B U D A K A L Á S Z T E L E P Ü L É S S Z E R K E Z E T I T E R V É S H E L Y I É P Í T É S I S Z A B Á L Y Z A T

Átírás

1

2 B U D A K A L Á S Z T E L E P Ü L É S S Z E R K E Z E T I T E R V É S H E L Y I É P Í T É S I S Z A B Á L Y Z A T A L Á T Á M A S Z T Ó J A V S L A T 1 - M E G A L A P O Z Ó V I Z S G Á L A T 2 - A L Á T Á M A S Z T Ó J A V A S L A T 3 - M E G A L A P O Z Ó V I Z S G Á L A T É S A L Á T Á M A S Z T Ó J A V S L A T T É R K É P E K J Ó V Á H A G Y A N D Ó M U N K A R É S Z EK A - T S Z T L E Í R Á S B H É S Z H 1 Ö R Ö K S É G É V É D E L M I H A T Á S T A N U L M Á N Y H 2 K Ö R N Y E Z E T I V I Z S G Á L A T V É L E M É N Y E Z É S I D O K U M E N T Á C I Ó K É S Z Ü L T B U D A K A L Á S Z V Á R O S Ö N K O R M Á N Y Z A T A M E G B Í Z Á S Á B Ó L D E C E M B E R 18. U R B A N - L I S S T Ú D I Ó K F T.

3 S Z E R Z Ő K G E N E R Á L T E R V E Z Ő WWW. U R B A N L I S. HU VÁROSRENDEZÉS Liszkay Krisztina Vásárhelyi Kinga Szczuka Levente Tarr-Sipos Zsuzsa Krébesz András vezető településtervező okleveles építészmérnök okleveles építészmérnök városépítési-városgazdálkodási szakmérnök okleveles településmérnök, okleveles tervező építészmérnök okleveles településmérnök GIS U R B A N L I U R B A N L I S. HU URBAN-LIS STÚDIÓ KFT. TT/1É TT/É TT S Z A K Á G I T E R V E Z Ő K ZÖLDFELÜLETEK -KÖRNYEZETVÉDELEM PERSOL 2000 BT. Sólyom Rudolf okleveles kert és tájépítészmérnök TK KÖZLEKEDÉS Rhorer Ádám okleveles építőmérnök közlekedésépítőmérnöki szak KÖZLEKEDÉS KFT. TKö KÖZMŰVEK Hanczár Zsoltné gépészmérnök városépítési- városgazdálkodási szakmérnök KÉSZ KFT. TV-T TE-T TH-T Bíró Attila okleveles építőmérnök TV-T Hanczár Gábor Csima-Takács Judit Informatikus, építőmérnök, műszaki menedzser műszaki tervező, okleveles tájépítész TE-T TH-T A t e r v a é s a é v b e n a F Ő B E R g e n e r á l t e r v e z é s é b e n é s a f e n t n e v e z e t t t e r v e z ő c é g e k m u n k á i n a k r é s z b e n i f e l h a s z n á l á s á v a l k é s z ü l t, é v b e n ú j v i z s g á l a t r a a l a p o z v a A z ö r ö k s é g v é d e l m i h a t á s t a n u l m á n y b e n k é s z ü l t é s b a n a k t u a l i z á l v a l e t t. U R B A N - L I S S T Ú D I Ó K F T.

4 JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK TSZT A. JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ TSZT külön oldalszámozással Bevezető 1 1. A S Z E R K E Z E T I T E R V R A J Z I M U N K A R É S Z E I 1.1. Szerkezeti terv - területfelhasználási tervlap 1.2. Szerkezeti terv - védelmi és korlátozási tervlap 2. A T E L E P Ü L É S S Z E R K E Z E T I T E R V L E Í R Á S A 2.1. A területfelhasználás A tájrendezés és természetvédelem A zöldfelületi rendszer Az örökségvédelem A közlekedés A közműinfrastruktúra A környezetvédelem A védőterületek, védősávok, korlátozások V Á L T O Z Á S O K ( B E A V A T K O Z Á S O K É S Ü T E M E Z É S E K ) A T E L E P Ü L É S T E R Ü L E T I M É R L E G E A T E R Ü L E T R E N D E Z É S I T E R V V E L V A L Ó Ö S S Z H A N G I G A Z O L Á S A A B I O L Ó G I A I A K T I V I T Á S É R T É K S Z Á M Í T Á S I E R E D M É N Y E 47 m e l l é k l e t - O T É K - T Ó L V A L Ó E L T É R É S E K É S I N D O K L Á S U K 1. Az eltérés jogi alapja 1 2. Az eltérési kérelem összegzése 1 3. TSZT - eltérés az OTÉK beépítési sűrűségi értékétől 2 4. Eltérés az egyes építési övezetekben az OTÉK paramétereitől 3 5. Eltérés beépítésre nem szánt terület övezetében az OTÉK paramétereitől 8 U R B A N - L I S S T Ú D I Ó K F T.

5 B E V E Z E T Ő 1. A T E L E P Ü L É S S Z E R K E Z E T I T E R V J O G S Z A B Á L Y I A L A P J A Az új TSZT alapját közvetlenül az alábbi országos jogszabályok határozzák meg: TERÜLETRENDEZÉS évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről - OTrT évi LXIV. törvény a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről BATrT TELEPÜLÉSRENDEZÉS évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről - Étv 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről - OTÉK 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről - Trk TOVÁBBI ÁGAZATI TÖRVÉNYEK, KORMÁNYRENDELETEK, KONCEPCIÓK, STRATÉGIÁK A környezet, a természet, a kulturális örökség stb. védelmével kapcsolatos, az infrastruktúrák kialakítását meghatározó, a vízügyi, az erdő, a termőföld stb. témakörére vonatkozó általános jogszabályok Európai Unió Területi Agendája 2020 Duna stratégia NFTK NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 / Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció MEGYEI KONCEPCIÓK Pest megye területfejlesztési koncepciója Pest Megyei Duna Stratégia A TSZT a fentieknek is megfelelően határozza meg a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait, ennek keretében rögzíti a település térbeli és szerkezeti fejlődésének irányait, a beépítésre szánt és nem szánt területek térbeli elhelyezkedését, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését, a település termeszti és épített örökségi értékei védelmével érintett területeket, érvényesítve a más jogszabályokban elrendelt védelmeket, a veszélyeztetett területek korlátozásait, mindennek megfelelően meghatározza az egyes területrészek felhasználási módját a U R B A N - L I S S T Ú D I Ó K F T. 1

6 területfelhasználási kategóriákba történő besorolással, OTrT, BATrT OTÉK Trk a beépítésre szánt területek beépítési sűrűségét, Fentieknek megfelelően a tervben érvényesülnek az országos és a térségi érdekek a területrendezési tervekben foglaltak figyelembevételével, a szomszédos vagy a más módon érdekelt többi település rendezési tervei figyelembevételre kerülnek, ezáltal érvényesülnek azok alapvető jogai. Mindezek révén a terv kielégíti a környezet állapotának javításával vagy legalább szinten tartásával kapcsolatos elvárásokat. Alapvetően nem változik meg a 320/2013. (XII.20.) SZ. ÖK. HATÁROZATTAL elfogadott, és a 158/2014. (VII. 29.) Kt. határozattal módosított BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE területfelhasználása és alapvető szerkezeti rendje az új TSZT elfogadásával. A területfelhasználás rendszerét illetőleg az egyes területeket csak kisebb módosítások érintik, melyeket a következő fejezet foglal össze. A terv követi az elfogadása óta hatályba lépett, a tervre kihatással lévő jogszabályokat, területrendezési terveket januárjában hatályba lépet az új OTrT, melynek átmeneti rendelkezéseit figyelembe kell venni a BATrT alkalmazása során. Budakalász esetében ennek nincs általános kihatása a tervre, egyes tervrészekben válik csak meghatározóvá, a megfelelőség igazolt. Alapvető változás a korábbi tervhez képest, hogy a jelen terv az OTÉK hatályos rendelkezéseit veszi figyelembe, ezáltal megfelel a 2013-ban bekövetkezett jogszabályi változásoknak, a Trk. előírásainak. Megváltoztak az OTÉK egyes fogalmi értelmezései, a területfelhasználási kategóriák előírásai, a parkolás meghatározására, a zöldfelületek figyelembevételére, az épületek egymáshoz való viszonyára vonatkozó rendelkezések. Az új HÉSZ megalkotása ugyanazon jogszabályon alapuló TSZT-re kell, hogy épüljön, ezért van szükség az OTÉK változásait követő új TSZT megalkotására. Ennek során a korábbi TSZT hatályon kívül helyeződik és helyébe lép az új terv. Ezt a jelen TSZT-re alapozva az új HÉSZ szintén új jogszabályi környezetre alapozó elfogadása követi. A terv tartalmi felépítése követi a Trk TSZT-re vonatkozó rendelkezéseit: új megalapozó vizsgálatokra épül a településrendezési feladatnak megfelelő előírt tartalommal, alátámasztó javaslata a Trk tartalmi követelménye alapján készült, a TSZT Szerkezeti tervlapja és a szerkezeti terv leírása a tartalmi követelményeinek megfelel, tartalmazza továbbá a település új területi mérlegét, a biológiai aktivitásérték bemutatást és a területrendezési terveknek való megfelelést. U R B A N - L I S S T Ú D I Ó K F T. 2

7 A Településszerkezeti terv leírása I. T E R Ü L E T F E L H A S Z N Á L Á S 2. T E R Ü L E T F E L H A S Z N Á L Á S F O G A L M I A L A P J A I OTÉK fogalom 124. Területfelhasználási egység: a település igazgatási területének a jellemző rendeltetés szerint megkülönböztetett területegysége, amely azonos jellemző vagy kijelölt településfunkciónak biztosít területet. 13. Beépítési sűrűség (bs): a területfelhasználási egységek területén elhelyezhető épületek valamennyi építményszintjének összesített bruttó alapterülete és a területfelhasználási egységeknek a köztük lévő, településszerkezetet nem meghatározó közterületek területével növelt területének viszonyszáma Rendeltetés: az a használati cél, amelyre az építmény, az önálló rendeltetési egység vagy a helyiség létesül, illetve amire használják. bs rövidítés: beépítési sűrűség Lk bs:1,5 Kisvárosias lakóterületek A következőkben meghatározásra kerülnek a területfelhasználási kategóriák, melyek az azonos szerepkör, jelleg és beépítettségi intenzitás, valamint az általános és sajátos építési használat meghatározására szolgálnak, rögzítésre kerül az egyes területfelhasználási egységek megengedett beépítési sűrűsége (esetleg intervallummal), az adott területfelhasználási egység általános használati és építési jellemzői az elhelyezhető rendeltetések vagy építmények tekintetében. 3. B E É P Í T É S R E S Z Á N T T E R Ü L E T E K 3.1. L A K Ó T E R Ü L E T E K A kisvárosias lakóterület sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál. A területen elhelyezhető épület a lakórendeltetésen kívül: kereskedelmi, szolgáltató (a vendéglátási szolgáltatást is beleértve) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális, közösségi szórakoztató, szállás jellegű, igazgatási, iroda és a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású vendéglátó sport rendeltetést is tartalmazhat. A megengedhető szolgáltató tevékenység és az azzal járó gépjármű vagy tehergépjármű forgalom nem lehet zavaró hatással az alaprendeltetésre. Lke bs: 0,4-0,6 Kertvárosias lakóterületek Kizárt funkciók: új önálló üzemanyagtöltő, önálló raktározási terület, zavaró gazdasági rendeltetés, önálló parkolóterület és garázs a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. A TSZT a korábbiakhoz képest új kisvárosias lakóterületet nem határoz meg, a meglévők területét csökkenti a Klenity területén, helyébe kertvárosi lakóterületet tervezve. A kertvárosias lakóterület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 7,5 m-es beépítési magasságot meg nem haladó, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál. A területen elhelyezhető épület a lakórendeltetésen kívül: a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató (a vendéglátási szolgáltatást is beleértve), hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális, szállás jellegű U R B A N - L I S S T Ú D I Ó K F T. 3

8 Lf bs: 0,4-0,6* OTÉK eltéréssel Falusias lakóterületek a lakosság közbiztonságát szolgáló, és a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású vendéglátó sport kézműipari rendeltetést is tartalmazhat. A megengedhető szolgáltató tevékenység és az azzal járó gépjármű vagy tehergépjármű forgalom nem lehet zavaró hatással az alaprendeltetésre. Kizárt funkciók: új önálló üzemanyagtöltő, önálló raktározási terület, zavaró gazdasági rendeltetés, önálló parkolóterület és garázs a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára, továbbá bármely különösen zajos, bűzös tevékenységgel járó szolgáltatás. A TSZT új kertvárosias lakóterületet a korábbi Gksz terület rovására határoz meg, ami 3,63 hektáros növekedést eredményez. A falusias lakóterület legfeljebb 7,5 m-es beépítési magasságú lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál. A területen elhelyezhető épület a lakórendeltetésen kívül: a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, szállás jellegű, igazgatási, iroda, hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású vendéglátó sport kézműipari rendeltetést is tartalmazhat. A megengedhető szolgáltató tevékenység és az azzal járó gépjármű vagy tehergépjármű forgalom nem lehet zavaró hatással az alaprendeltetésre, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú Kizárt funkciók: új önálló üzemanyagtöltő, mező- és erdőgazdasági építmény önálló raktározási terület, zavaró gazdasági rendeltetés, üzemi célú haszonállattartás önálló parkolóterület és garázs a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. A TSZT új falusias lakóterületet nem határoz meg, a meglévők területét nem módosítja. Ófalu intenzitása helyenként eltér az országos előírásoktól, ezért itt a beépítési sűrűség 0,5-ös határértékétől OTÉK eltérést kellett kezdeményezni. Az OTÉK-tól való eltérést az Pest Megyei Kormányhivatal Állami Főépítésze a.sz. állásfoglalásában hozzájárult. 1 Az ismételt hozzájárulás 1 a véleményezés után kerül kitöltésre, várhatóan ismét megadható lesz az eltérés U R B A N - L I S S T Ú D I Ó K F T. 4

9 Lk+ Lke+ Lf Vt bs: 1,5 Lakóterületek összefoglalóan Településközponti vegyes területek A településen található beállt lakóterületeket a 320/2013. (XII.20.) SZ. ÖK. határozattal elfogadott TSZT-vel megegyező módon, kisebb területi módosítással rögzíti a terv: a lakóterületek többsége kertvárosias lakóterületbe sorolt, a Lenfonó környékén és az Omszki-tó dél-nyugati sarkánál kisvárosias területek megmaradnak, az Ófaluban, a településmaghoz közvetlenül kapcsolódva falusias lakóterület a besorolás. A korábban meghatározott lakóterületi fejlesztések túlnyomórészt kertvárosias besorolásúak, amelyek területfelhasználása alapvetően nem változik. Ide tartozik Prekobrdo fejlesztésre kijelölt területe Alsó Klenity fejlesztésre kijelölt területe, Alsó Berdó még be nem épített területei Kálvária alatti terület. Az Alsó Klenity területén kisvárosias lakóterület is kijelölésre került a korábbi TSZT-ben, ez nem változik. Változás azonban, hogy a terület északkeleti részén a szomszédos Gksz terület határvonalának kiegyenesítésével 3,63 ha új kertvárosi terület kerül kijelölésre. A lakóterületek eltérő intenzitását a HÉSZ-ben meg kell különböztetni. Így lehet kezelni a nagytelkes, emiatt alacsony beépítési intenzitású, illetve az átlagos, közepes intenzitású, valamint az aprótelkes, ezért magas intenzitású kertvárosi lakóterületeket V E G Y E S T E R Ü L E T E K A településközpont terület elsősorban lakó és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amely nincs zavaró hatással a lakó rendeltetésre. A területen elhelyezhető épület a lakórendeltetésen kívül: igazgatási, iroda, kereskedelmi, szolgáltató (a vendéglátási szolgáltatást is beleértve), szállás, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges egyéb közösségi szórakoztató, hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális, közösségi szórakoztató és sport rendeltetést is tartalmazhat. Kizárt funkciók: új önálló üzemanyagtöltő, önálló raktározási terület, zavaró gazdasági rendeltetés, önálló parkolóterület és garázs a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. A településközpont elsősorban a település hagyományos történeti magját fedi le, az Ófaluban. A funkciók vegyessége, a lakó és a különböző szolgáltatások, a gazdasági élethez tartozó épületek, létesítmények vegyes együttélését biztosítani szükséges. Településközponti területek kerülnek rögzítésre a korábbi TSZT-hez hasonlóan Ófalu területén, a Budai út és a HÉV közötti területrészen a hagyományos beépítésű településmag területeként U R B A N - L I S S T Ú D I Ó K F T. 5

10 Gksz bs: 1,5 Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület a Lenfonó területén, a Lenfonóval szemközti területen, a Szentistvántelepen, az Alsó Klenityben, az Omszki-tó észak-nyugati rész, Kalugyerskiben Szalonka utcában. A TSZT új településközponti területet nem határoz meg. A korábbi tervekben kijelölt területek közül az OTÉK vegyesebb rendeltetési mód lehetősége miatt a kisebb szigetszerű területeket megszünteti G A Z D A S Á G I T E R Ü L E T E K A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. A terv kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területei a már ide sorolt és a korábbi tervezett kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek döntő részéből adódik össze. Gazdasági területek kerülnek rögzítésre a korábbi TSZT-hez hasonlóan a 11-es út nyugati oldalán - Innovációs Parkként, melynek kisebb észak-nyugati részét Lke területfelhasználásba sorolja a terv 3,63 ha területen, ezzel a két területfelhasználás közötti határvonalat egyenes vonalban rögzíti. a 11-es út keleti oldalán a már kialakult gazdasági területhez csatlakozva a 11-es út menti sávban. Létrejöttét erősíti, melynek cca. 30 ha-os része már korábban is Gksz területfelhasználásba volt sorolva. Kizárt funkciók: lakórendeltetés, környezetre jelentős és ártalmas hatást gyakorló gazdasági rendeltetés. A TSZT új gazdasági területet nem határoz meg, a meglévők területét 3,36 hektárral csökkenti, azokat Lke területbe átsorolva Ü D Ü L Ő T E R Ü L E T E K Üü bs: 0,7 Üdülőházas üdülőterület Az üdülőházas területen olyan általában kettőnél több üdülőegységet magába foglaló üdülő rendeltetésű épület, üdülőtábor és kemping helyezhető el, amely túlnyomóan változó üdülői kör több napos tartózkodására szolgál, és elhelyezése, mérete, kialakítása, felszereltsége és infrastrukturális ellátottsága alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmas. Az üdülőházas területen állattartó épület és különálló árnyékszék, komposztáló, siló és ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmény a terepszint alatti, fedett kialakítású kivételével nem helyezhető el. A területen elhelyezhető épület: egy, vagy több rendeletetési egységből álló üdülőépület, továbbá kereskedelmi, szolgáltató (a vendéglátási szolgáltatást is beleértve), szállás, kulturális, közösségi szórakoztató és sport U R B A N - L I S S T Ú D I Ó K F T. 6

