Helyzetelemzés a Körmendi Mikrotérségi Közoktatási Intézményfenntartó Társulás közoktatási esélyegyenlőségi tervéhez

Helyzetelemzés a Körmendi Mikrotérségi Közoktatási Intézményfenntartó Társulás közoktatási esélyegyenlőségi tervéhez 2008.

TARTALOMJEGYZÉK Bevezető...4 I. RÉSZ...6 1. A Körmendi Mikrotérségi Közoktatási Intézményfenntartó Társulás rövid bemutatása...6 1.1 A mikrotérség demográfiai adatai (2006. december 31-i állapot szerint)...8 1.2 Demográfiai adatok a mikrotérségi társulás települési szerinti bontásban (2006. december 31-i állapot szerint)...8 1.3 Demográfiai tendenciák...9 2. A mikrotérségi társulás egyes településeinek rövid bemutatása...9 2. 1 Körmend...9 2.2 Magyarszecsőd...11 2.3 Molnaszecsőd...11 2.4 Egyházashollós...12 2.5 Döröske...12 2.6 Szarvaskend...12 2.7 Nagymizdó...13 2.8 Magyarnádalja...13 2.9 Vasalja...13 2.10 Pinkamindszent...13 II. RÉSZ...13 1. A mikrotérségben élők számára elérhető közszolgáltatások vizsgálata...14...14 2. A mikrotérségi társulás területén élő 3 18 éves korosztály alapfokú közoktatási (óvodai és iskolai) ellátása feltételeinek vizsgálata...14 3. 1 Óvodai ellátás...14 3. 1. 1 Dr. Batthyányné Coreth Mária Óvoda (Bartók B. utca)...14 3.1.1.1 Tagóvodája: Dienes Lajos Óvoda...15 3. 1. 2 Mátyás Király Utcai Óvoda...15 3.1.2.1 Tagóvodája: Nádaljai Óvoda...15 3.1.2.2 Tagóvodája: Molnaszecsődi Óvoda...15 3.1.2.3 Tagóvodája: Egyházashollósi Óvoda...16 3.1.2.4 Tagóvodája: Szarvaskendi Óvoda (2008. január 10-ig küldi)...16 3.2 Általános iskolai oktatás...18 3.2.1 Kölcsey Utcai Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény...18 3.2.2 Olcsai-Kiss Zoltán Általános Iskola...20 3.2.3 Somogyi Béla Általános Iskola...21 3.2.3.1 A Somogyi Béla Általános Iskola Magyarszecsődi Intézményegysége...22 3.3 A sajátos nevelési igényű tanulók oktatása...25 3.4 Infrastrukturális, tárgyi feltételrendszer...25 3.5 Bejáró tanulók utazási feltételei...25 3.6 Középfokú oktatás...25 3.6.1 Kölcsey Ferenc Gimnázium...25 3.6.2 Rázsó Imre Szakközépiskola, Szakmunkásképző Intézet és Kollégium...26 Képzési formák...26 Szakközépiskola...26 Szakmai profilok az érettségi után...27 Szakiskolai képzés...27 2

Felnőttek középiskolája...27 3.7 Alapfokú művészetoktatás...27 3.7.1 Körmendi Zeneiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény...28 3.7.2 Kölcsey Utcai Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény...28 3.8 Pedagógiai szakszolgálat...28 4. Tanulói összetétel, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányának vizsgálata...29 5. Az oktatás eredményességére vonatkozó adatok vizsgálata...30 6. Az oktatás nevelés feltételeinek vizsgálata...31 7. A társulás intézményeinek számára biztosított források vizsgálata...35 8. A társulás környezetének vizsgálata...35 3

Bevezető A jogszabályok pontosan meghatározzák, milyen teendői vannak a közoktatási intézményeknek az esélyegyenlőség biztosítását illetően: - A diszkriminációt a magyar jogban elsődlegesen az Alkotmány tiltja (70/A ). - Az 1993. évi LXXIX. törvény 4/A -ában rögzíti (1) A közoktatás szervezésében, irányításában, működtetésében, feladatainak végrehajtásában közreműködők a gyermekkel, tanulóval kapcsolatos döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor az egyenlő bánásmód követelményét kötelesek megtartani. (2) Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a közoktatásban minden gyermeknek, tanulónak joga, hogy vele összehasonlítható helyzetben levő más személyekkel azonos feltételek szerint részesüljön velük azonos színvonalú ellátásban. (3) Az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének következményeit orvosolni kell, amely azonban nem járhat más gyermek, tanuló jogainak megsértésével, csorbításával. (4) Az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének orvoslására az e törvényben szabályozott eljárás keretében kerülhet sor. Az e törvényben szabályozott eljárás lefolytatása - függetlenül annak eredményétől - nem zárja ki a személyhez fűződő jogok bíróság előtt történő érvényesítésének lehetőségét, illetőleg más, a felelősség és jogkövetkezményeinek megállapítására alkalmas eljárás megindítását. - A 2003. évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról a következőket tartalmazza: 27. (1) Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre, a) amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy b) amelynek megszervezéséhez az állam ba) közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy bb) közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján - hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás). (2) Az egyenlő bánásmód követelményét az (1) bekezdésben meghatározott oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen a) az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, b) az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, c) a teljesítmények értékelése, d) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, e) az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés, f) a kollégiumi elhelyezés és ellátás, g) az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, h) a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint i) az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során. (3) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport a) jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban, b) olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét. (4) Az oktatási intézményekben nem működhetnek olyan szakkörök, diákkörök és egyéb 4

tanulói, hallgatói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése. A jogszabályi előírásokat követve a fenntartó önkormányzatok céljai, hogy közoktatási intézményei révén elérjék a következőket: a bármilyen szempontból hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az oktatási folyamatban, a tanulók továbbhaladási esélyeinek növelése, a társadalmi beilleszkedés előkészítése, a munkaerő-piaci esélyek növelése, befogadó intézményi környezet kialakítása, a személyiségközpontú oktatás elterjesztésével az egyéni képességek szerinti haladás biztosítása, minden tanuló képességei kibontakoztatásának elősegítése. Mind a fenntartók, mind az egyes intézmények kötelessége az iskolai szegregáció elleni fellépés. A szegregáció csökkentése illetve megszüntetése minden esetben fontos, vonatkozzon az a hátrányokkal induló tanulókra, az etnika és egyéb kisebbségekre, a sajátos nevelési igényű tanulókra. A beiskolázási körzeteket és az iskolákon belül a tanulócsoportokat ennek értelmében úgy kell alakítani, hogy ne jöjjön létre, vagy legalább nagyban mérséklődjön a szegregáció lehetősége. Növelni kell azoknak a programoknak az iskolai gyakorlatban való megjelenését, amelyek az esélyegyenlőséget tűzik ki célul, és azt szolgálják. A hátrányos szociokulturális hátterű tanulók számára biztosítani kell, hogy a képesség-kibontakoztató és integrációs programokban vehessenek részt. El kell érni, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók lehetőségük szerint a kortársaikkal közösen tanulhassanak. 5

