BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK NAPPALI TAGOZAT EU KAPCSOLATOK SZAKIRÁNY

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK NAPPALI TAGOZAT EU KAPCSOLATOK SZAKIRÁNY MIGRÁCIÓ ÉS MUNKAERŐPIAC AZ EURÓPAI UNIÓBAN MUNKAVÁLLALÁSI LEHETŐSÉGEK NAGY-BRITANNIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON Készítette: Szilágyi Katalin Erzsébet Budapest, 2008. -1-

Tartalomjegyzék Bevezetés 3. oldal 1. A munkaerő szabad mozgása 6. oldal 2. Az Európai Unió szociális- és foglalkoztatás-politikája 9. oldal 2.1. A társadalompolitika alakulása napjainkig 9. oldal 2.2. A magyar szociálpolitika kihívásai és sikerei Napjainkban, az uniós politika tükrében 15. oldal 2.3. A brit szociálpolitika kihívásai és sikerei napjainkban, az uniós politika tükrében 16. oldal 3. Nagy-Britannia munkaerő-piaci helyzete 18. oldal 3.1. A brit munkaerőpiac általános jellemzése 18. oldal 3.2. Az Európai Unió keleti bővítésének hatása a brit munkaerő-piacra 20. oldal 4. Magyarország munkaerő-piaci helyzete 25. oldal 4.1. A magyar munkaerőpiac általános jellemzése 25. oldal 4.2. Magyarország uniós csatlakozásának hatása a munkaerő-piacra 26. oldal 5. Munkavállalás Nagy-Britanniában 30. oldal 5.1. Belépés az országba 30. oldal 5.2. Munkakeresés 31. oldal 5.3. A munkavállaláshoz szükséges okmányok 33. oldal 5.4. Bérek és járulékok 35. oldal 5.4.1. Átlagos bérek 35. oldal 5.4.2. Adók és járulékok 38. oldal 6. Munkavállalás Magyarországon 40. oldal 6.1. Belépés Magyarországra 40. oldal 6.2. Munkakeresés 41. oldal 6.3. A munkavállaláshoz szükséges okmányok 43. oldal 6.4. Bérek és járulékok 45. oldal -2-

6.4.1. Átlagos bérek 44. oldal 6.4.2. Adók és járulékok 47. oldal 7. A két ország munkaerőpiacának, munkavállalási folyamatának összehasonlítása, értékelése 50. oldal 7.1. A brit és a magyar munkaerőpiacok összehasonlítása 50. oldal 7.2. Belépés az országba 51. oldal 7.3. Munkakeresés 52. oldal 7.4. A munkavállaláshoz szükséges dokumentumok 53. oldal 7.5. Átlagos bérek és járulékok 54. oldal Befejezés, záró gondolatok 56. oldal Irodalomjegyzék 59. oldal -3-

BEVEZETÉS Szakdolgozatom témája az Európai Unió szociális- és foglalkoztatáspolitikája, melyen belül a migrációt és a munkavállalást kívánom vizsgálni. Ez túl tág témakör ahhoz, hogy pontos képet adhassunk anélkül, hogy a precizitás sérülne, ezért két ország munkavállalási lehetőségeit szeretném vizsgálni: az Egyesült Királyságét és Magyarországét. A migráció a munkaerő térbeli mobilitását jelenti, mely egyik földrajzi területről egy másik területre irányul. Kutatások feltételezik, hogy kapcsolat van a munkanélküliség és a külföldi munkavállalás között, hátrányos munkaerő-piaci területekről keresnek külföldön munkát azok, akik elvesztették korábbi munkájukat. Elsősorban a diplomás fiatalok távoznak célpont: Németország és Anglia. Anglia a legvonzóbb hely a magyar orvosok számára Dolgozni jöttünk, nem segélyt kérni Aranyat ér a külföldi gyakornoki munka Ilyen és ehhez hasonló címek jelennek meg 2004. május elseje óta a magyar sajtóban. Felfigyeltem a híradásokban elhangzó hírekre, melyek szerint egyre több magyar munkavállaló, nem csak pályakezdők, hanem senior személyek is, választja hosszabbrövidebb időre az Egyesült Királyságot, hogy ott vállaljon munkát. De miért? A fiatalok részben kihívásként tekintenek arra, hogy képesek-e boldogulni az idegen országban, míg az idősebbek legtöbbször csak a családfenntartás miatt vállalnak külföldön munkát. Az emocionális vizsgálatot félre téve, pusztán szakmai szemmel dolgozatomban azt vizsgálom, vajon tényleg könnyebb-e a külföldi esetünkben magyar munkavállalóknak boldogulni a szigetországban. Vajon minden nehézség ellenére nyelvi, érzelmi stb. megéri-e az számukra, hogy új életet kezdjenek Nagy-Britanniában, hátrahagyva az itthoni problémákat? A magasabb fizetés noha magasabbak a megélhetési költségek is elég okot ad valakinek, hogy akár nyelvtudás nélkül is elinduljon, és egy idegen országban keressen jövedelmezőbb munkát, itthon hagyva ismerőseit, barátait, családját és hazáját? Vajon tényleg megéri? Diplomamunkám két fő részre osztható. Első részében szeretném ismertetni a négy gazdasági szabadságjog közül a munkaerő szabad mozgására vonatkozó szabályozást, mely nélkülözhetetlen eleme annak, hogy a dolgozat további részeit taglaljuk. Mindezek után a közösségi szociális- és foglalkoztatáspolitikáról kívánok átfogó háttérképet nyújtani, mely -4-

segít abban, hogy később, az elemző részt tárgyalva háttértudást biztosítson az Unió által kontrollált, mindkét ország által elfogadott és alkalmazott szabályozásához, bemutatva a prioritásokat, ezen területen kitűzött célokat, illetve a már elért eredményeket. Szeretném ismertetni a szociális és foglalkoztatási politikák kialakulását, a fontosabb szerződéseket, melyek alakították ezen politikákat, valamint, hogy melyek a közösségi, a közös illetve a nemzeti területeket, és azt a Közösség és az egyes országok esetünkben Nagy-Britannia és Magyarország hogyan alkalmazzák. Szakdolgozatom második nagy része az első rész háttérismereteinek tükrében részletezőbb, elemzőbb részeket foglal magába.. Így könnyebb megérteni, miért is vállalnak munkát a magyarok Nagy-Britanniában, valamint a britek hazánkban. Mivel kell szembesülniük a kiutazás után, mikre számíthatnak akkor, ha a másik országban vállalnak munkát. Itt ismertetem külön-külön mind a brit, mind a magyar munkaerőpiac jelenlegi helyzetét, illetve azt, hogy az Európai Unió keleti bővítése milyen hatást gyakorolt mind a brit, mind a magyar munkaerőpiacra. Mindezek után a munkavállalás kezdeti nehézségeit mutatom be: ki és milyen feltételekkel léphet be az országba, milyen formában kereshet munkát, melyik a külföldi munkavállalók számára a legelőnyösebb, milyen dokumentumok szükségesek a munkába álláshoz, illetve, hogy milyen jövedelmekre, illetve jövedelméből milyen levonásokra számíthat az adott országban a munkavállaló. Ezek ismertetése után az imént felsorolt elemeket összehasonlítom, szembesítem egymással, elemem. Kutatásom során két típusú forrást kerestem. A dolgozat első felében olyan szakirodalmat használtam, mely átfogóan mutatja be a szociális- és foglalkoztatáspolitikát. A dolgozat ezen részének forrásainak kutatásakor könyvtári kutatómunkát alkalmaztam, az intézmények kihelyezett számítógépes adatbázisai segítettek abban, hogy a különböző témákhoz megtaláljam a megfelelő forrásokat. A dolgozat második részében elsődleges cél volt, hogy a lehető legfrissebb forrásokat tudjam használni az aktuális fejezetek írásakor. Ezen fejezetek olyan információkat követelnek meg, ahol a naprakészség és a pontos információ tudása nélkülözhetetlen. Ez főként azokban a fejezetekben elkerülhetetlen, ahol statisztikai adatokkal dolgozom, és a pontos átláthatóság és a tiszta kép nem megengedhető, hogy nem aktuális adatok felhasználása miatt sérüljön. Ezen fejezetekhez főként a brit és a magyar statisztikai hivatalok online adatbázisait alkalmazom, illetve a periodikusan megjelenő jelentéseket, melyek a -5-

