1. oldal 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet a telekalakításról Az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. -a (2) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következıket rendelem el: A rendelet hatálya 1. A rendelet hatálya kiterjed az ország területén lévı valamennyi telket érintı telekalakításra. Fogalommeghatározások 2. E rendelet alkalmazásában a) nyúlványos (nyeles) telek: a telekfelosztás során keletkezı olyan telektömbön belüli telek, amely csak - a ki- és bejárásra, valamint a közmővek elhelyezésére alkalmas - nyélszerő résszel kapcsolódik a köz- vagy magánúthoz, b) tömbtelek: az 1998. január 1-je elıtti elıírások alapján már kialakított, több épülettel beépített építési telek, c) úszótelek: a b) pontban meghatározott tömbtelken álló külön tulajdonú épületek részére kialakított telek, d) telek homlokvonala: a teleknek a közúttal vagy magánúttal közös határvonala. A telekalakítás sajátos szabályai 3. (1) A telket - a nem építési telek telekegyesítése és telekhatár-rendezése kivételével - úgy kell alakítani, hogy a kialakuló telkek köz- vagy magánútról gépjármővel közvetlenül megközelíthetıek legyenek. (2) Meglévı telkek esetében a telekegyesítés, a telekhatár-rendezés abban az esetben is engedélyezhetı, ha az új telek, illetıleg telkek területnagysága, egyéb mérete nem felel meg a területre vonatkozó jogszabályok elıírásainak. Ez az elıírás telekhatár-rendezés esetén csak akkor alkalmazható, ha a kialakuló telkek méretei a korábbiakhoz képest az építésügyi elıírásoknak jobban megfelelnek. (3) Meglévı, beépített telket érintı telekalakítás csak akkor engedélyezhetı, ha az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon túlmenıen a kialakuló telkek beépítettsége az építésügyi elıírásoknak megfelel. Ugyanezen elıírás vonatkozik az olyan telkekre, amelyekre érvényes építési engedélyt adtak ki. (4) Ha az építésügyi szabályoknak megfelelı telekalakítás a telken fennálló építményt részekre osztaná, a telekalakításra engedély csak akkor adható, ha az építményt elbontják, áthelyezik vagy ha a kialakuló új telekhatárnak megfelelıen határfalakkal, továbbá a belsı épületgépészeti hálózat és a tartószerkezetek, valamint a tetızet és tetıfedés teljes szétválasztásával és a közmőcsatlakozások külön-külön bekötésével önálló építményekké (épületrészekké) alakították át. 4. (1) Ha a telek területe az építésügyi szabályok szerint megosztható, de homlokvonalának hossza ezt másként nem teszi lehetıvé - a területre vonatkozó helyi építési szabályzat vagy szabályozási terv alapján - nyúlványos (nyeles) telek is kialakítható. (2) A nyúlványos (nyeles) teleknek a nyél nélkül is a helyi építési szabályzatban, szabályozási tervben elıírt méretőnek kell lennie. (3) A nyúlvány (nyél) 3 méternél keskenyebb, építési telek esetén 50 méternél hosszabb nem lehet. (4) A 2. b) pontja szerinti tömbtelken a már meglévı épületek részére úszótelkek alakíthatók ki. (5) Az úszótelket úgy kell kialakítani, hogy az magába foglalja legalább a) az épületet, b) az elılépcsıt és az épület körüli járdát,
