1
KÖVETELMÉNYEK (távoktatás, kiegészítő képzés számára) Félév végi értékelés: 90%: házi dolgozat 10%: jelenlét és aktivitás Házi dolgozat nevelési tanácsadás tárgyból: A. Kötelező feladatok: 1. Készítsen egy játék- és gyakorlatgyűjteményt tanácsadás tantárgyhoz! (min. 10 játék/ gyakorlat) A gyűjtemény összeállításának modellje (lásd még 1. melléklet): Játék/gyakorlat neve: Tematikus tömb: Javasolt korosztály: Szükséges kellékek: Hely: Időtartam: Játék/gyakorlat menetének leírása: Módszertani megjegyzések: Felhasznált forrás: 2. Készítse el egy tanácsadási óra tervét! (lásd 2. melléklet) 3. Alkalmazza a gyakorlatban az osztály megszemélyesítésének egyik technikáját, s csatolja a gyerekek elkészített munkáit! (névjegykártya, himnusz, mottó, névválasztás, stb. lásd: 3.3 alfejezet) B. Választható feladatok: (egyet kell közülük megoldani) 1. Tervezzen szórólapot a tanácsadási szolgáltatások népszerűsítésére! 2. Írjon egy 1 oldalas esszét a következő címmel: A tanácsadó szerepe az oktatási folyamatban 3. Készítsen interjút egy tanácsadóval a munkája jellegzetességeiről! 4. Készítse el az osztálya/csoportja szabályzatát a 3.3. alfejezetben megadott modell alapján! 2
Bevezetés műveltségi terület nevelési tanácsadás pszihoterápia kommunikáció tanácsadás és pályaválasztás pályaválasztási tanácsadás önismeret életmód Az oktatási reform egyik eredménye a pszichopedagógiai tanácsadás és pályaválasztás átértékelése, átértelmezése. Ezt a tényt igazolja egy új műveltségi terület bevezetése a nemzeti alaptantervbe (Curriculum Naţional): a tanácsadás és pályaválasztás műveltségi területé (aria curriculară Consiliere şi orientare). A tanácsadás és pályaválasztás terület magába foglaja egyrészt a tanácsadási órákat (I IV. osztály: 0 1 óra/hét, V XII. osztály: 1 óra/hét), másrészt a tanácsadó tanár és a diák közti találkozásokat, tanácsadási foglalkozásokat. 1. Tanácsadás, mint tanóra 1.1. A tanácsadás és pályaválasztás műveltségi terület jellemzői A tanácsadás és pályaválasztás műveltségi terület új ajánlata 1 következő irányvonalakat követi: hozzáférhetőség a teljes nevelési és képzési lehetőségekhez; a jövendő nemzedék szakmai beilleszkedésének támogatása; a társadalom humán erőforrás-kihasználásának javítása. A különböző oktatási színtereken mindegyik tantárgynak felelősséget kell vállalnia a tanulók fejlesztésének egy területéért, személyes, szakmai és társadalmi téren, ugyanakkor támogatnia kell őket azoknak a képességeknek a megszerzésében, melyek szükségesek a sikerességhez. A tanácsadás terület a fentebb említett három területre fókuszál. Elvileg, a tanácsadás területre szánt órák révén a tanulók támogatást kapnak a konstruktív életvezetési képességek kialakításához. 1 *Programe şcolare pentru aria curriculară Consiliere şi orientare. MEC, Consiliul Naţional pentru Curriculum. 2006. 3
E műveltségi terület megtervezésekor figyelembe vették az élethosszig tartó nevelés memorandumának ötödik cikkelyét 2, mely a tanácsadás és pályaválasztás újragondolására vonatkozik. A műveltségi terület tantárgyi programjának végső kidolgozásakor figyelembe vették azokat a korábbi tantárgyi programokat és útmutató segédanyagokat, melyek a tanácsadási és osztályfőnöki órák alapját képezték. A tanácsadás és pályaválasztás műveltségi terület programjai (tantárgyi tantervei) azokra a képességekre épülnek, melyeket európai szinten határoztak meg ezen a területen: interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák; a tanulás tanítása ; digitális kompetencák (számítástechnikai kompetenciák); vállalkozói kompetenciák. A tanácsadás és pályaválasztás terület nagy hangsúlyt fektet a személyiség erkölcsi oldalára, az értékek közvetítésére, a következő attitűdöket és értéket helyezvén előtérbe: tisztelet, önbizalom, bizalom másokban; az egyediség elismerése; mások érzelmeinek elfogadása; személyközi kapcsolatok értékelése, az információk kritikus és szelektív értékesítése, nyitottság az új tanulási típusok felé, rugalmasság a saját tanulmányi útvonal megtervezésében, tudatos és felelős pályaválasztási döntés; érdeklődés a permanens tanulás iránt, értékes élet felé irányulás. 1.2. A tanácsadás és pályaválasztás műveltségi terület programjának felépítése 3 : E műveltségi terület programja a következő elemeket foglalja magába: Általános fejlesztési követelmények: melyeket az oktatási szakaszok végére kell elérni. Részletes követelmények: melyeket a fejlesztési követelményekből bontunk le és minden tanulmányi évben sajátosak. Tanulási tevékenység-javaslatok: segítik a részletes követelmények megvalósítását. A tanulási tevékenységek az aktív, tanulóközpontú tanulás elveire épülnek, ezért az 2 *Memorandum privind învăţarea permanentă, elaborat de Comisia Europeană, Barcelona, 2000. 3 A tantárgyi programokat jóváhagyó törvényrendeletek: 5286/09.10.2006, 5287/09.10.2006. 4