legfrissebb, összefoglaló adatokat tartalmazzák. Ugyanezen fejezetek írásakor könyvtári kutatómunka is szükséges, mivel az olyan fejezeteknél, ahol például az Unió keleti bővítésének brit munkaerő-piaci hatását kutatom, ugyan 2007-as adatok még csak internetes forrásokban jelennek meg, 2007-es adatoktól visszamenően megtalálhatók a szükséges információk. Célom, hogy az érzelmi szempontokat figyelmen kívül hagyva olyan átfogó képet adhassak a migrációval és külföldi munkavállalással kapcsolatban, mely hozzájárulhat ahhoz, hogy pontos kép alakuljon ki az olvasóban arról, vajon tényleg megéri-e a külföldi munkavállalóknak egy idegen országban. Azt, hogy milyen buktatókat rejthet egy ilyen döntés meghozatala, és hogy valóban szükség van-e a külföldi munkavállalókra itthon és az Egyesült Királyságban. -6-

1. A MUNKAERŐ SZABAD ÁRAMLÁSA AZ EURÓPAI UNIÓBAN A munkaerő-piaci liberalizáció, a munkaerő szabad mozgása az egyik legjelentősebb jog, melyet a közösségi szabályozás garantál. A Közösség megalakulása óta, 1957 óta létezik, mint a négy gazdasági szabadságjog egyike, melyet a Római Szerződés 48., 51., illetve 52. cikkelye fogalmaz meg, valamint az 1612/68/EGK rendelet. Ennek oka, hogy a Közösség megalakulásának fő célja a versenyképesség növelése volt a világpiacon, amely az államhatárok meglétével kevés eséllyel valósulhatott volna meg. Ahhoz, hogy a Közösség növelni tudja a versenyképességet, elképzelhetetlen volt a munkaerőpiac liberalizációját korlátozó intézkedések jelenléte a nemzeti jogrendszerekben. A munkaerő megfogalmazásakor figyelembe kellett venni, hogy a szabályozásnak ki kell terjedni a munkavállalókon, egyéni vállalkozókon kívül a szakképzésben résztvevőkre, illetve azon személyekre, akik álláskeresés céljából utaznak egy másik tagországba. A 48. cikkely jogot biztosít a munkavállalóknak, hogy jelentkezhessenek egy másik tagországban meghirdetett állás betöltésére, az adott állam munkavállalóira vonatkozó feltételek mellett. Az 52. és 58. cikkelyek rendelkeznek a tagállamok állampolgárainak más tagállamban történő letelepedéséről, illetve az erre vonatkozó minden korlátozás megszüntetéséről. A munkavállalóknak a másik tagállamban joga van a szabad költözéshez, a szabad munkavállaláshoz és ahhoz, hogy az adott ország állampolgáraival szemben ne részesüljön hátrányos megkülönböztetésben. A 1612/68/EGK rendelet szabályozza részletekbe menően a munkavállaló jogait, melyek egy másik tagállamban történő munkavállalás során illetik meg. A szabályozás célja és lényege a rendelet alapján a következőképpen fogalmazható meg 1 : a közösségi munkavállalók közötti megkülönböztetés tilalmának elve maga után vonja, hogy a tagállamok valamennyi állampolgára a foglalkoztatás tekintetében ugyanolyan jogokat élvezzen, mint a hazai munkavállalók. 1 ESTÉLYI Krisztina, KESZEGH Béla, KOVÁCS Péter, MIKÓCZY Ilona: Munkaerőmozgás a szlovák-magyar határ mentén. Polgári Szemle, 2006. május. 2. évfolyam 5. szám p. 13. -7-

A munkaerő szabad áramlását szabályozzák továbbá 2 : 1968. október 15-i, 1612/68 számú rendelet a munkaerő és családtagjaik szabad áramlásáról a Közösségen belül; 1968. október 15-i, 360/68 számú irányelv a dolgozók és családtagjaik költözése és letelepedése előtt álló akadályok felszámolásáról; az irányvonal lehetővé teszi a vízum megszerzését a harmadik országbeli (nem EU-tagországbeli) családtag számára is (habár bonyolult procedúrák után). 1973. május 21-i, 73/148. számú irányelv: lehetővé teszi a közösségbeli állampolgárok szabad költözését és letelepedését akkor is, ha nem fizetett alkalmazottként helyezkednek el a vendéglátó országban, hanem vállalkozásba fognak vagy valamilyen szolgáltatást nyújtanak. A családtagok számára a vízum megszerzését teszi lehetővé. 1970. június 29-i, 1251/170 számú rendelet alapján a dolgozónak joga van adott tagország területén maradni munkaviszonyának megszűnése után is. A társadalombiztosításhoz való jog a vendégmunkások esetében: 1971. június 14-i, 1408/71. számú rendelet: szabályozza a társadalombiztosításhoz való jogot a más tagországba utazó munkavállaló, magánvállalkozó és családtagjai részére. Alapelve: a szerzett jogok megmaradnak és az egyik országból a másikba átvihetők, az időtartamok pedig összegződnek. Ez a nem közösségbeli állampolgárságú családtagra is vonatkozik. Egyéb harmadik országbeli állampolgár esetében az Európai Közösség és az adott harmadik ország közötti egyezményt, illetve annak a társadalombiztosításról szóló záradékát kell alkalmazni. A Bizottság a fentiekhez hasonló jogokat akar elérni a közalkalmazottak, diákok és a nem aktív lakosság számára is, és a rendeletet ki akarja terjeszteni az EU területén legálisan letelepedett harmadik országbeliekre is. Továbbá, szeretne a jelenleginél 2 A szabad munkaerő-áramlás és a munkafeltételek kérdése http://mathom.dura.hu/mszeib/kiadvanyok/utban/fej4.htm Leöltve: 2008. november 11. -8-

