KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLE- TI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA 1.1. Szakmai fogalmak azonosítása, helyes használata. 1.2. A fogalmak jelentésváltozatának ismerete. 1.3. A szakmai fogalmakkal az ismeretanyag bemutatása, jellemzése, értelmezése, ÜZLETI GAZDASÁGTAN I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK 1. Szaknyelv alkalmazása Fogalmak felismerése meghatározás alapján. A fogalmak felismerése szövegben. A szakmai fogalom leglényegesebb elemeinek kiemelése. Az egy témához kapcsolódó fogalmak kiválasztása. Az összetartozó fogalmak együttes használata. A közlések megfogalmazásakor a megfelelő fogalmak használata. A fogalmak teljes mondatokba foglalása. mondatokba foglalása. A fogalmak jelentésváltozatainak megkülönböztetése. A gondolatok tömör, kerek mondatokban történő kifejtése. A mondatok egymáshoz illesztése egységes szöveggé. 2. Az ismeretanyag differenciálása Fogalmak felismerése meghatározás alapján. A fogalmak felismerése szövegben. A szakmai fogalom leglényegesebb elemeinek kiemelése. Az egy témához kapcsolódó fogalmak kiválasztása. Az összetartozó fogalmak együttes használata. A közlések megfogalmazásakor a megfelelő fogalmak használata. A fogalmak teljes A fogalmak jelentésváltozatainak megkülönböztetése. A gondolatok tömör, kerek mondatokban történő kifejtése. A mondatok egymáshoz illesztése egységes szöveggé. Önálló állásfoglalás. 2.1. Lényegkiemelés Kérdésekre válaszadás. Az ismeretanyag legfontosabb elemeinek A válaszok, a bemutatás terjedelmi (idő) korlátainak betartása. Kérdésekre válaszadás. Az ismeretanyag legfontosabb elemeinek A válaszok, a bemutatás terjedelmi (idő) korlátainak betartása. Lényeges és kevésbé lényeges szempontok megkülönböztetése. Információk szétválogatása szakmailag meghatározott szempontok alapján. Megfigyelési szempontok kiválasztása.
2.2. Különbségek és azonosságok 2. 3. A modellalkotás és elvonatkoztatás képessége Közös és eltérő tulajdonságok Közös és eltérő tulajdonságok Hatások és kölcsönhatások Hatások és kölcsönhatások A tulajdonságok értékelése különböző szempontok szerint. A vizsgálat szempontjából fontos összefüggéseket A vizsgálat szempontjából fontos össze- mutató elemek felismerése. függéseket mutató elemek felismerése. A vizsgálat szempontjából nem fontos A vizsgálat szempontjából nem fontos elemek és összefüggések elhagyása. Eseménysorok elemek és összefüggések elhagyása. Ese- Rendszeren belüli ménysorok Rendszeren belüli alrendszerek értelmezése. alrendszerek értelmezése. Példák összegyűjtése és Példák összegyűjtése és Adatokból Adatokból táblák és ábrák készítése. Ábrákból táblák és ábrák készítése. adatok felismerése és egyszerűbb Ábrákból adatok felismerése és értelmezése. egyszerűbb értelmezése. 3. Problémaközpontú gondolkodás 3.1. A probléma felismerése. 3.2. A problémamegoldás keresése. 3.3. Problémamegoldás értékelése. A feladat helyes értelmezése. A feladat helyes értelmezése. A tananyagegységben a tanult A tananyagegységben a tanult megoldandó probléma kiemelése. megoldandó probléma kiemelése. Esettanulmányokban és példaesetekben Esettanulmányokban és példaesetekben tanult szakmai probléma felismerése és tanult szakmai probléma felismerése és megfogalmazása. megfogalmazása. Esettanulmányokban és példaesetekben igények és elvárások megfogalmazása. A megoldási lépések A megoldási lépések A megoldások információszükségletének Megfogalmazott probléma többféle megoldása - változatok értelmezése. A különböző megoldások összevetése - előnyök és hátrányok felismerése. A felismert és megfogalmazott előnyök és hátrányok összevetése. A várható eredmények becslése, a kapott Okok és következmények felismerése, értékek rövid szöveges értelmezése. megfogalmazása - egyszerre több ok és következmény is lehet. A várható eredmények becslése, a kapott értékek összefüggő szöveges értékelése.
