PROMISE európai útmutató egészségügyi és szociális ellátási szakemberek képzéséhez a lelki egészségfejlesztés terén

Átírás

1 PROMISE Lelki egészségfejlesztés A lelki betegségek csökkentése Integráció az oktatáson keresztül Egészségügyi és fogyasztói főigazgatóság egészségügyi program Együtt az egészségért PROMISE európai útmutató egészségügyi és szociális ellátási szakemberek képzéséhez a lelki egészségfejlesztés terén 1

2 Mik a PROMISE európai útmutató az egészségügyi és szociális ellátási szakemberk képzéséhez a a lelki egészségfejlesztés terén? A PROMISE európai útmutató az egészségügyi és szociális ellátási szakemberek képzéséhez a lelki egészségfejlesztés terén egy sor minőségi kritérium, mely képzési programok tervezéséhez használandó, általános a lelki egészség előmozdításával foglalkozó szakemberek, vagy egy konkrét társadalmi csoportot megcélzó lelki egészségi téma szakembereinek képzéséhez. Az Útmutatót úgy tervezték, hogy egyetemi hallgatói képzésben, vagy folyamatos vagy posztgraduális képzésben legyen használható. Olyankor is felhasználható képzéshez, amikor helyi projektek kerülnek felállításra, konkrét, lelki egészségfejlesztést érintő témákkal kapcsolatban: például alkalmazottak képzése a munkahelyi egészség és jó közérzet fejlesztésére. Hogyan alkalmazza egy képzéstervező az Útmutatót? Először is, készítse el a képzési program kezdeti változatát. Utána egyenként nézze meg a 10 minőségi kritériumot, és kérdezze meg: Egybevág-e a képzési program ezzel a minőségi kritériummal? Az egyes kritériumokhoz csatolt FORRÁSKÉSZLET-ben található egy rövid lista a program értékelésének megkönnyítésére az adott kritériummal kapcsolatban. Ha a képzési program egybevág a minőségi kritériummal, lépjen tovább a következőre. Ha nem, nézze meg közelebbről a csatolt FORRÁSKÉSZLET-et. MINDEN EGYES FORRÁSKÉSZLET NAPRAKÉSZ VÁLTOZATA ELÉRHETŐ A PROMISE WEBOLDALÁN, A TÍZ MINŐSÉGI KRITÉRIUM MENÜPONT ALATT. Minden egyes minőségi kritérium minden egyes FORRÁSKÉSZLET-e négy részre van felosztva: - Az első rész egy könnyen használható lista, ami segíthet értékelni azt, hogy az Ön képzési programja mennyire veszi számításba az egyes minőségi kritériumokat. - A második rész egy listát ad olyan kulcsfontosságú szövegekről, melyeket fel lehet használni arra, hogy támogassuk és legitimáljuk a képzési programban az adott minőségi mutatót (sok képzéssel foglalkozó személy olyan segédanyagként használja ezeket a szövegeket, melyeket szétoszt a résztvevők között további olvasás céljára vagy felkészülésként a foglalkozásra). - A harmadik rész linkeket tartalmaz további olvasmányanyagokhoz a témában. - A negyedik rész képzési anyagok listája, melyet hasznosnak találhat, amikor az ezen minőségi kritériumnak megfelelő hatékony képzést igyekszik kialakítani: o poszterek, brosúrák, diavetítések. o példák képzési programokra. o a lelki egészségfejlesztést célzó programok példái, melyek számításba veszik a kérdéses kritériumot. o linkek szakmai és felhasználói érdekeltségi csoportok weboldalaihoz különböző európai nyelveken, melyek nézőpontot szolgáltatnak az adott minőségi kritériummal kapcsolatos kérdésekben. Megjegyzendő tények ezen Útmutatóról 1. Ez az Útmutató nem alkot képzési programot. Minőségi kritériumok, javaslatok egy listája ez olyanok számára, akik képzési programokat terveznek. 2

3 2. Ez az Útmutató nem alkot lelki egészségfejlesztést célzó programokat, sem pedig kompetenciák listáját. Ez az útmutató alapelvek listája, melyeket számításba kell venni szakemberek lelki egészségfejlesztést célzó programok alkalmazására irányuló képzésekor. 3. Habár a Promise projekt különleges feladata, hogy egészségügyi szakemberek számára ösztönözze a lelki egészségfejlesztést célzó képzéseket, arra is emlékezni kell, hogy az Útmutatót interszektorális és multidiszciplináris környezetben való használatra szánták. A PROMISE EURÓPAI ÚTMUTATÓ ÁTTEKINTÉSE A következő két oldal áttekintést nyújt a PROMISE Európai Útmutatóról. Ezután mind a tíz kritérium és a vonatkozó forráskészletek kerülnek részletes bemutatásra e dokumentum utolsó részében. A TÍZ PROMISE IRÁNYELV MINŐSÉGI KRITÉRIUMAI Az egészségügyi és szociális ellátási szakemberek a lelki egészségfejlesztést célzó minőségi képzési programjai figyelembe kell, hogy vegyék a következő tíz minőségi kritériumot 1. A lelki egészségfejlesztés alapelveinek átvétele A képzési program magáévá teszi azt az elméletet, mely szerint a lelki egészségfejlesztés különbözik a lelki betegségek megelőzésétől vagy a gyógykezeléstől. A pozitív lelki egészséget erőforrásnak tekinti, önmagában való értéknek, és alapvető emberi jognak, mely létfontosságú a társadalmi és gazdasági fejlődéshez. A lelki egészségfejlesztés azt célozza, hogy úgy gyakorol hatást a lelki egészség meghatározó tényezőire, hogy növelje a pozitív lelki egészséget, és csökkentse az egyenlőtlenségeket. 2. A közösségben minden érdekelt fél megerősítése a hatékony részvétel érdekében A képzési program magáévá teszi a közösségi részvétel és a közösség bevonásának eszméjét. A lelki egészségfejlesztés azt foglalja magában, hogy a közösségben minden érdekelt személyt bátorítunk és felhatalmazunk a lelki egészség fejlesztésére általában, vagy konkrét, a lelki egészségfejlesztést célzó projektek fejlesztése esetében. Abban az esetben, amikor konkrét lelki egészségi projektekre képezünk szakembereket, a kérdéses, a lelki egészség fejlesztésével kapcsolatos cél által közvetlenül érintett populáció képviselőit arra bátorítjuk, hogy vegyenek részt az egészségügyi célok rögzítésében és a program megtervezésében és végrehajtásában. A képzési program azt is számításba veszi, hogy az érintett populáció hogyan lesz képes fenntartható módon ellátni és irányítani egészségük fejlesztését (pénzügyileg, időben, stb.). 3. Interdiszciplináris és interszektorális megközelítés átvétele A képzési program számításba veszi a lelki egészségfejlesztéshez való szükségszerűen interdiszciplináris és interszektorális megközelítést. Ez azt célozza, hogy minden érdekelt fél közösen birtokolja a képzési programot, valamint a programmal kapcsolatos, a lelki egészségfejlesztést célzó lépéseket. Bátorítja vezetői képességek megszerzését közös 3