I. RÉSZ 1. A Körmendi Mikrotérségi Közoktatási Intézményfenntartó Társulás rövid bemutatása A körmendi kistérség egyediségét a kedvező földrajzi fekvés (Ausztria közelsége, nemzetközi közlekedési folyosók csomópontja) és a tiszta környezet adja. A kistérség a Nyugat-dunántúli régió kapuja, és mint ilyen egyedülálló adottságokkal, lehetőségekkel rendelkezik. A térség nyugatról Ausztriával határos, északon a szombathelyi, keleten a vasvári, délen a zalaegerszegi és az őriszentpéteri, délnyugaton pedig a szentgotthárdi kistérség a szomszédja. A kistérség Ausztriával határos elhelyezkedése miatt jók a határon túli együttműködés lehetőségei. A kistérség városi központtal, kedvező kapcsolatokkal rendelkező homogén települési egységet képező tipikusan aprófalvas jellegű térséget alkot. A kistérségi központban, Körmenden él a lakónépesség 55%-a. A térséget középen kelet- nyugati irányban a Rába folyó szeli ketté. A folyó völgyében halad a Budapest felé kapcsolatot biztosító 8-as számú főútvonal és a vasútvonal is, amelyek meghatározzák a fő gazdasági tengelyt. A város határában metszi a 8-ast a 86-os számú főút, amely a térség észak-déli irányú közlekedési tengelye: megteremti a kapcsolatot a régió nagyvárosaival, Szombathellyel és Győrrel észak felé, míg Zalaegerszeggel déli irányba. Nyugaton Rábafüzesnél az ország egyik legnagyobb forgalmú határátkelőjén keresztül kapcsolat nyílik a Graz Maribor Ljubljana és a Graz Klagenfurt Tarvisio nemzetközi közlekedési folyosóra. A kistérséget Körmend város és a vonzáskörzetét alkotó települések alkotják. Ez a terület a földrajzi összetartozáson túl, a történelmi gyökerekkel és a mindennapokat átszövő egymásra utaltsággal kapcsolódik egymáshoz. A városra jellemző, hogy környezetének gazdasági, egészségügyi és kulturális központja. Körmend rendezett, nyugati típusú kisváros, amelyben régen is és most is élénk kulturális élet, sokszínű civil tevékenység folyik. Körmend, a középkori mezőváros a XVII. századtól a Batthyány-család hercegi ágának uradalmi központja volt. Híres műemléke a középkori vár átalakításával a XVIII. században épült, négy saroktornyos Batthyány-kastély. A kastély és a mellette található park a kistérség egyik meghatározó kulturális öröksége. 6

A térségben található települések önkormányzatai 1996-ban alakították meg a Körmend és Kistérsége Önkormányzati Területfejlesztési Társulást, közös fejlesztéseik és érdekérvényesítésük megvalósítása céljából. Az elmúlt évek során térségi jelentőségű pályázati programokat dolgozott ki a Társulás, részt vett a körmendi Batthyány-kastély hasznosítását kidolgozó tanulmány elkészítésében, a faapríték alapú fűtőmű beszállítói körének felkutatásában, a Pinka és Rába menti szennyvízcsatorna-hálózat beruházás előkészítésében, tervezésében. A Körmend és Kistérsége Többcélú Kistérségi Társulás, mint szakmai utódszervezet 2005. május 10-én jött létre a statisztikai kistérség területén, 25 település részvételével. A körmendi kistérség települései: Csákánydoroszló, Daraboshegy, Döbörhegy, Döröske, Egyházashollós, Egyházasrádóc, Halastó, Halogy, Harasztifalu, Hegyháthodász, Hegyhátsál, Katafa, Kemestaródfa, Körmend, Magyarnádalja, Magyarszecsőd, Molnaszecsőd, Nagykölked, Nagymizdó, Nádasd, Nemesrempehollós, Pinkamindszent, Rádóckölked, Szarvaskend, Vasalja (25). A kistérségben működő települési önkormányzatok a Társulást egyes oktatási és nevelési, szociális ellátási, egészségügyi ellátási, művelődési, belső ellenőrzési, közbeszerzési, társulás ügyintézés korszerűsítés és területfejlesztési feladatok végrehajtására, a kistérség területének összehangolt fejlesztésére (különösen: fejlesztési tervek, programok, pályázatok készítésére, megvalósítására), térségi közszolgáltatások biztosítására, fejlesztésére, szervezésére, intézmények fenntartására, valamint a településfejlesztés összehangolására hozták létre. A Társulás jelen feladatellátási tevékenysége során szakmai és komplex program-előkészítő, javaslattevő, programmenedzselő, koordináló, döntést hozó, végrehajtást figyelemmel kísérő és végrehajtó feladatokat lát el az egyes közszolgáltatások területén. Az elmúlt években világossá vált, hogy a kistelepülési iskolák szakképzett pedagógus ellátottságban, felszereltségben, a modern képzési infrastruktúrákhoz való hozzáférésben nem tudnak lépést tartani a nagyobb és jobb helyzetben lévő intézményekkel. Ezért olyan lehetőségek kialakításában kell gondolkodni, amelyekben nemcsak a közoktatási feladatellátás fenntartása biztosított, hanem egyidejűleg a minőség folyamatos fejlesztésének feltételei is megteremtődnek anélkül, hogy a költségvetési források megnövekednének. Megállapíthatjuk, hogy a kisiskolák fennmaradásának egyedüli biztosítéka az együttműködés. A többcélú kistérségi társulások megjelenésével megteremtődtek a hatékony együttműködések alapfeltételei, így a tartalmi fejlesztés lehetősége is. Fontos továbbá a közoktatási rendszer átalakulásához igazodó alap- és középfokú oktatási rendszerek összehangolt fejlesztése is. A Körmendi Mikrotérségi Közoktatási Intézményfenntartó Társulás 2007. június 21-én jött létre, azzal a céllal, hogy a mikrotérségben az óvodai ellátást, általános iskolai nevelést, oktatást, a pedagógiai szakszolgálati tevékenységet (benne logopédiai ellátását, korai fejlesztést, gondozást, konduktív pedagógiai ellátást, gyógypedagógiai tanácsadást) hatékonyabban biztosítsa a társuló településeken élő gyermekek, tanulók és szüleik számára. A mikrotérségi társulást a következő települések önkormányzatai hozták létre: Körmend Város Önkormányzata (gesztor 9900 Körmend, Szabadság tér 7.), Szarvaskend Község Önkormányzata (Szarvaskend, Fő u. 32.), Döröske Község Önkormányzata (Döröske, Fő u. 60.), Magyarszecsőd Község Önkormányzata (Magyarszecsőd, Fő u. 1.), Molnaszecsőd Község Önkormányzata (Molnaszecsőd, Petőfi Sándor u. 86.), Egyházashollós Község Önkormányzata (Egyházashollós, Kossuth Lajos u. 11.), Magyarnádalja Község Önkormányzata (Magyarnádalja, Petőfi Sándor u. 29/a.), Pinkamindszent Község Önkormányzata (Pinkamindszent, Fő u. 98.), Vasalja Község Önkormányzata (Vasalja, Deák Ferenc u. 1.) és Nagymizdó Község Önkormányzata (Nagymizdó, Fő u. 33.). 7