11 Üh bs: 0,2 KT Hétvégiházas üdülőterület Különleges terület Temetőterület rendeltetést is tartalmazhat. Kizárt funkciók: új önálló üzemanyagtöltő, önálló raktározási terület, zavaró gazdasági rendeltetés, önálló parkolóterület és garázs a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. A hétvégi házas területen elsősorban a 6,0 m beépítési magasságot meg nem haladó, legfeljebb egy üdülőegységet magába foglaló üdülőépületek helyezhetők el. A területen elhelyezhető épület: önálló rendeltetési egységként üdülőegységet tartalmazhat, továbbá kereskedelmi, szolgáltató (a vendéglátási szolgáltatást is beleértve), kulturális, és sport rendeltetést is tartalmazhat. Kizárt funkciók: új önálló üzemanyagtöltő, önálló raktározási terület, zavaró gazdasági rendeltetés, önálló parkolóterület és garázs a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. A hétvégiházas és üdülőházas területeket az eddigiekkel megegyezően rögzíti a TSZT a Luppa-szigeten, és a Duna-parti sáv mentett és nem mentett oldalán K Ü L Ö N L E G E S T E R Ü L E T E K A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyeken az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek. Az ide sorolt területek a sport, a rekreációk és az idegenforgalomhoz tartozó szolgáltatások lehetséges területei, valamint a speciális kereskedelmi és intézményi területek, továbbá a település üzemeltetéséhez tartozó temetők területe. Ezek más területfelhasználás alá nem csoportosíthatók. Jellemzőjük az egybefüggő nagy terület és a speciális rendeltetés. A különleges területek beépítési előírásait minden esetben HÉSZ-ben és szabályozási tervben kell meghatározni. A település működtetéséhez szükséges területet a terv biztosítja: a településközpontban, a Lenfonónál, a Majdán-pataktól délre, és a település északi részén, Pomázzal határosan. KSP bs: 0,2 Különleges terület Sportolási célú terület A területen elhelyezhető épület: sport és szabadidő, rekreáció célját szolgáló szállás és ahhoz tartozó szolgáltatás üdülő, kemping csónakház, vízisport iroda rendeltetést is tartalmazhat. Kizárt funkciók: lakás, új önálló üzemanyagtöltő, önálló raktározási terület, U R B A N - L I S S T Ú D I Ó K F T. 7

12 KK bs: 0,5 KR bs: 0,6 KI bs: 0,8 Különleges terület Kereskedelmi célú terület Különleges terület Rekreációs terület Különleges terület Nagy zöldfelülettel rendelkező intézményterület zavaró gazdasági rendeltetés, önálló parkolóterület és garázs a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. A korábbiakkal megegyezően a 11-es út nyugati oldalán található Kereskedelmi parkot rögzíti a TSZT ebben a területfelhasználásban. A területen elhelyezhető épület: elsősorban kereskedelmi, szolgáltató (a vendéglátási szolgáltatást is beleértve), iroda, üzemanyagtöltő, kulturális, közösségi szórakoztató és sport rendeltetést is tartalmazhat. Kizárt funkciók: lakás, zavaró gazdasági rendeltetés A területen elhelyezhető épület: sport és szabadidő, rekreáció célját szolgáló szállás és ahhoz tartozó szolgáltatás üdülő, kemping csónakház, vízisport közösségi szórakoztató iroda kulturális, egyházi, egészségügyi, szociális, oktatási a terület használóit kiszolgáló kereskedelmi, szolgáltatói (a vendéglátási szolgáltatást is beleértve) rendeltetést is tartalmazhat. Kizárt funkciók: új önálló üzemanyagtöltő, önálló raktározási terület, zavaró gazdasági rendeltetés, önálló parkolóterület és garázs a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. A területen elhelyezhető épület: kutatás, fejlesztés és ahhoz kapcsolódó gazdasági tevékenység célú ismeretterjesztési, oktatási igazgatás kulturális, egyházi, egészségügyi, szociális, iroda szállás és ahhoz tartozó szolgáltatás sport és szabadidő, rekreáció célját szolgáló közösségi szórakoztató a terület használóit kiszolgáló kereskedelmi, szolgáltatói (a vendéglátási szolgáltatást is beleértve) rendeltetést is tartalmazhat. Kizárt funkciók: új önálló üzemanyagtöltő, önálló raktározási terület, zavaró gazdasági rendeltetés, önálló parkolóterület és garázs a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. A fenti (KR, KI,) területfelhasználásokat a 11-es úttól keletre a Luppaszigeti út északi és déli oldalán rögzíti a TSZT egységes fejlesztési területként kezelve a Luppa-tó térségét. A Luppa-szigeti úttól délre KI U R B A N - L I S S T Ú D I Ó K F T. 8

13 KÜ bs: 1,5 KKÖZ bs: 0,2 Különleges terület Közüzemi terület Különleges terület Közlekedési terület besorolású területek találhatók, északra a rekreáció KR területfelhasználása. Rekreációs KR területfelhasználást az Omszki-tó déli oldalán a korábbiakkal megegyező módon rögzít a terv. Beépítettséggel rendelkező vízgazdálkodási terület - vízgépház számára kijelölt terület. Más rendeltetés nem létesíthető, kizárólag a telep fenntartását szolgáló rendeletetés és legfeljebb szolgálati lakás. A korábbiakkal megegyezően a település északi részén, a HÉV vonal mentén rögzíti a terv a különleges területhasználatot, és biztosítja a közlekedéshez kapcsolódó létesítmények (pl. parkoló és ahhoz kapcsolódó épületek) kialakításának lehetőségét. A területen elhelyezhető épület: közlekedés célját szolgáló közbiztonság, tájékoztatás szolgáló rendeltetés parkolóépítmény, gépjármű- és kerékpártárolás a területet és a HÉV utasait kiszolgáló kereskedelmi, szolgáltatói (a vendéglátási szolgáltatást is beleértve) rendeltetést is tartalmazhat. KÖU KÖK 4. A B E É P Í T É S R E N E M S Z Á N T T E R Ü L E T F E L H A S Z N Á L Á S I K A T E G Ó R I Á K K Ö Z L E K E D É S I É S K Ö Z M Ű T E R Ü L E T E K Közúti közlekedési terület Kötöttpályás közlekedési terület A közlekedés és a közmű elhelyezésére szolgáló terület az országos és a helyi közút, a kerékpárút, a gépjármű várakozóhely (parkoló) a közterületnek nem minősülő telken megvalósuló kivételével, a járda és gyalogút (sétány), köztér, mindezek csomópontja, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi építményei, a közúti, a kötöttpályás, a vízi- és a légi közlekedés, továbbá a közmű és a hírközlés építményei elhelyezésére szolgál. Két területfelhasználási kategória került meghatározásra, mely a jelenlegi és tervezett fő közlekedési területek helybiztosítását szolgálja. KÖu területfelhasználásként rögzíti a TSZT a 11. sz utat, a Megyeri híd felhajtóját, az M0 tervezett 11-es úti különszintű csomópontját, illetve a fontosabb gyűjtőutakat. KÖk területfelhasználásként rögzíti a TSZT a HÉV területét. Alagútban vezetett nyomvonalként szerepel az M0 nyugati irányú a 10. és 11. sz. utak közötti Budakalászt érintő szakasza a Felső Berdó területén, külön területfelhasználási kategóriába ez a nyomvonalszakasz nem kerül. További KÖu nyomvonal a tervezett elkerülő út nyugati szakasza (Pomáz és Üröm között), melynek kiépítése a település elfogadott Közlekedésfejlesztési Koncepciója szerint csak akkor indokolt, ha az M0 következő, 11. és 10. sz. út közötti szakaszának kiépítése a 2015 utáni U R B A N - L I S S T Ú D I Ó K F T. 9

14 Zkp Zöldterület közpark időszakra eltolódik, ugyanakkor ennek engedélyeztetése folyamatban van. A közlekedési területen elhelyezhető épület a közlekedést kiszolgáló, a területet igénybe vevők ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató (a vendéglátási szolgáltatást is beleértve) rendeltetést tartalmazhat Z Ö L D T E R Ü L E T E K A zöldterület állandóan növényzettel fedett közterület (közpark, közkert), amely a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést és testedzést szolgálja. Egy kategóriát határoz meg a terv, mely a terület nagysága, illetve építmények elhelyezhetősége szempontjából határolható el egymástól majd a HÉSZ keretein belül, amennyiben az szükségessé válik. A zöldterületen elhelyezhető a terület rendeltetésszerű használatához szükséges építmény és vendéglátó rendeltetést tartalmazó épület. A zöldterületen elhelyezhető épület a terület rendeltetésszerű használatához szükséges, azt kiszolgáló, továbbá vendéglátó rendeltetést tartalmazhat. Kisebb zöldterületeket rögzít a TSZT a már beállt, beépült területeken, illetve a korábban is lakóterületi fejlesztésre kijelölt területeken belül: a Lenfonó területén, a Felső Klenityben, az Alsó Klenityben, a Kalugyerski déli részén Alsó Berdó nyugati részén új zöldterületet jelöl ki a Felsővár Gerinc utcák találkozásánál Omszki-tó körül. A korábbi kialakításnak megfelelően került lehatárolásra az Omszki tó körüli közpark, kisebb határpontosításokkal, de eredeti terjedelemben. A 11-es út keleti oldalán, az egységes fejlesztési területként kezelt Luppa-tó térségében elsősorban a tó déli partja körüli méteres sávban nagyobb, összefüggő zöldterületek kerültek rögzítésre az itt kijelölt rekreációs és sportolási célú, valamint nagy zöldfelülettel rendelkező intézményi különleges területek között. Emellett a TSZT kapcsolati zöldsávokat is rögzít, ennek célja, hogy további közhasználatú zöldfelületek kialakítását pozícionálja, és a terület összekötését a déli résszel biztosítsa. A szabályozás szintjén kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a terület egésze minél inkább zölddel átszőtt maradjon, így a természeti adottságok, mint lokális értékek fennmaradjanak. U R B A N - L I S S T Ú D I Ó K F T. 10

15 EV1 EV2 EK MSZ MGY Védőerdő Védett erdőterület Közjóléti erdő Mezőgazdasági terület (szántó) Mezőgazdasági terület (gyep, szőlő, gyümölcsös) 4.4. E R D Ő T E R Ü L E T E K Védőerdő területfelhasználást rögzít a terv a Megyeri híd felhajtója mentén, illetve az M0 autópálya nyomvonala mentén. A védelmi erdőben épületet elhelyezni nem lehet. Védett erdő a korábbiakkal megegyezően a település nyugati részén: a Duna mentén: Budai Tájvédelmi Körzet területén, valamint a Duge Nyive településrész észak-nyugati csücskénél, a Felső Berdóban és Alsó-Klenity területén található, a Duna-parti sávban és a Luppa-sziget keleti oldalán található. A védelmi erdőben az erdei kilátó, a magasles épületet elhelyezni nem lehet. A TSZT közjóléti erdő kategóriába sorolja azokat az erdőterületeket, amelyek nem állnak védelem alatt és védelmi funkciójuk sincs, de nem képviselnek gazdasági erdő funkciót sem. A TSZT az Országos Erdőállomány Adattár szerinti erdőterületek 99%-át erdőterületbe sorolja, továbbá a korábbi terv szerinti erdőterületek méretét nem csökkenti, kismértékben növeli M E Z Ő G A Z D A S Á G I T E R Ü L E T EK A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények helyezhetők el. Nem helyezhető el épület a 720 m²-nél kisebb területű telken Az ennél nagyobb területnagyságú telken a HÉSZ határozza meg a beépíthetőséget legfeljebb 3%-os mértékben. Lakásrendeltetés elhelyezésének lehetőségét, annak arányát és módját a HÉSZ határozza meg Ide tartoznak azok a nagyterületű mezőgazdasági területek, melyek egybefüggő, művelésre alkalmas területek, melyek a korábbiakkal megegyező módon a település beépített részétől nyugatra találhatók szántók. Ezeken a területeken épület nem létesíthető. A korábbiakkal megegyező módon jellemzően a település beépített részétől nyugatra találhatók az elsődlegesen gyepes (rét és legelő), másodlagosan szőlő és gyümölcsös területek, amelyeken helyezhető el. a terület rendeltetésszerű használatához szükséges, azt kiszolgáló, gazdasági rendeltetésű épület kivételesen lakás, lakóépület A területen a HÉSZ határozza meg U R B A N - L I S S T Ú D I Ó K F T. 11

16 a lakóépület, vagy lakásrendeltetés megengedését birtokközpont létesítését. MK V VG Kb-Sp Kb-B Kb-Sz Kertes mezőgazdasági terület Vízgazdálkodási terület Vízgazdálkodási árvízvédelmi gát területe Különleges, beépítésre nem szánt sportolási célú terület Különleges Bányaterület (működő bánya) Különleges beépítésre nem szánt szennyvízkezeléssel kapcsolatos építmények területe A kisparcellás kert, szőlő-, gyümölcsös, és gyepterületként szolgáló, kisparcellás területek. A területen helyezhető el. a terület rendeltetésszerű használatához szükséges, azt kiszolgáló, gazdasági rendeltetésű épület Lakóépület kivételesen sem létesíthető. A korábbiakkal megegyező módon a település lakóterületi területfelhasználásba sorolt részeihez nyugatról kapcsolódnak a kertes mezőgazdasági területek M E Z Ő G A Z D A S Á G I T E R Ü L E T EK Ide tartoznak a vízgazdálkodással összefüggő területek, a településen átmenő patakok medrei és partjai, a tavak és a Duna, valamint a védőgátak területei. A területen építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint lehet. A tavak felszínén, vagy afölötti építmény létesíthetőségét a HÉSZ szabályozza K Ü L Ö N L E G E S, B E É P Í T É S R E N E M S Z Á N T T E R Ü L E T E K Ide tartozik a nagyvízi meder területén létesíthető sportterületek közül azok a területek, melyek a korábbi (TSZT 2005) tervben a beépítési mértékük alapján nem voltak beépítésre szánt területeknek tekinthetőek, és amelyek alapvetően a nagy területigényű sportot szolgálják. A területen kizárólag sportépítmény, sportpálya, a sportoláshoz tartozó építmények kivételesen, amennyiben a HÉSZ lehetővé teszi vendégek elszállásolására alkalmas rendeltetés helyezhető el, a nagyvízi mederkezelési terv figyelembevételével. Az OTÉK szerinti új területfelhasználás lehetővé teszi, hogy a valóságos állapotnak és a valós területhasználatnak jobban megfelelő területfelhasználásba kerüljön a működő bánya. A területen kizárólag a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló építmény helyezhető el. A korábbiakkal megegyezően a tervezett M0 nyomvonaltól délre, a település közigazgatási határa mellett a TSZT szennyvíztisztító céljára rögzít különleges területfelhasználást. U R B A N - L I S S T Ú D I Ó K F T. 12

17 BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK 5. A T E R Ü L E T F E L H A S Z N Á L Á S I E G Y S É G E K Ö S S Z E F O G L A L Ó T Á B L Á Z A T A É S A B E É P Í T É S I S Ű R Ű S É G É R T É K E I beépítési sűrűség BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Lakóterületek közlekedési- és közműelhelyezési, hírközlési területek Lk Kisvárosias lakóterület 1,5 KÖu Közúti közlekedési terület Lke Kertvárosias lakóterület* 0,4-0,6 KÖk Kötöttpályás közlekedési terület Lf Falusias lakóterület 0,4-0,6 2 Zöldterületek Vegyes területek Zkp Zöldterület - közpark Vt Településközponti vegyes terület 1,5 Erdőterületek Gazdasági területek Ev 1 Védelmi erdő - védőerdő Gksz Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület 1,5 Ev 2 Védelmi erdő - védett erdőterület Üdülőterületek Ek Közjóléti erdő Üh Hétvégi házas üdülőterület* 0,2 Mezőgazdasági területek Üü Üdülőházas üdülőterület* 0,7 MSz (általános) Mezőgazdasági terület (szántó) Különleges területek MGy (általános) Mezőgazdasági terület (gyep, szőlő, gyümölcsös) KR Különleges rekreációs terület 0,6 MK Kertes mezőgazdasági terület KSP Különleges sportolási célú terület 0,2 Vízgazdálkodási területek KI Különleges jelentős zöldfelületű intézmény terület 0,8 V Vízgazdálkodási terület KK Különleges kereskedelmi célú terület 0,5 V-g Vízgazdálkodási terület - árvédelmi gát területe KT Különleges - temetőterület - Különleges beépítésre nem szánt területek KÜ Különleges közüzemi terület 1,5 Kb-Sp Különleges beépítésre nem szánt - sportolási célú terület KKÖZ Különleges közlekedési terület 0,2 Kb-B Különleges beépítésre nem szánt - bányaterület (működő kőbánya) A területek teljes közművesítése az elvárás, Különleges beépítésre nem szánt szennyvízkezeléssel a *-gal jelölt területek esetében a szennyvízpótló a HÉSZ-ben Kb-Sz kapcsolatos építmények területe meghatározottak szerint alkalmazható A T E R Ü L E T F E L H A S Z N Á L Á S I M Ó D O K Ö S S Z E F O G L A L Ó J A É S A B E É P Í T É S I S Ű R Ű S É G É R T É K E I 253/1997. (XII.20.) Kr.111. (2) A II III. fejezetben meghatározott követelményeknél megengedőbb követelményeket a településrendezési eszköz akkor állapíthat meg, ha a) azt különleges településrendezési okok vagy a kialakult helyzet indokolja, továbbá b) közérdeket nem sért, valamint c)366 a 31. (1) bekezdésében foglalt követelmények teljesülnek. 314/2012. (XI.8.) Kr (4) A településrendezési eszköz az országos településrendezési és építési követelményekben megállapított településrendezési követelményeknél megengedőbb követelményeket az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) ában felsorolt feltételeken túl akkor határozhat meg, ha ahhoz az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, a 40. (8) bekezdése szerinti esetben a településfejlesztésért és a településrendezésért felelős miniszter záró szakmai véleményében hozzájárul. A Településszerkezeti Terv eltérést tartalmaz az OTÉK előírásaihoz képest, melyet az OTÉK a lehetővé tesz meghatározott feltételek mellett. beépítési sűrűség értéke TSZT TERVEZET Falusias lakóterület OTÉK Falusias lakóterület eltérés 0,4-0,6 0,5 + 0,1 A település falusias településmagra szerveződött hegyvidéki jellemzőkkel is bír. Egyes területeken a kialakult telekállomány olyan aprótelkek sorából álló területeket is képez, melyeknél az OTÉK 0,5-ös értékű beépítési sűrűsége nem tartható. Találhatók itt m 2 körüli, sőt ennél kisebb telkek is a hegyvidéki morfológia miatt, melyek beépítési mértéke esetenként a 40 és 60%-ot is meghaladja. A korábbi terv is élt az OTÉK eltérés lehetőségével a területfelhasználás és az építési övezeti paraméterek meghatározása során. Ezen területek a település falusias részein a beépítési sűrűséget emelik, ezért a 0,5 érték sűrűségi érték helyett a 0,6-os értékig emelkedik a meghatározott érték a területfelhasználási egységen belül. Fentiekre teljesül, hogy a) különleges településrendezési ok, vagy kialakult állapot indokolja kialakult állapot b) közérdeket nem sért nem sért c) biztosított, hogy a 31. (1) bekezdésében foglalt követelmények teljesülnek teljesülnek Az eltérést az Állami Főépítész záró véleményében megadta/nem adta meg. (véleményezés után véglegesítendő) 2 OTÉK eltérés szükséges, a hozzájárulás után kerül véglegesítésre a szövegrész. U R B A N - L I S S T Ú D I Ó K F T. 13

