SZÉCHENYI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SPORTISKOLA IGAZGATÓI MUNKAKÖRÉNEK BETÖLTÉSÉRE

PÁLYÁZAT

PÁLYÁZAT A SZÉCHENYI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SPORTISKOLA IGAZGATÓI MUNKAKÖRÉNEK BETÖLTÉSÉRE Készítette: Kutas József igazgató Szent Mór Iskolaközpont 7621 Pécs, Hunyadi u. 9. Kapja: Dr. Páva Zsolt polgármester Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Oktatási és Kulturális Bizottsága 7621 Pécs, Széchenyi tér 1. Pécs, 2011. október 28. 2

A 21. században az látszik az egyetlen biztos dolognak, hogy a technikai és társadalmi változások gyorsulni fognak, és egy folyamatosan változó környezetben tanulóink esélyei a sikeres életvezetésre vagy egyszer en a túlélésre azon fognak múlni, hogy meg tudjuk-e változtatni az oktatás tartalmát, módszerét és étoszát az új körülményeknek megfelel en. (Bertie Everard, Geoffrey Morris) Megértem azt is, aki nem ért meg engem, Tudok ölelni múltat a jelenben. És akarom ölelni a jöv t, S szolgálatára magamat jelentem. (Sík Sándor) 3

TARTALOMJEGYZÉK Szakmai önéletrajz... 5 I. BEVEZETÉS... 8 1. Alapvetés... 8 2. A Széchenyi István Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Sportiskola m ködési jellemz i..10 2.1. Általános Iskola.... 13 2.2. Gimnázium.13 2.3. Feln ttképzés.......14 II. VEZETÉSI PROGRAM...15 1. Alapelv...15 2. Célok...16 3. Szervezetfejlesztéssel, pedagógiai munkával kapcsolatos feladatok.16 3.1. Intézményi szint feladatok...17 3.2. Partneri körrel kapcsolatos feladatok..18 3.3. Az általános iskola nevel -oktató munkájával kapcsolatos feladatok....19 3.4. A gimnázium nevel -oktató munkájával kapcsolatos feladatok....22 3.5. Az feln ttképzés nevel oktató munkájával kapcsolatos feladatok.......34 III. FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEIM...36 IV. BEFEJEZÉS 38 V. KONKLÚZIÓ.....39 4

I. BEVEZETÉS A pályázat kiírója, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata, építve a város közgy lése által a 483/2007. (11.08.) számon elfogadott hosszú és középtávú humán szolgáltatásokra vonatkozó fejlesztési koncepcióra, a közoktatásra vonatkozóan 2009- ben fogadta el Aktualizál Közoktatási, Fejlesztési és Intézkedési Tervét, meghatározva ezzel a 2009-t l 2013-ig terjed id szak fontosabb fenntartói stratégiai szempontjait. Az önkormányzat Oktatási és Kulturális Bizottsága által 2011 elején további négy évre megalkotott oktatásfejlesztési koncepció pedig szintén dönt jelent ség információkat tartalmaz a város közoktatási intézményeivel, köztük a Széchenyi István Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Sportiskolával kapcsolatban. 1. Alapvetés Megpályázom a Széchenyi István Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Sportiskola meghirdetett igazgatói munkakörét. A képesítési és egyéb feltételeknek megfelelek. A feladat kihívás számomra, mint a régi id kben a céhlegények elmentek otthonuktól távolra újat tanulni, felvértez dni, hogy megnövekedett tudással segítsék sz kebb környezetüket, már mint céhmesterek. Én is elmentem egy másik intézményt igazgatni, hogy az ott szerzett tapasztalataimmal, tudásommal meger södve régi iskolámat segítsem a nehéznek ígérkez, elkövetkezend id szakban. 25 évig dolgoztam az iskola tanáraként, négy éve igazgatom sikeresen jelenlegi iskolámat. Az embernek úgy kell megtanulnia a dolgot, hogy csinálja mert bár hiheti, hogy meg tudja csinálni, nem lehet ebben addig biztos, amíg meg nem próbálkozott vele. (Szophoklész) Pályázatommal szeretném meggy zni kollégáimat és a döntéshozókat, hogy érdemes vagyok a feladatra. A közoktatásban a vezet a középpontban van, s hiszem, hogy az igazgató szakmai tudásán, elkötelezettségén nagyon sok múlik. Az iskola újonnan kidolgozandó pedagógiai programjának megfelel en önálló, új arculatú intézményt megszervezni, a színvonalas közösségi tevékenységgel, nevel -oktató munkával megtölteni szép és kihívó feladat, valamennyi szerepl nek. A meger sítések és változások szükséges f bb várható területei: a vezetési, a személyzeti, a szervezeti és a min ségi fejlesztés. 8

Bizonyos, hogy ebben az igazgató próbatételei, napi megfelelései er sen befolyásolják az iskola életét. Mindezt részletezve járom körül pályázatomban, tudva azt, hogy a legfontosabb: a tettek a szavakkal összecsengjenek (Seneca). Úgy érzem, hogy az elmúlt négy és fél évben szerzett tapasztalatom alkalmassá tesz a fent vázolt feladatok elvégzésére. A jó igazgató megértette látszólag apró cselekedetei hatalmát. Ezen cselekedetek szimbolikus jelent sége óriási. Az iskolában az a fontos, amivel az igazgató az idejét tölti, és nem az, amir l prédikál. Kiemelt jelent ség az érzelmi intelligencia. Természetesen nagyon fontos az igazgató szerepe és felel ssége az intézmény jogszer m ködésében, a gazdálkodás lehet ségeiben és korlátaiban, de legfontosabb, hogy személyisége, szakmai felkészültsége révén a napi kicsi új kihívásoknak meg tudjon felelni. Ebb l az apró munkából áll össze az egész: a nagy feladat: az igazgatói hivatás. Az iskolában a cél mindig az értelem kibontása és továbbfejlesztése volt és maradt. Ebben nincs egyetlen üdvözít módszer, de van egyetlen üdvözít feladat, az, hogy a diák magáévá tegye a tanított tudnivalókat. Ebben sokat segíthet az igazgató, aki (bár sokszor az ellenkez je is igaz!) els sorban nem jogász, nem közgazdász, nem hivatalnok, nem menedzser, nem is politikus vagy üzletember, hanem mindenek fölött pedagógiai vezet. Nem is lehet más, amennyiben az iskola valóban pedagógiai m hely, ahol a gyerekek nevelése körül szervez dik minden más tevékenység. Nem tagadom: az igazgató szerepét sokkal meghatározóbbnak tartom annál, mint ahogyan az oktatáspolitika azt sokszor értékeli. Én is vallom: az iskolaigazgatónak oroszlánrésze van abban, hogy milyenné válik az iskola, hogyan boldogulnak ott a gyerekek, vagyis hogyan formálódik az ország jöv je. Ezzel együtt az iskola színpadán a diákok a f szerepl k: értük m ködik minden. Az iskolában a munkavégzés célja és tárgya a növendék, eszköze a tanár. Ezt a munkafolyamatot az igazgató koordinálja. Ennek sikerességéhez szükséges, hogy mind a két féllel (diákság és tanárok) megértesse, elfogadtassa vezet i tisztét. Ennek a két közösségnek a kiépülése és harmóniája teszi alma materré az iskolát, de nem felejthetjük el azokat az embereket sem, akiknek munkája nélkül megbénulna az iskola m ködése: k az adminisztratív és technikai dolgozók! Tanári iskolavezet i ars poetica -m legfontosabb elemei: - Az iskolaigazgató szimbólum. - Az igazgató eredend en tanár. - Az iskolában a legfontosabb személy a gyermek. 9