2. oldal c) az épülethez tartozó közmő-mőtárgyakat, valamint d) az épület külsı falsíkjának függıleges vetületétıl mért - a tömbtelken belüli - 1 méteres területsávot. (6) Az úszótelek kialakításának feltétele az épület önálló közmőcsatlakozásának biztosítása. (7) A telekalakítási eljáráshoz, ha annak megindítása új építési telkek kialakítása érdekében történik, telekalakítási tervet kell készíteni: a) Étv. 24. (2) bekezdése szerinti telekcsoport újraosztása esetén, továbbá b) ha a telekalakítás során legalább 8 új építési telek keletkezik. 5-16. 1 KGD2007. 179. Az elvi telekalakítási engedély megadható akkor is, ha a telek megközelítésére kötelezı rendelkezést nem tartalmaz, de az út létesítését a végleges engedély feltételeként írja elı (85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet 6., 1959. évi IV. törvény 270. ). KGD2007. 42. Telekalakítási perben a területre érvényes részletes rendezési terv tényszerősége nem vizsgálható felül (1997. évi LXXVIII. tv. 23. ; 85/2000. (XI. 8.) FVM r. 10. ). Záró rendelkezések 17. (1) Ez a rendelet a kihirdetésétıl számított 8. napon lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépése után indított ügyekben kell alkalmazni. (2) A rendelet hatálybalépésével egyidejőleg a telekalakításról szóló 29/1971. (XII. 29.) ÉVM rendelet, valamint a 15/1992. (VII. 10.) KTM rendelet Telekalakítás alcíme és 11-19. -ai, a 21/1994. (VI. 29.) KTM-IM együttes rendelet, az 5/1997. (I. 17.) KTM rendelet hatályukat vesztik azzal, hogy azokat a folyamatban lévı ügyekben még alkalmazni kell. Melléklet a 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelethez A telekalakítási eljárásban közremőködı szakhatóságok Szervezet, téma I. fok II. fok Követelmények érvényre jut Szakhatóságok I. A Belügyminisztérium területén Polgári védelem Tőzvédelem Katasztrófavédelem II. Az Egészségügyi Minisztérium területén A Fıvárosi Polgári Védelmi Igazgatóság, megyei katasztrófavédelmi igazgatóság Az illetékes hivatásos önkormányzati tőzoltó-parancsnokság A Fıvárosi Polgári Védelmi Igazgatóság, megyei katasztrófavédelmi igazgatóság BM Országos Katasztrófavédelmi Fıigazgatóság A megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, a fıváros területén a BM Országos Katasztrófavédelmi Fıigazgatóság BM Országos Katasztrófavédelmi Fıigazgatóság Polgári védelmi építmény (óvóh telkének kialakítása, továbbá ép ipari üzem védıterületén belül t építkezéshez kapcsolódó teleka esetében a polgári védelem követelményének érvényre jutta Az országos településrendezés követelményekrıl szóló 253/199 20.) Korm. rendeletben meghat tőztávolságok érvényre juttatása A veszélyes üzemek veszélyess övezet határain belüli telekalakí esetében a katasztrófavédelmi követelmények érvényre juttatá 1 A korábbi alcímekkel együtt hatályon kívül helyezte: 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 52. c). Hatálytalan: 2008. I. 1-tıl.
