A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

Átírás

1 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/13673 számú törvényjavaslat a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről Előadó : dr. Kolber István regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter Budapest, december

2 2005. évi... törvény a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről I. Fejezet Általános rendelkezések 1. (1) A törvény hatálya Budapestre és Pest megyének a Budapesti Agglomerációhoz tartozó településeire, illetve települési önkormányzataira (a továbbiakban együtt : Budapesti Agglomeráció) terjed ki. A Budapesti Agglomeráció területéhez tartozó települések felsorolását az 1/1. számú melléklet tartalmazza. (2) Az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény (a továbbiakban : OTrT) rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell a Budapesti Agglomeráció területén alkalmazni. A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve a) a Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Tervét (a továbbiakban Szerkezeti Terv), valamint b) a Budapesti Agglomeráció Övezeti Tervét (a továbbiakban : Övezeti Terv) tartalmazza. II. Fejezet Szerkezeti Terv 3. (1) A Szerkezeti Terv a településrendszert, valamint a térségi területfelhasználásnak és a műszaki infrastruktúra-rendszereknek térbeli rendjét határozza meg, M 1 : méretarányban. (2) A Szerkezeti Tervet a 2. számú (térképi) melléklet tartalmazz a.

3 A Budapesti Agglomeráció térségi területfelhasználási kategóriái 4. A Budapesti Agglomeráció térségi területfelhasználási kategóriái a következők : a) települési térség, ezen belül : aa) városias települési térség, ab) városias települési térség részét képező nagy kiterjedésű zöldterület, ac) hagyományosan vidéki települési térség, ad) magas zöldfelületi arányú települési térség, b) erdőgazdálkodási térség, c) mezőgazdasági térség, d) zöldövezet részét képező mezőgazdasági térség, e) műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények elhelyezésére szolgáló terület, f J egyéb rendeltetésű terület. (1) Települési térség nem beépített területe abban az esetben minősíthető át beépítésre szánt területté, illetve vehető igénybe a tervezett célra, ha erre az érintett településen belül a beépített területek helyreállításával és a helyi építési szabályzatban, szabályozásí tervben azonos funkcióra kijelölt területek hasznosításával már nincs lehetőség. (2) A település szerkezeti tervében beépítésre tervezett lakó-, vegyes, gazdasági és üdülőterület akkor vehető igénybe, ha a) a tervezett területfelhasználás jól illeszthető a település meglevő szerkezetéhez, b) nem sért táj- és természetvédelmi, környezetvédelmi, valamint kulturális örökségvédelmi érdeket és c) a tervezett funkció ellátásához szükséges műszaki infrastruktúra egyidejűleg létrehozható. (3) Új beépítésre szánt terület a település közigazgatási határához 200 m-nél közelebb nem jelölhető ki, kivéve, ha a külön jogszabályban meghatározott területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat az ettől való eltérést indokolja. (4) A települési térség hullámtéri területe beépítésre szánt területté akkor minősíthető, ha az árvízvédelem jogszabályban előírt mértékű biztosítása következtében a terület hullámtéri jellege megszűnik. (5) A városias települési térség részét képező nagy kiterjedésű zöldterület az 5 hektárnál nagyobb összefüggő olyan városi és települési jelentőségű zöldterület,

4 valamint zöldfelület jellegű intézményterület, amely megkülönböztetett védelmet és szabályozást igényel, és amely a települések szerkezetének meghatározó jelentőségű eleme. (6) A magas zöldfelületi arányú települési térségbe - elsősorban rekreációs funkcióval rendelkező - összességében alacsony beépítettségű területek tartoznak. (7) A magas zöldfelületi arányú települési térség legfeljebb 30%-án beépítésre szánt településközponti vegyes, üdülő- és különleges terület, legalább 70%-án pedig beépítésre nem szánt közlekedési és közműterület, zöldterület, erdőterület, mezőgazdasági és vízgazdálko c1asi terület alakítható ki. Erdőgazdálkodási térség 6. (1) Az erdőgazdálkodási térség legalább 90%-át erdőterület kategóriába kell sorolni. Legfeljebb 10%-án egyéb beépítésre nem szánt terület alakítható ki, amelynek során a meglévő védelmi' elsődleges rendeltetésű erdőterületek kiterjedése nem csökkenhet. (2) Az egyes településeken lévő erdőterület nagysága - a település közigazgatási területére vetítve - összességében nem csökkenhet. Mezőgazdasági térség 7. (1) A mezőgazdasági térség legalább 75%-át mezőgazdasági terület kategóriába kell sorolni. Legfeljebb 15%-án erdőterület és legfeljebb 10%-án bármely települési területfelhasználási egység kialakítható. (2) A mezőgazdasági térségnek a települési közigazgatási területre vonatkoztatott területén a beépítésre szánt területek növekménye nem haladhatja meg az adott település érvényes településrendezési tervében rögzített összes beépítésre szánt terület 3%-át. Zöldövezet részét képező mezőgazdasági térség 8. (1) A zöldövezet részét képező mezőgazdasági térség a zöldövezetnek az erdőgazdálkodási térségen és a zöldterületen kívüli területe.