- Ne félj nemet mondani! - Legyél önkritikus! - Bízzál munkatársaidban! - Nem te értesz mindenhez a legjobban a testületben! - A jó vezet nem veszhet el a részletekben. - Ne sorold magad az els helyre! - Ne hagyd, hogy vezet i munkádban az érzelmeid vezessenek! - Kollégáidat szakmai siker eléréséhez segítsed! - Csak addig légy igazgató, ameddig megvan benned a szeretet az iskolád: tanítványaid és munkatársaid iránt! Aki hisz a pedagógiában, az csak optimista lehet (Németh László) Mindezeket figyelembe véve lehet az ember sikeres vezet a gyermekek és munkatársak körében: ha nem karizomból, hanem karizmával teszi a dolgát! Összefoglalva: igazgatóként is azt szeretném, hogy gyermekeink jó helyre járjanak a Széchenyibe: nem egy m intézménybe, ahol csak érdemjegy-gyártás folyik, hanem olyan helyre, ahol a szeretet és az igazságosság kell, hogy legyen a meghatározó. Alapos, megbízható tudás átadása mellett szeretnénk, ha szilárd erkölcsi normarendszer, bels irányt is kialakulna diákjainkban. Ehhez néha józan konzervativizmusra is szükség van. A bels irányt höz ismeret és lelkiismeret, érték és mérték, tudás és szeretet kell. A tudást meg lehet szerezni, a szeretetet pedig szükséges gyakorolni! Egyre világosabb számomra az, hogy az iskolavezetés nemcsak egyszer gyakorlat, hanem tett: valami elemi valóság, alaphelyzet, amelybe bele kell állnia az embernek a maga egész valójában (és a munkatársak segítségével!). 2. A Széchenyi István Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Sportiskola m ködési jellemz i A Széchenyi István Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Sportiskola most kialakulóban lév közoktatási intézmény, amely feladatait szakmailag önálló, egymással együttm köd, tevékenységüket összehangoló intézményegységekb l álló intézményként látja el. 10

Alapfeladatok nappali rendszer, általános m veltséget megalapozó iskolai oktatás 1-8. évfolyam, napközi otthonos foglalkozás (általános iskola alsó tagozat) és tanulószoba (általános iskola fels tagozat) alsó és fels tagozat: évfolyamonként 2 osztályban folyik az oktatás. Egyik osztály közoktatási típusú sportosztály, a másik osztályban emelt szint testnevelés oktatás folyik. négyosztályos középfokú gimnáziumi oktatás emelt szint angol nyelv + általános tanterv humán tantárgyblokkos osztály általános tanterv, emelt szint informatikai osztály általános tanterv, belügyi rendészeti orientációjú osztály közoktatási típusú sportiskolai kerettanterv osztály futballakadémia közoktatási típusú sportiskolai kerettanterv osztály feln ttoktatás: általános m veltséget megalapozó, négy évfolyamos, a tanulók elfoglaltságához igazodó gimnáziumi iskolarendszer, esti és levelez (távoktatásos módszer ) tanítási rendben. Kiegészít feladatok: napközi otthonos, illetve tanulószobai foglalkozás, iskolai, intézményi közétkeztetés, diáksport, sajátos nevelési igény gyermekek nappali rendszer nevelése, oktatása, egyéb szociális és gyermekjóléti szolgáltatás, iskolai könyvtár. A Széchenyi István Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Sportiskola vezetésével kapcsolatos feladatokat az intézmény igazgatója és a vezet i testület látják el. Az igazgató a vezet i testülettel együttm ködve biztosítja a szabályszer és törvényes m ködést. Az intézmény fenntartója a Pécs MJV Önkormányzatának Közgy lése. 11

Az intézményegység-vezet k és igazgatóhelyettesek irányítják, szervezik az intézményegységek szakmai munkáját, szakmai ügyekben képviselik az intézményegységüket. Döntenek az intézményegység m ködésével kapcsolatos minden olyan kérdésben, amelyek el zetes egyeztetése nem tartozik az intézmény központi szerveihez, illetve amelyekben a döntés nem tartozik az intézményegység más közösségeinek hatáskörébe. Széchenyi István Ált. Isk. Gimn., Szki. és Sportiskola VEZETÉSI STRUKTÚRA Érdekvédelmi testületek Intézményi Min ségfejleszt Csoport IGAZGATÓ Gazdasági szervezet Diákönkormány VEZET I TESTÜLET INTÉZMÉNYEGYSÉGEK ÁLTALÁNOS ISKOLA GIMNÁZIUM SZAKKÖZÉPISKOLA FELN TTOKTATÁS A SZÉCHENYI ISTVÁN ÁLT. ISK., GIMN., SZKI ÉS SPORTISKOLA ALKALMAZOTTI KÖZÖSSÉGE 12

2.1. Általános Iskola Az új felállású Széchenyiben az alapító okiratában és a pedagógiai-nevelési programjában, iskolai tantárgyfelosztásában az iskolai feladatellátásra vonatkozóan szerepeltetni kell az SNI tanulók többiekkel való együtt nevelését, oktatását. Az enyhe fokban érzékszervi (hallássérült, aki készülékkel képes az integrált oktatásban való részvételre), valamint a pszichés fejl dési zavarai miatt a nevelési-tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályoztatott tanulók (dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, hiperaktivitás) részképesség problémáinak kompenzálása folyik az intézményben. Alsó tagozaton heti 5 órában van a gyerekeknek testnevelés órájuk. Célja, hogy a gyerekek megszeressék a mozgást, és minél több sportággal ismerkedjenek meg, ezáltal mentálhigiénés fejl désüket segíthetjük el. A sport mellett kiemelt feladat, hogy már 1. osztálytól megismerkedjenek az informatikával, a számítógép világával, illetve az idegen nyelvekkel (angol, német). Fels tagozaton ötödik osztálytól a közoktatás típusú sportosztályban a tanulók heti két, órarendbe beépített szakági edzésen vesznek részt. Ezek: kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, atlétika, szertorna, aerobic, RG, karate, súlyemelés, tenisz, úszás, tollaslabda, thai boksz, lövészet. Az átjárhatóság az osztályok között biztosított. A továbbtanulásnál els sorban az a cél, hogy diákjaink megfelel tanulmányi és sport eredmények esetén az intézmény által kínált lehet ségek közül válasszanak. 2.2. Gimnázium A Széchenyi István Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Sportiskola alapfunkciója a magas szint általános m veltség biztosítása az idejáróknak, azokkal a specialitásokkal kiegészítve, amelyeket a mostani tagozatok, illetve fejleszt programok nyújtanak. A gimnáziumban folyó színvonalas oktató munka és sportprogram-rendszer biztosítja a diákok számára képességeik kibontakoztatását, rendszeres fejlesztését, s egy egészségesebb életmód kialakítását. Az iskola alapelvei között kiemelt szerepet kap az egyéniség kiteljesítésének lehet sége. 13

