Környezevédelmi és Vízügyi Miniszérium Hulladékgazdálkodási és Technológiai Főoszály Hulladékgazdálkodás ervezése a nemzeközi ámogaásokból kimaradó erüleeken Nyuga-Alföld RÉGIÓ Budapes, 2004. november.
Hulladékgazdálkodás ervezése a nemzeközi ámogaásokból kimaradó erüleeken: DUNA-TISZA KÖZE Bevezeés, előzmények A Környezevédelmi és Vízügyi Miniszérium megbízására elkészül a Hulladékgazdálkodás ervezése a nemzeközi ámogaásokból kimaradó erüleeken című anulmány, amely az ország erüleén ha olyan érsége ár fel, ahol a hulladékgazdálkodás fejleszésére szükség lenne, de eddig a érségben érine önkormányzaok és/vagy vállalkozások nem készíeek erve, projekjavaslao a megoldásra. A vizsgálandó erüleeke a már nemzeközi ámogaásra elfogado vagy előkészíés ala levő (a ovábbiakban fuó projekek ) komplex hulladékgazdálkodási projekervek haározák meg. A anulmány árgya az ezek közö kimarad elepülések, illeve régiók vizsgálaa ( fehér folok ). Jelen részanulmány a Nyuga-Alföld Régió erüleén szükséges és leheséges hulladékgazdálkodási fejleszésekre ad szakmai javaslao. A nemzeközi ámogaásokból kimaradó elepülések, erüleek alapadaai, jelenlegi hulladékgazdálkodási helyzeének ényszerű meghaározása érdekében első lépésben az összes érine önkormányza számára kérdőíve küldek szé a anulmány készíői. Az önkormányzaok megkeresésével párhuzamosan konzulálak a erüle jelenősebb szolgálaóival, illeve ovábbi érine szervezeekkel a regionális, illeve erülei elképzelések és leheőségek felérképezésére. Az önkormányzai felmérés alapveően sikeresnek, reprezenaívnak ekinheő, a elepülések részéről a válaszolási hajlandóság 50-70 %, országos álagban 60% vol. Az érine lakosszám ekineében az arány még jobbnak bizonyul, a válaszoló önkormányzaok a lakosság 71%-á képviselik. A anulmányunk árgyá képező, nemzeközi hulladékgazdálkodási ámogaásokból kimaradó erüleek 687 önkormányzao, illeve minegy 2.040.000 lakos jelenenek. Ezek a fehér folok alapveően az alábbi egybefüggő erüleeke akarják: 1. Nógrád Régió 2. Nyuga-Alföld Régió 3. Jászság Dél-Heves Régió 4. Dél-Kele-Aföld Régió 5. Komáromi Régió 6. Nyuga-Dunánúli Régió A jelen részanulmány az álalános helyzeelemzési és javasla fejezenek egy nagyobb - a Nyuga-Alföld összefüggő erüleegységre vonakozó részei aralmazza. A vizsgál régió a mellékel ábra muaja be. 1. A fuó projekekből kimaradó elepülések, illeve erüleek helyzeének elemzése Az ado régiókban egyes jelenősebb közszolgálaás végző cégek megkeresésével felmérés végezünk (személyes inerjú és kérdőív formában is) annak érdekében, hogy ájékozódjunk a szándékukról, erveikről. A régió hulladékgazdálkodási rendszerének fejleszése szemponjából rendkívül lényeges a meglévő lerakók alapos ismeree, illeve elemzése, mivel ez meghaározó lehe az egyes régiókban kialakíandó projekekre, illeve a elepülések 2
Hulladékgazdálkodás ervezése a nemzeközi ámogaásokból kimaradó erüleeken: DUNA-TISZA KÖZE hovaarozására. A hulladékgazdálkodási rendszerek jellemzően 2-3 nagyobb lerakóelep köré szerveződnek, amelynek egy része meglévő elep. A kérdőívben rögzíeük az egyes hulladéklerakók szolgálaási körzeére jellemző legfonosabb adaoka, a szolgálaás jelenlegi szinjé. A személyes inerjúk során felmérük a fejleszési leheőségeke, erveke, koncepcióka, egy eseleges állami/nemzeközi szerepvállalás leheőségé a korszerű hulladékgazdálkodási rendszerek kialakíásában. A hulladékgazdálkodási közszolgálaással kapcsolaos ámogaási rendszer alanyai közé bekerülek az önkormányzaok melle a közszolgálaók is, mivel gyakorlailag az önkormányzaokkal köö szerződésekkel önkormányzai feladaok elláásá veék á, ezér a feladaaik elláásához szükséges fejleszésekhez állami ámogaás is igénybe vehenek, azaz például sikerrel pályázhanak a szolgálaási körzeükben a szelekív hulladékgyűjés működeéséhez szükséges eszközök beszerzésének ámogaására. A kövekezőkben ismerejük a régióra vonakozó részlees adaoka, fejleszési leheőségeke. A logikusabb árgyalás vége ebben a fejezeben muajuk be és vejük össze a helyzee a Regionális Hulladékgazdálkodási Tervekben foglal elképzelésekkel is. Nyuga-Alföld Régió A régió a Duna-Tisza-közén, a Közép-Magyarország régió erüleén alálhaó. Keleről a Duna-Tisza Regionális Hulladékkezelési Projek, nyugaról a Közép-Duna Vidéki Hulladékgazdálkodási Rendszere haárolja. A erülei elhelyezkedés mia szészabdal, nehezen kezelheő egy egységkén. Regionális feloszás szemponjából a erüle déli - Kunpeszér-Kunszenmiklósól délre eső - része a Dél-Alföld Saiszikai Régióhoz arozik, eől északra a Közép-Magyarország Saiszikai Régió körzee alálhaó. Vizsgál önkormányzaok: Gödöllő, Gyál, Vecsés, Dunaharaszi, Dabas, Pécel, Üllő, Isaszeg, Kisarcsa, Maglód, Ócsa, Tura, Kerepes, Sol, Szabadszállás, Izsák, Csömör, Örkény, Alsónémedi, Dány, Inárcs, Orgovány, Hernád, Táborfalva, Ecser, Újharyán, Nagyarcsa, Fülöpszállás, Felsőpakony, Galgahévíz, Kakucs, Csengőd, Zsámbok, Valkó, Ágasegyháza, Vácszenlászló, Kunadacs, Taárszengyörgy, Újlengyel, Puszavacs, Solszenimre, Páhi, Tabdi, Kaskanyú, Fülöpháza, Kunpeszér, Újsol, Gyömrő, Pánd, Dunavarsány, Taksony, Hara, Jakabszállás, Akaszó, Dunaeélen. Érine elepülések: összesen 55 elepülés, kb. 277.000 lakos: 1.1.1 Hulladékgazdálkodási szemponból való egybefüggőség és az egybefüggő erüleek szelekív hulladékkezelésének szinje A érség hosszan elnyúlik, beékelődik egyes meglévő vagy alakuló projekekbe, nehezen kezelheő egy egységkén. A jelenlegi hulladékkezelési rendszerek öbb szolgálaó gyűjési körzeén szerveződnek, gyakran egymásba ékelődő gyűjőkörzeekkel. A főbb szolgálaóka és a szolgálaás szinjé a kövekezőkben muajuk be: Az Izsáki Regionális Hulladéklerakó, üzemeleője a Izsák-Kom Kf., közel 42.000 fő elepülési szilárd hulladék lerakásá lája el. Jelenleg a kövekező elepüléseke lája el: Izsák, Kunadacs, Fülöpháza, Szabadszállás, Újsol, Sol, Fülöpszállás, Ágasegyháza, Orgovány, 3
Hulladékgazdálkodás ervezése a nemzeközi ámogaásokból kimaradó erüleeken: DUNA-TISZA KÖZE Páhi, Kaskanyú, Tabdi, Solszenimre, Hara. A lerakó 2003. május 1. óa üzemel, kialakíása nem felel meg a 2008 uáni üzemeleés feléeleinek (környezevédelmi engedély: 30.298/1998, módosíva 32.281-5/1998, 47240-15/2003 hulladékáralmalaníás), mivel az I. üem 2 mm vasag HDPE szigeeléssel épül. Meglévő szabad kapaciása 392.000 m 3, amely ilyen beszállíási üem melle minegy 32 évre oldaná meg a érség hulladéklerakási feladaá. A lerakón hulladékkezelés, válogaás nem örénik, a lerako hulladéko kompakoros ömöríés uán földdel akarják. A gyűjési erüleen szelekív hulladékgyűjés nincs. A lerakó ulajdonosai a beszállíó önkormányzaok. A szolgálaó csak a lerakó üzemeleésé végzi, a elepülési hulladék begyűjésé, szállíásá az önkormányzaok álal megbízo vállalkozók végzik. Legjelenősebb szolgálaó a Saubermacher Kf., emelle egyes elepüléseken helyi vállalkozók végzik a begyűjés. (A jelenleg beszállíó önkormányzaok egy része Aposag, Dunavecse, Dunapaaj, Kiskörös - kifejeze csalakozási szándéká más projekekhez.) A Gyáli Regionális Hulladéklerakó, az A.S.A Magyarország Kf. üzemelei. 36 elepülésen (amelyek nem mindegyike arozik jelen anulmány vizsgálai körzeébe) (Gyál, Dunaharaszi, Ócsa, Felsőpakony, Vecsés, Üllő, Csévharasz, Gomba, Tóalmás, Ecser, Alsónémedi, Pécel, Isaszeg, Maglód, Bénye, Budaörs, Budapes 1, Bugyi, Délegyháza, Dunavarsány, Gyömrő, Halászelek, Inárcs, Kakucs, Káva, Monor, Monorierdő, Nyáregyháza, Nagykáa, Szigehalom, Szigeszenmiklós, Taksony, Tápiószecső, Tököl, Újharyán, Vasad) minegy 100.000 ember elepülési szilárd hulladékának lerakásá láják el. A lerakó az A.S.A Kf. ulajdona, a gyáli önkormányzaól bérli a erülee. Minegy 70.000 ember hulladékbegyűjésé az A.S.A végzi, egyes elepüléseken az önkormányzaok álal megbízo egyéb vállalkozók végzik a begyűjés és a szállíás. A lerakó szabad kapaciása az első üemben 430.000 onna, engedélyeze kapaciása 3.000.000 onna. (Engedély: KF:4648/2002 hulladékkezelés, lerakás, szállíás. Felülvizsgála 2004 januárban az IPPC eljárás kezdeményezése mia nem kerül elfogadásra.). A lerakón a papír és műanyag frakcióka válogaják, majd bálázva árolják, illeve áadják a feldolgozónak. Szelekív hulladékgyűjés 3 elepülésen folyanak (ill. folynak árgyalások annak beindíásáról: Felsőpakony, Pécel, Gyál). A öbbi elepülésen a szolgálaó az önkormányzai szándék és forrás hiányával magyarázza, hogy nem gondolkoznak ilyen irányú fejleszésben. A Turai Regionális Hulladéklerakó és Hasznosíó Telepe a Szelekív Hulladékhasznosíó és Környezevédelmi Kf. üzemelei 2000 óa, 4 elepülés (Tura, Vácszenlászló, Zsámbok, Galgahévíz) közel 15.000 lakosának elepülési hulladékgyűjési és -áralmalaníási szolgálaásá lája el. A lerakó ulajdonosa a négy önkormányza, üzemeleője a Kf. A elep lerakási kapaciása 328.000 m 3, minegy 40 évre elegendő ilyen üemű beszállíás melle a érség hulladékának fogadására. (Engedély: KF:8294/2004 hulladékáralmalaníás, -hasznosíás, felülvizsgálai dokumneáció beadva) A lerakó kisérségében a szelekív hulladékgyűjés mind a négy elepülésen megvalósul. A lakosság a kelekeze hulladéko három frakcióban gyűji: biohulladék, egyéb hasznosíhaó hulladék és a maradék frakció. Az egyéb hasznosíhaó hulladékok közé arozik a papír, műanyag (PET palackok, fóliák) üveg és fém. Ezen hulladékok uóválogaása a lerakón örénik, a válogaás uán bálázzák, majd áadják a felhasználónak a hulladékoka. A biohulladék kezelésé a lerakón kialakío komposzálón végzik, nyio prizmás módszerrel. A kész komposzo rosálás és csomagolás 1 Nem lakossági 4