4 elképzelések, közös tervezés és a lelki egészségfejlesztést célzó akciók közös stratégiájának megvalósítása érdekében. 4. Lelki egészségi problémákkal küzdő emberek bevonása A képzési program céljait olyanokra is kiterjeszti, akiknek vannak tapasztalatai lelki egészségi problémákkal kapcsolatban, továbbá lelki egészségügyi szolgáltatásokat igénybe vevő személyekre és ezek karrierjére. Már a kezdettől a program részei azok az emberek, akiknek lelki egészségi problémái vannak, valamint azok, akiknek (konkrét a lelki egészségfejlesztést érintő programmal kapcsolatos képzés esetében) a program céljával kapcsolatos lelki egészségi problémájuk van. 5. Érdekképviselet A képzési program kihangsúlyozza az érdekképviselet fontosságát, azaz tudni, hogyan kell felhozni és megvédeni azok nézőpontját, akiknek esetleg nincsenek meg a képességeik vagy a szükséges társadalmi erejük hogy megvédjék magukat, vagy politikai téren pozitív változásért dolgoznak a szociális vagy egészségügyi ellátási rendszer terén. 6. A tudásalap használata A képzési program az akcióstratégiák azonosításakor számításba veszi a naprakész tudományos bizonyítékokat és etnográfiai információkat, melyeket számos módszerrel szerez meg, köztük epidemiológiai és a társadalomtudományok segítségével. 7. Beavatkozó lépések igazítása a helyi körülményekre és igényekre, holisztikus, ökológiai megközelítésben A képzési program kihangsúlyozza azt a tényt, hogy a lelki egészséget fejlesztő beavatkozó lépéseket a helyi környezetre és igényekre, valamint az érintett személyekre kell igazítani (számításba véve a környezetet melyben az érintett emberek élnek). Az egyén szemszögéből ez azt jelenti, hogy a konkrét lelki egészségügyi célokat holisztikus módon kezelik, számításba véve a közösség és a fizikai környezet jellegzetességeit, ahol az egyén él, és számításba véve a különböző kultúrákat, szocio-ökonómiai és oktatási helyzeteket, kort, nemet, szexuális irányultságot, egészséget és képességeket. A képzési program olyan egészségfejlesztési célok köré épül, melyeket mérni és értékelni lehet; és a kérdéses közösségek vagy egyének érintve vannak ebben az értékelési folyamatban: a helyi igények felmérésében, a célok és mutatók kiválasztásában, valamint az eredmények értékelésében. 4

5 8. Kockázatok azonosítása és értékelése A képzési program nem csupán a várható pozitív eredményekkel, de a (mind az egyéneknek, mind a közösségeknek felmutatott) lelki egészséget előmozdító beavatkozó lépés(ek) lehetséges kockázataival is foglalkozik. Minden változás bizonyos fokú kockázatvállalással jár. Az egyéneknek és közösségeknek hatalmat kell adni a tekintetben, hogy döntsenek azon kockázat szintjéről, melyet egészségükkel és biztonságukkal kapcsolatban készek vállalni. 9. A média használata A képzési program magában foglal egy média és kommunikációs stratégiát is a lelki egészség előmozdításával és a lelki betegségekkel kapcsolatos megbélyegzés elleni harccal kapcsolatban. 10. A képzés, az alkalmazás és az eredmények értékelése A képzés kihangsúlyozza az alkalmazási folyamatok figyelemmel követésének fontosságát csakúgy, mint a lelki egészség fejlesztésével kapcsolatos képzésnek és a programok eredményének értékelését általában. 5

6 PROMISE EURÓPAI ÚTMUTATÓ EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS ELLÁTÁSI SZAKEMBERK KÉPZÉSÉHEZ A LELKI EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS TERÉN A lelki egészségfejlesztés terén a szakemberek képzési programjainak tiszteletben kell tartaniuk a következő 10 minőségi kritériumot. Minden egyes kritérium esetében bemutatásra kerülnek javaslatok a kezdeti és a folyamatos képzéshez, lehetséges képzési modulok, és egy Forráskészlet. 1. A lelki egészségfejlesztés alapelveinek átvétele A képzési program magáévá teszi azt az elméletet, mely szerint a lelki egészségfejlesztés különbözik a lelki betegségek megelőzésétől vagy a gyógykezeléstől. A pozitív lelki egészséget nyersanyagnak tekinti, önmagában való értéknek, és alapvető emberi jognak, mely létfontosságú a társadalmi és gazdasági fejlődéshez. A lelki egészségfejlesztés azt célozza, hogy úgy gyakorol hatást a lelki egészség meghatározó tényezőire, hogy növelje a pozitív lelki egészséget, és csökkentse az egyenlőtlenségeket. Mit jelent ez a kritérium az ellátási szakemberek számára A legtöbb EU-országban minden egyes különböző ellátási szakmának törvényileg előírt szerepei és felelősségei vannak. A lelki egészség tekintetében ezek általában erősen összpontosítanak a lelki egészségi nehézségekkel küzdő emberek kezelésére és védelmére. Ez hagyományosan kevés teret hagy a lelki egészségfejlesztésben játszott szerepnek, mely általában elég alacsonyan található a lelki egészségi felelősségek listáján. A kezelési szakembereknek át kell venniük az eszmét, mely szerint a pozitív lelki egészség nem a betegség hiányának szinonimája. Az egyének erősségeinek és az élet pozitív aspektusainak számításba vétele benne kell, hogy legyen mind az egyének, mind a csoportok igényeit megcélzó beavatkozó lépésekben. Ez magával vonja a pozitív lelki egészség fogalmának átvételét, melybe beletartozik a jó közérzet, szalutogenikus tényezők (mint az optimizmus), rugalmasság (a képesség az akadályokkal való megküzdésre) és az élet minősége. Mindenekelőtt az egészség fejlesztése nem csupán a hozzáállás és viselkedés megváltoztatásáról szól, hanem az emberek egészséghez való joga védelméről, és az életkörülmények megváltoztatásáról. A társadalmi egyenlőtlenségek gyengébb lelki egészséghez vezethetnek azok számára, akik kevesebb lelki egészségi forrással rendelkeznek. A lelki egészségfejlesztés magával vonja a lelki egészség meghatározó tényezői alapján történő cselekvést, ide tartozik az érintettek és a közösségek társadalmi és gazdasági helyzete, bevétele, munkahelye, lakhatása, szórakozása, napi rutinja, közlekedése, szociális és fizikai környezete. Mit jelent ez a kritérium az ellátási szakemberek kezdeti képzése számára A kezdeti képzés elejétől fogva nem a betegségek kezelése és a betegek ellátása értelmében kell bemutatni az egészségügyi és szociális ellátást, hanem a jó egészség és a jólét fejlesztése értelmében. Az emberekről kell beszélni, mielőtt a betegségről beszélnénk. Az egészség, a lelki egészség és az egészségfejlesztés meghatározásával kell kezdeni, és csak utána elkezdeni beszélni a kezelésről, a lelki egészségügyi problémák megoldásáról vagy megelőzéséről. Az olyan fogalmak, mint a rugalmasság (a sebezhetőséggel szemben) tanulmányozása és fejlesztése segíteni fogja a diákokat a lelki egészségfejlesztés filozófiájának átvételében. Emlékezzünk arra, hogy az egészség és az egészségfejlesztés fogalma más elméleti alapra utal, mint a megelőzés vagy kezelés fogalma: az egészségügyi oktatás pozitív értelemben von be a szocio-ökonómiai és a fizikai környezettel kapcsolatos egész tudásterületeket. Olyan tárgyakat foglal magába, mint az antropológia, szociológia és az ökológia. 6