A mikrotérségi társulás földrajzi elhelyezkedését a helyzetelemzés mellékeltét képező térkép mutatja be. 1.1 A mikrotérség demográfiai adatai (2006. december 31-i állapot szerint) Lakónépesség 14 799 Állandó népesség 14 925 Állandó népességből a 0-2 évesek 370 Állandó népességből a 3-5 évesek 406 Állandó népességből a 6-14 évesek 1 430 Állandó népességből a 15-18 évesek 762 Állandó népességszám változása 1990-2006 (- / +) - 837 1.2 Demográfiai adatok a mikrotérségi társulás települési szerinti bontásban (2006. december 31-i állapot szerint) település Állandó népesség Állandó népességből a 0-2 évesek Állandó népességből a 3-5 évesek Állandó népességből a 6-14 évesek Állandó népességből a 15-18 évesek Állandó népességszám változása 1990-2006 (- / +) Körmend 12 166 307 330 1 159 611-661 Magyarszecsőd 489 5 12 55 39 0 Molnaszecsőd 442 14 15 40 19 13 Egyházashollós 603 14 16 55 30-35 Döröske 105 0 1 9 5-44 Szarvaskend 239 2 9 28 11-57 Nagymizdó 129 3 2 7 4-53 Magyarnádalja 218 8 9 28 11 0 Vasalja 364 13 9 28 23 0 Pinkamindszent 170 4 3 21 9 0 összesen: 14 925 370 406 1 430 762-837 8

1.3 Demográfiai tendenciák A népességfogyás a térségünkben nem túlzottan látványos. A mikrotérségben több apró falu is található, speciális a településszerkezet. Több elöregedéssel fenyegetett községet is találunk. Ezeken a kistelepüléseken kevés gyermek születik. Különösen figyelemre méltó a hegyháti térség néhány települése, ahol 2000 óta csak néhány gyermek született: Döröske, Nagymizdó, és az osztrák határszéli Pinkamindszent kevés született gyermekkel. A Magyar Köztársaság mindenkori költségvetési törvénye és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény meghatározza azokat az óvodai és iskolai csoportlétszám minimumokat, amelyek megléte feltétele a kistérségi közoktatási támogatások igénybevételének. Ehhez alkalmazkodva kell rögzíteni a közoktatási szakmai fejlesztési feladatokat. Az esélyegyenlőségi intézkedési terv szempontjából a tervezhetőség miatt fontos, hogy évenként ismerjük a születések számát, mikor lépnek a gyermekek óvodába, iskolába egy adott településen. Így válik tervezhetővé az óvodai csoportok és az iskolai osztályok. A létszámok esetében fel kell mérni, hol előnyösebb az alacsonyabb, hol a magasabb csoportlétszám a nevelés-oktatás folyamatában. 2. A mikrotérségi társulás egyes településeinek rövid bemutatása 2. 1 Körmend Körmend a Rába partján, a 8-as és a 86-os út kereszteződésénél terül el. A város - az őrségi településekkel egy időben - a XI. században alakulhatott ki. IV. Béla kiváltságlevelében, 1244-ben már említést tesz a helységről, a várról és a templomról. A következő századok során többször cserélt gazdát, míg 1605-ben a város Batthyány II. Ferenc birtokába került. A város története ettől kezdődően több mint 300 évre összekapcsolódik a Batthyány család történetével. Körmend és vidéke újabbkori történelmének legjelentősebb eseménye 1979. január 1-én regisztrálható, hiszen az Elnöki Tanács ettől a naptól ismét várossá nyilvánította a történelmi települést. Az ünnepélyes városavatásra 1979. január 13-án került sor. A hivatalos ünnepségek után a hétköznapok is minőségileg új, kedvezőbb feltételeket teremtettek a már "városban" élők számára. A város területén ma összesen 2 305 lakóház áll. Ebből családi ház 2 095, ikerház 12, társasház 179, panelház 19. Az épületekben kialakított lakások 4 471. Az összes magántulajdonú telek területe 5 705 737 m 2. A város 108 - szilárd burkolatú - utcájának hossza 39 391 m. 9

Mind vasúton, mind közúton megközelíthető. A megyeszékhelyre, Szombathelyre - a nappali időszakban - szinte óránként indul vonat, s a főváros is naponta több vonattal elérhető. Az autóbusz közlekedés helyi, helyközi illetve távolsági járatokkal működik. A közúti közlekedés a 8-as és a 86-os főúton köti össze a várost az ország többi részével. A város központjában, a Rákóczi út alatt (8-as főút) bújik át az ország első vidéken épült aluljárója. Folyóvizeink (a Rába, a Pinka) felett 7 híd ível át. Jelenleg 375 gépkocsi számára találunk megfelelő parkolási lehetőséget a város belterületén. Körmend ma egyike Vas megye jelentős gazdasági központjainak. Gazdaságán belül legfontosabb ipari funkciója. A jegyzett magánvállalkozások 478. Ugyanakkor találunk 32 Rt-t, 76 Bt-t és 117 Kft-t is a városban. A kiskereskedelmi egységek 278, nagykereskedelemmel 6 helyen foglalkoznak. A kereskedelemben dolgozók meghaladja a 750-et. Az iparban dolgozó közel 3 100 főt 15 munkáltató foglalkoztatja. Szolgáltató jellegű tevékenységgel 56 egység foglalkozik. Legjelentősebb ipari létesítményeink: EGIS Rt. (gyógyszergyártás), ADA-HUNGARIA (bútorgyártás), Eybl Hungaria Kft. (autókárpit készítés), Karsai Holding (műanyagfeldolgozás) stb. Körmend gazdasági jellegű vonzása jelentős, több mint 30 településre terjed ki. A bejárók 82,8 %-a fizikai dolgozó, kétharmada az iparban, közel egyharmada az egyéb szektorokban és elenyésző hányada a mezőgazdaságban dolgozik. A mezőgazdasági hasznosításba bevont terület 3 386 ha. Ebből szántó: 2 654 ha, legelő: 716 ha, kert: 14 ha, gyümölcsös: 2 ha. A város határában húzódó erdők területe 826 ha. A mezőgazdaság jellemző ágazatai a növénytermesztés, melynek keretében a kukorica, valamint a kalászosok termesztése kap kiemelt szerepet. Az állattenyésztést a szarvasmarha és a sertéstenyésztés jelenti. A város elektromos hálózata, víz-, gáz-, és csatornahálózata bármilyen típusú üzem, vállalkozás megtelepedését, indulását lehetővé teszi. Oktatási intézményeit tekintve megállapítható, hogy a város ma minden kiskorú korosztály nevelését, oktatását képes ellátni. 2 óvoda, 3 általános iskola (közülük egyik gyógypedagógiai tagozattal), 1 szakközépiskola és szakiskola, 1 gimnázium, kollégium, valamint zeneiskola és pedagógiai szakszolgálat is szolgálja a nevelés - oktatás ügyét. Természeti értékei közül kiemelkedő jelentőségű a 32 hektár területű kastélypark, melynek ékessége a több száz éves, óriási juharlevelű platánfa. A helyi hagyomány szerint e platánfa előtti térségen történt 1664. augusztus 10-én Reininger Simon császári megbízott és Köprülü Ahmed között a vasvári békekötést megelőző első tárgyalás. A kastélypark egyik hangsúlyos építészeti eleme a 15 méter magas Obeliszk, melyet 1810-ben állíttatott Batthyány Fülöp. Tetejét a Batthyányak címerállata, a pelikán díszíti. A park Ény-i sarkában, találunk egy kétalakos, későbarokk szoborcsoportot, felirata szerint: Vertomnus et Pomona (Tavasz és Nyár). Párja, a felújított Zephirus et Flora (Ősz és Tél) szoborcsoport a déli és keleti sétaút kereszteződésének közelében áll. 10