5 (2) A zöldövezet részét képező mezőgazdasági térség legalább 95%-át beépítésre nem szánt terület kategóriába kell sorolni. Legfeljebb 5%-án bármely települési területfelhasználási egység kialakítható. Műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények elhelyezésére szolgáló terület (1) Az országos és a térségi jelentőségű közlekedési infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjét és az építmények elhelyezkedését a 2. számú (térképi) melléklet, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig az 1/2. számú melléklet tartalmazz a. (2) Az országos és a térségi jelentőségű közlekedési infrastruktúra-hálózatok kialakítását az OTrT 1/1-8. számú, valamint e törvény 1/2. számú mellékletében megjelölt települések közigazgatási területének érintésével és a 2. számú (térképi) melléklet figyelembevételével kell meghatározni. (3) Budapesten a Kelenföldi pályaudvart alkalmassá kell tenni a nagysebességű vonatok, valamint az elővárosi vasúti hálózat fogadására. (4) Az MO gyorsforgalmi út 10-es főút és az Ml autópálya közötti szakasza, az M2 gyorsforgalmi út Váctól az országhatárig tartó szakasza, valamint a Pomáz települést elkerülő út tekintetében a nyomvonal kijelöléséhez a külön jogszabályban meghatározott területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálatot is el kell készíteni. (1) Az egyéb rendeltetésű területbe olyan települési (közlekedési vagy különleges területek) területek tartoznak, amelyek - nagy kiterjedésük révén - térszerkezeti jelentőségűek. (2) A térségi szerkezeti tervben Ferihegy fejlesztésére fenntartott egyéb rendeltetésű területen kizárólag közlekedési, ipari, szolgáltató és kereskedelmi célú építmények elhelyezésére szolgáló területfelhasználás jelölhető ki a településrendezési eszközökben.

6 III. Fejezet Övezeti Terv 11. (1) Az Övezeti Terv a Budapesti Agglomerációban érvényesítendő sajátos területrendezési szabályok érvényesítésére kijelölt kiemelt térségi övezeteket M = 1 : méretarányban határozza meg. (2) Az Övezeti Tervet a 3. számú (térképi) melléklet tartalmazza, amely 3/1-10. jelű övezeti tervlapokból áll. Kiemelt térségi övezetek 12. A kiemelt térségi övezetek a következők : a) zöldövezet b) az országos és térségi ökológiai hálózat, ezen belül ba) védett természeti területek, bb) védett természeti területek védőövezete, bc) természeti területek, bd) ökológiai zöldfolyosó, c) térségi tájrehabilitációt igénylő területek, d) kertgazdasági területek, e) tájképvédelmi területek, f) vizek védelme érdekében védendő területek, g) komplex környezeti rehabilitációt igénylő területek, h) térségi hulladékkezelő létesítmények kijelöléséhez vizsgálat alá vonható területek, i) kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek, j) honvédelmi és katasztrófavédelmi területek. Zöldövezet 13. (1) A zöldövezetet a térség olyan (védett és nem védett) területei alkotják, amelyek biológiailag aktív, rendszeresen növényzettel fedett területek. (2) A zöldövezethez tartozik : a) az erdőgazdálkodási térség egy része, amely legalább 90%-ban erdőterület ; b) a mezőgazdasági térség egy része, amely legalább 90%-ban távlatban is mezőgazdasági, illetve erdőterület ;

7 a térszerkezeti jelentőségű, a beépítésre szánt területbe ékelődő erdő- és zöldterület. (3) A zöldövezeten a,,zöldövezet részét képező mezőgazdasági térség"-be tartozó területek kivételével beépítésre szánt települési terület nem jelölhető ki. (4) A zöldövezet a bányászati tevékenységről szóló évi XLVIII. törvény alkalmazásában kivett helynek minősül. Országos és térségi ökológiai hálózat 14. Az országos és térségi ökológiai hálózat részét képező védett természeti területek övezetébe az országos és a helyi jelentőségű védett természeti területek tartoznak. Az övezetben a kialakult hagyományos beépítési módot megváltoztatni nem szabad. Térségi tájrehabilitációt igénylő területek 15. (1) A,térségi tájrehabilitációt igénylő területek" övezetébe olyan több településre kiterjedő - területek tartoznak, amelyek az ipari vagy bányászati tevékenység következtében roncsoltak. (2) E területeken a roncsolt felületek újrahasznosítása, a tájrendezés az érintett települések egymással összehangolt településrendezési eszközeiben meghatározott újrahasznosítási cél alapján történhet. Kertgazdasági területek 16. (1) Az övezetbe az olyan kertgazdasági területek tartoznak, amelyek a fekvésük, szerkezetük és telekstruktúrájuk miatt távlatban sem fejleszthetők települési térséggé, ugyanakkor a hasznosításuk módja és intenzitása, valamint a beépítettségük jelentősen eltér a mezőgazdasági területétől. (2) Az övezet területe nem minősíthető beépítésre szánt területté.