Nevelési tanácsadás választható tantárgy aktív cselekedtető módszereket és technikákat ajánlják: szerepjáték, alkotó technikák, gyakorlás, beszélgetés, vita, érdeklődési és képességtesztek végzése stb. Tartalmak: ezeket az életkori sajátosságoknak megfelelően dolgozták ki. A tartalmak rugalmasak, könnyen adaptálhatók a tanulók szükségleteihez, az oktatási intézmény szükségleteihez, illetve a közösség és a társadalom szükségleteihez. Módszertani javaslatok: a tartalmak megvalósítását és célok elérését segítő módszereket és technikákat foglalják magukba. A tanácsadás terület által javasolt témákat feldolgozva a tanulók motiváltabbá válnak, magabiztosabbakká, jobb tanulási feltételek teremtődnek meg számukra, jobban meg tudják tervezni jövőjüket, céljaikat. A tanulási tartalmak tematikus tömbökbe (modulokba) vannak szervezve az általános fejlesztési követelmények függvényében: Általános fejlesztési követelmény Önismereti képességek fejlesztése, pozitív énkép kialakítása Kapcsolatteremtési képességek fejlesztési különböző helyzetekben Az információknak a tanulási folyamatban való felhasználási képességének fejlesztése A pályaválasztási képességek megszerzése Egészséges életmód kialakítási képességénekgyakorlása Tematikus tömb (modul) Önismeret és személyiségfejlesztés Kommunikáció és társas képességek A tanulás és információszerzés menedzsmentje Pályaválasztás Életmód 1. táblázat: A tanácsadás és pályaválasztás műveltségi terület tematikus tömbjei Értékeléskor ezen a területen nem használunk sem minősítéseket (I IV. osztályban), sem jegyeket (V XII. osztályban). Az értékelés nyomon követi a tanuló személyes fejlődését, az iskolai és társadalmi beilleszkedést illetően, a környező világgal és saját személyiséggel szembeni attitűdöket, az érdekődési területeket és sikerességet. Ajánlott értékelési módszerek: ötletek és személyes vélemények, átélések kifejezése plakátok, rajzok, kollázsok segítségével; egyéni és csoportos projektek, portfólió készítése, 5
gyakorlati tevékenységek, önértékelő lapok összegyűjtése. Nevelési tanácsadás választható tantárgy E terület innovatív eleme a közösség felé nyitás, mivel a tanulási tartalmak lehetőséget nyújtanak a a társadalmi életbe való bekapcsolódásra és önkéntes munkára, projektek kidolgozására stb. E tevékenységek lehetőséget nyújtanak a tanulók számára az aktív és felelősségteljes állampolgár szerepének kipróbálására stb. A pragmatikus megközelítés érdekében a pedagógus bekapcsolódhat különböző nevelési projektekbe, iskolán kívüli tevékenységekbe, s igényelheti szakemberek: orvosok, ügyvédek, szociális munkások, pszichológusok, szociológusok, rendőrök stb. segítségét. 1.3. Időbeli erőforrások A tanácsadás és pályaválasztás műveltségi terület időbeli erőforrásai: I IV osztályban 0-1 óra áll rendelkezésre. A tanítók két lehetőség közül választhatnak: - a tanácsadás és pályaválasztás választottt tantárgy beiktatása mind a négy iskolai évben; - a választható tantárgy beiktatása csak bizonyos tanévekben, az osztály sajátosságai és szükségletei függvényében. V VIII. osztályban heti 1 óra áll a pedagógus (osztályfőnök vagy tanácsadó) rendelkezésére a közös törzsanyagban a 3638/11.04.2001-es törvényrendelet értelmében, IX XII oszályban szintén. 2. Tanácsadás, mint segítő foglalkozás a pszichopedagógiai kabinetekben 2.1. A tanácsadás fogalma A tanácsadás során azokkal a problémákkal foglalkozunk, amelyek döntési helyzetben jelennek meg. A tanácsadás mindig egy meghatározott területre vonatkozik: párválasztás, iskolai problémák, pályaválasztás, családi problémák stb. A tanácsadás nem azt jelenti, hogy a kliens problémájára konkrét megoldást kell adni. A tanácsadó csak elősegíti a döntést, de nem dönt helyette. Segít rálátni a helyzetre, megérteni azt, eltávolodni a problémától, alternatívákat és eszközöket keresni a probléma megoldásához, külső és belső erőforrásokat felkutatni (Albert-Lőrinc 2005). A tanácsadás célja a kliens személyiségének fejlesztése, a személyes hatékonyság, a problémamegoldó képesség növelése, az erőforrások aktivizálása és a céltudatos működés 6
