Kiégés Segítő szindróma

Kiégés Segítő szindróma Mészáros Veronika SE Klinikai Pszichológiai Tanszék Klinikai Szakpszichológus Képzés (II. évfolyam) - 2011.02.24.

A munka kiszívja az összes energiám, a nap végére teljesen teljesen felőrlődöm. Azt hiszem, az egészségügyben már csak megszállott és mazochista emberek dolgoznak, akik kenyéren és vízen elvannak. Vannak olyan napok, amikor tényleg azt mondod, hogy minek gályázunk itt, nincs semmi értelme Vannak olyan napok, amikor eleve úgy jössz be, hogy azt mondod, hogy engem már annyira nem érdekel, hogy ki mit mond. Én elvégzem a munkámat, és megyek haza.

I. A kiégés elméleti modelljei: Ayola Pines, Christina Maslach és Michael P. Leiter, Stevan E. Hobfoll és Arie Shirom. II. A kiégés lefolyása. III. A kiégés megjelenése tüneti kép érzelmi interperszonális, kognitív fizikai változások IV. A kiégés prevenciója és intervenciója.

I. A KIÉGÉS PSZICHOANALITIKUS-EGZISZTENCIALISTA ELMÉLETE AYOLA PINES Az élet értelem/jelentés keresés folyamata. Régebbi időkben a vallás adott keretet a jelentéskereséshez. A munka átveheti a vallás értelemképző szerepét, és ezáltal a lét értelmévé válhat. Amennyiben a munka értelme megkérdőjeleződik, bizonytalanná válik, megjelenik a kiégés! Milyen helyzetekben bizonytalanodnak el az emberek saját munkájukban?

I. A KIÉGÉS PSZICHOANALITIKUS-EGZISZTENCIALISTA ELMÉLETE AYOLA PINES Egzisztencialista perspektíva: Az egyének olyan célokat választanak, mellyel egy általuk respektált csoportnak szeretnének megfelelni. A társas visszajelzés biztosítja a sikert. Pszichoanalitikus perspektíva: A hivatásválasztás tudatos és tudattalan elemek összjátéka. Gyermekkori megoldatlan kérdés köré szerveződhet, vagy reprodukálhatja a szülők karrierválasztását, elvárásait. Partnerválasztáskor szintén e két indok dominál. Összefüggés van a partner- és a karrierválasztás között A sikeres párválasztás a karrier előrehaladást, a sikertelen nemcsak a párkapcsolati, de a karrierbeli kiégést is magával hozhatja.

II. A KIÉGÉS MULTIDIMENZIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSE CHRISTINA MASLACH ÉS MICHAEL P. LEITER A munka által képviselt cél értelmetlenné válhat például: A közszféra és a magánszektor értékeinek összemosódásával a humán segítő foglalkozásúaknak fokozott érzelmi, mentális és fizikai terhelés mellett kell piaci célokat megvalósítania A személyes és munkahelyi tényezők össze nem illésével.

II. A KIÉGÉS MULTIDIMENZIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSE CHRISTINA MASLACH ÉS MICHAEL P. LEITER Az össze nem illés hat válfaja: Munkaterhelés Értékek Kontroll Becsületesség Jutalom Munkahelyi közösségek

MUNKATERHELÉS Túl sok munka Időhiány Túlzott elérhetőség Túlzott elvárások Nyolc óra munka nyolc óra

KONTROLL Az eseményekkel kapcsolatos passzivitás érzés Túlzott kontrollálás Bizonytalan munkahelyi vezetés Céltalan hajósnak egyik szél sem kedvez.

JUTALOM Ami jár, az jár! Jutalom nem megfelelő mennyisége, összetétele Nem megfelelő összetételű munka Visszajelzés hiánya

MUNKAHELYI KÖZÖSSÉGEK Helló, hogy vagytok? A közösség széthúzása A kommunikáció hiánya Elidegenedés

BECSÜLETESSÉG A bölcs harmóniában él másokkal, még ha azok véleménye eltérő is... Tisztelet hiánya Negatív megkülönböztetés Egyes emberek kiemelése, favorizálása.