7 A kezdeti képzésben alkalmazzunk olyan tevékenységeket, melyek segítenek a diákoknak megérteni azt, hogy az embereknek joguk van a pozitív lelki egészséghez, és hogy az ellátási szakemberek kulcsfontosságú szerepet játszanak abban, hogy segítenek az egyéneknek vagy a közösségeknek elérni ezt a jogot, azzal, hogy a lelki egészség meghatározó tényezői alapján cselekszenek. Ez magával von egyfajta szociális tevékenységet, ahol a szakemberknek azonosítaniuk kell a törvényhozás azon aspektusait, melyek gátolhatják az embereket egészséghez és lelki egészséghez való joguk elérésében, vagy melyek gátolják őket más jogaik gyakorlásában, ami aztán hatással van lelki egészségükre. Ötletek képzési modulokhoz/gyakorlatokhoz A segítői kapcsolatról szóló képzési modulnak meg kell mutatnia, hogy egy a lelki egészség területén dolgozó ellátási szakember első dolga nem az, hogy egy páciens esetében megkeresse és kezelje a problémát vagy betegséget, hanem hogy segítsen és támogasson egy jó lelki egészségnek örvendő személyt abban, hogy fenntartsa és/vagy optimalizálja lelki egészségét és jó közérzetét. Ehhez a szakembereknek meg kell érteniük azokat a környezeti, társadalmi és gazdasági tényezőket, melyek hatással vannak az emberek lelki egészségére. A kezdeti képzésnek olyan modulokat is magában kell foglalnia, melyek az ellátási szakemberek vagy éppen a diákok lelki egészségének meghatározó tényezőivel foglalkoznak. Vonjunk be modulokat a diákok saját lelki egészségének meghatározó tényezőiről. A diákoknak meg kell érteniük, hogy minden egyén különböző módon határozhatja meg a jó közérzetet és a lelki egészséget; hasonlítsuk össze és vitassuk meg a kollektív a lelki egészség előmozdítására irányuló programok felépítésére irányuló javaslatokat. Hangsúlyozzuk ki az egészséghez való jog biztosítása érdekében tiszteletben tartandó elveket és e tekintetben tegyünk különbséget a lelki egészségfejlesztés és a hagyományos megelőzési tevékenységek között. Használjuk analógiaként a fizikai egészségfejlesztést (pl. alvás, szexualitás, egészséges étrend, torna) hogy megértsük, hogyan különböznek a például az interperszonális és küzdési képességeket célzó a lelki egészség előmozdításával kapcsolatos témák a betegségmegelőzésben használatos hagyományos megközelítésektől (kockázati csoportok, kockázati tényezők, stb.). Vonjunk be szerepjátszó gyakorlatokat, ahol a diákok párokban dolgoznak, és felváltva azonosítanak meghatározó tényezőket, melyek hatással lehetnek a másik diák lelki egészségére és jó közérzetére. Kérjük meg a diákokat, hogy készítsenek öko-térképeket 1 egymással és egymásnak, melyen feltüntetik a helyi közösség olyan erőforrásait, melyek hatással vannak lelki egészségükre és jó közérzetükre. Készítsünk stratégiát az ezen meghatározó tényezők alapján történő cselekvéshez. Mutassuk be, hogyan lehet ezt a kritériumot tiszteletben tartani a folyamatos képzés esetén A tapasztalt szakembereknek általában már volt tapasztalatuk és/vagy képzésük a lelki egészséggel kapcsolatos megelőző programokkal kapcsolatban. A fejlesztés és a megelőzés közötti különbség megértésének komoly jelentősége van a hagyományos lelki egészséggel kapcsolatos megelőzési témák terén. Az egészségfejlesztés paradigmája alapjában változtatja meg a dinamikát. Vegyük számításba a lehetőséget, hogy azok a résztvevők, akiknek több év szakmai gyakorlata van, nehezebbnek találhatják szakmai hozzáállásuk megváltoztatását

8 Továbbá az ellátási szakemberek gyakran olyan sok időt töltöttek azzal, hogy próbálták megoldani klienseik vagy pácienseik komoly problémáit, hogy az egészségfejlesztéssel kapcsolatos hozzáállást gyakran luxusnak tekintik, mely aligha lényeges a mindennapi élet és a mindennapi szakmai tevékenység kemény valóságát tekintve. A szakembereknek meg kell érteniük, hogy a lelki egészségfejlesztés az emberek problémáinak csökkenését is eredményezheti. Vizsgáljuk meg az ez által nyújtott lehetőségeket azokon a különböző területeken, ahol a résztvevők dolgoznak (gyerekek, fiatalok, férfiak/nők, társadalmilag kirekesztettek, stb.). Az ellátási szakemberek folyamatos képzésének, dolgozzanak bármely területen, képzéseket kellene magában foglalnia az emberek jogai aktív védelméről és a lelki egészség meghatározó tényezői alapján történő cselekvésről. Ötletek képzési modulokra/gyakorlatokra A lelki egészség előmozdításával és az egészséges iskolai élettel kapcsolatos képzéshez hozzátartozik programok készítése arról, hogyan éljünk együtt, hogyan kezeljük a konfliktusokat, sportoljunk, legyünk tiszták, aludjunk jól, játsszunk együtt, találjuk meg a helyes egyensúlyt munka és játék között, értsük meg az érzelmeket, stb. Kezdjük közvetlenül a jó lelki egészség fejlesztéséről szóló modulokkal. Emlékezzünk arra, hogy azok az ellátási szakemberek, akiknek már több évnyi tapasztalata van, nehezebbnek találhatják szakmai szerepük újragondolását, különösen, ha a szerepük hagyományosan a betegségek, zaklatás vagy erőszakoskodás, megelőzése volt, a már beteg gyerekek szűrése és kezelése, vagy olyan családok szociális problémáinak megoldása, akiknek a gyereke iskolába jár. A diákoknak meg kell érteniük, hogy a lelki egészség jog. Vonjunk be vitákat arról, hogyan lehet a jó egészséghez való jogot más olyan alapvető emberi jogokkal összevetni, mint a kulturális, szociális, gazdasági vagy politikai jogok. Alkossunk terveket a résztvevők jelenlegi szervezetei számára arról, hogyan ültethetik át a gyakorlatba a lelki egészséghez való jogot. Milyen javaslatokkal él a terv arra nézve, ahogyan a szervezet jelenleg dolgozik? Kérjük meg a résztvevőket, hogy ismerjék fel a lehetséges feszültségeket a kezelési, a megelőzési és az egészségfejlesztést célzó megközelítések között. Vegyük számításba, hogy a képzésben résztvevő néhány szakember maga is egészségtelen munkakörülmények között dolgozhat, ami problémákat okozhat az élet és a munka kiegyensúlyozása terén, kiégést eredményezhet, stb. Használjuk fel a személyes tapasztalatainkat arra, hogy segítsünk a résztvevőknek nem csupán a gyenge pontok, rések és akadályok felismerésében, de e problémák legyőzésére irányuló tervek készítésében is. Kis csoportokban vitassuk meg, hogy a saját szervezeteik miként tartják tiszteletben a jó lelki egészség elveit. Használjunk esettanulmányokat, melyek kihangsúlyozzák a szociális tényezőket és a szociális támogatást, mint védő hatású elemeket nehéz élethelyzetekkel való szembesülés esetén és kihangsúlyozzák, milyen fontos a jó életstílus szerepe a pozitív lelki egészség építésében. Szervezzünk szerepjátékot kis csoportokban (3-4 ember), ahol minden csoporttag megír és előad egy nyilvános beszédet a többi tagnak, mely érinti a törvénykezés vagy a hivatalos hozzáállás változtatásának szükségességét egy konkrét népesség igényeivel és vágyaival kapcsolatban. Válasszunk célpopulációt, vizsgáljuk meg a tudásalapt e populáció igényeivel kapcsolatban, azonosítsuk be azokat a törvényeket és hivatalos szövegeket, melyek akadályozhatják e népesség jó közérzetét, készítsük el a nyilvános beszédet, mely érvel a változás szükségessége mellett. A hallgatóság tagjai az értékelők szerepét játsszák, akik a következő kritériumok alapján mérik fel az elkészült beszéd minőségét: egyértelműség, írott változat olvashatósága, a célpopuláció igényeit befolyásoló hivatalos hozzáállás vagy a 8

9 törvényi korlátozások előfordulása, a hivatalos hozzáállás újragondolására felsorakoztatott javaslatok helytállósága. Egyeztessünk az alábbi Forráskészlettel további információkért, vonatkozó jogi és politikai szövegekért, és poszterek, diavetítések és képzési programok példáiért, melyek tiszteletben tartják e kritériumot: 1.FORRÁSKÉSZLET 2. A közösségben minden érdekelt fél megerősítése a hatékony részvétel érdekében A képzési program magába foglalja a közösségi részvétel és a közösség bevonásának gondolatát. A lelki egészségfejlesztés azt foglalja magában, hogy a közösségben minden érdekelt felet bátorítunk és megerősítünk a lelki egészség előmozdítására általában, vagy konkrét a lelki egészségfejlesztést célzó projektek fejlesztése esetében. Abban az esetben, amikor konkrét lelki egészségi projektekre képezünk szakembereket, a kérdéses a lelki egészség előmozdításával kapcsolatos cél által közvetlenül érintett populáció képviselőit arra bátorítjuk, hogy vegyenek részt az egészségügyi célok rögzítésében és a program megtervezésében és végrehajtásában. A képzési program azt is számításba veszi, hogy az érintett populáció hogyan lesz képes fenntartható módon ellátni és irányítani egészségük fejlesztését (pénzügyileg, időben, stb.). Mit jelent ez a kritérium az ellátási szakemberek számára Az ellátási szakemberek egy fontos szerepe lesz, hogy segítsenek különböző érdekelt csoportoknak elérni azokat az információkat és forrásokat, melyek szükségesek ahhoz, hogy részt vehessenek a vitában. A szakember szerepe nem az, hogy megmondja az embereknek, mit kellene tenniük, hanem az, hogy biztosítja azt, hogy minden fél képes a részvételre, és megvannak az eszközei, hogy megszerezze a hatékony részvételhez szükséges képességeket. A közösségi teljesítmény építése kulcsfogalom. Ez... megerősíti a közösségi szervezetek és csoportok képességét szerkezetük,rendszerük, embereik és eszközeik felépítésére, hogy jobban meg tudják határozni és el tudják érni céljaikat, és részt vegyenek a konzultációban és a tervezésben, irányítsák a közösségi projekteket, és részt vegyenek társulásokban és közösségi vállalkozásokban. Magában foglalja a képzés, a szervezeti és személyes fejlődés és a forrásépítés aspektusait, magabiztos módon szervezve és tervezve, tükrözve a megerősítés és az egyenlőség eszméit (Skinner S, Building Community Strengths: a Resource Book on Capacity Building, Community Development Foundation, London, 1997). A szakembereknek és a jövőbeni szakembereknek meg kell tanulniuk együttműködő jelleggel dolgozniuk azokkal, akiktől hagyományosan azt várják el, hogy csak passzív szerepet játsszanak a lelki egészséggel kapcsolatos beavatkozó lépések terén. Ez azt jelenti, hogy a szakemberek más pozícióból fognak a közösség egyéneivel és szervezeteivel interakcióba lépni, mint ahogy arra sok közösségi tag számít. 9