Az iskolai képzés szakaszai két jól elhatárolható részb l állnak. Az els szakasz a 9-10. évfolyamon valósul meg, ahol a f feladat a m veltség megszilárdítása. De már ebben a szakaszban is megkezd dik a pályaorientáció a helyi tanterv szabadon szervezhet tantárgyai által (idegen nyelvek, matematika, humán, természettudomány, fizika, informatika). A második szakasz kulcsszava viszont már a pályaorientáció, amely során a kötelez és szabadon választható tárgyakkal a tanulók az érettségire és választott pályájukra készülnek fel. Az közoktatási típusú osztályok diákjainak életét a tanulók által választott 2 patrónus tanár segíti. Egy patrónushoz általában 15-18 tanuló tartozik, ezért jóval több id jut a diákok problémáinak kezelésére és a szül vel, edz vel történ kapcsolattartásra. 2.3. Feln ttképzés A tagozat általános m veltséget megalapozó, négy évfolyamos, a tanulók elfoglaltságához igazodó gimnáziumi iskolarendszer feln ttoktatást folytat esti és levelez (távoktatásos módszer ) tanítási rendben. A megszerzett érettségi bizonyítvány érettségihez kötött szakmák megszerzésére és fels fokú intézményekbe való jelentkezésre egyaránt jogosít. A négyéves tanulmányi id osztályozóvizsgával rövidíthet, erre félévkor, az év végi vizsgaid szakban és augusztusban van lehet ség. 14

II. VEZETÉSI PROGRAM A Széchenyi István Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Sportiskola vezetésére vonatkozó elképzeléseim megvalósításához szeretném megnyerni az intézményigazgatói pályázatot véleményez közösségeket, mint az Alkalmazotti közösségeket, Diákönkormányzatot, Szül i Munkaközösségeket. A pályázatot bíráló Pécs MJV Önkormányzatának Oktatási és Kulturális Bizottságát tisztelettel arra kérem, hogy támogassanak a leírtak megvalósításában. Az intézményvezet i munkában a törvényi szabályozókat és a pedagógiai célokat szem el tt tartó, szakszer, gazdaságos és ésszer m ködést szeretnék biztosítani. Demokratikus vezet i beállítottsággal, személyes példamutatással kívánom segíteni a jó intézményi légkört. Az intézményvezet i megbízatással együtt járó széleskör felel sséget határozottan, kitartó munkával, az egyedi igényeknek és helyzeteknek megfelel en nyitottsággal és érzékenységgel kívánom ellátni. Támaszkodni kívánok a munkatársak, a szül k, a tanulók, Pécs MJV Önkormányzata intézményünkkel kapcsolatos véleményére, javaslataira és kéréseire, hiszen az eredményes és min ségi munkavégzés mindannyiunk érdeke. 1. ALAPELV Alapelveim az intézményvezet i munkában: Törekszem arra, hogy döntéseimben jelen legyen az emberség és a lelkiismeretesség. Az elismeréseket kinyilvánítom, kell id t biztosítok a munkához, a munkatársakat bátorítom. Meggy z désem, hogy nemcsak nekem kell nagyon jónak lenni, hanem magamnál jobb emberekkel kell körülvennem magamat, akik a saját területükön magas szakmai tudással, másokra való pozitív befolyásolással bírnak. Mindenkit azon a helyen kell pozícionálni, amely területen tudása legjavát tudja adni, megmutatni. Lehet séget szeretnék biztosítani mindenkinek, hogy új helyzetekben kipróbálhassa magát, biztatással, szinte segítségadással igyekszem segíteni kollégáimat önmaguk kibontakozása érdekében. 15

Hiszek a kollektív bölcsességben, a több szem többet lát elvében, a többféle gondolkodás és hozzászólás árnyaltabb megoldásokat eredményez. 2. CÉLOK Szervezeti célok: A m vel dés és tudásközvetítés feladatának kiterjesztése lakókörnyezetünkre. Az er források hatékony és ésszer felhasználásával a fenntartó által igényelt gazdaságos m ködtetés megvalósítása. Pedagógiai célok: A Széchenyi István Ált. Isk., Gimn., Szki. és Sportiskola általános iskolás korosztálytól a feln tt korosztályig egységes pedagógiai szellemben nevel, tudásközvetít szerepet tölt be, megalapozva a gyermekek, feln ttek élethosszig tartó egészséges fejlesztéséhez és a tanuláshoz szükséges valamennyi kompetenciát. Tanítványaink körében a tudás érték, a tanulás szívesen végzett tevékenység, az egészséges életmód élethosszig tartó szükséglet legyen. Sikerkritérium: A fenti célokat akkor tekintem megvalósultnak, amennyiben az intézményhasználók alkalmazottak, tanulók, szül k, német és a fenntartó körében elvégzett elégedettségvizsgálat eredményei, valamint a tanulók körében végzett kompetenciamérések eredményei pozitív eltérést mutatnak. 3. SZERVEZETFEJLESZTÉSSEL, PEDAGÓGIAI MUNKÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK 16

3.1. Intézményi szint feladatok A fenntartóval szorosan együttm ködve valósítom meg a közoktatással és közneveléssel kapcsolatos feladatokat. A települési programokban, folyamatokban személyesen is részt veszek, és a kollégáimat is a közrem ködésre ösztönzöm. Az intézményben a vezetéssel kapcsolatos feladatokat a vezet i testület látja el. Tagjai igazgató-helyettesek, gazdasági vezet, akikkel a maximális együttm ködésre törekszem. Vezet i kompetenciáim fejlesztése érdekében folyamatosan frissítem tudásomat az elvárható új tudástartalmak megszerzésével, a törvények és szabályzatok naprakész ismeretével. Sz kös költségvetésünk kiegészítése céljából fontos feladatom és felel sségem a pályázati lehet ségek felkutatása; azok szakmai alapon való megírása; a fenntartó partnerségének elnyerése a fejlesztésekhez; partnerek keresése közös pályázati lehet ségek esetén; kollégáim részére lehet ség biztosítása a projekt- és szakmai vezetésre. Lehet ségek szerint a magánt ke bevonása az intézmény fejlesztésével kapcsolatos beruházásokba. A pedagógiai fejleszt munka során kitermelt jó gyakorlatok dokumentálására, a szélesebb (városi, kistérségi, regionális, országos) hálózat számára való interpretálásra biztatom kollégáimat, mely által szakmai jó hírünk elterjedhet, illetve lehet sége adódik a pedagógusoknak, hogy megmutathassák innovatív munkájuk gyümölcsét, mely által fejl dik önbizalmuk, anyagi elismerésük realizálódik. Célom továbbá olyan intézményi munkacsoportok kialakítása, amelyek harmonizálják a nevelés-oktatást, az egészséges életmódra nevelést, a környezet- és természettudományos nevelést, a pályázati lehet ségek felkutatását, a köznevelés széleskör megvalósítását. Feladatom az intézmény pedagógusai és tanítványai sikerének menedzselése, az elért eredmények értékelése kell id ben és mértékben. A különböz tanulmányi és sportversenyeken való megmérettetéseken való részvétel lehet ségének biztosításával mérhet vé válik eredményességünk. Az elért sikerek megfelel publikálásával az intézmény hírnevének fenntartása, javítása. Tudatosan törekszem arra, hogy az intézményben dolgozók hatékonyan motiváltak legyenek. A min ségi és mennyiségi többletmunkát nyilvános elismeréssel, jutalmazással szeretném honorálni. Ennek színterei a képességekhez méltó feladatokkal való megbízás, a pedagógusok szakmai el rehaladásának támogatása, a nevel -oktató 17