ÉRTÉKEK Csináld azt, amiben hiszel! A szervezet őszintétlensége Az értékek destruktivitása az emberiség, vagy környezet szempontjából Az értékek értelmetlensége

A KIÉGÉS KÖRVONALAI (1) a kiégés mentális és érzelmi kimerüléssel jellemezhető (2) számos fizikai tünettel övezett jelenség, mely (3) a munkához kapcsolódva (4) olyan egyéneknél jelenik meg, akiket előzetesen semmilyen pszichopatológiával nem diagnosztizáltak. (5) Az állapot által okozott negatív hozzáállás csökkenti munkahelyi teljesítményt és hatékonyságot.

A KIÉGÉS KÖRVONALAI Az emocionális kimerülés az egyéni aspektus, mely a fizikai és érzelmi fáradtság állapota. A másoktól való elidegendés deperszonalizáció az interperszonális dimenzió. Negatív, közönyös, érzéketlen, távolságtartó attitűddel jellemezhető, mely áthatja a munka minden szegmensét. A személyes hatékonyság csökkenése az önértékelési aspektus, amely csökkent kompetenciaérzéssel, a produktivitás alacsony szintjével írható le. Az egyes dimenziók egymástól függetlenül is jelen lehetnek, de össze is kapcsolódhatnak

III. A KIÉGÉS FORRÁS-KONZERVÁCIÓS MODELLJE STEVAN E. HOBFOLL ÉS ARIE SHIROM Az emberek fenntartják, védik és küzdelmet folytatnak saját forrásaikért, melyeket értékesnek tartanak. Stressz: ha az egyént források elvesztésével kapcsolatos veszély fenyegeti, ha a források elvesztek, ha a befektetések ellenére a források nem megszerezhetők A több forrással rendelkezők többet tudnak befektetni, kisebb stresszt élnek át veszteséges, fenyegetett helyzetben. A megalapozott forrásrendszerrel rendelkezők kisebb stresszt élnek át, nyitottabbak a külvilágra. Kiégés: az egyén forrásainak folyamatos apadása mely mellett lehetetlen a források újratöltése. Az első szakaszban az egyén még aktívan küzd forrásainak pótlásáért, ezt követően feladja, személyisége depresszívvé válik.

AKCIÓBAN A KIÉGÉS A KIÉGÉS FOLYAMATA Leiter és Maslach (1988) A személyes és munkahelyi tényezők össze nem illése emocionális kimerültséget eredményez. Ez a kliensektől, munkatársaktól való eltávolodásra sarkallja az egyént. Saját hatékonyság megkérdőjelezése, a munkahelyi teljesítmény csökkenése. Negatív, cinikus, érzéketlen attitűd (deperszonalizáció). Cherniss (1992, 1995) Aki karrierje korai fázisában éli át a folyamatot, munkahellyel kapcsolatos attitűdje flexibilisebbé válik. A kiégéssel való megküzdés: magával hozza a szituációkon való felülemelkedés képességét, a személyiség szívósabbá válását, fokozza a munkához való elköteleződés mértékét.

AKCIÓBAN A KIÉGÉS A KIÉGÉS FOLYAMATA Fekete (1991) Bevezető szakasz - LELKESEDÉS: az egyén intenzíven dolgozik, és fokozottan ügyel a körülötte lévőkre. Bármilyen feladatra kapható Kollégáival élénk kommunikációt folytat. Hajlamos bármely üggyel való azonosulásra. Idővel céljai reálisabbá válnak. Idővel céljai reálisabbá válnak. Együttműködése másokkal konstruktívabb, előrevivőbb lesz. STAGNÁLÁS Teljesítménye, nyitottsága csökken, érdeklődése beszűkül. Az állandósult magas munkahelyi követelmények érzelmi kimerültséget eredményeznek. Ez a megküzdési stratégia ugyan megvéd a külvilágtól, azonban fokozott használata negativisztikus, érzéketlen, cinikus attitűdöt eredményez.

AKCIÓBAN A KIÉGÉS A KIÉGÉS FOLYAMATA FRUSZTRÁCIÓ állapota váltja, Körülötte lévők becsmérlésében, negatív indulatokkal teli jellemzésében érhető tetten. Önmaga megkérdőjelezését is magával hozza. A frusztrált egyén kétségbe vonja saját hatékonyságát, hivatása értelmét, majd visszavonul mindenféle APÁTIA, Kerül minden kihívást, Munkája sematikussá, gépiessé válik. Kapcsolatai olyannyira beszűkülnek, hogy esetenként már semmi sem marad.

