MANÓFALVA WALDORF ÓVODA Minőségirányítási program intézményi szabályzata 2009/3. számú

MANÓFALVA WALDORF ÓVODA Minőségirányítási program intézményi szabályzata 2009/3. számú 1141. Budapest, Gödöllői u. 136. OM azonosító: 2OOO59 1

Készítette: Nemoda Katalin óvodavezető ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1 Törvényi háttér A közoktatás minőségfejlesztési tevékenységének tartalmi elemeit és folyamatát két jogszabály: - a 3/2002.(II. 15) OM rendelet, - 1993 évi LXXIX törvény a közoktatásról, legutóbbi módosítása, a 2003. évi LXI törvény határozza meg. Kt. 40 (10) pont A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában (MIP) kell meghatározni. A Manófalva Waldorf Óvoda minőségirányítási programja a közoktatást szabályozó törvények, rendeletek és a HOP ismeretében, azokkal összhangban készült el. A program óvodánk hosszú távra meghatározott minőségi elveit, intézményünk minőségpolitikáját, minőségfejlesztési rendszerét tartalmazza. 1.2 Hatályosság Az IMIP hatálya kiterjed az intézmény teljes alkalmazotti körére. A hatálybalépéssel egyidejűleg érvényét veszti az óvoda 2OO4. június 28- án keltezett Minőségirányítási Programja. 1.3 Érvényessége A jóváhagyástól számított öt évig érvényes. 2

1.4 Az alkalmazotti közösség jóváhagyása Az intézmény minőségirányítási programját az intézmény vezetője készíti el, az alkalmazotti közösség nevelőtestületi konferencia keretén belül megvitatja és hagyja azt jóvá. 1.5 Egyeztetés a Szülői székkel A program jóváhagyása előtt ki kell kérni a Szülői szék véleményét és azt írásban rögzíteni kell. 3

HELYZETKÉP 2.1 Óvodánk bemutatása Óvodánkat szülői és pedagógiai kezdeményezés hívta életre, a Waldorf - pedagógia céljainak megismertetésére, ismeretterjesztésre, illetve a pedagógiai elvek gyakorlati megvalósítására. Intézményünk 2001. szeptemberétől kezdte meg működését Budapest XIV. kerületének családiházas övezetében egy bérelt épületben, melyet az óvoda fenntartója a Kapu Waldorf Alapítvány bocsátott a rendelkezésünkre. Óvodánk egy, vegyes korosztályú, 25 fős csoporttal működik két szakképzett Waldorf-óvodapedagógus irányításával. Gyermekeink elsősorban a XIV. kerületből érkeznek, de más kerületekből is fogadunk gyermekeket. Intézményünk minden olyan gyermek számára nyitva áll, akinek szülei az itt ápolt nevelési stílust kívánják gyermekeik számára, és részt akarnak venni annak hordozásában. Közösségünk a családok aktív közreműködésével teremti meg az érzelmi biztonságot adó mindennapjaink feltételeit. Az óvodaépület, a kert, a megfelelő tárgyi környezet biztosítása is közös célunk, feladatunk. Együtt készülünk az ünnepekre, családi kirándulásokra, nyári táborokra. Óvodánk a családi nevelést kiegészítő intézmény, ahol testi és lelki értelemben vett érzelmi biztonságban alapozódik meg a gyermek érése. Az óvodai élethez szorosan kapcsolódik az intézményben működő Aprók Háza amit az óvoda előszobájának is tekintünk -, ahol 2 és fél éves kortól fogadjuk a gyermekeket minden héten egy délután. Itt lehetőség van a gyermekeknek a szülőkkel együtt megtapasztalni az óvodai életből egy kis ízelítőt, ahol már egy kicsit egyedül is próbálgathatják szárnyaikat. 4