munka tárgyi feltételrendszerének jobbítása, a példaérték munkavégzés nyilvánosságra hozatala a partneri körben. Segíteni szeretném a továbbtanulási igényeket, melyek a pedagógusi munka s így az intézmény sikerességét is szolgálják. Fontosnak tartom a jó munkahelyi légkör kialakítását, mely alapja egy demokratikus, kölcsönös bizalmon alapuló együttm ködésnek. A megnövekedett testületekben képviselve vannak a legkülönböz bb korosztályú és képzettség munkavállalók. Ez feltétele a hatékony szervezeti klíma kialakításának, hiszen a különböz pedagógusi készségek és azok hatékonysága az évek során alakul ki. Az intézmény pedagógiai munkájához szorosan köt dnek az adminisztratív és technikai dolgozók. Az munkájuk megbecsülését, figyelemmel kísérését, rendszeres értékelését szintén feladatomnak érzem. T lük a pedagógiai munka hátterének megteremtését várom el, s munkájukat ennek szellemében értékelem. 3.2. Partneri körrel kapcsolatos feladatok A partnerek beazonosításában a min ségfejlesztési program az iránymutató. A kiépített eljárások következetes m ködtetése, partnereink elégedettsége, elégedetlensége, elvárásaik felmérése segíti a partnerközpontú m ködést. Legf bb partnereink a gyerekek, akiket megnyerni az els feladat. A szül kkel való együttm ködés biztosítja a nevelés és a tanulás eredményességét. A munkatársaim pedig csak úgy tudnak eredményesek lenni, ha azonosulnak a közös célokkal, és magukénak érzik azokat. Pécs MJV Önkormányzata biztosítja a m ködésünket, a Polgármesteri Hivatal Oktatási és Kulturális Referatúra dolgozói pedig a napi munkában segítenek nekünk, biztosítják ügyeink intézését. A Széchenyi István Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Sportiskola intézményei jó együttm ködésben egyeztetik programjaikat, tájékozódnak egymás életér l. Terveim között szerepel egy Széchenyi István Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Sportiskola szint team létrehozása az egyes intézményegységek min ségfejlesztéssel foglalkozó szakembereib l. A fenntartó, mint finanszírozó és megrendel gyakorol hatást az intézményre. Kiemelt feladatomnak érzem a fenntartói igények megismerését, annak képviseletét, illetve az intézményben folyó munkáról való rendszeres tájékoztatást. Az önkormányzat alkalmazottjaként, a nevel testület tagjaként összeköt szerepet vállalok a különböz érdekek összehangolásában. 18

Fontos feladatomnak tartom a szül kkel való közvetlen kapcsolattartást, a bizalomra épül együttm ködést. Az intézményben m köd szül i szervezetekkel Szül i munkaközösségek, Alapítványok - folyamatosan konzultálva kell kialakítanunk mindennapjainkat. A különböz programok szervezésében, az anyagi támogatás biztosításában versenyek, találkozók, szabadid s tevékenységek stb. partnerséget vállalunk. Az iskolai egészségügyi ellátás szempontjából szoros a kapcsolatunk a véd n i szolgálattal, az iskolaorvosokkal és az iskolafogászattal. Az intézményben ortopédiai szakrendelés is m ködik, a tanulók edzettségi állapotának felmérése folyamatosan történik. Munkájukat a velünk egyeztetett munkaterv alapján végzik, illetve a mindennapokban felmerül problémákban azonnali segítséget biztosítanak. Kiemelt feladat a város és a régió oktatási-nevelési intézményeivel való szoros együttm ködés. Színterei a szakmai találkozók, városi, regionális szint programok, továbbképzések, a gyermekek számára szervezett tanulmányi-, sport- és kulturális versenyek. 3.3. Az általános iskola nevel oktató munkájával kapcsolatos feladatok A Széchenyi István Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Sportiskola pedagógiai nevelési programjában szoros egységet alkot a nevelési - oktatási program és a helyi tanterv. Az oktatási-nevelési programban kit zött feladatainkat a tanítás tanulás folyamán a helyi tanterv megvalósításával és a tanórán kívüli tevékenységekkel éri el az iskola. A kerettantervi rendelet el írja az iskola éves óraszámait, az iskolai oktatás évfolyamokon kötelez közös tartalmi követelményeit. A tartalmi követelmények helyileg kib vülnek a közoktatási típusú sport oktatással, tehetséggondozással és felzárkóztatással kapcsolatos feladatokkal, igazodva a tanulói képességekhez, helyi igényekhez. A Széchenyi István Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Sportiskolájában szükségszer nek tartom a már hagyományosan m köd, az értékeket tükröz, az intézmény egyedi profilját is meghatározó tartalom meg rzését, továbbfejlesztését, menedzselését, tárgyi eszközellátottságának javítását, a szakmai munka ösztönzését és a partnerekkel való együttm ködések kib vítését. Az alsó tagozaton tanító pedagógus feladata az alapkövetelmények maradéktalan megvalósítása. k teszik le a kés bbi tudáselsajátítás alapjait, mely egyenrangú a bonyolultabb tudományokat oktatókéval. Elengedhetetlen, hogy a gyermekek úgy 19

kerüljenek fel a fels tagozatra, hogy a megszerzett tudás matematikai, szövegértési szövegalkotási, szociális, idegen nyelvi alkalmassá tegyék ket a bonyolultabb ismeretek befogadására. A napközi otthonos nevelésnek mindezt alá kell támasztania, mely eredményes m ködéséhez biztosítani szeretném a személyi és az alkotó feltételeket. A fels tagozaton a korszer és hasznos ismeretek oktatása elengedhetetlen. Az alaptantárgyak egyénre szabott differenciálásával a továbbtanulásra készítenek fel. Fontos követelmény, hogy a tanítási folyamat az ismeretátadó- és számonkér jelleg helyett a tanulói tevékenykedtetés, a gyakorlatorientált, hasznosítható tudás megszerzése irányába mozduljon el. A nevelés-oktatás teljes személyiségre való hatásával ezen követelmények megvalósítása biztosítottá válik az egész intézményben. A számítástechnikai alapismeretek elsajátítása ma már elengedhetetlen gyermeknek, feln ttnek egyaránt. Célszer nek tartom azon elképzelés támogatását, mely a képességszintek szerinti csoportbontásokkal lehet séget biztosít minden tanulónak felzárkóztatásra és a tehetséggondozásra. Számítástechnikai gépparkunk modern, folyamatosan b vül, fejlesztend. Az idegen nyelv ismerete a felnöv generáció számára alapvet fontosságú. Kiemelt feladatnak tartom, hogy csoportbontás lehet ségével élve tanulhassanak a gyermekek. Minden tanuló a képességeinek megfelel szinten sajátítsa el a praktikus, használható választott nyelvet. Jelenleg angol és német nyelv tanulására van lehet ség. A megfelel személyi és tárgyi feltételek adottak. Biztosítottá szeretném tenni az idegen nyelvi szint felmérését és felzárkóztatását azon tanulók számára, akik újonnan érkeznek iskolánkba a különböz évfolyamokon. A testnevelés és a sport az iskolában kiemelt helyet kap és kapott az elmúlt évek során. Az alsó és fels tagozaton napi rendszerességgel valósítjuk meg az egészséges életmódra nevelést a közoktatási típusú testnevelés órák és a szakági órák összekapcsolásával, melyet az évfolyamonkénti csoportbontás módszerével folytatjuk tovább. Célom, hogy a sokoldalú testi fejlesztést lehet vé tev, min ségi testnevel munka feltételeit fejlesszem. A testnevelésre alkalmas tereink fejlesztésre szorulnak. Hiszek abban, hogy a sport, mint nevel eszköz transzfer hatásai meg fognak mutatkozni a többi tantárgy tanulási eredményeiben is - Tanulva sportolni sportolva tanulni. Az iskolában a jöv sportnemzedéke tanul, f bb profil az általános m veltség és ismeretek megszerzése, az utánpótlás nevelése a különböz sportágakban. A sportolók képzésének az a lényege, hogy összehangoljuk az iskolai és az edzésmunkát. Megért nek kell lenni a versenyz k gyakori vagy hosszabb hiányzásaival 20