KIÉGÉS SEGÍTŐ SZINDRÓMA Előfordulási gyakoriság hazánkban: Orvosok - Ádám és mtsai (2009) 495 fős minta Emocionális kimerültség 34,8% Deperszonalizáció 60,9% Személyes hatékonyság csökkenés 95,9% Ápolók Pálfi és mtsai (2008) 805 fős minta Kiégett 33,9% (Pines KiégésMérő) Pszichiátriai és pszichoterápiás területen dolgozók Kovács (2006) Emocionális kimerültség 38%

KIÉGÉS SEGÍTŐ SZINDRÓMA A kiégés által okozott deficitek formái (Weber és Jaekel-Reinhardt, 2000) Érzelmi Interperszonális Kognitív

KIÉGÉS MEGVÁLTOZOTT ÉRZELMI ÁLLAPOTA Részvét általi fáradtság: Empatikus képességek csökkenése: Kulcsár (1998) A deperszonalizáció = empátiás kognícióról a nem empátiás Egyértelmú kapcsolat van az empátiára való képesség hiányával, különösen a másokra irányuló empátiás képesség hiányával. A kiégés sajátos formája, mely traumatizált, intenzív ellátást igénylő betegek ápolásánál jelenik meg. Míg a kiégés az empátiás képesség folyamatos kimerülése, a részvét általi fáradtság annak szabályszerű kiégetése. Rossz öngondoskodással, Az identitás megkérdőjelezésével, Én és nem én határainak elmosódásával jár.

INTERPERSZONÁLIS KÉPESSÉGEK Kliensekkel/betegekkel való kapcsolat: A jó kapcsolat segít a beteg félelmeik, aggodalmainak, bizonytalanságainak előhozásában, tisztázásában, a nyitottság növelésében. Emellett lehetőséget biztosít a szakember számára, hogy a másik tükrében saját gondolatait és érzelmeit tisztázza. Az alacsony kiégettséggel jellemezhető szakember: Nyitott másokra, mely visszahat saját emocionális kimerültségének és deperszonalizációjának mértékére is (Travado és mtsai, 2005) Optimális mértékben gondol a gyógyítással, gondozással kapcsolatos problémákra. A lelkiismereti problémák túlzott elfojtása és tudatosítása egyaránt növeli a az EE és DP szintjét. ( Glasberg és mtsai, 2007) Pozitív verbális és nonverbális jelekkel kommunikál a beteg felé, s ez összekapcsolódik a személyes teljesítmény érzés magas szintjével (Jenkins és Allen, 1998). Érzékeny (kíváncsi) a beteg problémáira (Pálfiné és mtsai, 2007)

INTERPERSZONÁLIS KÉPESSÉGEK Társas támogatás: A munkahelyi közösségek elengedhetetlenek az optimális munkahelyi működéshez. (Maslach és Leiter, 1997) A személyes teljesítmény magas szintje és a kollégáktól kapott társas támogatás különösen nagy hatást gyakorolnak egymásra (Houkes és mtsai, 2008). A társas támogatás megfelelő fogadása protektív tényező a kiégéssel szemben.

KOGNITÍV FUNKCIÓK Információfeldolgozási hibák: A kiégett emberek önkontrollt igénylő helyzetekben kevéssé képesek automatikus válaszaik elnyomására Fokozott figyelmi ingadozást mutatnak figyelemtesztben A kiégés nemcsak kialakítja, hanem fenn is tartja az önkontroll és a figyelmi problémákat (der Linden és mtsai, 2005). Döntési hibák: Az EE és DP magas szintje összekapcsolódik a döntéssel kapcsolatos szorongással A DP magas szintje megnöveli a rumináció valószínűségét (Moreno- Jimérnez és mtsai, 2008). Kreativitás csökkenés: A DP magas szintje negatív hatással van a kreativitásra (helyzetek megoldásának változatosságára, kockázatvállalásra, megoldás melletti kitartásra (Berg és mtsai, 1994).

A KIÉGÉS KÖVETKEZMÉNYEI MENTÁLIS EGÉSZSÉG Szorongás: A kiégés korai stádiumában az egyén aktívan küzd veszteségei minimalizálásért. Az aktív megküzdés magas arousal szinttel és szorongásérzéssel jár (Shirom, 2003). Depresszió: Ha az aktív megküzdés már nem hatékony, az egyén hajlamos a feladásra. Elköteleződik az emocionális távolmaradás és a védekező magatartás mellett érzelmei és gondolkodásmódja depresszív színezetűvé válik (Shirom, 2003).