4. A gyakorlat modellezése 4.1. Bizonylatok felhasználása 4.2. Számítások, tételszerkesztések Bizonylatok tartalmának felismerése. Bizonylatok tartalmának felismerése. A A bizonylattal dokumentált gazdasági bizonylattal dokumentált gazdasági esemény esemény felismerése és megfogalmazása. felismerése és megfogalmazása. Gazdasági események bizonylatokra feljegyzésenő Gazdasági események bizonylatokra törté- feljegyzése. Bizonylatok elhelyezése a materiális és az információs folyamatokban. Bizonylatok közötti kapcsolatok Könyvelési tételek szerkesztése Könyvelési tételek szerkesztése alapbizonylatok adatai, analitikus összesítések alapbizonylatok adatai, analitikus összesí- vagy megfogalmazott gazdasági tések vagy megfogalmazott gazdasági esemény szövegében, esemény szövegében, megadott információk alapján. megadott információk alapján. Mutatószámok kiszámítása statisztikai Mutatószámok kiszámítása statisztikai sorokból. sorokból. 5. Források használata és értékelése 6.1. Forrásokból információk gyűjtése, következtetések levonása 6.2. Információk összevetése 6.3. Információk gyűjtése statisztikai forrásokból A forrás tartalmával kapcsolatos Megadott szempontok alapján a egyszerű kérdések megválaszolása. források tartalmára vonatkozóan következtetések levonása. Állítások megfogalmazása. Tartalmi és formai különbségek Tartalmi és formai különbségek kiválasztása két azonos témájú forrásból. kiválasztása két azonos témájú forrásból. Statisztikai sorok, táblák, grafikus ábrák Statisztikai sorok, táblák, grafikus ábrák tartalmára állítások megfogalmazása. tartalmára állítások megfogalmazása. 1.1. A marketing modern értelmezése B) ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK 1. Marketing és marketinggondolkodás A marketing modern értelmezése, logikai lépéseinek felsorolása A szükséglet, igény, érték fogalmak helyes marketingszemléletű értelmezése. A marketingeszközök és a jellemző eszközváltozatok 1.2. A marketing-mix Az 5P marketing-mix értelmezése A legfontosabb termékkategóriák jellemzése. Az ármegállapítás módjai felsorolása, példákkal illusztrálása. A legjellemzőbb marketingcsatornák felso- A marketing modern értelmezése, logikai lépéseinek A szükséglet, igény, érték fogalmak helyes marketingszemléletű értelmezése. A marketingeszközök és a jellemző eszközváltozatok A 10P marketing-mix értelmezése A legfontosabb termékkategóriák jellemzése. Az ármegállapítás módjai felsorolása, példákkal illusztrálása. A legjellemzőbb marketingcsatornák felso-
1.3. Piacorientált gondolkodás rolása és jellemzése. A kommunikáció legfontosabb eszközeinek, módszereinek összehasonlítása. rolása és jellemzése. A kommunikáció legfontosabb eszközeinek, módszereinek összehasonlítása. A piacorientált gondolkodásmód A piacorientált gondolkodásmód értelmezése, megkülönböztetése más felfogásoktólfogásoktól. értelmezése, megkülönböztetése más fel- Egyszerű esettanulmányban Esettanulmányban - a marketingeszközök kiválasztásának - a marketingeszközök kiválasztásának értelmezése, értelmezése, - a marketingeszközök megválasztása úgy, - a marketingeszközök megválasztása úgy, hogy a hogy a kiválasztott eszköz erősítse kiválasztott eszköz erősítse, a mix elemek együttes hatását, a mix elemek együttes hatását - az eszközök megváltoztatása a piacról - az eszközök megváltoztatása a piacról érkező információk alapján. érkező információk alapján. A fogyasztóvédelem néhány gyakorlatban A fogyasztóvédelem lényegének megfogalmazása, néhány gyakorlatban gyakran gyakran előforduló feladatának felsorolása, példákkal illusztrálva. előforduló feladatának felsorolása, értelmezése, példákkal illusztrálva. 2.1. Az államháztartás és alrendszerei 2. A vállalkozás és az államháztartás kapcsolatai Az államháztartás alrendszereinek felsorolásalása és részletes jellemzésük. Az államháztartás alrendszereinek felsoro- A vállalkozás és az alrendszerek A vállalkozás és az alrendszerek kapcsolatának rövid kapcsolatának A legfontosabb költségvetési bevételek A legfontosabb költségvetési bevételek A költségvetési kiadások főbb A költségvetési kiadások főbb típusainak típusainak A költségvetési egyenleg értelmezése. A költségvetési egyenleg értelmezése. A támogatások szerepének bemutatása az állami feladatok megvalósításában. A közvetlen és közvetett, az egyedi és normatív támogatás közötti különbség 2.2. A támogatások A támogatások szerepének bemutatása az állami feladatok megvalósításában. A közvetlen és közvetett, az egyedi és normatív támogatás közötti különbség 2.3. Az adók A befizetések szerepének értelmezése az állami feladatok megvalósításában és a jövedelmek újraelosztásában. Az adóalany, az adótárgy, az adóalap és az adómérték megfogalmazása - a társasági adó, az általános forgalmi adó és a személyi jövedelemadó vonatkozásában. A befizetések szerepének értelmezése az állami feladatok megvalósításában és a jövedelmek újraelosztásában. Az adóalany, az adótárgy, az adóalap és az adómérték az adómérték megfogalmazása - a társasági adó, az általános forgalmi adó és a személyi jövedelemadó vonatkozásában, a törvényi helyek illusztrálásával. A helyi adók célja, fajtái példával illusztrálva, összehasonlítása a központi adókkal.