kapcsolatban. Lehet séget kell adni az egyéni felzárkózásra, felzárkóztatásra. Az úszásoktatás teljes kör vé tétele el segíthetné gyermekeink harmonikus mozgásfejl dését. Pályázati úton nyert pénzzel szeretném még színesebbé tenni az egészségnevelési program megújulását és megvalósítását. A következ tanévt l még több szabadid s sportolási lehet séget szeretnénk biztosítani a gyermekeknek és a feln tteknek is. Fontos feladatomnak tekintem, hogy a kompetencia mérések eredménye pozitív változásokat mutasson az intézményi mérések során. A mindennapjainkat és a tanulástanítás egészét felölel felkészítés minden pedagógus felel ssége. Minden tantárgy oktatásában fontos feladat a tanulók szövegértési-, szövegalkotási és matematikai képességének fejlesztése. Az országos kompetencia mérések eredményeinek feldolgozásánál támogatom annak felvállalását, hogy MINDEN mérésben részt vett tanulónk eredményét kiértékeljük, és a felzárkóztatás és a tehetséggondozás feladatait ehhez igazítsuk. Terveim között szerepel, hogy azokkal a településekkel, akikkel a városnak testvérvárosi kapcsolata van, felvegyük a kapcsolatot az ottani oktatási intézményekkel. A tanórán kívüli id ben tanulószobát napi 3 óra keretén belül - szervezünk a fels tagozatosok számára, ahol szaktanárok segítségével tanulhatnak a tanulók, míg edzésre, vagy éppen haza nem mennek. Így a másnapra való felkészülés lehet sége biztosított számukra, elfoglaltságukkal szabadidejüket tartalmasan tölthetik el, esetleges lemaradásaikat pótolhatják. A tanulók öntevékenységének kibontakoztatására szakköröket, közösségi programokat szervezünk. Ezen utóbbi tevékenységnél aktívan számítok a diákönkormányzat kezdeményez -irányító szerepére. Fontos mutató egy iskola életében a továbbtanulási mutató, mely a kimenet eredményességét mutatja. A pályaválasztás könnyebbé tétele érdekében olyan programok szervezését támogatom pályaválasztási fórum, osztályf nöki óra keretében tanácsadás, egyéni segítségnyújtás a szül knek stb. amelyek bemutatják a lehet ségek tárházát, segítséget adnak ahhoz, hogy minden gyermek képességeinek megfelel középfokú intézménybe kerüljön. A felvételi tantárgyakból felkészít órák megszervezését szorgalmazom. A gyermekvédelmi feladatok rengeteg energiát vonnak el manapság a pedagógusoktól. Kiemelten fontosnak tartom az osztályf nöki feladatok odafigyel ellátását, hiszen a szakszolgálatok t lünk, mint jelz rendszert l elvárják az együttm ködést. Folyamatosan növekszik a tanulásban akadályozott, illetve a sajátos nevelési igény gyermekek száma. Kiemelt feladatként kezelem fejlesztési lehet ségük biztosítását 21

mentortanár alkalmazásával napi 8 órában, fejleszt órák biztosításával, az egyéni differenciálás lehet ségével. A szervezeti kultúra fejlesztésében az információ-áramlásra, kommunikációra, teammunkára helyezném a hangsúlyt. Az iskolai m helyek, munkaközösségek a kiemelt feladataink köré szervez dnek. M ködésükt l elvárom, hogy legyen rendszeres, megtervezett és hatékony. 3.4. A gimnázium nevel oktató munkájával kapcsolatos feladatok A m vel dési egység intézményi és települési szerepvállalása megnövekedett az elmúlt év során. A fenntarthatósága érdekében fel kell kutatni olyan pályázati lehet ségeket, amelyek biztosítják a m ködést. Alapfunkció a magas szint általános m veltség biztosítása az idejáróknak, azokkal a specialitásokkal kiegészítve, amelyeket a mostani tagozatok, illetve fejleszt programok nyújtanak. Az eredményesség egyik fontos fokmér je a kompetenciamérés, amely azt vizsgálja, hogy a tanulók képesek-e a tudásukat alkalmazni, további ismeretszerzésre felhasználni. A felmérések tesztjei nem a tantervi követelmények teljesülését mérik els sorban, hanem azt, hogy a tanulók képesek-e ismereteiket felhasználva a mindennapi élethelyzetekhez kapcsolható problémákat megoldani. Az értékelési és ellen rzési feladatok végrehajtása az igazgató egyik kiemelked en fontos munkája. Igazgatóként arra kívánok törekedni, hogy ennek a feladatkörnek érthet, világos, áttekinthet rendszere legyen az iskolában, amely az igazságosság szellemében m ködik. Bels értékelési, ellen rzési rendszer: o A tanulók értékelése: ide tartozik a felvételi rendszer, az évközi, félévi, év végi osztályzások, vizsgák és az érettségi vizsga rendszere. A tanulói teljesítmény értékelésének szakmai, szaktárgyi és pedagógiai kifogástalanságáért a szaktanár felel. Az feladata az, hogy értékelési rendszerét objektívvé, egységessé és megbízhatóvá tegye, és a tanulók számára egyértelm en megvilágítsa az értékrendszer alapjául szolgáló követelményrendszert. A tanároknak törekedniük kell a változatos értékelési formák, sokoldalú értékelési rend kialakítására. A tanított tárgytól függetlenül fontos a szép, szabatos, nyelvileg 22

