Felkészülni...Rajt! Bevezető Beszélgetés a Panda Hotel munkatársával Villáminterjú egy gyakornokkal A szombathelyi Regionális Forrásközpont tapasztalatai Bevezető Ügyfeleink elhelyezése közben szerzett tapasztalataink olyan problémákra, hiányosságokra mutattak rá, amelyekre már előre fel lehetne készíteni a hozzánk forduló álláskeresőket, hogy elhelyezkedésük sikeresebb legyen. Ezekre az ismeretekre alapozva fejlesztettük ki munkára felkészítő programjainkat. A gyakorlattal nem, de gyakran elavult szakmával rendelkező fogyatékkal élő fiatal felnőttek számára nagyobb eséllyel és gyorsabban lehet a munkakeresésben és a munkába állításban segíteni, ha erre olyan képzés keretében készítjük fel őket, ahol a legnagyobb hangsúly a személyre szabott oktatásra, praktikus ismeretek átadására esik. A családban élő sérült fiatalok Munkahelyi Gyakorlat programja (CSMHGY) egy gyakorlat-orientált, a munkatapasztalat-szerzésre összpontosító program, melynek során a résztvevők 36 órás elméleti képzésen és 72 órás szakmai gyakorlaton vesznek részt. A modern tréningeszközöket is felhasználó elméleti oktatás során interaktív módon, kiscsoportos formában munkavállalási ismereteket sajátíthatnak el a fiatalok. A képzés gyakorlati részében a hangsúly szintén az egyéni tapasztalatszerzésre esik: a résztvevő sérült emberek alapítványi segítővel 2-3 fős csoportokban különböző munkakörökben és munkahelyeken próbálhatják ki magukat. Ennek eredményeként a gyakorlat során 3-4 különböző nyílt munkahelyet és munkatípust ismernek meg. A Salva Vita Alapítvány 1993-ban jött létre azzal a céllal, hogy támogassa az értelmi sérült emberek társadalmi beilleszkedését, esélyegyenlőségét. E célt azáltal kívánjuk előmozdítani, hogy segítjük a hozzánk forduló fogyatékos embereket abban, hogy képességeiknek megfelelő munkát találjanak a nyílt munkaerő-piacon. A kiadvány megjelenését a Szociális és Munkaügyi Minisztérium és a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány támogatja.
Felkészülni...Rajt! A képzés elsősorban a résztvevőknek jelent segítséget, de támogatja a szakemberek munkáját, hiszen egyértelművé válhat a megajánlható munkahely és munkatípus, valamint hozzájárul ahhoz, hogy a hozzátartozók reális képet kapjanak a sérült fiatalok munkavállalási lehetőségeiről, képességeiről. Emellett a fogyatékos fiatalokat fogadó munkáltatók kötelezettségek nélkül tapasztalhatják meg a megváltozott munkaképességű és a fogyatékkal élő emberek foglalkoztatásában rejlő lehetőségeket. Hosszú távú célunk a program országos elterjesztése volt, hogy az alapítványunk által nyújtott szakmai háttér biztosításával az országban egyre több helyen, minél több értelmi fogyatékos ember számára nyújtson továbblépési lehetőséget a képzés. Ezzel párhuzamosan a Salva Vita Alapítvány vállalta a programot működtető szervezetek hálózati munkájának kialakítását. Az együttműködés kereteit találkozók szervezésével és on-line szolgáltatáson keresztül kívánjuk biztosítani. Így immáron több szervezettel együtt tudjuk képviselni ennek a programnak a szükségességét, és szeretnénk, ha minél több újabb szervezet csatlakozna a megvalósítók közé. Célunk, hogy partnereinkkel együtt közösen fejlesszük tovább a programot, és a ma Magyarországon jelen lévő alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások részévé tegyük. Jelenleg az országban az alábbi vidéki szervezetek működtetik a CSMHGY programot: a pécsi Fogd a Kezem Alapítvány és a Kerek Világ Alapítvány, a debreceni Csat Egyesület, a veszprémi Életet Segítő Alapítvány, a szombathelyi Regionális Szociális Forrásközpont Nonprofit Kft., a miskolci Szimbiózis Alapítvány, a Dunaharasztiban működő Bárka Alapítvány. A hálózathoz 2009 őszétől 3 újabb szervezet csatlakozik: az ajkai Molnár Gábor Műhely Alapítvány, a győri Szent Cirill és Method Alapítvány és a miskolci Önálló Másság Életminőség Fejlesztő Alapítvány. Erre először 2007-ben nyílt módunk, amikor 5 szervezet számára adhattuk át az általunk sikerrel alkalmazott módszert. Ezt követően 2008-ban a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány támogatta a program további terjesztését, melynek eredményeként újabb 7 szervezet kapott lehetőséget a módszer megtanulására és működtetésére. Mindezek eredményeként 2006-tól 2009 nyaráig 160 fiatal tudott részt venni a képzésen, és 46 munkahely működött együtt a programmal, az év végéig pedig további közel 60 értelmi sérült és 9 munkáltató fog bekapcsolódni a programba.