8 Vizek védelme érdekében védendő területek 17. (1) A vizek védelme érdekében védendő területek" övezetébe tartoznak : a) azok a karsztos területek, amelyeken a felszínen vagy a felszín alatt 10 m-en belül mészkő, dolomit, mész-, illetve dolomitmárga képződmények találhatók, b) az üzemelő és távlati ivóvízbázisok, ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló vízkivételek - külön jogszabály szerint - kijelölt vagy kijelölés alatt álló belső és külső hidrogeológiai védőterületei. ; (2) Az (1) bekezdés szerinti területeken belül : a a kijelölt belső védőterületeket vízműterületként, kell fenntartani, a külső védőterületeken pedig csak olyan külterjes hasznosítású mező-, erdőgazdasági vagy zöldterületi hasznosítás engedhető meg, amely nem jár a terület beépítésével, b) a településrendezési eszközökben a területfelhasználás feltételeit hidrogeológiai szakvélemény alapján kell meghatározni, c) új beépítésre szánt terület igénybevétele csak a csatornázás, a szennyvízelvezetés, - tisztítás és a hulladékártalmatlanítás egyidejű megoldásával engedhető meg. Komplex környezeti rehabilitációt igénylő területek 18. A komplex környezeti rehabilitációt igénylő területek" övezetébe tartozó területekre vonatkozóan komplex térségi összefüggéseket, környezetvédelmi és tájvédelmi szempontokat is figyelembe vevő - rehabilitációs terveket kell készíteni az érintett települések településrendezési eszközeinek alátámasztó munkarészeként. Kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek 19. A kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek övezete a bányászati tevékenységről szóló évi XLVIIL törvény szerint kivett helynek minősül. 123/ (VII. 18.) Korm. rendelet a vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről

9 Honvédelmi és katasztrófavédelmi területek 20. A honvédelmi érdeket szolgáló területek korlátozásmentes működését biztosító védőterületeket - a külön jogszabályokban meghatározott rendelkezések szerint ki kell jelölni az érintett települések településrendezési eszközeiben. IV. Fejezet Hatályba léptető és vegyes rendelkezések 21. (1) Ez a törvény a kihirdetést követő második hónap 1. napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a Budapesti Agglomeráció, valamint a Balaton kiemelt üdülőkörzete lehatárolásáról szóló 89/1997. (V. 28.) Korm. rendelet. (2) E törvény hatályba lépésétől az, 1027/1986. (V. 22.) MT határozattal jóváhagyott Budapesti Agglomeráció regionális rendezési tervét nem lehet alkalmazni. (3) Amennyiben a településrendezési eszközökben foglalt szabályok ellentétesek e törvényben foglaltakkal, úgy a törvény hatályba lépését követően indult ügyekben e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (4) Ezen törvény hatálybalépése előtt elfogadott településrendezési eszközöket e törvény hatálybalépését követő három éven belül összhangba kell hozni e törvénnyel (5) E törvény szabályait azokban a közigazgatási ügyekben kell alkalmazni, amelyek e törvény hatálybalépését követően indultak. (6) A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervét legalább 5 évente felül kell vizsgálni. (7) E törvény végrehajtására a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. törvényben foglalt eljárási szabályok irányadóak. (8) E törvény alkalmazásában a főváros esetében település alatt a főváros közigazgatási területe értendő.

10 1/1. számú melléklet A Budapesti Agglomeráció területéhez tartozó települések Budapest Alsónémedi Biatorbágy Budaj enő Budakalász Budakeszi Budaörs Csobánka Csomád Csömör Csörög Délegyháza Diósd Dunabogdány Dunaharaszti Dunakeszi Dunavarsány Ecser Erdőkertes Erd Felsöpakony Fót Göd Gödöllő Gyál Gyömrő Halásztelek Herceghalom Isaszeg Kerepes Kistarcsa Kisoroszi Leányfalu Majosháza Maglód Mogyoród Nagykovácsi Nagytarcsa Ócsa Perbál Pécel Pilisboros] enő Piliscsaba Pilis] ászfalu Pilisszántó Pilisszentiván Pilisszentkereszt Pilisszentlászló Pilisvörösvár Pomáz Pócsmegyer Pusztazámor Remeteszőlős Solymár Sóskút Szada Százhalombatta Szentendre Szigethalom Szigetmonostor Szigetszentmiklós Sződ Sződliget Tahitótfalu Taksony Tárnok Telki Tinnye Tök Tököl Törökbálint Üllő Urom Vác Vácrátót Vecsés Veresegyház Visegrád Zsámbék