elősegítése. Mindig a jelen élethelyzeten dolgozik, és preventív célokat szolgál, mivel a későbbi elakadásokat is megelőzheti. A tanácsadás általában humanisztikus szemléletet követ, a meglevő képességek érvényre juttatására törekszik. Célja az énerősítés, az önismeret és az alkalmazkodóképesség fejlesztése, a mindennapi életben felmerülő problémák, a stressz, a konfliktusok kezelése, az ezekkel szembeni megküzdésre való felkészítés. 2.2. A problémakezelés szintjei Ahogy a segítő szakmákban általában, a tanácsadásnak sem egyértelműek a kompetenciahatárai. A konzultáció természete a probléma nehézségétől és a kliensnek a helyzethez való hozzáállásától függ. Wiegersma modellje(idézi Albert-Lőrinc 2005.28) öt nehézségi szintű problémát különböztet meg, mindegyik problémaszintnek sajátos segítési formák felelnek meg. 5. Pszichés integráció hiánya és/vagy organikus zavarok. Realitásérzék hiánya. Döntési képtelenség. Segítség formája: PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS 4. Döntési és neurotikus problémák együtt jelentkeznek. Nem reálisak az elvárások, a helyzet értelmezése, alkalmazkodási zavarok jellemzik. Segítség formája: PSZICHOTERÁPIA 3. Komoly belső konfliktus. A helyzetet nem értékeli reálisan, a vágyak irreálisak, nagyok a belső feszültségek. Segítség formája: PSZICHOLÓGIAI SEGÍTSÉG ÉS TANÁCSADÁS 2. Bonyolultabb döntési helyzet. Nagy mennyiségű információ hiányzik, több érdekegyeztetésre van szükség. Nem érti a körülményeket, nem tudja a céljait, nincsenek megoldásai. Segítség formája: TANÁCSADÁS 1. A normális ember életében előforduló mindennapi problémák: érdekkülönbségek, bizonytalanságok, információhiány. Segítség formája: INFORMÁCIÓADÁS 7
Az ötödik szintű problémák esetén a kliens mentális állapota miatt pszichiátriai beavatkozásra szorul. A negyedik szinten az ellátás pszichoterápiás képzettséget igényel. Az első három szinten ajánlott a tanácsadás. A harmadik szinten dogozhat a pszichológus, az első két szinten jelzett problémák megoldásához megfelelő a pedagógus, szociálpedagógus, szociológus végzetségű tanácsadó felkészültsége is. 2.3. A tanácsadás formái A követendő célok függvényében a a tanácsadásnak a következő formáit különböztetjük meg (Albert-Lőrinc 2005.39.): információátadás; szupportív tanácsadás; krízisintervenció; nevelési tanácsadás; pályaválasztási tanácsadás; pasztorációs tanácsadás. A résztvevők függvényében beszélhetünk egyéni vagy csoportos, illetve közvetlen vagy közvetett tanácsadásról. Az egyéni közvetlen tanácsadáskor a tanácsadó segítséget nyújt a kliens emocionális, mentális és szociális problémáinak megoldásában. A közvetett egyéni konzultáció egy harmadik személy segítése érdekében történik (például egy pedagógus a tanácsadó segítségét kéri egyik diákja problémájának megoldásában). A csoportos konzultáció két vagy több (legtöbb 12) személy és a tanácsadó szakszerű interakciójának köszönhetően valósul meg. A csoportokkal való munka módszertanának ismeretére épül. 2.4. Tanácsadási technikák A tanácsadó a klienssel való munka során ún. tanácsadási folyamatot kézben tartó technikákat használ. Ilyenek lehetnek például (Băban 2001): útmutatások, tartalomközlés, visszacsatolás, önfeltárás, konfrontáció, tisztázás, modellnyújtás, támogatás stb. A tanácsadó útmutatásokat adhat a kliens önálló döntésének elősegítése érdekében. Közölheti a kérdéses helyzettel kapcsolatos tudnivalókat, saját véleményét (tartalomközlés). Gyakran alkalmazott technika a visszacsatolás, mikor a tanácsadó visszatér a korábban érintett témákhoz és visszajelzi a hallott tartalmakat, valamint közli a segítő nézőpontját. Az önfeltárás technikájának alkalmazásakor a segítő a saját gondolatait, érzéseit, véleményét 8