18 II. T Á J R E N D E Z É S É S T E R M É S Z E T V É D E L E M 8. M Á S J O G S Z A B Á L Y A L A P J Á N V É D E L E M A L A T T Á L L Ó, V A G Y K Ü L Ö N Ö S F I G Y E L M E T I G É N Y L Ő T E R Ü L E T E K európai közösségi jelentőségű védelem 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről Budakalász településszerkezeti tervének védelmi és korlátozási tervlapja rögzíti a táj-és természetvédelmi elemeket O R S Z Á G O S S Z I N T Ű V É D E L M E K É S L E H A T Á R O L Á S O K Európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek, azaz Natura 2000 területek, a Pilis-Visegrádi-hegység elnevezésű, HUDI jelű, valamint a Duna és ártere elnevezésű, HUDI jelű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek. A Natura 2000 területek csaknem azonosak a Nemzeti Park területével, az Európai Uniós előírások betartása kellő védelmet biztosít a terület számára, ugyanakkor a Nemzeti Park szigorú védelme is biztosítja a területek természetvédelmi oltalmát, külön jogszabályi vagy fizikai védelem nem szükséges a területekre vonatkozóan. országos jelentőségű védett természeti területek a Duna Ipoly Nemzeti Park létesítéséről szóló 34/1997. (XI. 20.) KTM rendelet az arborétumok jegyzékéről szóló 19/2011. (III. 16.) VM rendelet ex lege védett barlangok és források természet védelméről szóló évi LIII. törvény helyi környezet és természet védelméről szóló 20/2014. (XII.19.) Ök. rendelet kijelölt barlangfelszín védőövezet A barlangok felszíni védőövezetének kijelöléséről szóló 16/2009. (X. 8.) KvVM rendelet nyílt karszt területek a nyílt karszt területek külterületi jegyzékéről szóló 8002/2005. (MK. 138.) KvVM tájékozató OTrT Ökológiai hálózata Az országos területrendezési tervről szóló évi XXVI. Törvény Budakalász területén az alábbi országos jelentőségű védett természeti területek vannak: országos jelentőségű védett természeti terület, a 34/1997. (XI. 20.) KTM rendelettel védetté nyilvánított Duna-Ipoly Nemzeti Park területe, országos jelentőségű védett természeti terület, a Budakalászi Kemotaxonómiai Botanikus Kert Természetvédelmi Terület A Nemzeti Park és a Botanikus Kert területeinek bővítését nem javasolja a terv. A források ex lege védelemben részesülnek a természet védelméről szóló évi LIII. törvény értelmében. A védett értékek jellemzően a Duna-Ipoly Nemzeti Park védett területein belül találhatók, így további speciális szabályozást nem igényelnek. A helyi környezet és természet védelméről szóló 20/2014. (XII.19.) rendelet külön is biztosítja ezek védelmét. A barlangok felszíni védőövezetének kijelöléséről szóló 16/2009. (X. 8.) KvVM rendelet szerint Budakalász területén az alábbi ingatlanok jelentenek barlangfelszín védőövezet: 08/27, 08/28 és 063/4 hrsz-ok. A jogszabályi háttérrel való megerősítés mellett is javasolt források védelmét forrásfoglalással, forrásfoglalások fenntartásával biztosítani. A turistaútvonalak kiépítése, környezetük rendezése a kezelő szakhatósággal együttműködve. A barlangok védelme és a nyílt karsztterületek védelme településrendezési eszközökkel, beépítés és építmények elhelyezésének tiltásával, korlátozott területhasználattal, szennyezés elkerülésével, eróziót elősegítő tevékenységek megszüntetésével és tiltásával érhető el. Az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. Törvény az országos ökológiai hálózat övezetét magterület, ökológiai folyosó és pufferterület övezetekre osztja fel. Budakalászon magterülethez tartozik a Duna-Ipoly Nemzeti Park területe, U R B A N - L I S S T Ú D I Ó K F T. 14

19 helyi környezet és természet védelméről szóló 20/2014. (XII.19.) Ök. rendelet helyi jelentőségű védet értékek kiegészítése helyi környezet és természet védelméről szóló 20/2014. (XII.19.) Ök. rendelet kiegészítési javaslat ökológiai folyosó a Duna és a Duna parti ártéri erdő terület (azaz a Duna és ártere természetmegőrzési Natura 2000 terület), pufferterülethez pedig a Nemzeti Park határán lévő területek. Nagyobb kiterjedésű pufferterület a Pilis-Visegrádi-hegység természetmegőrzési Natura 2000 terület Nemzeti Parkon kívüli része, valamint a Barát-patak menti vizes élőhelyek. A terv készítésekor egyeztetést folytattunk a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságával és a tervlapokon az Igazgatóságtól kapott digitális állományoknak megfelelően tüntettük fel az egyes területeket H E L Y I J E L E N T Ő S É G Ű V É D E T T É R T É K E K Helyi védett területekre vonatkozóan önálló helyi rendelet készült Budakalász Város Önkormányzat képviselő testületének 20/2014.(XII.19.) rendelete a helyi környezet és természet védelméről címmel. A rendelet és mellékletei tartalmazzák a helyi védett értékeket és azok kezelési terveit. A védett területek lehatárolása nem csak helyrajzi számokkal, hanem földhivatali térképeken jelezve is szerepelnek így biztosítva a védett területek mindenkori beazonosíthatóságát. 9. J A V A S O L T E L E M E K A helyi jelentőségű védet értékek kiegészítése javasolt néhány fasor egyedi védelmével, melyek bár szerepelnek az egyedi tájérték kataszterben, de helyi védetté nyilvánításuk is indokolt. Az alábbi fasorok helyi védetté nyilvánítása javasolt: Luppa-szigeti kettős platán fasor Luppa-szigeti kettős vadgesztenye fasor Vasút sori hársfasor (Táncsics Mihály utca és Ady Endre utca között) A védett területek védelmére irányuló jogszabályi háttér kiegészítéseként született, HÉSZ-ben meghatározott pufferterületek korábbi előírásait javasolt beemelni a helyi környezet és természet védelméről szóló 20/2014. (XII.19.) rendeletbe. U R B A N - L I S S T Ú D I Ó K F T. 15

20 III. Z Ö L D F E L Ü L E T I R E N D S Z E R 1. A B E É P Í T E T T T E L E P Ü L É S R É S Z T T A G O L Ó, R E N D S Z E R A L K O T Ó Z Ö L D F E L Ü L E T I E L E M E K A zöldfelületek biológiai aktivitásukkal vizuális, esztétikai és jelentős kondicionáló hatással bírnak. Budakalász közigazgatási területének növényzettel való borítottsága nagyarányú, zöldfelületi rendszere rendkívül összetett. A zöldfelületi ellátottságot a közcélú zöldfelületek, közkertek, közparkok tekintetében növelni szükséges, mind azok nagyságát, mind számát tekintve, illetve a meglévők felszereltségét, színvonalát fejleszteni szükséges. A zöldfelület-fejlesztés legfontosabb feladata a meglévő és célzott rekreációs területek összekötése a belterületekkel, az Ófaluval. A passzív kapcsolaton túl (magán kertek, mezőgazdasági területek stb.) nagyon fontos az aktív (bárki számára használható, közterületi, vagy közhasználatra megnyitott) zöldfelületi elemek biztosítása. E cél elérése érdekében a területi és lineáris elemek bővítése, azok fejlesztésre egyaránt szükséges, így a rekreációs területekhez vezető fasorral hangsúlyozott sétányok, kerékpárutak kialakítására, a nyomvonalak mentén közkertek, közparkok létrehozására, fenntartására. A rekreációs hasznosításon túl fontos cél, hogy a zöldfelületek hangsúlyozzák a fontos épületek, intézmények szerepét a településképben. 2. T E R Ü L E T I E L E M E K Erdőterületek Legelők és rétek U R B A N - L I S S T Ú D I Ó K F T E R D Ő T E R Ü L E T E K, L I G E T E S F Á S T E R Ü L E T E K, R É T E K É S L E G E L Ő K A zöldfelületi rendszer fontos részét képezik a település eredői és ligetes fás, cserjés területei. Ide tartoznak a Duna-parti védett erdők az főutak menti védőerdők a hegyvidéki területek erdői a Duna-Ipoly Nemzeti park részeként ligetes fás területek és sziklakibúvásos területek a vízfolyások menti beerdősült területek Ezek egy részét a rekreáció szolgálatába lehet állítani, különösen a Duna-parti területeken, agy a zöldfelületi rendszer nemcsak passzívan fejlődik, hanem aktív részesévé válik a település rekreációs céljainak elérésében. A mezőgazdasági területek szántóterületei nem képezik a zöldfelületi rendszer részét, tekintettel az időszakos növényborítottságra. Ugyanakkor a legelők és rétek állandó növényborítottsága jelentős zöldfelületi átmenetet képez a hegyvidék erdői és a beépített területek között, s mint ilyen a zöldfelületi rendszer fontos ökológiai kapcsolatát jelenti akkor is, ha önmagában nem képezik részét az ökológiai hálózatnak M E Z Ő G A Z D A S Á G I K E R T E S T E R Ü L E T E K Változó hasznosítású, helyenként alig, másutt jelentősebben beépült területek, amelyek részben időszakosan, részben állandóan növényzettel fedettek. Zöldfelületeikben az ápolt kerttől a gyümölcsösig, a zöldségtermesztéstől az ápolatlan elgazosodott területig minden jellemző megtalálható. Távlatban is megmaradó

21 hasznosításuk a terv szerint nem válik új beépítésre szánt területté, így hosszú távon is - kertes művelésű részét képezhetik a zöldfelületi rendszernek K Ö Z P A R K O K, P A R K O S Í T O T T T E R Ü L E T E K A településen a közparkok az 1 ha-nyi, vagy annál nagyobb közzöldfelületek, a közkertek ennél kisebbek. A lakóterületekhez kapcsolódó közparkok, közterületek (Mályva utca, Béke utca) fejlesztése folyamatos, de a területek által adott lehetőségek nincsenek kihasználva. Meglévő közparkok - közkertek Kálvária domb, Omszki-tó körül lévő közpark, Béke sétány közparkja, Rigó utcai közkert. Tervezett közparkok - közkertek Alsó Klenity területén tervezett közparkok, Lenfonó területén tervezett közpark, parkosított terület, Barát patak mentén tervezett közpark, Majdán patak mentén tervezett közpark, Kálvária u. menti közpark, Luppa-tó körüli közpark területek, Duna-parti közpark terület Z Ö L D F E L Ü L E T I I N T É Z M É N Y E K É S I N T É Z M É N Y K E R T EK A zöldfelületi rendszer részét képezik, azok a zöldfelületi intézmények és intézménykertek, melyek az intézmény funkciójának megfelelő területfelhasználási kategóriába soroltak, de zöldfelületük, kertjük települési szinten is meghatározó. A jelentős zöldfelületű intézményterületek: templomkertek, oktatási intézmények kertjei: óvodakert, iskolakert, nyugdíjas ház kertje, temetők, Budakalászi Kemotaxonómiai Botanikus Kert, sportpálya. Mindezek olyan területfelhasználásban rögzítettek, ahol övezeti szinten a zöldfelületi minimum magas kell, hogy legyen B E É P Í T É S R E S Z Á N T T E R Ü L E T E K M I N T A Z Ö L D F E L Ü L E T I R E N D S Z E R R É S Z E A beépítésre szánt területek jelentős része nagyarányú zöldfelülettel rendelkezik, melyek alól csak az aprótelkes beépítések, és az gazdasági területek jelentenek kivételt. A meghatározó intézménykerteken túl ezek is, mintegy finoman szövött háló, a zöldfelületi rendszer részét képezik. A beépítésre szánt területek zöldfelületeinek mértékét a HÉSZ-ben meghatározásra kerülő építési övezetek legkisebb kialakítandó zöldfelületi paraméterei határozza meg. A meghatározó fejlesztési területeken a 11-es út és a Duna között az általánosnál nagyobb arányú zöldfelületi előírás indokolt a ma még szabad területek igénybevétele során. A lakóterületi fejlesztések esetében a településen kialakult zöldfelületi jellemzők az irányadóak. U R B A N - L I S S T Ú D I Ó K F T. 17

22 3. L I N E Á R I S Z Ö L D F E L Ü L E T I E L E M E K jelentősebb meglévő fasorok A település zöldfelületi rendszerének fasorai: Vasút sori fasor, Kőbányai úti fasor, Széchenyi úti fasor, Szt. László úti fasor, Luppa-szigeti úti fasor, Sport utca-dunapart közti fasor, GyNKI-től délre lévő fasor, Budai úti fasor, Luppa-szigeti fasor F ASO R O K tervezett fasorok Zöldfelületi rendszer bővítése A település zöldfelületi rendszerének javasolt új fasorai, illetve meglévő fasorok kiegészítése, rekonstrukciója: Szent István telep kisutcái, Damjanich utca külső szakasza, Madár utcák fasor kiegészítések, Kálvária utca, Budai út fasor kiegészítések, Vasút sor, Barát patak töltés - Kereskedelmi park területén, a József Attila utca, Alsó Klenity fejlesztési terület utcái, beállt lakóterületeinek fasor kiegészítése V Í Z F O L Y Á S O K A T K Í S É R Ő Z Ö L D F E L Ü L E T E K A település zöldfelületi rendszerének fontos lineáris elemei a vízfolyások. A patakok menti zöldsávok a hegyvidék természeti területeivel teremtenek ökológiai kapcsolatot. Ebben a tekintetben az ökológiai hálózat elemei fontos részét képezik a zöldfelületi rendszernek: Majdán patak és völgye, Barát patak és völgye a Felső Berdó erdőterületével, Barát patak településközpont és Duna közötti szakasza, Duna menti ártéri erdők, Luppa-sziget zöldfelületei, fasora. Különös figyelmet kell fordítani a Duna part menti ártéri erdő állagára, a kikötő körül kialakítandó közpark színvonalas fenntartására, a sétautak, kerékpárút karbantartására, a Duna partjának rekreációs hasznosítására. 4. A Z Ö L D F E L Ü L E T I R E N D S Z E R F E J L E S Z T É S E 4.1. T E R Ü L E T I B Ő V Í T É S Területi értelemben a zöldfelületi rendszer fejlesztése kétféle módon történik a beépítésre szánt fejlesztési területek zöldfelületeinek kialakítása során létrejövő zöldfelületekkel a közterületek fasorainak bővítésével. U R B A N - L I S S T Ú D I Ó K F T. 18

23 Beépítésre szánt területek és köztük lévő zöldfelületek fejlesztése U R B A N - L I S S T Ú D I Ó K F T. 19 A fejlesztési területek közül kiemelendő Alsó Klenity és Prekobdró lakóterületi fejlesztése, ahol a telekméret és az elvárt zöldfelület meghatározó. A 11-es és a Duna közötti fejlesztési terület, ahol a különleges rekreációs, intézményi és sportterületi fejlesztések jelentős zöldfelület létrehozásában érintettek a terv szerint. Mindezen területeken a közterületi fásítás előírása nagyon fontos, mint rendszerszinten, mint településképi és klimatikus hatásuk miatt. Megemlítendő még a Lenfonó területén javasolt közpark kialakítása is, ami a barnamezős fejlesztéssel párosulva jöhet létre M E G Ő R Z E N D Ő, F E J L E S Z T E N D Ő Z Ö L D F E L Ü L E T E K Kiemelt feladatok a zöldfelületi rendszer megtartása és fejlesztése érdekében a közparkok, közkertek fejlesztése, folyamatos karbantartása, a temetők zöldfelületeinek karbantartása, elvadulásuk megakadályozása, az intézménykertek színvonalas fenntartása, a közösségi élet számára is használható módon, sportterületek, sportpályák karbantartása, belterületi utak menti fasorok folyamatos karbantartása, új egyedekkel való kiegészítése, új fasorok ültetése, erózió és csúszásveszélyes területek fás-cserjés növényzetsávjának folyamatos fenntartása a Berdó dűlőn, a 11-es út és a Duna közötti fejlesztési területeken a szerkezeti terv előirányzott zöldfelületi kapcsolatainak kialakítása, tervezett lakóterületek közterületi fásítása, zöldsávok helyigényének biztosítása. Természeti környezet zöldfelületei A zöldfelületi rendszer részét képező természetes alakulatok zöldfelületei is folyamatos karbantartást is igényelnek, ugyanakkor a természetközeli fenntartás mindenképpen előnyt kell, hogy élvezzen a következő területeken: a Duna partján nagykiterjedésű ártéri ligeterdő természetközeli fenntartása, egyben part menti közpark kialakítása, a vízhez való lejutás lehetőségének biztosítása, a Majdán-patak és a Barát-patak menti növénysáv és az erdősligetes állományok karbantartása, különösen a belterülethez csatlakozó szakaszain, az Omszki-tó körüli közpark folyamatos karbantartása és színvonalas közösségi használatra alkalmassá tétele, a Luppa-tó körüli közparkgyűrű kialakítása, a közhasználatú zöldfelültek kialakításának megkövetelése a fejlesztések során, a vízhez való lejutás lehetőségének biztosítása, Ófalu és Dunát összekötő fasor rekonstrukciója a fejlesztések során, 11. sz. út menti cserjés-erdős védősáv, illetve a továbbépülő M0 menti védőerdő kialakítása, a külterületi fasorok állagának figyelemmel kísérése.