A KIÉGÉS KÖVETKEZMÉNYEI FIZIKAI EGÉSZSÉG Kardiovaszkuláris megbetegedések: A kiégés megbízható, kortól, nemtől, családi állapottól, SES-től független bejóslója a kardiovaszkuláris megbetegedéseknek (Honkonen és mtsai, 2006). II. típusú cukorbetegség: A kiégés az egészségmagatartással karöltve játszik szerepet a betegség kialakulásában és fenntartásában (Melamed és mtsai, 2006). Vírusfertőzések: A kiégés bejósolja olyan közönséges vírusfertőzések megjelenését, mint az influenza, vagy a felső légúti megbetegedések (Shirom és mtsai, 2005). Férfi meddőség: A kiégés negatív hatással van az ondó minőségére (Shirom és mtsai, 2005).

KIÉGÉS - INTERVENCIÓ Az intervenció formái Szervezeti szintű stratégiák: Munkakörnyezet javítása Munkakör változatosságának növelése Hatékony visszajelzés Akadálytalan információáramlás Munkatársi közösségek tudatos formálása Egyéni szintű stratégiák: Tanulás, önfejlesztés szorgalmazása. Önismeret növelése Többoldalúság Önmegvalósításra törekvés Siker, teljesítmény keresése

KIÉGÉS INTERVENCIÓS PROGRAMOK I. KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁS IRÁNYZAT (1) Leiter és Maslach (2005) Cél: az egyén és a szervezeti környezet munkával kapcsolatos elképzelései közötti diszkrepancia csökkentése. Diszkrepancia fennállhat: A munkaterheléssel kapcsolatos elképzelésekben. A munka felett érzett kontroll kérdésében. A munkáért kapott jutalom problematikájában. A munkahelyi közösségek jelenlétében. A megbecsülésben. A képviselt értékek terén.

1. Lépés: A probléma definiálása - diszkrepancia-profil készítése My Relationship with Work teszttel. A teszt segítségével lehetőség van a probléma finom körvonalazására egyegy területen belül is. 2. Lépés: Célkitűzés vezérfonal megfogalmazása az egyes hibalehetőségek ellensúlyozására. 3. Lépés: Konkrét lépések konkrét cselekedetek meghatározása, melyeknek meghatározott időintervalluma van. A konkrét lépések sorára lehet felfűzni a célkitűzést. 4. Lépés: Az előrehaladás visszacsatolása a megtett lépések értékelése.

Példa: Munkaterhelés 1. Lépés: A probléma definiálása A munkaterhelés kimerülésre, időhiányra, túlzott munkamennyiségre és túlzott elkötelezettségre bontható. Tegyük fel, hogy a probléma az időhiánnyal van: 2. Lépés: Célkitűzés Az időgazdálkodás fejlesztése. 3. Lépés: Konkrét lépések Az időpocsékolás befejezése A prioritások átgondolása. Segítségkérés egy-egy feladat elvégzésében a hatékonyabb előrejutáshoz. 4. Lépés: Az előrehaladás visszacsatolása a megtett lépések értékelése.

Célkitűzés Lépések Konkrét akciók Időtartam Előrehaladás Időgazdálkodás fejlesztése Időpocsékolás befejezése Pihenő idő meghatározása A munkához nem szükséges elemek (pl. Internet, játék) eltávolítása A másokkal való csevegés kereteinek lefektetése. 1 hét 2 hét 3 hét Időgazdálkodás fejlesztése Prioritások megállapítása Pontos feladatlista készítése Sürgősség és fontosság együttes mérlegelése 1 hét 1 hét Időgazdálkodás fejlesztése Segítségkérés Az emberek képességeinek felmérése, ki milyen tudással tudja megkönnyíteni munkát. 2 hét

KIÉGÉS INTERVENCIÓS PROGRAMOK I. KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁS IRÁNYZAT (2) van Diedenrock és mtsai (1998) (kontrollált vizsgálat) Cél: az egyéni célok és elvárások, valamint a szervezet által nyújtott lehetőségek közötti diszkrepancia csökkentése. Keretek: 6-8 fős csoportokban 5x3 órás intervenció (összesen 84 fő) Tartalom: 1. Motivációelemzés (miért választotta jelenlegi állását). Kiégéssel kapcsolatos edukáció. 2. Jövőbeli célok, elvárások vizsgálata. Relaxáció tanulás. 3. Önképpel, saját elvárások elemzésével kapcsolatos alkalom. 4. + 5. Akcióterv készítés a jövőre vonatkozóan. A beavatkozás szignifikánsan csökkentette a kiégés mértékét. A munkahely elhagyásával kapcsolatos szándékot. A célok és lehetőségek közötti diszkrepanciát.