11 1 0 1/2. számú melléklet A közúthálózat elemei* 1 Gyorsforgalmi utak 1.1. A "Helsinki közlekedési folyosók hazai szakaszai M6 OTrT szerint-érd*-százhalombatta*-otrt szerint 1.2. Egyéb hazai gyorsforgalmi utak MO Budapest Az OTrT szerinti nyomvonal kiegészül Bp. III. ker. *, IV. ker. *, XV. körüli gyűrű ker.* és Biatorbágy területével. Megjegyzés : Az MO nyugati szektorában a nyomvonalat környezeti hatásvizsgálat alapján a védett természeti területen - ahol szükséges - alagútban kell vezetni. M31 (M0- M3 Bp. XVII. ker.*-nagytarcsától OTrT szerint összekötés) M4 Vecsés*-Üllő*-Gyömrő*-OTrT szerint M10 OTrT szerint-solymár*-pilisvörösvár*-pilisszántó*-otrt szerint Helikopter úti fővárosi Ecser*-Maglód*-Gyömrő*- csatlakozik az M4 nyomvonalához) bevezetés 2.1. A főúthálózat elemei 1. sz. főút Budapest-Budaörs-Biatorbágy-Herceghalom-OTrT. szerint 2. sz. főút Budapest-Fót-Dunakeszi-Göd-Sződ-Sződliget-Vác-OTrT szerint 3. sz. főút Budapest-Fót-Mogyoród-Szada-Gödöllő-OTrT szerint 4. sz. főút Budapest-Vecsés*-Üllő*-OTrT szerint 5. sz. főút Budapest-Alsónémedi*-Ócsa*-OTrT szerint 6. sz. főút Budapest-Érd-Százhalombatta-OTrT szerint 7. sz. főút Budapest-Diósd-Érd-Tárnok-OTrT szerint 10. sz. főút Budapest-Üröm-Pilisborosjenő-Solymár-Pilisvörösvár-Piliscsaba- Pilisjászfalu-OTrT szerint 11. sz. főút Budapest-Budakalász-Szentendre-Leányfalu-Tahitótfalu- Dunabogdány-Visegrád-OTrT szerint A tervezendő elemek *-gal szerepelnek. OTrT=Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény.

12 2.2. Új fóúti kapcsolatok Ecser*-Pécel*-Maglód*-OTrT szerint Ecser*-Maglód*-Gyömrő*-OTrT szerint 3. Térségi jelentőségű úthálózati kapcsolatok M2 (Vác)-Csörög*-Sződ*-Vácrátót*-Őrbottyán*-Csomád*-Őrbottyán - Veresegyház*-Szada*-Mogyoród*-Gödöllő*-M31 M2 (Göd)-Csomád* Pilisvörösvár* (M10 és 10. sz. főút közötti kapcsolat) 4. Térségi jelentőségű mellékutak (10. sz. főút) Pilisjászfalu*-Uny*-Tinnye -Perbál -Tök*-Zsámbék*-Biatorbágy* Sóskút*-Tárnok*-Érd*-Százhalombatta* Csepel-szigeti gerincút : Szigetszentmiklós*-Szigethalom*-Tököl* 5. Településelkerülő szakaszok Mogyoród Isaszeg Pécel Ecser Üllő, Gyál Őcsa Alsónémedi Budakeszi Szentendre Pomáz Budakalász 6. Térségi jelentőségű Duna-hidak Váci híd* (Nagy-Duna) Szigetmonostori híd* (Szentendrei-Duna

13 Nagysebességű vasútvonalak OTrT szerint-törökbálint* -Budapest* -Dunaharaszti -Taksony*-Dunavarsán Délegyháza*-OTrT szerint OTrT szerint-törökbálint* -Budapest* -Vecsés -Üllő*-OTrT szerint 8. Térségi jelentőségű nyilvános repülőterek Dunakeszi Farkashegy Gödöllő Alsónémedi

14 INDOKOLÁS A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ TERÜLETRENDEZÉSI TERVÉRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNYJAVASLATHOZ 1. A Budapesti Agglomeráció a fővárost és a városkörnyéki agglomerálódó településeket egyaránt magába foglaló - múltjában, jelenében és jövőjében egymáshoz sok szállal kapcsolódó, egymásra utalt, de közigazgatásilag megosztott térség. Budapest és agglomerációja Közép-Európa legnagyobb monocentrikus népességi, termelési és szellemi koncentrációja. Ebben a térségben, az ország területének mindössze 2,7 %-án éi a magyar népesség több mint negyede és itt termelődik a nemzeti jövedelem mintegy 40 %-a. A Budapesti Agglomeráció, (a Közép-Magyarországi Régió magterülete) az ország központi térsége, a magyar térszerkezet sajátos eleme, szerepénél fogva más régiók fejlődésének is befolyásolója. Mivel az ország egyik legintenzívebben hasznosított, így leginkább terhelt területe is, ezért csak koordinált fejlesztéssel és összehangolt tervezéssel lehet megfelelni az európai térszerkezetben is felértékelődő központi szerepköréből fakadó kihívásoknak. 2. A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. törvény (Tftv.) határozta meg a Budapesti Agglomerációt (és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetet), mint kiemelt térséget, amelynek területére területrendezési tervet kell készíteni. A törvényben megfogalmazott hierarchia értelmében a területrendezési terveknek összehangolt, egymásra épülő rendszert kell alkotnia. Az Országos Területrendezési Tervnek (OTrT) és a kiemelt térségek területrendezési tervének tartalmi elemeit és a bennük megfogalmazott peremfeltételeket a megyei, illetve a megye egy adott térségére készülő területrendezési tervekbe be kell építeni, elhatározásaikat pedig a településrendezési tervek készítésénél és elfogadásánál érvényesíteni kell. E tervhierarchia a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervének (a továbbiakban : agglomerációs terv) készítésében azt jelentette, hogy a tervben figyelembe kellett venni és be kellett építeni a terv méretarányának megfelelően pontosítva - az OTrT elhatározásait a területfelhasználásra, a térszerkezetet meghatározó elemekre, illetve a területhasználat szabályaira vonatkozóan.