24 I V. Ö R Ö K S É G V É D E L E M 5. M Á S J O G S Z A B Á L Y A L A P J Á N V É D E L E M A L A T T Á L L Ó, V A G Y K Ü L Ö N Ö S F I G Y E L M E T I G É N Y L Ő T E R Ü L E T E K Budakalász településszerkezeti tervének védelmi és korlátozási tervlapja rögzíti az épített örökség elemeit. Az országos védelmekhez az adatokat a Forster Gyula Örökségvédelmi Központ bocsátotta rendelkezésre. 1. O R S Z Á G O S S Z I N T Ű V É D E L M E K 1.1. O R S Z Á G O S M Ű E M L É K I V É D E T T S É G E K É S M Ű E M L É K I K Ö R N Y E Z E T E K védési ügyiratok: 22509/1958. ÉM /1958. MM A szerb lakosok 1752-ben építették a falu főterén a kárlócai barokk stílusban épült görög keleti (ortodox) templomot. Az eredeti ikonok a XVIII-XIX. században készültek, a támaszkodószékek 1800 körül. Figyelemre méltó a kőből faragott keresztelőkút. Az ikonosztáz a régi részletek felhasználásával 1905-ben megújult. A templom búcsúját Szent Anna-napkor tartják. védési ügyiratok: 22509/1958. ÉM /1958. MM Az előtérben álló klasszicista keresztet 1841-ben állították. Vasráccsal körülvett négy kőlépcsőn áll, négyzetes talapzatán elöl az 1841-es évszám áll. Ezen emelkedik a négy gömbön nyugvó, csigákkal díszített lábazaton a simatörzsű oszlop, melynek tányérja alatt fogrovatos öv fut körbe. Az oszlop tetején, karéjos szárain áttört kovácsoltvas kereszt áll. védési ügyiratok: 5367/1980. OMF A villa 1936-ban épült, tervezője Kozma Lajos. Az épület három-három beton pilléren emelkedő négyzetes alaprajzú építmény. Az épületet körbeölelő teraszra a hátsó homlokzat előtt vezet fel egykarú külső szabad lépcső. Duna felőli oldala előtt kiszélesedő terasz helyezkedik el, innen nyílik a lakószoba bejárata és a konyha ablaka is erre nyílik. A lapostető ezen az oldalon a terasz fölé nyúlik. védési ügyiratok: 53/2011. (VIII. 25.) NEFMI 1750-től temetkeztek ide az egykori szerb lakosok, a temetőben néprajzi, képzőművészeti és történelmi szempontból értékes síremlékek találhatók. megnevezés hrsz törzssz ám azonosít ó 1. Görögkeleti (ortodox) templom Petőfi tér 7. műemléki környezete 2., 3/2., 4., 5., 303., 534., 535., 541., 542., 1711., Vaskereszt Petőfi tér műemléki környezete 1, 3/2., 5, 6, 8, 14/2., 78, 303, 541, 542, 1696, 1710, 1711, Luppa-villa Luppa-sziget, Platán sor 4. műemléki környezete 0234, 2737, 2740, 2748, 2609, régi szerb temető Budakalász, Pomázi u 1. 0 műemléki környezete nem meghatározott Dunai Kisföldek részlet az örökségvédelmi hatástanulmányból 1.1. V É D E T T R É G É S Z E T I L E L Ő H E L Y E K Az örökségvédelmi hatástanulmány részletesen ismerteti a település régészeti emlékeit. Az érintett területek a területfelhasználási terven és a Védelmi, korlátozási tervlapon is feltüntetésre kerültek. Ezek közül az alábbi területek élveznek védettséget. Dunai-Kisföldek országos jelentőségű, miniszteri rendelettel fokozottan védetté nyilvánított régészeti lelőhely. KÖH azonosító: Hrsz: 0226/5, 0226/6 HRSZ (belterületbe vonás miatt: 4199) Jelenlegi állapot: Zöldterület és részben beépített terület. Tervezett állapot: Beépítésre szánt különleges rekreációs terület - régészeti terület korlátozással. U R B A N - L I S S T Ú D I Ó K F T. 20

25 Kálvária domb miniszteri rendelettel fokozottan védetté nyilvánított régészeti lelőhely. részlet az örökségvédelmi hatástanulmányból várományos helyszín hrsz várományos helyszín védőövezete 0189/ /1 0230/2 0231/4 0189/ /5 0231/1 0231/6 0231/4 0231/5 0231/6 Esztergom és Visegrád középkori magyar királyi központok Budakalászi területei /24 044/ /28 042/25 044/4 061/1 042/ /5 062/3 042/16 044/1 044/6 062/7 042/17 044/10 044/7 063/1 042/18 044/11 044/8 063/2 042/19 044/12 044/9 063/4 042/20 044/ /22 044/14 047/11 068/1 042/23 044/15 047/8 Királyi központok Római limes KÖH azonosító: Hrsz: 2431, 2438/3 Jelenlegi állapot: Zöldterület. Akácossal körülvett füves gyep. Tervezett állapot: Közpark Luppa csárda (Bolhavár) miniszteri rendelettel fokozottan védetté nyilvánított régészeti lelőhely. KÖH azonosító: Hrsz: 0231/1, 0231/3, 0231/4, 0231/5, 0231/6. Jelenlegi állapot: Gyep és ártéri erdő. Tervezett állapot: Gyepes mezőgazdasági terület és védett ártéri erdő 2. V I L Á G Ö R Ö K S É G I V Á R O M Á N Y O S T E R Ü L E T Az érintett területek a védelmi korlátozási tervlapon feltüntetésre kerülnek R Ó M A I L I M E S Világörökségi várományos terület a Római limes, melynek budakalászi emlékei is jelen vannak. Az érintett helyrajzi számok a 11-es út és a Duna közötti ún. Dunai kisföldeken vannak E S Z T E R G O M É S V I S E G R Á D K Ö Z É P K O R I M A G Y A R K I R Á L Y I K Ö Z P O N T O K B U D A K A L Á S Z I T E R Ü L E T E I június 2-én jelent meg a Miniszterelnökséget vezető Miniszter 27/2015. (VI. 2.) MvM rendelete a Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékéről. A június 17-én hatályba lépett rendelet szerint a visegrádi és az esztergomi várományos helyszín összevonásra került, némely helyszín területe módosult. A rendelet melléklete szerinti pontos elnevezés: Pilis és Visegrádi-hegység, királyi erdő a visegrádi királyi központtal, valamint a Kesztölc, Klastrom-puszta pálos kolostor Az esztergomi középkori vár és a visegrádi királyi székhely és vadászterület elnevezésű várományos helyszínek 2015-től összevonva és a Pilissel bővítve szerepelnek a listán Esztergom és Visegrád középkori magyar királyi központok, valamint az egykori Pilisi királyi erdő területe néven. Értelemszerűen ennek csak egy részterülete érinti Budakalászt. [(633175,274523); [( N, E);) az építészeti örökségének helyi védelméről szóló helyi 3. H E L Y I V É D E L EM A helyi szintű védelmeket a Védelmek és korlátozások tervlap tartalmazza. A két védettségi kategória szerinti részletes listát az örökségvédelmi hatástanulmány tartalmazza I. É S II. V É D E T T S É G I K A T E G Ó R I A Budakalász építészeti örökségének helyi védelméről szóló helyi U R B A N - L I S S T Ú D I Ó K F T. 21

26 rendelettel (15/200S.(VII.18.) sz. rendelet rendelettel (15/200S.(VII.18.) sz. rendelet) biztosítja a helyi szintű épített környezeti védelmet. A rendelet mellékletei tartalmazzák a helyi védelem alatt álló építmények jegyzékét kategóriák szerint. I. védettségi kategória Az I. védettségi kategóriába sorolt építmények építészeti szempontból különösen értékesek, utcaképet meghatározó kubatúrával és tömegképzéssel, építészeti részletekkel rendelkeznek, ezért egyedi helyi védelem alatt állnak. II. védettségi kategória Helyi védelemmel érintett terület Ezen építmények olyan jellegű átalakítása és bontása, amely megváltoztatja az utcaképet illetve az utcai homlokzatot, még részletesen sem engedélyezett. A II. védettségi kategóriába sorolt építmények vagy azok egyes részletei építészeti szempontból értékes elemeket tartalmaznak, kubatúrájuk és tömegképzésük illeszkedik a település hagyományához. Ezen épületek átalakítása során gondoskodni kell az építészeti, településképi értékek megőrzéséről, az új épület tömegével és a beépítés módjával követni kell az eredeti épület tömegének és utcai megjelenésének jellemzőit, részleteiben az érték-kataszterben megjelölt értékes elemeket tartalmaznia kell H E L Y I T E R Ü L E T I V É D E L E M A 15/2005.(VII.18.) ök. rendelet területi védelmet is rögzít, mely a település hagyományos telekszerkezetének, beépítési módjának, a településkép jellegzetes elemeinek védelmére terjed ki. A rendelet 2. sz. melléklete rögzíti a területi lehatárolással érintett ingatlanokat. A területi védelem kiterjed: a településszerkezetet meghatározó közterületekre, utcahálózatra, azok burkolataira, a telekszerkezetre, ingatlanokra, a területen található zöldfelületi elemekre, a településképet meghatározó épületre, építményrészekre, a hagyományos színvilág együttesre. U R B A N - L I S S T Ú D I Ó K F T. 22

27 V. K Ö Z L E K E D É S 1. K Ö Z Ú T I K Ö Z L E K E D É S A Budapesti Agglomeráció jelenleg felülvizsgálat alatt álló területrendezési terve a hatályos TSZT szerinti úthálózati fejlesztéseket tartalmazza, a TSZT főközlekedési rendszerének módosítására így nincs szükség. A jelentős átmenő forgalommal terhelt településközpont, a sugaras rendszerből fakadó helyi forgalmi terhelések, az egyes településrészek közötti kapcsolati hiányok, valamint a HÉV, a 11.sz. főút, és az M0 elválasztó hatásaival jelentős közlekedési fejlesztési igényeket keletkeztetnek. A hálózati hierarchia hiánya, az egyes fejlődésnek indult településrészek rossz útviszonyai tovább élezik a közlekedési problémákat. Ezek megoldására több közlekedésfejlesztési elhatározás került rögzítésre, melyek közül a legfontosabbak a következők: M0 útgyűrű északi szektor 11-es és 10-es közötti összekötő szakaszának kiépítése, Budakalász északi elkerülő út kiépítése és különszintű csomópontja a 11. sz. főúton, Budakalász nyugati elkerülő út, Pomáz elkerülő út, Szentendre nyugati tehermentesítő út. Ezen hálózati jelentőségű, szerkezetfejlesztő közútfejlesztések mellett a GKM és az Önkormányzat közötti megállapodások alapján további számos kisebb korrekciót és belső forgalomcsillapítást jelentő beruházás megvalósítása, illetve új csomópontok kiépítése valósult meg, vagy várható. Az alábbi közúthálózati elemeket a Területfelhasználás tervlapja és a Védelmi korlátozási tervlap is feltünteti. megnevezés M0 autóút 11.sz. főút - külterületi másodrendű főút tervezési osztály Országos úthálózat K.I.B. K.IV.A jelű összekötő út, K.V.A. szabályozási szélesség a megépült szakaszon úttengelytől m kialakult szélesség kialakult szélesség nyugati elkerülő út K.V.A. min. 30 m 2. K Ö Z Ú T H Á L Ó Z A T I E L E M E K egyéb megjegyzés a tervezett szakaszon m védőtávolságon belül építmények elhelyezéséhez az autóút kezelőjének hozzájárulása szükséges az út tengelyétől mért m védőtávolságon belül építmények elhelyezésére a közútkezelő hozzájárulása szükséges az út tengelyétől mért m védőtávolságon belül építmények elhelyezéséhez a közútkezelő hozzájárulása szükséges területfelhasználásba nem sorolt, tervezett nyomvonal U R B A N - L I S S T Ú D I Ó K F T. 23

28 Települési főhálózat A jelenlegi országos közút-szakaszok közül a település fő hálózati elemeként megmaradnak az elkerülő utak megvalósulása után a József Attila utca, a Pomázi út, a Damjanich utca és a Szentendrei út. Szentendrei út B.IV.b.C. min. 16 m Jelenlegi közterülete nem változik József A. utca B.IV.c.C. min. 14 m jelenlegi közterületi szélessége megtartandó Damjanich u. B.IV.b.C. min. 12 m jelenlegi közterülete nem változik Pomázi út B.IV.c.B. min. 12 m jelenlegi közterülete nem változik Budai út B.V.c.B. Gyűjtőutak kialakult szélesség Tanító utca Sport utca B.V.c.B. min. 12 m Luppa-szigeti út B.V.c.B. min. 22 m A Budai út (jelenleg 1115 j. ök. út) Budapest határa és az Ady Endre utca közötti szakaszon települési gyűjtőúttá minősül át. A városközponti szakaszon, az Ady Endre utca és a Petőfi tér között csillapított forgalmú, kiszolgáló úttá épül át, az átmenő forgalom megszűntetésével a jelenlegi szabályozás megtartandó Kőbánya utca B.V.c.B. min. 12 m a Budai úthoz a patak két oldalán egyirányú Csalogány utca B.V.c.B. min. 12 m útpárral csatlakozik Kék Duna utca B.V.c.B. min. 16 m Innovációs park gyűjtőútja Gátőr utca és északi meghosszabbítása (Csajerszke) B.V.c.B. min. 20 m A 11. sz. főút és a Duna közötti területen az M0 csomóponttól a Luppa-szigeti útig a terület tengelyében, a Luppa-szigeti úttól északra a Kavicsbánya tavak és a főút közötti sávban, amely Szentendre területén meghosszabbítható a 11. sz. főút tervezett csomópontjáig Klisovác utca B.V.c.B. min. 12 m kapcsolat biztosítása a Pomáz Budakalász Erdőhát utca B.V.c.B. min. 16 m elkerülő úttal Ady Endre utca B.V.c.B. min. 15 m Berdó utca B.V.c.B. min. 12 m Szekfű utca Martinovics u. Széchenyi u.: B.V.c.B. kialakult szélesség a jelenlegi szabályozás megtartandó 3. K Ö Z Ö S S É G I K Ö Z L E K E D É S Budapest-Szentendre HÉV-vonal 3.1. K Ö T Ö T T P Á L Y Á S K Ö Z Ö S S É G I K Ö Z L E K E D É S A Szentendrei HÉV vonal az ún. Észak-déli Regionális Gyorsvasút része lesz, aminek első ütemeként a vonal korszerűsítése során az utasforgalmi létesítmények átépítésével, kedvezőbb sűrűbb követési időre lesz lehetőség. A jelenlegi megállók a helyükön maradnak. A HÉV szabályozási szempontból nem igényel változást. A szélső vágány tengelyétől mért 50 m védőtávolságon belül építmények elhelyezéséhez a BKV hozzájárulása szükséges K Ö Z Ú T I K Ö Z Ö S S É G I K Ö Z L E K E D É S A HÉV vonaltól távolabb eső területek közösségi közlekedését az üzemelőhöz, hasonló kis autóbusszal lehet biztosítani. A tervezetet U R B A N - L I S S T Ú D I Ó K F T. 24

29 gyűjtőúthálózat lehetőséget ad a területek megfelelő színvonalú ellátására m gyaloglási távolsággal. Ennek kapcsán az elfogadott városi közlekedési terv új autóbuszjárat beindítását tartalmazza a következők szerint: Klisovác térségének feltárása az Erdőhát Bokros utca vonalában új viszonylatként, Távlatban a Berdó útviszonyainak rendezése után itt is autóbuszjárat indítása javasolt V Í Z I K Ö Z L E K E D É S A Luppa-szigeti átkelésnél javasolt hajókikötő jó kapcsolatot biztosít Budapest felé a Szentendrei Duna-ágban tervezett menetrendszerű személyhajó közlekedés beindítása után. A hajókikötőhöz autóbusz kapcsolat létesítése célszerű. Az M0-tól délre a Luppa térséghez kapcsolódó rekreációs területek vízi kapcsolata is kialakítható egy a jövőben vizsgálandó a kishajó- és yachtkikötő elhelyezése révén. 4. K E R É K P Á R O S É S G Y A L O G O S K Ö Z L E K E D É S, P A R K O L Á S 4.1. K E R É K P Á R O S K Ö Z L E K E D É S Az Eurovelo 6 európai kerékpáros hálózati útvonal a Duna mentén halad, az útvonalra előírt paraméterek biztosításával (3 m pályaszélesség). A kerékpáros hálózat javasolt fejlesztései: Az Omszki-tó menti kerékpárút kiépítése, A Barát patak menti kerékpárút észak-nyugati meghosszabbítása Pomáz felé. A 11-es út irányából kerékpáros útvonal kiépítése Szentistvántelep felé F Ő B B G Y A L O G O S K Ö Z L E K E D É S A kiszolgáló utakon 10 m vagy annál nagyobb közterület szélesség esetén min. 1,5 m széles járda építendő a 10 m-nél keskenyebb utak vegyes használatúak, a jármű és gyalogos forgalom elválasztása nélkül K Ö Z T E R Ü L E T I P A R K O L Á S - F E J L E S Z T É S Jelentős közterületi parkolás-fejlesztés a HÉV gyorsvasúti fejlesztéséhez kapcsolódóan a P+R parkolók építésével, illetve bővítésével várható. E célból a TSZT helyet biztosít a Pomázi úti vasúti terület fenntartásával. U R B A N - L I S S T Ú D I Ó K F T. 25

30 Vízbázis Vízellátás Vízellátás távlati biztosítása Szennyvízelvezetés Fejlesztési területek szennyvízelvezetési megoldása U R B A N - L I S S T Ú D I Ó K F T. 26 V I. K Ö Z M Ű I N F R A S T R U K T Ú R A 1. K Ö Z M Ű V E K F E J L E S Z T É S E A település fejlesztésbe bevonható területei alapján összesítve közel 200 ha terület alakulhat át lakó, gazdasági, településközpont vegyes és különleges rekreációs, szabadidős és egyéb területté. A megfelelő élet és munkakörülmény biztosítására, valamint a környezetvédelmi igények kielégítésére a fejlesztési területek teljes közműellátását kell biztosítani. 2. V Í Z I K Ö Z M Ű V E K 2.1. V Í Z E L L Á T Á S Budakalász vízellátását a Duna-menti Regionális Vízmű Zrt. (DMRV) szolgáltatja, Jobb-parti Regionális Rendszeréről. A vízellátás bázisa a Szentendrei Vízmű, ahonnan a víz NÁ 300-as acny regionális vezetéken érkezik a településre. A településen belül a vízelosztást szolgáló hálózat NÁ 150-es, Ná 100-as és a régebbi beépítésű területrészeken NÁ 80-as, jellemzően acny anyagú vezetékekből épült meg. A település fejlesztési javaslatában szereplő fejlesztések megvalósulása esetén a településen fellépő többlet vízigény rövidtávon 200, a tervezés távlatáig 500 m 3 /d-ra prognosztizálható. Ez a vízigény az alapbázis szempontjából a szentendrei vízbázisból kielégíthető lesz S Z E N N Y V Í Z E L V E Z E T É S Budakalászon a szennyvizeket elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózattal szállítják el, a városban a szennyvízcsatorna hálózat jelenlegi kiépítettsége 77%-os, ennek teljes településszintre fejlesztése fontos feladat. A település területfejlesztési javaslata által tervezett létesítmények megvalósulása esetén a településen rövid távon, figyelembe véve a már beépített területen jelentkező csatornázási feladatokat is 210, a tervezés távlatáig 525 m 3 /d többlet szennyvíz elvezetéséről és a fővárosi hálózati rendszerbe vezetéséről kell gondoskodni. A fejlesztési területeken azok feltáró útjaiban meg kell építeni az elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózatot. A hálózat a meglévő szennyvízcsatorna hálózathoz csatlakoztatható. A településen kiépítésre kerülő csatornahálózat gravitációs, ezért a topográfiai adottságoknak megfelelően, az optimális helyeken átemelő berendezések és szennyvíz nyomóvezeték szakaszok létesítése szükséges. Szennyvíztisztítás A településről összegyűjtött szennyvizeket a fővárosi hálózati rendszeren keresztül juttatják a fővárosi tisztító telepre. A fővárosi rendszerre való csatlakozás kiszolgáltatottság oldására másik műszaki megoldásként az úgynevezett élőgépes szennyvíztisztítási technológiájú telep létesítése került előtérbe, mely számára az M0 tervezett csomóponttól délre biztosít területet a TSZT. Szennyvízátemelők A vízminőség védelme A szennyvízátemelőket a TSZT 150 méteres védőtávolsággal tünteti fel, mivel sem bűzzárral sem zajvédelemmel nem rendelkeznek. Az átemelők felépítményének átépítésével a kedvezőtlen helyeken a bűzzáróvá tétel és a zajvédelem megoldandó, mellyel a védőtávolság 20 méterre csökkenthető. A szennyvíz közcsatornás elvezetésének települési szintű kiépítése kiemelt fontosságú, mert biztosítani szükséges a vízbázis hidrogeológiai A és B védőidomának védelmét, melynek területeit a terv feltünteti.