3. ÓVODÁNK MINŐSÉGPOLITIKÁJA 3.1 Jövőképünk, küldetésünk Óvodánkat olyan helynek fogjuk fel, ahol kicsik és nagyok fejlődnek, fejlődhetnek. A ránk bízott gyerekek egészségére, boldogságára, jólétére irányuló minden törekvésünk és fáradozásunk háttere Rudolf Steiner-nek antropozófus irányultságú embertana a spirituálisan megalapozott nevelésművészet értelmében. Ez individuálisan alakított jelleget kap az együttműködött személyiségek által. Mint alapítványi intézmény elkötelezve érezzük magunkat a törvényes előírásoknak és irányelveknek, a Manófalva Waldorf- óvoda hatókörébe tartozó családok akaratának, valamint a Waldorf-óvodák Nemzetközi Szövetsége által ápolt impulzusnak. Intézményünket szeretnénk Rudolf Steiner szociális impulzusának figyelembevételével folyamatosan továbbfejleszteni, oly módon, hogy kiemelt elsőbbséget élvez az önigazgatás, a mindenkori kölcsönös iniciativ erők fejlesztése és támogatása, a kommunikáció átláthatósága, valamint a nyílt és bizalomteljes együttműködés minden résztvevő között a belső és külső kapcsolatokban egyaránt. Munkánkkal szeretnénk aktívan szolgálni a gyermekek védelmét, mint olyat, azáltal, hogy ügyelünk a koruknak megfelelő élet- és fejlődési körülményekre, és ezt emeljük a pedagógiai hétköznapok kialakításának alapjává. 3.2 Minőségcéljaink Célunk a gyermek belső világának védelme, ápolása és erősítése annak érdekében, hogy testileg egészséges, lelkileg szabad és szellemileg alkotó gyerekeket neveljünk. 5

Tiszteljük a gyermek méltóságát, előkészítsük egészséges életvitelét. Nem szabályokat és tilalmakat akarunk megvalósítani, hanem a gyerekek és felnőttek művészi erőkkel áthatott együttélését. Pedagógiai fejlesztő munkánkban nevelői vezérstílusként a példakép és utánzás alapelvét kívánjuk érvényesíteni. Segíteni kívánjuk, hogy a gyerek a benne működő természetes erőket szabadon tudja fejleszteni: érzékelésben, utánzásban, játékban és egyéb tevékenységekben. A "kevesebb sokszor több" elvét kívánjuk érvényesíteni, például a játékszerkínálatban. Így próbáljuk növelni a gyermek fantáziáját és az alakító tevékenységek belső aktivitását. A nap szervezésével lehetőséget akarunk adni, arra hogy a gyermek érzékeit és cselekvési lehetőségeit kihasználva, jó szokásokra tegyen szert az akarat nevelésével, erősítésével és nem megtörésével. Lehetővé akarjuk tenni, hogy a gyerekek az értelmes és áttekinthető tevékenységeket átélhessék és utánozhassák, hogy így kerüljön felszínre az átélés és cselekvés összefüggésében az értelmi képesség és felfogó erő. Célunk, hogy a gyerek a nevelőt tekintse példaképül, erkölcsi minőséget juttasson átélésbe és a tevékenykedésekbe; így kerüljön kapcsolatba az erkölcsiséggel anélkül, hogy az, mint szabály vagy külső előírás nyomasztóan hasson, s ugyanakkor hatástalan maradjon. Fel akarjuk ébreszteni a gyerek lassan tudatossá váló érzékenységét szociális környezetén belüli felelőssége iránt, és el akarjuk érni, hogy megtanuljon az előforduló feszültségeken felülkerekedni. 6

4. SZERVEZETI STRUKTÚRÁNK 4.1 Az óvodánk működésének szervezeti felépítése Az óvoda fenntartója a Kapu Waldorf Alapítvány, amely elsősorban az intézmény gazdasági működését biztosítja. Az óvodában folyó pedagógiai munka, illetve az óvodai gyakorlati feladatok ellátása a két óvodapedagógus feladata, akik azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek, minden tekintetben egymásnak egyenrangú társai. Ők alkotják a nevelőtestületet. Az egyik óvónő látja el az óvodavezetői feladatokat, ami elsősorban külső képviseleti és adminisztrációs teendőkből áll. Az óvoda szervezeti felépítésének szerves része a szülői közösség, amelynek tagja minden szülő. A szülői közösség szervezeti egysége a Szülői szék, a mely három tagból áll. Az intézményben a nevelőmunka és az intézmény működésének segítése érdekében Óvodaszék működik, amelynek tagjai a pedagógusok, a szülői szék két tagja, valamint a fenntartó képviselője. 4.2 Vevők azonosítása Belső vevők: - gyerekek - szülők, nagyszülők - pedagógusok - fenntartó Külső vevők: - Waldorf Szövetség - Waldorf Ház /pedagógiai intézet/ - Waldorf óvónők közössége - minisztériumok - Budapest Zugló Önkormányzata 7

- kerületi általános iskolák - Waldorf iskolák - szakmai szervezete 4.3 Szervezeti céljaink A csoport munkáját folyamatosan és egy időben két óvónő lássa el. Követelmény, hogy mindkét óvónő rendelkezzen megfelelő szakmai végzettséggel - felsőfokú pedagógiai és a Waldorf-óvodák Nemzetközi Szövetsége által elismert elméleti és gyakorlati képesítéssel. Ennek hiányában törekedjen ennek megszerzésére, illetve a csoportvezető óvónő mellet legalább egy évig gazdasszonyi tevékenységet lásson el. A két óvónő közösen alakítsa a csoport arculatát. Partnerként tekintsünk a szülőkre, és egyfajta együttműködést ajánljunk fel nekik, ami természetesen a gyermekekre irányul, és a gyermekek javát keresi. 8