3. oldal ÁNTSZ III. 1 A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium területén Természet-, szakhatóság tájvédelmi IV. Honvédelmi Minisztérium területén 1. HM kezelésében lévı ingatlanokat érintıen Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat területileg illetékes városi (fıvárosi kerületi) intézete A települések külterületén, és a települések belterületén egyedi tájérték, természeti terület, Natura 2000 terület és az országos jelentıségő védett természeti terület esetén az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelıség HM Ingatlankezelési Hivatal Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei, fıvárosi intézete Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fıfelügyelıség Honvédelmi Minisztérium A közegészségügy és járványüg Szakhatósági állásfogl csak az ember egészségét káro befolyásoló tényezı felmerülése szükséges. A természeti területeket, értékek rendszereket, a táj jellegét, illetv egyedi tájértékeket érintı teleka esetén - kivéve a helyi jelentısé (önkormányzati) védett termész területeket vagy azokra hatássa telekalakítást - a természet- és tájvédelem követelményeinek é juttatása 2. Honvédelmi ügyekben Honvéd Vezérkar Honvédelmi Minisztérium A honvédelmi követelmények é juttatása 3. Az állami (honvédelmi, rendvédelmi) repülés biztonsága (HM, MH, BM területén) V. A és Vízügyi Minisztérium területén építési telkének szélétıl mért 15 távolságon belül), illetve helikop leszállóhely 500 m-es körzetén védıterületen kívül 25 m és azt meghaladó magasságú építmén elhelyezését szolgáló telekalakí HM Katonai Légügyi Hivatal Honvédelmi Minisztérium A repülıtér védıterületén (a rep területén történı, továbbá a esetén, a repülésbiztonság földi berendezések biztonsági ö belül minden, a repülıtér építés területének szélétıl mért 15 km távolságon belül 40 m-nél, bárh a belterületen 100 m-nél, külterü pedig 50 m-nél magasabb építm helikopterállomás és leszállóhe telkének (üzemi területének) sz mért 500 m-en belül 40 m-nél m építmény elhelyezésére történı telekalakítás esetén a polgári re biztonsága követelményének ér 1. Polgári repülési ügyekben Légügyi Igazgatóság KöViM Repülıtér és repülés biztonságá építése, bıvítése, továbbá juttatása 1 Megállapította: 45/2005. (X. 21.) EüM-FVM-GKM-IHM-KvVM-NKÖM-TNM együttes rendelet rendelet 8., 2. számú melléklet. Hatályos: 2005. X. 24-tıl. A folyamatban lévı ügyekre is alkalmazni kell.
4. oldal 2. Útügyekben Országos közút esetében: - gyorsforgalmi út (autópálya, autóút), valamint közúti határátkelıhely közlekedési építményei esetében a Központi Felügyelet - egyéb országos közút esetében a területileg illetékes megyei közlekedési felügyelet Helyi közút esetében: - a települési önkormányzat tulajdonában lévı helyi közutak esetében a területileg illetékes megyei közlekedési felügyelet - a fıvárosi kerületi önkormányzatok tulajdonában lévı helyi közutak esetében a fıvárosi fıjegyzı - a fıvárosi önkormányzat tulajdonában lévı helyi közutak esetében a Fıvárosi Felügyelet 3. Vasúti ügyekben a) Országos közforgalmú vasút esetében Központi Felügyelet b) Helyi és saját használatú vasút esetében a területileg illetékes megyei, illetıleg fıvárosi közlekedési felügyelet c) Út, vasút szintbeni keresztezıdésével kapcsolatos ügyekben az illetékes megyei közlekedési felügyelet 4. 1 5. Víziközlekedési ügyekben Vízi úttá minısített belvizet és kikötıt érintı ügyekben - az úszómőves kikötı kivételével - a Központi Felügyelet - vízi úttá nem minısített belvizet és úszómőves kikötıt érintı ügyekben a területileg illetékes megyei közlekedési felügyelet Fıvárosi A közút területén, az alatt vagy közutak külterületi szakaszán a tengelyétıl számított 50 m-en, gyorsforgalmi út, valamint kijelö fıútvonal esetén 100 m-en belü belterületen ipari, kereskedelmi vendéglátó-ipari vagy egyéb szo célú építmény elhelyezésére tör telekalakítás esetén, továbbá ol telekalakításnál, amely a közút változást eredményez az útügyi és a közúti közlekedés biztonsá A vasúti közlekedés biztonsága Víziközlekedést érintı ügyekben víziutak medrétıl és a kikötık, átkelések, parti és vízterületétıl m-nél kisebb távolságban épülı 100 m-nél kisebb távolságban é robbanásveszélyes anyagok gy tárolását és forgalmazását szolg valamint az 50 m-nél kisebb táv épülı hajózási parti jelzések láth befolyásoló, a jelentıs fénykibo hajók part mellé kikötését és a p történı kijárását korlátozó építm elhelyezésére szolgáló telekalak esetén, a víziközlekedés 1 Hatályon kívül helyezte: 45/2005. (X. 21.) EüM-FVM-GKM-IHM-KvVM-NKÖM-TNM együttes rendelet rendelet 22. (2). Hatálytalan: 2005. X. 24-tıl.
