LEVÉLSZEKRÉNY. (E rovat alatt közlünk minden, a mezıgazdaság körébe vágó közérdekü kérdéseket és megadjuk reá a feleletet. Ha oly kérdések intéztetnek hozzánk, melyek nem általános érdekőek, úgy ezekre magánlevélben felelünk; szintúgy bármely sürgıs elintézést kivánó kérdésre is. Kérjük ezért tisztelt olvasóinkat, vegyék igénybe e rovatot minél gyakrabban.) KÉRDÉSEK. 17. Hizóökreim számára következı takarmánynemek állnak rendelkezésemre zabos bükköny, középminıségő réti széna, búzapolyva, igen jó zabpolyva és szalma, zabosbükköny-szalma és répa kellı mennyiségben. A concentrált takarmányokat pedig következı árban szerezhetem be 100 kilogrammonkint Tengeridara 5 frt, korpa 4.50 napraforgó-pogácsa 4 Kérdem, hogy a fenti takarmánynemekbıl mily arányban állítsam össze a napi adagot a hízlalás mindhárom szakára, hogy az a czélnak legjobban megfeleljen és aránylag legkevesebbe kerüljön? Még aziránt is kérnék felvilágositást, hogy a répát zabpolyvával füllesztve etessem-e továbbra is, mint eddig? mert a füllesztett takarmányból a napi adagot nem tudom oly pontosan meghatározni, mintha az mindennapra külön állíttatnék össze, és hogy az abrakféléket a répával keverve vagy külön etessem-e föl? 18. Van nekem egy lapos rétem és ezt most meghordattam egy birkaakolból felvágott földdel és szeretném elvetni valami főmag-keverékkel; megjegyzendı, hogy a rét bıtermı, csakhogy egy kevés vadfüvet is terem. Minı főkeverék volna alkalmas erre? mikor és hogyan kell vetni? 19. İszi repczét nem vethettem és tavaszit akarok vetni, kérek felvilágositást arra, hogy mikor legalkalmasabb ennek a vetése? milyen földbe? stb. 20. Az idén pár holdnyi állandó rétet alkotok, melyre a talajviszonyok folytán a következı növényeket állitottam össze: Alopecurus pratensis, Avena elatior, Dactylis glomerata, Festuca pratensis, Phleum pratense, Poa trivialis, Avena flavescens, Lolium perenne, Poa pratensis. Jövı évre ismét egy darab rétet készitek. Kérdem, hogy a fent elısorolt füvek közül melyek volnának azok, melyek magnyerés szempontjából házilag könnyen termeszthetık, illetve melyeknek magját házilag termeszteni érdemes? 21. Az uradalom, melyben alkalmazva vagyok, tekintélyes állatállománya takarmányozásánál használandó és évente 300 egész 400 q-ra tehetı olajpogácsa-szükségletének biztos, jó minıségben való fedezhetésére olajütıt (olajsajtolót) szándékozik felállitani. Indíttatva érzi magát erre azáltal is, hogy ezen olajsajtót nagyon practikusan hozhatná kapcsolatba gızmalmával, hol a hajtóerı úgy szólván ingyen áll rendelkezésre. A vidék nagy részét oláhok lakják, kiknek fı tápszere az olaj, melyet rendesen tök, kender, ritkábban lenmagból sajtoltatnak, mely magvak után visszamaradó sonkoly kitünı tápértékü takarmányt szolgáltat.