osztja meg a klienssel. A konfrontáció technikája a kliens attitűdjei, gondolatai, érzései közötti eltérések jelzésére szolgál. A tisztázás során a tanácsadó megvilágítja, érthetővé teszi a problémát. Mivel a tanácsadó saját viselkedésével is befolyásol, magatartási mintát nyújt a kliens számára. Nagyon fontos a támogató légkör megteremtése, hogy a segítő szakember biztassa, megerősítse, aktivizálja a klienst. 2.5. Nevelési tanácsadás az iskolában/óvodában A nevelési tanácsadás feladata (Horányi Hofman 1991): a beilleszkedési, tanulási nehézségekkel, magatartási rendellenességekkel küzdő gyermek problémáinak feltárása, ennek alapján szakvélemény készítése, a gyermek rehabilitációs célú foglalkoztatása a pedagógus és a szülő bevonásával. A beilleszkedési, tanulási és/vagy magatartási nehézség a gyermek, a szülő, a pedagógus és a környezet számára is jellegzetes tünetek, panaszok képében jelenik meg. E gyermekek fejlesztésében a tartalmilag és módszertanilag sokszínű és differenciált oktatási programok mellett az időben történő felismeréssel és a szükséges terápia megkezdésével meghatározó szerepet tölthetnek be a pedagógiai szakszolgálatok, melyek körébe a nevelési tanácsadás is tartozik. Abban az esetben, ha a nevelési tanácsadó megítélése szerint a gyermeknél testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékosság gyanúja merül fel, javasolja a szülőnek, hogy gyermekével jelenjen meg az illetékes szakértői bizottság vizsgálatán, saját vizsgálatának eredményeit és a rendelkezésére álló egyéb iratokat ez esetben hozzáférhetővé téve a szakértői bizottság részére. A nevelési tanácsadók feladata és tevékenységi köre igen sokrétű: pszichológiai diagnosztizálás, pszichológiai tanácsadás, pedagógiai diagnosztizálás, pedagógiai fejlesztés, fejlettségi vizsgálatok végzése a tanköteles korba lépő gyermekeknél. A tanácsadók működése csak akkor lehet eredményes, ha kiépült kapcsolatokkal rendelkeznek a körzetükben lévő intézményekkel: óvodákkal, iskolákkal, gyermekvédelmi intézményekkel, családsegítő központokkal stb. A gyermekkel való foglalkozás hatékonysága attól is függ, hogy abban milyen mértékben képesek együttműködni a nevelési tanácsadó és a gyermekkel nap mint nap foglalkozó pedagógusok, s természetesen a szülők. A nevelési tanácsadó szolgáltatásai 9
A nevelési tanácsadó szolgáltatásainak igénybevételére minden gyermek jogosult. A nevelési tanácsadókban ingyenes és bizalmas szolgáltatásokat nyújtanak tanulók, pedagógusok és szülők számára. A hazai nevelési tanácsadó kabinetek főbb szolgáltatásai 4 : - információnyújtás és tanácsadás; - magatartászavarok és pszichés diszkomfort megelőzése; - pszcihológiai tesztelés; - pályaválasztási programok szervezése; - tanácsadás és tanfolyam szülők számára; - módszertani tanácsadás pedagógusoknak; - kapcsolatteremtés más segítő intézményekkel; - együttműködés a támasztanárokkal; - tanácsadás különleges bánásmódot igénylő gyermekek számára. Tekintsük meg az egyik tanácsadó központ által nyújtott szolgáltatások szórólapjának kivonatát 5 : EGYÉNI ÉS CSOPORTOS TANÁCSADÁS DIÁKOKNAK TERÜLETEK: Önismeret és társismeret Tanulási technikák Iskolai beilleszkedés Iskolai kudarcok Interperszonális kommunikáció Konfliktuskezelés Magatartási problémák Egészséges életmódra nevelés Személyközi kapcsolatok PREVENCIÓS PROGRAMOK Drogprevenció Fiatalkori bűnözés megelőzése AIDS-prevenció 4 MEC, Ordin nr. 5418/08.11.2005 privind aprobarea Regulamentului de organizare şi funcţionare a Centrelor judeţene/al municipiului Bucureşti de resurse şi asistenţă educaţională şi a regulamentelor-cadru ale instituţiilor din subordine 5 Szatmár Megyei Nevelési Tanácsadóközpont szórólapja alapján 10