5. oldal VI. 1 Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium hatással lévı - beleértve az erdı vízháztartását, mikroklímáját éri telekalakítás esetén, az erdıvéd 1. Erdıvédelem Az illetékes erdészeti hatóság FVM Erdıterületet érintı vagy az erdı 2. Talajvédelem Az illetékes megyei növény- és talajvédelmi szolgálat Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat 3. Termıföldvédelem Az illetékes körzeti földhivatal A fıvárosi, megyei földhivatal VII. 2 Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma VIII. A Gazdasági Minisztérium területén Kulturális Örökségvédelmi Hivatal illetékes regionális szervezeti egysége A területi mőszaki biztonsági felügyeletek 3 Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke Mőszaki Biztonsági 4 A termıföldön történı beruházá mezıgazdasági, településfejlesz közlekedési, vízügyi, deponálás egyéb) céljára történı telekalakí esetén, növény- és talajvédelem A termıföld, illetıleg mezıgazd mővelés alatt álló földet érintı telekalakítás esetén, a termıföld a védett, illetve nyilvántartott rég területet, mőemlékileg védett ter érintı telekalakítás esetében a k örökség követelményeinek érvén juttatása céljából Hıtermelı építmény elhelyezés történı telekalakítás esetében a energiagazdálkodás és az ener biztonságának követelményei é juttatása PB-gázpalack cseretelep létesítés céljára törté telekalakítás esetén, föld feletti föld alatti tartályok, nyomástartó edények, autógáztöltı, üzeman állomások, gázfogadó és nyomásszabályozó állomások, 1 feletti hıterheléső gáz- vagy ola berendezések elhelyezésére sz telekalakítás esetén, a biztonsá 1 Megállapította: 45/2005. (X. 21.) EüM-FVM-GKM-IHM-KvVM-NKÖM-TNM együttes rendelet rendelet 8., 2. számú melléklet. Hatályos: 2005. X. 24-tıl. A folyamatban lévı ügyekre is alkalmazni kell. 2 Megállapította: 190/2001. (X. 18.) Korm. rendelet 3. o). Hatályos: 2001. X. 18-tól. 3 A területi szervekre és azok illetékességi területére lásd: 58/2003. (IX. 23.) GKM rendelet 2. (3), melléklet. 4 Lásd: 110/2003. (VII. 24.) Korm. rendelet 16. (2).
6. oldal IX. 1 Az illetékes bányakapitányság A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal területén X. 2 A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Bányatelkek határai között fekv ingatlanon tervezett telekalakítá szénhidrogén-szállító és gázelo vezeték, valamint propán-bután biztonsági övezetében, bányate nem rendelkezı felhagyott bány érintett területen, megszőnt föld bányák nyitva maradó térségein hatásterületén, a nyilvántartott á nyersanyag-vagyon elıfordulásá szénhidrogén föld alatti tárolásá szolgáló földtani szerkezetet éri külterületi építmény elhelyezésé történı telekalakítás, illetve bizt övezet a mőszaki biztonság és ásványvagyon-gazdálkodás Az ásványi nyersanyag érintı kérdésekben és a terv va létesítmény földtani (mérnök-, környezet-, hidrogeológia stb.) megalapozottsága tekintetében esetben, kivéve, ha a településr terv és a helyi építési szabályza rendelkezik, a földtan követelmé érvényre juttatása 1 Megállapította: 15/2006. (XII. 28.) ÖTM rendelet 4.. Hatályos: 2007. I. 1-tıl. 2 Hatályon kívül helyezte: 15/2006. (XII. 28.) ÖTM rendelet 5. (2) b). Hatálytalan: 2007. I. 1-tıl.