Magának az uradalomnak is sok tökmagja áll rendelkezésre, melyet eddig csekély haszonnal birt takarmányozási czélokra értékesiteni, olajsajtóval azonban egyrészt nyerhetne belıle olajat gazdasági vasútja kocsijainak kenésére, másrészt jó erıtakarmányt. Így állva a dolog, érdekemben állana tudni: mily rendszerü olajsajtó lenne a legalkalmasabb? mibe kerülne ebbıl egy garnitura olyan nagyságban, melyen 400 q pogácsának megfelelı, fıleg tök és kender, esetleg repcze és lenmag lenne sajtolható évente? kitıl lenne az legjutányosabban beszerezhetı? Szükséges-e még az olajsajtón kivül valami olajmagzuzó-féle gép, melyen a magvak sajtóba tételük elıtt áteresztetnének? A sajtóból kikerült olaj használható-e minden további kezelés nélkül gép- (vasútkocsitengely) kenésre, esetleg világitásra? Egyáltalában: hogy történik ilyen sajtolórendszer mellett az olajelıállitás jelzett magvakból? Kifizetheti-e magát idegeneknek magáért a visszamaradó sonkolyért sajtolni az olajat akkor, midın tılünk kocsin egyórányira 5 frtért kapjuk az olajpogácsát (sajtolóval és nem diffusiós módon dolgozó gyártól), mely azonban többnyire repczepogácsa és legtöbbször annyira vadrepczés, gyommagvas, hogy hizóökreinkkel 1 k/g-os adagot sem birunk megetetni belıle; jármosökör, sertés és birka pedig éppen nem eszi meg? 22. Igaz-e az, hogy legujabban Pasteur-féle védoltást orbáncz és lépfene ellen végezhet nemállatorvos is s a bécsi Smidt Mareneffe czég nem-állatorvosok megrendelésére is küld anyagot? 23. Honnan szerezhetnénk he bikák orrába huzandó aczélkarikát? mi az ára ennek és hogy szokás ezt legegyszerőbben az állat orrába behúzni (a bika, melynél alkalmaznók a karikát, nagyon vad, kétéves, berni állat, megdöntése vagy lekötözése sok nehézséggel, esetleg veszélylyel járna)? 24. Mult napokban egy gazdasági munkában a rostály-szénsalakport találtam a trágyanemek között. Nekem több ezer métermázsa szénsalakom van, melyet utak javitására használok. A szénsalak pécsi szénbıl való. Szeretném tudni, ha megrostáltatnám, e rostálysalaknak milyen trágyahatása lenne? körülbelül mily összetétele lehet? hova alkalmazhatnám legjobban: rétekre vagy hasonlóan szántóföldre? s ha szántóföldre, mily növény alá leghathatósabban? használhatnám-e elönynyel még e tavaszszal? vagy czélszerőbb ıszszel vele trágyázni? FELELETEK. 9. Ezelıtt mintegy 13 évvel egy jóvérü Sagya kedvencz gyeplıs lovam egy szép csikót ellett. Elsı csikója lévén, arra minthogy anyja igen jó ló volt nagy gondot kivántam forditani és szerettem volna a különben is igen szép csikót fölnevelni. Azonban a fiatal kanczának a teje nagyon zsiros és sok teje volt. Látva a ló bı tejét, a jóravaló öreg, tapasztalt kocsissal azt többször kifejettem. De meglehet, hogy akkor már a 6 8 napos gyenge csikó a sok tejet nem birván megemészteni, vagy pedig a tej még mindig túlzsiros volt, az okát azonban nem tudtuk, de a csikó megkapta a hasmenést. Sárgás, pépes, bőzös ürülék ömlött belıle. Elkövettem mindent, hogy e bajnak elejét vegyem: próbáltam krétaport, székfővirág-fızetet, de ez mind nem használt. Falun lakván, a gyógyszertár távol, állatorvos pedig akkor még alig volt meg-bízható. Nem volt tehát mentség és a szép csikó elpusztult. Más évre újból megellett ugyanazon kancza. Teje azonban még bıvebben jelentkezett, s így az öreg kocsis azonnal hozzálátott a tej elfejéséhez. Hiába volt minden, a talán még szebb