5. ÓVODÁNK MINŐSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZERE 5.1 A vezetés elkötelezettsége A közoktatásról szóló törvény 40 (11) bekezdése egyértelművé teszi, hogy a vezetési feladatokat a minőségirányítási program részeként kell értelmezni. Az 58 (1) bekezdésben megtalálható az intézményvezetők felelősségi köre. Ennek értelmében a vezető feladatai: Pedagógia, tanügy igazgatási feladatok: - Jogszabályoknak való megfelelés - HOP céljainak, megvalósulásának nyomon követése - Dokumentáció ellenőrzése, vezetése - Statisztikai adatkezelés - Intézmény képviselete - Gyermekek felvétele - Kapcsolattartás a külső vevőkkel Munkáltatói feladatok: - A személyi feltételek biztosítása érdekében intézkedés a fenntartó felé - Munkavégzés, munkaidő betartásának ellenőrzése Gazdálkodás: - Költségvetés tervezése a fenntartóval közösen - Szabadságolások előirányozása - Házipénztár kezelése - Eszköznyilvántartás, leltározás - Karbantartás megszervezése Egyéb feladatok: - Munkavédelmi előírások betartatása - Balesetmegelőzés - Kockázatbecslési terv elkészítése - Orvosi vizsgálatok megszervezése - Vagyonvédelmi előírások betartatása 9

5.1.1 Stratégiai tervezés A minőségirányítási programban döntő és meghatározó szerepe van a tudatos tervezésnek, a stratégiai tervrendszer kidolgozásának. A tervező munkával szemben támasztott követelmények: - A tervezésben érvényesülnie kell a tartalom és a forma egységének. - A távlati és szakaszos tervezésnek egységet kell alkotni. - A tervezésnek helyes logikát kell tükröznie, és konkrétnak kell lenni. Dokumentumok Felülvizsgálatának gyakorisága Stratégiai dokumentumok: Alapító okirat Házirend SZMSZ HOP IMIP Évente, törvényi módosítás, változás esetén Munkaterv Ügyintézési dokumentumok: Évente Ügyviteli és iratkezelési szabályzat Jegyzőkönyvek Értesítése, határozatok Tanügyi nyomtatványok Munkaügyi dokumentumok: Évente Személyi anyagok Munkaköri leírások A gazdálkodás folyamatát szabályzó dokumentumok: Tervezetek /szabadság, költségvetés/ Védelmi jellegű szabályzatok Változás esetén Évente Törvényi változás esetén Fontos e dokumentumok nyilvánosságra hozatala, a hozzáférhetőség biztosítása! 10

5.1.2 Ellenőrzés Az ellenőrzés alapvetően azt vizsgálja, hogy az intézmény működése megfelel-e a hatályos jogszabályoknak, az ezen alapuló szabályozásnak. Az ellenőrzés több szinten működik: - Fenntartói - Intézményi (belső) ellenőrzési szint Az intézményi minőségirányítási program természeténél fogva a belső ellenőrzés rendjét szabályozza. Az ellenőrzés célja: - Számba vegye az intézményben zajló folyamatok, tevékenységek eredményeit - Feltárja azokat a hibákat, hiányosságokat, amelyek a megismerést követően javíthatók. Az ellenőrzéssel támasztott követelmények: - Konkrétság - Objektivitás - Folyamatosság - Tervszerűség Ellenőrzési terület Módszer Gyakoriság Szakmai pedagógiai Nevelőmunka eredményessége Dokumentáció: csoportnapló, személyiséglapok vezetése Törvényes működés Munkavédelmi, balesetvédelmi tűzvédelmi, közegészségügyi Helyszíni megfigyelés, egyéni beszélgetés, önértékelés Dokumentumelemzés Dokumentumelemzés, megfigyelés Helyszíni megfigyelés Folyamatos Évente Évente két alkalommal 11

