Fejezet: (Kitöltés és szakasztördelés a kézikönyv elkészítése után) Oldalszám: 1/18 SEGÉDLET A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNY ELKÉSZÍTÉSÉHEZ A minőségügyi kézikönyv a minőségirányítási rendszert alapdokumentuma, amely bemutatja a szervezet minőségirányítási rendszerét, és azt, milyen módon teljesítik az ISO 9001-es szabvány követelményeit. Az ISO 9001-es szabvány nem ír elő követelményeket a minőségirányítási kézikönyv felépítésére, formai kialakítására és terjedelmére vonatkozóan. A kézikönyv bármilyen adathordózón készülhet. A szabvány az követeli meg, hogy a szervezetnek minőségirányítási kézikönyve tartalmazza a) a minőségirányítási rendszer alkalmazási területét, beleértve az esetleges kizárások részleteit és indokolását b) a minőségirányítási rendszerben kialakított, dokumentált eljárásokat vagy az azokra való hivatkozást, valamint c) a minőségirányítási rendszer folyamatai közti kölcsönhatások leírását. Ez a segédlet csak egy lehetséges megoldást mutat be. A kézikönyv sem tartalmát, sem formáját tekintve nem tipizálható, minden szervezet a saját adottságainak megfelelő kézikönyvet készít. A szervezetnek kell eldöntenie, hogy a kézikönyv a minőségirányítási rendszer (MIR) általános bemutatásán túl csak hivatkozik azokra a további dokumentumokra, amelyek az eljárásokat és a folyamatokat a szükséges részletességgel szabályozzák, vagy a kézikönyv is tartalmaz dokumentált eljárásokat vagy a folyamatleírásokat. Ez utóbbi lehetőség választásakor gondolni kell arra, hogy az eljárás leírásoknak tartalmazni kell: Az eljárás célját és leírását Az érintett személyek felelősségét A végrehajtáshoz szükséges tárgyi és egyéb feltételeket A kapcsolódódást más eljárásokhoz vagy folyamatokhoz Az alkalmazandó feljegyzéseket és feljegyzésmintákat. A folyamatleírásokban meg kell adni: a folyamatok bemenetét és kimenetét a folyamat lépéseit, szükség szerint folyamat ábrát a szükséges erőforrásokat kapcsolódást és kölcsönhatást más folyamatokkal az alkalmazandó feljegyzéseket és feljegyzés mintákat. A SEGÉDLETBEN zöld színnel jelölt szövegrészek, csak javaslatok, útmutatások, tanácsok a lehetséges megoldásra, értelemszerűen alkalmazandók, átírandók a társaság sajátosságainak megfelelően. Egyes szövegrészek a követelmények megértést segítő magyarázatok, ezért a szövegből törlendők. A kézikönyvet célszerű többes szám első személyben fogalmazni. (Pl. alvállalkozóinkat az EU 06 eljárási utasításban leírt követelmények szerint választjuk ki, és értékeljük teljesítésüket ) Ha a kézikönyvet papíron, kinyomtatott formában adják ki, fejetek szerinti oldalszámozást célszerű alkalmazni annak érdekében, hogy a módosítások könnyen végrehajthatók, az érvényes és érvénytelen változatok megkülönböztethetők és nyomonkövethetők legyenek. Elektronikus úton kiadott, számítógépen hozzáférhető dokumentumok esetén a módosítás, és a dokumentumok elosztása egyszerűsödik.
Fejezet: (Kitöltés és szakasztördelés a kézikönyv elkészítése után) Oldalszám: 2/18 A zárójelbe tett zöld számok szabványhivatkozások, amelyek bemutatják, hogy az ISO 9001-es szabvány mely követelményeire vonatkoznak a kézikönyv fejezetei, illetve annak egyes szakaszai. A kézikönyv az ezeknek a követelményeknek megfelelő szabályozást írja le, vagy hivatkozik azokra a dokumentumokra, amelyek a részletes szabályozást tartalmazzák.
Fejezet: (Kitöltés és szakasztördelés a kézikönyv elkészítése után) Oldalszám: 3/18 Az Építőipari Kft. MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYVE Az MSZ EN ISO 9001:2001 Minőségirányítási rendszerek szabvány követelményei szerint Készítette:.. Jóváhagyta:. A kiadás száma: 0 Az érvénybelépés időpontja:.. Az utolsó módosítás dátuma:. A példány sorszáma: Digitális törzspéldányról készült másolat kinyomtatásának dátuma: Nem nyilvántartott példány, tájékoztató jelleggel alkalmazható. A minőségirányítási kézikönyv az Építőipari Kft. tulajdona, engedély nélkül nem adható át harmadik félnek, sem egészében, sem részleteiben nem másolható.
