PIACI SZERKEZETEK BMEGT30A hét, 1. óra: Differenciált termékes Bertrand-oligopólium

Hasonló dokumentumok
Termékdifferenciálás és monopolisztikus verseny. Carlton -Perloff 7. fejezet

Termékdifferenciálás és monopolisztikus verseny. Carlton -Perloff 7. fejezet

Piaci szerkezetek VK. Gyakorló feladatok a 4. anyagrészhez

PIACI SZERKEZETEK BMEGT30A hét, 1-2. óra: Játékelmélet, Cournot- és Bertrand-oligopólium

Piaci szerkezetek (BMEGT30A104)

PIACI SZERKEZETEK BMEGT30A hét, 1-2. óra: Játékelméleti bevezető, Cournot- és Bertrandoligopólium

Termékdifferenciálás és monopolisztikus verseny

PIACI SZERKEZETEK BMEGT30A hét, 1-2. óra: Csomagban történő értékesítés és árukapcsolás

PIACI SZERKEZETEK BMEGT30A hét, 1-2. óra: Differenciált termékes Bertrand-oligopólium, Stackelberg-oligopólium

Mikro- és makroökonómia. Monopolisztikus verseny, Oligopóliumok Szalai László

PIACI SZERKEZETEK BMEGT30A hét, 1. óra: Monopolisztikus verseny

Előadó: Dr. Kertész Krisztián

MIKROÖKONÓMIA - konzultáció - Termelés és piaci szerkezetek

Közgazdaságtan. A vállalatok kínálata Szalai László

MIKROÖKONÓMIA - konzultáció - Termelés és piaci szerkezetek

Mikroökonómia - 6. elıadás

1. hét, 2. óra: SCP-modell, piaci koncentráció, piaci erő

Piaci szerkezetek VK. Gyakorló feladatok a 3., az 5. és a 7. anyagrészhez

Makroökonómia. 8. szeminárium

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 2. hét KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY

A Cournot-féle duopólium

Közgazdaságtan I. 10. alkalom

Mikroökonómia I. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 11. hét MINŽSÉG ÉS VÁLASZTÉK

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely június

Közgazdaságtan I. Számolási feladat-típusok a számonkérésekre 10. hét. 2018/2019/I. Kupcsik Réka

MIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely június

Monopolista árképzési stratégiák: árdiszkrimináció, lineáris és nem lineáris árképzés. Carlton -Perloff fejezet

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

1. hét, 1. óra: Bevezetés

13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő.

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián

GYAKORLÓ FELADATOK 4: KÖLTSÉGEK ÉS KÖLTSÉGFÜGGVÉNYEK

Mikroökonómia I. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 8. hét TERMÉKPIACI EGYENSÚLY VERSENYZŽI ÁGAZATBAN

PIACI SZERKEZETEK BMEGT30A hét, 1-2. óra: Első- és másodfokú árdiszkrimináció kétrészes árral vagy blokk árképzéssel

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Piaci szerkezet és erõ

Makroökonómia. 7. szeminárium

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián Fogadóóra: minden szerdán között Helyszín: 311-es szoba

Közgazdaságtan I február alkalom Tóth-Bozó Brigitta

PIACI SZERKEZETEK BMEGT30A hét, 2. óra: Stackelberg-oligopólium

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián Fogadóóra: minden szerdán között Helyszín: 311-es szoba

a/ melyik országnak van abszolút előnye a bor, illetve a posztó termelésében és milyen mértékű az előny?

Mikro- és makroökonómia. Bevezető Szalai László

Közgazdaságtan I. Számolási feladat-típusok a számonkérésekre 3. hét. 2018/2019/I. Kupcsik Réka

(makro modell) Minden erőforrást felhasználnak. Árak és a bérek tökéletesen rugalmasan változnak.