5.1.3 Értékelés A tényeket, információkat az ellenőrzés tárja fel. Az értékelés során ezekhez a tényekhez értékeket rendelünk. Célja: Szembesítés, az elért eredmények összevetése a kitűzött célokkal. Feladata: Az értékelés vagy megerősítést hordoz magában - megerősíti az eddig végzett tevékenység helyességét - vagy hiányosságokat, hibákat tár fel, korrekció, fejlesztés szükségességére utalva. Az értékelés területei Tárgyi feltételek fejlesztése Személyi feltételek, képzések változásainak értékelése Gazdálkodás: költségvetéssel kapcsolatos értékelés Törvényes működés Pedagógiai munka belső értékelése: Gyakorisága Évente Évente Évente Évente Egyéni értékelés az óvónő rendszeres visszatekintést végez: mérlegeli, végiggondolja, hogy elképzelései milyen formában váltak valóra. Belső értékelés a két óvónő között az értékelés több szintre vonatkozik: a napra, az adott ünnepkörre, a gyerekek egyéni fejlődésére. Partnerek elégedettsége: Folyamatos Szülői igényfelmérés - kérdőív és személyes beszélgetések formájában. (Ld. 1. számú melléklet) Évente Vezetői munka értékelése Évente A vezető feladata: Az értékelés a tanévzáró konferencián válik nyilvánossá, melyet a nevelőtestület minden tagja aláírásával igazol. Az értékelésből származó meghatározott további feladatokat a következő nevelési év munkatervébe beépíti. 12

Az értékelést a fenntartónak megküldi. 5.2 Pedagógiai tevékenység 5.2.1 A HOP beválás vizsgálat szabályozása Célja: A program törvényességi vizsgálata, eredményes, hatékony területeinek megerősítése ill. szükséges módosítások folyamatának szabályozása. Feladatok: A program törvényi megfeleltetése. A programban meghatározott alapelvek, célok, feladatok összehangolásának vizsgálata. A feladatok teljesíthetőségének, érthetőségének vizsgálata. 5.2.2 A gyerekekre vonatkozó éves nevelési folyamat ellenőrzési, értékelési, mérési, fejlesztési rendszere Célja: A tervezett fejlesztés elősegítése, eredményességének a feltárása. Gyermekmegfigyelés: A Waldorf pedagógiai program sajátosságából adódóan a gyermekek teljesítményének és fejlődésének hagyományos értelemben vett mérését nem végezzük. Már az óvodába való felvételkor a szülőktől részletes leírást kérünk, amelyből a terhesség időszakától kezdve a születésen át az óvodába lépésig nyomon követhetjük a gyerek testi, lelki és szellemi fejlődését, megismerhetjük szokásait, rokon- és ellenszenveit, félelmeit és örömeit. (Ld.: 2. számú melléklet) Ennek a korosztálynak a legfontosabb tanulási formája a tapasztalatszerzés. Ebben a folyamatban, a tevékenységekben érezzük, megfigyeljük a gyerekeket. Folyamatosan követjük a gyerekek fejlődési szintjét, problémáit, lehetőségeit az óvodaérettség és az iskolaérettség között. Ezekről a tapasztalatokról folyamatos feljegyzéseket készítünk, beszélgetünk, amibe a szülőket is bevonjuk. A gyerekeket direkt módon nem fejlesztjük, hiszen nem tudjuk ki Ő, vagy ki akar lenni. A felkínált tevékenységeken keresztül fejlődnek, amelyeket tudatosan elemzünk, értékelünk. 13

Nevelési célok, részfeladatok, tevékenységek A gyermekek életkorának megfelelő, helyes életritmus, életvitel, igényének kialakítása az egészséges testi fejlődés érdekében Hozzárendelt sikerkritériumok Az óvodáskor végére a gyermekek 90%- ban önállóan végzik a személyük körüli teendőket, igényükké válik az egészséges életvitel Az ellenőrzés periódusai Óvodába lépéskor Minden tanév végén Az óvodáskor végén Az ellenőrzést végző személyek Óvodapedagógus ok, szülők Mérési módszere Folyamato megfigyel feljegyzés egyéni fej naplóba Szabad játék játék közben élje át az alkotás örömét, fejlődjön kreativitása a játék alkalmával fejezze ki tapasztalatait, ismereteit, elképzeléseit, érzelmeit, élményeit gyakorolja a társakkal való együttműködést alkalmazza a kommunikációs képességeit Az óvodáskor végére 80%-ban érjék el Tanév elején, tanév végén Óvodapedagógus ok Folyamato megfigyel feljegyzés egyéni fej naplóba Háztartási, kerti unkák, kézművesség szívesen kapcsolódjon be az óvónő által végzett háztartási és kerti munkákba leehetőségük legyen különböző kézműves technikák megismerésére: szövés, varrás, hímzés, nemezelés érzéki tapasztalatok szerzése a tevékenységeken keresztül Mese, bábozás az ünnepekhez kapcsolódó mesehallgatás segítse elő az Az óvodáskor végére 80%-ban érjék el. A gyerekek a nagycsoportos év végére készítsék el a vizsgamunkájuka t Az óvodáskor végére a gyerekek 90%-a képessé váljon a Tanév végén Az ünnepkörök végén Óvodapedagógus ok Óvodapedagógus ok Megfigyel Elkészült Szabad já alkalmával művészeti tevékenys 14