pontos, kifejez eszközökben gazdag, folyamatos magyar beszéd igényének kialakítása, a tanulók nyelvi kifejez készségének, el adói képességének fejlesztése, mind szóbeli, mind írásbeli megnyilatkozások formájában. Az értékelés alapvet célja, hogy a tanulók személyisége, önértékelési rendszere fejl djék, és a következetes, egységes értékelési rendszer segítségével kialakuljon bennük egy egészséges versenyszellemben folyó, önálló tanulásra ösztönz igény és ambíció. Ehhez elengedhetetlenül szükséges az, hogy a szaktanár a tanuló valamennyi megnyilvánulását szóbeli vagy írásbeli értékeléssel kísérje, s az érdemjegyekr l folyamatos tájékoztatást adjon a tanulóknak. A tanulók teljesítményét a tanéven keresztül folyamatosan adott érdemjegyekkel, szóbeli véleményezéssel tantárgyanként külön-külön kell értékelni. A szorgalmi id szakban szerzett érdemjegyek, a szóbeli véleményezés, valamint a tanuló hozzáállásának gondos pedagógiai mérlegelésével állapítja meg a szaktanár a tanuló félévi, illet leg év végi osztályzatát. Esetlegesen beszámítva a negyedéves és féléves vizsgaeredményeket. Fokozott figyelmet kívánok fordítani a hiányzások indokoltságának ellen rzésére, a követelmények betartatására. A következ években nagyobb hangsúlyt kell fektetni arra, hogy az egyes tanulókra vonatkozó különböz méréseket összevessük, figyelemmel kísérjük a fejl dést vagy az esetleges lemaradást. o A pedagógusok munkájának értékelése: az 1992. évi XXXIII. Tv. 40. a közalkalmazottak jogállásáról úgy rendelkezik, hogy vezet ként kötelez meghatározott id nként min síteni, illetve a munkáltató mérlegelési jogkörében eljárva is min sítheti a közalkalmazottat. A min sítés célja a közalkalmazott munkaköri feladatai ellátásának megítélése, az ezt befolyásoló ismeretek, képességek, személyi tulajdonságok értékelése, továbbá a szakmai fejl dés el segítése. A min sített alkalmasságának megítélését a min sít írásban indokolni köteles. A közalkalmazott min sítésének eredményeként kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, illetve alkalmatlan min sítést kaphat. A min sítés eredményét az egyes min sítési szempontok értékelésekor adható legmagasabb pontszámnak a ténylegesen adott pontszámokhoz viszonyított aránya alapján kell megállapítani. A min sítés kimunkált és rendszerszer gyakorlatának bevezetése a tantestületben oktató tanárok egyéni munkájának értékelése, az iskola fejl dése, oktatási színvonalának megtartása és továbbfejlesztése, valamint a munkahelyi probléma- és konfliktusmentesség 23

biztosítása szempontjából is elengedhetetlen. A végzett munkával kapcsolatos visszacsatolás a tapasztalt tanárok esetében is fontos, de különös, kiemelt jelent séggel bír a pályakezd kollégák számára, akiknek egyéni fejl dése szempontjából elmaradhatatlan az értékelés, az épít kritika, s az ehhez kapcsolódó segít szándékú gyakorlati tanács, valamint az esetleg felmerül problémák megoldási javaslatainak minél szélesebb skálája. Célom, hogy a pedagógus munkájának értékelése ne egyszemélyi döntés, illetve megítélés tárgya legyen, hanem széleskör, minél több oldalról megvizsgált és véleményezett eljáráson alapuljon. A tantestület csak úgy képes jól és hatékonyan, a tanulók érdekeinek és céljainak leginkább megfelel en dolgozni, ha egységes célkit zéseket egységes színvonalú munkával próbálnak elérni. Feltétlenül szükséges ezért, hogy a nevel testületen belüli szakmai munkaközösségek az egyéni mindennapos munka mellett közösen megállapított és elfogadott oktatási célokat és színvonalat képviseljenek. Ennek érdekében a munkaközösség tagjai által választott és az igazgató által kinevezett munkaközösség vezet vezetésével a megítélése szerinti gyakorisággal, de legalább tanévenként négy alkalommal munkaközösségi értekezlet keretében a szakmai csoportoknak meg kell beszélni és értékelni kell az eltelt id szak, illetve az el ttük álló periódus feladatait. Az oktató-nevel munka természetesen leginkább a tanórákon mérhet le, ezért alapvet en szükséges, hogy az egyes tanárok óráit minél többféleképpen értékeljük. Az általam szorgalmazott értékel és önértékel eljáráson kívül fontos, hogy személyesen is többször látogassanak a vezet ség tagjai órákat nemcsak értékelési, hanem tapasztalatszerzési célzattal is. Az iskola vezetése els dleges felel sséggel bír azért, hogy legyen egy m köd képes, szakmailag korrekt, megalapozott értékelési rendszer (min ségirányítási program) az intézményben. Az értékelés akkor lesz megfelel és alátámasztott, ha az értékelés folyamata minél több lépésb l, minél több megfigyelési szempontokból tev dik össze. Ennek érdekében egy bizonyos tanár munkájának értékelésekor megfigyel ként a következ véleményét kívánom figyelembe venni. Alapvet értékelési jogkörrel az igazgató és helyettesei rendelkeznek. Szakmai szempontból mérvadó a munkaközösség vezet meglátása, és a tapasztalatátadás szempontját vezérelvként szem el tt tartó gyakorlott kollégák véleménye. A tanár munkájának értékelésébe fontos elemként számít bele a tanár által tanított tanulóknak a tanárról, mint tudását átadó pedagógusokról, illetve 24

személyiségér l alkotott véleménye. A tanári értékelés rendszerén kívül továbbá fontos szerepet játszhat ezen a területen a tanári önfejlesztés programja. Terveim szerint ez a modell els sorban az újonnan érkezett, pályakezd pedagógusok önértékel képességének intenzív fejlesztését, a nevel testület céljaival való azonosulásának el segítését, az iskolai programok, célok és módszerek megismerését és az azokkal történ azonosulást szolgálja. Ezért a tantestület munkájába bekapcsolódó új tanár kollega egy két éven keresztül a munkaközösség vezet vagy a munkaközösség vezet által megbízott gyakorlott kollega irányításával megbeszéléseken, konzultációkon, gyakorlati tanácsadásokon kell részt vegyen, melyek segítenek abban, hogy fokozatosan kialakítsa önértékel, önelemz képességét. Cél az, hogy a gyakorlott kollega az értékelést végz szerepb l fokozatosan visszavonulva kínáljon lehet séget arra, hogy a pályakezd tanár a tantestület aktív, minden szempontból az iskola igényeinek megfelel en dolgozó, önálló, színvonalas munkára képes tagjává érjen. Az értékel folyamat ki kell, hogy terjedjen az általános pedagógiai, oktatási-nevelési célok közös megbeszélésére és megvitatására, óralátogatásokra és az azt követ megbeszélésekre, valamint minden aktuálisan felmerül, oktató-nevel munkával kapcsolatos vagy személyi probléma megoldási javaslatainak és lehet ségeinek áttekintésére. A fentieken kívül, a diákok id közönkénti személyre szóló értékelése mellett, a tanárok részére is rendszeres munkaértékel interjúkat kívánok bevezetni. Az értékelési rendszer fontos részeként két formában jelentkezhet ez. Rendszeres, plenáris munkaértékelést minden félév végén kell tartanunk az iskola vezet ségével közösen, amikor is tantestületi értekezlet formájában értékeljük az intézményen belül folyó munkát és vázoljuk a további feladatokat. Ezt azonban meg kell, hogy el zzék a munkaközösségeken belüli értékel interjúk, melyek folyamán a vezet ség képvisel je részvételével a kisebb szervezeti egységen belül megbeszéljük az esetlegesen felmerül problémákat, értékeljük az addigi teljesítményt, és egyeztetjük az intézmény jöv beli m ködését érint elképzeléseket és elvárásokat. Fontosnak tartom a személyes kontaktust a nevel testület valamennyi tagjával, s a munkaértékel interjúkra szükség és kívánság szerinti mértékben magánbeszélgetések formájában is készen állok. Ezen alkalmak kínálnak lehet sége arra, hogy jobban megismerhessem a kollégáim egyéni ambícióit, megbeszélhessük az esetleges szervezeti problémákat, s azokat orvosolhassuk, s így növeljük a szervezet m ködésének hatékonyságát. 25

