iskolai méretű megbízások teljesítésének megszervezése; - javaslattétel az iskolai közösség önkormányzati szervének vagy nevelőtestületnek, - Részvétel külső rendezvényeken (pl.: 24 órás vetélkedő). Az iskolai nevelés-oktatási célok megvalósítását szolgáló tevékenységek Iskolánkban a diákok hagyományos osztályokba osztva tanulnak, illetve általános iskolában egyes tantárgyakból csoportbontásban, a szakképzésben a gyakorlati és egyes elméleti órákon szakmánkénti bontásban vesznek részt. A közösségformálás két legfontosabb színtere az osztály és a csoport. Hétköznap a kollégiumban lakó szakképzős (szakiskolai és szakközépiskolai) tanulóinkra a kollégiumi közösség is hat. A tanítási órák A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. 11

A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását, folyamatos képességfejlesztését biztosítják. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. Az egyéni bánásmódra szoruló tanulóknál maximálisan figyelembe vesszük a Nevelési tanácsadó, illetve Szakértői Bizottság által készített szakvéleményt. Ennek megfelelően az egyéni képességek fejlődését és annak mértékét értékelik. Fontos feladat a tanítási órákon az önálló és kooperatív tanulásra nevelés. A taneszközök helyes használata során egymás segítése, a precíz és pontos munkavégzés, az igényesség kialakítása. Különböző, változatos munkaformákkal az összetartozás, az egymásért való felelősség, a közös alkotás örömének, érzésének erősítése. Egy-egy tananyagrész projektszerű feldolgozása egyéni, vagy csoportos munkában történik. Az úgynevezett Projekt-héten az oktatásszervezési eljárások a projekt héthez igazodnak. A tanítási órán kívüli tevékenységek Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik. 1. Hagyományőrző tevékenységek Feladata az évszázados emberi értékek, a hűség, hovatartozás, megértés, tolerancia, segítőkészség, barátság elfogadtatása, erősítése. Nemzeti és iskolai hagyományaink, kultúránk, népművészetünk tisztelete, ápolása. Az iskola névadójának, Haller Jánosnak emlékére évenként megrendezzük a Haller - napokat. Minden év őszén megemlékezünk a névadó születésnapjáról. A költészet napjához kapcsolódóan. minden évben megrendezésre kerül tagozatonként a vers- és prózamondó verseny, valamint a József Attila szobor koszorúzása. A Radnóti szobornál megemlékezés a költő születésnapjáról. Nemzeti és társadalmi ünnepek: március 15., október 23., október 26. mosonmagyaróvári gyásznap, karácsonyi ünnepség, megemlékezések (aradi vértanúk, kommunista diktatúra illetve a holokauszt áldozatainak emléknapja, Hősök napja, Összetartozás napja), Az iskola működésével kapcsolatos rendezvények: tanévnyitó ünnepély, tanévzáró ünnepély, közösségfejlesztéssel kapcsolatos rendezvények, a Gólyahét a kilencedik évfolyamosok vetélkedőjét, felavatását, a kapcsolatteremtést szolgája; az októberi Gólyabál záró eseménye a rendezvénynek (10. évfolyamosok szervezik osztályfőnökeik segítségével 12

farsangi bál, diáknap, szalagavató bál: az érettségi, és a szakmai vizsga előtt álló évfolyam rendezvénye. Az iskolánk aulájában megrendezendő műsorra és a szalagtűzésre meghívják az ünnepeltek tanáraikat, szüleiket, hozzátartozóikat. A rendezvényt a következő évfolyam végzősei szervezik, osztályfőnökeik segítségével. ballagás: a 8. évfolyamosok, az érettségi és a szakmai vizsga előtt álló osztályok ünnepi rendezvénye, melyre meghívják a végzős diákok szüleiket, hozzátartozóikat, tanáraikat. Az esemény az iskola bejárásával kezdődik, így búcsúzva a városrésztől, majd iskolánk aulájában folytatódik, s végül az osztályteremben zárul. A rendezvényt a következő évfolyam végzősei szervezik, osztályfőnökeik segítségével. Szervezése, előkészítése: március - május. Haller-bál : a bál a szülői választmány és az iskolavezetés közös rendezvénye, amely projektként működik minden évben. testvériskoláink: Creuzburg Általános iskola (Németország); Nagymegyer (Szlovákia) - magyar nyelvű szakiskola, nemzetközi