élményfeldolgozást segítse a világban való eligazodásukat, elégítse ki világmagyarázati igényüket érzelmi, értelmi és anyanyelvi képességeit fejlessze az eredeti népmesék szókincse, illetve képei segítsék a belső képek kialakítását fejlessze a gyerek mesélőkedvét, amelyben megnyilatkozik belső titkairól a bábozás segítse a mesék, élmények képi feldolgozását bábozás közben alakuljon a társakkal való együttműködésük, segítse egy közös képi nyelv kialakítását bonyolultabb mesék befogadására, feldolgozására Az óvodáskor végére a gyermekek 80%- a váljon képessé érzelmei kifejezésére Az óvodáskor végére a gyerekek 80%-a törekedjen a társakkal való együttműködésr e során Zene-ének-vers a zene éltetően hasson a gyerek fejlődésére a hangszerek segítsék a különböző minőségek érzékelését képessé váljon átélni a ritmizált beszéddel és énekkel kifejezett belső világ hangulatát Az óvodáskor végére a gyerekek 90%-a a szavakon kívül is ki tudja fejezni magát, érzelmeit Folyamatos Óvodapedagógus ok Folyamato megfigyel Ritmikus játék, euritmia a ritmikus játék segítse elő saját test- és térérzékelésük elmélyítését, a ritmikus mozgások átélését, mozgásformák harmonizálását, és a meseelemek megelevenítését. az euritmia segítségével képessé váljon szép, A gyerekek 80%- a váljon képessé a mozgáson keresztül a szabad önkifejezésre Folyamatos Óvodapedagógus ok Folyamato megfigyel 15

harmonikus mozgás előhívására a séták, a természetes játékos mozgások során fejlődjön állóképességük, testi ügyességük, kedvezően hasson egészséges fizikai testük kialakulására Képalkotás, formázás rajzolás, festés, gyurmázás, gyapjúképkészítés alkotó és formáló készségüket fejlessze szerezzenek tapasztalatokat a különböző minőségekről a festés során bátran alkalmazzák a három színt, tudják használni az ecsetet, és élvezzék a vizes alap előnyeit ismerjék a gyapjú felhasználását A nagycsoport végére a gyerekek 100%-a ismerje az alkalmazott technikákat, tudjon vizes alapra három színnel festeni Folyamatos Óvodapedagógus ok Elkészült elemezése Anyanyelvi nevelés a környezetében beszélt anyanyelvét minél biztosabban tanulja meg gátlások nélkül, folyamatosan és érthetően tudjanak társalogni, eseményeket, történeteket elmondani Az óvodáskor végére 80%-ban érjék el Folyamatos Óvodapedagógus ok Egyéni és csoportos beszélget beszélget 16

5.3 Teljesítményértékelés Célja : Segítse, bátorítsa a vezető és a pedagógusok munkáját, lehetőséget adjon a problémák megfogalmazására, korrigálására. Továbbá: a teljesítmény fejlesztése egyéni fejlesztési ütem megfogalmazása, a munkatársak fejlesztése rendszeres visszajelzés fejlődési lehetőségek megfogalmazása kölcsönös elvárások tisztázása konkrét események (teendők, felelősök, időpontok) meghatározása 5.3.1 A teljesítményértékelés szabályozása Eljárásrend Ki? Kit? Hogyan? Mikor? Hol rögzíti? Vezető Pedagógus Pedagógust Vezetőt Önértékelési szempontok alapján Teljesítményértékelé s három szintje alapján Teljesítményértékelé s három szintje alapján Évente egyszer, nevelési év végén Személyi dosszié Az eljárásrend végén a felek egy értékelő beszélgetés keretében egyeztetik az álláspontokat. 17