kedvezőbb feltételeket elérni a korai nyugdíjazásban részesülők és a munkanélküliek s zámára. Tervezik a kiegészítő nyugdíjak szabályozásának koordinálását is. A Tanács 574/72 (EGK) számú rendeletét (1972. március 21) Kiküldetésben lévő dolgozókra vonatkozó szabályozások: Az 1996. december 16-i, 96/71 számú irányelv a kiküldetésben lévő dolgozók körülményeit szabályozza. Az un. egységes kiküldetési irányelv bevezetése az EUban nagy jelentőségű. Azt jelenti, hogy megszűnik az a korábbi gyakorlat, hogy a kiküldött dolgozóra bér és szabadság szempontjából a származási ország, a munkavédelem szempontjából viszont a fogadó ország szabályai vonatkoznak. Az új irányvonal szerint valamennyi szempontra a fogadó ország feltételei vonatkoznak, ha ezek kedvezőbbek, mint a küldő országéi. Bár az irányelv nem szabályozza az EU-ból harmadik országba kiküldöttek körülményeit, alkalmazható azonban azokra a dolgozókra, akiket valamely harmadik országból küldenek ki egy EU-tagországba. Azaz valamely EU-tagországban dolgozó nem EU állampolgárra is a fogadó ország feltételei érvényesek. Egyéb szabályozások A 93/569(EGK) rendelet az EURES-ről, azaz az Európai Munkaerő-piaci Szolgáltatásokról intézkedik A 84/636 (EGK) irányelv a fiatal munkaerők cseréjét szabályozza. A Társulási szerződés 44. 54. cikkelye szerint Magyarország letelepedési lehetőséget nyújt az átmeneti időszak első felének végéig az EU állampolgárok és cégek részére. -9-

2. AZ EURÓPAI UNIÓ SZOCIÁLIS- ÉS FOGLALKOZTATÁS- POLITIKÁJA 2.1. A társadalompolitika alakulása napjainkig Ugyan számos politika kialakulásának kezdetei a Római Szerződés aláírásáig, 1957-ig nyúlnak vissza, közösségi szintű érdemi együttműködősről a szociálpolitika területén nem beszélhetünk egészen az 1970-es évekig. Szociálpolitikai intézkedéseket már a Római Szerződés is tartalmazott, a tagországok mégis féltették szuverenitásukat ezen a területen, és mindnyájan nemzeti hatáskörben kívánták tartani a szociális politikát, mivel minden államban fejlett volt a jóléti rendszer, garantált volt a szociális biztonság. Az ötvenes évek végén hozott intézkedések még leginkább a gazdasági együttműködéssel voltak kapcsolatban (pl. magas foglalkoztatottság) Az első lépés a harmonizáció irányába 1974-ben kezdődött, mikor a tagállamok aláírták és elfogadták az első szociális cselekvési programot, mely általános alapelveket tartalmazott, néhány területen, például a csoportos elbocsátások esetén felmerülő munkajogi kérdéseket sikerült egységesíteni a nemzeti politikákat. A nyolcvanas évek legnagyobb változása e téren 1988-ban volt, mikor a tagállamok elfogadták a Szociális Chartát, mely biztosította a munkavállalókat alapvető jogaikról, 12 területen. Ennek hatására a Bizottság kidolgozta a második szociális cselekvési programot, 47 konkrét intézkedéssel. A Szociális Chartát egyedül az Egyesült Királyság nem fogadta el, emiatt nem tekinthető közösségi vívmánynak. A tagállamoknak céljuk volt, hogy a Maastrichti Szerződésbe építsenek egy szociálpolitikával foglalkozó jegyzőkönyvet, ez azonban csak akkor lett volna lehetséges, ha mindegyik tagállam elfogadj azt. Mivel a britek ezt nem tették meg, egy szociálpolitikai jegyzőkönyvet csak a szerződés mellékleteként csatoltak, melynek aláírása opcionális volt, magába foglalván a Szociális Megállapodást. Ez lehetővé tette, hogy a tagállamok társadalompolitikai még közelebb kerüljenek egymáshoz, és bizonyos kérdésekben minősített többséggel a Közösség döntéseket hozhasson. Ezek alapján 1994-ben születtek meg az első közösségi irányelvek. A szociálpolitika fejlődésének kulcsfontosságú éve volt 1997, az Amszterdami Szerződés aláírásának éve. A munkanélküliség ebben az időszakban egyre inkább foglalkoztatta a tagállamokat, melynek hatására a társadalompolitika kérdéskörét a foglalkoztatáspolitika övezte körül. Minden tagállam elfogadta a szerződésbe foglalt szociálpolitikai és foglalkoztatáspolitikai intézkedéseket, melyek alapján a szociálpolitika -10-

céljaivá váltak a munkakörülmények, az életkörülmények javítása, a foglalkoztatás bővítése, melyek nemcsak a fejlődést irányozták elő, hanem azt is, hogy a tagállamok nemzeti szabályait ezen célok alapján összehangolják. 1998-ban ennek hatására jött létre a foglalkoztatáspolitikai iránymutatás négy pillére, mely alapjául szolgál az európai foglalkoztatási stratégiának, a következők: foglalkoztatási képesség javítása vállalkozásösztönzés javítása vállalkozások és munkavállalók alkalmazkodóképességének fejlesztése egyenlő esélyek feltételeinek megőrzése Ezek a célkitűzések 2003-ban módosultak, három átfogó célt megfogalmazva: a teljes foglalkoztatás elérése a munkatermelékenység és a munkahelyek minőségének javítása a szociális kohézió és integráció erősítése A közösségi szabályozás azokon a területeken a legerősebb, ahol az intézkedések és szabályozások köre az egységes belső piac kérdéskörét érintették, tehát a személyek és munkaerő szabad mozgásával kapcsolatos intézkedések, a szociális biztonságra, illetve az esélyegyenlőség. Ezek mellett egyre jelentősebb a szerepe az önkéntes együttműködéseknek és harmonizációnak, elsősorban az ún. nyitott koordináció (open method of coordination) keretein belül. Ezt az együttműködési formát hivatalosan a 2000 márciusában tartott lisszaboni csúcsértekezleten vezette be a Közösség, a lisszaboni stratégia támogatására, melynek kettős célkitűzése az európai versenyképesség és a szociális biztonság növelése. Ebben a nyitott koordinációs folyamatban a tagállamok és a Bizottság civil szervezetek bevonásával közösen határozzák meg az elérendő fő célokat az egyes társadalompolitikai területeken az erre a célra kialakított munkacsoportokban. A tagállami politikákat folyamatosan figyelemmel kísérik meghatározott indikátorok alapján, és a tagországok a különböző jelentések segítségével tanulhatnak egymástól. A folyamatban a részvétel önkéntes, ám jelentéseket és akcióterveket készíteni kötelező, és a normatív célkitűzések melyek az európai szociális modell szerves részét képezik mindenki számára iránymutatóak. A nyitott koordináció fő szociális területei a foglalkoztatás, a -11-