Az elektronikus ügyintézés lényege, lehetséges területeinek felsorolása és példákkal való illusztrálása. 3.1. A pénz és a pénzforgalom 3. Pénzügyi műveletek A pénz funkcióinak, a vállalkozás A pénz funkcióinak, a vállalkozás jellemző pénzáramainak jellemző pénzáramainak felsorolása és Az MNB monopolizált jogainak és feladatainak Az MNB monopolizált jogainak és Néhány pénzintézet és jellemző feladatainak felsorolása és értelmezése. pénzintézeti tevékenységek Néhány pénzintézet és jellemző megnevezése. pénzintézeti tevékenységek A készpénz, a készpénz nélküli és a készpénzkímélő fizetések A készpénz, a készpénz nélküli és a kész- pénzkímélő fizetések bemutatása és összehasonlítása a szereplők és a gazdaság számára előnyös és hátrányos jellemzőik alapján. Készpénz-átutalási megbízás, belföldi postautalvány, a pénztári bizonylatok kitöltése megadott adatok alapján, a bizonylatok tartalmából a gazdasági esemény felismerése és a készpénzkészlet-változás könyvelési tételének megszerkesztése. A házipénztárral szembeni követelmények és a legfontosabb pénzkezelési szabályok ismertetése. A pénztár és a bankszámla kapcsolatának A bankszámlakivonat értelmezése. 3.2. A készpénzforgalom Készpénz-átutalási megbízás, belföldi postautalvány, a pénztári bizonylatok kitöltése megadott adatok alapján, a bizonylatok tartalmából a gazdasági esemény felismerése és a készpénzkészlet-változás könyvelési tételének megszerkesztése. A házipénztárral szembeni követelmények és a legfontosabb pénzkezelési szabályok rövid ismertetése. A pénztár és a bankszámla kapcsolatának A bankszámlakivonat értelmezése. 3.3. A számlapénzforgalom A bankszámlaszerződés alanyainak megnevezése, jogaik és kötelezettségeik A bankszámla felett rendelkezés módjának A különböző bankszámlák szerepének Az átutalás és a beszedési megbízások lényegének bemutatása, információtartalmának felsorolása, az információtartalomból a gazdasági esemény meghatározása és az esemény könyvelési tételének megszerkesztése. Néhány elektronikus banki ügylet A bankszámlaszerződés alanyainak megnevezése, jogaik és kötelezettségeik A bankszámla felett rendelkezés módjának A különböző bankszámlák szerepe közötti különbségek Az átutalás, a beszedési megbízások, az okmányos meghitelezés lépéseinek bemutatása, a banki megbízások információtartalmának felsorolása, az információtartalomból a gazdasági esemény meghatározása és az esemény könyvelési tételének megszerkesztése. Az elektronikus bank lényege, megvalósítható banki ügyletek felsorolása, értelmezése. Az elektronikus bank használatának előnyei és hátrányai.