15 3. Az agglomerációs terv összhangban van az, Országos Területfejlesztési Koncepcióval és a térség még nem jóváhagyott területfejlesztési koncepciójával, amelyek a kapu-híd szerep erősítését, a decentralizált koncentrációt, a jelenleginél kiegyensúlyozottabb (fenntarthatóbb) térbeli fejlődést és kedvezőbb életminőséget tűztek ki célul. Ennek figyelembevételével az agglomerációs terv fő feladata volt a térség távlati érdekeinek figyelembevételével : az agglomeráció távlati térszerkezetének meghatározása, - az országos és térségi jelentőségű közlekedési és közmű hálózatok helyének, illetve kapcsolatrendszerének megállapítása, - az urbanizált (települési), illetve a mező-, erdőgazdasági, valamint a természeti területek rendszerének meghatározása, a területek használatára vonatkozó fő szabályok megállapítása, - a természeti erőforrások megőrzéséhez szükséges keretfeltételek, illetve szabályok megállapítása. RÉSZLETES INDOKOLÁS az 1. -hoz A javaslat a törvény területi és_ személyi hatályát egyaránt meghatározza. A törvényjavaslat területi hatálya a Budapesti Agglomerációra terjed ki. A Budapesti Agglomeráció Budapest fővárosból és Pest megyének - a javaslat 1/1. sz. mellékletében meghatározott - 80 településéből áll. A törvényjavaslat személyi hatálya pedig a megyei (fővárosi) területrendezési tervek, illetve a településrendezési eszközök készítőire, vagyis az önkormányzatokra terjed ki. Az állampolgárokra a törvényjavaslat hatálya a javaslat szerint közvetlenül nem terjed ki ; a törvényjavaslatban megállapított jogok és kötelezettségek rájuk (illetve az ő vonatkozásukban) a megyei területrendezési terven, illetve a településrendezési eszközökön, valamint az azokon alapuló egyes hatósági döntéseken keresztül érvényesülnek. a 2. -hoz Az agglomerációs terv a térség kiegyensúlyozott távlati fejlődése éss a természeti erőforrások megőrzése érdekében meghatározza a távlati térszerkezetet, a térségi jelentőségű közlekedési és közmű hálózatok helyét, az urbanizált, a mezőgazdasági, erdőgazdasági és a természeti területek rendszerét, továbbá átfogóan szabályozza azok használatát. Ennek megvalósításához két tervi eszköz áll a jogalkotó rendelkezésére : egyrészt a térszerkezet (Szerkezeti Terv), másrészt a térségi övezetek (Övezeti Terv) meghatározása.

16 A Szerkezeti Terv a Budapesti Agglomeráció területén a térszerkezet javítása, valamint a területfelhasználás és a környezethasználat egyensúlya érdekében mind a műszaki infrastruktúra hálózatokat, mind a területfelhasználást alakítja. Ennek eszközeként területfelhasználási kategóriákat jelöl ki, amelyekre a térség sajátosságai folytán szabályokat és korlátokat állít fel. a 4. -hoz A Szerkezeti Terv az OTrT törvény kiemelt térségekre meghatározott területfelhasználási kategóriáit szükség szerint kiegészíti további kategóriákkal, illetve megfelelő eltéréssel alkalmazza azokat. Az OTrT törvény területfelhasználási kategóriáitól való eltérés szükségességét a Budapesti Agglomeráció területi sajátosságai (valamint a települési területeknek az elmúlt évtizedben tapasztalt kedvezőtlen, koordinálatlan kiterjedése miatt szükségessé váló zöldövezet kialakításának igénye) indokolják. A települési térségen belüli területfelhasználási kategóriák az OTrT törvényben meghatározott jellemzők alapján, illetve ezen paramétereknek a Budapesti Agglomeráció térségi, településrendszerbeli sajátosságainak figyelembevételével történt további differenciálásával kerültek meghatározásra. az 5. -hoz A Szerkezeti Tervben települési térségként '- lehatárolt területen a területfelhasználás módjáról és részletes szabályairól természetesen a helyi önkormányzatok döntenek, de az általános alapvető követelményeket, amelyeket figyelembe kell venniük, rögzíti a törvényjavaslat. A beépítésre nem szánt területek beépítésre szánt területté való átminősítése és tényleges igénybevétele során követelmény, hogy bebizonyosodjon: a tervezett funkció elhelyezésére adott településben sem a beépített (műszakilag már _ korábban igénybe vett) területek helyreállításával (rehabilitálásával), sem a jóváhagyott helyi építési szabályzatban, szabályozási tervben a beépítésre szánt területként kijelölt területek hasznosításával nincs lehetőség. A települési térség igénybevételének és bővítésének fontos kritériuma, hogy az csak a tervezett funkció ellátásához szükséges műszaki infrastruktúra kialakításának biztosítása esetén lehetséges. A települések beépítésre szánt területeinek összenövését gátló szabály, amely szerint új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki a település közigazgatási határához 200 m-nél közelebb, fontos - lényegében egyedüli - eszköze a strukturált térszerkezet alakításának, a települési identitás erősítésének, valamint a zöldövezet kialakításának. A szabály csak az új beépítésre szánt területek kijelölését korlátozza, és a főváros