5.3.2 A teljesítményértékelés három szintje a./ Alapvető elvárások: Pedagógiai tevékenységek: - havi terv teljesítése - tervező-, szervezőmunka teljesítése - gyermekmegfigyelés Pedagógiai magatartás, kommunikáció: - pontos munkakezdés - esztétikus megjelenés - empatikus, barátságos személyiség - jó kommunikációkészség Pedagógiai feltételteremtés: - eszközök biztosítása Kapcsolatépítés és kapcsolattartás: - szülők tájékoztatása - munkatárssal való jó kapcsolat, együttműködés Pedagógiai adminisztráció: - egyéni fejlődési lap, csoportnapló vezetése Önellenőrzés és önértékelés: - az időszak végén - átfogó évente egyszer, tanév végén b./ Speciális (helyi) igények kielégítése: Pedagógiai tevékenységek: - külön programok szervezése, azokon való részvétel Pedagógiai magatartás, kommunikáció: - nyílt és bizalomteljes magatartás Pedagógiai feltételteremtés:- többletmunka vállalása a feltételek minőségi javítása érdekében Kapcsolatépítés, kapcsolattartás: - konferenciamunkák társintézményekkel Értékelés: - belső értékelés (óvónő-óvónő között) c./ Értéktöbblet létrehozása: Pedagógiai tevékenységek: - pedagógiai előadások szervezése szülőknek, külső érdeklődőknek - a játszóház munkájának nyomon követése, segítése Pedagógus magatartás, kommunikáció: - nyitottság, segítőkészség a külvilág felé 18

Pedagógiai feltételteremtés: - továbbképzéseken való részvétel - szakmai napok szervezése - hospitálási rendszerben való részvétel Kapcsolatépítés, kapcsolattartás: - szakmai szervezetekkel - iskolákkal - a Magyar Waldorf Szövetséggel Önellenőrzés, önértékelés: - önnevelés, önképzés 5.3.3 Önértékelési szempontsor a./ Óvodapedagógusoknak Értékelés módja: 3 teljesítem 2 részben teljesítem 1 nem teljesítem 0 nem megítélhető Tevékenységek 0 1 2 3 Melyik szint? Az adott időszakra, ünnepkörre komplex módon felkészülök. Követem a programban meghatározott napi, heti, havi ritmust. Megfelelően biztosítom, beszerzem az adott időszakhoz szükséges eszközöket. Az adminisztrációs munkákat napra készen vezetem (csoportnapló, gyermekek személyi lapja). Rendszeres visszatekintést végzek az adott időszakra, értékelem a munkámat. Az időszak végén megosztom társammal gyermek-megfigyelési tapasztalataimat. Szülői körön, fogadó órákon tájékoztatom a szülőket az eltelt időszak eseményeiről, a csoport 19

életéről, felmerülő nevelési kérdésekről. Részt vállalok az óvodán kívüli programokban, munkákban. Többletmunkával (eszközkészítés, szervezés) segítem társamat az ő időszakában. Részt veszek az óvoda külső képviseletében. Rendszeres szakmai kapcsolatot tartok fenn más Waldorf intézményekkel. Folyamatosan képzem magam. A továbbképzéseken hallottakat megosztom társammal. b./ Óvodavezetőnek Értékelési területek: - tanügyigazgatás - működési feladatok - gazdálkodás Értékelés módja: 3 teljesítem 2 részben teljesítem 1 nem teljesítem 0 nem megítélhető Tevékenységek 0 1 2 3 Melyik terület? Napra készen követem a jogszabályokat. A dokumentumokat folyamatosan ellenőrzöm, napra készen vezetem. A határidőket betartom, pontos, korrekt adatokat szolgáltatok. Folyamatos kapcsolatot tartok fenn a külső vevőkkel. Folyamatosan ellenőrzöm az óvoda törvényes és szakszerű működésének rendjét. 20

A HOP célkitűzéseit figyelembe véve vezetem és segítem az óvoda munkáját. Lehetőség szerint mindent megteszek a szükséges erőforrások megteremtésére, illetve ennek érdekében intézkedéseket teszek a fenntartó felé. Folyamatosan követem az intézmény gazdálkodását. A költségvetési tervezet elkészítésében aktívan részt veszek. Folyamatosan képzem magam. Tevékenyen részt vállalok az óvoda menedzselésében. 5.3.4 Minősítés A teljesítményértékelés eredményét, a minősítés a maximális pontszámok a ténylegesen adott pontszámokhoz viszonyított aránya alapján történik, a következő módon: 80 100 % Kiválóan alkalmas 60 79 % Alkalmas 30 59 % Kevésbé alkalmas 30 alatt Alkalmatlan Budapest, 2009, szeptember 3. 21