31 Vízelvezetés útja Vízminőség védelem 2.2. C S A P A D É K V Í Z E L V E Z E T É S Budakalászon a csapadékvizek elvezetésére rövid szakaszokon zárt csapadékvíz csatornahálózat, de települési szinten jellemzően nyílt árkos csapadékvíz elszállító rendszer épült ki. Befogadóik a különböző nagyobb árkok, csatornák, a Majdán-patak és a Barát-patak. Ezek végső befogadója a Duna. A csapadékvíz elvezetés tekintetében még hosszabb távon is a nyílt árkos csapadékvíz elvezetési mód lesz a jellemző, tanulmánytervben kell meghatározni a zárt csatornás és a nyílt árkos vízelvezetés területeit, kialakítási módját. Zárt csapadékcsatornás vízelvezetést célszerű kiépíteni a gazdasági célra hasznosított területeken, mivel a parkolást a telken belül kell biztosítani. A települést érintő hidrogeológiai védőidom, továbbá a bányatavak és a Duna vízminőség védelme miatt is, fokozott figyelmet kell fordítani a talajba szikkadó csapadékvizek vízminőségére ahol szénhidrogén szennyezés előfordulhat, ott a csapadékvizet össze kell gyűjteni, hogy az nehogy a talajba mossa a szennyeződést és az így összegyűjtésre kerülő csapadékvizet benzin- és olajfogó műtárgyon keresztül, lehet csapadékvíz szállító árokba-csatornába vezetni. A nyílt árokrendszerrel, zárt csapadékcsatornával összegyűjtött vizek élővízbe vezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése szükséges, az élővizek védelme érdekében. Patakok, vízfolyások A befogadó vízfolyások-patakok-csatornák karbantartására a 21/2006 (I.31.) Korm. rendelet által előírt parti sávok biztosítandók. Az állami kezelésű tavak, patakok, gyűjtő árkok mentén 6-6 m-es, az önkormányzati kezelésűek mentén 3-3 m-es parti sávot kell karbantartásra fenntartani Á R V Í Z V É D E L E M Budakalász közvetlen a Szentendrei-Dunaág mentén fekszik, annak fkm-től fkm-ig terjedő szakaszán. A várost a Dunán levonuló árhullámoktól a számú Budakalászi árvízvédelmi szakasz mentesíti, ami Budakalász térségében földgátas megoldású. A védvonal és a meder közötti terület hullámtérnek minősül, amely magasabb vízállásnál elöntésre kerülhet. Az árvízi védekezés a KDV VIZIG feladata. Mértékadó árvízszint A Duna, s így annak jobb-parti mellékágaként nyilvántartott Szentendrei-Dunaág is a nagy Duna kiterjedt vízgyűjtőjéről változó mennyiségű vizet szállít, amely a folyón árhullámok kialakulását okozza, amelyek a mélyebben fekvő part menti sávot elöntik. A 2013-ban a Dunán levonult árhullám miatt a MÁSZ felülvizsgálata megtörtént, a MÁSZ-ra vonatkozó új előírás a 74/2014 (XII.23.) BM rendelettel megjelent. A változás a település északi és déli közigazgatási határa között cm nagyságban tér el a régi előíráshoz képest. Ez a változás megkérdőjelezi a jelenlegi rendelkezésre álló védelem megfelelőségét. U R B A N - L I S S T Ú D I Ó K F T. 27

32 Nagyvízi mederkezelési terv Árvízvédelmi mű védőtávolságai A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság előzetes tájékoztatójában rögzítette azt is, hogy a megváltozott MÁSZ-ra vonatkozóan a védekezés felülvizsgálatára a 83/2014. (III.14.) Kormányrendeletben előírtaknak megfelelően az ágazat várhatóan 2015 II. félévére elkészíti és kihirdetésre is kerül a nagyvízi mederkezelési terv. A terv részletes információt fog adni az ingatlanok nagyvízi mederrel való érintettségéről, az érintett ingatlanok beépíthetőségéről. A nagyvízi mederkezelési terv alapján készíthető el a katasztrófavédelmi terv árvízvédelmi fejezete. Az új előírás figyelembe vételével úgy kell újragondolni az árvízvédelem megoldását, hogy, ahol a változás beépített, vagy már korábbi terv alapján beépítésre szánt területet érint, lehetőleg a korábbi elhatározáson ne kelljen módosítani. Az árvízvédelmi műnél, annak mentett oldalán az árvízi védekezés számára 10 m-es sávot szabadon kell hagyni, amelyben semmi építmény, még átmenetileg sem helyezhető el figyelembe kell venni a mentett oldalon 110 m-es fakadóvíz előfordulásával veszélyeztetett sávot, amelyben felszín alatti építési tevékenység csak az érintett szakhatóság hozzájárulásával végezhető a hullámtéri oldalon 60 m-es sávon belül felszín alatti munkálatok csak nagy gondossággal, az illetékes hatóság hozzájárulásával végezhetők. Fentieket a nagyvízi mederél tervezéskor ismert vonalával együtt a Védelmi és korlátozási terv rögzíti. Védmű nyomvonalának helybiztosítása A TSZT területfelhasználási tervén rögzítésre került a V-g vízgazdálkodási területként az árvízvédelmi töltés helye, melynek északi szakaszán a törésvonalnál az esetleges egyes vonalú átépítését lehetővé teszi a terv. Jelenleg az említett szakaszon nem az e célra kijelölt telken húzódik a védmű. A nagyvízi mederben korábban már beépítésre szánt területeket a településszerkezeti terv továbbra is fenntartja. Ezért a HÉSZ-ben a nagyvízi mederben való építésre vonatkozóan előírásokat kell rögzíteni és értelemszerűen a vonatkozó magasabb szintű jogszabályokat is be kell tartani. 3. E N E R G I A E L L Á T Á S U R B A N - L I S S T Ú D I Ó K F T V I L L A M O S E N E R G I A - E L L Á T Á S A települést érintő hálózatok A vizsgálatok szerint a település villamosenergia-ellátásának üzemeltetője a Budapesti ELMŰ Zrt. A térség ellátását szolgáló bázisállomás, a Pomázi 120/20 kv-os alállomás. A települést érintő átviteli hálózatok jelenleg áthalad a 120 kv-os hálózat nyomvonala, melynek helyigényét a terv rögzíti biztonsági övezetének helyigényével együtt A Pomázi 120/20 kv-os alállomásról táplált 20 kv-os középfeszültségű hálózatok tekinthetők a város ellátását biztosító gerinchálózatnak. A 20 kv-os hálózat oszlopokra szerelve halad és fűzi fel a fogyasztói transzformátorokat. A transzformátor állomásokról táplált kisfeszültségű hálózatról elégítik ki közvetlen a fogyasztói igényeket

33 amennyiben a Göd-Kaszásdülő-Bicske iparági alállomások 400 kv-os tervezett fejelése és 400 kv-on átviteli hálózati átköttetésének kiépítése mégis érintené a települést, akkor az csak a meglévő távvezetékoszlop felhasználásával és a 132 kvos vezeték földkábelre cserélésével legyen lehetséges. Hálózati fejlesztési igények A fejlesztési területek újonnan keletkező energiaigénye elérhetné a 27,5 MW igényt is, de a beépülések megvalósítása lassú folyamat lesz várhatóan. A tervezés távlatáig várhatóan 7,5 MW igény jelentkezése prognosztizálható. Közvilágítás A települést érintő hálózatok Hálózati fejlesztési igények Az új igényeket a meglevő transzformátor helyek kapacitásnövelésével kellene kielégíteni. Az ezt meghaladó igény esetén a pomázi alállomástól az alállomásnál szükséges kapacitás növelés megvalósítását követően új 20 kv-os kábelkör kiépítése válik szükségessé. A már ellátott körzetekben fokozatosan kell a hálózatokat föld alá áthelyezni. Az új bekötés kiépítését már csak földalatti csatlakozással szabad kivitelezni, hogy távlatban ne legyen akadálya az utcai hálózat föld alá történő átépítésének. A fejlesztési területeken a közvilágítást energiatakarékos izzókkal, önálló lámpatestekkel kell megoldani. A lámpatestek energiaellátását közvilágítási földkábellel kell biztosítani. A már beépített területeken a közvilágítás korszerűsítését az utak rekonstrukciójához kapcsolódóan célszerű megvalósítani F Ö L D G Á Z E L L Á T Á S A település földgázellátásának szolgáltatója, földgázelosztó hálózat tulajdonosa és üzemeltetője a TIGÁZ-DSO Földgázelosztó Kft. Hajdúszoboszló, a területileg illetékes egysége a TIGÁZ-DSO Földgázelosztó Kft. Gödöllő Területi Egység Hálózatüzemeltetés A település közigazgatási területén nagynyomású szállítóvezetékek haladnak át az alábbiak szerint: A település gázellátásának bázisa a Luppa-tó észak-nyugati csücskénél, Szentendre területén üzemelő gázfogadó és gáznyomáscsökkentő állomás. A gázfogadótól nyugati irányba Solymár felé halad tovább a nagynyomású szállító vezeték, illetve déli irányba a főváros III. kerületében, a volt gázgyár területén üzemelő gázátadó állomás ellátására. A gázátadó és nyomáscsökkentő állomásról indul a nagyközépnyomású gerinchálózat nyomvonala, melyen keresztül a település ellátása biztosított. A nagy-középnyomású hálózat táplálja a körzeti nyomáscsökkentő állomásokat, ahonnan indított közép- illetve kisnyomású hálózat biztosítja a fogyasztók ellátását. A tervezés távlatáig kb nm 3 /h új többlet földgázigény jelentkezése prognosztizálható. Bázis szinten a prognosztizált igény kielégítési lehetőségét biztosítja az új fejlesztési területen is áthaladó, nagynyomású gázszállító vezeték. Ekkora többlet igényt kielégíteni a szolgáltató vagy új átadóállomás létesítésével, vagy a meglevő átadóállomás kapacitás bővítésével tud kielégíteni. U R B A N - L I S S T Ú D I Ó K F T M E G Ú J U L Ó É S E G Y É B E N E R G I A H O R D O Z Ó A környezetterhelést javítva és várhatóan energiagazdálkodási szinten is

34 Vezetékes hírközlés Hálózatfejlesztési igények Vezeték nélküli hírközlés Fejlesztési igények érzékelhetően a megújuló energiahordozók közül a nap energiája hasznosítható. Kisebb hatással a föld energia hasznosításának a terjedése is várható, de energiagazdálkodási szintű hatása minimális marad. Mindkettő hasznosítás telken belül megvalósítandó beruházású és hatású. A napkollektorok és napelemek üzemeltetése érdekében a villamosenergia közhálózatatot fel kell készíteni az üzembiztos advesz rendszerre. A napkollektorok és napelemek elhelyezése továbbá építész esztétikai kérdés, mely a HÉSZ-ben kezelendő. 4. E L E K T R O N I K U S H Í R K Ö Z L É S Budakalász vezetékes távközlési ellátását jelenleg a Magyar Telekom Zrt. biztosítja. A Budapesti szekunderközponthoz tartozó Szentendre primer központ a vezetékes távközlési hálózat bázisa. Budakalász 26-os körzetszámon csatlakozik az országos, illetve nemzetközi távhívó hálózathoz. A településen belül a vezetékes távközlési hálózat jellemzően oszlopokra szerelten épült, csak a városközpont és főbb útvonalak, valamint a bevásárló központok környezetében fektették a hálózatot föld alá. A beépítésre szánt új fejlesztési területeken új vezetékes hírközlési hálózatokat már csak földalatti elhelyezéssel szabad építeni. Budakalászon valamennyi vezeték nélküli táv- (T-Mobile, Pannon GSM, Vodafone) és műsorszóró szolgáltató megfelelő vételi lehetőséget tud biztosítani. A megfelelő vételi viszonyokhoz szükséges antennák ugyan már elhelyezésre kerültek, de a vételi minőség javítása és a várható további igények kielégítésére még további antennák telepítési igényét is szükségessé teszik. A kedvező műsorvétel érdekében egyéni antennák elhelyezése helyett, a kábeltévé hálózatra volna célszerű települési szinten áttérni. Az újabb fejlesztési területeken a kábelrendszerhez csatlakozóan, kábelhálózat közvetítésével kell a műsorszórást megoldani, elkerülve az épületenként megjelenő antennák látványát. U R B A N - L I S S T Ú D I Ó K F T. 30

35 talajtani problémák csúszás és felszínmozgás veszélyes területek Szennyezett talajok A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (III.17.) Korm. rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet V I I. K Ö R N Y E Z E T V É D E L E M 1. T A L A J V É D E L E M A talaj állapotát veszélyeztető tényezők sok esetben megegyeznek a felszín alatti vizek minőségét veszélyeztető tényezőkkel, ezért a vízminőség-védelmét veszélyeztető elemek, források egyben a talaj- és termőföld veszélyeztetéséről is szólnak. Budakalász domborzati és talajtani adottságai következtében jelentős területek érintettek a víz talajromboló hatásával és az eróziónak fokozottan kitettek. A csúszásveszélyes területek azokat a területeket foglalja magába, amelyek geológiai, morfológiai adottságaik és az emberi tevékenységek hatására földtani szempontból bizonytalan állapotúak, vagy a beavatkozások hatására mozgásba jöhetnek. Különösen a Budai úttól nyugatra az Ófaluban és a Berdó területén találhatók az eróziónak, a csúszás- és omlásveszélynek leginkább kitett területek. Több helyen is található Budakalászon szennyeződésre érzékeny talaj, kőzet. Ide tartoznak a part menti kavicságyon kialakult talajok és a kristályos mészköves területek, a karsztterületek. A megszűnt Lenfonó és Óbuda TSz működése kapcsán keletkezhettek területeiken olyan szennyeződések, melyek a megfelelő szintű felmérés és felszámolás szükséges. 2. F E L S Z Í N I É S F E L S Z Í N A L A T T I V I Z E K A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (III.17.) Korm. rendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint Budakalász közigazgatási területét a szennyeződésekre legérzékenyebb fokozottan érzékeny terület besorolású, valamint a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen lévő települések között tartják nyilván B U D A K A L Á S Z V Í Z B Á Z I S A A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet 5. számú melléklete a védőterületek és védőidomok övezeteire vonatkozó korlátozásokról rendelkezik. Vízbázis védőidomokon, védőterületeken végezhető tevékenységeket ez a melléklet tartalmazza. E tekintetben az alábbi problémás területekre kell kiemelt figyelmet fordítani. A hidrogeológiai szempontból érzékeny vízbázisok elsősorban a Duna mentén (kutak) találhatók. A Lenfonó gyár 96-ban megszűnt, ezzel jelentősen csökkent a Barát-patak korábbi folyamatos szennyezése. Potenciális veszélyforrást jelenthetnek azonban a területen most működő kisebb üzemek, vállalkozások, amennyiben a szennyvízkezelésük nem megfelelően megoldott. U R B A N - L I S S T Ú D I Ó K F T. 31