csikó szintén megkapta a hasmenést és menthetetlenül elveszett. Többi kanczáim szopós csikóira azonban e baj át nem ragadt. Ezután nem hágattam ezen kanczát néhány évig. Öt-hat év mulva azonban újra felhágattam, s ekkor végre sikerült csikóját a megfelelı elıvigyázattal fölnevelni. Késıbben elkerült tılem ezen kancza egyik nagy uradalomba s ottan évrıl-évre csikót hoz, melyek mind kiválóan jó lovak. Ha lett volna akkor olyan biztos orvosságom, melylyel a szopós állatnak hásmenését meggyógyíthattam volna, mennyi öröm és mennyi pénz maradt volna számomra. De mert ez akkor rendelkezésemre nem volt, csupán azáltal, hogy azon egyetlen kanczát tenyésztési czélra ki nem használhattam, 1500 2000 frt kárt vagy többet is szenvedtem. Ami a szarvasmarhákat illeti, általában a magyarfaju szarvasmarha edzettebb lévén szervezetében is, mint a nyugati faju, ezek szopós borjui daczára, hogy általában zsirosabb tejet szopnak mégis kevésbé szenvednek és kevésbé pusztulnak hasmenésben, mint a nyugatiak. Kisebb tejgazdaságom a városban lévén, pirostarka fejıs teheneket tartok. Egyik kedvencz tehenem, mely 20 egész 21 l napi tejet ád, gyönyörü bikaborjút ellett. E borju tisztavérü telivér-állat lévén, fıleg az anyai kitünı tulajdonok továbbültetése czéljából apaállatnak szemeltem ki. A borju bıven szopott és egyszerre megkapta a hasmenést. Itt már kitünı állami állatorvosunk lévén, segélyét azonnal igénybe vettem. Elkövettünk mindent a beteg borju megmentésére és nem kiméltük az orvosságot. Azonban a baj tovább fejlıdött és lett a hasmenésbıl bélgyuladás. Minden gazdatársam elképzelheti, hogy milyen érzés fogott el, midın állatorvos barátom a borjút alig megmenthetınek jelentette ki. Ilyen tehát a gazda sorsa hogy ami kedvére való, hogy amire éveken át törekszik, hogy amit csupán nagy tıkebefektetés és hosszu évek kínlódása után érhet el, egy haszontalan kis betegség tönkreteszi s a gazda örömét, fáradságának gyümölcsét és jövedelmi forrásait egyszerre vesziti el mind. Nem kiméltük tehát az orvosságot s ez akkor, minthogy még az állati gyógyszerek ára nem volt leszállítva, jó sokba is került. Kapott a borju belsıleg orvosságot, kivülrıl hasi bedörzsölést, vizes lepedıbe való begöngyölést és oly asszonyi gondozást feleségem részérıl, milyent sok emher sem kaphat, és csakis ezen gondozásnak tulajdonítjuk, hogy a már hidegedni kezdı borju mégis magához tért. Nem lévén így tudomásom szerint a szopós állatok hasmenése ellen biztos orvosságunk, jobbra-balra kutattam, míg egyszer véletlenül egy pap látogatóm volt, ki teheneimet nézegette. Neki is elmondtam a kérdésben volt borju történetét. S ezzel ı a következı recipét ajánlotta nekem megpróbálásra: 35 g/ Rad. Calumbe, ½ l vízben fızve, adj hozzá, ha hőlt, 10 g/ opium simpl., adjál ebbıl a borjunak kétóránkint 2 latot egyszerre. Nemsokára ismét jelentkezett a borjuhasmenés és én már csupán érdeklıdésbıl is megpróbáltan ezen szert, és hála Istennek a legjobb eredménynyel. Azóta már nem rettegek a szopós állatok hasmenésétıl, mert az egyformán használt a borjúknál úgy, mint csikóimnál. Ez orvosság igén olcsó, s így mindenki megszerezheti, illetve a falusi gazda elıre is beszerezheti.