1. számú Melléklet KÉRDŐIV AZ ÓVODÁRÓL SZÜLŐKNEK Kedves Szülők! Ez a kérdőív óvodánk Minőségirányítási Programjának része és azért készült, hogy minden tanév végén felmérjük az óvodával kapcsolatos igényeiket, pozitív és negatív tapasztalataikat. A válaszaikat feldolgozzuk, értékeljük, és az eredményeket beépítjük a pedagógiai munkánkba, felhasználjuk a következő év munkatervének az elkészítésekor. Ezzel is biztosítva a minőséget! A kitöltött kérdőívek anonimek és nem nyilvánosak. A véleményekről egy összegzést készítünk, melyhez mindenki hozzáférhet. 1. Mit tartasz az óvoda legfontosabb feladatának? 2.Ismered-e, olvastad-e az óvoda pedagógiai programját, ha nem miért? 3.Elégedett vagy-e általánosságban az óvodával, az óvoda légkörével? 4.Mi az erőssége szerinted az óvodának? 5.Mi a gyengesége, mi a fejlesztésre váró terület meglátásod szerint? 6.Mit vársz el az óvónőktől? Elégedett vagy-e bánásmódjukkal, nevelési módszereikkel? (pozitív, negatív dolgok) 7.Ha problémád van meg tudod-e beszélni velük? 8.Kértél-e és kaptál-e segítséget nevelési kérdésekben? Mire lenne igényed? 9.Tájékozódsz-e eléggé gyermeked óvodai életéről, részt vettél-e rendszeresen a szülői köröken, fogadó órákon? 10. Hogyan fejlődik gyermeked, amióta óvodába jár? Miben a legjobban és miben a legkevésbé? 22

11. Mely óvodai közös programot tartottad legjobbnak az elmúlt év során? Segítettél-e valamelyik megszervezésében, lebonyolításában? Van még ötleted a bővítésre? 12. Milyen érzésekkel készülsz a szülői körökre? Mennyire vagy elégedett az ott hallottakkal? Aktív közreműködője, vagy inkább csendes hallgatója vagy ezeknek az esteknek? Megosztod- e véleményedet, ötleteidet a közösséggel? Ha kell, min változtassunk a jövőben? 13. Van-e igényed előadásokra meghívott előadókkal, szánnál-e rá plusz időt? Te miről hallanál szívesen? 14. Otthon érzed-e magad a szülői közösségben? Mi az, ami nehéz, vagy nehéz volt a beilleszkedésben? Kiktől várnál vagy vártál volna több segítséget és konkrétan mit? 15. Tettél-e valamit az elmúlt évben a közösségi élet fellendítéséért? 16. Minden óvodával kapcsolatos információ időben eljut hozzád? Jónak tartod-e az e- mailben való tájékoztatást? 17. Egyéb megjegyezni való, ötlet, javaslat óvodánkkal kapcsolatban! Válaszaikat köszönjük! 23

2. számú Melléklet FELVÉTELI ANAMNÉZIS l. A gyermek személyi adatai A gyermek neve, születési helye és ideje (év, hó, nap), lakhelye. Szüleinek neve, születési ideje*, foglalkozása*, telefonszáma (otthon, munkahelyen ill. mobil), napi munkaidő-beosztása. Testvéreinek neme, születési éve. (A * -gal jelölt kérdésekre nem kötelező válaszolni!) 2. Gyermekvárás, szülés, csecsemőévek Milyen volt a gyermekjövetelének híre (tervezett vagy váratlan volt-e a fogantatás; egyéb körülmények)? Hogyan fogadta családja érkezésének hírét (férj, nagyszülők, testvérek)? Hány hónapig hordta őt édesanyja? Milyen volt az áldott állapot, voltak-e rendellenességek? Milyenek voltak születési körülményei (az édesapa jelen volt-e, otthoni vagy hagyományos kórházi szülés volt-e; milyen kapcsolat volt a szülésben segédkezőkkel, kórházi személyzettel)? Voltak-e rendellenességek születésének folyamatában (elhúzódó szülés, fogó, vákuum, császármetszés, koraszülés, más események) Édesanyjával maradt-e vagy újszülött osztályra került? Meddig táplálta édesanyja anyatejjel, kapott-e tápszert; mikor tértek át a szokásos étkezésre? 24