Fejezet: (Kitöltés és szakasztördelés a kézikönyv elkészítése után) Oldalszám: 4/18 Tartalomjegyzék Oldalak száma: 1. A társaság bemutatása 2. A társaság tevékenysége 3. Minőségpolitika és minőségcélok 3.1. Minőségpolitikai nyilatkozat 3.2. Minőségcélok 4. Minőségirányítási rendszer (MIR) 4.1. A MIR általános bemutatása 4.2. A MIR dokumentumai 4.3. A dokumentumok kezelés 4.4. A feljegyzések kezelése 5. A vezetőség felelősségi köre 5.1. A vezetőség elkötelezettsége 5.2. Felelősségi körök és hatáskörök 5.3. Belső kommunikáció 5.4. Vezetőségi átvizsgálás 6. Gazdálkodás az erőforrásokkal 6.1. Gondoskodás erőforrásokról 6.2. Emberi erőforrások 6.3. Infrastruktúra 6.4. Munkakörnyezet 7. Az építési folyamat 7.1. A vevővel kapcsolatos folyamatok 7.2. A kivitelezés tervezés 7.3. A kivitelezési munkák műszaki előkészítése 7.4. Beszerzés 7.5. Alvállalkozók alkalmazása 7.6. A kivitelezési folyamat 7.7. Átadás-átvételi eljárások 7.8. A megfigyelő- és mérőeszközök kezelése 8. Mérés, elemzés és fejlesztés 8.1. Az építési folyamat és a termék figyelemmel kísérése 8.2. A nem megfelelő termék kezelése 8.3. A vevő megelégedettsége 8.4. A MIR eredményességének figyelemmel kísérése 8.5. Belső audit 8.6. Az adatok elemzése 8.7. Fejlesztés 8.8. Helyesbítő tevékenység 8.9. Megelőző tevékenység 9. A MIR érvényes dokumentumainak jegyzéke 10. Módosítások jegyzéke (érvényes oldalak jegyzéke) MELLÉKLETEK
Fejezet: (Kitöltés és szakasztördelés a kézikönyv elkészítése után) Oldalszám: 5/18 1. A társaság bemutatása A társaság adatai, rövidtörténete, piaci szerepe stb. 2. A társaság tevékenysége Az a tevékenységi kör, amelyre a minőségirányítási rendszer vonatkozik, és amelyet a tanúsítványban feltüntetnek. Kizárások: a szabvány 7. fejezetének azok a követelményei, amelyek a szervezet szempontjából nem értelmezhetők. Például A 7.3. tervezésre és fejlesztésre vonatkozó követelményeket azért zártuk ki, mert tervezést és termékfejlesztést nem végzünk. 3. Minőségpolitika és minőségcélok 3.1. Minőségpolitikai nyilatkozat (A szabvány 5.3. szakasza) A szervezet minőségpolitikája legyen a szervezet általános politikájának és stratégiájának egyenrangú, azzal összehangolt része. 3.2. Minőségcélok (A szabvány 5.4.1. szakasza) A minőségcélokat a minőségpolitikával összhangban a vezetőség tűzi ki, a figyelemmel kísérés és méréssorán feltárt tényekre alapozva. (A vevői elégedettség mérés, belső audit, a folyamatok figyelemmel kísérése, a termék figyelemmel kísérése és mérése, lásd 8. fejezetet.) Minőségcél lehet a vevői elégedettség fokozása, üzleti eredmény növelése, dolgozói elégedettség fokozása, partnerkapcsolatok javítása stb. Minőségcélok irányulhatnak a társaság szervezetét, erőforrásait vagy tevékenységét érintő fejlesztésekre, kapcsolódhatnak építési projekthez stb. Fontos: ne keverjük össze a célt az eszközzel, a célok eléréséhez vezető utat tervezzük meg, és az ehhez szükséges teendőket személyekre lebontva határozzuk meg olyan módon, hogy az eredmény mérhető és számonkérhető legyen.
Fejezet: (Kitöltés és szakasztördelés a kézikönyv elkészítése után) Oldalszám: 6/18 4. Minőségirányítási rendszer (Az ISO 9001-es szabvány 4. fejezete) 4.1. A MIR általános bemutatása A minőségirányítási rendszer célja: (A szabvány 1.1.szakasza) bizonyítani, hogy képesek vagyunk folyamatosan a vevő (építtető) és az alkalmazandó jogszabályok követelményeinek megfelelő terméket szolgáltatni, és fokozni a vevő megelégedettségét a rendszer eredményes alkalmazása útján, továbbá fokozni a bizalmat a vevői és a jogszabályi követelmények teljesülése iránt. A minőségirányítás rendszer alkalmazási területe (A teljes szervezetre vonatkozik, vagy vannak a szervezetnek olyan tevékenységei, illetve egységei, amelyekre nem terjed ki a minőségirányítási rendszer szabályozása.) A MIR kapcsolata a szervezet más irányítási rendszereihez (pl. környezetirányítási rendszerhez). 4.2. A MIR dokumentumai (4.2.1. 4.2.2.) A MIR alapdokumentuma a minőségirányítási kézikönyv, amely bemutatja a minőségirányítási rendszer működését. A kézikönyv tartalmazza az MSZ EN ISO 9001:2001-es szabványban megkövetelt dokumentált eljárásokat és hivatkozik a MIR egyéb dokumentumaira. A MIR ismerteti a minőségirányítási rendszer folyamatait, és bemutatja a folyamatok közötti kölcsönhatásokat. A kézikönyv hivatkozik a minőségirányítási rendszerben alkalmazott egyéb dokumentumokra. (A szabvány által megkövetelt dokumentált áljárásokat nem kötelező a kézikönyvben megadni, ha külön eljárásokat készítenek, azokra elég hivatkozni a kézikönyvben.) A minőségirányítási rendszer belső dokumentumai: Minőségirányítási kézikönyv (MIRK), Eljárási Utasítások (EU), Folyamat leírások (FL), Minőségtervek (MT), Technológiai Utasítások (TU). Az érvényes dokumentumok jegyzékét a melléklet tartalmazza. 4.3. A dokumentumok kezelése (4.2.3.) Dokumentum fajtánként meg kell határozni, hogy ki a felelős a dokumentum elkészítéséért, jóváhagyásáért, kinek a feladta a dokumentumok átvizsgálása és szükség esetén naprakésszé tételére, majd újbóli jóváhagyása. Meg kell határozni, hogyan kell gondoskodni arról, hogy a módosítások és az érvényes kiadási állapot azonosítva legyen, az alkalmazandó dokumentumok megfelelő változatai álljanak rendelkezésre az alkalmazási helyeken,