Köztéri látnivalóink a Batthyány kastély-együttes, templomok, a Mária Immaculata oszlop, Nepomuki Szent János szobra, a Kossuth szobor (Horvay János alkotása), a Háborús hősök emlékműve (alkotója Kisfaludy Stróbl Zsigmond), Dr. Batthyány Strattmann László szobra (Lesenyei Márta műve), IV. Béla király szobra (Párkányi Péter alkotása), Kölcsey szobor (alkotója Lajos József), a Batthyány-obeliszk, a Millenniumi emlékmű (Horváth Róbert alkotása) stb. A Körmendi Kulturális Központ sok évre visszanyúló statisztikai adatai gazdag, sokszínű kulturális életről tanúskodnak. A városi fúvószenekar, a vegyes kar, az amatőr színjátszók, majd a Béri Balog Ádám Néptánc-együttes mind-mind itt kezdte működését. Visszatérő rendezvényei a Vas megyei Diák-zenei Fesztivál, a május végi Májusfa kitáncolás, a június első szombatján elhangzó Várkoncert, a Körmendi Napok programjai. Ennek keretében színpompás záróakkord az augusztus 19-i esti csónakfelvonulás, melyet több mint harminc éve tűzijáték követ. A város sportéletében kiemelkedő eredményeket értek el kosárlabdázóink, akik háromszoros Magyar Bajnokok, és hatszor nyerték el a Magyar Kupát. Utánpótláskorú súlyemelőink 19 magyar bajnoki címet szállítottak, női kézilabda csapatunk az NB II-ben szerepel. Sportlétesítményeink közül említést érdemel a sportcsarnok, mely iskolai oktatási célokat éppúgy szolgál, mint a tömegsport érdekeit. A Városi uszodában nemcsak Körmend, hanem a környező települések ifjúsága is elsajátíthatja az úszás alapjait. Rendszeres bajnokságok szolgálják a szabadidő hasznos eltöltését: kosárlabda 20 csapattal, labdarúgás 16 csapattal. A strand kosárlabda speciális körmendi "találmány" (A Rába parton, döngölt agyagos pályán nőttek fel azok a játékosok, akik a jelenlegi csapat elődjét alkották, ennek emlékére és természetesen a sport öröméért is zajlik évente a rendezvény). A város ma aktív nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik. A nemzetközi gazdasági projektekben való részvételével folyamatos, tervszerű fejlesztéseket valósít meg. 2.2 Magyarszecsőd Magyarszecsőd Körmendtől 5 km-re keletre fekszik. Áthalad rajta a 8-as számú fő közlekedési út. Környező települések: Körmend, és Molnaszecsőd. A település első okleveles említése 1205-ből származik. II. András király a hagyomány szerint 1205-ben adományozta a Rába folyó melletti Szecsődöt és környékét Csernök fiának, Istvánnak, a Szecsődi család ősének. A család nem sokkal a birtokszerzés után építette fel a ma is álló műemlék templomot. A család ekkor vette fel a Szecsőd nevet. A falut egészen a XIX. század végéig ők birtokolják. 1242-1260 között felépült a római katolikus templom, amit Kisboldogasszony tiszteletére szenteltek fel. Az egyhajós román stílusú épület téglából készült. A hajóban és a szentélyben található festések a XVII. századból valók. A főoltár a XVIII. században készült barokk stílusban. A XIX. században toronnyal bővítették. A templom a faluegyesítés előtt Egyházasszecsőd területén állt. Szintén ide tartozott a XVIII. század végén épült barokk református templom. A haranglábat 1880 körül emelték Németszecsődön, népies barokk stílusban. A volt Batthyány-kastély 1893-ban készült el eklektikus stílusban, barokk előzményekkel. 1934-ben egyesült Egyházasszecsőd, Németszecsőd és Terestyén Magyarszecsőd néven. 2.3 Molnaszecsőd 11

Molnaszecsőd község Vas megye nyugati részén helyezkedik el. A Rába folyó mentén, a 8-as főközlekedési út két oldalán lévő település, melynek első okleveles említése 1406-ból származik. Agrártörténeti emlék a múlt század elejéről származó hatalmas klasszicizáló, késő barokk magtár. A faluból származik a szombathelyi múzeumfaluban látható, 1780-ban készült fa harangláb. Molnaszecsődön élt és dolgozott Molnár Lajos világhírű ornitológus, madártani szakember. A Rába folyón vízi túrázó hazai és külföldiek kedvelt kikötőhelye a molnaszecsődi Rába-híd melletti terület, amelyhez vendéglátó, kereskedelmi kiszolgáló egységek állnak rendelkezésre. A település déli oldalán van az Úsztató nevű tó, amely természetvédelem alatt áll. Látványossága a tavirózsa. A Rába folyó községet érintő szakasza a szép, érintetlen Rába-völgy, mely a horgászok kedvelt helye. Molnaszecsőd község tagja az Ausztria-Balaton Lovas Út lovasturisztikai programnak. Kijelölt lovas-útvonal és szálláshelyek biztosításával áll az ide látogató turisták rendelkezésére. A települést északról kiterjedt erdő övezi, itt halad át az Országos Kéktúra útvonal. 2.4 Egyházashollós A község 1937-ben keletkezett Egyházashollós és Hidashollós egyesítésével. Hollós első okleveles említése 1221- ből származik. A falu belterületének déli határát a Rába folyó, míg közigazgatási területének déli peremét a Csörnöc-Herpenyő jelöli ki a Rába-völgy délnyugati részén. A települést átszeli a 8-as számú főút, emiatt közlekedés-földrajzi helyzete kifejezetten jónak mondható. Az 1997-ben helyreállított templom az Árpád-korban épült, a község ennek köszönheti az Egyházas előtagot. A Hidashollós falunév egy régi Rába-híddal kapcsolatos emlék. A településnek jelenleg 607 lakója van. A községben 2007. augusztus 31-éig felső tagozatos általános iskola működött. 25 férőhelyes óvoda, könyvtár, háziorvosi és védőnői szolgálat működik. Önálló sportegyesülete van a községnek, továbbá két civil szervezet is tevékenykedik fejlődése érdekében. 2.5 Döröske Árpád-kori település, első írásos említése 1244-ből maradt ránk. A 8-as főútról érkezve a Vasi- Hegyhát peremén helyezkedik el. A falu legészakibb pontján, a Rába völgyére meredeken leszakadó hegyoldal peremén, gyönyörű helyen a régi temetőben áll a XIII. századi román stílusú katolikus templom. Mellőle észak felé szép kilátás nyílik a völgyre. Falunk szép és változatos természeti környezetben épült. Keleti részén a Bogrács-patak (régi Malompatak) hangulatos kis völgyében, a patak vizét gáttal megfogva tóvá duzzasztották azt. Ez a szép környezetben lévő mesterséges tó idegenforgalmi vonzerővé vált, sok horgászt és fürdőzőt vonz. 2.6 Szarvaskend Döröske és Döbörhegy nyugati szomszédságában elterülő apró falu. Szarvaskend említése 1217 óta található meg az oklevelekben. Nevének eredete egészen a honfoglalásig, Kend vezérig vezethető vissza: a Kend nemzetség totemállata a szarvas volt, és tagjai ezen a helyen telepedtek le. 1829-ben középkori alapokra építették a klasszicista Sibrik-kúria épületét, ahol ma óvoda működik, a kúriát övező park pedig védett. Késő barokk stílusban, a XVIII. század végén épült a római katolikus Sarlós Boldogasszony templom. Berendezése szintén XVIII. század végi, oltárképe id. Dorfmeister István műve 1793-ból. A település szomszédságában lévő Király- és Sas-hegyen védett népi pincék és présházak láthatók, s a településen áthalad az Országos Kéktúra útvonala. 12