társadalmi befogadás és a társadalmi kirekesztődés elleni küzdelem, illetve a szociális védelem. A lisszaboni stratégia, melynek célja, hogy az Unió a világ legversenyképesebb gazdasága legyen, megerősítette és részben módosította a korábbi intézkedéseket, iránymutatásokat, melyek nélkülözhetetlenek a kitűzött cél megvalósításához. A foglalkoztatáspolitika terén célul tűzte ki a teljes foglalkoztatottság elérését hosszú távon, a szociálpolitika terén pedig a társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet, a szociális dialógust, az oktatás fejlesztését. Ezt követően Nizzában elfogadták az Európai Unió Szociális Menetrendjét, mely felváltotta a cselekvési programokat, majd 2001-ben Göteborgban kiegészítették a lisszaboni stratégiát a fenntartható fejlődés koncepciójával. Az első cselekvési program a 2000-2005-ös periódusra fogalmazta meg célkitűzéseit, melyek a 2006-2010-es periódusra megfogalmazott Második Menetrend váltott fel, mely jelenleg is hatályos: célja, hogy az európai szociális modell továbbfejlődjön és erősödjön. A Bizottság 2008 júliusában azonban megújította a Szociális Menetrendet, mivel mind a nemzeteknek, mind a Közösségnek új, erősebb kihívásokkal kellett szembenéznie. A Menetrend hét prioritási területet, és az azokhoz szorosan kapcsolódó intézkedéseket fogalmaz meg, melyek az alábbiak 3 : 1. A gyermekek és ifjúság - a jövő Európája A Bizottság folytatni kívánta azon tevékenységeket, amelyek a gyermekjogok különböző politikákban való érvényesítését (mainstreaming of children's right), valamint a fiatalok egészségének védelmét szolgálják; A Bizottság egy közlemény kidolgozását tervezte az iskolarendszeren belüli oktatás témájában, amellyel támogatni kívánja a tagállamoknak az oktatási rendszerek minőségének javítására irányuló törekvéseit; továbbá Zöld Könyvet kíván közzé tenni "Migráció és mobilitás: az EU oktatási rendszerei előtt álló kihívások" címmel; 3 Szociális és Munkaügyi Minisztérium: Tájékoztató a megújított Szociális Menetrendről http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderid=21122 Letöltés: 2008. november 13. -12-

Hosszabb távú cél egy közlemény kiadása a nyitott koordinációs mechanizmusnak az ifjúságpolitika területén történő alkalmazása érdekében, valamint a gyermekszegénység átfogó megközelítésének kialakítása. 2. Befektetés az emberekbe, több és jobb munkahely, új készségek A Bizottság átdolgozta az Európai Üzemi Tanácsokról szóló irányelvet, támogatni kívánja a szociális partnerek törekvéseit a strukturális változások előrejelzését és kezelését érintően, valamint előtérbe kívánta helyezni a vállalati szintű, nemzetek közötti szerződések fontosságát; A Bizottság kiemelt jelentőséget tulajdonított az Európai Globalizációs Alap működésének első évéről készítendő jelentésnek, amely keretében - szükség szerint - javaslatot tett az EGA működésének egyszerűsítésére, javítására; Hosszabb távú cél az "Új munkahelyekhez szükséges új készségek" elnevezésű kezdeményezés keretében egy átfogó megközelítés kidolgozása a foglalkoztatásképzési- és oktatáspolitikák közötti szinergiák biztosításán keresztül, egy stratégiai keret kidolgozása a nyitott koordinációs mechanizmusnak az oktatási és képzési együttműködés területén történő alkalmazása érdekében, valamint egy közlemény kiadása az EU-n belüli többnyelvűség témájában. 3. Mobilitás A Bizottság felkérte a szociális partnereket és a tagállamokat arra, hogy szervezzenek egy vitafórumot (a jó gyakorlatok cseréje keretében) a szociális jogok tiszteletben tartásáról a növekvő munkaerő-piaci mobilitással összefüggésben; A Bizottság folytatni a kívánta az ún. "ötödik szabadság" - a tudás szabad áramlása - területén fennálló akadályok felszámolását, különösen a kutatók, a fiatal vállalkozók, a fiatalok és az önkéntesek mobilitásának elősegítésén, valamint a szakképesítések kölcsönös elismeréséről szóló irányelv végrehajtásának biztosításán keresztül. 4. Hosszabb és egészségesebb élet A Bizottság elkészítette a határon átnyúló egészségügyi ellátást igénybevevő betegek jogairól szóló irányelv-tervezetet, és ajánlást készített az elektronikus egészségügyi nyilvántartások "hordozhatóságáról"; -13-

Az elöregedő társdalomból adódó kihívások kezeléséről, valamint ezekre figyelemmel a közpénzek rendszerének hosszú távú fenntarthatósága témájában (2009. őszén) közleményt kívánt a Bizottság közzé tenni; A Bizottság közleményt készített az egészségügy területén fennálló egyenlőtlenségek tárgyában, ajánlást kíván elfogadni a betegek biztonságáról és az egészségügyi szolgáltatások minőségéről, valamint Zöld Könyvet kíván kiadni az egészségügyben dolgozókról az EU-ban. 5. Szegénység elleni küzdelem - társadalmi befogadás A Bizottság ajánlásokat kívánt megfogalmazni az aktív befogadás témájában, különös tekintettel annak munkaerő-piaci aspektusaira, a bértámogatásra, és a minőségi szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférésre. 2010, mint a társadalmi befogadás és a szegénység elleni küzdelem Európai Éve jó lehetőséget kínál az EU és a tagállamok e területen való elkötelezettségének megerősítésére; A Bizottság át kívánta alakítani az európai élelmezési segélyezési programot, és fejleszteni kívánja a "digitális műveltséget" EU-szerte, különösen a fogyatékossággal élő emberek számára biztosított jobb hozzáférésen keresztül. 6. A diszkrimináció elleni küzdelem A Bizottság javaslatot tett a vallási és hitbéli meggyőződésen, az életkoron, a nemi orientáción, illetve a fogyatékosságon alapuló diszkrimináció elleni küzdelemről szóló irányelv-tervezetre, kiterjesztve ezáltal az egyenlő bánásmód elvét a foglalkoztatáson túli területekre is, valamint jelentést készített a romák társadalmi integrációja érdekében rendelkezésre álló közösségi eszközökről és szakpolitikákról; A 2006-2010. közötti időszakra szóló, nemek közötti egyenlőség előmozdítását célzó bizottsági ütemtervben ("gender roadmap"), valamint a Nők és férfiak közötti egyenlőségéről szóló Paktumban foglaltaknak megfelelően a Bizottság hangsúlyt kívánt helyezni a nemek közötti egyenlőség elveinek érvényesítésére a különböző politikákban (gender mainstreaming), valamint az e területet érintő stratégiák végrehajtásának nyomon követésére; -14-

2008 szeptemberében jogszabály-tervezeteket terjesztett elő a Bizottság a munka és családi/magán élet összeegyeztetése tárgyában, különös tekintettel a szülői szabadságra, és a terhes nők védelmére; A Bizottság kiemelt témaként kezeli a nemi alapú bérezési különbségek (gender pay gap) csökkentését, valamint a vállalkozási szokások vonatkozásában meglévő nemek közötti "szakadék" szűkítésének kérdéseit; A barcelonai célok eléréséről készítendő jelentés keretében a Bizottság a gyermekgondozási intézményekhez való hozzáférés témájára kívánja helyezni a hangsúlyt; A Bizottság nyitott koordinációs mechanizmus középpontjába kívánja helyezni a szegénység által fenyegetett nők arányának csökkentését. 7. Lehetőségek, hozzáférés és szolidaritás - globális megközelítés A Bizottság megerősítette a tisztességes munka iránti elkötelezettségét, beleértve az ILO-val e területen való együttműködést is; A Bizottság a továbbiakban is támogatja a vállalatok társadalmi felelősségvállalására irányuló törekvéseket; A Bizottság folytatja az együttműködést a tagjelölt országokkal a szociális területen. A megújított Szociális Menetrendben kitűzött, fentebb ismertetett célokat a Bizottság a következő eszközök segítségével kívánja megvalósítani: közösségi szintű jogszabályalkotás, a jelenlegi szabályozás jobb végrehajtása és kikényszerítése; szociális párbeszéd, a szociális partnerek jobb bevonása; nyitott koordinációs mechanizmus fejlesztése, a szociális területen működő OMC jobb végrehajtása; közösségi finanszírozás (Kohéziós Politika, Strukturális Alapok, Európai Globalizációs Alap, PROGRESS, stb.) -15-