o Tantervértékelés, intézményértékelés, pedagógiai program értékelése: a helyi tanterv értékelésének három fázisa van. A bevezetés el tti fázis, amikor a munkaközösségek által elkészített egyes tantárgyi terveket értékeljük. Ennek szakmai korrektségéért a szakmai munkaközösség és annak vezet je felel s, csakúgy, mint azért, hogy a Nemzeti Alaptanterv és a helyi tantervi követelmények fedjék egymás, a választott tanítási módszerek és eszközök megfelel ek legyenek, az összeállított tanterv megfeleljen a tantestület felkészültségi fokának, pedagógiai beállítottságának és az iskola tanulói igényeinek. Az egyes tantárgyi tantervek iskolai szint összehangolása a tárgyi és személyi feltételek meglétének ellen rzése, korrigálása és biztosítása az iskola vezet ségének feladata. A tanterv bevezetése utáni szakaszban köztes értékelést kell végrehajtani, amikor a bevezetés el tti fázis feladatmegosztásának megfelel en a szakmai oldal értékelése a munkaközösségek, illetve vezet ik irányításával: a koordinációs, materiális, személyi oldal értékelése pedig az igazgatóság irányításával lehet séget ad arra, hogy az esetlegesen felmerül hibákat korrigáljuk, és a problémákat megoldjuk. Az utólagos értékelés, mely folyamán a tanterv m köd képességét, hatékonyságát ellen rizzük. Ez természetesen csak egy-egy oktatási ciklus lezárását követ en esedékes. Az intézményértékelésnek, illetve a pedagógiai program értékelésének célja, hogy az iskola vezetése és nevel testülete ellen rizze, hogy a pedagógiai programban kit zött célokat sikerült-e megvalósítani, az abban kijelölt oktatási-nevelési értékeknek megfelel-e az az út, amelyen az iskola halad. Az intézmény értékelésére minden tanév végén sort kell keríteni a nevel testületi tanévzáró értekezleten. Az intézményértékelés folyamán a gazdasági vezet aktív közrem ködésével át kell tekinteni, és értékelni kell az iskola szakmai és pénzügyi normáinak összefüggését, az esetlegesen végrehajtott fejlesztéseket, illetve azok elmaradásának anyagi, személyi vagy egyéb objektív okait, és a meglév keretek felhasználásának helyességét. A tanulók teljesítményének elemzésével ellen rizni kell az alkalmazott tanulásszervezési eljárások és értékelési módszerek korrektségét, külön kiemelve a speciális oktatási tevékenységeket felzárkóztatás, felkészítés, verseny el készítés, emelt szint képzés, tehetséggondozás, stb. -, illetve azok szükségességét, avagy módosítási igényeit. Rendkívül fontos, hogy szó essék az iskola pszichés klímájáról, a tanár-diák kapcsolat milyenségér l, a nevel testületben tapasztalható légkörr l, a tanulóifjúság és a tantestület 26

körében meglév motivációról, valamint az önértékelési képesség fejlettségi fokáról mind a tanulók, mind a tanárok esetében -, és szükséges, hogy a fentiek bármelyikének hiányosságait feltárva, azoknak orvoslása, javító szándékú módosítása is felmerüljön. Az intézményi értékelés részletes szabályait és a megvalósítás fázisait az intézményi min ségirányítási programban kell részletesen meghatározni. Innovatív szemléletre van szükség, amelyben a kreativitás, a forrásfeltárás, a hálózatépítés és a következetes építkezés kap kiemelked szerepet. A korábban mereven szétválasztott humán és reál oktatási területek komplexen formálják diákjaink világképét, s a két terület közötti átjárások teremtik meg azt a lehet séget fiataljaink számára, hogy ne szétszabdalt darabokat lássanak a világból a különböz tantárgyak óráin, hanem figyeljenek fel a kapcsolatokra, az analógiákra. Az iskola egészségnevelési, egészségfejlesztési programjának kereteit a vonatkozó jogszabályok nagyon pontosan körülírják. Ezek a következ k: o a gyermekek védelmér l és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. o a 96/2000. (XII.11.) országgy lési határozattal kiadott Nemzeti stratégia a kábítószer-fogyasztás visszaszorítására ; o a nemdohányzók védelmér l és a dohány termékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. Törvény; o a 1036/2003. (IV.16.) Országgy lési határozat, az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról; o az egészségügyr l szóló 1997. évi CLIV törvény 38. (1) és (2) bekezdés; o a 2003. évi LXI. törvénnyel módosított 1993. évi LXXIX. tv. a Közoktatásról 48. (3) bekezdés o a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésér l és alkalmazásáról szóló 243/2003.(XII.17.) Kormányrendelet o a kötelez egészségbiztosítás keretében igénybe vehet betegségek megel zését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a sz r vizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII.18) NM rendelet; Kiemelt jelent séget kell tulajdonítanunk az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadid hasznos eltöltésének, teret kell adnunk a társas testedzésnek, a lelki egészségfejlesztést és tanácsadást biztosító programoknak. 27

Átjárhatóvá kell tenni és javítani kell a belügyi rendészeti képzést folytatók és a közoktatási típusú sportiskola közötti együttm ködést. A hosszú távú magas szellemi, fizikai és sport teljesítmény eléréséhez a teljes személyiség mozgósítására, fejlesztésére és egyensúlyának megteremtésére van szükség. Egy folyamatos versenyhelyzetben él diák számára rendkívüli jelent sége van a szabadid tartalmas eltöltésének. Az iskola közösségi életének megszervezése fontos, felel sségteljes feladat. A Széchenyi István Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Sportiskolában gazdag hagyományai vannak a kulturális és sportéletnek. Rendkívül fontos feladatnak tartom azoknak a hagyományoknak a beépítését a szabadid s programokba, amelyek jelenleg nem kapnak helyet a kötelez tantervekben. A nemzeti történelem vitás kérdéseinek megismerésére érdemes volna rendszeres alkalmakat teremteni, akár önképz köri kutatómunka, akár ismeretterjeszt el adások vagy konferenciák formájában. A népi kultúra szellemi és tárgyi hagyatékának megismerése szintén óriási hiányt pótolhatna, amely egészséges nemzeti identitásunk meger sítése szempontjából rendkívüli jelent séggel bír. Törekedni kell az iskola önálló arculatának meg rzésére, illetve fejlesztésére, autonómiájának er sítésére, de a sikeres m ködés záloga a magas szint pedagógiai tevékenység mellett a küls kapcsolatrendszer er sítése, a nyílt kommunikáció elvének érvényesítése az iskola arculatépítésében is. A küls kommunikáció szempontjából nagyon fontos az iskola honlapjának szakszer, naprakész, látványos m ködtetése. Az utóbbi id ben sokat fejl dött a Széchenyi weboldala, ennek a folyamatnak a támogatása az iskolavezetés kiemelt feladata. Naprakész információk, egységes anyagok, modern megjelenés, egyszer kezelési mód, tartalmilag egymásra épül szerkezet kell, hogy jellemezze ez a kommunikációs felületet, mert ez egy olyan marketing eszköz, amely alapján választanak manapság sokan iskolát. Az iskola szervezeti kultúrájának egyik legfontosabb összetev je a szervezet minden irányú kommunikációja. Hiszem, hogy igazgatóként a kölcsönös érdekegyeztet kommunikáció gyakorlatának terjedését kell el segítenem olyan légkör kialakításával, amelyben az iskolai élet minden szerepl je, a tanároktól a diákokon át, a munkatársakig és a szül kig, el tudnak érni engem, és el tudják érni, meg tudják szólítani a másik felet, a modern infokommunikációs eszközök alkalmazása révén is. Ízlésem szerint, a mi iskolánkban jellemz nek kell lennie a kulturált kapcsolatfelvételnek, az egyeztet kommunikációnak, a játékszabályok tisztázásának a 28