Nevelési tanácsadás választható tantárgy Az iskola szerepe az emberkereskedelem megelőzésében PSZICHOPEDAGÓGIAI TANÁCSADÁS SZÜLŐKNEK Résztvétel szülőértekezleteken Egyéni tanácsadás nevelési problémákban PSZICHOPEDAGÓGIAI TANÁCSADÁS ÉS TOVÁBBKÉPZÉS PEDAGÓGUSOKNAK Résztvétel az iskola nevelési tevékenységeiben: osztályfőnökök bizottsága, tanári tanácskozások, tanácsadási órák Speciális konzultáció nevelési problémákban Továbbképző tanfolyamok tanácsadás területén PÁLYAVÁLASZTÁSI TANÁCSADÁS Tájékoztatás: - Az iskolai hálózatról - Foglalkozási profilokról - Felvételi kritériumokról Iskolaválasztási opciók feltérképezése és elemzése Pályaválasztási tanácsadás (egyéni és csoportos formában) 3. Közösségépítés és nevelési tanácsadás 3.1. Fogalomértelmezés A közösségépítést 6 úgy határozhatjuk meg, mint egy pedagógusi képességet, mely arra irányul, hogy megtervezzük és megszervezzük az osztály tevékenységét úgy, hogy megfelelő tanulási-tanítási légkör alakuljon ki (Băban 2001). A közösségépítés végső célja az önszabályozó képességek kialakítása a tanulóknál. 3.2. A közösségépítés elvei: - a tanulási feltételek javítása - a diákok és pedagógusok körében fellépő stressz megelőzése - hatékonyabb időbeosztás: kevesebb időt kell szánni a romboló magatartások kiküszöbölésére, így több idő marad a tanulásra 3.3. A közösségépítés stratégiái Băban Adriana (2001) a közösségépítés esetén megelőző és fejlesztő stratégiákat emel ki. 6 A román megnevezés (managementul clasei) alapján osztálymenedzsmentnek is nevezik. 11
a) A megegelőző stratégiák segítségével megelőzhetjük azoknak a romboló magatartásformáknak a kialakulását, melyek előidézhetik a tanulási légkör megromlását. Néhány ilyen stratégiát mutatunk be az alábbiakban: 1. Az osztályközösség szabályainak meghatározása Például: Elvárt magatartás Szabály A szabálysértés következményei Ne verekedjenek A konfliktusokat megfelelő 10 perc sarokban állás módon oldjuk meg. Ne fussanak az osztályban Az osztályban lassan, óvatosan közlekedünk. 5 perc takarítás a nap végén 2. Az osztály megszemélyesítése Az osztály megszemélyesítésének technikái: padok különböző elrendezése osztályterem kidíszítése (közérdekű dolgok, a gyerekek munkái) jellegzetes szín választása egy osztálynév és szimbólum választása az osztály névjegykártyájának elkészítése mottóválasztás az osztály saját himnuszának megkomponálása 3. A tanulók megismerése 4. Aktivizáló módszerek alkalmazása 5. A fellépő problémák azonnali megoldása 6. Megérdemelt jutalmazás 7. Pozitív interakciós légkör megteremtése b) A fejlesztő stratégiák a nem megfelelő magatartásformák megváltoztatására irányulnak, ilyen esetekben a pedagógusnak együtt kell működnie a tanácsadóval a probléma megoldásában, vagy teljesen rá kell bíznia a felmerülő probléma megoldását. 3.4. A közösségépítés (osztálymenedzsment) dimenziói 12
A szakirodalomban a következő osztálymenedzsmenti dimenziókat találjuk (Iucu 2006; Păun, 1999; Stan 2006): a) Ergonómiai dimenzió: az osztály bútorzata, láthatóság, terem elrendezése, stb. b) Pszichológiai dimenzió: tanulási képesség, tanulók személyiségvonásai c) Szociális dimenzió: az osztályközösség jellemzői, a közösség hierarchiája (lásd: csoport és közösség jellemzői) d) Normatív/szabályozási dimenzió: Az osztálymenedzsment normatív dimenziójának alapját a normák, szabályok képezik. Emil Păun szerint (1999) a következő normákat különböztetjük meg: Explicit normák: az osztály vonatkozási rendszerét képezik. Ez a normarendszer létezett, mielőtt a tanuló a csoporthoz tartozott volna. E normák az iskolai tevékenységeket szabályozzák. Ezek anormák minden diákra egyformán érvényesek, a epdagógusnak törekednie kell, hogy ezeket a diákok elfogadják és belsővé tegyék. Két formáját különböztetjük meg: - alapító normák: az oktatási folyamat sajátosságaiból erednek, valamint az értékek átadásából. - intézményes normák: melyek az iskolai intézmény, mint társadalmi intézmény jellegzetességeiből fakadnak Implicit normák: szabályok együttese, melyeket a csoport együttélése hozott létre. A csoportnormák kialakulásának legfőbb forrásai: - explicit normák belsővé válása - normák importálása az iskolán és osztályon kívülről - a csoportélet interakciói (ezáltal az oszályok megkülönböztethetők egymástól) A normák között konfliktusok léphetnek fel! e) Operacionális/cselekvési dimenzió: A pedagógus számos beavatkozási stratégiát alkalmaz. Kessel a következő beavatkozási stratégiákat különíti el (idézi Iucu 2006): Dominatív stratégia: tekintélyelvű pedagógus alkalmazza, aki a hangsúlyt a büntetésre fekteti Alkudozás: 13