36 A vízbázis védőterületén belül a biztonságba helyezési tervben, a vízbázis védőidomainak lehatárolását meghatározó határozatban, valamint a 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet vonatkozó előírásait, területhasználati korlátozásait be kell tartani. A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet A szűk keresztmetszetű utcákon a csapadékvíz elvezetése nem megoldott, erre fokozott figyelmet kell fordítani F E L S Z Í N I V I Z E K - B Á N Y A T A V A K A bányatavak vízminőségére jelent veszélyforrást a rendezés és megfelelő kiépítés nélküli rekreációs területhasználat, a fürdőzők részére illemhelyek biztosítása lenne szükséges. De veszélyt jelent a motoros vízi járművek használata is. A távlati tervekben szerepel a bányató fejlesztése, minek kapcsán a rendezett körülmények közötti strandolás, mosdók, kiszolgáló létesítmények építésével megoldottá válhat F E L S Z Í N I V Í Z F O L Y Á S O K Budakalász legjelentősebb felszíni vízfolyása a Duna, melyet a TSZT vízgazdálkodási területfelhasználásban rögzít. A folyó hullámtere, a nagyvízi meder a Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság adatszolgáltatása alapján (2014. szeptember) került lehatárolásra. Az árvízi védelemmel kapcsolatosan a TSZT rögzíti a nagyvízi mederél vonalát. Jelentősebb kisvízfolyások: Majdán-patak Barát-patak. A patakok medrének stabilizálása a település belterületi szakaszain mérnökbiológiai módszerekkel javasolható és szükséges. 3. L E V E G Ő T I S Z T A S Á G - V É D E L E M A TSZT rögzíti Budakalász légszennyezettségi besorolását a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet alapján: Légszennyezettségi agglomeráció, 1. Budapest és környéke, ahol a légszennyezettségi zónabesorolás a következő: Kéndioxid (SO2): E, Nitrogéndioxid (NO2): B, Szénmonoxid (CO): D, PM10 C, Benzol E, Talajközeli ózon (B): PM10 Arzén (As) F, PM10 Kadmium (Cd) F, PM10 Nikkel (Ni) F, PM10 Ólom (Pb) F, PM10 benz(a)pirén (BaP) B. A település légszennyezettségi viszonyok tekintetében kedvező helyzetű, amit a hegyek erdei és a Duna közelségének kedvező hatásai okoznak. 4. Z A J - É S R E Z G É S T E R H E L É S A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza a közlekedéstől származó zajterhelési határértékeket a zajtól védendő területeken. Ezek az Ófaluban nem tudnak érvényesülni. A magas zajszint zavaró hatása további konfliktusokat eredményezhet. A gépjárműforgalomból eredő zajterhelés elsősorban helyszínelés alapján megállapítottan a településközpontban az M0 melletti üdülőterületen, és a 11. sz. út szomszédságában U R B A N - L I S S T Ú D I Ó K F T. 32

37 fokozottan érzékeny területek időszakos zajforrások zavaró. A város többi részén zajterhelés nem volt tapasztalható A későbbi közlekedésfejlesztések megvalósulásával a településközpont átmenő forgalma lecsökkenésével a zavaró hatás is mérséklődni tud. Zajvédelmi szempontból a NP területe, az országos természetvédelmi oltalom alatt álló GyNKI területe, a helyi természetvédelmi területek a fokozottan érzékeny területek övezetébe tartoznak, ezért a környezetükben csak olyan tevékenység végezhető, ami az erre vonatkozó előírásokat, követelményeket teljesíteni tudja. Üzemi eredetű zajforrás illetve a bányászatból eredő zajforrás időszakos. 5. S U G Á R Z Á S V É D E L E M Sugárzás elleni védelem tekintetében leginkább az elektromos hálózat és transzformátorinak sugárzásával kell számolni a területen. A területen ezek közül elsősorban a tervlapon is jelzett 120 kv-os, valamint a 20 kv-os légvezetékek és transzformátorok sugárzásával kell számolni. Az elektromos légvezetékek és a transzformátor állomás jelentős védőtávolságokat igényel, mely védőtávolságon belül az állandó emberi tartózkodás nem javasolt. Radioaktív sugárzás, a természetes háttérsugárzáson kívül nem található a területen. U R B A N - L I S S T Ú D I Ó K F T. 33

38 Hidrogeológiai védőidomok 1. Vízellátás szolgáltatás korlátozások U R B A N - L I S S T Ú D I Ó K F T. 34 V I I I. V É D Ő T E R Ü L E T E K, V É D Ő S Á V O K, K O R L Á T O Z Á S O K 1. V É D Ő T E R Ü L E T E K É S V É D Ő S Á V O K Az alábbiakban felsorolásra kerülnek a Védelmi és korlátozási tervlapon feltüntetett elemek. A védőterületek és a védősávok egyben a legtöbb esetben korlátozásokat is jelentenek, ezért egy fejezetben kerülnek tárgyalásra K Ö Z M Ű V E K V É D Ő T E R Ü L E T E I É S A K Ö Z M Ű S Z O L G Á L T A T Á S S A L Ö S S Z E F Ü G G Ő K O R L Á T O Z Á S O K Védő területek a vízmű kutak és azok hidrogeológiai védőidoma a tervlapon feltüntetett kiterjedéssel. hidrogeológiai védőövezet A védőzóna hidrogeológiai védőövezet B védőzóna hidrogeológiai B védőövezet Vízmű kutak és azok 100 m-es hidrogeológiai védőterülete Vízgépészeti létesítmények és műtárgyak területei Szentendre, Regionális Déli vízbázis Budakalász területére átérő A és B hidrogeológiai védőterülete ipari vízvezeték A meglévő ipari vízvezeték nyomvonala védőtávolsága 3-3 m. (a szolgáltatótól kapott digitális adatszolgáltatás alapján feltüntetve). ivóvízvezeték A József Attila utca mentén lévő ivóvízvezeték védőtávolsága 3-3 m az érintett telkeken, nem elépíthető. (a szolgáltatótól kapott digitális adatszolgáltatás alapján jelölt nyomvonal). 2. Szennyvízelvezetés korlátozások A szennyvízátmelők jelenlegi védőtávolságát tünteti fel a tervlap, mely korszerűsítés után csökkenthető. 3. Felszíni vízrendezés, csapadékvízelvezetés és árvízvédelem gerinc szennyvízgyűjtő vezeték települési szennyvízátemelők 150 m-es védőtávolsága (korszerűsítéssel 20 m) tervezett szennyvíztisztító védőtávolsága 185 m 1.2. V Í Z G A Z D Á L K O D Á S S A L K A P C S O L A T O S T E R Ü L E T E K V É D Ő T E R Ü L E T E I A vízfolyások, patakok, tavak és a jelentősebb árkok (nyílt és fedett) mederkezelési területigénye védőterületként kezelendő, elépíteni nem lehet Új, nyíltárkos vagy zártrendszerű vízelvezetés biztosításakor a vízelvezető rendszer terület igénye veendő figyelembe a fejlesztések során. Fenntartás, valamint környezetvédelmi és természetvédelmi szempontból meghatározott területek figyelembe vétele. (felszíni vizek, kutak, források, felszín alatti vízbázisok). kutak, vízkivételi helyek védőtávolsága a hatályos jogszabályoknak megfelelően, természetvédelmi törvény által biztosított védőtávolságok külterületen; vízfolyástól 50 m, tavaktól 100m csapadékvíz elvezetést szolgáló árkok, csatornák, tavak 3-3 m- es karbantartó sávval felszíni vízrendezést szolgáló, vízfolyás, csatorna menti 6 m-es mederkarbantartó sáv fenntartásával Duna mentén 10 m-es mederkarbantartó sáv helyi természetvédelmi védőtávolságok a vízfolyások és a tavak körül

39 patak védősávja a partéltől számítva o beépítésre nem szánt területeken 25 m, o beépítésre szánt területeken 10 m. tavak mentén a partéltől számítva o Luppa-tó külső védősávja 100 m, o Omszk-tó külső védősávja 40 m, o belső védősáv 10 m. Duna mentén 100 m. források 20 m Nagyvízi meder éltől mentett oldalon fakadóvíz veszély, hullámtéri oldalon gödör ásási tilalom figyelembe vétele árvízvédelmi korlátozásokkal érintett területek: o nagyvízi meder határa, hullámtér o gát védőtávolsága 10 m, o fakadó vizes területek sávja 110 m, o mélyépítési korlátozással érintett terület (gödörásási tilalom) E N E R G I A E L L Á T Á S Ö S S Z E F Ü G G Ő K O R L Á T O Z Á S O K 4. Villamosenergia 22 kv-os gerinc elosztóhálózat nyomvonala, a külterületen 7-7 m-es oszloptengelytől mért biztonsági övezete. 132 kv-os főelosztó hálózat m-es oszloptengelytől mért biztonsági övezete. A térséget érinti a 400 kv-os átviteli hálózat, melynek a közeljövőben történő létesítése céljából alternatívaként Budakalász is érintett lehet. Amennyiben itt valósulna meg a nyomvonal, akkor az a 132 kv-os távvezeték oszlopainak felhasználásával történhet, egyben a 132 kv-os távvezeték földkábelre cserélésével. Ez esetben a korábbi biztonsági övezet m-re növekszik. 5. Földgázellátás A nagynyomású földgázvezetékek és egyéb szénhidrogén vezeték nyomvonalát, és azok biztonsági övezetét, valamint létesítményeinek helyigényét, továbbá a jelentősebb állóeszköz értékű nagyközépnyomású gerincelosztó hálózat nyomvonalát, biztonsági övezetét és létesítményeit is építési korlátozással járó védőterület veszi körül, ami függ a védőcső minőségétől. A Védelmi és korlátozási tervlap feltünteti a következőket. Szentendre-Pilisvörösvár nagynyomású földgáz szállítóvezeték és csőpalásttól mért vagy m-es biztonsági övezete. Szentendre-Budapest nagynyomású földgáz szállítóvezeték és csőpalásttól mért 5-5 vagy m-es biztonsági övezete. nagyközép-nyomású földgáz gerincvezeték és csőpalásttól mért 5-5 m-es biztonsági övezete. települési gázfogadó és nyomáscsökkentő. 6. Elektronikus hírközlés Az optikai gerinchálózat nyomvonalát és a településen, vagy közelében üzemelő vezeték nélküli ellátást szolgáló antennák-bázisállomások helye körül a szakhatóságok által meghatározott védőtávolság veendő U R B A N - L I S S T Ú D I Ó K F T. 35

40 U R B A N - L I S S T Ú D I Ó K F T. 36 figyelembe. Ezek mérete megegyezik általában a létesítmény körül felállított védőkerítés vonalával. Figyelembe veendők: Vezeték nélküli elektronikus hírközlési szolgáltatók létesítménye. Szentendre-Pilisvörösvár földgáz szállítóvezetékkel együtt haladó bányaüzemviteli hírközlő kábel T E R M É S Z E T I É R T É K E K, T E R Ü L E T E K V É D Ő T E R Ü L E T E I A biológiai sokféleség megőrzése érdekében a valamilyen természetvédelmi oltalomban részesülő értékeket és területeket, azok puffer zónáit kell figyelembe venni az SZT-ben feltüntetettek szerint. Nemzeti Park területe és pufferzónája. Országos természetvédelmi terület és pufferterülete. Helyi természetvédelmi terület - természeti terület. Ökológiai hálózat. Natura 2000 területei. Vízfolyások mentén, külterületen m-es védőtávolság a természetvédelmi törvénynek megfelelő korlátozás (belterületen csak a mederkezelési sáv biztosítandó, ha az SZT másképp nem rendelkezik.). Karsztos területek felszínének védelme biztosítandó. Források ex lege védettek, környezetük területi védelme biztosítandó. Barlangok ex lege védettek, felszínük területi védelme biztosítandó K Ö Z L E K E D É S I T E R Ü L E T E K V É D Ő T E R Ü L E T E I K Ü L T E R Ü L E T E N A főközlekedési közutak nyomvonalát kísérő biztonsági övezetét, valamint létesítményeinek helyigényét kell figyelembe venni. Gyorsforgalmi utak és a külterületi főútvonalak tengelyétől mért m védőtávolságon belül építmény elhelyezéséhez közútkezelői hozzájárulás szükséges. Vasút mentén (HÉV) m-en belül épületet létesítményt elhelyezni csak a vasút üzem üzemeltetője (BLV Zrt.) engedélyével lehet kül- és belterületen egyaránt T E R Ü L E T I A D O T T S Á G B Ó L A D Ó D Ó K O R L Á T O Z Á S O K Csúszásveszélyből adódó korlátozások: A és B kategória. Hullámtér árvízi veszélyeztetettség miatti korlátozásai T E R Ü L E T H A S Z N Á L A T B Ó L A D Ó D Ó K O R L Á T O Z Á S O K Gazdasági területek környezetvédelmi előírásaiból eredő területi korlátozások jogszabályok alapján tevékenység szerint. Temető terület környezetvédelmi előírásaiból eredő területi korlátozások külön lehatárolásként. Tervezett szennyvíztisztító terület környezetvédelmi előírásaiból eredő területi korlátozások 185 m védőzóna. Bányaterület használatából adódó területi korlátozás az SZT szerint.

41 Változások beavatkozások és ütemezések 1. V Á L T O Z Á S S A L É R I N T E T T T E R Ü L E T E K A TSZT területfelhasználási tervlapja rögzíti a változással érintett területeket. Ezeken belül megkülönböztet, beépítésre szánt fejlesztési területeket zöldfejlesztést koncentrált zöldfelületek kialakítását. A TSZT tervlapja alapvetően a jelenlegi területhasználat és a tervezett állapot közötti változást rögzíti. Mindezek mellett meg kell különböztetni azokat a változásokat is, amelyek nem a jelenlegi használathoz képest jelentenek alapvető fejlesztési lehetőség meghatározást, hanem a korábbi, a 2013-ban elfogadott TSZT területfelhasználási kategóriáihoz képest jelentenek változást. 2. K I J E L Ö L T F E J L E S Z T É S I T E R Ü L E T E K - V Á L T O Z Á S A J E L E N L E G I H A S Z N Á L A T H O Z K É P E S T 2.1. K O R Á B B A N T S Z T - B E N M Á R K I J E L Ö L T, B E É P Í T É S R E korábban már beépítésre szánt, még nem igénybevett területek 11-es úttól nyugatra Prekobdró lakóterület terület rendezése megindult Alsó Klenity lakóterület Innovációs park keleti oldala Kálvária utca lakóterület S Z Á N T T E R Ü L E T E K Prekobdró lakóterület Alsó Klenity lakóterület és az Innovációs park PREKOBDRO ALSÓ KLENITY kőbánya Lupa tó környéke KLENITY Kálvária utca lakóterület KÁLVÁRIA UTCA Lupasziget úttól délre KLENITY gazdasági terület bővítése Különleges rekreációs területek A település beépítésre szánt fejlesztési területei és a zöldfelületek fejlesztési területei 11-es úttól keletre gazdasági terület bővítése Lupaszigeti úttól délre Különleges nagy zöldfelületű intézmények fejlesztési területe a Lupaszigeti úttól délre Különleges rekreációs területek a Lupaszigeti úttól északra Különleges nagy zöldfelületű intézményi terület a Lupaszigeti úttól északra gazdasági terület bővítéseként Különleges beépítésre szánt sportterület gazdasági terület bővítése Különleges rekreációs területek U R B A N - L I S S T Ú D I Ó K F T. 37

42 korában már kijelölt beépítésre nem szánt, még igénybe nem vett területei K O R Á B B A N A T S Z T - B E N M Á R K I J E L Ö L T Z Ö L D F E L Ü L E T E K ÉS B E É P Í T É S R E N E M S Z Á N T R E K R E Á C I Ó S F E J L E S Z T É S I T E R Ü L E T E K 11-es úttól keletre különleges beépítésre nem szánt sportterület - védőgát és a Duna között korábban kijelölt zöldfejlesztéssel érintett, még nem megvalósult területek Alsó Klenity Kálvária utca 11-es úttól nyugatra Alsó Klenity lakóterület közpark kialakítás Kálvária utca menti közpark kialakítás 11-es úttól keletre Luppa-tó körüli közpark terület kialakítása kapcsolati zöldsávok kialakítása a Lupaszigeti út két oldalán a tó irányába M0 menti erdőtelepítések folytatása 11-es út menti koncentrált védő zöldsávok kialakítása Luppa-tó körüli közpark M0 menti erdőtelepítések 3. V Á L T O Z Á S A B A N E L F O G A D O T T T S Z T T E R Ü L E T F E L H A S Z N Á L Á S Á H O Z V Á L T O Z Á S A K O R Á B B I T S Z T - H E Z K É P E S T A 320/2013. (XII.20.) sz. Ök határozattal elfogadott Budakalász város településszerkezeti tervnek kisebb pontosítási, határváltoztatási javaslatai alapján az alábbi kategória átsorolások kerültek rögzítésre. Ezek nem változtatják az alapvető településszerkezeti struktúrát, így településszerkezeti hatásuk nincs, a terület rendezési tervekkelnincsenek ellentmondásban. 15,76 ha változással így érintett terület nagysága. U R B A N - L I S S T Ú D I Ó K F T. 38

43 területfelhasználási kategória miből mibe terület nagysága ha módosítás indoka hatása Alsó Klenity Gksz Lke 3,62 Vt Lke 1,05 Lk Lke 2,42 Ek Zkp 0,23 lakossági és önkormányzati javaslat településszerkezeti hátránnyal nem jár, egyértelműbb szerkezet alakul Duge Nyive Római bánya Berdó - gyűjtőút megszűntetése Kőbányai út Csalogány u Mgy Mk 1,56 lakossági kérés Egy Mk 0,73 lakossági kérés KÖu Mk 1,66 KÖu EV2 0,31 KÖu Lke 0,91 KÖu Mgy 0,04 KÖu V 0,03 lakossági és önkormányzati javaslat KÖu Ev2 Mgy Ev2 KÖu KÖu 0,01 0,04 0,03 a helyi természetvédel mi terület határát lekövető változás településszerkezeti hátránnyal nem jár, egyértelműbb szerkezet alakul településszerkezeti hátránya nincs erdőterületi pótlás szükséges településszerkezeti hátránnyal nem jár, erdőterületi pótlást biztosít településszerkezeti hatása nincs Lf Zkp 0,2 lakossági és önkormányzati javaslat településszerkezeti hatása nincs Felsővár utca Felső Klenity Szentistvántelep Grafikai igazítás Lke KÖu 1,7 Vt KÖu 0,144 pontosítás: a KÖu nem volt jelölve a szerkezeti gyűjtőút vonala alatt gyűjtőút KÖu színére igazítás településszerkezeti hatása nincs U R B A N - L I S S T Ú D I Ó K F T. 39

