Egy égetı probléma: a hulladékok termikus megsemmisítésének kérdk rdése az európai jogban Baranyai GáborG
I. A FOGALMAK a hulladékgazd kgazdálkodás s fogalmi nómenklatn menklatúrája hasznosítás ártalmatlanítás kezelés újrahasználat újrafeldolgozás az alapvetı distinkció a hasznosítás és s az ártalmatlanítás s között k van
II. A HASZNOSÍTÁS ÁRTALMATLANÍTÁS S KÖZTI K MEGKÜLÖNB NBÖZTETÉS S JELENTİSÉGE Az elkülönítés s bizonyos esetekben teljesen mesterséges Hasznosítás: s: Ártalmatlanítás: Uniós s jogi jelentısége Hulladék k export-import: az ártalmatlanítási célúc behozatal általános jelleggel korlátozhat tozható A tagállamok és s a gyárt rtók k meghatározott hasznosítási si kötelezettségekkel bírnak b (csomagolási si hulladék, kiselejtezett jármővek, elektronikai termékek) Azaz: egy tevékenys kenység g besorolása sa eldöntheti egy-egy iparág sorsát
III. MI A BAJ AZ ÉGETÉSSEL? A probléma gyökere: Bázeli B Egyezmény (1992) a veszélyes hulladékok nemzetközi zi forgalmáról Az Egyezmény IV. melléklete a hulladékgazd kgazdálkodási tevékenys kenységeket D (disposal( disposal) és s R (recovery( recovery) ) kód k d alatt D10 hulladékégetés s szárazf razföldön,, R1 főtıanyagként nt való felhasználás Az uniós s jogszabályok (75/442/EGK irányelv, 2006/12/EK irányelv) részletes r iránymutat nymutatások nélkn lkül átveszik ezt a besorolást st Azaz: egy termikus megsemmisítési si tevékenys kenység g egyszerre minısülhet hasznosításnak snak ( )( és ártalmatlanításnak is ( )(
IV. AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG B G ESETJOGA C-6/00, Abfall Service AG (ASA) kontra Bundesminister für Umwelt, Jugend und Familie C-458/00, Bizottság g kontra Luxembourg A Bíróság B g logikája: Hasznosítás-ártalmatlan rtalmatlanítás: a distinkció alapja, hogy milyen elsıdleges céltc szolgál? l? Hasznosítás: s: elsıdleges célja c az, hogy a a hulladék k hasznos célt c szolgáljon ljon annak révén, r hogy olyan más m s anyagok helyébe lép, l amelyeket ugyanarra a célra c használtak volna, természeti erıforr forrásokat ırízvén így meg
Égetés: a mővelet m elsıdleges célja az, hogy levetıvé tegye a hulladék energiahordozóként nt törtt rténı felhasználását; a mőveletet m olyan körülmények között folytatják k le, melyek alapján n megalapozottan hihetı,, hogy az energiatermelést folytat, így különösenk a megtermelt és s visszanyert energia mennyisége nagyobb, mint az égetés s során n felhasznált lt energia; az így keletkezı többlet energia hıh vagy elektromos energia formájában valóban felhasználásra sra kerül; az égetésre kerülı hulladék k többst bbsége megsemmisül és s a megtermelt energia többst bbségét t visszanyerik és s felhasználj lják; a fenti körülmk lmények meglétét, t, így elsısorban sorban az energiahordozók k kivált ltásának céljc lját t a Bíróság B g szerint az egyedi üzem szintjén kell bizonyítani.
Következmény: Cementgyár: hasznosító mő Erımőként üzemelı dedikált égetımő: ártalmatlanító mő Eredmény: Káosz Politikai botrány
V. MEGOLDÁSI KÍSÉRLETEK: K AZ ÚJ KERETIRÁNYELV (2008/98/EK) Elvi megoldások: Az új j keretirányelv az alábbiak szerint határozza meg a hasznosítás és s az ártalmatlan rtalmatlanítás fogalmát: 3. cikk 15. pont: "hasznos" hasznosítás": bármely b mővelet, m amelynek fıf eredménye az, hogy a hulladék k hasznos célt c szolgál l annak révén, r hogy olyan más m s anyagok helyébe lép, l amelyeket egyébk bként valamely konkrét t funkció betölt ltésére használtak volna, vagy amelynek eredmények nyeként nt a hulladékot oly módon m készk szítik elı, hogy az ezt a funkciót akár r az üzemben,, akár r a szélesebb körők gazdaságban gban betölthesse. A II. melléklet tartalmazza a hasznosítási si mőveletek m nem kimerítı listáját; t; 3. cikk 19. "ártalmatlan" rtalmatlanítás": minden olyan mővelet, m amely nem számít t hasznosításnak, snak, még g akkor is,, ha a mővelet m másodlagos jelleggel gel anyag- vagy energiavisszanyerést st eredményez nyez.. Az I. melléklet tartalmazza az ártalmatlanítási mőveletek m nem kimerítı listáját. t.
Gyakorlati megoldások: a települési hulladékéget getık k helyzete R1 kód: k konkrétan meghatározott energiahatékonys konysági paraméterek mellett: hasznosítás, s, egyébk bként ártalmatlanítás a veszélyes hulladék égetık k helyzete: nincs speciális szabály, elvben nem kizárt a hasznosításnak snak minısítés
VI. A VESZÉLYES HULLADÉKÉGET GETÉS S BESOROLÁSA SA AZ ÚJ J KERETIRÁNYELV ALAPJÁN Jogalkalmazói i bővészkedb szkedés: s: mit kell alkalmazni? Az új j irányelv általános rendelkezéseit A bírói b i esetjog azon elemeit, amelyeket nem ír r felül l az irányelv Azaz az égetés fı eredménye az, hogy kiváltja primer energiahordozók k használat latát, t, vagy az üzem szintjén n vagy a szélesebb gazdaságban; gban; az energia visszanyerésre sre kerül,, de a visszanyerés s nem másodlagos m jellegő; az égetés nagyfokú energiahatékonys konyság mellett valósul meg, így különösen: k a megtermelt és s visszanyert energia mennyisége nagyobb, mint az égetés során n felhasznált lt energia; az így keletkezı többlet energia hıh vagy elektromos energia formájában valóban felhasználásra sra kerül; az égetésre kerülı hulladék k többst bbsége megsemmisül és s a megtermelt energia többségét t visszanyerik és s felhasználj lják.
VII. AZ IDİBENI HATÁLY az irányelv 2008. november 19-én n lépett l hatályba az uniós s hatálybal lybalépéssel az irányelv egyidejőleg ez felülírta a bírói b i esetjog egy részr szét mivel a kérdk rdéses elhatárol rolások az esetjog alapján döntendık k el, ezért a transzpozíci ciós s határid ridı (2010. december 12.) közömbk mbös!!!