együttműködés és párbeszéd az EU intézmények, a tagállamok, a regionális és helyi hatóságok, a szociális partnerek és a civil társadalom között - jobb tájékoztatás; annak biztosítása, hogy minden közösségi politika a Menetrend három átfogó célkitűzésének (lehetőségek, hozzáférhetőség, szolidaritás) megvalósulását segíti elő. 2.2. A magyar szociálpolitika kihívásai és sikerei napjainkban, az uniós politika tükrében Magyarországnak számos olyan intézkedésre volt szüksége, mely összhangba hozza a nemzeti szociálpolitikai programot az uniós célkitűzésekkel és prioritásokkal. A lisszaboni stratégia magyarországi megvalósítása érdekében jött létre a nemzeti lisszaboni akcióterv, melyet a Bizottsághoz 2006-ban már módosítva nyújtott be a kormány. Az elért eredmények és a kitűzött célok a következők 4 : A közigazgatásban megvalósult a központi kormányzat méretének és belső tagoltságának lényeges csökkentése, a párhuzamos funkcionális területek központosítása, a központi közigazgatás és területi (dekoncentrált) szervei konszolidációja és regionális átszervezése. Az oktatási reform keretében a felsőoktatásban a változó szerkezetű munkaerőkereslethez való alkalmazkodást segíti a képzési struktúra megváltoztatása és a többciklusú képzési rendszerre való áttérés. A közoktatásban a feladatellátás méretgazdaságosságát szem előtt tartó szervezési (intézményi) kereteinek kialakítása érdekében megváltozott a közoktatás finanszírozása. Az egészségügy társadalombiztosítási jellegének megerősítése érdekében három szintű ellátási rendszer kialakítására került sor. Biztosítotti jogviszony hiányában csak alapszintű szolgáltatás vehető igénybe, a biztosítotti jogviszonyhoz kötött szint lefedi a gyógyítómegelőző ellátások jelentős körét. A harmadik szintű ellátásba kiegészítő szolgáltatások tartoznak, amelyek igénybevétele térítés ellenében lehetséges. Kínálati oldalon a kihasználatlan, vagy ésszerűtlenül működtetett aktív fekvőbeteg kapacitások megszüntetése vagy krónikus/ápolási kapacitássá átalakítása történt meg. 4 Jelentés Magyarország Nemzeti Lisszaboni Akcióprogramjának Végrehajtásáról 2007. október -16-

Az államháztartás hosszú távú fenntarthatósága érdekében a nyugdíjkiadások jövőbeli növekedési ütemének mérséklését szolgáló törvények megszülettek. A jogszabály módosítások alapvetően a tényleges nyugdíjazási korcentrum növelését célozzák, korrigálják a korhatár előtti nyugdíjazás egyes kedvezményes szabályait csökkentik az új, induló nyugdíjak utóbbi években megnövekedett helyettesítési rátáját és egyes számítási szabályok módosításával mérséklik a nyugdíjazás időpontjától függő aránytalanságokat. A foglalkoztatás terén az aktív munkaerő-piaci politikáknak, a hátrányos helyzetű csoportok elhelyezkedését támogató intézkedéseknek, valamint a szociális védelmi rendszer modernizálásának köszönhetően pozitív folyamatok indultak el. A megtett intézkedések hatására a gazdaság kifehéredése figyelhető meg. Az oktatási reformnak, a felnőtt- és szakképzési intézkedéseknek köszönhetően pedig a munkaerő-piaci igényeket jobban kielégítő képzés jön létre. 2.3. A brit szociálpolitika kihívásai és sikerei napjainkban, az uniós politika tükrében A brit kormány 2005-ben, a Lisszaboni Stratégia megújítása után saját, nemzeti reformprogramját is az új stratégiához igazította annak érdekében, hogy minél közelebb hozza a közösségi és a nemzeti prioritásokat, melyek közösen válaszolnak a nemzetközi kihívásokra. Ennek alapján a brit kormány által 2005-ben kidolgozott prioritások a következők: A makrogazdasági stabilitás megerősítése, amely lehetővé teszi, hogy a világgazdaságban végbemenő válságok mind kevésbé érintsék a brit nemzeti gazdaságot; valamint a fiskális stabilitás erősítése, melyre hatással lehet a nemzet lakosságán jól megfigyelhető elöregedés jelensége Az egyenlőség biztosítása egy modern és rugalmas jóléti állam keretein belül, amely szükség esetén biztonságot nyújt állampolgárai számára, és olyan ösztönző elemeket biztosít, melyek segítenek a munkavállalóknak munkahelyük megtartásában és a megtakarításban akkor, mikor egy globális válság veszélyeztetheti munkahelyüket. -17-

Sikeres és változásra képes vállalkozói szektor kialakítása, mely szerepet tud vállalni az egyre bővülő világgazdaságban. Olyan tudományos környezet biztosítása, mely lehetővé teszi, hogy az Egyesült Királyság a világ vezető tudományos kutatói központjává váljon. Innovációs képesség fejlesztése az energiaszektorban, a takarékosság elősegítése érdekében. A munkahelyek fejlesztése érdekében a brit nemzeti reformprogram számos területen kíván változtatni a jelenlegi helyzeten: Kitűzött célja az országnak, hogy növelje a termelékenységet, elősegítse a minél magasabb szintű foglalkoztatást, melyet a fenntartható befektetés-növekedés kell, hogy biztosítson. Ennek érdekében középtávú célul tűzte ki a 80 százalékos foglalkoztatottságot, valamint a minél szélesebb körű társadalmi rétegek integrálását a munkaerőpiacon: A Jobcentre Plus hálózat kiterjesztését 2006-ban 900 irodával Angliában, Skóciában és Wales-ben 2008-ra 3500-ra növelni a megfizethető gyermekfelügyeletet országszerte, illetve 3900-ra legalább egy intézmény minden település számára 2010-re, mely segítheti a nők munkaerő-piaci visszatérését. A szolgáltatás irányítását a helyi önkormányzatok felelősségi körébe kell bízni, melyek minden településen felnőtt felügyeletét biztosítanák a 3-14 éves korú gyermekek számára reggel 8 és este 6 óra között. A felnőtt személyek számára továbbképzések és további ismeretek megszerzésének biztosítása, mely elősegíti a munkahelyük megőrzését és a magasabb fizetés megszerzését; valamint a másik oldalról a munkáltatók ösztönzését arra, hogy pénzüket továbbképzési programokba fektessék, melyek mind a munkavállaló, mind a munkáltató részére nagy potenciált jelenthetnek. Radikális munkaerő-piaci reformok, melyek arra szolgálnak, hogy minél többen vegyenek részt a munkaerő-piacon, ezzel is növelve a gazdaság termelékenységét, biztosítva a fenntartható stabilitást -18-