3.4. A bankkártya és a csekk A bankkártya felhasználási A bankkártya felhasználási lehetőségeinek felsorolása a modern gazdaságban, lehetőségeinek felsorolása és ismertetése a használata előnyeinek kiemelé- modern se. gazdaságban, használatának előnyei és A bankkártya tulajdonságainak hátrányai. A bankkártya tulajdonságainak A csekk szerepe, jellemzői és felhasználási lehetőségei, érvényességi A csekk szerepe, jellemzői és kellékei. felhasználási lehetőségei közötti különbségek megfogalmazása, érvényességi kellékei. A hitelkártya szerepe. 4. A vásárolt készletek 4.1. A készletek fajtái A készlet jellemzése, megkülönböztetése a többi vagyonelemtől. Készletfajták felsorolása és példával illusztrálása. A minimális, a maximális és a folyókészlet szerepének értelmezése a készletek tervezésében. A logisztika fogalma. A készlet jellemzése, megkülönböztetése a többi vagyonelemtől. Készletfajták felsorolása és példával illusztrálása, a termelési folyamatban való szerepük A minimális, a maximális és a folyó és átlagkészlet szerepének értelmezése, kiszámítása a készletek tervezésében. A logisztika fogalma, fajtái és szerepe a hatékony gazdálkodásban. 4.2. A készletek analitikája 4.3. A vásárolt készlet értékelése A vásárolt készlet bevételezési és kiadási bizonylatainak és a szállítói számla információtartalmának bemutatása, a formai és tartalmi követelmények A beszerzés és felhasználás gazdasági események bizonylatokra feljegyzése az események leírása alapján, a kitöltött bizonylatokból a gazdasági események felismerése. A szállítói számla általános forgalmi adó tartalmának felismerése, a levonható forgalmi adó nagyságának kiszámítása a számla adataiból (bruttó, nettó összegből). Az analitikus készletnyilvántartás, a szállítói folyószámla nyilvántartás, az általános forgalmi adó nyilvántartás információtartalmának és szerepének ismertetése. A készlet beszerzési ár leggyakoribb elemeinek felsorolása, alapadatokból a beszerzési ár kiszámítása. A készletcsökkenések, valamint a záró készlet mérlegértékének kiszámítása a FIFO és a csúsztatott (gördülő) átlagár módszerrel. A vásárolt készlet bevételezés és kiadás bizonylatainak és a szállítói számla információtartalmának bemutatása, a formai és tartalmi követelmények A beszerzés és felhasználás gazdasági események bizonylatokra feljegyzése az események leírása alapján, a kitöltött bizonylatokból a gazdasági események felismerése. A szállítói számla általános forgalmi adó tartalmának felismerése, a levonható forgalmi adó nagyságának kiszámítása a számla adataiból (bruttó, nettó összegből). Az analitikus készletnyilvántartás, a szállítói folyószámla nyilvántartás, az általános forgalmi adó nyilvántartás információtartalmának és szerepének ismertetése. A készlet beszerzési ár leggyakoribb elemeinek felsorolása, alapadatokból a beszerzési ár kiszámítása. A készlet beszerzési áron történő értékeléséből adódó problémák megfogalmazása a készletcsökkenés értékének meghatározásában - a megoldási módok ismertetése és összehasonlítása a költségekre és a vállal-
4.4. A főkönyvi készletnyilvántartás 4.5. A készletfinanszírozás forrásai 4.6. Az általános forgalmi adó működési mechanizmusa Az anyagbeszerzés, a szállítónak visszaküldés és a szállítótól kapott engedmény, valamint az anyagfelhasználás, a szállítói tartozások kiegyenlítése elszámolási betétről, rövid lejáratú hitelből könyvelési tételek megszerkesztése analitikus feladás, alapbizonylat vagy megfogalmazott gazdasági esemény alapján idősorosan és számlasorosan. Az anyagok főkönyvi számla tartalmának, egyenlegének értelmezése. A készletek lehetséges finanszírozási forrásainak A hitelezés alapelveinek A váltó, mint kereskedelmi hitel A váltó jellemzői és törvényes kellékei. Az áfa jellemzőinek A levonható és a fizetendő általános forgalmi adó megkülönböztetése, az áfa pénzügyi elszámolása. Az áfa mértéke. Áfa mentesség eseteinek Az áfa könyvviteli elszámolása. kozás vagyonára gyakorolt hatás szerint. A készletcsökkenések, valamint a záró készlet mérlegértékének kiszámítása a FIFO és a csúsztatott (gördülő) átlagár módszerrel. Az anyagbeszerzés, a szállítónak visszaküldés és a szállítótól kapott engedmény, valamint az anyagfelhasználás, a szállítói tartozások kiegyenlítése