2.7 Nagymizdó Nagymizdó Körmendtől 9 km-re délre fekszik a Vasi-Hegyháton a Rába völgye mellett. Szomszédos települések: Katafa és Szarvaskend. Megközelíthető Körmendtől a 86-os útról a katafai elágazáson, valamint a 8-as útról a molnaszecsődi elágazáson keresztül. A település ősidők óta lakott. A Mizdó név a méz szóból származik, azaz mézadó hely. A falu lakói fejedelmi, királyi szolgálatban álló mézadók voltak. Első okleveles említése (1277) is ezzel kapcsolatos. A római katolikus templom 1886-ban Szent Anna tiszteletére épült. 1926-ban a szarvaskendi körjegyzőséghez tartozott, 1950-től önálló tanáccsal, majd 1968-tól közös tanáccsal működött. Napjainkban önálló önkormányzati vezetéssel a szarvaskendi körjegyzőséghez tartozik. 2.8 Magyarnádalja Magyarnádalja kis magyar község Körmendtől nyugatra. Etimológiáját a magyar, nád és alja szavak összetétele adja. A magyar jelző lakosságára (megkülönböztetésül a szomszédos Horvátnádalja túlnyomórészt horvát lakosságától), a nád pedig növényi formációjára utal. Eredetéről biztos adataink nincsenek. A falu múltjáról is alig tudunk többet, mint amennyiről még a legidősebb emberek közvetlen ismerettel rendelkeznek. A középkorban a Németújváriak birtokában volt s örökösödés révén a Batthyány-család lett birtokosa, kiknek körmendi uradalmához tartozott. Az első világháború utáni területcsatolások leszűkítették a piaci lehetőségeket. A térségben levő kevés ipari munkahely nem biztosított megfelelő foglalkoztatottságot. A falut a Pinka és a Rába vize többször veszélyeztette, két nagyobb árvíz volt, 1929-ben és 1965-ben. Az 1960-as és 70-es évektől Körmenden számos új munkalehetőség adódott, a megnyíló gyárakba, üzemekbe jártak és járnak el dolgozni a község lakói. 2.9 Vasalja Vasalja község a Vasi-völgység települése, Körmend mellett, a Pinka folyó völgyében, az országhatár közvetlen szomszédságában található. A település neve a középkorban Pinkaszentkirály volt. Szent István tiszteletére szentelt temploma XIII. századi alapokon nyugszik. Erről az Árpád-kori eredetű templomról kapta nevét a Pinkaszentkirály településrész. A falu első okleveles említése 1238-ból ismeretes. A falu gazdag történelmi múltja ellenére sem találták nyomát annak, hogy elöljárói a középkorban címert vagy pecsétet használtak volna. A falu pecsétje hivatalos iratokon a XIX. század közepén tűnik fel, és állandóságot mutat. A Kossuth u. 50. számú népi lakóház védett építészeti érték. 2.10 Pinkamindszent Pinkamindszent Körmendtől északnyugati irányban a Pinka mentén elhelyezkedő község, Ausztria felé határátkelővel rendelkező régi település. Nevét folyamatosan megtaláljuk a középkori oklevelekben. Első említése 1221-ből származik. A korai Árpád-korban a Mindenszentek tiszteletére épült templom köré települő falunak innen ered a neve. II. RÉSZ 13

1. A mikrotérségben élők számára elérhető közszolgáltatások vizsgálata A mikrotérség lakossága számára a következő közszolgáltatások érhetők el: óvodai nevelés, általános iskolai oktatás, alapfokú művészetoktatás, gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás, továbbtanulási-, pályaválasztási tanácsadás, gyermekjóléti szolgáltatás, bölcsőde Bölcsődei ellátásról Körmend Város Önkormányzata saját fenntartásában működő, 40 férőhelyes intézményében gondoskodik. A mikrotérségi társulás területén, négy településen (Körmend, Molnaszecsőd, Egyházashollós, Szarvaskend) látnak el óvodai feladatokat, ugyanitt foglalkoznak a gyógypedagógiai szakszolgálat szakemberei a gyermekek logopédiai fejlesztésével is. Általános iskolai nevelés-oktatás két településen (Körmend, Magyarszecsőd) folyik. Az alapfokú művészetoktatás két művészeti ága (zeneművészet, néptánc) működik a területen. A korai fejlesztés és gondozás, a nevelési tanácsadás, a gyógypedagógiai tanácsadás, a továbbtanulási-, pályaválasztási tanácsadás, intézményes feltételei Körmenden érhetők el. A gyermekjóléti szolgálat feltételei a mikrotérségi társulás településein adottak. 2. A mikrotérségi társulás területén élő 3 18 éves korosztály alapfokú közoktatási (óvodai és iskolai) ellátása feltételeinek vizsgálata A Körmendi Mikrotérségi Közoktatási Intézményfenntartó Társulás a közoktatási feladatellátást illetően ma intézményfenntartással gondoskodik az óvodai nevelésről az általános iskolai nevelésről, oktatásról tagozaton, az enyhe és középsúlyos fokban értelmi fogyatékosok neveléséről, oktatásáról az alapfokú művészetoktatásról (néptánc intézményegységben) (intézményegységben) a pedagógiai szakszolgálatról (logopédiai ellátás, korai fejlesztés és gondozás, konduktív pedagógiai ellátás, gyógypedagógiai tanácsadás) 3. 1 Óvodai ellátás 3. 1. 1 Dr. Batthyányné Coreth Mária Óvoda (Bartók B. utca) 14