Fejezet: (Kitöltés és szakasztördelés a kézikönyv elkészítése után) Oldalszám: 7/18 a dokumentumok olvashatók és könnyen azonosíthatók maradjanak,, a külső eredetű dokumentumok azonosítva legyenek, és elosztásuk ellenőrzött legyen, megakadályozzák, hogy elavult dokumentumokat véletlenül alkalmazzanak, és megfelelő azonosítás feltüntetésére az ilyen dokumentumon, ha azt bármilyen célból megőrzik. Meg kell határozni, kinek a felelőssége a dokumentumok kezelése. A dokumentumok kezelésére vonatkozó eljárás le lehet írni a minőségirányítási kézikönyvben, vagy külön eljárásleírásban. Ez utóbbi esetben a kézikönyv csak a hivatkozik az eljárást szabályozó dokumentumra (pl., eljárási utasításra) 4.4 A feljegyzések kezelése (4.2.4.) Ebben a fejezetrészben azt kell leírni, hogy a társaság miképpen teljesíti a szabvány 4.2.4.Feljegyzések kezelés szakaszának követelményeit, hogyan gondoskodik arról, hogy a feljegyzések maradjanak olvashatók, legyenek könnyen azonosíthatók és kikereshetők. Meg kell határozni a feljegyzések megőrzési idejét, a, feljegyzések kezeléséért felelős személt (személyeket). A feljegyzések kezelésére vonatkozó eljárás le lehet írni a minőségirányítási kézikönyvben, vagy külön eljárásleírásban. Ez utóbbi esetben a kézikönyv csak a hivatkozik az eljárást szabályozó dokumentumra. 5. A vezetőség felelősségi köre (Az ISO 9001-es szabvány 5. fejezete) 5.1. A vezetőség elkötelezettsége (5.1.-5.4.) A minőségpolitikát az üzleti céljainak megfelelően, a vevőközpontúság alapelvét szem előtt tartva a vezetőség határozza meg, így annak érvényesítése egyben a társaság üzletpolitikai érdeke is. Ezért minden vezető felelőssége, hogy az irányítása alá tartozó dolgozók megismerjék és megértsék meg a minőségpolitikát, és minden alkalmazott tisztában legyen azzal, melyek az ő feladatai a minőségcélok megvalósításában, és munkájának milyen hatása van a minőségre. A vezetők felelőssége gondoskodni arról, hogy a minőségirányítási rendszer egésze és azon belül a folyamatok és tevékenységek legyenek megtervezve, a terveknek megfelelően végezzék el, a működést alkalmas módszerekkel kísérjék figyelemmel és ellenőrizzék hajtsák végre a szükséges beavatkozásokat. A vezetőség a minőségirányítási rendszer működésének figyelemmel kísérésekor, a vezetőségi átvizsgálások alkalmával értékeli a minőségpolitika érvényesítését, a MIR működését, az elért eredményeket a rendszer működésének folyamatos fejlesztése érdekében. A minőségirányítási rendszer működőképességét akkor is fenn kell tartani, ha a minőségirányítási rendszerbe módosításokat terveznek és vezetnek be. 5.2. Felelősségi körök és hatáskörök (5.5.1.)
Fejezet: (Kitöltés és szakasztördelés a kézikönyv elkészítése után) Oldalszám: 8/18 Szervezeti felépítés ORGANIGRAM A vezetőség képviselője, a minőségirányítási vezető a szervezetben közvetlenül az első számú vezetőhöz tartozik, akkor is, ha esetleges egyéb feladatai a szervezet alacsonyabb szintjéhez sorolják. A szervezeti ábrában be kell mutatni s minőségügyi szervezeti kapcsolatokat, pl. a minőségügyi megbízottak, mérésügyi megbízott stb. helyét a rendszerben, ha vannak ilyen funkciók. Be kell mutatni a minőségügyi információs kapcsolatot a szervezeten belül. Felelősségi mátrix (vagy a minőségügyi és vezetői munkakörökhöz tartozó felelősségek és hatáskörök leírása) Ebben a szakaszban elsősorban a minőségirányítási feladatok, illetve a szabvány által megkövetelt dokumentált eljárásokban meghatározott feladatok felelőseit kell megnevezni, és gondoskodni kell arról, hogy a felelősségekhez megfelelő hatáskör is tartozzon. A szervezet valamennyi munkatársa részére munkaköri leírást kell készíteni, de az nem része a minőségirányítási kézikönyvnek. 5.3. A vezetőség képviselője (5.5.2.) A szabvány előírása: A felső vezetőségnek ki kell jelölnie a vezetőség egy tagját, akinek egyéb felelősségi köreitől függetlenül meghatározott felelősségi körrel és hatáskörrel kell rendelkeznie. Ez magában foglalja a következőket: a) gondoskodást a minőségirányítási rendszer számára szükséges folyamatok létrehozásáról, bevezetéséről és fenntartásáról, b) beszámolást a felső vezetőségnek a minőségirányítási rendszer eredményességéről és fejlesztési szükségletekről, valamint c) gondoskodást a vevői követelményekkel kapcsolatos tudatosság előmozdításáról az egész szervezetben. MEGJEGYZÉS. A vezetőség képviselőjének felelősségi köre magában foglalhatja a kapcsolattartást külső felekkel a minőségirányítási rendszer ügyeiben. 5.4. Belső kommunikáció (5.5.3.) A felső vezetőségnek gondoskodnia kell arról, hogy megfelelő kommunikációs folyamatok legyenek bevezetve a szervezeten belül, és hogy a kapcsolattartás a szervezeten belül és a partnerek között a minőségirányítási rendszer eredményességét segítse. Fontos, hogy a minőségirányítási rendszer érintő információk megfelelő csatornákon keresztül oda-vissza mozogjanak, és a szervezet minden szintjét érintsék, ahol a minőségre hatással lévő tevékenységet végeznek. Ennek módjai lehetnek: vezetői értekezletek, projekt indító megbeszélések, az eredmények közös kiértékelése, kooperációs egyeztetések, más rendszeres tájékoztatók, monitoring, belső informatikai hálózat működése stb. A kézikönyvben a Társaság által alkalmazott gyakorlatot kell leírni. 5.5. Vezetőségi átvizsgálás (5.6.)