Nem akarom ezzel az állatorvosi tudomány becsét rontani. Nem akarom ezzel az állatorvosi segély szükségességét mellızni, de mint valóban jó sikerrel alkalmazott orvosságot, mig jobb nem áll a gazdák rendelkezésére, gazdatársaimnak javára kivánván általánossá tenni, azt igaz lelkiismerettel a legmelegebben ajánlom és egyben fölkérem gazdatársaimat, hogy tapasztalataikról véleményüket e lapok hasábjain idırıl-idıre közölni sziveskedjenek. Sátoralja-Újhely. Löcherer Andor. 9. Harminczöt éve lévén a gazdászati pályán, csak az utóbbi tíz év alatt volt alkalmam a birkatenyésztés körül azon emlitett vérhas-bajt, illetve okát az utóbbi két év alatt kipuhatolnom, mely egyszerüen az istálló melegsége és a trágya gızétıl kifejlı levegı rosz behatásának a következménye; az anyák tejelválasztására hat az kártékonyan. Mire úgy jöttem rá, hogy eleinte azt hittem, miként meghőlés okozza azt; az istállókapuk, ablakok elzárása, sıt nagy hidegekben a kapuk fél szárnya trágyávali felrakásával véltem segíthetni a bajon, s midın ez nem használt, sıt még fokozottabb mérvben hullt a bárány, megint a kútra kijárás alatti átfázás és esetleg jeges víz ivástól való megóvás végett az anyákat benn a hodályban itattattam; ez sem használt. Minden orvoslás mellett hullottak bárányaim: mentıl jobban óvtuk ıket és anyáikat a meghőléstıl, fázástól. Míg végre ezelıtt két évvel abból a körülményböl, hogy az ellés kezdetétıl csak két-három hét mulva kezdıdött mindannyiszor évente a baj rájöttem, hogy az egyes egyedül a már emlitett trágyakigızölgés rosz hatásától származhat, amit a tapasztalt következés be is igazolt. Mihelyt nagyobb gondot fordittattam: szép idıkben kapuk, ablakok kinyitásával, az anyák, mikor lehetett, hodály elıtti téren tartásával, a hodály levegıjének frissen tartására és szellıztetésére: azonnal megszünt a báránydög. Hullott még egy-kettı, míg pár hét mulva végkép megszünt. Azóta csak azt követem, s már két év óta alig volt 4 5 % veszteségem, míg a szomszédos gazdaságokban, hol azt nem követték, 15 20 % is. Ellés elıtt a hodályt trágyától ki kell tisztíttatni, az magától értetik, ellés alatt pedig lehetıleg úgy igyekezni, hogy a hodály legalább egy oldalról, hogy léghuzam ne legyen még hüvösebb idıben is, de jó, illetve szép derült, napos idıben déltájban a kapuk is nyitva legyenek, s amikor lehet, az anyák pár órán át habár egy része is szabadban tartassanak. Nem meghőlés okozza tehát e bajt, mint inkább a hodály melegsége által kifejlett gıznek az anyák tejképzıdésére káros hatása. Görögszállás. Takács Géza. 10. A szóban levı takarmánynemekkel hízlalni nem lehet. Az összeállitott adagolás 1: 10.7 táparányt vall, amit csak akkor használunk, ha azt akarjuk, hogy a marha ne fogyjon; de ha termelésrıl is van szó, úgy okvetlenül több proteint kell adagolni. Ha kérdésttevı befektetett tıkéje után kamatot is akar látni, vásároljon valami fehérjedús takarmányt, vagy adjon túl rögtön az ökrökön. Persze így, a körülményeket nem ismerve, nehéz tanácsolni, mi volna a legelınyösebben beszerezhetı; péld. darabonkint és naponkint 3 k/g korpa, 1 k/g repczepogácsával már okszerüvé változtatná a táparányt, s ekkor a tengerit el is lehetne adni. Nem mondom, hogy a Wolff által elıirt számokhoz a hajszálig kell ragaszkodni a praxisban; a takarmányok nagyon különbözı összetétele mellett az pontosan meg sem állapítható, s kis tévedés mellett nagy pazarlás állhat be; de elvei nélkül, manap már, a legjobb eredményt tudva, nem érhetjük el. 10. A közölt adatok szerint a hizóökrök naponta következı táplálékban részesülnek: L.