Hulladékgazdálkodás ervezése a nemzeközi ámogaásokból kimaradó erüleeken: DUNA-TISZA KÖZE (50 kg-os zsákok) uán érékesíik. A lakossági veszélyes hulladéko előre meghirdee időponba és helyszínen gyűjik. Az üzemeleő szerin a lakosság kb. fél év ala megszoka az ilyen jellegű hulladékbegyűjés. A környezeudaosság kialakulásá segíee a falusias környeze, azaz az emberekkel folyao személyes beszélgeések, a közismer, köziszeleben álló helyi emberek példamuaása. A Csömör Regionális Hulladékkezelő Közpon üzemeleője és ulajdonosa a Ker-Hu Kf. A Kf. csak a lerakó üzemeleésével foglalkozik, a hulladék begyűjésé és beszállíásá az egyes önkormányzaok álal megbízo vállalkozók végzik. A lerakó 6 elepülés (Csömör, Kisarcsa, Nagyarcsa, Kerepes, Mogyoród, Szada) minegy 33.000 lakosának elepülési hulladéká, valamin az Ereco R. álal beszállío ipari nem veszélyes hulladéko kezeli. A lerakó első üeme épül ki, amely az engedélyeze kapaciás egyööde. Jelenlegi szabad kapaciása így 250.000 m 3, végleges engedélyeze kapaciása 1.000.000 m 3. (Engedély: KF:489-8/1996 környezevédelmi engedély, KF:1004/2004 hulladékáralmalaníás, felülvizsgálai dokumneáció beadva) A ulajdonos 2006-ban ervezi a második üem, újabb 360.000 m 3 kiépíésé. A lerakón papír, műanyag és fém frakciók uóválogaása örénik. A szelekív gyűjés bevezeése 2004 első-második negyedévében várhaó minden elláo elepülésen. Az önkormányzaokkal folyao árgyalások eredményeképpen a elepülések bizosíják a gyűjőszigeek helyé (szükség szerin végzik a gyűjőhely műszaki kialakíásá, pl. beonozás), a Kf. vállalja a gyűjőkonénerek kihelyezésé és a begyűjés. A gyűjőszigeeken az eddig válogao frakciók melle zöldhulladék elkülöníe gyűjése is megvalósul. A Dabasi Regionális Hulladéklerakó a Rehmann-OKÖT Kf. üzemelei. Az üzemeleés jelenleg csak jelképes, mer a beruházás óa (a lerakó 2002-ben adák á) a ulajdonos önkormányzaok közö (Dabas, Inárcs, Újharyán, Újlengyel, Hernád, Puszavacs, Örkény, Táborfalva, Taárszengyörgy) úgy megromlo a viszony, hogy nem udnak megegyezni az üzemeleés feléeleiről, így az új szigeel lerakóba azóa sem örén beszállíás. Hulladékkezelési engedélykérelme nyújo be, amely elbírálás ala van, várhaóan 2004. IV. negyedévben indulha meg a beszállíás. A szolgálaó cég jelenleg a dabasi szigeelelen lerakóba szállíja a begyűjö elepülési szilárd hulladéko, hulladékkezelési engedéllyel nem rendelkezik. A felülvizsgálai dokumenáció elfogadás ala van. Szelekív gyűjés a érség elepülésein nincs. A Nyuga-Alföld érség nagyobb lerakói köré szerveződö szolgálaási körzeek melle a érségben öbb elepülésen a begyűjö elepülési hulladéko a meglévő helyi lerakóra szállíják, a közszolgálaás a elepülésen belül végzik el, megleheősen alacsony színvonalon. A érségben lévő szigeelelen lerakók a kövekezők: Gyál, Vecsés, Dabas, Isaszeg, Maglód, Ócsa, Kerepes, Dány, Táborfalva, Valkó, Taárszengyörgy amelyek felülvizsgálai dokumenáció benyújoak -, ovábbá Örkény, Hernád, Újharyán, Nagyarcsa, Kakucs, Puszavacs, Pánd, amelyek nem nyújoak be felülvizsgálai kérelme. Ezen lerakók kialakíása öbb szemponból sem felel meg a 22/2001. (X. 18.) KöM rendele előírásainak. Mivel azonban ezek a lerakók 2008 december 31-ig üzemelhenek az önkormányzaoknak nem érdekük, hogy a korszerű lerakókkal, illeve az oda beszállíó gyűjőcégekkel kössenek szerződés, hiszen ez nyilvánvalóan a hulladékszállíási díj megemelésé eredményezné. 5
Hulladékgazdálkodás ervezése a nemzeközi ámogaásokból kimaradó erüleeken: DUNA-TISZA KÖZE 1.1.2 Regionális hulladékkezelési erv alapján meghaározo elképzelés A érség déli erülee a Dél-Alföld Saiszikai Régióba arozik. A erüleen alálhaó közponi helyzeű Izsáki Regionális Hulladéklerakó a regionális hulladékgazdálkodási erv figyelembe veszi, min hosszú ávon üzemelő elepülési szilárd hulladéklerakó. A erv szerin a lerakó melle ovábbi fejleszéskén komposzáló épülne, ez azonban az üzemeleő nem erősíee meg. A lerakón ilyen irányú ervek egyenlőre nem szüleek, a szelekíven begyűjö zöldhulladék a Kecskeméen üzemelő komposzálóelepre kerülne. A érség Kunpeszéről északra fekvő része a Közép-Magyarország Saiszikai Régióba arozik. A régióra vonakozó erülei részlees hulladékgazdálkodási erv csak álalános céloka fogalmaz meg, konkré helyszínek, cselekvési programok a ervben nem szerepelnek, így a régióban működő közszolgálaók és önkormányzaok elképzelései, ervei nem lehe összeveni a regionálisan megfogalmazo ervekkel. A fejleszéseke - pl. lérehozandó 10 db önálló- és a ké ISPA projek részekén még néhány komposzáló - nem haározza meg egzakan, pl. a helyszínek és kapaciások nem meghaározoak. 