-Explicit alkudozás: nyíltan tárgyalnak, alkudoznak egy normáról -Implicit alku: burkolt alkudozás, a diákok próbálnak nem megfelelő normát elfogadtani a pedagógussal Szövetség: a pedagógus tehetetlensgét tükrözi: nem tud bevatkozni, ezért inkább szövetkezik a diákokkal Rítusokra és rutinra alapuló stratégia: az előrelátható pedagógus stratégiája, ki minden nevelési helyzetben hasonlóan, kiszámíthatóan cselekszik Foglalkozásterápia: megnöveli az osztály dinamikáját, a mozgást használva gyógyításként, bevatkozásként a szabálysértések esetén f) Újító/innovatív dimenzió 3.5. A pedagógus, mint az osztály menedzsere A pedagógus menedzseri szerepei (Iucu 2006): Tervezés: megtervezi az oktató-nevelő tevékenységet, kijelöli a tanulási feladatokat, rendszerezi a tanulási tartalmakat, összeállítja az órarendet Szervezés: megszervezi az osztáyl tevékenységeit, meghatározza a szervezési és munkaformákat. Megteremti a nevelési légkört. Kommunikáció: állandóan kommunikál a tanulókkal Vezetés: vezeti az osztályban folyó tevékenységet. Koordonálás: összehangolja az osztály tevékenységét Útbaigazítás: útbaigazítást nyújt az ismeretszerzésben, tanácsokkal és javaslatokkal látja el a tanulókat Motiválás: jutalmazás és büntetés révén ösztönzi a tanulók tevékenységét Tanácsadás: tanácsot ad a diákoknak az iskolai és iskolán kívüli tevékenységekben, segítséget nyújt a pályaválasztásban, stb. Ellenörzés: állandóan ellenörzi a diákok teljesítményét és magatartását 3.6.Nevelési döntések Menedzseri szempontból a döntés úgy tekinthető, mint egy cselekvéssorozat megválasztásának folyamata annak érdekében, hogy elérjünk egy bizonyos eredményt, célt. Bizonyos celekvések kiválasztását jelenti bizonyos számú alternatívák közül, meghatározva így azoknak a cselekvéseknek a kiváltását, melyek hozzájárulnak a kitűzött célok megvalósulásához. 14
A nevelési döntések kategóriái: A. A hatások ismeretének függvényében megkülönböztetünk: a) rutindöntések: ismert algoritmusok alapján hozzuk meg figyelembe kell venni néhány pedagógiai alapelvet megnyilvánulhat kis mértékben az eredetiség b) alkotó döntések: meglévő támasz nélkül hozott döntések bizonytalanságot, kockázatvállalást feltételez B. A cselekvési mező függvényében megkülönböztetünk: a) stratégiai döntések: mélyen befolyásolják az iskola intézményes életét (neveléspolitikai döntések) b) taktikai döntések: az osztályban történő nevelési tevékenységét érintő döntések. (a továbbiakban erről a döntéstípusról lesz szó) A döntéshozatal szakaszai: A. A döntés előkészítése A probléma azonosítása Infomációk gyűjtése Az információk szelektálása, rendszerezése és feldolgozása A tevékenységvariánsok kidolgozása és az intézkedések eltervezése B. A döntés meghozása C. A döntés alkalmazása és véghezvitelének nyomonkövetélse A döntés közlése A döntés magyarázata és megindoklása A gyakorlati cselekvések megszervezése (határidők, felelősségek, együttműködés, stb) A döntés végrehajtásának ellenörzése A tevékenység optimális szabályozása (biztatás, támoatás, bátorítás) A döntések korrigálása (annál hatékoynabb egy döntés, minél több teret hagy a másodlagos döntéseknek) Az elért eredmények értékelése 15
3.7. Nevelési krízishelyzetek Nevelési krízishelyzet: váratlan esemény vagy eseménysorozat, mely veszélyt rejt a szervezet (osztály) légkörére, illetve tagjai egészségére, biztonságára. Krízishelyzet jellemzői: Váratlan előtörés Megnehezíti a kommunikációt Zűrzavart kelt Bizonytalanságérzetet kelt, pánikot válthat ki Krízishelyzetek kategóriái: a) időbeli fejlődés függvényében: váratlan: váratlanul jelenik meg, nem lehet előrelátni időszakos: megoldódik, de egy idő után újra viszatér b) relevancia függévényében: kritikus: tönkreteheti a szervezetet, ahol létrejött nagy horderejű: fontos következményei vannak, de nem teszi teljesen tönkre a szervezetet c) résztvevők függvényében: egyéni krízis csoportos krízis globális krízis Az iskolai osztályokban leggyakrabban jelentkező krízishelyeztek: konfliktusok diákok között, pedagógusok-szülők között, különböző osztályok között (lásd még: Konfliktuskezelés Neveléselmélet tantárgy) 16