Mikroökonómia - 5. elıadás

1.2.1 A gazdasági rendszer A gazdaság erőforrásai (termelési tényezők)

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

10. elıadás: Vállalati kínálat, iparági kínálat Piaci ár. A versenyzı vállalat kínálati döntése. A vállalat korlátai

Kiszorító magatartás

Közgazdaságtan - 6. elıadás

Keynesi kereszt IS görbe. Rövid távú modell. Árupiac. Kuncz Izabella. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem.

Közgazdaságtan I. avagy: mikroökonómia. Dr. Nagy Benedek

Közgazdaságtan I. Tökéletes verseny - kidolgozott feladatok

Mikroökonómia. Vizsgafeladatok

Szintvizsga Mikroökonómia május 5.

PIACI SZERKEZETEK BMEGT30A hét, 1-2. óra: Kooperatív oligopóliumok

10. hét 10/A. A vállalati profitmaximalizálás. elvei. Piacok, piaci szerkezetek. Versenyző vállalatok piaci. magtartása.

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Szá molá si feládáttí pusok á Ko zgázdásá gtán I. (BMEGT30A003) tá rgy zá rthelyi dolgozátá hoz á 3. oktátá si he t tánányágá hoz kápcsolo do án

PIACI SZERKEZETEK BMEGT30A hét, 1-2. óra: Harmadfokú árdiszkrimináció

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények

Termelői magatartás elemzése

Bevezetés s a piacgazdaságba

NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Kereskedelempolitika

PIACI SZERKEZETEK. Csomagban történő értékesítés és árukapcsolás. Pepall-Richards-Norman: Piacelmélet 8. fejezet. Bónusz diák nem tananyag

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

2. el adás. Tények, fogalmak: árindexek, kamatok, munkanélküliség. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA január 16. m KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS

Próbaérettségi január 18.

IS LM GÖRBÉK. 1. feladat

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián főiskolai docens

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely június

Mikroökonómia. Gyakorló feladatok

GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Makroökonómia. 12. hét

Coming soon. Pénzkereslet

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Kereslet törvénye: ha az árak nőnek, a keresett mennyiség csökken. Az árak csökkenésével a keresett mennyiség növekszik.

PIACI SZERKEZETEK BMEGT30A hét, 1-2. óra: Költségfüggvények

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Próbaérettségi NYÍLT PRÓBAÉRETTSÉGI NAP január 18.

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán

* Modern piacelmélet. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. Tárgyfelelős neve * Modern piacelmélet Árdiszkrimináció. * Árdiszkrimináció: egy példa

Közgazdaságtan I. avagy: mikroökonómia. Dr. Nagy Benedek

Közgazdaságtan BMEGT30A002 (Mikroökonómia BMEGT30A014) Kupcsik Réka október 4. 12:15-13:45 E305

40 pontos vizsga. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

Makroökonómia. 5. szeminárium

KÖZGAZDASÁGTAN I. BMEGT30A003 HÉTFŐ: 8:15 10:00 (Q-II) HÉTFŐ: 10:15 12:00 (QAF15) TERMELÉSELMÉLET 1. PROFITMAXIMALIZÁLÁS

Közgazdaságtan I. Számolási feladat-típusok a számonkérésekre 6. hét. 2018/2019/I. Kupcsik Réka

5.hét (4.ea) Oligopolpiacok: nemkooperatív oligopólium

NEMZETI JÖVEDELEM: TERMELÉS, ELOSZTÁS, FELHASZNÁLÁS

Makroökonómia. Név: Zárthelyi dolgozat, A. Neptun: május óra Elért pontszám:

Mikro- és makroökonómia. A termelés modellje Szalai László

Piaci szerkezetek VK. Gyakorló feladatok az 1., a 2. és a 6. anyagrészhez

Átírás:

PIACI SZERKEZETEK BMEGT30A104 8. hét, 1. óra: Differenciált termékes Bertrand-oligopólium PRN: 10. fejezet 2019.04.01. 10:15 QAF14 Kupcsik Réka (kupcsikr@kgt.bme.hu)