1.1.3 A közelben erveze hulladékgazdálkodási projekek és kapcsolódási leheőség A vizsgál elepüléseke nyugaról a Közép-Duna Vidéki Régió Hulladékgazdálkodási Projek erülee haárolja, délről a Homokhásági, keleről a Duna-Tisza Közi Hulladékgazdálkodási Projek elepüléseivel haáros a erüle. Északról az Észak-Kele-Pes Megyei Hulladékgazdálkodási Rendszer szerveződik, a közelmúlban iszázódak a kezelőléesímények helyszínei és a csalakozó elepülések. A vizsgál fehér fol erüleéről Gödöllő, Kerepes és Valkó részvevőkén kifejeze csalakozási szándéká (így a ovábbiakban nem szükséges számíásba venni a ké elepülés jelen projekben). Akaszó elepülés jelenleg ké nemzeközi forrásból ámogaás ervező projeknek is aláírója, amely helyze nem arhaó. Dönenie kell, hogy a Közép-Duna Vidéki Régió Hulladékgazdálkodási Rendszer vagy a Homokhásági Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer kereében kíván-e részvevő lenni! A fehér fol erüleére javasol projekben nem kell számíásba venni. Dunaeélen részvevőkén a Közép-Duna Vidéki Régió Hulladékgazdálkodási Rendszerbe jelenkeze, ezér a fehér fol erüleére javasol projekben nem kell számíásba venni. Az eddigi fejleszési projekbe nem szerveződö elepülések a kövekezők: Gyál, Vecsés, Dunaharaszi, Dabas, Pécel, Üllő, Isaszeg, Maglód, Kisarcsa, Nagyarcsa, Ócsa, Tura, Sol, Szabadszállás, Izsák, Csömör, Örkény, Alsónémedi, Dány, Inárcs, Orgovány, Hernád, Táborfalva, Ecser, Újharyán, Fülöpszállás, Felsőpakony, Galgahévíz, Kakucs, Csengőd, Zsámbok, Ágasegyháza, Vácszenlászló, Kunadacs, Taárszengyörgy, Újlengyel, Puszavacs, Solszenimre, Páhi, Tabdi, Kaskanyú, Fülöpháza, Kunpeszér, Újsol, Gyömrő, Pánd, Hara, Jakabszállás, Dunavarsány, Taksony. A érséghez arozó projekbe nem szerveződö elepülések számára a kövekező leheőségek adódnak, hogy külső segíséggel fejleszhessék hulladékgazdálkodásuka: 6
Hulladékgazdálkodás ervezése a nemzeközi ámogaásokból kimaradó erüleeken: DUNA-TISZA KÖZE 1. Pánd elepülés számára a Duna-Tisza Közi Hulladékgazdálkodási Projekhez örénő csalakozás célszerű, ekinve, hogy minden oldalról olyan elepülések haárolják, amelyek már csalakozak. Így leheősége nyílik külső forrás felhasználni a lerakója rekuliválásához is. Ebben az eseben a fehér fol erüleére javasol projekben nem kell számíásba venni. 2. Jakabszállás számára mind a Homokhásági Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer, mind a Duna-Tisza Közi Hulladékgazdálkodási Projekhez való csalakozás megoldhaó, mivel éppen a ké projek földrajzi haárán fekszik, de leheősége van a jelen fehér fol erüleére javasol projekben is a részvéelre. (A elepülés jelenleg feleheően sajá hulladéklerakójá használja, amelynek rekuliválása a közeljövőben szükséges.) 1.1.4 Helyzeelemzés, új projek kialakíási leheőségek 1. Hara jelenleg nem csalakozo egyik szerveződő projekhez sem, az izsáki lerakóra szállíja hulladéká. A elepülés hulladéklerakójának rekuliválása a közeljövőben szükséges, 339 millió F becsöl kölséggel. Mindenképpen célszerű számára élni a leheőséggel, ha a érségben új projek szerveződik, hogy ahhoz kapcsolódjon. 2. Tura érsége (Tura, Vácszenlászló, Zsámbok, Galgahévíz) már működei a szelekív hulladékgyűjés és válogaás, a biohulladék elkülöníe kezelésé és rendelkezik megfelelő műszaki védelmű lerakóval. A Turai Regionális Hulladéklerakónak nincsenek jelenleg fejleszésre irányuló konkré ervei. Ké elepüléssel folyanak mos árgyalásoka a közszolgálaás elláásáról. Amennyiben a ké elepülés megnyerik, úgy hosszú ávon fejleszeni kell mind az eszközparko (szelekív gyűjés leheővé evő szállíójárművek), mind a elepen működő válogaócsarnoko. A fejleszés becsül kölsége minegy 100 millió forin. Számukra a régi lerakók rekulivációja jelenkezik elvégzendő feladakén, amelyhez külső segíségre van szükségük, ezér célszerű lenne e vonakozásban egy nagyobb régióhoz például a jelen fehér fol erüleére javasol projekhez csalakozni. A csömöri, izsáki és a dabasi korszerű hulladéklerakó kellő áralmalaníási kapaciás bizosí a érség elepülései számára, ha közös projeke szerveznek, bevezeik a szelekív hulladékgyűjés a hasznosíhaó összeevőkre és a biohulladékra. 3. Izsákon és a környező elepüléseken jelenleg ervezik a hasznosíhaó hulladékok szelekív gyűjésé. A elepüléseken összesen 60 db gyűjőszige léesíésé ervezik, amelyek a papír, színes és fehér üveg, valamin PET palackok elkülöníe gyűjésére szolgálnak. Az ily módon begyűjö hulladék a Kecskeméi Regionális Hulladéklerakón ISPA ámogaással megépülő hulladékkezelő, -hasznosíó műbe kerül. A szelekív gyűjés megvalósíására az egyes önkormányzaok külön vagy együesen pályáznak állami ámogaásra, az összes eszközfejleszésre irányuló beruházási kölség minegy 150 millió forin, amelynek 10% önrésze az önkormányzaok rendelkezésére áll. A biohulladék szelekív gyűjésé nem ervezik, 7