Szakirodalom Albert-Lőrincz Enikő 2005. Szociális munka és tanácsadás az iskolában. Ábel Kiadó, Kolozsvár. Băban Adriana 2001. Consiliere educaţională ghid metodologic pentru orele de dirigenţie şi consiliere. Imprimeria Ardealul, Cluj-Napoca. Băban Adriana Petrovai Domnica Lemeni Gabriela 2002. Consiliere şi orientare. Ghidul profesorului. Editura.Humanitas Educaţional, Bucureşti. Horányi Annabella-Hofmann Gertrúd 1999. Pszichológiai és pedagógiai szolgálat a Nevelési Tanácsadóban. Okker Kiadó, Budapest. Iucu, Romiţă B. 2006. Managementul clasei de elevi. Aplicaţii pentru gestionarea situaţiilor de criză educaţională. Editura Polirom, Iaşi. Lemeni Gabriela Mihalca Loredana Mih Codruţa (coord.) 2005. Consiliere şi orientare. Ghid de educaţie pentru carieră. Activităţi pentru clasele I-IV. Editura ASCR, Cluj Napoca. Stan, Emil 2006. Manegementul clasei. Editura Aramis, Bucureşti. *Memorandum privind învăţarea permanentă, elaborat de Comisia Europeană, Barcelona, 2000. *Ordin nr. 5418/08.11.2005 privind aprobarea Regulamentului de organizare şi funcţionare a Centrelor judeţene/al municipiului Bucureşti de resurse şi asistenţă educaţională şi a regulamentelor-cadru ale instituţiilor din subordine. MEC *Programe şcolare pentru aria curriculară Consiliere şi orientare. MEC, Consiliul Naţional pentru Curriculum. 2006 17
Gyakorlatok, feladatok 1. Olvassa el az alábbi kiközösített diákokról szóló történeteket, és dolgozza fel ezeket a táblázatban megadott szempontok szerint: Enikő 13 éves és nagyon sovány. Ezért kisebbségi érzése van, és szenved attól, hogy osztálytársnői megjegyzéseket tesznek alakjára. Egyre visszahúzódóbb, igyekszik láthatatlanná válni. Csodálja Beát, aki épp olyan vékony, mint ő, de nagyon magabiztos a fellépése. Bea úgy vélededik, hogy roppant unalmas lenne, ha mindenki egyformán gömbölyödne. Az ő barátjának különben is a karcsú lányok tetszenek. Valter szakmunkástanuló. Nagyon gyengén teljesít, a szakmában is ügyetlen. Osztálytársai azon mulatnak, hogy neki semmi sem jön össsze. Édesanyjának van egy saját kis üzlete, és Valter mindenkinek azt meséli, hogy ha végez, átveszi az üzletet, és különb módon él majd, mint a többiek. Most is feltűnően drága ruhákban jár, és apróbb ajándékokkal és meghívásokkal próbál jobb képet kialakítani magáról. Romi cigányfiú. Dadog, és ezért még cigányosztálytársai is kinevetik. Tekintélyt szerez azonban magának azzal, hogy kiváló futballkapus, egyesületében ígéretes tehetségnek tartják. Szorgalmasan jár edzésre. Ervin nem tudja jól kifejezni magát, nincs önbizalma, rendkívül félénk. Ha az iskolában felszólítják, elvörösödik, az osztálytársai ilyenkor kinevetik. Ervin visszahúzódik, s ha teheti, akár egész nap a számítógép előtt ül. Laci jóval kisebb, mint kortásai, és nehezen békél meg ezzel a ténnyel. Az osztályban mindent megtesz, hogy társai figyelmét magára irányítsa. Bohóckodásán olykor jót derülnek, de gyakran viszi túlzásba a dolgot, így terhessé, bosszantóvá válik. Feltűnési vágya csak erősödik azáltal, hogy társai elkezdik tökmagnak szólítani. Edit jól megtermett lány, akinek igen nagy szája is van, igyekszik mindenkit lehengerelni, hogy így ellensúlyozza termete miatti kisebbrendűségi érzését. Az osztályba néhány cigánygyerek is jár, és Edit előszeretettel szidalmazza, ócsárolja őket. Senki sem meri figyelmeztetni őt, sőt nem egyszer vele nevetnek, amikor mások rovására szórakozik. Félnek éles nyelvétől, és nem akarnak céltáblává válni, bár többen nem értenek egyet vele. 18
Enikő Mit nem tud a diák elfogadni magában? Milyen módon próbálja ellensúlyozni ezt? Mi az Ön véleménye erről a magatartásról? Mit kellene tenni a diáknak, illetve társainak, hogy mindegyiküknek jobb legyen? Valter Romi Ervin Laci Edit 2. Állapítsa meg, hogy a problémakezelés melyik szintjeiről van szó az alábbi esetekben: Dalma szülei munkanélküliek. Nagyon kicsi a család jövedelme. A lány szorgalmasan tanul, biztos benne, hogy tovább szeretne tanulni, csak az anyagiak miatt aggódik. Az utóbbi időben egyre gyakrabban gondol arra, hogy nem lesz lehetősége továbbtanulni, ilyenkor nagyon megfájdul a feje. Feri VIII. osztályos. Szorgalmas tanuló, de retteg az egységes félévik gondolatától, illetve attól, hogy hamarosan iskolát kell választania. Legszívesebben visszairatkozna V. osztályba. Egyre gyakrabban tör rá a pánik, ezért keresi meg Önt. Dani XII. osztályos, szeretne tovább tanulni, de nem akar elkerülni szülővárosából. Mivel nem tudja, milyen továbbtanulási lehetőségek vannak szülővárosában, felkeresi iskolája tanácsadóját. Miki XII. osztályos, nagyon retteg az érettségi gondolatától. Gyakran azt álmodja, hogy a szóbeli érettségi vizsgán leblokkolt, és emiatt megbukott. Felkeresi az iskola tanácsadóját, akinek javaslatára csatlakozik ahhoz a diákcsoporthoz, amelyik a vizsgastressz leküzdése miatt jár tanácsadási foglalkozásokra. Dalma:... Feri:... Dani:... Miki:... 19