17 esetében a főváros településszerkezeti tervében és a szabályozási kerettervében kell érvényesíteni Budapest közigazgatási határán. A területi hatásvizsgálatra alapozott kivételes eltérés lehetőségét a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. törvény és az egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló évi LXXV. törvény vezette be. (Lásd a módosított törvény 23/A. -ában foglaltakat.) Ez alkalmazható jelen esetben is. A területi hatásvizsgálatot követően területrendezési hatósági eljárás indul, amely az eltérésre vonatkozó hatósági engedéllyel zárul. Az elsőfokú területrendezési hatósági feladatokat a törvény - a területi főépítészekre telepítette. Másodfokon a területfejlesztésért és a területrendezésért felelős miniszter jár el. A térségi területfelhasználási engedély tartalmi követelményeire és eljárási szabályaira vonatkozó jogszabályok megalkotására a törvény felhatalmazásokat tartalmaz. Ezzel az eljárással a 200 m-es szabálytól való eseti eltérés kezelhetővé válik. A hullámterek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló 46/1999. (III. 18.) Korm. rendelet szerint e területeket természeti területként kell kezelni, melyre a természet védelméről szóló évi LIIL törvény előírásai az irányadók. E törvényjavaslat alapján a hullámtereken a települési térségként jelölt területeket csak akkor lehet beépítésre szánt területként kijelölni és igénybe venni, ha az árvízvédelem megfelelő szintű biztosításával a területhullámtérként történő hasznosítása megszűnik. A települések szerkezetének meghatározó jelentőségű eleme a városias települési térség részét képező nagy kiterjedésű zöldfelület is (p1. Margitsziget, Népliget), amelyek védelme törvényi szinten is indokolt. A magas zöldfelületi arányú, alacsony beépítettségű települési térségek elsősorban a rekreációt szolgáló területfelhasználás kialakítását segítik. Míg e terület (legalább) 70%-a változatlanul beépítésre nem szánt területként kerül hasznosításra (erdősítésre vagy zöldterületi kialakításra), a továbbtervezés során a településrendezési eszközökben meghatározásra kerülő (legfeljebb) 30%-án a pihenést, rekreációt szolgáló létesítmények elhelyezésére alkalmas beépítésre szánt területek alakíthatók ki. A szabályozás eredményeként e területek tényleges beépítésének mértéke távlatban sem haladhatja meg az összterület 10%-át. Az erdőgazdálkodási térség esetében a törvényjavaslat a pontosabb tervezés lehetőségét kihasználva az erdőterületek védelme érdekében az OTrT törvényhez képest valamivel szigorúbb szabályt alkalmaz (85% helyett 90%-ban határozza meg a területfelhasználási kategórián belül a ténylegesen erdőterületként kijelölendő terület arányát). A meglévő erdőterület mennyiségét abszolút értékben is védi a törvény, de rugalmas módon, mert lehetőséget nyújt a visszapótlásra.

18 a hoz A mezőgazdasági térségi területfelhasználási kategóriák - a terv léptékéből adódóan, illetve a mezőgazdasági területek rovására történő új, koordinálatlan területfelhasználás kezelhető keretek között tartására - az OTrT törvénynél jobban differenciálják a mezőgazdasági területeket, illetve az ott más célra történő - területfelhasználás területnagysághoz viszonyított arányát. A térségben jelentős kiterjedésű kertgazdasági területek a hasznosítás módja alapján szintén a mezőgazdasági felhasználású területek közé sorolódnak. Ezen területek közül azok, amelyek nem kapcsolódnak szervesen a települési térségekhez, illetve amelyek táji-természeti szempontból érzékeny területen találhatók, a távlatban sem válhatnak települési területté. Ezeket kertgazdasági területek" övezete védi. A Budapesti Agglomeráció térségének sajátosságai azt kívánják meg, hogy Szerkezeti Terve az általános mezőgazdasági térségi területfelhasználási kategória mellett egy sajátos új, úgynevezett zöldövezet részét képező mezőgazdasági térség kategóriát állítson fel. Ez utóbbira vonatkozó szabályok célja, hogy a terület ne válhasson beépítésre szánt területté és megmaradjon ökológiailag aktív zöldfelületként mező- és erdőgazdasági művelésben. A Budapesti Agglomeráció országon belüli elhelyezkedése és központi szerepe megkívánja, hogy a főváros és agglomerációjának közlekedése és' egyéb infrastruktúrája mind a nemzetközi, mind az országos rendszerekkel összehangolt legyen. A törvényjavaslat egyik célja, hogy a tervezett, még meg nem épült közlekedési útvonalak és más infrastrukturális létesítmények helyigényét biztosítsa. A közlekedési hálózatok és építmények által érintett településeket a törvényjavaslat szöveges melléklete tételesen is felsorolja. A Kelenföldi pályaudvar távlati szerepére vonatkozó előírás a főváros településszerkezeti tervében és közlekedésfejlesztési koncepciójában foglaltakat erősíti meg. E törvényjavaslat a területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat készítés kötelezettségét kiterjeszti az MO gyorsforgalmi út 10-es főút és az Ml autópálya közötti szakaszára, az M2 gyorsforgalmi út Váctól az országhatárig tartó szakaszára, valamint a Pomáz települést elkerülő út esetében a nyomvonal kijelölésére. A területi hatásvizsgálat a nyomvonallal érintett települések igazgatási területén nagyobb mozgásteret biztosít a minden szempontból megfelelő végleges nyomvonal kijelöléséhez.