3. NAGY-BRITANNIA MUNKAERŐPIACI-HELYZETE 3.1. A brit munkaerőpiac általános jellemzése 2008. júniusi adatok alapján elmondható, hogy a brit munkaerő-piacon a 60.975.000 fős összlakosságból a munkaképes korú munkavállalók száma elérte a 29,56 millió főt, azaz aktivitási ráta 74,8% volt, mely 0,3 százalékponttal haladta meg az előző év azonos időszakában mért adatokat. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma meghaladta a 22 millió főt, amely a teljes foglalkoztatottak 74%-át jelenti. Ha a teljes foglalkoztatásban dolgozók nem szerinti arányát figyelembe vesszük, érdekesség lehet, hogy míg a férfiak közül 14,16 millió fő dolgozott 2008 júniusában teljes munkaidőben, addig a nők közül csak mintegy 7,9 millió fő. A 7,5 millió részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak csupán 24 százaléka volt férfi, míg a maradék 76%-ot nők alkották. A közszférákban dolgozók száma 2007 decembere óta közel húszezer fővel csökkent, így számuk alig haladta meg az ötmillió-hétszázezret, míg a magánszektorban dolgozó munkavállalók száma előző év decemberéhez képest majdnem 100.000 fővel emelkedett, 23,8 millió főre. A heti ledolgozott órák száma ebben az időszakban nem érte el a 40 órát, 39,1 óra volt; 0,2 órával kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. 1. sz. ábra Forrás: Nick Palmer, Mark Chandler Labour Market Division, Office for National Statistics: Labour Force Survey: Interim Reweighting 2008-19-

A munkanélküliség aránya 2008. első felében 5,4% volt, mely 0,2 százalékponttal haladta meg az előző év második félévének adatait, de az előző év azonos periódusához képest változatlan maradt. Ebben az időszakban 7,67 millió fő volt regisztráltan munkanélküli; a munkanélküli férfiak száma 980.000 volt, míg a munkanélküli nők száma 692.000 fő. Azon munkanélküliek száma, akik több, mint 12 hónapja állástalanok, meghaladta a 410.000-t, tehát a munkanélküliek 5,3 százaléka. A 18-24 éves kor közötti fiataloknak a munkanélküliek 6,77 százalékát tették ki. 2008. első félévében 634.900 munkahely volt betöltetlen, 100 munkahelyre vetítve ez 24 betöltetlen munkahelyet jelent. A munkaerőpiacon történt változásokat 2008. első félévében az alábbi táblázat mutatja, összehasonlítva az előző félév és az előző év azonos periódusának adataival: 1. sz. táblázat A munkaerőpiacon történt változások 2008. első félévében Mértéke Változás az előző félévhez képest Változás az előző évhez képest Foglalkoztatottak 29.558.000 fő +20.000 +384.000 Foglalkoztatási ráta 74,8% -0,1 0,3 Munkanélküliek 1.672.000 fő +60.000 51.000 Munkanélküliségi ráta 5,4% +0,2 0 Gazdaságilag aktív 31.231.000 fő +80.000 +399.000 Aktivitási ráat 79,1% 0 +0,3 Gazdaságilag 7.876.000 fő -3.000-8.400 inaktívak Inaktivitási ráta 20,9% 0 +0,3 Elbocsátások 126.000 fő +14.000 +6.000 Ledolgozott heti órák 31,9 óra -0,2-0,3 száma Forrás: Office for National Statistics: Labour Market Review 2007-20-

3.2. Az Európai Unió keleti bővítésének hatása a brit munkaerő-piacra Szakemberek vitatják, hogy a 2004-es uniós bővítés eredményezte-e Nagy-Britannia számára a legnagyobb migrációs hullámot vagy sem? Tény, hogy a szigetország a csatlakozás után kisebb korlátozásokkal ugyan, de teljesen megnyitotta munkaerő-piacát a közép-keleteurópai munkavállalók számára. A brit lakosság körében ez az intézkedés nagyfokú elégedetlenséget okozott, féltvén állásukat az újonnan csatlakozó tagállamokból érkező emigráns munkavállalóktól, akik ugyanazon munkát alacsonyabb fizetésért is elvállalják, mert még így is magasabb jövedelemre tudnak szert tenni, mintha hazájukban próbáltak volna esetleg magasabb pozícióban is munkát találni. Közvélemény kutatások kimutatták, hogy a megkérdezett brit lakosok 38%-a fél attól, hogy munkahelyét azért veszíti el, mert a kibővült Európából sokan érkeznek majd a szigetországba, illetve félnek attól, hogy az országba érkező olcsó munkaerő következménye lesz, hogy a bérek csökkenni fognak. Ez a félelem főként azon brit állampolgárok között erős, akik iskolai végzettsége alacsonyabb, számukra valóban konkurenciát jelenthet az olcsóbb közép-kelet-európai munkaerő. Ezen félelmek a magasan iskolázott munkavállalók körében kevésbé jelentősek, a közvélemény kutatás által megkérdezett, főiskolai vagy egyetemi diplomával rendelkezők 20%-a tart a bevándorlók bér-csökkentő hatásától 5. Az Unió közép- és kelet-európai bővítése előtt, 2004-ben a brit gazdaság munkaerőpiaca igen erős volt, a G7 országok közül az egyik legerősebb. A szigetországban volt a legmagasabb a foglalkoztatottak aránya illetve a legalacsonyabb volt a munkanélküliek aránya. A csatlakozás után 180 ezer új munkahely jött létre, biztosítva többek között az újonnan csatlakozó munkavállalók számára a megélhetést az országban. Ugyan a munkanélküliség valamennyivel emelkedett, még így is megközelíti az elmúlt évtized legalacsonyabb rátáját. A munkanélküliek arányának emelkedésére a brit munkaügyi minisztérium által kiadott jelentés 6 két magyarázatot ad: az egyik, hogy mivel a közép-keleteurópai munkavállalók hajlandók a megélhetésért képesítésükhöz képest alacsonyabban kvalifikált munkát is elvállalni ugyanolyan fizetésért, mint a brit munkavállalók, vagy ugyanazon kvalifikációval rendelkező brit és közép-kelet-európai munkavállaló közül a brit 5 Christian DUSTMANN, Albrecht GIITZ, Tommasso FRATTINI: The Labour Market Impact of Immigration Centre for Research and Analysis of Migration. Discussion Paper Series No 11/08. London, 2008. 09. P. 1. 6 Nicola DILPIN, Matthew HENTY, Sara LEMOS, Jonathan PORTES, Chris BULLEN: The Impact of Movement of Workers from Central and Eastern Europe on the UK Labour Market. Corporate Document Services. London, 2006. p. 8-21-