44 Üdülőterület változás Üh Üü 0,67 lakossági és önkormányzati javaslat településszerkezeti hatása nincs V Ev2 0,4 térképi korrekció földhivatali térkép alapján településszerkezeti hatása nincs U R B A N - L I S S T Ú D I Ó K F T. 40 Ev2 Lke 0,24 technikai hibakorrekció Holló utca végén digitális adattakarás és egy telek hatályos övezeti megfelelőjét kell rögzíteni településszerkezeti hatása nincs 4. Ü T E M E Z É S E K A település belterületéhez csatlakozó fejlesztési területek ütemezése nem válik el élesen. Tekintettel arra, hogy az egyes területek Prekobdró, Alsó Klenity, Berdó, Kálvária utca menti fejlesztési területek a magántulajdonosok közterület kialakítási szándékával és az azzal kapcsolatos telekrendezések végrehajtásával fokozatosan, de lassan realizálódnak, érdemi ütemezésről nem lehet beszélni. Általában kisebb tömbrészek keretében történnek meg a fejlesztések és az önkormányzatnak továbbra sincs szándékában, hogy nagyobb egybefüggő területen a szabályozást, az előközművesítést és az útépítést előrehozza, ütemezés nem kerül meghatározásra. A 11-es úttól keletre eső területeken szintén magánfejlesztői akarat tudja aktiválni a területeket, várhatóan itt a Luppa-tó környéki terület tud mozdulni hamarabb, de településszerkezeti szempontból lényegi jelentősége nincs jelenleg ennek az ütemezésnek. Nyilvánvaló, hogy a tó melletti terület átalakulásához és rendezéséhez elsőbbredű települési érdek fűződik, így ez jelölhető meg elsődleges üteműnek. Ugyanakkor a 2010-ben elfogadott IVS a város elsődleges akcióterületeiként a Városközpontot, a Madár utcák, a Szentistvántelep alközpontot és az OMSZK Parkot jelölte meg. Másodlagos akcióterületként jelölte a Bányatavakat, a Lupaszigeti úttól délre eső területek és a Duna-part fejlesztési területeit, a Klenity I. területét, a Pomázi út Majdán patak közötti területeket és a Berdó fejlesztését, valamint a Nyugati zöldterületeket. Fentiek alapján a város elsődleges akcióterületei a már beépült

45 területeken, míg a másodlagosak a fejlesztési területeken kerültek kijelölésre, ez megfelel annak, hogy a fejlesztési területek között nincs meghatározó sorrendiség megállapítva. 11-es úttól nyugatra Lakóterületek Városközpont 11-es úttól keletre Rekreációs területek, intézményi területek I. Prekobdró megindított fejlesztéseinek folytatása II. III. IV. Berdó terület beépítés alatt álló területeinek csatornával való ellátása Kálvária utcai új beépítés Alsó Klenity Folyamatos fejlesztési igényként jelenik meg I. Luppa-tó környéki terület a Luppa-szigeti úttól északra II. a Luppa-szigeti úttól délre a távolabbi ütem a szabályozásban nem aktivált fejlesztési terület. U R B A N - L I S S T Ú D I Ó K F T. 41

46 A település területi mérlege 5. T E R Ü L E T I M É R L E G Területelhasználási kategória ha Lakóterületek belterület Kisvárosias lakóterület Lk 6,27 külterület Kertvárosias lakóterület Lke 314,37 zártkert Falusias lakóterület Lf 24,23 közigazgatási terület összesen Vegyes területek Településközponti vegyes Vt 36,43 Gazdasági területek Kereskedelmi - szolgáltató gazdasági terület Gksz 56,46 Üdülőterületek Hétvégiházas üdülőterület Üh 29,49 Üdülőházas üdülőterület Üü 7,42 Különleges terület Különleges terület - temetőterület K-T 5,21 Különleges - sportolási célú terület KSP 1,12 Különleges - kereskedelmi célú terüle KK 19,95 Különleges - rekreációs nagy zöldfelülettel terület rendelkező KR 36,46 intézmény terület KI 32,52 Különleges - közüzemi terület KÜ 0,39 Különleges - közlekedési terület KKÖZ 1,22 Közlekedési és közműelhelyezési terület Közúti közlekedési terület KÖu 66,11 Kötöttpályás közlekedési terület KÖk 6,20 Zöldterület Zöldterület - közpark Zkp 25,01 Erdőterület Védőerdő Ev1 30,58 Védett erdő Ev2 366,29 Közjóléti erdő Ek 16,82 Mezőgazdasági terület Mezőgazdasági terület (szántó) MSz 31,27 Mezőgazdasági terület (gyep, szőlő, gyümölcsös) Mgy 156,24 Kertes mezőgazdasági terület Mk 103,09 Vízgazdálkodási terület Vízgazdálkodási terület V 109,28 Vízgazdálkodási árvízvédelmi gát területe V-g 13,08 Különleges - beépítésre nem nem szánt szánt területek sportoláso célú terület Kb-Sp 8,65 Különleges - bányaterület szennyvízkezeléssel (működő kapcsolatos kőbánya) Kb-B 11,74 építmények területe Kb-Sz 0,96 Össz *bordó érték a változással érintett területfelahsználási kategóriát jelöli BUDAKALÁSZ Lk Lke Lf Vt Gksz Üh Üü K-T KSP KK KR KI KÜ KKÖZ KÖu KÖk Zkp Ev1 Ev2 Egy MSz Mgy Mk V V-g Kb-Sp Kb-B Kb-Sz A legmeghatározóbb változás az Alsó Klenity területén a Gksz és Lke kategóriák között történt az Lke területfelhasználási növekedését eredményezve, hasonlóan az Lk kisvárosias terület és a Vt kategóriák hasonló átsorolása is ezt segíti. A közlekedési területfelhasználási kategória csökkentése a Berdó gyűjtőútnak megszüntetése miatt következik be, mely részben Mk, részben Lke, részben Ek területek egyidejű növelésével jár. U R B A N - L I S S T Ú D I Ó K F T. 42

47 városias térség A területrendezési tervvel, a BATrT-vel való összhang igazolása 1. A B A T R T T É R S É G I S Z E R K E Z E T I T E R V É V E L V A L Ó Ö S S Z H A N G A T E L E P Ü L É S S Z E R K E Z E T I V Á L T O Z Á S O K T E R Ü L E T R E N D E Z É S I T E R V E K K E L V A L Ó Ö S S Z E F Ü G G É S E I N E K B E M U T A T Á S A 3. területe arány a típusa közigazgatási típusa arány (%) területe (ha) (ha) területhez (%) erdőgazdálkodási térség települési építmények által igénybevett térség vízgazdálkodási térség* a BATrT 3. sz. melléklete szerint 679,87 44,83 bármely - 679,9 423,18 mezőgazdasági térség 316,41 27,9 20,86 4,07 0,27 93,15 6,17 az adott térségi területfelhasználási kategórián belül erdőterület, illetve természetközeli terület (karsztbokorerdő) nem meghatározott 15% 63,5 mezőgazdasági, illetve természetközeli terület adott építmény jellege szerinti települési területfelhasználási egység vízgazdálkodási vagy természetközeli terület 85% 359,7 erdőterület 413,7 54,0 megfelel 98% 90% 284,8 bármely 10% 31,6 100% 4,1 85% 79,2 nem meghatározott 15% 4,7 Összesen: 1516, ,68 IGAZOLÁS igazolandó TSZT szerinti összterületek (ha) mezőgazdasági terület vízgazdálkodási terület (gát nélkül) többletterület (ha) megfelelőség 290,6 5,8 megfelel 92% a BATrT szerinti területen jelölt építmények által igénybevett térség területén: szennyvíztisztító és M0 csomópont számára fenntartott terület került megállapításra, vagyis Különleges - szennyvízkezeléssel kapcsolatos építmények területe és közlekedési terület arány (%) a teljes térségi területfelhasz nálási egység területhez 109,3 30,1 megfelel 117% A BATrT évi LXIV. törvény térségi területfelhasználási kategóriái és annak évi LXXXVIII. tv. módosítása után készült a 2013-ban 320/2013.(XII.20.) határozattal elfogadott és a 158/2014. (VII.)29. Kt határozattal módosított TSZT. A készítés során a BATrT-nek való megfelelés igazolást nyert, a későbbi módosítás nem érintett BATrT területfelhasználást vagy térségi övezetet. Jelen TSZT területkimutatása alapján a fenti táblázat igazolja, hogy a terv a BATrT-vel szinkronban van. Indokolás: A városias települési térség bármely területfelhasználásra felhasználható Az erdőgazdálkodási térség legalább 85%-os arányát a terv biztosítja 98 %-os arányban. A mezőgazdasági területek esetében azok legalább 90%-át mezőgazdasági, ill. természetközeli területbe kell sorolni, ez a terv szerint 91%. Az építmények által igénybevett térség az adott építmény jellege szerinti települési területfelhasználási egységgel biztosítható, mely a terv esetében az M0 és a szennyvíztisztítóra kijelölt terület az M0-tól délre. Vízgazdálkodási térség területe nagyobb arányú a településen a Duna, Barát-patak és a tavak együtt több vízgazdálkodási területet eredményeznek, mint amennyit a BATrT elvár. U R B A N - L I S S T Ú D I Ó K F T. 43

48 TSZT-területfelhasználás BATrT térségi területfelhasználás Városias települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség 3.1. V Á R O S I A S T E L E P Ü L É S I T ÉRSÉG A BATrT Városias települési térség térségi területfelhasználási kategóriába sorolta a jelenlegi és tervezett belterület. Ezen belül bármely területfelhasználás kijelölhető a TSZT-ben. Összhang igazolásra nincs szükség E R D Ő G A Z D Á L K O D Á S I T É R S ÉG BATrT 6. (1).A védelmi elsődleges rendeltetésű erdőterületként és a természetközeli területként besorolt területfelhasználási egységek kiterjedése nem csökkenhet. 320/2013.(XII.20.) határozattal elfogadott és a 158/2014. (VII.)29. Kt határozattal módosított TSZT-ben rögzített Ev védelmi erdőként besorolt területfelhasználás TSZT-ben tervezett Ev1, Ev2 és Ek védelmi erdőterület területfelhasználás 413,12 ha ebből védő és védett erdő 397,06 ha 413,69 ha kismértékben nőtt ebből védő és védett erdő ezen belül a védelmi erdő mérete 397,29 ha kismértékben nőtt * technikai korrekcióval MEGFELEL BATrT 6. (2) Az egyes településeken lévő, erdőterületként besorolt területfelhasználási egységek nagysága a település közigazgatási területére vetítve összességében nem csökkenhet. A 229/2005. (XII.20.) TSZT-ben rögzített erdőként besorolt területfelhasználás (Ev+Ee-Á) TSZT-ben tervezett erdőterület területfelhasználás (Ev +Ek) 413,54 ha 413,69 ha kismértékben nőtt MEGFELEL OTrT 7. (1) Az Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülő területet a településrendezési eszközökben legalább 95%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni. Erdőtagok - Nébih honlap Országos Erdőállomány Adattár szerinti erdőterület Ebből nem erdő területfelhasználásba sorolt terület 99%-ban erdőterületbe soroltak az erdőtagok 2,7 ha, kevesebb mint 1% Zkp, Mgy területfelhasználásba került. Az Országos Erdőállomány Adattár szerinti erdőterület 99,5%-a védelmi erdő és közjóléti erdő területfelhasználásba került a TSZT-ben. Az OTrT 7. -a rögzíti, hogy az Országos Erdőállomány Adattár alapján 95%-kell, hogy legyen az erdő területfelhasználási besorolás a településrendezési tervben. A NÉBIH honlap alapján összehasonlított erdőterületekhez képest 2,7 ha (a NÉBIH térképen sárga kerettel jelölt) nem került erdőterületi besorolásba, hanem Zkp, Mgy terület, ami kevesebb, mint 1,0%, így ennek is megfelel a terv. MEGFELEL 3.3. M E Z Ő G A Z D A S Á G I T É R S É G U R B A N - L I S S T Ú D I Ó K F T. 44

49 Országos ökológiai hálózat övezetei( BATrT) BATrT 7. (1) A mezőgazdasági térség legalább 90%-át mezőgazdasági terület, illetve természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni. A mezőgazdasági térség legfeljebb 10%-án bármely települési területfelhasználási egység kialakítható. Budakalász BATrT-ben mezőgazdasági térségbe sorolt területei 91%-ban mezőgazdasági rendeltetésűek. MEGFELEL 3.4. V Í Z G A Z D Á L K O D Á S I T É R S É G OTrT 6. (2) e) a vízgazdálkodási térséget legalább 85%-ban vízgazdálkodási terület vagy természetközeli területfelhasználási egységbe kell sorolni; A BATrT Vízgazdálkodási térség térségi területfelhasználási kategóriába sorolta a Duna vízfelületét továbbá a tavakat, a patakokat. A TSZT pontosabb adatok alapján ennél 17-%-kal nagyobb területet sorolt vízgazdálkodási területbe. MEGFELEL 3.5. M Ű S Z A K I I N F R A S T R U K T Ú R A - H Á L Ó Z A T A térségi szerkezeti terven takartan jelenik meg az építmények által igénybevett térség 4 hektáros területe, de összevetve a TSZT területfelhasználásával a szükséges terület biztosított a szennyvíztisztító és egyben az M0 csomóponti térségével. 4. A Z O R S Z Á G O S É S T É R S É G I Ö V E Z E T E K K E L V A L Ó Ö S S Z H A N G A megalapozó vizsgálat megállapította, hogy Budakalászt mely országos és térségi övezetek érintik, a TSZT ezekkel összhangban van az alábbiak szerint Országos és Térségi övezetek A terv figyelembe veszi az ökológiai hálózat elemeit, lásd részletesen a Védelmi és korlátozási tervlapon. Érintett területek: Kevély - erdőterület, Poljána dűlő, Ajmenica mezőgazdasági terület Duna part jelölt részei Erdőterület, a Luppa-szigeten változás nem indokolt, beépített üdülőterület, de keleti oldalán a be nem épített terület erdőterületbe sorolt. MEGFELEL A jó termőhelyi adottságú terület már a 2005-ben elfogadott településrendezési tervben beépítésre szánt területként lett jelölve, figyelembevétele utólag nem lehetséges. MEGFELEL jó termőhelyi adottságú terület A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete AZ OTrT decemberétől hatályos térségi övezet. A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete a település Berdó területének déli részét érinti, ami beépítésre szánt terület. A HÉSZ a magasságok megállapításával tudja a tájképvédelmet biztosítani, az amúgy jelentős mértékben már beépített területen. A Kevély és az Ajmenica terület jelentős része védett terület Natura 2000, Nemzeti Park terület, vagy helyi természetvédelmi terület. A településhez közelebbi részein a HÉSZ-ben lehet a tájképi védelmét biztosítani, a mezőgazdasági területen elhelyezhető építmények magasságának korlátozásával és építészeti kialakításának U R B A N - L I S S T Ú D I Ó K F T. 45

50 Világörökségi és világörökség várományos terület övezete meghatározásával. MEGFELEL A Világörökség várományos területek alapvetően régészeti, illetve felszínen látható építményhez nem kötődő lehatárolásúak a vonatkozó rendelet értelmében. A területfelhasználás ezeket nem veszélyezteti, ahol beépítésre szánt területet érint ott a HÉSZ határozhat meg előírásokat. Alapvetően amennyiben Világörökséggé válnak a kijelölt területek, akkor annak kezelési terve határozza meg a településrendezés számára a szabályozási kört. MEGFELEL Országos vízminőség-védelmi terület övezetének biztosítására a hidrológiai védőidomok védelmének fenntartása szolgál. A település egészére a talaj szennyezésére vonatkozó korlátozás vonatkozik. MEGFELEL Országos vízminőség-védelmi terület övezet A nagyvízi meder területe figyelembe van véve, új beépítésre szánt terület nem kerül kijelölésre területén belül. MEGFELEL Nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területe övezete Kiváló termőhelyi adottságú erdőterületen új beépítésre szánt terület nem kerül kijelölésre. MEGFELEL Kiváló termőhelyi adottságú erdő(batrt) Ásványi nyersanyag-vagyon terület övezete biztosított különleges beépítésre nem szánt területként. A korábbi már nem működő kőbánya erdőterületi besorolásban. MEGFELEL Ásványi nyersanyag-vagyon terület övezete BATrT) Földtani veszélyforrásokra vonatkozóan külön szakvélemény készült, mely szerint a hatályban lévő HÉSZ szabályozási tervlapján lévő lehatárolások és a HÉSZ megfogalmazásai megfelelőek, kisebb pontosítások indokoltak. Fontos a csatornahálózat kiépítése. A Berdót érintően nincs TSZT változás. MEGFELEL Földtani veszélyforrás terület övezete BATrT) U R B A N - L I S S T Ú D I Ó K F T. 46

51 Biológiai aktivitásérték számítási eredménye 3. TERÜLET- TERÜLETFELHASZNÁLÁSI MÓD FELHASZ- NÁLÁSI MÓD JELE TERVEZETT TSZT BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK Lakóterületek 1. A T S Z T S Z Á M Í T O T T B I O L Ó G I A I A K T I V I T Á S É R T É KE 7.464,52 2. A T S Z T B I O L Ó G I A I A K T I V I T Á S É R T É K É N E K S Z Á M Í T Á S A BIOLÓGIAI - AKTIVITÁS TSZT 2014 TERVEZETT TSZT 2015 SZÁMÍTOTT BIOLÓGIAI AKTIVITÁS ÉRTÉK TERVEZETT TSZT 2014 TSZT 2015 Lk Kisvárosias lakóterület 1,2 8,7 6,27 10,44 7,52 Lke Kertvárosias lakóterület 2,7 307,7 314,37 830,79 848,80 Lf Falusias lakóterület 2,4 24,4 24,23 58,56 58,152 Vegyes területek Vt Településközponti vegyes terület 0,5 37,74 36,43 18,87 18,215 Gazdasági területek Gksz Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület 0,4 60,09 56,46 24,04 22,58 Üdülőterületek Üh Hétvégiházas üdülőterület 3 30,17 29,49 90,51 88,47 Üü Üdülőházas üdülőterület 2,7 6,75 7,42 18,23 20,03 Különleges területek K-T Különleges terület - Temetőterület 3 5,21 5,21 15,63 15,63 KSP Különleges - sportolási célú terület 3 1,12 1,12 3,36 3,36 KK Különleges - kereskedelmi célú terület 1,5 19,95 19,95 29,93 29,925 KÜ Különleges - közüzemi terület 0,1 0,39 0,39 0,04 0,04 KR Különleges - rekreációs terület 3 36,46 36,46 109,38 109,38 KI Különleges - nagy zöldfelülettel rendelkező intézményi terület 3 32,52 32,52 97,56 97,56 KKÖZ Különleges - közlekedési terület 0,6 1,2 1,22 0,72 0,732 BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Közlekedési és közmű területek K KÖu 0,5 35,98 41,57 17,99 20,785 0,6 34,27 24,54 20,56 14,72 KÖk Kötöttpályás közlekedési terület 0,6 6,22 6,20 3,73 3,72 Zöldterületek Zkp Erdőterületek BUDAKALÁSZ 9/2007. (IV.3.) ÖTM TERÜLET (ha) 6 5,014 11,52 30,08 69, ,41 13,49 155,28 107,92 Ev1 Védőerdő 9 30,18 30,58 271,62 275,22 Ev2 Védett erdőterület 9 366,88 366, , ,39 Ek Közjóléti erdő 9 16,06 16,82 144,54 151,38 Mezőgazdasági területek MSz Mezőgazdasági terület - szántó 3,7 31,17 31,27 115,33 115,70 Mk Kertes mezőgazdasági terület 5 99,2 103,09 496,00 515,45 Mgy Mezőgazdasági terület - gyep 5 157, ,24 785,68 781,2 Vízgazdálkodási területek V Vízgazdálkodási terület - folyóvizek és állovizek medre 6 109,03 109,28 654,18 655,68 V-g Vízgazdálkodási árvízvédelmi gát területe 6 13,08 13,08 78,48 78,48 Különleges területek Kb-Sp Különleges - beépítésre nem szánt sportolási célú terület 6 8,65 8,65 51,90 51,9 Kb-B Különleges - bányaterület (működő kőbánya) 0,2 11,74 11,74 2,35 2,348 Kb-Sz Különleges - szennyvízkezeléssel kapcsolatos építmények területe 0,1 0,96 0,96 0,10 0,096 ÖSSZES TERÜLET (ha) Közúti közlekedési terület Zöldterület - közpark ÖSSZESÍTETT BIOLÓGIAI AKTIVITÁS ÉRTÉK , ,52 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV JÓVÁHAGYÁSOK BAÉ TSZT /2005.(VI.28.) sz. határozattal elfogadva * 7 287,3 TSZT ELFOGADÁS 320/2013. (XII.20.) SZ. ÖK. határozattal elfogadva 7 436,7 MÓDOSÍTÁS 158/2014. (VII. 29.) Kt. határozattal módosított 7 438,4 TSZT JAVASLAT.../201.. (....) Kt. Határozattal elfogadva 7 464,5 * utólagosan számolt A biológiai aktivitásérték a korábbi TSZT-hez képest nem csökkent. A 2005-től követett BAÉ átlagértékek eddig minden TSZT esetében kismértékben nőttek. A TSZT növekménye elsősorban a Berdó gyűjtőútjának megszüntetéséből és az Alsó Klenity gazdasági területeiből való kedvezőbb BAÉ értékű kertvárosi lakóterületi átsorolásból következik. U R B A N - L I S S T Ú D I Ó K F T. 47

52 M E L L É K L E T O T É K - t ó l v a l ó e l t é r é s e k é s i n d o k l á s u k U R B A N - L I S S T Ú D I Ó K F T.