elszámolási betétről, rövid lejáratú hitelből könyvelési tételek megszerkesztése analitikus feladás, alapbizonylat vagy megfogalmazott gazdasági esemény alapján idősorosan és számlasorosan. Az anyagok főkönyvi számla tartalmának, egyenlegének értelmezése. A készletek lehetséges finanszírozási forrásainak felsorolása és A hitelezés alapelveinek felsorolása, értelmezése. A hitelképesség vizsgálatára likviditási mutatók számolása megadott adatokból, és a kapott mutatók nagyságának értelmezése. A váltó, mint kereskedelmi hitel A váltó jellemzői és törvényes kellékei. Az áfa jellemzői és értelmezése. Az áfa működési mechanizmusa. A levonható és a fizetendő általános forgalmi adó megkülönböztetése, az áfa pénzügyi elszámolása. Az áfa mértéke. Az adómentesség és az adókedvezmény összehasonlítása. Az áfa mentesség eseteinek felsorolása és értelmezése. Az áfa könyvviteli elszámolása. A hozzáadott érték adó megjelenése az EU néhány országában. 5. Az emberi erőforrás 5.1. Az emberi erőforrás, mint termelési tényező Az emberi erőforrás sajátosságainak ismertetése, Az emberi erőforrás sajátosságainak ismerte- megkülönböztetése a többi termelési tése, megkülönböztetése a többi termelési tényezőtől. tényezőtől. Bérezési formák és alkalmazási Bérezési formák és alkalmazási lehetőségeik lehetőségeik felsorolása és Kereset összetevőinek felsorolása és fogalmuk Kereset összetevőinek felsorolása és fogalmuk meghatározása, példákkal való illusztrálása. meghatározása, példákkal való
5.2. Bérek számfejtése A munkaidő és a munkateljesítmény nyilvántartás. Az egyéni kereset összesítése, a munkavállalói tartozás nyilvántartása, ezen nyilvántartások információtartalmának bemutatása, az információtartalomból a gazdasági esemény megnevezése. A bérszámfejtési bizonylatok összesített adatainak megjelenése a szintetikus könyvelésben. A munkabérek elszámolásával kapcsolatos valamennyi gazdasági esemény főkönyvi könyvelése. A munkavállaló és munkáltató bérterheinek megkülönböztetése, összehasonlítása. A munkaidő és a munkateljesítmény nyilvántartás. Az egyéni kereset összesítése, a munkavállalói tartozás nyilvántartása, ezen nyilvántartások információtartalmának bemutatása, az információtartalomból a gazdasági esemény megnevezése. A bérszámfejtési bizonylatok összesített adatainak megjelenése a szintetikus könyvelésben. A munkabérek elszámolásával kapcsolatos gazdasági események főkönyvi könyvelése. A munkavállaló és munkáltató bérterheinek megkülönböztetése, összehasonlítása. Az elszámolásra kiadott összeg értelmezése és könyvviteli elszámolása. 5.3. Bérek fizetése A bérfizetés bizonylatainak információtartalma, kapcsolata a bérszámfejtés bizonylataival, A bérfizetés bizonylatainak információtartalma, kapcsolata a bérszámfejtés bizonyla- a bizonylatok információtartalmából taival, a bizonylatok információtartalmából a gazdasági esemény megnevezése. A munkabérek kifizetésével kapcsolatos gazdasági események főkönyvi könyvelése. A bérrel kapcsolatos kötelezettségek átutalásának könyvelése és bizonylatainak megnevezése A Jövedelem-elszámolási számla tartalmának bemutatása, az egyenlegének értelmezése a könyvviteli munka különböző fázisaiban. a gazdasági esemény megnevezése. A munkabérek kifizetésével kapcsolatos gazdasági események főkönyvi könyvelése. A bérrel kapcsolatos kötelezettségek átutalásának könyvelése és bizonylatainak megnevezése A jövedelem elszámolása során használt valamennyi főkönyvi számla tartalmának bemutatása, az egyenlegeik értelmezése a könyvviteli munka különböző fázisaiban. 5.4. Személyi jövedelemadó Az összevont jövedelem csoportjainak megnevezése, a csoportok tartalmának illusztrálása néhány példával. Az éves összes jövedelem A tárgyévben levont adóelőleg és az adó különbségének meghatározása, értelmezése. A személyi jövedelemadó bevallási módjainak felsorolása és a lehetséges határidők megnevezése. Az összevont jövedelem csoportjainak megnevezése és bemutatása, a csoportok tartalmának illusztrálása néhány példával. Az éves összes jövedelem összegének A tárgyévben levont adóelőleg és az adó különbségének A személyi jövedelemadó bevallási módjainak felsorolása és a lehetséges határidők megnevezése. Az aktuális személyi jövedelemadó mértékének ismertetése.