Hulladékgazdálkodás ervezése a nemzeközi ámogaásokból kimaradó erüleeken: DUNA-TISZA KÖZE így nem fogják udni bearani a szerves hulladék fokozódó lerakási ilalmá, ezér szükséges a fejleszés e vonakozásban. 4. A csömöri lerakó fejleszési ervei közö 2004-ben a komposzáló megépíése szerepel. A 4000 /év szennyvíziszap és zöldhulladék kezelésére erveze komposzáló eseében a környezevédelmi felügyelőség nem hozo haározao az ügyben, így nem kezdhee meg működésé. A beruházás önerőből kívánják megvalósíani. Szelekív begyűjés a elephelyre beszállío hulladék eseében, külső beszállíókkal végez. A lerakó fejleszése melle a szolgálaási körzeüke is növelni kívánják, amely a lerakó eddigi kihasználsága (kihasználalansága) mia a kapaciásba belefér. Több elepülésől rendelkeznek szándéknyilakozaokkal, azonban ezek elvi szinen vannak, megvalósulásuk bizonyalan. 5. A Gyáli Hulladéklerakó szolgálaási erüleén ervkén szerepel a hasznosíhaó lakossági elepülési hulladék gyűjőszigeen örénő szelekív gyűjése. A szolgálaási körze bővíésével kapcsolaban három elepüléssel kööek előszerződés, ameddig azonban a elepülések használhaják a sajá, öbbnyire szigeelelen lerakóika, addig a megállapodásuk nem lép haályba. Emelle hosszabb ávú fejleszéskén 9 újabb elepülés bevonásával számolnak, a megnövel körze elláásához már egy árakóállomás léesíésé is ervbe veék. Ennek beruházási kölségeiről és a bővíés koncepciójáról nem rendelkezünk részlees adaokkal. Szinén az elkövekező négy évben kívánják a lerakón a komposzálóere és egy hulladékválogaó kialakíani. A lerakó nem önkormányzai ulajdonban van, ezér a feni beruházásokra nem pályázhanak állami ámogaásra, a beruházásoka sajá erőből próbálják megvalósíani. Amennyiben pályázai leheőség nyílik, ermészeesen pályáznának. A érség jelenlegi elepülési szilárdhulladék kezelési szinjé és fejleszési erveke áekinve fő problémakén fogalmazhaó meg az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben megfogalmazo célokkal kapcsolaosan. (amely országos problémának ekinheő), hogy a szigeelelen lerakók működésé 2008 végéig engedélyezik a felügyelőségek. Azokon a elepüléseken, ahol korszerű lerakóval rendelkező vagy oda beszállíó szolgálaók végzik a közszolgálaás, beláhaó időn belül megvalósul a szelekív gyűjés is, hiszen a lerakó üzemeleőjének hosszú ávú érdeke, hogy minél kevesebb hulladéko rakjon le, minél nagyobb mennyiség kerüljön hasznosíásra, mivel abból még bevéelre is szer ehe. Azon elepülések eseében, ahol a szolgálaó a elepülés meglévő, régi lerakójá használja, nem érdeke a lerako hulladék csökkenése, de egyelen elepülésen nem is kivielezheő ésszerűen az önálló szelekív gyűjés. Még egy 5-6000 fős elepülésen is olyan kevés hulladék gyűlne össze a szelekív gyűjőkben, hogy nem érné meg azoka elszállíani, a nagyobb mennyiség összegyűjéséig normális kereek köz árolni, áválogani, bálázni. Ez az országos probléma ezen a Nyuga-Alföld érségi fehér fol -on is jelenkezik. Minden a érségben működő szolgálaó szolgálaási körzeében van olyan elepülés, amely a regionális projekek korábbi alakulásánál kinyilváníoa csalakozási szándéká egyik vagy másik regionális hulladékgazdálkodási projekhez. Amíg a projekek nem valósulnak meg, addig a meglévő lerakókba szállíanak. A nagy beruházással az elmúl években léesíe lerakók így nem renábilisak, gyakorlailag megpróbálják úlélni a még háralevő közel négy éve. 8
Hulladékgazdálkodás ervezése a nemzeközi ámogaásokból kimaradó erüleeken: DUNA-TISZA KÖZE Az egyes elepülések számára, függelenül a lakosszámól, a erveze öbb projek közül az fogják válaszani, amely eseében a lerakási díj kedvezőbb lesz, függelenül az előzeesen e szándéknyilakozaokól. Előfordul, hogy egy jelenleg a sajá lerakójára szállíó elepülés öbb szolgálaónak is ad szándéknyilakozao, így bizosíva be magá a 2008 uáni időszakra. 1.1.5. Elvégzendő rekulivációs feladaok A elepülési szilárdhulladék lerakók rekulivációjára készül országos program szerin a kövekező lerakók eseén kell gondoskodni a rekulivációs feladaok elvégzéséről. A fehér fol elepülésein 43 db, összesen 4112 M F rekulivációs kölségű lerakó alálhaó. Település Kölség, M F Rekuliválás módja Fülöpszállás 132 rekuliválás Tabdi 43 rekuliválás Kaskanyú 33 rekuliválás Kunpeszér 11 rekuliválás Sol 59 rekuliválás Csengőd 61 rekuliválás Csengőd 59 rekuliválás Orgovány 46 rekuliválás Hara 339 Rekuliválás Páhi 34 rekuliválás Izsák 70 rekuliválás Szabadszállás 88 rekuliválás Kunadacs 46 rekuliválás Solszenimre 69 rekuliválás Fülöpháza 94 rekuliválás Fülöpháza 114 rekuliválás Újsol 10 rekuliválás Galgahévíz 54 Rekuliválás Pécel 62 rekuliválás (földdel akarva) Pécel 12 rekuliválás (földdel akarva) Tura 20 rekuliválás Ócsa 94 rekuliválás Taárszengyörgy 32 rekuliválás Dunaharaszi 135 rekuliválás (földdel akarva) Dunaharaszi 83 rekuliválás (földdel akarva) Gyál 530 rekuliválás (földdel akarva) Csömör 207 rekuliválás Csömör 726 rekuliválás (földdel akarva) Hernád 60 rekuliválás Örkény 27 rekuliválás Puszavacs 72 rekuliválás Isaszeg 47 rekuliválás Üllő 29 rekuliválás (földdel akarva) Kakucs 21 rekuliválás 9