10 Mutassuk be, hogyan lehet ezt a kritériumot tiszteletben tartani a kezdeti képzés esetén A kezdeti képzés mutassa be a különböző közösségi gyakorlatokat. Fontos tudni és megérteni a megerősítés fogalmát, ahogy azt is, hogy lássuk és megtapasztaljuk a megerősítés példáit, és megtanuljuk, hogy mint jövőbeli szakember, hogyan segíthet az egyén ennek fejlesztésében. A lelki egészségfejlesztésre irányuló projektek, melyekben a közösség részt vett, segíthetnek abban, hogy jobban tudatára ébredjenek a közösségi részvétel fontosságának. Adjunk lehetőséget a jövőbeli szakembereknek arra, hogy megvitassák a hagyományos nézeteket a lelki egészséggel foglalkozó szakemberekről és szerepükről, hogy fejleszthessék a közösségi megerősítést, és tanuljuk meg, hogyan lehet együttműködni minden érdekelttel. Ötletek képzési modulokhoz/gyakorlatokhoz: Kérjük meg a diákokat, hogy azonosítsanak a lelki egészségfejlesztést célzó stratégiákat a helyi közösségben az intézmény körül, ahol a képzés zajlik; írjuk le a projekteket, melyek éppen zajlanak, valamint azt, hogy ezek hogyan épülnek be a közösségbe, a helyi civil szervezeteket, és a különböző helyi szereplők szerepét. Kérjük meg a diákokat, hogy tervezzenek a helyi közösségben a lelki egészségfejlesztést célzó akciókat, számításba véve mindegyik különböző érdekeltet, és módszereket keresni azok integrálására. Kérjük meg a résztvevőket, hogy tervezzenek egy a lelki egészségfejlesztést célzó projektet, mely az egészséget és a jó közérzetet hirdeti egy faluban egy vidéki területen, vagy egy nagyvárosi szomszédságban. Azonosítsuk és vonjuk be az összes különböző érdekelt felet (azaz nem csak a kérdéses falu vagy szomszédság egészségügyi szakembereit). Tanuljuk meg, hogyan segíthetünk a különböző érdekelteknek a hatékony részvételben, hogy hozzáférésük legyen képzésekhez, hogy személyes tapasztalatukból értékeljék, amit tanultak. A résztvevőknek meg kell érteniük, hogy a lelki egészség közös kérdés, hogy minden érdekelt félnek megvan a saját lelki egészsége, amit figyelembe kell vennie, és hogy minden érdekelt félnek vannak forrásai, melyek képessé teszik arra, hogy közös célokon osztozzanak; fontos, hogy mindannyian lássák, hogy a saját érdekeik is a projekt részei. Példa: Szerepjáték egészséges iskolák építéséről. Osszuk fel a diákokat öttagú csoportokba, és adjuk meg az egyes csapattagoknak az általuk eljátszandó szerep leírását: igazgató, a tanárok képviselője, a szülők képviselője, a diákok képviselője és egy szociális munkás. Mindegyik szerephez külön utasítások tartoznak: 1. Az igazgató a pénzügyi aspektusokat védi, és ragaszkodik ahhoz a nézethez, hogy bármilyen új program túl sokba fog kerülni; 2. a tanár nem akar kilépni hatalmi helyzetéből, mindig azt akarja, hogy igaza legyen, az övé kell hogy legyen az utolsó szó, kivéve ha az igazgatóval beszél; nem akar semmilyen extra kötelezettséget vagy felelősséget; 3. a szülők szervezetének képviselője védi a gyerekeik jogait, és ragaszkodik ahhoz, hogy az iskola köteles tenni a gyerekek jó közérzetéért; 4. a diákok képviselője a gyerekek által benyújtott igényeket és ötleteket pártfogolja; 5. az ellátási szakember moderátorként lép fel és próbálja biztosítani azt, hogy mindenkit meghallgatnak, figyelembe vesznek, tisztelnek, és senki nem él vissza a hatalmával. A gyakorlat végén minden öttagú csoport beszámol a nagyobb csoportnak arról, hogyan érezték magukat saját szerepükben, és megosztják tapasztalataikat és élményeiket, melyeket a gyakorlaton szereztek. 10

11 Mutassuk be, hogyan lehet ezt a kritériumot tiszteletben tartani folyamatos képzés esetén A képzés vezetője nagyobb ellenállásba ütközhet olyan szakemberek esetén, akik olyan szituációban dolgoztak, ahol az egészségről szóló párbeszédet hagyományosan csak az orvosi hatóságok ellenőrizték és legitimálták. A lelki egészségfejlesztés eszméje: minden polgárnak rendelkeznie kell az eszközökkel és képesnek kell lennie azon képességek megszerzésére, melyek szükségesek a jó közérzetről, egészséges életmódról és jó egészségről szóló közösségi vitában való részvételhez. Az ellátási szakemberek fontos szerepet játszanak e részvétel megkönnyítésében, valamint abban, hogy segítenek minden résztvevőnek magabiztossá válni a részvételhez való jogukkal és képességükkel kapcsolatban. Az emberek problémáival való mindennapos törődés során egyes szakemberek úgy találják, hogy hozzáállásuk pesszimista lett azáltal, hogy csak arra összpontosítottak, mi mehet tönkre. Már nem úgy tekintik klienseiket, mint aktív szerepvállalókat a közösségi jó közérzetben való részvételben, csak mint embereket problémákkal. Fontos megújítani a résztvevők képességeit klienseik támogatásában, hogy kifejtsék és megvédjék nézőpontjukat a pozitív lelki egészséggel kapcsolatos kérdésekről és általában a jó közérzetről. Ötletek képzési modulokhoz/gyakorlatokhoz: Egy konkrét populációval dolgozó projekt esetében, mint egy adott falu vagy szomszédság kamaszai, hívjuk meg a kamaszokat, hogy segítsenek rögzíteni a projekt céljait, meghatározni a program tartalmát, és részt vegyenek a program végrehajtásában. Projektek tervezésekor gondoskodjunk arról, hogy számításba vettük, hogy a kérdéses érdekelt felek hogyan lesznek képesek a projektet fenntarthatóvá tenni. Mi fog történni két évvel később, amikor a kamaszok, akik segítettek megszervezni a programot, már továbbléptek, és már nem kamaszok? Vitassuk meg a különböző ellátási szakemberek lehetséges szerepét a lelki egészségfejlesztést célzó projektek fenntarthatóvá tételében. Egyeztessünk az alábbi Forráskészlettel további információkért, vonatkozó jogi és politikai szövegekért, és poszterek, diavetítések és képzési programok példáiért, melyek tiszteletben tartják ezt a kritériumot: 2. FORRÁSKÉSZLET 3. Interdiszciplináris és interszektorális megközelítés átvétele A képzési program számításba veszi a lelki egészségfejlesztéshez való szükségszerűen interdiszciplináris és interszektorális megközelítést. Ez azt célozza, hogy minden érdekelt fél közösen birtokolja a képzési programot, valamint a programmal kapcsolatos lelki egészségfejlesztést célzó lépéseket. Bátorítja vezetői képességek megszerzését közös elképzelések, közös tervezés és a lelki egészségfejlesztést célzó akciók közös stratégiájának megvalósítása érdekében. 11