6. Befektetett eszközök 6.1. A befektetés A befektetések fogalma, a befektetéssel szembeni elvárások megfogalmazása. A befektetés értelmezése a tárgyi eszközökre, az immateriális javakra és a pénzeszközökre. A tárgyi eszközök fajtái. A befektetések fogalma, a befektetéssel szembeni elvárások megfogalmazása, a hozam és a kockázat összekapcsolása. A befektetés értelmezése a tárgyi eszközökre, az immateriális javakra és a pénzeszközökre. A tárgyi eszközök és az immateriális javak fajtái, szerepük a vállalkozás gazdálkodásában. A befektetéssel szembeni elvárások megfogalmazása, a hozam és a kockázat összekapcsolása. 6.2. A beruházások A beruházások fogalma, fajtái. A tárgyi eszközök állománynövekedési jogcímeinek A bekerülési érték meghatározása és legjellemzőbb elemeinek felsorolása idegen kivitelezővel végeztetett beruházások esetén. Az idegen kivitelezővel végeztetett beruházások könyvviteli elszámolása (számlák gyűjtése, áfa, kiegyenlítések vegyes pénzügyi forrásból, aktiválás). A tervezett maradványérték, a bruttó és nettó érték értelmezése. A beruházás és a tárgyi eszközök analitikus feljegyzéseinek információtartalma. A beruházások fogalma, fajtái. A tárgyi eszközök állománynövekedési és állománycsökkenési jogcímeinek A bekerülési érték meghatározása és legjellemzőbb elemeinek felsorolása idegen kivitelezővel végeztetett beruházások esetén. Az idegen kivitelezővel végeztetett beruházások könyvviteli elszámolása (számlák gyűjtése, áfa, kiegyenlítések vegyes pénzügyi forrásból, aktiválás). A tervezett maradványérték, a bruttó és nettó érték értelmezése A beruházás és a tárgyi eszközök analitikus feljegyzéseinek 6.3. Az értékcsökkenés és értékcsökkenési leírás A tárgyi eszközök értékcsökkenésének értelmezése. Az értékcsökkenés és az értékcsökkenési leírás kapcsolata. Terv szerinti és terven felüli értékcsökkenés megkülönböztetése. Az értékcsökkenés számítás alapjának Az értékcsökkenés kiszámítási módszereinek ismertetése (lineáris leírás és teljesítményarányos leírás). Az értékcsökkenés éves és negyedéves összegének, és a nettó érték meghatározása a fenti két módszer esetén. A terv szerinti értékcsökkenés főkönyvi könyvelési tételének megszerkesztése. információtartalma. A tárgyi eszközök értékcsökkenésének értelmezése. Az értékcsökkenés és az értékcsökkenési leírás kapcsolata. Terv szerinti és terven felüli értékcsökkenés megkülönböztetése, a terv szerinti és a terven felüli leírás jellemző eseteinek Az értékcsökkenés számítás alapjának Az értékcsökkenés kiszámítási módszereinek ismertetése (lineáris leírás és teljesítményarányos leírás). Az értékcsökkenés éves és negyedéves összegének és a nettó értéknek meghatározása a fenti két módszer esetén. A terv szerinti értékcsökkenés főkönyvi könyvelési tételének megszerkesztése.
6.4. A beruházások forrásai 6.5. A befektetett pénzügyi eszközök A beruházások finanszírozási A beruházások finanszírozási lehetőségeinek felsorolása, a beruházási és lehetőségeinek felsorolása, a beruházási és forgóeszközhitelek forgóeszközhitelek megkülönböztetése. megkülönböztetése A saját forrás, a fedezet és biztosítékok A saját forrás, a fedezet és biztosítékok szerepének bemutatása a hitelezésben. szerepének bemutatása a hitelezésben. A biztosítékok formáinak A biztosítékok formáinak bemutatása és A hitelezési eljárás lépéseinek különbségük ismertetése. A hitelezési eljárás lépéseinek felsorolása és értelmezése. A befektetett pénzügyi eszközök fajtáinak A befektetett pénzügyi eszközök fajtáinak felsorolása és Az értékpapír tulajdonságok Az értékpapír tulajdonságok felsorolása, A kamat, a kamatláb értelmezése: EBKM értelmezése. és a THM értelmezése. A kamat, a kamatláb értelmezése: EBKM A betéti és hitelkamatok összehasonlítása, és a THM értelmezése, szerepük a betéti és értékpapír kamatok nagysága napi gazdasági információk alapján. A betéti és hitelkamatok összehasonlítása, a betéti és értékpapír kamatok nagysága napi gazdasági információk alapján. 7. A tevékenységek költségei és az értékesítés 7.1. A tevékenység költségei 7.2. A befejezett tevékenységek elszámolása Különbség és kapcsolat a költség, a ráfordítás Különbség és kapcsolat a költség, a ráforportosítása és a kiadás között. A költségek csodítás és a kiadás között. A költségek cso- különböző szempontok szerint. portosítása különböző szempontok szerint, A költségnem szerinti költséggyűjtés bizonylatainak, példákkal való illusztrálás. a bizonylatok információ- A költségek elszámolásának lehetséges tartalmának megnevezése, a gazdasági módjainak esemény megnevezése és a költséggyűjtés A költségnem szerinti költséggyűjtés bizonylatainak, könyvelési tételének költségnemekre történő a bizonylatok információ- megszerkesztése. tartalmának megnevezése, a gazdasági esemény megnevezése és a költséggyűjtés könyvelési tételének költségnemekre történő megszerkesztése. Költségnem elszámolás esetében a raktárra Költségnem elszámolás esetében a raktár- vétel bizonylatának ra vétel bizonylatának megnevezése, információtartalmából a megnevezése, információtartalmából a gazdasági esemény megnevezése. gazdasági esemény megnevezése. A kalkuláció fogalmának és indokolt időpontjának A kalkuláció fogalmának és indokolt idő- meghatározása, az előállítási pontjának meghatározása, az előállítási önköltség legfontosabb elemeinek felsorolásalása. önköltség legfontosabb elemeinek felsoro- A saját termelésű készletek A saját termelésű készletek állományváltozásának kiszámítása, előjelének állományváltozásának kiszámítása, előjelzás értelmezése és elhelyezése a vállalkoének értelmezése és elhelyezése a vállalko- teljesítményei között. zás teljesítményei között. A késztermékek készletre vételének könyvelési A késztermékek készletre vételének köny- tételei. velési tételei.