Emlékeztető Bertrand-modell: árverseny Modellfeltételek Stratégiai változó: ár Szimultán döntés Egy időszakból indulunk ki Az alapmodell további paraméterei: Azonos költség Nincs kapacitáskorlát Homogén termék (valamint informált fogyasztók rugalmas kereslettel)

Differenciált termékes (térbeli) Bertrand-oligopólium A különböző oligopólium-modellek jellemzői közül erre teljesül: döntési változó: ár vagy mennyiség a döntések sorrendje: szimultán vagy szekvenciális termék jellege: homogén vagy differenciált termék a játék hossza (periodicitása): egy időszakos (statikus) vagy több időszakos (dinamikus) a vállalatok száma: duopólium vagy n-szereplős oligopólium mit feltételeznek az egyes vállalatok a versenytársak stratégiájáról különböző kimenetek Ha nem homogének a termékek, nem teljesül a Bertrand-alapmodell egyik feltétele, és jelentősen eltérő kimenetet kapunk

Helyettesíthetőség és verseny Homogén termékek: tökéletes helyettesítés a reziduális keresleti görbe vízszintes ha a vállalat árat emel, az összes vevőjét elveszti Differenciált termékek: tökéletlen helyettesítés a reziduális keresleti görbe negatív meredekségű ha saját árát a versenytárs ára fölé emeli, nem veszti el az összes vevőjét

Differenciált termékek A termékek differenciáltak, ha a fogyasztók valamely tulajdonság alapján másnak ítélik a vállalat termékét (termékváltozatát) az iparág többi vállalatának termékeihez (más termékváltozatokhoz) képest. Nem feltétlen a valós, fizikai jellemzők számítanak, hanem a fogyasztók szubjektív megítélése! A preferenciák az egyes termékekre vonatkoznak. A preferenciák a termékek egyes jellemzőire, bármilyen tulajdonságára vonatkozhatnak (termékjellemzők tere karakterisztikai modell). Vertikális (minőség szerinti), illetve horizontális differenciáltság (szín, elhelyezkedés, cukortartalom stb.)

Differenciált termékes Bertrand-duopólium I. Egységnyi hosszúságú egyenes város modell: a vállalatok elhelyezkedése rögzített de különböző árakat állapíthatnak meg Az egyenletesen elhelyezkedő fogyasztóknak közömbös, hol vásárolnak, de szeretnének minél kevesebbet költeni összesen, amikor egyszerre egy terméket megvesznek (költségként kezeljük a preferált változattól való eltérést) Fogyasztó költsége: p+t, ahol t a közlekedési költség (egységnyi távolságra, oda-vissza úttal számolva) Az x-ben elhelyezkedő fogyasztónak, ha 0 1 az 1. boltban vásárol, költsége: p 1 +t x 1.vállalat x 2.vállalat a 2. boltban vásárol, költsége: p 2 +t (1 x) x 1-x

Differenciált termékes Bertrand-duopólium II. Feltételezzük, hogy a fogyasztók rezervációs ára elég magas ahhoz, hogy a két bolt minden fogyasztót kiszolgáljon. Ha p 1 +t x = p 2 +t (1 x) a fogyasztónak közömbös, hol vásárol ebből x-et kifejezve: x k (p 1,p 2 )=(p 2 p 1 +t)/(2 t)=(p 2 p 1 )/(2 t)+0,5 Ha a fogyasztók száma N, ezek x k hányada vásárol az 1. vállalattól, így az e vállalat terméke iránti kereslet: D 1 (p 1,p 2 )=N x k =N ((p 2 p 1 +t)/(2 t)) Az 1. vállalat profitja: 1 =(p 1 c 1 ) N x k =(p 1 c 1 ) N (p 2 p 1 +t)/(2 t) 1 / p 1 =N (p 2 2p 1 +c 1 +t)/(2 t)=0 Ebből az 1. vállalat legjobbválasz-függvénye: p 1 (p 2 )=(p 2 +c 1 +t)/2 Hasonlóan a 2. vállalat legjobbválasz-függvénye: p 2 (p 1 )=(p 1 +c 2 +t)/2 Ha p 1 =p 2, x k =0,5 Ha p 1 <p 2, x k >0,5 Ha p 1 >p 2, x k <0,5