E takarmány tehát kevesebb fehérjét és több szénhydratot, valamint szerves anyagot tartalmaz, mint kellene; a többlet nem volna baj, mert az 5 k/g tengeriszárra vonatkozó adatok részben csak ideálisak, ezt nem eszik meg a hizók egészen és csak gyomruk kitöltésére használják. A hiányzó fehérjét azonban pótolni kell. Nézetem szerint leghelyesebb volna e takarmányból 3 k/g tengerit elvonni és helyette 2 k/g repczepogácsát etetni, melynek magas fehérjetartalma helyreállitaná a táparányt, s az eladott 3 k/g tengeri árából körülbelül be lehetne szerezni a hiányzó repczepogácsát. A hizók tehát csak 2 k/g tengerit és 2 k/g repczepogácsát kapjanak; a répa-, széna-, polyva- stb. adagok változatlanul hagyhatók. Dr Kosutány. 12. A hizóökrök megnyírhatók; ezáltal sokkal tisztábban lehet ıket tartani, nem izzadnak annyira, minek következtében a meghőlésnek is kevésbé vannak kitéve és tetszetısebb kinézésőek lesznek. A l i uradalomban régóta szokásos, az étvágy fokozását is tulajdonítják neki s amellett semmi hátrányát sem látják. Legujabban azonban Bécsben, hová innét hetenkint állandóan szállitanak hizott marhát, kivánják a mészárosok, hogy a nyirással hagyjunk fel. No, ha csupán egyszer beállitásukkor nyiratnak meg, kihizásukig a szırözet megnı, nem fog a nyiratás meglátszani. 12. A hizóállatok nyirását úgy a tankönyvek, mint a practikus gazdák czélszerünek mondják. L. 15. Ha az élettani okok biztonsággal kizárhatók, járványos elvetélésrıl lehet szó, mely betegség ujabban számos tehenészetnek lett réme. Elıfordul ez juhoknál, kecskéknél is, lovaknál azonban csak igen ritkán. A járványos elvetélésnél vannak bizonyos kórjelek, melyekbıl pontosan következtethetünk, hogy egypár nap mulva az anya el fog vetélni. Igaz ugyan, hogy ilyeneket nem tetszett észlelni, mégis azt hiszem, hogy jelenvannak azok, csakhogy miután figyelme arra fel nem hivatott nem is vette azokat észre. A betegség leirását, gyógykezelését a Mezıgazdasági Szemle VII. évfolyamának 220 223. lapjain olvashatni. Csak annyit jegyzek itt meg, hogy míg szarvasmarhánál az elvetélés a vemhesség 2 3. hónapjában vagy 7-ik hónapján túl történik, addig az lovaknál a 4-ik hónapban vagy a 10-ik hónapon túl szokott elıjönni. Ujhelyi. 18. Ha a kérdésttevö úr az illetı rétet egészen újból akarja bevetni, akkor az alábbi keveréket ajánlom. Egy kat. Holdra vetendı: vörös here 7 % = 1.85 k/g lnczerna 6 = 1.50 gyökerezı here 10 = 1.25
franczia perje 17 = 10.50 angol perje 7 = 3.25 olasz perje 3 = 1.25 réti csenkesz 15 = 6.75 csomós ebfő 10 = 3.25 réti komócsin 8 = 1.75 mezei ecsetpázsit 7 = 1.25 réti perje 10 = 1.80 összesen 100 % A talajt a vetés elıtt lehetı finomra kell elkésziteni, hogy az apró magvak ne nagy göröngyök közé essenek és a vetést minél korábban kell eszközölni, mert a kikelés annál biztosabb és tökéletesebb lesz, de a fiatal növényekre is kedvezıbb, ha fejlıdésük elırehaladottabb stadiumában kerülnek a nyár forró és száraz idıjárásába. A vetést sorvetıgéppel is lehet eszközölni, de elegendı szórvavetıgéppel vagy jól vetı emberrel is megtenni. Csak arra kell ügyelni, hogy a kisebb és könnyebb magvakat összekeverve külön, a nagyobb és nehezebb magvakat összekeverve szintén külön és a herefélék magvait összekeverve szintén külön vesse el, mert ez esetben lesz a vetés a legegyenletesebb. Vetés után a talajt beboronálni nem kell, hanem elég két könnyő hengerrel való megjáratás. Ha azonban a szóban forgó rét még olyan jókarban van, hogy feltörni és újból vetni nem kell, hanem csak foltossága miatt utánvetve kipótolni, akkor ajánlhatom mindjárt a kitavaszodás után erısen megboronálni és rája a következı keveréket elhinteni: vörös here 1.00 k/g franczia perje 2.50 angol perje 3.25 olasz perje 1.25 réti komócsin 1.75 Ha a hereféle takarmány igen kevés mutatkoznék már most is a réten, vagy luczerna éppen nincs is rajta, akkor még az elsı keverék luczernamennyiségét és a gyökerezı herefélét lehet ezen keverékhez adva elvetni. A luczernát ugyan keverékekben nem szokták alkalmazni, mert a többi növények rá nézve mint gyomok szerepelnek és hamar elölik, azonban kis mennyiségben jó alkalmazni, mert hamar ád termést, s így mikor a többi növények még alig erısödtek meg, ez már a többi hamar fejlıdı füvekkel termést nyujt. Az elvetés után a rétet meg kell hengerezni vagy esetleg könnyü boronával megjáratni. Szilassy Z.