kapcsolataink: Leonardo program. Az általános iskolában minden évben két alkalommal megrendezésre kerül tagozatonként a családi délután, ahol szülő, gyermek és pedagógus együtt kirándul, vagy vesz részt különböző foglalkozásokon. A farsangi időszakban az alsó és a felső tagozat a gyerekek részére a szülői munkaközösség közreműködésével szervezi meg a bált. Színházlátogatások szervezése tanulók és felnőttek számára. Az iskola szakképzéssel összefüggő rendezvényei: Iskolánk minden évben kiállítóként részt vesz a pályaválasztási kiállításon Győrben, illetve 2007-től kezdődően a mosonmagyaróvári szakképzési vásáron, ahol az érdeklődőknek bemutatjuk iskolánkat. Minden tanévben nyílt nap rendezése a leendő tanulók és szüleik részére. Szakmai és kulturális rendezvények látogatása, illetve tanmenetek alapján tanulmányi kirándulások szervezése éves program alapján, Szakmai bemutatók (Zwack cég italbemutatója, borász borászati bemutatója, a 12. évfolyamos pincéreknek és a 14.-es vendéglátó technikusoknak iskolánk pincér termében; cukrászmester karamell készítményeinek bemutatója iskolánk cukrász tanműhelyében, zöldségszobrászat a tankonyhán), kiállítások (HOVENTA vendéglátós kiállítás). Az iskolát támogató gazdasági szervezetek vezetőinek tanévenkénti egy alkalommal történő meghívása, az iskola munkájának bemutatása. 2. Diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 4-14. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. 13

A diákönkormányzatnak a maga változatos eszközeivel és módszereivel segítenie kell a gyermekeket és a fiatalokat személyiségük, készségeik és képességeik kibontakoztatásában. Az összefogás, az együttműködés elmélyítésével hozzá kívánunk járulni ahhoz, hogy az iskola barátságos hely legyen mindenki számára. A türelem, a megértés, az egymás iránti tisztelet és megbecsülés szellemében szeretnénk iskolánkban jó légkört teremteni. Tartalmas szabadidős programok szervezésével szeretnénk gazdagítani a kulturális műsorok kínálatát a sport-, játék és szórakozási lehetőségeket Az iskolavezetés a Diákönkormányzat működéséhez 2007-től önálló helyiséget biztosít. A DÖK iroda működéséért a diákok felelnek. 3. Napközi otthon, tanulószoba. A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, - amennyiben a szülők igénylik- az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-4. évfolyamon napközi otthon, az 5-8. évfolyamon tanulószoba szakkorrepetálás jelleggel működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon összevont napközis otthoni csoport üzemel, ha ezt a szülők legalább tíz gyermek számára igénylik. 4. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti 1 felzárkóztató órát szervezünk. Az 5-8. évfolyamon napi rendszerességgel szakkorrepetálás folyik. 9-14. évfolyamon felzárkózató foglakozások, heti rendszerességgel, évente tehetség diagonsztika az 5. és 9. évfolyamon. Részvétel a Tehetségpont hálózat működésében. Évente 4 önképzőkör indítására van lehetőség. 5. Iskolai sportkör. Az iskolai DSK tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai DSK a tanórai testnevelési órákkal együtt 1-14. évfolyamig heti 10 órában biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. 6. Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. Pl. (újságszerkesztés). Szakkörök indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. 7. ECDL A tanfolyamot a 7.-8. illetve a középiskolás osztályok számára szervezzük. A képzés 4 modulból áll. A tanulók minden modul végén vizsgát tesznek. A tanfolyamon való részvétel ingyenes, a nem informatika tagozatos tanulók számára önkéntes. A vizsgakönyv és a vizsgadíj térítésköteles. 14