19 a 10. -hoz Az egyéb rendeltetésű területbe a nagyságrendjük miatt önállóan térszerkezetet alakító, más térségi területfelhasználási kategóriába nem besorolható, nagykiterjedésű létesítmények területe tartozik (repülőterek, pályaudvarok, Hungaroring, regionális jelentőségű szennyvíztisztítók, hulladéklerakók). A ferihegyi repülőtér esetében a Szerkezeti Terv egyéb rendeltetésű területként jelöli meg a repülőtér potenciális bővítéséhez szükséges csatlakozási területeket, egyúttal a törvényjavaslat előírja, hogy az érintett települések rendezési terveiben olyan területfelhasználási kategóriákat kell ezen területen kijelölni, amelyek funkcionális szempontból összhangba hozhatók a bővítést céljával, illetve a térség repülési és logisztikai központ szerepével. a hoz A Budapesti Agglomeráció területrendezésének további eszköze a térségi övezeti rendszer (Övezeti Terv), amely speciális 'védelmi és funkcionális szempontok figyelembevételével határoz meg követelményeket az agglomerációs térség egyes területeire. Az agglomerációs terv követi az OTrT törvényben meghatározott kiemelt térségre vonatkozó övezeti felosztást azzal a különbséggel, hogy ahol a térség sajátosságai megkívánják, ott új övezeteket állapít meg. A törvényjavaslat a rajzi mellékletekben rögzíti a különböző övezetek lehatárolását M = 1 : méretarányban. Az agglomeráció településeinek az övezeti szabályokat is érvényesíteni kell településrendezési eszközeikben. A terv által lehatárolt országos és térségi ökológiai hálózat övezetén belül a védett természeti területre, a védett természeti területek védőövezetére, a természeti területre, az ökológiai zöldfolyosó területére, a tájképvédelmi területek övezetére, amelyben tájalkotó elemként jelenik meg a kulturális (műemléki és régészeti) örökség is, valamint a térségi hulladékkezelő létesítmények kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezetére az OTrT törvény előírásait kell alkalmazni. Ezen övezetekre ezért a törvényjavaslat külön előírást nem tartalmaz. Az övezeteket egymást átfedő térképlapokként kell elképzelni, tehát egy adott terület egyidejűleg több övezetbe is tartozhat. a 13. -hoz A településrendezési eszközök vizsgálataiban regisztrált zöldfelület-vesztés dinamizmusa, a beépítésre tervezett területek növekedése, a fővároson belüli és az azt körülvevő zöldövezet kialakítási esélyének csökkenése, (földrajzilag egyre távolabbi kialakítás lehetősége) térségi együttműködést és összehangolást tesz szükségessé, amelynek megfelelő területrendezési kezelési módja a térségi zöldövezet rendszerének kialakítása.

20 A Budapesti Agglomeráció zöldövezete egyrészt területi kapcsolatot teremt a főváros és az érintett települések belterületeinek zöldterületeivel, másrészt az agglomeráció, illetve a zöldövezet tervezett kiterjedésén túlmutató hasonló elvek szerint Pest megye teljes területén létrehozható - ökológiai folyosók rendszerével is. A Budapesti Agglomeráció térségének sajátossága folytán alapvető kívánalom, hogy olyan egységes zöldövezeti rendszer alakuljon ki, amelyen a biológiailag aktív területek arányának növekedése biztosíthatja a hosszú távú fenntartható fejlődést. Az összefüggő zöldövezet kialakításának célja a térség ökológiai és környezeti terhelésének mérséklése, a környezetminőség javítása, illetve nem utolsó sorban a térszerkezet és a városszerkezet tagolása. A zöldövezet sajátossága, hogy benne a biológiailag aktív, növényzettel fedett területek aránya legalább 90%. A törvényjavaslat szigorú előírásaival ezen területek megtartását és megóvását kívánja hosszú távon biztosítani. Ennek ; érdekében rendelkezik a törvényjavaslat arról, hogy zöldövezeti terület még távlatban sem válhat beépítésre szánt területté. Ez alól kivételt képeznek az övezetbe tartozó mezőgazdasági területek, ahol minimális mértékben a beépített területté alakítás megengedhető. a 14. -hoz Az ökológiai hálózat övezeteinek elsődleges rendeltetése a táji, természeti értékek fennmaradásának, illetve esetleges visszaállításának biztosítása. Általánosan elmondható, hogy az ökológiai hálózat egyes övezeteinek szabályait a természetvédelemről szóló évi LIII. törvény, valamint az OTrT törvény erre vonatkozó előírásaival összhangban kell alkalmazni. A fenti törvényekben foglaltak kiegészítéseként, az országos és a helyi jelentőségű védett természeti területek védelme érdekében korlátokat szab a törvényjavaslat a terület beépítése tekintetében úgy, hogy annak jellege nem térhet el a már meglévő beépítési módtól. a 15. -hoz A törvényjavaslat meghatározza, hogy melyek azok a területek, amelyek a térségi tájrehabilitációt igénylő területek övezetébe tartoznak. Ezek az ipari vagy bányászati tevékenység következtében roncsolt területek, amelyek felhasználására az OTrT törvény szerinti szabályok szerint kerülhet sor (az érintett települések egymással összehangolt településrendezési eszközeiben kell megfogalmazni az újrahasznosítási célokat). a 16. -hoz Az agglomeráció térségének sajátos problémája az es években kialakított zártkertek területrendezési kezelésének kérdése. A terv azokat a területeket, amelyek kapcsolódnak a település_ beépítésre szánt területeihez, műszaki