53 OTÉK-TÓL VALÓ ELTÉRÉSI KÉRELEM ÉS INODKOLÁS OTÉK-tól való eltérések és indokolásuk (4) A településrendezési eszköz az országos településrendezési és építési követelményekben megállapított településrendezési követelményeknél megengedőbb követelményeket az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) ában felsorolt feltételeken túl akkor határozhat meg, ha ahhoz az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, a 40. (8) bekezdése szerinti esetben a településfejlesztésért és a településrendezésért felelős miniszter záró szakmai véleményében hozzájárul. 1. A Z E L T É R É S J O G I A L A P JA BUDAKALÁSZ TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA egy-két elemében a kialakult állapot miatt el kell, hogy térjen az OTÉK-ban meghatározott egyes paraméterektől. Hivatkozva az OTÉK 111. (2) bekezdésében foglaltakra, az alábbiakban ismertetjük az eltéréseket és azok indokolását. Jelen dokumentáció a 314/2012. (XI.8.) kr. 28. (4) bekezdése szerinti eltérési kérelem melléklete. Az eltérések megegyeznek a 2013-ban lefolytatott véleményezési eljárásban kapott eltérési hozzájárulás alapján hatályos HÉSZ paramétereinek eltéréseivel, több a jelen kidolgozás során nem vált szükségessé. TSZT falusias lakóterület területfelhasználási egység HÉSZ KERTVÁROSIAS LAKÓTERÜLETEK 2. A Z E L T É R É S I K É R E L E M Ö S S Z E G Z É S E beépítési sűrűség eltérő értéke TSZT OTÉK 0,6 0,5 eltérő beépítési mérték és zöldfelületi mutató megengedett legnagyobb beépítettség (%) Legkisebb zöldfelület (%) HÉSZ HÉSZ OTÉK tervezet hatályos tervezet hatályos OTÉK Lke-CS-1 35% 30% 30% nincs eltérés Lke-O-10 (korábban Lke-O-11) 40% 30% 30% 40% 50% 50% Lke-Z-1 35% 30% 30% 40% 50% 50% FALUSIAS LAKÓTERÜLET Lf-O-2 csak védett épület esetében 45% 30% 30% nincs eltérés Lf-Z-1 60% 30% 30% 20% 40% 40% Lf-Z-2 40% 30% 30% 30% 40% 40% TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES Vt-LF-3 40/100% 40/100% 80% 20% / 0% 20% / 0% 10% birtokközpont területe MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET HÉSZ hatályos Mgy U R B A N - L I S S T Ú D I Ó K F T. 1

54 OTÉK-TÓL VALÓ ELTÉRÉSI KÉRELEM ÉS INODKOLÁS 3. T S Z T - E L T É R É S A Z O T É K B E É P Í T É S I S Ű R Ű S É G I É R T É K É T Ő L Indoklás: OTÉK 111. (2) bek. feltételrendszere 3.1. A F A L U S I A S L A K Ó T E R Ü L E T T E R Ü L E T F E L H A S Z N Á L Á S I E G Y S É G B E É P Í T É S I S Ű R Ű S É G É R T É K E TSZT területfelhasználási kategóriánál a falusias lakóterület beépítési sűrűség eltérése az alábbiak szerint tér el Beépítési sűrűség különleges településrendezési ok, vagy kialakult állapot indokolja kialakult állapot szerinti közérdeket nem sért nem sért a 31. (1) bekezdésében foglalt követelmények teljesülnek teljesülnek TSZT TERVEZET OTÉK eltérés Falusias lakóterület Falusias lakóterület +0,1 0,4-0,6 0,5 A település falusias településmagra szerveződött hegyvidéki jellemzőkkel is bír. Egyes területeken a kialakult telekállomány olyan aprótelkek sorából álló övezeteket is képez, melyeknél az OTÉK 0,5-ös értékű beépítési sűrűség nem tartható. Találhatók itt m 2 körüli, sőt ennél kisebb telkek is a hegyvidéki morfológia miatt. A területfelhasználási egység kiterjedése kicsi egyes területeken, az itt kialakuló övezetek és telkek száma is elenyésző, ugyanakkor mindenképpen szükséges a kezelésük. A beépítési sűrűség ezen területek miatt a 0,5 érték helyett a 0,6- os értékig emelkedik. A paraméter nem tér el a hatályos TSZT-ben foglaltaktól, melyhez az Állami főépítész hozzájárulását adta. U R B A N - L I S S T Ú D I Ó K F T. 2

55 OTÉK-TÓL VALÓ ELTÉRÉSI KÉRELEM ÉS INODKOLÁS 4. E L T É R É S A Z E G Y E S É P Í T É S I Ö V E Z E T E K B E N A Z O T É K P A R A M É T E R E I T Ő L Indoklás: OTÉK 111. (2) bek. feltételrendszere 4.1. L K E - CS- 1 K E R T V Á R O S I A S L A K Ó T E R Ü L E T B E É P Í T É S I M É R T É K E A HÉSZ övezeti besorolásánál a csoportos beépítési módú intenzív kertvárosias lakóterület Lke-CS-1 építési övezet megengedett legnagyobb beépítettségének eltérése az alábbiak szerint tér el: Lke-CS-1 legnagyobb beépítési mérték HÉSZ TERVEZET csoportos beépítési módú kertvárosias lakóterületek különleges településrendezési ok, vagy kialakult állapot indokolja kialakult állapot szerinti közérdeket nem sért nem sért a 31. (1) bekezdésében foglalt követelmények teljesülnek teljesülnek HATÁLYOS HÉSZ Lke-CS-1 OTÉK Kertvárosias lakóterület eltérés 35% 35% 30% +5% A településen 2 helyen alakult ki csoportos beépítési mód, ahol a kialakult állapot igényli az OTÉK-ban meghatározottnál magasabb beépítettségi mértéket. A település északi végén, a Pomázi út mentén láncházakkal épült be 8 telek. A Damjanich utcáról nyíló Fürj utca nyugati oldalán 12 telek épült be, szintén láncházakkal. Mivel csak két ilyen területi egység van, elenyésző a növekmény. A paraméter nem tér el a hatályos HÉSZ-ben foglaltaktól, melyhez az Állami főépítész hozzájárulását adta A Z L KE- O - 10 K E R T V Á R O S I A S L A K Ó T E R Ü L E T B E É P Í T É S I M É R T É K E É S Z Ö L D F E L Ü L E T I M U T A T Ó J A A HÉSZ övezeti besorolásánál a oldalhatáron álló beépítési módú intenzív kertvárosias lakóterületek Lke-O-10 (korábban Lke-O-11) építési övezet megengedett legnagyobb beépítettségének és előírt legkisebb zöldfelületi arányának eltérése az alábbiak szerint: Lke-O-10 legnagyobb beépítési mérték HÉSZ TERVEZET oldalhatáron álló beépítési módú intenzív kertvárosias lakóterületek HATÁLYOS HÉSZ Lke-O-11 OTÉK Kertvárosias lakóterület eltérés 40% 40% 30% +10% legkisebb zöldfelületi mutató 40% 40% 50% -10% Indoklás: A József Attila utca mentén és attól délre, a Jankovics utcában kialakult rendkívül kismélységű és kis területű telkeken a beépítés esetenként már meghaladja az OTÉK-ban megengedett mértéket, a hatályos terv is nagyobb mértéket enged, kisebb zöldfelülettel. U R B A N - L I S S T Ú D I Ó K F T. 3

56 OTÉK-TÓL VALÓ ELTÉRÉSI KÉRELEM ÉS INODKOLÁS OTÉK 111. (2) bek. feltételrendszere különleges településrendezési ok, vagy kialakult állapot indokolja kialakult állapot szerinti közérdeket nem sért nem sért a 31. (1) bekezdésében foglalt követelmények teljesülnek teljesülnek Összesen 3 teleksor kerül ebbe a speciális övezetbe, tehát az eltérés nem okoz különösebb sűrűsödést, viszont kezelni tudja a kialakult állapot szerinti helyzetet. A paraméterek nem térnek el a hatályos HÉSZ-ben foglaltaktól, melyhez az Állami főépítész hozzájárulását adta A Z L K E - Z - 1 K E R T V Á R O S I A S L A K Ó T E R Ü L E T B E É P Í T É S I M É R T É K E É S Z Ö L D F E L Ü L E T I M U T A T Ó J A A HÉSZ övezeti besorolásánál a zártsorú beépítési módú intenzív kertvárosias lakóterület Lke-Z-1 építési övezet megengedett legnagyobb beépítettségének és előírt legkisebb zöldfelületi arányának eltérése szükséges az OTÉK-tól az alábbiak szerint: Lke-Z-1 legnagyobb beépítési mérték HÉSZ TERVEZET zártsorú beépítési módú intenzív kertvárosias lakóterületek HATÁLYOS HÉSZ Lke-O-11 OTÉK Kertvárosias lakóterület eltérés 35% 35% 30% +5% legkisebb zöldfelületi mutató 40% 40% 50% -10% Indoklás: A Budai út menti hagyományos budakalászi beépítés esetén a teljes telekre számított beépítési mérték helyenként ugyan alacsonyabb, de az övezet területére számított mérték már eléri, sőt néhol meghaladja a hatályos HÉSZ-ben meghatározottat is, esetenként a 40-50%-ot is. A jellegzetes oldalhatáros és hajlított házas beépítési forma indokolja az 5%-kal nagyobb beépítési mértéket. A telek szakadó löszfalas része és a beépítési formációk nem mindenütt teszik lehetővé az 50%-os zöldfelület kialakítását. A geometriai helyzet, a rövid, keskeny telekméret tehát indokolják a beépítettség növelését és ennek megfelelően a zöldfelület csökkentését. A paraméterek nem térnek el a hatályos HÉSZ-ben foglaltaktól, melyhez az Állami főépítész hozzájárulását adta. OTÉK 111. (2) bek. feltételrendszere különleges településrendezési ok, vagy kialakult állapot indokolja kialakult állapot szerinti közérdeket nem sért nem sért a 31. (1) bekezdésében foglalt követelmények teljesülnek teljesülnek U R B A N - L I S S T Ú D I Ó K F T. 4

57 OTÉK-TÓL VALÓ ELTÉRÉSI KÉRELEM ÉS INODKOLÁS 4.4. A L F - O - 2, L F - Z - 1, L F - Z - 2 F A L U S I A S L A K Ó T E R Ü L E T EK B E É P Í T É S I M É R T É K E É S Z Ö L D F E L Ü L E T I M U T A T Ó J A Az Lf-O-2, Lf-Z-1, Lf-Z-2 oldalhatáron álló vagy zártsorú beépítési módú közepes intenzitású és intenzív falusias lakóterületek építési övezetei esetében a megengedett legnagyobb beépítettségének és előírt legkisebb zöldfelületi arányának eltérése szükséges. Az Lf-O-2 építési övezet tekintetében a következő paraméteres eltérés indokolt: Lf-O-2 legnagyobb beépítési mérték HÉSZ TERVEZET oldalhatáron álló beépítési módú falusias lakóterület védett épület bővítése esetén 45% HATÁLYOS HÉSZ Lf-O-2 védett épület bővítése esetén 45% OTÉK faluisas lakóterület eltérés 30% +15% Ófalu - falusias területek Indoklás: védett épületek Lf-O-2 területen A falusias terület jellemző telekstruktúráját a következő térkép mutatja. Mint látható több telek nem éri el a m2-t, sőt az alattiak is találhatók. Ez is indokolja, hogy a területen az OTÉKtól való eltérés a falusias területen megengedett legyen, a beépítési % és a zöldfelületi mutató eltérő értékének alkalmazása során. Az Lf-O-1 övezeten belül számos olyan épület található, ami egyedi védelmet élvez. Ezen épületeknek a kisebb telkeken való bővítése több esetben már ütközik a beépítési mértékkel. Nem cél a terület sűrűségének növelése, ezért nem lehet általánosan nagyobb beépítettséget meghatározni. A védett épületek hozzáépítéssel való bővítését azonban nem volna szabad megakadályozni hiszen az épület előírt védelme sok kötelezettséggel is jár, nem cél egy skanzen kialakítása. Ezen védett épületek térarányait, formavilágát pl. magasítással nem szabad megváltoztatni, de víszintes irányú bővítésük adott esetben szükségessé és megengedhetővé válhat. Ennek érdekében, hogy ilyen esetek támogatottak legyenek, javasolt a beépítési mérték növelése, kizárólag egyedi védelem alatt álló épület esetében. A paraméter nem tér el a hatályos HÉSZ-ben foglaltaktól, melyhez az Állami főépítész hozzájárulását adta. OTÉK 111. (2) bek. feltételrendszere különleges településrendezési ok, vagy kialakult állapot indokolja kialakult állapot szerinti közérdeket nem sért nem sért a 31. (1) bekezdésében foglalt követelmények teljesülnek teljesülnek U R B A N - L I S S T Ú D I Ó K F T. 5

58 OTÉK-TÓL VALÓ ELTÉRÉSI KÉRELEM ÉS INODKOLÁS Az Lf-Z-1 és Lf-Z-2 építési övezetek tekintetében a következő paraméteres eltérés indokolt: Lf-Z-1 legnagyobb beépítési mérték legkisebb zöldfelületi mutató Lf-Z-2 legnagyobb beépítési mérték legkisebb zöldfelületi mutató HÉSZ TERVEZET zártsorú beépítési módú falusias lakóterület HATÁLYOS HÉSZ Lf-Z-1 OTÉK faluisas lakóterület eltérés 60% 30% 30% +30% 20% 40% 40% -20% HÉSZ TERVEZET zártsorú beépítési módú falusias lakóterület HATÁLYOS HÉSZ Lf-Z-2 OTÉK faluisas lakóterület eltérés 40% 30% 30% +10% 30% 40% 40% -10% Mindkét falusias beépítés speciális a településen, rendkívül aprótelkek jellemzik, így pl. van olyan telek, melynek mérete a 100 m²-t sem éri el (sőt van 64 m²-es beépített telek is!). Ezért indokolt a hatályos HÉSZ szerinti paraméter megtartása a területen, vagyis a 40%-60%-os beépítés és 30%- 20% zöldfelületi minimum érvényesítése. A területi egységek a védett településkép részei, így csökkentett értékkel nem volnának tovább éltethetők. A terület hagyománya indokolja az eltérő értékek fenntartását. A paraméterek nem térnek el a hatályos HÉSZ-ben foglaltaktól, melyhez az Állami főépítész hozzájárulását adta. U R B A N - L I S S T Ú D I Ó K F T. 6

59 OTÉK-TÓL VALÓ ELTÉRÉSI KÉRELEM ÉS INODKOLÁS Indoklás: OTÉK 111. (2) bek. feltételrendszere 4.5. VT- LF- 3 T E L E P Ü L É S K Ö Z P O N T V E G Y E S T E R Ü L E T A V O L T L E N F O N Ó T E R Ü L E T E N B E É P Í T É S I M É R T É K, Z Ö L D F E L Ü L E T I M U T A T Ó A HÉSZ övezeti besorolásánál volt Lenfonó területén a volt csarnoképület megtartásával létrejövő önálló telek esetében az utólag kialakuló telek 100%-os beépítési mértéket igényel, azzal, hogy a mellette levő terület közterület és közpark övezetté válhat. Ennek érdekében az építési övezet megengedett legnagyobb beépítettsége és a zöldfelületi mutatója az alábbiak szerint tér el: VT-LF-3 legnagyobb beépítési mérték legkisebb zöldfelületi mutató HÉSZ TERVEZET volt Lenfonó barnamezős területe településköz pont vegyes terület 35% különleges településrendezési ok, vagy kialakult állapot indokolja kialakult állapot szerinti közérdeket nem sért nem sért 0% HATÁLYOS HÉSZ VT-LF-3 40 % (100% a csarnok visszamaradó épületrészére) 20%* (0% csak a fenti esetben ) OTÉK településközpont terület eltérés 80% 20% 10% -10% A barnamezős terület esetleges strukturális átalakulásához szükségessé válhat, hogy a volt nagy üzemi csarnoképület egyes részének megtartása mellett alakuljon át a terület, és így a csarnok akár 100%-os beépítettségű maradna. A szabaddá váló területeket zöldterületként lehet kialakítani mellette. Összhatásában így is a környezet javulása volna elérhető, a közterületi egybefüggő közterület parkosítása egységes fenntartással működhetne. A hatályos HÉSZ ezt szerepelteti külön csillagozott engedményként de ehhez az eltérés a korábbi tervben hiányzott, ezt is pótolni szükséges. a 31. (1) bekezdésében foglalt követelmények teljesülnek teljesülnek 4.6. U R B A N - L I S S T Ú D I Ó K F T. 7