12 Mit jelent ez a kritérium az ellátási szakemberek számára "A lelki egészségfejlesztés nem korlátozódik a lelki egészséggel foglalkozó szakemberekre. Ami azt illeti, minél jobban különböznek az érintett emberek, annál jobb a végeredmény: egy társadalom értékváltozásainak sok szakembert és különböző osztályokba tartozó embereket kell magukban foglalniuk, különböző szakszavakkal és különböző nyelvekkel." (Sartorius 1992) 2 A lelki egészség meghatározó tényezői közti komplex interakció (szociális hálózatok, betegségek, lakhatás, bevétel, oktatás ) ugyanilyen komplex interakciót teremthetnek a különböző érintett részlegek, szakmák, jogi szövegek, hivatalok és politikai intézmények között. Ezen szakmai területek szembeállítása olyan válaszokat eredményezhet, melyek időnként ellentmondhatnak egymásnak. Az egyént arra kényszeríthetik, hogy egyik rendszerből a másikba, egyik részlegtől a másikig rója köreit. Minden egészségügyi szakembernek meg kell értenie a lelki egészség fejlesztésének fontosságát, amikor (a) más egészségügyi szakemberekkel dolgoznak és (b) amikor olyan intézmények szakembereivel dolgoznak, melyek kívül esnek az egészségügy területén. A multidiszciplináris megközelítés azt jelenti, hogy az ellátási szakembernek meg kell értenie, hogy nincs többé egyedül a páciens ágya mellett, hanem szakemberekkel dolgozik más ellátási szakmákból (pszichiáterek, pszichológusok, adminisztrátorok, szociális munkások ). Az interszektorális megközelítés azt jelenti, hogy készségeket kell kifejleszteniük a jelentősen különböző kulturális környezetből érkezett szakemberekkel való munkához: közös szótár kifejlesztése, közös kultúra a lelki egészségfejlesztés terén. Ugyanakkor fontos kihangsúlyozni, hogy az egészségfejlesztést végző szakember szerepe nem csak az, hogy támogassa ezeket a szakembereket és megvédje szakmai hozzáállásukat. Fő küldetésük az, hogy partnerei legyenek az egyénnek és a közösségeknek, melyeket szolgálnak. Mutassuk be, hogyan lehet ezt a kritériumot tiszteletben tartani kezdeti képzés esetén A képzésnek fel kell fedeznie, hogyan lehet az interszektorális és multidiszciplináris elveket gyakorlatra lefordítani. Maguknak a képzés tervezőinek is újra kell esetleg gondolniuk saját hozzáállásukat, például azzal, hogy különböző szakembereket vonnak be a képzési modulok megtervezésébe. hogy kifejlesszenek egy közös szótárt, valamint az együttműködés közös szabályait, melyeket mindenki megért és elfogad. Ez gyakran vonja magával a munkával és tanítással töltött évek során felvett munkaszokások és szakmai szókincs leépítését. Ötletek képzési modulokhoz/gyakorlatokhoz: Hívjunk meg szakembereket különböző szakmákból (pl. pszichológusok, szociális munkások, ápolók, tanárok, pszichiáterek), hogy megosszák tudásukat és tapasztalataikat a lelki egészségfejlesztés egy adott területén a diákokkal (pl. készségfejlesztő programok, gyermek és ifjúságfejlesztő programok). Vezessünk be közös képzési foglalkozásokat a lelki egészségfejlesztésről, ahol a résztvevők között különböző egészségügyi szakemberek képviseltetik magukat, például olyan szülői 2 Sartorius N The promotion of mental health: Meaning and tasks. In: The promotion of mental health. Volume 1, Trent, Dennis, Ashgate, Avebury Limited (1992) 12

13 készségekkel kapcsolatos modulokat, melyek a képzés első évében együtt képeznek ápolókat, pszichológusokat és szociális munkásokat. Készítsünk térképet egy adott szomszédságban vagy területen a lelki egészségfejlesztés terén létező különböző szolgáltatókról vagy szereplőkről. Írjuk le a különböző érintett szakmák filozófiáját és munkafogalmait. Írjuk le, hogyan állnak kapcsolatban a különböző szakmák a lelki egészségfejlesztés terén. Ismerjük fel a különböző szakmák korlátait és lehetőségeit az együttműködés terén. Kérjük meg a diákokat, hogy készítsenek példákat egy interszektorális, a lelki egészségfejlesztést célzó programra: például iskolában, munkahelyen, közösségfejlesztésben. Alkossunk műhelyeket, ahol a diákoknak projekteket kell javasolniuk, melyekben más szakmákkal, köztük szakmákkal, melyek kívül esnek az egészségügyi vagy szociális ellátás területén közösen alkotott interdiszciplináris csapatokban játszanak vezető szerepet - például egy projekt az iskolai ebédidő alatti jó közérzetről, ahová résztvevőnek más érdekelt feleket is meghívunk: a szakácsot, a péket, az ellátási igazgatót, a menüket tervező személyt, a felszolgálókat, a takarítókat, a szülőket, esetleg még művészeket is. A műhely nem korlátozódna az iskolai ételre és ellátásra, hanem magában foglalná azt is, ami otthon történik, vagy a helyi pékségben, a környékbeli szupermarketben, a gyorsétteremben Mutassuk be, hogyan lehet ezt a kritériumot tiszteletben tartani folyamatos képzés esetén A szakmai készségek és feladatok gyorsan fejődnek, különösen olyan új területeken, mint a lelki egészségfejlesztés. A minősített szakembereknek rendszeresen frissítenie kellene tudásukat az e területen működő különböző szakmákról és részlegekről. Alkalmat kell teremteni számukra, hogy különböző szakmákból érkezett a lelki egészség előmozdításával foglalkozó szakemberek tanítsák őket, hogy naprakészek legyenek ezekből a változásokból. Ötletek képzési modulokhoz/gyakorlatokhoz: Vonjunk be különböző szakembereket a képzési program megtervezésébe és végrehajtásába, hogy ezzel fejlesszünk egy közös tanulási szókincset. Ez gyakran vonja magával a munkával töltött évek során felvett munkaszokások és szakmai szókincs leépítését és az együttműködés közös szabályainak felépítését, melyeket mindenki megért és elfogad. Egy olyan projektben, mely a stressz kezeléséről, valamint a munka-élet egyensúlyról szól az iparban, tanítsunk a résztvevőknek arra irányuló készségeket, hogyan lépjünk be a cégbe, és hogyan kommunikáljunk a munkásokkal, alkalmazottakkal, csakúgy, mint a foglalkozásegészségügyi szakemberekkel és a céges szociális munkásokkal, megismerve különböző szakmai gyakorlataikat, és azt, hogyan járulnak hozzá a munkahelyen a lelki egészség fejlesztéséhez. Átállás a szakmai elszigeteltségről a multidiszciplináris együttműködésre. Kérjük meg a résztvevőket, hogy tervezzenek meg egy a lelki egészségfejlesztést célzó programot egy szakma részére. Adjuk a csapathoz egy újabb szakma szakemberét. Vitassuk meg, mit adhat a programhoz az új tag. Aztán adjuk a csapathoz egy harmadik szakma képviselőjét, stb. Kérjük meg a résztvevőket, hogy készítsenek egy közösségi programot a lelki egészség fejlesztésével kapcsolatban, például egy a lelki egészségfejlesztést célzó akciót egy általános iskolában, mely egy biztonságos és lelki egészség-barát iskolai környezet megteremtését célozza. Hívjuk meg az egész iskolai közösséget, hogy részt vegyenek a program fejlesztésében. Azonosítsuk az eltérő célokat, melyeket el akarnak érni, és az alkalmazni kívánt stratégiákat. Ezután azonosítsuk azokat a tudásterületeket és szakmai területeket, melyeket be kell építeni a programba, és szervezzünk egy multidiszciplináris tanácsadói 13