Fejezet: (Kitöltés és szakasztördelés a kézikönyv elkészítése után) Oldalszám: 9/18 A Társaság vezetői (pontosan meghatározva beosztásuk szerint) és a minőségirányítási vezető évente egy alkalommal átvizsgálják és értékelik a minőségirányítási rendszer működését. Vizsgálják a rendszer alkalmasságát, megfelelőségét és eredményességét, értékelik a fejlesztési lehetőségeket, a változtatások szükségességét, beleértve a minőségpolitikát és a minőségcélokat. Az átvizsgálás során az alábbi információk kerülnek feldolgozásra: a) az auditok eredményei, b) a megrendelők visszajelzési, c) a termékek minőségére és a beszállítókra vonatkozó adatok, feljegyzések és tapasztalatok, d) a kivitelezési tevékenység folyamataihoz kapcsolódó dokumentumok és feljegyzések, e) a partnerekkel való együttműködés színvonala, f) a minőségcélok teljesítésére vonatkozó adatok g) a helyesbítő és megelőző tevékenységek bevezetése és hatásossága, h) a korábbi vezetőségi átvizsgálásból adódó feladatok végrehajtása és azok eredménye, i) a minőségirányítási rendszert befolyásoló változások, például a gazdasági környezetre, a megrendelői igényekre, műszaki fejlődésre vonatkozóan. j) a minőségirányítási rendszer fejlesztésre tett javaslatok. A vezetőségi felülvizsgálatot a minőségirányítási vezető készíti elő, az átvizsgálásról jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt készít, és azt megőrzi az előkészítés során készült feljegyzésekkel együtt. A vezetőségi átvizsgálást előkészítő feljegyzések tartalma:az a)-j) pontok szerinti összefoglaló értékelések és javaslatok, amelyet a minőségirányítási vezető készít el az érintett munkatársak bevonásával. A vezetőségi átvizsgálás alapján hozott döntések az alábbiakra vonatkoznak: a) Minőségpolitika és minőségcélok b) A minőségirányítási rendszer és folyamatainak helyesbítése vagy fejlesztése, c) A kivitelezői tevékenység folyamatainak helyesbítése vagy fejlesztése, d) Az erőforrás fenntartására vagy fejlesztésére irányuló feladatok. (A vezetőségi átvizsgálás kapcsolódik a Minőségirányítási Kézikönyv 8. Figyelemmel kísérés és mérés fejezetéhez.) 6. Gazdálkodás az erőforrásokkal (Az ISO 9001-es szabvány 6. fejezete) 6.1. Gondoskodás erőforrásokról (6.1.) Alapelvünk, hogy csak arra vállalkozunk, amire megfelelő erőforrással rendelkezünk, vagy külső erőforrást tudunk bevonni. Ennek érdekében pontosan nyilvántartjuk a rendelkezésünkre álló erőforrásokat, gondoskodunk annak folyamatos fenntartásáról, és a céljainknak megfelelő fejlesztéséről. Az alvállalkozóinkat ennek az elvnek megfelelően választjuk ki.
Fejezet: (Kitöltés és szakasztördelés a kézikönyv elkészítése után) Oldalszám: 10/18 6.2. Emberi erőforrások (6.2.) A nagyobb szervezet esetében az emberi erőforrás gazdálkodásra vonatkozó eljárást célszerű külön dokumentumban szabályozni, és a kézikönyvben erre hivatkozni. Le kell írni, a) milyen módon határozzák meg a termék minőségét befolyásoló munkát végző munkatársak számára szükséges felkészültséget a jelenlegi és a tervezett későbbi tevékenységekhez, b) hogyan gondoskodnak a szükséges felkészültség eléréséről (tervszerűség, oktatások, betanítások módja, felelősök, kik engedélyezik ennek költség és időigényét stb.), c) hogyan értékelik ki a megvalósított tevékenységek eredményességét, d) hogyan érik el, hogy a munkatársak megértsék tevékenységük szerepét és fontosságát, valamint azt, hogy miképpen járulnak hozzá a minőségcélok eléréséhez, Le kell írni, milyen feljegyzéseket kell megőrizni az oktatásokról, a képzésekről és a gyakorlatról (képzési terv, beszámoló a képzési terv megvalósításáról és annak eredményéről, a személyekre vonatkozó igazolások, bizonyítványok, stb.) 6.3. Infrastruktúra (6.3.) A társaság nyilvántartja a tárgyi eszközeit, gondoskodik ezek fenntartásáról, és a szervezet céljainak megfelelő fejlesztéséről. Gondoskodik arról, hogy a folyamatokhoz szükséges erőforrások időben rendelkezésre álljanak, ennek része a) a telephelyen az épületek, a munkahelyek és a hozzá tartozó feltételek, b) a munkagépek, a folyamatok eszközeit (mérőeszközök, hardvert és szoftvert) fenntartása (kezelése, tárolása, karbantartása) és fejlesztése valamint c) a folyamatokkal kapcsolatos szolgáltatások (pl. szállítást vagy kommunikációt). 6.4. Munkakörnyezet (6.4.) Be kell mutatni, hogy a szervezet hogyan gondoskodik arról, hogy a munkakörnyezet alkalmas legyen a követelményeknek megfelelő termék előállítására a telephelyen (műhelyek, laboratóriumok, raktárak,) az építési területen.