Felkészülni...Rajt! Beszélgetés Révész Annával, a Hotel Panda rehabilitációs tanácsadójával bármi kérdésük volt, arra próbáltunk megfelelő választ adni, és megtalálni nekik azokat a munkaterületeket, ahol segíthetnek. Úgy tudom, hogy többen közülük azt a visszajelzést adták, hogy nagyon jól érezték itt magukat, és nemcsak azért, mert szimpatikus volt nekik a szálloda légköre, hanem azért, mert megtalálták azokat a pontokat, ahol gyakornokként csatlakozni tudtak a munkafolyamatokhoz. - Ha a konkrétumokat nézzük, a gyakornokok a program ideje alatt hetente 2 alkalommal jártak ki a szállodába dolgozni. Milyen munkatípusokba tudtátok őket leginkább bevonni? - Miért kapcsolódtatok be ebbe a programba? - A Hotel Panda egy négycsillagos szálloda. Küldetésünknek érezzük, hogy megváltozott munkaképességű embereket is foglalkoztassunk. Ennek apropóján gondolta a vezetőség, hogy mivel felvállaljuk ezt a célcsoportot, és itt nemcsak a leszázalékolt emberekre kell gondolni, hanem a fogyatékkal élőkre is, ezért úgy határoztunk, hogy kipróbáljuk magunkat, és lehetőséget adunk a Salva Vita Alapítvány gyakornokainak is. Ez egy közös próba volt. - A közös próbából együttműködés lett, ami 6 hónapja folyik. Ez alatt az idő alatt miről tudott meggyőzni titeket ez a program? - Végül is az volt a legjobb része, hogy a fiatalokat, akiket hoztatok, egy mentor kísérte az alapítványtól, aki magabiztosan irányította az ő munkájukat, ezért a szállodából nem kellett elkülöníteni egy külön munkaerőt, nem kellett kivenni senkit a saját területéről, éppen az adott munkájából. Amit még mi tudtunk hozzáadni, az az, hogy szabadon mozoghattak itt a térben. Igyekeztünk őket a szeretetünkkel, a nyitottságunkkal is támogatni, - Nagyon sokat segítettek a takarítóknak az összes területen, az étteremben, és amit általában az ember nem szeret annyira, az ablakpucolásban vagy az udvartakarításban is. Ezek ugye nagyobb és időigényesebb munkák, de részt vettek a kertgondozáshoz tartozó összes feladatban, locsoltak, gyomláltak, a belterületen a tükrök pucolásától kezdve az összes fajta takarításba besegítettek, és ami nagyon teszett, hogy mentek szobákat is ellenőrizni, és ez azért különösen jó, mert előfordulhat, hogy a mindennapi rutin következtében a takarító személyzet nem veszi észre az apróbb hibákat. Előfordult, hogy a gyakornokok jelezték, ha egy léc vagy tapétadarab lejött valahol. Ilyenkor szóltak a karbantartónak, és kijavították. Maradandó élménynek bizonyult, hogy felelősségteljes munkát bíztak rájuk. - Most, hogy egy ideje már tart a gazdasági válság, nem érzitek azt, hogy ez megnehezíti a program fogadását? Arra gondolok, hogy a továbbiakban is tudjátok fogadni a gyakornokokat? Nem vennék el más elől a munkát? - Úgy gondolom, a gyakornokok mindig elférnek itt. Az, hogy most mekkora itt a személyzet, éppen mennyi vendég van, ettől függetlenül mindig szívesen látjuk a programban résztvevőket, mert ők tényleg kisegítő személyzetként vannak itt.