Hogyan telt első időszaka (sírós vagy nyugodt stb. volt-e a baba; átaludta-e nyugodtan az éj szakát)? Fejlődésének melyek voltak a főbb szakaszai (mikor bújt ki az első foga; hány hónaposan állt fel először; mikor mondta ki az első szót)? Első 12 hónapjára visszagondolva, milyen kép jut róla eszükbe szüleinek? 1. A kisgyermekkor Kivel töltötte a gyermek első 3 évét és miért (édesanyja, nagyszülő, nem családtag)? Mikor lett szobatiszta, hogyan zajlott le az átszokás? Milyen kisgyermekkori betegségeket esett át (azok ideje, lefolyása)? Milyen jelenlegi egészségi állapota? Járt-e bölcsödébe (ha igen, miért, hány éves kortól, milyen volt a beszoktatás, hogy érezte magát)? Mikor mondta ki az én ill. az enyém szót? Milyen lakásban élt ebben az időszakban (lakótelep, kertes ház stb.)? Hányan és kik laktak egy fedél alatt (milyen volt a kapcsolatok minősége)? Ha vannak testvérei, hogyan illeszkedett be közéjük? Ha körülötte voltak a testvéreken kívül más kisgyermekek is, szívesen kapcsolódott-e hozzájuk vagy inkább elmélyedni szeretett? Járt-e már korábban óvodába (ha igen, hány éves kortól, milyen volt a beszoktatás, hogy érezte magát: szívesen járt, közömbös volt vagy muszájként élte meg; milyen volt kapcsolata a társakkal és az óvónőkkel)? Milyen a közösséghez való viszonya (visszahúzódó, átlagos, vezéregyéniség stb.)? Vannak-e állandó játszótársai (ha igen, milyen velük a viszonya)? Mit játszik legszívesebben, mivel szeret otthon játszani (építőkocka, baba, autó; rajzolni, festeni, barkácsolni szeret stb.)? Mik a kedves/kedvenc játéktárgyai? A nyugodtabb vagy a mozgalmasabb játékokat részesíti-e előnyben? Mik az alapvető jellemvonásai (szeret-e középpontban lenni; könnyen vagy nehezen teremt-e kapcsolatot; szeret-e beszélni vagy szívesebben hallgat)? Milyenek az alvási szokásai (alszik-e délután, mikor alszik el este; milyen álma van; kivel alszik közös szobában)? Mely szülői tevékenységekbe kapcsolódik be szívesen, melyektől húzódozik? Néz-e tévét (ha igen, szereti-e, mik a kedvenc műsorai, mennyi időt tölt a tévé/videó előtt)? Vannak-e számítógépes játékai (ha igen, mennyit játszik velük)? Mik a kedvenc ételei (milyen ételeket részesít előnyben)? Hogyan telik egy átlagos napja (ébredéstől lefekvésig)? 25

Hogyan zajlik esti lefekvése (szoktak-e mesélni neki este/napközben, könyvből/emlékezetből/kitalált történeteket)? Változtak-e lakás- és életkörülményei ezen időszak alatt? Hogyan jellemezhető családja (otthonülős, kirándulós, nagy baráti társasággal rendelkező, programokra nyitott, sportos stb.). Milyen a kapcsolata a természettel (vannak-e körülötte növények, állatok; szeret-e kertészkedni, virágápolásban segédkezni)? Milyen a kapcsolata a környezeti tárgyakkal (vigyáz rájuk, félti őket stb.) Milyen tilalmakat fogalmaztak meg számára ebben az időszakban, hogyan reagált azokra? 26

4. A gyermek alkata Hogyan viselkedik a gyermek kisebb, nagyobb gyerekekkel, felnőttekkel? Hogyan viseli, ha szülei hosszabb időre magára hagyják? Milyen az alaptermészete (lobbanékony, hevesen reagál, dühössé válik, elszánt, szívesen birkózik nehézségekkel, vezérkedésre hajlamos; csendes, visszahúzódó, félénk, együtt érző, segítőkész, alkalmazkodó, idegenkedő, szomorkodásra hajló; vidám, nyüzsgő, nyughatatlan, minden lében kanál; rövid ideig van türelme a dolgokhoz, igényli a változatosságot; sok barátja van, társasági ember; nyugodt, kiegyensúlyozott; nehéz kihozni a sodrából, ragaszkodik a megszokott dolgokhoz, lassú mozgású; szereti a hasát, szívesen csipeget az étkezések között is stb.)? Milyen a haja, szeme színe? Milyen testalkatú (vékony, gömbölyded, átlagos felépítésű; alacsony, közepes vagy nyúlánk stb.)? Milyenek érzékszervei, testi egészsége (szemüveges, lisztérzékeny stb.)? 5. A jelentkezés indoklása Honnan ismerik a szülők Waldorf-pedagógiát, milyen szempontok alapján döntöttek a jelentkezésről; közös elhatározás volt-e ez? Milyen elképzeléseik, elvárásaik vannak az. óvodával kapcsolatban? Mit szeretnének még a gyermekükről elmondani; milyen, a jelenlegi időszakra vonatkozó megjegyzéseket; kiegészítéseket, tájékoztatást kívánnak hozzáfűzni? Dátum, a szülők aláírása, + gyermek fényképe csatolva 27