munkavállaló ugyanazon munka elvégzéséért magasabb fizetést kér. Ezen okok miatt a brit munkanélküliek esélye a munka világába való visszatérésre erősen csökken. A közép-kelet-európai bevándorlók száma a lengyel bevándorlóktól eltekintve a csatlakozás előtt nem volt jelentős. Az 1991-es népszámlálás 13.000 magyart és 9.000 szlovákot és csehet regisztrált. A lengyel bevándorlási hullám a második világháború után érte el csúcspontját: 1951-ben 162.000 lengyel származású személyt regisztráltak az Egyesült Királyságban. A rendszerváltás után sokan visszatértek hazájukban, ám 2001-ben a lengyelországi születésű brit lakosok száma még így is elérte a 61.000-t. Elemzők véleménye eltért a csatlakozás előtt, hogy milyen nagyságú lesz a bevándorlók száma: C. Dustmann például a brit belügyminisztérium jelentésében azt taglalja, hogy a bevándorlók száma a 2004-es bővítés után alig haladja majd meg az 5-13 ezer főt évente. A valós számok ennél jóval magasabbak voltak: 2006 júniusáig a belügyminisztérium adatai alapján 427.000 külföldi érkezett az országba, 2007. márciusig pedig 305.375 fő regisztrálta munkavállalási szándékát az illetékes hatóságoknál a csatlakozás óta, mely messze meghaladja a korábbi előjelzéseket. Ugyan a 2004-es csatlakozás tette lehetővé az A8 országok ( Accession 8 - a 2004-ben csatlakozott tíz ország közül Csehország, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia) állampolgárai számára, hogy szabadon vállaljanak munkát az Egyesült Királyságban, elemzők azt várták, hogy 2004. második negyedévében fog megnőni ugrásszerűen a külföldi munkavállalók száma az országban. Ugyan számuk természetesen a határnyitással erősen emelkedett, ugrásszerű növekedés azonban mégis 2006. Második és harmadik negyedévében tapasztalható, amikor az előző negyedévhez képest 5-6 ezerrel nőtt a WRS (Worker Registration Scheme) a Munkavállalók Nyilvántartó Rendszere rendszerben regisztrált közép-kelet-európai munkavállalók száma. Az érkezés, illetve a regisztrációs rendszerbe történt felvétel után még nehéz megmondani, hogy a betelepülő közép-kelet-európai lakosok mely területeken helyezkednek majd el és mennyi ideig maradnak, azonban a trend azt mutatja, hogy az éves migrációs hullám csúcspontja nyaranta van, nagy valószínűséggel a szezonális mezőgazdasági munkák miatt, míg télen visszaesik a bevándorlók száma. A geográfiai szóródást vizsgálata kimutatja, hogy a vártnál kevesebben, a bevándorlók mindössze 14%-a választja új lakóhelyéül a fővárost, Londont és környékét, míg ez a 2001-es népszámlálás alkalmával 40% volt. Legtöbben a közép-angliai vidéken telepednek le és -22-

vállalnak munkát, habár a fizetések ezen a vidéken alacsonyabbak, előnynek számít, hogy a megélhetési költségek sem érik el a londoni szintet. A migránsok életkorát tekintve a WRS rendszerben nyilvántartott adatok alapján elmondható, hogy a bevándorlók 62%-a a csatlakozás, 2004. májusa és 2006 között érkezett az országba. Legtöbbjük életkora a tizennyolc és a harmincnégy év között mozog, csak 18% 35 éven felül, és csak 7%-uk érkezik hozzátartozóival együtt. A nem szerinti különbséget figyelve alacsony a különbség, a férfiak aránya csak 8%-kal haladja meg a női bevándorlók arányát. 2. sz. táblázat A bevándorlók megoszlása származási hely és életkor szerint Származási hely Megoszlás (%) Életkor Megoszlás (%) Csehország 5,28 18 év alatt 0,29 Észtország 1,20 18-24 42,9 Magyarország 3,01 25-34 39,25 Lettország 6,26 35-44 10,47 Litvánia 11,83 45-54 6,12 Lengyelország 61,97 55-64 0,80 Szlovénia 10,37 65 fölött 0,01 Szlovákia 0,1 Forrás: Blanchflower, Saleheen, Shadforth: The Impact of Recent Migration from Eastern Europe on UK Economy the A bevándorlók által betöltött állásokat tekintve a brit belügyminisztérium (Home Office) 2004. májusától 2008. júniusáig terjedő időperiódus adataiból, mely az A8 országok munkavállalóinak szektoronkénti elhelyezkedését vizsgálja elmondható, hogy legnagyobb részük több, mint 45%-uk - végez menedzseri, adminisztrációs, irodai munkát a versenyszférában, kevesebb, mint egyötödük (16%) helyezkedik el a vendéglátásban. Arányuk az ipari szektorban alacsony, összesen 8%, egyedül a mezőgazdaság az, ahol a közép-kelet-európai állampolgárok aránya meghaladja a 10%-ot. 5%-uk talál munkát az élelmiszeriparban és a kereskedelemben, valamint az építőiparban, 3%-uk az egészségügyben. A többi foglalkozás aránya nem jelentős, 1% alatti részesedéssel. Ugyan az üzleti világban elhelyezkedők aránya magas, azon állások, melyek szintén népszerűek a bevándorlók körében, alacsony képesítést igényelnek. Szintén elmondható, hogy a -23-

bevándorlók nagyrésze nem folytatja azt a szakmát, melyet otthonában végzett, általában alacsonyabb kvalifikációt igénylő állásokat választanak. A 2007 júliusa és 2008 júniusa közt regisztrált munkavállalók a nyilvántartásba vételi kérelem során arra a kérdésre, hogy mennyi ideig szeretnének az országban tartózkodni, 61%-ban válaszolták, hogy kevesebb, mint 3 hónapot. 24%-uk válaszolta, hogy kinntartózkodásának hossza a munkavállalási lehetőségektől, a megélhetési körülményektől függ és nincs konkrét elképzelése arra vonatkozóan, mikor fog haza utazni. 7%-uk szeretne két évnél hosszabb ideig Nagy-Britanniában maradni, 4%-uk 1 és 2 év közti időtartamot jelölt meg, 3%-uk 6-11 hónapot, míg 2%-uk 3-5 hónapot. A közép-kelet-európai munkavállalók britanniai regisztrálásuk során csak 8%-uk nyilatkozta, hogy családtaggal érkeztek az országba, mely igen alacsony aránynak mondható. A hozzátartozók életkorát tekintve 2007-ben a 17 évesek aránya az összes hozzátartozók arányának 59% volt, 2008. első felében ez az arány nem sokkal változott, alig haladta meg a 60%-ot. A munkavállalók szemszögét vizsgálta a brit kereskedelmi kamara abban a közvélemény-kutatásában 7, melyben a közép-kelet-európai munkavállalókat alkalmazó vállalati vezetőket kérdezte, miért alkalmazza a külföldi munkavállalókat. A munkáltatók 25,6%-a válaszolta, hogy azért, mert hiány van a brit munkaerő-piacon a számára szükséges, megfelelő képzettséggel rendelkező munkásokból. 23,3 százalékuk válaszolta, hogy a középkelet-európai munkavállalók munkamorálja kedvezőbb, mint a briteké. 19,6%-uk szerint a brit munkaerőpiacon a szükséges, megfelelő képzettséggel rendelkező munkavállalóknak nincs meg a kellő tapasztalatuk, míg 17,4%-uk válaszolta, hogy a közép-kelet-európai munkavállalók termelékenysége magasabb, mint az azonos képzettséggel, tapasztalattal rendelkező brit munkavállalóknak. Ugyan a brit munkavállalók továbbra is féltik állásaikat a külföldi, közép-kelet-európai munkavállalókkal szemben, a vállalkozások vezetőinek 75,8%- a gondolja, hogy a brit munkaerőpiac megnyitása az A8 országok munkavállalói számára kedvező döntés volt a vállalkozások számára. A megkérdezettek 70%-a gondolja, hogy mivel az A8 országok állampolgárainak alkalmazása pozitívan befolyásolja a vállalkozások életét, a brit kormánynak szociális juttatásokat kéne adnia ezen munkavállalók számára, és/vagy adókedvezményeket biztosítani a külföldi munkavállalót alkalmazó vállalkozások számára. 7 London Chamber of Commerce and Industry: Euro Info Center Fact Sheet 2007. December: Employing foreign workers in the UK. p.4. -24-