Felkészülni...Rajt! Be tudjuk őket kapcsolni a mindennapokba, és nem hiszem, hogy ennek gazdasági szempontból akadályai lennének. Az alapítvány programjának nincs pénzügyi vonzata, a szálloda pedig fogad önkénteseket, most például két önkéntes az irodai munkákba segít be, idegen nyelvből fordítanak, meg számítógépes munkában segítenek. Nekünk ez csak jó dolog, mert munkát végeznek, de plusz költséggel nem jár, és így nekik is jót tettünk, és ők is jót tettek nekünk. - Azok a gyakornokok, akik ide jártak gyakorlatra, rendelkeztek-e olyan képességekkel, készségekkel, amik ahhoz szükségesek, hogy egy munkahelyen hasonló munkakört töltsenek be, mint itt? Vagy ha összehasonlítjuk őket az itt dolgozókkal, megállják a helyüket? Villáminterjú egy gyakornokkal A Salva Vita Alapítvány idén tavasszal induló képzését Zolinak egy pedagógus ajánlotta. Zoli már végzett az iskolában, és ezután szeretett volna minél hamarabb elhelyezkedni, de nem járt sikerrel. Bár vidám, energikus természete és képességei is minden szempontból alkalmassá teszik a nyílt munkaerő-piacon való munkavállalásra, betegsége áthatolhatatlan falat állított elé, mivel epilepsziás. Ezért úgy döntött, csatlakozik a képzéshez, hogy a program befejezése után sikeresebben tudjon állást keresni. Zoli most az EuRoll Hungária Kft.-nél dolgozik. - Ha konkrét feladatot kapnának, úgy, hogy már nem mentorral jönnének, hanem egyedül, és ha minden eszközt megkapnának a munkavégzéshez, akkor ugyanúgy el tudnák végezni a munkájukat, mint a jelenlegi alkalmazottak. - Tehát ez azt is jelenti, hogy el tudod képzelni őket ilyen munkakörökben. - Takarításban, udvari munkában, konyhai kisegítésben igen. - Zoli, emlékszel még, mielőtt felkerestél minket, volt azelőtt munkád? - Nem. - Milyen szakmát tanultál? - Péknek. - Utána kerestél is állást? - Igen, pékségben, de nem vettek fel - Emlékszel rá, miért nem? - Vagy a betegségem miatt, vagy mert nincs gyakorlatom.
Felkészülni...Rajt! - Emlékszel rá, hogy miért is jöttél hozzánk, hogy miben szerettél volna segítséget kapni? - Munkát találni. - Igen, de mégis azt ajánlottuk számodra, hogy előbb vegyél részt egy képzésben. Miért ezt, és nem rögtön munkát ajánlottunk számodra? Mit ajánlottunk, miben segíthet neked a képzés? - A munkában a könnyebb elhelyezkedésben. - Miből állt a képzés? - Órákból és gyakorlatra mentünk. - Milyen munkahelyeken voltál a gyakorlat során? - Voltunk a Tesco-ban, várjál volt a Posta és volt a Panda Hotel. - Mit csináltatok ezeken a munkahelyeken? - A Pandában takarítottunk, a Postán bélyegeztünk, borítékoltunk, számoltunk, a Tesco-ban rendezgettünk, takarítottunk. - Az elméleti foglalkozásokból mire emlékszel, mikről beszélgettünk? - Hogyan kell viselkedni a munkahelyen Milyen foglalkozások vannak, milyen tevékenységek Hogy ki miben erős, kinek mi tetszik Fizikai munka, ülőmunka - Igen, így van. Mi volt az elméleti foglalkozások végén? - Álláskeresés, álláshirdetés újságból, kellett önéletrajz. - Melyik munkahely tetszed neked a legjobban a három közül? - A Posta, azért, mert a Zsuzsival és az Ágival ott haladtunk is a munkával. - Most hol dolgozol, mit csinálsz? - A Kozma utcában, Kőbányán. Címkézek egy raktárban, egy kis szobában. Kódolok. Volt már halogén izzólámpa, olló, kés, mindenféle. Ma is megcsináltam 500 darabot 100 wattos pótizzóból. 10 darab dobozban volt, másfél óra volt. Ecsetkészletet is csináltunk már. - Nem unalmas? - Nem, nekem tetszik, érdekes. - Hány órában dolgozol? - Hat. Nyolctól fél háromig. - Mit gondolsz, abban, hogy most dolgozol, segítségedre volt ez a képzés? - Igen, így könnyebben be lehet illeszkedni. Elsejétől mentem, volt kipróbálás, hogy hogy tetszik - A munkáltatónak tetszik a munkád? - A két fiú, akik még ott voltak, meg vannak elégedve a munkámmal. - Hogy érzed magad ott? - Jól. - Az epilepszia, a betegséged nem gond? - Akkor szólok odaadtam a papírt is. - Mit éreztél, mikor elkezdtél dolgozni? Hogy lesz fizetésed? - Örültem. - Ajánlanád másnak is a képzést? Mit mondanál, ha valakinek ajánlhatnád? - Jó, hogy eszembe juttattad, van egy régi osztálytársam, a lány anyukája, az már el is kérte a papírokat. - Mi történt a képzés után? - Hát, találtatok munkát. Nem, először kerestünk, és aztán találtatok munkát. Az Anikó segített.