KIÉGÉS INTERVENCIÓS PROGRAMOK I. KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁS IRÁNYZAT (3) Le Blanc és mtsai (2007) (kontrollált vizsgálat) Cél: a munka feletti kontroll és az egyes célok kapcsán érzett bevonódás érzés növelése. Keretek: 6-8 fős csoportokban 6 hónapos intervenció (összesen 664 fő) Tartalom: Edukáció 1. A csoportviselkedés általános elvei 2. Kommunikáció és visszajelzés általános elvei. 3. A társas támogatás jelentősége. 4. A munkára fordított energia és annak megtérülése.

Tartalom (folyt.): Cselekvési terv csoportos formában bizonyos problémát okozó stresszorok felvillantása, azok együttes megvitatása meghatározott problémamegoldási módszertan szerint 1. A probléma definiálása. 2. Információ gyűjtés a problémáról. 3. Az adatok értelmezése. 4. Beavatkozás definiálása 5. A beavatkozás végrehajtása. A program a kiégés emocionális kimerülés és deperszonalizáció dimenziójára hosszútávú hatást gyakorolt. Segítette a munka felett kontroll, valamint a célokba való bevonódás érzését.

KIÉGÉS INTERVENCIÓS PROGRAMOK I. KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁS IRÁNYZAT (4) Breso és mtsai (2010) (kontrollált vizsgálat) Cél: az énhatékonyság érzés növelésével a kiégés csökkentése. Keretek: egyéni intervenció 8 óra időtartamban Tartalom: 1. Az énhatékonysággal kapcsolatos szorongásérzést okozó gondolatok felismerése. 2. Realisztikus alternatívák keresése. 3. Az alternatívák tesztelése a mindennapi életben. A program az énhatékonyság érzésre pozitív hatást gyakorolt. Csökkentette az emocionális kimerültséget és a deperszonalizációt. Növelte a teljesítményt.

KIÉGÉS INTERVENCIÓS PROGRAMOK Bálint csoport: I. PSZICHOANALITIKUS IRÁNYZAT (1) Cél: egészségügyben dolgozók esetet referálnak, mely valamilyen szempontból problémát jelent számukra. Keretek: 12-15 csoporttag és 2 csoportvezető. A csoportvezető és a tagok közötti viszony nem hierarchikus, a csoportvezető moderálja a csoport történéseit. Általában 2 hetente 1,5-2 órás alkalom, 1-2 éven keresztül. 1. Esetreferálás. 2. Csoportmunka: szabad asszociáció formájában a csoporttagok reflektálnak az esetre. 3. A referáló reagál az elhangzottakra. Elmondja saját észrevételeit, összegez (Harrach és Schnell, 2008).

KIÉGÉS INTERVENCIÓS PROGRAMOK I. PSZICHOANALITIKUS IRÁNYZAT (2) Salmela-Aro és mtsai (2004) (kontrollált vizsgálat) Cél: a munkával kapcsolatos viszony, valamint az egyéni célok kimunkálása, Keretek: 8 fős csoportokban, 16 alkalommal 10 hónapos intervallumban. 1. Analitikus orientációjú csoport: a munkával kapcsolatos viszony, valamint az egyéni célok kimunkálásán dolgozik szabad asszociációs módszerrel. A problémák megvitatása a csoportvezetővel és a csoporttagokkal. 2. Tapasztalati pszichoterápiás csoport: pszicho- és szociodráma módszerrel a jelentős témák megvitatása. A résztvevők aktívak, olyan kreatív tevékenységeken keresztül is dolgoznak, mint a rajzolás, zene, relaxáció.

KIÉGÉS INTERVENCIÓS PROGRAMOK Salmela-Aro és mtsai (2004) (folyt.) I. PSZICHOANALITIKUS IRÁNYZAT (2) A beavatkozás alatt a kezelhető kérdések száma nőtt. A résztvevők kitűzött céljaikhoz közelebb kerültek. A kiégés mértéke csökkent. A terápia közepén és végén hasonló eredményeket kaptak a fenti kérdésekben a terápia hossza nem releváns.

Köszönöm szépen a figyelmet!