14 csapatot, mely lefedi a különböző szakmai területeket (szociális munkások, ápolók, élelmezési szakemberek, közlekedési rendőrség, ügyvédek, stb.). Döntsük el, egy multidiszciplináris csapatot, mint a program alakításában segédkező ideiglenes segéderőt, vagy mint állandó együttműködő erőket hívjuk meg. Egyeztessünk az alábbi Forráskészlettel további információkért, vonatkozó jogi és politikai szövegekért, és poszterek, diavetítések és képzési programok példáiért, melyek tiszteletben tartják ezt a kritériumot: 3. FORRÁSKÉSZLET 4. Lelki egészségi problémákkal küzdő emberek bevonása A képzési program céljait olyanokra is kiterjeszti, akiknek vannak tapasztalatai lelki egészségi problémákkal kapcsolatban, továbbá lelki egészségügyi szolgáltatásokat igénybe vevő személyekre és ezek ellátóira. Már a kezdettől a program részei azok az emberek, akiknek lelki egészségi problémái vannak, valamint azok, akiknek (konkrét a lelki egészségfejlesztést célzó programmal kapcsolatos képzés esetében) a program céljával kapcsolatos lelki egészségi problémájuk van. Mit jelent ez a kritérium az ellátási szakemberek számára Az ellátási szakembereknek, akik olyan programokat és tevékenységeket terveznek, melyek fejlesztik a lelki egészséget, vagy részt vesznek bennük, emlékezniük kell arra, hogy a lelki egészségügyi problémákkal küzdő emberek az általános népesség részei, így annak a népességnek is a részei, amit a lelki egészségfejlesztést célzó program megcéloz. Az ellátási szakembereket fel kell arra készíteni, hogy a szolgáltatásokat igénybe vevőkkel úgy dolgozzanak, mint tapasztalati úton szakértelmet szerzett szakemberekkel. Meg kell tanulniuk az olyan egyének bevonását a képzésbe, akiknek van vagy volt lelki egészséggel kapcsolatos problémájuk, hogy a képzés alatt állókkal megoszthassák tapasztalataikat: ha olyan embereket hallgatnak, akik lelki egészségügyi rendellenességgel élnek, annak más a hatása. Ez hozzájárul a megbélyegzés és a diszkrimináció elleni küzdelemhez is. Továbbá a lelki egészségügyi szolgáltatásokat igénybe vevőkkel való tiszteletteljes bánásmódot is jelenti, valamint azon rengeteg aspektus felismerését és leküzdését, melyben a körülöttük élők nem tekintik őket állampolgárnak. Mutassuk be, hogyan lehet ezt a kritériumot tiszteletben tartani kezdeti képzés esetén A kezdeti képzés során a diákok találkozzanak és dolgozzanak együtt lelki egészségügyi problémákkal küzdő emberekkel, mint oktatókkal, partnerekkel kutatási projektek során, kulcsfontosságú információforrásokkal és a közösségi projektek kulcsfontosságú szereplőivel. Ez képessé teszi a diákokat arra, hogy jobban tudatában legyenek mindennapi szokásoknak, rutinoknak, tudásnak, értékeknek és normáknak, ugyanakkor szembenézzenek saját sztereotípiáikkal és előítéleteikkel. Ez a hozzáállás hangot ad a lelki egészségügyi problémákkal küzdő embereknek, akik részesei lesznek a szakmai gyakorlatok, fogalmak és a szakmai politika alakításának. Az ellátási szakemberek képzésének meg kell teremtenie a párbeszéd lehetőségét a lelki egészségügyi szolgálatok igénybevevői és a szakemberek között az olyan gyakorlatokról, melyek a legtöbb pozitívumot hozhatják mind a szolgáltatások felhasználói, mind az ellátási szakemberek számára. 14

15 Ötletek képzési modulokhoz/gyakorlatokhoz: Kérjük fel a résztvevőket, hogy vitassák meg hozzáállásukat a lelki egészség felé, határozzák meg, ők személyesen hogyan határozzák meg a lelki egészséget, és a csoport többi részével tárjuk fel, mit szeretnének megváltoztatni vagy fejleszteni mindennapi életükben a lelki egészséggel kapcsolatban. Kérjük meg a résztvevőket, hogy tervezzenek meg egy a lelki egészségfejlesztést célzó projektet egy adott témáról. Vizsgáljuk meg, hogy a programmal kapcsolatba hozható lelki egészség problémákkal küzdő személyek hogyan járulhatnak hozzá a projekt tervezéséhez és gyakorlatba való átültetéséhez, és vitassuk meg az eredmény hatásait. Úgy tervezzük meg a tantervet, hogy az számításba veszi az olyan diákok jelenlétét, akik lelki egészségügyi problémákkal küzdenek a kezdeti képzés során (megközelítőleg 4-ből 1- nek lesz valamilyen kisebb vagy nagyobb pszichológiai problémája, ami idővel egy bizonyos ponton hátráltatja a tanulási folyamatot a képzés során). Alkossunk meg egy irányelvet a lelki egészség fejlesztésére. Tervezzünk meg egy projektet a lelki egészség fejlesztésére a diákoknak. Az oktatók közé vegyünk be olyan minősített ellátási szakembereket, akik tanulmányaik során lelki betegséget éltek át. A tanterv során végig vonjunk be olyan oktatókat, akiknek már volt tapasztalata lelki betegségekkel. Bizonyos modulokba vonjunk be olyan embereket, akiknek lelki egészségügyi problémáik vannak. Oktatóként vonjunk be minősített ellátási szakembereket, akik már éltek át lelki betegséget. Mutassuk be, hogyan lehet ezt a kritériumot tiszteletben tartani folyamatos képzés esetén Hagyományosan a legtöbb ellátási szakembert olyan rendszerben képezték, ahol a felhasználók nézőpontja közvetetten került bemutatásra, esettanulmányokon és/vagy esetek vizsgálatán keresztül. A gyakorlatban gyakran ahhoz szoktak hozzá, hogy a lelki egészségügyi szolgáltatások igénybe vevőit pácienseknek tekintsék, ahol a páciens szerepe általában passzív szerep. A folyamatos képzésnek ki kell hangsúlyoznia a szolgáltatások igénybevevői re-integrálásának fontosságát, mint az egészségügyi és szociális ellátási rendszer aktív szereplőiét. A szolgáltatások igénybevevőinek és az ellátási szakembereknek, mint oktatóknak a bevonása a szakmai képzésbe mind az oktatók, mind az oktatottak számára hasznos. Ötletek képzési modulokhoz/gyakorlatokhoz: Szakemberek iskolai egészséges étkezéssel kapcsolatos beavatkozási lépések megvalósítására történő képzése során ne feledkezzünk el az olyan diákok valószínű jelenlétéről, akiknek evészavaruk van (anorexia, kóros elhízás). Hozzunk be valakit, akinek van, vagy volt evészavara, hogy beszéljen a diákokkal. Amikor munkaerő ellátásával foglalkozó szakembereket képzünk a rugalmasság és a stressz kezelés fejlesztésére magánvállalkozásoknál, ne feledkezzünk meg a lehetőségről, hogy olyan dolgozók vannak jelen, akiknek munkahelyi stresszel kapcsolatos szorongásos zavaraik vannak. Hívjunk meg egy dolgozót, aki már átesett stresszel kapcsolatos betegségen, hogy beszéljen a tapasztalatairól. 15