Hulladékgazdálkodás ervezése a nemzeközi ámogaásokból kimaradó erüleeken: DUNA-TISZA KÖZE Újharyán 62 rekuliválás Felsőpakony 26 rekuliválás (földdel akarva) Táborfalva 18 rekuliválás Inárcs 11 rekuliválás (földdel akarva) Vecsés 370 rekuliválás (földdel akarva) Maglód 50 rekuliválás Dány 5 rekuliválás Zsámbok 24 Tájba illeszés (földdel akarva) Vácszenlászló 27 Tájba illeszés Összesen: 4112 2. A nemzeközi ámogaásokból kimarad erüleek fejleszési leheőségei A jelen anulmány egyik célja, annak meghaározása, hogy a fehér folnak minősülő erüleeken milyen módon, milyen kölségekkel és milyen ámogaási igényekkel lehe, illeve célszerű komplex hulladékgazdálkodási rendszereke beindíani. A kövekezőkben becsüljük a szükséges inézkedések irányá és nagyságrendjé. Kiindulási alapnak a már fuó projekekből levon kövekezeéseke és a helyzefelmérés eredményei ekinjük. Ennek megfelelően az alábbi gondolamenee alkalmazzuk: 1. Megállapíjuk, hogy mely erüleeken van egyálalán szükség beavakozásra, azaz új projek szervezésének előmozdíására. (Ahol ez a ervezés már megörén, illeve örénik, nyilvánvalóan a jelen anulmány kereei jóval meghaladó preciziású projekervezés foly, illeve folyik. Ezek a erüleek valójában már ásorolhaók a megszerveződö projekekkel már lefede régiók közé.) 2. Összegezzük a beruházási igényeke azokra a erüleekre, amelyeken új rendszerek szerveződése célszerű. 3. A beruházási igényekhez a fuó projekek ervezéséből levon kövekezeések felhasználásával nagyságrendi kölségbecslés adunk. 4. Gazdasági, gazdaságpoliikai megfonolásoka is figyelembe véve eszünk javaslao az ado erüle kezelésére. Nyuga-Alföld Régió A javasla hulladékgazdálkodási szakmai szemponok alapján készül, alapveően azzal a filozófiával, hogy a elepülési hulladékok kezelésé akkor lehe környezekímélő módon és gazdaságosan megvalósíani, ha nem csak a hulladék begyűjése és áralmalaníása örénik meg, hanem a szelekív hulladékgyűjés segíségével a hasznosíhaó és veszélyes hulladékok elkülöníése, hasznosíónak áadása, valamin a maradék hulladék áralmalaníása, a hulladék kezelése korszerű eszközökkel és léesíményekben valósul meg, regionális szervezésben, mer így bizosíhaó a kölségek opimuma, a régi lerakók felülvizsgálara, a felhagyo lerakók rekuliválásra kerülnek, 10
Hulladékgazdálkodás ervezése a nemzeközi ámogaásokból kimaradó erüleeken: DUNA-TISZA KÖZE a szükséges fejleszésekhez, rekulivációhoz állami és nemzeközi forrásoka vesznek igénybe az önkormányzaok. A szakmai filozófia áüleése a Nyuga-Alföld Régióba a jelenlegi állapookból kiindulva a jövőre nézve fogalmaz meg célkiűzéseke. A javasla a feladaoka a régió ada kereek közö ervezi megoldani, ami az jeleni, hogy a más régiók közreműködésével ésszerűbben, logikusabban megoldhaónak lászó eseekben csak rendkívül indokol alkalommal eszünk ilyen javaslao. Jelen eseben régió ala nem a saiszikai régió érjük, hanem az a erülee, ahol egységes projekben, korszerű szolgálaással el nem láo fehér folok vannak a Duna- Tisza-közén. Ennek indoka, hogy vizsgálaaink szerin a jelen régió haároló más régiók már projekekbe szerveződek, azokról már poziív dönés szülee, a fejleszések megkezdődek (pl. Észak- Kele-Pes Megyei, Homokhásági és Duna-Tisza Közi Regionális Hulladékgazdálkodási Projekek). Az ilyen módon meghaározo projekekhez hozzányúlni már nem célszerű, mer a nemzeközi (EU) forrásokból való ámogaoságukból kövekezően minden módosíás számalan szerződés megválozaásá, pénzügyi és logiszikai válozaásoka vonna magával, ami a projekek szereplőinek okozna nehézsége. Ezér a csalakozó erüleeken megvalósuló projekekbe ársulni a kimaradó elepüléseknek csak nagyon kevés eseben javasolhaó (pl. Pánd). A árca állásfoglalása szerin a rendelkezésünkre álló eszközökkel védjük a korábban kialakul projekek egységé, még akkor is, ha célszerűségi okok indokolnák egyes elepülések uólagos inegrációjá. A fehér folok erüleére az egységes projek összeállíásának és megvalósíásának indoka ovábbá az, hogy a szükséges fejleszésekhez a források bizosíásá csak az EU-források igénybevéelével lászik leheségesnek, amelye a magyar kormányza kiegészí. Az EU-források felhasználása során ekineel kell lenni azokra a köveelményekre, amelye a közösség ámasz, így pl. a ámogao projek méree, a beruházás volumene, ami az jeleni, hogy célszerű a javasol magyar viszonyok közö nagynak űnő érség egy projekkén örénő kezelése. A csak hazai forrásokból örénő ámogaás fedezee lényegesen kisebb összeg, vagyis kisebb arányú is, ezér az önkormányzaok számára kedvezőlenebb megoldás. A javasla ehá nem csak Bács-Kiskun megyével számol min projekerüleel, hanem a érség mindazon elepüléseivel, amelyek nem részesei EU-források igénybevéelével örénő hulladékgazdálkodási fejleszéseknek. Ezér javaslaunk kierjed Pes megye egyes elepüléseire is. A javasol kezelési közponok kialakíásánál a meglévő gyűjőkörzeek válozalanságával számolunk, hiszen ezekben az eseekben már korábban megköö közszolgálaói szerződéseke feléelezünk. Válozással azokban az eseekben kell számolni, ahol a ma még működő lerakók bezárásra kerülnek, így ezek a gyűjőkörzeek a bezárás köveő időponól kezdődően lerakási szemponból a regionális lerakóka (Csömör, Gyál, Dabas, Tura) veszik igénybe. A lerakók hosszú ávon működhenek (engedélyeik vannak, aralék erülek rendelkezésre állnak), új lerakó épíése nem szükséges. Feleheően a regionális projek jóváhagyása és a beruházások 11