Fejezet: (Kitöltés és szakasztördelés a kézikönyv elkészítése után) Oldalszám: 11/18 7. Az építési folyamat (Az ISO 9001-es szabvány 7. fejezete) Megjegyzés: Ebben a segédletben csak az építés-kivitelezés folyamatszabályozása szerepel, ha a társaság más tevékenységet is végez, pl. tervezést, termékgyártást vagy bármely más tevékenységet, és a MIR tanúsítását arra is kéri, akkor azoknak a tevékenységeknek a folyamatait is szabályozni kell. A teljes építési folyamat vázlata Események/folyamatok Idő 1. Ajánlatkérés átvétele 2. Ajánlat készítés 3. Ajánlatadás 4. Szerződés előkészítés 5. Vállalkozói szerződéskötés 6. Vállalkozás előkészítés 7. Munkaterület átvétele 8. Előkészítés 9. Felvonulás 10. Kivitelezési munkák kezdete 11. Technológiai folyamatok 12. Kivitelezési munkák befejezése 13. Munkák követése, értékelése 14. Létesítmény átadás-átvétele 7.1. A vevővel kapcsolatos folyamatok (7.2.) 7.1.1. A termékre vonatkozó követelmények meghatározása (7.2.1.) A munkák elvállalása, az ajánlatadás, pályázat vagy szerződés megkötése előtt meg kell határozni a vevők és az alkalmazandó jogszabályok követelményeit. Azokat a követelményeket is, amelyeket a vevő nem jelöl meg, de szükségesek ahhoz, hogy az építmény a szándék szerinti rendeltetésre alkalmas legyen. A vevői elégedettség szempontjából lényeges követelmények: Az építmény/létesítmény tervezett funkciója, rendeltetése, az építtető tervei az építmény használatával kapcsolatban Műszaki tartalom, minőségi jellemzők Határidők Költségkeret Körülmények és feltételek, amelyekre az építés során tekintettel kell lenni, vagy amelyekhez alkalmazkodni kell. Környezetvédelmi, munkavédelmi stb. követelmények
Fejezet: (Kitöltés és szakasztördelés a kézikönyv elkészítése után) Oldalszám: 12/18 7.1.2. A termékre vonatkozó követelmények átvizsgálása (7.2.2.) A minőségirányítási kézikönyvnek azt kell bemutatni, hogyan történik a követelmények meghatározása, és hogyan gondoskodik a társaság arról, hogy az ajánlat és a szerződés tartalma pontosan egyezzék a követelményekkel, illetve ha eltérés lenne, azokat a vevővel (pl. építtetővel) egyeztetik, és elfogadtatják az ajánlatadás illetve a szerződéskötés előtt. A társaságnak azt is át kell vizsgálnia, hogy képes teljesíteni a vállalt kötelezettségeit. Szabályozni kell, hogyan lehet a kötelezettségvállalást illetve a vevői követelményeket a későbbiekben módosítani, ha az szükségessé válik. A módosításkor is el kell végezni az átvizsgálást a fenti szempontok szerint. Meg kell határozni, hogy ezekről milyen feljegyzéseket kell készíteni és megőrizni. 7.1.3. Kapcsolattarás a vevővel (7.2.3.) A megrendelővel való kapcsolattartás célja az együttműködés a szerződésben meghatározottak maradéktalan megvalósításában és a tervekben nem meghatározott részletek egyeztetésében. A megrendelőnek joga van a kivitelezés folyamatának ellenőrzésére, a szerződéses kereteken belül változtatások kérésére, vagy igény pontosítására, illetve alternatív lehetőségek közül a választásra. A megbízó képviselője a kivitelezés teljes folyamatában figyelemmel kíséri a munkák menetét, ezen belül a műszaki tartalmat, minőséget, a határidőket és a költségeket. A rendszeres és folyamatos kapcsolat lehetővé teszi a kivitelezés során fellépő, előre nem tervezhető kérdések gyors, és a megrendelő igényeinek megfelelő megoldását, a megrendelő kifogásainak, észrevételeinek figyelembevételét a kivitelezés folyamatában. A kapcsolat a munkák átadása után is fennmarad a garanciális időn belül. A vevői elégedettség figyelésének módját a 8.1. fejezetrész ismerteti. 7.2. A kivitelezés tervezés (7.1.) Az organizációs tervezés és időbeli tervezés módja. Az organizációs tervek és ütemtervek készítéséért és jóváhagyásáért felelős személyek megnevezése. A módosítás módja. Minőségterv készítése (felelőse). A minőségterv minta a mellékletben vagy más hivatkozással megadva. (Kisebb munkáknál ez nem szükséges) 7.3. A kivitelezési munkák műszaki előkészítése (7.1. és 7.5.1.) Ebben a fejezetrészben azt kell meghatározni, hogy mik kivitelezési munkák előkészítésének lépései, a minőség szempontjából mit kell ezekkel kapcsolatban ellenőrizni, a végrehajtás és az ellenőrzés kinek a feladata. Lehetséges hivatkozni más fejezetekre dokumentumokra, pl. az alvállalkozók kiválasztása a 7.5. pontban van részletezve. A műszaki előkészítés feladatai: Munkaterület előkészítés, átvétel Tervek átvizsgálása és tervészrevételezés A munkák részekre bontása a tervdokumentáció alapján Alvállalkozók pályáztatási feltételeinek kidolgozása