16 Amikor képzést folytatunk olyan munkaügyi tanácsadók számára, akik lelki egészségügyi rendellenességekkel küzdő emberekkel dolgoznak, oktatóként vonjunk be lelki egészségügyi problémákkal küzdő embereket, és olyan szakembereket, akik már tapasztaltak munkával kapcsolatos egészségügyi problémákat (munkával kapcsolatos stressz, depresszió ). Bizonyos modulokba résztvevőként vonjunk be olyan embereket, akiknek lelki egészségügyi problémáik vannak. Kis csoportokban dolgozva, lelki egészségügyi szolgáltatásokat igénybe vevő személyekkel minden csoportban, készítsünk (a) egy a lelki egészség előmozdításával kapcsolatos projektet egy általános népességre vonatkozó lelki egészéggel kapcsolatos tárgyban (pl. munka/élet közti egyensúly, egészséges iskolák, egészséges étkezés, alkoholfogyasztás ), tanulmányozva az eredményeket azon lelki egészségügyi szolgáltatásokat igénybe vevő személyekkel kapcsolatos eredményeket, akik hallhatják az üzenetet, és (b) egy olyan lelki egészség fejlesztésével kapcsolatos projektet, mely konkrétan lelki egészségügyi problémákkal küzdő embereket céloz. A diákok számára fontos, hogy felismerjék azokat a nehézségeket, melyekkel a lelki egészségügyi szolgáltatásokat igénybe vevő személyek szembenéznek, amikor információhoz, vagy kompetenciákhoz akarnak hozzáférni. Hívjunk meg egy lelki egészségügyi szolgáltatásokat igénybe vevő személyt, hogy bemutasson egy igaz történetet arról, hogyan próbál információhoz hozzáférni egy konkrét lelki egészéggel kapcsolatos témában (szülői készségek, rugalmasság, kommunikációs készségek ). Egyeztessünk az alábbi Forráskészlettel további információkért, vonatkozó jogi és politikai szövegekért, és poszterek, diavetítések és képzési programok példáiért, melyek tiszteletben tartják ezt a kritériumot: 4. FORRÁSKÉSZLET 5. Érdekképviselet A képzési program kihangsúlyozza az érdekképviselet fontosságát, azaz, tudni, hogyan kell felhozni és megvédeni azok nézőpontját, akiknek esetleg nincsenek meg a képességeik vagy a szükséges társadalmi erejük, hogy megvédjék magukat, vagy politikai téren pozitív változásért dolgoznak a szociális vagy egészségügyi ellátási rendszer terén. Mit jelent ez a kritérium az ellátási szakemberek számára A lelki egészségfejlesztést célzó programok felépítésekor sok társadalmi csoportnak nehézségei vannak érdekeik védelmekor, vagy ha saját különböző nézőpontjukat akarják kifejezni; ez tipikusan érinti azt, hogy szerintük mi építi fel a jó közérzetet, vagy, hogy szerintük hogyan kellene haladni a program megvalósításával. Az olyan társadalmi csoportok, mint a bevándorlók, szexiparban dolgozók, melegek és leszbikusok, etnikai csoportok, csecsemők, rabok, magányosan élő öregek, fogyatékkal élők, kórházi ápoltak gyakran nem rendelkeznek azzal a szólásszabadsággal vagy a szükséges képességekkel vagy feltételekkel, melyek ahhoz kellenek, hogy megvédjék érdekeiket. Más helyzetekben, habár az ellátási szakemberek az ügyfél igényeinek kielégítését célozzák, például a lelki egészséggel kapcsolatos szolgáltatások terén gyakran törvény kötelezi őket arra, hogy vegyék számításba a közösség arra irányuló igényét, hogy megvédjék a szükségtelen kockázattól. Ez az érintett szakemberek számára konfliktust generálhat szerepük megítélése terén. Tanítsuk arra a diákokat és a szakembereket, hogy lelki egészségügyi 16

17 szolgáltatásokat igénybe vevő személyek független szervezeteivel dolgozzanak, nem csupán ellátás alatt álló páciensekkel. A független igénybevevői szervezetek és az igénybevevők képviselői szabadon felszólalhatnak és megvan a felhatalmazásuk más igénybevevők képviseletére, akik esetleg nem tudják könnyen kifejezni magukat. Az European Psychiatry Association Guidance Paper on mental health promotion (Európai Pszichiátriai Társaság tanácsadói tanulmánya a lelki egészség előmozdításáról) kihangsúlyozza a tényt, hogy a non-profit szervezetek és érdekvédelmi csoportok érdekeltként történő bevonása ezekbe az erőfeszítésekbe segíthet áthidalni a szakadékot az egészségügyi szakemberek és a közösség között (Kalra et al., 2011). Mutassuk be, hogyan lehet ezt a kritériumot tiszteletben tartani kezdeti képzés esetén A diákoknak meg kell tanulniuk, hogyan vonják be az érdekképviseletet, mint stratégiát a lelki egészségfejlesztést célzó projektek megalkotásánál, különösen, amikor a tevékenységek olyan csoportokat vagy egyéneket céloznak meg, akiknek a hangját a társadalomban hagyományosan kevésbé fontosnak vagy kevésbé lényegesnek tekinthetik (pl. bevándorlók, etnikai kisebbségek, gyerekek, nők, öregek). Mivel a lelki egészségfejlesztés a közösségek szociális, gazdasági, környezeti és kulturális jó közérzete fejlesztését célozza, különös tekintettel a marginalizált tagokra, az érdekképviselet sok fejlesztési stratégiában fontos szerepet játszik. Ötletek képzési modulokhoz/gyakorlatokhoz: Kérjük meg a tanfolyam minden diákját, hogy készítsenek dolgozatot egy-egy társadalmi csoportról; hasonlítsuk össze e különböző csoportok érdekképviseleti stratégiáit. Tanulmányozzuk az ellátási szakemberek konkrét szerepét az olyan páciensek egészségügyi érdekei védelmében, akik képtelenek könnyen kifejezni magukat, vagy akik különböző kultúrákból érkeztek. Értsük meg, mikor szükséges bevonni egy külső érdekképviseleti személyt. A kezdeti képzés során a diákoknak tanulniuk kell az emberi jogokról, mint annak alapjáról, hogy megértsük a társadalomban az egyének és a csoportok egészséghez való hozzáférésének egyenlő lehetőségeit. Például a bevándorlók vagy etnikumok terén folytatott képzésnek el kell látnia a résztvevőket az emberi jogok melletti aktív érdekképviselethez szükséges tudással és képességekkel, hogy olyan tevékenységeket is magába foglaljon, melyek segítenek megvédeni az emberek jogait és felhívják a figyelmet a marginalizált csoportok jogaira. Vonjunk be egy képzési modult a lelki egészségügyi szolgáltatásokat igénybe vevők mozgalmának történetéről (nemzetközileg, országosan és helyileg); a modul maguknak az igénybevevői egyesületeknek a részvételével kerüljön megtervezésre és megvalósításra. Vonjunk be olyan modulokat, melyek gyakorlati eseteket mutatnak be, ahol csoportok/egyesületek kaptak támogatást, hogy nyomást gyakoroljanak intézményekre a helyi egészségügyi/szociális politika megváltoztatására. Tanulmányozzunk érdekvédelmi jelentéseket, melyek közegészségügyi problémákat azonosítanak, analizáljunk potenciálisan megoldást jelentő irányvonalakat és határozzuk meg, mely érdekképviseleti stratégia kerüljön alkalmazásra, mellyel az irányvonal megalkotóit a javasolt közegészségügyi megoldás alkalmazására bátorítjuk. 17

18 Mutassuk be, hogyan lehet ezt a kritériumot tiszteletben tartani folyamatos képzés esetén A folyamatos képzésnek segítenie kell a szakembereket abban, hogy fejlesszék hozzáállásukat és képességeiket az érdekképviselettel kapcsolatban. A résztvevőknek néha szembe kell nézniük saját előítéleteikkel és le kell győzniük szakmai szerepük korlátait. Sok országban az ezzel a mutatóval kapcsolatos fő problémák egyike lehet a valódi együttműködés hiánya a hivatalos irányvonal-alkotó testületek és a konkrétan a lelki egészséggel kapcsolatos területek szereplői között. A szakemberek néha erőtlennek érzik magukat bizonyos társadalmi csoportok védelmével kapcsolatban. Az érdekképviseleti képzésnek segítenie kell az ellátási szakembereket az ellátási és ellenőrzési konfliktusok és kétértelműségek kezelésében, melyekkel a napi gyakorlat során szembesülnek. A folyamatos képzésnek meg kell teremtenie a lehetőséget a gyakorlat felmérésére e területen. Ötletek képzési modulokhoz/gyakorlatokhoz: Kérjük meg a résztvevőket, hogy adjanak példákat saját tapasztalatukból, melyekben a kliensek egészséget és jó közérzetet érintő értékei váratlanok voltak, vagy a csoportban értékkonfliktust teremtettek. Vizsgáljuk meg, hogy egy külső érdekképviseleti személy behozatala hogyan könnyítheti meg a döntéshozatalt. Tárjunk fel érdekképviseleti szerepeket és stratégiákat azon intézmények alkalmazottai lelki egészségének fejlesztésére, ahol a résztvevők dolgoznak. Azonosítsunk érdekképviseleti igényeket és módszereket, a vezetőségtől az első vonalbeli dolgozókig. Dolgozzunk ki egy szociális lakhatási projektet, hogy lássuk, a lakosok hogyan hatnak a jó lelki egészség meghatározó tényezőire az adott épületben. Szervezzünk egy nyilvános vitát az épület használóival. Segítsünk különböző csoportoknak nézőpontjuk megvédésében. Szenteljünk különös figyelmet az etno-pszichiátriának és a bevándorló népességnek, akik új környezetükben beilleszkedési problémákkal küzdenek. Tervezzünk egy programot ezen emberek pozitív lelki egészségéhez való jogai védelmére és elősegítésére. Egyeztessünk az alábbi Forráskészlettel további információkért, vonatkozó jogi és politikai szövegekért, és poszterek, diavetítések és képzési programok példáiért, melyek tiszteletben tartják ezt a kritériumot: 5. FORRÁSKÉSZLET 6. A tudásalap használata A képzési program az akcióstratégiák azonosításakor számításba veszi a naprakész tudományos bizonyítékokat és etnográfiai információkat, melyeket számos módszerrel nyer, köztük epidemiológiai és társadalomtudományok segítségével. Mit jelent ez a kritérium az ellátási szakemberek számára A kezdeti és a folyamatos képzés során a diákoknak meg kell tanulniuk, hogyan olvassanak és elemezzenek tudományos cikkeket, valamint a tudás gyakorlatba való átültetésének elveit. Meg kell tanulniuk a módszereket tudásuk, képességeik és szakmai tudásuk felmérésére és 18