Felkészülni...Rajt! A szombathelyi Regionális Forrásközpont tapaszatalatai folyamatos volt az együttműködés, ebben az esetben is több, a szolgálathoz irányított ügyféllel vették fel a kapcsolatot. 2008-ban a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány pályázat keretében támogatta a családban élő sérült fiatalok Munkahelyi Gyakorlat programjának bevezetését. A Salva Vita Alapítvány, mint a program módszergazdája, egyhetes képzés keretében készítette fel a sikeresen pályázó szervezeteket a program működtetésére. A képzésben részt vett szervezetek hálózatot alkotnak, hogy kölcsönös együttműködéssel segítsék egymás munkáját, a program megvalósítását. Jelenleg az országban 7 vidéki szervezet működteti az eredetileg csak Budapesten működő CSMHGY programot, ősszel újabb 3 szervezet csatlakozik hozzájuk. Az alábbiakban a Regionális Szociális Forrásközpont Nonprofit Kft. számol be az új módszer tapasztalatairól. A Regionális Szociális Forrásközpont Nonprofit Kft. által megvalósított CSMHGY program a Fogyatékos Emberek Nappali Szolgálatával szoros együttműködésben zajlik. A program megvalósítói az Integrált Foglalkoztatást Segítő Szolgálat munkaasszisztensei, akiknek fő alapfeladatuk a megváltozott munkaképességű, fogyatékos emberek segítése a normál munkaerő-piacon való tartós munkavállalásban. A Salva Vita Alapítvány nagymértékben segíti a program sikeres megvalósulását, folyamatos kapcsolattartást, szakértői véleményadást biztosít. A program első szakasza (2009. máj. 18. 2009. július 24.) 9 értelmi sérült gyakornok és 3 helyi munkáltató bevonásával valósult meg. A résztvevők toborzását több szálon indították el a munkaasszisztensek. Tájékoztatót tartottak több szakiskolában, a Fogyatékos Emberek Nappali Szolgálatában szülőknek, gyermekeknek, valamint az intézmény honlapján is ismertették az induló programot. A munkaügyi kirendeltséggel is A munkáltatók kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy normál, azaz integrált munkahelyen történjen a gyakorlat, ahol különböző munkatípusban rendszeres munkavégzést tudnak biztosítani a munkáltatók. A programba bekapcsolódók a szombathelyi TESCO Global Áruházak Zrt.-ben, a Savaria Patyolat Kft.-ben és az Erdészeti Tudományos Intézet Kámoni Arborétumában töltik gyakorlatukat, minden helyszínen más-más típusú munkába bekapcsolódva. A résztvevőknek a programhoz kapcsolódó elméleti anyag és a viselkedési szabályok elsajátítása legjobban a gyakorlaton keresztül valósult meg. Nagyon jól működött a munkavégzés alatti visszacsatolás, mert így tudták a legjobban megjegyezni az elméleti órákon tanult ismereteket és szabályokat. A résztvevőknek mindig az adott munkahelyen lévő feladatok tetszettek a legjobban, de a program vége felé haladva már látszott, hogy melyik terület lesz számukra a legmegfelelőbb. A munkaasszisztensek tapasztalatai is pozitívak voltak a programmal kapcsolatban: a gyakorlati munka melletti segítségnyújtás során még jobban meg tudták ismerni a gyakornokokat. Ez a fajta közös munka sokat segített az egymásért való felelősségvállalásban is, pozitív hatásai érzékelhetőek voltak a csoportmunkában. A program második szakaszának megvalósítása 2009. szeptemberétől kezdődik majd el, ekkor újabb fiatalok kapnak lehetőséget a részvételre.