8. Versenyek, vetélkedő, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti, szakmai stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. Az általunk szervezett illetve a külső versenyeken való részvételt az éves munkaközösségi munkatervek részletesen tartalmazzák 9. Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számra évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel kötelező. A kirándulásra egy, tanítás nélküli munkanap vehető igénybe. 10 Külföldi tanulmányutak. Kiemelt jelentőséggel bírnak a határon túli magyarlakta területekre történő tanulmányutak, melyeket pályázatokból finanszírozunk. A kéttannyelvű tagozatos tanulóink 2 évente egy hetes nyelvgyakorlaton vehetnek részt Creuzburgban. A részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülők fizetik. Nyelvi és szakmai gyakorlatok a 9-14. évfolyamosoknak, német nyelvterületeken. Ezeken a részvétel önkéntes. Finanszírozása pályázati pénzekből, különféle támogatásokból, valamint önrész vállalása mellett történhet. 11. Erdei iskola. A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egyegy tantárgyi téma feldolgozása történik. Az erdei iskolai foglalkozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. 12. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel ha az költségekkel is jár önkéntes. 13. Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. 14. Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Az alsó és felső tagozatosok számára külön könyvtár működik. 15. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép, vendéglátós 15

tanműhelyek, stb.) a tanulók tanári felügyelet mellett egyénileg vagy csoportosan használják. 16. Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. 17. Úszás Az úszásoktatás a tantervi követelményeknek megfelelően 2. évfolyamon szerveződik. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelése és oktatása 1. Általános elvek A NAT a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának is alapdokumentuma, az abban kiemelt fejlesztési feladatok a sajátos nevelési igényű tanulókra is érvényesek. A sajátos nevelési igényű tanulókat nevelő-oktató iskolák pedagógiai programjuk, helyi tantervük elkészítésénél figyelembe vesszük: - a közoktatási törvény, a NAT és az Irányelv rájuk vonatkozó előírásait, - a nevelés és oktatás helyi célkitűzéseit és lehetőségeit, - a helyi önkormányzati intézményfenntartó minőségirányítási programját, - a szülők elvárásait és - a tanulók sajátosságait. 2. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai - A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és egyéb fogyatékosságból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása. - A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében. - A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása. - A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása. - Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése. 3. A NAT rendelkezései a sérült gyermekek nevelésében-oktatásában - Fogyatékosok és épek együtt nevelésének és oktatásának sokféle módja elképzelhető. Igények szerint úgy kell megvalósítani, hogy ne sérüljenek a tanulók érdekei. Integrált oktatás esetén biztosítani kell a gyógypedagógus szakember bevonását. - A sérült embert egész életen át megilleti a szakszerű gondoskodás. Ezért fontos a korai gondozás, az óvodai és iskolai foglalkozások időszaka, a szakszerű gyógypedagógiai programok kimunkálása. - Az iskoláztatás időszakában fogyatékossági típusonként kell a sérültség jellegéhez és mértékéhez igazodó kerettantervet vagy pedagógiai programot kidolgozni, amelyben megjelenik a meghosszabbítható felkészítési idő is. 4. Az inkluzív nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei - Gyermekközpontú, személyiségközpontú nevelés-oktatás érvényesítése. - Alkalmazkodás a gyermek életkori sajátosságaihoz. - Az ismeret oktatása mellett a gyermek személyiségének fejlesztése és kibontakozásának segítése. 16