Differenciált termékes Bertrand-duopólium III. p 1 (p 2 )=(p 2 +c 1 +t)/2 és p 2 (p 1 )=(p 1 +c 2 +t)/2 alapján p 1 =((p 1 +c 2 +t)/2+c 1 +t)/2 p 1 =(p 1 /2+c 2 /2+t/2+c 1 +t)/2 p 1 =p 1 /4+c 2 /4+t/4+c 1 /2+t/2 (¾) p 1 =(¾) t+c 2 /4+c 1 /2 p* 1 =t+(2 c 1 +c 2 )/3 p 2 =((t+(2 c 1 +c 2 )/3)+c 2 +t)/2 p 2 =(3 t+2 c 1 +c 2 +3 c 2 +3 t)/6 p 2 =(6 t+2 c 1 +4 c 2 )/6 p* 2 =t+(c 1 +2 c 2 )/3 Az optimális árak mindkét vállalat határköltségétől és a közlekedési költségtől is függnek

Legjobbválasz-függvények és egyensúly azonos költségekkel Ha c 1 =c 2, akkor az egyensúlyi árak: p* 1 =c+t p* 2 =c+t p 2 R 1 p 1 (p 2 ) = (p 2 +c+t)/2 p 2 (p 1 ) = (p 1 +c+t)/2 c + t R 2 Az ár a határköltség felett! c + t 2 c + t 2 c + t p 1

Differenciált termékes Bertrand-duopólium IV. A t paraméter jelentése: távolság egységköltsége milyen értéket tulajdonítanak a fogyasztók a termék általuk leginkább preferált változatának (terméktérbeli modell differenciált termékek esetén) Ha t nagyobb, kisebb az árverseny, és nagyobb a profit, így érdemesebb differenciálni (hiszen p is nagyobb) Ha t csökken, nő az árverseny, és csökken a profit (t 0: p MC) Elhelyezkedés és árak választása két ellentétes hatás business stealing : minél nagyobb piac, illetve több fogyasztó elérése egymáshoz közeli elhelyezkedés minimális differenciáltság verseny csökkentése, árnövelés differenciálás távolabbra helyezkedéssel maximális differenciáltság

Extra feladat - teszt A térbeli Bertrand-modellben a t távolsági (avagy közlekedési ) egységköltség csökkenése (ceteris paribus): A. hozzájárulhat a kevésbé hatékony (magas határköltségű) piaci szereplők túléléséhez, jobb érvényesüléséhez (magasabb profitjához). B. várhatóan növeli a vállalatok egyensúlyi profitját. C. várhatóan csökkenti a vállalatok által a termékekért elkérhető egyensúlyi árat. D. nem hat a vállalatok profitjára, de várhatóan növeli az egyensúlyi árat. E. Egyik előző válasz sem helyes.

Feladatgyűjtemény 280./44. Egyenes város modell N=800 (mindenki napi egy terméket vásárol) két vállalat a két végpontban Bertrand-duopóliumot alkot Minden fogyasztó maximális fizetési hajlandósága 900 Ft. A közlekedés költsége 50 Ft/km. MC 1 =MC 2 =AC 1 =AC 2 =600 Ft a) Határozzuk meg a két vállalat keresleti függvényét! b) Határozzuk meg a legjobbválasz-függvényeket! c) Mennyi p 1, p 2, Π 1, Π 2?