fenti résztvev kkel. Tudom, hogy példamutató beszédmóddal követhet mintát kell adni arra, hogy mikor és hogyan lehet személyes kapcsolatba lépni, párbeszédet kezdeményezni és folytatni velem, illetve egymással. Viselkedésemmel megfelel támpontot kell adnom a kollégáknak és a tanulóknak ahhoz, hogy alkalmasnak tartom-e a szituációt a kommunikációra. Igaznak kell lennie ennek az iskolai tanórákra is. Tudatosan kell teremteniük a tanároknak tanári segítséget igényl, illetve azt korlátozó tanulásszervezési helyzeteket, hogy fokozzák ezzel is az együttm ködés tanulását, az autonómiaszint fejlesztését. Közvetlen beszélgetési alkalmakat kívánok teremteni az iskolai szervezet minden tagjával, kölcsönös bizalmon alapuló párbeszédet folytatva velük. Egyúttal fontosnak tartom, hogy az iskolai kommunikáció informatív legyen, jól m ködjön a tájékoztatás minden csatornája, mindenki kapja meg mindazokat az aktuális információkat, amelyek iskolai/osztálybeli életük, tanulmányi el menetelük szempontjából fontosak lehetnek. Legyen egyértelm és érthet az információátadás. Be kívánom avatni a kollégáimat az adott vezetési folyamatok céljaiba, hogy ismerjék és értsék szándékaimat, lássák, hogy milyen szervezetirányítási lépéseket tervezek, világossá kívánom tenni, hogy mit miért teszek. Minden támpontot meg kívánok adni, amelyek eligazíthatják az iskola valamennyi polgárát az együttm ködés lehet ségeir l a tanórákon és azokon kívül. Tudatosítani szeretném mindenkivel az iskolában az alkalmazott vezet i munkaformák és a teljesítmények ellen rzésének rendszerét. Egyeztetni kívánom a tanárokkal, a tanulókkal és a dolgozókkal a teljesítményértékelés tényét, id pontját, módszereit és formáit. Egyértelm vé kívánom tenni az iskola minden polgára számára a szervezeti élet során betartandó általános normák, szabályok mibenlétét, illetve érvényességét. Fel kívánom hívni a figyelmet a korábban érvényes, de id közben esetleg érvénytelenné vált vagy megváltozott normákra, szabályokra, elvárásokra. Aktuális elvárásaimat a teljesíthet ség szempontjából megfelel id ben kívánom eljuttatni minden érintetthez. Mindezt világosan, érthet en kívánom megfogalmazni, hogy pontosan tudja mindenki, hogy mit és milyen módon várhatunk el egymástól. Az elvárásokat következetesen igyekszem érvényesíteni, félreértés vagy nem teljesülés esetén igyekszem korrigálni, pontosítani, illetve ismételten tisztázni az elvárásaimat. Mindezeket a kommunikációs elveket az iskola minden közösségének közrem ködésével kell egyeztetni és deklarálni, gondoskodva róla, hogy a résztvev k el tudják fogadni ezeket, illetve azonosulni tudjanak a velük szemben támasztott követelményekkel. 29

A kommunikációs hálózat fontos szerepl i a diákok. Véleményem szerint, a diákönkormányzat tagjainak nemcsak a tanulók érdekeinek képviseletét kell ellátniuk, hanem lehet ségük van arra is, hogy az iskola életébe hathatósabban beleszóljanak, a fejlesztési folyamatoknak ötleteikkel, felel sségvállalásukkal, önkéntes munkájukkal aktív részesei legyenek. A diákönkormányzat a jogszabályokban megfogalmazott módon többek között élhet azzal a jogával is, hogy minden évben meghatározza egy tanítás nélküli munkanap programját (pl. sportnap, környezetvédelmi nap stb.). Fontos lesz a közeljöv ben az is, hogy az új házirend módosításakor, elfogadásakor egyetértési jogát alkalmazza. Ez az egyetértési jog a legfontosabb joggyakorlási lehet ségük, hiszen a diákönkormányzat egyetért nyilatkozata nélkül nem léphet ez életbe. Egyúttal elvárható, hogy a diákönkormányzat vállaljon szerepet az iskolai hagyományok ápolásában, a színvonalas diákélet megszervezésében, az iskolai élet során felszínre kerül problémák kezelésében. Ez a fórum fontos színtere kell, hogy legyen a demokráciára nevelésnek, és az állampolgári érdekérvényesítési technikák megtanulásának. A tisztségvisel k órakedvezményeit, véleményezési, egyetértési jogkörét igyekszem biztosítani. A törvénynek megfelel en m ködnie kell az iskolában közalkalmazotti tanácsnak is, amely minden olyan kérdésben tájékoztatást kérhet és kaphat, amely összefügg a munkavállalók munkaviszonyával, gazdasági és szociális érdekeivel, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni fellépéssel. Alapcélomnak tekintem a visszajelzések pontos rendszerének kialakítását. Az alapvet szakmai néz pontok alapján figyelembe kívánom venni a különböz iskolai csoportokra, közösségekre jellemz objektív közösségi, illetve egyéni szükségleteket. Fontosnak tartok minden kommunikatív és metakommunikatív jelzés figyelembe vételét. Figyelemmel kívánom kísérni a tanulói tudásállapot-változást, netán stagnálást, illetve a kollégáim szakmai fejl dési pályáját is. Magyarán reálisnak gondolom a karriertervezés tudatos alkalmazását az iskolai szervezeten belül. Ehhez fontos segítséget kell nyújtania a közösen kialakított és elfogadott min ségértékelési rendszernek. Egyúttal tekintetbe kívánom venni a szül i visszajelzéseket is. A szül k és az iskola kapcsolatát több szinten is szorosabbra kívánom alakítani a mostaninál. Közvetlenül szeretnék tájékozódni az irányítással kapcsolatos tanári, tanulói és szül i elvárásokról, igényekr l. Differenciált szakmai módszerekkel kívánom feltárni a különböz szint iskolai problémákat, és ezekre záros határid n belül kívánom megtalálni a megoldásokat. Szabályos id közönként visszajelzést kérek a tanároktól, a 30