Hulladékgazdálkodás ervezése a nemzeközi ámogaásokból kimaradó erüleeken: DUNA-TISZA KÖZE kezdee a nem megfelelő műszaki védelmű lerakók bezárásá köveően kezdődhe csak meg, ehá már a kezdeől a régióközponokban valósulha meg a kezelés. A régióközponok és a kiszolgál elepülések ávolsága, illeve az úviszonyok árakóállomás(ok) üzembe állíásá ehei szükségessé (pl. Izsákon). A régióban javasolhaó ovábbá egy válogaómű megépíése (Gyálon vagy Dabason), és a felhagyo lerakók rekulivációja. A biohulladék kezelésének bizosíása érdekében Gyálon, Csömörön, Dabason, Izsákon komposzálóelep üzemelése szükséges, és erőeljes udaformálással el kell érni, hogy a vidékies környezeben élő lakosság házi komposzálás végezzen. Bár komolyabb kezdeményezés örén már eddig is a szelekív hulladékgyűjés, -kezelés bevezeésére, az ehhez szükséges infrasrukúra csak részben, néhány elepülésen áll rendelkezésre. A szelekív hulladékgyűjés és feldolgozás vizsgálva a régióban alálhaó a minaérékűnek ekinheő urai körze (kb. 15 ezer lakos). I ez a kérdés megoldonak ekinhejük. A régió más gyűjőkörzeeiben a kérdés nem megoldo. Egyedül az ASA üzemeleésében levő gyáli körzeben van szelekív gyűjés, minegy 22 ezer főre kierjedően. Az ehhez kapcsolódó gyűjő és válogaó infrasrukúra alapszinen rendelkezésre áll. A dabasi lerakó körzeében nincs szelekív gyűjés, de a rendszer befogadására (komposzáló erüle, üres válogaócsarnok) a lerakó felkészíeék. Az izsáki körzeben szándék van a szelekív gyűjésre, infrasrukúra nem áll rendelkezésre. A szolgálaó a Kecskeméen, a Duna-Tisza ISPA projek kereében kiépülő szelekív hulladék feldolgozó kapaciás használaára számí. Ez azonban hosszú ávon nem reális leheőség. Valószínűleg ez csak első lépésben oldja meg a kérdés, az emlíe ISPA projek feldolgozó kezelő-kapaciása nem lehe olyan mérékben úlerveze, hogy az Izsáki körze minegy 40 ezer fős hulladékermelésé is ide lehessen erhelni. A valóban haékony rendszer beruházási kölségigénye szemponjából és a jelen anulmány becslési ponosságá is figyelembe véve ez a körzee is elláalannak ekinhejük szelekív gyűjés, kezelés erén. A minegy 240.000 lakos érinő érség urai körzeében 15 ezer és gyáli körzeében 22 ezer fős közösség szelekív hulladékgyűjési rendszerrel, amelyek megújíása, fejleszése szükséges lesz a jelen javasla alapján szerveződő projek kivielezése idejére. A gyűjőszigees megoldáson úl ebben az időszakban már számolni kell a házól örénő begyűjéssel megvalósuló szelekív gyűjési módszer alkalmazására is. Ezér a eljes érség fejleszési igényével számolva a szelekív gyűjési rendszer várhaó összes beruházási kölségigénye minegy 6,2 milliárd F (minegy 320 db gyűjőszige, 10-12 db hulladékudvar, 3 db komposzálóelep és 1 db válogaómű). Jelen javasla ekineel a megvalósíás időávjára is (legkorábban 2008-ól) számol a hulladékok egy részének hőhasznosíásával is, amelye célszerűen egy égeőmű valósíha meg. Az égeőműben kerülhenek hasznosíásra a szelekív gyűjés köveő válogaóműről lekerülő olyan hulladékok, amelyek fűőéréke megfelelő, de amelyek anyagában örénő hasznosíásra nem alkalmasak, például, mer szennyezeek. Ugyancsak égeőműbe kerülhe a mezőgazdasági célra nem hasznosíhaó, kezel szennyvíziszap, illeőleg a vállalkozásoknál kelekező, a elepülési szilárd hulladékkal együ kezelheő hulladékok egy része. 12
Hulladékgazdálkodás ervezése a nemzeközi ámogaásokból kimaradó erüleeken: DUNA-TISZA KÖZE Számíások szerin így 400 kg/fő/év kelekező elepülési hulladék eseén a szelekív hulladékgyűjés elkülöníe hulladékfrakcióin úl minegy 25 ezer onna/éves égeőművi kapaciásigény jelenkezhe a körzeben. Ez a mennyiség önmagában a gazdaságos égeéshez nem elegendő, de számolni lehe a érsége körülvevő más -, jelenleg éppen fejleszés ala álló - projekek 2 hőhasznosíással kezelendő hulladékával. Figyelembe véve a három ISPA projeke és az o erveze kezelési megoldásoka, várhaóan ugyancsak számolni lehe háromszor 25 ezer onnányi égeendő hulladékkal. Erre a hulladékmennyiségre már célszerű megépíeni az égeőműve. Az égeésre kerülő hulladék különböző régióközponokból (helyszínekről) örénő szállíása szemponjából prakikus, és az égeési echnológia folyamaos hulladékkal örénő elláása érdekében célszerű ervezni az is, hogy leheőség legyen a hulladék csomagol (nem ömlesze) árolására. Helyszínnek logikusan adódik a jelenlegi fehér fol, mer közponi elhelyezkedése, és a más erüleekről örénő szállíás erre alkalmassá eszi. A fehér fol -on belül az égeőmű helyének kiválaszása részlees elemzés, ervezés igényel, ekineel számos szemponra (pl. közlekedés, ermészevédelmi erüleekől való ávolság). Olcsóbbá enné a beruházás, ha a helyszín az elekromos hálózara való csalakozás szemponjából már meglévő léesíményhez (erőmű) csalakozna. Az égeőmű beruházási kölsége minegy 13 milliárd F lenne. Égeőmű beruházásá megelőzően nagy időigényű előkészíő munkákra kell számíani. Mind a helyszín megalálása, mind az engedélyekhez szükséges dokumenációk összeállíása, mind az engedélyezés jelenős idő vesz igénybe, ezér már évekkel a erveze üzembe állás elő meg kell kezdeni a munkáka. Mivel a jelen fehér fol -ra vonakozóan az alapelláás mos is bizosíani lehe a lakosság számára, a projek elkészíésére, elfogadaására elegendő idő áll rendelkezésre. A fejleszési leheőségek gazdasági-poliikai és logiszikai részé ekinve, ekineel a jelenlegi gyűjőkörzeekre is, a régió közelíőleg a kövekező körzeekre oszhaó fel: Dabas körzee Település Lakos Dabas 15510 Hernád 3373 Inárcs 3695 Kakucs 2520 Kunpeszér 695 Örkény 4737 Puszavacs 1521 Táborfalva 3186 Taárszengyörgy 1720 Újharyán 2749 Újlengyel 1717 Összesen 41423 Gyál körzee Település Lakos 2 Észak-kele Pes megyei ISPA, Duna-Tisza-közi ISPA, Homokhásági ISPA 13
Hulladékgazdálkodás ervezése a nemzeközi ámogaásokból kimaradó erüleeken: DUNA-TISZA KÖZE Alsónémedi 4646 Dunaharaszi 16101 Ecser 3151 Felsőpakony 2553 Gyál 19495 Isaszeg 9558 Maglód 8607 Ócsa 8495 Pécel 11707 Dunavarsány 5362 Taksony 5610 Üllő 9604 Összesen 104.889 Izsák körzee Település Lakos Ágasegyháza 1934 Csengőd 2362 Fülöpháza 969 Fülöpszállás 2612 Izsák 6272 Kaskanyú 1135 Kunadacs 1740 Orgovány 3554 Páhi 1305 Sol 7291 Solszenimre 1421 Szabadszállás 6886 Tabdi 1217 Hara 3949 Újsol 194 Összesen 42.841 Csömör körzee Település Lakos Csömör 6029 Dány 4164 Kisarcsa 9213 Nagyarcsa 2617 Vecsés 18689 Összesen 40.712 Tura körzee Település Lakos Galgahévíz 2542 Tura 7949 Vácszenlászló 1807 Zsámbok 2295 Összesen: 14.593 14
Hulladékgazdálkodás ervezése a nemzeközi ámogaásokból kimaradó erüleeken: DUNA-TISZA KÖZE A projek előkészíési szakaszában szükséges iszázni azoka a feléeleke, amelyek a magánerőből fejlesze hulladéklerakók (Csömör, Gyál) hosszú ávú igénybevéelé meghaározzák, az önkormányzaok és a magánbefekeők együműködésé szabályozzák. A körzeek együes kezelésé, egy projeké összeállíásá a Kohéziós Alap ámogaás elnyerése érdekében javasoljuk, mer a Budapesel szomszédos néhány elepülés kivéelével a szolgálaási haárok jól definiálhaók és az egységes akara kialakíhaó. Az így összeállío projek éréke és méree (lakosszám) aláámaszja a feni javaslao. Szakmai szemponból a közszolgálaók apaszalaaira alapozva az üzemeleők bevonásával a szükséges szakérelem rendelkezésre áll a projek kidolgozásához. 3. A fejleszési leheőségek és ámogaási igények összefoglalása Az egyes körzeekre egységes inézkedési, ámogaási rendszer kialakíása csak nehezen definiálhaó. Az önkormányzaok helyzeéből kiindulva mindenképpen szükség van ájékozoságuk és szakmai felkészülségük erősíésére. Ennek egyik formája lehe ehhez nyújhaó (kisebb mérvű) közponi segíség. Felélenül előremozdíó haású bizonyos kisebb projekek (helyi komposzálás, gyűjőedényze beszerzés sb.) ámogaása is. Az ország, illeőleg a nemzegazdaság szemponjából a legnagyobb hozadéka az EU pénzalapok felhasználásá leheővé evő nagy projek kialakíásának lenne. A leheőségeke ezér elsősorban ebből a szemszögből vizsgáluk. A helyzee a kövekező ábláza összegzi: Nyuga-Alföld Fejleszési igény (milliárd F) Régió Szelekív 6,2 hulladékgyűjés és kezelés Égeőmű 13,0 Rekuliváció 4,1 Nemzeközi ámogaás leheősége Csak a eljes fehér fol -ra vonakozó projekjavasla eseén leheséges az EU források felhasználása mind a lakosszám mia, mind a rekulivációs kölségek nagysága mia (a jelenlegi konsrukcióban kb. a kölségek 40%) A projek(ek) összehangolásá jelenősen megnehezíi a szolgálaó cégek közöi harc a piac megszerzéséér. A szakérelem gyakran nem is hulladékos szakmai éren, inkább a projekszervezés erén hiányzik az önkormányzaoknál. A ámogaási rendszerek és leheőségek mélyebb ismereében a szolgálaók érdekei összehangolhaók lehenének a közösségi ámogaások megszerzése érdekében. A viszonylag hosszú előkészíési időszak ala az érdekel szolgálaók megalálhaják az a konsrukció (PPP), amely az önkormányzaok számára is kedvező és az EU szabályoka is kielégíő. 15