Fejezet: (Kitöltés és szakasztördelés a kézikönyv elkészítése után) Oldalszám: 13/18 Alvállalkozók kiválasztása A kivitelezés folyamatában a következő munkarészek előkészítése (szakaszos tervszolgáltatás, beszerzés módosítások hatásainak figyelembevétele) 7.4. Beszerzés (7.4) A beszerzést célszerű külön eljárási utasításban szabályozni. Ennek részei: A beszerzés folyamatleírása, A termék és a beszállító kiválasztásának feltételei A termék átvételi ellenőrzése és az átvétel feltételei. A beszállítók kiválasztásakor elsődlegesen a felajánlott termék műszaki jellemzőit kell figyelembe venni az előírt követelmények alapján. Értékelni kell a korábbi szállítások tapasztalatait, a teljesítés határidejét és egyéb feltételeit. A beszállító minőségirányítási rendszerét abból a célból célszerű értékelni, hogy folyamatosan és megbízható módon képes-e eleget tenni a meghatározott követelményeknek. A termékek átvételének módját is szabályozni kell, meghatározva a teendőket arra az esetre, ha a termék nem megfelelő. Az építési termékek beszerzésére vonatkozó eljárásleírásnak (eljárási utasításnak) a termékre vonatkozó követelmények és átvételi ellenőrzések mellett a beszállítók kiválasztásának és a teljesítésük rendszeres kiértékelésének módját is meg kell adni. 7.5. Alvállalkozók alkalmazása (7.4.) Az alvállalkozók alkalmazására a szabvány nem határoz meg külön követelményeket. Értelemszerűen kell alkalmazni a 7.4. Beszerzés követelményeit. Az építéskivitelező vállaltok gyakran több alvállalkozóval együtt vállalkoznak, ezért az alvállalkozók bevonása, munkájuk irányítása a társaság alapfolyamataihoz tartozik, ezért ezt célszerű külön dokumentumban szabályozni. Az alvállalkozók kiválasztásának szempontjai: Felkészültség előírt követelmények alapján Erőforrások Korábbi együttműködések tapasztalatai Referenciák Minőségirányítási rendszer 7.6. A kivitelezési folyamat (7.5.) A kivitelezési folyamatot szabályozó dokumentumok: Kiviteli tervdokumentáció (tervek, műszaki leírások, költségvetések, anyagkimutatások), amely az építmény műszaki jellemzőit határozza meg. Technológiai utasítások, munkautasítások vonatkoznak a kivitelezési munkák végrehajtására. Ütemtervek organizációs tervek a munkák időbeli és térbeli folyamatát szabályozzák, megadják a részfolyamatok sorrendjét és egymás közötti kapcsolatait. Gépütemterv a munkagépek rendelkezésre állását hangolják össze a kivitelezési ütemtervvel
Fejezet: (Kitöltés és szakasztördelés a kézikönyv elkészítése után) Oldalszám: 14/18 Ellenőrzési terv az ütemtervekhez kapcsolódva határozza meg a kivitelezési folyamatot kísérő belső műszaki ellenőrzéséket. Az ellenőrzési terv azokat az ellenőrzéséket is tartalmazza, amelyek elvégzése feltétele a munkák folytatásának (eltakarásra kerülő szerkezetek, belső munkaátadás-átvétel két munkaszakasz között). A konkrét kivitelezési feladatok szervezése irányítása és ellenőrzése az a Minőségtervben megadott specifikációk szerint, alapvetően a kiviteli technológiák által meghatározott módon történik. A kivitelezés-technológia meghatározásakor új technológiai utasítás készítésekor szükséges lehet a szabvány 7.5.2. az előállítás és szolgáltatásnyújtás érvényesítése követelményeinek figyelembevétele. Részfolyamatokhoz általában más-más technológia tartozik, ezeknek a technológiáknak a szabályozását a technológiai utasítások adják meg. A technológiai utasítást az adott munkára specifikálni kell. A projekt minőségterv, amely összehangolja a teljes folyamatodon belüli részfolyamatokat, több vállalkozóval végzett munkák esetén szükséges. Az ellenőrzések az előkészítéstől illetve a munkaterület átvételétől az átadásig azt a célt szolgálják, hogy a kivitelezés teljes folyamatában igazolható lehessen, hogy az elvégzett munka az előirt követelményeknek megfelelő, és ez által az építmény és annak szerkezetei megfelelnek a szerződésben meghatározott követelményeknek. A nem megfelelő eredmény esetén követendő eljárást a 8.2. pont írja le. A kivitelezési folyamatszabályozást terjedelme miatt - célszerű külön dokumentumban (pl. eljárási utasításban vagy folyamatleírásban) megadni, és a minőségirányítási kézikönyvben erre hivatkozni. A szabályozás része a felelősségek hatáskörök (kompetenciák) meghatározása a projekten belül, és a személyek közötti kapcsolatok, a kommunikáció módja a projekt résztvevői között. A szabályozásnak a projekt eseményeit és azok eredményeit rögzítő feljegyzésekre is ki kell terjedni. A szabályozás további részei: az azonosítás és nyomonkövetés, a vevő tulajdona, és a termék állagának megőrzése a szabvány 7.5.3., 7.5.4. és 7.5.5. szakaszai szerint. 7.7. Átadás-átvételi eljárások (7.5.1.) Az átadás átvételi eljárásra akkor kerülhet sor, ha a munkát a tervben előírtak szerinti műszaki tartalommal és mennyisében elvégezték, és ellenőrzésekkel igazolták annak megfelelőségét. Szabályozni kell, az átadás-átvételi eljárás lefolytatásának módját, az eljárásban résztvevők feladatát és felelősségét, valamint az eljárás dokumentálásának módját. Ha ezt a szervezet egy másik dokumentumban előírta, elég arra hivatkozni. 7.8. A megfigyelő- és mérőeszközök kezelése (7.6.) A termék megfelelőségének igazolásához használt megfigyelő-, mérő- és vizsgálóeszközök rendszeres ellenőrzésével, karbantartásával, kalibrálásával vagy hitelesítésével kell gondoskodni arról, hogy azok mérőképessége a megkövetelt mérési pontossággal összhangban legyen, ismert legyen a mérési bizonytalanság, és a mérőeszközök mindig a követelménynek megfelelő állapotban álljanak rendelkezésre az ellenőrzések és vizsgálatok elvégzéséhez. A mérőeszközök jellemző műszaki adatait és állapotát dokumentálni kell, amely a megrendelő képviselőjének betekintésre rendelkezésére áll, ha igényli annak igazolására, hogy az eszközök