Extra feladat A csokoládé-függő madarak 1 km hosszú falvában 2000 lakos él. Bármennyit hajlandók fizetni a napi két adag csokijukért, amit a falu két végén lévő két üzlet valamelyikében szereznek be egyesével. A kerek csokoládét áruló üzlet az északi végen van, a lyukas csokoládét áruló pedig a délin. A madarak akiknek a csokoládé alakja teljesen közömbös a csokoládé árán felül figyelembe veszik, hogy irányonként, kilométerenként 50 tallér utazási költségük is felmerül. Mindkét üzlet határköltsége 800 tallér. a) A megadott adatok alapján vezesse le az északi üzlet reakciófüggvényét! b) Határozza meg a kerek és a lyukas csokoládé árát és az ezekből naponta fogyó mennyiséget!

Legjobbválasz-függvények és egyensúly különböző költségekkel Ha c 1 c 2, akkor az egyensúlyi árak: p* 1 =t+(2 c 1 +c 2 )/3 p* 2 =t+(c 1 +2 c 2 )/3 p 2 t + c 1 + 2c 2 3 R 1 R2 p 1 (p 2 )=(p 2 +c 1 +t)/2 p 2 (p 1 )=(p 1 +c 2 +t)/2 c 2 + t 2 c 1 + t 2 t + 2c 1 + c 2 3 p 1

Feladatgyűjtemény 280./44. folyt. Egyenes város modell N=800 (mindenki napi egy terméket vásárol) két vállalat a két végpontban Bertrand-duopóliumot alkot Minden fogyasztó maximális fizetési hajlandósága 900 Ft. A közlekedés költsége 50 Ft/km. MC 1 =AC 1 =400 Ft MC 2 =AC 2 =600 Ft a) Határozzuk meg a legjobbválasz-függvényeket! b) Mennyi p 1, p 2, Π 1, Π 2?

Extra feladat Egy 1 km hosszú faluban 4000 lakos él. Bármennyit hajlandók fizetni a napi egy adag csirkeszárnyért, amit a falu két végén lévő két gyorsétterem valamelyikében szereznek be. A csípős csirkeszárnyat áruló üzlet a keleti végen van, a chilis csirkeszárnyat áruló pedig a nyugatin. A lakók akiknek ugyanazt a hasznosságot nyújtja a kétféle csirkeszárny a csirke árán felül figyelembe veszik, hogy irányonként, kilométerenként 100 tallér utazási költségük is felmerül. A keleti étterem határköltsége 1200 tallér, a nyugatié 900. Határozza meg a csípős, illetve a chilis csirkeszárny árát, azt, hogy mennyi csípős csirke fogy egy nap, és hogy mekkora a keleti étterem profitja!

Költségek szerepe A t közlekedési költség szerepe minél magasabb, annál magasabbak az árak differenciálásra ösztönöz! A c i termelési költségek szerepe (költségkülönbségek): Homogén termékek csak az alacsonyabb költségű vállalat termel! Differenciált termékek ha egyik vállalat költsége csökken reakciófüggvénye befelé/lefelé tolódik mindkét termék (vállalat) ára csökken

Stratégiai helyettesítés és kiegészítés q 2 (a-c 1 )/b R 1 q 1 (q 2 )=(a c 1 )/(2 b) q 2 /2 q 2 (q 1 )=(a c 2 )/(2 b) q 1 /2 p 2 p 1 (p 2 )=(p 2 +c 1 +t)/2 p 2 (p 1 )=(p 1 +c 2 +t)/2 R 1 (a-c 2 )/(2 b) c 2 + t 2 R 2 R 2 (a-c 1 )/2b (a-c 2 )/b q 1 Ha c 2 csökken, R 2 kifelé tolódik, q 1 és q 2 Ha c 2 csökken, R 2 lefelé tolódik, p 1 és p 2 c 1 + t 2 p 1

További feladatok Differenciált termékes Bertrand-oligopólium: Számolás: 279./43. Teszt: 264./22-24.

Köszönöm a figyelmet! Fogadóóra: hétfőn 13:00-14:30 QA218 kupcsikr@kgt.bme.hu