Az 1977-ben skandináv minta alapján készült méhsejt alakú óvoda az építéskor 200 férőhellyel rendelkezett. Méltán viseli Coreth Mária nevét, akinek szellemisége tevékenysége sokak számára követésre méltó lehet. Dr. Batthyány László, a szegények orvosa, feleségében munkáját segítő, hűséges társra talált. Nyolc gyermeket neveltek fel, óvodákat alapítottak és különféle adományokkal támogatták azokat. Az óvoda igyekszik kifejleszteni már korai időszakban a gyermekek mozgáskultúráját. Mindemellett a hitoktatáson túl lehetőséget nyújtanak a német nyelvvel történő játékos ismerkedésre is. Az intézmény alapfeladatként logopédiai és konduktív pedagógiai ellátást is végez. 3.1.1.1 Tagóvodája: Dienes Lajos Óvoda Körmend legrégibb óvodája, melyet 1900-ban alapított Dienes Lajos magyarszecsődi ügyvéd, földbirtokos a 8 éves korában, torokgyíkban elhunyt gyermeke emlékére. Az óvodát széleskörű társadalmi munkával, Körmend üzemei és a lakosság összefogásával, a szülők, nevelők áldozatvállalásával többször bővítették és az épületbővítés után jelenleg 4 csoporttal, és melegítő konyhával működik. Az óvodában az óvodai neveléssel összhangban játékos módszerekkel lábtorna, zenei előképzés és német nyelvoktatás folyik. Igény szerint úszásoktatást is szervez. 1984-ben 15 x 5, 5 méteres tornateremmel bővült, amely segíti az egészséges életmódra nevelést. 3. 1. 2 Mátyás Király Utcai Óvoda Az óvoda homlokzatán lévő tábla hirdeti, hogy Körmend nagyközség közönsége a Körmendi Takarékpénztár és az Általános Nőegylet segítségével alapította 1905-ben. Az indulás évében a Batthyány család látta el fenntartását. Jelenleg 8 csoporttal működik, miután társadalmi összefogással többször bővítették, korszerűsítették. Az intézmény kiemelt figyelmet fordít a mozgásfejlesztésre, az anyanyelvi nevelésre és a külső világ tevékeny megismerésére. Az intézményben lehetőséget biztosítanak néptánc oktatásra és a hitoktatáson való részvételre. A városi bölcsőde 2007 július 1-től az óvoda intézményegységeként működik. Korábban 1, 2007 szeptember 1-től újabb 3 tagóvodája lett az intézménynek. 3.1.2.1 Tagóvodája: Nádaljai Óvoda A Körmendhez csatolt Horvátnádalja óvodája 1980 október 1.-én nyitotta meg kapuit. Kezdetektől a körmendi II. számú óvodához, a jelenlegi Mátyás Király Utcai Óvodához tartozott, mint tagóvoda. Mindig is 1 vegyes csoporttal működött. Nagyon jó volt a kihasználtsága az intézménynek, ezért Körmend Város Önkormányzatának köszönhetően a 25 éves évfordulóra teljesen újra építették az épületet, hogy az megfeleljen az óvodai neveléshez szükséges minden feltételnek. Az óvoda udvara, tornaszobája, terasza és egészséges, falusias környezete elősegítik a gyermekek egészséges fejlődését. 3.1.2.2 Tagóvodája: Molnaszecsődi Óvoda Molnaszecsődön 1977 október 1. óta üzemel óvoda. A jelenlegi óvodaépületet 1979-ben alakította ki az önkormányzat a régi általános iskola és szolgálati lakásból. Az intézmény 2 csoport részére rendelkezik a szükséges kiszolgálóhelyiségekkel és hatalmas udvarral. Egyházashollós, Molnaszecsőd, Magyarszecsőd óvodásai jártak oda 1992-ig, amikor Egyházashollós kilépett a közösségből, és önálló óvodát nyitott. Azóta az óvoda 1 vegyes csoporttal működik. A központi intézménnyel összehangolt Helyi Óvodai Nevelési Program szerint dolgoznak, melyben kiemelt terület a játék, a környezet megismerésére nevelés, a néphagyományokkal való ismerkedés. Kirándulásokat szerveznek, sok időt töltenek a szabadban és részt vesznek a körmendi színház gyermekelőadásain. 15

3.1.2.3 Tagóvodája: Egyházashollósi Óvoda Az óvodát a volt Öregek Napközi otthona épületéből alakították ki, mely 1992 januárjában került átadásra. A csoportszoba tágas, világos, a nagyméretű füves játszóudvar és gyümölcsös igen jó lehetőséget biztosít a gyermekek szabadban történő foglalkoztatásához. A gyermekek mozgásos tevékenységeihez és a külső világ tevékeny megismeréséhez szükséges feltételek adottak az 1 vegyes csoport részére. Az óvodát csak a helyi, egyházashollósi gyermekek veszik igénybe. Az érdeklődő gyermekek részére az intézmény alapfeladaton kívüli tevékenységként táncoktatást is szervez. 3.1.2.4 Tagóvodája: Szarvaskendi Óvoda (2008. január 10-ig küldi) A szarvaskendi óvoda egy 1829 -ben épült kastély épületében található. 1976-ban alakították ki az óvoda helyiségeit az épület földszinti részén. Egy szépen gondozott park veszi körül a kastélyt, melyben az óvoda játszótere is helyet kapott. Az intézménybe jelenleg 3 faluból járnak a gyermekek: Szarvaskendről, Nagymizdóról és Döbörhegyről. (Döbörhegy nem tagja a mikrotérségi intézményfenntartó társulásnak.) A központi intézménnyel összehangolt Helyi Óvodai Nevelési Programban kiemelt szerepet kap a játék, ami az óvodások alaptevékenysége. Nagy hangsúlyt fektetnek a külső világ tevékeny megismerésére, a természet megszerettetésére, hiszen ehhez jól ki tudják használni a helyi adottságokat. Fontosnak tartják a gyermekek anyanyelvi nevelését, mozgásfejlesztését, melyhez egy nagy tornaterem is rendelkezésre áll. Az óvodai csoport-és gyermekszámok alakulása Óvodák Dr. Batthyányné Coreth Mária Óvoda, Körmend Mátyás Király Utcai Óvoda és Bölcsőde, Körmend Mátyás Király Utcai Óvoda és Bölcsőde Nádaljai Úti Tagóvoda, Körmend Mátyás Király Utcai Óvoda és Bölcsőde Egyházashollósi Tagóvoda Tanév Csoportok első nevelisi éves óvodások második nevelisi éves óvodások harmadik nevelisi éves óvodások Összesen Átlagos csoportlétszám Vegyes csoportba járó óvodások 2007/2008 9 59 58 98 215 24 215 2008/2009 9 59 58 95 212 24 212 2009/2010 9 59 58 95 212 24 212 2010/2011 9 59 58 93 210 23 210 2007/2008 8 63 50 69 182 26 156 2008/2009 8 67 63 50 180 23 180 2009/2010 8 48 67 63 178 22 178 2010/2011 8 63 48 67 178 22 178 2007/2008 1 13 8 5 26 26 26 2008/2009 1 4 13 8 25 25 25 2009/2010 1 7 4 13 24 24 24 2010/2011 1 12 7 4 23 23 23 2007/2008 1 4 4 8 16 16 16 2008/2009 1 6 4 4 14 14 14 2009/2010 1 2 6 4 12 12 12 2010/2011 1 4 2 6 12 12 12 16