Fejezet: (Kitöltés és szakasztördelés a kézikönyv elkészítése után) Oldalszám: 15/18 funkcionálisan megfelelőek. A hitelesített vagy kalibrált állapotot a mérőeszközön is fel kell tüntetni. Ha egy mérőeszközről kiderül, hogy úgy használták, hogy nem volt hitelesítetett vagy kalibrált állapotban, akkor azokat a munkákat, amelyeket érint, utólag ellenőrizni kellés az ellenőrzés eredményétől függ, hogy szükséges-e további intézkedés. Azok a szervezetek, amelyek saját laboratóriumot működtetnek, az MSZ EN ISO/IEC 17025/2005 szabvány előírásait kell értelemszerűen alkalmazni. Abban az esetben, ha a laboratóriumot akkreditáltatni kívánják, ennek a szabványnak az alkalmazása kötelező. 8. Mérés, elemzés és fejlesztés (Az ISO 9001-es szabvány 8. fejezete) A minőségirányítási rendszer egyik alapelve a folyamatos fejlesztés, és a tényeken alapuló döntések. A fejlesztésekre vonatkozó döntésekhez szükséges tényeket figyelemmel kísérés, mérés és elemzés útján kell beszerezni. A szervezetnek ezért meg kell terveznie be kell vezetnie azokat a folyamatokat, amelyen keresztül bizonyítani tudja a termék megfelelőségét gondoskodni tud a MIR megfelelőségérők folyamatosan fejleszteni tudja a MIR eredményességét. 8.1. Az építési folyamat és a termék figyelemmel kísérése (8.1., 8.2.3. 8.2.4.) Az építési folyamat termékek figyelemmel kísérése a felelős műszaki vezető feladata. Ez a kivitelezési folyamat előkészítésekor, a kiviteli ütemtervvel összehangolt ellenőrzési tervek alapján végzett ellenőrzéseket is magában foglalja. Az építési folyamatot a megrendelő (építtető) műszaki ellenőre is figyelemmel kíséri, amelyről az Építési naplóban bejegyzések készülnek. A felelős műszaki vezető és műszaki ellenőr közvetlen kapcsolata lehetővé teszi az ellenőrzések eredményétől függő esetleges beavatkozások előzetes egyeztetését. ( Lásd a kézikönyv 7.1.3. szakaszát) 8.2. A nem megfelelő termék kezelése (8.3.) A nem megfelelő termék kezelésének általános eljárása: a nem megfelelő termék azonosítása; a termék elkülönítése mindaddig, ameddig a nem-megfelelőséget meg nem szüntetik; nem megfelelőség feljegyzése (dokumentálás); az eltérés illetve a hiba jellegétől függő döntés a szükséges intézkedésről; az érintettek értesítése; az intézkedésre vonatkozó döntés végrehajtása; újbóli ellenőrzés, és ha kell további intézkedés mindaddig, amíg az elrendelt intézkedésnek megfelelő eredmény előáll; a nem megfelelő termékre és az intézkedésekre vonatkozó feljegyzések gyűjtése és megőrzése;
Fejezet: (Kitöltés és szakasztördelés a kézikönyv elkészítése után) Oldalszám: 16/18 A nem megfelelő termék kezelésére dokumentált eljárást kell kidolgozni, a technológiától függő eljárást részletesen a technológiai utasítások szabályozzák. A minőségirányítási kézikönyvben ezekre hivatkozni kell. 8.3. A vevő megelégedettsége (8.2.1.) A vevő kifejezés helyett lehet, megrendelő, építtető vagy más kifejezést használni arra, akinek a számára az építési munka eredményét (szerkezetet, épületet, építményt) készítik. A minőségirányítási rendszer működének egyik mértéke a vevők megelégedettsége, ezért a társaságnak ki kell alakítania módszereket arra, hogy a vevők véleményét megismerjék, és az erre vonatkozó információkat gyűjtsék. Lehetséges módszerek: Az építtetővel való közvetlen, rendszeres kapcsolat (egyeztetések, ezekről készült feljegyzések) Vevői elégedettséget mérő kérdőív vagy interjú (az építtet és az építmény használónak véleménye) Az építmény átadása utáni találkozások a vevővel (pl. garanciális bejárás) 8.4. A MIR eredményességének figyelemmel kísérése (8.1., 8.2.3.) A folyamatok akkor megfelelőek, ha hatásosan segítik a minőségpolitikában megfogalmazott célok és a szervezeti, illetve projekt szinten kitűzött minőségcélok megvalósítását. A folyamatok leírása akkor megfelelő, ha fogalmazása könnyen érthető, egyértelmű, csak a szükséges és elégséges mértékben szabályoz, nem tartalmaz fölösleges korlátokat és teljesen megegyezik az alkalmazott eljárásokkal. A minőségirányítási rendszer folyamatainak figyelemmel kísérése a fenti szempontok szerint a vezetőség feladata. Ez alapvetően a belső auditok, vezetőségi átvizsgálás útján valósul meg, de emellett a vezetőségnek figyelni kell minden olyan jelzésre és információra, akár a munkatársak, akár a partnerek oldaláról jelentkezik, amelyek a rendszer működési zavaraira utalnak. A minőségirányítási rendszer folyamatait a belső és a környezeti változások hatása szempontjából is figyelemmel kell kísérni, és szükség