7.3. Az értékesítés gazdasági eseményei és hatása Az értékesítés könyvelési tételeinek elszámolása Az értékesítés könyvelési tételeinek elvétel, összköltség eljárás esetén (árbeszámolása összköltség eljárás esetén (árbe- áfa, készletcsökkenés, árengedmény, vétel, áfa, készletcsökkenés, árengedmény, visszaküldés). visszaküldés). A vevőkövetelések A vevőkövetelések információtartalmának és a vevők főkönyvi információtartalmának és a vevők főkönyvi számla tartalmának számla tartalmának A követelés nyilvántartás tartalmának ismertetésevetelmények A követelés nyilvántartással szembeni kö- megfogalmazása, a vevők Az értékesítés eredményre gyakorolt hatásának nyilvántartás tartalmának ismertetése. Az értékesítés eredményre gyakorolt hatá- sának 8.1. Egyszerű adatfeldolgozási módszerek 8. Az erőforrások és befejezett tevékenységek adatainak statisztikai feldolgozása Adatforrások megnevezése. Adatforrások megnevezése. Az adatgyűjtés módja, a sokaság és a megfigyelési egység, a közös és megkülönbözfigyelési egység, a közös és megkülönböz- Az adatgyűjtés módja, a sokaság és a megtető ismérv és az ismérvváltozatok azonosítása egyszerű példákra vonatkoztatva. sítása. tető ismérv és az ismérvváltozatok azono- Statisztikai sorok és táblák felismerése, Statisztikai sorok és táblák felismerése, készítése. A statisztikai sor, a tábla, és a készítése. A statisztikai sor, a tábla, és a grafikus ábra kellékeinek és szerkesztésük grafikus ábra kellékeinek és szerkesztésük szabályainak felsorolása és alkalmazása. szabályainak A KSH feladatai a statisztikai törvény alapján. Megoszlási és koordinációs viszonyszám számítása csoportosító sorból. Dinamikus viszonyszám (lánc és bázis) kiszámítása idősorból. Egyenes és fordított intenzitási viszonyszám kiszámítása leíró sorból. A statisztikai sorok adatainak felhasználása a vásárolt készletekre, a vállalkozásban dolgozók létszámára, a dolgozók jövedelmére, a befektetett eszközök megismert csoportjaira, az elkészült vagy értékesített termékekre, az értékesítéssel elért árbevételre vonatkozóan. 8.2. A viszonyszámok Megoszlási viszonyszám számítása csoportosító sorból. Dinamikus viszonyszám (lánc és bázis) kiszámítása idősorból. Egyenes és fordított intenzitási viszonyszám kiszámítása leíró sorból. A statisztikai sorok adatainak felhasználása a vásárolt készletekre, a vállalkozásban dolgozók létszámára, a dolgozók jövedelmére, a befektetett eszközök megismert csoportjaira, az elkészült vagy értékesített termékekre, az értékesítéssel elért árbevételre vonatkozóan.