Óvodák Mátyás Király Utcai Óvoda és Bölcsőde Molnaszecsődi Tagóvoda Mátyás Király Utcai Óvoda és Bölcsőde Szarvaskendi Tagóvoda Mikrotérség összesen Tanév Csoportok első nevelisi éves óvodások második nevelisi éves óvodások harmadik nevelisi éves óvodások Összesen Átlagos csoportlétszám Vegyes csoportba járó óvodások 2007/2008 1 4 10 7 21 21 21 2008/2009 1 6 4 10 20 20 20 2009/2010 1 8 6 4 18 18 18 2010/2011 1 4 8 6 18 18 18 2007/2008 1 3 1 8 12 12 12 2008/2009 0 4 3 1 7 7 7 2009/2010 0 1 1 3 5 5 5 2010/2011 0 3 1 1 5 5 5 2007/2008 21 146 131 195 472 22 446 2008/2009 20 146 145 168 459 23 459 2009/2010 20 125 142 182 449 22 449 2010/2011 20 145 124 177 446 22 446 Infrastruktúra 2007/2008. Óvoda/Település Csoportszobák Csoportszoba Tornaszoba fejlesztő szoba játszóudvar gyermeköltöző főző Konyha melegítő Dr. Batthyányné Coreth Mária Óvoda Körmend 9 2 3 2 9 1 0 Mátyás Király Utcai Óvoda és Bölcsőde Körmend Mátyás Király Utcai Óvoda és Bölcsőde Nádaljai Úti Tagóvoda, Körmend Mátyás Király Utcai Óvoda és Bölcsőde Egyházashollósi Tagóvoda Mátyás Király Utcai Óvoda és Bölcsőde Molnaszecsődi Tagóvoda Mátyás Király Utcai Óvoda és Bölcsőde Szarvaskendi Tagóvoda 8 2 1 2 4 1 0 1 1 0 1 1 0 1 1 0 0 1 1 0 1 2 0 0 1 1 0 1 1 1 0 1 1 0 1 Mkikrotérségben összesen 22 6 4 8 17 2 6 17

3.2 Általános iskolai oktatás Az általános iskolai nevelés-oktatás intézményei a mikrotérségi társulás területén a következők: Kölcsey Utcai Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Olcsai-Kiss Zoltán Általános Iskola o Hunyadi Utcai Tagozata: gyógypedagógiai nevelési-oktatási feladatokat lát el. Somogyi Béla Általános Iskola o Intézményegysége: Magyarszecsődi Általános Iskola (csak alsó tagozattal) 3.2.1 Kölcsey Utcai Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Az iskola 1898-ban 2 x 4 osztályos polgári iskolának épült. Az 1967-ben, majd 1979-ben történt átépítéseknek és bővítéseknek köszönhetően, ma a 24,8 fős átlag osztálylétszámokkal számolva a helykihasználásunk majd 100 %-os. Az oktató-nevelő munka két ( A és B ) épületben, valamint a főépülethez tartozó technika műhelyben folyik. A ma már többcélúan működő intézmény az egyéni személyiségjegyek kialakítására alapozó és ezt figyelembevevő képességfejlesztő iskola. A képzés hangsúlyait a matematika, a magyar nyelv és irodalom, az idegen nyelvek oktatására, továbbá a népi hagyománykincsünk megőrzésére fektetik. Jóváhagyott pedagógiai program alapján az 5. évfolyamtól matematikából, a 7. évfolyamtól magyar nyelv és irodalom tantárgyból a szülői-tanulói választást követően emelt szintű oktatást folytathat. A jól felszerelt gépparkuknak és a képzett szakembereiknek köszönhetően az iskola a számítástechnika oktatásának egyik megyei bázisa. A nevelés terén fontos feladatunknak tekintik a humánus elvekre alapozó és az egyetemes emberi értékekre épülő személyiségformálást. Kiemelten támogatják a diákönkormányzat és az iskolai sportkör szabadidős, színes programjainak megvalósulását. Költségvetési és pályázati erőforrásokkal ösztönzik a kulturált, természetszerető-, és védő életvezetési szokások kialakítására szerveződő foglalkozásokat, programokat és az ezeket propagáló iskolai információhordozókat. Az iskolához szerves egységként kapcsolódó alapfokú művészetoktatási intézményegység növendékei a néptánc csoportos tanórákon ismerkednek a nemzeti kultúrkincs ágaival, valamint a hagyományokkal. Szervezett alkalmakon, kulturális programokon, fesztiválokon gyakorolják és folytatják elődeink szokásait. A tárgyi néprajz népi kismesterség manuálisan elsajátítható elemeit az 1-6. évfolyamok választható tanóráin gyakorolhatják a diákok. Az iskola vonzereje a tradíciókra épülő hagyományos és speciális képzésformákból, illetve azok megvalósításából ered. Az intézményben az oktató-nevelő munka hangsúlyait az alábbi, fő területekre helyezik: - emeltszintű matematika oktatása az 5. évfolyamtól - magasabb óraszámú magyar nyelv és irodalomoktatás, emelt szint a 7. évfolyamból 18

- első osztálytól bevezetett idegen nyelv oktatás, - népművészeti képzés, a néptánc és a tárgyi néprajz foglalkozásain - gazdag szabadidős kulturális- és sportprogramok szervezése, lebonyolítása - egyéni fejlesztés /differenciált - nívócsoportos oktatás, szakköri, sportköri tehetséggondozás, felzárkóztató egyéni és kiscsoportos foglalkozások/ - Részképesség zavaros gyerekek egyéni és integrált fejlesztése. - Képességfejlesztés választott további tanórák /id.nyelv, kézműves, sport/ - ECDL számítástechnikai vizsga-előkészítő, nyelvvizsga-előkészítő, félévi minősítő vizsga - Iskolarendszeren kívüli felnőttképzés /informatika/ - A belső és külső ellenőrző mérési programok megvalósítása. A tantárgyi eredmények és a nyolcadikos tanulóink kitűnő felvételi aránya a jó alapozó oktatáson túl, a differenciált képzés hatékonyságára is utal. A képzésünk hatásosságát és eredményességét mutatja, hogy a volt tanítványaink a középiskolában mind az elméleti, mind a szakmai területeken megállják a helyüket. A továbbtanuló diákjaink 70 %-a a körmendi középfokú intézetekben folytatják tanulmányaikat. A nevelő és oktató munkához kapcsolódó, nem közoktatási tevékenységek Szociális szolgáltatások: - gyermekétkeztetés /menza-napközi/ - dolgozói étkeztetés - hozzátartozói és szociális étkeztetés /a konyhai kapacitás kihasználása/ - 1-6. évfolyamon a jelentkezők számára szervezett napközi /menza, egész napos ellátás/ - szülői - tanulói kérésen nyugvó tanulószoba biztosítása a 7-8. évfolyamon - az alapítványaink és a szponzorok által támogatott táboroztatás - állami támogatáson alapuló, az iskolaszék által javasolt mértékű és arányszámú tankönyvvásárlási támogatás - reggeli ügyelet, hittanfelügyelet, a bejárók kísérése az autóbuszváróhoz - egészségügyi szűrések - iskolaorvos - védőnő foglalkoztatása Pedagógiai szolgáltatások: - sajátos nevelési igényű tanulók képzése - konzultáció a tanulási problémákról a szülőkkel, fogadóóra - lemaradók felzárkóztatása - felkészítés tanulmányi versenyekre - fejlesztő foglalkozás, könnyített testnevelés /szűrés, foglalkozás/ megszervezése - fizetett szakkörök - tehetséggondozás - tanulói - szülői tréningek - felkészítés versenyekre - napközi, tanulószoba - iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás, vizsgáztatás Sport szolgáltatások: - sportpályák, tornaterem, tornaszoba használat diákoknak - sportlétesítmények, felszerelések bérletbe adása, kölcsönzése kívülállóknak Egyéb szolgáltatások: 19