szerint korrigálni, módosítani kell. 8.5. Belső audit (8.2.2.) Évente egy alkalommal, a teljes szervezetre és az ISO 9001 szabvány minden követelmény pontjára kiterjedően belső auditot kell végezni annak megállapítására, hogy a minőségirányítási rendszer folyamatai a tervezett és dokumentált eljárásoknak megfelelően, a szabvány követelményeit kielégítően, a kitűzött céloknak megfelelően működik, továbbá, hogy a MIR bevezetése és fenntartása eredményes-e. Az auditok tervezését, előkészítését, végrehajtását és az auditok megállapításaitól függő további tevékenységeket dokumentált eljárásban kell szabályozni. Abban az estben, ha ezt az eljárást külön dokumentum tartalmazza, a kézikönyvben arra hivatkozni kell. Az audit során használt feljegyzések: Auditterv Auditjelentések
Fejezet: (Kitöltés és szakasztördelés a kézikönyv elkészítése után) Oldalszám: 17/18 Eltérésjelentések Az eltérések megszüntetésére tett intézkedések, és azok ellenőrzése Összefoglaló értékelés, javaslatok, Az auditorok személyére vonatkozó feljegyzések (függetlenség, felkészültség, alkalmasság, gyakorlat) 8.6. Az adatok elemzése (8.4.) Az építőipari tevékenység sajátosságainak megfelelően kell megválasztani, hogy milyen adatok gyűjtése szükséges a minőségirányítási rendszer eredményességének fejlesztéséhez, figyelemmel arra, hogy a munkáink mindig egyedi, egyszeri épületek kivitelezéséhez kapcsolódnak. A kivitelezési folyamatot jellemző adatok forrása: az ellenőrzések dokumentumai építési naplók, átadási-átvételi jegyzőkönyvek, kooperációs megbeszélések jegyzőkönyvei, minden véleményeltérést vagy reklamációt rögzítő dokumentum. gazdasági számítások eredménye a beruházó vagy fővállalkozó feljegyzései, levelei, naplóbejegyzései, jegyzőkönyvei. minden más információ, amely a használótól, üzemeltetőtől származik, beleértve a szóbeli és elismerő észrevételeket is. a dolgozóktól érkező vélemények és javaslatok. Példák a értékelés lehetséges módszereire: egyes hibák előfordulásának gyakorisági kimutatása, ok-okozati összefüggések keresése, és az észlelt hibák, eltérések, okok és veszteség vagy kármérték szerinti csoportosítása, hibaköltség, veszteségek kimutatások alvállalkozókra, beszállított termékre, más érdekelt felekre, stb. vonatkozóan, hatékonysági mutatók. A társaság a minőséget érintő egyéb információkat az előző pontokban felsorolt feljegyzéséken keresztül szerzi be, és a feldolgozás módszerét az adathalmaz növekedésének megfelelően választja meg annak érdekében, hogy az a vezetői intézkedéseken keresztül visszacsatolva a rendszer működésének fejlesztésében hatékonyan legyenek felhasználhatók. 8.7. Fejlesztés (8.5., 8.1.) A feldolgozott adatok felhasználásával a minőségügyi rendszer működését vezetőségi átvizsgálások alkalmával értékeljük azzal a céllal, hogy feltárjuk a rendszer gyenge pontjait, vagy fejlesztendő területeit. A fejlesztés lehetőségeit akkor is vizsgáljuk, ha a rendszer működésében valamilyen zavart érzékelünk. Célunk vevőink elégedettségének növelése, a hibákból nem megfelelő termékekből adódó veszteségek folyamatos csökkentése, továbbá a ráfordítás és a hozzáadott érték arányának javítása minden tevékenységi szinten.
Fejezet: (Kitöltés és szakasztördelés a kézikönyv elkészítése után) Oldalszám: 18/18 8.8. Helyesbítő tevékenység (8.5.2.) A szervezetnek tevékenységeket kell végeznie a nemmegfelelőségek okának kiküszöbölésére, hogy megelőzze ezek megismétlődését. Dokumentált eljárást kell készíteni, amely tartalmazz az alábbiakat: A nemmegfelelőségek átvizsgálása (beleértve z építtető, a műszaki ellenőr, és más érdekelt felek által feltárt hibákat, hiányosságokat, és ezek okainak meghatározása. Az okok kiküszöbölésére irányuló intézkedések meghatározása, amelyekkel megakadályozható a nemmegfelelőségek megismétlődése, és annak kiértékelése, hogy a tervezett intézkedés eredménye arányos lesz az intézkedéssel. A szükséges tevékenység bevezetése Az elvégzett helyesbítő tevékenység eredményeinek feljegyzése és átvizsgálása. A helyesbítő tevékenység általában a MIR eljárásainak, folyamatainak módosítását jelenti. 8.9. Megelőző tevékenység (8.5.3.) A szervezetnek meg kell határozni azt a tevékenységet, amellyel kiküszöbölheti a lehetséges nemmegfelelőségek okait, hogy megelőzze ezek bekövetkezését. A megelőző tevékenységnek arányban kell állnia a lehetséges problémák hatásaival. Dokumentált eljárást kell készíteni, amely tartalmazz az alábbiakat: A lehetséges nemmegfelelőségek és ezek okainak megállapítása. Az okok kiküszöbölésére irányuló intézkedések meghatározása, amelyekkel megakadályozható a nemmegfelelőségek bekövetkezése, és annak kiértékelése. A szükséges tevékenység bevezetése Az elvégzett megelőző tevékenység eredményeinek feljegyzése és átvizsgálása. A megelőző tevékenység általában a MIR eljárásainak, folyamatainak módosítását jelenti. 9. A MIR érvényes dokumentumainak jegyzéke 10. Módosítások jegyzéke (érvényes oldalak jegyzéke)