- Együttnevelés elfogadása/elfogadtatása és ennek érvényesítése a teljes nevelő-oktató munkában. - A tanulók gondolkodásának alakítása oly módon, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók egyenrangúak társaikkal az iskolai élet valamennyi területén. - Integrálódás elősegítése a nevelő-oktató munkába és a társadalmi környezetbe az ezt elősegítő speciális tevékenységek segítségével. - Az anyanyelvi szint kimunkálására való folyamatos törekvés. - A személyiségfejlesztéssel és közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok beépítése a pedagógiai feladatrendszerbe és a gyermek teljes életét végigkísérő tevékenységeibe. - A másság, a tolerancia, a sokszínűség elfogadtatása a gyermekek gondolkodásában. - A tudás iránti vágy kialakítása. - A hagyományszeretet, a történelmi értékek iránti tisztelet kialakítása. 5. Az inkluzív nevelő-oktató munka céljai, feladatai A tanuló nyelvi készségének olyan szintre eljuttatása, amely alkalmassá teszi őket: - önálló ismeretszerzésre, - a módosult életvitel elfogadtatása, harmonikus személyiség erősítése, - a különböző fogyatékosságból fakadó hátrányok leküzdése, - a sérült gyermekek személyiségének kibontakozásának segítése, - a tanuló felkészítése: a megfelelő szakmaválasztásra, az önálló életvitelre, - az épen maradt funkciók kezelése, - a tehetségek gondozása, - a pályairányítás. 6. Modalitások - A hallási fogyatékos gyermekek - A tanulásban akadályozott gyermekek - A látássérült, gyengén látó gyermekek - A beszédfogyatékos, beszéd - és nyelvi fejlődésben akadályozott gyermekek - A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott gyermekek. 7. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők: - A fogyatékosság típusa, súlyossága. - A fogyatékosság kialakulásának ideje. - A sajátos nevelési igényű tanuló: - életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs műtétei, - képességei, kialakult készségei, - kognitív funkciói, meglévő ismeretei. A társadalmi integráció kívánalmai: lehetséges egyéni életút, továbbtanulás, pályaválasztás, életvitel. A habilitácíós, és rehebilitációs tevékenységre rendelkezésre álló órakeretet a fenntartó évente a jogosultságot igazoló dokumentáció alapján határozza meg. A közoktatási törvény szerint : A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a sajátos nevelési igényű tanulók részére a meghatározott tanórai foglalkozásokon túl kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell szervezni. A tanuló annyi egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozáson vesz részt, amennyi a sajátos nevelési 17

igényéből eredő hátránya csökkentéséhez szükséges. A kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésének heti időkerete a az évfolyamra meghatározott heti tanítási óra: - tizenöt százaléka értelmi fogyatékos tanuló, - tizenöt százaléka - az autista kivételével - többi fel nem sorolt fogyatékos tanuló, - harmincöt százaléka a gyengén látó tanuló, - negyven százaléka a nagyothalló, a beszédfogyatékos tanuló, esetén. 8. A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása A nevelés, oktatás, fejlesztést kötelezően biztosítandó pedagógiai feltételeit a Közoktatási törvény foglalja össze. A Közoktatási törvény a sajátos nevelési igényű tanulókhoz igazodva az általánosan kötelező feltételeket több területen módosítja, illetve kiegészíti olyan többletszolgáltatásokkal, amelyeket ki kell alakítani, és hozzáférhetővé kell tenni a sajátos nevelési igényű tanulók számára, mint például: - a habilitációs, rehabilitációs órákat, minden fogyatékossági típusnak megfelelően. Ezt külső szakemberek, megfelelő szakos gyógypedagógusok bevonásával láttatja el az intézmény. - tanórán megvalósítani az SNI-s tanulók differenciált oktatását: a habilitációt, rehabilitációt végző gyógypedagógus útmutatásai alapján végzik az osztálytanítók, tanárok. 9. Az (integrált) nevelés, oktatás sikerességének feltételei A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő - integrált - oktatásuk. Az együttnevelést megvalósító intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál, mint részvétet és védettséget. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják: - Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülése és a sérülés specifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a sérülésspecifikusság alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az elmaradások súlyosságához, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz. - A nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység, amely lehetővé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai - esetenként egészségügyi - eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális eszközök alkalmazását. - A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus, aki: a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak - egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző módosulásait, szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz, 18

a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti - a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján, szükség esetén - megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz, egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres, alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez, együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. 10. A fejlesztő és gyógypedagógus feladatai - segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését, - javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.), - segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről, - javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására, - figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra, - együttműködik több pedagógussal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait, - terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon - egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben -, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek A viselkedési problémák hátterében kétharmad részt tanulási nehézségek állnak. A tanulási zavarok és a viselkedési problémák összefüggésének vizsgálata során azonban nem feledkezhetünk meg arról, hogy nem minden viselkedési probléma hátterében áll tanulási nehézség, hanem otthoni és iskolai stressz, fel nem dolgozott, feszültségek hatására is követhet el rendbontást a tanuló. De megfigyelhetőek olyan viselkedéstünetek, melyek együttes jelentkezése tanulási zavarra utalhat. Ilyen pl.: impulzivitás, hiperaktivitás, szorongásos, merev magatartás. Az iskolai teljesítmény zavarai közül talán a leglátványosabb probléma a hiperaktivitás. A hiperaktív gyerekben tanulási életvezetési kudarcai miatt rengeteg keserűség, ellenséges indulat halmozódhat fel, melyek következtében viselkedésében megjelenik az agresszió. Az ilyen körülmények között megromló szülő gyerekviszony számos szocializációs buktatóhoz vezet, a gyermekben kialakuló önértékelési zavarok dac és gyűlöletreakciók komoly problémákat okozhatnak. Alacsony önértékelése rontja pozícióját társai között, kompenzáló viselkedése rontja pozícióját társai között, kompenzáló viselkedése lesz a bohóckodás, vagy a feltűnő érdektelenség. Személyiségfejlődésének rossz prognózisa azaz felnőtté válva nem tud beilleszkedni a társadalomba, deviáns csoportok felé orientálódik nemcsak az impulzivitásból és a tanulási zavarból fakad, hanem a kudarcok sorozatából is, ami az ilyen gyereket az iskolában, családban, közösségben érheti. 19

A megoldás a korai felismerésben rejlik. Korai szűréssel, speciális képzéssel lehetővé válik, hogy a gyermek viszonylag ép önértékeléssel hagyja el az iskolát, esélye legyen beilleszkedni a társadalomba. A tehetséges gyermek gyakran produkál beilleszkedési, magatartási zavart, ezért a kiszűrése fontos feladat. Feladatok: - beiratkozásnál az iskola megkapja az óvodából megküldött iskolaérettségi véleményt, - ha a gyermekre vonatkozóan a nevelési tanácsadó iskolai beilleszkedést, tanulást nehezítő problémát rögzít: a vizsgálati eredmény tartalmát meg kell ismerni azoknak a pedagógusoknak, és szakembereknek, akik a gyermekkel foglalkoznak, - egyénre szabott fejlesztési tervet, amellyel a nehézségek megszüntethetők, - ha ez a folyamat nem jár sikerrel, 1. osztály második félévében el kell küldeni a gyermeket, a tanulási képességet vizsgáló bizottság