21 infrastruktúrával ellátottak, vagy elláthatók (és amelyek belterületi felhasználását az egyeztetés során az adott települési önkormányzat is támogatta), települési területként rögzíti. Azok a területek, amelyek távlatban sem válhatnak települési területté, speciális rendezési szabályozást igényelnek a fáldrészletek elaprózódásának, a beépítés sűrűsödésének elkerülése, a mezőgazdasági hasznosítási jelleg fenntartása érdekében. Ezen - alapvetően termelési célú területeken a törvényjavaslat a beépítésnek állít korlátokat azzal a rendelkezéssel, hogy az ilyen területet beépítésre szánt területté minősíteni nem szabad. a 17. -hoz A törvényjavaslat az ivóvízbázisok távlati védelme érdekében, a geológiai adottságok figyelembevételével térségi szinten meghatározza az ebből a szempontból védendő területeket. A területek pontos lehatárolását, külső és belső védőterületeinek kialakítását, valamint a szükséges szabályok meghatározását a településrendezési eszközök hatáskörébe utalja. A felszín alatti vizek védelmét településrendezési eszközökben kell biztosítani, amely védőterületek fenntartásával, beépítési korlátokkal, szennyvízelvezetési és tisztítási követelmények érvényre juttatásával valósul meg. A törvényjavaslat meghatározza azokat a különböző szennyezéssel terhelt területeket, amelyek valamilyen ipari, honvédelmi, bányászati vagy kommunális tevékenység következtében szennyezettségük miatt komplex környezeti rehabilitációt igényelnek. Előírja komplex környezeti rehabilitációs terv elkészítését, amely alapjául szolgálhat a szennyezés megszüntetésére vonatkozó programoknak. a 19. -hoz A kiváló termőhelyi értékű szántóterületek övezete az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény 3 J3. s z. mellékletét pontosítva olyan szántóföldi területeket foglalja magában, amelyek agroökológiai adottságaikat tekintve kimagaslóak és környezeti szempontból a legkevésbé érzékenyek, ezért árutermelésre a legalkalmasabbak. Az övezet kijelölésének az alapja a Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program megalapozó vizsgálata, amelyet a Szent István Egyetem készített el kutatási eredményekre alapozva. Az övezet területeit azok a szántóterületek alkotják, amelyek a fenti kutatás által felállított úgynevezett,,környezetérzékenységi agrártermelési értékskálán" az igen kedvező besorolást jelentő 150 pontot meghaladták. Az övezeti szabály szerint e területek a bányászati tevékenységről szóló külön jogszabály szerint kivett helynek minősülnek.

22 a 20. -hoz A törvényjavaslat fokozottan szolgálja a honvédelem érdekeit a védőterületek kijelölésére' vonatkozó szabály kimondásával. A hivatkozott külön jogszabályok csak részben állnak rendelkezésre, a- Honvédelmi Minisztérium (HM) a hiányzó jogszabályok elkészítését tervbe vette. Ezek megjelenéséig a településrendezési eszközök készítése és egyeztetése során - érdekelt államigazgatási szervként - a HM esetileg foglal állást a szükséges védőterületekről. a hoz A törvényjavaslat hatálybalépésének tervezett időpontja a kihirdetést követő második hónap 1. napja. A törvényjavaslat elfogadásával aktualitását veszti a Budapesti Agglomeráció és a Balaton kiemelt üdülőkörzet lehatárolásáról szóló 89/1997. (V. 28.) Korm. rendelet, valamint a térségre 1985-ben készült, a 1027/1986. (V. 22.) MT határozattal jóváhagyott terv, ezért a törvényjavaslat a hatályba léptető rendelkezések körében rendelkezik a fenti jogszabályok hatályon kívül helyezéséről, illetve alkalmazhatóságáról. (A Balaton kiemelt üdülőkörzetbe tartozó településekről időközben a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló évi MI. törvény már rendelkezett.) A már elkészült településrendezési eszközök és a törvényjavaslat közötti összhangot a törvényjavaslat hatálybalépését követő három éven belül kell megteremteni. Az agglomerációs terv felülvizsgálatát a térségben tapasztalható dinamikus területi folyamatok nyomon követése és a terv érvényesülésének vizsgálata érdekében 5 év elteltével el kell végezni. Az agglomerációs törvény valamennyi előírására érvényes az, hogy alkalmazásuk a főváros esetében a főváros településszerkezeti tervében és szabályozási kerettervében történik, ennek egyértelművé tétele érdekében a törvényjavaslat 21. (8) bekezdésében ki kellett mondani azt, hogy a település fogalma alatt e törvény vonatkozásában a főváros közigazgatási területe értendő.