19 frissítésére. A tapasztalaton alapuló tudás jobban informált párbeszédet enged meg a különböző érintett szereplők és szakmák között. A lelki egészség minőségi fejlesztésének különböző típusú adatokhoz és tudáshoz kell hozzáférnie: (1) a jó egészség és jó lelki egészség problémáival, igényeivel és meghatározó tényezőivel és az intenzitás és a sürgősség jeleivel kapcsolatos mennyiségi adatok (pl. az igények/problémák/érintett lakossági csoportok vagy egyének dominanciája, mértéke), (2) a probléma/igények/projektek leírásainak és meghatározásainak az érintettek, a közösség tagjai, vagy a problémával kapcsolatos tapasztalatokkal rendelkező emberek elbeszélése alapján történő minőségi elemzése, (3) azon módszerek ismerete, melyekkel az igénybevevőket be lehet vonni a kutatási folyamatba, és az igénybevevők tudása és szakértelme fontosságának ismerete. Mutassuk be, hogyan lehet ezt a kritériumot tiszteletben tartani kezdeti képzés esetén A képzésnek információkat kell tartalmaznia az információ megszerzésének és a megbízható információ felismerésének különböző módszereiről, azzal a céllal, hogy megtanuljuk, hogyan használható fel a szakirodalom a lelki egészség fejlesztésével kapcsolatos tényeken alapuló projektek felépítésekor. Ötletek képzési modulokhoz/gyakorlatokhoz: Vonjunk be egy modult a kutatási módszerekről és a kutatási szakirodalomról az egészség fejlesztése terén. Vonjunk be egy képzési modult a tudásalap cselekedetekre való átültetéséről: megtanulni azt, hogyan lehet a szakirodalmat felhasználni egészség fejlesztésével kapcsolatos tényeken alapuló projektek felépítésekor. Vezessünk be egy e-tanulási modult hozzáféréssel a tudományos és szakmai irodalomhoz, hogy a résztvevők hozzászokjanak a tudásalap használatához ugyanazzal a módszerrel (etanulás), melyet karrierjük során később is használni fognak. Biztosítsuk a hallgatók számára szakmagazinok és weboldalak jegyzékét, melyen keresztül frissíthetik tudásukat az egészségfejlesztésről, és arról, hogyan alkalmazzák a programokat más országokban. Mutassuk be, hogyan lehet ezt a kritériumot tiszteletben tartani folyamatos képzés esetén A legtöbb egészségügyi ellátásban dolgozó szakember általában egyetemi képzése során szerzi meg saját szakmai területén az adatbázisokról és tudományos kutatást segítő keresőprogramokról szóló tudást. A lelki egészség fejlesztése terén folytatott cselekedetek fejlesztése érdekében szükséges olyan készségeket kifejleszteni, melyek más szakmai és tudományos területekről származó (mint szociológia és ökológia) tudás megszerzésére irányulnak. Továbbá a folyamatos képzésben sok résztvevőnek szüksége lesz arra, hogy frissítse tudását arról, hogyan lehet e különböző területeken információhoz jutni a lelki egészség hatékony fejlesztéséről, és hogy hogyan használja ezeket az adatokat projektek felépítéséhez. 19

20 Ötletek képzési modulokhoz/gyakorlatokhoz: Értékeljük a résztvevők e-tanulással kapcsolatos tudatosságát. Képzés után biztosítsunk számukra távoli e-tanulási lehetőséget hozzáféréssel a legújabb tudásanyaghoz és kutatási módszerekhez. Egyeztessünk az alábbi Forráskészlettel további információkért, vonatkozó jogi és politikai szövegekért, és poszterek, diavetítések és képzési programok példáiért, melyek tiszteletben tartják ezt a kritériumot: 6. FORRÁSKÉSZLET 7. Beavatkozó lépések igazítása a helyi körülményekre és igényekre, holisztikus, ökológiai megközelítésben A képzési program kihangsúlyozza azt a tényt, hogy a lelki egészséget fejlesztő beavatkozó lépéseket a helyi környezetre és igényekre, valamint az érintett személyekre kell igazítani (számításba véve a környezetet melyben az érintett emberek élnek). Az egyén szemszögéből ez azt jelenti, hogy a konkrét lelki egészségi célokat holisztikus módon kezelik, számításba véve a közösség és a fizikai környezet jellegzetességeit, ahol az egyén él, és számításba véve a különböző kultúrákat, szocio-ökonómiai és oktatási helyzeteket, kort, nemet, szexuális irányultságot, egészséget és képességeket. A képzési program olyan egészségfejlesztési célok köré épül, melyeket mérni és értékelni lehet; és a kérdéses közösségek vagy egyének érintve vannak ebben az értékelési folyamatban: a helyi igények felmérésében, a célok és mutatók kiválasztásában, valamint az eredmények értékelésében. Mit jelent ez a kritérium az ellátási szakemberek számára A képzésnek bátorítania kell és képessé kell tennie a résztvevőket arra, hogy számításba vegyék a helyi közösségi környezetet, amikor a kérdéses közösségben lelki egészség fejlesztéséről szóló stratégiákat valósítanak meg. Ez a társadalmi szerkezetek és értékek azon helyi környezetben való alapos ismeretét igényli, ahol a program megvalósításra kerül. Egyéni szinten ez magával vonja az egész személy igényeinek számításba vételét, saját egyéni környezetében. Például a beteg embereket nem lehet a betegségük alapján meghatározni; ők nem csupán egy testből vagy egy elméből állnak; van testük, elméjük, családjuk, egy pszichoszociális közegük, környezetük, kultúrájuk, stb. A tanácsadói kapcsolatban egy ellátási szakembernek átfogó jelleggel figyelembe kell vennie az emberek igényeit minden ilyen különböző szinten fiziológiai, pszichológiai, szociális és lelki csakúgy, mint az adott személy lakókörnyezetét (család, szomszédság, város, régió). Fontos elkerülni az olyan gyakorlatokat, melyek az emberek igényeit és projektjeit alakítják az aktuálisan elérhető és felkínált szolgáltatásokhoz, ahogy annak megértése is, hogyan alkossunk válaszokat/beavatkozó lépéseket melyek a helyi, beavatkozást igénylő helyzetek köré épülnek. Azokat a beavatkozó lépéseket, melyek máshol már bizonyították értékeiket, nem csupán a helyi környezethez kell igazítani, hanem az elérhető forrásokhoz is, mind egyéni, mind közösségi szinten. A lelki egészség fejlesztése a források felkutatását és megszervezését is magában foglalja. Ehhez a feladathoz szükséges a társulás a lelki egészség fejlesztésében érintett lakossággal, valamint az együttműködés és koordináció a szolgáltatók között. 20