Külön vizsgálva a magyar munkavállalók helyzetét az Egyesült Királyságban, elmondhatjuk, hogy ugyan számuk ugrásszerűen megnőtt a csatlakozási év, 2004. után, a migrációs hullám azonban az elmúlt 2 évben jelentősen erősödött. A Munkavállalók Nyilvántartó Rendszerének (WRS) és a brit belügyminisztérium határügynökségének (Home Office Border Agency) negyedéves jelentései, illetve féléves összefoglaló elemzései alátámasztják ezt a jelenséget, illetve elemzik az emigránsok brit munkaerő-piaci helyzetét. 2004. májusa és 2008. júniusa között a magyar bevándorlók száma, akik Nagy-Britanniában regisztrálták magukat annak érdekében, hogy munkát vállalhassanak, a második legalacsonyabb volt. Mégis elmondható, hogy a magyarok csoportja az egyetlen az A8 országok közül, mely szünet nélküli emelkedést mutatott a 2008-as év első félévében. Számuk a 2005-ős és 2006-os évhez képest 60, illetve 51%-kal emelkedett. Míg az idén júniusában mért adatok alapján az elmúlt 6 hónapban 5.085-en regisztráltatták magukat, addig 2004-ben egész évben 3.620, 2005-ben 6.355, 2006-ban 7.060, 2007-ben pedig 8.875 magyar regisztráció történt az országban. A magyar munkavállalók elhelyezkedése menedzseri, adminisztrációs és irodai pozíciókban a brit belügyminisztérium adatai alapján az átlagnál alacsonyabbak, arányuk nem éri el a 28%-ot a teljes magyar kinntartózkodók közt. Azonban a vendéglátás igen kedvelt munka a magyarok közt: a Britanniában regisztrált magyar munkavállalóknak az egyharmada ezen a területen helyezkedik el. A mezőgazdaságban és a gyáriparban és az élelmiszeriparban viszonylag alacsony a magyar vendégmunkások, bevándorlók száma, arányuk a teljes magyar munkavállalókhoz, akik a szigetországban dolgoznak, nem éri el a 10%-ot sem. -25-

4. A MAGYAR MUNKAERŐPIAC 4.1. A magyar munkaerőpiac általános jellemzése A magyar munkaerőpiacon a Központi Statisztikai hivatal 2008. szeptemberi jelentése alapján 8 a június - augusztusi periódusban 3.914.000 fő volt a foglalkoztatottság mértéke, míg 317.000 fő volt regisztrált munkanélküli, a munkanélküliségi ráta 7,5%-os volt. A foglalkoztatottak száma kevesebb volt, mint az előző év június augusztusi periódusának adatai, tavaly ebben a periódusban 31.000 fővel többen voltak jelen a munkaerő-piacon, illetve a munkanélküliek aránya 0,3 százalékponttal volt alacsonyabb. A munkanélküliségi ráta hazánkban 0,9 százalékponttal volt magasabb az Európai Unió 27 országának átlagánál, au EU27 munkanélküliségi rátája ebben a három hónapos periódusban 6,6% volt. A munkanélküliek 19,6%-át a 15-24 éves korú fiatalok alkották, akiknek legtöbbje a tanulói vagy hallgatói jogviszony miatt nem vállalt munkát. A munkanélküliség átlagos időtartama hazánkban 19 hónap. A munkaerőpiac jelenlévőinek kétharmada rendelkezik legalább középfokú képesítéssel, mely egyaránt lehet általános érettségi bizonyítvány, technikusi vagy szakmai képesítés. A nemek közti megoszlás szerint vizsgálva a munkaerőpiacot elmondható, hogy a különbség az elmúlt évben 13,1% volt a férfiak javára. Az elmúlt években számos olyan trendet figyelhettünk meg, mely erősen befolyásolta a magyar munkaerő-piacot: az oktatásban eltöltött idő megnőtt, a fiatalok sikerorientáltságának következménye, hogy több diplomát szereznek meg, emiatt később állnak munkába, később alapítanak családot. A tankötelezettség időtartama 16 évről 18 évre változott. A nyugdíjkorhatár felemelése szintén tovább alakította a statisztikákat, az 55-64 év közötti korosztály jelenléte a munkaerőpiacon szintén növelte a foglalkoztatási rátát. A munkaerő-piaci résztvevők iskolai végzettségét vizsgálva elmondható, hogy a 15-64 éves korú felsőfokú végzettséggel rendelkezők foglalkoztatottsága 83,2%, mely körülbelül megegyezik az Európai Unió 27 országának átlagával. A középfokú végzettséggel rendelkezők foglalkoztatottsági aránya 60%, mely 5 százalékponttal alacsonyabb, mint az uniós átlag. Ez az egyetlen olyan terület, ahol Magyarország az uniós átlaghoz képest alulteljesített. Az uniós és a magyar foglalkoztatottsági különbség a legszembetűnőbb az általános iskolai végzettséggel rendelkezők foglalkoztatottsági rátája esetén: Magyarországon ez a mutató 29%, míg az Európai Unió 27 tagországának esetében 49%. 8 Központi Statisztikai Hivatal Gyorstájékoztató: Foglalkoztatottság és munkanélküliség 2008. június-augusztus -26-

A részmunkaidős foglalkoztatás ugyan egyre elterjedtebbé válik hazánkban, mivel az Európai Unió támogatja az atipikus foglalkoztatási formákat, Magyarország még erős lemaradást tanúsít e tekintetben az uniós normákhoz képest. Míg az Európai Unióban a foglalkoztatottak 18,1 százaléka dolgozik részmunkaidőben, addig Magyarországon ez csak 4%, mely az elmúlt 7 évben mindössze 0,5 százalékpontot emelkedett. Jellemző, hogy a nők körül-belül kétszer annyian vállaltak az elmúlt évben részmunkaidős állást, mint a férfiak. 1. sz. diagram Foglalkoztatottak végzettség szerinti megoszlása 1992 és 2007 között Egyetem 100% 80% 60% 40% 20% 0% 1992 1996 2000 2004 2007 év Főiskola Egyéb érettségi gimnázium Szakiskola és szakmunkásképző 8 általános 8 általánosnál kevesebb Forrás: Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Stratégiai Főosztálya: Áttekintés a magyar munkaerőpiac fő jellemzőiről és aktuális folyamatairól 4.2. Magyarország uniós csatlakozásának hatása a munkaerő-piacra Magyarországon az OECD éves jelentése szerint 9 a magyarországi migráció mindkét irányt tekintve a nemzetközi összehasonlításokat alapul véve igen alacsonynak mondható. A bevándorlók mindössze 2%-át adják a teljes lakosságnak, ugyan diverzitásukat tekintve 110 országból érkeznek, legtöbbjük mégis magyar ajkú. A kilencvenes éves elején végbemenő rendszerváltozási folyamatok óta a magyarországi munkavállalók száma hazánkban fokozatosan emelkedett. Az uniós csatlakozás azonban hozzájárult ahhoz, hogy átalakultak a munkaerő-mozgás feltételei, hogy az akkori 24, mai 26 másik tagállam állampolgárai ugyan bizonyos kötöttségek mellett, de szabadon vállalhassanak munkát a Magyar Köztársaság területén. A munkaerő szabad 9 OECD international migration outlooks 2008 p. 248-27-