elé: A szakvélemény alapján áttelepítés a megfelelő iskolatípusba, évismétlés (+ egyéni fejlesztés), tanulmányainak folytatása az adott évfolyamfokon egyéni fejlesztéssel egybekötve. - Tehetségdiagnosztikai vizsgálatokon való részvétel. Megoldási lehetőségek Feladatok: Az integrált oktatás: egyénre szabott fejlesztési terv általi képzés, képesített fejlesztő pedagógus alkalmazásával. Az együttnevelés feltétele: az osztálylétszám maximum 30 %-ig különféle problémákkal küzdő gyerekek, tanulók elhelyezése, mert ellenkező esetben a tanító, tanár módszertanilag nem képes a probléma hatékony kezelésére. A tanórai differenciált foglalkoztatás mellet a tanórákkal párhuzamosan, vagy tanórákon túl is szükség van plusz órákban fejleszteni, felzárkóztatni a tanulókat. Az iskolavezetés feladata a szakmai kapcsolatok kialakítása, ápolása. Nevelési tanácsadó, gyámhatóság, gyermekjóléti szolgálat, szakértői bizottságok, szakmai szervezetek, pedagógiai szakszolgálat, gyermek pszichiátria, önkormányzati ügyosztályok, más oktatási intézmények tartoznak e körbe. A pedagógus feladatai a következők: - a részképesség zavar tüneteinek kezelése, a kezelési lehetőségeinek megismerése, - a differenciált oktatás, nevelés módszertanának elsajátítása, - hátrányos megkülönböztetés alkalmazásának tilalma, - az értékelésnél a tanulók eltérő képességeinek figyelembe vétele, - a teljesítmény mérésnél az egyén önmagához mért fejlődésének értékelése, - a tanulót erősségeire épített fejlesztési gyakorlat követése, - a közösség nevelése a képességek különbözőségének tolerálására, - az osztályfőnök segítése a pedagógiai tevékenységében, - a saját gyakorlat eredményes módszereinek megismertetése, - javaslat tétel a kapcsolatfelvételre a következő szakintézményekkel: Gyermekjóléti szolgálat, Nevelési tanácsadó, gyermek ideggondozó, szakértői bizottság, önkormányzat szociális bizottsága. Az osztályfőnök feladatai: - a szülővel kiemelt kapcsolattartás, - részvétel családlátogatáson, - a tanuló problémáinak közvetítése a pedagógusoknak, - a tanuló napközis ellátásának kezdeményezése, 20

- szükség szerint szakemberhez fordulás, - a tanuló szakellátásának folyamatos, figyelemmel kísérése - a tanuló megfelelő iskolai ellátásba, és pályaválasztásról gondoskodás, - szükség szerint a tanuló iskolai magatartásáról, teljesítményéről írásos vélemény készítése. A fejlesztő pedagógus feladata: - szoros együttműködés a szülőkkel, iskolai nevelőkkel, - esetmegbeszélés tanítókkal, tanárokkal, - az iskolára éretlen gyermek kiszűrése, - az egyénre szóló fejlesztési tervek kidolgozása, - prevenció, iskolaéretté fejlesztés. - Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A pedagógus kötelessége, hogy közreműködjön a gyermek és ifjúságvédelemi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében (Közoktatásról szóló törvény 19. (7). d) pont. A gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatok - felelős magatartás a gyermek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődésében, - magántanulóként is teljesíthető tankötelezettségi jog biztosítása, - a tanulói jogok biztosítása, - a különleges gondozáshoz való jog biztosítása, - a beilleszkedési zavarral, magatartási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanulókról történő gondoskodás. Feladat Felelős Kapcsolattartás a családokkal személyes beszélgetés családlátogatás szülői támogatás megnyerése fogadóóra, nyílt nap szülői értekezlet Az iskola valamennyi pedagógusa szülőknek szóló tanácsadás családok aktív bevonása az iskolai programokba és azok megszervezésébe Anyagi támogatás étkezési támogatás biztosítása, megszervezésben való közreműködés tankönyv- és tanszersegély alapítványi pénzbeli támogatás lehetőségének feltárása napközis nevelő, gyermekvédelmi felelős, osztályfőnök tankönyvterjesztő pedagógus, osztályfőnök, gyermekvédelmi felelős osztályfőnök, gyermekvédelmi felelős külön foglalkozás a veszélyeztetett Pedagógiai eljárások valamennyi pedagógus 21