3. A tanácsadás melyik formájáról van szó a 2. feladatban megjelölt esetekben? (osztályozási szempontok: célok függvényében, résztvevők függvényében) Dalma: célok függvényében:... résztvevők függvényében:... Feri: célok függvényében:... résztvevők függvényében:... Dani: célok függvényében:... résztvevők függvényében:... Miki: célok függvényében:... résztvevők függvényében:... 4. Állapítsa meg, hogy megsértette-e valamelyik etikai előírást az alábbi esetekben a tanácsadó! Indokolja válaszát! a. A tanácsadó felvételeket készített a klienssel folytatott beszélgetésekről, anélkül, hogy engedélyét kérte volna. b. A tanácsadó szakemberként foglalkozik testvérével párkapcsolati problémáinak megoldása érdekében. c. A tanácsadó baráti minőségben elmondja véleményét volt osztálytársa párkapcsolati problémáival kapcsolatban. d. A IX-es diáklány elmondja a tanácsadónak, hogy több fiúval létesített már szexuális kapcsolatot. A tanácsadó ezt az információt megosztja a lány osztályfőnökével és szüleivel. e. A tanácsadó a hozzá forduló nagymama számára érthetetlen szaknyelvezetet használ, hogy ezzel is kihangsúlyozza szakmai kompetenciáját. a...... b...... c...... 20
d...... e...... 5. Fogalmazzon meg én-üzeneteket az alábbi problémák kapcsán: a. Kolléganőjének kölcsön adta a sok munkával összeállított szemléltetőeszköz-készletét. Ő azt ígérte, hogy másnapra visszahozza. Két nappal később mintatanításkor Önnek szüksége lett volna az anyagra, de még nem kapta vissza. b. Egyik kolléganője a Ön megkérdezése nélkül keresgél valamit a táskájában. c. Tanításkor két kisdiák magyarázat közben állandóan fecseg. d. Osztálya a kollégák előtt megtartott bemutató órán nem dolgozott úgy, ahogy várta volna. e. Egész éjjel mást sem hall, mint a szomszéd kutya ugatását. Az utóbbi két napon éjjel kettőig nem tudott elaludni. a...... b...... c...... d...... e...... 7. Tanulmányozza a tanácsadói kabinetek működésének szabályzatát! 8. A tanácsadás és pályaválasztás műveltségi terület programjának tanulmányozása után készítsen munkatervet e tárgyhoz! 21
1. Melléklet Játék- és gyakorlatgyűjtemény 7 Játék/gyakorlat neve: Tulajdonság bolt Tematikus tömb: Önismeret Javasolt korosztály: III-IV. osztály Szükséges kellékek: -- Hely: osztályterem, szokásos ülésrend Időtartam: 15 perc Játék/gyakorlat menetének leírása: A különleges boltban tulajdonságokat lehet adni-venni, a tanító az eladó (cserélő). Minden gyerek vásárolhat bármilyen tulajdonságból bármilyen mértékben, de valamivel fizetnie kell. Azzal a tulajdonságával fizethet, amelyik szerinte felesleges, vagy amitől szívesen megszabadulna (hátrányos tulajdonság). Módszertani megjegyzések: A gyakorlat során szinte vásári könnyedséget teremtve bukkanhatnak elő önmagukkal szemben megfogalmazott elégedetlenségek vagy elfogultságok. A tanítónak ki kell sarkosítani, vagy példákkal visszacsatolni, amennyiben valaki kívánatos tulajdonságától szeretne teljes mértékben megszabadulni vagy ha túlzott "mennyiséget" szeretne valamiből. Felhasznált forrás: Lemeni Gabriela Mihalca Loredana Mih Codruţa (coord.), 2005: Consiliere şi orientare. Ghid de educaţie pentru carieră. Activităţi pentru clasele I-IV. Editura ASCR, Cluj Napoca 7 Ajánlatos a gyűjteményben megszámozni a játékokat/gyakorlatokat, illetve elkészíteni a gyűjtemény tartalomjegyzékét. 22
2. Melléklet Osztály:. Tantárgy: Tanácsadás Tematikus tömb:pl. Önismeret Az óra témája: Az óra általános célja: Műveletesített feladatok: Az óra típusa: Tanulási tevékenységek: Módszerek és technikák: Szükséges eszközök: Munkaformák: Értékelés: Felhasznált bibliográfia: A terv javaslója: Tanácsadási óra terve A tevékenység menete: Mozzanato Tartalom k (tanító-tanulók tevékenysége) Módszerek és technikák Eszközö k Értékelés 23