- tábori szálláshely - tantermek, kiszolgáló helyiségek, programok biztosítása - speciális tanfolyamok - számítógép-kezelői, termékbemutató, nyelvtanfolyamok - étterem kiadása rendezvények lebonyolítására /saját dolgozóink foglalkoztatásával/ - gépelés, fénymásolás - kiállítások Hitoktatás A vonatkozó törvényi rendeletek, az önkormányzati határozatok, valamint az iskola és a történelmi egyházak között létrejött megállapodás értelmében az intézmény helyiségeket és időkereteket biztosít a hitoktatások megtartásához. A teendőkről és a tapasztalatokról az intézmény vezetése a tanév elején és szükség szerint a szorgalmi időszakban is megbeszélést folytat az egyházak képviselőivel. Iskolánkban a hitoktatás a hét egy adott napján történik. Délelőtt az alsó, délután a felső évfolyam tanulóival foglalkoznak. 3.2.2 Olcsai-Kiss Zoltán Általános Iskola Az intézmény jogelődje 1946-tól, mint Állami Leányiskola működött a katolikus iskola régi épületében. 1961-ben a Rákóczi útra, majd a Várkertben épített akkor korszerű épületbe kerületek. Egy helycsere eredményeképpen a gimnázium 1965-ben átadott épületét birtokolják. Az intézmény 1987 óta viseli Olcsai Kiss Zoltán, Munkácsy és Kossuth díjas szobrászművész nevét. Az intézmény célja, minden tanuló harmonikus, képességeinek megfelelő, továbbtanulást biztosító fejlesztése. Az iskola a nyelvoktatás terén nyújt kiemelkedőt. Német és angol nyelvet tanítanak emelt óraszámban, kiscsoportos formában. Ezt segíti a nyelvi labor, melyet minden tanuló órarendi órában is használ. A hatékony nyelvgyakorlást szolgálja a saját fejlesztésű Wolfgang német nyelvi oktatóprogram. Céljuk: 8. évben alap vagy középfokú nyelvvizsga letétele. A matematika tantárgy anyagának eredményesebb elsajátítását teszi lehetővé az iskolákban a TOAM rendszerű, számítógéppel támogatott fejlesztő program, amelyet minden tanuló 2-8. évfolyamon órarendi órában használ. Korszerű számítógépes szaktantermüket a tanulók idegen nyelv gyakorlására és számítástechnikai ismeretek elsajátítására is igénybe veszik. 6. évfolyamtól órarendi órában tanítanak számítástechnikát. Felső tagozaton választható órakeretben angolt, számítástechnikát, sportfoglalkozást biztosítanak a tanulók igényei szerint. Az iskola diákjai érdeklődésüknek megfelelően fejleszthetik képességeiket, tudásukat szakkörökben, sportági edzéseken. Délelőtti órákban biztosított a hitoktatásban való részvétel lehetősége. Órarendi keretben van lehetőség úszásoktatásra. Az énekkari munka színvonalát tükrözik a városi szereplések, minősítő hangversenyeken való kiemelkedő teljesítmények. 8. évfolyamos tanulóiknak felvételi vizsgára felkészítő tanfolyamokat tartanak szaktanáraik igény szerint matematika és magyar tantárgyból. A tehetséggondozásra nagy hangsúlyt fektetnek. A tanulók évről évre eredményesebben szerepelnek országos és megyei tanulmányi versenyeken és sportversenyeken, érnek el sikert egyéni pályázataikkal. Minden évben megjelenik az iskola Évkönyve, melyből teljes képet kaphatnak a tanév eseményeiről, az elért eredményekről az érdeklődők. 20

Alsó tagozaton nagyfelmenő rendszerben történik az oktatás, azaz az első osztályban tanító nevelő 4 évig, a felső tagozatba lépésig tanítja a gyermekeket. Első osztályban az országos tapasztalatok alapján legjobbnak tartott, úgynevezett szótagoló módszerrel folyik az írásolvasás tanítása. Az általános iskolás korosztály körében egyre gyakoribbá váló olvasási, írási, helyesírási nehézségekkel küzdő gyermekek részére fejlesztő pedagógus vezetésével biztosított az alapkészségek elengedhetetlen elsajátítása. Minden arra rászoruló gyermeknek lehetősége van egyéni fejlesztő foglalkozások igénybevételére. Az iskola Diáksportköre alsó tagozaton sportjáték, labdarúgás, atlétika, kötélugrás, felsőben atlétika, kézi- és kosárlabda, labdarúgás, sportágakban nyújt sportolási lehetőséget a tornateremben, a sportpályákon. Az iskola rendelkezik tornaszobával is, mely tovább bővíti a sportolás lehetőségeit, ahol gyermekek és szülők aerobic tréningen is részt vehetnek. A Diákönkormányzat rendszeresen szervez kerékpár- és gyalogtúrákat. A nyári szünidő hasznos eltöltésére minden évben pályázaton nyert támogatásokkal változatos táborokban vehetnek részt az iskola tanulói. Az intézmény földszinti előterében látható az országosan védett Molnár Lajos Madárgyűjtemény. Ez a tér helyet ad időszaki kiállításoknak is. A megyei középiskolákból évről évre azt a tájékoztatást kapjuk volt diákjainkról, hogy jó úton haladunk, hiszen megállják helyüket a középfokú intézményekben. 3.2.3 Somogyi Béla Általános Iskola Körmend legfiatalabb általános iskolája 1974-ben nyitotta meg kapuit. 1992-ig körzeti általános iskolaként funkcionált. Vonzáskörzete nagy. A kialakult iskolai profil: az alsó évfolyamok alapozó munkája, az informatika, a német, angol nyelvek oktatása, az emelt szintű testnevelés, a technikai, művészeti tevékenység továbbra is jellemzi az intézményt. Az iskola célja, hogy minden tanulója képességeinek megfelelő középiskolát találjon magának. Az intézmény szaktantermei: nyelvi labor, három számítástechnika terem, rajz, ének, technika termek, tanulókonyha, természettudományi előadó. Szabadtéri sportpályák, udvarok, sportcsarnok, uszoda állnak még tanulóik rendelkezésére. A számítógéppel felszerelt iskolai könyvtár 17405 kötettel, technikai eszközökkel segíti a diákok munkáját. Minden tanuló úszásoktatásban részesül. Kosárlabda, labdarúgás, kézilabda, torna, úszás, atlétika sportágakban folyik szakági munka. 1993-tól sikeresen készítenek fel tehetséges tanulókat alap és középfokú nyelvvizsgára német nyelvből. Diákjaik tanórákon megismerik a számítógép és az Internet használatát. 2002 áprilisától ECDL vizsgaközpontként működik az iskola. Diáknap, tanulmányi, sportversenyek, kirándulások, kulturális, művészeti rendezvények színesítik az iskolai életet. Tanulóik diákönkormányzatot, iskolarádiót működtetnek, iskolai újságot szerkesztenek. A Városi Rendőrkapitánysággal együttműködve 1994 óta folyik a Biztonságra Nevelő Iskolai Program a D. A. D. A. oktatása. A szülők közösségének a "Tehetséggondozás gyermekeinkért" alapítvány életében, az iskolai rendezvények szervezésében jut fontos szerep. 21