8.3. A középértékek Egyszerű és súlyozott számtani átlag kiszámítása - a súly szerepét betöltheti a relatív gyakoriság is. Közölt (számítani nem kell) szórásmutató nagyságának értelmezése. Mértani átlag számítása idősorból, a változás átlagos ütemének meghatározása és értelmezése. A kronológikus átlag kiszámítása készletadatok idősorból. A forgási sebesség mutatószámainak kiszámítása és értelmezése. 8.4. Az érték - ár- és volumenindexek A termelési érték vagy eladási forgalom adatokból a termelési érték, a termelési volumen és az árak változását jellemző mutatók kiszámítása és az indexek közötti összefüggés 8.5. Az adatok közlése A számítások eredményének rövid szöveges értékelése. Az eredmények statisztikai táblába rendezése. Az eredmények grafikus ábrázolásának megtervezése. 9.1. Az ellenőrzés és az egyeztetés szerepe a nyilvántartásban 9. Nyitás - zárás - éves beszámoló Egyszerű és súlyozott számtani átlag kiszámítása - a súly szerepét betöltheti a relatív gyakoriság is. Közölt (számítani nem kell) szórásmutató nagyságának értelmezése. Mértani átlag számítása idősorból, a változás átlagos ütemének meghatározása és értelmezése. A kronológikus átlag kiszámítása készletadatok idősorból. A forgási sebesség mutatószámainak kiszámítása és értelmezése. A termelési érték vagy eladási forgalom adatokból a termelési érték, a termelési volumen és az árak változását jellemző mutatók kiszámítása és az indexek közötti összefüggés Az árváltozás hatásának értelmezése. Az eredmények statisztikai táblába rendezése. Az eredmények grafikus ábrázolásának megtervezése. Összefüggő szöveges elemzés készítése. Az ellenőrzés szerepének értelmezése a pontos információ létrehozásában, a viszszacsatolás jelentőségének leírása. A nyilvántartások és a valóság egyeztetésének szükségessége, eltérés esetén a szükséges teendők megfogalmazása. A leltározás teendőinek Az analitikus és szintetikus könyvelés egyeztetésének fontossága, az egyeztetési lehetőségek ismertetése. lehetőségek ismertetése. 9.2. Leltár és Mérleg A mérleg és leltár bemutatása, összehasonlítása. Az éves beszámoló szerepe, részeinek Az A típusú mérleg felépítése - főcsoportok és csoportok, a csoportok tartalmának rövid jellemzése. 9.3. Számviteli alapfogalmak A számvitel és a könyvvitel fogalma, feladatai és fajtái. Számviteli alapelvek felsorolása, rövid értelmezésük. A számviteli politika fogalma, célja, néhány a tananyaghoz kapcsolódó tartalmának A könyvviteli számlák, a gazdasági ese- Az ellenőrzés szerepének értelmezése a pontos információ létrehozásában, a viszszacsatolás jelentőségének leírása. A nyilvántartások és a valóság egyeztetésének szükségessége, eltérés esetén a szükséges teendők megfogalmazása. A leltározás teendőinek Az analitikus és szintetikus könyvelés egyeztetésének fontossága, az egyeztetési A mérleg és leltár bemutatása, összehasonlítása. Az éves beszámoló szerepe, részeinek Az A típusú mérleg felépítése - főcsoportok és csoportok, a csoportok tartalmának rövid jellemzése. A számvitel és a könyvvitel fogalma, feladatai és fajtái. Számviteli alapelvek felsorolása, értelmezésük. A számviteli politika fogalma, célja, a tananyaghoz kapcsolódó tartalmak felsorolása és értelmezése. A könyvviteli számlák, a gazdasági esemé-
9.4. Az eredménykimutatás mények könyvelése. A főkönyvi kivonat fogalma, felépítése, összefüggései. A számlakeret fogalma, felépítése, összefüggései. A mérleg és vállalkozói számlakeret kapcsolatának bemutatása Bizonylatok fogalma, csoportosítása, funkciói. A bizonylati elv értelmezése. A könyvviteli munkával szemben támasztott követelmények. tott követelmények. Az eredmény-kimutatás céljának Az eredménykategóriák felsorolása, különbségek Az eredménykategóriák fő összetevőinek jellemzése (összköltség eljárás A típus esetén) Az Eredmény-kimutatás és Mérleg kapcsolata. Adózott eredmény megosztása osztalékra és mérleg szerinti eredményre. Az adózás előtti eredmény és a társasági adóalap módosítások összevont egyenlegének ismeretében az adó kiszámítása. 9.4. Nyitás-zárás A nyitási és a zárlati munkák feladatai. Az eredményszámlák, az eszköz és forrás számlák nyitásának, zárásának könyvelési tételei, a tételek szerepének ismertetése. nyek könyvelése. A főkönyvi kivonat fogalma, felépítése, összefüggései. A számlakeret fogalma, felépítése, összefüggései. A mérleg és vállalkozói számlakeret kapcsolatának bemutatása Bizonylatok fogalma, csoportosítása, funkciói. A bizonylati elv értelmezése. A könyvviteli munkával szemben támasz- Az eredmény-kimutatás céljának Az eredménykategóriák felsorolása, különbségek Az eredménykategóriák fő összetevőinek jellemzése (összköltség eljárás A típus esetén. Az Eredmény-kimutatás és Mérleg kapcsolata. Adózott eredmény megosztása osztalékra és mérleg szerinti eredményre - az érdekkonfliktus értelmezése. Az adózás előtti eredmény és a társasági adóalap módosítások összevont egyenlegének ismeretében az adó kiszámítása. A társasági adó célja, alanyai, alapja, mértéke, néhány korrekciós tétel felsorolása és értelmezése, az adókedvezmény értelmezése a társasági adóra vonatkozóan. A nyitási és a zárlati munkák feladatai. Az eredményszámlák, az eszköz és forrás számlák nyitásának, zárásának könyvelési tételei, a tételek szerepének ismertetése.